Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság és az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) korábbi éves jelentéseiről szóló állásfoglalásaira,

–  tekintettel a Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló „A Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme – Csalás elleni küzdelem – Éves jelentés 2008” című 2009. július 15-i jelentésére (COM(2009)0372), beleértve annak mellékleteit (SEC(2009)1002 és SEC(2009)1003),

–  tekintettel az OLAF 2008. évi tevékenységi jelentésére(1) és 2008. június 19-i második jelentésére az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelet alkalmazásáról, akárcsak az OLAF Vademecum helyébe lépő iránymutatásra,

–  tekintettel az OLAF felügyelőbizottságának a 2008. június és 2009. május(2) közötti időszakra vonatkozó tevékenységi jelentésére,

–  tekintettel az OLAF felügyelőbizottságának a 2007. június és 2008. május(3) közötti időszakra vonatkozó tevékenységi jelentésére,

–  tekintettel az Európai Számvevőszéknek a 2008-es költségvetési évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére(4),

–  tekintettel 2009. november 25-i állásfoglalására a Bizottság Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett közleményéről – A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség a polgárok szolgálatában – a Stockholm Program(5), különösen a gazdasági bűnözésről és a korrupcióról szóló fejezetről,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkének (3) bekezdésére és 325. cikkének (5) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére vonatkozó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom rendeletet módosító 2006. december 13-i 1995/2006/EK, Euratom tanácsi rendeletre(6),

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére és 119. cikke (2) bekezdésére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A7-0100/2010),

Általános megfontolások: Az észlelt szabálytalanságok összege

1.  tudomásul veszi, hogy a szabálytalanságok becsült − eddigi megállapítások szerinti − pénzügyi következményei a 2007. évi 1024 millió euróról 2008-ban 783,2 millió euróra csökkentek (a csökkenés a közvetlen kiadások és az előcsatlakozási alapok kivételével valamennyi ágazatot érintette), az alábbiak szerint:

2.  kiemeli a szabálytalanságokra vonatkozó adatok integrálásának szükségét, egyértelművé téve a hibák és a feltételezett csalások különböző kiadási területeken és a tagállamokban mozgósított forrásokra gyakorolt hatását;

3.  hangsúlyozza, hogy a csalás és korrupció elleni harc az európai intézmények és valamennyi tagállam fontos kötelezettsége, amelyeknek biztosítaniuk kell minden szükséges erőforrást e problémák hatékony leküzdésére az Unió és annak adófizetői pénzügyi érdekeinek védelme érdekében és fellépve a szervezett bűnözés ellen, amely a nemzeti jelzőszámok szerint növeli képességét az intézményekkel való összejátszásra, különösen a közösségi költségvetés terhére elkövetett csalások révén;

4.  sajnálattal tölti el, hogy nagy mennyiségű uniós pénzt továbbra is hibásan fizetnek ki, és felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen megfelelő lépéseket e pénzek visszatérítése érdekében;

Saját források

5.  örömét fejezi ki, amiért a becslések szerint a szabálytalanságok mértéke 2007-hez viszonyítva 12,5%-kal csökkent; megállapítja ugyanakkor, hogy az előző évekhez hasonlóan a legtöbb szabálytalanság a televíziók és monitorok kapcsán jelentkezett, és következésképpen kéri a Bizottságot, hogy külön ellenőrizze ezeket a területeket és hozza meg a szükséges intézkedéseket adott esetben a saját források és az esedékes kamatok visszakapása érdekében; kéri továbbá a Bizottságot, hogy támogassa az importált árukra vonatkozó fizikai ellenőrzések, illetve a gazdasági szereplők által az áruk kiadását követően végzett ellenőrzések egyensúlyára irányuló törekvéseket; kéri továbbá a tagállamokat a megfelelőbb vonatkozó statisztikai adatok biztosítására;

6.  elengedhetetlennek tartja a káros adózási gyakorlatok felszámolására és a belső piac megfelelő működésére szolgáló közigazgatási együttműködés javítását célzó jogi eszköz kialakítását; ezért üdvözli az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló tanácsi irányelvre irányuló, a Bizottság által benyújtott javaslatot (COM(2009)0029); hangsúlyozza, hogy – a Parlament rendszeres, teljességre törekvő és átlátható tájékoztatása mellett – szükség van azon esetek hatékony nyomon követésére, amikor a tagállamok visszautasítják a kért információk továbbítását vagy a közigazgatási vizsgálat lefolytatását;

7.  pozitívnak értékeli a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és a csalás elleni küzdelemről szóló tanácsi rendelet átdolgozására irányuló bizottsági javaslatot (COM(2009)0427); e tekintetben kiemeli a tagállamok felelősségi körének kibővítését, kezdve az adatbankokban szereplő információk minőségével; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az ilyen jellegű információk megbízhatóságát és garantálja, hogy ténylegesen befolyjon az esedékes héa teljes összege;

8.  továbbá kéri a Bizottságot, hogy nyújtson kimerítő tájékoztatást, amely lehetővé teszi a tagállamok által a hagyományos saját források beszedésével kapcsolatban viselt költségek és a források beszedésére elkülönített kompenzációs kvóta között fennálló kapcsolat vizsgálatát;

Mezőgazdasági kiadások

9.  örömét fejezi ki, amiért a becslések szerint a szabálytalanságok mértéke 2007-hez viszonyítva 34%-kal csökkent; hangsúlyozza, hogy a szabálytalanságok viszonylag alacsony száma a jelentési kötelezettséghez kapcsolódó magasabb küszöbértékkel magyarázható (a közös agrárpolitika finanszírozása keretében történt szabálytalanságokról és tévesen kifizetett összegek behajtásáról, továbbá egy információs rendszer e téren történő létrehozásáról szóló 2006. december 14-i 1848/2006/EK bizottsági rendelet 10 000 eurós küszöbértéket vezetett be)(7);

10.  kiemeli a szabálytalanságok közzétételére vonatkozó kötelezettségek tiszteletben tartásának fontosságát és sajnálatát fejezi ki az Ausztriában, Svédországban, Szlovákiában és Magyarországon e tekintetben tapasztalt hiányosságok miatt;

11.  kéri a Bizottságot, hogy hozzon utólagos intézkedéseket az 1975/2006/EK rendelet(8) hatékony végrehajtása érdekében, amelynek az a célja, hogy a vidékfejlesztési intézkedések ellenőrzésére vonatkozó új szabályokon keresztül biztosítsa, hogy a kedvezményezettek tiszteletben tartják a rájuk háruló kötelezettségeket;

12.  egyetért az Európai Számvevőszék (ECA) fent említett éves jelentése 5. cikkének (64) bekezdésében foglalt megállapítással, mely szerint az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (IACS) hatékony ellenőrző rendszer, amely csökkenti a szabálytalan kiadások kockázatát, amennyiben megfelelően végrehajtják, és megbízható adatokat visznek be; sajnálatát fejezi ki az Egyesült Királyság (Skócia), Bulgária és Románia rendszerében megállapított hiányok miatt; sürgeti a Bizottságot, hogy a problémák további fennállása esetén hathatósan lépjen fel;

Strukturális intézkedések

13.  üdvözli, hogy a Bizottság által becsült szabálytalanságok pénzügyi következményei a 2007-es évhez viszonyítva 27%-kal csökkentek; megállapítja, hogy a Számvevőszék 2008-as megbízhatósági jelentése szerint (kohézióra vonatkozó fejezet) a legitimitásra és szabályosságra vonatkozó becsült hibatartomány még mindig 5% felett található; aggodalmát fejezi ki, amiért az Egyesült Királyság, Lengyelország, Olaszország és Spanyolország növekvő számú szabálytalanságról számolt be; ugyanakkor értékeli, hogy egyes fent említett tagállamok és a Bizottság között kialakult jó együttműködés következtében megoldódtak a problémák, és abban reménykedik, hogy a többi tagállam hasonlóan együttműködik; emlékeztet, hogy – amint azt a Számvevőszék is egyértelművé tette – az Európai Unió költségvetésében a strukturális intézkedések a szigorúbb szabályozás és összetettebb irányítási eljárás alá eső kiadási tételekhez tartoznak, valamint – ahogy arra a Bizottság is rámutatott –, hogy ha egy tagállamban jelentős számú pénzügyi szabálytalanság tapasztalható, nem jelenti szükségszerűen a többi tagállamhoz képest magasabb számú hiba vagy csalás meglétét, hanem eredményezheti ezt az aprólékosabb és szigorúbb ellenőrzés is; továbbá emlékeztet arra is, hogy a költségvetés végrehajtásáról szóló számvevőszéki jelentés nem veszi figyelembe a 2007–2013-as programozási időszakot, amely során a kiadások irányítására és ellenőrzésére vonatkozó új rendszereket vezettek be; hangsúlyozza, hogy az indokolatlan kiadásokhoz és a szabályok megszegéséhez kötődő hibák nagy mértékben kihatnak a közbeszerzésekre, és időszerűnek tartja, hogy a Bizottság megelőző célú iránymutatásokat dolgozzon ki a tagállamok és a helyi hatóságok számára a rendeletek végrehajtásának érthetővé tétele, valamint annak érdekében, hogy a Bizottság által indokolatlanul felmerülőnek minősített és visszautasított kiadásokat a hatóságok új, megfelelő kiadásokkal helyettesítsék;

14.  hangsúlyozza, hogy a 2007–2013 közötti programokra vonatkozó igazgatási és ellenőrzési rendszerek elfogadásában tapasztalható késedelem csökkentheti az előlegekre vonatkozó kiadásokkal kapcsolatos hibák és lehetséges csalások felderítésének hatékonyságát; ezen kívül úgy véli, hogy az időközi kifizetések ebből adódó késedelmes elindítása a kötelezettségvállalás visszavonására adott határidő lejárta előtti sürgős kiadásokat okozhat; sürgeti ezért a Bizottságot, hogy a kiadások megfelelőbb minőségének és a mennyiségi célkitűzések biztosítása érdekében mérlegelje a visszavonásra vonatkozó szabályok esetleges felülvizsgálatát;

15.  üdvözli az AFIS-rendszer egyre elterjedtebb használatából adódóan a szabálytalanságok jelentési rendszereinek összehangolása terén néhány tagállamban elért előrelépést; a jó eredményekre – amelyeket eddig elektronikus jelentéstételi rendszerekkel értek el az adatminőség és a jelentéstételi határidők betartása tekintetében – való tekintettel felhívja azokat a tagállamokat, amelyek még nem rendelkeznek ilyen rendszerekkel, hogy a lehető leghamarabb tegyenek szert ilyen rendszerekre;

16.  felkéri a tagállamokat, hogy a 2000–2006-os időszakra vonatkozó pénzügyi korrekciók tekintetében adjanak teljesebb és megbízhatóbb tájékoztatás a Bizottságnak; felkéri továbbá a Bizottságot, hogy szigorúan követelje meg, hogy a tagállamok átfogó tájékoztatást nyújtsanak és a működési programokkal kapcsolatban pontosan alkalmazzák a korrekciós mechanizmusokat;

17.  üdvözli, hogy a Bizottság a strukturális alapokra vonatkozó közös csalásellenes stratégiát vezet be, amelyet az OLAF közreműködésével határoztak meg, és hangsúlyozza a regionális hatóságokkal és az illetékes nemzeti igazságügyi hatósággal folytatott hatékonyabb együttműködés fontosságát;

Előcsatlakozási alapok

18.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a szabálytalanságok EU-10 államok által jelentett mértéke 8%-al, míg az EU-2 államok által jelentetteké 152%-kal nőtt, a visszafizetések pedig 2007-hez képest 15,6%-kal csökkentek; felkéri különösen Bulgáriát és Romániát az uniós finanszírozás kezelésére alkalmas adminisztratív kapacitás megerősítésére, a finanszírozás kezelésével kapcsolatos meglévő vagy esetleges érdekellentétek elhárítására, a közbeszerzési eljárások ellenőrzésének és átláthatóságának központi, regionális és helyi szintű javítására, valamint arra, hogy sürgősen vezesse be a szükséges megelőző, korrekciós és/vagy fegyelmi intézkedéseket és ezekről tájékoztassa a Bizottságot; elismeri és támogatja a Bulgária és Románia által a Bizottság ajánlásai nyomán, a megosztott irányítási szabványok és a pénzügyi ellenőrzés javítása érdekében tett lépéseket;

19.  felkéri a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket azon erősen változó környezet által előidézett kockázatok csökkentésére, amelyben a DG ELARG működik, annak biztosítása érdekében, hogy megvalósuljon a belső könyvvizsgálati tevékenységek hatékony többéves tervezése; felkéri továbbá a Bizottságot, hogy sürgősen fogadjon el a központi irányítású utólagos ellenőrzésekre vonatkozó konkrét politikát a 2008-ban szerzett tapasztalatok, illetve a megfelelő költség-haszon arány figyelembe vétele alapján;

20.  hangsúlyozza, hogy a lebonyolított projektek átfogó célokkal kapcsolatos értékelésének megkönnyítése érdekében az előcsatlakozási alapok stratégiai célkitűzéseit részletesebben meg kell határozni, amint azt a Számvevőszék által a Törökország számára elkülönítendő előcsatlakozási alapról készített különleges jelentés is tartalmazza; úgy véli, hogy a célkitűzéseket és eredményeket átlátható módon kell közölni;

21.  hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak folytatnia kellene azon kezdeményezéseket, amelyek célja a projekttervezés és -végrehajtás javítása; hangsúlyozza, hogy javítani kell a projektek végrehajtására, valamint a tevékenységeik és eredményeik teljesítésére vonatkozó bejelentési mechanizmust; úgy véli, hogy a jövőbeli tervezés kialakításának teljesítmény-információkkal való segítése érdekében minden projekt lezárásakor és azután megfelelő időközönként jelentéseket kell készíteni a projektek kimeneteléről (az elért eredményekről és az okozott hatásokról);

Közvetlen kiadások

22.  rámutat, hogy a külső támogatások területét egyre jobban érintik a szabálytalanságok és a csalás;

23.  kéri a Bizottságot, hogy figyeljen a kettős projektfinanszírozás problémájára;

24.  hangsúlyozza, hogy az EU az utóbbi öt évben évi több, mint 1 milliárd eurót adományozott az Egyesült Nemzetek Szervezetének; megismétli ezért, hogy nemzetközi összefüggésben meg kell erősíteni az OLAF megbízatását, az OLAF-ot el kell látni valamennyi szükséges jogi eszközzel ahhoz, hogy végrehajthassa ezen egyre növekvő közvetlen kiadásaira vonatkozó ellenőrzési kötelezettségeit; kéri, hogy a Bizottság bocsásson frissített információkat e tárgyban az Európai Parlament rendelkezésére;

Integrált belső ellenőrzési keret

25.  üdvözli, hogy az elfogadható kockázatról szóló bizottsági közlemény (COM(2008)0866) alapul szolgált az e kérdésről szóló vitához, és felkéri a Bizottságot, hogy e téren nyújtson további tájékoztatást; osztja azt a nézetet, hogy minden szektor esetén küszöbértéket lehetne felállítani, amelyen belül a hibák még tolerálhatóak, figyelembe véve az ágazat jellemzőit és a szabályozásokat; sürgeti a Bizottságot, hogy fontolja meg további lépések megtételét az uniós alapok jobb pénzügyi kezelése érdekében (pl. az ellenőrzési rendszerek hatékonyabbá tétele a kiadások megfelelőbb minőségére összpontosítva vagy a vonatkozó jogalkotás egyszerűsítése);

26.  úgy véli, hogy a tagállamok által a Bizottságnak benyújtott éves összefoglalóknak a jelenleginél (az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (pénzügyi rendelet) 53. cikke b) pontjának (3) bekezdése) szilárdabb jogi alappal kell rendelkezniük; kéri tehát a pénzügyi rendelet felülvizsgálatával kapcsolatban, hogy ezek az összefoglalók tartalmazzák az egyes tagállamok által végzett könyvvizsgálatok eredményeinek kimerítő minőségi elemzését; úgy véli továbbá, hogy a Bizottságnak továbbra is támogatnia kell a strukturális alapok tagállamokkal kötött „bizalmi szerződéseit”, ugyanakkor a legfőbb független ellenőrzési intézményekkel kialakított szorosabb kapcsolatok révén további biztosítékokat kell szereznie a nemzeti ellenőrzési rendszerekkel kapcsolatban;

Az átláthatóság növelése, valamint a csalás, a korrupció és a pénzügyi bűncselekmények elleni küzdelem

27.  hangsúlyozza, hogy a közbeszerzési ágazatot fenyegeti leginkább a szabálytalan igazgatás, a csalás és a korrupció veszélye, és e jogellenes cselekmények a piac torzulásához vezetnek, és a fogyasztók által megvásárolt javak és szolgáltatások árának és díjainak emelkedését generálják, valamint hozzájárulnak az Európai Unióval szembeni bizalmatlanság terjedéséhez; kéri tehát a Bizottságot és a tagállamokat, hogy körültekintően mérjék fel a közbeszerzésekre vonatkozó érvényben lévő szabályokat és dolgozzanak ki javító célzatú javaslatokat; elismeri ezenfelül az európai alapok kedvezményezettjeire vonatkozó nagyobb átláthatóság terén elért javulást, és kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy olyan rendszert, amely lehetővé teszi, hogy az érintett igazgatási hatóságtól függetlenül ugyanazon a honlapon tegyék közzé a kedvezményezettek névsorát, a tagállamok által biztosított világos és összehasonlítható információk kíséretében, legalább egy uniós munkanyelven; kéri továbbá a Bizottságot, lépjen fel annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok megbízható és homogén információkat adjanak meg az európai alapok kedvezményezettjeiről, amelyeket fel kell venni a korai előrejelző rendszerbe és a kizárt pályázók központi adatbázisába;

28.  felszólítja a Bizottságot, hogy kezdjen korai megbeszéléseket és konzultációkat az érdekelt felekkel, köztük a civil társadalommal az Európai Ügyészség létrehozásával kapcsolatos valamennyi megfontolásról az Unió pénzügyi érdekeit érintő bűncselekmények elleni harc érdekében, ahogyan azt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 86. cikke előírja, és gyorsítsa fel az e hivatal létrehozásához szükséges valamennyi intézkedés elfogadását;

29.  sürgeti a Tanács soros elnökségét, hogy hatalmazza fel a Bizottságot az Andorrával, Monacóval és San Marinóval kötendő csalásellenes megállapodások lehető legrövidebb időn belül történő megtárgyalására és lezárására, valamint a Svájccal kötendő új, a korábbinál tovább lépő megállapodás megtárgyalására;

30.  hangsúlyozza, hogy az EU pénzügyi érdekeinek aktív védelme a pénzügyi és gazdasági bűnözés elleni megerősített harcot igényel; felhívja a tagállamokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre a vonatkozó uniós eszközöket, beleértve a kölcsönös jogsegélyről szóló, 2000. évi egyezményt és annak a banki tranzakciókról szóló jegyzőkönyvét, az elkobzási parancsokról szóló kerethatározatot (2006/783/JHA)(9) és a pénzügyi szankciókról szóló kerethatározatot (2005/214/JHA)(10);

31.  felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki javaslatot a kizárások kölcsönös elismeréséről, különösen a pénzügyi terület szakmái esetében, mint például a csalást elkövetők cégvezetőként való tevékenységből való kizárásáról;

32.  felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki hatásvizsgálatot és javaslatot, hogy az uniós vívmányokat kiterjesszék a pénzügyi és gazdasági bűnözés során elkövetett bűncselekmények közös definíciójára;

33.  úgy véli, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében meg kell állítani az adóelkerülést és azon jogellenes tevékenységeket, amelyek offshore központokon keresztül zajlanak; felhívja a Bizottságot, hogy fontolja meg annak megtiltását, hogy azon cégek, amelyek offshore központokon keresztül működnek, üzleti megállapodásokat kössenek az Európai Unióban székhellyel rendelkező cégekkel, ha azok offshore elhelyezkedése egyoldalúan késleltetni fogja az Unióval kötött együttműködési megállapodásokat;

34.  megjegyzi, hogy az „Eurobarometer 2009” megállapítása szerint az EU polgárainak 78%-a gondolja úgy, hogy országában a korrupció rendkívül aggasztó mértékű; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kövessenek mindent el annak biztosítása érdekében, hogy az európai alapok kiadásaihoz ne kötődjön korrupció, hogy a csalások, adócsalások, pénzmosás és az ehhez kapcsolódó bűnök elkövetői által illegálisan szerzett javak elkobzását felgyorsítsák, valamint a pénzmosásról szóló harmadik irányelv (2005/60/EK)(11) iránymutatásaival összhangban alkalmazzanak világos és átlátható szabályokat a politikai személyiségekre vonatkozóan; kéri a Bizottságot, hogy minél előbb dolgozzon ki a korrupció elleni küzdelem terén tett erőfeszítések mérésére szolgáló mutatókat, a stockholmi program értelmében külön figyelmet fordítva a közbeszerzésekre; a tagállamok vagyon-visszaszerzési hivatalai közötti szorosabb együttműködésre szólít fel annak érdekében, hogy hatékonyabb legyen a vagyonvisszaszerzés; kéri a Bizottságot, hogy a felelősségteljes pénzügyi kormányzás elősegítése érdekében azonnali hatállyal tegyen kezdeményezéseket, különös tekintettel az adóparadicsomokra, ahogy az a Parlament által elfogadott 2010. február 10-i állásfoglalásban(12) is szerepel;

Az OLAF tevékenysége

35.  elismeri és támogatja az OLAF munkáját, és azt, hogy az OLAF feladatainak ellátásához teljes műveleti függetlenségét kell garantálni, mert ennek szerepe létfontosságú mind az Európai Unió (tehát az uniós polgárok) pénzügyi érdekeinek védelme, mind pedig az európai intézmények jó hírnevének megóvása tekintetében; ezért úgy véli, hogy olyan humánerőforrás-stratégiát kell kialakítani, amely biztosítja, hogy fennmaradjanak a személyzet kiemelkedő kvalitását biztosító jelenlegi előírások;

36.  úgy véli, hogy amennyiben vizsgálatokat végez, az OLAF-nak nagyobb mértékben kell felhasználnia a Bizottság belső könyvvizsgáló szolgálatai által végzett munkát és nem szabad főként a tagállamok tisztviselőitől származó tájékoztatásra támaszkodnia; úgy véli, hogy egyaránt fontos figyelemmel követni, hogy a Bizottság belső könyvvizsgálói szolgálatai figyelembe veszik-e – és ha igen, milyen mértékben – az OLAF javaslatait; felkéri ezért az OLAF-ot, hogy jövőbeni éves jelentéseibe foglalja bele a megfelelő statisztikákat;

37.  úgy véli, hogy az OLAF munkája még hatékonyabbá tehető a vizsgálatok körültekintő és részletes megtervezésének biztosításával, amelynek eszközéül szolgálhat egy ad-hoc eljárási rendelet kötelező erejű iránymutatásként történő elfogadása, a SMART célkitűzések és a RACER-mutatók vizsgálatokra való felhasználásának elősegítése, az OLAF és a nemzeti igazságszolgáltatások közötti együttműködés és információcsere javítása már a vizsgálati folyamat kezdetétől, az OLAF „minimális feladatára” vonatkozó politika gyors alkalmazása, valamint nyomon követési eljárások az OLAF nyomozásainak kezdeti szakaszában, amelynek értelmében a kisebb csalásokkal más szervek foglalkoznának, miközben az OLAF vizsgálatai tárgyát képeznék azon kisebb horderejű csalások, amelyek összesített értéke a strukturális problémákból fakadó szabálytalanságok miatt magas; felkéri ezért az OLAF-ot, hogy következő jelentésében vázolja az eddig e tekintetben elért fejlődést és jelezze, hogy ezeket az OLAF közeljövőben kiadásra kerülő (tervezett) működési kézikönyve milyen mértékben vette figyelembe;

38.  felhívja a Bizottságot, hogy aktívan vonja be az OLAF-ot minden olyan együttműködési szerződésre vonatkozó tárgyalásba, amely a csalás elleni küzdelemmel, valamint az adóügyekről szóló információcserével foglalkozik;

Az OLAF kapcsolatai az Europollal és az Eurojusttal

39.  üdvözli az OLAF és az Eurojust a pénzügyi csalás elleni küzdelemben való még szorosabb együttműködésre irányuló konkrét gyakorlatokról szóló megállapodását;

40.  üdvözli az OLAF és az Europol közötti együttműködést; megjegyzi, hogy az Europol elemzési forrásainak és az OLAF működési tapasztalatának összekapcsolása révén eredményes szolgáltatást lehet nyújtani a tagállamoknak, és elkerülhető a munka megkettőzése; felkéri az OLAF-ot, hogy a következő éves jelentésébe foglalja bele, hogy az Europol státuszának 2010. január 1-jei megváltozása milyen gyakorlati következményekkel jár;

Az OLAF együttműködése a tagállamokkal

41.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EK-Szerződés 280. cikkének a tagállamok általi végrehajtásáról szóló 2009-es éves jelentés (SEC(2009)1002) I. melléklete a tagállamok bizottsági kérdőívre adott válaszai és a Bizottság által feltett kérdések típusai – amelyek nem követelnek mérhető választ vagy könnyen megkerülhetők – tekintetében egyaránt nyilvánvaló hiányosságokat mutat; felkéri tehát a Bizottságot, hogy e folyamat hatékonyabbá és eredményesebbé tétele érdekében fontolja meg a kérdőívben a tagállamok együttműködésével eszközölhető változtatásokat;

42.  kéri az OLAF-ot, hogy következő jelentésében készítsen részletes elemzést a tagállamok által a csalás elleni küzdelem, az európai forrásokból finanszírozott kiadásokra vonatkozó szabálytalanságok és a korrupcióból eredő szabálytalanságok megelőzése és azonosítása érdekében alkalmazott stratégiákról és intézkedésekről; úgy véli, hogy külön figyelmet kellene szentelni a mezőgazdasági és strukturális alapoknak; úgy véli, hogy mind a 27 ország adatait tartalmazó jelentésnek elemeznie kell valamennyi tagállam igazságügyi és nyomozati hatósága által alkalmazott megközelítést, az ellenőrzés minőségét és mennyiségét, valamint az olyan esetekre vonatkozó statisztikákat és indokolásokat, amikor a nemzeti hatóságok nem vették figyelembe az OLAF jelzéseit; úgy ítéli meg, hogy a jelentésnek hasznos tudásbázisként kell szolgálnia az OLAF stratégiájának, a speciális vizsgálatok során követendő prioritások és a „testre szabott” kezdeményezések elindításának megfelelőbb meghatározásához, valamint a tagállamokkal való együttműködés, továbbá az OLAF és a helyi ellenőrző hatóságok hatékonyságának javításához;

43.  hangsúlyozza, hogy az európai jogszabályok értelmében a szabálytalanságokat azon negyedév vége előtt két hónappal jelenteni kell, amely során a szabálytalanságról előzetes közigazgatási vagy igazságügyi kivizsgálást folytattak és/vagy amely folyamán új információk kerültek napvilágra egy már jelentett szabálytalanságról; kéri ezért a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden szükséges erőfeszítést – beleértve a nemzeti közizgatási eljárások egyszerűsítését – a szabálytalanságok felfedezése és jelzése közötti időeltolódás felszámolása érdekében;

44.  felhívja a Bizottságot, hogy indítsa újra a közösségek pénzügyi érdekeinek büntetőjogi védelméről szóló irányelv elfogadására irányuló eljárást (2001/0115(COD)), amelyet a Tanács 2002 óta gátol, valamint a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmére irányuló, kölcsönös igazgatási segítségnyújtásról szóló rendelet elfogadására irányuló eljárást, amelyet a Tanács 2005 óta gátol (2004/0172 (COD));

o
o   o

45.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, az Európai Számvevőszéknek, az OLAF felügyelőbizottságának és az OLAF-nak.

(1) http://ec.europa.eu/anti_fraud/reports/olaf/2008/EN.pdf. (2) http://ec.europa.eu/anti_fraud/reports/sup_comm/2008-2009/Activity-report_en.pdf. (3) HL C 295., 2008.11.18., 1. o. (4) HL C 269., 2009.11.10., 1. o. (5) Elfogadott szövegek, P7_TA(2009)0090. (6) HL L 390., 2006.12.30., 1. o. (7) HL L 355., 2006.12.15., 56. o. (8) Az 1698/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtását részletesen szabályozó 2006. december 7-i 1975/2006/EK rendelet a vidékfejlesztési támogatási intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési eljárásokról, valamint a kölcsönös megfeleltetés végrehajtásáról (HL L 368., 2006.12.23., 74. o.). (9) HL L 328., 2006.11.24., 59. .o. (10) HL L 76., 2005.3.22., 16. o. (11) HL L 309., 2005.11.25., 15. o. (12) Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0020.