Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tagállamok jogszabályaiban a közúti szállításra vonatkozó szociális szabályok súlyos megsértése tekintetében megállapított szankciók elemzéséről szóló bizottsági jelentésre (COM(2009)0225),

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A7-0130/2010),

A.  mivel az Európai Unió az elmúlt években a 3821/85/EGK rendelet, az 561/2006/EK rendelet, valamint a 2006/22/EK irányelv elfogadásával megteremtette a közúti szállításra vonatkozó szociális szabályok rendszerét annak érdekében, hogy az utakon növelje a biztonságot és tisztességes piaci versenyt biztosítson,

B.  mivel az Európai Unió tagállamaiban a szankciórendszerek történetileg alakultak ki, és ezért jelentős különbségeket mutatnak, így szélsőséges esetekben a bírságok akár tízszer magasabbak is lehetnek az egyik országban, mint egy másikban,

C.  mivel a jogi helyzet nemzetközi szállítások esetén nehezen átláthatóvá vált a vállalkozók és mindenekelőtt a gépjárművezetők számára, mivel a tagállamok számára a szabályozások előírt átültetése jelentős kihívást jelent, és mivel a jelenlegi helyzet nem összeegyeztethető az egységes piaccal,

D.  aggodalmát fejezi ki a digitális menetíró készülékek hiányosságairól szóló beszámolók miatt, amelyek könnyen manipulálhatóvá teszik azokat,

Általános észrevételek

1.  üdvözli a tagállamok jogszabályaiban a közúti szállításra vonatkozó szociális szabályok súlyos megsértése tekintetében megállapított szankciók elemzéséről szóló bizottsági jelentést; ugyanakkor sajnálatát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a jelentés az egyes tagállamok hiányzó adatai miatt nem nyújtja az Európában jelenleg fennálló helyzet teljes elemzését; felszólítja a Bizottságot, hogy kérje be a tagállamoktól a hiányzó adatokat;

2.  megállapítja, hogy a bizottsági jelentés a jogsértéseknek a 2006/22/EK bizottsági irányelv új III. melléklete szerinti kategorizálásán alapul anélkül, hogy figyelembe venné a 2009/5/EK bizottsági irányelv 2. cikk (1) bekezdésében a végrehajtásra szabott határidőt;

3.  felhívja ezért a Bizottságot, hogy már 2010-ben aktualizált és teljes jelentést terjesszen elő a 2006/22/EK irányelv új III. mellékletének végrehajtásáról;

4.  rámutat arra, hogy a korábbi beszámolási időszakokban jelentős késedelmek voltak tapasztalhatók, így például a legutóbbi, 2009. augusztus 3-i jelentés (a közúti szállításra vonatkozó szociális szabályok súlyos megsértése tekintetében megállapított szankciók elemzéséről szóló 24. bizottsági jelentés) csak a 2005-ös és 2006-os időszak számadatait dolgozta fel, és így alig képes következtetéseket levonni a közúti szállítás igénybe vevőire vonatkozó szociális szabályok harmonizációjának jelenlegi állásáról;

5.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt annak biztosítása érdekében, hogy gyorsabban teljesítsék az 561/2006/EK rendelet 17. cikke szerinti célkitűzéseket, és ezzel aktuálisabb statisztikák álljanak rendelkezésre a következő harmonizációs intézkedések céljából;

6.  hangsúlyozza, hogy a súlyos jogsértéseknek az e rendelet értelmében vett felsorolása megtalálható az 1071/2009/EK rendelet IV. mellékletében is; ezért úgy véli, rendkívüli szükség lenne arra, hogy elvégezzék a szociális szabályok súlyos megsértése eseteinek összehangolt kategorizálását;

Jelentős különbségek a tagállamok között

7.  megállapítja, hogy a tagállamok jogszabályaiban a közúti szállításra vonatkozó szociális szabályok súlyos megsértése tekintetében megállapított szankciók nem csupán a bírságok mértékében, hanem a szankciók típusa és kategorizálása szerint is különböznek;

8.  hangsúlyozza, hogy a különbségeket a gazdasági és földrajzi feltételeken túl az is magyarázhatja, hogy a tagállamok különböző jogrendszereket alkalmaznak a büntetőeljárásokban, és hogy a tagállamokban különböző politikai megközelítések léteznek a közúti közlekedés biztonsági kérdéseiben;

9.  megállapítja, hogy közúti szállításra vonatkozó szociális szabályok, mindenekelőtt a 3821/85/EGK rendelet, az 561/2006/EK rendelet, valamint a 2006/22/EK irányelv nagyon nagy mozgásteret hagy a tagállamok számára az értelmezéshez; sajnálatát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy az európai szabályozásokban található számos pontatlan megfogalmazás eredményeként a tagállamok a szabályokat nem egységes módon ültették át; azon a véleményen van, hogy a további harmonizáció megvalósítása érdekében először is a fent említett rendeletek és az irányelv egységes és kötelező értelmezésére van szükség;

10.  sajnálatát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy egyes tagállamok nem veszik tervbe a szankcióknak a jogsértés súlyossága szerinti megkülönböztetését; felhívja a tagállamokat, hogy olyan nemzeti jogszabályokat hozzanak, amelyek hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek és a jogsértés súlyosságát is megfelelően figyelembe veszik;

További harmonizáció

11.  hangsúlyozza, hogy egy hatékony, kiegyensúlyozott és visszatartó erejű szankciórendszer csak világos, átlátható és a tagállamok szintjén összehasonlítható szankciókon alapulhat; felhívja a tagállamokat, hogy találjanak jogi és gyakorlati megoldásokat a szankciók típusai és mértéke között mutatkozó, olykor igen nagy különbségek csökkentésére;

12.  felszólítja az Európai Bizottságot, hogy az ellenőrző szervekkel és a közlekedési ágazat képviselőivel konzultálva dolgozza ki a vezetési és pihenőidőkről szóló rendelet egységes és kötelező értelmezését; az ellenőrző szerveknek ezt az értelmezést kell figyelembe venniük;

13.  úgy véli, hogy a szankciók típusainak és a bírságok összegeinek további közelítése érdekében szükség van a bírságoknak a szankciók kategorizálásához kötődő kategorizálására is, továbbá a közúti szállításra vonatkozó szociális szabályok megsértésének egyes esetei tekintetében meg kellene határozni a szankciók alsó és felső határát; hangsúlyozza, hogy a szankciók egyszerűsítése során az arra irányuló törekvést, hogy a bírságok méltányosak, és objektív szempontokhoz (pl. a GNP vagy földrajzi tényezők) mérten arányosak legyenek a különböző tagállamokban, egyensúlyba kell hozni a súlyos jogsértésekkel szembeni hatékony elrettentéssel;

14.  hangsúlyozza, hogy a 2006/22/EK irányelvnek a 2009/5/EK bizottsági irányelv által bevezetett új III. mellékletét alapnak kell tekinteni annak az egységes megközelítésnek a kialakításához, amely szerint a tagállamok jogszabályaiban a közúti szállításra vonatkozó szociális szabályok megsértése különböző eseteit minősítik; nyomatékosan felhívja a tagállamokat, hogy hozzák meg azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek a 2009/5/EK bizottsági irányelv gyors átültetéséhez szükségesek;

15.  emlékeztet továbbá, hogy a Lisszaboni Szerződés az Európai Unió működéséről szóló szerződést egy új bekezdéssel (83. cikk (2) bekezdés) egészítette ki a tagállamok büntetőügyekre vonatkozó törvényi és rendeleti rendelkezéseinek közelítéséről; felkéri a Bizottságot, hogy a büntetőeljárásokban való bírói együttműködés területén vizsgálja meg ezeket az új jogszabályi eszközöket, és tizenkét hónapon belül küldje el a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek jelentését a lehetséges harmonizációs intézkedésekről, beleértve a közúti biztonsággal és a bírságok határokon átnyúló alkalmazásával kapcsolatos szempontokat, amennyiben ezt nem tette még meg;

16.  üdvözli, hogy a Bizottság az 561/2006/EK rendelet 22. cikk (4) bekezdése értelmében „iránymutatásokat” készített annak érdekében, hogy támogatást nyújtson a tagállamoknak a rendelet tagállami értelmezéséhez és alkalmazásához; megállapítja azonban, hogy ezek az iránymutatások jogilag nem kötelezőek, és ezért nem érték el azt a céljukat, hogy a rendeletet a tagállamok egységesen ültessék át;

17.  úgy véli, hogy a belső szállítási piac létrehozása, valamint a gépjárművezetők és a fuvarozási vállalkozások jogbiztonságának növelése érdekében össze kellene hangolni a szociális szabályok alkalmazásának értelmezését; ebben az összefüggésben felhívja a Bizottságot, hogy a Corte, a Tispol és az Euro Contrôle Route szervezetekkel együttműködve nyújtson be javaslatokat arra nézve, hogy milyen módon lehetne véget vetni a közúti szállításra vonatkozó szociális szabályok hátrányosan megkülönböztető alkalmazásának; kiemeli ebben az összefüggésben az 561/2006/EK rendelet és a 3821/85/EGK rendelet alkalmazására vonatkozó közös, az egyes cikkekre lebontott értelmezés szükségességét;

18.  felkéri a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe ezeket az iránymutatásokat a szociális szabályok bevezetése során annak érdekében, hogy harmonizált átültetésre kerülhessen sor;

Ellenőrzések

19.  hangsúlyozza, hogy a tisztességtelen verseny elkerülését és a közúti biztonságot csak abban az esetben lehet garantálni, ha következetesen és megkülönböztetés nélkül érvényt szereznek a hatályos jogszabályoknak; nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy a közúti szállításra vonatkozó szociális szabályok átültetéséhez az ellenőrzések harmonizált és hatékony koncepciójára van szükség;

20.  felhívja a figyelmet arra, hogy tekintettel az infrastruktúrára, a forgalom nagyságára és a közlekedési terhelésre, a közlekedési helyzet nagyon különböző az egyes tagállamokban, és ezért úgy véli, hogy többek között ezeket a tényezőket lehetne figyelembe venni az ellenőrzések gyakoriságának meghatározásakor, tekintettel arra, hogy az ellenőrzések egyik legfőbb célja a szociális jóléti szabályok betartásának biztosítása;

21.  meggyőződése, hogy az európai egységes piacon fennálló akadályok megszüntetése és a közúti biztonság megerősítése érdekében a Bizottságnak ki kellene alakítania és ösztönöznie kellene az ellenőrzések ilyen jellegű harmonizált koncepcióit, továbbá szabályozó módon kellene beavatkoznia; felszólítja a Bizottságot, hogy e célok megvalósítása érdekében hozzon létre egy európai szintű, hatékony és megfelelő koordinációs eszközt;

22.  felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen elő ajánlásokat és dolgozza ki az ellenőrző szervek képzésének és az ellenőrző szervek közti együttműködés koordinálásának európai minimumszabályait; kéri a Bizottságot, hogy az eredményes végrehajtás értelmezhetőbb elemzése érdekében javítsa a statisztikai adatok gyűjtését, és támogassa a tagállamok összehangolt eljárását a végrehajtás kérdéseiben;

23.  felszólítja a tagállamokat, hogy a végrehajtó személyzetet folyamatosan képezzék az adatgyűjtés legújabb fejlesztéseivel kapcsolatban, és a közös normák végrehajtása során szorosan működjenek együtt az Európai Bizottsággal az ellenőrzések harmonizált koncepciójának előmozdítása érdekében, és ezáltal teremtsenek jogbiztonságot;

24.  úgy ítéli meg, hogy az utakon és a vállalatok üzemi területén gyakoribb és alaposabb ellenőrzéseket kell végrehajtani; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a tagállamok tartsák be a 2006/22/EK irányelv 2. cikkének (3) bekezdésében meghatározott, megszervezendő ellenőrzések mennyiségét; felszólítja a Bizottságot, hogy tájékoztassa az Európai Parlamentet azokról a további lépésekről, amelyeket ezen ellenőrzések tekintetében megtenni szándékozik;

25.  felszólítja a Bizottságot, hogy mielőbb nyújtson be jelentést a digitális menetíró készülékek hibáinak elvégzett ellenőrzéséről, valamint a készülékek sérülékenységének megszüntetésére irányuló intézkedésekről;

26.  hangsúlyozza, hogy a 3821/85/EGK rendeleten alapú digitális menetíró készüléket az ellenőrzés eszközeként javítani kell: a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy hogyan érhető el az adatok ellenőrző hatóságok általi gyorsabb letöltése a digitális menetíró készülékről;

27.  felhívja a figyelmet az Euro Contrôle Route által az aránytalan bírságok regisztrálására létrehozott bejelentőhelyre, és felhívja a gépjárművezetőket és a fuvarozási vállalkozásokat, hogy ott jelezzék a közúti szállításra vonatkozó szociális szabályok aránytalan alkalmazását;

Más kezdeményezések

28.  véleménye szerint hasznos lenne, ha egy könnyen érthető, az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén hozzáférhető brosúrát adnának ki a vállalatok és a tehergépkocsi-vezetők számára; hangsúlyozza, hogy a brosúrának jobban kellene tájékoztatnia az érintett tehergépkocsi-vezetőket és vállalatokat az egyes tagállamokban hatályos szociális szabályokról, valamint az ezekhez kapcsolódó szankciókról; úgy véli, hogy az ilyen információknak harmadik országok vállalatai és tehergépkocsi-vezetői számára is rendelkezésre kellene állnia; felhívja a figyelmet az intelligens közlekedési rendszerek alkalmazásának hasznosságára a gépjárművezetők valós időben való tájékoztatására;

29.  meggyőződése, hogy a modern információs és kommunikációs technológiák és az intelligens közlekedési rendszerek alkalmazása keretében a vállalatok és a gépjárművezetők rendelkezésére kellene állnia annak a lehetőségnek, hogy tájékozódjanak az érvényes szociális szabályokról és a szabályok be nem tartása esetén kiszabható szankciókról;

30.  felszólítja valamennyi tagállamot, hogy a már létező struktúrák, például az Euro Contrôle Route alapján erősítsék az együttműködést, és ezzel javítsák a közös ellenőrzések koordinálását, a legjobb gyakorlatok cseréjét és az ellenőrző szerveknek szóló képzések közös megszervezését;

31.  úgy véli, hogy minden rendelkezésre álló technológiát fel kell használni annak érdekében, hogy valós időben tájékoztassák a tehergépkocsi-vezetőket – köztük a szomszédos országok tehergépkocsi-vezetőit is – a vonatkozó szociális szabályokról és a különböző tagállamokban a jogsértésekre alkalmazandó szankciókról, például GPS vagy más rendelkezésre álló eszközök alkalmazásával;

32.  felhívja a tagállamokat, hogy gondoskodjanak megfelelő infrastruktúráról – beleértve az elegendő és biztonságos parkolóhelyet és szolgáltatásokat – az európai úthálózaton annak érdekében, hogy a gépjárművezetők ténylegesen be tudják tartani a vezetési és pihenési időket, illetve hogy az ellenőrzéseket hatékonyan lehessen lebonyolítani; hangsúlyozza, hogy e létesítmények esetében a biztonsági tényezőnek különös jelentőséget kell kapnia; felszólítja a Bizottságot, hogy az arra legalkalmasabb formátumban rendszeresen tegye közzé az európai közúti hálózat mentén rendelkezésre álló köz- és magánlétesítményeket, tájékoztatást nyújtva a kínált szolgáltatásokról a hivatásos gépkocsivezetőknek;

33.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék és finanszírozzák a biztonságos parkolóhelyek kiépítését célzó projekteket, mivel ezek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a gépjárművezetők be tudják tartani az 561/2006/EK rendelet rendelkezéseit;

o
o   o

34.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.