Az Európai Parlament,

–  tekintettel az 1995. november 27–28-i euromediterrán külügyminiszteri konferencián elfogadott Barcelonai Nyilatkozatra, amely létrehozta az euromediterrán partnerséget,

–  tekintettel az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló, „Barcelonai folyamat: Unió a földközi-tengeri térségért” (COM(2008)0319) című közleményére,

–  tekintettel arra, hogy a brüsszeli Európai Tanács 2008. március 13–14-én jóváhagyta a Barcelonai folyamat: Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezést,

–  tekintettel a 2008. július 13-i párizsi csúcstalálkozónak a mediterrán térségért tett nyilatkozatára,

–  tekintettel az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés külügyminiszterei 2008. november 3–4-i marseille-i ülésének zárónyilatkozatára,

–  tekintettel az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés Elnökségének párizsi (2008. július 12.), kairói (2009. november 22.) és rabati (2010. január 22.) nyilatkozataira,

–  tekintettel a helyi és regionális önkormányzatok euromediterrán közgyűlése (ARLEM) 2010. január 21-én Barcelonában tartott alakuló ülésének következtetéseire,

–  tekintettel a gazdasági és szociális tanácsok és hasonló intézmények 2009. október 19-én Alexandriában tartott csúcsértekezletének zárónyilatkozatára,

–  tekintettel az Európai Unió mediterrán politikájáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2007. március 15-i(1) és a 2008. június 5-i állásfoglalásra(2), valamint a 2009. február 19-i, „Barcelonai folyamat: Unió a mediterrán térségért” című állásfoglalására(3),

–  tekintettel a Marrakeshben 2009. november 11–12-én megrendezett, a nők társadalmi szerepének erősítéséről szóló második euromediterrán miniszteri konferencia következtetéseire,

–  tekintettel az európai szomszédságpolitika megerősítéséről szóló, 2007. november 15-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés bizottságainak a 2010. március 13-án és 14-én Ammanban megtartott hatodik plenáris ülésen elfogadott ajánlásaira,

–  tekintettel az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés által 2008. október 13-án Jordániában elfogadott, és „A barcelonai folyamat: Unió a Mediterrán Térségért” kezdeményezés külügyminiszterei első marseille-i ülésének átadott ajánlásra,

–  tekintettel az Unió a Mediterrán Térségért főtitkárságának 2010. március 3-án elfogadott alapszabályzatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményére (A7-0133/2010),

A.  mivel a földközi-tengeri térség az EU számára kulcsfontosságú terület és mivel a többpólusú és egyre szorosabb szálakkal összekapcsolódó világban a nagy, integrált regionális egységek sokkal inkább képesek lesznek kezelni a társadalmi, kulturális, gazdasági, környezeti, demográfiai, politikai és biztonsági kihívásokat,

B.  mivel az Európai Uniónak olyan stratégiai elképzelést kell elfogadnia, amely a déli szomszédaival fenntartott kapcsolataiban az összes ilyen kihívást figyelembe veszi és prioritást biztosít a régió társadalmi, gazdasági és demokratikus fejlődésének,

C.  mivel az EU-Szerződés 8. cikke értelmében az Unió a vele szomszédos országokkal különleges kapcsolatokat épít ki a jólét és a jószomszédi viszonyok egy olyan térségének a létrehozása céljából, amely az Unió értékeire épül, és amelyet az együttműködésen alapuló szoros és békés kapcsolatok jellemeznek,

D.  mivel az Unió a Mediterrán Térségért (UMT) lehetőséget biztosít az euromediterrán kapcsolatok regionális és multilaterális dimenziójának további megerősítésére, és perspektívát nyújt a béke, a biztonság és jólét 800 millió lakost számláló térségének kialakításához, valamint ideális keretet biztosít a társadalmi-gazdasági kihívások leküzdéséhez, a regionális integráció előmozdításához és a partnerországok együttes fejlődésének biztosításához,

E.  mivel a szomszédságpolitika – a differenciált kétoldalú kapcsolatok elmélyítését privilegizálva – önmagában alkalmatlannak bizonyul a régióban végrehajtandó jelentős, közös integrációs reformfolyamathoz való hozzájárulásra; mivel az UMT létrehozása által kínált lehetőség keretében meg lehet erősíteni egyrészt a bilaterális politikák, másrészt a regionális politikák közötti kiegészítő jelleget, hogy hatékonyabban lehessen megfelelni az euromediterrán együttműködés a demokrácia, a jogállamiság, a felelősségteljes kormányzás és az emberi jogok tiszteletben tartása közös értékeinek kölcsönös elismerésén alapuló célkitűzéseinek; mivel ragaszkodni kell ahhoz, hogy a tagállamok kötelezettséget vállaljanak arra, hogy az európai szomszédságpolitikát (ENP) az EU-Szerződés 8. cikkének megfelelően koherensen és hitelesen folytatják,

F.  mivel feltétlenül a barcelonai folyamat vívmányaira kell építeni, melynek célkitűzéseit és megvalósítását a 2008. július 13-i párizsi nyilatkozatnak megfelelően az UMT-nek meg kell erősítenie, és mivel feltétlenül el kell kerülni a már meglévő politikai eszközök és intézményi szintek sokszorozódását, hogy garantálni lehessen az euromediterrán együttműködés számos eszközének hatékonyságát és koherenciáját,

G.  mivel kb. tizenöt éve a földközi-tengeri országok kereskedelmi és gazdasági kapcsolatai gyors diverzifikálását élik meg a például Oroszországgal, Kínával, Indiával, Brazíliával, a Perzsa-öböl menti államokkal fennálló kapcsolataikban, és mivel társadalmaik jelentős átalakulásokon mennek keresztül (fogyasztási szokások, mobilitás, demográfiai változások stb.), amelyek mind hatással voltak a belső, elsősorban területi egyensúlyra,

H.  mivel – korlátozott voltuk miatt – a kulturális cserekapcsolatok önmagukban nem képesek egymáshoz közelebb hozni a Földközi-tenger népeit, valamint az is tény, hogy a földközi-tengeri partnerek vonatkozásában Európa fokozatosan veszít kulturális befolyásából,

I.  mivel az Európai Unió tagállamai és a földközi-tengeri térség harmadik államai között társadalmi-gazdasági és intézményi szempontból komoly és egyre nagyobb eltérések és jelentős strukturális problémák mutatkoznak, amelyek határozott közös lépéseket tesznek szükségessé minden UMT-tagállam közös érdekében; mivel a földközi-tengeri térség harmadik államainak gazdasági növekedési potenciálja elősegíti ezt a perspektívát; mivel jobb dél–dél regionális integráció szükséges,

J.  mivel az UMT olyan régióban formálódik, ahol politikai konfliktusok és feszültségek uralkodnak, amelyek a 2008. júliusi párizsi csúcstalálkozó óta aláásták és lelassították a kezdeményezés megvalósítását; mivel a közel-keleti békefolyamat holtpontra jutott,

K.  mivel a gazdasági és pénzügyi válság hatásai, különösen a munkanélküliség problémáját illetően tetézték a partnerországokban már meglévő politikai, gazdasági és társadalmi kihívásokat; mivel ezeknek az országoknak és az EU-nak közös érdeke a munkanélküliek arányának csökkentése a régióban, továbbá hogy jövőbe vetett reményt adjanak a népességnek, különösen a nőknek, a fiataloknak és a vidéken élőknek,

L.  mivel az euromediterrán kapcsolatok alakulása és az Unió a Mediterrán Térségért projektjeinek működése és végrehajtása szempontjából rendkívül fontos a közel-keleti békefolyamat újraindítása és tartós, átfogó megoldást nyújtó konkrét kilátások kialakítása,

M.  mivel az UMT két legfontosabb újításának, nevezetesen az intézményi újításnak (társelnökség, állandó vegyes bizottság, az UMT főtitkársága), illetve a működéssel kapcsolatos újításnak (integrációs projektek) hatékonyan és átláthatóan kell működnie oly módon, hogy javítsa az állampolgárok – e projekt fő kedvezményezettjeinek – életkörülményeit,

N.  mivel a főtitkárság arra hivatott, hogy az intézmény mozgatórugója legyen, mivel hatékonysága a munkáját függetlenül végző személyzet kapacitásától függ, és mivel ráadásul az egymással együttműködő magas rangú izraeli és palesztin tisztviselő jelenléte egy regionális szintű nemzetközi szervezetben ezidáig példa nélküli és reménykeltő fejlemény,

O.  mivel a földközi-tengeri régiókat közvetlenül érintik olyan nemzetek fölötti kérdések, mint a fenntartható fejlődés, az energiaellátás biztonsága, a migrációs hullámok, a kulturális cserekapcsolatok és az idegenforgalom, és mivel szembesülnek olyan határokon átnyúló problémákkal is mint a vízgazdálkodás és a vízhez való hozzáférés, a szennyezés, a közlekedési hálózatok fejlesztése, és mivel ennélfogva a helyi és regionális hatóságok kulcsszerepet játszanak a helyi adottságokhoz igazított, fenntartható területrendezési politikák kidolgozásában és a konkrét és integráló projektek megvalósításában,

P.  mivel társadalmi-gazdasági súlya, a környezetre gyakorolt hatása és a területi egyensúlyra kifejtett hatása miatt a mezőgazdaság kulcsfontosságú a földközi-tengeri országokban,

Q.  mivel a világ vízben szegény népességének 60%-a a földközi-tengeri medence déli részén és a Közel-Keleten él, és mivel az UNDP-nek az arab világról készített jelentései és a Kék Terv jelentései szerint 2025-re 63 millió ember találhatja magát olyan helyzetben, hogy vízhiánnyal kell küzdenie,

R.  emlékeztet az UMT 2008. november 4-i marseille-i miniszterei konferenciájának határozatára a Földközi-tenger két partja közötti digitális megosztottság csökkentéséről, amelynek eredményeként létrejött a BB-MED (széles sávú hálózat a földközi-tengeri térségnek) javaslat,

S.  mivel a párizsi csúcstalálkozó óta az UMT keretében bejelentett projekteket általános alulfinanszírozás sújtja, ami megvalósításuk késlekedéséhez vezethet,

T.  tekintettel a Földközi-tenger medencéjének egyes részeit emberi, társadalmi, kulturális és gazdasági szempontból felkavaró migrációs hullámokra és egyéb különböző kihívásokra,

U.  mivel rendkívül jelentős a migránsok által a Földközi-tenger déli partján fekvő országok lakossága számára átutalt pénzeszközökből származó tőkeáramlás,

V.  mivel egyrészt nemrég hatályba lépett a Lisszaboni Szerződés, és az abból fakadó intézményi változások, másrészt kitartóan rákérdeznek az UMT működésére és finanszírozására, aminek következtében az Európai Parlamentnek a lehető legközelebbről nyomon kell követnie az UMT-vel kapcsolatos fejleményeket, hogy hozzájárulhasson a barcelonai csúcstalálkozó teljes sikeréhez,

1.  kéri az UMT állam- és kormányfőit, akik 2010. június 7-én Barcelonában gyűlnek össze, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy ez a találkozó két nehéz év után sikerre vigye az UMT intézményeinek elindítását és a nagyszabású projektek megvalósítását, továbbá az euromediterrán együttműködés összes fejezetében történő előrelépéseket;

2.  az UMT létrehozása ellenére továbbra is aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az EU-nak nincs világosan meghatározott földközi-tengeri politikája és nincs hosszú távú stratégiai elképzelés a régió fejlesztésére és stabilizációjára vonatkozóan; hangsúlyozza, hogy az euromediterrán integrációs folyamatnak újból politikai prioritássá kell válnia az EU menetrendjében;

3.  felszólítja az UMT tagállamainak kormányait, hogy részletesen vizsgálják felül és fejlesszék tovább a folyamatban lévő politikai párbeszédet; hangsúlyozza, hogy a kölcsönös tisztelet és megértés szerves részei e párbeszédnek és emlékeztet, hogy ezen új kezdeményezés célkitűzései között világosan szerepelnie kell a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok – legyen szó polgári, politikai, gazdasági, szociális vagy kulturális, esetleg kollektív jogokról – elsősorban a fennálló mechanizmusok megerősítése révén történő előmozdításának és tiszteletben tartásának; ebben az összefüggésben felhívja a figyelmet a véleménynyilvánítás szabadsága, a gondolatszabadság és a hit szabadsága tiszteletben tartásának fontosságára, valamint a kisebbségek – beleértve a vallási kisebbségek – jogainak tiszteletben tartására; kiemeli, hogy a nők jogai, a nemek közötti egyenlőség és a szexuális orientáción alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem különös figyelmet érdemel; megerősíti, hogy támogatja a Földközi-tenger déli partjának demokratikus politikai szervezeteit és civil társadalmát, és elismerését fejezi ki a nőszervezetek által végzett minőségi munka iránt;

4.  úgy véli, hogy a földközi-tengeri térség politikai feszültségei és regionális konfliktusai nem fékezhetik az ágazati és többoldalú együttműködések irányába tett konkrét előrelépések lehetőségét, továbbá hogy a nagyszabású, integráló projektek megvalósítása és a nyílt politikai párbeszéd révén az UMT hozzá fog járulni a jóindulatú bizalom légkörének kialakításához, törekedve az igazságosság és a közös biztonság céljainak a szolidaritás és a béke szellemében történő megvalósítására; hangsúlyozza azonban, hogy az UMT nem érhet el teljes sikert a különböző regionális konfliktusoknak a nemzetközi jog tiszteletben tartásával történő megoldása nélkül, ami a Földközi-tenger térségét egységesen békés területté változtatná;

5.  kitart amellett, hogy mielőbb igazságos és tartós megoldást kell találni a közel-keleti konfliktusra, és kéri, hogy az EU és az UMT valamennyi tagállama határozottan álljon ki ebben az irányban; megismétli a békefolyamat keretében történő komoly tárgyalások újraindítására irányuló felhívását; e tárgyalások eredményeképpen két, egymás mellett békében, biztonságban és nemzetközileg elismert határok mentén élő állam, egy független, demokratikus és életképes palesztin állam, valamint Izrael állam jöhetne létre; ösztönzi azt a jelentős hozzájárulást, amelyet az UMT az Izrael és a Palesztin Nemzeti Hatóság közötti kapcsolatok javításáért tehet, többek között az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés keretében az izraeli és a palesztin képviselők közötti együttműködés révén;

6.  sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy Nyugat-Szahara dekolonizációja még nem fejeződött be;

7.  üdvözli, hogy elfogadták az UMT főtitkárságának alapszabályát és kinevezték a főtitkárt, és a barcelonai csúcstalálkozóra tekintettel azt javasolja, hogy az UMT intézményi és működési felépítésének meghatározása az alábbi szempontok szerint valósuljon meg:

8.  emlékeztet arra, hogy a párizsi csúcstalálkozó hat nagy horizontális stratégiai ágazatot határozott meg (polgári védelem, tengeri útvonalak és szárazföldi autóutak, a Földközi-tenger szennyezésmentesítése, mediterrán napenergiaterv, kezdeményezés a földközi-tengeri térség vállalkozásainak fejlesztéséért és az euromediterrán egyetem), amelyek többsége már beépült az Euromed-partnerség keretében elfogadott projektek közé; ennélfogva hangsúlyozza az euromediterrán partnerség keretében már végrehajtott regionális programok és eszközök alapos értékelésének jelentőségét és szeretné, ha az UMT keretében finanszírozott projektek kiválasztása a regionális és helyi szinten hozzáadott érték kritériuma alapján történne; sürgeti e prioritást élvező projektek végrehajtását;

9.  fontosnak tartja, hogy az előirányzott projektek finanszírozását az állami és magánpénzalapok összekapcsolásával biztosítsák, növeljék és mobilizálják; ennek kapcsán:

10.  szorgalmazza a harmadik országok gazdasági és jogi környezetének javítására irányuló erőfeszítéseket, ahol elsőbbséget kell biztosítani a működőképes és hiteles szubregionális pénzintézetek felállításának, amelyek odavonzzák a külföldi beruházásokat; javasolja emellett, hogy:

11.  óhajtja a térség gazdasági és jogi környezetének javítását, ami a jövőbeni beruházások elengedhetetlen biztosítéka; ragaszkodik az emberi erőforrások és a foglalkoztatás fejlesztését szolgáló célkitűzéshez, összhangban a szegénység elleni küzdelemmel kapcsolatos millenniumi fejlesztési célokkal; hangsúlyozza, hogy a stabil közszolgáltatások megőrzése és fejlesztése egy másik fontos előfeltétel a régió fenntartható fejlődésének garantálásához;

12.  meggyőződése, hogy egy nagyobb dél–dél két- és többoldalú gazdasági együttműködés érezhető előnyöket eredményezne a polgárok számára, valamint javítaná a régió politikai környezetét;

13.  hangsúlyozza, hogy alapvetően szükséges a dél–dél közötti kereskedelem fejlesztése, amely a kereskedelemnek csak a 6%-át jelenti, és hogy következésképpen tenni kell az agadiri megállapodás kiterjesztésért; emlékeztet arra, hogy ezen országok érdeke az, hogy erősítsék kapcsolataikat és kereskedelmüket, hogy egységes, erős és vonzó gazdasági pólust jelentsenek a befektetők részére, képesek legyenek megvédeni a régió érdekeit és növeljék a régió fejlődésének értékét. hangsúlyozza, hogy az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezésnek lehetővé kell tennie, hogy a dél–dél közötti gazdasági integráció előmozdítása érdekében könnyebben teljesüljenek a műszaki és pénzügyi segítség iránti igények; úgy véli, hogy a páneurópai-mediterrán származási kumuláció kiterjesztése és egyszerűsítése hozzájárulhat a fentiek megvalósításához;

14.  hangsúlyozza az euromediterrán szabadkereskedelmi térségről jelenleg folyó tárgyalások fontosságát, és arra ösztönzi az UMT-tagállamokat, hogy a WTO-tárgyalások tekintetében törekedjenek álláspontjaik összehangolására;

15.  kéri, hogy a Bizottság a kereskedelmi megállapodásokról folytatott tárgyalások során vegye figyelembe a létező hatástanulmányok eredményeit, és az éghajlatváltozásra, valamint a gazdasági és társadalmi válságra tekintettel értékelje a liberalizációs folyamat társadalmi és környezeti hatásait, és tegye lehetővé ennek fokozatos és aszimmetrikus bevezetését, védelmet biztosítva a Földközi-tenger két partján a hasonló árukat előállító termelőknek, akik számára – tekintetbe véve a liberalizációs folyamatot – a verseny jelenti a legnagyobb kockázatot; kéri, hogy az Unió a Mediterrán Térségért főképpen olyan projekteket válasszon ki, amelyek a társadalmi és gazdasági szükségletek kielégítését, valamint a környezeti terhelés elkerülhetetlen csökkentését szolgálják;

16.  kívánatosnak tartja, hogy a társulási megállapodásokat vizsgálják felül, figyelembe véve a pénzügyi, gazdasági és társadalmi válsággal, valamint az élelmiszer- és energiaválságokkal összefüggő új szükségleteket; emlékeztet arra, hogy az euromediterrán szabadkereskedelmi térség létrehozatalának egyik céljaként továbbra is a fejlődést és a szegénység csökkentését szolgáló kereskedelem fejlesztését kell tekinteni, és reméli, hogy a 2009. decemberi 9-i miniszteri csúcstalálkozó ütemterve lehetővé teszi e cél elérését;

17.  sajnálja, hogy a párizsi nyilatkozat elhanyagolta az olyan társadalmi-gazdasági, kereskedelmi és energetikai szempontokat, mint a közvetlen külföldi tőkebefektetések, a foglalkoztatás, az energiahatékonyság, az árnyékgazdaság vagy a szegénység mérséklése, és kéri, hogy a barcelonai csúcstalálkozón mindezt orvosolják;

18.  emlékeztet, hogy a migrációs politikák képezik az euromediterrán partnerség egyik prioritását, és felszólítja az Unió a Mediterrán Térségért országait és tagintézményeit, hogy szenteljenek különleges figyelmet a migrációs áramlások összehangolt kezelésének; hangsúlyozza, hogy az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés elválaszthatatlanul kapcsolódik a humán erőforrások és a Földközi-tenger népei közötti kapcsolatok előtérbe helyezéséhez, és a migrációs áramlások és az illegális bevándorlás szabályozásán túlmenően ösztönzi a két part közötti szabad mozgás fokozatos megkönnyítését, a migránsok integrációját elősegítő intézkedések megerősítését, a foglalkoztatásra irányuló aktív politikák kidolgozását és a menedékjog alkalmazási körülményeinek javítását; úgy véli, hogy a 2007. november 18–19-én Albufeirában a migrációról tartott Euromed miniszteri konferencia számára biztosítani kell a folytonosságot;

19.  felszólítja az Unió a Mediterrán Térségért tagjait, hogy könnyítsék meg a migránsok számára a pénzek átutalását a származási országukban élők javára oly módon, hogy intézkednek a kapcsolódó költségek csökkentése érdekében;

20.  emlékeztet az euromediterrán együttműködés (migrációval, társadalmi integrációval, igazságüggyel és biztonsággal foglalkozó) negyedik fejezetének fontosságára és kiemeli annak szükségét, hogy az Unió a Mediterrán Térségért mozdítsa elő az e fejezet alá tartozó együttműködést;

21.  kiemeli a mezőgazdasággal, a vidékfejlesztéssel, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással, a víz és az energia ésszerű használatával kapcsolatos kérdések stratégiai jelentőségét a földközi-tengeri országokban, és kéri, hogy tekintsék politikai prioritásnak a mezőgazdaság területén megvalósuló együttműködést; bátorítja az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezésben részt vevő államokat, hogy a WTO-tárgyalások keretében a lehető leginkább törekedjenek álláspontjaik közelítésére, és az euromediterrán agrárpolitikák fokozottabb konvergenciája felé haladjanak; különösen a megfelelő szociális, élelmiszer-biztonsági, növény- és környezetvédelmi, illetve termékminőségi normák tiszteletben tartása vonatkozásában; úgy véli, hogy ezeknek a politikáknak magukban kell foglalniuk a fenntartható fejlődésre vonatkozó követelményeket (többek között a természeti erőforrások megóvását), lehetővé téve a regionális piacok hosszú távú felemelkedését, figyelembe véve természetesen a mediterrán régiók termelőinek különleges versenyhelyzetét és egy erős mezőgazdasági ágazat fenntartása iránti igényt;

22.  hangsúlyozza, hogy a mezőgazdaságra vonatkozó euromediterrán menetrenddel összhangban olyan regionális mezőgazdasági politika kialakítására van szükség, amely védi a helyi élelmiszer-termelést és az élelmezésbiztonságot, elősegíti a jellemzően mediterrán termékek előállítását, forgalmazását és diverzifikálását, a kis- és középméretű gazdaságok fejlesztését, és igazodik a fenntartató fejlődéshez; tekintettel arra, hogy sok mediterrán partnerországban egyre bizonytalanabb az élelmiszer-ellátás, felhívja a Bizottságot, hogy fogadja el a partnerek kiterjesztett védintézkedésekre vonatkozó kéréseit és az élelmiszerválságok idején esedékes gyorsított végrehajtást célzó eljárásokat;

23.  megerősíti, hogy támogatja az Unió a Mediterrán Térségért környezeti dimenzióját, és emlékeztet a Földközi-tenger megtisztítására irányuló euromediterrán kezdeményezés fontosságára; üdvözli e tekintetben a Földközi-tengert szennyező főbb források megszüntetésére irányuló befektetési program – projektek előkészítésének és megvalósításának finanszírozási mechanizmusa (MeHSIP PPIF) második szakaszának beindítását; úgy véli, hogy a tengeri szennyeződés megelőzése területén azonnali előrelépésre van szükség, és hogy különleges figyelmet kell fordítani a Földközi-tengerre mint zárt tengerre; rámutat arra, hogy az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés összes projektének a tervezése és megvalósítása során együtt kell működni a meglévő programokkal, különös tekintettel az ENSZ környezetvédelmi programja (UNEP) által a Barcelonai Egyezmény végrehajtására kidolgozott földközi-tengeri cselekvési tervre;

24.  felszólítja a partnerállamokat, hogy az Unió a Mediterrán Térségért szárazföldi és tengeri közlekedésre vonatkozó nagy projektjei keretében, biztosítandó a személyek és áruk jobb mozgását a mediterrán térségben, valamint a fenntartható közlekedéspolitika elősegítése érdekében a fenntartható fejlődésre, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére, az energiahatékonyságra és az intermodalitásra vonatkozó követelmények figyelembevételével tökéletesítsék az infrastruktúrákat; hangsúlyozza, hogy az ilyen erőfeszítéseket többek között a környezetvédelmi, az ipari, a közegészségügyi és a területrendezési politikával összefüggésben kell megvalósítani; hangsúlyozza, hogy a modális átszervezés ösztönzése, valamint a biztonságos, tiszta és fenntartható kereskedelmi hajózási útvonalak létrehozása érdekében fejleszteni kell a tengeri gyorsforgalmi utakra vonatkozó projekteket;

25.  úgy véli, hogy a kikötői és szárazföldi szállítási infrastruktúrák fejlesztése hozzájárulna a gazdasági fejlődéshez és előmozdítaná az euromediterrán országok közötti kereskedelmet;

26.  hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az együttműködést az energia területén, és felhív azoknak a fejlesztési projekteknek a haladéktalan végrehajtására, amelyek elősegítik a források és az energiaellátási útvonalak diverzifikálását, ekképpen járulva hozzá jelentős mértékben az energiabiztonsághoz a mediterrán térségben;

27.  hangsúlyozza, hogy az euromediterrán régióban a megújuló energia – különösen a szél- és napenergia – forrásai igen jelentős mértékben fordulnak elő; támogatja a mediterrán napenergiaterv – amelynek fő célkitűzése a mediterrán térség megújulóenergia-termelésének 20 GW új kapacitással való növelése 2020-ig – gyors és koordinált végrehajtását, és az olyan ipari kezdeményezéseket, mint a DESERTEC, valamint az energiahatékonyság érdekében létrehozott euromediterrán stratégia elfogadását; azt kívánja, hogy a projektek elsősorban az ellátó országok igényeinek feleljenek meg, és ezzel kapcsolatosan hangsúlyozza a villamosenergia-hálózati infrastruktúrák különösen a Földközi-tenger déli partján történő megerősítésének, egy egymáshoz kapcsolódó regionális piac fokozatos létrehozásának és egy új ipari ágazatnak, például a napenergia-erőművek számára történő alkatrészgyártásnak a gazdasági fejlődés tekintetében fellépő hatását a partnerországokra;

28.  felszólít a „Napenergiával a békéért” kezdeményezésnek az Euromediterrán energiapiaci integrációs projekt (MED-EMIP) keretében történő további előmozdítására és támogatására;

29.  javasolja, hogy az eurometiterrán folyamatban részt vevő országok csatlakozzanak az európai stratégiai energiatechnológiai tervben (SET-terv) megfogalmazott „intelligens városok” kezdeményezéshez;

30.  támogatja a transz-euromediterrán elektromos, gáz- és olajhálózatok összekapcsolásának előmozdítását az energiaellátás biztonságának megerősítése érdekében; hangsúlyozza a mediterrán elektromos hurok befejezésének fontosságát, és támogatja a déli gázfolyosó kialakítását; ösztönzi a visszaáramoltatás alkalmazását olyan esetekben, amikor azt biztonsági, költséghatékonysági és megvalósíthatósági szempontok indokolják;

31.  hangsúlyozza, hogy a „20–20–20” éghajlatügyi célkitűzések jelentősen befolyásolják majd a gáz iránti igényt, ezért egy, az UMT-országoknak szóló LNG/cseppfolyósított földgázra vonatkozó cselekvési terv létrehozása növelné az ellátás sokféleségét és biztonságát, különösen az egyetlen ellátóra támaszkodó országok esetében;

32.  hangsúlyozza az LNG-technológia fejlesztésének fontosságát és a tengeri LNG-szállítási kapacitás növelését, illetve a cseppfolyósított földgázt újragázosító terminálok bővítését célzó beruházások jelentőségét; rámutat, hogy az infrastrukturális fejlesztés mellett a tengerbiztonságot is szem előtt kell tartani;

33.  hangsúlyozza, hogy a természeti katasztrófák – különösen a földrengések, árvizek és erdőtüzek – elleni küzdelem érdekében sürgősen megerősített együttműködéseket kell kialakítani a földközi-tengeri térségben a polgári védelem területén; ösztönzi egy, az erdőtüzekkel foglalkozó euromediterrán intézet létrehozását;

34.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Unió a Mediterrán Térségért keretében a Földközi-tenger partjain élő népek közeledésének és fejlődésének tényezőiként az oktatásra, az iskolai és egyetemi cserekapcsolatokra és a kutatásra vonatkozó új projekteket fejlesszenek ki; elsődleges fontosságúnak tekinti egy valódi euromediterrán felsőoktatási, tudományos és kutatási térség kialakítását a civil társadalom aktív bevonásával, ezzel kapcsolatosan:

35.  kéri, hogy sürgősen tűzzenek az Unió a Mediterrán Térségért napirendjére a kulturális cserekapcsolatokat és a társadalmak közötti kölcsönös megértést elősegítő új projekteket, nevezetesen a kultúrák és vallások közötti párbeszéd területén egy euromediterrán kulturális stratégia elfogadás révén; ösztönzi a Földközi-tengeri Állandó Audiovizuális Konferencia (COPEAM) projektjeinek bevezetését, többek között egy euromediterrán televíziós csatornára irányulót, valamint olyan sikeres kezdeményezéseket, mint „az arab hét” és az EuroMedScola új kiadásai; üdvözli az Alexandriai Könyvtár, az Arab Intézet és az Anna Lindh Alapítvány tevékenységét, különösen az ez utóbbi által 2010 márciusában Barcelonában „Fórum az interkulturális párbeszédért” címmel megrendezett napokat; kéri az Unió a Mediterrán Térségért országait és tagintézményeit, hogy tartsák fenn elkötelezettségüket az ENSZ civilizációk szövetsége című kezdeményezésének keretében;

36.  üdvözli, hogy a 2013. év Európai Kulturális Fővárosának Marseille-Provence pályázatát választották ki, amelynek tervezete egyértelműen a Földközi-tenger két partján élő népek közeledésére törekvő euromediterrán dimenzió felé fordul; hangsúlyozza, hogy ennek a rendkívül szimbolikus értékű kulturális projektnek az a célja, hogy az európai és földközi-tengeri kultúrák közötti párbeszédet szolgáló, konkrét és újító jellegű programokat valósítson meg;

37.  hangsúlyozza a méretgazdaságosság javítására irányuló iparpolitika kialakításának, valamint a kis- és középvállalkozások támogatásának és a csúcstechnológiai ágazatok megerősítésének fontosságát; felszólítja az Unió a Mediterrán Térségért tagországait és intézményeit, hogy vállaljanak aktív szerepet a kis- és középvállalkozások támogatásában, különösen a hatékony pénzügyi szolgáltatások és a technikai és adminisztratív segítségnyújtás tekintetében, és ezáltal teremtsenek erős vállalkozói bázist, különösen az olyan ágazatokban, amelyek hozzájárulnak a földközi-tengeri térségben található országok gazdaságának növekedéséhez;

38.  hangsúlyozza, hogy az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés (APEM) küldetése, hogy az Unió a Mediterrán Térségért parlamenti közgyűlésévé váljon, garantálja demokratikus legitimitását, és támogatja az APEM 2010. március 13–14-én Ammanban tartott 6. plenáris ülésén felvetett javaslatot, hogy az APEM nevét változtassák meg „Parlamenti Közgyűlés – Unió a Mediterrán Térségért” elnevezésre;

39.  emlékeztet az Európai Unió költségvetési eljárásával kapcsolatos hatásköreire, és kiemeli annak jelentőségét, hogy az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés a konzultáció és a demokratikus ellenőrzés feladatkörének vállalásával a feladatok irányvonalainak meghatározása, a megkezdett projektek nyomon követése és a költségvetés végrehajtása tekintetében jelentősebb hatáskörökkel rendelkezzen; felszólítja az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés különböző illetékes bizottságait a főtitkár és a főtitkárhelyettesek rendszeres meghallgatására; úgy véli, hogy az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés által viselt felelősség növelésének együtt kell járnia munkamódszerei és működése javításával, beleértve a szükséges humánerőforrás és pénzügyi eszközök biztosítását, valamint az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés munkájának jobb összehangolását az Unió a Mediterrán Térségért más intézményei által végzett feladatokkal; üdvözli az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés 2010. március 13–14-én Ammanban megtartott hatodik plenáris ülésén az e témával kapcsolatban elfogadott határozatokat;

40.  üdvözli a helyi és regionális önkormányzatok euromediterrán közgyűlése (ARLEM) közelmúltbeli létrehozását, és felszólít annak ellenőrzésére, hogy az ARLEM által végzett munkát megfelelően összehangolják-e az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlésben végzett munkával, elsősorban úgy, hogy együttes ülésekre kerül sor, vagy a munkaértekezletekre kölcsönösen meghívják a másik elnökségi tagjait; hangsúlyozza, hogy ezek a Földközi-tenger két partjának választott képviselőit tömörítő közgyűlések fontos szerepet töltenek be a helyes demokratikus gyakorlatok kicserélésének elősegítésében;

41.  ragaszkodik a civil társadalommal, a szociális partnerekkel és az euromediterrán partnerség keretében létrehozott számos szakmai és társadalmi-szakmai hálózattal történő rendszeres konzultációhoz, valamint mindezek bevonásához az Unió a Mediterrán Térségért tevékenységeibe és projektjeibe; és ösztönzi, hogy:

42.  üdvözli „A nők társadalmi szerepének fokozása” címmel megrendezett második euromediterrán miniszteri konferencia (Marrakesh, 2009. november 11–12.) során megerősítést nyert elkötelezettséget, amely arra irányul, hogy előmozdítsák a nők és férfiak közötti jogi és tényleges egyenlőséget, a nők elleni erőszak felszámolásáért folyó küzdelmet, valamint hogy tiszteletben tartsák mind a nők, mind a férfiak polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogait; kitartóan kéri az ez irányban tett lépéseket és javasolja egy, a nők vállalkozói tevékenységével és a nők közéletbeli nagyobb részvételével foglalkozó projektnek az Unió a Mediterrán Térségért keretében történő elfogadását; emlékeztet arra az állandóan hangoztatott álláspontjára, amely szerint a hagyományok és szokások nem szolgálhatnak mentségül a nők alapvető jogainak megsértésére;

43.  felszólítja a Tanácsot, a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, az Európai Bizottságot és az újonnan létrehozott Európai Külügyi Szolgálatot, tegyék meg a szükséges erőfeszítéseket ahhoz, hogy az EU részvétele az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezésben egységes legyen, továbbá hogy vonják be az Európai Parlamentet az európai politika alakításába;

44.  üdvözli az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezéshez nemrégiben csatlakozott nyugat-balkáni országokat, amelyek egyben az EU tagjelölt országai is;

45.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Unió Tanácsa elnökének, az Európai Bizottság elnökének, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés társelnökségének és főtitkárának, valamint a partnerországok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL C 301. E, 2007.12.13., 210. o. (2) HL C 285. E, 2009.11.26., 39. o. (3) HL C 76. E, 2010.3.25., 76. o. (4) HL C 282. E, 2008.11.6., 443. o.