Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2008/0028(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0109/2010

Előterjesztett szövegek :

A7-0109/2010

Viták :

PV 15/06/2010 - 5
CRE 15/06/2010 - 5

Szavazatok :

PV 16/06/2010 - 8.11
CRE 16/06/2010 - 8.11
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2010)0222

Elfogadott szövegek
PDF 991kWORD 605k
2010. június 16., Szerda - Strasbourg
A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatása ***I
P7_TA(2010)0222A7-0109/2010
Állásfoglalás
 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
 Függelék
 Függelék
 Függelék
 Függelék
 Függelék
 Függelék
 Függelék
 Függelék
 Függelék
 Függelék
 Függelék
 Függelék

Az Európai Parlament 2010. június 16-i jogalkotási állásfoglalása a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2008)0040 – C6-0052/2008 – 2008/0028(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0040),

–  tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 95. cikkére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0052/2008),

–  tekintettel „A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének a folyamatban lévő intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásai” című, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett bizottsági közleményre (COM(2009)0665),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére és 114. cikkére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2008. szeptember 18-i véleményére(1),

–  tekintettel eljárási szabályzatának 55. cikkére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A7-0109/2010),

1.  elfogadja az alábbiakban ismertetett első olvasatbeli álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 77., 2009.3.31., 81. o.


Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2010. június 16-án került elfogadásra a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK rendelet módosításáról, valamint a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, a 94/54/EK és az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK irányelv, a 2002/67/EK és a 2004/77/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló .../2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
P7_TC1-COD(2008)0028

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

rendes jogalkotási eljárás keretében(2),

mivel:

(1)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz) 169. cikke előírja, hogy az Uniónak a Szerződés 114. cikke alapján elfogadott intézkedésekkel hozzá kell járulnia a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosításához.

(2)  A biztonságos ▌ élelmiszerek szabad mozgása lényeges eleme a belső piacnak és jelentős mértékben hozzájárul az állampolgárok egészségéhez és jólétéhez, valamint szociális és gazdasági érdekeikhez. Ez a rendelet egyaránt szolgálja a belső piac érdekeit a jog egyszerűsítése, a jogbiztonság biztosítása és a bürokrácia csökkentése révén, és a polgárok javára is válik, megkövetelvén az élelmiszerek egyértelmű, érthető és olvasható címkézését.

(3)  A fogyasztók magas szintű egészségvédelmének megvalósítása és a tájékoztatáshoz való jogának biztosítása érdekében gondoskodni kell arról, hogy megfelelő információhoz jussanak az általuk elfogyasztott élelmiszerekre vonatkozóan. A vásárlással kapcsolatos döntéseket többek között befolyásolhatják az egészséggel, a környezettel, valamint szociális és etikai kérdésekkel kapcsolatos megfontolások.

(4)  Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(3) előírja, hogy az élelmiszerjog egyik általános elve, hogy a fogyasztók számára lehetővé tegye a fogyasztott élelmiszerek megfelelő tájékoztatás alapján történő kiválasztását, és megelőzze a fogyasztót félrevezető bármely módszer alkalmazását.

(5)  A belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(4) a fogyasztók tájékoztatásának bizonyos szempontjaival foglalkozik, kifejezetten a megtévesztő tevékenységek és tájékoztatási mulasztások megelőzése céljából. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok általános elveit a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatására vonatkozó egyedi szabályoknak kell kiegészíteniük.

(6)  Az élelmiszerek címkézésének valamennyi élelmiszerre alkalmazandó uniós szabályait az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(5) állapítja meg. Az említett irányelvben megállapított rendelkezések többsége 1978-ra nyúlik vissza, ezért azokat frissíteni kell.

(7)  Az élelmiszerek tápértékjelöléséről szóló, 1990. szeptember 24-i 90/496/EGK tanácsi irányelv(6) megállapítja az előrecsomagolt élelmiszereken megjelenő tápértékinformáció tartalmáról és megjelenítéséről szóló szabályokat. A tápértékinformáció feltüntetése önkéntes, kivéve, ha az élelmiszerrel kapcsolatban tápértékre vonatkozó hivatkozást tesznek. Az említett irányelvben megállapított rendelkezések többsége 1990-re nyúlik vissza, ezért azokat frissíteni kell.

(8)  Az általános címkézési előírásokat olyan rendelkezések egészítik ki, amelyek bizonyos körülmények között minden élelmiszerre vagy az élelmiszerek bizonyos kategóriáira alkalmazandók. Ezenkívül létezik számos egyedi szabály is, amelyek , egyedi élelmiszerekre alkalmazandók.

(9)  Jóllehet a címkézésre vonatkozó jelenlegi jogszabályok eredeti célkitűzései és alapelemei még mindig érvényesek, szükségessé vált az egyszerűsítésük a könnyebb alkalmazás és a nagyobb jogbiztonság biztosítása érdekében az érintett felek számára, továbbá a korszerűsítésük az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás területén bekövetkezett új fejlemények figyelembe vétele érdekében.

(10)  A nyilvánosság részéről érdeklődés mutatkozik az étrend és az egészség közötti összefüggés, valamint az egyéni szükségleteknek megfelelő étrend kiválasztása iránt. A Bizottságnak a táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre vonatkozó európai stratégiáról szóló, 2007. május 30-i fehér könyve megállapította, hogy a tápértékjelölés az egyik módszer arra, hogy a fogyasztókat tájékoztassák az élelmiszerek összetételéről, és segítsék őket a tájékoztatáson alapuló választásban. Az oktatási és tájékoztatási kampányok fontos mechanizmusként szolgálnak az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás fogyasztók általi megértésének javítására. Az Unió 2007–2013-ra vonatkozó fogyasztópolitikai stratégiája hangsúlyozza, hogy mind a hatékony verseny, mind pedig a fogyasztók jólléte szempontjából fontos a fogyasztók megalapozott választásának lehetővé tétele. A táplálkozás alapelveinek ismerete és az élelmiszereken feltüntetett megfelelő tápértékinformáció jelentősen hozzájárulna ahhoz, hogy a fogyasztók képesek legyenek ilyen megalapozott választás megtételére. Ezenkívül érdemes és helyes, ha a fogyasztók a tagállamokban semleges tájékoztatási forráshoz fordulhatnak egyéni táplálkozási kérdéseik tisztázása érdekében. A tagállamoknak ezért megfelelő forródrót-szolgálatokat kell létrehozniuk, amelyek finanszírozásához hozzájárulhatna az élelmiszer-ágazat is.

(11)  A jogbiztonság növelése, valamint a végrehajtás ésszerűségének és a következetességének biztosítása érdekében helyénvaló a 90/496/EGK és 2000/13/EK irányelvet hatályon kívül helyezni, és azokat egyetlen rendelettel felváltani, amely jogbiztonságot biztosítana mind a fogyasztók, mind az iparág számára, és csökkentené az adminisztratív terhet.

(12)  Az egyértelműség kedvéért helyénvaló más horizontális jogi aktusokat is hatályon kívül helyezni és beépíteni ebbe a rendeletbe, nevezetesen a végső fogyasztók részére értékesítendő alkoholtartalmú italok címkézésénél az alkoholtartalom térfogatszázalékos jelöléséről szóló, 1987. április 15-i 87/250/EGK bizottsági irányelvet(7), a 79/112/EGK tanácsi irányelvben előírtaktól eltérő adatok bizonyos élelmiszerek címkézésén való kötelező feltüntetéséről szóló, 1994. november 18-i 94/54/EK bizottsági irányelvet(8), az élelmiszerek címkézéséről szóló 79/112/EGK irányelv 7. cikkének rendelkezéseitől való eltérésről szóló, 1999. március 8-i 1999/10/EK bizottsági irányelvet(9), a kinint és koffeint tartalmazó élelmiszerek címkézéséről szóló, 2002. július 18-i 2002/67/EK bizottsági irányelvet(10), a hozzáadott fitoszterolokat, fitoszterol-észtereket, fitosztanolokat és/vagy fitosztanol-észtereket tartalmazó élelmiszerek és élelmiszer-összetevők címkézéséről szóló, 2004. március 31-i 608/2004/EK bizottsági rendeletet(11), valamint a 94/54/EK irányelvnek a glicirrizinsavat és annak ammóniumsóját tartalmazó egyes élelmiszerek címkézése tekintetében történő módosításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/77/EK bizottsági irányelvet(12).

(13)  Közös fogalommeghatározásokat, elveket, követelményeket és eljárásokat szükséges meghatározni, hogy egyértelmű keretet és közös alapot alkossanak az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatást szabályozó uniós és nemzeti intézkedésekhez.

(14)  Annak érdekében, hogy a fogyasztók számára – az általuk elfogyasztott élelmiszerekkel kapcsolatban – nyújtott tájékoztatás terén átfogó és fejlődő megközelítés érvényesüljön, az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás jogára az általános és egyedi jellegű szabályokat lefedő, tág fogalommeghatározást kell alkalmazni, csak úgy mint az élelmiszerekkel kapcsolatos azon tájékoztatásra és oktatásra, amely a címkétől eltérő eszközökkel nyújtott tájékoztatásra vonatkozik.

(15)  Az uniós szabályok kizárólag olyan vállalkozásokra alkalmazandók, melyek esetében megnyilvánul a tevékenységek bizonyos folyamatossága és bizonyos fokú szervezettség. Az olyan tevékenységek, mint a harmadik feleknek történő alkalmi élelmiszerszállítás, az ételek felszolgálása és a magánszemélyek általi élelmiszerértékesítés például jótékonysági eseményeken vagy helyi közösségi vásárokon és találkozókon, valamint a termelők általi közvetlen marketing különböző formáiban történő élelmiszereladás, nem tartoznak e rendelet hatálya alá. A túlzott teher elkerülése érdekében - különösen a hagyományos élelmiszertermelő ágazatban és az élelmiszer-kiskeredelemben működő kis- és közepes méretű vállalkozások számára, beleértve a közétkeztető szolgáltatásokat is - a nem előrecsomagolt termékeket ki kell vonni a címkézési követelmények alól.

(16)  A szállítási vállalkozások által nyújtott étkeztetési szolgáltatások csak akkor tartoznak e rendelet hatálya alá, ha azokat az Unió területén belüli két pont közötti útvonalon nyújtják.

(17)  A filmszínházak - kivéve a kkv-ket - által nyújtott étkeztetési szolgáltatások e rendelet hatálya alá tartoznak, amennyiben az élelmiszert az értékesítés helyén csomagolják olyan szabványos csomagolásba, amelynek kapacitása előre meg van határozva, így az élelmiszer vagy az ital végleges mennyisége és tartalma is meghatározott és mérhető.

(18)  Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás jogának ▌ a fogyasztók tájékoztatási igényein is kell alapulnia, és biztosítania kell, hogy az innováció az élelmiszeriparban ne legyen elfojtva. További rugalmasságot biztosít annak lehetősége, hogy az élelmiszeripari vállalkozások önkéntes alapon kiegészítő tájékoztatást adhatnak.

(19)  Az élelmiszerekre vonatkozó kötelező információ előírásának az a célja, hogy lehetővé váljék a fogyasztók számára az ▌ egyéni táplálkozási kívánságaiknak és igényeiknek megfelelő, tudatos vásárlói döntés meghozatala.

(20)  Annak érdekében, hogy lehetővé váljon az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás jogának a fogyasztók változó tájékoztatási igényeihez való igazítása, és elkerülhető legyen a felesleges csomagolási hulladék, az élelmiszerek kötelező címkézésének azon alaptájékoztatásra kell szorítkoznia, amely a fogyasztók többsége számára bizonyíthatóan nagy jelentőséggel bír.

(21)  Az élelmiszerekre vonatkozó kötelező információra vagy az élelmiszerekkel kapcsolatos információ új megjelenítési formáira nézve azonban csak akkor állapíthatók meg új, kötelező előírások, ha és ahol a szubszidiaritás, az arányosság, az átláthatóság és a fenntarthatóság elvével összhangban azokra szükség van.

(22)  A megtévesztő reklámra vonatkozó hatályos jogszabályok kiegészítéseként az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó szabályoknak tiltaniuk kell az olyan információ használatát, amely félrevezetné a fogyasztókat, különösen az élelmiszerek energiatartalma, származása vagy összetétele tekintetében. Ahhoz, hogy eredményes legyen, az említett tilalomnak az élelmiszerek reklámozására és kiszerelésére is vonatkoznia kell.

(23)  Egyes termékekről azt állítják, hogy használatuk konkrét fizikai előnyökkel jár. Ezeket az állításokat oly módon kell kifejezni, amely biztosítja, hogy az említett termékek használatával járó hatás mérhető és ellenőrizhető legyen.

(24)  Az élelmiszeripari vállalkozók élelmiszerekkel kapcsolatos téves, megtévesztő vagy hiányzó információ esetén fennálló felelősségére irányadó szabályok felaprózódásának elkerülése érdekében alapvetően fontos, hogy az élelmiszeripari vállalkozók e területen fennálló kötelezettségeit egyértelműen rögzítsék. A 178/2002/EK rendelet 19. cikkének sérelme nélkül, ha az élelmiszerekre vonatkozó információt nem érintő kiskereskedelmi vagy forgalmazási tevékenységekért felelős élelmiszeripari vállalkozók arról értesülnek, hogy valamely információ nem felel meg e rendelet előírásainak, haladéktalanul intézkedniük kell.

(25)  Jegyzéket kell készíteni minden olyan kötelező információról, amelyet ▌ a végső felhasználónak és a közétkeztetésben működő gazdasági szereplőknek szánt összes élelmiszerre nézve meg kell adni. Ebben a jegyzékben meg kell hagyni a hatályos jogszabályok által már megkövetelt információt, tekintve, hogy ezt általában a fogyasztói tájékoztatás értékes vívmányának tartják.

(26)  Az új információs és kommunikációs technológiák fontos szerepet játszhatnak a kiegészítő információ fogyasztókhoz történő eljuttatásában, mivel gyors és olcsó információcserét tesznek lehetővé. Elképzelhető az is, hogy a fogyasztók további információhoz férhetnek hozzá az üzletekben elhelyezett terminálok segítségével. E terminálok a vonalkód leolvasását követően információt közölnének a termékről. Ugyanígy elképzelhető az is, hogy a fogyasztók további információhoz férhetnek hozzá az interneten elérhető honlapok segítségével.

(27)  Élelmiszer előállításában történő felhasználásuk és abban való jelenlétük esetén egyes összetevők és egyéb anyagok allergiás reakciót vagy intoleranciát válthatnak ki, és egyedi esetekben akár veszélyeztethetik is az érintettek egészségét. Fontos tehát, hogy az élelmiszer-adalékanyagok, technológiai segédanyagok és más, tudományosan bizonyítottan allergén hatású vagy valamely betegség kialakulásának kockázatát esetleg növelő anyagok jelenlétéről információt nyújtsanak azért, hogy különösen az élelmiszer-allergiában vagy -intoleranciában szenvedő fogyasztók számára lehetővé tegyék a számukra biztonságos élelmiszerek célzott kiválasztását. A nyomokban található ilyen anyagokat is fel kell tüntetni azért, hogy a súlyos allergiában szenvedők is biztonságosan választhassanak. E célból közös szabályokat kell kidolgozni.

(28)  Az élelmiszercímkéknek világosnak és érthetőnek kell lenniük, hogy segítsék a fogyasztókat abban, hogy az élelmiszerekkel és étrendjükkel kapcsolatban célzottan választhassanak. A felmérések azt mutatják, hogy a jó olvashatóság fontos tényező azon lehetőség maximalizálásában, hogy a címkén szereplő információ befolyásolni tudja a célközönséget, és az olvashatatlan termékismertető az egyik fő oka az élelmiszerek címkézésével kapcsolatos fogyasztói elégedetlenségnek. Következésképpen, együttesen kell figyelembe venni az olyan tényezőket, mint a betűtípus, a szín és a kontraszt.

(29)  Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás biztosítása érdekében ▌ figyelembe kell venni az élelmiszerek távközlési eszközökkel végzett értékesítését. Bár nyilvánvaló, hogy a távértékesítés révén szállított élelmiszernek ugyanazokat a tájékoztatási követelményeket kell teljesítenie, mint az üzletekben értékesített élelmiszereknek, egyértelművé kell tenni, hogy ilyen esetekben az idevágó, élelmiszerekre vonatkozó kötelező információnak szintén ▌ rendelkezésre kell állnia a vásárlás befejezését megelőzően.

(30)  A fogyasztók tájékozott választáshoz szükséges, élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatása érdekében a kevert alkoholtartalmú italok esetében is kell információt nyújtani az összetételükről.

(31)  Az Európai Parlamentnek az Európai Uniónak a tagállamokat az alkohollal kapcsolatos kár csökkentésében támogató stratégiájáról szóló, 2007. szeptember 5-i állásfoglalásával(13), az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló, 2008. szeptember 18-i véleményével, a Bizottság munkájával és a közvéleménynek az alkoholfogyasztás – elsősorban a fiatal és sérülékeny fogyasztókra gyakorolt – káros hatásai miatti aggodalmaival összhangban a Bizottságnak a tagállamokkal együtt ki kell dolgoznia a kifejezetten a fiatalokat megcélzó olyan frissítő italok, mint az „alcopopok” fogalommeghatározását. Alkoholtartalmuk miatt az „alcopopokra” szigorúbb címkézési követelményeket kell alkalmazni, és az üzletekben egyértelműen el kell különíteni őket az üdítőitaloktól.

(32)  Az is lényeges, hogy a fogyasztók tájékoztatást kapjanak más alkoholtartalmú italokról is. A bor címkézésére már vonatkoznak egyedi uniós szabályok. A borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendelet(14) műszaki szabványok kimerítő listáját írja elő, amelyek teljes mértékben lefedik a borászati eljárásokat, az előállítási módszereket és a borok kiszerelésének és címkézésének módjait, így biztosítva, hogy a szabványok az előállítási lánc valamennyi szakaszára vonatkoznak, emellett pedig szavatolva a fogyasztók védelmét és megfelelő tájékoztatását. Konkrétan az említett rendelet pontosan és teljes körűen leírja azokat az anyagokat, amelyek valószínűleg felhasználásra kerülnek a gyártási folyamat során, felhasználásuk feltételeit, valamint a borászati eljárások és kezelések engedélyezett listáját; a listán nem szereplő eljárás tilos. Ezért helyénvaló, ha a bort mentesítik e szakaszban az összetevők felsorolására és a tápértéknyilatkozat megadására vonatkozó kötelezettség alól.A szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről, és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(15) 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott sör és a szeszes italok tekintetében, valamint az egységes megközelítés és a borra megállapított feltételekkel való koherencia biztosítása érdekében ugyanazon fajta mentességeket kell alkalmazni. A Bizottság azonban e rendelet hatálybalépését követően öt évvel jelentést készít, és szükség esetén egyedi követelményeket javasolhat e rendelettel összefüggésben.

(33)  Az élelmiszer eredete országának vagy ▌ helyének feltüntetését a 9. cikk (1) bekezdésének k) pontjával összhangban kötelező jelleggel biztosítani kell minden olyan esetben, ha annak hiánya valószínűleg félrevezethetné a fogyasztót az élelmiszer eredetének valódi országa vagy ▌helye tekintetében.Más esetekben az eredet országának vagy ▌helyének jelölését az iparág számára egyenlő feltételeket biztosító, egyértelműen meghatározott kritériumok alapján kell biztosítani úgy, hogy az ne vezesse félre a fogyasztókat, annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók jobban értsék az élelmiszer eredetének országára vagy ▌helyére vonatkozó információt. Ilyen kritériumok nem vonatkoznak az élelmiszeripari vállalkozó nevével vagy címével kapcsolatos jelzésekre.

(34)  Ha az élelmiszeripari vállalkozók jelzik, hogy a termék az Unióból származik, annak érdekében, hogy felhívják a fogyasztó figyelmét termékük minőségére és az Unió gyártási szabványaira, az ilyen jelzéseknek harmonizált kritériumoknak kell megfelelniük. Ugyanez vonatkozik adott esetben a tagállam megjelölésére is.

(35)  Az Unió nem preferenciális származási szabályait a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet(16) és az 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendeletben(17) foglalt végrehajtási rendelkezései állapítják meg. Az élelmiszerek származási országának meghatározása ezeken a kereskedelmi szereplők és hatóságok által jól ismert szabályokon fog alapulni, ami megkönnyíti annak végrehajtását.

(36)  Az élelmiszeren található tápértéknyilatkozat tájékoztatást ad az energia és bizonyos tápanyagok és összetevők jelenlétéről az élelmiszerekben. A csomagolás elején és hátulján feltüntetett, tápértékinformáció kötelező megadását olyan tagállami fellépéseknek kell támogatniuk, mint például a közegészségügyi politikájuk részét képező táplálkozási cselekvési terv, amely egyedi ajánlásokat tesz a közvéleménynek szóló táplálkozási nevelésre vonatkozóan, és támogatja az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékozott választást.

(37)  A fent említett, 2007. május 30-i bizottsági fehér könyv felhívta a figyelmet bizonyos, közegészségügyi szempontból fontos táplálkozási elemekre. Ezért helyénvaló, hogy a tápértékinformáció kötelező megadására vonatkozó követelmények összhangban legyenek az említett fehér könyv ajánlásaival.

(38)  A fogyasztók általában nincsenek tisztában azzal, hogy az alkoholtartalmú italok hozzájárulhatnak teljes tápanyagbevitelükhöz. Ezért hasznos volna, ha a gyártók tájékoztatást nyújtanának az alkoholtartalmú frissítő italok energiatartalmára vonatkozóan.

(39)  A jogbiztonság és az uniós jogszabályok koherenciája érdekében a tápanyag-összetételre vagy az egészségre vonatkozó állítások önkéntes feltüntetésének az élelmiszerek címkéjén összhangban kell állnia az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló, 2006. december 20-i 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel.(18).

(40)  Az élelmiszer-termelőkre és -kereskedőkre nehezedő szükségtelen terhek elkerülése érdekében helyénvaló az élelmiszerek bizonyos kategóriáit mentesíteni a ▌ tápértéknyilatkozat kötelező megadása alól, amelyek nincsenek feldolgozva, vagy amelyek esetében a tápértékinformáció nem döntő tényező a fogyasztók vásárlási döntéseiben, vagy amelyek külső csomagolása vagy címkéje túl kicsi ahhoz, hogy lehetővé tegye a kötelező címkézés elvégzését, kivéve, ha az ilyen információ feltüntetésére vonatkozó kötelezettséget más uniós jogszabály előírja.

(41)  Annak érdekében, hogy az átlagos fogyasztóhoz szóljon, és betöltse azt a ▌ szerepet, amelynek érdekében bevezették, ▌ a közölt információnak az átlagos fogyasztó számára könnyen érthetőnek kell lennie. Célszerű volna az információt egy látómezőben feltüntetni annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók a lényeges tápértékinformációt az élelmiszerek megvásárlásakor azonnal láthassák ▌.

(42)  A tápértéknyilatkozatnak a 100 g/100 ml/adag egységtől eltérő, néhány tagállam és élelmiszerágazatbeli szervezet általi kifejezésével kapcsolatos közelmúltbeli fejlemények arra utalnak, hogy a fogyasztók kedvelik az ilyen rendszereket, mivel azok segíthetik őket a gyors választásban. Az egész Unióra nézve azonban nincs tudományos bizonyíték arra, hogy az átlagos fogyasztó miként értelmezi és használja az információ alternatív kifejezését. A különböző méretű csomagolásban lévő termékek összehasonlításának megkönnyítésére célszerű ezért megtartani azt a kötelező előírást, hogy a tápértéknyilatkozatnak 100 g/100 ml mennyiségre kell vonatkoznia, és adott esetben lehetővé kell tenni a kiegészítő adagalapú megjelöléseket is. Amennyiben az élelmiszer egyedi adagként előrecsomagolt, kötelezőnek kell lennie ezenkívül az adagonkénti tápértéknyilatkozatnak is. Az adagmérettel kapcsolatos félrevezető megjelölések kizárása érdekében az adagméreteket - konzultációs eljárás keretében - az egész Unióban szabványosítani kell.

(43)  A fő látómezőben elhelyezkedő, a táplálkozási összetevők mennyiségével és összehasonlító mutatókkal kapcsolatos, az élelmiszer táplálkozási tulajdonságainak értékelését lehetővé tevő, közérthető formában megjelenő nyilatkozatot teljes egészében a tápértéknyilatkozat részeként kell figyelembe venni, és nem kezelhető különálló hivatkozások csoportjaként.

(44)  A tapasztalatok szerint az élelmiszerekre vonatkozó önkéntes tájékoztatás sok esetben az élelmiszerekre vonatkozó kötelező információ érthetőségének rovására történik. Ezért kritériumokat kell meghatározni, hogy segítsék az élelmiszeripari vállalkozókat és a végrehajtó hatóságokat az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelező és nem kötelező tájékoztatás közötti egyensúly megtalálásában.

(45)  A potenciális allergénekre vonatkozó információ az allergiások számára is nagyon fontos a nem előrecsomagolt élelmiszerekkel és a közétkeztetési szolgáltatásokkal összefüggésben. Ezért az ilyen információnak mindig a fogyasztó rendelkezésére kell állnia.

(46)  A tagállamok a rendelet által harmonizált területeken nem rendelkezhetnek az itt megállapítottaktól eltérően, kivéve, ha a rendelet kifejezetten említést tesz erről. Mivel azonban a nemzeti címkézési követelmények akadályozhatják a belső piacon a szabad mozgást, a tagállamoknak bizonyítaniuk kell az ilyen intézkedések szükségességét, továbbá meg kell határozniuk azokat a lépéseket, amelyekkel biztosítani fogják, hogy a követelményeket a kereskedelmet legkevésbé korlátozó módon alkalmazzák.

(47)  Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás szabályainak képesnek kell lenniük arra, hogy igazodjanak a gyorsan változó társadalmi, gazdasági és technológiai környezethez.

(48)  Az élelmiszerekkel kapcsolatos információ bizonyos vonatkozásai tekintetében, amelyek innovatív és modern kereskedelmi gyakorlatok kialakításához vezetnek, lehetővé kell tenni elegendő kísérlet és fogyasztói kutatás elvégzését, és szilárd bizonyítékokkal kell szolgálni a legjobb rendszerekkel kapcsolatban. Ezért ilyen esetekben az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás uniós jogának a fogyasztók védelmének és tájékoztatásának szintjét meghatározó, kötelező lényegi követelmények megállapítására kell korlátozódnia, és biztosítania kell a rugalmasságot az ilyen követelmények teljesítéséhez, a belső piac rendelkezéseivel összhangban lévő módon.

(49)  Annak biztosítása érdekében, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatos információ részletesebb követelményeit ésszerűen tervezzék meg és alakítsák ki, és azok a legjobb gyakorlatokon alapuljanak, uniós és nemzeti szinten rugalmas mechanizmusoknak kell működniük, amelyek a nyílt és átlátható nyilvános konzultáción, valamint a reprezentatív érdekelt felek széles körében zajló tartós együttműködésen alapulnak. Az ilyen mechanizmusok alapján nemzeti, nem kötelező rendszerek kerülhetnek kidolgozásra a fogyasztók körében végzett, megalapozott kutatás és az érdekelt felekkel folytatott széleskörű konzultációk alapján. Olyan mechanizmusokat kell létrehozni, amelyek alapján a fogyasztók képesek azonosítani a nemzeti rendszerrel összhangban – például azonosító számmal vagy szimbólummal – jelölt élelmiszereket.

(50)  A különböző tagállamokban elért eredmények egységességének biztosítása érdekében ösztönözni kell a legjobb gyakorlatok folyamatos cseréjét és megosztását a tagállamok és a Bizottság között, elősegítve, hogy az érdekelt felek is részt vehessenek az ilyen cserékben.

(51)  A tagállamoknak hatósági ellenőrzéseket kell végezniük annak érdekében, hogy a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel(19) összhangban betartassák ezt a rendeletet.

(52)  Az 1924/2006/EK rendeletben és a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról szóló, 2006. december 20-i 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(20) a 90/496/EGK irányelvre vonatkozó hivatkozásokat frissíteni kell, hogy figyelembe vegyék ezt a rendeletet. Az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(53)  Annak érdekében, hogy az érdekelt felek, különösen a kkv-k számára lehetővé tegyék, hogy a tápértékinformációt a termékeiken feltüntessék, a tápértékinformáció kötelezővé tételét szolgáló intézkedések alkalmazását fokozatosan, hosszú átmeneti időszakok alatt kell bevezetni, további átmeneti időszakot biztosítva a mikrovállalkozások számára.

(54)  Természetesen az élelmiszer-kisipar termékei és az élelmiszer-kiskereskedelem friss készítményei, amelyek közvetlenül az értékesítés helyén készülnek, szintén tartalmazhatnak olyan anyagokat, amelyek allergiás reakciót vagy intoleranciát váltanak ki érzékeny személyeknél. Mivel azonban különösen a nem előrecsomagolt termékeket értékesítik közvetlen vevőkapcsolat keretében, a megfelelő tájékoztatást lehetővé kell tenni, például a vásárlás során szóban közölve, vagy az eladótérben jól látható felirat útján vagy kihelyezett tájékoztató anyagok révén.

(55)  Mivel ezen rendelet célkitűzéseit a tagállamok nem képesek kielégítően elérni, és ezért azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(56)  Az EUMSz. 290. cikkének megfelelően a Bizottságot fel kell jogosítani felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson.

(57)  A végrehajtás egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni, hogy az allergiás reakciót vagy intoleranciát kiváltó összetevők listájának értelmezésére vonatkozóan technikai iránymutatásokat fogadjon el, meghatározza a minimális eltarthatóság napjának jelölési módját, valamint a valamely tagállam által elfogadott nemzeti előírásokról történő állásfoglalás tekintetében. Az EUMSz. 291. cikkének megfelelően a rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendelet útján előre meg kell határozni a Bizottság végrehajtási hatáskörének gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályait és általános elveit. Az említett új rendelet elfogadásáig, és tekintve e rendelet mielőbbi elfogadásának szükségességét, a tagállami ellenőrzést a Bizottságra ruházott végrehajtói hatáskör gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat(21) rendelkezéseivel összhangban kell gyakorolni, az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás kivételével, amely nem alkalmazandó, amennyiben az említett rendelkezések továbbra is megfelelnek a módosított szerződéseknek. Az említett rendelkezésekre való hivatkozások helyébe mindazonáltal az új rendeletben meghatározott szabályokra és elvekre való hivatkozásoknak kell lépniük, mihelyt az említett rendelet hatályba lép.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)  Ez a rendelet megállapítja az élelmiszerekre vonatkozó információra, különösen az élelmiszerek címkézésére irányadó általános elveket, követelményeket és kötelezettségeket. Megállapítja a fogyasztók információhoz való jogának biztosítását szolgáló eszközöket és az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás eljárásait, figyelembe véve, hogy elegendő rugalmasságot kell biztosítani a jövőbeli fejlemények és új tájékoztatási igények megválaszolásához.

(2)  Ez a rendelet az élelmiszerlánc valamennyi szakaszára vonatkozik, amennyiben a végső fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatását érinti.

Ez a rendelet a végső fogyasztónak történő átadásra szánt összes előrecsomagolt élelmiszerre, valamint a közétkeztetésben működő gazdasági ▌ szereplőknek szánt élelmiszerre alkalmazandó.

Nem alkalmazandó azokra az élelmiszerekre, amelyek közvetlenül az értékesítés helyén kerülnek csomagolásra a végső fogyasztónak történő átadás előtt.

A szállítási vállalkozások által nyújtott étkeztetési szolgáltatások csak akkor tartoznak e rendelet hatálya alá, ha útvonaluk kiindulási és végpontja is az Unió területén van.

(3)  Ezen rendelet csak az üzletvitel folyamán készített élelmiszerekre alkalmazandó, amelynek fogalma feltételezi a tevékenységek bizonyos folyamatosságát és egy bizonyos fokú szervezettséget. Az olyan műveletek, mint az élelmiszerek magánszemélyek általi, alkalmi jellegű kezelése, felszolgálása és értékesítése például jótékonysági eseményeken vagy helyi közösségi vásárokon és találkozókon, nem tartoznak a rendelet hatálya alá.

(4)  A harmadik országokból származó élelmiszerek nem kerülhetnek az Unió piacára addig, amíg nem felelnek meg a jelen rendeletben meghatározott követelményeknek.

(5)  E rendelet az egyes élelmiszerekre alkalmazandó egyedi uniós jogszabályokban előírt címkézési követelmények sérelme nélkül alkalmazandó. A Bizottság ...-ig(22) közzéteszi az egyes élelmiszerekre alkalmazandó egyedi uniós jogszabályokban előírt valamennyi címkézési követelmény átfogó és aktualizált jegyzékét, és e jegyzéket az interneten elérhetővé teszi.

A Bizottság legkésőbb …-ig(23)* jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az említett egyedi címkézési követelmények e rendeletnek való megfeleléséről. A Bizottság adott esetben az említett jelentéshez releváns javaslatot csatol ezen rendelet módosítására.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1)  E rendelet alkalmazásában a következő fogalom-meghatározásokat kell alkalmazni:

   a) az „élelmiszer”, „élelmiszerjog”, „élelmiszeripari vállalkozás”, „élelmiszeripari vállalkozó”, „kiskereskedelem”, „forgalomba hozatal” és „végső fogyasztó” fogalomnak a 178/2002/EK rendelet 2. cikkében, illetve 3. cikkének 1., 2., 3., 7., 8. és 18. pontjában foglalt meghatározása;
   b) a „feldolgozás”, „feldolgozatlan termék” és „feldolgozott termék” fogalomnak az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(24) 2. cikke (1) bekezdésének m), n) és o) pontjában foglalt meghatározása;
   c) az „élelmiszer-adalékanyag” és „technológiai segédanyag” fogalomnak az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben felhasználásra engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/107/EGK tanácsi rendelet(25) 1. cikkének (2) bekezdésében és 1. cikke (3) bekezédésének a) pontjában foglalt meghatározása;
   d) az „aroma” fogalomnak az élelmiszerekben felhasználandó aromaanyagokra és az előállításukhoz szükséges alapanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. június 22-i 88/388/EGK tanácsi irányelv(26) 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjában foglalt meghatározása;
   e) a „hús” és „csontokról mechanikusan lefejtett hús” fogalomnak az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(27) I. mellékletének 1.1. és 1.14. pontjában foglalt meghatározása;
   f) az „állítás”, „tápanyag”, „egyéb anyag”, „tápanyag-összetételre vonatkozó állítás” és „egészségre vonatkozó állítás” fogalomnak az 1924/2006/EK rendelet 2. cikke (2) bekezdésének 1-5. pontjában foglalt meghatározása.

(2)  A következő fogalommeghatározásokat szintén alkalmazni kell:

   a) „élelmiszerekre vonatkozó információ”: valamely élelmiszerre vonatkozó, és címke vagy kísérő dokumentum, illetve bármilyen egyéb eszköz – beleértve a modern technológiákat vagy a szóbeli közlést – segítségével a végső fogyasztó számára elérhetővé tett információ. Nem vonatkozik a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben(28) meghatározott kereskedelmi tájékoztatásra;
   b) „közétkeztetésben működő gazdasági szereplők”: minden olyan létesítmény (beleértve az automatákat, járműveket, illetve a helyhez kötött vagy mozgó árusítóhelyeket is), mint például éttermek, étkezdék, iskolák és kórházak vagy kihelyezett vendéglátás, amelyekben az üzletvitel keretében a végső fogyasztónak történő átadás céljából olyan élelmiszereket készítenek, amelyeket a végső fogyasztó által történő közvetlen fogyasztásra szántak;
   c) „előrecsomagolt élelmiszer”: a végső fogyasztónak vagy közétkeztetésben működő gazdasági szereplőknek való bemutatásra szánt egyedi tétel, amely egy becsomagolt élelmiszerből ▌ áll – függetlenül attól, hogy a csomagolás teljesen körülveszi-e az élelmiszert vagy csak részben –, de mindenképpen oly módon, hogy a tartalmat ne lehessen átalakítani a csomagolás felnyitása vagy megváltoztatása nélkül;
   d) „nem előrecsomagolt élelmiszer”: azon élelmiszerek, amelyeket a végső fogyasztónak csomagolás nélkül kínálnak, és csak az értékesítés időpontjában csomagolnak be a végső fogyasztó számára, valamint azok az élelmiszerek és friss készítmények, amelyeket az értékesítés helyén, az értékesítés napján csomagolnak előre közvetlen értékesítés céljából;
   e) 'kisipari üzemben előállított élelmiszer„: olyan élelmiszer, amelyet a nemzeti jegyzékekben a nemzeti iparjog szerint kisipari üzemként bejegyzett üzemben és közvetlenül a fogyasztók számára állítottak elő;
   f) „összetevő”: minden anyag, beleértve az élelmiszer-adalékanyagokat és élelmiszeripari enzimeket is, vagy komplex összetevő, amelyet élelmiszer előállításánál vagy elkészítésénél használnak fel, és amelyet a késztermék tartalmaz, akár módosult formában is ▌;
   g) „eredet helye”: az a hely, ország vagy régió, ahol a termékek vagy mezőgazdasági összetevők teljes egészében létrejöttek a 2913/92/EGK rendelet 23. cikkének (2) bekezdésével összhangban ▌;
   h) „komplex összetevő”: olyan összetevő, amely önmagában egynél több összetevőből álló termék;
   i) „címke”: valamely élelmiszer tárolóedényére írt, nyomtatott, stencilezett, azon jelölt, dombornyomott vagy bélyegzett, illetve a tárolóedényhez csatolt mindenfajta felirat, jelölés, jel, kép vagy más leíró jellegű anyag;
   j) „címkézés”: bármilyen szöveg, tulajdonság, védjegy, márkanév, ábra és jelzés, amely egy élelmiszerre vonatkozik, és amelyet az élelmiszert kísérő vagy arra vonatkozó csomagoláson, dokumentumban, megjegyzésben, címkén, gyűrűn vagy galléron helyeznek el;
   k) „látómező”: a csomagolás összes olyan felülete, amely egyetlen nézőpontból olvasható, ami lehetővé teszi a gyors és egyszerű hozzáférést a címkén szereplő információhoz ▌;
   l) 'olvashatóság„: többek között írás, nyomtatás, dombornyomás, jelzés, gravírozás vagy pecsételés, ami a szokásos látóképességgel rendelkező fogyasztó számára lehetővé teszi, hogy az olyan szövegeket, mint például az élelmiszerek címkézései és jelzései, optikai segédeszközök nélkül elolvashassa; az olvashatóság a betűmérettől, a betűtípustól, a betűvonal-vastagságtól, a szó-, betű-, és sorköz méretétől, a betűvastagság és -nagyság arányától, valamint a betűk és a háttér közötti kontraszttól függ;
   m) „szokásos név”: az értékesítés helye szerinti tagállamban az élelmiszer neveként a fogyasztók számára további magyarázat szükségessége nélkül érthető név;
   n) „leíró név”: az élelmiszerről és szükség szerint annak használatáról leírást adó név, amely kellően világos ahhoz, hogy a fogyasztó megismerhesse annak valódi jellegét, és megkülönböztethesse más termékektől, amelyekkel esetleg össze lehetne téveszteni;
   o) 'egyetlen összetevőből álló termék„: bármely élelmiszer, amely a són, cukron, fűszereken, vízen, adalékanyagokon, aromán vagy enzimeken kívül csak egy összetevőt tartalmaz;
   p) „alapvető követelmények”: azok a követelmények, amelyekkel a fogyasztóvédelem és az élelmiszerekre vonatkozó információ szintjét egy adott kérdés tekintetében meghatározzák, és amelyeket egy uniós jogi aktus állapít meg;
   q) „minőségmegőrzési időtartam”: az az idő, ameddig az élelmiszer a megjelölt tárolás vagy a csomagoláson feltüntetett egyedi útmutatással összhangban történő tárolás mellett megőrzi egyedi tulajdonságait;
   r) „fogyaszthatósági időpont”: azon időpont, ameddig egy élelmiszer fogyasztható: ezen időpont után az élelmiszer nem adható ki fogyasztók részére vagy nem lehet tovább feldolgozni;
   s) 'gyártás időpontja„: a termék gyártásának és esetleges csomagolásának és lefagyasztásának időpontja;
   t) „legjobb gyakorlatok”: az illetékes hatóságok által jóváhagyott szabványok, rendszerek, kezdeményezések vagy bármilyen más tevékenységek, amelyekről tapasztalatok és kutatás révén igazolást nyert, hogy a fogyasztók többsége számára a leghatékonyabbak, és amelyeket mások számára követendő mintának tekintenek;
   u) 'élelmiszer-utánzat„: olyan élelmiszer, amely más élelmiszer benyomását kelti, és amelyben az egyik rendszerint használt összetevőt részben vagy teljesen egy másik összetevővel helyettesítik.

(3)  E rendelet alkalmazásában az élelmiszer származási országa az élelmiszer származását jelenti a 2913/92/EGK rendelet 23-26. cikkével összhangban.

(4)  Az I. mellékletben szereplő egyedi fogalommeghatározások szintén alkalmazandók.

II.FEJEZET

AZ ÉLELMISZEREKKEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁS ÁLTALÁNOS ELVEI

3. cikk

Általános célkitűzések

(1)  A fogyasztók védelme érdekében az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás az egészség magas szintű védelmére, az átláthatóságra és a termékek összehasonlíthatóságára törekszik, valamint alapot biztosít a tájékozott választáshoz és az élelmiszerek biztonságos felhasználásához ▌.

(2)  Az élelmiszerek címkézésének az átlagos fogyasztó számára könnyen felismerhetőnek, olvashatónak és érthetőnek kell lennie.

(3)  Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó jog célja, hogy az Unióban megvalósítsa a jogszerűen előállított és forgalomba hozott élelmiszerek szabad mozgását ▌.

(4)  Amennyiben az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó jog új követelményeket állapít meg – kivéve, ha az ilyen követelmények az emberi egészség védelméhez kapcsolódnak – az új követelmények hatálybalépését követően egy átmeneti időszakot kell biztosítani, amelynek során az új követelményeknek meg nem felelő címkét viselő élelmiszereket forgalomba lehet hozni, vagy az ilyen élelmiszereknek az átmeneti időszak vége előtt forgalomba hozott készleteit azok kimerüléséig továbbra is értékesíteni lehet. Az élelmiszerek címkézésére vonatkozó új előírások bevezetésére egységes időpontot kell kijelölni, amit a Bizottság a tagállamokkal és az érintett érdekcsoportokkal való konzultáció után határoz meg.

4. cikk

Az élelmiszerekre vonatkozó kötelező tájékoztatásra irányadó elvek

(1)  Amennyiben a jog az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatást kötelezővé teszi, az érintett információnak olyannak kell lennie, amely különösen a következő kategóriák valamelyikébe tartozik:

   a) információ az élelmiszer azonosságáról és összetételéről, a mennyiségekről, tulajdonságairól vagy egyéb jellemzőiről;
  b) információ a fogyasztók egészségének védelméről és az élelmiszer biztonságos használatáról. Ez különösen az alábbiakról szóló információra vonatkozik:

   i. olyan összetételi jellemzők, amelyek károsak lehetnek a fogyasztók bizonyos csoportjainak egészségére;
   ii. minőségmegőrzési időtartam, adott esetben a felbontást követő eltarthatósági követelmények és biztonságos használat;
   c) információ a táplálkozási jellemzőkről, hogy a fogyasztók – beleértve a különleges étrendi igényű fogyasztókat – tájékozott módon választhassanak.

(2)  Az élelmiszerekre vonatkozó kötelező információ szükségességének mérlegelésekor figyelembe kell venni azt, hogy bizonyos információ nyújtása milyen potenciális költségekkel és haszonnal jár az érintettek számára, beleértve a fogyasztókat, gyártókat és másokat is.

5. cikk

Konzultáció az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal

A közegészségre feltehetően hatással lévő, az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó joggal kapcsolatos intézkedéseket az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal (a továbbiakban: a Hatóság) folytatott konzultációt követően kell elfogadni.

III.FEJEZET

AZ ÉLELMISZEREKRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓ ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI ÉS AZ ÉLELMISZERIPARI VÁLLALKOZÓK KÖTELEZETTSÉGEI

6. cikk

Alapkövetelmény

Ezzel a rendelettel összhangban a végső fogyasztóknak vagy közétkeztetésben működő gazdasági szereplőknek szánt valamennyi élelmiszert élelmiszerekre vonatkozó információnak kell kísérnie.

7. cikk

Tisztességes tájékoztatási gyakorlatok

(1)  Az élelmiszerekre vonatkozó információ nem lehet ▌ megtévesztő, különösen:

   a) annak révén, hogy az élelmiszer leírása és/vagy képi ábrázolása megtévesztheti a fogyasztót az élelmiszer jellege, azonosítása, tulajdonságai, összetétele, egyes összetevőinek a termékben megtalálható mennyisége, tartóssága, származási országa vagy eredetének helye, gyártásának vagy előállításának módja tekintetében;
   b) oly módon, hogy a név vagy a csomagoláson szereplő képi ábrázolások a fogyasztó számára egy bizonyos termék vagy összetevő jelenlétét sugallják, noha valójában élelmiszer-utánzatról, vagy egy adott termékben rendszerint felhasznált összetevő helyettesítéséről van szó. Ilyen esetekben a termék csomagolásán, feltűnő helyen az „utánzat” vagy „(a helyettesített anyag neve) helyett (a helyettesítő anyag neve) felhasználásával előállítva” kiegészítő megjelölést kell alkalmazni;
   c) azáltal, hogy hústermékek esetén azt a benyomást keltik, hogy természetes módon kifejlődött húsdarabról van szó, valójában azonban a terméket több darab húsból állították össze. Ilyen esetekben a terméket a csomagolás elején „többféle húsrészt tartalmazó készítmény” felirattal kell ellátni;
   d) az élelmiszer olyan hatással vagy tulajdonsággal való felruházása révén, amellyel az nem rendelkezik;
   e) annak sugallása révén, hogy az élelmiszer különleges jellemzőkkel rendelkezik, holott minden hasonló élelmiszer rendelkezik ilyen jellemzőkkel, vagy bizonyos olyan alkotórészek és/vagy tápanyagok hiányának különös kiemelésével, amelyeket a megfelelő élelmiszer magától értetődően nem tartalmaz;
   f) kifejezetten jelentős cukor- és/vagy zsírtartalom-csökkentés hirdetése, miközben nem kerül sor az energiatartalom (kilojoule-ban vagy kilokalóriában kifejezve) ennek megfelelő csökkentésére;
   g) a „diétás” megjelölés feltüntetésével, ha az élelmiszer nem felel meg a speciális étrendhez szánt élelmiszerekre vonatkozó uniós jogszabályoknak;
   h) a tej esetében: a tej „friss”-ként való megjelölése révén, ha a tej fogyaszthatósági határideje a töltés napjánál több mint hét nappal későbbi időpont.

(2)  Az élelmiszerekre vonatkozó információ pontos, világos és a fogyasztó számára könnyen érthető.

(3)  Az élelmiszerekre vonatkozó információ a ▌ természetes ásványvizekre és a különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerekre vonatkozó uniós jogszabályokban előírt eltérésekre is figyelemmel nem ruházhatnak fel élelmiszereket emberi betegségek megelőzésének, kezelésének vagy gyógyításának tulajdonságával, és ilyen tulajdonságokra nem is utalhatnak.

(4)  Az (1) és (3) bekezdést alkalmazni kell az alábbiakra is:

   a) reklámozás;
   b) az élelmiszerek kiszerelése, elsősorban formájuk, megjelenésük vagy csomagolásuk, a használt csomagolóanyagok, elrendezésük módja és kiállításuk kellékei.

8. cikk

Kötelezettségek

(1)  ▌ Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásért felelős személy gondoskodik a címkén feltüntetett adatok meglétéről és tartalmi pontosságáról.

(2)  Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásért felelős személy az élelmiszert az uniós piacon először forgalomba hozó élelmiszeripari vállalkozó vagy adott esetben az az élelmiszeripari vállalkozó, akinek neve vagy vállalkozása neve alatt az élelmiszert forgalomba hozzák.

(3)  Amennyiben tevékenységük az ellenőrzésük alatt álló vállalkozáson belüli élelmiszercímkézést befolyásolja, az élelmiszeripari vállalkozók biztosítják, hogy az információ ▌ megfeleljen e rendelet előírásainak.

(4)  Az élelmiszerekre vonatkozó információt nem érintő kiskereskedelmi vagy forgalmazási tevékenységekért felelős élelmiszeripari vállalkozók kellő gondossággal járnak el annak érdekében, hogy az általuk végzett tevékenységek korlátain belül segítsék az élelmiszerekkel kapcsolatos információra alkalmazandó követelmények betartásának biztosítását, különösen azáltal, hogy tartózkodnak az olyan élelmiszer szállításától, amelyről az általuk szakmai tevékenységük következtében birtokolt információ alapján tudják vagy feltételezik, hogy nem felel meg az előírásoknak.

(5)  Az élelmiszeripari vállalkozók az ellenőrzésük alá tartozó vállalkozásokban gondoskodnak arról, hogy a nem előrecsomagolt élelmiszerekre vonatkozó információt az élelmiszert továbbadás vagy további feldolgozás céljából átvevő gazdasági szereplőnek rendelkezésére bocsássák, hogy kérés esetén lehetővé váljon a 91. cikk (1) bekezdésének a)-c), f) és h) pontjában részletezett, élelmiszerekre vonatkozó kötelező információ nyújtása a végső fogyasztónak.

(6)  Az alábbi esetekben az élelmiszeripari vállalkozók az ellenőrzésük alá tartozó vállalkozásokban gondoskodnak arról, hogy a 9. cikk szerint előírt kötelező adatok megjelenjenek a forgalmazásra szánt élelmiszerek külső csomagolásán vagy az élelmiszerekre vonatkozó kereskedelmi dokumentációban, amennyiben garantálható, hogy az ilyen dokumentumokat vagy a tárgyukat képező élelmiszerekhez csatolják, vagy legkésőbb az utóbbiak szállításának időpontjáig elküldik:

   a) amennyiben az előrecsomagolt élelmiszert a végső fogyasztóknak szánják, de azokat a végső fogyasztóknak való értékesítés előtti szakaszban forgalmazzák, továbbá ha közétkeztetésben működő gazdasági szereplők nem érintettek az értékesítésben ebben a szakaszban;
   b) amennyiben az előrecsomagolt élelmiszert közétkeztetésben működő gazdasági szereplők ellátására szánják, hogy azok elkészítsék, feldolgozzák, szétdarabolják vagy felvágják.

Az élelmiszeripari vállalkozók az első albekezdés rendelkezéseitől eltérően gondoskodnak arról, hogy a 9. cikk (1) bekezdésének a), e), f), h) és j) pontjában említett adatok a forgalmazásra szánt élelmiszerek külső csomagolásán szintén megjelenjenek.

IV.FEJEZET

ÉLELMISZEREKRE VONATKOZÓ KÖTELEZŐ INFORMÁCIÓ

1. szakasz

TARTALOM ÉS MEGJELENÍTÉS

9. cikk

A kötelező adatok felsorolása

(1)  A 11-33. cikknek megfelelően, és az e fejezetben foglalt kivételekkel, a következő adatok feltüntetése kötelező:

   a) a termék kereskedelmi megnevezése;
   b) az összetevők listája;
   c) a II. mellékletben szereplő, allergiát vagy intoleranciát okozó valamennyi összetevő és az ezekből származó összes anyag a nem előcsomagolt élelmiszerekre vonatkozó egyedi rendelkezések kellő tiszteletben tartásával;
   d) bizonyos összetevők vagy összetevőkategóriák mennyisége a VII. melléklet szerint;
   e) az élelmiszer nettó mennyisége a csomagolás időpontjában;
   f) a minőség megőrzésének várható időtartama vagy – a mikrobiológiai szempontból romlandó élelmiszerek esetében – a fogyaszthatósági időtartam lejárata;
   g) mélyhűtött termékek esetén a gyártás időpontja;
   h) szükség esetén a tárolás és/vagy felhasználás különleges feltételei, beleértve a hűtési és tárolási feltételekre, valamint a termék felbontás előtti és utáni eltarthatóságára vonatkozó információt is, amennyiben ezen információ hiányában lehetetlen lenne megfelelően felhasználni az élelmiszert;
   i) felhasználási útmutató, amennyiben ilyen útmutató hiányában lehetetlen volna megfelelően felhasználni az élelmiszert;
   j) az az Unión belül székhellyel rendelkező előállító vagy a csomagoló, és harmadik országokból származó termékek esetén az eladó/az importőr, vagy adott esetben az élelmiszert a saját nevén vagy cégnevén forgalmazó élelmiszeripari vállalkozás neve vagy cégneve vagy védjegye és címe;
  k) az eredet országát vagy helyét meg kell adni a következő termékek esetében:
   hús;
   baromfi;
   tejtermékek;
   friss gyümölcs és zöldség;
   egyéb, egyetlen összetevőt tartalmazó élelmiszerek; valamint
   hús, baromfi és hal, amennyiben egy feldolgozott élelmiszer összetevőjeként kerül felhasználásra.

A hús és a baromfi esetében a származási országnak vagy az eredet helyének jelölése csak akkor lehet egyetlen hely, ha az állatok születése, nevelése és levágása ugyanabban az országban vagy ugyanazon a helyen történt. Más esetekben a születés, a nevelés és a levágás különböző helyeinek mindegyikét fel kell tüntetni.

Amennyiben vannak olyan okok, amelyek miatt nem volna célravezető a származási ország címkén történő feltüntetése , helyette az alábbi állítást lehet szerepeltetni: „meg nem határozott eredetű”.

Minden más élelmiszer vonatkozásában az eredet országát vagy helyét, amennyiben ezek feltüntetésének elmulasztása jelentős mértékben félrevezethetné a fogyasztót az élelmiszer valódi származási országa vagy eredetének helye tekintetében, különösen, ha az élelmiszerhez csatolt információ vagy a címke egésze egyébként arra utalna, hogy az élelmiszer származási országa vagy eredetének helye más; ilyen esetekben a jelölést felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kell elfogadni, a 42. cikkben megállapított szabályokkal összhangban, és a 43. és 44. cikkben megállapított feltételek mellett.

   l) az 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú italok tekintetében a tényleges alkoholtartalom térfogatra;
   m) tápértéknyilatkozat.

(2)  Az (1) bekezdésben említett adatokat szavakkal és számokkal kell jelezni ▌.

10. cikk

Mikrovállalkozásokra vonatkozó mentességek

A mikrovállalkozások által előállított kézművesipari termékek mentesülnek a 9. cikk (1) bekezdésének m) pontjában megállapított követelmény alól. Az említett termékek mentesülhetnek a 9. cikk (1) bekezdésének a)-l) pontjában megállapított tájékoztatási követelmények alól is, ha az előállítás helyén kerülnek forgalomba, és az eladószemélyzet kérésre biztosítani tudja az információt. Vagylagosan az információt a polcokon elhelyezett címkék útján is meg lehet adni.

11. cikk

Kiegészítő kötelező adatok meghatározott élelmiszertípusokra vagy -kategóriákra

(1)  A 9. cikk (1) bekezdésében említett adatokon felül a III. melléklet állapítja meg a meghatározott élelmiszertípusokra vagy -kategóriákra vonatkozó kiegészítő, kötelező adatokat.

(2)  A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosíthatja a III. mellékletet, a 42. cikkel összhangban, és a 43. és 44. cikkben megállapított feltételek mellett. ▌

12. cikk

Tömegek és mérések

A 9. cikk nem érinti a tömegre és mérésre vonatkozó egyedibb uniós rendelkezéseket. Az előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(29) rendelkezéseit be kell tartani.

13. cikk

Az élelmiszerekre vonatkozó kötelező információ elérhetősége és elhelyezése

(1)  Az élelmiszerekre vonatkozó kötelező információ elérhető és könnyen hozzáférhető valamennyi élelmiszer esetében, összhangban e rendelet rendelkezéseivel.

(2)  Előrecsomagolt élelmiszerek esetében az élelmiszerekre vonatkozó kötelező információ a csomagoláson ▌ található.

14. cikk

Kötelező adatok feltüntetése

(1)  Az egyes élelmiszerekre alkalmazandó egyedi uniós jogszabályok sérelme nélkül a 9. cikk (1) bekezdésének a)-l) pontjában említett követelmények tekintetében, ▌ a 9. cikk (1) bekezdésében felsorolt kötelező adatokat a külső csomagolásra vagy a címkére kell nyomtatni ▌ oly módon ▌, hogy biztosítva legyen egyértelmű olvashatóságuk. Figyelembe kell venni az olyan kritériumokat, mint például a betűméret, a betűtípus, a betűk és a háttér közötti kontraszt, a karakterköz és a sorköz.

Konzultációs eljárás keretében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján - a 42. cikknek megfelelően, és a 43. és 44. cikkben megállapított feltételek mellett - az érintett felekkel együtt - beleértve a fogyasztói szervezeteket is - kötelező erejű koncepciót készít, meghatározván az élelmiszeren feltüntetett fogyasztói tájékoztatás olvashatóságára vonatkozó iránymutatásokat.

(2)  A speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszerekről szóló, 1999. március 25-i 1999/21/EK bizottsági irányelv(30) szerinti, különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerek, valamint az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekről szóló, 2006. december 22-i 2006/141/EK bizottsági irányelv(31) és a csecsemők és a kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekről és bébiételekről szóló, 2006. december 5-i2006/125/EK bizottsági irányelv(32) hatálya alá tartozó, anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek, továbbá a csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt bébiételek esetében, amelyekre az uniós jogszabályok szerint - az ezen rendelet 9. cikk (1) bekezdésében említett adatokon túlmenően - kötelező címkézési követelmények vonatkoznak, a betűméretnek elegendő nagyságúnak kell lennie a fogyasztók általi olvashatóság valamint az e termékek különleges rendeltetésére vonatkozó kiegészítő információ követelményeinek kielégítéséhez.

(3)  A 9. cikk (1) bekezdésének a), e), és l) pontjában felsorolt adatokat ugyanabban a látómezőben kell megjeleníteni.

(4)  A 17. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott élelmiszerek esetében a (3) bekezdést nem kell alkalmazni. Külön nemzeti rendelkezéseket lehet elfogadni az ilyen csomagolásra és tárolóedényekre azon tagállamok esetében, amelyek több hivatalos nyelvvel rendelkeznek.

(5)  Rövidítések – beleértve a kezdőbetűket is – nem alkalmazhatók, ha alkalmasak a fogyasztók félrevezetésére.

(6)  Az élelmiszerekre vonatkozó kötelező információt szembetűnő helyen kell megjeleníteni úgy, hogy könnyen láthatók, jól olvashatók és megfelelő esetben letörölhetetlenek legyenek. Nem rejthetik el, halványíthatják el ▌ vagy szakíthatják meg azokat más írott vagy képi anyaggal, bármilyen egyéb anyaggal vagy magával az élelmiszer csomagolásával, például egy ragasztási füllel.

(7)  Az élelmiszerekre vonatkozó kötelező információ feltüntetése nem eredményezheti az élelmiszer-csomagolóanyag vagy a tárolóedény méretének és/vagy tömegének megnövekedését, és egyébként sem növelheti a környezeti terhelést.

15. cikk

Távértékesítés

A 11. cikkben megállapított tájékoztatási követelmények sérelme nélkül a távollevők között kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló, 1997. május 20-i 97/7/EK irányelv 2. cikkében meghatározott, távközlő eszközzel értékesítésre kínált élelmiszerek esetében(33):

   a) a 9. és 29. cikkben előírt, élelmiszerekre vonatkozó ▌ információ a fogyasztók kérésére a vásárlás befejezése előtt rendelkezésre áll, és szerepelhet a távértékesítést alátámasztó anyagban, vagy más megfelelő eszközökkel bocsátják rendelkezésre;
   b) a 9. cikk (1) bekezdésének f) és i) pontjában előírt adatokat csak a teljesítés pillanatában kötelező megadni.

16. cikk

Nyelvi követelmények

(1)  A 9. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül az élelmiszerekre vonatkozó kötelező információ a forgalmazás helye szerinti tagállam fogyasztói által könnyen érthető nyelven jelenik meg.

(2)  Saját területükön a forgalmazás szerinti tagállamok előírhatják, hogy az adatokat az Unió hivatalos nyelvei közül egy vagy több nyelven tüntessék fel.

(3)  A vámmentes területen értékesített élelmiszereket forgalomba lehet hozni kizárólag angol nyelvű szöveggel.

(4)  Az (1) és (2) bekezdés nem zárja ki az adatok több nyelven történő feltüntetését.

17. cikk

Eltérések az egyes kötelező adatokmegadására vonatkozó követelménytől

(1)  Újrafelhasználásra szánt, letörölhetetlenül megjelölt és ezért címkét, gyűrűt vagy gallért nem viselő üvegtartályok esetében kizárólag a 9. cikk (1) bekezdésének a), c), e) és f) pontjában felsorolt adatok megadása kötelező.

(2)  Olyan csomagolás vagy tárolóedények esetében, amelyek legnagyobb nyomtatható felülete 80 cm2-nél kisebb, csak a 9. cikk (1) bekezdésének a), c), e) és f) pontjában, valamint a 29. cikk (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt adatok megadása kötelező a csomagoláson vagy a címkén. További adatok megadása a csomagoláson önkéntes alapon lehetséges. A 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett adatokat más eszközökkel kell megadni, vagy a fogyasztó kérésére elérhetővé tenni.

(3)  A kötelező tápértéknyilatkozatot előíró egyéb uniós jogszabályok sérelme nélkül, a 9. cikk (1) bekezdésének m) pontjában említett tápértéknyilatkozat nem kötelező a IV. mellékletben felsorolt élelmiszerek esetében.

A 9. és 29. cikkben felsorolt adatok nem kötelezőek a nem előrecsomagolt termékek esetében, beleértve a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjának értelmében a közétkeztetésben működő gazdasági szereplők által nyújtottakat is.

2.SZAKASZ

A KÖTELEZŐ ADATOKRA VONATKOZÓ RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK

18. cikk

Az élelmiszer megnevezése

(1)  Valamely élelmiszer megnevezése a vonatkozó jogszabályokban előírt megnevezés. Ilyen név hiányában az élelmiszer megnevezése a szokásos neve, vagy amennyiben nincs szokásos neve, vagy a szokásos nevét nem használják, az élelmiszer leíró nevét kell feltüntetni.

(2)  Az élelmiszer megnevezésére vonatkozó egyedi rendelkezéseket és az azt kísérő adatokat az V. melléklet állapítja meg.

19. cikk

Az összetevők listája

(1)  Az összetevők listáját megfelelő fejléc kezdi vagy előzi meg, amely az „összetevők” szóból áll vagy azt tartalmazza. A lista tartalmazza az élelmiszer összes összetevőjét, tömeg szerinti csökkenő sorrendben, ahogyan azokat feljegyezték az élelmiszer gyártásakor való felhasználásuk időpontjában.

(2)  Nanoanyagokat tartalmazó élelmiszerek esetében, ezt a „nano” szó használatával egyértelműen fel kell tüntetni az összetevők listáján.

(3)  Az összetevőket saját nevük szerint tüntetik fel, szükség esetén a 18. cikkben és az V. mellékletben megállapított szabályoknak megfelelően.

(4)  Az (1) és (3) bekezdés alkalmazására vonatkozó technikai szabályokat a VI. melléklet állapítja meg.

20. cikk

Az összetevőkfelsorolására vonatkozó követelmény alóli általános kivételek

Az alábbi élelmiszereken nem kötelező szerepeltetni az összetevők listáját:

   a) friss gyümölcs és zöldség, beleértve a burgonyát, amely nincs meghámozva, felvágva vagy hasonló módon előkészítve;
   b) szénsavval dúsított víz, amelynek leírása jelzi, hogy az szénsavval dúsított;
   c) erjesztett ecetfélék, amelyek kizárólag egyetlen alaptermékből származnak, feltéve, hogy nem adtak hozzá más összetevőt;
   d) sajt, vaj, savanyított tej és tejszín, feltéve, hogy nem adtak hozzá a gyártáshoz szükséges alapvető tejtermékektől, enzimektől és mikroorganizmus kultúráktól vagy a friss vagy ömlesztett sajttól eltérő sajtfélék gyártásához szükséges sótól eltérő összetevőt;
   e) alkoholtartalmú italok: A Bizottság ...(34)-ig jelentést készít e bekezdésnek ezen termékekre történő alkalmazásával kapcsolatban, és ehhez a jelentéshez csatolhatja azokat az egyedi intézkedéseket, amelyek meghatározzák a fogyasztóknak az e termékek tápértékével kapcsolatban nyújtott tájékoztatásra vonatkozó szabályokat. Az e rendelet kiegészítéssel történő, nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kell elfogadni, a 42. cikknek megfelelően, és a 43. és 44. cikkben megállapított feltételek mellett.
  f) egyetlen összetevőből álló élelmiszer, amennyiben:
   i. az élelmiszer megnevezése megegyezik az összetevő nevével; vagy
   ii. az élelmiszer megnevezése lehetővé teszi az összetevő természetének egyértelmű azonosítását.

21. cikk

Az alábbiak nem minősülnek élelmiszer-összetevőknek:

   a) az összetevő olyan alkotóelemei, amelyeket a gyártási folyamat során átmenetileg elválasztottak, majd később visszatettek, de az eredeti aránynál nem nagyobb mértékben;
  b) élelmiszer-adalékanyagok és enzimek:
   i. amelyek jelenléte az adott élelmiszerben kizárólag annak a ténynek tulajdonítható, hogy azokat az élelmiszer egy vagy több összetevője tartalmazta, feltéve, hogy azok nem rendelkeznek technológiai funkcióval a késztermékben; vagy
   ii. amelyeket technológiai segédanyagként használnak;
   c) azok a szigorúan szükséges mértékben használt anyagok, amelyeket oldószerként vagy tápanyagokhoz, adalékanyagokhoz, enzimekhez vagy aromákhoz közegként használnak;
   d) azok az anyagok, amelyek nem élelmiszer-adalékanyagok, de amelyeket a technológiai segédanyagokkal megegyező módon és megegyező célra használnak, és a késztermékben még jelen vannak, akár módosult formában is;
  e) víz:
   i. amennyiben a vizet kizárólag koncentrált vagy víztelenített formában használt összetevő feloldásához alkalmazzák az előállítás során; vagy
   ii. olyan felöntő közeg esetében, amelyet általában nem fogyasztanak el.

22. cikk

Egyes allergiát vagy intoleranciát okozó anyagok címkézése

(1)  A II. mellékletben felsorolt valamennyi összetevőt vagy az említett mellékletben felsorolt összetevőből származó valamennyi anyagot – az említett mellékletben meghatározott kivételekre is figyelemmel – mindig fel kell tüntetni az összetevők listáján oly módon, hogy az allergia vagy túlérzékenység lehetősége azonnal egyértelműen felismerhető legyen.

Az említett megjelölés nem kötelező azokban az esetekben, amikor:

   a) az élelmiszer megnevezése egyértelműen utal a szóban forgó összetevőre;
   b) a II. mellékletben felsorolt összetevő, amelyből az anyag származik, már szerepel az összetevők listáján; vagy
  c) nem előrecsomagolt élelmiszerekről van szó: ebben az esetben az eladótérben vagy az étlapokon jól láthatóan fel kell tüntetni, hogy:
   az ügyfelek a vásárlás során és/vagy a kihelyezett tájékoztató anyagon keresztül tájékoztatást kaphatnak az allergén anyagokról;
   a keresztszennyeződés veszélye nem zárható ki.

(2)  A Bizottság a II. mellékletben szereplő listát rendszeresen felülvizsgálja, és a legújabb tudományos és műszaki ismeretek alapján szükség szerint frissíti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, a 42. cikknek megfelelően, és a 43. és 44. cikkben megállapított feltételek mellett.

(3)  Amennyiben szükséges, a II. mellékletben szereplő lista értelmezéséhez a 41. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban technikai iránymutatásokat lehet kiadni.

23. cikk

Az összetevők mennyiségi jelölése

(1)  Az élelmiszer gyártása vagy előállítása során felhasznált valamely összetevőnek vagy az összetevők ilyen kategóriájának mennyiségét kötelező feltüntetni, amennyiben:

   a) az érintett összetevő vagy összetevők kategóriája megjelenik az élelmiszer kereskedelmi nevében, vagy a fogyasztó azt vagy azokat rendszerint társítja az említett kereskedelmi névvel; vagy
   b) az érintett összetevőt vagy összetevők kategóriáját szavakkal, képpel vagy grafikával hangsúlyozzák a címkézésen; vagy
   c) az érintett összetevő vagy összetevők kategóriája alapvetően jellemez egy élelmiszert, és megkülönbözteti azt olyan termékektől, amelyekkel összekeverhető lenne neve vagy megjelenése miatt.

(2)  A VII. melléklet állapítja meg az (1) bekezdés alkalmazására vonatkozó technikai szabályokat, beleértve azokat a konkrét eseteket is, amikor a mennyiségi jelölés bizonyos összetevők tekintetében nem kötelező.

24. cikk

Nettó mennyiség

(1)  Az élelmiszerek nettó mennyiségét - adott esetben liter, centiliter, milliliter, kilogramm vagy gramm használatával - a következőképpen fejezik ki:

   a) folyadékok esetében térfogategységben az emberi fogyasztásra szánt folyadékok tárolóiról szóló, 1985. június 27-i 85/339/EGK tanácsi irányelv(35) értelmében;
   b) más termékek esetében tömegegységben.

(2)  A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, a 42. cikknek megfelelően, és a 43. és 44. cikkben megállapított feltételek mellett bizonyos meghatározott élelmiszerek esetén megállapíthatja, hogy a nettó mennyiséget az (1) bekezdésben leírtaktól eltérő módon fejezzék ki. ▌

(3)  Az (1) bekezdés alkalmazására vonatkozó technikai szabályokat a VIII. melléklet állapítja meg, beleértve azon konkrét eseteket is, amikor a nettó mennyiség feltüntetése nem kötelező.

25. cikk

Minőségmegőrzési dátum, fogyaszthatósági dátumés a gyártás időpontja

(1)  Olyan élelmiszerek esetében, amelyek mikrobiológiai szempontból gyorsan romlandók, és ezért rövid idő elteltével valószínűleg közvetlen veszélyt jelentenek az egészségre, a minőségmegőrzési dátumot a fogyaszthatósági dátum helyettesíti.

(2)  A megfelelő dátumnak könnyen megtalálhatónak kell lennie, és nem lehet elrejtve. A következőképpen kell kifejezni:

  a) minőségmegőrzési dátum:
  i. A dátumot az alábbi szavak előzik meg:
   'Minőségét megőrzi…-ig„, amennyiben a dátumban szerepel a nap megjelölése, vagy
   'Minőségét megőrzi… végéig' más esetekben;
  ii. Az i. alpontban említett szavakat a következőkkel kell kiegészíteni:
   maga a dátum; vagy
   utalás arra, hogy a dátum hol található a címkézésen.

Ha szükséges, az említett adatokat a tárolási feltételek leírása követi, amelyeket be kell tartani, ha a terméket a megadott időszakon keresztül meg kívánják őrizni;

   iii. A dátum kódolatlan formában tartalmazza a napot, a hónapot és az évet, az említett sorrendben.

Azon élelmiszerek esetében azonban:

   amelyek 3 hónapnál rövidebb ideig tárolhatók, a napot és a hónapot kell feltüntetni;
   amelyek 3 hónapnál hosszabb, de 18 hónapnál kevesebb ideig tárolhatók, a hónapot és az évet kell feltüntetni;
   amelyek 18 hónapnál hosszabb ideig eltarthatók, elegendő az évet feltüntetni;

Az ezen iii. alpont szerinti minőségmegőrzési dátum feltüntetésére vonatkozó részletes szabályokat a 41. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárás alapján lehet elfogadni;

   iv. a minőségmegőrzési dátumot minden egyes előrecsomagolt adagon fel kell tüntetni;
  v. a dátummegjelölés egyéb típusait előíró uniós rendelkezések függvényében a minőségmegőrzési dátum feltüntetése nem szükséges az alábbi esetekben:
   friss gyümölcs és zöldség, beleértve a burgonyát, amely nincs meghámozva, felvágva vagy hasonló módon előkészítve, ez az eltérés nem vonatkozik a magok csíráira és hasonló termékekre, például a hüvelyesek csíráira;
   szőlőtől eltérő gyümölcsből előállított bor, likőrbor, habzóbor, aromásított bor és hasonló termékek, továbbá a 2206 00 91, 2206 00 93 és 2206 00 99 KN-kód alá sorolt, szőlőből vagy szőlőmustból előállított italok;
   legalább 10 térfogatszázalék alkoholt tartalmazó italok;
   alkoholmentes üdítőitalok, gyümölcslevek, gyümölcsnektárok és több mint 1,2 térfogatszázalék alkoholt tartalmazó alkoholos italok ötliteresnél nagyobb különálló, a közétkeztetésben működő gazdasági szereplőknek szánt tárolóedényekben;
   pék- vagy cukrászáruk, amelyeket jellegükből eredően a gyártásuktól számított 24 órán belül elfogyasztanak;
   ecet;
   főzősó;
   szilárd cukor;
   csaknem kizárólag ízesített és/vagy színezett cukorféléket tartalmazó cukrásztermékek;
   rágógumi és hasonló, rágásra szánt termékek:
  b) fogyaszthatósági dátum:
   i. a dátumot a „Fogyasztható …-ig” szavak előzik meg;
  ii. az i. alpontban foglalt szavakat az alábbiakkal kell kiegészíteni:
   maga a dátum, vagy
   utalás arra, hogy a dátum hol található a címkézésen.

Az említett adatokat a biztosítandó tárolási feltételek leírása követi;

   iii. a dátum kódolatlan formában tartalmazza a napot, a hónapot és adott esetben az évet, ebben a sorrendben;
  c) a gyártás időpontja:

   i. a dátumot a „Gyártás időpontja:” szavak előzik meg;
  ii. az i. alpontban említett szavakat a következőkkel kell kiegészíteni:
   maga a dátum; vagy
   utalás arra, hogy a dátum hol van megadva a címkézésen;
   iii. a dátum kódolatlan formában tartalmazza a napot, a hónapot és adott esetben az évet, ebben a sorrendben.

26. cikk

Felhasználási útmutatások

(1)  Az élelmiszeren a felhasználási útmutatást úgy tüntetik fel, hogy lehetővé tegye annak megfelelő felhasználását. Amennyiben szükséges, útmutatást kell adni a hűtési és tárolási feltételekre, valamint a csomagolás felnyitása utáni fogyasztás határidejére vonatkozóan.

(2)  A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, a 42. cikknek megfelelően, és a 43. és 44. cikkben megállapított feltételek mellett szabályokat állapíthat meg annak tekintetében, hogy az egyes élelmiszerek esetében hogyan kell feltüntetni az említett útmutatásokat. ▌

27. cikk

Alkoholtartalom

(1)  A Közös Vámtarifa 22.04 és 22.05 vámtarifaszáma alá tartozó termékek esetében a térfogattal megadott alkoholtartalom feltüntetésére vonatkozó szabályokat az ilyen termékekre vonatkozó egyedi uniós rendelkezések állapítják meg.

(2)  Az 1,2 térfogatszázalékot meghaladó alkoholtartalmú, az (1) bekezdésben említettektől eltérő italok térfogatszázalékban kifejezett tényleges alkoholtartalmát a IX. melléklettel összhangban kell feltüntetni.

3.SZAKASZ

Tápértékjelölés

28. cikk

Kapcsolat más jogszabályokkal

(1)  E szakasz rendelkezései nem alkalmazandók a következő jogszabályok hatálya alá tartozó élelmiszerekre:

   a) az Európai Parlament és a Tanács 2002. június 10-i 2002/46/EK irányelve az étrendkiegészítőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről(36);
   b) a Tanács 1980. július 15-i 80/777/EGK irányelve a természetes ásványvizek kinyerésére és forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről(37).

(2)  E szakasz rendelkezéseit a különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1989. május 3-i 89/398/EGK tanácsi irányelv(38), valamint a szóban forgó irányelv 324. cikkének (1) bekezdésében említett egyedi irányelvek sérelme nélkül kell alkalmazni.

29. cikk

Tartalom

(1)  A tápértéknyilatkozatnak a következőket kell tartalmaznia (a továbbiakban: „kötelező tápértéknyilatkozat”):

   a) energiatartalom;
   b) zsír-, telített zsírsav-, ▌cukor-, és sótartalom;
   c) fehérje-, szénhidrát-, rost-, valamint szintetikus és természetes transzzsírsavtartalom.

Ez a bekezdés nem alkalmazandó az alkoholtartalmú frissítő italokra. A Bizottság ...(39) után jelentést készít e bekezdésnek ezen termékekre történő alkalmazására vonatkozóan, és ehhez a jelentéshez a fogyasztók tápértékre vonatkozó információval való ellátására vonatkozó szabályokat meghatározó egyedi intézkedéseket csatolhat, amelyeket felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján fogad el, a 42. cikknek megfelelően, és a 43. és 44. cikkben foglalt feltételek mellett.

(2)  A tápértéknyilatkozat ezen túlmenően a következők közül egy vagy több mennyiségét is tartalmazhatja:

▌a) egyszeresen telítetlen zsírsavak;

   b) többszörösen telítetlen zsírsavak;
   c) poliolok;
   d) koleszterin;
   e) keményítő;
   f) a jelentős mennyiségben jelen lévő ásványi anyagok vagy vitaminok, a X. melléklet A. részének 1. pontja értelmében, a X. melléklet A. részének 2. pontjában feltüntetett értékekkel összhangban;
   g) egyéb anyagok a XII. melléklet A. részének értelmében és az említett tápanyagok alkotóelemei;
   h) az 1925/2006/EK rendeletben meghatározott további anyagok.

(3)  Tápértékre és/vagy egészségre vonatkozó adat feltüntetésekor a (2) bekezdésben említett tápanyagkategóriák egyikébe tartozó vagy azok valamelyikének alkotóelemét képező anyagok mennyiségének megadása kötelező.

30. cikk

Kiszámítás

(1)  Az energiatartalmat a XI. mellékletben szereplő átváltási együtthatók alkalmazásával kell kiszámítani.

(2)  Az élelmiszerekben található mennyiségük pontosabb kiszámítása érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén, a 42. cikkel összhangban, valamint a 43. és a 44. cikkben megállapított feltételek mellett, meghatározza és a XI. mellékletbe felveszi a X. melléklet A. részének 1. pontjában említett vitaminokra és ásványi anyagokra vonatkozó átváltási együtthatókat. ▌

(3)  A 29. cikk (1) és (2) bekezdésében említett energia és a tápanyagok feltüntetett mennyiségének az élelmiszer értékesítésre kerülő mennyiségeinek kell megfelelniük.

Adott esetben ezen információnak az elkészített élelmiszerre kell vonatkoznia, feltéve, hogy elég részletes felhasználási utasításokat adnak meg, és az információ a fogyasztásra kész élelmiszerre vonatkozik.

(4)  A megadott értékeknek – a minőségmegőrzési időtartam végén, a megfelelő tűréshatárok figyelembevételével – az egyes esetek függvényében olyan átlagértékeknek kell lenniük, amelyek a következőkön alapulnak:

   a) az élelmiszernek a gyártó általi elemzése; vagy
   b) a felhasznált összetevők ismert vagy tényleges átlagértékeiből végzett számítások; vagy
   c) általánosan meghatározott és elfogadott adatokból kiinduló számítások.

Az energia- és tápanyagtartalom feltüntetésének a feltüntetett értékek pontossága, például a megadott értékek és a hatósági ellenőrzések során meghatározott értékek közötti különbségek tekintetében történő végrehajtására vonatkozó szabályokat - miután a Hatóság véleményt adott - felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján fogadják el, a 42. cikkel összhangban, és a 43. és a 44. cikkben megállapított feltételek mellett.

31. cikk

Kifejezési formák

(1)  A 29. cikk (1) és (2) bekezdésében említett energia és tápanyagok vagy ezek alkotóelemeinek mennyiségét a XII. mellékletben felsorolt mértékegységek használatával kell kifejezni.

(2)  A „csomagolás elején olvasható kötelező tápértéknyilatkozat” a 29. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottak szerint tartalmazza a kcal-ban kifejezett energiatartalmat, és a 29. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett kötelezően feltüntetendő tápanyagokat grammban kifejezve egy adagra vonatkoztatva.

Ezt érthető formában az alábbi sorrendben kell feltüntetni: energia-, zsír-, telítettzsírsav-, cukor-, és sótartalom.

(3)  A „csomagolás hátulján olvasható kötelező tápértéknyilatkozat” tartalmazza a kcal-ban kifejezett energiatartalmat, és a 29. cikk (1) bekezdésében említett összes kötelezően feltüntetendő tápanyagot, valamint adott esetben a 29. cikk (2) bekezdésében említett önkéntes alapon feltüntethető tápanyagokat.

Ezt adott esetben a XII. melléklet C. részében előírt feltüntetési sorrendben kell megadni mind 100/g-ra, mind egy adagra vonatkoztatva.

Ezt táblázatos formában, sorba igazított számokkal kell megadni.

(4)  A kötelező tápértéknyilatkozatot adott esetben a X. melléklet B. részében meghatározott beviteli referenciaérték százalékában kell kifejezni, 100 grammra vagy 100 milliliterre vagy egy adagra vonatkoztatva. Amennyiben feltüntetik, a vitaminokra és az ásványi anyagokra vonatkozó információt is a X. melléklet A. részének 1. pontjában megadott beviteli referenciaérték százalékában kell megadni.

(5)  Amennyiben az adatokat a (4) bekezdés szerint adják meg, az érintett táblázat közvetlen közelében fel kell tüntetni a következő mondatot: „Egy felnőtt, középkorú nő átlagos napi szükséglete. Az Ön napi szükséglete ettől eltérő is lehet.”.

(6)  A poliolokra és/vagy keményítőre, valamint – a telített zsírsavakra és transzzsírsavakra vonatkozóan a 29. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett kötelező jelölés kivételével – a zsírsavak típusára vonatkozó információt a XII. melléklettel összhangban kell feltüntetni.

32. cikk

További kifejezési formák

A tápértéknyilatkozatot a 31. cikk (2)-(4) bekezdésében említett kifejezési formákon kívül egyéb kifejezési formákban is meg lehet ismételni, és adott esetben a csomagolás más pontján is, például grafikus ábrák vagy szimbólumok révén, feltéve, hogy ezek teljesítik a következő követelményeket:

   a) az ilyen kifejezési formák nem vezetik félre a fogyasztót és nem terelik el a figyelmet a kötelező tápértéknyilatkozatról,
   b) a X. melléklet B. része szerinti beviteli referenciaértékeken, vagy ▌ az energia- vagy tápanyagbevitelre vonatkozó, érvényes tudományos felismeréseken alapulnak;
   c) tudományos bizonyítékokkal igazolható, hogy az átlagfogyasztó az információ ilyen feltüntetését megérti és alkalmazni tudja; és
   d) a fogyasztók körében végzett független kutatás eredményeivel bizonyítható, hogy az átlagfogyasztó a kifejezési formát megérti.

33. cikk

Megjelenítés

▌(1)  Az tápértéknyilatkozatnak a 29. és 31. cikk alapján történő megjelenítésén túl, a 29. cikk (1) bekezdésének a) pontja és a X. melléklet B. része értelmében előírt energiatartalom-jelölésnek meg kell jelennie a csomagolás elejének jobb alsó sarkában is, 3 mm-es betűmérettel és bekeretezve.

(2)  Az ajándékcsomagolás kivételt képez az (1) bekezdésben előírt azon követelmény alól, mely szerint az energiatartalmat meg kell ismételni a csomagolás elején is.

(3)  A 29. cikk (2) bekezdésében említett tápanyagokkal kapcsolatos önkéntes, bővített tápértéknyilatkozatnak adott esetben a XII. mellékletben ▌előírt feltüntetési sorrendben kell megjelennie. A (1) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó.

(4)  Amennyiben a IV. mellékletben felsorolt élelmiszerek esetében azért kötelező a tápértéknyilatkozat, mert a tápanyag-összetételre vagy az egészségre vonatkozó állításokat tettek, a tápértéknyilatkozatot nem kell a fő látómezőben szerepeltetni.

(5)  Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a 89/398/EGK irányelvben és az említett irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében említett egyedi irányelvekben meghatározott élelmiszerekre.

(6)  Amennyiben a termék energia- vagy tápanyagtartalma elhanyagolható, az említett alkotóelemekre vonatkozó tápértéknyilatkozat helyett egy olyan állítást lehet szerepeltetni, mint „Elhanyagolható mennyiségben …-t tartalmaz.” az esetlegesen meglévő tápértéknyilatkozat közvetlen közelében.

(7)  A Bizottság a tápértéknyilatkozat megjelenítésének egyéb szempontjaival kapcsolatos szabályokat állapíthat meg felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, a 42. cikkel összhangban, valamint a 43. és a 44. cikkben megállapított feltételek mellett

(8)  ...(40) a Bizottság értékelő jelentést mutat be az (1)-(7) bekezdésben ismertetett megjelenítési formáról.

V.FEJEZET

ÉLELMISZEREKRE VONATKOZÓ ÖNKÉNTES INFORMÁCIÓ

34. cikk

▌Követelmények

▌(1)  Az önkéntes információt nem lehet a kötelező információ rendelkezésére álló hely rovására feltüntetni.

(2)  Az élelmiszerekre vonatkozó önkéntes tájékoztatási rendszerekkel kapcsolatos valamennyi releváns információt, így például az alapul szolgáló kritériumokat és tudományos tanulmányokat hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.

(3)  Továbbra is engedélyezni kell az egyedi célcsoportoknak – például gyermekeknek – szánt kiegészítő önkéntes tápértékinformációt, feltéve, hogy ezen egyedi referenciaértékek tudományosan igazoltak, nem vezetik félre a fogyasztót, és összhangban vannak az e rendeletben megállapított általános követelményekkel.

(4)  Az egyedi uniós jogszabályokkal összhangban végzett címkézés sérelme nélkül az (5) bekezdést abban az esetben kell alkalmazni, ha az élelmiszer származási országára vagy az eredetének helyére vonatkozó információt önkéntesen tüntetik fel, hogy tájékoztassák a fogyasztót arról, hogy egy élelmiszer az Unióból vagy egy adott országból vagy helyről származik-e vagy jön-e.

(5)  A borjú- és marhahús kivételével a hús esetében a származási országnak vagy az eredet helyének önkéntes alapú jelölése csak akkor lehet egyetlen hely, ha az állatok születése, nevelése és levágása ugyanazon a helyen történt. Más esetekben a születés, a nevelés és a levágás különböző helyeinek mindegyikét fel kell tüntetni.

(6)  A „vegetáriánus” kifejezés nem alkalmazható olyan élelmiszerekre, amelyek élettelen, leölt vagy fogyasztás közben elpusztult állatokból készül termékek, vagy ilyen termékek felhasználásával készültek. A „vegán” kifejezés nem alkalmazható olyan élelmiszerekre, amelyek állati termékek, vagy amelyeket állatokból vagy állati termékekből vagy állatok vagy állati termékek segítségével készítettek (beleértve az élő állatokból készült termékeket is).

▌VI.FEJEZET

NEMZETI RENDELKEZÉSEK

35. cikk

Elvek

A tagállamok az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás területén csak akkor fogadhatnak el rendelkezéseket, ha erről e rendelet rendelkezik.

36. cikk

A további kötelező adatokra vonatkozó nemzeti rendelkezések

A 9. cikk (1) bekezdésében és a 11. cikkben említett kötelező adatok mellett a tagállamok a 39. cikkben meghatározott eljárással összhangban további kötelező adatokat írhatnak elő egyedi élelmiszertípusok vagy kategóriák esetében az alábbi indokok alapján:

   a) a közegészség védelme;
   b) a fogyasztók védelme;
   c) a csalás megelőzése;
   d) az ipari és kereskedelmi tulajdonjogok, regionális származásmegjelölés, bejegyzett eredetmegjelölés és a tisztességtelen verseny megelőzése.

Ezek az intézkedések nem vezethetnek az áruk szabad mozgásának akadályozásához a belső piacon.

37. cikk

Tej és tejtermékek

A tagállamok az újrafelhasználásra szánt üvegedényekben kiszerelt tej és tejtermékek esetében a 9. cikk (1) bekezdésétől és a 11. cikk (2) bekezdésétől eltérő intézkedéseket fogadhatnak el.

Az ilyen intézkedések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

38. cikk

▌Nem előrecsomagolt élelmiszerek

(1)  A nem előrecsomagolt élelmiszerek tekintetében a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában foglalt adatokat kell megadni.

(2)  A 9. és 11. cikkben említett egyéb adatok megadása nem kötelező.

(3)  A tagállamok részletes szabályokat fogadhatnak el annak módjára vonatkozóan, hogy az (1) és (2) bekezdésben említett információt hogyan kell rendelkezésre bocsátani.

(4)  A tagállamok az (1) és (3) bekezdésben említett intézkedések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

39. cikk

Értesítési eljárás

(1)  Amennyiben e cikkre történik hivatkozás, az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról szóló új jogszabály elfogadását szükségesnek tartó tagállam előzetesen értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot a tervezett intézkedésekről, és azokat megindokolja.

(2)  A Bizottság konzultációt folytat a 178/2002/EK rendelet 58. cikkének (1) bekezdése által létrehozott Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottsággal, amennyiben az ilyen konzultációt hasznosnak véli, vagy ha egy tagállam ezt kéri. A Bizottság a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(41) rendelkezéseivel összhangban valamennyi érdekelt fél számára bevezet egy hivatalos értesítési eljárást is.

(3)  Az érintett tagállam a tervezett intézkedéseket csak három hónappal az (1) bekezdésben említett értesítés után hozhatja meg, amennyiben a Bizottságtól nem érkezett kedvezőtlen vélemény.

(4)  Ha a Bizottság véleménye negatív, az említett három hónapos időszak lejárta előtt kezdeményezi a 41. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárást annak eldöntése érdekében, hogy a tervezett intézkedések végrehajthatók-e. A Bizottság a tervezett intézkedéseket illetően bizonyos módosítások elvégzését írhatja elő. Az érintett tagállam a tervezett intézkedéseket csak azt követően hozhatja meg, miután a Bizottság elfogadta végleges határozatát.

VII.FEJEZET

VÉGREHAJTÁSI, MÓDOSÍTÓ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

40. cikk

Technikai kiigazítások

A Bizottság módosíthatja a mellékleteket, a II. és III. mellékletnek a 11. cikk (2) bekezdésében és a 22. cikk (2) bekezdésében említett módosításaival kapcsolatos rendelkezésekre is figyelemmel. Azokat az intézkedéseket, amelyek e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányulnak, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útjánkell elfogadni,a 42. cikkel összhangban, és a 43. és 44. cikkben megállapított feltételek mellett.

41. cikk

Bizottság

(1)  A Bizottságot az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság segíti.

(2)  Amennyiben e bekezdésre történik hivatkozás, az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire is.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időszakot három hónapban kell meghatározni.

42. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A Bizottság az ...(42)-t követő ötéves időszakra felhatalmazást kap a 9. cikk (1) bekezdésének (k) albekezdésében, a 11. cikk (2) bekezdésében, a 14. cikk (1) bekezdésében, a 20. cikk e) pontjában, a 22. cikk (2) bekezdésében, a 24. cikk (2) bekezdésében, a 26. cikk (2) bekezdésében, a 29. cikk (1) bekezdésében, a 30. cikk (2) és (4) bekezdésében, a 33. cikk (7) bekezdésében és a 40. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság az ötéves időszak lejártát megelőzően legalább 6 hónappal jelentést készít a felhatalmazás tekintetében. A felhatalmazás azonos tartamú időszakokra automatikusan meghosszabbodik, hacsak az Európai Parlament vagy a Tanács a 43. cikkel összhangban vissza nem vonja azt.

(2)  Mihelyt elfogad egy felhatalmazáson alapuló jogi aktust, a Bizottság erről egyidejűleg tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(3)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazást a 43. és 44. cikkben megállapított feltételek mellett gyakorolja.

43. cikk

A felhatalmazás visszavonása

(1)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 9. c ikk (1) bekezdésének k) pontjában, a 11. cikk (2) bekezdésében, a 14. cikk (1) bekezdésében, a 20. cikk e) pontjában, a 22. cikk (2) bekezdésében, a 24. cikk (2) bekezdésében, a 26. cikk (2) bekezdésében, a 29. cikk (1) bekezdésében, a 30. cikk (2) és (4) bekezdésében, a 33. cikk (7) bekezdésében és a 40. cikkben említett felhatalmazást.

(2)  Az az intézmény, amely belső eljárást indított annak eldöntésére, hogy visszavonja-e a felhatalmazást, törekszik tájékoztatni a másik intézményt és a Bizottságot a végső döntés meghozatala előtt ésszerű időn belül, megjelölve azon átruházott hatásköröket, amelyekre a visszavonás kiterjedhet és a visszavonás lehetséges indokait.

(3)  A visszavonásról szóló határozat megszünteti az említett határozatban meghatározott felhatalmazást. E határozat azonnal vagy az abban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. Nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. E határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

44. cikk

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal szembeni kifogások

(1)  Az Európai Parlament vagy a Tanács az értesítés időpontjától számított két hónapos határidőn belül kifogást emelhet valamely felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben.

Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időszak két hónappal meghosszabbodik.

(2)  Amennyiben az említett határidő lejártával sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni, és az az abban megjelölt napon hatályba lép.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktus az említett határidő lejárta előtt is kihirdethető az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és hatályba is léphet, amennyiben az Európai Parlament és a Tanács egyaránt arról értesítette a Bizottságot, hogy nem áll szándékában kifogást emelni.

(3)  Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emel egy felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, az nem lép hatályba. A kifogást emelő intézmény közli a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogásának indokait.

45. cikk

Az 1924/2006/EK rendelet módosításai

Az 1924/2006/EK rendelet 7. cikkében az első és második bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló …/.../EU európai parlamenti és tanácsi rendelet* IV. fejezetének 3. szakasza értelmében fennálló tájékoztatásnyújtási kötelezettséget és módozatokat a tápértékre és/ vagy egészségre vonatkozó állítás alkalmazásakor – a generikus reklám kivételével – értelemszerűen alkalmazni kell.

Ezenkívül – és esettől függően – az olyan anyag(ok)nak a tápértékjelölésben meg nem jelenő mennyiségét, amely(ek)re a tápértékre vagy egészségre vonatkozó állítás vonatkozik szintén a tápértéknyilatkozattal azonos látómezőben kell feltüntetni, és a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló …/.../EU rendelet 30. és31. cikkével összhangban kell kifejezni.

* HL L …

"

46. cikk

Az 1925/2006/EK rendelet módosításai

Az 1925/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

(1)  A 6. cikkben a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

(6)  Valamely vitamin vagy ásványi anyag élelmiszerekhez történő hozzáadásának eredményeképpen az adott élelmiszernek legalább is jelentős mennyiségben kell tartalmaznia az említett vitamint vagy ásványi anyagot, amennyiben ez a mennyiség a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló …/.../EU európai parlamenti és tanácsi rendelet* X. melléklete A. részének 2. pontjával összhangban meghatározásra került. A minimális mennyiségeket – beleértve bármilyen alacsonyabb mennyiségeket is – a fent említett jelentős mennyiségektől eltérve, egyes meghatározott élelmiszerek vagy élelmiszercsoportok esetében a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell megállapítani.

________________

* HL L …

"

(2)  A 7. cikkben a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

(3)  Kötelező azon termékek tápértékjelölése, amelyekhez vitaminokat és ásványi anyagokat adtak hozzá, és e rendelet hatálya alá tartoznak. A megadandó információnak a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló …/.../EU rendelet 29. cikkének (1) bekezdésében felsoroltakból, valamint a vitaminoknak és ásványi anyagoknak az élelmiszerhez való hozzáadásakor meglévő teljes mennyiségéből kell állnia.

"

47. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)  A 87/250/EGK, a 94/54/EK, az 1999/10/EK, a 2000/13/EK, a 2002/67/EK és a 2004/77/EK irányelv, valamint a 608/2004/EK rendelet ...(43)-tól kezdődően hatályát veszti.

(2)  A 90/496/EGK irányelv ...(44)*-tól hatályát veszti.

(3)  A hatályon kívül helyezett jogi aktusokra történő hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

48. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A 14. cikk (1) bekezdését ...(45)-tól kell alkalmazni.

A 29-33. cikket ...*-tól kell alkalmazni, kivéve az olyan élelmiszeripari vállalkozások által címkézett élelmiszerek esetében, amelyek ....(46)*-án 100-nál kevesebb alkalmazottal rendelkeztek, és amelyek éves forgalma és/vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg az 5 millió EUR-t, mely esetben azokat ...(47)**-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) HL C 77., 2009.3.31., 81. o.
(2) Az Európai Parlament 2010. június 16-i álláspontja.
(3) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.
(4) HL L 149., 2005.6.11., 22. o.
(5) HL L 109., 2000.5.6., 29. o.
(6) HL L 276., 1990.10.6., 40. o.
(7) HL L 113., 1987.4.30., 57. o.
(8) HL L 300., 1994.11.23., 14. o.
(9) HL L 69., 1999.3.16, 22. o.
(10) HL L 191., 2002.7.19., 20. o.
(11) HL L 97., 2004.4.1., 44. o.
(12) HL L 162., 2004.4.30., 76. o.
(13) HL C 187. E, 2008.7.24., 160. o.
(14) HL L 179., 1999.7.14., 1. o.
(15) HL L 39., 2008.2.13., 16. o.
(16) HL L 302., 1993.10.19., 1. o.
(17) HL L 253., 1993.10.11., 1. o.
(18) HL L 404., 2006.12.30., 9. o.
(19) HL L 165., 2004.4.30., 1. o.
(20) HL L 404., 2006.12.30., 26. o.
(21) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.
(22)* E rendelet hatálybalépésének időpontja.
(23)** E rendelet hatálybalépése után 18 hónappal.
(24) HL L 139., 2004.4.30., 1. o.
(25) HL L 40., 1989.2.11., 27. o.
(26) HL L 184., 1988.7.15., 61. o.
(27) HL L 139., 2004.4.30., 55. o.
(28) HL L 178., 2000.7.17., 1. o.
(29) HL L 247., 2007.9.21., 17. o.
(30) HL L 91., 1999.4.7., 29. o.
(31) HL L 401., 2006.12.30., 1. o.
(32) HL L 339., 2006.12.6., 16. o.
(33) HL L 144., 1997.6.4., 19. o.
(34)* E rendelet hatálybalépése után öt évvel.
(35) HL L 176., 1985.7.6., 18. o.
(36) HL L 183., 2002.7.12., 51. o.
(37) HL L 229., 1980.8.30., 1. o.
(38) HL L 186., 1989.6.30., 27. o.
(39)* E rendelet hatálybalépése után öt évvel.
(40)* Öt évvel e rendelet hatálybalépése után.
(41) HL L 204., 1998.7.21., 37. o.
(42)* E rendelet hatálybalépésének dátuma.
(43)* E rendelet hatálybalépésének napja.
(44)** E rendelet hatálybalépése után öt évvel.
(45)* E rendelet hatálybalépése után 36 hónappal,a hónap első napja.
(46)** E rendelet hatálybalépésének napja
(47)*** E rendelet hatálybalépése után 60 hónappal,a hónap első napja.


I.MELLÉKLET

EGYEDI FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

a 2. cikk (4) bekezdése szerint

1.  „tápértéknyilatkozat” vagy „tápértékjelölés”: az alábbiakra vonatkozó információ:

   a) energiatartalom; vagy
  b) energiatartalom és egy vagy több az alábbi tápanyagok és alkotóelemeik közül:
   zsír,
   szénhidrát,
   rost,
   fehérje,
   só,
   a X. melléklet A. részének 1. pontjában felsorolt és a X. melléklet A. része 2. pontjának meghatározása szerint jelentős mennyiségben jelen lévő vitaminok és ásványi anyagok.
   2. „zsír”: az összes lipid, ideértve a foszfolipideket is;
   3. „telített zsírsavak”: a kettős kötés nélküli zsírsavak;
   4. „transzzsírok”: a legalább egy nem konjugált (vagyis legalább egy metiléncsoporttal megszakított) transz konfigurációjú szén-szén kettős kötést tartalmazó zsírsavak;
   5. „egyszeresen telítetlen zsírsavak”: az egy cisz kettős kötést tartalmazó zsírsavak;
   6. „többszörösen telítetlen zsírsavak”: a cisz, cisz-metilénnel elválasztott kettős kötéseket tartalmazó zsírsavak;
   7. „szénhidrát”: az emberi szervezet anyagcseréjében átalakuló összes szénhidrát, ideértve a poliolokat is;
   8. „cukrok”: az élelmiszerekben jelen lévő összes monoszacharid és diszacharid, a poliolok, az izomaltulóz és a D-tagatóz kivételével;
   9. „poliolok”: a kettőnél több hidroxilcsoportot tartalmazó alkoholok;
   10. „fehérje”: a következő képlet szerint kiszámított fehérjetartalom: fehérje = az összes Kjeldahl szerint mért nitrogén 6,25-dal, és a tejproteinek esetében az összes Kjeldahl szerint mért nitrogén 6,38-dal szorozva;
   11. „só”: a következő képlet szerint kiszámított sótartalom: só = nátrium x 2,5;
   12. 'étkezési aranyfüstlemez„: körülbelül 0,000125 mm vastagságú aranyfüstlemezből készített ehető élelmiszer- és italdekoráció pehely- vagy porformában;
   13. „átlagérték”: az az érték, amely a legjobban mutatja az adott élelmiszer által tartalmazott tápanyag mennyiségét, ugyanakkor tükrözi a szezonális eltéréseket, a fogyasztási szokásokat, valamint az egyéb olyan tényezőket, amelyek az aktuális érték változásait okozhatják;
   14. 'a csomagolás eleje„: az élelmiszercsomagolás azon oldala vagy felülete, amely rendes vagy szokásos értékesítési vagy felhasználási körülmények között a legnagyobb valószínűséggel jelenik meg vagy látható.


II.MELLÉKLET

ÖSSZETEVŐK, AMELYEK ALLERGIÁT VAGY INTOLERANCIÁT OKOZHATNAK

1.  Glutént tartalmazó gabonafélék (azaz búza, rozs, árpa, zab, tönkölybúza, kamut vagy hibridizált fajtáik) és a belőlük készült termékek, kivéve:

   a) búzából készült glükózszirup, beleértve a dextrózt is(1);
   b) búzából készült maltodextrin1;
   c) árpából készült glükózszirup;
   d) gabonafélék, amelyekből alkoholtartalmú párlat készül.

2.  Rákfélék és a belőlük készült termékek.

3.  Tojás és a belőle készült termékek.

4.  Hal és a belőle készült termékek, kivéve:

   a) vitaminok vagy karotinoidkészítmények hordozójaként használt halenyv;
   b) a sör és a bor derítőanyagaként használt halenyv vagy vizahólyag.

5.  Földimogyoró és a belőle készült termékek.

6.  Szójabab és a belőle készült termékek, kivéve:

   a) teljes mértékben finomított szójababolaj és zsír1;
   b) szójababból származó természetes vegyes tokoferolok (E306), természetes D-alfa tokoferol, természetes D-alfa tokoferol-acetát, természetes D-alfa tokoferol-szukcinát;
   c) növényi olajból nyert fitoszterolok és szójababból származó fitoszterol-észterek;
   d) a szójabab növényi olajából nyert szterolokból előállított fitosztanol-észter.

7.  Tej és az abból készült termékek (beleértve a laktózt is), kivéve:

   a) alkoholos párlatok ▌ készítéséhez használt savó;
   b) laktit.

8.  Diófélék, azaz mandula (Amygdalus communis L.), mogyoró (Corylus avellana), dió (Juglans regia), kesudió (Anacardium occidentale), pekándió (Carya illinoinensis [Wangenh.] K. Koch), brazil dió (Bertholletia excelsa), pisztácia (Pistacia vera), makadámia és queenslandi dió (Macadamia ternifolia) és a belőlük készült termékek, kivéve:

   a) alkoholos ▌ párlatok ▌ készítéséhez használt diófélék.

9.  Zeller és a belőle készült termékek.

10.  Mustár és a belőle készült termékek.

11.  Szezámmag és a belőle készült termékek.

12.  Kén-dioxid és SO2-ban kifejezett, több mint 10 mg/kg, illetve 10 mg/liter koncentrációjú szulfitok, a fogyasztásra szánt termékben.

13.  Csillagfürt és a belőle készült termékek.

14.  Puhatestűek és a belőlük készült termékek.

(1) És a belőlük készült termékek, amennyiben a rajtuk elvégzett eljárás valószínűleg nem növeli a Hatóság által mért allergenitás szintjét azon releváns termék esetében, amelyből származnak.


III.MELLÉKLET

AZON ÉLELMISZEREK, AMELYEK CÍMKÉZÉSÉN EGY VAGY TÖBB TOVÁBBI ADATNAK KELL SZEREPELNIE

Élelmiszer fajtája vagy kategóriája

Jellemzők

1. Bizonyos gázokkal csomagolt élelmiszerek

1.1 Élelmiszerek, amelyek eltarthatósága a 89/107/EGK irányelv alapján engedélyezett védőgázas csomagolás révén meghosszabbodott

„Védőgázas csomagolás”

2. Egyedi vágásból származó hústermékek

2.1 A levágás előtt el nem kábított, azaz sakterolt állatokból készített hús, illetve hústermékek

'Elkábítás nélküli levágásból származó hús„

3. Édesítőszereket tartalmazó élelmiszerek

3.1 Élelmiszerek, amelyek a 89/107/EGK tanácsi irányelv alapján engedélyezett édesítőszert vagy édesítőszereket tartalmaznak

„édesítőszerrel/édesítőszerekkel” – ennek a kijelentésnek az élelmiszer megnevezését kell kísérnie a fő látómezőben.

3.2 Élelmiszerek, amelyek a 89/107/EGK irányelv alapján engedélyezett hozzáadott cukrot vagy cukrokat és édesítőszert vagy édesítőszereket egyaránt tartalmaznak

„cukorral/cukrokkal és édesítőszerrel/édesítőszerekkel” – ennek a kijelentésnek az élelmiszer megnevezését kell kísérnie

3.3 Élelmiszerek, amelyek a 89/107/EGK irányelv alapján engedélyezett aszpartamot tartalmaznak

aszpartamot tartalmaz”

3.4 Élelmiszerek, amelyek több mint 10 %, a 89/107/EGK irányelv alapján engedélyezett hozzáadott poliolt tartalmaznak

„túlzott fogyasztása hashajtó hatású lehet”

4. Glicirrizinsavat vagy annak ammóniumsóját tartalmazó élelmiszerek

4.1 Glicirrizinsavat vagy annak ammóniumsóját ezen anyag(ok) vagy Glycyrrhiza glabra édesgyökér növény hozzáadása révén, legalább 100 mg/kg vagy 10 mg/l koncentrációban tartalmazó édességek vagy italok.

az „édesgyökeret tartalmaz” kifejezést közvetlenül az összetevők listája után fel kell tüntetni, kivéve ha az „édesgyökér” kifejezés már szerepel az összetevők listájában vagy abban a névben, amely alatt a terméket árusítják. Ha az összetevők listája nincs feltüntetve, ezt az adatot azon név közelében kell elhelyezni, amely alatt a terméket árusítják.

4.2 Glicirrizinsavat vagy annak ammóniumsóját ezen anyag(ok) vagy Glycyrrhiza glabra édesgyökér növény hozzáadása révén, legalább 4 g/kg koncentrációban tartalmazó édességek.

az összetevők listáját követően a következőt kell feltüntetni: „édesgyökeret tartalmaz – magas vérnyomásban szenvedők kerüljék a túlzott fogyasztást”. Ha az összetevők listája nincs feltüntetve, ezt az adatot azon név közelében kell elhelyezni, amely alatt a terméket árusítják.

4.3 Glicirrizinsavat vagy annak ammóniumsóját ezen anyag(ok) vagy Glycyrrhiza glabra édesgyökér növény hozzáadása révén, legalább 50 mg/l, vagy 1,2 % feletti alkoholtartalmú italok esetén legalább 300 mg/l koncentrációban tartalmazó italok(1).

Az összetevők listáját követően a következőt kell feltüntetni: „édesgyökeret tartalmaz – magas vérnyomásban szenvedők kerüljék a túlzott fogyasztást”. Ha az összetevők listája nincs feltüntetve, ezt az adatot azon név közelében kell elhelyezni, amely alatt a terméket árusítják.

5. Glutaminsavat vagy annak sóit tartalmazó élelmiszerek

5.1 Az E620, E 621, E622, E623, E624 és E 625 élelmiszer-adalékanyagok közül egyet vagy többet tartalmazó élelmiszerek

'étvágyfokozó összetevőket tartalmaz„

6. Többféle húsrészt tartalmazó húskészítmény

6.1 Többféle húsrészt tartalmazó húskészítmény, amely azt a benyomást keltheti, hogy egy darabból készült

a „többféle húsrészt tartalmaz” kifejezést az élelmiszer neve mellett fel kell tüntetni

7. Magas koffeintartalmú italok

7.1 Italok – kivéve azokat a kávé-, tea-, illetve kávé- vagy teakivonat-alapú italokat, amelyeknél az élelmiszer nevében szerepel a „kávé” vagy „tea” kifejezés:

– amelyeket módosítás nélküli fogyasztásra szántak, és 150 milligramm/litert meghaladó arányban tartalmaznak bármilyen forrásból származó koffeint, vagy

– amelyek koncentrált vagy szárított formájúak, és feloldás után 150 milligramm/litert meghaladó arányban tartalmaznak bármilyen forrásból származó koffeint

„Magas koffeintartalom” az ital megnevezésével megegyező látómezőben, amely után zárójelben és e rendelet 14. cikkének (4) bekezdésével összhangban hivatkozás következik a mg/100 ml formában kifejezett koffeintartalomra.

8. Hozzáadott fitoszterolokat, fitoszterol-észtereket, fitosztanolokat vagy fitosztanol-észtereket tartalmazó élelmiszerek

8.1 Hozzáadott fitoszterolokat, fitoszterol-észtereket, fitosztanolokat vagy fitosztanol-észtereket tartalmazó élelmiszerek vagy élelmiszer-összetevők

(1) „hozzáadott növényi szterolokat tartalmaz” vagy „hozzáadott növényi sztanolokat tartalmaz”, az élelmiszer megnevezésével megegyező látómezőben;

(2) az összetevők listájában fel kell tüntetni a hozzáadott fitoszterolok, fitoszterol-észterek, fitosztanolok vagy fitosztanol-észterek mennyiségét (az élelmiszer 100 g-jában vagy 100 ml-ének %-ában vagy az ekkora mennyiségben található szabad növényi szterolok/növényi sztanolok grammjában);

(3) nyilatkozat, hogy az élelmiszert kizárólag olyan személyeknek szánják, akik csökkenteni kívánják vérük koleszterinszintjét;

(4) nyilatkozat, hogy a koleszterinszint-csökkentő gyógykezelés alatt álló betegek a terméket kizárólag orvosi felügyelet mellett fogyaszthatják;

(5) könnyen látható nyilatkozat arról, hogy az élelmiszer várandós vagy szoptató nők, illetve ötéves kor alatti gyermekek számára táplálkozási szempontból esetleg nem megfelelő;

(6) tanács arra nézve, hogy az élelmiszert kiegyensúlyozott és változatos étrend részeként kell felhasználni, beleértve a gyümölcsök és zöldségek rendszeres fogyasztását is, a karotinoidok szintjének fenntartása érdekében;

(7) a fenti 3. pontban előírt nyilatkozattal megegyező látómezőben nyilatkozat arról, hogy a hozzáadott növényi szterolok/növényi sztanolok napi 3 grammot meghaladó mértékű fogyasztása kerülendő;

(8) a szóban forgó élelmiszer vagy élelmiszer-összetevő adagjának meghatározása (lehetőleg grammban vagy milliliterben), a növényi szterol/növényi sztanol egyes adagokban található mennyiségével együtt.

9. Hús- és baromfihús-készítmények

9.1 Olyan baromfihús-készítmények, amelyek előállítása során marha- vagy sertésfehérjét használtak.

A marha- vagy sertésfehérje felhasználását mindig egyértelműen fel kell tüntetni a csomagoláson.

(1) Az értéket a fogyasztásra kész vagy a gyártó útmutatásai szerint feloldott termékekre kell alkalmazni.


IV.MELLÉKLET

A KÖTELEZŐ TÁPÉRTÉKJELÖLÉS KÖVETELMÉNYE ALÓL MENTESÍTETT ÉLELMISZEREK

–  friss gyümölcs és zöldség, valamint feldolgozatlan termékek, amelyek egyetlen összetevőből vagy összetevőkategóriából állnak;

   feldolgozott termékek, amelyeken feldolgozásként kizárólag füstölést vagy érlelést végeztek, és amelyek egyetlen összetevőből vagy összetevőkategóriából állnak;
   természetes ásványvizek vagy egyéb emberi fogyasztásra szánt vizek, beleértve azokat is, amelyekben az egyedüli hozzáadott összetevő a szén-dioxid és/vagy az aromák;
   gyógynövények, fűszerek, fűszernövények és ezek keverékei;
   só és sóhelyettesítők;
   cukrok és újfajta cukrok;
   lisztfajták;
   a kávé- és cikóriakivonatokról szóló, 1999. február 22-i 1999/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(1) hatálya alá tartozó termékek, egész vagy őrölt kávébab és egész vagy őrölt koffeinmentes kávébab;
   gyógynövénytea, tea, koffeinmentes tea, instant vagy oldható tea vagy teakivonat, koffeinmentes instant vagy oldható tea vagy teakivonat, amely nem tartalmaz hozzáadott összetevőket;
   erjesztett ecetfélék és ecethelyettesítők, beleértve azokat, amelyekben az egyedüli hozzáadott összetevők az aromák;
   aromák;
   élelmiszer-adalékanyagok;
   technológiai segédanyagok;
   élelmiszeripari enzimek;
   színező élelmiszerek;
   étkezési aranyfüstlemez;
   zselatin;
   dzsemsűrítő anyagok;
   élesztő;
   rágógumifélék;
   szezonális, luxus vagy ajándékozásra szánt, illetve ajándékcsomagolásban árult élelmiszerek;
   szezonális édességek, cukor- és csokoládéfigurák;
   több darabból álló vegyes csomagok;
   vegyes desszertek;
   olyan csomagolásban vagy tárolóedényben található élelmiszerek, amelyek legnagyobb felülete 75 cm2-nél kisebb; a 29. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott energiatartalmat mégis a fő látómezőben kell szerepeltetni;
   magánszemélyek által alkalmi tevékenységek keretében, nem olyan vállalkozás részeként értékesített élelmiszerek, amely vállalkozás a tevékenységek bizonyos folyamatosságát és bizonyos fokú szervezettségét feltételezi;
   nem előrecsomagolt élelmiszer, beleértve a közvetlen fogyasztásra szánt, közétkeztetési termékeket is;
   kisipari üzemben előállított termékek;
   közvetlen mezőgazdasági értékesítésben részt vevő élelmiszerek;
   a végső fogyasztóhoz vagy a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi létesítményekbe közvetlenül a kisvállalkozó által, kis mennyiségben szállított élelmiszer;
   külső csomagolás nélküli értékesítésre nem szánt belső csomagolásban található élelmiszer (a tápértékinformációt a külső csomagoláson kell feltüntetni, kivéve, ha az az e melléklet szerint mentességben részesülő élelmiszerkategóriákhoz tartozik);
   5 g/ml-nél kisebb mennyiségű élelmiszer;
   letörölhetetlen jelzéssel ellátott üvegek.

(1) HL L 66., 1999.3.13., 26. o.


V.MELLÉKLET

AZ ÉLELMISZER MEGNEVEZÉSE ÉS MEGHATÁROZOTT KÍSÉRŐ ADATOK

A. rész – az élelmiszer megnevezése

1.  A forgalomba hozatal helye szerinti tagállamban megengedett az élelmiszer azon megnevezésének használata, amely alatt a terméket az előállító tagállamban jogszerűen gyártják és forgalomba hozzák.

Ha azonban e rendelet egyéb rendelkezéseinek, különösen a 9. cikkben szereplő rendelkezéseknek az alkalmazása nem tenné lehetővé, hogy a forgalomba hozatal helye szerinti tagállam fogyasztói megismerjék az élelmiszer valódi jellegét, és azt megkülönböztessék más élelmiszerektől, amelyekkel esetleg össze lehetne téveszteni, az élelmiszer megnevezését más leíró információ kíséri, amely ugyanabban a látómezőben, az élelmiszer megnevezése mellet jelenik meg, tisztán látható, könnyen olvasható betűvel.

2.  Az élelmiszernek az előállító tagállamban használt megnevezése kivételes esetekben nem alkalmazható a forgalomba hozatal helye szerinti tagállamban, ha az általa megjelölt élelmiszer az összetételét vagy előállítását tekintve annyira különbözik az ilyen néven ismert élelmiszertől, hogy az 1. pont rendelkezései nem elegendők annak biztosításához, hogy a vásárló a forgalomba hozatal helye szerinti tagállamban megfelelő tájékoztatást kapjon.

3.  Az élelmiszer megnevezését nem helyettesítheti szellemi tulajdonként védett név, márkanév vagy fantázianév.

B. rész – Az élelmiszer megnevezését kísérő kötelező adatok

1.  Az élelmiszer megnevezésében vagy amellett szerepel az élelmiszer fizikai állapotának, valamint annak a meghatározott kezelésnek a leírása, amelynek alávetették (például porított, újrafagyasztott, fagyasztva szárított, mélyfagyasztott, gyorsfagyasztott, kiolvasztott, koncentrált, füstölt), minden olyan esetben, amikor az ilyen tájékoztatás elmulasztása a vásárló félrevezetését jelentené.

2.  Az ionizáló sugárzással kezelt élelmiszereken az alábbi jelölések egyike szerepel:"

besugárzott' vagy »ionizáló sugárzással kezelt«.

3.  A darabolt, pecsenye-, szeletelt, adagolt vagy hasított hús, valamint a haltermékek esetén az élelmiszer megnevezése jelzi, hogy a termék az elsődlegesen felhasznált állattól eltérő állati eredetű összetevőket is tartalmaz-e.

4.  A darabolt, pecsenye-, szeletelt, adagolt vagy hasított hús, illetve füstölt hús formájú hústermékek címkéjén az élelmiszer megnevezésének tartalmaznia kell az alábbiakra való utalást:

   a) bármely, a hús többi részétől eltérő állati eredetű hozzáadott összetevő; és
  b) hozzáadott víz a következő esetekben:
   főtt és főzés nélküli hús vagy főtt füstölt hús esetében a termék tömegének 5 %-át meghaladó mennyiségű hozzáadott víz
   főzés nélküli füstölt hús esetében a termék tömegének 10 %-át meghaladó mennyiségű hozzáadott víz.

5.  A darabolt, filézett, szeletelt vagy adagolt formában árult haltermékek címkéjén az élelmiszer megnevezésének tartalmaznia kell az alábbiakra való utalást:

   a) valamennyi növényi eredetű vagy a haltól eltérő állati eredetű hozzáadott összetevő; valamint
   b) a termék tömegének 5 %-át meghaladó mennyiségű hozzáadott víz.

C. rész – A »darált hús« megnevezésére vonatkozó egyedi követelmények

1.  Összetételre vonatkozó követelmények napi átlagon alapuló ellenőrzéssel:

Zsírtartalom

Kötőszövet–

húsfehérje arány

sovány húsból készített darált hús

≤ 7 %

≤ 12

darált marhahús

≤ 20 %

≤ 15

sertéshúst tartalmazó darált hús

≤ 30 %

≤ 18

egyéb fajok darált húsa

≤ 25 %

≤ 15

2.  A 853/2004/EK rendelet III. melléklete V. szakaszának IV. fejezetében meghatározott követelményektől eltérve, a címkézésen a következő szavaknak kell megjelenniük:

»a zsírtartalom nem éri el …

"

"

a kötőszövet–húsfehérje arány nem éri el …

"

3.  A tagállamok engedélyezhetik az olyan darált húsnak saját nemzeti piacukon való forgalomba hozatalát, amely nem felel meg az e rész 1. pontjában megállapított a követelményeknek, de kizárólag nemzeti jelöléssel, amely nem téveszthető össze a 853/2004/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében előírt jelöléssel.

Rész – a kolbászbél megnevezésére vonatkozó egyedi követelmények

Az összetevők listáján a kolbászbelet a következőképpen tüntetik fel:

   „természetes bél”: ha a bél párosujjúak béltraktusából származik, és e belet kolbászkészítésre használják;
   „műbél”: más esetekben.

Ha a műbél nem ehető, akkor azt a címkén fel kell tüntetni.

Rész – A más élelmiszer benyomását keltő élelmiszerek hivatalos megnevezése (az alábbi lista példákat tartalmaz )

A más élelmiszer benyomását keltő élelmiszereket vagy az olyan élelmiszereket, amelyekben az egyik összetevőt valamilyen utánzattal helyettesítik, az alábbiak szerint kell címkézni:

Eltérés a fajta, a minőség és az összetevők tekintetében

Hivatalos jelölés

A sajthoz képest a tejzsír teljes vagy részleges helyettesítése növényi zsírral

'Sajtutánzat„

A sonkához képest más összetételben jóval alacsonyabb hústartalmú, felaprított összetevőkből előállítva

'Sonkautánzat„


VI.MELLÉKLET

AZ ÖSSZETEVŐK FELTÜNTETÉSE ÉS MEGNEVEZÉSE

A. rész – Az összetevők tömegük szerinti csökkenő sorrendben történő feltüntetésére vonatkozó egyedi rendelkezések

Összetevők kategóriája

A tömeg szerinti jelölésre vonatkozó rendelkezés

1. Hozzáadott víz és illóanyagok

A késztermékben jelen lévő tömegük szerinti sorrendben sorolják fel. Egy élelmiszerben az összetevőként hozzáadott víz mennyiségét úgy számítják ki, hogy a késztermék összmennyiségéből levonják a felhasznált egyéb összetevők összmennyiségét. Ezt a mennyiséget nem kell figyelembe venni, ha tömege nem haladja meg a késztermék 5 %-át.

2. Koncentrált vagy víztelenített formában használt, majd a gyártásnál feloldott összetevők

A koncentrálásuk vagy víztelenítésük előtt feljegyzett tömegük szerinti sorrendben sorolhatók fel.

3. Vízzel való feloldásra szánt koncentrált vagy víztelenített élelmiszerekben használt összetevők

Felsorolhatók a feloldott termékben jelen lévő arányuk szerinti sorrendben, feltéve hogy az összetevők listáját megelőzi egy kifejezés, amely lehet például „a feloldott termék összetevői” vagy „a használatra kész termék összetevői”.

4. Gyümölcsök, zöldségek vagy gombák, amelyek közül egyik összetevő sem emelkedik ki jelentősen tömegarányát tekintve, élelmiszer-összetevőként várhatóan változó arányú keverékben történő felhasználása esetén

Megengedett azok csoportos felsorolása az összetevők között „gyümölcsök”, „zöldségek”, illetve „gombák” gyűjtőnéven, amelyet a „változó arányban” kifejezés mellett a termékben ténylegesen jelen lévő gyümölcsök, zöldségek, illetve gombák felsorolása követ. Ilyen esetben a 19. cikk (1) bekezdésének megfelelően, a különféle gyümölcsök, zöldségek, illetve gombák teljes tömege alapján fel kell tüntetni az összetevők között a keverék összetételét.

5. Fűszerek vagy gyógynövények keverékei és azokból készült készítmények, ahol egyetlen adott fűszer vagy gyógynövény sem emelkedik ki jelentősen tömegarányát tekintve

Az összetevők felsorolhatók más sorrendben, feltéve, hogy az összetevők listájához csatolnak egy kifejezést, amely lehet például „változó arányban”.

6. A késztermék kevesebb mint 2 %-át alkotó összetevők

Az egyéb összetevőket követően más sorrendben is felsorolhatók.

7. Egymáshoz hasonló, illetve egymással kölcsönösen helyettesíthető összetevők, amelyeket élelmiszer előállítása vagy elkészítése során anélkül fel tudnak használni, hogy módosítanák az élelmiszer összetételét, jellegét vagy érzékelt értékét, továbbá amelyek a késztermék kevesebb mint 2 %-át alkotják

Az összetevők felsorolásakor a következőképpen is feltüntethetők: „…-t és/vagy .…-t tartalmaz”, feltéve hogy a késztermék tartalmaz legalább egyet a legfeljebb két ilyen összetevő közül. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni az e melléklet C. részében felsorolt adalékanyagokra és összetevőkre.

B. rész – Bizonyos összetevőknek egy konkrét név helyett egy kategória nevével történő megnevezése

Az alább felsorolt élelmiszerkategóriák egyikébe tartozó és egy másik élelmiszerben alkotóelemként megtalálható összetevőket csupán az adott kategória megnevezésével kötelező elnevezni.

Az élelmiszerkategória meghatározása

Megnevezés

1. Olívaolajtól eltérő finomított olaj

„Olaj” vagy az ▌'állati' jelzővel együtt (vagy a konkrét állati eredetük megjelölése), vagy a körülményektől függően a konkrét növényi ▌ eredetük megjelölése

Amennyiben nem zárható ki bizonyos növényi olajok jelenléte, a „...-t tartalmazhat” alkalmazása kötelező.

A „hidrogénezett” jelzővel kell kísérni a hidrogénezett olajak megjelölését ▌.

2. Finomított zsírok

„Zsír”, a zsír növényi vagy állati eredetének feltüntetésével.

A „hidrogénezett” jelzővel kell kísérni a hidrogénezett zsírok megjelölését, kivéve ha a telített zsírsavak és transzzsírsavak mennyisége szerepel a tápértéknyilatkozatban.

3. Két vagy több gabonafajtából nyert liszt keveréke

„Liszt”, amelyet azon gabonafélék listája követ, amelyekből azt előállították, tömegük szerint csökkenő sorrendben

4. Keményítő, ▌fizikai úton vagy enzimekkel módosított keményítő, pörkölt vagy dextrinált keményítő, savasan vagy alkalikusan módosított keményítő és színtelenített keményítő

„Keményítő”

5. Minden halfajta, amennyiben a hal egy másik élelmiszer összetevőjét képezi, és feltéve, hogy az ilyen élelmiszer neve és kiszerelése nem utal egy adott halfajra

„Hal”

6. Minden sajtféleség, amennyiben az adott sajt vagy sajtkeverék egy másik élelmiszer összetevőjét képezi, és feltéve, hogy az ilyen élelmiszer neve és kiszerelése nem utal egy adott sajtféleségre

„Sajt”

7. Minden olyan fűszer, amelynek tömege nem haladja meg az élelmiszer tömegének 2 %-át

„Fűszer(ek)” vagy „kevert fűszerek”

8. Minden olyan gyógynövény vagy gyógynövényrész, amelynek tömege nem haladja meg az élelmiszer tömegének 2 %-át

„Gyógynövény(ek)” vagy „kevert gyógynövények”

9. Minden fajta gumikészítmény, amelyet a rágógumi gumialapjának gyártásához használnak

„Rágógumi alapanyag”

10. Sütőipari termékekből készült morzsák, kétszersültek

„Morzsa” vagy „kétszersült” az esettől függően

11. Bármilyen típusú szacharóz

„Cukor”

12. Vízmentes dextróz vagy dextróz-monohidrát

„Dextróz”

13. Glükózszirup és vízmentes glükózszirup

„Glükózszirup”

14. Bármilyen fajta tejfehérje (kazeinek, kazeinátok és tejsavó fehérjék) és ilyenek keveréke

„Tejfehérje”

15. Sajtolt, kiválasztott vagy tisztított kakaóvaj

„Kakaóvaj”

16. Gyümölcsökből, zöldségekből és ehető növényekből, illetve növényrészekből készült természetes kivonatok, amelyeket mechanikai-fizikai eljárással nyernek, és koncentrált formában élelmiszerek színezésére használnak.

'Színező élelmiszerek„

17. Bármilyen fajta bor az 1493/1999/EK rendeletben meghatározottak szerint

„Bor”

18. Emberi fogyasztásra alkalmasként elismert emlős- és madárfajok vázizmai(1) természetes módon tartalmazott vagy hozzátapadó szövetekkel, amennyiben azok teljes zsír- és kötőszövet-tartalma nem haladja meg az alább feltüntetett értékeket, és amennyiben a hús egy másik élelmiszer összetevője.

Ebbe a meghatározásba tartozik a húsos csontokról mechanikus módon nyert olyan hús, amely nem tartozik a 853/2004/EK rendelet szerinti csontokról mechanikusan lefejtett hús fogalommeghatározásába.

Maximális zsír- és kötőszövet-tartalom a „… hús” kifejezéssel megjelölt összetevőkre nézve

„… hús”, valamint azon állatfajok neve(i)(2), amely(ek)ből származik

Állatfaj

Zsír (%)

Kötőszövet(3) (%)

Emlősök (a nyulakon és a sertésféléken kívül), valamint különböző állatfajok keveréke az emlősök túlsúlyával

25

25

Sertésfélék

30

25

Madarak és nyulak

15

10

Amennyiben e felső határértékeket túllépik, de a „hús” meghatározásra vonatkozó összes egyéb feltételnek megfelelnek, akkor a „… hús” tartalmat ennek megfelelően lefelé kell kiigazítani, valamint az összetevők jegyzékében a „… hús” kifejezés mellett meg kell említeni a zsír és/vagy kötőszövet jelenlétét is.

19. A „csontokról mechanikusan lefejtett hús” fogalommeghatározásba tartozó termékek összes fajtája.

„csontokról mechanikusan lefejtett hús” és azon állatfajok neve(i)(4), amelyekből származik

C. rész – Bizonyos összetevőknek a kategória nevével történő megnevezése, egyedi nevükkel vagy EK-számukkal kiegészítve

A 21. cikk b) pontjában meghatározottaktól eltérő és az e részben felsorolt kategóriák valamelyikébe tartozó élelmiszer-adalékanyagokat és enzimeket az adott kategória nevével kell megjelölni, saját nevükkel vagy megfelelő esetben EK-számukkal kiegészítve. Ha egy összetevő egynél több kategóriába tartozik, a szóban forgó élelmiszer esetében a fő funkciónak megfelelő kategóriát kell feltüntetni. A „módosított keményítő” megjelölést azonban mindig meghatározott növényi eredetének jelölésével kell kiegészíteni, amennyiben az az összetevő glutént tartalmazhat.

Étkezési sav

Savanyúságot szabályozó anyag

Csomósodást gátló anyag

Habzásgátló

Antioxidáns

Tömegnövelő szer

Színezék

Emulgeálószer

Emulgeáló sók(5)

Enzimek(6)

Szilárdítóanyag

Ízfokozó

Lisztkezelő

Zselésítőanyag

Fényezőanyag

Nedvesítőanyag

Módosított keményítő2

Cellulózkivonat2

Tartósítószer

Hajtógáz

Élesztőpor

Stabilizátor

Édesítőszer

Sűrítőanyag

D. rész – Az aromák megnevezése az összetevők listáján

1.  Az aromákat vagy az „aroma/aromák” szóval vagy az aroma pontosabb megjelölésével vagy leírásával jelölik.

2.  A valamely élelmiszer előállítása vagy elkészítése során aromaként felhasznált kinint és/vagy koffeint az összetevők listáján közvetlenül az „aroma/aromák” kifejezés után, név szerint kell megemlíteni.

3.  A „természetes” szót, vagy egy azzal lényegében megegyező fogalmat csak azokra az aromákra lehet használni, amelyek aroma-összetevői kizárólag a 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában meghatározott aromaanyagokat és/vagy az említett irányelv 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott aromakészítményeket tartalmaznak.

4.  Amennyiben az aroma neve utal a felhasznált összetevő növényi vagy állati jellegére, illetve eredetére, akkor csak abban az esetben használható a „természetes” szó, vagy egy azzal lényegében megegyező fogalom, amennyiben az aroma-összetevőt megfelelő fizikai, enzimes vagy mikrobiológiai eljárással vagy hagyományos élelmiszer-előállítási eljárással kizárólag vagy majdnem kizárólag az érintett élelmiszerből vagy aromahordozóból nyerik.

E. rész – A komplex összetevők megnevezése

1.  Egy komplex összetevőt saját megjelölésével, teljes tömegének megadásával lehet szerepeltetni az összetevők listáján, amennyiben ezt jogszabály állapítja meg vagy ez a megszokott eljárás, és közvetlenül utána az összetevőinek listája szerepel.

2.  A komplex összetevők esetében az összetevők listájának megadása nem kötelező:

   a) amennyiben a komplex összetevőnek a jelenlegi uniós jogszabályok meghatározzák az összetételét, és amennyiben a komplex összetevő a késztermék tömegének kevesebb mint 2 %-át teszi ki; ez a rendelkezés azonban a 21. cikk a)-d) pontjának rendelkezéseire is figyelemmel nem alkalmazandó az élelmiszer-adalékanyagokra; vagy
   b) fűszerek és/vagy gyógynövények keverékéből álló komplex összetevők, amelyek a készterméknek kevesebb mint 2 %-át teszik ki, a 21. cikk a)–d) pontjának rendelkezéseire is figyelemmel, az élelmiszer-adalékanyagokat kivéve; vagy
   c) amennyiben a komplex összetevő olyan élelmiszer, amelyre vonatkozóan az uniós jogszabályok nem teszik kötelezővé az összetevők listáját.

(1) A rekeszizom és a rágóizmok a vázizmok részét képezik, míg a szív, a nyelv, a fej izmai (a rágóizmok kivételével), az elülső és hátsó lábtő és a farok izmai ki vannak zárva.
(2) Angol nyelvű címkézés esetén ezt az elnevezést felválthatja az összetevő generikus neve az érintett állatfaj tekintetében.
(3) A kötőszövet-tartalmat a kollagéntartalom és a húsfehérje-tartalom aránya alapján számítják ki. A kollagéntartalom a hidroxiprolin-tartalom 8-szorosát jelenti.
(4) Angol nyelvű címkézés esetén ezt az elnevezést felválthatja az összetevő generikus neve az érintett állatfaj tekintetében.
(5) Csak ömlesztett sajt vagy ömlesztett sajt alapú termékek esetében.
(6) Az egyedi nevet vagy EK-számot nem szükséges feltüntetni.


VII.MELLÉKLET

AZ ÖSSZETEVŐK MENNYISÉGI JELÖLÉSE

1.  A mennyiségi jelölés nem alkalmazandó:

  a) a következő összetevők vagy összetevők kategóriája tekintetében:
   i. amelynek töltőtömegét a VIII. melléklet 5. pontjának megfelelően feltüntették, vagy
   ii. amely mennyiségének címkézésen való feltüntetése uniós rendelkezések értelmében már kötelező, vagy
   iii. amelyet kis mennyiségben használnak ízesítés céljára, vagy
   iv. amelynek – jóllehet az árumegnevezés megjelenik az élelmiszer árumegnevezésében – jellege nem olyan, hogy meghatározóan befolyásolhatná a fogyasztó választását a forgalmazás szerinti országban, mivel a mennyiségi különbségek nem alapvetők az élelmiszer jellemzése szempontjából, vagy nem különböztetik meg azt hasonló élelmiszerektől; vagy
   b) amennyiben egyedi uniós rendelkezések pontosan előírják az összetevő vagy összetevők kategóriájának mennyiségét anélkül, hogy elrendelnék annak feltüntetését a címkézésen; vagy
   c) a VI. melléklet A. részének 4. és 5. pontjában említett esetekben.

2.  A 23. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontját nem kell alkalmazni az alábbiak esetében:

   a) bármely összetevő vagy összetevők kategóriája, amelyre az „édesítőszer(eke)t tartalmaz” vagy „cukro(ka)t és édesítőszer(eke)t tartalmaz” jelölés vonatkozik, ha az élelmiszer megnevezését ez a jelölés követi, a III. melléklet értelmében; vagy
   b) bármely hozzáadott vitamin és ásványi anyag, amennyiben az adott anyagra tápértéknyilatkozat vonatkozik.

3.  Valamely összetevő vagy összetevők kategóriája mennyiségének jelölését:

   a) százalékosan kell kifejezni, amely megfelel az összetevő vagy összetevők mennyiségének felhasználása/felhasználásuk időpontjában;
   b) az élelmiszer nevében vagy közvetlenül amellett, vagy az összetevők listáján a szóban forgó összetevőhöz vagy összetevők kategóriájához kapcsolva kell feltüntetni.

4.  A 3. ponttól eltérve,

   a) olyan élelmiszerek esetén, amelyek hőkezelés vagy egyéb kezelés következtében nedvességet veszítettek, a termékhez felhasznált összetevő-mennyiséget a végleges termékben meglévő mennyiséghez képest kell megjelölni, kivéve ha ez a mennyiség vagy a címkén felsorolt összes összetevő mennyiségének összege meghaladja a 100 %-ot, amely esetben az összetevőknek azt a mennyiségét kell megjelölni, amelyet 100 g végleges termék elkészítéséhez használtak;
   b) az illékony összetevők mennyiségét súlyuknak a végtermék súlyához viszonyított arányában kell megadni;
   c) azon sűrített vagy szárított formában felhasznált összetevők mennyisége, amelyeket a gyártás során eredeti állapotukba visszaállítanak, jelölhető a sűrítésük vagy szárításuk előtti súlyuk arányával;

d)  az olyan sűrített vagy szárított élelmiszerek esetén, amelyeket víz hozzáadásával szándékoznak eredeti állapotukba visszahozni, az összetevők mennyiségét az elkészült termékhez viszonyított súlyarányukkal adják meg.


VIII.MELLÉKLET

NETTÓ MENNYISÉG FELTÜNTETÉSE

1.  Nem kötelező a nettó mennyiséget feltüntetni olyan élelmiszerek esetében:

   a) amelyek térfogata vagy tömege jelentősen csökken, vagy amelyek nem előrecsomagoltak, és amelyeket darabszámra adnak el, vagy ▌ lemérnek a vásárló jelenlétében; vagy
   b) amelyek nettó mennyisége kevesebb, mint 5 g vagy 5 ml; ezt a rendelkezést azonban nem kell alkalmazni fűszerekre és gyógynövényekre; vagy
   c) amelyekre vonatkozóan más jogi rendelkezések kivételeket határoznak meg.

2.  Amennyiben az uniós rendelkezések, vagy ezek hiányában a nemzeti rendelkezések egy bizonyos típusú mennyiség feltüntetését (pl. névleges mennyiség, minimális mennyiség, átlagos mennyiség) írják elő, ezt a mennyiséget nettó mennyiségnek kell tekinteni ezen rendelet alkalmazásában.

3.  Amennyiben az előrecsomagolt tétel két vagy több különálló előrecsomagolt tételből áll, amelyek azonos termékből azonos mennyiséget tartalmaznak, a nettó mennyiséget az egyes csomagok által tartalmazott nettó mennyiségnek, valamint az ilyen csomagok számának megadásával kell feltüntetni. Mindazonáltal nem kötelező ezen adatok feltüntetése, amennyiben az egyes csomagok teljes száma egyértelműen látszik és könnyen megszámlálható kívülről, továbbá ha legalább egy csomagon feltüntetett nettó mennyiség tisztán látható kívülről.

4.  Amennyiben az előrecsomagolt tétel két vagy több különálló előrecsomagolt tételből áll, amelyek nem tekinthetők külön értékesítési egységnek, a nettó mennyiséget úgy jelzik, hogy feltüntetik a teljes nettó mennyiséget, majd a különálló csomagok számát.

5.  Amennyiben egy szilárd élelmiszert felöntő közegben hoznak forgalomba, a címkén feltüntetik az élelmiszer töltőtömegét is.

E bekezdés alkalmazásában „felöntő közeg” a következő termék, esetleg e termékek keveréke, akár fagyasztott vagy gyorsfagyasztott állapotban is, feltéve, hogy a folyadék nem alapvető összetevője a készítménynek, és így nem meghatározó tényező a vásárláskor: víz, sók vizes oldatai, sós lé, étkezési savak vizes oldatai, ecet, cukorfélék vizes oldatai, más édesítőanyagok vizes oldatai, gyümölcsök vagy zöldségek esetében gyümölcsök vagy zöldségek leve.


IX.MELLÉKLET

ALKOHOLTARTALOM

Az 1,2 térfogatszázalékot meghaladó alkoholtartalmú italok tényleges alkoholtartalmát kifejező számot legfeljebb egy tizedesjegyig kell megadni. Ezt a „% vol” jel követi, és az „alkohol” szó vagy az „alc.” rövidítés előzheti meg.

Az alkoholtartalmat 20°C-on határozzák meg.

A térfogatszázalékban kifejezett alkoholtartalom feltüntetésekor megengedett, abszolút értékben kifejezett pozitív és negatív tűréshatárok a következő táblázatban szerepelnek. Ezeket az alkoholtartalom meghatározására használt vizsgálati módszerből származtatott tűréshatárok sérelme nélkül kell alkalmazni.

Az ital leírása

Pozitív vagy negatív tűréshatár

1. Az 5,5 térfogatszázalékot meg nem haladó alkoholtartalmú sörök; a közös vámtarifa 22.07 B II. alszáma alá tartozó, szőlőből készült italok

0,5 % vol.

2. Az 5,5 térfogatszázalékot meghaladó alkoholtartalmú sörök; a közös vámtarifa 22.07 B I. alszáma alá tartozó, szőlőből készült italok; az almabor, körtebor, gyümölcsborok és hasonló, gyümölcsből, de nem szőlőből készült, akár gyöngyöző-, akár habzóbor; az erjesztett méz alapú italok

1 % vol.

3. A macerált gyümölcsöket vagy növényi részeket tartalmazó italok

1,5 % vol.

4. Minden egyéb, 1,2 térfogatszázalékot meghaladó alkoholtartalmú ital

0,3 % vol.


X.MELLÉKLET

A BEVITEL REFERENCIAÉRTÉKEI

A. rész – Vitaminok és ásványi anyagok napi bevitelének referenciaértékei (felnőttek)

1.  A feltüntethető vitaminok és ásványi anyagok, valamint ezek ajánlott napi bevitelének a mennyisége (RDA)

A-vitamin (µg)

D-vitamin (µg)

E-vitamin(mg)

K-vitamin (µg)

C-vitamin (mg)

Tiamin (B1-vitamin) (mg)

Riboflavin (mg)

Niacin (mg)

B6-vitamin (mg)

Folsav (µg)

B12-vitamin (µg)

Biotin (µg)

Pantoténsav (mg)

Kálium (mg)

800

5

12

75

80

1,1

1,4

16

1,4

200

2,5

50

6

2000

Klorid (mg)

Kalcium (mg)

Foszfor (mg)

Vas (mg)

Magnézium (mg)

Cink (mg)

Réz (mg)

Mangán (mg)

Fluorid (mg)

Szelén (µg)

Króm (µg)

Molibdén (µg)

Jód (µg)

800

800

700

14

375

10

1

2

3,5

55

40

50

150

2.  Jelentős mennyiségű vitamin és ásványi anyag

Fő szabályként a jelentős mennyiség meghatározásánál az 1. pontban szereplő javasolt bevitel 15 %-át kell figyelembe venni az élelmiszer minden egyes 100 grammja, 100 milliliterje vagy egy csomagja esetében, amennyiben a csomagolás csak egyetlen adagot tartalmaz.

B. rész – Az energia, valamint a vitaminoktól és ásványi anyagoktól eltérő kiválasztott tápanyagok napibevitelének referenciaértékei (felnőttek)(1)

Energia vagy tápanyag

Beviteli referenciaérték

Energia

▌2000 kcal ▌

Fehérje

80 g

Összes zsír

70 g

Telített zsírsavak

20 g

Szénhidrátok

230 g

Cukrok

90 g

6 g

(1) A beviteli referenciamennyiségek indikatív értékek; azokat pontosabban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság fogja meghatározni.


XI.MELLÉKLET

ÁTVÁLTÁSI EGYÜTTHATÓK

Átváltási együtthatók az energia kiszámításához

A feltüntetendő energiatartalmat a következő átváltási együtthatók alkalmazásával kell kiszámítani:

‐ szénhidrát (kivéve a poliolokat)

4 kcal/g ▌

‐ poliolok

2,4 kcal/g ▌

‐ fehérje

4 kcal/g ▌

‐ zsír

9 kcal/g ▌

‐ szalatrimok

6 kcal/g ▌

‐ alkohol (etil-alkohol)

7 kcal/g ▌

‐ szerves sav

3 kcal/g ▌


XII.MELLÉKLET

A TÁPÉRTÉKNYILATKOZAT KIFEJEZÉSE ÉS MEGJELENÍTÉSE

A. rész – A tápértéknyilatkozat kifejezése

A tápértéknyilatkozatban alkalmazandó egységek a következők:

‐ energia

kJ és kcal

‐ zsír

gramm (g)

‐ szénhidrát

‐ rost

‐ fehérje

‐ sók

‐ vitaminok és ásványi anyagok

a X. melléklet A. részének 1. pontjában megadott egységek

‐ egyéb anyagok

az egyes érintett anyagokhoz illő egységek

B. rész – A szénhidrát és zsír összetevőkre vonatkozó tápértéknyilatkozat feltüntetési sorrendje

1.  Amennyiben a poliolokat és/vagy a keményítőt feltüntetik, ezeket a következő sorrendben kell szerepeltetni:

szénhidrát

g

amelyből:

‐ cukrok

g

‐ poliolok

g

‐ keményítő

g

2.  Amennyiben a zsírsav mennyiségét és/vagy típusát feltüntetik, azt a következő sorrendben kell szerepeltetni:

zsír

g

amelyből:

‐ telített zsírsavak

g

‐ transzzsírsavak

g

‐ egyszeresen telítetlen zsírsavak

g

‐ többszörösen telítetlen zsírsavak

g

C. rész – A tápértéknyilatkozatban megjelenő energia és tápanyagok feltüntetési sorrendje

Az esettől függően az energiára és a tápanyagokra vonatkozó információ feltüntetési sorrendje a következő:

energia

▌kcal

zsír

g

telített zsírsavak

g

cukor

g

g

fehérje

g

szénhidrát

g

rost

g

természetes transzzsírsavak

g

szintetikus transzzsírsavak

g

egyszeresen telítetlen zsírsavak

g

többszörösen telítetlen zsírsavak

g

poliolok

g

koleszterin

g

keményítő

g

vitaminok és ásványi anyagok

a X. melléklet A. részének 1. pontjában megadott egységek

egyéb anyagok

az egyes anyagokhoz illő egységek

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat