Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Tanács 2003. június 19–20-i szaloniki ülését követő, a nyugat-balkáni államok Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló elnökségi következtetésekre,

–  tekintettel „A bővítési stratégia és a legfontosabb kihívások 2009–2010” című bizottsági közleményre (COM(2009)0533), és az Albánia által elért haladásról szóló, 2009. október 14-én kiadott 2009-es kísérőjelentésre (SEC(2009)1337),

–  tekintettel az Albániával létrehozott európai partnerség elveiről, prioritásairól és feltételeiről és a 2006/54/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 18-i 2008/210/EK tanácsi határozatra(1),

–  tekintettel az EU–Albánia Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottság 2010. május 3–4-i első ülésére,

–  tekintettel a Stabilizációs és Társulási Tanács Albánia és az EU közötti, 2009. május 18-i ülésének következtetéseire,

–  tekintettel az Európai Közösség és az Albán Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás megkötéséről szóló, 2007. november 8-i 2007/821/EK tanácsi határozatra(2),

–  tekintettel a 2009. március 19–20-i 16. EU–Albánia parlamentközi ülés ajánlásaira,

–  tekintettel az Albániával folytatandó parlamenti szintű politikai párbeszéd gyakoriságának a stabilizációs és társulási megállapodás hatályba lépését tükröző fokozására irányuló határozatára,

–  tekintettel az Európa Tanács „A demokratikus intézmények működése Albániában” című, 1709(2010). számú állásfoglalására,

–  tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a 2006. december 14–15-i Európai Tanács következtetéseiben foglalt megújított bővítési konszenzus újólag megerősíti, hogy az Európai Unió jelenti a Nyugat-Balkán jövőjét,

B.  mivel az Uniós integráció lehetősége húzóerőt fejt ki a nyugat-balkáni térségben folyó több reformfolyamat szempontjából is, és annak építő jellegű szerepet kell játszania a térség békéjének, stabilitásának és konfliktuskezelési képességének, valamint a jószomszédi viszony megerősítésében, továbbá a gazdasági és társadalmi igények fenntartható fejlődésen keresztüli megvalósításában is, mivel a tagság reális lehetőségéhez az adminisztratív és technikai eljárások végrehajtásánál többre, például a tagállamok illetékes döntéshozóinak őszinte politikai elkötelezettségére van szükség,

C.  mivel az Albániával kötött stabilizációs és társulási megállapodás 2009. április 1-jén lépett hatályba; mivel Albánia 2009. április 28-án kérte felvételét az Európai Unióba, és a Bizottság csatlakozás előtti kérdőívére 2010. április 14-én nyújtotta be a válaszokat; mivel a Bizottság erről jelenleg készít véleményt,

D.  mivel az egyes országoknak az uniós tagság irányába való előrehaladása a koppenhágai kritériumoknak, valamint a stabilizációs és társulási folyamat követelményeinek a teljesítésére irányuló egyéni erőfeszítéseiktől függ,

1.  a 2003. június 19–20-i szaloniki Európai Tanács következtetéseivel, a 2006. március 11-i tett Salzburgi Nyilatkozattal és az Tanács ahhoz kapcsolódó későbbi következtetéseivel összhangban teljes támogatásáról biztosítja Albánia európai törekvéseit és valamennyi nyugat-balkáni ország jövőbeli uniós szerepvállalását, amint az ország bizonyos szintű politikai stabilitást ér el és maradéktalanul teljesíti a koppenhágai kritériumokat;

2.  tudomásul veszi az Albánia által a reformfolyamatban elért eredményeket, de rámutat, hogy további komoly erőfeszítésekre lesz szükség a demokrácia és a jogállamiság megszilárdítása, valamint az ország fenntartható fejlődésének biztosítása érdekében;

3.  örömmel veszi tudomásul, hogy Albánia 2010. április 14-én benyújtotta válaszát az ország európai uniós felvételi kérelmére vonatkozó vélemény elkészítéséhez szükséges kérdőívre, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy egy tagjelölt ország az Európai Unióhoz való felzárkózása a koppenhágai kritériumok teljesítésére, többek között a demokrácia biztosítására szolgáló intézmények megszilárdítására való képességétől függ;

4.  kifejezi abbéli reményét, hogy az albán kormány és az ellenzék is világosan érti, hogy a jelenlegi politikai ellentétek rendezése létfontosságú ahhoz, hogy az ország az uniós integráció felé haladjon, valamint ahhoz, hogy az albánok európai törekvéseit előmozdítsák; megismétli a Külügyi Tanács 2010. június 14-i ülésének következtetését, mely szerint épp ideje időtálló alapon nyugvó megoldást találni a jelenlegi politikai válságra, illetve hogy az albán kormány és az ellenzék felelőssége, hogy átlátható módon, az albán alkotmány teljes tiszteletben tartása mellett azonnal olyan megoldásokat és előremutató jövőképet találjanak, melyre az országnak az EU felé vezető útján szüksége lesz;

5.  elítéli a 2009. júniusi albániai parlamenti választásokat követő politikai válságot és hangsúlyozza, hogy a képviseleti szervek, és különösen a parlament maradéktalan működőképessége a konszolidált demokratikus rendszer alapköve, és mint az Európai Partnerség fő prioritása, egyben az uniós integráció fontos politikai feltétele; üdvözli az ellenzék abbéli döntését, hogy tevékenyen részt kíván venni a parlament munkájában, de elítéli, hogy a 2009. évi választásokat illetően az EU közelmúltban szervezett tárgyalásai ellenére sem sikerült megegyezni; határozottan ösztönzi az összes politikai felet, hogy feladataik ellátása során folytassanak konstruktív jellegű politikai párbeszédet, többek között olyan új választási törvényről, amely a jövőbeli választások választási eljárása során biztosítaná a teljes átláthatóságot; hangsúlyozza, hogy a patthelyzetre csak az alkotmány és az átláthatóság elvének maradéktalan tiszteletben tartásával lehet megoldást találni;

6.  úgy véli, hogy a 2009-es parlamenti választások lebonyolítását vizsgáló parlamenti bizottság – melynek elnökét és a tagok többségét az ellenzékből kell választani, és a bizottságnak felhatalmazást kell adni a választási anyag vizsgálatára –létrehozásáról szóló alapvető megállapodást minél hamarabb végre kell hajtani; hangsúlyozza, hogy ennek a vizsgálóbizottságnak időben kell benyújtania a következtetéseit ahhoz, hogy a parlamentnek a következő helyi és regionális választások előtt bőven legyen ideje a bizottság eredményei és az EBESZ/ODIHR javaslatai alapján új jogszabályok elfogadására;

7.  amennyiben külső segítség nélkül nem tudnak megoldásra jutni, arra hívja fel a kormányt és az ellenzéket, hogy – például az Európa Tanács és/vagy az Európai Parlament képviselőit közösen felkérve – közvetítő igénybevételében egyezzenek meg;

8.  sürgeti az albán hatóságokat a parlament eljárási szabályzata konszenzuson alapuló reformjának mielőbbi kidolgozására és végrehajtására, amely az adminisztratív és pénzügyi erőforrások tekintetében biztosítja az átláthatóságot, másrészt kiterjedt tapasztalatokra épülő magas minőségű jogalkotást, szélesebb parlamenti felügyeleti jogköröket, illetve az ellenzék számára megfelelő jogokat és képviseletet biztosít a parlamenti bizottságokban és a parlamenti tevékenységek során; felszólítja mindkét oldalt – a többséget és az ellenzéket – olyan konstruktív párbeszéd kialakítására, melynek során biztosítják a nyílt és átlátható, az érintett részvevők és civil társadalmi szereplők bevonásával folytatott jogalkotási folyamatot, annak érdekében, hogy létfontosságú jogszabályokat, többek között 3/5-ös törvényeket tudjanak késedelem nélkül elfogadni és jóváhagyni;

9.  üdvözli a választási folyamat jogi és adminisztratív keretében eszközölt javításokat, és rámutat, hogy a velencei bizottság által kiadott, az Albán Köztársaság választási törvényéről szóló közös vélemény összességében pozitív volt; rámutat továbbá, hogy az EBESZ/ODIHR értékelése szerint a 2009. júniusi parlamenti választások megfeleltek a nemzetközi előírások többségének, azonban a választási folyamatba vetett bizalmat nem sikerült fokozniuk; felhívja a figyelmet a 2009-es parlamenti választásokról szóló EBESZ/ODIHR végleges jelentésben foglalt ajánlások maradéktalan végrehajtásának fontosságára, és arra hívja fel mindkét felet, vagyis az albán parlamenti többséget és az ellenzéket, hogy azonnal lássanak hozzá az ajánlások teljeskörű végrehajtásához;

10.  sajnálattal veszi tudomásul, hogy az albán parlament jogi bizottságának a 2010. március 18-i plenáris ülést megelőző ülésein a többség és az ellenzék nem tudott megegyezni a 2009-es választásokat vizsgálóbizottságról szóló javaslatokról;

11.  hangsúlyozza, hogy az albán polgárok jólététének javítása és az ország európai uniós tagsága felé történő haladás érdekében a pártoknak sürgősen megegyezésre kell jutniuk a gazdasági, politikai és társadalmi reformokat illetően;

12.  üdvözli, hogy 2010. május 27-én elfogadták a Bizottság vízumliberalizációról szóló jogalkotási javaslatát, és felszólítja a Bizottságot, hogy ellenőrizze a hátralévő teljesítménymutatóknak való megfelelést az elkövetkező hónapok során annak érdekében, hogy a Tanács és az Európai Parlament 2010 végéig jóváhagyhassa az albán állampolgárok vízummentességét;

13.  üdvözli a vízummentesség pártokon átívelő politikai támogatását, amelyet a 2010. március 11-én az albán parlament által elfogadott állásfoglalás megfogalmazott;

14.  hangsúlyozza az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartásának és védelmének elsőrendű fontosságát;

15.  emlékeztet arra, hogy a személyes adatok védelmét mindig tiszteletben kell tartani, és azt nem lehet önkényesen figyelmen kívül hagyni; felhívja a hatóságokat, hogy a jogalkotás és kormányzás során ezt vegyék figyelembe;

16.  üdvözli az igazságszolgáltatási rendszer terén elért eredményeket, de hangsúlyozza, hogy a reform még mindig a végrehajtás korai szakaszában stagnál; úgy véli, hogy az igazságszolgáltatási reform – többek között a bírósági határozatok végrehajtása – Albánia uniós integrációjának egyik alapvető előfeltétele, és hangsúlyozza a hatalmi ágak szétválasztásának a demokratikus társadalomban betöltött szerepét; hangsúlyozza, hogy az átlátható, pártatlan és hatékony, politikai és egyéb befolyásoktól független bíróság alapvető jelentőségű a jogállamiságban, és átfogó, hosszú távú stratégia mielőbbi elfogadására szólít fel e téren, többek között a szükséges jogi aktusok és az azok végrehajtását szolgáló intézkedések elfogadásáról szóló útiterv formájában; felkéri az ellenzéket, hogy vegyen részt ebben a munkában, és álljon ki teljes mellszélességgel az igazságszolgáltatás reformja mellett; hangsúlyozza továbbá, hogy megfelelő finanszírozást kell az igazságszolgáltatási szervek rendelkezésére bocsátani annak érdekében, hogy az ország egészében megfelelően tudjanak működni; ezért várja az Európai Bizottság újabb támogatási kezdeményezéseit, és ebben a tekintetben üdvözli a tiranai Súlyos Bűncselekmények Bírósága felállítását;

17.  üdvözli, hogy az alkotmánybíróság felfüggesztette az átvilágítási törvény végrehajtását, és hogy a törvényt jelenleg vizsgálják; amennyiben új törvénytervezet születik, különösen a velencei bizottsággal folytatandó szélesebb körű konzultációra és egyetértésre hív fel, valamint hangsúlyozza az alkotmányos intézmények függetlensége fenntartásának fontosságát;

18.  üdvözli a kisebb korrupció megfékezése érdekében hozott intézkedéseket, különösen a 2010-es integrált korrupcióellenes cselekvési terv elfogadását; megjegyzi, hogy a korrupció elleni küzdelem továbbra is jelentős politikai kihívást jelent, a büntetés-végrehajtás és a bűnüldözés továbbra is erélytelen, és hogy további határozott lépéseket kell tenni a büntetlenség kialakult helyzetének visszafordítása érdekében; hangsúlyozza, hogy kimutatást kell vezetni a nyomozások és ítéletek gyakorlatáról, még a felsőbb szintű korrupciós ügyek esetében is, valamint hogy végre kell hajtani a legutóbbi GRECO-ajánlásokat, különösen a mentelmi jogot élvező tisztviselők számának csökkentésére irányuló ajánlást; üdvözli, hogy a stratégiai dokumentumokat nyilvánosságra hozták annak érdekében, hogy nyomon lehessen követni a végrehajtás terén elért eredményeket; felszólít a politikai pártok finanszírozásának teljesen átláthatóvá tételére irányuló jogalkotási keret elfogadására;

19.  üdvözli az államigazgatási intézmény felállítására vonatkozó terveket, és további lépésekre szólít fel az államigazgatási reformstratégia megvalósítása és a köztisztviselői jog maradéktalan érvényesítése tekintetében, ideértve a megfelelő emberi erőforrás-kezelő rendszer felállítását, és felhívja a figyelmet az abban rejlő veszélyre, hogy az államigazgatás az átláthatatlan felvételi eljárások miatt politizálódik, és hogy a törvények hatályán kívül eső ideiglenes szerződésekkel töltik fel az álláshelyeket, és arra szólítja fel a hatóságokat, hogy vessenek véget ezeknek a gyakorlatoknak, és hozzanak létre a politikától függet, érdem alapján működő felvételi rendszert, ami a nyilvánosság az államigazgatásba vetett bizalmának növeléséhez is hozzájárulna;

20.  hangsúlyozza a professzionális, független és sokszínű köz- és magánmédia jelenlétének, mint a demokrácia sarokkövének fontosságát; aggodalmának ad hangot a médiára vonatkozó jogi keret véglegesítése terén mutatkozó haladás csekély mértéke miatt, és sürgeti a hatóságokat, hogy tegyenek meg mindent az európai normáknak megfelelő jogi keret elfogadása és végrehajtása érdekében, és biztosítsák annak függetlenségét a politikai vagy egyéb – például az ország vezetői részéről megnyilvánuló – befolyástól; aggódik a nemzeti rádió és televízió tanácsra nehezedő politikai nyomás miatt, és felhívja az illetékes hatóságokat e szerv függetlenségének biztosítására; a médiatulajdon és -finanszírozás átláthatóságának biztosítására irányuló lépések meghozatalára szólít fel; helyteleníti az újságírókat megillető munkajogok hiányát, mivel ez aláássa az objektív és független tevékenységet, és sürgeti a hatóságokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a helyzet orvoslása érdekében; különösen az elektronikus műsorszórásra vonatkozó törvények elfogadására, és a polgári törvénykönyv a rágalmazás és a becsületsértés büntetőjog alóli kivonása tekintetében történő módosítására szólít fel; üdvözli, hogy az állam nem szab korlátokat az internet-hozzáférést illetően, és sürgeti a kormányt, hogy tegye az internetet szélesebb körben hozzáférhetővé a lakosság számára;

21.  üdvözli a szervezett bűnözés – többek között a pénzmosás, valamint a kábítószer- és emberkereskedelem – megfékezésére és megelőzésére irányuló jogi keret kialakítását; tudomásul veszi a szervezett bűnözés elleni fellépésre tett erőfeszítéseket, azonban rámutat, hogy további lépésekre, valamint a konkrét eredmények eléréséhez emberi és pénzügyi erőforrásokra van szükség; rávilágít a hatékony nyomozás, bűnüldözés és a jogsértők megbüntetésének fontosságára; üdvözli a szervezett bűnözés és a csempészet elleni intézkedések kidolgozásával foglalkozó, a miniszterelnök által elnökölt intézményközi bizottság felállítására vonatkozó határozatot; hangsúlyozza, hogy a szervezett bűnözés regionális kiterjedtsége miatt fokozott erőfeszítésre van szükség a rendőrségi és igazságszolgáltatási együttműködés megerősítésére a szomszédos országokkal, többek között a megosztott határőrzésen keresztül;

22.  hangsúlyozza, hogy nagy jelentőséget tulajdonít a civil társadalmi szervezeteknek, és értékeli a kormány arra irányuló lépéseit, hogy konzultáljon velük a törvénytervezeteket és a végrehajtandó reformokat illetően; további lépésekre szólít fel a civil társadalom bevonására és szerepének hivatalossá tételére a politikaformálásban, valamint a politikák végrehajtása és az elért eredmények minden szintű nyomonkövetésében, ideértve a civil társadalmi szervezetek és finanszírozásuk átláthatóságát;

23.  hangsúlyozza a mobilitási programok jelentőségét, és különösen a fiatalokat, tanárokat és kutatókat célzó programokét, és úgy véli, hogy növelni kell az ilyen programokban részt vevő személyek számát; e tekintetben üdvözli azt a kezdeményezést, hogy az albán diákoknak legyen lehetőségük az uniós országokban tanulmányokat folytatni;

24.  elismeri, hogy bár az alkotmány elismeri az alapvető szakszervezeti jogokat, a szakszervezeteket gyakran korlátozzák, és az államigazgatási és közszolgálati sztrájkjog korlátozása túl széleskörű a nemzetközi előírásokhoz képest; elítéli, hogy a kormány nemrégiben kisajátította a szakszervezetek tulajdonait; üdvözli az alkotmánybíróság 2010. április 22-i határozatát, amely ezt a törvényt alkotmányellenesnek minősíti, és kéri a kormányt, hogy haladéktalanul szolgáltassa vissza ezeket a tulajdonokat; kéri az albán kormányt, hogy maradéktalanul tartsa tiszteletben a szakszervezetek jogait, és tegyen meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a szakszervezetbe való belépéshez minden munkavállalónak joga legyen a köz- és a magánszférában egyaránt;

25.  üdvözli a nők a politikai életbe történő bevonására irányuló intézkedéseket; úgy véli azonban, hogy az egyenlő esélyekkel foglalkozó kormánybizottság továbbra sem elég határozott, és hogy a nemek közötti egyenlőségről szóló törvény végrehajtása jelentős hiányosságokat mutat; ebből az okból kifolyólag úgy véli, hogy a nők munkaerőpiaci integrációjának megkönnyítése és a döntéshozatali folyamatokba való bevonása érdekében további fellépések szükségesek;

26.  üdvözli a családon belüli erőszak és emberkereskedelem áldozatainak védelmét szolgáló, az elmúlt évek során bevezetett jogi reformokat; elismeri azonban, hogy ezek a reformok nem elégségesek, és további lépésekre van szükség, és továbbra is mélységes aggodalmát fejezi ki a családon belüli erőszak, valamint a nők és gyermekek szexuális kizsákmányolás és kényszermunka céljából történő kereskedelmének elterjedtsége miatt; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a családon belüli erőszakos tettekről szóló bejelentések számának jelentős emelkedését nem mindig követik megfelelő rendőrségi kivizsgálások vagy az áldozatok védelmét biztosító bírósági rendelkezések; felhív a nőket és gyermekeket az erőszak összes formája ellen védő, meglévő törvények maradéktalan érvényesítésére, valamint a védelmüket és rehabilitációjukat – ideértve az összes gyermek és újszülött kötelező jellegű anyakönyvezését, az áldozatok térítésmentes jogi, szociális és pszichológiai segítségben való részesítését, tudatosságfokozó kampányok szervezését, a bűnüldözési szervek dolgozóinak megfelelő képzését és a menedékotthonok megfelelő mennyiségű és minőségű, a családon belüli erőszak és az emberkereskedelem áldozatainak speciális igényeit kielégíteni képes hálózatának létrehozását – szolgáló rendszer elfogadására és végrehajtására; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa további támogatásáról az albán hatóságokat e tekintetben;

27.  tudomásul veszi a kisebbségek védelme terén elért eredményeket, és hogy a kisebbségvédelmi alkotmányos és jogalkotási keret már csaknem rendelkezésre áll; rámutat azonban, hogy a hátrányos megkülönböztetés továbbra is probléma, és több erőfeszítésre – többek között a megkülönböztetéssel kapcsolatos tudatosság növelésére – van szükség leküzdése érdekében, különös figyelmet fordítva a megkülönböztetésre érzékeny személyekre, valamint a nemi identitás és a szexuális irányultság tiszteletben tartására; e tekintetben aggodalommal töltik el a közelmúltban az országban a homoszexuálisok ellen szervezett tüntetések; hangsúlyozza, hogy a kisebbségvédelmi európai partnerségi prioritások kihívásainak teljesítéséhez további erőfeszítésekre van szükség, tekintettel a kisebbségi nyelvek használatára, különösen a kisebbségi nyelvű oktatásra és valamennyi kisebbséghez tartozó személy megkülönböztetés nélküli kezelésére vonatkozó rendelkezésekre;

28.  üdvözli a rasszista bűncselekmények tekintetében a büntető törvénykönyvben bevezetett módosításokat; örömmel üdvözli a civil társadalmi szervezetekkel együttműködésben kialakított, megkülönböztetés elleni törvény közelmúltbéli elfogadását, és annak gyors és hatékony végrehajtására szólít fel; mindenekelőtt üdvözli a hátrányos megkülönböztetés elleni védelemmel foglalkozó, a törvény végrehajtásának felügyeletével és a panaszok kivizsgálásával foglalkozó független biztosi poszt létrehozását; hangsúlyozza továbbá, hogy pontos és megbízható statisztikai adatokra van sürgősen szükség a hátrányos megkülönböztetés elleni intézkedések hatékony végrehajtása érdekében, és e tekintetben felhívja a figyelmet a 2011-re tervezett népszámlálás fontosságára, melyet az önkifejezés elvét maradéktalanul tiszteletben tartva, a nemzetközileg elismert szabványokkal összhangban bonyolítanak le;

29.  a romák helyzetének javítása érdekében további lépésekre szólít fel, mivel ők továbbra is nehéz életkörülmények között élnek és hátrányos megkülönböztetés éri őket az oktatáshoz, a szociális védelemhez, az egészségügyi ellátásokhoz, a foglalkoztatáshoz és a megfelelő lakhatáshoz való hozzáférésben; e tekintetben üdvözli a kormány „A roma befogadás évtizede” elnevezésű akciótervét, de rámutat, hogy a helyi hatóságoknak és közösségeknek központi szerepet kell betölteniük az akcióterv végrehajtásában, és hogy e célból megfelelő forrásokat kell biztosítani számukra; bátorítja az illetékes hatóságokat a cselekvési terv végrehajtására, és rendszeres előrehaladási jelentések nyilvánosságra hozatalára;

30.  elismeréssel fogadja, hogy az utóbbi években a reál GDP nagyarányú növekedésének köszönhetően a szegénység jelentősen csökkent; rámutat ugyanakkor, hogy a gazdasági haladás ellenére a lakosság jelentős hányada továbbra is szegénységben él, ezért további erőfeszítések szükségesek a szegénység leküzdése érdekében, különösen a vidéki és a hegyvidéki területeken;

31.  üdvözli a kínzás és a kegyetlen bánásmód – többek között a büntetésvégrehajtási intézményekben történő – megelőzése tekintetében elért haladást; felszólít a börtönökben tapasztalható életkörülmények javítására, hogy azok megfeleljenek legalább az emberi méltóság diktálta normáknak, felszólít továbbá a börtönök igazgatásában tapasztalható, rendkívül erőteljes korrupció elleni küzdelemre; hangsúlyozza, hogy előrelépést kell tenni a büntetésvégrehajtási intézetekben fennálló körülmények javítása tekintetében, amint azt a kínzás, az embertelen vagy megalázó bánásmód és büntetés megelőzésére létrehozott európai bizottság (CPT) már 2008-ban is ajánlotta, és emlékeztet az ombudsman következtetéseire, amelyek szerint a jelenlegi körülmények nem elégítik ki a börtönökben fogva tartott személyek emberi jogaira, valamint a börtönök igazgatásában tapasztalható, rendkívül erőteljes korrupció elleni küzdelemre vonatkozó nemzeti és nemzetközi normákat;

32.  hangsúlyozza, hogy a legtöbb bíróság nem alkalmaz hivatalos felülvizsgálatot a pszichiátriai betegek esetében, megelőzve, hogy a bíró elrendelje az általuk nem kívánt kórházi elhelyezésüket; emlékeztet az Európai Emberi Jogi Bíróság Dybeku kontra Albánia ügyére, és biztosítékot kér arra vonatkozóan, hogy a mentális betegségben szenvedő fogvatartottakat nem helyezik el ugyanazokban az intézetekben, ahol az ilyen fogyatékosság nélküli rabokat tartják;

33.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy gyermekeket a szegénység miatt szükségtelenül árvaházakban helyeznek el, és hogy általános következménnyé vált a nagykorúságot elért árvák egyenlőtlen kezelése a szociális könnyítések, közöttük a lakhatási lehetőségek tekintetében;

34.  elismeri, hogy Albánia szomszédjaival fenntartott jó kapcsolata alapvető fontosságú a régió stabilitása szempontjából, és üdvözli az Albánia és Szerbia kapcsolataiban a közelmúltban tapasztalt pozitív változásokat, illetve az ország részvételét a regionális kezdeményezésekben – például a Délkelet-európai Együttműködési Folyamatban, a Regionális Együttműködési Szövetségben, az energiaközösségben, a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodásban (CEFTA), a Dél-kelet Európai Közlekedési Megfigyelő Állomásban (SEETO) és a közlekedési közösséget létrehozó szerződésről folytatott tárgyalásokon – való aktív részvételét; hangsúlyozza, hogy a határokon átnyúló regionális együttműködés alapvető fontosságú az olyan problémák kezelésében, mint például az emberkereskedelem;

35.  elégedetten veszi tudomásul Albánia kezdeményezését, amely szerint szomszédjai tekintetében eltekint a vízumkötelezettség alkalmazásától,, mivel ezt a regionális megbékélést és az emberek közötti személyes kapcsolatfelvételt elősegítő, pozitív lépésnek tekinti; úgy véli, hogy ezt a kezdeményezést azzal párhuzamosan kellene megvalósítani, hogy megszüntetik a vízumkötelezettséget a schengeni országok és a régió országai között;

36.  gratulál Albániának ahhoz, hogy gazdasága a globális gazdasági visszaesés időszakában is előrelépett; rámutat azonban a kiterjedt feketegazdaságra, a munkanélküliség magas arányára és a szabályozatlan munkaerőpiacra, melyek foglalkoztatási bizonytalansághoz vezetnek és jelentősen csorbítják a munkavállalók jogait; megjegyzi, hogy növekedett az adóbevételi hiány és az államadósság;

37.  várakozása szerint az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) hozzájárulhat az albán gazdasági helyzet javításához; megjegyzi ugyanakkor, hogy az IPA finanszírozási programjait hatékony értékelési rendszernek kell kísérnie;

38.  úgy véli, hogy Albániának folytatnia kell a munkát a fenntartható gazdasági növekedést, a környezet védelmét és a munkahelyteremtést biztosító, megfelelő gazdaságpolitika bevezetése érdekében; hangsúlyozza a makrogazdasági egyensúly fenntartásának fontosságát;

39.  megjegyzi, hogy csupán csekély előrehaladás történt a tulajdonokkal kapcsolatos jogok rendezése tekintetében, ami gátolja a földpiac megfelelő működését; rámutat, hogy a tulajdonjogi bejegyzéssel kapcsolatos eljárás, a telekkönyvi nyilvántartás és a lehetséges kárpótlás továbbra is nélkülözi az átláthatóságot és befejezetlensége a kisebbségekhez tartozó személyek megkülönböztetése nélküli megfelelő orvoslásra vár; további erőfeszítésekre szólít fel az ingatlantulajdon nyilvántartásba vétele, a tulajdon visszaszolgáltatása, a nem hivatalos szerkezetek jogszerűsítése és a kárpótlás tekintetében;

40.  üdvözli, hogy az albán kormány a vállalkozások bejegyzésének, valamint az engedélyek és jogosítványok kibocsátásának egyszerűsítése révén jobb üzleti légkör kialakítására törekszik, egyúttal azonban azt is hangsúlyozza, hogy további lépések is szükségesek, mert Albániát továbbra is a Nyugat-Balkán egyik legnehezebb üzleti légkörű országának tekintik; felszólítja a hatóságokat számos hiányosság megszüntetésére, többek között a földtulajdoni lapok beszerzését lehetővé tevő eljárások bevezetésére, a szerződéses jogviszonyok és a gyenge államigazgatás megszilárdítására, valamint a nagyarányú korrupció megfékezésére;

41.  tekintettel arra, hogy az ország gazdaságának tetemes része a szomszédos országokban dolgozó emigránsok hazautalásaiból származik, rámutat, hogy folyamatosan munkálkodni kell a fenntartható gazdasági fejlődéshez és a társadalmi kohézió (többek kialakulásához nélkülözhetetlen területek (többek között az oktatás, az egészségügy, az igazságszolgáltatás, a közlekedés és a mezőgazdaság) infrastruktúrájának modernizálásába történő befektetéseken és politikákon;

42.  hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell fordítani az energiaellátás biztonságának és az energiaforrások diverzifikálásának biztosítására, javítva egyúttal az energiahatékonyságot is, és ismételten hangsúlyozza, hogy további előrelépésre van szükség a 2005-ös energiahatékonysági törvény alkalmazása tekintetében; különösen felhívja a figyelmet arra, hogy Albánia rendkívül gazdag potenciális lehetőségekkel rendelkezik a megújuló energiaforrások tekintetében, és felszólít ezek további fejlesztésére, szem előtt tartva, hogy az ország energiaellátását biztosító hálózatok zömének kiépítése jelenleg folyik; üdvözli ezzel összefüggésben a vízierőmű-ágazatban megvalósítandó új projekteket, és további intézkedésekre szólít fel a nap- és szélenergia hasznosítását célzó projektek tekintetében; emlékeztet arra, hogy a megújuló forrásokból származó energia mind helyi, mind pedig regionális szinten lehetőséget teremt a gazdasági növekedésre és a munkahelyteremtésre;

43.  hangsúlyozza, hogy a 2007-ben bejelentett atomerőmű-építési projektre tekintettel elsődleges fontosságú a nukleáris biztonság és a sugárzásvédelem; megjegyzi ezzel összefüggésben, hogy Albánia még nem írta alá sem a nukleáris biztonságról szóló egyezményt, sem a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról létrehozott közös egyezményt;

44.  sürgeti az albán kormányt, hogy a szép természeti és építészeti örökség megóvása érdekében fejlessze a megújuló energiaforrásokat, javítsa a hulladékgazdálkodási politika végrehajtását és lendítse fel a környezetvédelmi szempontból fenntartható turizmust;

45.  sajnálja, hogy a tömegközlekedés, különösen a vasúthálózat körülményei alacsony színvonalúak; kéri az albán kormányt, használja fel maradéktalanul az előcsatlakozási támogatási eszköz által rendelkezésre bocsátott alapokat a vasúthálózat fejlesztésére, korszerűsítésére és a szomszédos országokkal való összeköttetetések javítására a személyszállítás és a teherfuvarozás céljaira egyaránt;

46.  azt kívánja, hogy történjen további haladás a környezetvédelem terén városi területeken és vidéken egyaránt, kerüljön sor a környezetvédelmi szabályok teljes végrehajtására, valamint erősítsék meg a környezet fenntarthatóságának előmozdítását célzó regionális együttműködést; e tekintetben üdvözli az Albánia, Macedónia (volt Jugoszláv Köztársaság), Görögország és az Európai Bizottság által aláírt, a Prespa park védelméről és fenntartható fejlesztéséről szóló megállapodást;

47.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének/a Bizottság alelnökének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányának és parlamentjének, valamint Albánia kormányának és parlamentjének.

(1) HL L 80., .2008.3.19., 1. o. (2) HL L 334., .2007.12.19., 84. o.