Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2009/2205(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0237/2010

Előterjesztett szövegek :

A7-0237/2010

Viták :

PV 06/09/2010 - 24
CRE 06/09/2010 - 24

Szavazatok :

PV 07/09/2010 - 6.16
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2010)0306

Elfogadott szövegek
PDF 305kWORD 85k
2010. szeptember 7., Kedd - Strasbourg
A nők szerepe az elöregedő társadalomban
P7_TA(2010)0306A7-0237/2010

Az Európai Parlament 2010. szeptember 7-i állásfoglalása a nők szerepéről az idősödő társadalomban (2009/2205(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak „Az Unióban az idősödő népesség hatásának kezelése (2009-es jelentés az idősödésről)” című, 2009. április 29-i közleményére (COM(2009)0180),

–  tekintettel a Bizottságnak 2007. május 11-i, az „Európa demográfiai jövője: tények és adatok” című munkadokumentumára (SEC(2007)0638),

–  tekintettel a Bizottságnak „A nemzedékek közötti szolidaritás előmozdítása” című, 2007. május 10-i közleményére (COM(2007)0244),

–  tekintettel a Bizottságnak az „Európa demográfiai jövője: kovácsoljunk lehetőséget a kihívásból!” című, 2006. október 12-i közleményére (COM(2006)0571),

–  tekintettel a Bizottságnak „A nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó ütemterv (2006–2010)” című, 2006. március 1-jei közleményére (COM(2006)0092),

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára, különösen annak a nők és férfiak közötti egyenlőségről szóló 23. cikkére, az idősek jogairól szóló 25. cikkére, valamint 34., 35. és 36. cikkére, amelyek kifejezetten meghatározzák a szociális és lakhatási segítségnyújtáshoz való jogot, a magas szintű egészségvédelmet, valamint az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz való hozzáférést,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére, amely olyan, a tagállamok számára közös értékeket hangsúlyoz, mint a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló 19. cikkére,

–  tekintettel az Európai Tanács által 2006 márciusában elfogadott, a férfiak és a nők közötti egyenlőségről szóló európai paktumra(1),

–  tekintettel az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) idős munkavállalókról szóló, 1980. évi R 162. számú ajánlására,

–  tekintettel a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló, 1979-ben elfogadott ENSZ-egyezményre (CEDAW),

–  tekintettel a nemek közötti megkülönböztetésmentességről és a nemzedékek közötti szolidaritásról szóló, 2009. február 3-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel és a munkakörülmények terén történő végrehajtásáról szóló 2002/73/EK irányelv átültetéséről és alkalmazásáról szóló, 2009. január 15-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az Európa demográfiai jövőjéről szóló, 2008. február 21-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság jelentésére (A7-0237/2010),

A.  mivel a társadalom idősödését túl gyakran negatív megközelítésből szemlélik, azaz a munkaerő korösszetételével, illetve a szociális védelem és az egészségügyi ellátás fenntarthatóságával kapcsolatos kihívások szempontjából, noha az idősebb emberek szintén gazdasági erőforrást és tapasztalati tőkét jelentenek, és kulcsfontosságú közösségi és családi támogatást nyújtanak az eltartottak gondozóiként, széles körű szakmai tapasztalatuk okán pedig munkaügyi kérdésekben tanácsadóként, valamint segítenek a vidéki közösségek megőrzésében,

B.  mivel a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó 2006–2010-es ütemterv rámutatott a nők és férfiak közötti teljes mértékű egyenlőség elérésével kapcsolatos hiányosságokra, és – egyes esetekben – előrelendítette a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó menetrendet, az általános eredmények azonban csekélyek voltak,

C.  mivel a jelenlegi gazdasági és társadalmi válság különösen komoly következményekkel jár a nőkre és különösen az idősebb nőkre nézve, valamint a számukra nyújtott szolgáltatások tekintetében, ami súlyosbítja az egyenlőtlenségeket és a – nemcsak a nemen, hanem az életkoron és az egészségi állapoton alapuló – hátrányos megkülönböztetést is,

D.  mivel az idős emberek az átlagos lakosságnál jobban ki vannak téve a szegénység kockázatának, a szegénység aránya a 65 éveseknél idősebbek körében 2008-ban elérte a 19%-ot az EU-27-ben, míg 2005-ben ez a számadat 19% volt, 2000-ben pedig 17%, és mivel a 65 évnél idősebb nők pedig jelentős mértékben ki vannak téve a szegénység kockázatának (a szegénység kockázata 22%, azaz 5 százalékponttal magasabb, mint a férfiak esetében),

E.  mivel az EU-27 lakossága előreláthatóan tovább öregszik, a 65 éves vagy idősebb lakosság aránya a 2008-as 17,1%-ról 2060-ra 30%-ra fog emelkedni, a 80 éves vagy idősebb lakosság aránya pedig 4,4%-ról 12,1%-ra fog nőni ugyanezen időszak alatt,

F.  mivel az előrejelzések szerint az aktív népesség száma viszonylagosan egyre alacsonyabb lesz, és a jelenleg nem aktív csoportok munkaerőpiacra való bevonása egyre fontosabbá válik,

G.  mivel a nemi hovatartozás jelentős tényező az idősödés terén, hiszen a nők várható élettartama mintegy hat évvel hosszabb, mint a férfiaké, ahogyan azt az EU-27 2007-es statisztikái is kimutatják: a férfiak átlagosan 76 évig, a nők 82 évig élnek; és mivel ezzel ellentétben az Eurostat adatai szerint a férfiak és a nők egészségben eltöltött várható élettartama közötti eltérés sokkal kevesebb: a férfiak esetében 61,6, a nők esetében pedig 62,3 év,

H.  mivel a nőket hagyományosan nagyobb mértékben fenyegeti a szegénység és a korlátozott összegű nyugdíjak, ami különösen a 65 év feletti nőkre igaz, akik gyakran a létminimumot éppen csak meghaladó nyugdíjakat kapnak különféle okok miatt, mint amilyen a fizetésekben a nemek között megmutatkozó eltérés, ami közvetlenül érinti a nyugdíjjogosultságokat, vagy amiatt, hogy átmenetileg vagy véglegesen abbahagyták a munkát azért, hogy a családon belüli feladataikat elláthassák, vagy pedig amiatt, hogy férjük vállalkozásában dolgoztak – főként az üzleti és mezőgazdasági ágazatokban – díjazás és társadalombiztosítási tagság nélkül; és mivel a gazdasági recesszió idején a szegénységbe süllyedés kockázata még nagyobb az ilyen nők esetében,

1.  üdvözli a Bizottság közleményét az idősödő népesség hatásának kezeléséről, ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy a meghatározások, statisztikák és mérlegelt helyzetek nem alapulnak kellőképpen az idősebb korban tapasztalható nemek közötti egyenlőtlenségek ismeretén, amelyek főleg az egész életút során felgyülemlett, nemi alapú hátrányokból következnek;

2.  támogatja a 2001-es stockholmi Európai Tanács által elfogadott stratégiára(5) való összpontosítást a Bizottság részéről, amely stratégia hosszú távra szóló útmutatásnak tekinthető a társadalom idősödésével járó kihívások és lehetőségek kezeléséhez; egyetért a Bizottság ama javaslatával is, hogy átfogó és multidiszciplináris megközelítést kell alkalmazni az elöregedés témájában, valamint lehetőségeket kell teremteni – különösen a termékek és szolgáltatások piacán – az idősebbek, valamint az eltartottak nem hivatásos gondozói igényeinek kielégítésére; felszólítja a Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet az idősek fogyasztói jogainak védelmére, mivel túl gyakran tévesztik meg és használják ki őket;

3.  felszólítja az intézményeket, hogy alakítsák ki az elöregedés pozitívabb szemléletét, valamint növeljék az uniós polgárok tájékozottságát az elöregedés és tényleges hatásai terén; sürgeti a Bizottságot, hogy foglalkozzon az öregedést tehernek tekintő hozzáállással, például úgy, hogy tanulmányozza az „ezüstgazdaság” hatásait és az abban rejlő potenciált, amelynek az idős nők az aktív alanyai; melegen üdvözli a Bizottság kezdeményezését, hogy nevezzék ki 2012-t az aktív időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének;

4.  az egész életút szempontjából való megközelítés alkalmazását – amely során számolnak az elöregedés és a nemi hovatartozás közötti összefüggésekkel – az elöregedésre vonatkozó politikák terén tett előrelépésnek tekinti; továbbá a még nagyobb mértékű társadalmi integráció és társadalmi kohézió megteremtése felé vezető lépésnek tekinti az életkoron és nemen alapuló azon megközelítés alkalmazását, amelynek keretében valamennyi releváns (gazdasági, szociális, foglalkoztatási, közegészségügyi, élelmiszer-biztonsági, a fogyasztók jogaival, a digitális menetrenddel, a vidék- és városfejlesztéssel stb. foglalkozó) területen a politikák kialakításának elengedhetetlen módszerévé és eszközévé válik az életkor és a nemek közötti egyenlőség érvényesítése;

Az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés kezelése

5.  felszólít a megkülönböztetés tilalmáról szóló irányelv mihamarabbi elfogadására;

6.  elismeri, hogy az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetéssel szemben eredményesebb igazságügyi intézkedésekkel és még inkább hozzáférhető eljárásokkal is fel kell lépni, különösen a sajátos jogszabályokkal szabályozott munka világában tapasztalt hátrányos megkülönböztetés eseteiben, amelyek során a személyeknek nyújtott támogatás és a körülmények kivizsgálása nagyon fontos; ennélfogva felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák az életkoron alapuló megkülönböztetés és a más formákban megjelenő megkülönböztetés kezeléséhez szükséges jogszabályok hatékony végrehajtását;

7.  az elöregedés jogokon alapuló megközelítésének fokozását szorgalmazza, azért, hogy az idősebbek ne passzív, hanem jogokkal rendelkező, aktív részesei legyenek saját életüknek;

8.  több forrásra, kutatásra és a meglévő ellenőrző mechanizmusok fejlesztésére szólít fel, hiszen az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést igen ritkán ismerik el, és nem foglalkoznak vele; elismeri, hogy a tagállamokban nagyobb tudatosságra van szükség, és örömmel fogadná az Alapjogi Ügynökség és az újonnan felállított Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének hozzájárulását;

9.  hangsúlyozza, hogy el kell ismerni az idősebb nőkkel szemben gyakran alkalmazott többszörös diszkriminációt olyan társadalmakban, ahol az életkoruk, nemük, egészségi állapotuk és fogyatékosságuk alapján egyaránt hátrányos megkülönböztetésben részesülnek;

10.  mély aggodalommal tölti el, hogy a többszörös diszkrimináció milyen mértékben sújtja a nők leginkább sérülékeny csoportjait: a migráns nőket, a fogyatékkal élő nőket, a leszbikusokat, a kisebbségekhez tartozó nőket, az alacsony képzettséggel rendelkező nőket és az idősebb nőket, hiszen életkoruk, nemük, etnikai hovatartozásuk, valamint szexuális vagy vallási irányultságuk stb. alapján egyaránt hátrányos megkülönböztetésben van részük, és felszólít a pozitív diszkriminációt célzó intézkedések bevezetésére;

11.  kéri a tagállamokat, hogy folytassanak teljes mértékben kiforrott kampányokat az idősek által a társadalomban betöltött alapvető szereppel, valamint az annak szükségességével kapcsolatos tudatosság felkeltésére, hogy az idős nők számára – többek között a kiskereskedelem és a kisipar előmozdításával – lehetővé kell tenni, hogy aktív szerepet játszanak;

12.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe az idősebb leszbikus, biszexuális és transznemű nők sajátos helyzetét;

A munka és a gondozás összeegyeztetése

13.  felszólítja a tagállamokat, hogy vezessenek be új típusú szabadságolási formákat, amelyek lehetővé teszik, hogy az egyéb gondozási feladatok ellátására a szülői szabadság mellett másfajta fizetett szabadságot is ki lehessen venni, illetve hogy mozdítsák elő a nők és a férfiak között a fizetés nélküli gondozás egyenlőbb megosztását, mivel a nem hivatásos otthoni gondozás korlátozza az otthonon kívüli munkalehetőségeket; azon a véleményen van, hogy ebben az összefüggésben az idős nők körében tapasztalható szegénység csökkentésének egyik módját az olyan intézkedések – pl. részmunkaidős foglalkoztatás és a munkamegosztás – jelentik, amelyek lehetővé teszik a rugalmas munkavégzést; ezzel összefüggésben hangsúlyozza azonban azt, hogy a rugalmas munkaidőben dolgozó munkavállalók foglalkoztatási jogainak egyenlőnek kell lenniük a teljes munkaidőben foglalkoztatottakéval; rámutat arra, hogy az EU 2020 stratégiája foglalkoztatási célkitűzéseinek elérése érdekében kezelni kell az idős nők körében a munkanélküliséget;

14.  felkéri a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki mechanizmusokat, amelyek biztosítják, hogy a nyugdíjjogosultságok felhalmozása elegendő legyen azokban az – elsősorban nőket érintő – esetekben is, amikor egy gondozó jövedelemszintje a gondozási feladatok miatt időszakosan alacsonyabb; kéri a Bizottságot, hogy folytasson tanulmányt arra vonatkozóan, hogy milyen különböző hatásokat gyakorolnak a tagállami nyugdíjrendszerek a nőkre és a férfiakra;

15.  felszólítja a tagállamokat, hogy a nyugdíjrendszerek reformja és a nyugdíjkorhatár kiigazítása során vegyék figyelembe a nemi dimenziót, tekintettel a nők és a férfiak munkavégzési módjai közötti eltérésekre, valamint a munkaerőpiacon a nőkkel szembeni megkülönböztetés nagyobb mértékű kockázatára;

16.  felszólítja a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a kölcsönös segítségnyújtás azon formáit, amelyek áthidalják a fiatalok és idősek közötti szakadékot, és amelyekben hasznosítható az előbbiek lelkesedése és az utóbbiak tapasztalata;

Egészség, gondozás és szociális szolgáltatások

17.  felszólít a jogokon alapuló megközelítés alkalmazására, hogy az idősebbeknek aktívabb szerepvállalásra nyíljon lehetőségük a számukra nyújtott ellátás és szociális szolgáltatások és kezelések kiválasztása és megtervezése terén, minden olyan esetben, amikor léteznek választási lehetőségek; felszólít továbbá valamennyi típusú gondozási szolgáltatás nyújtása tekintetében egy keresletalapú megközelítés végrehajtására annak érdekében, hogy az idősek mindaddig függetlenül élhessenek, ameddig szeretnének;

18.  felszólít az olyan politikák előmozdítására, amelyek a nukleáris családokon belül biztosítanak támogatást, lehetővé téve annak eldöntését, hogy az idősebb családtagokat maguk gondozzák vagy kiegészítő szociális szolgáltatásokat vesznek igénybe; mindkét esetben ugyanúgy díjazni kell az ilyen segítségnyújtást;

19.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a köz- és magánszolgáltatások jó minőségűek és megfizethetők, valamint könnyen elérhetők legyenek az idősek számára, és a köz- és magánszolgáltatások szerkezete a lehető leghosszabb ideig támogassa az otthoni gondozást;

20.  úgy véli, hogy átfogó politikára van szükség a nem hivatásos – többségükben női – gondozók támogatására, amely kiterjed a státuszukra, az ellátásokra és társadalombiztosítási jogaikra, a szociális szolgáltatások és támogató szolgálatok biztosítására, hivatásos gondozói szolgáltatások rendelkezésre állására stb.;

21.  hangsúlyozza, hogy a gyakorta a nők vállára nehezedő önkéntes munka, illetve nem hivatásos gondozás nem pótolhatja a szociális gondozás hiányosságait, és megfelelő szociális intézkedések életbe léptetésére szólít fel annak érdekében, hogy a nők a választásuk szerinti, fizetett tevékenységeket végezhessék;

22.  felszólít arra, hogy tagállami szinten hozzanak létre olyan segítségnyújtási csomagokat, amelyek keretében helyt kapnak az 50 éves kor feletti emberek körében a foglalkoztathatóság fokozására, a munkanélküliség hatásának csökkentésére, valamint a foglalkoztatás növelésére irányuló intézkedéseket felölelő programok;

23.  rámutat, hogy biztosítani kell a gondozás minőségét, az időskor minőségének javítása, továbbá az időseket gyakran érő fizikai, szexuális, pszichés bántalmazások és gazdasági visszaélések megelőzése érdekében; hangsúlyozza, hogy az állami és magán idősotthonokban élőknek jogosultaknak kell lenniük arra, hogy a testületi és igazgatási struktúrákon keresztül részt vegyenek ezen intézmények döntéshozatalában; véleménye szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az idősek gondozójaként a köz- és magánszektorban foglalkoztatottak folyamatos képzésben és rendszeres teljesítményértékelésben részesüljenek, valamint hogy biztosítsanak munkájuknak nagyobb gazdasági értéket, többek között a fizetést, a biztosítást és a munkafeltételeket illetően;

24.  felszólítja a tagállamokat, hogy ösztönözzék az idősek számára biztosított pszichológiai és fizikai segítségnyújtási képzéseket, valamint az elhelyezésükre szolgáló megfelelő létesítmények biztosítását;

25.  ösztönzi az általában kórházként működő idősotthonok olyan barátságos létesítményekké való átalakítását, ahol – az intézményi jelleg elkerülése érdekében – a családmodell érvényesül;

26.  javasolja, hogy az Alzheimer-kórra vonatkozó európai cselekvési terv megfelelően ismerje el a nők által a demenciában szenvedők gondozásában játszott szerepet, felszólít továbbá a cselekvési terv gyors végrehajtására; úgy véli továbbá, hogy nemzeti programokra van szükség az idősebb nők életminőségének javításához szükséges intézkedések feltérképezése érdekében; javasolja, hogy konzultáljanak az Alzheimer-kórral foglalkozó szövetségekkel ezen intézkedések feltérképezéséről és végrehajtásáról;

27.  kéri, hogy a nemek közötti különbségek szempontjait vegyék figyelembe a diagnózisok felállításakor annak biztosítása érdekében, hogy azok pontosak legyenek, az emberek pedig a megfelelő kezelésben és ellátásban részesüljenek; kéri, hogy a diagnosztikai eszközöket, egészségügyi szolgáltatásokat és a gondozást ne korlátozzák kizárólag a beteg életkora és neme alapján, azért, hogy például az emlőrák, méhnyakrák, tüdőrák és bélrák, valamint a szív- és érrendszeri betegségek szűrése az idősebb nők előtt is nyitva álljon; ezen túlmenően azt kéri, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet az olyan betegségek megelőzésére és kezelésére, amelyekre az idős nők különösen hajlamosak, mint amilyen a csontritkulás és a reumás ízületi gyulladás;

28.  kéri, hogy a nemek és életkor szerinti megközelítést alkalmazzák a táplálkozásra vonatkozó ajánlásokban; kéri továbbá, hogy alkalmazzanak nemen és életkoron alapuló megközelítést az élelmiszer-biztonsági kérdésekre – például az élelmiszercímkézésre, egészséggel kapcsolatos állításokra, a REACH-rendeletre és az új élelmiszerekre –vonatkozó ajánlásokban;

29.  rámutat, hogy a technológia és a technikai újítások fontosak lehetnek a társadalomnak az idősödő lakosság igényeihez való alkalmazkodása során; felszólít arra, hogy szélesebb körben alkalmazzák az idősekkel szoros együttműködésben kidolgozott innovációkat, amilyenek például az egyszerűsített mobiltelefonok és internetes kapcsolatok, egyes termékekben a balesetek megelőzését célzó intelligens érzékelők, a például az emlékezőképességet érintő betegségekben szenvedőket segítő kutyák képzése stb., kéri továbbá a kifejezetten az idősekre irányuló, az egész életen át tartó tanulás alapján kialakított programok állami támogatását;

30.  felszólít arra, hogy a jelenleg kifejlesztés alatt álló gyógyszerekkel kapcsolatos vizsgálatok esetében azoknak a testre gyakorolt hatásait ne csak a férfiak, hanem a nők esetében is tanulmányozzák;

31.  javasolja, hogy végezzenek statisztikai felméréseket az idősekkel szembeni erőszak növekedésére vonatkozóan azzal a céllal, hogy rávilágítsanak erre a komoly problémára – amelyet az idősek általában nem tudnak bejelenteni, mivel az általuk elszenvedett nem megfelelő bánásmódot esetleg az öregség és a függés részeként fogadják el –, továbbá azzal a céllal, hogy hatékonyabban és nagyobb elkötelezettséggel küzdjön a társadalom egésze az idősekkel szembeni visszaélések ellen;

32.  az idős nők társadalomból való kirekesztésének megelőzése érdekében célzott kulturális és oktatási rendszerek létrehozására és arra szólít fel, hogy az idős nőket vonják be a helyi közösségi kezdeményezésekbe;

Előrelépés

33.  kéri a Bizottságot, hogy 2011 végéig tegyen javaslatot egy cselekvési tervre, amely az alábbiakat tartalmazza:

   az öregedéssel kapcsolatos tudományos kutatáshoz szükséges források növelése iránti igény felmérése,
   az ellátás minőségének, valamint a gondozók munkafeltételei minőségének biztosítását célzó intézkedések,
   a társadalombiztosítás – köztük a nyugdíjrendszerek, gondozási szabadságok és részmunkaidős megoldások – területén a koherencia növelésére irányuló változások,
   az életkorral összefüggő betegségekkel kapcsolatos, nemi szempontú megközelítés, valamint az ezek optimális felismerésének és kezelésének módjára irányuló intézkedések,
   az Európai Unió Alapjogi Chartájában szereplő elveken alapuló, intézményi szinten az Alapjogi Ügynökség által, a tagállamokban pedig a nemzeti ügynökségek által irányított éves jelentések készítése az idősek jogainak megsértéséről, valamint a közvetlen és rejtett diszkrimináció felszámolását célzó, uniós és nemzeti szinten meghozandó intézkedésekről,
   nem jogalkotási intézkedések az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés kezelésére, például a tudatosságot erősítő kampányok révén,
   az idősebb migránsokkal, valamint a leszbikus, homoszexuális, biszexuális és transznemű személyek szempontjainak érvényesítése,
   a generációk közötti szolidaritás támogatására irányuló intézkedések, például az unokák gondozását a szülők – munkával összefüggő okok miatti – távollétében ellátó nők támogatására irányuló intézkedések,
   az idősek ismereteinek és szakmai tapasztalatának hasznosítására irányuló intézkedések, például az idősek olyan szövetségeinek létrehozása révén, amelyek keretében tanácsot adhatnak a munkakeresőknek,
   a legjobb gyakorlatok cseréje;

34.  felkéri a Bizottságot, hogy 2012 végéig aktualizálja és erősítse meg az alapvető jogokkal kapcsolatos ügyek végrehajtására vonatkozó ellenőrző mechanizmusokat; felszólít e gyakran nem eléggé kihasznált mechanizmusokkal kapcsolatos tudatosság növelésére, mivel általánosságban az idősebbek, a nők pedig különösen tájékozatlanok jogaik tekintetében;

35.  megerősíti, hogy az EU-ban minden férfinak és nőnek rendelkeznie kell a joggal, hogy megfelelő, megfizethető és jó minőségű általános érdekű szociális és egészségügyi szolgáltatásokban részesüljön egyedi igényeinek és preferenciáinak megfelelően; felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő irányelvre irányuló javaslatot az alapvető szolgáltatásokról, amely figyelembe venné az egyes nemzeti körülményeket; hangsúlyozza, hogy az idősebb nők különösen kiszolgáltatottak, és felkéri a Bizottságot, hogy vegye fontolóra egy olyan rendszer kiépítését, amely az EU-ban minden férfi és nő számára biztosítja – az adott tagállam életszínvonalától függő – alapvető jövedelemhez való jogot;

36.  felszólítja a Bizottságot, hogy törekedjen annak biztosítására, hogy közösségi finanszírozást különítsenek el a többek között szociálisan hátrányos helyzetű egyedülálló és idős nőkre irányuló projektekre;

o
o   o

37.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) EU-Hírlevél 2006-3, I.13. pont.
(2) HL C 67. E., 2010.3.12., 31. o.
(3) HL C 46. E, 2010.2.24., 95. o.
(4) HL C 184. E, 2009.8.6., 75. o.
(5) A stockholmi Európai Tanács elnökségi következtetései (2001. március 23– 24.).

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat