(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2010)0193),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 148. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7–0111/2010),

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A7–0235/2010),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy ennek megfelelően változtassa meg javaslatát az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 293. cikkének (2) bekezdése értelmében;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  megismétli a Bizottsághoz és a Tanácshoz már számos alkalommal intézett felhívását, hogy az EUMSz. 148. cikke (2) bekezdésében meghatározott konzultatív szerepének teljesítése érdekében az Európai Parlament számára biztosítsanak megfelelő időt, de mindenképpen legalább öt hónapot a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatások felülvizsgálata során;

6.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás Módosítás 1 Határozatra irányuló javaslat 1 a preambulumbekezdés (új) (1a)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 157. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy az Európai Parlament és a Tanács intézkedéseket fogad el annak érdekében, hogy biztosítsa a férfiak és nők között az egyenlő esélyek és az egyenlő bánásmód elveinek alkalmazását a foglalkoztatás és a munka területén, beleértve az egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazás alapelvét is. Módosítás 2 Határozatra irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés (2)  Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy az Unió küzd a társadalmi kirekesztés és megkülönböztetés ellen, és előmozdítja a társadalmi igazságosságot és védelmet; a Szerződés meghatározza továbbá, hogy az Unió kezdeményezheti a tagállamok szociális politikáinak összehangolását. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 9. cikke arról rendelkezik, hogy politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során az Unió figyelembe veszi a megfelelő szociális biztonság biztosítására és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre vonatkozó követelményeket. (2)  Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy az Unió törekszik a teljes foglalkoztatottságra és a társadalmi haladásra, küzd a társadalmi kirekesztés és megkülönböztetés ellen, és előmozdítja a társadalmi igazságosságot és védelmet; a Szerződés meghatározza továbbá, hogy az Unió kezdeményezheti a tagállamok szociális politikáinak összehangolását. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 9. cikke arról rendelkezik, hogy politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során az Unió figyelembe veszi a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális biztonság biztosítására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint az oktatás és képzés magas szintjére vonatkozó követelményeket. Módosítás 3 Határozatra irányuló javaslat 2 a preambulumbekezdés (új) (2a)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 8. cikke értelmében az Unió tevékenységeinek folytatása során törekszik az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására. Az EUMSz. 10. cikke hozzáteszi, hogy politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során az Unió küzd mindenfajta nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés ellen. Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke kimondja, hogy az európai társadalmat a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás és a nők és férfiak közötti egyenlőség jellemzi. Módosítás 4 Határozatra irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés (4)  A 2000-ben útjára indított lisszaboni stratégia azon a felismerésen alapult, hogy az Uniónak – a világszintű versenyre, a technológiai kihívásokra és az idősödő népességre tekintettel – a társadalmi kohézió fokozásával egyidejűleg növelnie kell termelékenységét és versenyképességét. Időközi értékelést követően a stratégiát 2005-ben újraindították; az értékelés eredményeként nagyobb hangsúly helyeződött a növekedésre, valamint a munkahelyek számának növelésére és minőségük javítására. (4)  A 2000-ben útjára indított lisszaboni stratégia azon a felismerésen alapult, hogy az Uniónak – a világszintű versenyre, a technológiai kihívásokra és az idősödő népességre tekintettel – a társadalmi és regionális kohézió fokozásával egyidejűleg növelnie kell tudásalapú termelékenységét és versenyképességét, és újra meg kell teremtenie a teljes foglalkoztatottság feltételeit. Időközi értékelést követően a stratégiát 2005-ben újraindították; az értékelés eredményeként nagyobb hangsúly helyeződött a növekedésre, valamint a munkahelyek számának növelésére és minőségük javítására. Módosítás 5 Határozatra irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés (5)  A növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégia hozzájárult az uniós gazdaság- és foglalkoztatáspolitika irányvonala körüli konszenzus kialakulásához. A stratégia keretében a Tanács 2005-ben átfogó gazdaságpolitikai és foglalkoztatáspolitikai iránymutatásokat fogadott el, amelyeket 2008-ban felülvizsgáltak. A 24 iránymutatás meghatározta a nemzeti reformprogramok alapjait, és felvázolta az egész EU makro- és mikrogazdasági, valamint munkaerő-piaci reformprioritásait. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az iránymutatások nem határozták meg eléggé egyértelműen a prioritásokat, és hogy erősebb kapcsolatra lett volna szükség az iránymutatások között. Az iránymutatások emiatt csak korlátozott hatást fejtettek ki a nemzeti politikák alakítására. (5)  A növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégiának hozzá kellett volna járulnia az uniós gazdaság- és foglalkoztatáspolitika irányvonalak meghatározásához. A stratégia keretében a Tanács 2005-ben átfogó gazdaságpolitikai és foglalkoztatáspolitikai iránymutatásokat fogadott el, amelyeket 2008-ban felülvizsgáltak. A 24 iránymutatás meghatározta a nemzeti reformprogramok alapjait, és felvázolta az egész EU makro- és mikrogazdasági, valamint munkaerő-piaci reformprioritásait. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az iránymutatások nem írtak elő kellően kötelező erejű célokat az Európai Unió valamennyi polgárának a társadalmi, politikai és kulturális életben való részvétele és a fenntartható gazdaság tekintetében, továbbá hogy az elsődleges célokat szorosabban össze kellett volna kapcsolni egymással. Végül a stratégia alapvető céljait nem lehetett elérni, mert a tagállamok nem azonosultak az iránymutatásokkal. Módosítás 6 Határozatra irányuló javaslat 5 a preambulumbekezdés (új) (5a)  Új, szociális vonatkozású uniós jogalkotási kezdeményezéseken kívül az Európai Uniónak jelentősen javítania kell meglévő politikáit és azok végrehajtását. Módosítás 7 Határozatra irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés (6)  A 2008-ban kezdődött pénzügyi és gazdasági válság miatt rengeteg munkahely szűnt meg, jelentősen visszaesett a teljesítmény, és drámaian romlott az államháztartások helyzete. Az európai gazdasági fellendülés terve azonban – részben az összehangolt gazdasági ösztönzés révén – segítette a tagállamokat a válság kezelésében, miközben az euro biztosította a makrogazdasági stabilitást. A válság rávilágított, hogy az uniós szakpolitikák összehangolásának megerősítése és hatékonyabbá tétele jelentős eredményekkel járhat. A válság kiemelte a tagállamok gazdaságai és munkaerőpiacai közötti szoros interdependenciát is. (6)  A 2008-ban kezdődött pénzügyi és gazdasági válság miatt rengeteg munkahely szűnt meg, jelentősen visszaesett a teljesítmény, és drámaian romlott az államháztartások helyzete. Az európai gazdasági fellendülés terve azonban – részben az összehangolt gazdasági ösztönzés révén – segítette a tagállamokat a válság kezelésében. A még mindig alakulóban lévő válság rávilágít, hogy nincsenek hatékony eszközök arra, hogy a válság jeleire idejekorán reagáljunk, és ezért rámutat, hogy az uniós szakpolitikák összehangolásának megerősítése és hatékonyabbá tétele, a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett, jelentős eredményekkel járhat. A válság kiemeli a tagállamok gazdaságai és munkaerőpiacai közötti szoros interdependenciát is, melynek következményeképpen a belső piac potenciáljának teljes kihasználása az európai versenyképesség növelésének egyik legfontosabb módja, és szükségessé teszi azon mechanizmusok jelentős felülvizsgálatát is, amelyek vállalt célja továbbra is a foglalkoztatási és szociális célok elérése. Módosítás 8 Határozatra irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés (7)  A Bizottság javaslatot tett az új évtized stratégiájának, az Európa 2020-nak az elindítására, amely lehetővé teszi, hogy az EU megerősödve kerüljön ki a válságból, és gazdaságát elindítsa az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés útján. Öt kiemelt cél alkotja azokat – a vonatkozó iránymutatásoknál is említett – közös célkitűzéseket, amelyek a tagállamok és az Unió fellépéseinek alapját képezik. A tagállamoknak mindent meg kell tenniük a nemzeti célok teljesítése és a növekedést gátló szűk keresztmetszetek megszüntetése érdekében. (7)  A Bizottság javaslatot tett az új évtized stratégiájának, az Európa 2020-nak az elindítására, amely lehetővé teszi, hogy az EU megerősödve kerüljön ki a válságból, és a jövőbeli változásokat és válságokat jobban kezelje, továbbá gazdaságát elindítsa az életképes, ökológiailag és gazdaságilag fenntartható és inkluzív növekedés útján, mely magas szintű foglalkoztatással, termelékenységgel és társadalmi kohézióval jár. A vonatkozó iránymutatásoknál is említett kiemelt célok alkotják azokat a közös célkitűzéseket, amelyek a tagállamok és az Unió fellépéseinek alapját képezik. A tagállamoknak kötelezettséget kell vállalniuk a nemzeti célok teljesítésére. A foglalkoztatottság növelésére kell koncentrálniuk és le kell küzdeniük a jogalkotásból, a bürokráciából és a nemzeti erőforrások rossz elosztásából származó, a növekedést gátló tényezőket. Módosítás 9 Határozatra irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés (8)  A gazdasági válságból való kilábalást szolgáló átfogó stratégiák részeként a tagállamoknak nagyszabású reformokat kell végrehajtaniuk a makrogazdasági stabilitás és a fenntartható államháztartás megteremtése érdekében, javítaniuk kell a versenyképességüket, csökkenteniük kell a makrogazdasági egyensúlytalanságokat, és javítaniuk kell munkaerőpiacaik teljesítményét. A Stabilitási és Növekedési Paktum keretében összehangolva vissza kell vonni a gazdasági ösztönzőket. (8)  A gazdasági válságból való kilábalást szolgáló átfogó stratégiák, és a növekedés feltételeit megteremtő átfogó stratégiák részeként a tagállamoknak strukturális reformokat kell végrehajtaniuk és fenntartaniuk a makrogazdasági stabilitás biztosítása, a több és jobb munkahely előmozdítása és a fenntartható államháztartás megteremtése érdekében, javítaniuk kell a versenyképességüket és a termelékenységüket, csökkenteniük kell a makrogazdasági egyensúlytalanságokat, erősíteniük kell a társadalmi kohéziót, küzdeniük kell a szegénység ellen és javítaniuk kell munkaerőpiacaik teljesítményét. A gazdasági ösztönzők fokozatos visszavonását, amelyet a gazdasági fellendülés biztossá válásával meg kell kezdeni, többek között a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében kell végrehajtani és összehangolni. Annak érdekében azonban, hogy a gyakorlatban is elérjük a fenntartható gazdasági és társadalmi kohézió célkitűzéseit, meg kell szüntetni a főbb makrogazdasági egyensúlytalanságokat és a tagállamok közötti eltéréseket. Módosítás 10 Határozatra irányuló javaslat 8 a preambulumbekezdés (új) (8a)  Az Európa 2020-nak olyan stratégiának kell lennie, amely az embereket és a környezetvédelmet helyezi előtérbe, segít kilábalni a gazdasági válságból, megakadályozza az újabb gazdasági és társadalmi összeomlást, szorosan kapcsolódik a strukturális és kohéziós politikákhoz, közép- és hosszú távon lendületet ad gazdaságainknak és megbirkózik a munkaerőpiac azon kihívásaival, amelyek az idősödő társadalomból erednek. Módosítás 11 Határozatra irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés (9)  Az Európa 2020 stratégia keretében a tagállamoknak az „intelligens” – azaz a tudáson és innováción alapuló – növekedést célzó reformokat kell végrehajtaniuk. A reformoknak az Unión belüli innováció- és tudástranszfer elősegítése érdekében az oktatás minőségének javítására és mindenki számára hozzáférhetővé tételére, valamint a kutatás és az üzleti teljesítmény fokozására kell irányulniuk. A reformoknak ösztönözniük kell a vállalkozói készséget, elő kell segíteniük, hogy a kreatív ötletekből olyan innovatív termékek, szolgáltatások és folyamatok szülessenek, amelyek eredményeként megvalósul a növekedés, a területi, gazdasági és társadalmi kohézió, valamint minőségi munkahelyek jönnek létre, és amelyek hozzájárulnak az európai és világszintű társadalmi kihívások hatékonyabb kezeléséhez. Ebben az összefüggésben lényeges, hogy a lehető legjobban kihasználjuk az információs és kommunikációs technológiák biztosította lehetőségeket. (9)  Az Európa 2020 stratégia keretében a tagállamoknak az „intelligens” – azaz a tudáson és innováción alapuló – növekedést célzó reformokat kell végrehajtaniuk. A reformoknak az Európai Unión belüli innováció- és tudástranszfer elősegítése érdekében az oktatás minőségének javítására és mindenki számára hozzáférhetővé tételére, az iskolai oktatásból vagy a képzésből kimaradók számának csökkentésére, a készségek fejlesztése, elismerése és tanúsítása céljából az egész életen át tartó tanuláshoz való jog megerősítésére, valamint a kutatás és az üzleti teljesítmény fokozására kell irányulniuk a regionális egyenlőtlenségek megszüntetése és az agyelszívás megakadályozása érdekében. A reformoknak ösztönözniük kell a vállalkozói készséget és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) fejlődését, és elő kell segíteniük, hogy a kreatív ötletekből olyan innovatív termékek, innovatív és társadalmilag értékes szolgáltatások és folyamatok szülessenek, amelyek eredményeként megvalósul a növekedés, a területi, gazdasági és társadalmi kohézió, valamint minőségi és fenntartható munkahelyek jönnek létre, és amelyek hozzájárulnak az európai és világszintű társadalmi kihívások hatékonyabb kezeléséhez. Ebben az összefüggésben lényeges, hogy a lehető legjobban kihasználjuk az információs és kommunikációs technológiák biztosította lehetőségeket. Módosítás 12 Határozatra irányuló javaslat 9 a preambulumbekezdés (új) (9a)  A gazdasági növekedés ösztönzése érdekében a tagállamoknak küzdeniük kell az olyan intézkedések – például a bürokrácia terhei, a túlzott szabályozás és szabványok, a magas adók és a protekcionista tendenciák – ellen, amelyek a növekedést lelassítják. Módosítás 13 Határozatra irányuló javaslat 9 b preambulumbekezdés (új) (9b)  Egy erős és hatékony egységes piac létrehozása kulcsfontosságú az EU összesített makrogazdasági teljesítményének biztosításához; a gazdasági és monetáris unió stabilitása szempontjából különösen elengedhetetlen, hogy gazdasági előnyökkel járjon, helyreállítsa a növekedést és új munkahelyeket teremtsen. Módosítás 60 Határozatra irányuló javaslat 9 c preambulumbekezdés (új) (9c)  Nemzeti reformprogramjaiknak a mellékletben szereplő iránymutatások figyelembevételével történő kialakítása és végrehajtása során a tagállamoknak biztosítaniuk kellene a foglalkoztatási és szociális politikák hatékony irányítását. E programok kialakításába, végrehajtásába, nyomon követésébe és értékelésébe, valamint a célok és mutatók meghatározásába szorosan be kellene vonni az érintett feleket, beleértve a regionális és helyi szinten, illetve az EU 2020 stratégia különféle szempontjai által érintett feleket, a parlamenti szerveket és a szociális partnereket. A tagállamoknak szorosan ellenőrizniük kellene a megfelelő nemzeti reformprogram keretében végrehajtott reformok foglalkoztatási és szociális hatásait. Módosítás 14 Határozatra irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés (10)  A tagállamoknak reformprogramjaik révén egyúttal a „fenntartható növekedés” megvalósítására is törekedniük kell. A fenntartható növekedés a következőket jelenti: erőforrás-hatékony, fenntartható és versenyképes gazdaság megteremtése, a költség és a haszon igazságos elosztása, valamint Európa vezető szerepének kiaknázása az új folyamatok és technológiák kifejlesztéséért folyó versenyben, ideértve a környezetbarát technológiákat is. A tagállamoknak végre kell hajtaniuk az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez és az erőforrások hatékony felhasználásához szükséges reformokat. Javítaniuk kell az üzleti környezetet is, környezetbarát munkahelyek teremtését kell ösztönözniük, valamint korszerűsíteniük kell ipari bázisukat. (10)  A tagállamoknak reformprogramjaik révén és a tisztességes munkára építve egyúttal a fenntartható növekedés megvalósítására is törekedniük kell. A fenntartható növekedés a következőket jelenti: erőforrás-hatékony, fenntartható és versenyképes gazdaság megteremtése, a költség és a haszon igazságos elosztása – megfelelő finanszírozás rendelkezésre bocsátásával a szerkezetátalakítás kezeléséhez –, valamint Európa vezető szerepének kiaknázása az új folyamatok és technológiák kifejlesztéséért folyó versenyben, ideértve különösen a több munkahelyet teremtő környezetbarát technológiákat is. E technológiákat lehetőség szerint hozzáférhetővé kell tenni minden vállalat számára, beleértve a mikrovállalkozásokat és a kkv-kat is. A tagállamoknak végre kell hajtaniuk az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez és az erőforrások hatékony felhasználásához szükséges reformokat. Javítaniuk kell az üzleti környezetet is, fenntartható munkahelyek teremtését kell ösztönözniük a régi és új gazdaságban, többek között képzés és az e munkahelyeken szükséges készségek biztosításával, valamint korszerűsíteniük kell ipari bázisukat, elsősorban az áttérés területén. Módosítás 15 Határozatra irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés (11)  A tagállami reformprogramoknak az „inkluzív növekedés” megvalósítására is kell irányulniuk. Az inkluzív növekedés olyan, összetartó társadalom kialakítását jelenti, amelyben az emberek képessé válnak az előttük álló változások felmérésére és kezelésére, azaz a gazdaság és társadalom aktív részeseivé válnak. A tagállami reformoknak tehát csökkenteniük kell a szegénységet és a társadalmi kirekesztettséget azáltal, hogy – különösen a nők, idős munkavállalók, fiatalok, fogyatékkal élők és legális bevándorlók munkaerő-piaci részvétele előtt álló akadályok megszüntetése révén – valamennyi lakos számára egész élete során biztosítják a hozzáférést és a lehetőségeket. A tagállamoknak arról is gondoskodniuk kell, hogy a gazdasági növekedés hasznából minden állampolgár és minden régió részesüljön. A tagállami reformprogramok középpontjába tehát a munkaerőpiac hatékony működését kell helyezni, azaz be kell ruházni a sikeres átalakításba, a készségfejlesztésbe, javítani kell a munkahelyek minőségét, küzdeni kell a szegmentáció, a strukturális munkanélküliség és az inaktivitás ellen, ugyanakkor a szegénység visszaszorítása érdekében megfelelő és fenntartható szociális védelmet és aktív befogadást kell biztosítani. (11)  A tagállami reformprogramoknak az „inkluzív növekedés” megvalósítására is kell irányulniuk. Az inkluzív növekedés olyan, összetartó társadalom kialakítását jelenti, amelyben az emberek képessé válnak az előttük álló változások felmérésére és kezelésére, különösen azokéra, amelyek az új technológiák, az automatizáció és az informatikai forradalom nyomán zajlottak, annak érdekében, hogy a gazdaság és társadalom aktív részeseivé váljanak. A tagállami reformoknak tehát csökkenteniük kell a szegénységet és a társadalmi kirekesztettséget azáltal, hogy – különösen a nők, az idős munkavállalók, a fiatalok, a gondozók a fogyatékkal élők, az alacsony képzettségűek, a kisebbségek, különösen a romák, a legális bevándorlók és a munkaerőpiacon részt venni nem tudók munkaerő-piaci részvétele előtt álló akadályok megszüntetése révén – valamennyi lakos számára egész élete során biztosítják a hozzáférést és a lehetőségeket. Megfelelő eszközök biztosításával a tagállamoknak arról is gondoskodniuk kell, hogy a gazdasági növekedés hasznából minden állampolgár és minden régió részesüljön. A tagállami reformprogramok középpontjába tehát a munkaerőpiac hatékony működését kell helyezni, azaz be kell ruházni a sikeres átalakításba, a képzési rendszerekbe és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő készségek fejlesztésébe, javítani kell a munkahelyek minőségét és a nemek közötti egyenlőséget, küzdeni kell a szegmentáció, a diszkrimináció, a strukturális – különösen a fiatalokat sújtó – munkanélküliség és az inaktivitás ellen, a foglalkoztatás minden formájában biztonságot nyújtva a munkavállalóknak, ugyanakkor a szegénység visszaszorítása érdekében megfelelő és fenntartható szociális védelmet és aktív befogadást kell biztosítani. Módosítás 16 Határozatra irányuló javaslat 11 a preambulumbekezdés (új) (11a)  Az „inkluzív növekedésre” vonatkozó célkitűzés összefüggésében a tagállamoknak a Bizottság kezdeményezésére megfelelő jogalkotási keretet kell kialakítaniuk a foglalkoztatás új formáira vonatkozólag. Egy ilyen kereten belül figyelmet kell fordítani a foglalkoztatás új formáinak biztosítására és el kell kerülni a munkaerőpiac széttöredezését, valamint szavatolni kell az egyéni és kollektív munkajogok, köztük a munkahelyi és a magánélet összeegyeztethetőségének átfogó védelmét és a munkavállalók megfelelő szociális biztonságát. Módosítás 61 Határozatra irányuló javaslat 11 b preambulumbekezdés (új) (11b)  A tagállami reformprogramoknak arra kell irányulniuk, hogy elősegítsék mind a munkahelyteremtést, mind a munkaerőpiac integrációját irányító, az ILO által ösztönzött tisztességes munka és a „jó munkahely” vezérelvein alapuló foglalkozatás-elősegítő növekedést. Ennek keretében az EUMSz. 18. és 157. cikkének megfelelően biztosítani és erősíteni kell az egyenlő bánásmódot és az azonos munkahelyen egyenlő munkáért járó egyenlő díjazás elvének érvényesülését. Kiemelt figyelmet kell fordítani ezenkívül a szegénység enyhítésére az egyre több szegénységben élő munkavállaló körében és a gyermekszegénység elleni küzdelemre. Módosítás 17 Határozatra irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés (12)  Az EU és a tagállamok strukturális reformjai akkor járulhatnak hozzá ténylegesen a növekedéshez és a foglalkoztatás növeléséhez, ha világszinten javítják az EU versenyképességét, új lehetőségeket nyitnak az európai exportőrök előtt, és versenyképes módon teszik lehetővé a legfontosabb importcikkek behozatalát. A reformok megtervezésénél ezért figyelembe kell venni a külső versenyképességre gyakorolt hatásokat, hogy Európában fokozódjon a növekedés, és erősödjön a nyitott és tisztességes világpiacon való részvétel. (12)  Az EU és a tagállamok strukturális reformjai akkor járulhatnak hozzá ténylegesen a minőségi növekedéshez és a fenntartható és minőségi foglalkoztatás növeléséhez, ha megfelelőképpen reagálnak a tartós gazdasági és pénzügyi válságra és így világszinten javítják az EU versenyképességét, új lehetőségeket nyitnak az európai exportőrök előtt, és versenyképes módon teszik lehetővé a legfontosabb importcikkek behozatalát. A reformok megtervezésénél ezért figyelembe kell venni a külső versenyképességre gyakorolt hatásokat, hogy az Európai Unióban fokozódjon a növekedés, és erősödjön a nyitott és tisztességes világpiacon való részvétel, és az EU törekedjen arra, hogy a foglalkoztatásra, a munkaerő mobilitására és a szociális pénzügyi eszközökre, például a nyugdíjra jelentős hatással bíró szereplőket szoros, globális ellenőrzés alá vonja. Módosítás 18 Határozatra irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés (13)  Az Európa 2020 stratégia hátterét a tagállamok által teljes mértékben és azonos ütemben végrehajtott integrált szakpolitikáknak kell adniuk; ily módon elérhető, hogy az összehangolt strukturális reformok pozitív áthatásokat váltsanak ki. (13)  Az Európa 2020 stratégia hátterét a tagállamok által hatékonyan, saját hazai helyzetük és egyedi nehézségeik kellő figyelembevételével végrehajtott integrált szakpolitikáknak kell adniuk; ily módon elérhető, hogy az összehangolt strukturális reformok pozitív áthatásokat váltsanak ki. A tagállamok gazdasági, foglalkoztatási és szociális intézkedéseit össze kell hangolni. Módosítás 19 Határozatra irányuló javaslat 13 a preambulumbekezdés (új) (13a)  Mind a nemek közötti egyenlőség, mind a munkaerő-piaci kínálat biztosítása szempontjából kulcsfontosságú a nők és lányok számára az ahhoz szükséges feltételek megteremtése, hogy beléphessenek azokba az ágazatokba, amelyekben a nők jelentősen alulreprezentáltak, valamint az ezen ágazatokban továbbra is uralkodó sztereotípiák leküzdése. Az Európa 2020 stratégiában foglalt valamennyi politikának és intézkedésnek ezért fokozottan elő kell mozdítania az esélyegyenlőséget, a nők és férfiak közötti egyenlőséget, és azokban érvényesülniük kell a nemek közötti esélyegyenlőség szempontjainak. Ez magában foglalja a nők jogainak előmozdítását célzó, valamint a nők hátrányos megkülönböztetése ellen küzdő kezdeményezéseket is. Felül kell vizsgálni a szociális védelmi rendszereket a nemek közötti egyenlőtlenségeket okozó elemek felszámolása céljából. Azokban az ágazatokban, ahol a nők felülreprezentáltak, javítani kell a munkakörülményeket. Kezelni kell a nem önkéntes alapon történő részmunkaidős foglalkoztatás kérdését. Fokozni kell a nemek közötti egyenlőséget a képzésben és az oktatásban. 2020-ig 0-5%-ra kell csökkenteni a nemek közötti bérszintkülönbséget. A mindenki számára hozzáférhető, megfizethető, rugalmas és minőségi gondozási szolgáltatások biztosításának kiterjesztése, különösen a gyermekgondozó létesítményekhez való hozzáférés a nemek közötti egyenlőséghez vezető folyamat megkönnyítésének és elősegítésének lényeges eszköze. Módosítás 20 Határozatra irányuló javaslat 13 b preambulumbekezdés (új) (13b)  A tagállamoknak az uniós finanszírozás (közte az Európai Szociális Alapból, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a Kohéziós Alapból származó források) programozása és felhasználása során figyelembe kell venniük az Európa 2020 stratégiát, és különösen annak foglalkoztatási és szociális vonatkozásait. Rendkívül fontos, hogy jobban ki kell használni a rendelkezésre álló különféle pénzügyi eszközök szinergiáit és egymást kiegészítő jellegét annak érdekében, hogy meg lehessen valósítani az intelligens, inkluzív és környezetbarát növekedést ösztönző Európa 2020 stratégia összetett célkitűzéseit, valamint hogy hatékonyabb támogatást kaphassanak a leghátrányosabb helyzetű mikrorégiók és az összetett, több dimenzióra is kiterjedő hátrányokkal küzdő legkiszolgáltatottabb csoportok. Az uniós finanszírozás felhasználásának a bürokratikus akadályok csökkenését és a hosszú távú intézkedések megkönnyítését kell eredményeznie. Módosítás 62 Határozatra irányuló javaslat 13 c preambulumbekezdés (új) (13c)  A foglalkoztatás és a társadalmi integráció támogatása, a régióknak a társadalmi és gazdasági nehézségeik leküzdésében és az egyenlőtlenségek csökkentésében történő támogatása, valamint a regionális sajátosságok figyelembevételének támogatása tekintetében a kohéziós politika fontosságára építve a tagállamoknak együtt kellene működniük nemzeti célkitűzéseik belső és egymás közötti megszervezése, kiegészítése, koordinációja és kiigazítása érdekében azért, hogy csökkenteni lehessen a különböző régiók közötti gazdasági fejlettségbeli eltéréseket. Módosítás 21 Határozatra irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés (14)  Bár a felsorolt iránymutatások a tagállamoknak szólnak, az Európa 2020 stratégiát a nemzeti, regionális és helyi hatóságokkal partnerségben, illetve a parlamentekkel, a szociális partnerekkel és a civil társadalom képviselőivel szorosan együttműködve kell végrehajtani, akiknek részt kell venniük a nemzeti reformprogramok kidolgozásában és végrehajtásában, valamint a stratégia átfogó kommunikációjában. (14)  Bár a felsorolt iránymutatások a tagállamoknak szólnak, az Európa 2020 stratégiát a nemzeti, regionális és helyi hatóságokkal partnerségben, illetve a parlamentekkel, a szociális partnerekkel és a civil társadalom képviselőivel szorosan együttműködve kell végrehajtani, akiknek részt kell venniük a nemzeti reformprogramok kidolgozásában és végrehajtásában, valamint a stratégia átfogó kommunikációjában, hiszen a szociálpolitikai stratégiáknak a helyi körülményekre és elsődleges célokra kell választ adniuk. Módosítás 22 Határozatra irányuló javaslat 14 a preambulumbekezdés (új) (14a)  Annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamokban valóban kövessék a foglalkoztatáspolitikai iránymutatásokat, javítani kell a nyitott koordinációs módszert, mivel túlságosan kis hatása van a tagállamokban. Módosítás 23 Határozatra irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés (15)  Az Európa 2020 stratégia végrehajtását a korábbinál kevesebb iránymutatás támasztja alá, amelyek a korábbi 24 iránymutatás helyébe lépnek, és koherensen kezelik a foglalkoztatáspolitikai és az átfogó gazdaságpolitikai kérdéseket. Az e határozat mellékletében szereplő tagállami foglalkoztatáspolitikai iránymutatások szoros kapcsolatban állnak a […]-i […] tanácsi ajánlás mellékletében szereplő, a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó iránymutatásokkal. Az iránymutatások együttesen alkotják az „Európa 2020 integrált iránymutatást”. (15)  Az Európa 2020 stratégia végrehajtását azon iránymutatások támasztják alá, amelyek a korábbi 24 iránymutatás helyébe lépnek, és koherensen kezelik a foglalkoztatáspolitikai, a társadalmi kohézió megszilárdításával kapcsolatos és az átfogó gazdaságpolitikai kérdéseket. Az e határozat mellékletében szereplő tagállami foglalkoztatáspolitikai iránymutatások szoros kapcsolatban állnak a […]-i […] tanácsi ajánlás mellékletében szereplő, a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó iránymutatásokkal. Az iránymutatások együttesen alkotják az „Európa 2020 integrált iránymutatást”. Módosítás 24 Határozatra irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés (16)  Az új, integrált iránymutatás az Európai Tanács következtetéseire épül. A tagállamok egymástól való kölcsönös függőségét és a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseit szem előtt tartva pontos útmutatást ad a tagállamoknak nemzeti reformprogramjaik kidolgozására és a reformok végrehajtására nézve. Az integrált iránymutatás képezi majd alapját a Tanács által esetlegesen a tagállamoknak címzendő országspecifikus ajánlásoknak. Az iránymutatás képezi majd alapját a Tanács és a Bizottság által évente az Európai Tanácsnak készítendő közös foglalkoztatási jelentésnek is. (16)  Az új, integrált iránymutatás az Európai Tanács következtetéseire épül. A tagállamok egymástól való kölcsönös függőségét és a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseit szem előtt tartva pontos útmutatást ad a tagállamoknak nemzeti reformprogramjaik kidolgozására és a reformok végrehajtására nézve. Az integrált iránymutatás képezi majd alapját a Tanács által esetlegesen a tagállamoknak címzendő országspecifikus ajánlásoknak, figyelembe véve az egyes tagállamok különböző kiindulópontját. Az iránymutatás képezi majd alapját a Tanács és a Bizottság által évente az Európai Tanácsnak készítendő közös foglalkoztatási jelentésnek is. Módosítás 63 Határozatra irányuló javaslat 16 a preambulumbekezdés (új) (16a)  A vonatkozó iránymutatások alatt felsorolt kiemelt célkitűzéseknek útmutatást kell nyújtaniuk a tagállamoknak saját nemzeti célkitűzéseik és másodlagos célkitűzéseik kijelölésében, kiemelt figyelmet fordítva a legkiszolgáltatottabb csoportok, köztük a fiatalok foglalkoztatásának növelésére és munkanélküliségének csökkentésére, az iskolai végzettség szintjének emelésére, az iskolából történő kimaradás arányának csökkentésére és az emberek szegénységből történő kiemelésére. A célkitűzések és a másodlagos célkitűzések elérése felé tett előrelépést szigorúan felügyelni kell és értékelni kell azokat az Európa 2020 célok fényében, továbbá adott esetben felül kell vizsgálni és átdolgozott vagy további célkitűzéseket és másodlagos célkitűzéseket kell meghatározni a foglalkoztatási iránymutatások felülvizsgálatakor. Módosítás 25 Határozatra irányuló javaslat 17 preambulumbekezdés (17)   Bár az iránymutatásokat évente újra meg kell határozni, a végrehajtás következetessége érdekében a jelen iránymutatásoknak 2014-ig nagyrészt változatlannak kell maradniuk, (17)  Jelen iránymutatásoknak 2020-ig nagyrészt változatlannak kell maradniuk, hogy a bennük kitűzött célok elérését megfelelően felül lehessen vizsgálni. A megvalósult célok értékelését háromévente kell elvégezni. Módosítás 26 Határozatra irányuló javaslat 17 a preambulumbekezdés (új) (17a)  Eközben el kell végezni a megtett intézkedések és azok eredményeinek tudományos elemzését és kritikus felülvizsgálatát. Módosítás 27 Határozatra irányuló javaslat 2. cikk A mellékletben foglalt iránymutatásokat figyelembe kell venni a tagállamok foglalkoztatáspolitikai intézkedéseiben, amelyekről a nemzeti reformprogramokban be kell számolni. A tagállamoknak az „Európa 2020 integrált iránymutatásban” meghatározott célkitűzésekkel konzisztens reformprogramokat kell kidolgozniuk. A mellékletben foglalt iránymutatásokat és a nemzeti reformprogramokat alkalmazni kell a tagállamok foglalkoztatáspolitikai intézkedéseiben. Figyelmesen nyomon kell követni a nemzeti reformprogramok foglalkoztatási és szociális hatását, mivel ezeknek összhangban kell állniuk az iránymutatásban meghatározott célkitűzésekkel. Módosítás 28 Határozatra irányuló javaslat 2 a cikk (új) 2a. cikk Nemzeti reformprogramjaiknak a mellékletben szereplő iránymutatások figyelembevételével történő kialakítása és végrehajtása során a tagállamok biztosítják a foglalkoztatási és szociálpolitikák hatékony irányítását. E programok kialakításába, végrehajtásába, nyomon követésébe és értékelésébe, valamint a célok és mutatók meghatározásába is szorosan be kell vonni az érintett feleket, beleértve a regionális és helyi szinten érintetteket is ,ideértve az Európa 2020 stratégia különféle szempontjai által érintett feleket, a parlamenti szerveket és a szociális partnereket. A mellékletben szereplő fő uniós célkitűzések megvalósulását megfelelő alárendelt célkitűzések és mutatók, beleértve eredménymutatók, valamint nemzeti célok, mutatók és eredménytáblák meghatározásával kell nyomon követni. A tagállamok e célkitűzéseket és mutatókat, valamint a Tanács által számukra megfogalmazott iránymutatásokat és országspecifikus ajánlásokat is figyelembe veszik. A tagállamok szorosan ellenőrzik a megfelelő nemzeti reformprogram keretében végrehajtott reformok foglalkoztatási és szociális hatását. A mellékletben szereplő iránymutatások alkalmazásáról szóló jelentés elkészítésekor a tagállamok követik az uniós szinten megállapítandó struktúrát, és az egyértelműség, az átláthatóság és az tagállamok közötti összehasonlíthatóság érdekében ugyanazokat az elemeket szerepeltetik jelentéseikben. Módosítás 29 Határozatra irányuló javaslat Melléklet – 7 iránymutatás – cím 7. iránymutatás: A munkaerő-piaci részvétel növelése és a strukturális munkanélküliség csökkentése 7. iránymutatás: Több és jobb munkahely létrehozása, a munkanélküliség csökkentése és a munkaerő-piaci részvétel növelése a gazdaságilag aktív népesség 75%-ára Módosítás 30 Határozatra irányuló javaslat Melléklet – 7 iránymutatás – -1 bekezdés (új) A tagállamok nemzeti célszámaikat úgy alakítják, hogy 2020-ra 75%-ra nőjön a nők és férfiak foglalkoztatási rátája – a teljes foglalkoztatás elérését megcélozva –, elsősorban a fiatal, az idősebb, az alacsony képzettségű és a fogyatékkal élő munkavállalók, a kisebbségek, különösen a romák fokozott munkaerő-piaci részvétele, valamint a legális bevándorlók jobb integrációja révén. A tagállamok továbbá úgy alakítják nemzeti célszámaikat, hogy az oktatásban, képzésben és foglalkoztatásban részt vevő 15–24 éves nők és férfiak aránya 90%-ra nőjön. A tagállamok 2014-ig 10%-kal növelik a foglalkoztatási rátát, a következő csoportokra összpontosítva: - 15 és 25 év közötti fiatalok; - 50 és 64 év közötti idősebb munkavállalók; - nők; - szakképzetlen munkavállalók; - fogyatékkal élők; - migráns háttérrel rendelkezők. A hosszú távú munkanélküliség arányát 10%-kal kell csökkenteni. Módosítás 31 Határozatra irányuló javaslat Melléklet – 7 iránymutatás – 1 bekezdés A tagállamoknak integrálniuk kell munkaerő-piaci politikáikba az Európai Tanács által jóváhagyott, a rugalmas biztonságra vonatkozó elveket, és az Európai Szociális Alap támogatásainak lehető legteljesebb felhasználása révén alkalmazniuk kell azokat annak érdekében, hogy nőjön a munkaerő-piaci részvétel, fokozódjon a szegmentáció, az inaktivitás és a nemek közötti egyenlőtlenség elleni küzdelem, ugyanakkor pedig csökkenjen a strukturális munkanélküliség. A rugalmasság és a biztonság fokozására irányuló intézkedéseknek kiegyensúlyozottaknak kell lenniük, és erősíteniük kell egymást. A tagállamoknak ezért rugalmas, ám biztonságos munkaszerződéseket, aktív munkaerő-piaci és a munkaerő mobilitását elősegítő politikákat kell kialakítaniuk, ténylegesen biztosítaniuk kell az egész életen át tartó tanulás lehetőségét, és a szakmai átmenetet biztosító, a munkanélküliek jogait és aktív munkakeresésre vonatkozó kötelességét egyértelműen megállapító társadalombiztosítási rendszereket kell létrehozniuk. E cél eléréséhez a tagállamoknak ösztönözniük kell a növekedést, új, tisztességes munkahelyeket teremtve, növelniük kell a gazdaság, különösen a kkv-k innovációs lehetőségeit, valamint mentesíteniük kell az ipart az igazgatási és nem vámjellegű akadályok alól. E célból a tagállamoknak az üzleti élet sokszínűségét és a munkavállalók jogait tekintetbe vevő szabályozási és támogatási eszközöket is ki kell dolgozniuk annak érdekében, hogy minden vállalkozástípusra egyenlő feltételek vonatkozzanak a piaci verseny és a piaci érvényesülés vonatkozásában. A nők és a fiatalok munkaerőpiacra való belépésének megkönnyítésére a demográfiai kihívások szem előtt tartásával meg kell teremteni a kielégítő gyermekgondozási lehetőségek feltételeit, hogy az iskola előtti korban lévő valamennyi gyermek rendelkezésére álljon családon kívüli gondozóhely, és a szociális partnerekkel szoros együttműködésben az iskolai képzés befejezése után minden fiatal négy hónapon belül valódi munkahelyhez jusson, illetve oktatásban és továbbképzésben vehessen részt. A hosszú távon munkanélküliek számára foglalkoztathatóságot növelő intézkedéseket kell kínálni, és ezekre az intézkedésekre vonatkozóan mennyiségi célokat kell kitűzni a megelőző jellegű munkaerő-piaci politikák megszilárdítása céljából. Mindezek eredményeként a hosszú távon munkanélküliek legalább 25%-ának részt kell vennie aktív munkaerő-piaci intézkedésben, vagyis továbbképzésben, oktatásban és/vagy átképzésben. Módosítás 32 Határozatra irányuló javaslat Melléklet – 7 iránymutatás – 2 bekezdés A tagállamoknak erősíteniük kell a szociális párbeszédet, és a munkaerő-piaci szegmentáció kezelése érdekében intézkedéseket kell hozniuk az ideiglenes, a bizonytalan, az alul- és az illegális foglalkoztatás megszüntetésére. Jutalmazni kell a szakmai mobilitást. Figyelmet kell fordítani a munkahelyek minőségére és a foglalkoztatási viszonyokra: küzdeni kell az alacsony bérek ellen, és megfelelő szociális biztonságot kell teremteni a határozott idejű szerződéssel dolgozók és az önfoglalkoztatók számára is. Erősíteni kell, és mindenki – többek között a fiatalok és a munkanélküliség által fenyegetettek – számára elérhetővé kell tenni a foglalkoztatási szolgálatokat, valamint személyre szabott szolgáltatásokat kell nyújtani a munkaerőpiacról kiszorultak számára. A tagállamoknak a szociális partnerekkel együttműködésben növelniük kell a foglalkoztatási arányt különösen a fiatalok, az alacsony képzettségűek és a megkülönböztetett védelmet igénylők esetében ösztönző intézkedések és/vagy támogatás, tanácsadás, a munkaerőpiac igényeire szabott oktatás és továbbképzés révén. A tagállamoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 18. és 157. cikkének megfelelően biztosítaniuk és erősíteniük kell az egyenlő bánásmódot és az azonos munkahelyen egyenlő munkáért járó egyenlő díjazás elvének érvényesülését. Figyelmet kell fordítani a munkahelyek minőségére is a szegény munkavállalók számának csökkentése révén. Továbbá a tagállamoknak erre alkalmas programok révén növelniük kell a legális bevándorlók foglalkoztathatóságát. Folyamatos erőfeszítésekre és innovatív programokra van szükség a fogyatékkal élők munkaerő-piaci integrálása érdekében, többek között támogatott munkahelyek segítségével. A tagállamoknak meg kell szüntetniük a pályakezdők munkaerő-piaci belépését megnehezítő korlátokat, támogatniuk kell munkahelyek létrehozását és a szociális innovációt, valamint javítaniuk kell a munkaközvetítői szolgáltatások – köztük az ilyen jellegű közszolgáltatások – hatékonyságát és minőségét. A munkaügyi központoknak képzési és mentorálási programokat kell nyújtaniuk az információs és kommunikációs technológiák témakörében, valamint gyors internetkapcsolatot kell biztosítaniuk a munkakeresők, különösen az idősebbek, a legális bevándorlók, az etnikai kisebbségek és a fogyatékkal élők számára annak érdekében, hogy optimálisan elő tudják segíteni a munkakeresést. Ezzel összefüggésben támogatni kell az önfoglalkoztatás egyéni és kollektív formáit szociális gazdasági típusú vállalkozások révén. Külön intézkedéseket kell hozni a nők alacsony bérezésű munkahelyeken való felülreprezentáltsága ellen, valamint hatékonyabban ösztönözni kell a nők vezetői állásokban való alkalmazását a munkaerő-piac nemek szerinti szegmentációjának megelőzése érdekében. Különösen a munkaidőre vonatkozó előírásokat kell kiigazítani, hogy a családi élet és a munka összeegyeztethető legyen, valamint a munkahelyi életből rugalmasabban át lehessen lépni a harmadik életszakaszba. A tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy az apákat a gyermekgondozásban való részvételre ösztönözzék, és felül kell vizsgálniuk adózási rendszereiket, hogy azokat foglalkoztatásbaráttá tegyék. A rugalmasság növelése céljából és a termelési ciklusokra való hatékonyabb reagálás érdekében a rugalmas biztonsággal kapcsolatos külső és belső stratégiákat aktív munkaerő-piaci politikák és a foglalkoztatás minden formájában részt vevő munkavállalók számára elérhető megfelelő szociális biztonsági rendszerek révén jobban kell alkalmazni, hogy a munkahelyváltás ne járjon aránytalan anyagi terhekkel. Hangsúlyozni kell, hogy szociális biztonság nélkül a rugalmasság nem fenntartható módja a foglalkoztatás növelésének. A fentiekhez kell járulnia a munkakeresés aktív támogatása iránti egyértelmű elkötelezettségnek. Az új foglalkoztatási formák, például a szokásostól eltérő időszakos munka, a részmunkaidő és a távmunka, vagy a munkavállalók mobilitása nem vezethet az egyéni és kollektív munkavállalói jogok csorbulásához és az érintettek szociális biztonságának csökkenéséhez. Gondoskodni kell arról, hogy az új foglalkoztatási formák ne a szabályos (teljes munkaidős, állandó) szerződések rovására jöjjenek létre. Erőfeszítéseket kell tenni a be nem jelentett foglalkoztatás elleni küzdelem érdekében a munkavállalói jogok ellenőrzését és végrehajtását célzó hatékony intézkedések révén. Mind a munkahelyteremtést, mind a munkaerőpiac integrációját az ILO által ösztönzött tisztességes munka és a „jó munkahely” elvének kell vezérelnie. A munkaerőpiac működésének és teljesítményének javítása terén a tagállamoknak ösztönözniük kell a szociális partnerséget, aktívan be kell vonniuk a szociális partnereket a nemzeti politika kialakításába és teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk azon jogukat, hogy – a nemzeti jogszabályoknak és gyakorlatnak megfelelően – kollektív szerződéseket kössenek és érvényesítsék azokat. Módosítás 33 Határozatra irányuló javaslat Melléklet – 7 iránymutatás – 2 a bekezdés (új) Rendkívül fontos, hogy olyan, minőségi munkahelyek jöjjenek létre, amelyekre hosszabb távon is szükség van, és magas többletértékkel rendelkeznek. Ezért elengedhetetlen, hogy az oktatási és a foglalkoztatási politikák támogassák a gazdasági szerkezetben bekövetkező változásokat. Általában véve elmondható, hogy a gazdasági válság idején megszűnt munkahelyeket nem fogják a korábbival azonos ágazatban és azonos számban ismét létrehozni. Ezért az oktatási rendszernek rugalmasan kell reagálnia az új gazdasági struktúrát kísérő munkaerő-piaci elvárásokra. A foglalkoztatási politikának a lehető legzökkenőmentesebb átmenetet kell biztosítania a munkavállalók számára a gazdasági ágazatok és a különféle munkaerő-piaci állapotok között. Ezért most a korábbinál is fontosabb, hogy hosszú távú célokból induljunk ki, és még inkább az összehangolt intézkedésekre összpontosítsunk a vállalkozás-, az oktatás- és a foglalkoztatáspolitikák terén. Módosítás 34 Határozatra irányuló javaslat Melléklet – 7 iránymutatás – 3 bekezdés A versenyképesség és a munkaerő-piaci részvétel – különösen az alacsonyan képzettek részvételének – növelése érdekében a tagállamoknak a 2. gazdaságpolitikai iránymutatással összhangban felül kell vizsgálniuk adó- és szociális juttatási rendszereiket, valamint az állami szolgálatok azon képességét, hogy megfelelő támogatást nyújtsanak. A tagállamoknak az aktív öregedést, a nemek közötti esélyegyenlőséget és azonos fizetést, valamint a fiatalok, a fogyatékkal élők, a legális bevándorlók és egyéb kiszolgáltatott csoportok munkaerő-piaci integrációját erősítő politikák révén növelniük kell a munkaerő-piaci részvételt. A megfizethető gyermekgondozás és az innovatív munkaszervezés révén a munka és a családi élet összeegyeztethetőségét szolgáló politikáknak a foglalkoztatási ráta növelésére kell irányulniuk, különösen a fiatalok, az idős munkavállalók és a nők körében, és arra kell törekedniük, hogy a tudományos és műszaki területen megtartsák a magasan képzett női munkaerőt. A tagállamoknak meg kell szüntetniük a munkaerő-piaci belépés korlátait, támogatniuk kell az önfoglalkoztatást, növelniük kell a környezetbarát munkahelyek és a gondozói állások számát, valamint erősíteniük kell a szociális innovációt. Ebben az összefüggésben az Európai Szociális Alapból származó forrásokat teljes mértékben a foglalkoztathatóság növelésére és a munkahelyek minőségének javítására kell felhasználni, a biztató jövőjű szakmákban a személyes képességek fejlesztésére és a minőségi követelmények teljesítésére irányuló intézkedések révén. A szakmai mobilitás előmozdításához a tagállamoknak ösztönzők révén javítaniuk kell a mobilitási készséget az Európai Unión belül. Ennek eléréséhez meg kell vizsgálni és lehetőség szerint egyszerűsíteni kell az Európai Szociális Alap támogatásaiból való részesülésre vonatkozó szabályokat. A nemzeti költségvetéseket és az unió általános költségvetését, beleértve az Európai Szociális Alapot és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot, össze kell hangolni és úgy kell alakítani, hogy a munkaerőt egy fenntartható gazdaságra készítsék fel. E célból a tagállamoknak lépéseket kell tenniük az ezen alapok céljairól és a felhasználás feltételeiről szóló információk közzétételére. Módosítás 35 Határozatra irányuló javaslat Melléklet – 7 iránymutatás – 3 a bekezdés (új) A tagállamok támogatják az uniós mikrofinanszírozási eszközt mint annak példáját, hogy hogyan ötvözhetők a gazdasági és szociális intézkedések a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás fellendítése érdekében. A nemzeti és uniós mikrofinanszírozási eszközöket olyan konkrét képzési és mentorprogramoknak, valamint szociális juttatási rendszereknek kell kísérniük, amelyek a vállalkozás elindítását követő első évben biztosítják a minimális bevételt annak érdekében, hogy a vállalkozás reális választási lehetőség legyen. Módosítás 36 Határozatra irányuló javaslat Melléklet – 7 iránymutatás – 3 b bekezdés (új) A tagállamoknak támogatniuk kell a közérdekű szociális szolgáltatásokat és be kell ruházniuk azokba, köztük a munkaügyi, az egészségügyi és a lakhatási szolgáltatásokba is, amelyeket megfelelően finanszírozni kell. Módosítás 37 Határozatra irányuló javaslat Melléklet – 7 iránymutatás – 4 bekezdés A tagállamok nemzeti célszámainak alapját képező kiemelt uniós cél az, hogy 2020-ra 75 %-ra nőjön a 20–64 év közötti nők és férfiak foglalkoztatási rátája, többek között a fiatalok, az idős és az alacsonyan képzett munkavállalók fokozott részvétele, valamint a legális bevándorlók jobb integrációja révén. törölve Módosítás 38 Határozatra irányuló javaslat Melléklet – 8 iránymutatás – cím 8. iránymutatás: A munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, képzett munkaerő, a munkaminőség fokozása és az egész életen át tartó tanulás ösztönzése 8. iránymutatás: A munkaminőség fokozása és az egész életen át tartó tanulás ösztönzése, a tisztességes munka megerősítése és képzett munkaerő kialakítása Módosítás 39 Határozatra irányuló javaslat Melléklet – 8 iránymutatás – -1 bekezdés (új) A tagállamok nemzeti célszámaikat úgy alakítják, hogy 2020-ig 10%-ra csökkenjen az iskolából kimaradók aránya, a felsőfokú vagy ennek megfelelő végzettséggel rendelkező 30–34 éveseké pedig egyidejűleg legalább 40%-ra nőjön. Módosítás 40 Határozatra irányuló javaslat Melléklet – 8 iránymutatás – 1 bekezdés A tagállamoknak a munkaerő-piaci jelenlegi és jövőbeni kereslethez alkalmazkodó, megfelelő tudás és készségkínálat révén erősíteniük kell a foglalkoztathatóságot és a termelékenységet. A minőségi alapoktatás és a vonzó szakképzés mellett hatékonyan kell ösztönözni az egész életen át tartó tanulásra, második esélyt kell kínálni, lehetővé téve ezáltal valamennyi felnőtt számára, hogy tovább képezze magát, valamint célzott bevándorlási és integrációs politikát kell kialakítani. A tagállamoknak ki kell alakítaniuk a megszerzett szakismeretek elismerési rendszerét, meg kell szüntetniük a munkavállalók foglalkoztatási és földrajzi mobilitását korlátozó tényezőket, transzverzális kompetenciák megszerzésére és kreativitásra kell ösztönözniük, az alacsonyan képzettek támogatására és az idős munkavállalók foglalkoztathatóságára kell összpontosítaniuk, valamint ezzel egy időben ösztönözniük kell a magasan képzett munkavállalók – köztük a kutatók – képzését, valamint készség- és tapasztalatszerzését. A tagállamok számára elsődleges fontosságú a jó minőségű alapoktatás és a munkavállalókat készségeiknek a munkaerőpiac igényeihez való hozzáigazításában segítő, vonzó szakképzés biztosítása. Ezeket a különösen a 25 és 35 év közötti fiatalok számára második esélyt kínáló lehetőségeknek kell kiegészíteniük, amelyeknek magukban kell foglalniuk az oktatás vagy szakképzés kötelező felajánlását és az egész életen át tartó tanulás hatékony ösztönzését is, amelynek során a szociális partnereket fel kell szólítani a szükséges idő rendelkezésre bocsátására és a szakképzés anyagi támogatására. A tagállamoknak különösen az iskolából kimaradók arányát kell 10% alá csökkenteniük, a migrációs és integrációs politikát pedig nyelvtanulási és társadalomtudományi lehetőségekkel kell kiegészíteniük. A tagállamoknak ezenkívül ki kell alakítaniuk a megszerzett szakismeretek és készségek elismerési rendszerét. Módosítás 41 Határozatra irányuló javaslat Melléklet – 8 iránymutatás – 2 bekezdés A szociális partnerekkel és az üzleti világgal együttműködésben a tagállamoknak javítaniuk kell a képzési lehetőségekhez való hozzáférést és meg kell erősíteniük az oktatási és karrier-tanácsadást, az új álláshelyekről és –lehetőségekről adott rendszeres tájékoztatás, a vállalkozói készség erősítése és a szükséges készségek jobb előrejelzése mellett. Közös állami, egyéni és munkáltatói pénzügyi hozzájárulások révén ösztönözni kell a humán erőforrás fejlesztésébe való beruházást, a magasabb képzettségi szint elérését és az egész életen át tartó tanulási programokban való részvételt. A tagállamoknak a szociális partnerekkel együtt támogatniuk kell a fiatalokat, elsősorban a nem dolgozó, illetve nem tanuló fiatalokat: a frissen végzettek elhelyezkedését segítő programokat kell létesíteniük, továbbképzési lehetőségeket – például szakmai gyakorlatokat – kell kínálniuk, és a fiatalok munkanélkülivé válása esetén gyorsan be kell avatkozniuk. A készségfejlesztés és az előkészítő politikák rendszeres ellenőrzése segíthet a fejlesztésre szoruló területek azonosításában, és fokozhatja az oktatási és képzési rendszerek munkaerő-piaci szükségletekhez való alkalmazkodását. E célkitűzések végrehajtása érdekében a tagállamoknak a lehető legteljesebb mértékben mozgósítaniuk kell az uniós forrásokat. A szociális partnerekkel és a vállalkozásokkal együttműködésben a tagállamoknak javítaniuk kell a képzési lehetőségekhez való hozzáférést – beleértve a szakképzést is –, és meg kell erősíteniük az oktatási és karrier-tanácsadást, az új álláshelyekről és -lehetőségekről adott rendszeres tájékoztatás és az azok elősegítésére irányuló megfelelő intézkedések, a vállalkozói készség erősítése, a kkv-k fejlesztése és a szükséges minőségi követelmények jobb előrejelzése mellett. A humán erőforrások fejlesztését, a magas színvonalú képzést és továbbképzést közös munkáltatói és állami pénzügyi hozzájárulások révén kell finanszírozni. A jó minőségű általános és szakképzéshez való hozzáférést és az iskolából kimaradók oktatási rendszerbe történő újbóli bevonását mindenki számára mindenkor lehetővé kell tenni. A tagállamoknak beruházásokat kell végrehajtaniuk az oktatási rendszer terén, hogy teljesüljön a gazdaságilag aktív népesség készségeinek fejlesztésére irányuló cél, figyelembe véve az informális és a nem formális közegben való tanulást is. Ennek során különösen a foglalkoztathatóságra irányuló reformoknak – a képzés vagy az információs és kommunikációs technológiák (ikt) területén elsajátítandó ismeretek révén – olyan fő készségek megszerzését kell elősegíteniük, amelyekre minden munkavállalónak szüksége van ahhoz, hogy a tudásalapú gazdaságban sikeres legyen. Intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy általános gyakorlattá váljanak a fiatalok és az oktatók tanulmányútjai. A tagállamoknak nyitottabbá és a célnak jobban megfelelővé kell tenniük az általános és szakoktatási rendszereket és a nem szakmai képzést minden korosztály számára, különösen rugalmas tanulási lehetőségeket biztosító nemzeti képesítési keretrendszerek végrehajtása, valamint az általános és szakoktatási intézmények és a munka világa között létrejövő partnerségek ösztönzése révén – ideértve a fizetett szakmai gyakorlatokat –, hogy jelentősen növeljék a magasabb fokú iskolai végzettséggel és szakmai képesítéssel rendelkezők arányát. Módosítás 42 Határozatra irányuló javaslat Melléklet – 8 iránymutatás – 2 a bekezdés (új) A készségfejlesztés és az előkészítő politikák rendszeres ellenőrzése segíthet a fejlesztésre szoruló területek azonosításában, és fokozhatja az oktatási és képzési rendszerek munkaerő-piaci szükségletekhez való alkalmazkodását. E célkitűzések végrehajtása érdekében a tagállamoknak teljes mértékben mozgósítaniuk kell az uniós forrásokat. Módosítás 43 Határozatra irányuló javaslat Melléklet – 8 a iránymutatás (új) 8a. iránymutatás: A szociális és gazdasági kohéziós politika megerősítése a foglalkoztatás támogatására A tagállamok elkötelezik magukat aziránt, hogy közösen kidolgozzák, kiegészítik, összehangolják és kiigazítják nemzeti célkitűzéseiket nemzeti szinten és egymás között, oly módon, hogy a gazdasági fejlődés terén a régiók között tapasztalható egyenlőtlenségek csökkenjenek. A tagállamok tisztában vannak azzal, hogy a kohéziós politika olyan hatásos eszköz, amely támogatja az iránymutatásokat, de ugyanakkor nincs alárendelve azoknak azáltal, hogy figyelembe veszi a regionális sajátosságokat, támogatja a régiókat a társadalmi és gazdasági nehézségeik leküzdésében és az egyenlőtlenségek csökkentésében. Integrált megközelítést, többszintű kormányzási és partnerségi elveket kell az irányítás középpontjába állítani és a stratégia mozgatójává tenni, míg a regionális és helyi szinteknek fontos szerepet kell játszaniuk az Unióban élő és különösen a szociális gazdaságban működő megszámlálhatatlan gazdasági és társadalmi szereplő, különösen a kkv-k elérésének megkönnyítésében. A kohéziós politika ezért nem csupán stabil pénzügyi hozzájárulások forrása, hanem a gazdasági fejlődés hatékony eszköze, így a foglalkoztatást segítő eszköz az Unió összes régiója számára. A tagállamoknak növelniük kell a közlekedésbe, az energetikába, a távközlésbe és az informatikai infrastruktúrákba történő befektetéseket, és teljes mértékben ki kell aknázniuk az európai strukturális alapokat. A megvalósítási rendszerek egyszerűsítésével ösztönözni kell a potenciális kedvezményezettek részvételét az Unió társfinanszírozásával folyó programokban. Ennek elérésére a tagállamoknak az integrált megközelítéssel összhangban kapcsolódási pontokat kell teremteniük kohéziós politikáik és más meglévő ágazati politikáik között, mivel a kohézió nem csupán költségekkel jár, hanem erőt adó eszköz a kihasználatlan potenciál kiaknázására, amely csökkenti az országok és régiók közötti strukturális különbségeket, fokozza a növekedést és javítja az uniós régiók versenyképességét a globalizált világban, ellensúlyozza a világszintű gazdasági válság hatásait és szociális tőkét teremt az Unióban. Módosítás 44 Határozatra irányuló javaslat Melléklet – 9 iránymutatás – cím és 1 bekezdés 9. iránymutatás: Az oktatási és képzési rendszerek teljesítményének javítása minden szinten, valamint a felsőoktatásban részt vevők számának növelése törölve A minőségi oktatás és képzés mindenki számára történő biztosítása és az oktatási eredmények javítása érdekében a tagállamoknak hatékony beruházásokat kell végrehajtaniuk az oktatási és képzési rendszerek terén, elsősorban az uniós munkaerő szakképzettségének növelése céljából, lehetővé téve, hogy a munkaerő megfeleljen a modern munkaerőpiac gyorsan változó szükségleteinek. A fellépésnek az oktatás minden területére ki kell terjednie (a koragyermekkori neveléstől kezdve a felsőoktatáson és a szakképzésen át a felnőttképzésig), figyelemmel az informális és nem formális kontextusra is. A reformoknak – különösen a foglalkoztathatóság, továbbképzés, IKT-készségek tekintetében – olyan fő kompetenciák megszerzését kell elősegíteniük, amelyekre mindenkinek szüksége van ahhoz, hogy a tudásalapú gazdaságban sikert érjen el. Lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy rendszeressé és megszokottá váljanak a fiatalok és az oktatók tanulmányútjai. A tagállamoknak nyitottabbá és relevánsabbá kell tenniük az oktatási rendszereket, egyrészt rugalmas tanulási lehetőségeket biztosító nemzeti képesítési keretrendszerek kialakítása, másrészt az oktatási/képzési rendszerek és munka világa között létrejövő partnerségek ösztönzése révén. Növelni kell az oktatói szakma vonzerejét. A felsőoktatást nyitottabbá kell tenni a nem hagyományos diákok számára is, és növelni kell a felsőfokú oktatásban való részvételt. A tagállamoknak lépéseket kell tenniük a korai iskolaelhagyás megakadályozására, hogy csökkentsék a munkanélküli, illetve nem tanuló fiatalok számát. Módosítás 45 Határozatra irányuló javaslat Melléklet – 9 iránymutatás – 2 bekezdés A tagállamok nemzeti célszámainak alapját képező kiemelt uniós cél az, hogy 2020-ig 10 %-ra csökkenjen az iskolából kimaradók aránya, a felsőfokú vagy ennek megfelelő végzettséggel rendelkező 30–34 éveseké pedig legalább 40 %-ra nőjön. törölve Módosítás 46 Határozatra irányuló javaslat Melléklet – 10 iránymutatás – cím 10. iránymutatás: A társadalmi összetartozás erősítése és a szegénység elleni küzdelem 10. iránymutatás: A szegénység elleni küzdelem és a társadalmi összetartozás és szociális védelem erősítése Módosítás 47 Határozatra irányuló javaslat Melléklet – 10 iránymutatás – -1 bekezdés (új) A tagállamok meghatározzák nemzeti célkitűzéseiket annak érdekében, hogy 25%-kal csökkentsék az országos szegénységi küszöbök alatt élő európaiak számát, 20 millió embert kiemelve a szegénységből, különösen foglalkoztatás- és oktatáspolitikai intézkedések révén. Módosítás 48 Határozatra irányuló javaslat Melléklet – 10 iránymutatás – 1 bekezdés A szegénység csökkentésére irányuló tagállami erőfeszítéseknek – az Európai Szociális Alap forrásainak lehető legteljesebb kihasználásával – ösztönözniük kell a társadalomban és a gazdaságban való teljes részvételt, és bővíteniük kell a foglalkoztatási lehetőségeket. Az erőfeszítések másik célja, hogy mindenki számára egyenlő lehetőségeket biztosítsanak, például a megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz és közszolgáltatásokhoz (a 4. iránymutatással összhangban ideértve az online szolgáltatásokat is), valamint az egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférés révén. A tagállamoknak hatékony diszkriminációellenes intézkedéseket kell hozniuk. A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem, az emberek hatalommal való felruházása és a munkaerő-piaci részvétel támogatása érdekében javítani kell a szociális védelmi rendszereken, elő kell segíteni az egész életen át tartó tanulást, és az aktív befogadást elősegítő politikát kell folytatni, hogy az emberek számára valamennyi életszakaszban lehetőségeket teremtsünk, és hogy megvédjük őket a kirekesztődés veszélyétől. Korszerűsíteni kell a társadalombiztosítási és nyugdíjrendszereket annak érdekében, hogy pénzügyileg fenntartható módon megfelelő jövedelemtámogatást és egészségügyi ellátást kínáljanak, azaz elősegítsék a szociális kohéziót. A szociális juttatási rendszereknek elsősorban az átmenetek alatt kell garantálniuk a jövedelem biztonságát, és arra kell összpontosítaniuk, hogy a társadalmi kirekesztettség által leginkább fenyegetett csoportok – gyermeküket egyedül nevelő szülők, kisebbségek, fogyatékkal élők, gyermekek és fiatalok, idős nők és férfiak, legális bevándorlók és a hajléktalanok – körében csökkenjen a szegénység. A tagállamoknak a leginkább kiszolgáltatottak támogatása érdekében a szociális gazdaság és a szociális innováció megvalósulását kell elősegíteniük. A szegénység és a kirekesztődés elleni küzdelem továbbra is létfontosságú kihívás. E cél elérése érdekében lakóhelytől vagy képzettségi szinttől függetlenül valamennyi társadalmi csoport számára lehetőséget kell teremteni a munkaerő-piacon való részvételre vagy az oda való visszatérésre. Döntő fontosságú, hogy egyensúly jöjjön létre aközött, hogy az emberek kellő biztonságérzetet kapjanak, illetve hogy megmaradjon motivációjuk a munkavégzés és a pénzkeresés iránt. E cél elérése érdekében a tagállamoknak erőfeszítéseket kell tenniük a szegénységnek, többek között az aktív keresők szegénységének csökkentésére, az emberek saját választása alapján a politikában, a társadalomban, a művészetekben és a gazdaságban való teljes részvétel ösztönzésére és a foglalkoztatási lehetőségek bővítésére, amivel kapcsolatban az Európai Szociális Alap forrásait is fel kell használni. A tagállamoknak ennek során különös figyelmet kell fordítaniuk a dolgozó szegények növekvő számára. A szegénység elleni küzdelemre vonatkozó konkrét célok meghatározása érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a szegénység hogyan mérendő. Azt az általános meghatározást, miszerint szegénynek az tekintendő, aki a mediánjövedelem 60%-ánál kevesebbet keres, árnyalni kell. A szegénység nem állapítható meg ilyen egyoldalú mutató alapján. Biztosítani kell, hogy továbbra is mindenki számára megmaradjanak az egyenlő lehetőségek, valamint a megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz és közszolgáltatásokhoz (a 4. iránymutatással összhangban ideértve az online szolgáltatásokat is) való hozzáférés, különösen a szociális rendszerek, a foglalkoztatás, az egészségügy és a lakhatás területén, beleértve a lakosság sérülékeny és gyengébb csoportjait is. A tagállamoknak biztosítaniuk kell továbbá, hogy a közszolgáltatók által nyújtott szóbeli vagy írásbeli tájékoztatás egyértelmű és teljes legyen, valamint hogy valamely juttatás nyújtásának elutasítása esetén jelöljék meg annak indokait, ismertetve az érintett személy jogorvoslati lehetőségeit. Annak az alapelvnek, hogy azonos képzettség és azonos foglalkoztatási típus esetében a férfiak és a nők között nem kerülhet sor megkülönböztetésre, minden típusú munkaviszony esetében jogilag kötelező érvényűnek kell lennie a tagállamokban. A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem érdekében lehetővé kell tenni az emberek számára, hogy aktív szerepet játszhassanak a társadalomban, ösztönözni kell munkaerő-piaci részvételüket, tovább kell javítani a szociális védelmi rendszereket és az aktív befogadást elősegítő politikákat, hogy az emberek számára a különböző igények és felelősségi körök figyelembevételével valamennyi életszakaszban lehetőségeket és munkához jutási esélyt teremtsünk, továbbá meg kell védeni őket a kirekesztődés veszélyétől és támogatni kell őket – különösen pedig a munkaerőpiactól legtávolabb esőket – a minőségi munkahelyhez jutásban. Ezért az aktív munkaerő-politika keretében hatékony, a képzésre és a munkahelyteremtésre irányuló megközelítési módokat kell kialakítani azok számára, akik képzés hiányában a munkaerőpiacon kívül rekednek. Ugyanakkor korszerűsíteni kell a társadalombiztosítási és nyugdíjrendszereket annak érdekében, hogy a szegénységi küszöböt meghaladó jövedelmet biztosítsanak a társadalmi életben való részvétel lehetővé tétele és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés érdekében, megőrizve e rendszerek pénzügyi fenntarthatóságát. A szociális juttatási rendszereknek az átmenetek alatt garantálniuk kell a jövedelem biztonságát és csökkenteniük kell a szegénységet, különösen a társadalmi kirekesztettség által leginkább fenyegetett csoportok – gyermeküket egyedül nevelő szülők, kisebbségek, fogyatékkal élők, gyermekek és fiatalok, idős nők és férfiak, legális bevándorlók és a hajléktalanok – körében. A tagállamok különösen kötelezettséget vállalnak a gyermekszegénység leküzdésére megfelelő intézkedések segítségével, hogy a gyermekek ne legyenek korlátozva személyes fejlődésükben, és szabad fejlődésüket akadályozó, szegénységgel kapcsolatos problémák miatt ne kerüljenek hátrányos helyzetbe szakmai karrierjük kezdetén. Különösen fontos az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés és a hátrányos helyzetű családok gyermekei számára biztosított esélyegyenlőség annak megelőzése érdekében, hogy felnőttként kirekesztődjenek a társadalomból. Az élet különböző szakaszaiban a jövedelembiztonság fokozása érdekében a tagállamoknak az egyes tagállamokban érvényes gyakorlatokkal, kollektív megállapodásokkal és jogszabályokkal összhangban megfelelő minimáljövedelmet kell biztosítaniuk, amely meghaladja legalább a szegénységi küszöböt. A tagállamoknak tevékenyen elő kell segíteniük a szociális gazdaságot és az emberek életútja során jelentkező különböző szociális kockázatok kezelését célzó szociális innovációt is, különösen a leginkább kiszolgáltatottak esetében, továbbá ténylegesen végre kell hajtaniuk a megkülönböztetés ellen elfogadott intézkedéseket. Az államháztartás fenntarthatóságának növelése során a tagállamoknak kiemelten figyelembe kell venniük a szociális kohézió terén elért előrelépések nemzeti költségvetésekre gyakorolt pozitív hatásait. A szegénység csökkenése és a fokozottabb részvétel a szociális kiadások csökkenéséhez és az adóbevételek növekedéséhez vezet. A tagállamoknak a munka minőségére vonatkozóan magas szintű minimumszabályokat kell biztosítaniuk a szegénységnek a foglalkoztatott személyek körében történő felszámolása érdekében. Módosítás 49 Határozatra irányuló javaslat Melléklet – 10 iránymutatás – 1 a bekezdés (új) Meg kell erősíteni és korszerűsíteni kell a szociális védelmi rendszereket, többek között a nyugdíjat és az egészségügyi ellátást, biztosítva ezek szociális megfelelőségét, pénzügyi fenntarthatóságát és a változó szükségleteknek való megfelelését, mindeközben az Európai Unióban mindenki számára megfelelő szintű védelmet kell biztosítani a szociális bizonytalanságokkal, például az egészségügyi problémákkal, a munkanélküliséggel és a szegénységgel szemben. A tagállamoknak javítaniuk kell a főként a nőket, különösen pedig a terhes nőket érintő, rövid távú szerződések szociális védelmét. Módosítás 50 Határozatra irányuló javaslat Melléklet – 10 iránymutatás – 2 bekezdés A tagállamok nemzeti célszámainak alapját képező kiemelt uniós cél 20 millió ember kiemelése a szegénységből, azaz az országos szegénységi küszöbök alatt élő európaiak számának 25 %-os csökkentése. törölve