Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Bíróságnak a Google (a C-236/08–C-238/08. számú egyesített ügyben hozott 2010. március 23-i ítélet), valamint a BergSpechte (a C-278/08. számú ügyben hozott 2010. március 25-i ítélet) ügyében hozott ítéleteire, amelyek „a szokásosan tájékozott és ésszerűen figyelmes internethasználót” határozzák meg az átlagos internethasználóként,

–  tekintettel a fogyasztóvédelemről szóló, 2010. március 9-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a SOLVIT-hálózat fejlődéséről és teljesítményéről szóló, 2008-as éves SOLVIT-jelentésre (SEC(2009)0142), az állampolgárok és a vállalkozások számára nyújtott, az egységes piaccal kapcsolatos segítségnyújtási szolgáltatások integrált megközelítésére irányuló cselekvési tervről szóló, 2008. május 8-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2008)1882), valamint a SOLVIT-ről szóló, 2010. március 9-i parlamenti állásfoglalásra(2),

–  tekintettel az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–  tekintettel „A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló 2005/29/EK irányelv végrehajtására/alkalmazására vonatkozó iránymutatás” című, 2009. december 3-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2009)1666),

–  tekintettel az EU-ban a vállalkozások és a fogyasztók közötti, határokon átnyúló elektronikus kereskedelemről szóló, 2009. október 22-i bizottsági közleményre (COM(2009)0557),

–  tekintettel a „Az EU-ban zajló e-kereskedelem értékelése a próbavásárlás módszerének segítségével” című, 2009. október 20-án közzétett, az Európai Bizottság Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága nevében a YouGovPsychonomics által végzett vizsgálatra,

–  tekintettel a lakossági pénzügyi szolgáltatások területén a fogyasztói piacok eredménytáblájának megfigyeléséről szóló 2009. szeptember 22-i bizottsági munkadokumentumra (SEC(2009)1251),

–  tekintettel a fogyasztói panaszok és kérdések osztályozására és bejelentésére szolgáló harmonizált módszerről szóló 2009. július 7-i bizottsági közleményre (COM(2009)0346) és az ezt kísérő bizottsági ajánlástervezetre (SEC(2009)0949),

–  tekintettel a fogyasztóvédelmi közösségi vívmányok végrehajtásáról szóló, 2009. július 2-i bizottsági közleményre (COM(2009)0330),

–  tekintettel a Bizottság 2009. július 2-i, a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet) alkalmazásáról szóló jelentésére (COM(2009)0336),

–  tekintettel a „Jelentés a határokon átnyúló uniós e-kereskedelemről” című, 2009. március 5-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2009)0283),

–  tekintettel a nemzetközi kereskedelemről és az internetről szóló, 2009. február 5-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel „Az egységes piac fogyasztói eredményeinek monitorozása: a fogyasztói piacok eredménytáblájának második kiadása” című, 2009. január 28-i bizottsági közleményre (COM(2009)0025) és az ezt kísérő, „A másodlagos fogyasztói piacok eredménytáblája” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2009)0076),

–  tekintettel a fogyasztók digitális környezetbe vetett bizalmáról szóló 2007. június 21-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(5) 20. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló, 2006. december 12-i 2006/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (kodifikált változat)(6),

–  tekintettel az európai szerződési jog és a közösségi vívmányok felülvizsgálata tekintetében követendő útról szóló, 2006. március 23-i állásfoglalására(7) és az európai szerződési jogról szóló, 2006. szeptember 7-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel a fogyasztóvédelem, az elektronikus kereskedelem és az információs társadalom fejlődése terén jelenleg hatályos közösségi jogszabályokra,

–  tekintettel az elektronikus hírközlő hálózatokra és az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó európai uniós keretszabályozás felülvizsgálatáról szóló bizottsági közleményre (COM(2006)0334),

–  tekintettel az e-kereskedelemről szóló irányelv alkalmazásáról szóló, 2003. november 21-i első jelentésre (COM(2003)0702),

–  tekintettel a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról, valamint a 90/619/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK irányelv és a 98/27/EK irányelv módosításáról szóló, 2002. szeptember 23-i 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(9),

–  tekintettel az elektronikus kereskedelemről szóló, 1996-os UNCITRAL modelljogszabályra, az elektronikus aláírásokról szóló, 2001-es UNCITRAL modelljogszabályra és a nemzetközi szerződéskötések során az elektronikus aláírás alkalmazásáról szóló, 2005-ös UNCITRAL-egyezményre(10),

–  tekintettel az EUMSz. 11. cikkére, amelynek értelmében „a környezetvédelmi követelményeket – különösen a fenntartható fejlődés előmozdítására tekintettel – be kell illeszteni az uniós politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába”,

–  tekintettel az EUMSz. 12. cikkére, amelynek értelmében „a fogyasztóvédelmi követelményeket figyelembe kell venni az egyéb uniós politikák és tevékenységek meghatározásakor és végrehajtásakor”,

–  tekintettel az EUMSz. 14. cikkére és az általános (gazdasági) érdekű szolgáltatásokról szóló, 26. számú jegyzőkönyvére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Jogi Bizottság véleményére (A7–0226/2010),

A.   mivel Európának nem csak az e-kereskedelmi belső piac folyamatos fejlődésének módozatait kellene feltárnia, hanem azt is meg kellene vizsgálnia, hogy hogyan lendíthető fel tartósan a belső piac az e-kereskedelem továbbfejlesztésével,

B.  mivel a Mario Monti által 2010. május 9-én, „Az egységes piac új stratégiája” címmel kidolgozott jelentés hangsúlyozza, hogy az „egységes piac még soha sem volt ennyire népszerűtlen, ugyanakkor még soha sem volt rá ekkora szükség”, mivel a jelentés emellett megállapítja, hogy az e-kereskedelem, valamint az innovatív szolgáltatások és az ökoipar együttesen a legnagyobb növekedési és foglalkoztatási hányadot fogja adni a jövőben, ezért új határokat nyitnak meg az egységes piac előtt,

C.  mivel az e-kereskedelem az internet egyik létfontosságú területe, és a belső piacra vonatkozó EU 2020 stratégiában foglalt célok megvalósításának fontos katalizátora, mivel minden érintett fél számára fontos az együttműködés a fennmaradó akadályok leküzdése érdekében,

D.  mivel az e-kereskedelem megkönnyíti és előmozdítja a kis- és középvállalkozások számára az olyan piaci rések kialakulását, amelyek egyébként nem léteznének,

E.  mivel az EU egységes piacában rejlő teljes potenciál felszabadítása érdekében az e-kereskedelem terén működő kereskedőket arra kell ösztönözni, hogy a direkt marketing eszközeivel és egyéb kommunikációs eszközökkel népszerűsítsék termékeiket valamennyi uniós tagállamban,

F.  mivel az e-kereskedelem az Európai Unió kulcsfontosságú piaca a 21. században, amely lehetőséget teremt az európai belső piac újjáalakítására, hozzájárul a tudásalapú gazdasághoz, értéket és lehetőségeket biztosít az európai fogyasztók és vállalkozások számára a jelenlegi pénzügyi nehézségek idején, valamint jelentős pozitív hatással van a munkahelyekre és a növekedésre; mivel az e-kereskedelem fejlesztése a Bizottság 2020-ig szóló uniós stratégiája keretében javíthatja az uniós gazdaság versenyképességét, beleértve az új vállalkozási módok kialakítását és előmozdítását kis- és középvállalkozások számára,

G.  mivel létfontosságú a belső piac hatékony fejlődésének megvalósítása, a lisszaboni stratégia céljainak, azaz a növekedésnek, a versenyképességnek és az inkluzív és versenyképes munkahelyteremtésnek az elérése, az Európai Unió 500 millió fogyasztójának kiszolgálása és jóléte érdekében; mivel a határokon átnyúló e-kereskedelem olyan fontos társadalmi-gazdasági előnyöket nyújt az európai fogyasztóknak, mint például a megnövekedett kényelem és önállóság, a fogyasztók jogainak erősítése, nagyobb átláthatóság és verseny, az egymással összehasonlítható termékek és szolgáltatások szélesebb választékához való hozzáférés, valamint jelentős megtakarítási lehetőség,

H.  mivel – a jelenlegi gazdasági válság során – a digitális társadalom fejlődése és az információs és kommunikációs technológiák belső piacának megvalósítása lehetővé tette, hogy az e-kereskedelmi ágazat tovább növekedjen és munkahelyeket teremtsen, segítséget nyújtva az online vállalkozásoknak gazdasági aktivitásuk megőrzéséhez, valamint a fogyasztóknak ahhoz, hogy a nagyobb választék és a jobb árak előnyét élvezhessék; mivel a határokon átnyúló e-kereskedelem jelentős előnyöket hoz az uniós vállalatoknak – különösen a kkv-knak –, amelyek innovatív, kiváló minőségű és fogyasztóbarát szolgáltatásokat és termékeket nyújthatnak az európai belső piacon keresztül, megerősítve pozícióikat és lehetővé téve versenyképességük megőrzését a globális gazdaságban,

I.  mivel az e-kereskedelem a fogyasztók számára nagyobb kínálatot biztosít, különösen a kevéssé megközelíthető térségekben, a távoli vagy külső régiókban élő vagy csökkent mobilitású polgárok számára, akik másképpen nem férnének hozzá széles árukínálathoz; mivel az e-kereskedelem főként az olyan vidéki, távoli és peremterületeken élő lakosok érdekét szolgálja, akik egyébként nem juthatnának hozzá hasonlóan kényelmes körülmények között és hasonló minőségben áruk széles választékához,

J.  mivel az e-kereskedelemről szóló irányelv alkalmazásáról szóló második jelentés elkészítése 2005 óta, azaz öt éve esedékes (a 2000/31/EK irányelv 21. cikke),

K.  mivel az európai digitális menetrend megvalósítható célokat határoz meg a nagy sebességű és szupergyors internet-hozzáférés és az e-kereskedelem penetrációja tekintetében,

L.  mivel az e-kereskedelem szükségtelen korlátai miatt, amelyek az uniós piac töredezettségéből, valamint a fogyasztóknak az adatok bizalmas kezelésével és a tranzakciók biztonságosságával, valamint problémák esetén a fogyasztói jogokkal kapcsolatos bizonytalanságából adódnak, a digitális környezet iránt alacsony az európai fogyasztók és vállalkozások bizalma, és mivel az elektronikus kereskedelem bizonyos aspektusait tekintve Európa elmarad az Egyesült Államok és Ázsia mögött; mivel az online környezetben a nemzeti határokon átnyúló tranzakciókat az Európai Unió valamennyi fogyasztója számára megkönnyítő egységes európai digitális piac létrehozása fontos eleme az egységes piac újbóli felélénkítésének, mivel a termékek és szolgáltatások szélesebb skáláját teszi elérhetővé a polgárok számára; mivel a vonzó, átfogó digitális egységes piac megvalósításához, valamint a fogyasztói piacok és a szélesebb értelemben vett gazdaság ösztönzéséhez elengedhetetlen a határokon átnyúló e-kereskedelem előtt álló akadályok elhárítása és a fogyasztói bizalom erősítése,

M.  tekintettel az Európai Bizottságnak a digitális menetrendről szóló – a globális elektronikus kereskedelmet előmozdító politika kialakításának fontosságát szemléltető – közleményére, amely elismeri, hogy a fogyasztók sokszor az EU-n kívül – például az USA-ban – székhellyel rendelkező cégekkel kívánnak tranzakciókat lebonyolítani, s hangsúlyozni kell az internetirányítás nemzetközivé tételének fontosságát is, a tuniszi menetrenddel összhangban; mivel a fogyasztók és a vállalkozások sem élvezhetik a digitális egységes piac előnyeit, hiszen csak nagyon kevés online kereskedő kínálja termékeit vagy szolgáltatásait más tagállamoknak, és ezek többsége is csak bizonyos tagállamoknak szolgáltat; mivel a fizetés és szállítás indítására és fogadására vonatkozó rendelkezések biztosítása révén foglalkozni kell a fogyasztók elleni – többek között a fizetéskor gyakorolt – diszkrimináció kérdésével; mivel az e-kereskedelem jelenleg a gazdaság főáramának meghatározó részét képezi, valamint a vállalkozások és a fogyasztók egyre gyakrabban használják ki mind az online, mind az offline kereskedelmi gyakorlatok nyújtotta előnyöket,

N.  mivel az e-kereskedelem nemzetközi, és nem szorítható az EU határai közé,

O.  mivel az európai digitális menetrend megvalósítható célokat határoz meg a nagy sebességű és szupergyors internet-hozzáférés és az e-kereskedelem penetrációja tekintetében,

P.  mivel az elektronikus piac EU-n belüli részének töredezettsége veszélyezteti a közösségi vívmányokban megállapított jogokat,

Q.  mivel a határokon átnyúló kereskedelem tekintetében az európai fogyasztók és vállalkozások gyenge jogbiztonságra támaszkodhatnak, és egyetlen elektronikus ügyletre számos, egymástól eltérő jogi rendelkezés vonatkozik, aminek következtében a vállalkozások működtetőit vagy a fogyasztókat érintő szabályok nem egyértelműek, és betartatásuk is nehézkes,

R.  mivel ugyanez igaz az Európán kívüli e-kereskedelemre is, ugyanis az európai fogyasztók gyakran nem tesznek különbséget az európai és a harmadik országbeli államok között az internetes vásárlások és értékesítések esetén; mivel ezért az e-kereskedelem átláthatóbbá, megbízhatóbbá és elszámoltathatóbbá tételére irányuló törekvésekbe harmadik országokat is be kell vonni,

S.  mivel a fogyasztói piacok egyre inkább határokon átnyúló dimenziója új kihívásokat jelent a végrehajtó hatóságok számára, amelyeket korlátoznak joghatóságuk határai és a szabályozási keret szétaprózódása,

T.  mivel az illegális internetes szolgáltatások megléte nagymértékben hátráltatja bizonyos digitális szolgáltatások – különösen a zene, a filmek, és egyre inkább a könyvek és a magazinok – jogszerű piacainak kialakulását; mivel a szellemi tulajdon meghatározó szerepet játszik a digitális világban, és mivel védelme – különösen az interneten – továbbra is jelentős kihívás,

U.  mivel az e-kereskedelem használóinak joguk van a kártérítésre, ha illegális gyakorlat szenvedő alanyaivá válnak, a gyakorlatban azonban komoly akadályokba ütköznek az ilyen esetek bíróságra vitelében a különböző tagállamokban alkalmazandó jogszabályokkal kapcsolatos információhiány, a hosszú és összetett eljárások és – különösen a határokon átnyúló esetekben – a perköltségekkel kapcsolatos kockázatok és a magas költségek miatt,

V.  mivel a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való alapvető jogok érvényesítése az elektronikus kereskedelem fontos feltétele,

W.  mivel az alternatív vitarendezés lehetősége ellenére mindössze a kiskereskedők 5%-a veszi igénybe rendszeresen ezeket a rendszereket, a kiskereskedők 40%-a pedig nem is tud ezen eszközök igénybevételének lehetőségéről,

X.  mivel a legalapvetőbb fogyasztói jogok, továbbá a postai és banki költségek, a szerzői jogdíjjal kapcsolatos illetékek, a hozzáadottérték-adóra vonatkozó eljárások és az adatvédelmi intézkedések egységesítése jelentős mértékben hozzájárulna a valódi egységes piac vállalkozások és fogyasztók számára történő megteremtéséhez; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak meg kell őrizniük a héa-eljárások feletti illetékességüket,

Y.  mivel a tagállamonként különböző szerzői jogdíjrendszereket egyszerűbbé és világosabbá kell tenni annak érdekében, hogy a termékek és szolgáltatások online nyújtóinak könnyebb legyen a termékeket és szolgáltatásokat a különböző tagállamok fogyasztói számára elérhetővé tenniük; mivel a szerzői jogdíjrendszerek felülvizsgálata a termékek és szolgáltatások online nyújtói számára nagyobb jogbiztonságot adna a termékek és szolgáltatások fogyasztók felé nyújtása terén; mivel az online termékekbe és szolgáltatásokba vetett bizalom előmozdítása érdekében fontos a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítása, valamint annak biztosítása, hogy az online árusítóhely tiszteletben tartsa a kereskedelmi gyakorlatot; mivel még mindig számos szigorú strukturális és szabályozási korlát akadályozza, hogy az európai e-kereskedelmi belső piac teljes mértékben működőképes legyen, mint például a nemzeti fogyasztóvédelmi és héa-szabályok közötti eltérések, az újrahasznosítás költségei és az adók, valamint a kizárólagos és szelektív forgalmazási megállapodásokra vonatkozó szabályokkal való visszaélés,

Z.  mivel az Unió-szerte meglévő, megfizethető, megbízható és magas színvonalú postai szolgáltatásokhoz való hozzáférés kiemelt fontosságú a hatékony e-kereskedelmi belső piac megvalósításához; mivel a jelenlegi vertikális forgalmazási megállapodások sokszor az online értékesítés elkerülésére vagy visszaszorítására szolgálnak, és – a kiskereskedők kiterjedtebb piacokhoz való hozzáférését és a fogyasztóknak a szélesebb választékhoz és jobb árakhoz való jogát megtagadva – akadályozzák a kereskedelem bővülését; mivel az európai vállalatok versenyképességét erősítheti a határokon átnyúló, vállalatközi e-kereskedelem, amely lehetővé teszi számukra, hogy a belső piac egész területéről könnyedén hozzájussanak alapanyagokhoz, szolgáltatásokhoz és szakértelemhez (ráadásul új méretgazdaságossági előnyöket teremt), ezenfelül lehetőséget teremt a vállalkozások – különösen a kkv-k – számára, hogy ügyfélbázisukat egy másik tagállamban való fizikai megjelenéshez szükséges beruházások nélkül bővítsék nemzetközi méretűvé,

AA.  mivel az e-kereskedelem az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és környezetbarát technológiák, standardok, címkék, termékek és szolgáltatások használata révén ösztönzi az ökologikus egységes piac kialakítását,

AB.  mivel az elektronikus kereskedelemben erősíteni kell a jogvédelmet és a vásárlók bizalmát, mindeközben azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy az eladóknak és a vállalkozóknak is jogbiztonságra van szükségük,

AC.  mivel a piac rugalmassága ösztönözheti leghatékonyabban a növekedést; felszólítja az európai intézményeket, hogy biztosítsák az internetes piacok lehető legnagyobb mértékű rugalmasságát a nagyobb vállalkozói kedv és növekedés lehetővé tétele érdekében az ágazatban; mivel az egységes digitális piacot csak akkor lehet megvalósítani, ha az egységes piacra vonatkozó lényeges jogszabályokat – többek között a szolgáltatásokról szóló irányelvet – az EU valamennyi tagállamában helyesen alkalmazzák; mivel alapvető fontosságú a jogbiztonság és átláthatóság biztosítása a jogrendezés folyamán, ha egy online kereskedő jogvédett anyagot tölt fel egy weboldalra; mivel mialatt az internet a leggyorsabban növekvő kiskereskedelmi csatorna és az e-kereskedelem folyamatosan bővül nemzeti szinten, a belföldi és a határokon átnyúló e-kereskedelem közötti rés egyre szélesebb az Európai Unióban, az európai fogyasztók pedig bizonyos tagállamokban földrajzi, technikai és szervezésbeli megszorításokkal szembesülnek választásaik során,

AD.  mivel a Bizottság által kidolgozott „fogyasztói piacok eredménytáblája” hasznos eszköz a határokon átnyúló e-kereskedelem helyzetének nyomon követéséhez az EU-ban, mert jelzi, hogy a fogyasztók mennyiben tudják kiaknázni a belső piac által nyújtott árukat és szolgáltatásokat,

AE.  mivel a szélessávú internetszolgáltatásoknak a 2013-ra megállapított céllal összhangban történő terjedése az EU tagállamaiban alapvető fontosságú, mert mind a fogyasztók, mind pedig a vállalkozások számára hozzáférést biztosít a digitális gazdasághoz,

Bevezetés

1.  üdvözli az EU-ban a vállalkozások és a fogyasztók közötti, határokon átnyúló elektronikus kereskedelemről szóló, 2009. október 22-i bizottsági közleményt;

2.  üdvözli az európai digitális menetrendről szóló, 2010. május 19-i bizottsági közleményt, amely meghatározza a Bizottság stratégiáját; ez a stratégia többek között célul tűzi ki az internetes tranzakciók egyszerűsítését és a digitális környezet iránti bizalom növelését;

3.  felszólítja a Bizottságot, hogy reagáljon „Az egységes piac új stratégiája” című Monti-jelentésben felvázolt sürgető helyzetre, miután e jelentés megállapítja, hogy az EU-nak – mint a belső piac jövőjét alakító alapvető tényezőnek – sürgősen kezelnie kell azokat a még fennálló akadályokat, amelyek hátráltatják egy páneurópai internetes kiskereskedelmi piac 2012-ig történő létrehozását;

4.  üdvözli, hogy az EU 2020 stratégia támogatja a tudásalapú gazdaságot, és arra bátorítja a Bizottságot, hogy tegyen gyors intézkedéseket a szélessávú szolgáltatások sebességének növelésére, valamint az ilyen szolgáltatások díjainak racionalizálására, az egységes e-kereskedelmi piac hatékonyabb megvalósítása érdekében;

5.  felszólítja a Bizottságot az alapvető definíciók ésszerű időkereten belül történő harmonizálására e területen, elismervén az e-kereskedelemhez kapcsolódó területeken eddig végzett kemény munkát;

6.  hangsúlyozza, hogy az egységes e-kereskedelmi piac létrehozásához a Bizottság részéről horizontális megközelítésre van szükség, amelynek keretében hatékony koordináció valósul meg a főigazgatóságok között; ezért üdvözli a Bizottság azon közelmúltbéli (az európai digitális menetrendről szóló jelentésében tett) kötelezettségvállalását, hogy létrehozza a „biztosok csoportját” a ténylegesen egymáshoz kapcsolódó politikák biztosítása érdekében;

7.  rámutat, hogy az e-kereskedelmet önmagában nem célnak, hanem egy további eszköznek kell tekinteni a kkv-k számára versenyképességük növelésében;

8.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy maximálisan kihasználják az e-kereskedelemben rejlő lehetőségeket az arra irányuló erőfeszítés részeként, hogy az EU világszinten versenyképesebbé váljon;

9.  felszólítja a Bizottságot, hogy sürgősen tegyen intézkedéseket az áruk és szolgáltatások jól működő, egységes digitális piacának előmozdítása érdekében, az e piac által nyújtott, eddig kihasználatlan óriási növekedési és foglalkoztatási lehetőségek kiaknázása végett;

10.  hangsúlyozza, hogy aktív politikára van szükség ahhoz, hogy a polgárok és vállalkozások teljes mértékben részesülhessenek a belső piac nyújtotta előnyökből, amely jó minőségű árukat és szolgáltatásokat kínál versenyképes áron; úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi gazdasági válságban a növekvő egyenlőtlenségek elleni küzdelem és a peremterületeken élő vagy csökkent mobilitású érzékeny fogyasztók, az alacsony jövedelmű csoportok, illetve az e-kereskedelemhez csatlakozni kívánó kis- és középvállalkozások védelme a legfontosabb feladat;

Az online piac széttöredezettségének felszámolása

11.  a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása érdekében felszólít a szerződéskötés előtti tájékoztatás lehető legerőteljesebb összehangolására az e-kereskedelem területén, az átláthatóság és a fogyasztó és az eladó közötti bizalom javítása érdekében, egyes szektorokban megtartva a minimális harmonizációt előíró megközelítést;

12.  emlékeztet arra, hogy jelentős különbségek vannak a távértékesítéssel foglalkozó kereskedők szabályai és gyakorlatai között a nemzeti határokon belül, illetve azokon túl nyújtott garanciák és felelősségvállalások területén, valamint arra, hogy a harmonizáció előnyökkel járna számukra; kéri, hogy az esetleges harmonizációnak az elektronikus kereskedelemre gyakorolt hatásairól, valamint a törvényes megfelelőségi garanciára vonatkozó szabályoknak a jelenlegi nemzeti rendelkezésekre gyakorolt hatásairól végezzenek mélyreható vizsgálatot;

13.  felszólít a szabályok és gyakorlatok egységesítésére annak érdekében, hogy a távértékesítéssel foglalkozó kereskedők kiléphessenek nemzeti határaik mögül a felajánlott garanciák és felelősségvállalások területén;

14.  ösztönzi az online fizetések megfelelő, hatékony, biztonságos és innovatív rendszerének kialakítását, amely szabadságot és lehetőséget biztosít a fogyasztóknak a fizetési mód megválasztásában, nem ró rájuk olyan terheket, amelyek alááshatják vagy korlátozhatják e választását, és biztosítja a fogyasztók adatainak védelmét;

15.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy növeljék a határokon átnyúló internetes fizetési rendszerekbe (pl. hitel- és folyószámlakártyák és e-pénztárca) vetett bizalmat több fizetési módszer ösztönzésével, az átjárhatóság és a közös standardok előmozdításával, a technikai akadályok leküzdésével, az elektronikus tranzakciók legbiztonságosabb technológiáinak támogatásával, a titoktartásról és a biztonsági kérdésekről szóló jogszabályok harmonizálásával és szigorításával, a megtévesztő tevékenységek elleni küzdelemmel, valamint a nyilvánosság tájékoztatásával és oktatásával;

16.  felszólítja a Bizottságot, hogy találjon megoldást a hitel- és bankkártyákkal kapcsolatos európai pénzügyi eszköz létrehozása tekintetében a kártyás tranzakciók online feldolgozásának megkönnyítése érdekében;

17.  ismételten megerősíti a határokon átnyúló vállalatközi e-kereskedelem fontosságát, mely által az európai vállalatok – és főként a kkv-k – növekedést tudnak megvalósítani, versenyképesebbé válhatnak és innovatívabb termékeket és szolgáltatásokat hozhatnak létre; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre határozott és stabil jogi és szabályozási keretet, amely biztosítja a vállalatok számára a határokon átnyúló vállalatközi e-kereskedelmi ügyletek teljes bizalommal történő lebonyolításához szükséges garanciákat;

18.  üdvözli az elektronikus számlázás alkalmazásának támogatásáról szóló bizottsági javaslatot, és felszólítja a Tanácsot, hogy haladéktalanul jusson megállapodásra a Parlamenttel; felszólítja a Bizottságot és tagállamokat, hogy a határokon átnyúló e-kereskedelemre érvényes hozzáadottérték-adóval kapcsolatos jelentési kötelezettség egyszerűsítése és korszerűsítése, valamint a héa-alanyok nyilvántartásba vételének egyszerűsítése vonatkozásában javasoljanak intézkedéseket és kössenek megállapodásokat;

19.  üdvözli a Bizottságnak a hozzáadottérték-adó (HÉA) bejelentési kötelezettségeinek egyszerűsítéséről és a távértékesítésekre vonatkozó „egyszerűsített számlázásról” szóló javaslatát, valamint hangsúlyozza, hogy az adókra, így köztük a HÉA-ra vonatkozó jogalkotás terén tiszteletben kell tartani a szubszidiaritás elvét;

20.  kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki integrált rendszert a HÉA beszedésére, így bátorítva a kis- és középvállalkozásokat az alacsonyabb adminisztrációs költségekkel járó határokon átnyúló kereskedelemre;

21.  hangsúlyozza, hogy a jogbizonytalanság és az áremelkedés elkerülése érdekében szükség van a határokon átnyúló postai szolgáltatások esetében a héa-csomag hatásának tisztázására; úgy véli, hogy az egyetemes postai szolgáltatásoknak az EU héa-irányelve szerinti héa-mentességét nem érintheti a szolgáltatásnyújtás helyén alapuló új adójogszabály;

22.  felszólítja a Bizottságot, hogy végezzen hatásvizsgálatot egy olyan nemzeti hatóság létrehozásáról vagy kijelöléséről, amely kezelné a határokon átnyúló online e-kereskedelemmel kapcsolatban a tagállami vállalkozások vagy vállalkozók által benyújtott bejegyzési kérelmeket, illetve egy olyan európai hatóságról, amely képes egymásnak megfeleltetni a nemzeti hatóságokat, lehetővé téve ezáltal a belső piac gyors megvalósítását;

23.  hangsúlyozza, hogy az elektromos és elektronikus hulladékra, az üres adathordozókra, illetve a felvevőkészülékekre vonatkozó szerzői jogdíjjal kapcsolatos illetékekre, a tartalmak európai uniós szintű engedélyezésére, valamint a határokon átnyúló elektronikus számlázásra (e-számlázásra) irányadó európai uniós szabályokra vonatkozó intézkedéseket egyszerűsíteni és korszerűsíteni kell;

24.  támogatja a jelenlegi szerzői jogdíjak egyszerűsítését, mivel a jelenlegi rendszer miatt a fogyasztók jelentős hátrányt szenvednek és az egységes piac működése akadályokba ütközik;

25.  felszólítja a Bizottságot, hogy fogadjon el elektronikus számlázási kezdeményezések előmozdítását célzó intézkedéseket annak érdekében, hogy 2020-ra Európa-szerte biztosítva legyen az elektronikus számlák alkalmazása;

26.  javasolja az „egyablakos” európai rendszer létrehozását, ahol határokon átnyúló megoldásokat lehet találni a tagállamok eltérő szabályainak és követelményeinek adminisztratív kezelésére, például a héa vagy más alkalmazandó adók bevallására és megfizetésére;

27.  felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg annak a lehetőségeit, miként mozdítható elő az olyan internetes kreatív tartalmakhoz való hozzáférés, mint például a zenei és az audiovizuális művek, továbbá hogy miként lehet kielégíteni a polgároknak a felhasználóbarát, határokon átnyúló szolgáltatások iránti igényét;

28.  kéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy jobban integrálják a SOLVIT-fórumot is magukban foglaló egységes piaci központokat, az egyablakos ügyintézési pontokat (a szolgáltatási irányelv követelményei szerint), a termékközpontokat (a kölcsönös elismerésről szóló rendelet értelmében), és a további információkat, beleértve a jogi követelményeket, amelyek a vállalkozások számára szükségesek termékeik interneten keresztül és más országokban történő értékesítéséhez; hangsúlyozza, hogy az „egyablakos” rendszer működése alapvető fontosságú az elektronikus kereskedelem egységes piacának megvalósítása szempontjából;

29.  emlékezteti a Bizottságot, hogy az online szolgáltatásokra vonatkozó jogi keret továbbra is hiányos, és felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő célzott jogalkotási javaslatokat a fogyasztók termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének, illetve az azokba vetett bizalom erősítésének érdekében, felkínálva számukra az egyszerű egyablakos vásárlás lehetőségét;

30.  kiemeli, hogy rendkívül fontos a határokon átnyúló szabályok egyszerűsítése és a kiskereskedők és vállalkozók megfelelési költségeinek csökkentése, gyakorlati megoldásokat nyújtva olyan kérdésekben, mint a héa-bevallás és a számlázás, az elektronikus hulladék és az újrahasznosítás költségei, a szerzői jogdíjak, a fogyasztóvédelem, a címkézés és az ágazatspecifikus szabályok; ennek érdekében felszólít egyablakos ügyintézési rendszerek létrehozására és a határokon átnyúló e-kormányzati megoldások – mint az e-számlázás és az e-beszerzés – ösztönzésére;

31.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy néhány tagállamban még mindig nem ültették át teljes körűen a szolgáltatási irányelvet; felszólítja a Bizottságot és tagállamokat, hogy vessenek véget a fogyasztók közötti, az e-mail címük vagy lakóhelyük szerinti megkülönböztetésnek, valamint hogy gondoskodjanak a szolgáltatási irányelv 20. cikke (2) bekezdésének hatékony végrehajtásáról, és arról, hogy a nemzeti hatóságok és bíróságok megfelelően alkalmazzák az ezen megkülönböztetésmentességi szabályt a tagállamok nemzeti jogrendszerében végrehajtó nemzeti rendelkezéseket;

32.  hangsúlyozza a javak és szolgáltatások szabad mozgásának jelentőségét az e-kereskedelem további fejlődése szempontjából, különös tekintettel a belső piacon belül a vevő nemzetisége vagy lakhelye alapján történő megkülönböztetéstől való mentesség elvére; megismétli, hogy a megkülönböztetésmentesség elve összeegyeztethetetlen a más tagállamok állampolgáraival szemben támasztott kiegészítő jogi és adminisztratív követelményekkel, akik egy szolgáltatásból, illetve kedvezőbb feltételekből vagy árakból szeretnének részesülni; ezért felkéri a Bizottságot, hogy a szolgáltatásokról szóló irányelv 20. cikkének (2) bekezdése alapján tegyen lépéseket az ilyen jellegű diszkrimináció ellen;

33.  hangsúlyozza, hogy az EU mind a 27 tagállamából érkező online fizetés biztosítása révén meg kell szüntetni a fogyasztók és származási országuk elleni online diszkriminációt, beleértve lehetőség biztosítását a fogyasztók részére az online fizetés többféle módjára is;

34.  integrált politikai megközelítést kér az egységes közlekedési piac minden módozata (például közúti kabotázs, vasúti áruszállítás) és a környezetvédelmi jogszabályok tekintetében, hogy elkerülhetőek legyenek a szállítói lánc zavarai vagy a távértékesítéssel foglalkozók és az e-kereskedelem ügyfeleinek szükségtelen költségnövekedése;

35.  úgy véli, hogy a postai ágazat reformja, valamint a postai rendszerek és szolgáltatások közötti átjárhatóság és együttműködés ösztönzése jelentős hatással lehet a határokon átnyúló e-kereskedelemre, amely a termékek olcsó és hatékony elosztását és nyomon követését igényli; ezért kiemeli a harmadik postai irányelv (2008/6/EK) gyors végrehajtásának szükségességét;

A belső piac e-kereskedelemmel történő kiegészítése

36.  felszólít olyan intézkedések meghozatalára, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az internethasználók száma növekedjen, és javuljon az internetkapcsolat minősége, ára és sebessége az Unió azon országaiban és régióiban, ahol nincs minőségi kapcsolat, biztosítva 2013-ig a szélessávú hozzáférést az EU teljes területén; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy minden polgár számára rendelkezésre álló szélessávú internetkapcsolatot építsenek ki, és hangsúlyozza, hogy a vidéki, távoli vagy külső területeken szintén lehetővé kell tenni a gyors internetkapcsolathoz való hozzáférést, különös figyelmet fordítva a hegyvidéki területeken és a szigeteken élő fogyasztókra és az ott működő vállalkozásokra, mivel ott a korlátozottabb internethozzáférés mellett a megvásárolt vagy eladott termékek postai díjai is nagyon magasak, kézbesítési idejük pedig igen hosszú;

37.  megjegyzi, hogy – az egyetemes szolgáltatási irányelv felülvizsgálatával összefüggésben – a gyors és elérhető áron kínált szélessávú hozzáférés további fejlesztése, mint prioritás, rendkívül fontos az e-kereskedelem fejlődéséhez, mivel az internet-hozzáférés hiánya még mindig a legjelentősebb akadály az európai polgárok számára az e-kereskedelem használatában;

38.  támogatja a Bizottság szélessávú internettel kapcsolatos céljait, azaz hogy 2013-ra valamennyi uniós polgár számára lehetővé váljon az alapszintű szélessávú internet-hozzáférés, 2020-ra pedig a legalább 30Mbps sebességű internet-hozzáférés és minden második uniós polgár számára a 100Mbps sebességű internet-hozzáférés; továbbá felszólít olyan intézkedések megtételére, amelyek biztosítják e célok megvalósítását; hangsúlyozza, hogy egyedi intézkedéseket kell alkalmazni a gyermekek és a fiatalok védelme érdekében, különösen életkor-ellenőrzési rendszerek kidolgozása, valamint az olyan internetes marketinggyakorlatok tiltása révén, amelyek negatív hatással vannak a gyermekek viselkedésére;

39.  felszólítja a Bizottságot, hogy kezdjen hozzá a határokon átívelő e-kereskedelem megkönnyítését szolgáló európai normák kialakításához, hidalja át az egyes tagállamok jogszabályai közötti különbségeket, és szüntesse meg a szelektív értékesítési hálózaton belül azt a kötelezettséget, hogy az online értékesítéshez hagyományos üzlethelyiséggel is rendelkezni kell, amennyiben bizonyítást nyer, hogy ez a kötelezettség ellentétes a versenyjoggal és az értékesített áruk és szolgáltatások jellegénél fogva nem indokolt, ezáltal lehetővé téve a fogyasztók, valamint a kis- és középvállalkozók számára, hogy teljes mértékben kihasználhassák a belső piaci potenciált az elektronikus környezetben; aggodalmát juttatja kifejezésre a Bizottság azon határozata miatt, amely azon kötelezettségről szól, hogy az online értékesítéshez – azt megelőzően –hagyományos üzlethelyiséggel is rendelkezni kell, mivel ez a követelmény jelentős mértékben hátráltatja az online eladásokat;

40.  úgy véli, hogy az internetes platformok fontos szerepet játszottak az e-kereskedelem (különösen a határokon átnyúló e-kereskedelem) fellendítésében Európában, és lehetővé tették kkv-k százezrei számára a piaci hozzáférést, egyúttal nagyobb választékot biztosítottak a fogyasztók számára, ezenkívül számos jó gyakorlatot vezettek be a bizalom növelése és a jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos átlátható tájékoztatás érdekében, továbbá elősegítették az internetes tranzakciókban résztvevő felek közötti esetleges viták megoldását; felszólít arra, hogy az internetes platformok valamennyi európai fogyasztó számára biztosítsák áruikat és szolgáltatásaikat, a tagállamok közötti mindenféle területi megkülönböztetés nélkül;

41.  hangsúlyozza a nyílt dokumentumcsere-formátum jelentőségét az elektronikus üzleti kapcsolatokban, és felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen konkrét lépéseket e formátum megjelenése és elterjedése érdekében;

42.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a kkv-k számára több iránymutatást és hozzáférhető pénzügyi eszközöket biztosítsanak, hogy segítsék a nem internetes üzletük mellett az e-kereskedelmet beindítását is;

43.  hangsúlyozza a nagy sebességű internethez való nyilvános és semleges hozzáférés fontosságát, amely nélkül nem volna lehetséges az elektronikus üzleti forgalom;

44.  hangsúlyozza, hogy az egységes e-kereskedelmi piac létrehozása nem korlátozódhat a jogalkotási intézkedésekre és ellenőrzésekre, hanem ki kell egészülnie az internet más területeinek – például az e-kormányzás és az e-tanulás – megerősítésével;

45.  nyomatékosítja, hogy az online értékesítés akadályainak csökkentése érdekében figyelemmel kell kísérni a 2010. április 20-i 330/2010/EU bizottsági rendelet értelmében nemrégiben elfogadott, a kizárólagos és szelektív forgalmazásra vonatkozó szabályok alkalmazását, amelynek az érdekelt felek és a nemzeti versenyhatóságok információin kell alapulnia és szükség esetén felül kell vizsgálni e szabályokat; felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat annak érdekében, hogy e problémák még 2011 vége előtt megoldódjanak;

46.  felszólítja a Bizottságot a fogyasztók személyes adatai védelmének megerősítésére, és annak biztosítására, hogy minden fogyasztói adatot – ideértve a vásárlási és a megtekintési adatokat is – kérésre a fogyasztók rendelkezésére bocsássák, és a forgalmazók csak az uniós jog által elfogadott időtartamig tárolhassák ezeket az adatokat;

47.  felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy dolgozzon olyan szabályok és szabványok kialakításán, amelyek lehetővé teszik, hogy a kereskedelmi és közösségi oldalakon a szoftverek kompatibilitásának hiánya ne akadályozza meg a fogyasztókat vásárlási döntéseik megváltoztatásában;

48.   hangsúlyozza a biztonságos páneurópai e-kormányzati szolgáltatásokhoz kapcsolódó elektronikus aláírások és a nyilvános kulcsú infrastruktúra (PKI) fontosságát, és felszólítja a Bizottságot, hogy az elektronikus aláírások határokon átnyúló átjárhatóságának biztosítása érdekében hozza létre az európai hitelesítésszolgáltató hatóságok átjáróját;

49.  szem előtt tartva annak fontosságát, hogy az egységes piacban rejlő minden lehetőséget valóra váltsanak, felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy 2015-re az összes közbeszerzési eljárás legalább 50%-a elektronikus úton bonyolódjon le, a 2005-ben Manchesterben megrendezett, e-kormányzásról szóló miniszteri konferencián elfogadott cselekvési tervvel összhangban;

50.  úgy véli, hogy a mobil kereskedelem (m-kereskedelem) jelentős része lehet az e-kereskedelemnek, mivel olyan európai polgárok millióihoz tud eljutni, akik mobiltelefont használnak, de számítógépet nem, így hozzájárulhat az internet- és a mobiltechnológiák közeledéséhez és tovább erősítheti az EU mobil kommunikációban betöltött vezető szerepét;

51.  úgy véli, hogy a közös, nyílt műszaki és működési feltételek és standardok (az összeegyeztethetőség, átjárhatóság, hozzáférhetőség, biztonság, logisztika, szállítás stb. tekintetében) kidolgozása és támogatása megkönnyíti a határokon átnyúló e-kereskedelmet azáltal, hogy támogatja a fogyasztókat – különösen a sérülékeny és gyakorlatlan számítógép-használókat –, és áthidalja a különböző tagállamok között fennálló működésbeli, műszaki, kulturális és nyelvi akadályokat;

52.  elismeri a fogyasztói jogok, a személyes adatok védelmének és a fiatalkorú fogyasztók védelmének biztosítására alkalmas m-kereskedelem belső piacának kialakításához kapcsolódó sajátos jogi kihívásokat; felszólítja a Bizottságot, hogy részletesen vizsgálja meg ezt a kérdést;

53.  hangsúlyozza, hogy átláthatóbbá kell tenni az e-kereskedelem ellátási láncát annak érdekében, hogy a fogyasztók mindig azonosítani tudják a szállítókat, például cégnevük, földrajzi címük, elérhetőségük, adószámuk alapján, illetve hogy tisztában legyenek azzal, hogy a szállító csak közvetítő vagy a végső szállító-e, ami különösen az online árverések összefüggésében fontos;

54.  felszólítja a Bizottságot a határokon átnyúló e-kereskedelem tekintetében uniós szinten szükséges egyértelmű előírások meghatározására, beleértve például a kereskedő azon kötelezettségét, hogy a fogyasztók és az állami hatóságok részére könnyen, közvetlenül, állandóan és ingyenesen elérhető tájékoztatást nyújtson a kereskedő vagy a szolgáltató neve és bejegyzési száma, az eladásra kínált áruk és szolgáltatások ára, valamint minden olyan kiegészítő szállítási költség tekintetében, amely a számlán megjelenhet;

55.  felszólítja a Bizottságot, hogy kötelezze a szabványosított szerződéseket és a szabványosított általános kereskedelmi feltételeket önként alkalmazó vállalkozókat az azoktól eltérő szerződéses rendelkezések kiemelésére;

56.  úgy véli, hogy a távol lévő felek között kötött szerződésekre alkalmazandó szabályoknak ki kell terjedniük az online aukciók során a fogyasztók és a hivatásos kereskedők között kötött szerződésekre is, és felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg alaposabban és értékelje az egyénileg az interneten rendelt turisztikai szolgáltatásokra vonatkozó, távol lévő felek között kötött sajátos szerződésekre (repülőjegyek, szállodai szállás, gépjárműbérlés, szabadidős szolgáltatások stb.) vonatkozó szabályokat, elsősorban annak érdekében, hogy az online aukciók esetében kötelező legyen a fogyasztói jogok erőteljesebb védelme;

57.  felszólítja a Bizottságot, hogy tegye világossá a más tagállamokban az internetet igénybe vevő (közvetlen és közvetett) reklámozásra vonatkozó szabályokat;

A felhasználók jogi védelmének megerősítése a határokon átnyúló e-kereskedelemben

58.  felszólít egy olyan külső ellenőrzési követelmény bevezetésére, amelyet az elektronikus szolgáltatások egyes sajátos típusai tekintetében kellene végrehajtani, amelyek esetében fokozott érdek fűződik a személyes adatok és információk védelméhez, és annak biztosításához, hogy e szolgáltatások teljes mértékben biztonságosak legyenek (például az internetes banki szolgáltatások esetében);

59.  hangsúlyozza a felhasználók (fogyasztók és eladók) jogbiztonságát az online működés során, üdvözölve az Európai Bizottságnak az európai digitális menetrendről szóló közleményében megfogalmazott javaslatát, amely az e-kereskedelemről szóló irányelv keretében a technológiai fejlődéssel párhuzamosan további rendelkezések – például az információstársadalmi szolgáltatások korlátozott felelősségéről szóló rendelkezések – megújítására tesz javaslatot (a közlemény 13. lábjegyzete);

60.  sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a jogbiztonság megteremtése érdekében, és keressen megoldást a jogrendezés folyamatában és az eltérő tagállami jogszabályok terén a médiatartalmak weboldalakra történő feltöltése esetében fennálló nagyfokú töredezettség kérdésre;

61.  úgy véli, hogy prioritást kell adni a határokon átnyúló e-kereskedelem adminisztratív és szabályozási korlátai 2013-ra történő megszüntetésének egy egységes, a fogyasztókra és a vállalkozásokra vonatkozó szabálycsomag bevezetésével a 27 tagállamban, mely kedvező digitális környezetet teremt, csökkenti a megfelelési költségeket és a tisztességtelen versenyt, valamint megnyitja az utat az uniós e-kereskedelmi piac előtt; hangsúlyozza, hogy ennek érdekében rendkívül fontos az olyan jogalkotási eszközök egységes értelmezése és alkalmazása, mint a fogyasztói jogokról szóló irányelv, az e-kereskedelemről szóló irányelv (2000/31/EK), a szolgáltatásokról szóló irányelv (2006/123/EK) 20. cikkének (2) bekezdése és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv (2005/29/EK); ezért felszólítja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a közösségi vívmányok – az egységes digitális piacra is hatással lévő – jelenleg folyó értékelését, valamint a főbb akadályok tekintetében javasoljon célzott jogalkotási intézkedéseket;

62.  úgy véli, hogy a piacfelügyeletnek, az átláthatósági szabályoknak és a végrehajtó mechanizmusoknak a felhasználók bizalmának előmozdítását célzó megerősítése kiemelkedően fontos, mivel a fogyasztásnak jelentős szerep jut majd a gazdaság élénkítésében; véleménye szerint több forrást kell biztosítani a hatóságok számára a törvénytelen kereskedelmi gyakorlatok vizsgálatára és végleges megszüntetésére; felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy adatbázist is tartalmazó, európai korai előrejelző rendszert a digitális környezetben a csalárd tevékenységek ellen folytatott küzdelem céljából; felszólítja a Bizottságot, hogy szükség szerint frissítse a RAPEX-et (gyors figyelmeztetési rendszert); hangsúlyozza, hogy az ilyen kezdeményezéseknek tiszteletben kell tartaniuk az adatvédelmi szabályokat;

63.  kéri a hatóságokat, hogy mihamarabb lépjenek fel a kalóz weboldalak ellen, nagyobb figyelmet fordítva a fogyasztók jogaira, többek közt a biztonságos weboldalakat jelölő címkék létrehozását célzó intézkedésekkel és annak biztosításával, hogy a szponzorált hirdetési szolgáltatást nyújtó cégek ne reklámozzanak illegális weboldalakat;

64.  úgy véli, hogy a fogyasztói bizalmat olyan szabványokkal és magatartási kódexekkel lehet megszerezni, melyek lehetővé teszik az online szolgáltatók számára, hogy lépést tartsanak a rohamosan változó technológiai fejlesztésekkel;

65.  hangsúlyozza, hogy a célzott internetes megkereséseknek és az online profilalkotásnak minden tekintetben az adatvédelmi szabályokkal összhangban kell történniük;

66.  hangsúlyozza, hogy a fokozott adatvédelem biztosítása és az online fizetési rendszerekbe vetett fogyasztói bizalom előmozdítása érdekében szükséges biztosítani az adatvédelemre vonatkozó uniós jogszabályok következetes értelmezését;

67.  úgy véli, hogy a fogyasztóvédelmi rendszerek egész EU-ban való javítása biztosíthatja a határokon átnyúló online tranzakciókba vetett fogyasztói bizalmat, beleértve a hitelkártyákkal elkövetett csalások elleni védelmet;

68.  felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az e-kereskedelem terén a szerzői jogok következetes érvényre juttatása nem kerül veszélybe;

69.  úgy véli, hogy a határokon átnyúló internetes keresés és reklámozás jobb tájékoztatást nyújt a fogyasztóknak és a kereskedőknek, és növeli lehetőségeiket, hogy összehasonlításokat tegyenek és felismerjék az ajánlatokat; e tekintetben aggódik a verseny lehetséges torzulásai miatt, melyeket a fogyasztók és a vállalkozók tapasztalhatnak néhány tagállamban; felszólítja a Bizottságot, hogy az ágazattal szoros együttműködésben kezelje az internetes keresés és a hirdetési felületek hiányosságait, valamint mozdítsa elő azok határokon átnyúló műveleteit, például a .eu doménnevek használatának ösztönzésével;

70.  felszólítja a Bizottságot annak ellenőrzésére, hogy az elektronikus kereskedelem során nem kerülik meg a szerzői joggal kapcsolatos jogszabályok következetes alkalmazását;

71.  felkéri a Bizottságot, hogy kezdeményezze és hajtsa végre a szerzői jogdíjakkal kapcsolatos legmegfelelőbb megoldás – többek között a jogdíj megállapításának lehetősége ott és akkor, ahol és amikor a terméket először hozzák forgalomba az Európai Unióban – hatásvizsgálatát, mivel az érintettek nem tudnak megállapodni;

72.  osztja a Bizottság nézetét arra vonatkozóan, hogy az alternatív vitarendezés különböző formái – így a közvetítői eljárás, a választottbírósági eljárás vagy a bíróságon kívüli vitarendezési mechanizmusok – célravezető és vonzó alternatívát jelenthetnek a fogyasztók számára; megjegyzi, hogy számos magánszereplő – mint például az online platformok – sikeres kezdeményezéseket hajtottak végre a fogyasztók bizalmának erősítése érdekében a belső vitarendezési eszközök alkalmazásával; sürgeti a tagállamokat, hogy ösztönözzék az alternatív vitarendezés formáinak fejlesztését a fogyasztóvédelem szintjének emelése és a jogszabályoknak való megfelelés maximalizálása érdekében; emlékeztet a SOLVIT-tal és az európai fogyasztóvédelmi központok hálózatával kapcsolatos pozitív tapasztalatokra; felszólít egy európai e-fogyasztói tájékoztató rendszer létrehozására, amely részletes iránymutatást és tájékoztatást adna a jogokról és a kötelezettségekről a digitális piacon; hangsúlyozza azonban, hogy ezeknek a mechanizmusoknak kiegészíteniük és nem helyettesíteniük kell a végrehajtás bírósági vagy igazgatási eszközeit;

73.  megjegyzi, hogy emelni kell a fogyasztói bizalom és a határokon átnyúló ügyletekbe vettet bizalom jelenlegi alacsony szintjét a meglévő szabályok online és határokon átnyúló betartatásának erősítésével, a fogyasztóvédelmi hatóságok hatáskörének bővítésével, a hatóságok közötti együttműködés ösztönzésével, valamint hatékony uniós mechanizmusok felállításával a piac megfigyelése és ellenőrzése, a panaszok kezelése és a viták megoldása tekintetében;

74.  bátorítja az alternatív vitarendezési mechanizmusok igénybevételét, az online intézés lehetőségével együtt, amely késlekedés nélkül hozzáférhető lenne az e-igazságszolgáltatási portálon keresztül, amikor és amennyiben ez elérhetővé válik;

75.  hangsúlyozza, hogy a kiskorúak védelmében egységes szabályokat kell kidolgozni, és ösztönöz szülők, tanárok és felügyelők számára készült olyan tájékoztató és képzési kampányok elindítására, amelyek felhívják figyelmüket arra, hogy kötelesek az online kereskedelem veszélyeiről tájékoztatni a gyermekeket, és óvatosságra intenék őket a gyermekek internethasználatával kapcsolatban;

76.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy sürgősen tegyenek intézkedéseket az illegális internetes szolgáltatások ellen, amelyek nem tartják tiszteletben a fogyasztóvédelmi szabályokat, a kiskorúak védelmére, a szerzői jogokra, az adózásra vonatkozó szabályokat, valamint a legtöbb egyéb alkalmazandó jogszabályt;

77.  hangsúlyozza, hogy az egészségügyi ismeretek előmozdítása és .eu doménnevű speciális weboldalakon a félrevezető információkra való figyelemfelhívás révén gondoskodni kell az interneten illegálisan kínált termékek – különösen a hamisított gyógyszerek és egészségügyi termékek – jelentette kockázatok elkerüléséről;

78.  felszólítja a Bizottságot a hamisított termékek és gyógyszerek e-kereskedelmére vonatkozó megfelelő fellépéseket és szankciókat érintő javaslat benyújtására; beleértve a biztonságos weboldalak jelölésére szolgáló címkéket, valamint a bejegyzett gyógyszertárak minősítő rendszereit;

79.  hangsúlyozza a köztisztviselők és az igazságügyi hatóságok uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal kapcsolatos megfelelő képzésének és oktatásának szükségét;

E-bizalmi stratégia az e-kereskedelem iránti felhasználói bizalom növelése érdekében

80.  kéri egy olyan egységes jogi eszköz kidolgozását, amely az online kereskedelemre alkalmazandó szabályok világosabbá tétele érdekében összefogja a különböző hatályos jogszabályokat; üdvözli a fogyasztók jogairól szóló irányelvre irányuló bizottsági javaslatot, és kéri, hogy ahol ez szükséges, megfelelő szinten harmonizálják a fogyasztói szerződésekre vonatkozó jog egyes területeit, különösen a szavatossági igények kezelése tekintetében; úgy ítéli meg, hogy ennek magában kell foglalnia más irányelveket is, így például a pénzügyi szolgáltatások távértékesítésére és az e-kereskedelemre vonatkozó irányelveket;

81.  kéri a Bizottságot, hogy mérlegelje, vajon a Bizottság által ellenőrzött elektronikus kereskedelmi portál létrehozása, az érintettekkel és a tagállamokkal együttműködve, elősegítené-e a jobb gyakorlat és az információk terjedését, így növelve a fogyasztók bizalmát és a határokon átnyúló elektronikus kereskedelmet;

82.  felkéri az Európai Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt a fogyasztók e-kereskedelemtől való távolságtartásának fő okairól, hatékony iránymutatások kidolgozásának céljával, valamint javasolja egy – kifejezetten az e-kereskedelemmel kapcsolatos – eredménytábla létrehozását azzal a céllal, hogy képet kapjunk az online kereskedelemben részt vevő fogyasztók viselkedéséről, és megismerjük a fogyasztói döntéseket befolyásoló és meghatározó tényezőket;

83.  elismeri, hogy a jogi kerettel és az új digitális térrel kapcsolatos megfelelő bizalom hiányában a polgárok tartózkodni fognak a részvételtől, véleményük szabad kinyilvánításától és tranzakciók kezdeményezésétől; mivel e tekintetben az alapvető jogok garantálása és érvényesítése a bizalom alapfeltétele a polgárok szempontjából; mivel a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok és egyéb jogok védelmének garantálása alapvető feltétele a bizalomnak a vállalkozások szempontjából;

84.  kéri a Bizottságot, hogy szüntesse meg azt a kötelezettséget, hogy az online értékesítést megelőzően hagyományos üzlethelyiséggel is rendelkezni kell, mivel ez a követelmény jelentős mértékben hátráltatja az online eladásokat;

85.  hangsúlyozza, hogy a határokon átnyúló e-kereskedelem további fejlesztése érdekében fontos a szellemi tulajdonjogok védelméről és betartásáról szóló átfogó uniós keret kidolgozása a közösségi vívmányok adta kereteken belül, amely fokozza a küzdelmet az illegális és hamisított javak ellen, és felhívja az európai fogyasztók figyelmét ezekre a kérdésekre;

86.  rámutat, hogy az összes elektronikus ügyletre alkalmazandó jogszabály bevezetésére van szükség, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy az e-kereskedelmi szolgáltatások felhasználóinak jogai védelemben részesüljenek;

87.  felszólít olyan innovatív kutatási projektek kidolgozására – a kutatási keretprogramokon belül –, melyek célja a az uniós e-kereskedelmi piac ösztönzése és egységesítése a fogyasztók bizalmának növelése, valamint jogainak és választásának bővítése által a digitális környezetben;

88.  felszólít az e-kereskedelem jogi, műszaki és gazdasági fejlődésének hatékony nyomon követésére, valamint kiemeli valamennyi, a digitális egységes piacot és az információs társadalmat érintő döntés hatásvizsgálatának szükségességét; e célból hasznos eszköznek tartaná az európai online piaci környezet értékelésére szolgáló „e-kereskedelmi értesítőt”;

89.  úgy véli, hogy a fogyasztói bizalom a határon átnyúló e-kereskedelem előtt álló akadályok megszüntetésével, a legmagasabb szintű fogyasztóvédelem megőrzésével teremthető meg, és olyan megbízható európai hatóságok vagy megbízhatósági jelek segítségével építhető ki, amelyek garantálják a határokon átnyúló elektronikus piacon elérhető termékek megbízhatóságát és minőségét; úgy ítéli meg, hogy létre kell hozni egy fenntartható, világosan és átláthatóan szabályozott, az Európai Bizottság által felügyelt európai megbízhatósági jelet; ezen európai megbízhatósági jelet olyan szabályellenőrzési és végrehajtási mechanizmusokkal kell alátámasztani, amelyek nemzeti szinten néhány tagállamban már léteznek; elismeri, hogy egy határon átnyúló, európai megbízhatóságijel-rendszer csak az uniós jog keretében működhet, amelyre az európai megbízhatósági jel alapozható; úgy véli, hogy egy európai megbízhatóságijel-rendszer kialakítását alapos hatáselemzésnek kell megelőznie, és azt a tagállamokban már meglévő megbízhatóságijel-címkézési rendszerekkel együttműködve kell végrehajtani;

90.  hangsúlyozza az unióbeli logók, megbízhatósági jelek és minőségi jelzések ösztönzésének és használatának jelentőségét, amelyek segítik a fogyasztókat a megbízható online kereskedők azonosításában, jutalmazzák a bevált gyakorlatokat és ösztönzik az innovációt, támogatják az uniós társaságokat azon erőfeszítéseikben, hogy túllépjenek nemzeti piacaik határain;

91.  hangsúlyozza, hogy az online környezetben – melyben a vevő és az eladó távol vannak egymástól és a vevőnek csak korlátozott lehetősége nyílik a termékek fizikai minőségének felmérésére – az átláthatóság érdekében létfontosságú a pontos és világos információhoz való hozzáférés;

92.  felhívja a figyelmet az Európai Bizottság és a nemzeti postai szabályozók arra irányuló erőfeszítésére, hogy megfelelően és időben végrehajtsák a postai szolgáltatásokról szóló harmadik irányelvet (2008/6/EK) a 27 tagállamban, hogy ezáltal fokozzák a versenyt, csökkentsék az árakat és emeljék a szolgáltatások színvonalát, továbbá javítsák a határon átnyúló e-kereskedelem keretében vásárolt áruk kézbesítésének feltételeit; hangsúlyozza továbbá annak fontosságát, hogy a csomagkézbesítések esetében biztosítsák biztosítási szolgáltatások elérhetőségét;

93.  felszólít egy támogatási program létrehozására és a jelenleg is rendelkezésre álló pénzügyi eszközöknek a felhasználói bizalom e-kereskedelemben történő megerősítését szolgáló projektekre történő felhasználására, többek között oktatási és tájékoztatási célú kampányokra, mind európai, mind pedig nemzeti szinten, illetve az online szolgáltatások gyakorlatban (pl. próbavásárlással) történő ellenőrzését célzó projektekre; hangsúlyozza, hogy fejleszteni kell a fogyasztókat az elektronikus kereskedelemre és az új digitális technológiákra (a fogyasztók alapvető jogai az interneten, elektronikus kereskedelem, adatvédelemre vonatkozó rendelkezések stb.) oktató online eszközöket, például a Dolceta projektet (on-line fogyasztói oktatási eszközök fejlesztése felnőttek számára); ezáltal a polgárok javíthatják digitális hozzáértésüket, jogaik és kötelezettségeikre vonatkozó ismereteiket, valamint felelős és önálló módon élvezhetik az online kereskedelem előnyeit a digitális társadalomban;

94.  úgy véli, hogy a fogyasztói bizalom tovább növelhető a közvélemény online környezetbe vetett bizalmának biztosításával, a személyes adatok védelmét érintő aggodalmak eloszlatásával az adatgyűjtés, a magatartásalapú célzott marketing, a profilalkotás és a reklámozás szabályozásával, valamint a fogyasztók figyelmének oktatási célú és tájékoztatási kampányok útján történő felkeltésével; felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot az adatvédelmi irányelv jelenlegi digitális környezethez való hozzáigazításáról;

95.  hangsúlyozza a határokon átnyúló kereskedelem ellátási lánca, valamint feltételei egyszerűbbé és átláthatóbbá tételének szükségességét a megtévesztésről vagy a fogyasztói jogok nem teljes körű tájékoztatásáról, a teljes költségről és a kereskedők adatairól szóló szabályok által, valamint a legjobb és tisztességes gyakorlatok, ajánlások és iránymutatások ösztönzésével az elektronikus üzletek számára; pozitív, követendő példaként ismeri el az EU e téren tett erőfeszítéseit, amelyek célja, hogy tisztázzák a légi viteldíjakkal kapcsolatos feltételeket és árakat;

96.  hangsúlyozza a 2010. júniustól működő Progress európai mikrofinanszírozási eszköz gyors és hatékony megvalósításának fontosságát, mivel ez új lendületet adhat az online vállalkozások előmozdításához, különösen a mostanában munkanélkülivé váltak körében;

97.  úgy véli, hogy a média- és számítógépes műveltség és a tájékozottság lényeges szempontok az európai digitális környezet fejlődéséhez, ezért szorgalmazza, hogy uniós és tagállami szinten vezessék be a digitális jártasság fejlesztésére és befogadására vonatkozó cselekvési tervet, amely a következőkből állna: célzott képzési intézkedések a digitális jártasság fejlesztésére a munkanélküliek és a kirekesztődés által fenyegetett csoportok számára, az összes alkalmazott digitális ismeretekkel való felvértezésére irányuló magánszektorbeli kezdeményezések ösztönzése, európai szintű „Be smart online!” kezdeményezés, amelynek célja a felsőoktatási hallgatók – többek között az egész életen át tartó tanulásban és a szakképzésben részt vevők – megismertetése az információs és távközlési technológiák és az internetes szolgáltatások biztonságos használatával, valamint az információs és kommunikációs technológiákkal kapcsolatos közös, uniós szintű tanúsítási rendszer;

98.  üdvözli a Bizottság arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy 2012-ig kiadja az internetes jogok és kötelességek európai kódexét, amelyben világosan és hozzáférhető módon összefoglalják az EU-ban meglévő digitális felhasználói jogokat, és amely emellett tartalmazza az online fogyasztóvédelemre vonatkozó jogszabályok megsértése eseteinek éves áttekintését és az ezeknek megfelelő kényszerítő intézkedéseket, a fogyasztóvédelmi hivatalok európai hálózatával együttműködve;

99.  úgy véli, hogy az önszabályozó magatartási kódexek kereskedelmi, szakmai és fogyasztói egyesületek általi kidolgozása, valamint a polgárokat és a fogyasztókat a digitális környezetben megillető jogokról szóló európai charta létrehozását, illetve a tartalmak és az ismeretek szabad áramlását lehetővé tévő „ötödik szabadságjog” megteremtését szorgalmazó „Új digitális menetrend kialakítása Európa számára: 2015.eu” című európai parlamenti jelentés ajánlásainak végrehajtása növelnék a fogyasztók e-kereskedelembe vetett bizalmát az információs társadalom valamennyi szereplője jogainak és kötelezettségeinek világossá tétele révén;

100.  felszólítja a Bizottságot, hogy cselekedjen gyorsan, és 2012-ben terjesszen elő jelentést arról, milyen haladást ért el a határokon átnyúló e-kereskedelem előtt álló 10 akadály leküzdésében, amelyeket az EU-ban a vállalkozások és a fogyasztók közötti, határokon átnyúló elektronikus kereskedelemről szóló, 2009. október 22-i közleményében (COM(2009)0557) határozott meg; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a magas szintű fogyasztóvédelmet az e-kereskedelemben, továbbá gondoskodjanak az e-kereskedelem fejlődése előtt álló, a digitális menetrendről szóló 2010. évi bizottsági közleményben, illetve az EU-ban a vállalkozások és a fogyasztók közötti, határokon átnyúló elektronikus kereskedelemről szóló 2009. évi közleményben meghatározott akadályok megszüntetéséről, mégpedig jogalkotási és nem jogalkotási eszközök alkalmazásával; felkéri a Bizottságot, hogy kezdeményezzen párbeszédet az érdekelt felek és az USA között a transzatlanti e-kereskedelem lehetséges fejlesztési módjainak elemzése céljából;

o
o   o

101.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányának és parlamentjének.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0046. (2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0047. (3) HL C 67. E, 2010.3.18., 112. o. (4) HL C 146. E, 2008.6.12., 370. o. (5) HL L 376., 2006.12.27., 36. o. (6) HL L 376., 2006.12.27., 21. o. (7) HL C 292. E, 2006.12.1., 109. o. (8) HL C 305. E, 2006.12.14., 247. o. (9) HL L 271., 2002.10.9., 16. o. (10) http://www.un.or.at/unictral.