(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2009)0501),

–  tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 95. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0169/2009),

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, „A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének a folyamatban lévő intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásairól” című közleményére (COM(2009)0665),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére és 114. cikkére,

–  tekintettel az Európai Központi Bank 2010. január 8-i véleményére(1),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2010. január 22-i véleményére(2),

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2010. szeptember 15-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság, a Költségvetési Bizottság valamint az Alkotmányügyi Bizottság véleményére (A7-0166/2010),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(3);

2.  úgy véli, hogy a jogalkotási javaslatban megjelölt referenciaösszeg összhangban áll a 2007–2013-as időszakra szóló többéves pénzügyi keret 1a. alfejezetében megállapított plafonértékkel, az 1a. fejezetben a 2011–2013-as időszakra fennmaradó tartalék mértéke azonban rendkívül korlátozott, és hogy az új tevékenységek finanszírozása nem veszélyeztetheti az 1a. alfejezethez tartozó más prioritások finanszírozását; ezért megismétli a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára irányuló kérését, amely felülvizsgálatot a többéves pénzügyi keretnek a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás és különösen annak 21–23. pontja alapján rendelkezésre álló valamennyi mechanizmus segítségével, 2010 végéig történő kiigazítására és felülvizsgálatára vonatkozó konkrét javaslatokkal kell kiegészíteni, az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankfelügyeleti Hatóság) finanszírozásának oly módon történő biztosítása érdekében, hogy más prioritások finanszírozása ne kerüljön veszélybe, és hogy elegendő tartalékkeret maradjon az 1a alfejezetben;

3.  hangsúlyozza, hogy az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankfelügyeleti Hatóság) létrehozására az intézményközi megállapodás 47. pontjának rendelkezéseit kell alkalmazni; hangsúlyozza, hogy ha a jogalkotó hatóság az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankfelügyeleti Hatóság) létrehozása mellett dönt, a Parlament tárgyalásokba kezd a költségvetési hatóság másik ágával, hogy időben megállapodásra jusson e Hatóság finanszírozásáról az intézményközi megállapodás vonatkozó rendelkezéseivel összhangban;

4.  tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatait;

5.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

6.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 13., 2010.1.20., 1. o. (2) Hivatalos Lapban még nem tették közzé. (3) Ez az álláspont a 2010. július 7-én elfogadott módosításokat helyettesíti (Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0272).

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 1093/2010/EU rendelet.)

A Bizottság közleményei

A hitelminősítő ügynökségek felügyeletére vonatkozó hatáskörökkel és egyéb területekkel kapcsolatos nyilatkozattervezet

„A Bizottság tudomásul veszi, hogy megállapodásra jutottak arról, hogy bizonyos hatásköröket átruháznak az ESMA-ra a hitelminősítő ügynökségek felügyelete kapcsán. A Bizottság úgy véli, hogy hasznos lenne, ha jövőben más területen működő Európai Hatóságok is felügyeleti hatáskört kapnának. Ez különösképp bizonyos piaci infrastruktúrákat érinthetne. A Bizottság alaposan áttanulmányozza ezeket a kérdéseket és elkészíti az általa megfelelőnek ítélt jogalkotási javaslatokat.”

A válságkezeléssel és -megoldással kapcsolatos nyilatkozattervezetek

„A bankszanálási alapokról szóló, 2010. május 26-i közleményében a Bizottság hangsúlyozta, hogy ”a megfelelő első lépés egy olyan rendszer lehetne, amely a nemzeti alapok olyan harmonizált rendszerének létrehozására épül, amely koordinált nemzeti válságkezelési intézkedésekhez kapcsolódna„.

A Bizottság megerősíti, hogy 2011 tavaszán jogalkotási javaslatokat fog tenni a bankok fizetésképtelenné válásának megelőzésére és a fizetésképtelenné váló bankok szanálására szolgáló teljes eszköztárra vonatkozóan. Mindez biztosítani fogja, hogy a hatóságok szanálni tudják a fizetésképtelenné váló pénzügyi intézeteket, egyúttal minimalizálják a fizetésképtelenség hatását a pénzügyi rendszerre, továbbá korlátozzák a gazdaságot ért károkat és a közszektorból származó források felhasználását.

A Bizottság megerősíti, hogy az európai felügyeleti hatóságoknak jelentős szerepet kell játszaniuk e területeken, és meg fogja vizsgálni, hogy a bankok fizetésképtelenné válásának megelőzését és a fizetésképtelenné váló bankok szanálását szolgáló eszközök tekintetében mely hatásköröket kellene rájuk ruházni.

Ezek az intézkedések az első lépést jelentik, és 2014-ig felülvizsgálatra kerülnek egy integrált uniós válságkezelési és felügyeleti szabályozás, valamint hosszabb távon egy uniós bankszanálási alap megteremtése céljából.„