Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2010/2001(BUD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0284/2010

Előterjesztett szövegek :

A7-0284/2010

Viták :

PV 19/10/2010 - 12
CRE 19/10/2010 - 12

Szavazatok :

PV 20/10/2010 - 6.3
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2010)0372

Elfogadott szövegek
PDF 475kWORD 159k
2010. október 20., Szerda - Strasbourg
A Parlament álláspontja a Tanács által módosított 2011. évi költségvetés-tervezetről – összes szakasz
P7_TA(2010)0372A7-0284/2010

Az Európai Parlament 2010. október 20-i állásfoglalása az Európai Unió 2011-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről szóló tanácsi álláspontról – összes szakasz (12699/2010 – C7-0202/2010 – 2010/2001(BUD))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2007. június 7-i 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozatra(1),

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel az Európai Parlament, a tanács és a Bizottság között 2006. május 17-én létrejött, a költségvetési fegyelemről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodásra(3),

–  tekintettel 2010. március 25-i állásfoglalására a 2011. évi költségvetés prioritásairól, III. szakasz – Bizottság(4),

–  tekintettel a 2011. évi költségvetés tervezetéről folytatott háromoldalú egyeztetésre vonatkozó felhatalmazásról szóló 2010. június 15-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az Európai Unió 2011-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének a Bizottság által 2010. április 27-án előterjesztett tervezetére (COM(2010)0300),

–  tekintettel az Európai Unió költségvetési tervezetéről szóló, a Tanács által 2010. augusztus 12-én elfogadott álláspontra (12699/2010 - C7-0202/2010),

–  tekintettel az Európai Unió 2011-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéhez fűzött 1/2011. számú módosító indítványra, amelyet a Bizottság 2010. szeptember 15-én nyújtott be,

–  tekintettel eljárási szabályzata 75b. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére és a többi illetékes bizottság véleményére (A7–0284/2010),

III.SZAKASZ
Kulcsfontosságú kérdések és prioritások a 2011-es költségvetésben

1.  határozottan meg van győződve arról, hogy az Európai Unió működéséről szóló új szerződés szerinti költségvetési eljárás megkívánja valamennyi érintett intézmény teljes körű és magas szintű politikai részvételét; hangsúlyozza, hogy az egyeztetési eljárás célja a költségvetési hatóság két ága által képviselt álláspontok összeegyeztetése, és hogy a 2011-es költségvetés közös szövegtervezetét még mindkét ágnak jóvá kell hagynia saját eljárási szabályzatával és az EUMSz. 314. cikkének (7) bekezdésével összhangban;

2.  úgy véli, hogy a Tanács álláspontjának elfogadására vonatkozó írásbeli eljárás a költségvetési eljárás esetében különösen nem megfelelő, emellett meg is kérdőjelezhető, tekintettel arra, hogy egy ilyen lényeges uniós jogi aktusra vonatkozóan hiányzik a nyilvános és egyértelmű, miniszteri szintű politikai támogatás a Tanács részéről;

3.  emellett meglehetősen aggasztja, hogy hogyan értékelje a Tanács 2011-es költségvetési tervezetről szóló álláspontját, tekintettel arra, hogy az elfogadott csökkentések nem felelnek meg a világosan meghatározott céloknak, sőt ellenkezőleg, úgy tűnik, hogy a csökkentéseket véletlenszerűen és radikális módon alkalmazták a költségvetés egészében; úgy véli, hogy az előirányzatok önkényes csökkentése nem áll összhangban a hatékony és eredményes költségvetés-tervezés elvével;

4.  úgy véli, hogy az uniós szakpolitikákat erősítő és – különösen a közös kül- és biztonságpolitika, a versenyképesség és innováció, az energiapolitika, az űrtechnológia, az idegenforgalom, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a sport- és ifjúságpolitika, a szociálpolitika, az energiapolitika, valamint a bel- és igazságügy területén – új hatásköröket létrehozó és a költségvetés lisszabonizációját magával vonó EUMSz. hatálybalépése következtében az Európai Uniót fel kell ruházni a célkitűzései megvalósításához szükséges pénzügyi eszközökkel, és ezért koherenciát és következetességet kíván meg a költségvetési hatóság két ágától a megnövekedett pénzügyi képességek tekintetében;

5.  emlékeztet arra, hogy a Szerződés egymást követő változásai és az uniós szintre átruházott felelősségek növekedése ellenére az uniós költségvetés csupán a GNI szerény 1%-ának felel meg; következésképpen ellenzi a Tanács által elfogadott súlyos csökkentéseket;

6.   megérti az egyes tanácsi küldöttségek által kifejtett aggályokat, miszerint a 2011-es költségvetési évben különösen nagy nyomás nehezedik a tagállami költségvetésekre, és annál is inkább szükség van megtakarításokra, ugyanakkor úgy véli, hogy a kifizetési előirányzatok önkényes csökkentése nem áll összhangban a helyes költségvetési gazdálkodás elvével, továbbá úgy véli, hogy a kötelezettségvállalási előirányzatok önkényes csökkentése veszélybe sodorja a már elfogadott uniós politikák és programok megvalósítását;

7.  továbbá emlékezteti a Tanácsot és a Bizottságot az Európai Unió saját forrásainak jövőjéről szóló, 2007. március 29-i állásfoglalására(6), amelyben a Parlament hangsúlyozta, hogy az EU saját forrásainak jelenlegi rendszere – amelynek megfelelően az Unió bevételeinek 70%-a közvetlenül a nemzeti költségvetésekből származik – azt eredményezi, hogy az Európai Unió költségvetéséhez való hozzájárulást a nemzeti költségvetéseket sújtó újabb tehernek tekintik; mély meggyőződése, hogy a 2013 utáni következő többéves pénzügyi keret hatálybalépése előtt az uniós intézményeknek egyértelmű és kötelező menetrendet kellene elfogadniuk a saját források új rendszerének megállapítására; készen áll arra, hogy minden létező lehetőséget megvizsgáljon ezen a téren;

8.  ismételten emlékeztet arra, hogy az uniós költségvetés semmiképpen sem tekinthető és értékelhető egyszerűen a nemzeti költségvetésekre további terhet rovó pénzügyi tételnek, hanem éppen ellenkezőleg lehetőséget kell látni benne az Unió egészének érdekeit szolgáló és hozzáadott értéket jelentő kezdeményezések és beruházások fellendítésére, amelyek legtöbbjéről a Parlament és a Tanács közösen dönt, és így nemzeti szintű legitimációval is bírnak; felhívja az uniós intézményeket, hogy határozzanak meg megfelelő mechanizmust „az európai összefogás elmaradása” esetén felmerülő költségek felmérésére és értékelésére, ami rámutatna arra, hogy milyen megtakarításokat eredményez a nemzeti költségvetésekben a források egyesítése;

9.  ismételten hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés nemzeti költségvetéseket kiegészítő jellegét és az általa adott lendületet nem szabad olyan önkényes csökkentésekkel próbára tenni és korlátozni, amelyek csak elenyésző (kevesebb mint 0,02%-os) részét teszik ki a 27 tagállami költségvetés teljes összegének;

10.  rámutat arra, hogy a Parlament az ifjúsággal, az oktatással és a mobilitással kapcsolatos szakpolitikákat a 2011-es költségvetés legfontosabb prioritásai közé sorolta – ahogy azt egyebek mellett a háromoldalú egyeztetésre vonatkozó felhatalmazásról szóló, 2010 júniusában elfogadott parlamenti állásfoglalás is megemlíti –, mivel azok alapvető és szükséges elemei az uniós gazdaságélénkítési stratégiának és az Európa 2020 stratégiának; kiemeli, hogy az előirányzatok bizonyos költségvetési tételek esetében javasolt növelése az EU jövőjére vonatkozó rövid és hosszú távú stratégiákat is szolgálja;

11.  ismételten hangot ad azon meggyőződésének, hogy a források szűkösségével és a globális gazdasági recesszióval összefüggésben az uniós politikák finanszírozását szorosabban nyomon kell követni minden olyan kiadás elkerülése érdekében, amelyet nem indokol világos és azonosítható célkitűzés, figyelembe véve az európai uniós költségvetés által biztosított hozzáadott értéket, mivel az a szolidaritást és a hatékonyságot fejezi ki azáltal, hogy egyesíti a nemzeti, regionális és helyi szinten, szétaprózódottan rendelkezésre álló forrásokat; hangsúlyozza ezenkívül, hogy az európai uniós költségvetés kiadásainak túlnyomó része az EU gazdasági növekedésének ösztönzéséhez szükséges hosszú távú beruházásokat támogatja;

12.  rámutat arra, hogy a többéves pénzügyi keretből eredő tartalék – különösen az 1a. és 3b. alfejezet és a 4. fejezet esetében – nem jelent tényleges mozgásteret, emellett csökkenti az EU arra való képességét, hogy prioritásainak fenntartása mellett reagáljon a politikai változásokra és váratlan szükségletekre; hangsúlyozza, hogy az EU előtt álló kihívások mértéke a többéves pénzügyi keret jelenlegi plafonértékeit jóval meghaladó forrásokat tenne szükségessé; ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy feltétlenül szükség van a költségvetés jelentős felülvizsgálatára, és hogy a számos felmerült új kihívás és új prioritás elkerülhetetlenné tette a jelenlegi többéves pénzügyi keret plafonértékeinek és a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről (IIA) szóló 2006. május 17-i intézményközi megállapodás egyes rendelkezéseinek haladéktalan felülvizsgálatát;

13.  sürgeti a Tanácsot, hogy vegye teljes mértékben figyelembe a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról ((COM(2010)0072 - 2010/0048(APP)) szóló 2010. szeptember 22-i parlamenti állásfoglalásban(7) rögzített egyértelmű feltételeket, amelyek alapján a Parlament az EUMSz. rendelkezéseivel összhangban jóváhagyja az új többéves pénzügyi keretről szóló rendeletet;

14.  emlékeztet arra, hogy a többéves pénzügyi keret plafonértékei lehetetlenné teszik prioritásainak és a Szerződés hatálybalépéséből eredő új politikáknak a finanszírozását; hangsúlyozza, hogy az egyeztetőbizottságban a 2011-es költségvetésről folytatott tárgyalások megkönnyítése érdekében komoly kompromisszumok árán javaslatot tett e politikák plafonértéken belüli finanszírozására; hangsúlyozza, hogy ez azonban csak úgy megvalósítható, ha más, körültekintően kiválasztott költségvetési sorok előirányzatait csökkentik;

15.  határozottan támogatja az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmushoz kapcsolódó garanciaalap létrehozását az EU költségvetésében; ragaszkodik ahhoz, hogy a költségvetési hatóság mindkét ága részt vegyen az említett mechanizmus beindításával foglalkozó döntésekben; kéri, hogy a költségvetési hatóság megfelelő és kellő időben történő bevonásának biztosítása érdekében a mechanizmushoz kapcsolódó esetleges költségvetési forrásokat a jelenlegi többéves pénzügyi keret vagy a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás ad hoc felülvizsgálatán keresztül finanszírozzák;

16.  a kifizetési előirányzatok tekintetében nem hajlandó mérlegelni a tanácsi álláspont szerinti olyan végső célösszeg megállapítását, amelyet a tényleges szükségletek alapos értékelése nélkül, pusztán különböző sorok csökkentésével vagy növelésével érnek el;

17.  emlékeztet arra, hogy a Tanács e gyakorlata hatással lehet az ugyanazon évi előirányzatok végrehajtási arányára, mivel lelassíthatja az új szerződések aláírását, különösen az utolsó negyedévben, és így zavarja az európai uniós programok többéves életciklusát;

18.  általánosságban úgy véli, hogy az uniós programokhoz kapcsolódó igazgatási kiadásokat a programok gyors végrehajtásának, minőségének és megfelelő nyomon követésének biztosítása érdekében nem szabad csökkenteni; ezért visszaállítja a Tanács által e programok igazgatási kiadásai tekintetében bevezetett csökkentéseket;

1a. alfejezet

19.  emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament 2011-es költségvetésre vonatkozó horizontális prioritásai, azaz az ifjúság, az oktatás és a mobilitás a különböző szakpolitikák keretében ágazatokon átívelő, célzott beruházásokat tesznek szükségessé az EU növekedésének és fejlődésének előmozdítása érdekében; ezért megerősíti, hogy növelni kívánja az e prioritásokhoz kötődő valamennyi program – nevezetesen az egész életen át tartó tanulás programja, az „Emberek” és az „Erasmus Mundus” program – előirányzatait;

20.  különösen úgy véli, hogy a fiatal munkaerő mobilitása kulcsfontosságú eszköz a versenyképes és dinamikus európai munkaerőpiac fejlődésének biztosításához, és ezért azt ösztönözni kell; következésképpen támogatja az Európai Foglalkoztatási Szolgálatra vonatkozó előirányzatok növelését, és ennek érdekében határozottan szorgalmazza a „Your first EURES job” elnevezésű előkészítő intézkedés elindítását, amelynek célja, hogy egy, a fiatalokat célzó speciális, nem akadémiai mobilitási program létrehozásának első lépéseként elősegítse a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését vagy speciális munkahelyekhez való hozzájutását egy másik uniós tagállamban;

21.  elismeri az uniós finanszírozású kutatás által képviselt hozzáadott értéket, amely kutatás lendületet ad a kutatással kapcsolatos különböző nemzeti erőfeszítéseknek és beruházásoknak, különös tekintettel az energiához kapcsolódó kutatásra – beleértve a megújuló energiaforrások területét –, valamint elismeri a kkv-k központi szerepét az európai növekedés és foglalkoztatottság előmozdításában; ennek megfelelően megerősíti a Versenyképességi és innovációs keretprogram és különösen a Vállalkozási és innovációs program, illetve az Intelligens energia program iránti támogatását, növelve bizonyos költségvetési sorok kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatait; megjegyzi, hogy biztosítani kell a K+F-programok zökkenőmentes végrehajtását annak érdekében, hogy a költségvetési időszak végén elkerülhető legyen az előirányzatok más, az eredetitől eltérő célokra való átcsoportosítása;

22.  rendkívül aggódik amiatt, hogy nem áll rendelkezésre elegendő forrás a „versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért” célkitűzés központi politikáinak finanszírozására, és hogy az Európa 2020 stratégia soron következő finanszírozása miatt a helyzet csak romlik; emlékeztet arra, hogy a növekedés és a foglalkoztatás elősegítésében alapvető szerepet játszik az olyan politikákba való beruházás, mint az oktatás, a kutatás, az innováció, a közlekedés (különösen a TEN-T hálózatok) és a turizmus;

23.  kiemelkedő fontosságúnak tartja, hogy az újonnan létrehozott európai pénzügyi hatóságok a kezdetektől fogva megfelelő és elegendő finanszírozást kapjanak, hogy hozzájárulhassanak az európai és a nemzetközi pénzügyi rendszer stabilitásához;

24.  meg van győződve arról, hogy az Euratom – ITER Európai Közös Vállalkozás finanszírozását az ITER 2012. és 2013. évi finanszírozásáról szóló bizottsági javaslat fényében újra kell gondolni; elfogadhatatlannak tartja a jelenlegi 7. kutatási keretprogramon belüli, a növekvő pénzügyi szükségletek miatti átcsoportosítást, amelyek már nem felelnek meg az eredeti javaslatnak; ezért úgy véli, hogy a végrehajtás késedelmére tekintettel, valamint az ITER jövőbeli finanszírozására vonatkozóan a Tanáccsal folytatott tárgyalások elindítása érdekében a legmegfelelőbb költségvetési lehetőségként 47 millió euróval csökkenteni kell a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokat a 08 20 02. költségvetési soron;

25.  támogatja a Bizottság azon javaslatát, hogy vezessenek be kifizetési előirányzatokat az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap fejezetén belül annak érdekében, hogy leegyszerűsítsék a költségvetési hatóság két ága által jóváhagyott kérelmekkel kapcsolatos pénzügyi eljárásokat; ezért visszaállítja az eredeti értéket, megjegyezve, hogy azok a 2011-es igényekhez elégtelennek bizonyulhatnak;

26. meggyőződése, hogy az európai energiahelyzetre vonatkozóan stratégia tervre van szükség; megjegyzi, hogy a Bizottság már létrehozott egy stratégiai energiatechnológiai tervet, amelynek finanszírozási helyzete továbbra sem világos; ezért pro memoria (p.m.) sorokat hozott létre a stratégiai energiatechnológiai terv több területére vonatkozóan, amelyek hamarosan aktívvá válhatnak;
1b.alfejezet

27.  megállapítja, hogy a Tanács álláspontja a kötelezettségvállalások tekintetében nem módosítja a bizottsági javaslatot, és hangsúlyozza, hogy ez a kötelezettségvállalási előirányzatokkal kapcsolatos álláspont teljesen összhangban van a többéves pénzügyi keretben megállapított előirányzatokkal, figyelembe véve a pénzügyi keret 2011-re vonatkozó technikai jellegű kiigazítását a 2006. június 17-i az IIA. 17. pontjának megfelelően;

28.  sajnálja a Tanács megszorító megközelítését a kifizetések vonatkozásában, amelyek 1075 millió euróval csökkentek (felerészben a 2006–2011-es programozási időszak befejezésére tekintettel) a Bizottság 2011. évi kifizetési előirányzatokra vonatkozó becsléseihez képest; hangsúlyozza, hogy az utóbbiakat az Európai Parlament szerint már eleve alábecsülhették, és hogy a Tanács megközelítésmódja veszélyeztetheti a program végrehajtása terén fennálló lemaradás ledolgozását a 2007–2013-as időszak eleji lassú indulást, valamint a Parlament és a Tanács által az európai gazdaságélénkítési terv keretében nemrégiben elfogadott jogszabály-módosításokat követően;

29.  ezért a Tanács által a kifizetési előirányzatok vonatkozásában bevezetett csökkentéseket a költségvetési tervezet szintjére állítja vissza, és fenntartja eredeti álláspontját, amely szerint a Bizottságnak és a Tanácsnak sürgősen költségvetés-módosítást kell előterjesztenie és elfogadnia, amennyiben a kifizetési előirányzatok nem elegendőek a szükségletek fedezésére; üdvözli a Tanács ezzel kapcsolatos nyilatkozatát;

30.  emlékeztet arra, hogy az uniós balti-tengeri stratégiáról szóló cselekvési terv kimondja, hogy a javasolt tevékenységeket – amennyiben lehetséges – a meglevő forrásokból, köztük a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból kell finanszírozni; rámutat, hogy az uniós balti-tengeri stratégia kimondja, hogy a stratégia meglévő uniós eszközök és alapok, valamint más létező források és pénzügyi eszközök megfelelőbb kiaknázására épül; hangsúlyozza, hogy a stratégia számára biztosítani kell a megfelelő elismerést és finanszírozást;

2. fejezet

31.  hangsúlyozza, hogy a KAP elsődleges célját a piaci stabilitás és az élelmezésbiztonság, továbbá a gazdálkodók méltányos árbevételei biztosításának kell képeznie, beleértve a környezet és a táj védelmét, ezért felhívja a Bizottságot, hogy a 2011-es költségvetésben biztosítson pénzügyi keretet a finanszírozáshoz való hozzáférés egyszerűbbé tételéhez szükséges eszközökre arra az esetre, ha a piacon 2011-ben ingadozások következnének be;

32.  elismeri, hogy hasznosnak bizonyult a tejágazatnak a 2010-es költségvetésből nyújtott 300 millió eurós rendkívüli támogatás; támogatja egy új, tejalapként szolgáló költségvetési sor létrehozását a modernizáció, a diverzifikáció és szerkezetátalakítás fejlesztésének, valamint a tejtermelők tárgyalási pozíciója erősítésének támogatására a feldolgozók és a kiskereskedők élelmiszerláncon belüli növekvő piaci erejére való válaszadás érdekében; rámutat arra, hogy a Bizottság már jóváhagyta a tejalap létrehozását;

33.  úgy véli, hogy alacsonyabb szinten, de fenn kell tartani a borágazatot érintő nemzeti támogatási programot; rámutat, hogy a borpiac közös szervezésének reformja idején a Bizottság kifejezetten leszögezte, hogy a reform nem érintheti a költségvetést;

34.  elismeri az iskolagyümölcs- és az iskolatejprogram fontosságát, mivel e programok ösztönzik az egészséges táplálkozást a gyermekek körében; üdvözli a Bizottság azon javaslatát, hogy növelni kell e két program finanszírozását, és úgy határoz, hogy tovább növeli a rendelkezésükre álló előirányzatokat; hangsúlyozza a rászoruló személyeknek szóló program fontosságát, és úgy határoz, hogy növeli a program rendelkezésére álló előirányzatokat, de emlékeztet arra, hogy azt a Törvényszék előtt folyamatban lévő eljárások fényében kell végrehajtani;

35.  prioritásaival összhangban támogatja egy, a bevált gyakorlatok fiatal gazdálkodók közötti cseréjét előmozdító kísérleti projekt létrehozását, különös tekintettel az európai mezőgazdasági ágazat előtt álló kihívásokra;

36.  meg van győződve arról, hogy a 2007–2013-as LIFE+ környezetvédelmi célú pénzügyi eszközt tovább kell erősíteni a további intézkedéseknek való megfelelés érdekében; hangsúlyozza, hogy a környezetvédelmi megfontolások elsőbbséget élveznek a környezetvédelmi és agrárpolitikán belül, és a finanszírozás növelése döntő fontosságú a természet és a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából; úgy véli, hogy a fenntartható fejlődés kritériumait a LIFE+ mellett minden vonatkozó uniós eszközben érvényre kell juttatni;

3a. alfejezet

37.  úgy véli, hogy több program, köztük a „Terrorizmus és egyéb biztonsági vonatkozású veszélyek megelőzése, az azokra való felkészültség és következményeik kezelése” program alapvető fontosságú a stockholmi program végrehajtásához, és megerősíti, hogy támogatja a „Küzdelem az erőszak ellen” (Daphne) programot – amelynek keretében több, finanszírozásra érdemes program nem kaphatott támogatást az előirányzatok szűkössége miatt –, illetve a „Drogprevenció és felvilágosítás” programot; ezzel összefüggésben különös hangsúlyt fektet a nők elleni erőszakkal – azon belül a kényszerabortusszal, a női nemi szervek megcsonkításával, a kényszersterilizációval és bármely más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal – szembeni küzdelemre;

38.  tekintettel arra, hogy a SIS II projekt következő lépéseivel kapcsolatban kevés információt bocsátottak a Parlament rendelkezésére, úgy véli, hogy a szükséges fejlesztésekről kért tájékoztatás megszerzésének legmegfelelőbb eszköze az előirányzatok tartalékba helyezése;

39.  a Bizottság 2010. szeptember 21-i munkadokumentumában meghatározott tervet nem tartja megfelelőnek arra, hogy eleget tegyen a Parlament azon kérésének, hogy tájékoztatást kapjon a szükséges fejlesztésekről, valamint teljes körű áttekintést kapjon a SIS II költségvetéséről;

3b. alfejezet

40.  emlékeztet arra, hogy a 3b. alfejezet alá olyan szakpolitikák tartoznak, amelyek közvetlenül érintik az európai polgárok mindennapi életét, és határozott meggyőződése, hogy az ezen alfejezetben rejlő tényleges potenciált a jelenlegi többéves pénzügyi keret szűkös korlátai között nem lehet teljes mértékben kihasználni; rámutat, hogy ezen eszközök Tanács által javasolt finanszírozása nem tükrözi az e fejezet alá tartozó prioritásokat, és különösen hangsúlyozza, hogy a fiatalokat célzó programok eddigi kiemelkedően magas végrehajtási arányai azt bizonyítják, hogy ezek sokkal nagyobb mértékű befektetést érdemelnek;

41.  ismételten kijelenti, hogy szándékában áll növelni a Fiatalok lendületben programra, a Nyári Speciális Olimpiai Játékokra, a tájékoztatási irodákra és a sport területén folyamatban lévő előkészítő intézkedésre vonatkozó előirányzatokat; tudomásul veszi a Tanács arra irányuló kezdeményezését, hogy új előkészítő intézkedést terjeszt elő az európai emlékhelyekkel kapcsolatban, és úgy véli, hogy ez az előkészítő intézkedés a közös európai emlékezet részét képező történelmi emlékhelyekhez való hozzáférés megkönnyítése révén előmozdíthatja az uniós állampolgárságot;

42.  szükségesnek tartja, hogy a Bizottság terjesszen elő az uniós polgárok felé irányuló kommunikáció javítására és az európai közszféra létrehozására vonatkozó átfogó stratégiát, a „Partnerség az Európáról szóló kommunikációért” című, 2008. októberi intézményközi együttes nyilatkozattal összhangban;

4. fejezet

43.  határozott meggyőződése, hogy az EU mint globális partner szerepét a többéves pénzügyi keretben megállapított keretek között nem lehet megfelelően finanszírozni, és hogy a költségvetési hatóság két ága az eszközök szűkösségét nem orvosolhatja az utolsó pillanatban kötött kompromisszumokkal, a középtávú szükségletek megfelelő mérlegelése nélkül; emlékeztet arra, hogy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata és a 4. fejezet plafonértékének az időközben felmerült, 2006-ban még nem várható szükségletek figyelembevétele céljából történő felülvizsgálata elengedhetetlen feltétele annak, hogy ez a fejezet kezelhető és fenntartható legyen;

44.  azon a véleményen van, hogy az e fejezeten belüli rendkívül szűk mozgástér és a Tanács által kezdeményezett megtakarításokra való törekvés miatt az elsődleges célok finanszírozása csak korlátozott számú költségvetési sor előirányzatainak átgondolt csökkentése révén biztosítható; úgy ítéli meg, hogy az Afganisztán helyreállításának támogatására és a makroszintű pénzügyi támogatásra elkülönített előirányzatok részben csökkenthetők, anélkül hogy ez lényeges hatással lenne a műveletekre; ugyanebben a szellemben úgy határoz, hogy az intézményközi megállapodás 42. pontja értelmében a közös kül- és biztonságpolitika előirányzatait visszaállítja a 2010. évi költségvetésben szereplő szintre;

45.  megerősíti aziránti elkötelezettségét, hogy ne csökkentsék önkényesen a Palesztina, a békefolyamat és az UNRWA számára nyújtandó támogatásra vonatkozó előirányzatokat; ugyanakkor újólag kinyilvánítja azon meggyőződését, hogy az EU által nyújtott globális pénzügyi támogatás –az Unió összességében az első helyen áll az adományozók sorában – és a békefolyamatra gyakorolt korlátozott uniós befolyás közötti ellentmondás nem indokolt és nem is érthető, és alapos vizsgálatot igényel, különösen az újonnan létrehozott Európai Külügyi Szolgálat keretében;

46.  ismételten hangsúlyozza, hogy ellenzi az előirányzatok javasolt átcsoportosítását több eszköztől és programtól a banánkereskedelmet kísérő intézkedésekre és az iparosodott országokkal való együttműködés eszközére (ICI+), amelyek finanszírozásával a jelenlegi többéves pénzügyi keret elfogadásának idején nem számoltak, ugyanakkor megerősíti, hogy támogatja ezeket az eszközöket; hangsúlyozza, hogy a fejlesztési együttműködési eszköz nem tekinthető olyan alapnak, amelyet a 4. fejezetben felmerülő bármilyen új szükséglet finanszírozásához igénybe lehet venni, hanem azt olyan meghatározott célokra hozták létre és finanszírozzák, amelyek elérésére az EU számos alkalommal kötelezettséget vállalt; ezért felhívja a Tanácsot, hogy állapodjon meg ezen intézkedéseknek az intézményközi megállapodásban foglalt valamennyi eszköz felhasználásával történő többéves finanszírozásáról;

47.  úgy határoz, hogy a környezetre és a természeti erőforrások, többek között az energia fenntartható kezelésére szánt előirányzatok egy részét tartalékba helyezi, amíg a Bizottság nem terjeszt elő politikailag kötelező dokumentumot, amely igazolja, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos gyorsfinanszírozási csomag valóban kiegészítő jellegű, földrajzilag kiegyenlített módon juttat uniós forrásokat a partnerrégióknak, és nem válik a létező fejlesztési együttműködési programok kárára, valamint világos tájékoztatást ad a kedvezményezettek kiválasztásának szempontjairól és a fejlődő országokkal kötött megállapodások részleteiről;

48.  egységesített megközelítést kezdeményez a tisztességes kereskedelemhez nyújtott uniós támogatás vonatkozásában a költségvetési címek között;

49.  úgy véli, hogy az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásáról folytatott négyoldalú tárgyalásokkal összhangban törekedni kell a KKBP- és KVBP-missziók fokozott azonosítására a jobb átláthatóság és a költségvetés áttekinthetőségének javítása érdekében; ennek megfelelően úgy határoz, hogy a 19 03 01., a 19 03 03. és a 19 03 07. sort felbontja, hogy külön költségvetési sorokat hozzon létre a KKBP/KVBP keretében 2011-ben folytatott legfontosabb missziók, azaz az Európai Unió grúziai megfigyelő missziója (EUMM Georgia), az Európai Unió koszovói jogállamiság-missziója (EULEX Kosovo) és az afganisztáni rendőri misszió (EUPOL Afghanistan) számára;

50.  szeretné tudni, miért folyósítanak még mindig kifizetéseket olyan volt biztosok számára, akik azóta más állással rendelkeznek; határozottan kéri a Bizottságot, hogy részletesen vizsgálja felül a folyamatban lévő eljárásokat, és 2011. április 30-ig nyújtson be részletes jelentést a Parlamentnek;

51.  a transzatlanti kapcsolatokról szóló állásfoglalásaival összhangban úgy ítéli meg, hogy az EU és az USA közötti stratégiai partnerséget egyértelműen hangsúlyozni kell az „Együttműködés az Egyesült Államokkal” elnevezésű külön költségvetési sor létrehozásával;

52.  meggyőződése, hogy a ciprusi török közösség támogatására szolgáló pénzügyi keretet tovább kell növelni, hogy megfelelő finanszírozást biztosítsunk a Cipruson eltűnt személyekkel foglalkozó bizottság működéséhez, valamint a kulturális örökség szakmai bizottsága által folytatott helyreállítási projektekhez; úgy ítéli meg, hogy e bizottságok működése kiemelkedően fontos mindkét ciprusi közösség számára;

5. fejezet

53.  elutasítja a Tanács 5. fejezet kiadásaival kapcsolatos általános álláspontját, amely összességében több mint 115 millió eurós csökkenést tartalmaz, abból adódóan, hogy a Tanács nem irányozza elő a költségvetésben az 1,85%-os fizetés- és nyugdíjkiigazítást, általános mértékben csökkenti az európai iskolákra vonatkozó költségvetési sorokon rendelkezésre álló előirányzatokat – ellentétben a Parlament fiatalokkal, oktatással és mobilitással kapcsolatos prioritásaival;

54.  hangsúlyozza, hogy bár ez a megszorító megközelítés rövidtávon megtakarításokat eredményezhet az EU költségvetésének és a tagállamoknak, veszélybe sodorja uniós politikák és programok megvalósítását; emellett hangsúlyozza, hogy az intézmények számára megfelelő forrásokat kell biztosítani feladataik ellátásához, különösen az EUMSz. hatálybalépését követően;

55.  ezért általánosságban visszaállítja a Tanács által bevezetett csökkentéseket, és a Bíróság határozathozataláig tartalékba helyezi a fizetések 1,85%-os kiigazításához kapcsolódó összegeket; úgy véli, hogy e költség előirányozása helyes és körültekintő költségvetési gazdálkodás;

56.  visszaállítja a Bizottság költségvetési tervezetében szereplő javaslatot valamennyi fent említett csökkentés tekintetében, kivéve a konferenciákra, ülésekre és bizottsági tevékenységekre rendelkezésre álló előirányzatokat; úgy véli, hogy az európai iskolákkal kapcsolatos csökkentések elfogadhatatlanok; csodálkozik azon, hogyan tudja a Tanács nagyobb pontossággal megbecsülni a bizottsági szolgálatok lehetséges személyzeti létszámát, mint maga a Bizottság;

57.  kéri a Tanácstól az 1/2011. sz. módosító indítvány gyors elfogadását, annak érdekében, hogy az Európai Külügyi Szolgálat 2011 legelején megfelelő forrásokkal rendelkezve elkezdhesse munkáját, azonban úgy határoz, hogy az előirányzatokat tartalékba helyezi a Parlament illetékes szervei és a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője között a jelenlegi bizottsági és tanácsi struktúrák összeolvasztásával felszabadult források felhasználására vonatkozó alelnöki/főképviselői prioritásokról folytatott további konzultáció függvényében;

58.  tartalékot képez egyes adminisztratív költségvetési sorok vonatkozásában, amíg a Bizottság egyedi intézkedéseket vagy nyomon követést nem valósít meg, illetve javaslatokat nem terjeszt elő, illetve azzal a céllal, hogy a Bizottságtól további információkat kapjon; e tartalékok egy részének felszabadítása érdekében kéri különösen a biztosok magatartási kódexének felülvizsgálatát és annak szigorú alkalmazását a volt képviselők nyugdíjainak fedezésére szolgáló pénzösszegek elosztásának módozatai tekintetében;

Ügynökségek

59.  általában elfogadja az ügynökségek költségvetési igényeire vonatkozó bizottsági becsléseket és elutasítja az EU decentralizált ügynökségeinek 2010-hez képesti költségvetésére vonatkozó tanácsi álláspont alapjául szolgáló elveket, úgymint:

   a teljes kapacitáson működő ügynökségek esetében az emelés 1,5%-ban való korlátozását,
   az új feladatokkal megbízott ügynökségek esetében az emelés 3%-ban való korlátozását a kért álláshelyek csupán felének jóváhagyásával, valamint
   az új ügynökségeket illetően a bizottsági javaslat változtatások nélküli elfogadását.

60.  úgy gondolja ugyanakkor, hogy a díjbeszedést folytató ügynökségeknek nyújtott uniós támogatást nem szabad a címzett bevételek összegével csökkenteni, azért, hogy ezen ügynökségek megfelelő költségvetési rugalmassággal rendelkezzenek a beszedett díjak ingadozására tekintettel;

61.  továbbá úgy határoz, hogy – összhangban a Tanáccsal folytatott tárgyalások kimenetelének költségvetési következményeire vonatkozóan rendelkezésre álló becslésekkel – növeli a három új pénzügyi felügyeleti hatóság 2011-es költségvetési előirányzatait, a 2008. évre vonatkozó mentesítési eljárás eredményének függvényében tartalékot képez az Európai Rendőrakadémia számára, valamint a Parlament prioritásainak megfelelően fokozza az Európai Képzési Alapítvány támogatását, továbbá növeli a Halászati Ellenőrző Hivatal költségvetési előirányzatait annak érdekében, hogy az teljesíteni tudja a nemzetközi vizeken rá háruló ellenőrzési kötelezettségeket;

Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések

62.  hangsúlyozza, hogy a korlátozott számban elfogadott kísérleti projekteket és előkészítő intézkedéseket alaposan mérlegelték és kiértékelték, többek között a Bizottság hasznos és konstruktív, 2010. júliusi első értékelését figyelembe véve, annak érdekében, hogy elkerüljék a jelenlegi európai uniós programok által már lefedett intézkedések megkettőzését; emlékeztet arra, hogy a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések célja a politikai prioritások kialakítása és olyan új kezdeményezések bevezetése, amelyek az EU jövőbeli tevékenységeit és programjait képezhetik;

I., II., IV., V., VI., VII., VIII. és IX. szakasz
Általános keret

63.  emlékeztet arra, hogy az intézményeknek a hatékony és eredményes gazdálkodás alapján kell költségvetéseiket elkészíteniük, és – figyelembe véve a jelenlegi gazdasági válság hatásait – törekedniük kell a források hatékony felhasználására, ami lehetővé teszi számukra, hogy a Lisszaboni Szerződés szerinti kötelezettségeik végrehajtása mellett ahol csak lehetséges, keressék a megtakarítási lehetőségeket;

64.  felhívja a figyelmet a Bizottság által a fizetések kiigazítása tekintetében a Bíróság elé vitt, jelenleg is folyamatban lévő ügyre, és úgy határoz, hogy az elővigyázatos költségvetési tervezés elvét követve tartalékba helyezi a fizetések 1,85%-os kiigazítását illetően a Bizottságnak kedvező esetleges bírósági határozat 2011-es költségvetési következményeit fedező előirányzatokat;

65.  megállapítja, hogy a Tanács csökkentette a Horvátországgal kapcsolatos előirányzatokat, mivel az ország csatlakozásának időpontját illetően a Bizottságétól eltérő munkahipotézisből indult ki; úgy határoz, hogy a Bizottság megközelítését követi, mivel jelenleg nincs olyan új tényező, amely indokolná a változást;

66.  az egyes intézmények kérelmeinek értékelését követően úgy határoz, hogy visszaállítja az intézmények költségvetésében a Tanács által eszközölt csökkentések egy részét, azokban az esetekben, amikor egy intézmény adott kérelme teljesen indokoltnak tekinthető;

67.  hangsúlyozza, hogy az, hogy a Tanács eddig nem tudott álláspontot kialakítani az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságra és a Régiók Bizottságára vonatkozó, 2/2010. sz. költségvetés-módosítást illetően, nem hagy más lehetőséget, mint azt, hogy e költségvetés-módosításról is a 2011-es költségvetés megvitatása során tárgyaljanak;

1. szakasz – Európai Parlament
Általános keret

68.  hangsúlyozza, hogy 2010 márciusában és áprilisában két előzetes egyeztető ülés keretében tárgyalásokra került sor, és hogy a költségvetési tervezet megalkotásának szakaszában számos kérdésben egyértelmű eredmények születtek; üdvözli, hogy e tárgyalások a jó és építő szándék szellemében zajlottak; üdvözli, hogy az Elnökség által 2010 szeptemberében elfogadott módosító indítvány nincs jelentős hatással a tervezetre;

69.  tudatában van annak, hogy nehéz ám megnyugtató egyensúlyt kell teremteni a Parlament Lisszaboni Szerződésben előírt feladatai – a források növelését megkövetelő – teljes körű ellátásának igénye és a pénzügyi válság idején alkalmazandó szilárd költségvetési elvek és korlátozások között; ezért részletesen áttekintette a különböző költségvetési sorokat, és néhány esetben kiigazította a tervezetben szereplő előirányzatokat;

70.  hangsúlyozza, hogy költségvetésének teljes összege 1 700 349 283 euró, ami a többéves pénzügyi keret 5. fejezete (igazgatási kiadások) 20,21%-ának felel meg, azaz összhangban áll korábbi állásfoglalásaival, melyek értelmében a kiadásoknak a 20%-os határ körül kell mozogniuk;

71.  ezzel összefüggésben kiemeli, hogy ez az összeg tükrözi hatásköreinek Lisszaboni Szerződés szerinti jelentős bővülését és az ebből adódó személyzeti és egyéb forrásigényeket;

72.  megállapítja, hogy a költségvetési hatóság által meghatározott végleges összeg a költségvetési tervezethez képest nettó 6 198 071 euró, az Elnökséggel való egyeztetést megelőző eredeti költségvetési javaslathoz képest pedig 25 029 014 euró csökkentést jelent;

73.  továbbra is fenntartja álláspontját, mely szerint – különösképpen a gazdasági válság idején – költségvetési politikájának mindenképpen központi eleme az, hogy ahol lehet, megtakarítási lehetőségeket találjon, és folyamatosan törekedjen a meglévő források átszervezésére és átcsoportosítására;

Humánerőforrás

74.  megjegyzi, hogy Elnökségének a Költségvetési Bizottság által is elfogadott javaslatának megfelelően nagy hangsúlyt fektetnek a képviselők közvetett támogatására, olyan területek egyértelmű megerősítésén keresztül, mint például a Parlament kutatási és politikaelemzői kapacitása, a könyvtári szolgáltatások, a tematikus osztályok és ehhez kapcsolódó területek; emlékeztet arra, hogy mindez kiegészíti a Parlament új és erősebb szerepének létrejöttét követően a 2010-es költségvetésben és az 1/2010. sz. költségvetés-módosításban már megerősített, közvetlen támogatással kapcsolatos intézkedéseket;

75.  emlékeztet a Parlament 2011-es pénzügyi évre vonatkozó bevételi és kiadási előirányzatairól szóló, 2010. május 18-i állásfoglalására(8) és az ahhoz mellékelt létszámtervre; ezennel úgy határoz, hogy néhány kiigazítást tesz az alábbi bekezdésekben leírtaknak megfelelően;

76.  emlékeztet azon határozatára, melynek értelmében e folyamat keretében a könyvtári szolgáltatásokat 2011-ben 15 új álláshellyel megerősíti, és a 13 szerződéses álláshelyet állandó álláshelyekké alakítja; úgy határoz, hogy ezen álláshelyek közül 8 vonatkozásában csökkenti az előirányzatokat azzal a céllal, hogy a munkaerő-felvétel fokozatosan, két éves időszakra elnyúlóan történjen;

77.  úgy határozott, hogy az „egyéb területekhez” kapcsolódó 30 álláshelyre (6 AD5 és 24 AST1) vonatkozó előirányzatok a tartalékban maradnak a kért további információk beérkezéséig;

78.  úgy határoz, hogy a módosító indítvány javaslatának megfelelően jóváhagyja az akkreditációs szolgálat internalizálását, és ezért a létszámtervben 16 új álláshelyet hoz létre (1 AD5 és 15 AST1), valamint rendelkezésre bocsátja a megfelelő előirányzatokat;

79.  a módosító indítványnak megfelelően az alábbi, a költségvetés szempontjából semleges intézkedéseket hagyja jóvá:

   5 jelenleg ideiglenes álláshely (T) állandó álláshellyé (P) alakítása (1 AD9T-t 1 AD5P-vé, 1 AD8T-t 1 AD5P-vé, 1 AD5T-t 1 AD5P-vé, valamint 2 AST3T-t 2 AST1P-vé),
   két ideiglenes AD11-es álláshely átsorolása AD12-essé,
   15 AST álláshely (5 AST10, 5 AST6 és 5 AST5) átalakítása 15 AD5-ös álláshellyé;

80.  a C1/2010. sz. átcsoportosításra vonatkozó döntéssel összhangban felszabadította a Horvátországgal kapcsolatosan tartalékba helyezett 3 millió eurós összegeket; valamint szerződéses alkalmazottak felvétele érdekében átcsoportosította ezen előirányzatokat;

A képviselők közvetlen támogatása

81.  az asszisztensi juttatásokról az 1/2010. sz. költségvetés-módosítással összefüggésben folytatott előzetes részletes vitáját, valamint a juttatások emelésének második részletével kapcsolatos, 2011-re vonatkozó elnökségi javaslatot követően úgy határoz, hogy ezek az előirányzatok tartalékban maradnak; tudomásul veszi az igazgatási szervektől kapott válaszokat, azonban azokat a jelenlegi fázisban nem tartja meggyőzőnek a további növelések indokolásához; ismételten tájékoztatást kér, amint azt a 2011-es költségvetési eljárásra vonatkozó iránymutatásokról szóló 2010. március 25-i állásfoglalásában(9) megszavazta;

82.  elutasítja az Elnökség arra irányuló kérelmét, hogy a quaestorok asszisztenseit AST4-esből AST8-as kategóriába sorolják át;

Épületekkel kapcsolatos politika

83.  módosította a 2 0 0 8. számú költségvetési sor elnevezését, annak érdekében, hogy növelje az átláthatóságot a különböző építési projektekkel kapcsolatban;

84.  kéri, hogy rendszeresen tájékoztassák a nagy költségvetési következményekkel járó építési projektek – például a KAD épület bővítése – új fejleményeiről, és várja az ezzel egyidejű lehetséges brüsszeli építési projektek költségvetésre gyakorolt hatásával kapcsolatos válaszokat;

Kommunikációs és tájékoztatási politika

85.  tudomásul veszi a tudásmenedzsment-rendszer helyzetével kapcsolatos választ, a projekt jelenlegi szakaszában azonban még nem mérhető fel, hogy teljesülnek-e az elvárások; hangsúlyozza, hogy e rendszer megvalósítására vonatkozóan ütemtervre van szükség; megismétli az iránymutatásokról szóló állásfoglalásában szereplő azon kérését, hogy e rendszer az interneten keresztül legyen könnyen elérhető az európai polgárok számára; tájékoztatást kér azzal kapcsolatban, hogy miként lehet megtakarításokat eszközölni a tudásmenedzsment-rendszer megvalósítását követően;

86.  megjegyzi, hogy számos képviselő érdeklődött az informatikai mobilitási projekt tartalmáról és helyzetéről, ami mélyebb elemzést és vitát követelhet meg; úgy határozott, hogy egyelőre tartalékba helyezi a projekttel kapcsolatos előirányzatokat, hogy lehetőség nyíljon vitákra és elemzésekre;

87. kéri, hogy továbbra is tájékoztassák a parlamenti web-tv-vel kapcsolatos fejleményekről, és úgy határoz, hogy 1 millió eurót tartalékba helyez;
A környezetvédelemmel kapcsolatos ügyek

88.  ismételten hangsúlyozza, hogy támogatja a konkrét kezdeményezések és intézkedések hatékony bevezetését a repülőgépeknél és a gépkocsiknál kevésbé szennyező közlekedési eszközök (tömegközlekedés, kerékpár) fokozottabb és jobb kihasználása érdekében, ami lehetséges jövőbeni megtakarítások beazonosításhoz is hozzájárulhat, például a járművekre vonatkozó költségvetési soron;

89.  ugyanezen szellemben hangsúlyozza, hogy további intézkedéseket kell hozni az erőforrás-hatékonyság javítása érdekében mind költségvetési, mind környezetvédelmi értelemben;

90.  elégedett azzal, hogy összesen 4 millió eurós további megtakarításokat lehet elérni a képviselők utazási költségeire és az energiafogyasztásra vonatkozó költségvetési sorokon;

Többéves projektek és egyéb kiadási tételek

91.  az Európai Történelem Háza tekintetében úgy határoz, hogy a további tanulmányok elkészítésére kért 2,5 millió eurót a tartalékba helyezi; megjegyzi, hogy az építész javaslatainak értékeléséig továbbra sem áll rendelkezésre a projekt összköltségeire vonatkozó áttekintés; utal egyúttal a Parlament különböző állásfoglalásaiban például a más intézményekkel és lehetséges partnerekkel való együttműködést illetően feltett, egyelőre megválaszolatlan kérdésekre;

92.  úgy határoz, hogy kiigazítja több további költségvetési tétel előirányzatait, és tartalékokat hoz létre azon költségvetési tételek tekintetében, amelyek esetében nehéz előre jelezni az előirányzatokra vonatkozó pontos igényeket, és az év során további szükségletek támadhatnak, vagy ellenkezőleg, megtakarítások keletkezhetnek;

93.  emlékeztet arra, hogy a költségvetési javaslat elkészítésének szakaszában, valamint a Költségvetési Bizottság és az Elnökség közötti egyeztetési eljárás során az Elnökség határozata nyomán bevezetendő, tisztségviselőknek járó juttatás finanszírozására szánt kezdeti 1,2 millió eurós összeget 400 000 euróra csökkentették; továbbá emlékeztet arra, hogy a beosztási pótlékkal kapcsolatos kiadások csak az e költségeket teljes mértékben igazoló dokumentumok bemutatását követően téríthetők vissza; rámutat, hogy a 2010-es pénzügyi évhez viszonyított többi növekedés főként az új protokollajándékok protokollszolgálatok számára történő beszerzését érinti; úgy véli, hogy ha ezeket a készleteket ebben az évben feltöltik, az ehhez a költségvetési tételhez tartozó kiadásokat a következő években valószínűleg csökkenteni lehet; hangsúlyozza, hogy – különösen a gazdasági válság idején – elővigyázatos költségvetési tervezésre van szükség a Parlament munkahelyszínei közötti és egyéb kiküldetésekre irányuló kérelmek tekintetében, valamint a lehető legnagyobb önmegtartóztatás szükségeltetik a reprezentációs költségek vonatkozásában; ezért melegen üdvözölné, ha ezek a kiadások az év során az eredeti előrejelzésekben szereplő igényekhez képest csökkennének;

IV. szakasz ‐ Bíróság

94.  úgy határoz, hogy a 39 kért új álláshelyből létrehoz 29-et, főként az ügyszám és így a munkateher nagymértékű emelkedésére tekintettel, amelynek következtében további jogász-nyelvészekre és fordítókra van szükség (az álláshelyekből 24 ehhez kapcsolódik), és néhány egyéb indokolt emelés merül fel;

95.  megjegyzi, hogy olvasata során a Tanács úgy csökkentette e sor előirányzatait, hogy az nem tükrözi megfelelően a Bíróság által az állások betöltöttsége tekintetében 2009-ben és 2010 első felében elért magas arányt; ezért úgy határozott, hogy a Tanács által bevezetett 3%-os csökkentést (amely az általános csökkentés 2,5%-ról 5,5%-ra emelésének felel meg) 1%-ra kell mérsékelni annak érdekében, hogy ki lehessen elégíteni a létszámtervben szereplő szükséges igényeket, valamint hogy a Bíróság megfelelően el tudja látni feladatait;

96.  kompromisszumos álláspontot foglal el a támogatási kiadások egyes sorai kapcsán, és a Tanácsnál több ám a költségvetési tervezetnél kevesebb előirányzatot hagy jóvá; kivételt tesz egyes informatikai kiadások esetében, ahol egy külső ellenőrzés ajánlásait követve a teljes összeg két soron szerepel;

V. szakasz - Számvevőszék

97.  megállapítja, hogy a Tanács csak kis mértékben igazította ki a Számvevőszék költségvetési tervezetét, és hogy az így kapott összegek általánosságban elfogadhatóak; megállapítja, hogy az utóbbi két évben létrehozott 32 új könyvvizsgálói álláshelyet követően az önmegtartóztatás jegyében további személyzet iránti igényt nem nyújtottak be, holott eredetileg ezt tervezték;

98.  üdvözli a Számvevőszék adminisztrációs támogatási költségek csökkentése és belső költségvetési ellenőrzések végrehajtása iránt mutatott módszeres elkötelezettségét; mélyrehatóbban meg szeretné vizsgálni, hogyan hasznosíthatná a többi intézmény a Számvevőszék e téren megszerzett szakértelmét;

VI. szakasz - Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

99.  úgy határoz, hogy kompromisszumos megoldást ajánl a Lisszaboni Szerződés következményeként kért új álláshelyek tekintetében, követve a spanyol elnökség által a nyár folyamán tett javaslatot (amely 11 új álláshelyre vonatkozott a kibővült hatáskörök és a megnőtt munkateher kezelése érdekében), az alábbiak szerint: 6 AD5, 3 ideiglenes AD9 és 2 AST3;

100.  megjegyzi, hogy ezen álláshelyek célja többek között a bizottság kapacitásának fellendítése a konzultáció, a programozás és a civil társadalommal való kapcsolattartás terén, és hogy a bizottság eredeti kérését és a Tanács költségvetési tervezetét figyelembe véve az álláshelyek elfogadható kompromisszumos megoldást jelentenek;

101.  figyelembe véve a betöltetlen álláshelyek jelenlegi arányát és a bizottság e témával kapcsolatos véleményét, úgy határoz, hogy a Tanács által javasolt 5,5%-os csökkentés helyett 4,5%-os csökkentést alkalmaz a fizetések tekintetében, annak érdekében, hogy ne akadályozza a szabad álláshelyek hatékony betöltését;

102.  hangsúlyozza, hogy haladéktalanul végre kell hajtani a bizottság azon elvi döntését, amelynek értelmében a tényleges költségek alapján téríti vissza a tagjai utazási költségeit, és eltörli a jelenleg alkalmazható átalányalapú visszatérítést; üdvözli ezt az elvi döntést, biztosítja a rendszer megváltoztatásával kapcsolatos előirányzatokat, és a jövőben nyomon követi ezt a kérdést;

103.  a támogatási kiadásokra vonatkozó különböző költségvetési sorok tekintetében a Tanács által javasoltakhoz képest kevés emeléssel ért egyet, ami a költségvetési tervezethez viszonyítva így is megtakarítást jelent;

VII. szakasz – Régiók Bizottsága

104.  úgy határoz, hogy kompromisszumos megoldást ajánl a Lisszaboni Szerződés következményeként kért új álláshelyek tekintetében, követve a spanyol elnökség által a nyár folyamán tett javaslatot (amely 18 új álláshelyre vonatkozott a kibővült hatáskörök és a megnőtt munkateher kezelése érdekében), az alábbiak szerint: 2 AD9, 5 AD7, 7 AD5, 2 AST3 és 2 AST1;

105.  megjegyzi, hogy ezen álláshelyek célja többek között a bizottság kapacitásának fellendítése a szubszidiaritás, a területi kohézió, a hatástanulmányok, a konzultációk és a kibővített régiók közötti tevékenységek terén;

106.  a bizottság érveinek meghallgatása után úgy határoz, hogy 5%-os általános csökkentési arányt vezet be az alkalmazotti létszám és a szabad álláshelyek tekintetében;

107.  a támogatási kiadások egyes sorai kapcsán kompromisszumos álláspontot foglal el a bizottság kérései és a Tanács csökkentései tekintetében;

VIII. szakasz – Európai ombudsman

108.  úgy véli, hogy ezen intézmény költségvetési tervezete nagyjából megfelelő, és hogy a Tanács csak nagyon kevés változtatást eszközölt;

109.  hangsúlyozza azonban, hogy nem ért egyet a Tanáccsal az ideiglenes álláshely létrehozása ügyében, amelynek nincs költségvetési hatása, mivel a vonatkozó költséget jelenleg szerződéseken keresztül fizetik ki, ezért jóváhagyja az álláshely létrehozását;

IX. szakasz – Európai adatvédelmi biztos

110.  figyelembe véve az intézmény meglévő és a Lisszaboni Szerződés szerinti új kötelezettségeiből együttesen adódó munkaterhét – mely utóbbiak vonatkozásában az adatvédelmet érintő jogalkotással kapcsolatban több konzultációra kerül sor –, úgy határozott, hogy 2011-ben létrehoz két új álláshelyet (1 AD6 és 1 AD9);

111.  megszorító megközelítést alkalmaz a többi soron kért emelések tekintetében, és arra kéri a biztost, hogy ezen igényeket belsőleg, a meglévő költségvetési keretek között kezelje;

o
o   o

112.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a többi érintett intézménynek és szervnek.

(1) HL L 163., 2007.6.23., 17. o.
(2) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(3) HL C 139., 2006.6.14., 1. o.
(4) Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0086.
(5) Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0205.
(6)* HL C 27 E, 2008.1.31., 214.o.
(7) Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0328.
(8) Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0171.
(9) Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0087.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat