Az Európai Parlament,

–  tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelvre (MiFID)(1),

–  tekintettel a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés) szóló 2003/6/EK irányelvre(2),

–  tekintettel a G20-ak 2009. április 2-i londoni, 2009. szeptember 25-i pittsburghi és 2010. június 26–27-i torontói nyilatkozataira,

–  tekintettel az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottságának (CESR) a MiFID felülvizsgálata keretében a részvénypiacok vonatkozásában az Európai Bizottsághoz intézett technikai tanácsaira (hiv.: CESR/10-394),

–  tekintettel a CESR-nek a MiFID felülvizsgálata keretében az ügyletek bejelentése vonatkozásában az Európai Bizottsághoz intézett technikai tanácsaira (hiv.: CESR/10-292),

–  tekintettel a CESR-nek a MiFID felülvizsgálata keretében a befektetők védelme és közvetítők vonatkozásában az Európai Bizottsághoz intézett technikai tanácsaira (hiv.: CESR/10-417),

–  tekintettel a CESR-nek az európai részvénypiacok mikrostrukturális kérdéseivel kapcsolatos hozzájárulásra vonatkozó felhívására (hiv.: CESR/10-142),

–  tekintettel a francia gazdasági, ipari és foglalkoztatásügyi miniszternek benyújtott, a MiFID 2010. februártól kezdődő felülvizsgálatáról szóló jelentésre,

–  tekintettel az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezetének (IOSCO) a „Közvetlen elektronikus hozzáféréssel kapcsolatos politikákról” szóló 2009. februári konzultációs jelentésére,

–  tekintettel a CPSS és az IOSCO központi ügyfelekre vonatkozó, 2004. novemberi ajánlásaira,

–  tekintettel az amerikai értékpapír-piaci felügyeletnek a részvénypiacok szerkezetére vonatkozó koncepcióját tartalmazó közleményére (No. 34-61358; ügyirat száma: S7-02-10),

–  tekintettel a CESR-nek a MiFID felülvizsgálata keretében az Európai Bizottsághoz intézett technikai tanácsaira és az Európai Bizottság kiegészítő tájékoztatásra irányuló kérésére adott válaszokra (hiv.: CESR/10-802, hiv.: CESR/10-799, hiv.: CESR/10-808, hiv.: CESR/10-859, hiv.: CESR/10-860),

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A7–0326/2010),

A.  mivel a G20-ak úgy rendelkeztek, hogy az ésszerű szabályozásnak és a hatékony felügyeletnek ki kell terjednie valamennyi pénzügyi intézményre, pénzügyi termékre és területre, és megállapodtak abban, hogy valamennyi szabványosított tőzsdén kívüli (OTC) származékos ügyletre vonatkozó szerződéssel tőzsdén vagy adott esetben elektronikus kereskedelmi platformokon kell kereskedni,

B.  mivel az átláthatóság hiánya és a pénzügyi rendszer kockázati mintáinak ezzel együtt járó homályossága súlyosbító tényező volt a pénzügyi válságban, megkönnyítve az általános bizalmatlanság elterjedését, ezáltal hozzájárulva a likviditás drasztikus csökkenéséhez,

C.  mivel a MiFID hatálybalépésekor a legfőbb cél a fogyasztóvédelem, az – elsősorban az árképzési mechanizmusokkal kapcsolatos – átláthatóság, hatékony és likvid piacok és az egyenlő versenyfeltételek kialakítása volt, amelyeket még nem sikerült elérni, ezért továbbra is elsőbbséget kell kapniuk; mivel a pénzügyi válságot követően a MiFID felülvizsgálata során elsőbbséget kell kapnia a rendszerszintű kockázatok korlátozásának is,

D.  mivel a MiFID változtatásainak mindig figyelembe kell venniük, hogy az irányelv fontos szerepet játszik a tőkeáramlásoknak a reálgazdaságba történő irányítása terén, ennélfogva hatással lehet a munkahelyekre, a befektetésekre és a nyugdíjakra,

E.  mivel a kereskedés mennyiségének 40%-a még mindig tőzsdén kívül zajlik; mivel a piaci szereplőket ösztönözni kell, hogy szervezett kereskedési helyszíneken kereskedjenek,

F.  mivel a kereskedés előtti átláthatósági követelmények alóli mentességek MiFID-be történő belefoglalása és az MTF-ek és a „dark pool”-ok létrehozása a szabályozottabb és átláthatóbb helyszínek felé való elmozdulás megkönnyítése céljából történt,

G.  mivel a MiFID úgy határozza meg a tőzsdén kívüli ügyleteket, hogy azok jellemzője, hogy eseti és rendszertelen jellegűek, nagybani ügyfelek között bonyolódnak, és olyan üzleti viszony részét képezik, amelyet önmagában a szokásos piaci méretet meghaladó ügyletek jellemeznek, és ahol az ügyleteket az érintett vállalkozás által rendszeres internalizálóként ügymenetében általában használt rendszereken kívül hajtják végre,

H.  mivel annak ellenére, hogy a MiFID mentességeket biztosít, hogy lehetővé tegye a „dark” kereskedést a szervezett piacokon, és az MTF-ek és rendszeres internalizálók (SI-k) létrehozása, valamint a tőzsdén kívüli kereskedés rendszertelenként és eseti jellegűként történő meghatározása ellenére a nem SI-alapon folyó, tőzsdén kívüli kereskedés aránya a CESR/10-394 szerinti összes jelentett kereskedés 38%-ával továbbra is magas, és ez az arány nem csökkent a MiFID végrehajtása óta, mivel ezért a MiFID-ben foglalt szabályok és mentességek szigorúbb és hatékonyabb végrehajtását kell biztosítani,

I.  mivel az értékpapírpiac széttöredezése az átláthatóságnak a „dark pool”-ok és a BCN-ek növekedése miatti csökkenése, a kereskedésre szolgáló helyszínek mind a tőzsdén, mind azon kívül megnövekedett száma és a mindinkább technológiavezérelt kereskedelem miatt nem kívánt hatással van a likviditásra és a piac hatékonyságára, továbbá az átlagos ügyletnagyságot a 2006-os 22 266 euróról 2009-re 9 923 euróra csökkentette, növelve az ügyletek végfelhasználóknál felmerülő teljes költségét,

J.  mivel az ügyletek méretének csökkenése oda vezetett, hogy a piaci szereplők kevésbé voltak képesek arra, hogy egy adott piacon azonnal teljesítsék a nagy összegre szóló megbízásokat, és a nagy összegre szóló megbízások piaci hatásának megakadályozására való törekvés ösztönözte a „dark pool” kereskedés terjedését; mivel az EGT-beli részvények szervezett piacokon történő teljes kereskedelmének kevesebb mint 10%-a esetében veszik igénybe a MiFID-ben foglalt, kereskedés előtti átláthatósági követelmények alóli mentességeket (CESR/10-394), mivel a MiFID-ben foglalt e mentességek lehetővé teszik a „dark pool” kereskedést, ami átláthatóbb és szabályozottabb választási lehetőség a tőzsdén kívüli (OTC) „dark pool” kereskedéshez képest, de mivel az OTC-ügyletek, beleértve a BCN-ek elegendő szabályozásának hiánya versenyelőnyt jelent az OTC számára és ösztönzi a sötétben való („dark”) kereskedés növekedését, aláásva általában a piac átláthatóságát; mivel jelenleg a kereskedés összesen mintegy felére nem vonatkoznak kereskedés előtti átláthatósági követelmények, de a tőzsdén kívüli ügyletek fele az átlagos piaci méret alatti és nem kell megvédeni a piaci hatástól,

K.  mivel az egyenlő versenyfeltételek biztosítása céljából a BCN-eket üzleti modelljeik mélyreható vizsgálatának kell alávetni annak biztosítására, hogy amikor olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek azt jelentik, hogy lényegében szabályozott piacként (RM), multilaterális kereskedési rendszerként (MTF) vagy rendszeres internalizálóként működnek, ennek megfelelően szabályozzák őket,

L.  mivel nem bizonyosodtak be a verseny előnyei egy versenyképesebb és innovatív kereskedési infrastruktúra tekintetében, hiszen a teljes ügyleti költségek nem csökkentek és az átláthatatlanság növekedett, miközben ugyanakkor egyértelmű, hogy nincs megfelelően biztosítva minden résztvevő számára a minőség és az integritás egy széttöredezettebb piaci környezetben,

M.  mivel a HFT állítólag likviditást biztosít a pénzügyi piacok számára, hasznos lenne annak megállapítása, hogy kockázatokkal járnak-e az elektronikus megbízási rendszerek és az, hogy a kereskedési mennyiségek jelentős, az Egyesült Államokban 70%-osra becsült része HFT-stratégiáknak (high-frequency trading, azaz magas fordulatszámon történő kereskedés) tulajdonítható, különösen az egyesült államokbeli értékpapír-felügyeletnek (Securities and Exchange Commission) az egyesült államokbeli tőzsde 2010. május 6-i hirtelen összeomlásával kapcsolatos következtetéseire való tekintettel,

N.  mivel a HFT-stratégiák viszonylag új jelenségnek számítanak Európában és jelenleg becslések alapján mennyiség szerint a piac 35%-át teszik ki,

O.  mivel a kereskedés előtti és utáni jelentések révén valamennyi eszközosztály tekintetében nagyobb mértékű átláthatóságot kellene kialakítani, hogy javuljon a felmerülő problémák kialakulásának és mértékének korai előrejelzése, valamint az árképzési folyamat hatékonysága, továbbá erősödjön a piac szereplői közötti bizalom,

P.  mivel a G20-ak 2009. szeptember 24–25-i pittsburghi határozata megállapította, hogy „valamennyi szabványosított tőzsdén kívüli (OTC) származékos ügyletre vonatkozó szerződéssel tőzsdén vagy elektronikus kereskedelmi platformokon kell kereskedni”,

Q.  mivel a tagállamok közötti eltérő végrehajtás a MiFID keretének hiányos alkalmazásához vezetett,

MIFID kereskedési helyszínek

1.  elismeri, hogy a piaci infrastruktúrák rugalmasak voltak a válság idején, és felhívja a Bizottságot, hogy mindazonáltal valamennyi kereskedési helyszín és elszámolási rendszer vonatkozásában erősítse meg a piaci infrastruktúrákat, hogy azok az összesített ügyletek nagyobb átláthatósága, rugalmassága és jobb szabályozási felügyelete révén képesek legyenek a jövőbeli kockázatok kezelésére;

2.  üdvözli a Bizottság tőzsdén kívüli származékos ügyletekről, központi szereplőkről és kereskedési helyekről szóló rendeletre irányuló javaslatát mint annak szükséges előfeltételét, hogy növekedjen a pénzügyi eszközök piacának átláthatósága és biztonsága, és úgy tekinti, hogy ez az első lépés a jelentős mértékű, tőzsdén kívüli (OTC) kereskedésnek a MiFID szabályozása alá tartozó kereskedési helyszínek felé történő elmozdítása irányába;

3.  az egyenlő bánásmód érdekében javasolja, hogy az MTF-ek ugyanolyan szintű felügyelet hatálya alá tartozzanak, és ennélfogva hasonlóképpen legyenek szabályozva, mint az MTF-ek közötti verseny, és hogy a szabályozott piacok egyenlő versenyfeltételek alapján működjenek, miközben megjegyzi, hogy az MTF-ek fontos szerepet játszanak a piaci belépés szempontjából;

4.  kéri az Európai Értékpapír-piaci Hatóságtól (ESMA) a rendszeres internalizáló (SI) rendszer működésének és céljának vizsgálatát és e kategória szabályozási módjának javítását annak biztosítása érdekében, hogy ezt a rendszert használják a pénzügyi partnerekkel kétoldalú alapon lebonyolított megbízások teljesítésére;

5.  kéri, hogy a portfóliókezelési szolgáltatást nyújtó és portfóliókezelőként működő befektetési vállalkozások megbízásait kezelő befektetési vállalkozások tegyenek eleget a legjobb teljesítésre vonatkozó kötelezettségüknek, függetlenül attól, hogy a MiFID a portfóliókezelőt elfogadható partnerként sorolja-e be;

6.  felszólítja az ESMA-t annak vizsgálatára, hogy a megbízásonkénti legjobb teljesítést hatékonyabban kell-e támogatnia egy, az adatok rendelkezésre állására vonatkozó szabályozásnak – úgy a kereskedést követően, mint a teljesítés minősége vonatkozásában, és a piaci technológia (például a megbízások átirányítására szolgáló eszközök (order routers) és helyszíni összeköttetések) tekintetében;

7.  a MiFID-ben foglalt előírások gondos végrehajtására szólít fel annak biztosítása érdekében, hogy a szabályozott piacokkal, az MTF-ekkel vagy az SI-vel egyenértékű tevékenységet folytató BCN-ek ennek megfelelően legyenek szabályozva, és a végrehajtás megkönnyítése érdekében ragaszkodik ahhoz, hogy minden BCN-től megköveteljék valamennyi szükséges információnak az illetékes hatóságok számára való benyújtását, beleértve az alábbiakat:

8.  kéri a részvények tőzsdén kívüli kereskedésének vizsgálatát és a tőzsdén kívüli kereskedés szabályozási módjának javítását annak biztosítása céljából, hogy növekedjen a szabályozott piacok és az MTF-ek használata a multilaterális alapú megbízások teljesítése során, illetve az SI használata a kétoldalú megbízások teljesítése során, és hogy jelentősen csökkenjen a tőzsdén kívüli értékpapír-kereskedés aránya;

9.  kéri, hogy a Bizottság vizsgálja meg a „dark pool” ügyletekre vonatkozó legkisebb megbízási mennyiség megállapításának hatásait, valamint azt, hogy ennek szigorúan érvényt lehetne-e szerezni, hogy az árfeltárás érdekében fenn lehessen tartani a látható helyszíneken zajló megfelelő kereskedési forgalmat;

Kereskedés előtti átláthatósági követelmények alóli mentességek

10.  felszólítja a Bizottságot a MiFID-ben jelenleg szereplő, kereskedés előtti átláthatósági követelmények alóli mentességek alábbi célokból történő felülvizsgálatára:

11.  a kereskedés előtti átláthatósági követelmények alóli mentességek tagállamokban történő egységes alkalmazását kéri a végrehajtási különbségek csökkentése érdekében, amelyek bizonytalanságot, szabályozási önkényt és egyenlőtlen versenyfeltételeket eredményezhetnek; véleménye szerint erre az ESMA által megállapított technikai szabványok megfelelő eszközként szolgálhatnának, ami összhangban van a pénzügyi szolgáltatások egységes szabályozásának elvével;

CT-rendszer (Consolidated Tape, a tőzsdén jegyzett részvények legutóbbi eladási árát és volumenét folyamatosan kijelző elektronikus rendszer)

12.  üdvözli a piaci szereplők közelmúltbeli bejelentését, mely szerint szét fogják választani a kereskedés előtti és utáni adataikat, és további erőfeszítésekre szólít fel a közös adatszabványok megteremtése és az adatok hozzáférhetőségének javítása érdekében;

13.  felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre munkacsoportot a piaci adatok európai konszolidálását gátló akadályok leküzdése és különösen az adatokkal kapcsolatos jelentések gyenge minőségének orvoslása érdekében, ami valamennyi ügyletet érint;

14.  felhívja az ESMA-t, hogy hozzon létre közös jelentési szabványokat és formátumokat valamennyi kereskedés utáni, mind a szervezett kereskedési helyszínekre, mind az OTC-re vonatkozó adat jelentésére az adatok konszolidálásának segítése érdekében;

15.  kéri, hogy valamennyi jelentést tevő helyszín számára tegyék kötelezővé a kereskedés utáni és a kereskedés előtti adatok szétválasztását, hogy az információkat üzletileg ésszerű és összehasonlítható áron az összes piaci szereplő rendelkezésére lehessen bocsátani; valamint kéri a Bizottságot, hogy fontolja meg jóváhagyott közzétételi intézkedések (APA) meghonosítását annak érdekében, hogy minőségi szabványokat vezessen be az OTC kereskedésre vonatkozó közzétételek tekintetében és csökkentse azon helyszínek számát, amelyek felé az ügyletekről jelenteni lehet, valamint az internetes oldalak használatát, mivel azok gátolják a konszolidációt;

16.  felszólít a halasztott közzétételre vonatkozó időbeli korlátozás szigorítására az ügyletek létrejöttüket követő huszonnégy órán belüli, szabályozóknak történő jelentése érdekében; azon a véleményen van, hogy az ügyletek közzététele tekintetében rendes körülmények között az egy percnél hosszabb késedelem elfogadhatatlannak tekintendő;

17.  úgy ítéli meg, hogy kulcsfontosságú az OTC kereskedés összeomlásának és üzleti modelljeinek elemzése, ezért egyedi jelzések bevezetésére szólít fel az OTC ügyletek kereskedés előtti és utáni átláthatósága vonatkozásában az OTC ügyletek jellegzetességeinek jobb megértése és annak értékelése érdekében, hogy melyek azok az ügyletek, amelyeket sajátos jellemzőik miatt indokolt tőzsdén kívüli kereskedésben végrehajtani;

Mikrostrukturális kérdések

18.  ragaszkodik hozzá, hogy a hirtelen összeomlásokat követően valamennyi kereskedési platformnak tudnia kelljen bizonyítani a nemzeti felügyeleti hatóságok számára azt, hogy technológiái és ellenőrzési rendszerei képesek megbirkózni a 2010. május 6-án tapasztalt, a rendszert elárasztó megbízásmennyiséggel, annak biztosítása érdekében, hogy szélsőséges körülmények között sikeresen tudják kezelni a HFT-vel és az algoritmikus kereskedéssel kapcsolatos tevékenységeket, és hogy bizonyítékát adják annak, hogy a nap végéig képesek újra előállítani megbízási nyilvántartásaikat, hogy a szokatlan piaci tevékenység okai tetten érhetők legyenek és bármely gyanítható piaci visszaélés azonosítható legyen;

19.  felszólítja az ESMA-t az algoritmikus kereskedés és a HFT piaci költségeinek és előnyeinek, valamint az egyéb piaci felhasználókra, különösen az intézményi befektetőkre gyakorolt hatásainak vizsgálatára annak megállapítása céljából, hogy az automatikusan előidézett jelentős piaci forgalom valódi likviditással látja-e el a piacot, és hogy ennek milyen hatása van az árfeltárás egészére, valamint hogy milyen visszaélési lehetőségeket kínál a HFT a piaci árak manipulálása révén – ami a piaci szereplők közti egyenlőtlen versenyfeltételek kialakulását eredményezné –, és milyen hatással van a piaci stabilitás egészére;

20.  felszólít az ún. „layering” vagy „quote stuffing” gyakorlatának kifejezetten piaci visszaélésként való meghatározására;

21.  felszólít annak kivizsgálására, hogy szabályozni kell-e a HFT-stratégiákat követő vállalatokat annak biztosítása érdekében, hogy az általuk alkalmazott algoritmusok folyamatos szabályozási felügyeletére megbízható rendszereket és ellenőrző mechanizmusokat alkalmazzanak, hogy e vállalatok képesek legyenek a valós idejű lezáratlan pozíciók és a tőkeáttétel napon belüli nyomon követésére és lekérdezésére, valamint annak bizonyítására, hogy kivételes események esetére stabil irányítási eljárásokkal rendelkeznek;

22.  felszólít a HFT kapcsán felmerülő kihívások piacfigyeléssel kapcsolatos vetületének vizsgálatára; elismeri, hogy a potenciálisan visszaélő jellegű magatartás észlelése és nyomon követése érdekében a szabályozóknak megfelelő eszközökre van szükségük; ennek figyelembevételével felszólít arra, hogy a szabályozott piacok és az MTF-ek által kapott valamennyi megbízásról, valamint az e platformokon végrehajtott ügyletekről készüljön jelentés az illetékes hatóságok számára;

23.  kéri, hogy az együttes szerverelhelyezést – akár közvetlenül, akár külső adatszolgáltatók révén – lehetővé tevő valamennyi kereskedési helyszín gondoskodjon valamennyi érintett ügyfél számára az egyenlő hozzáférés biztosításáról, lehetőleg azonos időbeli hozzáférést garantáló infrastrukturális feltételekkel, a MiFID-ben körvonalazott megkülönböztetésmentes gyakorlatnak való megfelelés érdekében;

24.  felszólítja a szabályozókat a szponzorált hozzáférés biztosításának figyelemmel kísérésére és szabályozására, és felhívja a Bizottságot többek közt a következő további intézkedések megfontolására:

25.  a biztosítékok szükséges alkalmazása ellenére annak további vizsgálatára kéri az ESMA-t, hogy a szponzorált hozzáférés túlmegy-e a megkülönböztetésmentes hozzáférés határán;

26.  felszólítja a Bizottságot a közvetlen elektronikus hozzáféréssel – beleértve a szponzorált hozzáférést is – kapcsolatos elvek elfogadására, amelyeket az IOSCO technikai bizottsága jelenleg dolgoz ki, és amelyek a szponzorált hozzáférésre jogosult ügyfelek kiválasztási feltételeire, valamint a platform, a tag és az ügyfél közti szerződéses kapcsolatra fognak vonatkozni, és megállapítják ezek feladatait a hozzáférés megfelelő ellenőrzés és szűrők mellett megvalósuló felhasználása tekintetében;

27.  úgy véli, hogy a befektetőkkel szembeni egyenlő bánásmódra vonatkozó elvnek való megfelelés érdekében kifejezetten meg kell szüntetni az ún. „flash order”-ek (villámmegbízások) gyakorlatát;

28.  felszólítja az ESMA-t a díjstruktúrák megvizsgálására annak biztosítása érdekében, hogy a teljesítési díjak, a kiegészítő díjak, a befektetési vállalkozások jutalékai és bármely egyéb kapcsolódó ösztönzők átláthatóak, megkülönböztetésmentesek és a megbízható árképzésnek megfelelőek legyenek, valamint kialakításuk és végrehajtásuk ne ösztönözze a nem megfelelő célokból történő kereskedést, valamint annak értékelésére, hogy a megbízásokat adó felhasználók fizessenek-e minimális díjat, függetlenül a megbízások teljesülésétől, mivel a megbízásokat a piaci infrastruktúrának fel kell dolgoznia;

29.  javasolja, hogy az ESMA végezze el az ún. „maker/taker” árképzési modell vizsgálatát annak meghatározása érdekében, hogy a kedvezőbb „maker” díjszabási struktúra bármely kedvezményezettjére is kiterjedjenek-e a hivatalos árjegyzőkre vonatkozó kötelezettségek és felügyelet;

30.  kéri, hogy az ESMA lássa el az amerikai típusú, hirtelen bekövetkező összeomlások megakadályozására valamennyi európai kereskedési helyszínen egyszerre működésbe lépő megbízható, a volatilitást megszakító eszközök és „áramkör-megszakítók” felügyeletét, valamint kéri ezen eszközök végrehajtási aktusok révén történő meghatározását;

Hatály

31.  kéri, hogy egy szabályozatlan piaci szereplő se rendelkezhessen közvetlen vagy szűrés nélküli szponzorált hozzáféréssel a kereskedési helyszínekhez, és hogy a saját számlára kereskedő jelentős piaci szereplők legyenek kötelesek a szabályozónál bejegyeztetni magukat, illetve stabilitási okokból hozzájárulni kereskedési tevékenységük megfelelő szintű felügyeletéhez és ellenőrzéséhez;

32.  kéri, hogy a nem szabályozott vállalkozások algoritmikus kereskedési stratégiák alkalmazásával saját számlára végzett kereskedési tevékenységeiket kizárólag szabályozott pénzügyi partnereken keresztül bonyolíthassák;

33.  felszólít a MiFID-ben szabályozott átláthatósági rendszer hatályának kiterjesztésére annak érdekében, hogy az valamennyi „részvényhez hasonló” eszközre – beleértve a letéti igazolásokat (DR), a tőzsdén kereskedett alapokat (ETF), a tőzsdén kereskedett árucikkeket (EDC) és az igazolásokat – kiterjedjen;

34.  kéri a Bizottságtól és az ESMA-tól a kereskedés előtti és utáni átláthatóság követelményének valamennyi, jelentős másodlagos kereskedelem – beleértve az állam- és vállalati kötvények piacait és a CCP hatálya alá tartozó derivatívákat is – tárgyát képező, nem részvényjellegű pénzügyi eszköz vonatkozásában való bevezetésének és oly módon való alkalmazásának megfontolását, amely szükség esetén különbséget tesz a különböző eszközosztályok között, ugyanakkor együtt jár a tőzsdén kívüli származékos termékek további szabványosítását előmozdító intézkedésekkel a nagyobb mértékű átláthatóság érdekében;

35.  azon a véleményen van, hogy tekintettel az európai részvényekre vonatkozó adatminőséggel és kereskedés utáni adatok konszolidációjával kapcsolatban tapasztalt problémákra, a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a nem részvényjellegű termékekre vonatkozó kereskedés utáni adatok könnyen konszolidálható formában álljanak rendelkezésre;

36.  támogatja a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy a MiFID rendelkezéseinek szélesebb körét alkalmazza a származékos eszközökre, mivel kereskedelmük mindinkább a szervezett kereskedési helyszínekre tevődik át, és egyre nagyobb mértékű szabványosítási és központi elszámolási követelmények vonatkoznak rájuk;

37.  felhívja a Bizottságot egy annak biztosítását célzó javaslat benyújtására, hogy mindazok az OTC származékos ügyletek, amelyek szabványosíthatók, adott esetben tőzsdéken vagy elektronikus kereskedési platformokon kerüljenek forgalmazásra annak biztosítása érdekében, hogy ezen ügyletek árképzése átlátható, tisztességes, hatékony és összeférhetetlenségtől mentes legyen;

38.  kéri az IOSCO elszámolóházakra, értékpapír-elszámolási rendszerekre és rendszerkockázati szempontból fontos fizetési rendszerekre vonatkozó szabványainak felülvizsgálatát a piacok átláthatóságának fokozása érdekében;

39.  szükségesnek tartja, hogy a különböző fizikai és pénzügyi árupiacok szabályozói ugyanazokhoz az adatokhoz férjenek hozzá a tendenciák és kapcsolódások azonosítása érdekében, és felhívja a Bizottságot mind az Unión belüli, mind a globális szinten tett erőfeszítések összehangolására;

o
o   o

40.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és az Európai Központi Banknak.

(1) HL L 145., 2004.4.30., 1. o. (2) HL L 96., 2003.4.12., 16. o.