A hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködés és csalás elleni küzdelem (átdolgozás) *
427k
145k
Az Európai Parlament 2010. május 5-i jogalkotási állásfoglalása a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2009)0427 – C7-0165/2009 – 2009/0118(CNS))
(Különleges jogalkotási eljárás - konzultáció - átdolgozás)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2009)0427),
– tekintettel az EK-Szerződés 93. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0165/2009),
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, „A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének a folyamatban lévő intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásairól” című közleményére (COM(2009)0665),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 113. cikkére,
– tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra(1),
– tekintettel eljárási szabályzata 87. cikkének (3) bekezdésével összhangban a Jogi Bizottságnak a Gazdasági és Monetáris Bizottsághoz intézett 2009. november 12-i levelére,
– tekintettel eljárási szabályzata 87. és 55. cikkére,
– tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A7–0061/2010),
A. mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a szóban forgó javaslat a javaslatban akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a korábbi jogi aktusok változatlanul hagyott rendelkezéseinek e módosításokkal együtt történő kodifikációja tekintetében a javaslat a meglévő szövegek lényegi módosítása nélküli egyszerű kodifikációját tartalmazza,
1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően kiigazított és az alábbiakban módosított formában;
2. felhívja a Bizottságot, hogy ennek megfelelően változtassa meg javaslatát az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikke (2) bekezdése értelmében;
3. felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet, ha a jóváhagyott szövegtől el kíván térni;
4. felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;
5. utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok parlamentjeinek.
A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás
Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat 3 a preambulumbekezdés (új)
(3a)Az adócsalás elleni küzdelem fokozására irányuló koordinált stratégiáról szóló 2008. szeptember 2-i állásfoglalásában1 az Európai Parlament ismételten hangsúlyozta, hogy a jelenlegi héa-rendszer gyökeres átalakításra szorul és ezért sürgette a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat a héa-köteles személyek nyilvántartásba vételi és törlési eljárásainak összehangolására, valamint a tagállamok által tárolt, az adózóikra vonatkozó nem érzékeny adatokhoz való többi tagállam általi automatikus hozzáférésre vonatkozóan.
___________________________ 1 HL C 295. E, 2009.12.4., 13. o.
Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 3 b preambulumbekezdés (új)
(3b)A nem érzékeny adatokhoz ilyen módon történő automatikus hozzáférés megszerzésekor az adatok nem megfelelő kezelésének vagy kiszivárgásának elkerülésére biztosítani kell a megfelelő szintű védelmet, a kicserélt adatok korlátozott tárolási időtartamát, valamint az adatkezelő intézmény vagy szerv megfelelő elszámoltathatóságát.
Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat 5 a preambulumbekezdés (új)
(5a)A Számvevőszék hozzáadottérték-adó terén folytatott közigazgatási együttműködésről szóló 8/2007. sz. különjelentéséről szóló 2008. december 4-i állásfoglalásában1 az Európai Parlament meggyőződésének adott hangot, hogy az Eurofisc bevezetése csak akkor biztosíthat hozzáadott értéket, ha az abban való tagállami részvétel annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek az Eurocanethálózat (European Carrousel Network) által észlelt problémák, valamint ha a Bizottság teljes mértékben részt vesz az Eurofisc tevékenységeiben és koordinációs szerepet tölt be.
__________ 1 HL C 21. E, 2010.1.28., 3. o.
Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat 5 b preambulumbekezdés (új)
(5b) 2008. december 4-i állásfoglalásában az Európai Parlament sürgette továbbá az Eurofisc létrehozását, és emlékeztetett a határokon átnyúló héa-csalások elleni küzdelem területén a nemzeti bevált gyakorlatok megosztásának kiemelkedő jelentőségére, annak érdekében, hogy megfelelő ösztönzőket vezessenek be a héa tekintetében alkalmazandó kellő gondossághoz a tagállamok részére, és hogy a becsületes adófizetőket jutalmazzák.
(14) Az információ iránti megkeresések gyorsabb kezelése érdekében, tekintettel bizonyos megkeresések ismétlődő jellegére és a Közösségben uralkodó nyelvi sokféleségre, fontos az információcsere keretében általánossá tenni a formanyomtatványok használatát.
(14) Az információ iránti megkeresések gyorsabb kezelése érdekében, tekintettel bizonyos megkeresések ismétlődő jellegére és a Közösségben uralkodó nyelvi sokféleségre, fontos az információcsere keretében általánossá tenni és elősegíteni a formanyomtatványok használatát.
(20) Egyértelműen rögzíteni kell az egyes tagállamokban elektronikusan tárolt adatok cseréjére és a tagállamoknak ezen adatokhoz való automatizált hozzáférésére vonatkozó feltételeket.
(20) Egyértelműen rögzíteni kell az egyes tagállamokban elektronikusan tárolt adatok cseréjére és a tagállamoknak ezen adatokhoz való automatizált hozzáférésére vonatkozó feltételeket és ezen adatok tárolásának eszközeit.
(29) Az 1798/2003/EK rendeletnek a „körhintacsalás” elleni küzdelem keretében történt alkalmazása során nyert közelmúltbeli gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a csalás elleni küzdelem esetenként olyan mechanizmust igényel, amely sokkal gyorsabb, az információk sokkal szélesebb körére kiterjedő és sokkal célzottabb információcserét tesz lehetővé; indokolt, hogy a szóban forgó mechanizmus e rendelet keretei között valósuljon meg, egyúttal azonban elég rugalmas is legyen ahhoz, hogy alkalmazkodjon az új csalástípusokhoz. Az ilyenfajta együttműködés példájaként említendő a Belgium kezdeményezésére létrehozott és a Bizottság által támogatott EUROCANET hálózat („European Carrousel Network”).
(29) Az 1798/2003/EK rendeletnek a „körhintacsalás” elleni küzdelem keretében történt alkalmazása során nyert közelmúltbeli gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a csalás elleni küzdelem esetenként olyan mechanizmust igényel, amely sokkal gyorsabb, az információk sokkal szélesebb körére kiterjedő és sokkal célzottabb információcserét tesz lehetővé. Indokolt, hogy a szóban forgó mechanizmus e rendelet keretei között valósuljon meg, egyúttal azonban elég rugalmas is legyen ahhoz, hogy alkalmazkodjon az új csalástípusokhoz. E mechanizmus megfelelő működésének szavatolása érdekében uniós megközelítés elfogadására van szükség. Az ilyenfajta együttműködés példájaként említendő a Belgium kezdeményezésére létrehozott és a Bizottság által támogatott EUROCANET hálózat („European Carrousel Network”).
(35) A személyes adatok kezelése vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglalt egyes jogokat és kötelezettségeket az említett irányelv 13. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett érdekek védelmében e rendelet alkalmazásában korlátozni szükséges. Ez a korlátozás szükséges és arányos, szem előtt tartva a tagállamok lehetséges bevételkiesését és azt, hogy ezek az információk elengedhetetlenül fontosak a csalás elleni hatékony fellépéshez.
(35) A személyes adatok kezelése vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben, valamint a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben1 foglalt egyes jogokat és kötelezettségeket az említett irányelv 13. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett érdekek védelmében e rendelet alkalmazásában korlátozni szükséges.
___________ 1 HL L 8., 2001.1.12., 1. o.
Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 36 a preambulumbekezdés (új)
(36a)Az európai adatvédelmi biztossal konzultációt folytattak,
Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat 1 a cikk (új)
1a. cikk
E rendelet végrehajtásának keretében a tagállamok és a Bizottság biztosítják a 95/46/EK irányelvben és a 45/2001/EK rendeletben foglalt jogok és kötelezettségek tiszteletben tartását.
A tagállamok illetékes hatóságai a többi tagállam illetékes hatóságainak önként átadják azokat az 1. cikk szerinti információkat, amelyek tudomásukra jutnak, és amelyek ez utóbbi hatóságok számára hasznosak lehetnek.
A tagállamok illetékes hatóságai a többi tagállam illetékes hatóságainak önként átadják azokat az 1. cikk szerinti információkat, amelyek tudomásukra jutnak, és amelyek szükségesek lehetnek a héa helyes megállapításához, a héával kapcsolatos jogszabályok – különösen az Unión belüli ügyletek esetében történő – helyes alkalmazásának biztosításához és a héa-csalás elleni küzdelemhez.
(3) Az e cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában és (2) bekezdésében említett adatok jegyzékét és részleteit a 60. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással összhangban állapítják meg.
(4) Az e cikk (1) bekezdésének b), c), d) és e) pontjában és (2) bekezdésében említett adatok jegyzékét és részleteit a 60. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással összhangban állapítják meg, ami a megkeresett hatóságra nem róhat aránytalanul nagy adminisztratív terheket.
Minden tagállam bármely más tagállam illetékes hatóságainak automatikus hozzáférést ad a 18. cikkben említett adatbázisokban tárolt információkhoz. Az említett cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett információk vonatkozásában legalább a következő adatoknak hozzáférhetőknek kell lenniük:
A héa-szabályozás megsértése megakadályozásának céljából, vagy az Unión belüli, az adott tagállamban adóköteles termékbeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás ellenőrzése érdekében szükségesnek tartott esetekben minden tagállam bármely más tagállam illetékes hatóságainak automatikus hozzáférést ad a 18. cikkben említett adatbázisokban tárolt információkhoz. Az említett cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett információk vonatkozásában legalább a következő adatoknak hozzáférhetőknek kell lenniük:
Amennyiben a 18. cikk (1) bekezdése a) pontjában hivatkozott információk személyes adatokat tartalmaznak, az ezekhez való automatizált hozzáférést az e cikkben említett adatkategóriákra kell korlátozni.
(1) Ez a rendelet létrehozza a héacsalás és a héakikerülés elleni küzdelem közös struktúráját. A szóban forgó struktúra többek között a következő feladatok ellátását teszi lehetővé:
(1) Ez a rendelet létrehozza a héa-csalás és a héa-kikerülés elleni küzdelem uniós szintű struktúráját. A szóban forgó struktúra többek között a következő feladatok ellátását teszi lehetővé:
(2) A tagállamok illetékes hatóságai meghatározzák azokat a területeket, amelyek vonatkozásában az (1) bekezdéssel létrehozott struktúra vizsgálatokat folytathat.
(2) Az (1) bekezdéssel létrehozott uniós szintű struktúra a tagállamok illetékes hatóságai által kijelölt tisztviselőkből áll.
(3) A tagállamok illetékes hatóságai valamennyi vizsgálati terület vonatkozásában kijelölnek a struktúrán belül egy vagy több, az (1) bekezdésben említett feladatok felügyeletével vagy irányításával megbízott tagállamot.
(3) Az (1) bekezdésben említett uniós szintű struktúra meghatározza azokat a vizsgálati területeket, amelyekre tevékenysége kiterjed.
(3a)A héa-csalások Unión belüli hatékonyabb kivizsgálása érdekében ösztönző mechanizmust kell kidolgozni a határokon átnyúló adókövetelések behajtására azáltal, hogy a beszedett be nem fizetett héa tisztességes arányban kerül felosztásra az adókövetelést behajtó tagállam és a kérelmező tagállam között.
A 34. cikkel létrehozott struktúra a tagállamok illetékes hatóságai által kijelölt, kellő szakértelemmel rendelkező tisztviselőkből áll. A struktúra a Bizottság részéről műszaki, adminisztratív és működési támogatásban részesül.
A Bizottság összehangolja, irányítja és felügyeli a 34. cikk (1) bekezdésében foglalt feladatok végrehajtását, és műszaki, adminisztratív és működési támogatást nyújt a tagállamok illetékes hatóságainak.
Tevékenységéről a 34. cikkel létrehozott struktúra évente beszámolót terjeszt a 60. cikkben említett bizottság elé.
Tevékenységéről a 34. cikkel létrehozott struktúra évente beszámolót terjeszt a tagállamok, az Európai Parlament és a 60. cikkben említett bizottság elé.
(1) A Bizottság és a tagállamok megvizsgálják és értékelik az e rendeletben meghatározott közigazgatási együttműködésre vonatkozó intézkedések működését. . Ennek keretében a tagállamok a működéssel kapcsolatos auditot végeznek . A Bizottság az intézkedések működésének javítása céljából összefoglalja a tagállamok tapasztalatait.
(1) A tagállamok, az Európai Parlament és a Bizottság megvizsgálják és értékelik az e rendeletben meghatározott közigazgatási együttműködésre vonatkozó intézkedések működését. Ennek keretében a tagállamok a működéssel kapcsolatos auditot végeznek. A Bizottság az intézkedések működésének javítása céljából összefoglalja a tagállamok tapasztalatait, és az eredményekről a tagállamok és az Európai Parlament számára rendszeresen beszámol.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal az összes olyan rendelkezésükre álló információt, amely az e rendelet általuk történő alkalmazásával függ össze.
(2) A tagállamok közlik az Európai Parlamenttel és a Bizottsággal az összes olyan rendelkezésükre álló információt, amely az e rendelet általuk történő alkalmazásával függ össze.
(9) A Bizottság az e rendeletben meghatározott célok elérése érdekében szakértői, technikai vagy logisztikai segítségnyújtási, kommunikációs fellépésekkel kapcsolatos vagy bármely egyéb, operációs támogatást biztosíthat a tagállamok részére.
(9) A Bizottság az e rendeletben meghatározott célok elérése érdekében szakértői, technikai vagy logisztikai segítségnyújtási, kommunikációs fellépésekkel kapcsolatos vagy bármely egyéb, operációs támogatást biztosít a tagállamok részére.
(2) Feltéve, hogy az érintett harmadik ország vállalta, hogy megadja azon segítséget, amely a hozzáadottértékadó-előírásokkal feltehetően ütköző ügyletek szabálytalan jellegének bizonyításához szükséges, az e rendelet alkalmazásával megszerzett információt – az információt szolgáltató illetékes hatóságok beleegyezésével, továbbá a személyes adatok harmadik országok felé történő kiadására vonatkozó hazai rendelkezésekkel összhangban – közölni lehet az érintett harmadik országgal.
(2) Feltéve, hogy az érintett harmadik ország vállalta, hogy megadja azon segítséget, amely a hozzáadottértékadó-előírásokkal feltehetően ütköző ügyletek szabálytalan jellegének bizonyításához szükséges, az e rendelet alkalmazásával megszerzett információt – az információt szolgáltató illetékes hatóságok beleegyezésével, továbbá a személyes adatok harmadik országok felé történő kiadására vonatkozó hazai rendelkezésekkel összhangban, valamint a 95/46/EK irányelvnek és végrehajtó rendelkezéseinek, illetve a 45/2001/EK rendeletnek és végrehajtó rendelkezéseinek megfelelően – közölni lehet az érintett harmadik országgal.
(1) Az e rendelet alkalmazásában bármilyen formában közölt vagy gyűjtött információra, beleértve valamennyi olyan információt, amelyhez a VII. fejezetben, a VIII. fejezetben és a X. fejezetben előírt körülmények között, valamint az e cikk (2) bekezdésében említett esetekben egy tisztviselő hozzáférhetett, hivatali titoktartási kötelezettség vonatkozik, és ugyanolyan védelmet élvez, mint amilyet az információt kapó tagállam nemzeti joga és a közösségi hatóságokra alkalmazandó megfelelő rendelkezések az ilyen jellegű információnak biztosítanak. Ennek felhasználására kizárólag az e rendeletben előírt körülmények között kerülhet sor.
(1) Az e rendelet alkalmazásában bármilyen formában közölt vagy gyűjtött információra, beleértve valamennyi olyan információt, amelyhez a VII. fejezetben, a VIII. fejezetben és a X. fejezetben előírt körülmények között, valamint az e cikk (2) bekezdésében említett esetekben egy tisztviselő hozzáférhetett, hivatali titoktartási kötelezettség vonatkozik, és ugyanolyan védelmet élvez, mint amilyet az információt kapó tagállam nemzeti joga és a közösségi hatóságokra alkalmazandó megfelelő rendelkezések az ilyen jellegű információnak biztosítanak. Az ilyen információkat a 95/46/EK irányelv és a 45/2001/EK rendelet is védi. Ezek felhasználására kizárólag az e rendeletben előírt körülmények között kerülhet sor.
(5) Az ebben a rendeletben említett bármilyen információtárolás vagy információcsere a 95/46/EK irányelvet végrehajtó rendelkezések hatálya alá tartozik. A tagállamok e rendelet helyes alkalmazásának érdekében azonban korlátozzák a 95/46/EK irányelv 10. cikkében, 11. cikke (1) bekezdésében, 12. cikkében és 21. cikkében meghatározott kötelezettségek és jogok alkalmazási körét az irányelv 13. cikkének e) pontjában említett érdekek védelme érdekében.
(5) Az ebben a rendeletben említett bármilyen információtárolás vagy információcsere a 95/46/EK irányelv és végrehajtó rendelkezései, valamint a 45/2001/EK rendelet és végrehajtó rendelkezései hatálya alá tartozik. A tagállamok e rendelet helyes alkalmazásának érdekében azonban a 95/46/EK irányelv 10. cikkében, 11. cikke (1) bekezdésében, 12. cikkében és 21. cikkében meghatározott kötelezettségek és jogok alkalmazási körét korlátozó jogi intézkedéseket fogadhatnak el az irányelv 13. cikkének e) pontjában említett érdekek védelme érdekében.
(5a)A 95/46/EK irányelvben és a 45/2001/EK rendeletben hivatkozott személyes adatok lehívása esetén a tagállamok és a Bizottság az érintett személyek tekintetében biztosítják az átláthatóságra és a tájékoztatásra vonatkozó követelmények tiszteletben tartását.
Módosítás 31 Rendeletre irányuló javaslat 59 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
ca) biztosítsák a kicserélt adatok lehető legjobb minőségét, adott esetben a legmagasabb fokú átláthatósággal.
(2a)A tagállamok évente tájékoztatják a Bizottságot azokról az esetekről, amelyek során egy másik tagállam megtagadta a kérelmező tagállam tájékoztatását vagy megakadályozta, hogy a kérelmező tagállam a megfelelően kért közigazgatási vizsgálatot elvégezze. A tagállam, amelyhez a kérelmet intézték, tájékoztatja a Bizottságot arról, hogy milyen indokkal tagadta meg a kért tájékoztatást vagy a vizsgálatok megindítását. A Bizottság értékeli az említett tájékoztatást és megfelelő ajánlásokat fogalmaz meg. Ezen ajánlásokat meg kell küldeni az Európai Parlament és a Tanács részére.
(2a)Amennyiben a (2) bekezdésben megállapított eljárás szerint elfogadott intézkedések személyes adatok feldolgozására hivatkoznak vagy azt igénylik, konzultációt kell folytatni az európai adatvédelmi biztossal.
A számlázási szabályok tekintetében közös hozzáadottérték-adó rendszer *
400k
116k
Az Európai Parlament 2010. május 5-i jogalkotási állásfoglalása a közös hozzáadottérték-adó rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a számlázási szabályok tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2009)0021 – C6-0078/2009 – 2009/0009(CNS))
– tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2009)0021),
– tekintettel az EK-Szerződés 93. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0078/2009),
– tekintettel a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének a folyamatban lévő intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásairól szóló, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett bizottsági közleményre (COM(2009)0665),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 113. cikkére,
– tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság véleményére (A7-0065/2010),
1. jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát;
2. felhívja a Bizottságot, hogy ennek megfelelően változtassa meg javaslatát, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikkének (2) bekezdése értelmében;
3. felhívja a Tanácsot, hogy értesítse a Parlamentet, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;
4. felkéri a Tanácsot, hogy konzultáljon ismét a Parlamenttel, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;
5. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.
(4) Azon kkv-k megsegítése érdekében, amelyek számára nehézséget jelent a héa illetékes hatóságnak való megfizetése azt megelőzően, hogy megrendelőiktől megkapták volna a szolgáltatás ellenértékét, a tagállamok számára célszerű megadni azt a lehetőséget, hogy a héa elszámolását a pénzforgalmi szemléletű elszámolási rendszer keretében engedélyezzék, ami lehetővé tenné a szolgáltató számára, hogy a héát akkor fizesse meg, amikor már megkapta a szolgáltatás ellenértékét, és ami alapján az adólevonási joga a szolgáltatás kifizetésekor keletkezik. Célszerű lehetővé tenni a tagállamok számára olyan opcionális pénzforgalmi szemléletű elszámolási rendszer bevezetését, amely nem hat ki hátrányosan a héa-bevételükkel kapcsolatos pénzforgalomra.
(4) Azon kkv-k megsegítése érdekében, amelyek számára nehézséget jelent a héa illetékes hatóságnak való megfizetése azt megelőzően, hogy megrendelőiktől megkapták volna a szolgáltatás ellenértékét, a tagállamoknak engedélyezniük kell a héának a pénzforgalmi szemléletű elszámolási rendszer keretében való elszámolását, ami lehetővé tenné a szolgáltató számára, hogy a héát akkor fizesse meg, amikor már megkapta a szolgáltatás ellenértékét, és ami alapján az adólevonási joga a szolgáltatás kifizetésekor keletkezik. Célszerű lehetővé tenni a tagállamok számára olyan opcionális pénzforgalmi szemléletű elszámolási rendszer bevezetését, amely nem hat ki hátrányosan a héa-bevételükkel kapcsolatos pénzforgalomra.
Módosítás 2 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 7 a pont (új) 2006/112/EK irányelv 91 cikk – 2 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
(7a)A 91. cikk (2) bekezdése az első albekezdés után a következő albekezdéssel egészül ki:
'Az első albekezdéstől eltérve, a tagállamok elfogadják az Európai Központi Bank által az adófizetési kötelezettség keletkezésének napján közzétett átváltási árfolyamot, vagy - ha aznap nem tesznek közzé átváltási árfolyamot - az adófizetési kötelezettség keletkezését megelőző napon közzétett árfolyamot. Amennyiben egyik pénznem sem az euró, az átváltási árfolyamot az említett pénznemek és az euró közötti átváltási árfolyam alapján kell kiszámítani.„
2. Egy választható rendszer keretében a tagállamok előírhatják, hogy az adóalany az alábbi feltételek teljesülése esetén a levonás jogának érvényesítését addig az időpontig halasztja, amikor a héa az értékesítő vagy szolgáltató részére megfizetésre kerül:
2. Egy választható rendszer keretében a tagállamoknak elő kell írniuk, hogy az adóalany az alábbi feltételek teljesülése esetén a levonás jogának érvényesítését addig az időpontig halasztja, amikor a héa az értékesítő vagy szolgáltató részére megfizetésre kerül:
Módosítás 4 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 9 pont – c alpont 2006/112/EK irányelv 178 cikk – f pont
c)Az f) pont helyébe a következő szöveg lép:
törölve
'f) amennyiben a 194–197. cikk és a 199. cikk értelmében megrendelőként héa-fizetésre kötelezett, a XI. cím 3. fejezete 3–6. szakaszának megfelelően kiállított számlával kell rendelkeznie, és meg kell felelnie az egyes tagállamok által előírt alaki követelményeknek.„
1. A számlakibocsátást annak a tagállamnak az előírásai szerint kell végezni, amelyik a szolgáltatás során alkalmazott héa-azonosítószámot az adóalany részére kiadta.
1. A számla kibocsátására annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, ahol a héa-fizetési kötelezettség keletkezik.
Ilyen szám hiányában annak a tagállamnak a szabályai alkalmazandók, amelyikben a szolgáltató letelepedett, vagy a szolgáltatás végzéséhez állandó telephellyel rendelkezik, vagy ezek hiányában állandó lakcímmel rendelkezik, vagy általában tartózkodik, vagy amelyikben héa-alanyként nyilvántartásba vették.
Amennyiben az Unióban nem keletkezik héa-fizetési kötelezettség, annak a tagállamnak a szabályai alkalmazandók, amelyben a szolgáltató letelepedett, vagy a szolgáltatás végzéséhez állandó telephellyel rendelkezik, vagy ezek hiányában állandó lakcímmel rendelkezik, vagy általában tartózkodik.
Amennyiben az adóköteles termékértékesítésre vagy szolgáltatásnyújtásra vonatkozó számlát kibocsátó termékértékesítő vagy szolgáltatásnyújtó nem abban a tagállamban telepedett le, ahol a héát meg kell fizetni, és a héa megfizetésére kötelezett személy a termék vagy a szolgáltatás vevője, a számla kibocsátására annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, ahol a termékértékesítő vagy szolgáltatásnyújtó letelepedett, vagy ahol olyan állandó telephelye van, amelyből a termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást teljesítik.
Amennyiben a termékértékesítő vagy szolgáltatásnyújtó nem rendelkezik telephellyel az Unióban, a számlák kibocsátására nem alkalmazandók ezen irányelv rendelkezései.
2. Ha a termék beszerzője vagy a szolgáltatás megrendelője nem abban a tagállamban telepedett le, amelyben a termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást végezték, és őt terheli a felelősség az adó megfizetéséért, a számlát annak a tagállamnak az előírásai szerint kell kibocsátani, amelyik a termék beszerzése vagy a szolgáltatás megrendelése során alkalmazott héa-azonosítószámot az adóalany részére kiadta.
2. Ha a termék vagy szolgáltatás vevője számlát bocsát ki (vevő általi számlakibocsátás), és őt terheli a felelősség a héa megfizetéséért, a számlát annak a tagállamnak az előírásai szerint kell kibocsátani, ahol meg kell fizetni a héát.
Módosítás 6 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 16 pont 2006/112/EK irányelv 220a cikk – 1 bekezdés – a pont
a) a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás utáni adóköteles összeg kevesebb, mint 200 EUR;
a) a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás utáni adóköteles összeg kevesebb, mint 300 EUR;
A tagállamok kötelezhetik az adóalanyt, hogy egyszerűsített számlát bocsásson ki a 220. cikkben meghatározottaktól eltérő termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz, ha a szóban forgó termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás a területükön valósul meg.
1.A tagállamok kötelezhetik az adóalanyt, hogy a 226. vagy 226b. cikk alapján számlát bocsásson ki a 220. cikkben meghatározottaktól eltérő termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz, ha a szóban forgó termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás a területükön valósul meg.
2.A tagállamok mentesíthetnek adóalanyokat a 220. vagy 220a. cikkben megállapított számlaadási kötelezettség alól olyan termékértékesítésekre vagy szolgáltatásnyújtásokra vonatkozóan, amelyeket a területükön teljesítettek, és amelyek - az előző fázisban megfizetett héa levonásának jogával vagy anélkül - adómentesek.
A számlát legkésőbb az adóztatandó tényállás tényleges megvalósulásának időpontját követő hónap 15. napjáig kell kibocsátani.
A számlát legkésőbb az adóztatandó tényállás tényleges megvalósulásának időpontját követő második hónap 15. napjáig kell kibocsátani.
Módosítás 9 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 19 pont – a alpont 2006/112/EK irányelv 226 cikk – 4 pont
4. a megrendelőnek a 214. cikkben említett héa-azonosítószáma;
4. a megrendelőnek a 214. cikkben említett héa-azonosítószáma, amelynek felhasználásával a megrendelő számára olyan termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást végezték, amelyet illetően a megrendelő héa-fizetésre köteles, vagy számára a 138. cikkben említett termékértesítést végeztek;
A 220a. és 221. cikk szerint kibocsátott egyszerűsített számlán csak a következő adatokat kell feltüntetni:
1.A 220a. és 221. cikk szerint kibocsátott egyszerűsített számlán csak a következő adatokat kell feltüntetni:
a) a számla kibocsátásának dátuma;
a) a számla kibocsátásának dátuma;
b) az értékesítést vagy szolgáltatás végző adóalany megnevezése;
b) az értékesítést vagy szolgáltatás végző adóalany megnevezése, az adóalany héa-azonosító számának feltüntetésével;
c) az értékesített termékek vagy a nyújtott szolgáltatások megnevezése és értéke;
c) az értékesített termékek vagy a nyújtott szolgáltatások megnevezése és értéke;
d) a fizetendő vagy jóváírandó héa összege vagy az annak kiszámításához szükséges adatok.
d) a fizetendő vagy jóváírandó héa kulcsa és összege vagy az annak kiszámításához szükséges adatok;
da) amennyiben a kibocsátott számla olyan dokumentum vagy üzenet, amely módosítja a 219. cikkben említett eredeti számlát, kifejezett és egyértelmű utalás az említett eredeti számlára.
2.A tagállamok előírhatják, hogy a 220a. és 221. cikkel összhangban kibocsátott egyszerűsített számláknak az adóalanyok egyes tranzakcióira vagy kategóriáira vonatkozóan az alábbi kiegészítő információkat kell tartalmazniuk:
a) az értékesítést vagy szolgáltatás végző adóalany megnevezése, az adott személy nevének és lakcímének feltüntetésével;
b) a számlát egyedileg azonosító, egy vagy több számsorból álló sorszám;
c) a megrendelő megnevezése, a megrendelő héa-azonosító számának, valamint nevének és lakcímének feltüntetésével;
d) amennyiben héa-mentesség áll fenn, vagy amennyiben a megrendelőt terheli héa-fizetési kötelezettség, a 226. és 226a. cikkben előírt részletes adatok.
A számlaösszeg bármely pénznemben megadható, feltéve hogy a héa megfizetendő vagy jóváírandó összege a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás végzésének helye szerinti tagállam pénznemében kerül feltüntetésre az Európai Központi Bank által az adófizetési kötelezettség keletkezésének napján közzétett vagy – ha aznap nincs közzététel – a megelőző napon közzétett átváltási árfolyam alkalmazásával.
A számlaösszeg bármely pénznemben megadható, feltéve hogy a héa megfizetendő vagy jóváírandó összege a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás végzésének helye szerinti tagállam pénznemében kerül feltüntetésre, a 91. cikkben említett egyik átváltási árfolyam alkalmazásával.
25. A 233., 234., 235. és 237. cikket el kell hagyni.
25. A 233., 234. és 235. cikket el kell hagyni.
Módosítás 13 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 25 a pont (új) 2006/112/EK irányelv 237 cikk
25a.A 237. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„237. cikk
2013. december 31-ig minden egyes tagállam értékelő jelentést nyújt be a Bizottságnak az elektronikus számlázás bevezetéséről. A jelentések ismertetik különösen azokat a technikai nehézségeket vagy hiányosságokat, amelyekkel az adóalanyok és az adóhatóságok szembesültek, beleértve az EDI vagy az elektronikus aláírás elektronikus számlán való feltüntetésére vonatkozó követelmény megszüntetésének eredményeként az elektronikus számlázással kapcsolatos tisztességtelen tevékenységek hatásának értékelését is. 2014. július 1-ig, a tagállamok értékelő jelentései alapján a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, megfelelő javaslatokkal együtt.„
A számla megőrzésére annak a tagállamnak a szabályai alkalmazandók, amelyikben az adóalany letelepedett, vagy a szolgáltatás végzéséhez állandó telephellyel rendelkezik, vagy ezek hiányában állandó lakcímmel rendelkezik, vagy általában tartózkodik, vagy amelyikben héa-alanyként nyilvántartásba vették.
A számlát ugyanabban a - akár papíralapú, akár elektronikus - formában kell megőrizni, ahogy átvették. Alternatív lehetőségként a papír formátumú számlát elektronikus formátumúvá lehet konvertálni. Egyebekben a számla megőrzésére annak a tagállamnak a szabályai alkalmazandók, amelyben az adóalany letelepedett, vagy a szolgáltatás végzéséhez állandó telephellyel rendelkezik, vagy ilyen telephely hiányában: amelyben állandó lakcímmel rendelkezik, vagy rendszerint tartózkodik, vagy egyébként nyilvántartásba vették héa-alanyként.
Az adóalany gondoskodik a számlák hat éven át tartó megőrzéséről.
Az adóalany gondoskodik a számlák öt évig tartó megőrzéséről. Ez a cikk nem sérti a héán kívüli egyéb területekre vonatkozó nemzeti rendelkezéseket, amelyek eltérő kötelező megőrzési időszakokat állapítanak meg az igazoló dokumentumokra vonatkozóan, beleértve a számlákat is.
34.A XI. cím 3. fejezetének 4. szakasza a következő 248a. cikkel egészül ki:
törölve
„248a. cikk
Az a tagállam, amelyben az adót meg kell fizetni, előírhatja, hogy bizonyos számlákat ellenőrzési célból fordítsanak le a szóban forgó tagállam hivatalos nyelvére vagy nyelveire.„
Módosítás 17 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 36 a pont (új) 2006/112/EK irányelv XIV cím – 4a fejezet (új)
36a.A szöveg a 401. cikk után a következő fejezettel egészül ki:
„4a. fejezet
E-igazgatás
401a. cikk
A héa területén hatékony és megbízható e-igazgatás aktív kialakítása érdekében a Bizottság értékeli a tagállamokban meglévő e-igazgatási intézkedéseket és eszközöket, és a szóban forgó területen ösztönzi a jól bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét. Ezenkívül a Bizottság felhasználja az 1482/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozat1által létrehozott, a belső piacon fennálló adózási rendszerek működésének javítását célzó közösségi programot (Fiscalis 2013), egyéb olyan meglévő uniós finanszírozással együtt, mint a strukturális alapok, hogy technikai támogatást nyújtson azon tagállamoknak, amelyek leginkább rászorulnak e-igazgatásuk modernizálására, az Unióra kiterjedő főbb információs technológiai rendszerekhez való hozzáférés és azok használata révén.
1 HL L 330., 2007.12.15., 1. o.
A Miloslav Ransdorf mentelmi jogának felfüggesztése
198k
33k
Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata a Miloslav Ransdorf mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről (2009/2208(IMM))
– tekintettel a Cseh Köztársaság illetékes hatóságai által 2009. szeptember 16-án elküldött és 2009. november 23-án a plenáris ülésen bejelentett, a Miloslav Ransdorf mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre,
– miután az eljárási szabályzata 7. cikke (3) bekezdésének megfelelően meghallgatta Miloslav Ransdorfot,
– tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló, 1965. április 8-i jegyzőkönyv 8. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Unió Bíróságának 1964. május 12-i és 1986. július 10-i ítéleteire(1),
– tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A7-0107/2010),
A. mivel Miloslav Ransdorf az Európai Parlament képviselője,
B. mivel az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló 1965. április 8-i jegyzőkönyv 9. cikke szerint az Európai Parlament ülésszaka alatt annak képviselői saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik; mivel nem lehet hivatkozni a mentességre olyan esetben, amikor valamely képviselőt bűncselekmény elkövetésében tetten érnek, és mivel a mentesség nem akadályozhatja meg az Európai Parlamentet azon jogának gyakorlásában, hogy valamely képviselőjének mentességét felfüggessze,
C. mivel a cseh alkotmány 27. cikke (4) bekezdésének értelmében egyetlen parlamenti képviselő vagy szenátor sem vonható büntetőeljárás alá azon ház hozzájárulása nélkül, amelynek tagja, és ha az adott ház megtagadja a hozzájárulást, a büntetőeljárásra soha nem kerülhet sor,
1. úgy határoz, hogy felfüggeszti Miloslav Ransdorf mentelmi jogát;
2. utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését a Cseh Köztársaság illetékes hatóságainak.
1.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, IV. szakasz – Bíróság (C7-0175/2009 – 2009/2071(DEC))
– tekintettel az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(1),
– tekintettel az Európai Közösségek 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, 2008 – I. kötet (C7-0175/2009)(2),
– tekintettel a Bíróságnak a 2008-ban elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére,
– tekintettel a Számvevőszéknek a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt(3),
– tekintettel a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az EK-Szerződés 248. cikke szerinti nyilatkozatára(4),
– tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkének (10) bekezdésére, 274., 275. és 276. cikkére, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(5) és különösen annak 50., 86., 145., 146. és 147. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7-0079/2010),
1. mentesítést ad a Bíróság hivatalvezetője számára a Bíróság a 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2. megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak, a Számvevőszéknek, az Európai Ombudsmannak, és az Európai Adatvédelmi Biztosnak, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről (L sorozat).
2.Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, IV. szakasz – Bíróság (C7-0175/2009 – 2009/2071(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(6),
– tekintettel az Európai Közösségek 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, 2008 – I. kötet (C7-0175/2009)(7),
– tekintettel a Bíróságnak a 2008-ban elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére,
– tekintettel a Számvevőszéknek a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt(8),
– tekintettel a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az EK-Szerződés 248. cikke szerinti nyilatkozatára(9),
– tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkének (10) bekezdésére, 274., 275. és 276. cikkére, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre (költségvetési rendelet)(10) és különösen annak 50., 86., 145., 146. és 147. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7-0079/2010),
1. megállapítja, hogy 2008-ban az Európai Bíróság 297 millió euró összegű kötelezettségvállalási előirányzat felett rendelkezett (2007-ben 275 millió euró), amelynek felhasználási aránya a többi intézmény felhasználási arányának átlaga (95,67%) feletti, 98,20%-os volt;
2. megjegyzi, hogy az Európai Számvevőszék éves jelentésében jelezte, hogy a Bíróság által (egy tagállammal közös nyilvános közbeszerzési versenypályázatot követően) kötött szolgáltatásnyújtási szerződés ellenőrzése hiányosságokat tárt fel a pályázat lebonyolítására szolgáló belső ellenőrzési rendszerben. megjegyzi, hogy a Számvevőszék úgy találta, hogy ezek eredményeként a pályázók túlzottan rövid határidőt kaptak a szolgáltatás-leírást tartalmazó dokumentációhoz való hozzáférésre (a költségvetési rendelet 98. cikkének megsértése), valamint a pályázati kiírás úgy rendelkezett, hogy csupán egyetlen meghatározott nyelven lehet pályázati ajánlatokat benyújtani (költségvetési rendelet végrehajtási szabályai(11) 125c. cikkének megsértése) és az ajánlatokat zártkörű ülésen kell felbontani (a végrehajtási szabályok 118. cikke (3) bekezdésének megsértése);
3. tudomásul veszi a Bíróság által adott pontosítást, mely szerint bár az ütemterv szoros volt, tiszteletben tartotta a költségvetési rendeletben hivatalosan előírt határidőket; megjegyzi, hogy a rövid határidő azért volt szükséges, hogy lehetővé tegye a nyertes ajánlattevő számára, hogy az új épületegyüttes átadását követően nyomban működőképes legyen, valamint hogy elegendő időt biztosítsanak az ajánlattevők számára ajánlataik elkészítésére;
4. tudomásul veszi ezenkívül, hogy a Bíróság szerint a koordináció hiánya magyarázza, hogy az ajánlati felhívás miért írta elő, hogy az ajánlatokat kizárólag francia nyelven lehetett benyújtani (ami az érintett tagállamban állandó gyakorlat), miközben az ajánlattételhez szükséges dokumentáció akként rendelkezett, hogy az ajánlatok az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén benyújthatók, valamint tudomásul veszi azt a pontosítást, hogy amennyiben az ajánlattevők meg kívántak volna jelenni, részt vehettek volna az ajánlatokat felbontó bizottsági ülésen;
5. támogatja a Számvevőszék azon javaslatát, amely szerint a Bíróságnak javítania kellene a beszerzési eljárásokon annak érdekében, hogy ily módon segítse az engedélyező részlegeket a pályáztatási eljárások megszervezésében és a jogszabályi kötelezettségek betartásának ellenőrzésében;
6. megjegyzi, hogy a fentiekben említett közbeszerzési versenypályázathoz fűzött megjegyzésein kívül a Számvevőszék éves jelentése nem tett egyéb észrevételt a Bírósággal kapcsolatban;
7. elégedettséggel nyugtázza a Bíróság közelmúltban felállított belső ellenőrzési osztályának hatékony működését, és üdvözli annak a kiadások érvényesítésére, engedélyezésére és kifizetésére vonatkozó ajánlásait és azt a tényt, hogy az ajánlásokat a gyakorlatba is átültették, melyek a következők: a felhatalmazási rendszer és az átruházott felhatalmazás feltételeinek felülvizsgálata, a belső ellenőrzési rendszerek önértékelése, az utólagos ellenőrzések számának növelése, valamint a dokumentációs eljárások javítása; tudomásul veszi ezenkívül a költségvetési és pénzügyi információk bejelentésével és közzétételével kapcsolatos jogi kötelezettségek betartására vonatkozó ellenőrzés eredményét, amely a közbeszerzési szerződések kezelésének és belső ellenőrzésének javítását célzó intézkedésekhez, valamint a könyvtár számára történő közbeszerzési eljárások és a kompenzációs juttatások ellenőrzéséhez vezetett;
8. üdvözli a Bíróság előtti eljárások időtartamának folyamatos csökkentését, és elsősorban az előzetes döntéshozatali eljárás jelentős felgyorsítását; úgy véli, hogy ez a csökkentés még nem kielégítő mértékű; felhívja a figyelmet a lezárt ügyek számának csökkenésére (333 ítélet és 161 végzés, a 2007-es 379-hez és 172-höz képest), ugyanakkor megjegyzi, hogy az előzetes döntéshozatali ügyek száma jelentősen megnövekedett; megjegyzi továbbá, hogy 1979 óta 2008-ban volt a legmagasabb a benyújtott ügyek száma (592), ami 2008 végére a függőben lévő ügyek számának kismértékű emelkedéséhez vezetett (767 ügy a 2007 végi 741-hez képest);
9. üdvözli azt a tényt, hogy az Elsőfokú Bíróságon 2008-ban 52%-kal nőtt a lezárt ügyek száma, az eljárások időtartama pedig valamelyest – bár még nem kielégítő mértékben – csökkent; megjegyzi ugyanakkor, hogy 2008-ban az új ügyek száma kivételesen magas volt (629 új ügy a 2007-es 522-höz képest), ezért a függőben lévő ügyekkel kapcsolatos lemaradás az Elsőfokú Bíróság esetében is tovább növekedett (a 2007-es 1154-ről 2008-ban 1178-ra);
10. megjegyzi, hogy míg az első részleges hároméves megújításán 2008-ban átesett Közszolgálati Törvényszék kevesebb ügyet zárt le, mint 2007-ben, ugyanakkor az új keresetek számának jelentős csökkenése (a 2007-es 157-hez képest 111) következtében a függőben lévő ügyek száma kismértékben csökkent (a 2007-es 235-ről 2008-ban 217-re);
11. üdvözli a 2008. január 1-je óta működő új integrált irányítási és pénzügyi ellenőrzési rendszert (SAP), amely az érintett intézmények (a Tanács, a Bíróság és a Számvevőszék) számára költségvetési megtakarításokat és hatékonyságnövelést tett lehetővé;
12. üdvözli a folyamatban lévő, sikeres intézményközi együttműködést a Számvevőszékkel a képzést illetően;
13. megjegyzi, hogy a Bíróság nem hagyta figyelmen kívül a Parlament és a Számvevőszék által a korábbi mentesítési határozatok és jelentések során tett észrevételeket, és különösen üdvözli a kisegítő szerződéses alkalmazottak felvételéhez szükséges kiválasztási eljárás kidolgozása érdekében tett intézkedéseket; ugyanakkor sajnálattal veszi tudomásul, hogy a Bíróság vonakodik közzétenni a tagjai pénzügyi érdekeiről szóló nyilatkozatokat, és kéri, hogy haladéktalanul vezesse be ezt a gyakorlatot;
14. dicsérettel illeti a Bíróságot azon kialakult gyakorlata miatt, hogy tevékenységi jelentésébe belefoglal egy fejezetet, amely a Parlament korábbi mentesítő határozataival és a Számvevőszék jelentéseivel kapcsolatban az év során tett lépésekkel foglalkozik.
A Bizottság 2342/2002/EK, Euratom rendelete (2002. december 23.) az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 357, 2002.12.31., 1. o.).
A 2008-as évre vonatkozó mentesítések: Számvevőszék
1.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, V. szakasz – Számvevőszék (C7-0176/2009 – 2009/2072(DEC))
– tekintettel az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(1),
– tekintettel az Európai Közösségek 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, 2008 – I. kötet (C7-0176/2009)(2),
– tekintettel a Számvevőszéknek a 2008-as elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére,
– tekintettel a Számvevőszéknek a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt(3),
– tekintettel a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az EK-Szerződés 248. cikke szerinti nyilatkozatára(4),
– tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkének (10) bekezdésére, 274., 275. és 276. cikkére, valamint az EU működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére és 317., 318. és 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre(5) és különösen annak 50., 86., 145., 146. és 147. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7-0097/2010),
1. mentesítést ad a Számvevőszék főtitkára számára a Számvevőszék a 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2. megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, és az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, a Számvevőszéknek, az Európai Ombudsmannak, és az Európai Adatvédelmi Biztosnak és gondoskodjon közzétételükről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).
2.Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, V. szakasz – Számvevőszék (C7-0176/2009 – 2009/2072(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(6),
– tekintettel az Európai Közösségek 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (C7-0176/2009)(7),
– tekintettel a Számvevőszéknek a 2008-as elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére,
– tekintettel a Számvevőszéknek a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt(8),
– tekintettel a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az EK-Szerződés 248. cikke szerinti nyilatkozatára(9),
– tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkének (10) bekezdésére, 274., 275. és 276. cikkére, valamint az EU működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére és 317., 318. és 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre(10) és különösen annak 50., 86., 145., 146. és 147. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7-0097/2010),
1. megállapítja, hogy 2008-ban a Számvevőszék összesen 133 millió EUR kötelezettségvállalási előirányzattal rendelkezett (2007-ben: 122 millió EUR; 2006-ban: 114 millió EUR), amelynek felhasználási aránya 90,66%-os volt, alacsonyabb a többi intézmény átlagánál (95,67%);
2. emlékeztet, hogy a Számvevőszék 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolását külső cég, a PricewaterhouseCoopers ellenőrizte (csakúgy, mint 2007-ben; a korábbi években pedig a KPMG), amely az alábbi következtetésekre jutott:
a)
a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó beszámoló pontosságával kapcsolatban: „véleményünk szerint a pénzügyi kimutatások a 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletnek, az e tanácsi rendelet végrehajtásának részletes szabályait megállapító 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletnek, valamint az Európai Számvevőszék számviteli szabályzatának megfelelően valós és hű képet adnak az Európai Számvevőszék 2008. december 31-én fennálló pénzügyi helyzetéről, valamint az e fordulónappal végződő év pénzügyi teljesítményéről, illetve pénzforgalmáról”; és
b)
a 2008-as pénzügyi év során a Számvevőszék számára biztosított források felhasználásával és az alkalmazott ellenőrzési eljárások megfelelőségével kapcsolatban: „semmi olyasmi nem jutott tudomásunkra, ami miatt azt kellene hinnünk, hogy minden lényeges szempontot és a fent leírt kritériumokat figyelembe véve: a) a Számvevőszék számára biztosított erőforrásokat nem a szándékolt célokra használták fel, és b) az alkalmazott kontrolleljárások nem biztosítják a szükséges garanciákat ahhoz, hogy a pénzügyi műveletek megfeleljenek a vonatkozó szabályoknak és rendeleteknek.”;
3. emlékeztet azon javaslatára, hogy fontolják meg a Számvevőszék struktúrájának ésszerűsítését, és kéri a Számvevőszéket, hogy vegyen figyelembe alternatív modelleket a tagok összlétszámának csökkentése céljából, a tagok számának maximalizálása és például egy, a tagok közti egyenlőség elvén alapuló rotációs rendszer kidolgozása révén;
4. tudomásul veszi a Számvevőszék arra irányuló erőfeszítéseit, hogy javítsa éves jelentéseinek közzétételi és ismertetési eljárását; reméli, hogy a mentesítési eljárás e maghatározó szakaszára vonatkozóan a jövőben egyeztetett eljárást lehet majd kidolgozni, amely kellő módon figyelembe veszi a Számvevőszék abszolút függetlenségét és az illetékes bizottság jogosítványait;
5. megállapítja, hogy a Számvevőszék különjelentéseinek kiadására és bemutatására alkalmazott jelenlegi eljárás erősebbé teszi ugyan a Számvevőszék identitását és láthatóságát, azonban aggályokat vet fel: miközben a Parlament teljes mértékben tiszteletben tartja a Számvevőszék jogát, hogy különjelentés formájában bármikor előterjessze észrevételeit, véleménye szerint a jelenlegi eljárás – amely a különjelentésnek a Számvevőszék sajtótájékoztatóján történő nyilvános bemutatásával kezdődik jóval azelőtt, hogy a jelentést Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak bemutatnák – nem tükrözi teljes mértékben a Számvevőszék szerepét, amely jelentést készítő intézményként támogatja a Parlamentet és a Tanácsot a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos ellenőrzési jogkörük gyakorlása során;
6. üdvözli, hogy egy nemzetközi szakértői csoport által (2008 decemberében) készített szakértői értékelési jelentés átfogó következtetésekre jutott, és elismerte, hogy a legtöbb ajánlást előirányozták a jelentést megelőzően elkészített cselekvési terv keretében; üdvözli, hogy a Számvevőszék be kívánja építeni a többi ajánlást a 2009–2012-es ellenőrzési stratégiába és megpróbálja abban az időszakban megvalósítani azokat;
7. megállapítja, hogy a Számvevőszék 2008-ban 97 munkatársat vett fel (48 tisztviselőt, 18 ideiglenes alkalmazottat és 31 szerződéses alkalmazottat), és 2008 végén összességében több betöltetlen álláshely volt (69), mint 2007 végén (56); tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék 22 további álláshelyet szerzett (összes álláshely: 853), valamint hogy megfelelő jelentkezők híján nem sikerült a tervezett létszámú új munkatársat felvenni; kéri, hogy a Számvevőszék tegyen jelentést a felvételi eljárás során előforduló késedelmek csökkentésével kapcsolatos előrehaladásról;
8. üdvözli az esélyegyenlőségi vegyes bizottság felállítását, az információtechnológia és a telekommunikáció terén elért előrehaladást, valamint az irodai helyiségek hatékony kihasználását;
9. megállapítja, hogy a Számvevőszék belső ellenőrének 2008-as jelentése összességében pozitív, és ezzel összefüggésben üdvözli, hogy a belső ellenőr által előterjesztett javaslatok nagy részét elfogadták, és beépítették a módosított cselekvési tervekbe; üdvözli a belső ellenőrzések eredményességének nyomon követésére szolgáló keretek kialakítását, valamint a kulcsfontosságú teljesítménymutatók elfogadását;
10. üdvözli a 2008. január 1-je óta működő új integrált irányítási és pénzügyi ellenőrzési rendszert (SAP), amely az érintett intézmények (a Tanács, a Számvevőszék és a Bíróság) számára költségvetési megtakarításokat és hatékonyságnövelést tett lehetővé, azonban sajnálja, hogy a Számvevőszék korábban nem alkalmazta a rendszert;
11. üdvözli a folyamatban lévő sikeres intézményközi együttműködést az Európai Unió Bíróságával a képzést illetően;
12. a tagok vagyonnyilatkozatával kapcsolatban emlékeztet, hogy a Számvevőszék magatartási kódexének megfelelően a Számvevőszék tagjai pénzügyi érdekeltségeikről tájékoztatják a Számvevőszék elnökét, aki bizalmas körülmények között megőrzi azokat, és e nyilatkozatokat nem hozzák nyilvánosságra; megerősíti, hogy véleménye szerint az átláthatóság érdekében az uniós intézmények tagjai vagyonnyilatkozatainak nyilvános jegyzékben hozzáférhetőnek kellene lenniük az interneten, és felszólítja a Számvevőszéket, hogy tegye meg a szükséges lépéseket ennek irányába;
13. gratulál a Számvevőszéknek éves tevékenységi jelentése minőségéhez, és üdvözli, hogy a jelentésbe belefoglaltak egy fejezetet arról, hogy milyen lépések követték az év során a Parlament korábbi mentesítési határozatait.
1.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, VIII. szakasz – Európai Ombudsman (C7-0179/2009 – 2009/2075(DEC))
– tekintettel az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(1),
– tekintettel az Európai Közösségek 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, 2008 – I. kötet (C7-0179/2009)(2),
– tekintettel az Európai Ombudsmannak a 2008-ban elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére,
– tekintettel a Számvevőszéknek a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt(3),
– tekintettel a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az EK-Szerződés 248. cikke szerinti nyilatkozatára(4),
– tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkének (10) bekezdésére, 274., 275. és 276. cikkére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére és 317., 318. és 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre(5) és különösen annak 50., 86., 145., 146. és 147. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7-0070/2010),
1. mentesítést ad az európai ombudsman számára az Európai Ombudsman a 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2. megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, és az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, a Számvevőszéknek, az Európai Ombudsmannak és az Európai Adatvédelmi Biztosnak, és gondoskodjon közzétételükről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).
2.Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, VIII. szakasz – Európai Ombudsman (C7-0179/2009 – 2009/2075(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(6),
– tekintettel az Európai Közösségek 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, 2008 – I. kötet (C7-0179/2009)(7),
– tekintettel az Európai Ombudsmannak a 2008-ban elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére,
– tekintettel a Számvevőszéknek a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt(8),
– tekintettel a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az EK-Szerződés 248. cikke szerinti nyilatkozatára(9),
– tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkének (10) bekezdésére, 274., 275. és 276. cikkére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére és 317., 318. és 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre(10) és különösen annak 50., 86., 145., 146. és 147. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7-0070/2010),
1. megállapítja, hogy 2008-ban az Európai Ombudsman (a továbbiakban: az Ombudsman) összesen 9 millió euró kötelezettségvállalási előirányzattal rendelkezett (2007-ben: 8,2 millió euró), amelynek felhasználási aránya a többi intézmény felhasználási arányának átlaga (95,67%) alatti, 91,51%-os volt;
2. rámutat, hogy a Számvevőszék éves jelentésében megállapítja, hogy az Ombudsman tekintetében az ellenőrzés nem vezetett jelentős észrevételek megfogalmazásához;
3. rámutat arra, hogy a 2003 és 2008 közötti szakasz az állandó növekedés időszaka volt, melynek során a kötelezettségvállalási előirányzatok megduplázódtak (4,4 millió euróról 9 millió euróra), az álláshelyek száma 31-ről 57-re növekedett (és 2009-ben újabb 6 hellyel bővült), miközben a panaszok száma 2 436-ról 3 346-ra, az új kivizsgálások száma pedig 253-ról 293-ra emelkedett; megjegyzi, hogy míg az elmúlt három pénzügyi évben az álláshelyek száma nem emelkedett, 2009-ben 63 főre történő növelést terveztek; megjegyzi továbbá, hogy a 2008-as belső átszervezést követően az 57 álláshelyből 24-et a panaszok elemzésére és a vizsgálatok lefolytatására jelöltek ki (Jogi Osztály), 31-en pedig a panaszok nyilvántartásával, osztályozásával és nyomon követésével, valamint a főtevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó egyéb munkákkal foglalkoznak (Igazgatási és Pénzügyi Osztály);
4. emlékeztet arra, hogy a 2006. április 1-jén hatályba lépett, az Ombudsman és a Parlament között határozatlan időre kötött együttműködési keretmegállapodás kimondja, hogy a Parlament bizonyos adminisztratív szolgáltatásokat – beleértve az épületeket, informatikát, kommunikációt, jogi tanácsadást, orvosi szolgáltatásokat, képzést, fordítást és tolmácsolást – nyújt az Ombudsmannak;
5. tudomásul veszi a belső ellenőrzési szolgálat által meghatározott prioritásokat, nevezetesen a közbeszerzési eljárás ellenőrzését – ideértve a végrehajtásra váró intézkedések nyomon követését –, a támogatások ellenőrzésének folyamatát, valamint a 2007-es ellenőrzések lezárását és az azokról szóló jelentések elkészítését; üdvözli a megállapításokat, különösen azt az észrevételt, amely szerint a közbeszerzési eljárás jelentős mértékben fejlődött, és hogy a 2005-ös ellenőrzés két nyitott kérdése terén előrelépés történt, valamint azt a megállapítást, amely szerint a támogatások odaítélésének folyamata megfelel a szabályozási keretnek, valamint az átláthatóság és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek;
6. megjegyzi ugyanakkor, hogy a belső ellenőrzés olyan területeket is feltárt, ahol további fejlődésre van szükség, melyek a következők: a közbeszerzési eljárással kapcsolatos dokumentációnak részletesebb információkat kell tartalmaznia, a végrehajtás határidejét csak kivételes esetekben szabad módosítani, a pályáztatási eljárás menetrendjét jobban meg kell tervezni, illetve a szerződések következetlen pontjait még az aláírás előtt ki kell javítani; elvárja, hogy az Ombudsman kövesse nyomon ezeket a kérdéseket, és tevékenységi jelentésében számoljon be erről a Parlamentnek;
7. üdvözli az Ombudsman azon döntését, hogy közzéteszi saját éves érdekeltségi nyilatkozatát, valamint azt a tényt, hogy ezt a nyilatkozatot az Ombudsman honlapján hozzák nyilvánosságra;
8. ismételten kéri az Ombudsmant, hogy tevékenységi jelentésébe foglaljon bele egy fejezetet, amely részletesen ismerteti, milyen lépések követték az év során a Parlament korábbi mentesítési határozatait.
1.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, IX. szakasz – Európai Adatvédelmi Biztos (C7-0180/2009 – 2009/2076(DEC))
– tekintettel az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(1),
– tekintettel az Európai Közösségek 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, 2008 – I. kötet (C7-0180/2009)(2),
– tekintettel az európai adatvédelmi biztosnak a 2008-ban elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére,
– tekintettel a Számvevőszéknek a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt(3),
– tekintettel a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az EK-Szerződés 248. cikke szerinti nyilatkozatára(4),
– tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkének (10) bekezdésére, 274., 275. és 276. cikkére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, továbbá 317., 318. és 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre(5) és különösen annak 50., 86., 145., 146. és 147. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7-0098/2010),
1. mentesítést ad az európai adatvédelmi biztos számára a 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2. észrevételeit az alábbi állásfoglalásban ismerteti;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot és az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak, a Számvevőszéknek, az Európai Ombudsmannak és az Európai Adatvédelmi Biztosnak, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről (L sorozat).
2.Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, IX. szakasz – Európai Adatvédelmi Biztos (C7-0180/2009 – 2009/2076(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(6),
– tekintettel az Európai Közösségek 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, 2008 – I. kötet (C7-0180/2009)(7),
– tekintettel az európai adatvédelmi biztosnak a 2008-ban elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére,
– tekintettel a Számvevőszéknek a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt(8),
– tekintettel a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az EK-Szerződés 248. cikke szerinti nyilatkozatára(9),
– tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkének (10) bekezdésére, 274., 275. és 276. cikkére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, és 317., 318. és 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre(10) és különösen annak 50., 86., 145., 146. és 147. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7-0098/2010),
1. megállapítja, hogy 2008-ban az európai adatvédelmi biztos összesen 5,3 millió euró kötelezettségvállalási előirányzattal rendelkezett (2007-ben: 5 millió euró(11)), amelynek felhasználási aránya a többi intézmény felhasználási arányának átlaga (95,67%) alatti, 86,14%-os volt;
2. tudomásul veszi az európai adatvédelmi biztos rendelkezésére álló állandó álláshelyek számának folyamatos növekedését a 2007-es 29-ről a 2008-as 33 álláshelyre (2006-ban: 24 álláshely); üdvözli, hogy valamennyi álláshely be van töltve, és megállapítja a feladatok és a személyzet ellenőrzött növekedését és korlátozott bővülését, biztosítva az új alkalmazottak megfelelő beilleszkedését és képzését; rámutat ugyanakkor, hogy az „egyéb alkalmazottak” költségvetési cím alatti kiadások átlag alatti (51,98%-os) végrehajtási arányt mutatnak;
3. megjegyzi, hogy a Számvevőszék éves jelentésében jelzi, hogy az európai adatvédelmi biztos tekintetében az ellenőrzés nem vezetett jelentős észrevételek megfogalmazásához;
4. üdvözli, hogy 2008-ban megszilárdították a pénzügyi és emberi erőforrásokkal való gazdálkodást, illetve fejlesztették a belső ellenőrzési feladatkörök működőképességét és hatékonyságát; várakozással tekint a pénzügyi és humán erőforrások, valamint belső munkafolyamatok további fejlesztése elé, melyet az európai adatvédelmi biztos a 2009-es évre szóló főbb célkitűzések közé sorolt;
5. emlékeztet, hogy (a Bizottság, a Parlament és a Tanács főtitkárai között létrejött, 2006. december 7-én az európai adatvédelmi biztossal együtt a 2007. január 16-ával kezdődő további hároméves időszakra aláírt adminisztratív együttműködési megállapodás értelmében) az európai adatvédelmi biztos valamennyi kiküldetésének adminisztratív kezelését a Bizottság Elszámolási Hivatala végzi;
6. emlékeztet, hogy az belső ellenőrzési szolgálata (azaz az adminisztratív együttműködési megállapodás értelmében a Bizottság belső ellenőre) által elvégzett értékelés igazolta a belső ellenőrzési rendszer működőképességét és hatékonyságát, valamint azt, hogy elfogadható módon tudja biztosítani az európai adatvédelmi biztos célkitűzéseinek megvalósítását, és várja az utóellenőrzés eredményeit; üdvözli, hogy a belső ellenőrzésekről szóló belső jelentés a belső ajánlások 80%-os megvalósítási arányát mutatta;
7. üdvözli az intézmény választott tagjai (vagyis az európai adatvédelmi biztos és a helyettes biztos) vagyonnyilatkozatának évenkénti közzétételét, amely tájékoztatást nyújt fizetett állásaikról és tevékenységeikről, valamint adóköteles szakmai tevékenységeikről;
8. kéri, hogy az európai adatvédelmi biztos (a 2009-es pénzügyi évre vonatkozó) következő tevékenységi jelentésébe foglaljon bele egy fejezetet, amely részletesen ismerteti, milyen lépések követték az év során a Parlament korábbi mentesítési határozatait.
1.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (C7-0188/2009 – 2009/2117(DEC))
– tekintettel az Európai Unió Szervei Fordítóközpontja 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Unió Szervei Fordítóközpontja 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Központ válaszaival együtt(1),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Uniós működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre(2), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Unió Szervei Fordítóközpontjának létrehozásáról szóló, 1994. november 28-i 2965/94/EK tanácsi rendeletre(3), és különösen annak 14. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(4) és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7-0071/2010),
1. mentesítést ad az Európai Unió Szervei Fordítóközpontja igazgatója számára a Központ 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2. észrevételeit az alábbi állásfoglalásban ismerteti;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot és az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Unió Szervei Fordítóközpontja igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon azok közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).
2.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Unió Szervei Fordítóközpontja 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról (C7-0188/2009 – 2009/2117(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unió Szervei Fordítóközpontja 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Unió Szervei Fordítóközpontja 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Központ válaszaival együtt(5),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Uniós működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre(6), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Unió Szervei Fordítóközpontjának létrehozásáról szóló, 1994. november 28-i 2965/94/EK tanácsi rendeletre(7), és különösen annak 14. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(8), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7-0071/2010),
1. jóváhagyja az Európai Unió Szervei Fordítóközpontja 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Unió Szervei Fordítóközpontja igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, valamint gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
3.Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása az Európai Unió Szervei Fordítóközpontja 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel (C7-0188/2009 – 2009/2117(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unió Szervei Fordítóközpontja 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Unió Szervei Fordítóközpontja 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, Centre válaszaival együtt(9),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Uniós működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre(10), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Unió Szervei Fordítóközpontjának létrehozásáról szóló, 1994. november 28-i 2965/94/EK tanácsi rendeletre(11), és különösen annak 14. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(12), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7-0071/2010),
A. mivel a Számvevőszék magállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek,
B. mivel 2009. április 23-án a Parlament megadta a mentesítést az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja igazgatójának a Központ 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan(13), és a mentesítési határozatot kísérő állásfoglalásban a Parlament többek között:
–
tudomásul vette a Számvevőszék 2006-os jelentésében tett észrevételét, hogy 2006-ra 16 900 000 EUR költségvetési többlet halmozódott fel, és hogy a Fordítóközpont 2007-ben 9 300 000 eurót térít vissza ügyfeleinek; egyetértett a Számvevőszékkel, hogy a többlet ilyen mértékű felhalmozódása arra enged következtetni, hogy a fordításokra vonatkozó árképzési módszer nem volt elég pontos,
–
kérte, hogy a Bizottság és a Központ gyorsan oldja meg a munkavállalók nyugdíjjárulékára vonatkozó vitát;
Teljesítmény
1. gratulál a Központnak a hatékony IT-eszköz, a FLOSYSWEB kifejlesztéséhez, amelyen keresztül az ügyfelek elküldik a fordításokat, választanak a különböző formátumok között, és ugyanezen a rendszeren keresztül vissza is kapják a fordításokat;
Az alaprendelettel ellentétes költségvetési többlet
2. tudomásul veszi, hogy a 2965/94/EK rendelettel ellentétben a Központ évek óta költségvetési többletet halmoz fel, amely 2008-ban elérte a 26 700 000 eurót (2006-ban 16 900 000 EUR, 2005-ben 10 500 000 EUR, 2004-ben 3 500 000 EUR volt); tudomásul veszi, hogy ez a többlet elsősorban annak tudható be, hogy pontatlanok az ügyfelektől kapott fordítási kérelmekre vonatkozó előrejelzések; kéri, hogy a Központ hatékonyabban lépjen fel a költségvetési többlet állandó növekedése ellen;
3. megállapítja, hogy 2009-ben a Központ 11 450 000 eurót térített vissza az ügyfeleinek; hangsúlyozza továbbá, hogy 2007-ben a Központ 9 300 000 eurót már visszatérített az ügyfeleinek;
4. tudomásul veszi, hogy 2008-ban a Központ 1 580 984,34 EUR kamatbevételt könyvelt el; az éves beszámoló és a kamatfizetések mértéke alapján arra következtet, hogy a Központ tartósan rendkívül magas készpénzállományt tart fenn; tudomásul veszi, hogy 2008. december 31-én a Központ készpénzállománya 48 405 006,88 EUR volt; kéri, hogy a Bizottság vizsgálja meg, hogy milyen lehetőségek léteznek a 2343/2002/EK, Euratom rendelet 15. cikkének (5) bekezdése szerinti, az igényeknek megfelelő készpénzgazdálkodás teljes körű érvényesítésére, és milyen elvi változtatásokra van szükség ahhoz, hogy a Központ készpénzállományát tartósan a lehető legalacsonyabban tarthassa; felszólítja a Központot, hogy a szolgáltatásokat a jövőben a költségeket fedező térítés ellenében kínálja ügyfeleinek;
A munkavállalók nyugdíjjáruléka
5. rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy bár a mentesítési állásfoglalások évek óta kiemelik ezt a problémát, még mindig nem találtak megoldást a Fordítóközpont és a Bizottság közötti konfliktusra a munkavállalók nyugdíjjárulékához való munkáltatói hozzájárulás ügyében;
6. aggodalommal állapítja meg, hogy a Bizottsággal továbbra is fennálló konfliktus milliókba kerül a Központnak; kiemeli különösen azt, hogy a Központ 2008-ban 15 300 000 eurós tartalékalapot hozott létre a konfliktus következményeinek kezelésére; következésképpen kéri a Központot, hogy tájékoztassa a mentesítő hatóságot a tárgyalások előrehaladásáról és a konfliktusból eredő személyzeti költségekről (az idő és a kiadások függvényében);
Belső ellenőrzés
7. megállapítja, hogy a Központ 2006-ban belső ellenőrzési részleget hozott létre, és az álláshely 2008 februárja óta be van töltve;
8. elismeri, hogy a belső ellenőrzési szolgálatok (IAS) ajánlásainak többsége mostanra megvalósult; véleménye szerint rendkívül fontos, hogy a Központ teljes mértékben végrehajtson, egy, az érzékeny álláshelyekkel és a munkaerő-mobilitással kapcsolatos politikát;
Emberi erőforrás
9. megállapítja, hogy 2008 decemberében csupán az előirányzott álláshelyek 81%-át foglalták el tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak; tudomásul veszi, hogy a Központ az irodahelyiségek hiányával indokolta ezt az elmaradást, ami nem tette lehetővé a létszámtervnek megfelelő munkaerő-felvételt; mindazonáltal úgy véli, hogy a Központnak reálisabban és hatékonyabban kell a munkaerő-felvételi eljárását megterveznie a határidők betartása, valamint a személyzete bővüléséhez kapcsolódó valamennyi követelmény előirányozása érdekében;
10. ösztönzi a Központot, hogy a személyzete magas szintű hozzáértésének fenntartása érdekében a szükséges szakismeretek és képességek alapján hozzon létre átfogó képzési tervet; támogatja a Központot a képzései minőségének hatékony nyomon követésére irányuló lépéseiben;
o o o
11. a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2010. május 5-i állásfoglalására(14).
1.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (C7-0181/2009 – 2009/2110(DEC))
– tekintettel az Európai Szakképzés-fejlesztési Központnak a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Központ válaszaival együtt(1),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre(2), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ létrehozásáról szóló, 1975. február 10-i 337/75/EGK tanácsi rendeletre(3), és különösen annak 12a. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(4), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzatának 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A7-0091/2010),
1. mentesítést ad az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ igazgatója számára a Központ 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtása tekintetében;
2. észrevételeit az alábbi állásfoglalásban foglalja össze;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot és az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételükről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).
2.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról (C7-0181/2009 – 2009/2110(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Szakképzés-fejlesztési Központnak a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Központ válaszaival együtt(5),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre(6), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ létrehozásáról szóló, 1975. február 10-i 337/75/EGK tanácsi rendeletre(7), és különösen annak 12a. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(8), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzatának 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A7-0091/2010),
1. jóváhagyja az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).
3.Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása, az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatának szerves részét képező észervételekkel (C7-0181/2009 – 2009/2110(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Központ válaszaival együtt(9),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(10), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ létrehozásáról szóló, 1975. február 10-i 337/75/EGK tanácsi rendeletre(11), és különösen annak 12a. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(12), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzatának 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A7-0091/2010),
A. mivel a Számvevőszék megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott arról, hogy a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízható, és hogy az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek,
B. mivel 2009. április 23-án a Parlament megadta a mentesítést az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ igazgatójának a Központ 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtása tekintetében(13), és a mentesítési határozatot kísérő állásfoglalásában többek között felhívta a figyelmet a Számvevőszék észrevételeire az átvitelek és törlések magas arányával, a programozás terén a mérhető célkitűzések és mutatók meghatározásának szükségességével, valamint a célkitűzések és az elérésükhöz szükséges költségvetési források közötti egyértelmű kapcsolat létrehozásának szükségességével kapcsolatban,
1. megelégedettségének ad hangot, hogy az Ügynökségnek a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját a Számvevőszék jogszerűnek és szabályszerűnek nyilvánította;
Teljesítmény
2. gratulál a Központnak, hogy pozitív megbízhatósági nyilatkozatot kapott a Számvevőszéktől a 2008-as pénzügyi évvel kapcsolatban, nemcsak az elszámolások, hanem az alapul szolgáló ügyletek tekintetében is; megjegyzi, hogy a Központ hatalmas előrelépést tett az eszközök azonosítását, nyilvántartását és tőkésítését szolgáló leltározási eljárás, a belső ellenőrzési folyamatok dokumentációja és a közbeszerzési eljárások tekintetében;
3. ismét hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a Központ SMART-célkitűzéseket és RACER-mutatókat határozzon meg a programozás során az eredmények megvalósulásának értékelése céljából; tudomásul veszi azonban a Központ állítását, miszerint a 2009-es programjában figyelembe vette ezeket az észrevételeket; felhívja a Központot annak megfontolására is, hogy a Gantt-diagramot az egyes operatív tevékenységeire vonatkozó programozás részévé tegye, az egyes alkalmazottak által egy-egy projektre fordított idő precíz módon történő kimutatása és eredményorientált megközelítés ösztönzése érdekében;
4. üdvözli mindazonáltal a Központ arra irányuló szándékát, hogy 2010-ben kísérleti rendszert vezessen be az egyes alkalmazottak által a Központ valamely projektjére fordított idő rögzítése céljából;
5. felhívja a Központot, hogy a Számvevőszék következő jelentéséhez csatolandó táblázatban ismertesse a megadandó mentesítés tárgyévében és a megelőző pénzügyi évben elvégzett műveletek összehasonlítását, hogy a mentesítésért felelős hatóság hatékonyabban tudja értékelni a Központ évről évre nyújtott teljesítményét;
6. üdvözli az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ és az Európai Képzési Alapítvány (ETF) között létrejött szoros együttműködést és szinergiákat, tekintettel a két ügynökség egymással összefüggő felelősségi körére; felhívja a két ügynökséget, hogy a 2009-es tevékenységi jelentéseikbe foglaljanak részletes follow-up jelentést az együttműködési megállapodásról;
Költségvetési és pénzügyi irányítás
7. felhívja a figyelmet arra, hogy a Központ ismét átvitt előirányzatokat (a kifizetési előirányzatok 25%-a, azaz 1 400 000 EUR); rámutat arra, hogy ez a működési tevékenységek differenciált előirányzatainak programozásában és felügyeletében fennálló hiányosságokra utal;
Emberi erőforrások
8. rámutat arra, hogy a Központ 128 munkatársat foglalkoztat, és 2009-ben teljesítménymérési rendszert vezetett be; számít arra, hogy tájékoztatást kap az említett rendszer bevezetésének eredményeiről;
Belső ellenőrzés
9. gratulál a Központnak, hogy az első olyan ügynökség volt, amely önként alávetette magát az etikai keret kísérleti ellenőrzésének; megjegyzi, hogy ezt az ellenőrzést 2009. február 16. és 20. között végezte el egy három ellenőrből álló csapat, és hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat (IAS) megerősítette, hogy a Központ jó etikai keretet alakított ki;
10. elismeri, hogy 2006 óta a Központ 15-öt végrehajtott az IAS által javasolt 30 ajánlásból; megjegyzi, hogy a még végre nem hajtott 15 ajánlásból hat „nagyon fontosnak” minősül, és főként az emberi erőforrások kezelésére vonatkozik (pl. a személyzet teljesítménye, személyes célkitűzések meghatározása, valamint a személyzeti bizottság szerepének és feladatainak rögzítése); előrelépést vár ezen a Központ munkája szempontjából alapvető fontosságú területen, és folyamatos tájékoztatást kér;
o o o
11. a mentesítési határozatát kísérő egyéb, horizontális jellegű észrevételek tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2010. május 5-i állásfoglalására(14).
1.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (C7-0201/2009 – 2009/2130(DEC))
– tekintettel a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatalnak a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Hivatal válaszaival együtt(1),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre(2), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal létrehozásáról szóló, 2005. április 26-i 768/2005/EK tanácsi rendeletre(3), és különösen annak 36. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(4), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzatának 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7-0105/2010),
1. mentesítést ad a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal ügyvezető igazgatója számára a Hivatal 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtása tekintetében;
2. észrevételeit az alábbi állásfoglalásban ismerteti;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot és az annak szerves részét képező állásfoglalást a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételükről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).
2.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról (C7-0201/2009 – 2009/2130(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatalnak a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Hivatal válaszaival együtt(5),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre(6), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal létrehozásáról szóló, 2005. április 26-i 768/2005/EK tanácsi rendeletre(7), és különösen annak 36. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(8), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzatának 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7-0105/2010),
1. jóváhagyja a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat);
3.Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása, a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatának szerves részét képező észrevételekkel (C7-0201/2009 – 2009/2130(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatalnak a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Hivatal válaszaival együtt(9),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(10), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal létrehozásáról szóló, 2005. április 26-i 768/2005/EK tanácsi rendeletre(11), és különösen annak 36. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(12), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzatának 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7-0105/2010),
A. mivel a Számvevőszék megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott arról, hogy a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízható, és hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek,
B. mivel 2009. április 23-án a Parlament megadta a mentesítést a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal ügyvezető igazgatójának az Ügynökség 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtása tekintetében, és a mentesítési határozatot kísérő állásfoglalásában(13) megjegyezte többek között az alábbiakat:
–
a Számvevőszék megállapítása szerint a Hivatal nem hozott létre megfelelő eljárásokat az átvitelre kerülő előirányzatok meghatározására, ami legalább 125 000 EUR átviteléhez vezetett jogi kötelezettségvállalások nélkül,
–
a Számvevőszék szerint a Hivatal még nem dokumentálta kielégítően belső ellenőrzési eljárásait;
Teljesítmény
1. tudomásul veszi a Számvevőszék észrevételét, hogy a Hivatal nem készít többéves munkatervet; hangsúlyozza ezért egy ilyen dokumentum elkészítésének fontosságát annak érdekében, hogy a Hivatal hatékonyan megszervezhesse stratégiájának végrehajtását és céljainak megvalósítását; mindazonáltal gratulál a Hivatalnak azon döntéséért, hogy kidolgozza e dokumentumot igazgatótanácsának középtávú stratégiájával összhangban;
2. felhívja továbbá a Hivatalt, hogy fontolja meg a Gantt-diagram bevezetését az egyes operatív tevékenységei programozásának részeként, hogy precíz formában mutathassa ki az egyes alkalmazottak által egy adott projektre fordított időt, és ösztönözze az eredményorientált megközelítést;
3. felhívja a Hivatalt, hogy a Számvevőszék következő jelentéséhez csatolandó táblázatban ismertesse a megadandó mentesítés tárgyévében és a megelőző pénzügyi évben végrehajtott műveletek összehasonlítását annak érdekében, hogy a mentesítésért felelős hatóság hatékonyabban tudja értékelni teljesítményét évről évre;
Költségvetési és pénzügyi irányítás
4. felhívja a figyelmet arra, hogy a Hivatalnak orvosolnia kell a tevékenységei programozását jellemző hiányosságait úgy, hogy a jövőben a költségvetés megállapítására vonatkozó eljárások megfelelően szigorúak legyenek, és elkerülhető legyen a költségvetési sorok alatti előirányzatok növelése és/vagy csökkentése; hangsúlyozza továbbá, hogy ez a helyzet nincs összhangban az egyediség elvével; megjegyzi továbbá, hogy a hatályos szabályokkal ellentétben az igazgatótanácsot nem kérték fel az átcsoportosítások engedélyezésére, illetve nem is tájékoztatták erről; elismeri azonban, hogy a Hivatal vállalta a költségvetés tervezésének és ellenőrzésének javítását, és következésképpen a szükséges költségvetési módosítások számának csökkentését;
5. tudomásul veszi továbbá a Hivatal válaszát, amely hangsúlyozta, hogy a végleges székhelyére történő átköltözés miatt 2008 különösen nehéz év volt a költségvetési tervezés szempontjából;
6. tudomásul veszi a Számvevőszék észrevételét, miszerint a költségvetési rendelettel ellentétben egyes jogi kötelezettségvállalásokra (összesen 1 400 000 EUR) a megfelelő költségvetési kötelezettségvállalások megtétele előtt került sor;
Belső ellenőrzés
7. elismeri, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat (IAS) 15 ajánlást fogalmazott meg a Hivatal számára, amelyből kilencet „nagyon fontosnak” minősítettek, és ezek a következőkkel kapcsolatosak: a Hivatal valamennyi tevékenységére vonatkozó mutatók meghatározásának szükségessége, az irányítás megbízhatóságát támogató belső szervezeti és eljárási struktúra, a humánerőforrás-gazdálkodás (a munkaerő-felvételi eljárások és a dokumentációs rendszerek megerősítését illetően) és a Hivatal kifizetési késedelmeinek csökkentésére irányuló belső eljárások szükségessége;
Emberi erőforrás
8. megjegyzi, hogy 2008-ban a munkaerő-felvétel aránya az eredetileg tervezettnél sokkal magasabb volt, és hogy a bérek kifizetéséhez szükséges előirányzatok mértékét több mint 35%-kal (mintegy 1 300 000 euróval) alulbecsülték; felhívja ezért a Hivatalt, hogy javítsa a költségvetése végrehajtásának felügyeletét;
o o o
9. a mentesítési határozatát kísérő egyéb, horizontális jellegű észrevételek tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2010. május 5-i állásfoglalására(14).
1.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Újjáépítési Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (C7-0183/2009 – 2009/2112(DEC))
– tekintettel az Európai Újjáépítési Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Újjáépítési Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(1),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre(2), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Újjáépítési Ügynökségről szóló, 2000. december 5-i 2667/2000/EK tanácsi rendeletre(3), és különösen annak 8. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(4), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzatának 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7-0072/2010),
1. mentesítést ad az Európai Újjáépítési Ügynökség igazgatója számára az Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2. észrevételeit az alábbi állásfoglalásban ismerteti;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Újjáépítési Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételükről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).
2.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Újjáépítési Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról (C7-0183/2009 – 2009/2112(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Újjáépítési Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Újjáépítési Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(5),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre(6), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Újjáépítési Ügynökségről szóló, 2000. december 5-i 2667/2000/EK tanácsi rendeletre(7), és különösen annak 8. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(8), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzatának 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7-0072/2010),
1. jóváhagyja az Európai Újjáépítési Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Újjáépítési Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).
3.Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása az Európai Újjáépítési Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatának szerves részét képező észrevételekkel (C7-0183/2009 – 2009/2112(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Újjáépítési Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Újjáépítési Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(9),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(10), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Újjáépítési Ügynökségről szóló, 2000. december 5-i 2667/2000/EK tanácsi rendeletre(11), és különösen annak 8. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(12), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzatának 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7-0072/2010),
A. mivel a Számvevőszék megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott arról, hogy a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízható, és hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek,
B. mivel a Parlament 2009. április 23-án megadta a mentesítést az Európai Újjáépítési Ügynökség igazgatójának az Ügynökség 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtása tekintetében(13), és a mentesítési határozatot kísérő állásfoglalásban megjegyezte többek között, hogy a Számvevőszék 2007-es éves jelentésében három potenciális kockázatot jelölt meg a tevékenységeknek az Ügynökségtől a küldöttségekhez történő átvitelével kapcsolatban, nevezetesen, hogy:
a)
az Ügynökség tevékenységének többéves jellege miatt 453 000 000 EUR összegű költségvetési előirányzatok maradtak felhasználatlanul, amelyeket a 2008 - azaz az Ügynökség létezésének utolsó éve - utáni években kell végrehajtani;
b)
a dossziék átadásáról a Bizottság által 2008. június 11-én kiadott iránymutató feljegyzés nem foglalkozott az Ügynökség mérlegében szereplő valamennyi tétellel;
c)
az Ügynökség 2007. december 31-i mérlegében feltüntetett 180 000 000 EUR felhalmozott többletet szintén a Bizottságnak kell átvennie és kezelnie az Ügynökség mandátumának végén;
1. megállapítja, hogy a Bizottság és az Európai Újjáépítési Ügynökség közötti, 2008. december 17-i egyetértési nyilatkozat úgy rendelkezik, hogy 2008. december 31. után az Ügynökség fennmaradó eszközei a Bizottság tulajdonába kerülnek;
Költségvetési és pénzügyi irányítás
2. tudomásul veszi a Számvevőszék azon megállapítását, amely szerint az 1 399 132 eurós (a rendelkezésre álló működési költségvetés 0,31%-a) közvetlen támogatásnak egy nemzetközi szervezet számára történő odaítélésére vonatkozó formális feltételek egyike sem teljesült;
3. hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék által ellenőrzött, a határokon átnyúló együttműködéssel kapcsolatos öt projekt (melyek teljes összege 528 000 EUR - a rendelkezésre álló működési költségvetés 0,12%-a) relevanciáját annak alapján támadták meg, hogy az Ügynökséget és a Bizottság küldöttségét magában foglaló Értékelő Bizottság nem vette figyelembe a helyi értékelők által felvetett kérdéseket; tudomásul veszi mindazonáltal az Ügynökség válaszát, amely szerint a hatályos szabályok alapján az Értékelő Bizottságot nem kötötte az értékelők véleménye;
4. most, hogy az Európai Újjáépítési Ügynökség munkája lezárult, felhív a Koszovóban előirányzott finanszírozás értékelésére annak megállapítására, hogy vajon a finanszírozás ottani felhasználása működőképes és fenntartható igazságszolgáltatási és közigazgatási struktúrák létrehozásához vezetett-e;
5. sajnálja, hogy a hatékonyan működő Ügynökséget megszüntették, és az előirányzatok kezelését a küldöttségekre ruházták át; követeli, hogy a Bizottság nyújtson be jelentést, amely részletesen ismerteti: hány alkalmazottat vettek fel a küldöttségek, hogy megbirkózzanak az Ügynökség feladataival; felhívja a Bizottságot, hogy adjon átfogó és teljes tájékoztatást arról, nyújtottak-e költségvetési támogatást az Ügynökségtől a küldöttségekhez átvitt finanszírozásból;
o o o
6. a mentesítési határozatát kísérő egyéb, horizontális jellegű észrevételek tekintetében utal az Ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2010. május 5-i állásfoglalására(14).
1.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (C7-0193/2009 – 2009/2122(DEC))
– tekintettel az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(1),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre(2) és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3), és különösen annak 60. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(4) és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A7-0068/2010),
1. mentesítést ad az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2. észrevételeit az alábbi állásfoglalásban ismerteti;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot és az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon közzétételükről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).
2.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárásáról (C7-0193/2009 – 2009/2122(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(5),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre(6) és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7), és különösen annak 60. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(8) és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A7-0068/2010),
1. jóváhagyja az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárását;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon közzétételükről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).
3.Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel (C7-0193/2009 – 2009/2122(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(9),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre(10) és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(11), és különösen annak 60. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(12) és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A7-0068/2010),
A. mivel a Számvevőszék kijelentette, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek,
B. mivel 2009. április 23-án a Parlament megadta a mentesítést az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség ügyvezető igazgatójának az ügynökség 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan(13), és a mentesítési határozatot kísérő állásfoglalásban a Parlament többek között:
–
utalt arra, hogy a Számvevőszék bírálatát fejezte ki több ellenőrzött beszerzési eljárással kapcsolatban,
–
kérte, hogy az ügynökség tartsa be a Számvevőszéknek adott válaszában tett ígéretét, amely szerint szigorúan megfelel a közbeszerzési szabályoknak, és különös figyelmet fordít arra, hogy egyértelmű tájékoztatást nyújtson a potenciális ajánlattevőknek,
–
tudomásul vette a Számvevőszék észrevételét, amely szerint a 2007-es létszámtervben 467 ideiglenes álláshely szerepelt, de mivel a személyzeti kiadásokra szánt előirányzatok nem fedezték ezen álláshelyek tényleges személyzeti költségeit, az ügynökség megállapodott a Bizottsággal az álláshelyek számának legfeljebb 342-re csökkentéséről, amiből az év végéig 333-at be is töltöttek,
1. üdvözli, hogy a Számvevőszék az ügynökség 2008. évi beszámolóját megbízhatónak találta, és az alapjául szolgáló ügyleteket egészében jogszerűnek és szabályszerűnek ítélte;
2. megjegyzi, hogy az ügynökség 30 000 000 EUR összegű kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatot kapott a 2008-as költségvetésből;
3. megjegyzi, hogy az ügynökség költségvetése 2007 és 2008 között 42%-kal, 72 000 000 euróról 102 000 000 euróra nőtt, munkatársainak száma pedig 362 főről 442 főre emelkedett;
Teljesítmény
4. ragaszkodik ahhoz, hogy az ügynökségnek az eredményeinek értékelésére SMART-célkitűzéseket és RACER-mutatókat kell meghatároznia a programozás során; tudomásul veszi az ügynökség válaszát, miszerint az javította 2010-es munkatervét célkitűzések és kulcsfontosságú teljesítménymutatók kidolgozásával, valamint az erőforrások tervezésére szolgáló rendszer javításával; felkéri az ügynökséget a Gantt-diagram bevezetésének megfontolására működési tevékenységei tervezése során, amelynek segítségével gyorsan rögzíthetné az egyes alkalmazottak által egy projektre fordított időt, és eredményorientált megközelítést ösztönözhetne;
5. kéri, hogy az ügynökség a Számvevőszék következő jelentéséhez csatolandó táblázatában hasonlítsa össze a mentesítés során vizsgált évben történt előrelépéseket és az előző pénzügyi évben tett előrelépéseket, hogy a mentesítésért felelős hatóság jobban tudja értékelni az ügynökség teljesítményét évről évre;
A tanúsítási és szolgáltatási díjakról szóló rendelet
6. megállapítja, hogy 2008 volt az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség által felszámított tanúsítási és szolgáltatási díjakról szóló, 2007. május 31-i 593/2007/EK bizottsági rendeletben(14) előírt típusalkalmassági vizsgálatok végrehajtásának első teljes éve;
7. kéri, hogy az ügynökség az egyes típusalkalmassági projektek szintjén létrehozott monitoringrendszer révén győződjék meg arról, hogy a projektek egész időtartamát tekintve a kivetett díjak nem térnek-e el jelentősen a tényleges költségtől;
8. sajnálja, hogy 2008-ban a fix összegű éves díjak rendszere a nyújtott szolgáltatások valós költségét jelentősen meghaladó bevételeket generált, és kéri az ügynökséget, hogy sürgősen készítsen részletes tervet annak biztosítása érdekében, hogy ez az elkövetkező években ne forduljon elő;
Átvitt előirányzatok
9. felhívja a figyelmet arra, hogy az ügynökségnél magas volt a 2009-re átvitt, működési kiadásokra vonatkozó előirányzatok hányada (több mint 53 000 000 EUR, azaz a működési előirányzatok 79%-a); elfogadja, hogy a 2009-re átvitt előirányzatok magas szintje nincs összhangban az évenkéntiség elvével, bár a díjak és költségek szintjével kapcsolatos némi bizonytalanság az ügynökség kezdeti üzleti ciklusából adódik; emellett hangsúlyozza, hogy ez a vállalati forrástervező rendszer hiányosságait mutatja, melyek a szolgáltatási szerződés aláírásának késedelmével magyarázhatóak; ezért kéri, hogy a következő pénzügyi évre vonatkozóan sokkal pontosabb előrejelzéseket nyújtsanak be a Bizottságnak és a Parlamentnek, elegendő időt biztosítva az elemzésükre;
10. tudomásul veszi, hogy a 2008-as pénzügyi évben az ügynökség 1 988 000 EUR kamatbevételt könyvelt el; az éves elszámolás és a kamatfizetések mértéke alapján arra a következtetésre jutott, hogy az ügynökség tartósan rendkívül magas készpénzállománnyal rendelkezik; tudomásul veszi, hogy 2008. december 31-én az ügynökség készpénzállománya 57 245 000 EUR volt; kéri, hogy a Bizottság vizsgálja meg, milyen lehetőségek vannak a 2343/2002/EK, Euratom rendelet 15. cikkének (5) bekezdése szerinti, az igényekre összpontosító készpénzgazdálkodás teljes körű érvényesítésére, és milyen elvi változtatásokra van szükség ahhoz, hogy az ügynökség készpénzállományát tartósan a lehető legalacsonyabban tarthassa;
11. megjegyzi, hogy 2008-ban a személyzeti költségek 15%-át átcsoportosították a működési költségekhez, ami irreális tervezésről árulkodik; aggódik az átcsoportosításból származó hatékonyságnövekedés miatt, és e tekintetben tovább fogja vizsgálni a vállalati forrástervező rendszer (ERP) végrehajtásával kapcsolatos fejlesztési és járulékos költségeket;
Az ügynökség által végrehajtandó egyéb javítások
12. aggodalmát fejezi ki a szükségletek, a munkatársak száma és az ügynökség pénzügyi szabályzata közötti összhang hiánya miatt, és főként amiatt, hogy a személyzeti kiválasztási eljárások megnehezítik megfelelően képzett munkatársak felvételét; úgy véli, hogy a decentralizált ügynökségekkel foglalkozó intézményközi munkacsoport foglalkozhatna e kérdéssel;
13. kéri, hogy az ügynökség reálisabban tervezze meg a munkaerő-felvételt és számolja fel a vállalati forrástervező rendszer költségvetésének elkészítésében és a rendszer monitoringjában észlelt hiányosságokat;
Belső ellenőrzés
14. elismeri, hogy az ügynökség a belső ellenőrzési szolgálat (IAS) által 2006 óta tett 28 ajánlás közül 15-öt végrehajtott; megállapítja, hogy a 13 fennálló ajánlásból kettőt minősítettek „döntő jelentőségűnek”, ötöt pedig „nagyon fontosnak”; megállapítja, hogy az ajánlások a következőket érintik: költségvetési bizonytalanságok, a kockázatelemzés hiánya, az értékelési és előléptetési politika hiánya, elkülönítési eljárások, a lezárt kivételek nyilvántartására vonatkozó eljárás hiánya;
o o o
15. a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2010. május 5-i állásfoglalására(15).
1.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (C7-0195/2009 – 2009/2124(DEC))
– tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Központ válaszaival együtt,(1)
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló. 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(2), és különösen 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 851/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3) és különösen annak 23. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(4), és különösen 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzatának 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A7-0104/2010),
1. mentesítést ad az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ igazgatója számára a Központ 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2. észrevételeit az alábbi állásfoglalásban ismerteti;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
2.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról (C7-0195/2009 – 2009/2124(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Központ válaszaival együtt(5),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére, valamint az EUMSz. 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(6) és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 851/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7) és különösen annak 23. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(8) és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A7-0104/2010),
1. jóváhagyja az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
3.Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel (C7-0195/2009 – 2009/2124(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Központ válaszaival együtt(9),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére, valamint az Európai Unió működéséről szóló. 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(10) és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 851/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(11) és különösen annak 23. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(12) és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A7-0104/2010),
A. mivel a Számvevőszék megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek,
B. mivel 2009. április 23-án a Parlament megadta a mentesítést az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ igazgatójának a Központ 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan(13), és a mentesítési határozatot kísérő állásfoglalásban a Parlament többek között
–
megállapította, hogy a Központ költségvetése a 2006-os 17 100 000 euróról 2007-ben 28 900 000 euróra nőtt,
–
megjegyezte, hogy 2006-ban az átvitt előirányzatok aránya megközelítette a 45%-ot, és hogy 2007-ben – amikor ez az arány közel 43% volt – nem történt jelentősebb javulás, ami rávilágít a Központ nehézségeire költségvetésének végrehajtása terén,
–
tudomásul vette a Számvevőszék észrevételét, hogy a költségvetési módosítások szintje hiányosságokra mutatott rá a költségvetés végrehajtásának ellenőrzése terén,
1. elégedett a Központ sikeres öt éves működésével; megállapítja, hogy a Központ költségvetése a 2006-os 17 100 000 euróról 2007-ben 28 900 000 euróra, 2008-ban pedig 40 700 000 euróra nőtt;
Teljesítmény 2 következésképpen megállapítja, hogy a Központ megszilárdította közegészségügyi szerepkörét, növelte az egyes betegségekkel kapcsolatos programjainak kapacitását, továbbfejlesztette partnerségeit és javította irányítási struktúráit;
3. kéri, hogy a Központ a Számvevőszék következő jelentéséhez csatolandó táblázatában hasonlítsa össze a mentesítés során vizsgált évben történt előrelépéseket és az előző pénzügyi évben tett előrelépéseket, hogy a mentesítésért felelős hatóság jobban tudja értékelni a Központ teljesítményét évről évre;
Előirányzatok átvitele
4. tudomásul veszi a Számvevőszék azon megjegyzését, hogy közel 16 200 000 eurót (a Központ teljes költségvetésének 40%-át) át kellett vinni a következő évre; ennek megfelelően aggódik amiatt, hogy ez a helyzet sérti az évenkéntiség elvét, és jelzi, hogy hiányosságok vannak a Központ költségvetésének programozása és azt követő végrehajtása terén;
5. tudomásul veszi, hogy 2008-ban a Központ 313 000 EUR kamatbevételt könyvelt el, valamint hogy a költségvetési rendelet alapján 307 000 eurót vissza kellett fizetnie a Bizottság számára; az éves beszámoló és a kamatfizetések mértéke alapján arra a következtetésre jut, hogy a Központ tartósan rendkívül magas készpénzállománnyal rendelkezik; tudomásul veszi, hogy 2008. december 31-én a Központ készpénzállománya 16 705 090,95 EUR volt; kéri, hogy a Bizottság vizsgálja meg, milyen lehetőségek léteznek a 2343/2002/EK, Euratom rendelet 15. cikkének (5) bekezdése szerinti, a tényleges igényeken alapuló készpénzgazdálkodás teljes körű érvényesítésére, és milyen elvi változtatásokra van szükség ahhoz, hogy a Központ készpénzállományát tartósan a lehető legalacsonyabban tarthassa;
6. tudomásul veszi a Központ arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az átvitel szintjének csökkentése érdekében 2009 elején lezárja a 2008-ban megkezdett közbeszerzési és szerződéskötési tevékenységeket;
A Központ székhelye
7. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy 2008. december 31-ig a Központ továbbra sem tudott megállapodni a svéd kormánnyal, mivel sok olyan kérdés maradt függőben, amely további tárgyalást igényelt; hangsúlyozza, hogy a mentesítésért felelős hatóság 2007-es évre szóló mentesítésében aggodalmát fejezte ki a Számvevőszék észrevétele miatt, amely szerint a Központ 500 000 eurót költött az általa bérelt épületek felújítási munkálataira, és hogy – akárcsak 2006-ban – ezekről a munkálatokról a Központ és a tulajdonos közvetlenül állapodott meg, anélkül, hogy pontosan meghatározták volna az elvégzendő munkálatok jellegét, a határidőket és a fizetési feltételeket; üdvözli ugyanakkor, hogy 2009 márciusában megállapodás jött létre a személyazonosító számokról, és támogatja a Központ arra irányuló erőfeszítéseit, hogy végleges megoldásokat találjanak a svéd kormánnyal;
8. emlékezteti a decentralizált ügynökségekkel foglalkozó intézményközi munkacsoportot, hogy tanácskozásai során foglalkozzon általánosságban ezzel a kérdéssel;
Emberi erőforrások
9. hangsúlyozza, hogy továbbra is hiányosságok mutatkoznak a felvételi eljárások tervezése során; különösen amiatt aggódik, hogy 2008 végén a 130 engedélyezett álláshelyből csak 101-et töltöttek be;
10. tudomásul veszi a 130 álláshelyet tartalmazó, engedélyezett 2008-as létszámterv megvalósításáért tett erőfeszítéseket; üdvözli, hogy további 54 munkatársat vettek fel (ideiglenes és szerződéses alkalmazottakat, valamint kirendelt nemzeti szakértőket), és ezzel 2008 végére 101-re nőtt a betöltött álláshelyek száma, ami hozzájárul a Központ működőképességének biztosításához és kijelölt feladatai teljesítéséhez; sajnálja, hogy 16 felvételi eljárást újra meg kellett hirdetni; támogatja a Központnak a helyzet javítását célzó intézkedéseit; üdvözli, hogy a Központ felülvizsgálja belső szervezeti felépítését;
Belső ellenőrzés
11. sajnálja, hogy a Központ nem tett eleget teljes körűen arra vonatkozó kötelezettségének, hogy elküldjön a mentesítésért felelős hatóságnak egy elnöke által készített jelentést, melyben összefoglalja a belső ellenőr által végzett belső ellenőrzések eredményeit, amint arról a költségvetési keretrendelet 72. cikkének (5) bekezdése rendelkezik; tudomásul veszi azonban, hogy a Központ adott némi tájékoztatást a még függőben levő hat ajánlásról, amelyet a Bizottság belső ellenőrzési szolgálata (IAS) „nagyon fontosnak” tartott; megjegyzi, hogy ez hatással van az irányítás minőségére (a tudományos tanácsadás, egészségügyi tájékoztatás és a jelenlegi sürgős kockázatkezelési eljárások erősítése tekintetében), egyes belső ellenőrzési módszerek nyomon követésére (például pénzügyi ügymenet kidolgozása) és más belső ellenőrzési előírások alkalmazására (például hiányosságok azonosítása és az éves tevékenységi jelentés szerkezete);
o o o
12. a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2010. május 5-i állásfoglalására(14).
1.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Vegyianyag-ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (C7-0202/2009 – 2009/2131(DEC))
– tekintettel az Európai Vegyianyag-ügynökségnek a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Vegyianyag-ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(1),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(2), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3), és különösen annak 97. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(4), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzatának 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A7-0089/2010),
1. mentesítést ad az Európai Vegyianyag-ügynökség ügyvezető igazgatója számára az Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtása tekintetében;
2. észrevételeit az alábbi állásfoglalásban ismerteti;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot és az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Vegyianyag-ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételükről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).
2.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Vegyianyag-ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárásáról (C7-0202/2009 – 2009/2131(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Vegyianyag-ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Vegyianyag-ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(5),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(6), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7), és különösen annak 97. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(8), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzatának 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A7-0089/2010),
1. jóváhagyja az Európai Vegyianyag-ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Vegyianyag-ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).
3.Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása, az Európai Vegyianyag-ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező észrevételekkel (C7-0202/2009 – 2009/2131(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Vegyianyag-ügynökségnek a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Vegyianyag-ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(9),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(10), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(11), és különösen annak 97. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(12), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzatának 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A7-0089/2010),
A. mivel a Számvevőszék megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott arról, hogy a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízható, éshogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek,
B. mivel 2008 volt az Ügynökség működésének első éve,
1. megjegyzi, hogy az Ügynökséget 2008-ban - az általános költségvetési rendelet 185. cikkével összhangban - 62 200 000 eurós közösségi támogatás finanszírozta, valamint kisebb mértékben az ipar által - a REACH rendelettel (a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról, valamint az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) összhangban - a vegyi anyagok regisztrálásáért befizetett díjak;
Teljesítmény
2. úgy véli, hogy az Ügynökség olyan feladatokat lát el, amelyeket a Bizottság nem tud felvállalni, valamint hogy az Ügynökséget teljes mértékben összhangba hozták az Unió stratégiai prioritásaival, és hogy tevékenysége kiegészíti a többi ügynökségét;
3. tudomásul veszi a Bizottság által 2009-ben megrendelt, az EU decentralizált ügynökségeinek külső értékelése során tett megjegyzéseket, amelyek szerint a többéves munkaprogram célkitűzései és tevékenységei összhangban vannak az Ügynökség mandátumával, és hogy az eredmények jól időzítettek, hasznosak és kiváló minőségűek;
4. hangsúlyozza azonban, hogy az Ügynökség javára szolgálna visszajelzési eljárások kifejlesztése és erőteljesebb ügyfélorientáltság kialakítása;
5. elégedettségét fejezi ki az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) működésének első sikeres évével kapcsolatban, hiszen 2007-ben a Bizottság (Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság) felelt az ügynökség költségvetési irányításáért; kiemelten hangsúlyozza, hogy az ügynökség zökkenőmentes és meglehetősen gyors felállítása főként a felügyelő főigazgatósága által nyújtott hatékony támogatásnak, az egyéb hasonló ügynökségekkel kialakított tapasztalatcserének, valamint a házigazda ország erőteljes támogatásának köszönhető;
6. tudomásul veszi, hogy az Ügynökség létrehozásáról szóló 1907/2006/EK rendelet előírja a rendelet tízévenkénti kötelező felülvizsgálatát;
Költségvetési és pénzügyi irányítás
7. tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék késedelmeket állapított meg az operatív tevékenységek terén, amelyeket az informatikai rendszer üzembe helyezése során felmerült nehézségek és a képzett személyzet hiánya okozott; megjegyzi különösen, hogy az operatív tevékenységek számára elkülönített kötelezettségvállalási előirányzatok 41%-a elhalasztásra, 37,5%-a pedig törlésre került; hangsúlyozza, hogy ez a helyzet nem egyeztethető össze az évenkéntiség elvével, és hiányosságokat jelez az Ügynökség tevékenységeinek tervezésében; felhívja ezért az Ügynökséget, hogy tegyen lépéseket az erőforrásai tervezésének és nyomon követésének javítása érdekében;
8. felhívja az Ügynökséget arra is, hogy javítsa az előirányzatok felhasználásának nyomon követésére szolgáló eljárásokat; megjegyzi ezzel összefüggésben, hogy a Számvevőszék feltárta: a tranzakciók egy jelentős részénél – több mint 400 000 EUR értékben – a kiadásokat nem fedezte költségvetési kötelezettségvállalás, és ily módon azok szabálytalanok voltak; mindazonáltal tudomásul veszi az Ügynökség válaszát, miszerint 2009-ben megfelelő személyzetet vett fel, továbbá felülvizsgálta és megszilárdította a pénzügyi és belső ellenőrzési eljárásait;
9. tudomásul veszi, hogy 2008-ban az Ügynökség 643 007,40 EUR kamatbevételt könyvelt el; az éves beszámoló és a kamatfizetések mértéke alapján arra következtet, hogy az Ügynökség tartósan rendkívül magas készpénzállománnyal rendelkezik; tudomásul veszi, hogy 2008. december 31-én az Ügynökség készpénzállománya 18 747 210,75 EUR volt; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, miként biztosítható a 2343/2002/EK, Euratom rendelet 15. cikkének (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelő, a tényleges igényeken alapuló készpénzgazdálkodás teljes körű érvényesítése, és milyen megközelítésbeli változtatásokra van szükség ahhoz, hogy az Ügynökség készpénzállománya a lehető legalacsonyabb maradhasson hosszú távon is;
Emberi erőforrások
10. megállapítja, hogy a létszámtervben szereplő álláshelyek száma az Ügynökség független működésének első éve alatt több mint megkétszereződött; üdvözli, hogy az év végére az Ügynökség 95%-ban végrehajtotta a létszámtervet; ezzel összefüggésben emlékeztet a felvételi eljárás gondos alkalmazásának szükségességére;
11. sajnálja, hogy a Számvevőszék a felvételi bizottság megbeszéléseit összefoglaló dokumentumokban hiányosságokat talált; tudomásul veszi ezenkívül a Számvevőszék megállapítását, mely szerint 14 felvételi eljárás során a felvételi bizottságok tagjainak (az igazgató alá rendelt ideiglenes alkalmazottak) függetlensége nem volt garantált abból eredően, hogy az Ügynökség igazgatója maga elnökölt a bizottság ülésein; mindazonáltal gratulál az Ügynökségnek azon döntéséért, hogy az igazgató többé nem fog részt venni a felvételi bizottságok munkájában;
12. tudatában van annak, hogy a nagyarányú rotáció az Ügynökség kulcspozícióiban üzletfolytonossági kockázattal jár; ezért arra kéri az ügynökséget, hogy vezessen be jól meghatározott átadási eljárásokat a feladatkörök zökkenőmentes továbbvitelének, valamint a releváns tevékenységek, akták és eljárások következetes átadásának biztosítása érdekében;
Belső ellenőrzés
13. elismeri, hogy 2008 volt a Belső Ellenőrzési Szolgálat (IAS) Ügynökségen belüli fellépésének első éve, és hogy 2008. júliusban kockázatértékelést végeztek az ellenőrzési prioritások és az IAS következő három évre szóló ellenőrzési tervének meghatározása érdekében;
14. megjegyzi, hogy az IAS 12 ajánlást tett, amelyek közül négy „nagyon fontosnak” minősül, és az Ügynökség üzletfolytonosságát és felvételi eljárásait érinti; elismeri, hogy az említett ajánlások nagy részét már végrehajtották 2008-ban, és hogy a fennmaradó intézkedéseket is lezárták 2009. december 31-ig;
o o o
15. a mentesítési határozatát kísérő egyéb, horizontális jellegű észrevételek tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2010. május 5-i állásfoglalására(13).
1.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (C7-0186/2009 – 2009/2115(DEC))
– tekintettel az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt,(1)
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(2), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Környezetvédelmi Ügynökségről és az európai környezeti információs és megfigyelőhálózatról szóló, 2009. április 23-i 401/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (kodifikált változat)(3), és különösen annak 13. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(4) és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A7-0092/2010),
1. mentesítést ad az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatója számára az Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2. észrevételeit az alábbi állásfoglalásban ismerteti;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot és az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételükről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).
2.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárásáról (C7-0186/2009 – 2009/2115(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt,(5)
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(6), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Környezetvédelmi Ügynökségről és az európai környezeti információs és megfigyelőhálózatról szóló, 2009. április 23-i 401/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (kodifikált változat)(7), és különösen annak 13. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(8), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A7-0092/2010),
1. jóváhagyja az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
3.Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel (C7-0186/2009 – 2009/2115(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(9),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(10), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Környezetvédelmi Ügynökségről és az európai környezeti információs és megfigyelőhálózatról szóló 2009. április 23-i 401/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (kodifikált változat)(11), és különösen annak 13. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(12), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A7-0092/2010),
A. mivel a Számvevőszék megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek,
B. mivel 2009. április 23-án a Parlament megadta a mentesítést az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatójának az Ügynökség 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan,(13) és a mentesítési határozatot kísérő állásfoglalásában a Parlament hiányosságokat állapított meg az európai témaközpontokkal kötött támogatási megállapodások kezelése terén, és felkérte az Ügynökséget, hogy maradéktalanul tartsa tiszteletben a beszerzésre vonatkozó szabályokat,
1. megjegyzi, hogy az Ügynökség működési bevétele 2008-ban a 31 700 000 EUR összegű közösségi támogatással együtt elérte a 37 100 000 eurót; rámutat arra, hogy ez az összeg több mint 2 000 000 euróval kevesebb a 2007. évi általános költségvetésben szereplő, vonatkozó összegnél; elégedett a kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok végrehajtásának általános mértékével;
2. hangsúlyozza az Ügynökség szerepét az uniós környezetvédelmi szabályozás Unión belüli és szomszédos országokban történő végrehajtásának értékelése tekintetében;
Teljesítmény
3. tudomásul veszi az EU decentralizált ügynökségeinek a Bizottság által 2009-ben megrendelt külső értékelésében foglalt igen pozitív főbb eredményeket; különösen gratulál az Ügynökségnek a fejlett tevékenységalapú irányítási rendszer kialakításához, a többéves munkaprogram elkészítéséhez, valamint a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer és egy integrált irányítás-ellenőrzési rendszer bevezetéséhez, amelyek közül mindegyik hozzájárul az Ügynökség hatékony irányításához;
4. megjegyzi, hogy az Ügynökség 2004–2008-as időszakra vonatkozó ötéves stratégiájával kapcsolatos másik független külső értékelés szintén tartalmazta az Ügynökségnek a célok elérésével és a kedvezményezettek kiszolgálásával kapcsolatos hatékonyságát;
5. felkéri az Ügynökséget, hogy továbbra is rendszeresen (azaz ötévente) végeztesse el független külső értékelését az alapító rendelet és az igazgatótanács által elfogadott munkaprogram alapján; ennek következtében felkéri az Ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítő hatóságot a következő, 2009–2013-as időszakra vonatkozó külső értékelés fejleményeiről;
6. kéri az Ügynökséget, hogy a Számvevőszék következő jelentéséhez csatolandó táblázatában hasonlítsa össze a mentesítés tárgyát képező évben történt előrelépéseket és az előző pénzügyi évben tett előrelépéseket annak érdekében, hogy a mentesítésért felelős hatóság megfelelőbb módon tudja értékelni az Ügynökség teljesítményét évről évre;
7. tudomásul veszi a Számvevőszék megjegyzését, amely sürgeti az Ügynökséget, hogy az Ügynökség által elfogadott támogatási megállapodások alapján tegye egyértelműbbé a partnerek munkaidő-elszámolásának módját; hangsúlyozza, hogy a jogosulatlan kifizetések kockázatának mérséklése érdekében világosabban kellene meghatározni a kedvezményezettek számára, hogy milyen arányban számolhatják el a költségeket, valamint egyértelmű összefüggést kellene teremteni az elszámolt költségek és a kivitelezési tervekben szereplő becsült költségek között;
Lízingek
8. utal a Számvevőszék észrevételére, amely megállapítja, hogy pályázati felhívást kellet volna közzétenni az Ügynökség által bérelt helyiségek átalakításának elvégzésére, ahelyett, hogy kifizették az épület tulajdonosa által kiválasztott cég szolgáltatásait;
Belső ellenőrzés
9. megjegyzi, hogy 2006 óta az Ügynökség a Belső Ellenőrzési Szolgálat (IAS) 27 ajánlása közül kilencet hajtott végre; megjegyzi, hogy a még függőben lévő 17-ből 5 „nagyon fontos” minősítésű és a támogatások kezelését (pénzügyi folyamatok létrehozása, a támogatások helyszíni ellenőrzése és a támogatások végrehajtásának ellenőrzése és nyomon követése), valamint a belső ellenőrzési előírásokat (érzékeny feladatok meghatározása és a könyvelési rendszer javítása) érinti;
o o o
10. a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2010. május 5-i állásfoglalására(14).
1.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (C7-0194/2009 – 2009/2123(DEC))
– tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Hatóság válaszaival együtt(1),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(2), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3), és különösen annak 44. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(4), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzatának 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A7-0086/2010),
1. mentesítést ad az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság igazgatója számára a Hatóság 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtása tekintetében;
2. észrevételeit az alábbi állásfoglalásban ismerteti;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot és az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételükről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).
2.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról (C7-0194/2009 – 2009/2123(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Hatóság válaszaival együtt(5),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió Működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(6), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7), és különösen annak 44. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(8), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzatának 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A7-0086/2010),
1. jóváhagyja az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).
3.Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező észrevételekkel (C7-0194/2009 – 2009/2123(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Hatóság válaszaival együtt(9),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(10), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(11), és különösen annak 44. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(12), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzatának 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A7-0086/2010),
A. mivel a Számvevőszék megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott arról, hogy a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízható, és hogy az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek,
B. mivel 2009. április 23-án a Parlament megadta a mentesítést az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság ügyvezető igazgatójának a Hatóság 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan(13), és a mentesítési határozatot kísérő állásfoglalásában többek között megállapította, hogy
–
2007-ben összesen 8 600 000 EUR előirányzatot vittek át (azaz a 2007-es költségvetés 17%-át), és összesen 4 800 000 EUR előirányzatot töröltek;
–
a 2007-es kifizetések alacsony felhasználása elsősorban a támogatásokra vonatkozó 2007-es éves munkaterv késedelmes elfogadásának és végrehajtásának volt köszönhető, valamint 7 900 000 EUR előirányzat átvitelének a 2006-os pénzügyi évből, amelyből 4 500 000 EUR működési tevékenységekre vonatkozott;
Teljesítmény, valamint költségvetési és pénzügyi irányítás
1. hangsúlyozza a Hatóság szerepét az élelmiszerek minőségére közvetlen vagy közvetett hatást gyakorló kérdésekkel kapcsolatos független, tudományos tanácsadásban, beleértve az állategészségügyet, az állatjóllétet és a növényvédelmet is, továbbá hogy a tudományos tanácsokat megfelelően közzé kell tenni;
2. megállapítja, hogy 2008-ban, működése hatodik évében a Hatóság folyamatosan javította teljesítményét; megállapítja, hogy a végrehajtási mutatók jól tükrözik ezt a javulást: a tudományos szakvélemények és nyilatkozatok számának 57%-os növekedése 2007-hez képest, ezen belül a kockázatértékelési módszertanok fejlesztésének és a tudományos hálózatok összehangolásának erősödése (például útmutatók és adatgyűjtési jelentések), a tudományos ajánlások közzétételének és az érdekelt felek közötti párbeszéd előmozdításának fokozása (például gyakoribb sajtómegjelenés újságcikkekben és audiovizuális riportokban, a sajtóközlemények számának növekedése és az „EFSA Highlights” nevű elektronikus hírlevélre feliratkozók számának 21%-os emelkedése 2007-hez képest); megállapítja, hogy a végrehajtás növekedését ellensúlyozza az emberi erőforrások növekedése 2007-hez képest (27%);
3. megjegyzi, hogy 2008-ban a Hatóság magas költségvetési végrehajtási arányt ért el mind a kötelezettségvállalási, mind a kifizetési előirányzatok tekintetében: 97%-ot, illetve 95%-ot; hangsúlyozza, hogy az előző évhez képest a költségvetés 9 000 000 euróval nőtt;
4. mindazonáltal megállapítja, hogy a Számvevőszék a harmadik egymást követő évben tárja fel előirányzatok átvitelét a következő évre (a 2008-as költségvetés 23%-át vitték át a 2009-es pénzügyi évre; a 2007-es költségvetés 16%-át vitték át a 2008-as pénzügyi évre; a 2006-os költségvetés 20%-át vitték át a 2007-es pénzügyi évre); megállapítja, hogy a 2008-as pénzügyi évre vonatkozóan a helyzet abból fakadt, hogy késedelmek merültek fel az intézkedések elfogadásakor vagy végrehajtásakor a következő területeken: szoftverfejlesztés, tudományos együttműködés külső szakértőkkel, valamint támogatások tanulmányokhoz és adatgyűjtési projektekhez; arra buzdítja a Hatóságot, hogy az ilyen nagy összegű átvitelek csökkentése érdekében javítsa költségvetési gazdálkodását;
5. továbbá megállapítja, hogy a Számvevőszék a második egymást követő évben mutat rá arra, hogy törölni kellett olyan, működési kiadásokra vállalt kötelezettségeket, amelyeket az előző évből vittek át (a 2007-ből átvitt, működési kiadásokra vonatkozó kötelezettségek 37%-át és a 2006-ból átvitt, működési kiadásokra vonatkozó kötelezettségek 26%-át); megállapítja, hogy 2008-ban ezt a helyzetet az okozta, hogy az év során jelentős késedelmek merültek fel a 2007-es támogatási megállapodások végrehajtását illetően;
6. következésképpen aggódik amiatt, hogy ez a helyzet ellenkezik az évenkéntiség elvével, és azt jelzi, hogy hiányosságok vannak a programozásban, a rögzített szerződéses határidők teljesítésében és a Hatóság költségvetésében;
7. üdvözli, hogy a Hatóság a 2008-as munkatervében minden fő tevékenység vonatkozásában kiemelt célokat és teljesítménymutatókat sorolt fel; mindazonáltal sürgeti a Hatóságot, hogy érjen el javulást a SMART célkitűzések és a RACER mutatók megállapításában, hogy ösztönözze az eredmények elérését és tegye lehetővé a teljesítmény hatékony módon történő figyelemmel kísérését; pozitív fejleménynek tartja, hogy a Hatóság elindított egy olyan kockázatfelmérési eljárást, amely már 2009-ben megerősíti és lehetővé teszi a Hatóság tudományos és adminisztrációs tevékenységeinek szoros figyelemmel kísérését;
8. hangsúlyozza, hogy a Hatóságnak a jövőben a támogatási megállapodásokkal kapcsolatos eljárások esetében az ajánlatok előkészítésére adott idő meghatározásának javítása érdekében nagyobb jelentőséget kell tulajdonítania a szolgáltatás összetettsége felmérésének; továbbá megállapítja, hogy a Hatóságnak a támogatási megállapodások esetében szorosabban kell felügyelnie a szerződéses határidők tényleges betartását;
9. pozitív fejleménynek tekinti, hogy a Hatóság a 2009-es költségvetésbe a támogatásokhoz differenciált előirányzatokat vezetett be annak érdekében, hogy a következő pénzügyi években ne legyenek törlések;
10. tudomásul veszi, hogy 2008-ban a Hatóság 485 651,33 EUR kamatbevételt könyvelt el; az éves beszámoló és a kamatfizetések mértéke alapján arra következtet, hogy a Hatóság tartósan rendkívül magas készpénzállománnyal rendelkezik; tudomásul veszi, hogy 2008. december 31-én a Hatóság készpénzállománya 19 990 492,26 EUR volt; felhívja a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy milyen lehetőségek vannak a 2343/2002/EK, Euratom rendelet 15. cikkének (5) bekezdése szerinti, az igényekre összpontosító készpénzgazdálkodás teljes körű érvényesítésére, és milyen elvi változtatásokra van szükség ahhoz, hogy a Hatóság a készpénzállományát tartósan a lehető legalacsonyabban tarthassa;
Belső ellenőrzés
11. úgy véli, hogy a Hatóság által 2006-ban létrehozott ellenőrző bizottság fontos szerepet játszik az igazgatótanács támogatásában annak biztosítása révén, hogy a Bizottság belső ellenőrzési szolgálata (IAS) és a Hatóság belső ellenőrzési képességei (IAC) megfelelően végezzék munkájukat, és azt az igazgatótanács és az ügyvezető igazgató kellően vegye figyelembe; ezért úgy véli, hogy az említett, Hatóságon belüli ellenőrző bizottság példaként szolgálhat a többi ügynökség számára;
12. megállapítja, hogy az IAS és az IAC által tett 25 ajánlás közül 20-at végrehajtottak (80%); mindazonáltal felkéri a Hatóságot, hogy nyújtson további tájékoztatást a Parlamentnek ezek fontossági szintjével és a végrehajtásuk érdekében tett intézkedésekkel kapcsolatban;
Emberi erőforrások
13. tudomásul veszi, hogy a Hatóság a létszámtervében előirányzott 335 hely közül 318-at be tudott tölteni (ez 45 új ideiglenes alkalmazott felvételét jelentette 2007-hez képest), annak ellenére, hogy nehézséget okozott jól képzett tudományos személyzet toborzása Parmába; megjegyzi, hogy további 40 kisegítő munkatársat (kisegítő, szerződéses és kölcsönadott nemzeti szakértők) vettek fel a Hatóság támogatására feladatai ellátásában;
14. üdvözli, hogy a jelenlegi számvevőszéki jelentés nem mutat rá hiányosságokra a munkaerő-felvételi eljárásokban;
15. sürgeti a Hatóságot, hogy biztosítsa, hogy az Európai Közösségek személyzeti szabályzatának 16. cikkével összhangban minden korábbi tisztviselő tájékoztassa a Hatóságot arról, ha az intézményeken kívül új pozíciót vállal; amennyiben ezek a tevékenységek az intézmények jogos érdekeivel való összeütközéshez vezethetnek, a Hatóságnak meg kell tennie a megfelelő lépéseket;
16. tudomásul veszi a 2008. októberben indított második személyzeti felmérést, amelynek célja a Hatóság munkahelyi környezetének értékelése; elégedett azzal, hogy a részvételi arány a 2007-es 44%-ról 2008-ra 55%-ra nőtt; bátorítja a személyzeti bizottságot, hogy rendszeresen végezzen ilyen felméréseket a részvételi arány növelése érdekében, és elvárja, hogy a Hatóság vezetése felhasználja a felmérés eredményeit a személyzeti irányítás és a mindennapi munka során;
Az ügynökségek hálózatának koordinátori szerepe
17. gratulál a Hatóság ügyvezető igazgatójának, hogy 2009. március 1. és 2009. december 31. között rendkívül hatékonyan végezte az ügynökségek hálózatának koordinátori munkáját;
o o o
18. a mentesítési határozatot kísérő egyéb, horizontális jellegű észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2010. május 5-i állásfoglalására(14).
1.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (C7-0185/2009 – 2009/2114(DEC))
– tekintettel a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Megfigyelőközpont válaszaival együtt(1),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(2), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjáról szóló, 2006. december 12-i 1920/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (átdolgozott)(3), és különösen annak 15. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(4), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzatának 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A7-0067/2010),
1. mentesítést ad a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának igazgatója számára a Megfigyelőközpont 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtása tekintetében;
2. észrevételeit az alábbi állásfoglalásban ismerteti;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot és az annak szerves részét képező állásfoglalást a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételükről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).
2.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról (C7-0185/2009 – 2009/2114(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Megfigyelőközpont válaszaival együtt(5),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(6), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjáról szóló, 2006. december 12-i 1920/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (átdolgozott)(7), és különösen annak 15. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(8), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzatának 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A7-0067/2010),
1. jóváhagyja a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).
3.Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása, a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatának szerves részét képező észrevételekkel (C7-0185/2009 – 2009/2114(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Megfigyelőközpont válaszaival együtt(9),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(10), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjáról szóló, 2006. december 12-i 1920/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (átdolgozott)(11), és különösen annak 15. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(12), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzatának 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A7-0067/2010),
A. mivel a Számvevőszék megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott arról, hogy a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízható, és hogy az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek,
B. mivel 2009. április 23-án a Parlament megadta a mentesítést a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja igazgatójának a Központ 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan(13), és a mentesítési határozatot kísérő állásfoglalásban többek között
– megállapította, hogy a Megfigyelőközpont eljárásokat és eszközöket hozott létre a rendszeres felügyeleti és utólagos ellenőrzések érdekében, valamint továbbfejlesztette a humán erőforrás-igazgatást, különösen egy elkötelezett humán erőforrás-portálnak a belső honlapján (intranet) történő létrehozásával,
– gratulált a Megfigyelőközpontnak a szintén lisszaboni székhelyű Európai Tengerbiztonsági Ügynökséggel való szoros együttműködéséért, hogy megosszák az épületeket, valamint közösen használják az infrastruktúrákat és szolgáltatásokat, továbbá tudomásul vette, hogy a Megfigyelőközpontnak saját helyiségeibe történő átköltözését 2009 harmadik negyedévére irányozták elő;
1. örömmel állapítja meg, hogy a Számvevőszék kellő mértékben megbizonyosodott arról, hogy a Megfigyelőközpontnak a 2008. december 31-én lezárult pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolója minden lényeges szempontból megbízható, és hogy az alapjául szolgáló ügyletek egészében véve jogszerűek és szabályszerűek;
Teljesítmény
2. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Megfigyelőközpont SMART-célkitűzéseket és RACER-mutatókat határozzon meg programtervezése terén, annak érdekében, hogy értékelhesse teljesítményét; tudomásul veszi azonban a Megfigyelőközpont azon állítását, miszerint figyelembe vette az említett észrevételeket a 2009-es munkaprogramjában;
3. felhívja továbbá a Megfigyelőközpontot, hogy fontolja meg a Gantt-diagram integrálását az egyes működési tevékenységeinek programozásába annak érdekében, hogy tömör formában jelezhesse az egyes alkalmazottak által egy projektre fordított időt, és ösztönözhesse az eredményorientált megközelítést;
4. megjegyzi, hogy a következő években a Megfigyelőközpont költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítést még inkább a Megfigyelőközpont egész éves teljesítményére kellene alapozni;
Belső ellenőrzés
5. elismeri, hogy a Megfigyelőközpont a Belső Ellenőrzési Szolgálat (IAS) által 2006 óta tett 41 ajánlás közül 15-öt végrehajtott; megjegyzi, hogy a függőben lévő 26 ajánlásból 14 „nagyon fontosnak” tekintendő, és főként a költözésre való felkészülést (az új épület minőségellenőrzése, árvízkárok elleni óvintézkedések, üzletfolytonossági terv, berendezésekbe való beruházás) és a belső ellenőrzési előírások végrehajtását (a munkaerő előléptetése, értékelése, kockázatkezelés és a kivételek nyilvántartása) érinti;
6. tudomásul veszi, hogy 2008-ban a Megfigyelőközpont 107 591,31 EUR kamatbevételt könyvelt el; az elszámolások éves lezárásából és a kamatfizetések összegéből arra következtet, hogy a Megfigyelőközpont tartósan magas készpénzállománnyal rendelkezik; tudomásul veszi, hogy 2008. december 31-én a Megfigyelőközpont készpénzállománya 1 635 537,86 EUR volt, és hogy 354 051,31 EUR összegű előirányzatot, amelyet egy banki könyvelési hiba eredményeként a Megfigyelőközpont követelésében befolyó összegként számoltak el, 2009 elején jóváírásra került a Megfigyelőközpont bankszámláján; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogyan lehet biztosítani, hogy a 2343/2002/EK, Euratom rendelet 15. cikkének (5) bekezdésében megállapított „szükségleten alapuló készpénzgazdálkodás” elve teljes mértékben érvényesüljön, és milyen megközelítésbeli változtatásokra van szükség annak biztosításához, hogy a Megfigyelőközpont készpénzállományát a lehető legalacsonyabban lehessen hosszú távon is tartani;
o o o
7. a mentesítési határozatát kísérő egyéb, horizontális jellegű észrevételek tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2010. május 5-i állásfoglalására(14).
1.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Gyógyszerügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (C7-0189/2009 – 2009/2118(DEC))
– tekintettel az Európai Gyógyszerügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel az Európai Gyógyszerügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló számvevőszéki jelentésre, az Ügynökség válaszaival együtt(1),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(2) és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3) és különösen annak 68. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(4) és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A7-0078/2010),
1. mentesítést ad az Európai Gyógyszerügynökség ügyvezető igazgatója számára az Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2. észrevételeit az alábbi állásfoglalásban foglalja össze;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot és az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Gyógyszerügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, valamint gondoskodjon azok közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).
2.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Gyógyszerügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról (C7-0189/2009 – 2009/2118(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Gyógyszerügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel az Európai Gyógyszerügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló számvevőszéki jelentésre, az Ügynökség válaszaival együtt(5),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(6) és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7) és különösen annak 68. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(8) és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A7-0078/2010),
1. jóváhagyja az Európai Gyógyszerügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Gyógyszerügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, valamint gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).
3.Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása az Európai Gyógyszerügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel (C7-0189/2009 – 2009/2118(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Gyógyszerügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel az Európai Gyógyszerügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló számvevőszéki jelentésre, az Ügynökség válaszaival együtt(9),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(10) és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(11) és különösen annak 68. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(12) és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A7-0078/2010),
A. mivel a Számvevőszék kijelentette, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek,
B. mivel 2009. április 23-án a Parlament megadta a mentesítést az Európai Gyógyszerügynökség ügyvezető igazgatójának az Ügynökség 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan(13), és a mentesítési határozatot kísérő állásfoglalásban a Parlament többek között megállapította:
–
a telematika programra vonatkozó költségvetési gazdálkodás hiányosságait,
–
a közbeszerzési eljárások hiányosságait,
–
a díjszabályozásra vonatkozó szabályoknak történő megfelelés területén tett előrelépéseket;
1. megállapítja, hogy az Ügynökség 2008-as költségvetése 182 900 000 eurót tett ki, szemben az előző évi 163 100 000 euróval; megállapítja továbbá, hogy 2007-hez képest az Ügynökség 2,4%-kal kevesebb közösségi hozzájárulásban részesült, melynek összege így 2008-ban 34 000 000 euróra rúgott;
Teljesítmény
2. elismerését fejezi ki az Ügynökségnek az igen összetett teljesítményalapú költségvetés-tervezés és a felhasználói elégedettség mérésére szolgáló rendszer bevezetéséért; megjegyzi továbbá, hogy az Ügynökség jelenleg vizsgálja bizottsági struktúrájának működését az információcsere javítása érdekében, tekintettel a tudományos bizottságok növekvő számára és a kapcsolódó tudományos munka emelkedő mennyiségére;
Átvitt előirányzatok
3. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék rámutatott, hogy az átvitt költségvetési előirányzatok értéke 36 000 000 EUR (a költségvetés 19,7%-a), a törölt előirányzatoké pedig 9 700 000 EUR (a költségvetés 5,3%-a); rámutat arra, hogy – az elmúlt költségvetési évekhez hasonlóan – az igazgatási kiadások tekintetében a nagy mennyiségű (21 400 000 eurót kitevő) átvitelekre elsősorban a gyógyászati termékek szabályozásával kapcsolatos telematikai program létrehozásával összefüggő informatikai kiadások miatt került sor; ezért aggodalmának ad hangot, mivel ez a helyzet már évek óta fennáll, és nem felel meg az évenkéntiség elvének;
Közbeszerzési eljárások
4. felszólítja az Ügynökséget, hogy javítson közbeszerzési eljárásainak minőségén annak érdekében, hogy orvosolja a Számvevőszék által megállapított (például az árkritériumokra vonatkozó értékelési módszerek alkalmazásával vagy az eljárások kiválasztása megindokolásának alapvető szükségességével kapcsolatos) hiányosságokat;
5. tudomásul veszi az Ügynökség által régóta alkalmazott eljárást, miszerint határidős devizaügyleteteket köt annak érdekében, hogy igazgatási költségeinek egy részét biztosítsa a font sterling árfolyamának kedvezőtlen fluktuációi ellen; elvárja, hogy az Ügynökség körültekintően járjon el az ilyen ügyletek során; javasolja, hogy hozzanak létre munkacsoportot a fedezeti stratégia megfigyelésére és szoros nyomon követésére;
Díjakból származó bevétel
6. rámutat arra, hogy az értékelési szolgáltatásért felszámított díjak képezik az Ügynökség fő bevételi forrását, melyek 2008-ban az összes bevétel 70,2%-át tették ki; ezzel összefüggésben emlékeztet a címzett bevételekre vonatkozó eszköz fontosságára, amelyet az előre nem látható piaci folyamatok ellensúlyozására olyan Ügynökségek számára hoztak létre, amelyek bevételei díjakból származnak;
7. tudomásul veszi, hogy 2008-ban az Ügynökség 2 046 000 EUR kamatbevételt könyvelt el; a pénzügyi beszámoló és a kamatfizetések mértéke alapján arra következtet, hogy az Ügynökség tartósan rendkívül magas készpénzállománnyal rendelkezik; tudomásul veszi, hogy 2008. december 31-én az Ügynökség készpénzállománya 41 887 000 EUR volt; kéri, hogy a Bizottság vizsgálja meg, milyen lehetőségek léteznek a 2343/2002/EK, Euratom rendelet 15. cikkének (5) bekezdése szerinti, az igényeknek megfelelő készpénzgazdálkodás teljes körű érvényesítésére, és milyen elvi változtatásokra van szükség ahhoz, hogy az Ügynökség készpénzállományát tartósan a lehető legalacsonyabban tarthassa;
Emberi erőforrások
8. megjegyzi, hogy az elfogadott személyzeti létszámterv 2008-ra 481 álláshelyet irányozott elő, melyből 2008 végéig 469-et töltöttek be; megállapítja, hogy 2008-ban további 41 kisegítő munkatársat (kisegítő és szerződéses munkatársak, kiküldött nemzeti szakértők) vettek fel, így az összlétszám 587 volt;
Belső ellenőrzés
9. megállapítja, hogy ellenőrzési jelentésében a Bizottság belső ellenőrzési szolgálata egy „alapvető fontosságú” ajánlást fogalmazott meg a szakértők összeférhetetlenségének területén és nyolc „nagyon fontos” minősítésű ajánlást tett az Ügynökség személyzetére vonatkozó összeférhetetlenség dokumentációja, az archiválásra vonatkozó iránymutatások értékelésével és kidolgozásával kapcsolatos adminisztratív eljárások támogatására használt adatbázisok, valamint ezen iránymutatások teljes körű végrehajtása tekintetében;
10. gratulál az Ügynökségnek a magatartási kódex elfogadásához, amely meghatározza az igazgatótanácsi és bizottsági tagokra, a szakértőkre és az Ügynökség alkalmazottaira vonatkozó függetlenségről és bizalmasságról szóló elveket és iránymutatásokat;
o o o
11. a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az Ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2010. május 5-i állásfoglalására(14).
1.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (C7-0192/2009 – 2009/2121(DEC))
– tekintettel az Európai Tengerbiztonsági Ügynökségnek a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(1),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(2), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2002. június 27-i 1406/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3), és különösen annak 19. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(4), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzatának 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A7-0081/2010),
1. mentesítést ad az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség igazgatója számára az Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtása tekintetében;
2. észrevételeit az alábbi állásfoglalásban ismerteti;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot és az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételükről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).
2.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról (C7-0192/2009 – 2009/2121(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Tengerbiztonsági Ügynökségnek a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(5),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(6), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2002. június 27-i 1406/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7), és különösen annak 19. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(8), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzatának 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A7-0081/2010),
1. jóváhagyja az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).
3.Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása, az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező észrevételekkel (C7-0192/2009 – 2009/2121(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Tengerbiztonsági Ügynökségnek a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(9),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(10), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2002. június 27-i 1406/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(11), és különösen annak 19. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(12), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A7-0081/2010),
A. mivel a Számvevőszék megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott arról, hogy a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízható, és hogy az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek,
B. mivel 2009. április 23-án a Parlament megadta a mentesítést az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség ügyvezető igazgatójának az Ügynökség 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan(13), és a mentesítési határozatot kísérő állásfoglalásában többek között:
–
megjegyezte, hogy 2007-ben 32 előirányzat-átcsoportosításra került sor, és tudomásul vette a Számvevőszék bírálatát az átcsoportosítások nagy számát illetően,
–
kiemelte, hogy, akárcsak 2006-ban, a Számvevőszék ismét megállapította, hogy a vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalások megtételét megelőzően került sor jogi kötelezettségvállalásokra,
–
felhívta az Ügynökséget, gondoskodjon arról, hogy munkaerő-felvételi eljárásai átláthatóak és megkülönböztetésmentesek legyenek, különösen a személyzeti bizottság részvételének biztosítása révén;
Teljesítmény
1. csalódottságát fejezi ki amiatt, hogy az Ügynökség nem készített többéves munkatervet, éves munkaterve pedig nem felelt meg költségvetési kötelezettségvállalásának; ragaszkodik ahhoz, hogy az Ügynökségnek SMART célkitűzéseket és RACER mutatókat kell meghatároznia a programozás során, hogy értékelje eredményeit; mindazonáltal tudomásul veszi az Ügynökség válaszát, amelyben utal arra, hogy a 2009-es munkatervét javította célkitűzések és kulcsfontosságú teljesítménymutatók kidolgozásával, valamint az erőforrások tervezésére szolgáló rendszer javításával; ezért kéri, hogy ezt a stratégiát a lehető leghamarabb mutassák be a Parlamentnek; felkéri azonban az Ügynökséget a Gantt-diagram bevezetésének megfontolására működési tevékenységeinek tervezése során, amelynek segítségével gyorsan rögzíthetné az egyes alkalmazottak által egy projektre fordított időt, és eredményorientált megközelítést alkalmazhatna;
2. felhívja az Ügynökséget, hogy a Számvevőszék következő jelentéséhez csatolandó táblázatában ismertesse a megadandó mentesítés évében és az előző pénzügyi évben elvégzett műveletek összehasonlítását, hogy a mentesítésért felelős hatóság hatékonyabban értékelhesse az Ügynökség teljesítményét évről évre;
Költségvetési és pénzügyi irányítás
3. üdvözli, hogy a Számvevőszék az Ügynökség 2008-as évre vonatkozó beszámolóját megbízhatónak ítélte meg és az alapjául szolgáló tranzakciókat összességükben jogszerűeknek és szabályszerűeknek tartotta;
4. megállapítja, hogy a 2008. évi uniós költségvetésből az Ügynökség 44 300 000 euró kötelezettségvállalási és 46 890 000 euró kifizetési előirányzatot kapott;
5. aggasztónak tartja, hogy 2008-ra vonatkozóan a Számvevőszék ismét sok (2008-ban 52 és 2007-ben 32) költségvetési átcsoportosítást tárt fel; tudomásul veszi az Ügynökség válaszát, amely megemlíti, hogy a végleges irodaépületbe költözés miatt szükségessé váló igazgatási kiadásokhoz való átcsoportosítások a 2008–2009-es időszakra korlátozódnak; különösen aggódik amiatt, hogy 2008. június és november között több mint 2 000 000 millió EUR került átcsoportosításra a személyzeti költségekre szolgáló előirányzatok közül az igazgatási költségekre szánt előirányzatokhoz, ami lehetővé tette a 2009-es pénzügyi évre átvitt előirányzatok növelését és a Bizottságnak visszatérítendő összeg csökkentését; tudomásul veszi mindazonáltal az Ügynökség azon válaszát, hogy folytatja a tervezés és a nyomon követés fejlesztésére, és ebből következően a költségvetési módosítások számának csökkentésére irányuló erőfeszítéseit;
6. megjegyzi, hogy akárcsak 2006-ban és 2007-ben a Számvevőszék ismét megállapította, hogy a vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalások megtételét megelőzően került sor jogi kötelezettségvállalásokra; felhívja ezért az Ügynökséget, hogy fokozza képzési és kommunikációs erőfeszítéseit az ilyen helyzetek jövőbeni elkerülése érdekében; kéri ráadásul, hogy az Ügynökség számoljon be az e tekintetben hozott intézkedéseiről a 2009-es éves tevékenységi jelentésében;
7. tudomásul veszi, hogy 2008-ban az Ügynökség 519 598,10 EUR kamatbevételt könyvelt el, amelyből 472 251,18 EUR az Energiaügyi és Közlekedési Főigazgatóság számára visszafizetésre került, a fennmaradó 47 346,92 EUR pedig passzív időbeli elhatárolásként került elkönyvelésre; az éves beszámoló és a kamatfizetések mértéke alapján arra következtet, hogy az Ügynökség tartósan rendkívül magas készpénzállománnyal rendelkezik; örömmel veszi tudomásul, hogy 2008. december 31-én az Ügynökség készpénzállománya már csak 3 610 677,41 EUR volt; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, milyen lehetőségek léteznek a 2343/2002/EK, Euratom rendelet 15. cikkének (5) bekezdése szerinti, igényeknek megfelelő készpénzgazdálkodás teljes körű érvényesítésére, és milyen elvi változtatásokra van szükség ahhoz, hogy az Ügynökség készpénzállományát tartósan a lehető legalacsonyabban tarthassa;
Belső ellenőrzés és emberi erőforrások
8. elismeri, hogy 2008 végére az Ügynökség a belső ellenőrzési szolgálat (IAS) által 2006 óta tett 32 közül 25 ajánlást végrehajtott; megjegyzi, hogy a „nagyon fontosnak” tekintett ajánlások a következőkre vonatkoznak: a személyzeti szabályzathoz kapcsolódó végrehajtási rendelkezések elfogadása az ideiglenes alkalmazottaknak a személyzeti szabályzat értelmében történő felvétele tekintetében; a kiválasztási eljárás ellenőrzése a nagyobb átláthatóság és a jelöltekkel való egyenlő bánásmód biztosítására; karriertervezési stratégia kidolgozása (beleértve a képzést, betanítást és mentortevékenységeket); és jobb emberi erőforrás-tervezés;
o o o
9. a mentesítési határozatot kísérő egyéb, horizontális jellegű észrevételei tekintetében utal az Ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2010.május 5-i állásfoglalására(14).
1.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (C7-0196/2009 – 2009/2125(DEC))
– tekintettel az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(1),
– tekintettel a Tanács 2010.február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(2) és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 10-i 460/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3) és különösen annak 17. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(4) és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7-0087/2010),
1. mentesítést ad az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség ügyvezető igazgatója számára az Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2. észrevételeit az alábbi állásfoglalásban ismerteti;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot és az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételükről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).
2.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról (C7-0196/2009 – 2009/2125(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(5),
– tekintettel a Tanács 2010.február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre(6) és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 10-i 460/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7) és különösen annak 17. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(8) és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7-0087/2010),
1. jóváhagyja az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, valamint gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
3.Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel (C7-0196/2009 – 2009/2125(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(9),
– tekintettel a Tanács 2010.február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre(10) és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 10-i 460/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(11) és különösen annak 17. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(12) és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7-0087/2010),
A. mivel a Számvevőszék kijelenti, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek,
B. mivel 2009. április 23-án a Parlament megadta a mentesítést az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség ügyvezető igazgatójának az Ügynökség 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan(13), és a mentesítési határozatot kísérő állásfoglalásban a Parlament többek között:
– tudomásul vette az Európai Számvevőszék bírálatát, hogy az operatív tevékenységek megvalósítása 2007 utolsó negyedévére összpontosult, az operatív tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalások 40%-ára és a kifizetések több mint 50%-ára ugyanis 2007 novemberében és decemberében került sor,
– nem tartotta kielégítőnek az Ügynökség válaszát, amely szerint néhány esetben az átvitt előirányzatokat bizonyos mértékben megközelítőleg számolták ki,
– aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Számvevőszék hiányosságokat tárt fel a beszerzési eljárások során, mivel az ajánlatok előzetes kiválasztását nem indokolták, az értékelő bizottság nem írta alá az értékelési dokumentumokat, továbbá a dossziék szerkezete nem volt megfelelő és azok hiányosak voltak,
Teljesítmény
1. gratulál az Ügynökségnek 2008-as teljesítményéhez, az európai elektronikus hírközlési hálózatok rugalmasságának javításához, a fejlődéshez és a tagállamokkal való együttműködéshez;
2. kéri, hogy az Ügynökség a Számvevőszék következő jelentéséhez csatolandó táblázatában hasonlítsa össze a mentesítés során vizsgált évben történt előrelépéseket és az előző pénzügyi évben tett előrelépéseket, hogy a mentesítésért felelős hatóság megfelelőbb módon tudja értékelni az Ügynökség teljesítményét évről évre;
Költségvetési és pénzügyi irányítás
3. tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék hiányosságokat tárt fel a beszerzési eljárások során, főként egy keretszerződés költségvetésének alábecslése tekintetében; hangsúlyozza, hogy a közbeszerzési költségvetések alulbecslése akadályozza a tisztességes versenyt, mivel alacsonyabb értékű szerződésekre a vállalatok kevésbé hajlandóak ajánlatot tenni; tudomásul veszi azonban az Ügynökség reagálását, amely 2009 harmadik negyedévében új ajánlattételi felhívást adott ki a korábbi hiányosságok orvosolása érdekében;
4. tudomásul veszi, hogy az Ügynökség továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy a befogadó tagállamának adóhatóságától visszaszerezzen 45 000 eurót, amely az Ügynökség által előzetesen befizetett héa összegének felel meg;
5. tudomásul veszi, hogy 2008-ban az Ügynökség 143 818 EUR kamatbevételt könyvelt el; az éves beszámoló és a kamatfizetések mértéke alapján arra következtet, hogy az Ügynökség tartósan magas készpénzállománnyal rendelkezik; tudomásul veszi, hogy 2008. december 31-én az Ügynökség készpénzállománya 2 436 694 EUR volt; kéri, hogy a Bizottság vizsgálja meg, hogy milyen lehetőségek léteznek a 2343/2002/EK, Euratom rendelet 15. cikkének (5) bekezdése szerinti, az igényeknek megfelelő készpénzgazdálkodás teljes körű érvényesítésére, és milyen elvi változtatásokra van szükség ahhoz, hogy az Ugynökség készpénzállományát tartósan a lehető legalacsonyabban tarthassa;
Belső ellenőrzés és emberi erőforrások
6. gratulál az Ügynökségnek, amiért a belső ellenőrzési részleg mind a nyolc „nagyon fontosnak” minősített ajánlását végrehajtotta; megjegyzi, hogy ezek az ajánlások a belső ellenőrzési standardok alkalmazásának nyomon követésére és az emberi erőforrások kezelésére vonatkoztak (pl. személyzeti politika, a 2008-ban lejáró szerződések megújítása, a felvételi bizottságok függetlensége, képzések és az előléptetési eljárás átláthatósága);
o o o
7. a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az Ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2010. május 5-i állásfoglalására(14).
1.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Vasúti Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (C7-0197/2009 – 2009/2126(DEC))
– tekintettel az Európai Vasúti Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Vasúti Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(1),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(2), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Vasúti Ügynökség létrehozásáról szóló, 2004. április 29-i 881/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3), és különösen annak 39. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(4), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A7-0084/2010),
1. mentesítést ad az Európai Vasúti Ügynökség ügyvezető igazgatója számára az Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2. észrevételeit az alábbi állásfoglalásban ismerteti;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot és az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Vasúti Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételükről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).
2.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Vasúti Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárásáról (C7-0197/2009 – 2009/2126(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Vasúti Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Vasúti Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(5),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(6), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Vasúti Ügynökség létrehozásáról szóló, 2004. április 29-i 881/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7), és különösen annak 39. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(8), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A7-0084/2010),
1. jóváhagyja az Európai Vasúti Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárását;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Vasúti Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
3.Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása az Európai Vasúti Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel (C7-0197/2009 – 2009/2126(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Vasúti Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Vasúti Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(9),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(10), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Vasúti Ügynökség létrehozásáról szóló, 2004. április 29-i 881/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(11), és különösen annak 39. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(12), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A7-0084/2010),
A. mivel a Számvevőszék megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek,
B. mivel 2009. április 23-án a Parlament megadta a mentesítést az Európai Vasúti Ügynökség ügyvezető igazgatójának az Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan(13), és a mentesítési határozatot kísérő állásfoglalásban a Parlament többek között:
–
megjegyezte, hogy a Számvevőszék 2006-os jelentése alapján az Ügynökség végleges költségvetése 2007-re 16 600 000 EUR volt, ebből 1 900 000 EUR képezte a tartalékot; megállapította továbbá, hogy 2007 végén 3 400 000 eurót törölni kellett, beleértve a tartalékot is, és hogy ráadásul 2 700 000 eurót átvittek 2008-ra;
–
aggodalommal töltötte el, hogy a Számvevőszék következtetései alapján a végleges előirányzatok több mint 35%-át nem használták fel, ami a Számvevőszék szerint azt bizonyítja, hogy az Ügynökség programjaiban és költségvetési eljárásaiban súlyos hibák vannak;
–
felhívja az Ügynökséget, hogy a 2343/2002/EK, Euratom rendelet 15. cikkének (5) bekezdése alapján alkalmazzon szigorú pénzgazdálkodást annak érdekében, hogy készpénzegyenlege csak a valóban megalapozott igényekre korlátozódjon, valamint fordítson különös figyelmet készpénzgazdálkodásának javítására;
1. üdvözli, hogy a Számvevőszék az Ügynökség 2008-as évre vonatkozó beszámolóját megbízhatónak találta, és az alapjául szolgáló tranzakciókat összességükben jogszerűeknek és szabályszerűeknek ítélte;
2. megállapítja, hogy az Ügynökségnek a 2008-as uniós költségvetésből 18 000 000 EUR kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzat állt a rendelkezésére;
Teljesítmény
3. kéri, hogy az Ügynökség a Számvevőszék következő jelentéséhez csatolandó táblázatában hasonlítsa össze a mentesítés során vizsgált évben történt előrelépéseket és az előző pénzügyi évben tett előrelépéseket, hogy a mentesítésért felelős hatóság jobban tudja értékelni az Ügynökség teljesítményét évről évre;
4. hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy az Ügynökség SMART-célkitűzéseket és RACER-mutatókat határozzon meg a programozás során az eredmények megvalósulásának értékelése céljából; mindemellett tudomásul veszi, hogy az Ügynökség kijelentette: 2009-re vonatkozó munkatervében figyelembe vette ezeket az észrevételeket; felkéri az Ügynökséget a Gantt-diagram bevezetésének megfontolására működési tevékenységei tervezése során, amelynek segítségével gyorsan rögzíthetné az egyes alkalmazottak által egy projektre fordított időt, és eredményorientált megközelítést alkalmazhatna;
5. tudomásul veszi a Számvevőszék azon megállapítását, hogy az Ügynökség két helyen (Valenciennes és Lille) végzi tevékenységeit, ami többletköltségeket eredményez;
Előirányzatok átvitele
6. tudomásul veszi a Számvevőszék azon észrevételét, hogy több mint 4 100 000 eurót átvittek 2009-re, melyből körülbelül 3 900 000 EUR az adminisztratív és operatív kiadás (vagyis a II. és III. cím alá tartozó éves előirányzatok 57%-a); hangsúlyozza, hogy ez a helyzet az Ügynökség tevékenységeinek programozásában és költségvetés-tervezésében felmerült nehézségeket mutatja;
Közbeszerzési eljárások
7. aggodalmát fejezi ki a közbeszerzési eljárásoknak a Számvevőszék ellenőrzése során feltárt gyengeségei miatt;
8. üdvözli, hogy az Ügynökség cselekvési tervet valósított meg a közbeszerzési eljárások Számvevőszék által feltárt hiányosságainak orvoslására, amelyek sértették az eljárások átláthatóságát;
Belső ellenőrzés
9. elismeri, hogy a belső ellenőrzési szolgálat által kiadott 36 ajánlásból 2006 óta 32-t megvalósítottak; jelzi, hogy a négy, eddig még végre nem hajtott ajánlásból egy „lényegesnek”, három pedig „nagyon fontosnak” minősül; ezért nyomatékosan felhívja az Ügynökséget, hogy alkalmazzon bizonyos belső ellenőrzési szabályokat a banki aláírásokra, a feladatok felosztására, az érzékeny álláshelyekre és a megbízási hatáskörök fenntartására;
o o o
10. a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az Ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2010. május 5-i állásfoglalására(14).
1.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Képzési Alapítvány 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (C7-0191/2009 – 2009/2120(DEC))
– tekintettel az Európai Képzési Alapítvány 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Képzési Alapítvány 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Alapítvány válaszaival együtt(1),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(2), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló, 2008. december 16-i 1339/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (átdolgozás)(3), és különösen annak 17. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(4), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A7-0083/2010),
1. mentesítést ad az Európai Képzési Alapítvány igazgatója számára az Alapítvány 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2. észrevételeit az alábbi állásfoglalásban ismerteti;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot és az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Képzési Alapítvány igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételükről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).
2.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Képzési Alapítvány 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárásáról (C7-0191/2009 – 2009/2120(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Képzési Alapítvány 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Képzési Alapítvány 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Alapítvány válaszaival együtt(5),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre(6), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló, 2008. december 16-i 1339/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (átdolgozás)(7), és különösen annak 17. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(8), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A7-0083/2010),
1. jóváhagyja az Európai Képzési Alapítvány 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárását;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Képzési Alapítvány igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, valamint gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
3.Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása az Európai Képzési Alapítvány 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel (C7-0191/2009 – 2009/2120(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Képzési Alapítvány 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Képzési Alapítvány 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Alapítvány válaszaival együtt(9),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre(10), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló, 2008. december 16-i 1339/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (átdolgozás)(11), és különösen annak 17. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(12), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A7-0083/2010),
A. mivel a Számvevőszék kijelenti, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek,
B. mivel 2009. április 23-án a Parlament megadta a mentesítést az Európai Képzési Alapítvány igazgatójának az Alapítvány 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan(13), és a mentesítési határozatot kísérő állásfoglalásban a Parlament többek között:
–
tudomásul vette a Számvevőszék azon megállapítását, hogy a költségvetés-módosításban érintett bevételi összegeket helytelenül állapították meg (az összegnek 1 200 000 eurónak kellett volna lennie, nem 3 400 000 eurónak),
–
tudomásul vette, hogy az igazgató megbízhatósági nyilatkozatában (mellékelve az éves tevékenységi jelentéshez) megismételte az előző évben megfogalmazott fenntartásokat a partnerországokat jellemző politikai bizonytalansággal, a Tempus megállapodás pénzügyi kezelésével, valamint az Alapítványnak nyújtott Tempus technikai támogatáshoz kötődő lehetséges társadalmi, megítélésbeli jogi és pénzügyi következményekkel kapcsolatban;
1. elégedettségét fejezi ki amiatt, hogy az Alapítvány 2008-as pénzügyi évről szóló éves beszámolóját a Számvevőszék jogszerűnek és szabályszerűnek ítélte;
Teljesítmény
2. megjegyzi, hogy az Alapítvány félidős értékelésében (EAC/06/05 végleges jelentés, 2006. május 25.) általában pozitívan értékelték tevékenységeinek közvetlen, a kedvezményezettekre gyakorolt hatását; tudomásul veszi ugyanakkor, hogy a kormányzati intézményekre gyakorolt hatás nehezen bizonyítható, tekintettel arra, hogy nehéz közvetlen kapcsolatot megállapítani az Alapítvány projektjeinek eredményei és ezen intézmények tevékenysége között;
3. gratulál az Alapítványnak, amiért a Bizottságnak 2008-ban nyújtott támogató tevékenységére 97%-os elégedettségi mutatót ért el ez utóbbi részéről; különösen kiemeli, hogy az Alapítványhoz érkező kérelmek leggyakrabban az európai szomszédsági eszközök előkészítésével kapcsolatos szakpolitikákra és támogatásokra irányultak (32%), majd gyakorisági sorrendben ezeket a programok kialakításához (21%), a programozáshoz (11%), a projektek meghatározásához (10%) és az utómunkálatokhoz kapcsolódó kérelmek követték;
4. kéri, hogy az Alapítvány a Számvevőszék következő jelentéséhez csatolandó táblázatában hasonlítsa össze a mentesítés során vizsgált évben történt előrelépéseket és az előző pénzügyi évben tett előrelépéseket, hogy a mentesítésért felelős hatóság jobban tudja értékelni az Alapítvány teljesítményét évről évre;
Az Alapítvány tevékenységi köre
5. tudomásul veszi, hogy az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló, 1990. május 7-i 1360/90/EGK tanácsi rendelet(14) 2008. évi átdolgozását követően az Alapítvány megkapta azt a lehetőséget, hogy a korábbi évektől eltérő ágazatokban fejlessze szakértelmét; megjegyzi, hogy az 1339/2008/EK rendelet valójában új eljárási mechanizmusokat határoz meg az Alapítvány tevékenységi körének tematikus, illetve földrajzi területek szerinti kiterjesztésének jóváhagyásához;
Együttműködés az Európai Szakképzés-fejlesztési Központtal (Cedefop)
6. kéri, hogy a hasonló tématerületekre való tekintettel az Alapítvány és a Cedefop alakítson ki szoros és egymást erősítő együttműködést, és hogy a két ügynökség igazgatójának tevékenységi jelentése tartalmazzon erre vonatkozóan rendszeres tájékoztatást;
Belső ellenőrzés
7. elismeri, hogy 2006 óta a belső ellenőrzés által megfogalmazott 27 ajánlás közül 12 megvalósításra került; megállapítja, hogy a 15 még nem teljesített ajánlás közül 6 minősül „nagyon fontosnak”; sürgeti ezért az Alapítványt, hogy haladéktalanul vezessen be belső ellenőrzési előírásokat (az eljárások dokumentálása, a pénzügyi műveletek felügyelete, valamint a működés folyamatossága tekintetében) és humánerőforrás-kezelésre vonatkozó ajánlásokat (a humánerőforrás kezelésére vonatkozóan az éves tervezés és a tevékenységi jelentések elkészítése során, valamint a célkitűzések meghatározására és a munkaidő-nyilvántartásra vonatkozóan);
Humánerőforrás
8. aggasztónak tartja a Számvevőszék megállapításait, melyek szerint a személyzeti kiválasztási eljárások nem kellően átláthatóak, és hogy az ügybe az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF) is bevonták, amely vizsgálatot indított (OF/2009/0370); a kiválasztási kritériumok és a felvételi feltételek tekintetében felhívja a figyelmet az EU foglalkoztatási iránymutatásaira, különösen a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelvre(15); minden európai uniós ügynökségtől elvárja, hogy legalább ezeket az iránymutatásokat betartsák, és felszólítja az Alapítványt, hogy mutasson példát azáltal, hogy a jövőben tisztességes, átlátható és egységes személyzeti felvételi eljárásokat alkalmaz;
9. sürgeti az Alapítványt, hogy készítsen jelentést a humánerőforrás-allokációról; hangsúlyozza, hogy a humánerőforrás nem megfelelő felmérése az éves tervezés és a tevékenységi jelentések elkészítése során azzal a kockázattal jár, hogy az Alapítvány humánerőforrás-felhasználása nem lesz hatékony és átlátható; hangsúlyozza továbbá, hogy az egyes munkatársak egyéni célkitűzéseit jobban hozzá kell igazítani az Alapítvány éves és stratégiai célkitűzéseihez, és hogy a munkaidő-nyilvántartásra szolgáló rendszernek az éves tervezés és költségvetés-meghatározás részét kell képeznie;
10. megállapítja, hogy a Számvevőszék különféle hiányosságokat tárt fel a munkaerő-felvételi eljárások tekintetében; különösen hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az eljárások átláthatóságának biztosítása érdekében a munkaerő-felvételi értékelő bizottságok elegendő információt szolgáltassanak az alkalmazott eljárásokról, megjelölve többek között döntéseik okát és időpontját;
11. tudomásul veszi ugyanakkor, hogy az Alapítvány kijelentette: átfogóan megvizsgálta munkaerő-felvételi eljárását válaszul a Számvevőszék által, valamint a belső ellenőrzési szolgálat által 2008-ban lefolytatott belső ellenőrzése keretében tett megállapításokra; ezért kéri, hogy az Alapítvány tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a megtett lépésekről és azok eredményeiről;
12. tudomásul veszi az Alapítvány válaszát, miszerint megalapozott a Számvevőszék azon véleménye, hogy a külföldi munkavégzési támogatásra jogosult alkalmazottaktól megtagadták a támogatást a hatályos szabályok hibás értelmezése miatt; üdvözli, hogy az Alapítvány ígéretet tett az esetek kivizsgálására és a megfelelő kiigazítások megtételére;
o o o
13. a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2010. május 5-i állásfoglalására(16).
1.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (C7-0187/2009 – 2009/2116(DEC))
– tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(1),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(2), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség létrehozásáról szóló, 1994. július 18-i 2062/94/EK tanácsi rendeletre(3), és különösen annak 14. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(4), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzatának 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A7-0069/2010),
1. mentesítést ad az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség igazgatója számára az Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtása tekintetében;
2. észrevételeit az alábbi állásfoglalásban ismerteti;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot és az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételükről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).
2.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárásáról (C7-0187/2009 – 2009/2116(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(5),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió Működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre(6), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség létrehozásáról szóló, 1994. július 18-i 2062/94/EK tanácsi rendeletre(7), és különösen annak 14. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(8), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzatának 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A7-0069/2010),
1. jóváhagyja az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa e határozatot az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).
3.Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása, az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatának szerves részét képező észrevételekkel (C7-0187/2009 – 2009/2116(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(9),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre(10), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség létrehozásáról szóló, 1994. július 18-i 2062/94/EK tanácsi rendeletre(11), és különösen annak 14. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(12), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzatának 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A7–0069/2010),
A. mivel a Számvevőszék megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott arról, hogy a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízható, és, hogy az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek,
B. mivel a Parlament 2009. április 23-án megadta a mentesítést az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség igazgatójának az Ügynökség 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan(13), és a mentesítési határozatot kísérő állásfoglalásban felhívta a figyelmet többek között arra, hogy a Számvevőszék kedvező megbízhatósági nyilatkozatot bocsátott ki, és semmilyen észrevételt nem tett;
1. elégedettségét fejezi ki amiatt, hogy az Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját a Számvevőszék jogszerűnek és szabályszerűnek nyilvánította;
Teljesítmény
2. gratulál az Ügynökségnek, hogy az elmúlt három évben jelentősen javította pénzgazdálkodását; ösztönzi, hogy továbbra is törekedjen a legmagasabb színvonalú költségvetési tervezésre, végrehajtásra és ellenőrzésre;
3. gratulál az Ügynökségnek különösen azért, hogy lezárta az új és jövőbeni kockázatokkal kapcsolatos európai vállalati felmérés (ESENER) első és második szakaszát, elvégezte azon európai szervezetek hálózatba szervezését, amelyek a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén gazdasági előnyöket tudnak biztosítani, és a 2008/2009-es Kezdeményezés az egészséges munkahelyért (KEM) alkalmából létrehozta a kockázatértékelési erőforrások adatbázisát;
4. felhívja az Ügynökséget, hogy a Számvevőszék következő jelentéséhez csatolandó táblázatában ismertesse a megadandó mentesítés évében és korábbi pénzügyi évben elvégzett műveletek összehasonlítását, hogy a mentesítésért felelős hatóság hatékonyabban tudja értékelni az Ügynökség teljesítményét évről évre;
Az Ügynökség irányítása
5. nem tartja jelentéktelennek az Ügynökség irányítási költségeit, mivel az Ügynökség 84 tagú igazgatótanáccsal rendelkezik, és 64 főt alkalmaz (a 2008-as pénzügyi év adatai);
Átvitt működési kiadások
6. tudomásul veszi, hogy az Ügynökség 3 400 000 EUR összegű előirányzatot vitt át (működési kiadásainak 44%-a), amelyből körülbelül 1 000 000 EUR olyan kötelezettségvállalásokat érintett, amelyek teljes egészében 2009-hez kapcsolódtak; hangsúlyozza, hogy ez a helyzet nem egyeztethető össze az évenkéntiség elvével; ezért felhív arra, hogy a költségvetési előrejelzéseket a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás értelmében igazítsák a tényleges szükségletekhez; tudomásul veszi azonban az Ügynökség válaszát, amely szerint a projektek összetettségük miatt a vártnál sokkal később fejeződtek be; mindazonáltal gratulál az Ügynökségnek, hogy javította a működési kiadások ellenőrzését és tervezését annak elkerülése érdekében, hogy az év végén jelentős finanszírozásra kelljen kötelezettségvállalást tennie;
Közbeszerzési eljárások
7. tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék szabálytalanságot tárt fel egy közbeszerzési eljárással kapcsolatban (keretszerződés alkalmazása maximális értékén túl); hangsúlyozza különösen, hogy az Ügynökségnek mielőbb új közbeszerzési eljárást kellett volna indítania új keretszerződés megkötése érdekében; tudomásul veszi mindazonáltal az Ügynökség indokolását, amely e keretszerződés további alkalmazásának szükségességét hangsúlyozza a szubvenciós rendszer felváltása érdekében, anélkül hogy az negatívan befolyásolná az Ügynökség tevékenységét;
8. elvárja az Ügynökségtől, hogy szüntesse meg a közbeszerzési keretszerződésnek a maximális értékét meghaladó alkalmazásával kapcsolatos problémát, hogy érvényt szerezzen az európai költségvetési jognak;
Emberi erőforrások
9. tudomásul veszi, hogy a 2008-as tevékenységi jelentés szerint az Ügynökség 64 személyt foglalkoztatott az év végén;
Belső ellenőrzés
10. elismeri, hogy az Ügynökség a belső ellenőrzési szolgálat (IAS) által tett 33 ajánlás közül 19-et végrehajtott 2006 óta; megjegyzi, hogy a 14 eddig végre nem hajtott ajánlás közül hat nagyon fontosnak minősül, és az érdekelt felek elvárásainak kezelésére és bizonyos belső ellenőrzési követelmények (azaz egyedi aktákat érintő problémák kezelése, a belső ellenőrzésről szóló éves beszámoló és a belső ellenőrzési eljárások előmozdítása) végrehajtására vonatkozik;
11. tudomásul veszi, hogy 2008 utolsó negyedévében kockázatértékelési gyakorlatot hajtottak végre az ellenőrzési prioritások és a következő három évre szóló IAS ellenőrzési terv meghatározása céljából;
o o o
12. a mentesítési határozatot kísérő egyéb, horizontális jellegű észrevételei tekintetében utal az Ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2010. május 5-i állásfoglalására(14).
1.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Euratom Ellátási Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (C7-0203/2009 – 2009/2132(DEC))
– tekintettel az Euratom Ellátási Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Euratom Ellátási Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(1),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(2), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Euratom Ellátási Ügynökség alapszabályának megállapításáról szóló, 2008. február 12-i 2008/114/EK tanácsi határozatra(3), és különösen annak 8. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(4), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzatának 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7-0076/2010),
1. mentesítést ad az Euratom Ellátási Ügynökség főigazgatója számára az Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtása tekintetében;
2. észrevételeit az alábbi állásfoglalásban ismerteti;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot és az annak szerves részét képező állásfoglalást az Euratom Ellátási Ügynökség főigazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételükről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).
2.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Euratom Ellátási Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról (C7-0203/2009 – 2009/2132(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Euratom Ellátási Ügynökségnek a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Euratom Ellátási Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(5),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre(6), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Euratom Ellátási Ügynökség alapszabályának megállapításáról szóló, 2008. február 12-i 2008/114/EK tanácsi határozatra(7), és különösen annak 8. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(8), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzatának 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7-0076/2010),
1. jóváhagyja az Euratom Ellátási Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Euratom Ellátási Ügynökség főigazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).
3.Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása, az Euratom Ellátási Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatának szerves részét képező észrevételekkel (C7-0203/2009 – 2009/2132(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Euratom Ellátási Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Euratom Ellátási Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(9),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre(10), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Euratom Ellátási Ügynökség alapszabályának megállapításáról szóló, 2008. február 12-i 2008/114/EK tanácsi határozatra(11), és különösen annak 8. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(12), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzatának 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7-0076/2010),
A. mivel a Számvevőszék megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott arról, hogy a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízható, és hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek,
B. mivel a 2008/114/EK, Euratom határozat alapján az 1958-ban luxembourgi székhellyel létrehozott Euratom Ellátási Ügynökség új alapszabállyal rendelkezik, és ügynökséggé alakult át;
1. tudomásul veszi, hogy 2008-ban az Ügynökség semmilyen támogatást nem kapott működésének fedezésére, és a Bizottság állta a 2008-as költségvetés végrehajtása keretében az Ügynökségnél felmerült valamennyi kiadást; tudomásul veszi azt is, hogy a 2007-es pénzügyi évről áthozott kötelezettségvállalásokat a 2007-es támogatás felhasználatlanul maradt részéből fedezték;
2. tudomásul veszi ezért, hogy önálló költségvetés hiányában az Ügynökség gyakorlatilag a Bizottság integráns része;
3. rámutat mindazonáltal arra, hogy ez a helyzet felveti annak kérdését, hogy fenn kell-e tartani az Ügynökséget jelenlegi formájában és szervezeti felépítéssel; tudomásul veszi azonban az Ügynökség válaszát, amely azzal érvel, hogy a jelenlegi helyzet tükrözi az egyrészről a Bizottsággal fennálló egyértelmű kapcsolat (pl. a Bizottság irányelveket adhat ki, és kinevezi az Ügynökség főigazgatóját), másrészről a bizonyos fokú jogi és pénzügyi függetlenség közötti egyensúlyt;
Belső ellenőrzés
4. elismeri, hogy alapszabályának 3. cikkével összhangban az Ügynökség kiválasztotta saját belső ellenőrét, aki 2009. július 1-jén lépett hivatalba;
o o o
5. a mentesítési határozatát kísérő egyéb, horizontális jellegű észrevételek tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2010. május 5-i állásfoglalására(13).
1.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Élet- és Munkakörülmények Javításáért Európai Alapítvány 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (C7-0182/2009 – 2009/2111(DEC))
– tekintettel az Élet- és Munkakörülmények Javításáért Európai Alapítványnak a 2008-as pénzügyi évre szóló végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Élet- és Munkakörülmények Javításáért Európai Alapítvány 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Alapítvány válaszaival együtt(1),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(2), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Élet- és Munkakörülmények Javításáért Európai Alapítvány létrehozásáról szóló, 1975. május 26-i 1365/75/EGK tanácsi rendeletre(3), és különösen annak 16. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(4), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzatának 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A7–0088/2010),
1. mentesítést ad az Élet- és Munkakörülmények Javításáért Európai Alapítvány igazgatója számára az Alapítvány 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtása tekintetében;
2. észrevételeit az alábbi állásfoglalásban ismerteti;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot és az annak szerves részét képező állásfoglalást az Élet- és Munkakörülmények Javításáért Európai Alapítvány igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételükről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).
2.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Élet- és Munkakörülmények Javításáért Európai Alapítvány 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról (C7-0182/2009 – 2009/2111(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Élet- és Munkakörülmények Javításáért Európai Alapítványnak a 2008-as pénzügyi évre szóló végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Élet- és Munkakörülmények Javításáért Európai Alapítvány 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Alapítvány válaszaival együtt(5),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre(6), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Élet- és Munkakörülmények Javításáért Európai Alapítvány létrehozásáról szóló, 1975. május 26-i 1365/75/EGK tanácsi rendeletre(7), és különösen annak 16. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(8), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzatának 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A7–0088/2010),
1. jóváhagyja az Élet- és Munkakörülmények Javításáért Európai Alapítvány 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Élet- és Munkakörülmények Javításáért Európai Alapítvány igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).
3.Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása, az Élet- és Munkakörülmények Javításáért Európai Alapítvány 2008-as pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatának szerves részét képező észrevételekkel (C7-0182/2009 – 2009/2111(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Élet- és Munkakörülmények Javításáért Európai Alapítványnak a 2008-as pénzügyi évre szóló végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Élet- és Munkakörülmények Javításáért Európai Alapítvány 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Alapítvány válaszaival együtt(9),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre(10), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Élet- és Munkakörülmények Javításáért Európai Alapítvány létrehozásáról szóló, 1975. május 26-i 1365/75/EGK tanácsi rendeletre(11), és különösen annak 16. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(12), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzatának 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A7-0088/2010),
A. mivel a Számvevőszék megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott arról, hogy a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízható, és hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek,
B. mivel 2009. április 23-én a Parlament megadta a mentesítést az Élet- és Munkakörülmények Javításáért Európai Alapítvány igazgatójának az Alapítvány 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan(13), és a mentesítési határozatot kísérő állásfoglalásban többek között
–
sajnálta, hogy a Számvevőszék 2007-ben - csak úgy mint 2006-ban - hiányosságokat tárt fel a munkaerő-felvételi eljárásokban; a Számvevőszék ismét talált egy olyan esetet, ahol a kiválasztási kritériumokat nem a felvételi kiírással összhangban határozták meg;
–
aggódott amiatt, hogy a Számvevőszék három közbeszerzési eljárásban a következő anomáliákat találta:
a)
egy szerződésre vonatkozó pénzügyi értékelési eljárást nem határozták meg egyértelműen az ajánlattételi felhívásban;
b)
a kiválasztási kritériumok nem tették lehetővé az ajánlattevők pénzügyi alkalmasságának megfelelő értékelését;
1. elégedettségét fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék az Alapítvány 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját jogszerűnek és szabályszerűnek ítélte;
Teljesítmény
2. megjegyzi, hogy 2007-ben az Alapítvány elvégezte a 2001–2004-es munkaprogramjának utólagos értékelését, hogy meghatározza annak hozzáadott értékét és hatékonyságát; gratulál az Alapítványnak, hogy az értékelés révén bizonyította, hogy a tervezett műveleteket megfelelően lezárták; megállapítja továbbá, hogy az ügynökségeknek a Bizottság által 2009-ben megrendelt értékelésében szereplő közelmúltbeli információ megmutatta, hogy az Alapítvány 2008-ban is megfelelően lezárta tervezett műveleteit;
3. gratulál az Alapítványnak egy újabb utólagos értékelési gyakorlat indításához, ebben az esetben a 2005–2008-as munkaprogramot illetően; felhívja ezért az Alapítványt, hogy folyamatosan tájékoztassa a Parlamentet az említett értékelés eredményeiről, hogy hatékonyabban állapíthassa meg az Alapítvány hatását, hozzáadott értékét és hatékonyságát a szóban forgó konkrét időszakban;
4. felhívja az Alapítványt, hogy a Számvevőszék következő jelentéséhez csatolandó táblázatban ismertesse a megadandó mentesítés tárgyévében és a megelőző pénzügyi évben elvégzett műveletek összehasonlítását, lehetővé téve így a mentesítési hatóság számára az Alapítvány teljesítményének hatékonyabb értékelését évről évre;
Átvitt működési kiadások
5. megjegyzi, hogy a Számvevőszék szerint az átvitt összeg a 2008-as pénzügyi évre szóló előirányzatok több mint 55%-át tette ki (4 900 000 EUR); tudomásul veszi azonban az Alapítvány válaszát, miszerint vannak ugyan hiányosságok, de az átvitt előirányzatok szintje alacsonyabb a Számvevőszék által jelzettnél (10%) azon ténynek köszönhetően, hogy az éves programozása egyébként is rendelkezett a 3. cím alá tartozó előirányzatok 45%-ának átviteléről, a tanulmányi szerződések időtartama és az Alapítvány kifizetési ütemterve fényében; hangsúlyozza mindazonáltal, hogy ez a helyzet hiányosságokat jelez az Alapítvány operatív tevékenységeinek tervezésében és programozásában, és ellentmond az évenkéntiség elvének; felhívja ezért az Alapítványt, tegyen lépéseket annak megkadályozására, hogy ez a helyzet a jövőben újra előfordulhasson, és majd tájékoztassa a mentesítési hatóságot arról, amit végzett;
Igazoló dokumentumok nélküli költségvetési átcsoportosítások
6. tudomásul veszi a Számvevőszék megállapítását, miszerint egyes költségvetési átcsoportosításokat nem igazoltak megfelelő módon, mivel nem készítettek becslést a szükségletekről, és nem tájékoztatták az igazgatótanácsot; gratulál azonban az Alapítványnak, hogy mostanra orvosolta ezt a hiányosságot;
Közbeszerzési eljárások
7. felhívja az Alapítványt, hogy tegyen lépéseket szerződései ellenőrzésének és beszerzési eljárásai programozásának javítására, oly módon, hogy jóval az adott szerződések lejárta előtt bocsátja ki az új pályázati felhívásokat; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék megállapítja: az Alapítvány két esetben szabálytalanul hosszabbított meg egy szerződést az engedélyezett maximális időtartamon túl, egy másik esetben pedig nem indokolta meg tárgyalásos eljárás alkalmazását;
Emberi erőforrások
8. felhívja az Alapítvány vezetését, hogy tegyen lépéseket - humánerőforrás-menedzsment politikájának részeként és a költségvetés végrehajtására vonatkozó kötelezettségeivel összhangban -, hogy jobban előre tudja jelezni a személyzet kulcsfontosságú tagjainak távozását;
9. felhívja az Alapítványt, hogy a személyi állomány számát - beleértve a szerződéses alkalmazottakat (87 személy) is - átlátható módon tüntesse fel a tevékenységi jelentésében;
10. gratulál az Alapítványnak, amiért 2008-ban a Számvevőszék által az utóbbi két évben tett ajánlásoknak megfelelő felvételi eljárásokat alkalmazott; megjegyzi, hogy ez alkalommal a Számvevőszék már nem állapít meg hiányosságokat az Alapítvány felvételi eljárásaiban (például a kiválasztási kritériumokat illetően), amelyek korábban nem biztosították a szóban forgó eljárások átláthatóságát és megkülönböztetés-mentességét;
Belső ellenőrzés
11. aggódik amiatt, hogy az Alapítvány 2008-as pénzügyi kimutatásai nem voltak megfelelőek és koherensek a 2007-es elszámolásokhoz képest, és ezért jelentős korrekciókat kellett végrehajtani az ellenőrzés során; tudomásul veszi, hogy erre a helyzetre az adhat magyarázatot, hogy az Alapítványnak a 2008-as elszámolások lezárásához egy rövid időre fel kellett vennie egy ideiglenes munkatársat, ráadásul a könyvelők közötti feladatátadás sem megfelelő módon történt; felhívja ezért az Alapítványt, hogy tegyen lépéseket annak biztosítására, ilyen helyzet ne fordulhasson újból elő a jövőben;
12. elismeri, hogy 2006 óta a belső auditszolgálat (IAS) által megfogalmazott 54 ajánlás közül 26 végrehajtásra került; megjegyzi, hogy a 28 még végrehajtandó ajánlás közül nyolc „nagyon fontosnak” minősül; különösen sürgeti az Alapítványt, hogy vezesse be a hiányzó belső ellenőrzési előírásokat (pl. pénzügyi szereplők meghatalmazása), kövesse nyomon a többi belső ellenőrzési előírás végrehajtását (pl. a belső ellenőrzési rendszer hatékony koordinálása, valamint a közbeszerzési eljárások megfelelése a költségvetési rendeletnek és végrehajtási szabályainak), és vezessen be hatékony tervezési és ellenőrzési rendszert (pl. kockázatértékelési rendszer létrehozása az Alapítvány tevékenységeit illetően, tevékenységalapú módszertan bevezetése és az IT eszközök felügyelete révén);
o o o
13. a mentesítési határozatát kísérő egyéb horizontális jellegű észrevételek tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2010. május 5-i állásfoglalására(14).
1.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Eurojust 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (C7-0190/2009 – 2009/2119(DEC))
– tekintettel az Európai Igazságügyi Együttműködési Egységnek (Eurojust) a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Eurojust 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Eurojust válaszaival együtt(1),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(2), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról szóló, 2002. február 28-i 2002/187/IB tanácsi határozatra(3), és különösen annak 36. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(4), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzatának 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A7-0093/2010),
1. mentesítést ad az Eurojust adminisztratív igazgatója számára az Eurojust 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtása tekintetében;
2. észrevételeit az alábbi állásfoglalásban foglalja össze;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot és az annak szerves részét képező állásfoglalást az Eurojust adminisztratív igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételükről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).
2.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Eurojust 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról (C7-0190/2009 – 2009/2119(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Igazságügyi Együttműködési Egységnek (Eurojust) a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Eurojust 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Eurojust válaszaival együtt(5),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre(6), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról szóló, 2002. február 28-i 2002/187/IB tanácsi határozatra(7), és különösen annak 36. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(8), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzatának 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A7-0093/2010),
1. jóváhagyja az Eurojust 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Eurojust adminisztratív igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).
3.Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása az Eurojust 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatának szerves részét képező észrevételekkel (C7-0190/2009 – 2009/2119(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Igazságügyi Együttműködési Egységnek (Eurojust) a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Eurojust 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Eurojust válaszaival együtt(9),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre(10), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról szóló, 2002. február 28-i 2002/187/IB tanácsi határozatra(11), és különösen annak 36. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(12), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzatának 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A7-0093/2010),
A. mivel a Számvevőszék megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott arról, hogy a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízható, és hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek,
B. mivel 2009. április 23-án a Parlament megadta a mentesítést az Eurojust adminisztratív igazgatójának az Eurojust 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan(13), és a mentesítési határozatot kísérő állásfoglalásában többek között:
–
tudomásul vette a Számvevőszék megállapítását, miszerint 2007-ben 18 000 000 EUR összegű előirányzat került lekötésre, amelyből 5 200 000 EUR került átvitelre;
–
sajnálattal állapította meg, hogy a Számvevőszék – az előző két pénzügyi évhez hasonlóan – ismét talált hiányosságokat a közbeszerzési eljárásokban;
–
aggodalmának adott hangot, hogy a Számvevőszék megállapította, hogy az Eurojustnak nem sikerült felvennie a 2007-es létszámtervben előírt álláshelyek betöltéséhez szükséges 60 alkalmazottat, és hogy 2007 végéig csak 95 álláshelyet töltöttek be;
1. örömmel állapítja meg, hogy a Számvevőszék kellő mértékben megbizonyosodott arról, hogy az Európai Igazságügyi Együttműködési Egységnek a 2008. december 31-én lezárult pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolója minden lényeges szempontból megbízható, és hogy az alapjául szolgáló ügyletek egészében véve jogszerűek és szabályszerűek;
Teljesítmény
2. hangsúlyozza, hogy a mutatószámok hiánya, a felhasználói elégedettség mérésében meglévő hiányosságok, valamint a költségvetés és a munkaprogram közötti koordináció hiánya megnehezíti az Eurojust teljesítményének értékelését;
3. üdvözli az Eurojust és az Európai Csalás Elleni Hivatal közötti együttműködés feltételeiről szóló gyakorlati megállapodás(14) 2008. szeptember 24-i megkötését;
4. megjegyzi, hogy a következő években az Eurojust költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésnek továbbra is az Eurojust egész éves teljesítményén kell alapulnia;
Átvitt előirányzatok
5. tudomásul veszi a Számvevőszék megállapítását, miszerint az Eurojustnak 2008-ban is problémája volt az átvitt előirányzatokkal, noha az átvitt összeg alacsonyabb, mint az előző évben (a végleges költségvetési előirányzatok 13%-a, a 2007-ben átvitelre került 25% helyett); aggodalommal állapítja meg ugyanakkor, hogy az előző pénzügyi évről áthozott, valamint a törölt előirányzatok (1 000 000 EUR, azaz az átvitt előirányzatok 25%-a) szintje magas, ez pedig sérti az évenkéntiség elvét; felhívja ezért az Eurojustot, hogy tegyen intézkedéseket annak megakadályozására, hogy a jövőben ilyen helyzet ismét előfordulhasson, és azután tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot;
6. tudomásul veszi, hogy 2008-ban az Eurojust 191 390,56 EUR kamatbevételt könyvelt el; a pénzügyi elszámolások és a kamatkifizetések szintje alapján arra a következtetésre jut, hogy az Eurojust tartósan magas készpénzállománnyal rendelkezik; tudomásul veszi, hogy 2008. december 31-én az Eurojust készpénzállománya 4 612 878,47 EUR összeget ért el; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogyan lehet elősegíteni annak biztosítását, hogy a készpénzállománnyal való gazdálkodásra teljes mértékben szükséglet-orientált alapon kerüljön sor, összhangban a 2343/2002/EK, Euratom rendelet 15. cikkének (5) bekezdésével, és milyen megközelítésbeli változtatásokra van szükség az Eurojust készpénzállományának tartósan a lehető legalacsonyabban tartásához;
Hiányosságok a közbeszerzési eljárások terén
7. sajnálja, hogy a Számvevőszék – az előző három évhez hasonlóan – ismét talált hiányosságokat a közbeszerzési eljárásokban; aggodalmát fejezi ki különösen a Számvevőszék azon megállapítása miatt, miszerint 2008-ban először is, a legtöbb közbeszerzési eljárás esetében nem végezték el a piaci érték előzetes becslését az eljárás megindítása előtt, másodszor, ismétlődő és súlyos hiányosságok jelentkeztek a szerződések ellenőrzése és a közbeszerzések programozása terén; rámutat arra, hogy ez a helyzet súlyos hiányosságokról árulkodik a különböző érintett Eurojust szervezeti egységek közötti együttműködési képességet illetően, valamint rávilágít az irányítás és ellenőrzés hiányára az engedélyezésre jogosult tisztviselő részéről;
8. tudomásul veszi az Eurojust válaszát, miszerint kötelezettséget vállal cselekvési terv kidolgozására a Számvevőszék által megállapított hiányosságok kezelése céljából; felhívja ezért az Eurojustot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a cselekvési terv eredményeiről;
Emberi erőforrások
9. aggodalmának ad hangot, hogy a Számvevőszék ismét hiányosságokat állapított meg a munkaerő-felvételi eljárások tervezése és lebonyolítása terén; megjegyzi különösen, hogy a betöltetlen álláshelyek szintje még mindig túl magas (26%), bár kevésbé jelentős, mint 2007-ben (33%);
10. egyetért a Számvevőszékkel abban, hogy az Eurojust nem tartotta tiszteletben az egyediség elvét, amikor a szerződéses és ideiglenes alkalmazottak bérezésére szánt előirányzatokból elvont 1 800 000 EUR összeget, főként azért, hogy növelje (238%-kal) az ideiglenes személyzetre szánt előirányzatokat;
11. tudomásul veszi az Eurojust válaszát a Számvevőszéknek a személyzet kiválasztási eljárásokkal kapcsolatos bírálatára; kéri különösen, hogy az Eurojust tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a 2009-ben indított, új munkaerő-felvételi eljárásáról, amely mostantól nagyobb átláthatóságot és megkülönböztetés-mentességet hivatott biztosítani a külső és belső jelentkezőkkel való bánásmódot illetően;
Belső ellenőrzés
12. aggodalmának ad hangot, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat által tett 26 ajánlásból egy sem került teljes mértékben megvalósításra; megállapítja, hogy ezek közül négy „kritikusnak” minősül, tizenkettő pedig „nagyon fontosnak”; sürgeti ezért az Eurojustot, hogy késedelem nélkül hajtsa végre a humánerőforrás-gazdálkodásra vonatkozó alábbi ajánlásokat: rövid távú tervet készíteni a jelenleg üres álláshelyek betöltésére; átalakítani a humánerőforrás-osztály felépítését; csökkenteni az ideiglenes alkalmazottak számát; megerősíteni a felvételi eljárást; végrehajtási szabályokat elfogadni a szakmai előmenetelre vonatkozóan; biztosítani a felvételi bizottság tagjainak függetlenségét, és gondoskodni arról, hogy a közbeszerzési eljárások korrekt módon kerüljenek lebonyolításra;
o o o
13. a mentesítési határozatát kísérő egyéb, horizontális jellegű észrevételek tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2010. május 5-i állásfoglalására(15).
1.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (C7-0184/2009 – 2009/2113(DEC))
– tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(1),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(2), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról szóló, 2007. február 15-i 168/2007/EK tanácsi rendeletre(3), és különösen annak 21. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(4), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzatának77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére, valamint az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A7-0090/2010),
1. mentesítést ad az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének igazgatója számára az Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtása tekintetében;
2. észrevételeit az alábbi állásfoglalásban ismerteti;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot és az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételükről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).
2.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról (C7-0184/2009 – 2009/2113(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(5),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre(6), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról szóló, 2007. február 15-i 168/2007/EK tanácsi rendeletre(7), és különösen annak 21. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(8), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzatának 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére, valamint az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A7-0090/2010),
1. jóváhagyja az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).
3.Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező észrevételekkel (C7-0184/2009 – 2009/2113(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(9),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre(10), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról szóló, 2007. február 15-i 168/2007/EK tanácsi rendeletre(11), és különösen annak 21. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(12), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzatának 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére, valamint az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A7-0090/2010),
A. mivel a Számvevőszék megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott arról, hogy a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízható, és hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek,
B. mivel 2009. április 23-án a Parlament megadta a mentesítést az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége igazgatójának az Ügynökség 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan(13), és a mentesítési határozatot kísérő állásfoglalásban megjegyezte többek között, hogy:
–
az Ügynökségnek együttműködés kialakítására és az átfedések elkerülésére kell törekednie más, az emberi jogok területén működő intézményekkel, különösen az Európa Tanáccsal;
–
az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatot indított az Ügynökséggel kapcsolatban; következésképpen felkérte az OLAF-ot, az Ügynökséget és a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb tájékoztassák a mentesítő hatóságot a vizsgálat eredményeiről és az esetleges follow-up intézkedésekről;
–
a Számvevőszék megállapította, hogy egy közbeszerzési eljárás során a közzétett értékelési módszer közvetett módon csökkentette az árkritérium relatív fontosságát, ami eltántoríthatott néhány lehetséges pályázót, és nem felelt meg az eredményes pénzgazdálkodás elvének;
1. örömmel állapítja meg, hogy a Számvevőszék kellő mértékben megbizonyosodhatott arról, hogy az Ügynökségnek a 2008. december 31-én lezárult pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolója minden lényeges szempontból megbízható, és hogy az Ügynökség éves beszámolójának alapjául szolgáló ügyletek egészében véve jogszerűek és szabályszerűek;
Teljesítmény
2. ösztönzi az Ügynökséget, hogy az eredmények értékelésére határozzon meg SMART-célkitűzéseket és RACER-mutatókat a programozás során; tudomásul veszi azonban az Ügynökség állítását, miszerint a 2009-re vonatkozó munkatervében figyelembe vette ezeket az észrevételeket;
3. gratulál az Ügynökségnek, hogy 2009 közepén tevékenységalapú költségvetési szoftvert kezdett alkalmazni, amely világos mutatókkal fog szolgálni az előirányzott pénzügyi és emberi erőforrásokról;
4. gratulál az Ügynökségnek, hogy megfogadta a Számvevőszék és a költségvetési hatóság által, az előző mentesítés során tett megjegyzéseket;
5. megjegyzi, hogy a következő években az Ügynökség költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésnek továbbra is az Ügynökség egész éves teljesítményén kell alapulnia;
Az OLAF vizsgálata
6. tudomásul veszi, hogy az OLAF 2009-ben befejezte az Ügynökséggel kapcsolatban, 2008-ban indított vizsgálatát, és azt további intézkedés nélkül lezárta;
Belső ellenőrzés
7. elismeri, hogy 2008. februárban a Belső Ellenőrzési Szolgálat (IAS) follow-up ellenőrzést végzett a 2007-es jelentésében foglalt függőben lévő ajánlások végrehajtását illetően, és megállapította, hogy csak egy ajánlás (a munkaerő-felvétel igazgatótanács általi felügyelete) maradt függőben; megjegyzi azonban, hogy a körülmények megváltoztak, és hogy – az Ügynökség tevékenységének megkezdése és az új igazgató kinevezése után – az említett ajánlás elvesztette kezdeti célját, és ily módon teljesítettnek tekinthető;
o o o
8. a mentesítési határozatot kísérő egyéb, horizontális jellegű észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2010. május 5-i állásfoglalására(14).
1.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (FRONTEX) 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (C7-0199/2009 – 2009/2128(DEC))
– tekintettel az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(1),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(2) és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendeletre(3) és különösen annak 30. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(4) és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A7-0085/2010),
1. mentesítést ad az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség ügyvezető igazgatója számára az Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2. észrevételeit az alábbi állásfoglalásban ismerteti;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot és az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételükről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).
2.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (FRONTEX) 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárásáról (C7-0199/2009 – 2009/2128(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(5),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre(6) és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendeletre(7) és különösen annak 30. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(8) és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A7-0085/2010),
1. jóváhagyja az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, valamint gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
3.Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel (C7-0199/2009 – 2009/2128(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(9),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre(10) és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendeletre(11) és különösen annak 30. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(12) és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A7-0085/2010),
A. mivel a Számvevőszék kijelentette, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek,
B. mivel 2009. április 23-án a Parlament megadta a mentesítést az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség ügyvezető igazgatójának az Ügynökség 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan(13), és a mentesítési határozatot kísérő állásfoglalásban a Parlament többek között:
–
sajnálta, hogy a Számvevőszék a 2007-es éves jelentésében több olyan hiányosságot talált, amelyet már a 2006-os éves jelentésében is kiemelt, különösen az átvitt és törölt tételek magas szintjét (a 2007-ben rendelkezésre álló előirányzatok közel 70%-át nem költötték el);
–
megjegyezte, hogy az Ügynökség 2007-es költségvetése (42 100 000 EUR) több mint kétszerese volt a 2006-os költségvetésnek (19 200 000 EUR);
–
felhívta az Ügynökséget, hogy javítsa pénzügyi gazdálkodását, különös tekintettel a 2007-es és 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének növekedésére;
C. mivel 2008 volt az Ügynökség működésének harmadik teljes pénzügyi éve,
1. örömmel állapítja meg, hogy a Számvevőszék kellő mértékben megbizonyosodott arról, hogy az Ügynökség 2008. december 31-én lezárult pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolója minden lényeges szempontból megbízható, valamint arról, hogy az alapjául szolgáló ügyletek egészében véve jogszerűek és szabályszerűek;
2. megállapítja, hogy az Ügynökség költségvetése jelentősen emelkedett az elmúlt három évben; tudomásul veszi, hogy a 2008-as pénzügyi évben a költségvetés 29 000 000 euróval, azaz az előző pénzügyi évhez képest közel 69%-kal emelkedett, és hogy már 2007-ben (42 100 000 EUR) is több mint kétszeresére nőtt 2006-hoz (19 200 000 EUR) képest;
A 2006-os pénzügyi év óta visszatérő problémák
3. aggódik amiatt, hogy a Számvevőszék több olyan hiányosságot talált, amelyet már a 2006-os és 2007-es éves jelentésében is kiemelt; különösen a következőket sajnálja:
–
az átvitt és törölt tételek magas száma (a 2008-ban rendelkezésre álló előirányzatok 49%-át nem költötték el a pénzügyi év során, 2007-ben ez közel 69%, 2006-ban pedig 55% volt),
–
jogi kötelezettségvállalásokra került sor a megfelelő költségvetési kötelezettségvállalások megtétele előtt,
–
a Számvevőszék szerint a munkaerő-felvételi eljárások nem voltak összhangban a szabályokkal, különösen ami az eljárások átláthatóságát és megkülönböztetésmentességét illeti;
4. tudomásul veszi, hogy a pénzügyi évben 30 300 000 EUR összegű előirányzatot kellett átvinni, illetve 13 000 000 EUR rendelkezésre álló előirányzatot törölni kellett; hangsúlyozza azt is, hogy a 26 800 000 EUR működési kiadásra vonatkozó átvitt kötelezettségvállalásból (III. cím) 850 000 EUR lezárt műveletekre vonatkozott, ezeket meg kellett volna szüntetni; ebben a tekintetben tudomásul veszi az Ügynökség azon válaszát, hogy kijavította a végleges éves pénzügyi kimutatásokat és garantálja, hogy további lépéseket tesz a kötelezettségvállalások ellenőrzésének megerősítésére;
5. mindazonáltal hangsúlyozza, hogy az átvitelek és törlések magas szintje arra utal, hogy az Ügynökség nem tudja kezelni költségvetésének ilyen jelentős növekedését; felteszi a kérdést, hogy – még ha az Ügynökség jelentős előrelépést tett is az előirányzatok 2009. évi felhasználása tekintetében – nem lenne-e jobb, ha a jövőben a költségvetési hatóságok több figyelmet fordítanának az Ügynökségek költségvetésének emelésére vonatkozó döntéseire, figyelembe véve az új tevékenységek megkezdéséhez szükséges időt; ezért kéri az Ügynökséget, hogy nyújtson bővebb tájékoztatást a jövőbeli kötelezettségvállalások megvalósíthatóságáról;
6. azt is fontosnak tartja, hogy az Ügynökség vezesse be a következőket:
–
hatékony rendszer a szerződésekben meghatározott határidők tervezésére és ellenőrzésére;
–
a tevékenységeire vonatkozó kockázatfelmérési eljárás annak érdekében, hogy azokat szorosan figyelemmel tudja kísérni;
–
a differenciált előirányzatok rendszere a támogatásokat érintő jövőbeli költségvetésekben annak érdekében, hogy elkerülhetőek legyenek a törlések a következő pénzügyi években;
7. aggódik a Számvevőszék azon megállapítása miatt, hogy az Ügynökség több mint 17 000 000 eurót fizetett ki egyoldalúan, csak az Ügynökség által aláírt támogatási határozatok alapján, holott az Ügynökségekre érvényes szabályok nem rendelkeznek ilyen típusú eszközről; továbbá aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Ügynökség ezeket a határozatokat gyakran már a tevékenység megkezdése, sőt néha a befejezése után írta alá; mindazonáltal tudomásul veszi az Ügynökség válaszát, melyben biztosítékot ad arra, hogy már új keretmegállapodást kötött az Ügynökség által koordinált közös műveletekben a jövőben részt vevő valamennyi határőrizeti szervvel;
8. aggódik amiatt, hogy a Számvevőszék újból megállapította, hogy jogi kötelezettségvállalásokra a megfelelő költségvetési kötelezettségvállalások megtétele előtt került sor; sőt megállapítja, hogy év végére már 49 utólagos kötelezettségvállalást (összesen több mint 1 000 000 EUR értékben) kellett felvenni a kivételek jegyzékébe; hangsúlyozza azt is, hogy – még ha az Ügynökség garantálta is, hogy 2009 májusára a kivételek száma már 50%-kal csökken az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva – a kivételek ilyen magas száma arra utal, hogy az Ügynökség kötelezettségvállalási rendszere visszatérő problémával küzd; ezért kéri az Ügynökséget, hogy hatékonyabban foglalkozzon e probléma teljes körű megoldásával;
9. üdvözli, hogy az Ügynökség vagyongazdálkodási politikát vezetett be;
10. tudomásul veszi, hogy 2008-ban az Ügynökség 474 116,65 EUR kamatbevételt könyvelt el; az éves beszámoló és a kamatfizetések mértéke alapján arra következtet, hogy az Ügynökség tartósan magas készpénzállománnyal rendelkezik; tudomásul veszi, hogy 2008. december 31-én az Ügynökség készpénzállománya 28 604 623,67 EUR volt; kéri a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy milyen lehetőségek vannak a 2343/2002/EK, Euratom rendelet 15. cikkének (5) bekezdése szerinti, az igényekre összpontosító készpénzgazdálkodás teljes körű érvényesítésére, és milyen elvi változtatásokra van szükség ahhoz, hogy az Ügynökség készpénzállományát tartósan a lehető legalacsonyabban tarthassa;
11. kéri az Ügynökségtől, hogy feladatait teljes körűen lássa el, és továbbra is javítsa pénzgazdálkodását, különös tekintettel a 2009-es és 2010-es költségvetésében bekövetkezett növekedésre;
Emberi erőforrások
12. aggodalommal veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék ismételten azt állapította meg, hogy a munkaerő-felvételi eljárások nincsenek összhangban a szabályokkal, és nem biztosítják átláthatóságukat, valamint azt, hogy a jelöltek között ne legyen megkülönböztetés;
Teljesítmény
13. tudomásul veszi, hogy 2009 júniusában az Ügynökség igazgatótanácsa határozatot hozott egy többéves munkaterv létrehozásáról a 2010–2013-as időszakra, annak ellenére, hogy az Ügynökséget létrehozó rendelet ezt nem írja elő; hangsúlyozza e többéves terv fontosságát annak érdekében, hogy az Ügynökség jobban tudja tervezni tevékenységét és értékelni az abban rejlő kockázatokat; mindazonáltal kéri az Ügynökséget, hogy gyorsan alakítson ki egyértelmű kapcsolatot munkaprogramja és pénzügyi előrejelzései között;
14. sürgeti az ügyvezető igazgatót, hogy mutasson be az igazgatótanácsnak a műveletek hatására vonatkozó adatokat;
15. kéri, hogy az Ügynökség a Számvevőszék következő jelentéséhez csatolandó táblázatában hasonlítsa össze a mentesítés során vizsgált évben történt előrelépéseket és az előző pénzügyi évben tett előrelépéseket, hogy a mentesítésért felelős hatóság jobban tudja értékelni az Ügynökség teljesítményét évről évre;
16. megjegyzi, hogy a következő években az Ügynökség költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésnek sokkal inkább az Ügynökség éves teljesítményén kell alapulnia;
Átláthatóság
17. megállapítja, hogy az Ügynökség nem ad tájékoztatást irányító szerveiről honlapján; ezért az átláthatóság növelésének eszközeként javasolja, hogy az igazgatótanács tagjainak jegyzéke kerüljön fel az Ügynökség honlapjára az igazgatótanács tagjainak összes elérhetőségi adatával együtt;
Együttműködés a tagállamokkal
18. megállapítja, hogy a költségvetés felhasználása és végrehajtása részben a tagállamok részvételétől függ; következésképpen arra ösztönzi az Ügynökséget, hogy fokozza a tagállamokkal folytatott párbeszédét részvételük növelése érdekében;
19. kéri az Ügynökséget, hogy javítsa a tagállamok által szerződésben vállalt költségek visszatérítésével kapcsolatos pénzügyi gazdálkodását azáltal, hogy a tagállamokkal együtt feltárja a probléma gyökerét, hogy velük együtt megfelelő megoldásokat tudjon találni;
Belső ellenőrzés
20. megállapítja, hogy a 2007-ben a Belső Ellenőrzési Szolgálat (IAS) által végzett kezdeti ellenőrzés után kiadott 23 ajánlásból 4-et hajtottak végre megfelelően és hatékonyan, 15 folyamatban van, míg 4-et még nem kezdtek el; hangsúlyozza, hogy a „nagyon fontos”-nak tekintett ajánlások a munkaköri leírások befejezésére és az alkalmazottaknak szóló célok kitűzésére, a biztonság erősítésére, a levelezés nyilvántartásának javítására, a támogatáskezelési folyamat erősítésére és a költségvetési rendelet betartásának biztosítására vonatkoznak;
21. gratulál ahhoz, hogy az Ügynökség 2008 végén belső ellenőrzési koordinátort/minőségirányítási vezetőt vett fel; hangsúlyozza, hogy ez az új poszt segíteni fog az Ügynökségnek abban, hogy szervezettebb, fegyelmezettebb és következetesebb megközelítést alkalmazzon a Belső Ellenőrzési Szolgálat ajánlásaival kapcsolatban;
o o o
22. a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2010. május 5-i állásfoglalására(14).
1.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Globális Navigációs Műholdrendszer (GNSS) Ellenőrzési Hatósága 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (C7-0200/2009 – 2009/2129(DEC))
– tekintettel az Európai GNSS Ellenőrzési Hatóság 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai GNSS Ellenőrzési Hatóság 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Hatóság válaszaival együtt(1),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(2), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az európai műholdas rádiónavigációs programokat üzemeltető struktúrák létrehozásáról szóló, 2004. július 12-i 1321/2004/EK tanácsi rendeletre(3), és különösen annak 12. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(4), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7-0073/2010),
1. mentesítést ad az Európai GNSS Ellenőrzési Hatóság ügyvezető igazgatója számára a Hatóság 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2. észrevételeit az alábbi állásfoglalásban ismerteti;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai GNSS Ellenőrzési Hatóság ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, valamint gondoskodjon azok közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).
2.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai GNSS Ellenőrzési Hatóság 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárásáról (C7-0200/2009 – 2009/2129(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai GNSS Ellenőrzési Hatóság 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai GNSS Ellenőrzési Hatóság 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Hatóság válaszaival együtt(5),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre(6), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az európai műholdas rádiónavigációs programokat üzemeltető struktúrák létrehozásáról szóló, 2004. július 12-i 1321/2004/EK tanácsi rendeletre(7), és különösen annak 12. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(8), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7-0073/2010),
1. jóváhagyja az Európai GNSS Ellenőrzési Hatóság 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárását;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai GNSS Ellenőrzési Hatóság ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
3.Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása az Európai GNSS Ellenőrzési Hatóság 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel (C7-0200/2009 – 2009/2129(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai GNSS Ellenőrzési Hatóság 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek az Európai GNSS Ellenőrzési Hatóság 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Hatóság válaszaival együtt(9),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre(10), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az európai műholdas rádiónavigációs programokat üzemeltető struktúrák létrehozásáról szóló, 2004. július 12-i 1321/2004/EK tanácsi rendeletre(11), és különösen annak 12. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(12), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7-0073/2010),
A. mivel a Számvevőszék fenntartásokat fogalmazott meg a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízhatóságára és az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozó megbízhatósági nyilatkozatában,
B. mivel a Hatóság 2006-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésében a Számvevőszék pozitív megbízhatósági nyilatkozatot adott,
C. mivel a Számvevőszék megállapítja, hogy az Európai GNSS Ellenőrzési Hatóságnak 2007-es pénzügyi évre vonatkozó beszámolójáról nem tudott véleményt kialakítani, és rámutatott arra, hogy a Galileo projekt teljes felépítését felülvizsgálták a 2007-es évben, továbbá hogy a Hatóság beszámolója bizonytalan jogi környezetben készült,
D. mivel a Hatóság 2006-ban pénzügyileg függetlenné vált,
E. mivel 2009. április 23-án a Parlament megadta a mentesítést az Európai GNSS Ellenőrzési Hatóság ügyvezető igazgatójának a Hatóság 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan(13), és a mentesítési határozatot kísérő állásfoglalásában a Parlament többek között:
–
megjegyezte, hogy a Hatóság számára ténylegesen rendelkezésre bocsátott előirányzatok (210 000 000 EUR) egyértelműen alacsonyabbak voltak a költségvetésben szereplő összegnél, a Galileo program késedelmei miatt,
–
aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Számvevőszék a költségvetés végrehajtását illetően a következő hiányosságokat állapította meg: a működési tevékenységekre vonatkozó kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok alacsony felhasználási szintje (63% a kötelezettségvállalások és 51% a kifizetések esetében); egyértelmű kapcsolat hiánya a Hatóság munkaprogramja és a költségvetés között; se nem indokolt, se nem dokumentált átcsoportosítások; a beszedési utalványok ismétlődő késedelmes könyvelése; a költségvetés végrehajtásának következetlen bemutatása;
–
tudomásul vette a Számvevőszéknek a Galileo projekt eszközeire vonatkozó bírálatát, miszerint a Hatóság nem tudott elegendő információval szolgálni beszámolójában, mivel 2007 végéig nem készült lista az Európai Űrügynökség (ESA) birtokában lévő eszközökről;
Költségvetési és pénzügyi irányítás
1. sajnálja, hogy a Számvevőszék fenntartásokat fogalmazott meg a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízhatóságára és az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozó megbízhatósági nyilatkozatában;
2. megállapítja, hogy a Hatóság úgy döntött, az eredmények bemutatásakor figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a Galileo és az EGNOS program hatósági irányítása megszűnik, miután – a tervek szerint – a Hatóság az eszközöket, illetve pénzeszközöket véglegesen átadta a Bizottságnak 2008. első negyedévével bezárólag;
3. utal arra, hogy a 2008. július 9-i 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(14) 2008. július 25-én lépett hatályba, valamint hogy a Galileo és az EGNOS program irányítási feladatának a Bizottságra való átruházása ellenére a Bizottság 95 000 000 eurót utalt a Hatóság bankszámlájára 2008. december 24-én; sajnálja, hogy ennek megfelelő költségvetés-módosításra viszont nem került sor;
4. megállapítja, hogy a 683/2008/EK rendelet hatálybalépése után 2008-ban a Hatóság költségvetésének igen jelentős (a 2007-es 436 500 000 euróról 22 700 000 euróra történő) csökkentéséről született döntés;
5. aggódik amiatt, hogy jóllehet a 683/2008/EK rendelet értelmében a Bizottság feladata lett 2009. január 1-jétől az európai műholdas navigációs programok (EGNOS és Galileo) pénzeszközeinek kezelése és e programok végrehajtása, 2008 végéig még semmilyen tevékenység és semmilyen eszköz nem került át a Bizottsághoz, továbbá a Bizottság és a Hatóság közötti új hatáskörmegosztás nem tükröződik a vonatkozó éves beszámolókban; megtudta a Számvevőszéktől, hogy a Hatóságnak az 58 400 000 EUR összeget a Bizottság felé fennálló tartozásnak kellett volna tekintenie, nem pedig a Bizottságtól kapott előfinanszírozásként kellett volna feltüntetnie azt; megállapítja továbbá, hogy az Európai Űrügynökségnek fizetendő 55 600 000 eurónak nem kellett volna szerepelnie a beszámolóban, mivel ez az összeg az Európai Közösségeknek a Galileo és az EGNOS programhoz való hozzájárulása és a Bizottság hatáskörébe tartozik;
6. tudomásul veszi ugyanakkor a Hatóság válaszát, amelyben azzal indokolja eljárását, hogy a Bizottság hivatalosan megerősítette, hogy csak 2009. július 31-től számítva fogadja az átadott eszközöket, mivel 2009. június végéig nem született megállapodás a Bizottsággal az átadás módjáról;
7. utal a Számvevőszék 7/2009. sz. különjelentésében a Bizottsághoz mint a Galileo program új irányítójához intézett ajánlásokra;
Belső ellenőrzés
8. tudomásul veszi, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat (IAS) 2007 novemberében elvégezte a belső ellenőrzést, majd 2008 októberében és 2009 decemberében a nyomonkövetési ellenőrzéseket; megjegyzi, hogy az IAS által megfogalmazott, még végrehajtásra váró további két fontos ajánlás az érzékeny álláshelyekre és a munkaköri leírásokra vonatkozik;
o o o
9. utal a mentesítési határozatot kísérő, horizontális jellegű egyéb észrevételekre, amelyek az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2010. május 5-i állásfoglalásában(15) szerepelnek.
Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 683/2008/EK rendelete az európai műholdas navigációs programok (EGNOS és Galileo) végrehajtásának folytatásáról (HL L 196., 2008.7.24., 1. o.).
1.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (C7-0261/2009 – 2009/2187(DEC))
– tekintettel a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozásnak a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás 2008. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Közös Vállalkozás válaszaival együtt(1),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5829/2010 – C7-0060/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(2), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról szóló, 2007. március 27-i 2007/198/Euratom tanácsi határozatra(3), és különösen annak 5. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(4), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzatának 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7-0094/2010),
1. mentesítést ad a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás igazgatója számára a Közös Vállalkozás 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtása tekintetében;
2. észrevételeit az alábbi állásfoglalásban ismerteti;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot és az annak szerves részét képező állásfoglalást a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételükről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).
2.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról (C7-0261/2009 – 2009/2187(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozásnak a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás 2008. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Közös Vállalkozás válaszaival együtt(5),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5829/2010 – C7-0060/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre(6), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról szóló, 2007. március 27-i 2007/198/Euratom tanácsi határozatra(7), és különösen annak 5. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(8), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzatának 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7-0094/2010),
1. jóváhagyja a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).
3.Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása, a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatának szerves részét képező észrevételekkel (C7-0261/2009 – 2009/2187(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozásnak a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás 2008. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Közös Vállalkozás válaszaival együtt(9),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5829/2010 – C7-0060/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(10), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról szóló, 2007. március 27-i 2007/198/Euratom tanácsi határozatra(11), és különösen annak 5. cikkére,
– tekintettel a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás pénzügyi szabályzatára, amelyet a Közös Vállalkozás igazgatótanácsának 2007. október 22-i határozatával fogadtak el (a továbbiakban: ITER pénzügyi szabályzat),
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(12), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzatának 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7-0094/2010),
A. mivel a Számvevőszék megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott arról, hogy a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízható, és hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek,
B. mivel a Közös Vállalkozás kezdeti szakaszban van, és 2008 végéig még nem hozta létre teljes mértékben belső ellenőrzési és pénzügyi beszámolási rendszereit,
C. mivel az ITER pénzügyi szabályzat 75. cikke alapján a Közös Vállalkozásnak olyan belső könyvvizsgáló szolgálattal kell rendelkeznie, amely megfelel a nemzetközi könyvvizsgálói előírásoknak,
D. mivel az ITER pénzügyi szabályzat a költségvetési keretrendeleten alapul, amelyet a közelmúltban módosítottak, hogy összhangba hozzák az általános költségvetési rendeletben eszközölt változásokkal,
E. mivel a Közös Vállalkozás igazgatója 2008. február 28-án kikérte a Számvevőszék véleményét az ITER pénzügyi szabályzatról,
F. mivel 2008. októberben a Számvevőszék meghozta a 4/2008. sz. véleményt az említett szabályzatról,
Előirányzatok átvitele
1. tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék az eredménykimutatásban 57 600 000 EUR többletet talált, amely a 149 700 000 EUR felhalmozott bevétel 38%-át jelenti; hangsúlyozza különösen, hogy a többlet egy részét (32 200 000 EUR) átvitték a 2009-es pénzügyi évre; mindazonáltal tudomásul veszi a Közös Vállalkozás válaszát, amely szerint a Számvevőszék által jelzett alulköltés abból ered, hogy ez volt a Közös Vállalkozás Bizottságtól való pénzügyi függetlenségének első éve, valamint az ITER nemzetközi szervezet felállításában és egészében véve az Euratom fúziós programban bekövetkezett késedelmekből;
A kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos szabálytalanságok
2. megjegyzi, hogy a Számvevőszék által megvizsgált hat esetben a Közös Vállalkozás csak azt követően tett költségvetési kötelezettségvállalásokat is, hogy korábban már jogi kötelezettségeket vállalt; felhívja ennek megfelelően a Közös Vállalkozást, hogy e tekintetben is tartsa be a költségvetési rendeletet;
Az ITER pénzügyi szabályzat
3. üdvözli a Számvevőszék megállapítását, miszerint az ITER pénzügyi szabályzat alapvetően a költségvetési keretrendeletben és az általános költségvetési rendeletben meghatározott elveken alapul; megjegyzi mindazonáltal, hogy néhány konkrét változtatást kell tenni, beleértve a következőket illetően: a költségvetési elvek alóli kivételek, a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálatának szerepe, a tagok hozzájárulásainak késedelmes befizetése, a támogatások odaítélésének szabályai és az ITER pénzügyi szabályzat 133. cikkében meghatározott átmeneti rendelkezések;
Éves tevékenységi jelentés
4. kifejezetten javasolja, hogy a Közös Vállalkozás tartsa be az éves tevékenységi jelentésének benyújtására vonatkozóan a Számvevőszékkel egyetértésben megállapított határidőt;
Belső ellenőrzési rendszerek
5. kifejezetten javasolja, hogy a Közös Vállalkozás végezzen további munkát az informatikai eljárások és tevékenységek dokumentációját, valamint az informatikai kockázatok elemzését illetően;
6. tudomásul veszi, hogy a Közös Vállalkozás belső ellenőre 2009. július 1-jéig nem lépett hivatalba; gratulál mindazonáltal az ITER-nek, hogy a belső ellenőrzési előírások végrehajtására cselekvési tervet készített, és munkacsoportot hozott létre a terv végrehajtásának koordinálására és felügyeletére; hangsúlyozza továbbá, hogy az ITER adatvédelmi felelőst nevezett ki, és megtették a szükséges lépéseket az üzletmenet-folytonossági és adat-visszaállítási terv továbbfejlesztésére;
7. tudomásul veszi a Közös Vállalkozás nyilatkozatát, miszerint folyamatban van az alapul szolgáló valamennyi üzleti folyamat feltérképezése;
8. tudomásul veszi, hogy 2008-ban a Közös Vállalkozás 216 304,89 EUR kamatbevételt könyvelt el; a pénzügyi elszámolások és a kamatkifizetések mértéke alapján arra a következtetésre jut, hogy a Közös Vállalkozás tartósan magas készpénzállománnyal rendelkezik; megjegyzi, hogy 2008. december 31-én a Közös Vállalkozás készpénzállománya elérte az 58 980 569,87 EUR összeget; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogyan lehetne a készpénzállománnyal való szükségletorientált gazdálkodást bevezetni a Közös Vállalkozásnál, és milyen megközelítésbeli változtatásokra van szükség a Közös Vállalkozás készpénzállományának tartósan a lehető legalacsonyabban tartásához.
1.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata a SESAR Közös Vállalkozás 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (C7-0262/2009 – 2009/2188(DEC))
– tekintettel a SESAR Közös Vállalkozásnak a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek a SESAR Közös Vállalkozás 2008. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Közös Vállalkozás válaszaival együtt(1),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5829/2010 – C7-0060/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(2), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az új generációs európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer (SESAR) megvalósítása érdekében Közös Vállalkozás alapításáról szóló, 2007. február 27-i 219/2007/EK tanácsi rendeletre(3), és különösen annak 4b. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(4), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzatának 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A7-0077/2010),
1. mentesítést ad a SESAR Közös Vállalkozás ügyvezető igazgatója számára a Közös Vállalkozás 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtása tekintetében;
2. észrevételeit az alábbi állásfoglalásban ismerteti;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot és az annak szerves részét képező állásfoglalást a SESAR Közös Vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételükről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).
2.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata a SESAR Közös Vállalkozás 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárásáról (C7-0262/2009 – 2009/2188(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel a SESAR Közös Vállalkozásnak a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek a SESAR Közös Vállalkozás 2008. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Közös Vállalkozás válaszaival együtt(5),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5829/2010 – C7-0060/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(6), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az új generációs európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer (SESAR) megvalósítása érdekében Közös Vállalkozás alapításáról szóló, 2007. február 27-i 219/2007/EK tanácsi rendeletre(7), és különösen annak 4b. cikkére,
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(8), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzatának 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A7-0077/2010),
1. jóváhagyja a SESAR Közös Vállalkozás 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a SESAR Közös Vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).
3.Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása, a SESAR Közös Vállalkozás 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatának szerves részét képező észrevételekkel (C7-0262/2009 – 2009/2188(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel a SESAR Közös Vállalkozásnak a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Számvevőszéknek a SESAR Közös Vállalkozás 2008. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Közös Vállalkozás válaszaival együtt(9),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5829/2010 – C7-0060/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(10), és különösen annak 185. cikkére,
– tekintettel az új generációs európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer (SESAR) megvalósítása érdekében Közös Vállalkozás alapításáról szóló, 2007. február 27-i 219/2007/EK tanácsi rendeletre(11), és különösen annak 4b. cikkére,
– tekintettel a SESAR Közös Vállalkozás igazgatótanácsa által, 2007. július 3-án elfogadott pénzügyi szabályzatra (a továbbiakban: a SESAR pénzügyi szabályzata),
– tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(12), és különösen annak 94. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzatának 77. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A7-0077/2010),
A. mivel a Számvevőszék megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott arról, hogy a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízható, és hogy az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek,
B. mivel a SESAR Közös Vállalkozást 2007. februárban hozták létre a SESAR (Single European Sky Air Traffic Management Research - Az egységes európai égbolttal kapcsolatos légiforgalmi irányítási kutatás) program működtetésére,
C. mivel a Közös Vállalkozás beindulási szakaszban van, és 2008 végéig még nem hozta létre teljes mértékben a belső ellenőrzési és pénzügyi beszámoló rendszerét,
D. mivel a Közös Vállalkozás tulajdonába kerül minden olyan tárgyi és immateriális eszköz, amelyeket létrehoz, vagy amelyeket számára átadnak a SESAR projekt fejlesztési szakaszában, a tagjaival kötött egyes megállapodásoknak megfelelően,
1. üdvözli a tényt, hogy a Számvevőszék a SESAR Közös Vállalkozás 2008-ra vonatkozó beszámolóját megbízhatónak találta, az annak alapjául szolgáló ügyleteket pedig egészében véve jogszerűeknek és szabályszerűeknek;
2. megállapítja, hogy a 2008. évi európai uniós költségvetésből a Közös Vállalkozás 250 000 000 EUR kötelezettségvállalási és 100 900 000 EUR kifizetési előirányzatot kapott;
3. tisztában van azzal, hogy 2007–2008 beindulási időszak volt a Közös Vállalkozás számára, és hogy a Közös Vállalkozás alapító okiratát módosító új 1361/2008/EK tanácsi rendeletet(13) csak 2008. december 16-án fogadták el, továbbá hogy késedelmet szenvedett az Eurocontrol kezdeti hozzájárulásának kifizetése;
Az évenkéntiség költségvetési alapelvének megszegése
4. megjegyzi, hogy a Közös Vállalkozás igazgatótanácsa 2008. áprilisban elfogadta a 2007. augusztustól 2008. decemberig terjedő időszakra szóló végleges költségvetést, és hogy a döntés nem állt összhangban az évenkéntiség elvével;
A költségvetés végrehajtása
5. rámutat arra, hogy a Közös Vállalkozás igazgatótanácsa által 2008. áprilisban elfogadott végleges költségvetés messzemenően irreálisnak bizonyult, amit a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok 1%-os, illetve 17%-os végrehajtási aránya is mutat;
6. sajnálja, hogy számos esetben a tranzakciók ellenőrzése nem működött megfelelően, és hogy nem hoztak létre megfelelő belső ellenőrzési rendszert a szerződésekre és beszerzésekre vonatkozóan;
Az eszközök könyvelése
7. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az alacsony felhasználási rátákkal szemben a Közös Vállalkozás az év végén jelentős összegekkel rendelkezett bankszámlákon letétben, megsértve ezáltal a költségvetési egyensúly elvét;
8. kifejezetten javasolja, hogy a Közös Vállalkozás dolgozzon ki számviteli politikát a projekt fejlesztési szakaszában keletkező eszközök tekintetében;
A SESAR pénzügyi szabályzata
9. üdvözli, hogy a Számvevőszék véleményt kíván adni a SESAR igazgatótanácsa által, 2007. júliusban elfogadott pénzügyi szabályzatról; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az említett szabályzat összhangban álljon a közösségi szervekre vonatkozó költségvetési keretrendelettel, és osztja a Számvevőszék véleményét, miszerint be kell fejezni a költségvetés végrehajtására és a beszámoló bemutatására, a közbeszerzési eljárásokra és a belső ellenőrzési funkcióra vonatkozó rendelkezések kidolgozását; megjegyzi továbbá, hogy a Közös Vállalkozásnak el kell fogadnia a pénzügyi szabályzatának végrehajtási szabályait;
Az éves tevékenységi jelentés
10. kifejezetten javasolja, hogy a Közös Vállalkozás tartsa be az éves tevékenységi jelentésének benyújtására vonatkozóan a Számvevőszékkel egyetértésben megállapított határidőt;
Belső ellenőrzési rendszerek
11. megjegyzi, hogy 2009. januárig nem hoztak létre a vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelő belső ellenőrzési szolgálatot; felhívja a Közös Vállalkozást, hogy sürgősen hozzon létre megfelelő belső ellenőrzési rendszereket is a közbeszerzéssel kapcsolatban; különösen hangsúlyozza katasztrófa helyreállítási terv és adatvédelmi politika kidolgozásának fontosságát;
12. tudomásul veszi, hogy a 2008-as pénzügyi évre vonatkozóan a Közös Vállalkozás 148 370 EUR kamatbevételt könyvelt el; az éves beszámoló és a kamatkifizetések összege alapján arra a következtetésre jut, hogy a Közös Vállalkozás tartósan magas készpénzállománnyal rendelkezik; megjegyzi, hogy 2008. december 31-én a Közös Vállalkozás készpénzállománya 116 007 569 EUR összegű volt; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, miként lehet biztosítani, hogy a Közös Vállalkozás érvényesítse a tényleges igényeken alapuló készpénzgazdálkodás elvét, és milyen megközelítésbeli változtatásokra van szükség annak biztosítására, hogy a Közös Vállalkozás készpénzállományát hosszú távon a lehető legalacsonyabban tartsák;
13. megjegyzi továbbá, hogy az igazgatótanács elmulasztotta elkészíteni a 2008-ra vonatkozó létszámtervet.
Az Európai Parlament 2010. május 5-i jogalkotási állásfoglalása a hordozható nyomástartó berendezésekről (COM(2009)0482 – C7-0161/2009 – 2009/0131(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottságnak az Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2009)0482),
– tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 71. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0161/2009),
– tekintettel az Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, „A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének a folyamatban lévő intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásairól ”című bizottsági közleményre (COM(2009)0665),
– tekintettel az EU működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére és 91. cikkére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2010. február 17-i véleményére,
– a Régiók Bizottságával történt konzultációt követően,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A7-0101/2010),
1. jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát;
2. tudomásul veszi az ezen jogalkotási állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatot;
3. felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.
Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2010. május 5-én került elfogadásra a szállítható nyomástartó berendezésekről és a 76/767/EGK, 84/525/EGK, 84/526/EGK, 84/527/EGK és a 1999/36/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2010/.../EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 2010/35/EU irányelv.)
MELLÉKLET
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság nyilatkozata az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkéről
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság kijelenti, hogy ezen rendelet rendelkezései nem befolyásolják az intézményeknek az EUMSz 290. cikke alkalmazásával kapcsolatos jövőbeli álláspontjait, sem pedig az ilyen rendelkezéseket tartalmazó egyedi jogalkotási aktusokat.
Az Európai Parlament 2010. május 5-i jogalkotási állásfoglalása a légiközlekedés-védelmi díjakról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2009)0217 – C7-0038/2009 – 2009/0063(COD))
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2009)0217),
– tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 80. cikkének (2) bekezdésére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0038/2009),
– tekintettel a Bizottságnak „A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének a folyamatban lévő intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásairól” című, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett közleményére (COM(2009)0665),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére és 100. cikkének (2) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2009. november 5-i véleményére,
– tekintettel a Régiók Bizottságával folytatott konzultációra,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A7-0035/2010),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2010. május 5-én került elfogadásra a légiközlekedés-védelmi díjakról szóló 2010/.../EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel
(1) Az európai repülőterek légiközlekedés-védelmének biztosítása alapvetően állami feladat. ▌Egységes keretre van ▌szükség a légiközlekedés-védelmi díjak alapvető összetevőinek és meghatározásuk módjának szabályozásához, mivel annak hiányában a díjakat megállapító szervek és a repülőtér használói közötti kapcsolatot szabályozó alapkövetelmények teljesítése nem biztosított.
(2) A léginavigációs szolgáltatások tekintetében a díjak beszedésének, valamint a földi kiszolgálásnak a kérdésével a léginavigációs szolgálatok közös díjszámítási rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 6-i 1794/2006/EK bizottsági rendelet(3) és a közösségi repülőterek földi kiszolgálási piacára való bejutásról szóló, 1996. október 15-i 96/67/EK tanácsi irányelv(4) már foglalkozott.
(3) A repülőtér használói számára alapvető fontosságú, hogy rendszeres tájékoztatást kapjanak a díjakat megállapító vagy alkalmazó szervtől a légiközlekedés-védelmi díjak kiszámítási módjáról és alapjáról. A repülőtér használói ezen információk birtokában alkothatnak képet a – például a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(5) és annak végrehajtási szabályaiban említett – légiközlekedés-védelmi költségekről és a kapcsolódó beruházások hatékonyságáról, valamint a hatóságok részéről védelmi célokra előirányzott támogatásokról. Ahhoz, hogy a díjakat megállapító vagy alkalmazó illetékes szerv megfelelően felmérhesse, hogy a jövőben milyen jellegű beruházásokra lesz szükség, arra kell kötelezni a repülőtér használóit, hogy időközönként megosszák az illetékes szervvel a működési előrejelzéseiket, fejlesztési terveiket, valamint különleges igényeiket és kívánságaikat.
(4) Mivel az Unión belül több különböző módszer létezik a védelmi költségeket fedező díjak finanszírozására vagy kiszámítására és kivetésére, indokolt egységesíteni a védelmi díjak kiszabásának alapját azokon az uniós repülőtereken, ahol a védelmi költségek a légiközlekedés-védelmi illetékben jelennek meg. Ezeken a repülőtereken az illetéknek a védelmi költségekhez kell kapcsolódnia, számításba véve e költségek bárminemű közfinanszírozását is bármely haszon elkerülése, valamint az érintett repülőtereken nyújtandó fenntartható és költséghatékony biztonsági szolgáltatások és létesítmények biztosítása érdekében.
(5) A nemzeti légiközlekedés-védelmi intézkedések használatát illetően jóval magasabb fokú átláthatóságot szükséges biztosítani, mint amilyet a 300/2008/EK rendelettel összhangban megállapított közös alapkövetelmények előírnak.
(6) Minden olyan tagállamban, ahol a repülőtereken légiközlekedés-védelmi díjat számítanak fel, független felügyeleti hatóságnak kell biztosítania ezen irányelv megfelelő és hatékony alkalmazását. A hatóságnak rendelkeznie kell a feladatai ellátásához szükséges minden erőforrással a személyi állomány, a szakértelem és a pénzügyi eszközök tekintetében.
(7)A tagállamok részére lehetővé kell tenni, hogy egy adott repülőtér-hálózatra vagy a repülőterek egyéb csoportjára vonatkozóan – beleértve az ugyanazon várost vagy agglomerációt kiszolgáló repülőtereket – közös díjszabási rendszert alkalmazzanak.
(8)A légiközlekedés-védelmi díjak költségarányosságára vonatkozó számítások során objektív kritériumokat kell alapul venni, így például a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) vonatkozó dokumentumaiban meghatározott kritériumokat, amelyek az utasok számának vagy a repülőgép maximális felszállósúlyának vagy e két tényező kombinációjának használatát ajánlják.
(9) Mivel a tervezett intézkedés célját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, mert nemzeti szinten nem állítható fel egységes légiközlekedés-védelmi rendszer az egész Unióban, és ezért az intézkedés léptéke és hatásai miatt ezen célok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
Tárgy
(1) Ezen irányelv közös alapelveket határoz meg az uniós repülőterek légiközlekedés-védelmi díjainak kivetésére vonatkozóan.
(2) Az irányelv valamennyi olyan repülőtérre alkalmazandó, amely a Szerződés rendelkezéseinek hatálya alá tartozó területen található és a kereskedelmi forgalom számára nyitott.
Ez az irányelv nem alkalmazandó sem az 1794/2006/EK rendelet szerint az útvonalszolgálatért és a terminál léginavigációs szolgáltatásaiért járó díjazásra, sem pedig a 96/67/EK irányelv mellékletében említett földi kiszolgálásért járó díjazásra.
2. cikk
Fogalommeghatározások
Ezen irányelv alkalmazásában:
a)
„repülőtér”: minden olyan földterület, amelyet kifejezetten repülőgépek leszállásához, felszállásához és manőverezéséhez alakítottak ki, beleértve azon kapcsolódó létesítményeket, amelyekre a fenti műveleteknél a repülőgépek forgalma és kiszolgálása során szükség lehet, valamint a kereskedelmi légi közlekedés kiszolgálásához szükséges létesítményeket is;
b)
„repülőtér-üzembentartó”: az a szervezet, amelynek önálló vagy más tevékenységekkel együtt végzett feladata a nemzeti jogszabályok és szabályzatok értelmében a repülőtéri infrastruktúra igazgatása és kezelése, valamint egy adott repülőtéren a műveletekben részt vevők tevékenységének összehangolása és ellenőrzése;
c)
„repülőtér-hálózat”: egy tagállamon belül több olyan repülőtér, amelyeket az illetékes nemzeti hatóság által kijelölt repülőtér-irányító szerv üzemeltet;
d)
'illetékes szerv„: az a repülőtér-irányító szervezet vagy az az egyéb szerv vagy hatóság, amely az uniós repülőtereken a légiközlekedés-védelmi díjak szintjének és struktúrájának alkalmazásáért és/vagy megállapításáért felelős;
e)
„a repülőtér használója”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely utasokat, postai küldeményeket és/vagy árut szállít légi úton egy adott repülőtérről, illetve egy adott repülőtérre;
f)
„légiközlekedés-védelmi díj”: kifejezetten a polgári légi közlekedést érintő jogellenes cselekmények elleni védelmi intézkedések költségeinek fedezetére szolgáló illeték, amelyet valamely testület, repülőtér vagy repülőtér-használó szed be különböző formákban. A légi közlekedés védelmének ezen költségeihez tartozhatnak a 300/2008/EK rendelet alkalmazásának biztosítása vagy a kapcsolódó szabályozási és felügyeleti intézkedések kapcsán a megfelelő hatóság által viselt költségek is;
g)
'a légi közlekedés védelme„: a polgári légi közlekedésnek a polgári légi közlekedés biztonságát veszélyeztető jogellenes cselekményekkel szembeni védelmét célzó intézkedések, valamint emberi és anyagi erőforrások összessége;
3. cikk
A megkülönböztetés tilalma
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a légiközlekedés-védelmi díjszabás ne tegyen különbséget se a repülőtér-használók, se a légi utasok között.
4. cikk
Repülőtér-hálózat
A tagállamok a repülőtér-hálózatok illetékes szervei számára engedélyezhetik olyan egységes és átlátható légiközlekedés-védelmi díjszabási rendszer bevezetését, amely a repülőtér-hálózat egészére kiterjed.
5. cikk
Egységes díjszabási rendszer
A tagállamok a Bizottság tájékoztatását követően és az uniós joggal összhangban az ugyanazon várost vagy agglomerációt kiszolgáló repülőterek illetékes szerve számára engedélyezhetik egységes és átlátható díjszabási rendszer alkalmazását, feltéve hogy minden egyes repülőtér teljes mértékben megfelel az átláthatóságra vonatkozóan, a 7. cikkben megállapított követelményeknek.
6. cikk
Konzultáció és megoldáskeresés
(1) A tagállamok feladata biztosítani, hogy az illetékes szerv a repülőtér légiközlekedés-védelmi szolgáltatásainak költségeivel kapcsolatban minden szükséges információt megkapjon.
(2) A tagállamok kötelező eljárás keretében biztosítják, hogy az illetékes szerv és a repülőtér használói vagy a repülőtér használóinak képviselői vagy szövetségei rendszeresen egyeztessenek egymással a légiközlekedés-védelmi díjszabás rendszereiről és a díjak mértékéről. E konzultációt évente legalább egyszer megtartják, kivéve ha erről a legutóbbi konzultáció alkalmával eltérően állapodnak meg. Amennyiben az illetékes szerv és a repülőtér használói között többéves megállapodás van hatályban, a konzultációkra az ilyen megállapodásban előírtak szerint kerül sor. A tagállamok fenntartják a jogot, hogy gyakoribb konzultációt kérjenek.
(3) Amennyiben az illetékes szerv módosítani kívánja a légiközlekedés-védelmi díjszabás rendszerét vagy mértékét, legalább négy hónappal a változtatások hatályba lépése előtt köteles azok indokolását is tartalmazó javaslatot terjeszteni a repülőtér használói vagy azok képviselői vagy társulásai elé. Az illetékes szerv egyeztet a javasolt változtatásokról a repülőtér használóival, és álláspontjuk figyelembevételével hozza meg döntését.
(4) Az illetékes szerv legalább 2 hónappal a változtatások hatályba lépése előtt nyilvánosságra hozza döntését. Ha az illetékes szerv nem tud megállapodásra jutni a repülőtér használóival a tervezett változtatásokról, a repülőtér-használók véleményének figyelembevételével meg kell indokolnia döntését.
(5)A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben nézeteltérés merül fel az illetékes szerv légiközlekedés-védelmi díjakra vonatkozó döntésével kapcsolatban, bármely fél kérheti a 10. cikkben említett független felügyeleti hatóság beavatkozását, amely megvizsgálja a díjrendszert vagy a légiközlekedés-védelmi díjak szintjét érintő módosítások indoklását.
(6)A tagállamok határozhatnak úgy, hogy nem alkalmazzák az (5) bekezdést azon légiközlekedés-védelmi díjszint- vagy díjszerkezet-módosításokkal kapcsolatban, amelyek esetében:
a)
a nemzeti jogszabályok szerint kötelező eljárás vonatkozik a légiközlekedés-védelmi díjak vagy maximális szintjük független felügyeleti hatóság általi meghatározására vagy jóváhagyására; vagy
b)
a nemzeti jogszabályok szerint kötelező eljárás vonatkozik arra, hogy a független felügyeleti hatóság rendszeresen vagy az érdekelt felek általi felkérésre megvizsgálja, hogy az ilyen repülőterek hatékony versenynek vannak-e kitéve. Amennyiben egy ilyen vizsgálat alapján a helyzet a hatékony verseny hiányát igazolja, a tagállam úgy határoz, hogy a légiközlekedés-védelmi díjakat vagy maximális szintjüket a független felügyeleti hatóság határozza meg vagy hagyja jóvá. Ez a határozat addig alkalmazandó, ameddig az e hatóság által végzett vizsgálat alapján szükséges.
A tagállamok által az e bekezdés céljaira alkalmazott eljárásoknak, feltételeknek és kritériumoknak relevánsnak, objektívnek, megkülönböztetésmentesnek és átláthatónak kell lenniük.
7. cikk
Átláthatóság
(1) A tagállamok biztosítják, hogy minden esetben, amikor a 6. cikk (2) bekezdésében említett konzultációra kerül sor, az illetékes szerv tájékoztassa a repülőtér használóit vagy azok képviselőit vagy szövetségeit azokról az elemekről, amelyek alapján az egyes repülőtereken felszámított összes légiközlekedés-védelmi díj szerkezetét és mértékét meghatározzák. A tájékoztatásnak legalább a következőkre ki kell terjednie:
a)
a felszámított légiközlekedés-védelmi díjakért cserébe nyújtott különböző szolgáltatások és infrastruktúra jegyzéke;
b)
a díjak kiszámításának módja;
c)
az átfogó költségszerkezet azon létesítmények és szolgáltatások tekintetében, amelyekre a légiközlekedés-védelmi díjak vonatkoznak;
d)
a ▌ légiközlekedés-védelmi díjakból befolyt bevétel és az általuk fedezett szolgáltatások összköltsége;
e)
a díjkivetésre jogosító szolgáltatások elvégzéséhez szükséges munkaerő összlétszáma;
f)
azon létesítmények és szolgáltatások állami hatóságok általi finanszírozása, amelyekre a légiközlekedés-védelmi díjak vonatkoznak;
g)
a díjak mértékében tervezett esetleges változások előrejelzése, figyelembe véve a javasolt beruházásokat, a forgalomnövekedést és a biztonsági fenyegetések megnövekedett szintjét;
h)
bármely olyan tervezett beruházás, amely jelentősen befolyásolhatja a biztonsági díjak szintjét.
(2) A tagállamok feladata biztosítani, hogy a repülőtér használói a 6. cikknek megfelelően minden konzultáció előtt tájékoztassák az illetékes szervet, különösen a következőkről:
a)
forgalmi előrejelzések;
b)
flottahasználattal és -összetétellel kapcsolatos előrejelzések;
c)
fejlesztési tervek az adott repülőtéren;
d)
igények az adott repülőtéren;
e)
a repülőtér használói által a repülőtérről induló utasokra kivetett légiközlekedés-védelmi díj összege, és tájékoztatás a fenti díjak meghatározásának alapjául szolgáló összetevőkről, az (1) bekezdés a)–h) pontjával összhangban.
(3)A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes testület és a repülőtér használói által kivetett légiközlekedés-védelmi díjak összegére vonatkozó információ a nyilvánosság számára hozzáférhető legyen.
(4)Az e cikk alapján átnyújtott információk a nemzeti jogra is figyelemmel bizalmas vagy gazdaságilag különleges információknak minősülnek, és ennek megfelelően kezelendők. Az értéktőzsdén jegyzett repülőtér-irányító szervezetek esetében különösen be kell tartani az értéktőzsdére vonatkozó előírásokat.
8. cikk
Szigorúbb intézkedések
(1) A ▌300/2008/EK rendelet 6. cikkének megfelelő szigorúbb intézkedések végrehajtásának kiegészítő költségeit a tagállamok állják.
▌
(2)A Bizottság hatásvizsgálatban felméri a légiközlekedés-védelmi díjak mértékének hatásait, mielőtt a 300/2008/EK rendelet 4. cikkének megfelelően intézkedéseket fogad el. A Bizottság konzultációt folytat a 300/2008/EK rendelet 17. cikke értelmében létrejött érdekelt felek tanácsadó csoportjával e hatásvizsgálat eredményeiről.
9. cikk
A légiközlekedés-védelmi díjak költségarányossága
A légiközlekedés-védelmi díjak kizárólag a védelemmel összefüggésben felmerülő költségek fedezésére fordíthatók. E költségek meghatározásához az egyes tagállamokban általánosan elfogadott számviteli és értékelési elvek szolgálnak alapul. A légiközlekedés-védelmi díjakból származó teljes bevétel nem haladja meg az adott repülőtér, repülőtér-hálózat vagy repülőtércsoport teljes légiközlekedés-védelmi költségeit.
A tagállamok ugyanakkor kötelesek külön könyvelni a következőket:
–
a védelmi műveletekre szánt létesítmények és berendezések finanszírozási költségei, számításba véve e létesítmények és berendezések valós értékcsökkenését;
–
a biztonsági fenyegetettség nemzeti és/vagy nemzetközi szintje;
–
a biztonsági személyzet és a védelmi műveletekre fordított kiadások;
–
a hatóságok részéről védelmi célokra előirányzott támogatások.
A légiközlekedés-védelmi díjak kiszámítására szolgáló költségalap nem foglalja magában azokat a költségeket, amelyeket a tagállamok az általánosabb biztonsági funkciók – például az általános rendőri feladatok, a hírszerzés és a nemzetbiztonság – biztosítása kapcsán viselnének.
10. cikk
Független felügyeleti hatóság
(1) A tagállamok független testületet – nemzeti független felügyeleti hatóságot – jelölnek ki vagy állítanak fel a meghozott intézkedések hiánytalan alkalmazásának biztosítására az ezen irányelvnek való megfelelés érdekében. Az említett hatóság lehet ugyanaz a szerv, mint amelyet valamely tagállam megbízott a repülőtéri díjakról szóló, 2009. március 11-i 2009/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(6) alkalmazásával.
(2)Ezen irányelv nem akadályozza meg, hogy a független felügyeleti hatóság saját felügyelete és teljes felelőssége mellett, továbbá a nemzeti joggal összhangban ezen irányelv végrehajtását más független felügyeleti hatóságokra delegálja, feltéve, hogy a végrehajtásra ugyanazon előírásoknak megfelelően kerül sor.
(3) A tagállamok azzal szavatolják a független felügyeleti hatóság függetlenségét, hogy jogilag megkülönböztetik és működésében függetlenítik minden illetékes szervtől és légi fuvarozótól. Azok a tagállamok, amelyek tulajdonosi vagy felügyeleti jogkörrel rendelkeznek egy repülőtér, repülőtér-üzembentartó vagy légi fuvarozó felett, biztosítják a szabályozási feladatkör tényleges szerkezeti elválasztását a tulajdonosi vagy felügyeleti tevékenységektől. A tagállamok biztosítják, hogy a független felügyeleti hatóság pártatlanul és átlátható módon gyakorolja hatáskörét.
(4) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a független felügyeleti hatóság nevéről és címéről, meghatározott feladatáról és felelősségi köréről, valamint a (3) bekezdésnek való megfelelés érdekében hozott intézkedésekről.
(5) A tagállamok biztosítják, hogy a légiközlekedés-védelmi díjakkal kapcsolatos esetleges véleményeltérések rendezéséhez megteszik az alábbi lépéseket:
a)
eljárást dolgoznak ki az illetékes szerv és a repülőtér használói közötti véleménykülönbségek feloldásához;
b)
meghatározzák a független felügyeleti hatóság megkeresésének feltételeit, különös tekintettel azon kérelmek elutasítási szempontjait illetően, amelyeket a hatóság nem tart megalapozottnak vagy dokumentumokkal megfelelően alátámasztottnak; és
c)
meghatározzák a véleményeltérések megoldáshoz vezető kezelésének kritériumait.
Ezeknek az eljárásoknak, feltételeknek és kritériumoknak megkülönböztetés-menteseknek, átláthatóknak és objektíveknek kell lenniük.
(6) A független felügyeleti hatóság éves jelentésben számol be tevékenységéről.
(7)Amennyiben nemzeti jogszabályainak megfelelően egy tagállam szabályozási vagy jogalkotási folyamatot alkalmaz a védelmi költségek szerkezetének vagy mértékének nemzeti szinten történő megállapítására és elfogadására, a légiközlekedés-védelmi díjak érvényességének vizsgálatáért felelős nemzeti hatóságok végzik a független felügyeleti hatóságnak az (1)-(6) bekezdésben meghatározott feladatait.
11. cikk
Jelentés és felülvizsgálat
(1) A Bizottság legkésőbb...-ig(7) jelentést, illetve adott esetben megfelelő javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv megvalósulását illetően.
(2) A tagállamok és a Bizottság együttműködnek ezen irányelv alkalmazása során, különösen az (1) bekezdésben említett jelentéshez szükséges információgyűjtés tekintetében.
(3)A Bizottság legkésőbb ...-ig(8)* jelentést nyújt be a légiközlekedés-védelem finanszírozásáról, amelyben megvizsgálja a légiközlekedés-védelmi költségek alakulását és a légiközlekedés-védelem finanszírozásának módszereit.
12. cikk
Átültetés a nemzeti jogba
(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek …(9) előtt megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint az e rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.
A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon fő rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
(3)A tagállam nem köteles megfelelni az (1) és (2) bekezdésnek, amennyiben az említett tagállamban egyik repülőtéren sem vetnek ki légiközlekedés-védelmi díjat, valamint a 11. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül.
13. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Az Európai Parlament 2010. május 5-i jogalkotási állásfoglalása a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatáról (átdolgozás) (COM(2009)0391 – C7-0111/2009 – 2009/0110(COD))
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2009)0391),
– tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 156. cikkének (1) bekezdésére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0111/2009),
– tekintettel az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, „A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének a folyamatban lévő intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásai” című bizottsági közleményre (COM(2009)0665),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére és 172. cikkének (1) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2009. november 4-i vélemény véleményére,
– tekintettel a Régiók Bizottságával folytatott konzultációra,
– tekintettel a jogi aktusok strukturáltabb átdolgozási technikáiról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra(1),
– tekintettel eljárási szabályzata 87. cikkének (3) bekezdésével összhangban a Jogi Bizottságnak a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottsághoz intézett 2009. december 11-i levelére,
– tekintettel eljárási szabályzata 87. és 55. cikkére,
– tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A7-0030/2010),
A. mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a szóban forgó javaslat a javaslatban akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévő szövegek változatlanul hagyott rendelkezéseinek tekintetében a javaslat ezek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,
1. elfogadja az alábbi álláspontot, figyelembe véve az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásait;
2. felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok parlamentjeinek.
Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2010. május 5-én került elfogadásra a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról szóló .../2010/EU európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására tekintettel (átdolgozás)
Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések bizonyos követelmények egyszerűsítése és a pénzügyi irányítással kapcsolatos bizonyos rendelkezések tekintetében ***I
Az Európai Parlament 2010. május 5-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK rendeletnek egyes követelmények egyszerűsítése és a pénzügyi irányításhoz kapcsolódó egyes rendelkezések tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2009)0384 – C7-0003/2010 – 2009/0107(COD))
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2009)0384),
– tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 161. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0003/2010),
– tekintettel a Bizottság által az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, a „Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének a folyamatban lévő intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásairól” című közleményre(COM(2009)0665),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére és 177. cikkére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2009. november 5-i véleményére,
– a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A7-0055/2010),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet ismét a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy ha a javaslat helyébe másik szöveget kíván léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok parlamentjeinek.
Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2010. május 5-én került elfogadásra az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezésekről szóló 1083/2006/EK rendeletnek egyes követelmények egyszerűsítése és a pénzügyi irányításhoz kapcsolódó egyes rendelkezések tekintetében történő módosításáról szóló .../2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 539/2010/EU rendelet.)
Áttérés a Lisszaboni Szerződésre: a függőben lévő jogalkotási javaslatok vizsgálata
225k
66k
Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének a folyamatban lévő intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásairól (COM(2009)0665) – „gyűjtőjavaslat”
– tekintettel a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésére,
– tekintettel „A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének a folyamatban lévő intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásai” című bizottsági közleményre (COM(2009)0665), és a hozzáfűzött kiegészítésre(COM(2010)0147),
– tekintettel a Miniszterek Tanácsa újabb konzultációval kapcsolatos 2010. március 23-i levelére,
– tekintettel a 2009. december 15-i plenáris ülésen elhangzott elnöki bejelentésre,
– tekintettel eljárási szabályzata 58. és 59. cikkére,
– tekintettel a Parlament új szerepéről és a Lisszaboni Szerződés végrehajtásával kapcsolatos felelősségeiről szóló 2009. május 7-i állásfoglalására(1) és különösen annak 75. bekezdésére,
– tekintettel az összes függőben lévő javaslat parlamenti bizottságok általi vizsgálatára és annak eredményére, amelyet a Bizottsági Elnökök Értekezlete 2010. február 8-án állított össze,
– tekintettel az Elnökök Értekezlete 2010. március 4-i határozatára, amely elfogadta a vizsgálat eredményét,
– tekintettel az elnöknek a 2010. április 14-i, a Miniszterek Tanácsa elnökének és az Európai Bizottság elnökének a COM(2009)0665 bizottsági közleményre válaszként küldött leveleire,
A. mivel az Európai Parlament ellenőrizte a Bizottság közleményének hiánytalan voltát, valamint pontosságát, különösen a jogalap és a Lisszaboni Szerződés értelmében követendő, a Bizottság jegyzékében feltüntetett eljárás tekintetében,
1. véleménye szerint a Lisszaboni Szerződés új jogi keretet hoz létre, amely elsősorban a jogalapban és/vagy a vonatkozó eljárásban bekövetkező változások révén befolyásolja a folyamatban lévő javaslatokat, és ezért ezen új jogi keret megfelelő figyelembevétele érdekében tudomásul veszi azon 10 eljárást tartalmazó jegyzéket, amelyek vonatkozásában új vagy módosított bizottsági javaslatot vagy – ahol az szükséges – a Miniszterek Tanácsa általi újbóli konzultációt kér, és kéri mindkét intézményt, hogy teljesítse ezeket a kéréseket;
–
Javaslat – A Tanács rendelete az EGK–Törökország Társulási Tanácsnak az Európai Közösségek tagállamai szociális biztonsági rendszerei török munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 3/80. számú határozatának az Európai Gazdasági Közösségen belüli végrehajtásáról, 1983/1101(CNS),
–
Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a kiegészítő nyugdíjjogosultságok hordozhatóságának javításáról, 2005/0214(COD),
–
Javaslat – A Tanács ajánlása a kutatási tevékenységek közös programozása révén a neurodegeneratív betegségek, különösen az Alzheimer-kór elleni küzdelemre irányuló intézkedésekről, 2009/0113(CNS),
–
Javaslat – A Tanács rendelete a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési mechanizmus létrehozásáról, 2009/0033(CNS),
–
Javaslat – A Tanács rendelete a szomáliai helyzet tekintetében egyes természetes és jogi személyekkel, szervezetekkel és testületekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések bevezetéséről, 2009/0114(CNS),
–
Javaslat – A Tanács rendelete a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról szóló 1104/2008/EK rendelet módosításáról, 2009/0136(CNS),
–
Javaslat – A Tanács rendelete a halászati erőforrások technikai intézkedések révén történő megóvásáról, 2008/0112(CNS),
–
Javaslat – A Tanács határozata az egyrészről az Európai Közösség, az Európai Szén- és Acélközösség és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről a Belarusz Köztársaság között a kereskedelemről és kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodás Európai Közösség általi megkötéséről, 1996/0053(CNS),
–
Javaslat – A Tanács határozata a trópusi faanyagokról szóló 2006. évi nemzetközi megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő aláírásáról és megkötéséről, 2006/0263(CNS),
–
Javaslat – A Tanács rendelete a 2100/94/EK rendeletnek a Közösségi Növényfajta-hivatal elnöke hivatali idejének tekintetében történő módosításáról, 2005/0078(CNS);
2. megerősíti álláspontját a Lisszaboni Szerződés értelmében konzultációs eljárásról rendes jogalkotási eljárásra, konzultációs eljárásról egyetértési eljárásra, hozzájárulási eljárásról egyetértési eljárásra változott alábbi 29 eljárás esetében:
–
Javaslat – A Tanács határozata az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről Costa Rica, El Salvador, Guatemala, Honduras, Nicaragua, és Panama közötti politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás megkötéséről, 2003/0266(CNS),
–
Javaslat – A Tanács határozata az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Andok Közösség és tagállamai, a Bolíviai, a Kolumbiai, az Ecuadori, a Perui Köztársaság és a Venezuelai Bolivári Köztársaság közötti politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás megkötéséről, 2003/0268(CNS),
–
Javaslat – A Tanács rendelete a Közösség leginkább rászoruló személyei részére történő élelmiszerosztás tekintetében a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK rendelet és a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 1234/2007/EK rendelet (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) módosításáról, 2008/0183(CNS),
–
Javaslat – A Tanács határozata a Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a MEDIA 2007 közösségi programban való részvétele feltételeinek meghatározásáról szóló audiovizuális megállapodás és záróokmány megkötéséről, 2007/0171(CNS),
–
Javaslat – A Tanács rendelete a 883/2004/EK rendelet és a(z) […] rendelet rendelkezéseinek harmadik országok e rendelkezések által csupán állampolgárságuk miatt nem érintett állampolgáraira való kiterjesztéséről, 2007/0152(CNS),
–
Javaslat – A Tanács határozata a tagállamoknak a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2007. évi halászati munkaügyi egyezményének (188. sz. egyezmény) az Európai Közösség érdekében történő megerősítésére való felhatalmazásáról, 2008/0107(CNS),
–
Javaslat – A Tanács határozata a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményhez kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv Európai Közösség által történő megkötéséről, 2008/0171(CNS),
–
Javaslat ‐ A Tanács határozata a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság Európai Unióhoz való csatlakozását követően Argentínát, Ausztráliát, Brazíliát, Kanadát, Kínát, Tajvan, Penghu, Kinmen és Matsu Független Vámterületet (Kínai Tajpej), Kolumbiát, Kubát, Ecuadort, Hongkongot (Kína), Indiát, Japánt, Koreát, Új-Zélandot, a Fülöp-szigeteket, Svájcot és az Egyesült Államokat illetően szükségessé vált kompenzációs kiigazításokra vonatkozó megállapodásoknak a GATS XXI. cikke alapján történő megkötéséről, 2007/0055(CNS),
–
Javaslat – A Tanács határozata az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti kereskedelemről és együttműködésről szóló keretmegállapodáshoz csatolt, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv aláírásáról, 2005/0121(CNS),
–
Javaslat – A Tanács határozata az egyrészről az Európai Közösség, az Európai Szén- és Acélközösség és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Türkmenisztán közötti, a kereskedelemre és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekre vonatkozó ideiglenes megállapodás Európai Közösség általi megkötéséről, 1998/0304(CNS),
–
Javaslat – A Tanács határozata az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Chilei Köztársaság között létrejött társulási megállapodáshoz a Bolgár Köztársaság és Románia európai uniós csatlakozásának figyelembevétele céljából csatolt második kiegészítő jegyzőkönyv aláírásáról, 2007/0083(AVC),
–
Javaslat – A Tanács határozata az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a CARIFORUM-államok közötti gazdasági partnerségi megállapodás megkötéséről, 2008/0061(AVC),
–
Javaslat – A Tanács határozata az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről Elefántcsontpart közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás megkötéséről, 2008/0136(AVC),
–
Javaslat – A Tanács határozata a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Gazdasági Térségben való részvételéről szóló megállapodás, valamint négy kapcsolódó megállapodás megkötéséről, 2007/0115(AVC),
–
Javaslat – A Tanács rendelete a 2007/2004/EK rendeletnek az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség ügyvezető igazgatója és ügyvezetőigazgató-helyettese hivatali idejének tekintetében történő módosításáról, 2005/0089(CNS),
–
Javaslat – A Tanács irányelve a vegetatív szőlő-szaporítóanyagok forgalmazásáról (kodifikált szöveg), 2008/0039(CNS),
–
Javaslat – A Tanács irányelve a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állat-egészségügyi ellenőrzésekről (kodifikált szöveg), 2008/0037(CNS),
–
Javaslat – A Tanács irányelve a harmadik országokból a Közösségbe behozott állatok állat-egészségügyi ellenőrzésére irányadó elvek megállapításáról (kodifikált szöveg), 2008/0253(CNS),
–
Javaslat – A Tanács rendelete a közösségi szabadalomról, 2000/0177(CNS),
–
Javaslat – A Tanács határozata az Európai Közösség és az Albán Köztársaság közötti, a légiközlekedési szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló megállapodás aláírásáról, 2005/0143(CNS),
–
Javaslat –– A Tanács határozata az Európai Közösség, valamint Bosznia és Hercegovina közötti a légiközlekedési szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló megállapodás aláírásáról, 2005/0140(CNS),
–
Javaslat – A Tanács határozata az Európai Közösség, valamint Szerbia és Montenegró közötti, a légiközlekedési szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló megállapodás aláírásáról, 2005/0141(CNS),
–
Javaslat – A Tanács határozata az Albán Köztársaság, a Bolgár Köztársaság, Bosznia és Hercegovina, az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Koszovói Közigazgatási Missziója, az Európai Közösség, a Horvát Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, a Norvég Királyság, Románia és Szerbia és Montenegró között európai közös légtér (ECAA) létrehozásáról szóló többoldalú megállapodás megkötéséről, 2006/0036(CNS),
–
Javaslat – A Tanács és az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott határozat az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság között létrejött euromediterrán légiközlekedési megállapodás megkötéséről, 2006/0048(CNS),
–
Javaslat – A Tanács és az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott határozat egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Amerikai Egyesült Államok közötti légiközlekedési megállapodás megkötéséről, 2006/0058(CNS),
–
Javaslat – A Tanács határozata az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között létrejött, a polgári repülés biztonságának szabályozásában való együttműködésről szóló megállapodás aláírásáról, 2007/0111(CNS),
–
Javaslat – A Tanács határozata a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) és az Európai Közösség között a légiközlekedés-védelmi ellenőrzésekről és a kapcsolódó kérdésekről létrejött együttműködési megállapodás megkötéséről, 2008/0111(CNS),
–
Javaslat ‐ A Tanács határozata az Alpesi Egyezmény közlekedés területén történő végrehajtásáról szóló jegyzőkönyvnek (közlekedési jegyzőkönyv) az Európai Közösség nevében történő aláírásáról, 2008/0262(CNS),
–
Javaslat – A Tanács határozata az Európai Közösségnek az 1999. június 3-i vilniusi jegyzőkönyvvel módosított, 1980. május 9-i nemzetközi vasúti fuvarozási egyezményhez (COTIF) való csatlakozásáról szóló megállapodás Európai Közösség általi megkötéséről, 2009/0121(CNS);
3. úgy határoz, hogy nem erősíti meg az alábbi négy eljárás során kialakult álláspontját, és hangsúlyozza, hogy újból az eredeti javaslat első olvasatához kíván folyamodni:
–
Javaslat – A Tanács határozata az Európai Közösségnek a Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökség (IRENA) alapokmányához történő csatlakozásáról és az ügynökség jogainak és kötelezettségeinek gyakorlásáról, 2009/0085(CNS),
–
Javaslat – A Tanács irányelve a 2003/109/EK irányelv hatályának a nemzetközi védelmet élvező személyekre történő kiterjesztése tekintetében a fenti irányelv módosításáról, 2007/0112(CNS),
–
Javaslat – A Tanács irányelve a harmadik országok állampolgárainak valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országokból származó, a tagállamok területén legálisan tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló tanácsi irányelv, 2007/0229(CNS),
–
Javaslat – A Tanács határozata a létfontosságú infrastruktúrák figyelmeztető információs hálózatáról (CIWIN), 2008/0200(CNS);
4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Miniszterek Tanácsának, a Bizottságnak és a tagállamok parlamentjeinek.
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés („EUMSz.”) 290. cikkére,
– tekintettel a jogszabályoknak az új komitológiai határozathoz való hozzáigazításáról szóló, a Bizottságnak címzett ajánlásokat tartalmazó 2008. szeptember 23-i állásfoglalására(1),
– tekintettel a Parlament új szerepéről és a Lisszaboni Szerződés végrehajtásával kapcsolatos felelősségeiről szóló 2009. május 7-i állásfoglalására(2),
– tekintettel 2009. november 24-i jogalkotási állásfoglalására a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárás szerint elfogadott egyes jogi aktusoknak az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás tekintetében történő, az 1999/468/EK tanácsi határozat szerinti kiigazításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról – Az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljáráshoz történő hozzáigazítás – Ötödik rész(3),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének végrehajtásáról szóló, 2009. december 9-i bizottsági közleményre (COM(2009)0673),
– tekintettel az Európai Parlament elnöke által az EUMSz. 290. és 291. cikkéről az Európai Bizottság elnökének küldött 2010. január 29-i levélre,
– tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,
– tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A7-0110/2010),
A. mivel a Lisszaboni Szerződés meghatározza a jogalkotási hatáskört, és bevezeti a normák hierarchiáját az Unió jogrendjébe, ezáltal erősítve az Unió demokratikus jellegét és ésszerűsítve jogrendjét; mivel a Lisszaboni Szerződés bevezeti a jogalkotási aktus új fogalmát, ami messzemenő következményekkel jár,
B. mivel a jogalkotási hatáskör egyik eleme az EUMSz. 290. cikkében szereplő azon lehetőség, hogy a jogalkotó jogalkotási aktusban (továbbiakban: „alap-jogiaktus”) felhatalmazást adjon a Bizottság részére saját hatásköre egy részének gyakorlására,
C. mivel a felhatalmazás kényes művelet, amelynek során a Bizottság olyan hatáskör gyakorlására kap utasítást, amely a jogalkotó saját szerepének szerves részét képezi; mivel a felhatalmazás vizsgálatának kiindulópontját ezért mindig a jogalkotó szabadságának kell képeznie,
D. mivel ez a felhatalmazáson alapuló hatáskör csak valamely jogalkotási aktus azon részeinek kiegészítésére vagy módosítására vonatkozhat, amelyeket a jogalkotó nem tart alapvetőnek; mivel a Bizottság által ennek eredményeképpen elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok általános hatályú nem jogalkotási aktusok lesznek; mivel az alap-jogiaktusban kifejezetten meg kell határozni a felhatalmazás célját, tartalmát, alkalmazási körét és időtartamát, és rögzíteni kell a felhatalmazásra vonatkozó feltételeket,
E. mivel a felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak jelentős vonzatai lesznek számos területen; mivel ezért – különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tekintetében – rendkívül fontos, hogy kidolgozásuk és elfogadásuk teljes mértékben átlátható módon történjen, amely a társjogalkotók számára ténylegesen lehetővé teszi, többek között szükség esetén nyilvános parlamenti vita keretében, hogy demokratikusan ellenőrizhessék a Bizottságra ruházott hatáskör gyakorlását,
F. mivel a jogalkotási felhatalmazás hatáskörének minden szempontja tekintetében a Parlamentnek egyenrangúnak kell lennie a Tanáccsal,
G. mivel a „Lámfalussy-eljárás” kikövezte az utat a felhatalmazás jelenlegi mechanizmusa előtt, amelyet teljes mértékben ellenőriz a jogalkotó; mivel a tagállamok kormányai képviselőinek konferenciája által 2007. július 23-án elfogadott, a Lisszaboni Szerződéshez csatolt 39. nyilatkozat elismerte a pénzügyi szolgáltatások területének sajátos jellegét; mivel a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok új rendszere semmiképpen nem áshatja alá a Parlament ezen a területen meglévő jogait, különösen a dokumentumok és információk korai átadása tekintetében,
H. mivel a felhatalmazás a jobb jogalkotás eszközének tekinthető, amelynek célja annak biztosítása, hogy a jogalkotás ugyanakkor egyszerű maradjon, és a jogszabályokat anélkül lehessen kiegészíteni és frissíteni, hogy ismételt jogalkotási eljárásokhoz kelljen folyamodni, miközben lehetőséget ad arra is, hogy a hatáskör és felelősség végső soron jogalkotó kezében maradjon,
I. mivel az EUMSz. végrehajtási intézkedésekre vonatkozó 291. cikkének megközelítésével ellentétben az EUMSz. 290. cikke nem tartalmaz jogalapot olyan horizontális jogi aktus elfogadására, amely meghatározza a felhatalmazásra alkalmazandó szabályokat és általános elveket; mivel ezeket a feltételeket ezért minden egyes alap-jogiaktusban meg kell határozni,
J. mivel a Bizottság beszámolási kötelezettséggel tartozik a Parlamentnek; mivel az intézményközi kapcsolatokért és az igazgatásért felelős biztos az Alkotmányügyi Bizottság előtt zajló, 2010. január 18-i meghallgatásán kötelezettséget vállalt arra, hogy szorosan együttműködik a Parlamenttel annak érdekében, hogy a Bizottság felhatalmazását a Parlament megelégedésére gyakorolja,
Az alap-jogiaktusban meghatározandó szempontok
1. úgy ítéli meg, hogy az EUMSz. 290. cikke szerinti felhatalmazás céljait, tartalmát, alkalmazási körét és időtartamát kifejezetten és aprólékos gondossággal meg kell határozni minden egyes alap-jogiaktusban;
2. hangsúlyozza, hogy az EUMSz. 290. cikke megadja a jogalkotónak a szabadságot, hogy megválassza az alkalmazandó ellenőrzési mechanizmus(oka)t; úgy ítéli meg, hogy a 290. cikk (2) bekezdésében említett két példa, a kifogás és a visszavonás ezért csupán szemléltető jellegű, és a felhatalmazás ellenőrzése más eszközök révén is elképzelhető, mint például minden egyes, felhatalmazáson alapuló jogi aktus Parlament és Tanács által történő kifejezett jóváhagyása, vagy a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló egyes jogi aktusok hatályon kívül helyezésének lehetősége;
3. mindazonáltal azon a véleményen van, hogy az EUMSz. 290. cikkének (2) bekezdésében említett két lehetséges feltétel, a kifogás és a visszavonás tekinthető a legszokásosabb módszernek a felhatalmazáson alapuló hatáskör Bizottság általi gyakorlásának ellenőrzésére, és mindkettőt bele kell foglalni minden alap-jogiaktusba;
4. véleménye szerint a jogalkotó által megállapított ellenőrzési mechanizmusoknak tiszteletben kell tartaniuk az uniós jog egyes általános elveit, és különösen az alábbi feltételeknek kell megfelelniük:
–
legyenek egyszerűek és könnyen érthetőek,
–
biztosítsák a jogbiztonságot,
–
tegyék lehetővé a Bizottság számára, hogy felhatalmazáson alapuló hatáskörét hatékonyan gyakorolja, és
–
tegyék lehetővé a jogalkotó részére, hogy megfelelően figyelemmel kísérje a felhatalmazáson alapuló hatáskör gyakorlását;
5. úgy ítéli meg, hogy a Parlament kifogás emeléséhez való jogának gyakorlását szükségszerűen meghatározza parlamenti szerepe és munkavégzési helyei; úgy ítéli meg, hogy a kifogás emelése vonatkozásában nincs szükség valamennyi jogi aktusra vonatkozó rögzített határidő meghatározására, és hogy ezt az időtartamot eseti alapon, a kérdések összetettségét figyelembe véve kell megállapítani minden egyes alap-jogiaktusnál, és elegendőnek kell lennie arra, hogy a nem vitatott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok indokolatlan késleltetése nélkül lehetővé tegye a felhatalmazás hatékony ellenőrzését;
6. úgy ítéli meg, hogy magában az alap-jogiaktusban előírt sürgősségi eljárást különösen kivételes, például biztonsági kérdéseket érintő esetekben, illetve egészségügyi vagy humanitárius válságok esetében kellene alkalmazni;
7. úgy véli azonban, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok gyors elfogadását igénylő helyzetek nagy többségét – kellően indokolt esetekben, a Bizottság kérését követően – a Parlament és Tanács kifogásról való korai lemondásán alapuló rugalmas eljárás keretében lehetne kezelni;
8. fenntartja, hogy a felhatalmazás időtartama nem lehet határozatlan, figyelembe véve azt a tényt, hogy a felhatalmazást bármikor vissza lehet vonni; azonban azon a véleményen van, hogy a Bizottság kifejezett kérésére adott korlátozott időtartamú felhatalmazás lehetőséget adhatna időszakos megújításra; úgy ítéli meg, hogy a felhatalmazás csak akkor újítható meg, ha sem a Parlament, sem a Tanács nem emel kifogást az adott határidőn belül;
9. erősen ellenzi, hogy az alap-jogiaktusokba olyan rendelkezések kerüljenek be, amelyek a jogalkotóra az EUMSz. 290. cikkében már szereplőkön kívül további kötelezettségeket rónak;
Gyakorlati intézkedések
10. úgy ítéli meg, hogy bizonyos gyakorlati szabályokat jobban össze lehetne hangolni egy intézmények közötti – esetlegesen intézményközi megállapodás formájában létrejövő – közös megegyezés keretében, amely többek között az alábbiakra terjedne ki:
–
tanácskozás a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során,
–
kölcsönös információcsere, különösen visszavonás esetén,
–
szabályok a dokumentumok megküldésére vonatkozóan,
–
minimális időszakok a Parlament és a Tanács kifogására,
–
határidők számítása,
–
a jogi aktusok közzététele a Hivatalos Lapban az eljárás különböző szakaszaiban;
11. hangsúlyozza, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során a Bizottságnak:
–
biztosítania kell az információk és a megfelelő dokumentumok korai és folyamatos megküldését a Parlament illetékes bizottságai számára, beleértve a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok egymást követő tervezeteit és minden beérkezett észrevételt is; erre a célra egy tökéletesített digitális információs rendszer modelljeként fel lehetne használni a meglévő komitológiai nyilvántartást;
–
hozzáférést kell biztosítania a Parlament számára a kapcsolódó előkészítő ülésekhez, eszmecserékhez és konzultációkhoz;
12. véleménye szerint a visszavonás előtti információcserének az átláthatóság, az előzékenység és az érintett intézmények közötti őszinte együttműködés jegyében kellene zajlania, ezáltal biztosítva, hogy minden intézmény kellő időben, teljes mértékben tisztában legyen a visszavonás lehetőségével; mindazonáltal feleslegesnek és zavarónak tartaná olyan külön jogi kötelezettség bevezetését az alap-jogiaktusokban, amely bizonyos jogi aktusok elfogadásának az EUMSz. 296. cikkében szereplő, minden jogi aktusra alkalmazandó általános követelményen túl történő indokolását írná elő;
13. javasolja, hogy egy esetleges jövőbeli megállapodás határozza meg a kifogásra rendelkezésre álló minimális időtartamot, tisztázva, hogy ezt nem kényszernek kell tekinteni, hanem csupán olyan minimumnak, amelynél rövidebb idő esetén a Parlament demokratikus ellenőrzése jelentéktelenné válna; úgy ítéli meg, hogy a kifogás emelésére legalább két hónapos időtartamot kellene biztosítani, amelyet a Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére további két hónappal meg lehetne hosszabbítani; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a kifogás emelésére meghatározott időszak hosszának a felhatalmazáson alapuló jogi aktus jellegétől kell függnie;
14. bármely jövőbeli megállapodással összefüggésben ragaszkodik hozzá, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vizsgálatának különböző időszakai csak akkor indulhatnak, ha a Bizottság minden nyelvi változatot továbbít, és megfelelően figyelembe kell venniük a Parlament jogalkotási szüneteit és választási időszakait;
15. bármely jövőbeli megállapodással összefüggésben hangsúlyozza, hogy a kifogásolási jog hatálya alá tartozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat csak a Hivatalos Lapban lehet közzétenni, így a kifogás emelésére rendelkezésre álló időtartam lejárta után lépnek hatályba, kivéve a kifogásról való korai lemondás esetén; úgy ítéli meg, hogy felesleges kifejezetten kötelezni a Parlamentet és a Tanácsot arra, hogy minden alap-jogiaktusban közzétegyék az annak ellenőrzése során hozott határozatokat, hogy a Bizottság hogyan gyakorolja a felhatalmazáson alapuló hatáskört;
Záró megjegyzések
16. felhívja minden bizottságát, hogy cseréljék egymással, és rendszeresen frissítsék bevált gyakorlataikat, és hozzanak létre mechanizmust annak biztosítására, hogy a Parlament EUMSz. 290. cikke szerinti gyakorlatai a lehető legkövetkezetesebbek legyenek; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az egyes parlamenti bizottságok sajátos jellegüknek megfelelően szervezzék munkájukat, és használják ki felhalmozott szakértelmüket;
17. kéri a parlamenti adminisztrációt, hogy az erőforrások (költségvetési szempontból semleges hatású) átcsoportosítása révén gondoskodjon az EUMSz. 290. cikkével összefüggő feladatok ellátásához nyújtott megfelelő támogatás biztosítása érdekében szükséges álláshelyekről; intézményi megközelítést szorgalmaz az átruházott hatáskörök kialakítására rendelkezésre álló adminisztratív struktúrák és humán erőforrások felmérése érdekében;
18. sürgeti a Bizottságot, hogy prioritásként terjessze elő azokat a jogalkotási javaslatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a közösségi vívmányokat az EUMSz. 290. és 291. cikkeiben foglalt rendelkezésekhez igazítsák; az EUMSz. 290. cikke tekintetében úgy véli, hogy a kiigazítást nem szabad azokra az intézkedésekre korlátozni, amelyekkel korábban az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás keretében foglalkoztak, hanem minden megfelelő általános hatályú intézkedésre ki kell terjednie, függetlenül a döntéshozatali eljárástól vagy a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése előtt rájuk alkalmazandó komitológiai eljárástól;
19. kitart amellett, hogy elsődleges prioritásként azon politikai területek közösségi vívmányait kell kiigazítani, amelyek a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését megelőzően nem estek az együttdöntési eljárás hatálya alá; szorgalmazza ezek egyenkénti vizsgálatát oly módon, hogy biztosított legyen különösen az, hogy minden olyan megfelelő általános hatályú intézkedést, amelyet korábban a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat(4) 4. és 5. cikke szerint fogadtak el, felhatalmazáson alapuló jogi aktusként definiáljanak;
20. úgy véli, hogy a jogalkotó előjogainak teljes körű megőrzése érdekében akár a fent említett kiigazítás során, akár a javaslatok rendes jogalkotási eljárás keretében történő kezelésekor külön figyelmet kell fordítani az EUMSz. 290. és 291. cikkének mindenkori alkalmazására és az egyik, illetve a másik cikk alkalmazásának gyakorlati következményeire; kitart amellett, hogy a társjogalkotóknak hatásköre legyen annak eldöntéséhez, hogy a korábban az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás keretében elfogadott ügyeket az EUMSz. 290. cikke alapján vagy a rendes jogalkotási eljárás keretében lehessen elfogadni;
o o o
21. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.
Javaslatok és stratégiai célkitűzések az Európai Unió tengeri szállítási politikájának vonatkozásában a 2018-ig terjedő időszakra
237k
77k
Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása az Európai Unió 2018-ig terjedő időszakra szóló tengeri szállítási politikájára vonatkozó javaslatokról és stratégiai célkitűzésekről (2009/2095(INI))
– tekintettel a Bizottság 2009. január 21-i, „Javaslatok és stratégiai célkitűzések az Európai Unió tengeri szállítási politikájának vonatkozásában a 2018-ig terjedő időszakra” című közleményére (COM(2009)0008) (a továbbiakban „az EU 2018-ig terjedő tengeri szállítási politikájáról szóló közlemény”),
– tekintettel a Bizottságnak „Az Európai Unió integrált tengerpolitikája” című, 2007. október 10-i közleményére (COM(2007)0575),
– tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,
– tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A7-0114/2010),
A. mivel az európai hajózási vállalatok jelentős mértékben járulnak hozzá az európai gazdasághoz, ugyanakkor globális környezetben kell versenyezniük,
B. mivel fontosak az életerős európai tengerészeti ágazat megőrzésére és fejlesztésére irányuló strukturális és integrált intézkedések, és azoknak fokozniuk kell a tengeri szállítási és a kapcsolódó ágazatok versenyképességét, miközben integrálják a fenntartható fejlődés és a tisztességes verseny követelményeit is,
C. figyelembe véve, hogy elengedhetetlen szükség van arra, hogy a tengerhajózási pályák vonzóvá váljanak a fiatalok számára, és ők meg is maradjanak a pályán, és a tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról szóló nemzetközi egyezmény (az STCW-egyezmény) küszöbönálló felülvizsgálata nyomán javulnia kell az európai tengerhajózási szakemberek képzettségi szintjének,
D. mivel minden európai politikai terület számára az éghajlatváltozás jelenti a 21. század legnagyobb kihívását,
E. mivel a tengerhajózás viszonylag környezetbarát szállítási mód, amelyben számos további lehetőség rejlik arra, hogy a jelenleginél is tisztábbá váljon; mivel a hajók, valamint a kikötői infrastruktúra szénlábnyomának fokozatos csökkentésével részt kell vállalnia az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében hozott erőfeszítésekben,
F. mivel a kikötők, a hajótulajdonosok, valamint a szárazföldi és a tengeri személyzet számára a biztonság a legfontosabb szempont; mivel a biztonsági intézkedéseknek a kikötőben és a hajók fedélzetén érvényesülő munkakörülmények mellett a parti és a tengeri környezet védelmét is figyelembe kell venniük,
G. mivel az Ádeni-öbölben, Szomália partjainál és a nemzetközi vizeken az európai halász-, kereskedelmi és utasszállító hajók ellen továbbra is bűncselekményeket követnek el,
H. mivel az európai tengerészeti ágazat vezető szerepet tölt be a világban, és ezt a vezető szerepet hosszú távon csak innovációval lehet – és kell – biztosítani,
I. mivel a döntéseket a megfelelő irányítási szinten kell meghozni, lehetőleg globális, szükség esetén európai szinten,
Általános megállapítások
1. üdvözli a 2018-ig terjedő időszakra szóló tengeri szállítási politikáról szóló közleményt;
2. hangsúlyozza a tengeri szállítási ágazat utasok, alapanyagok, energetikai áruk és termékek szállítójaként, valamint a tágabb értelemben vett tengeri tevékenységek csoportjának (hajózási ágazat,logisztika, kutatás, turizmus, halászat és akvakultúra, valamint oktatás) központi elemeként betöltött szerepének fontosságát az európai gazdaságban;
3. hangsúlyozza, hogy az EU tengerpolitikájának figyelembe kell vennie azt, hogy a tengeri szállítási ágazat nem csak az Unión belül, hanem elsősorban globális versenytársakkal versenyez; emellett hangsúlyozza a tengeri szállítás szállítási ágazaton belüli növekedésének jelentőségét az EU-n belül és kívül;
4. reményét fejezi ki, hogy az EU tengerészeti szakpolitikáinak kialakítása a jövőben az „egységes európai tenger” gondolatának keretében történik majd, és következésképpen felkéri a Bizottságot a közös tengeri térség részét képező európai tengeri szállítási politika kidolgozására;
A piac
5. felhívja a Bizottságot az olcsó lobogókkal való visszaélés elleni küzdelem folytatására;
6. ezért sürgeti a tagállamokat, hogy többek között adókönnyítésekkel (például hajóűrtartalom-adók rendszerével), valamint a tengerészeknek és a hajótulajdonosoknak nyújtott adókönnyítésekkel ösztönözzék lobogóik használatát, és támogassák a partjaikon található tengeri klasztereket;
7. véleménye szerint a tengerészeti ágazatnak – bármely más gazdasági ágazathoz hasonlóan – kezdetben az állami támogatásokra vonatkozó szabályozás hatálya alá kell tartoznia; az állami támogatás azonban egyedi esetekben kivételes alapon engedélyezhető, amennyiben azt átlátható és nyomon követhető módon, ideiglenesen alkalmazzák;
8. úgy véli, hogy a tengeri szállítási ágazatnak nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatást (amelynek hatálya 2011-ben lejár) meg kell tartani és ki kell bővíteni, tekintve, hogy jelentős mértékben hozzájárult az európai tengerhajózási ágazat nemzetközi versenyképességének megőrzéséhez, és képessé tette arra, hogy sikeresen szálljon szembe a harmadik országok részéről folytatott, gyakran tisztességtelen versennyel, megőrizze vezető szerepét a világban, és ennek folytán az iránymutatás hozzájárult a tagállamok gazdaságainak megszilárdításához;
9. felszólítja a Bizottságot, hogy 2010 folyamán nyújtsa be a tengeri szállításra vonatkozó állami támogatások ígért új szabályozását, továbbá úgy véli, hogy a Bizottságnak a lehető leghamarabb elő kellene terjesztenie a tengeri kikötőkre vonatkozó állami támogatásokról szóló iránymutatásokat;
10. ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy állami támogatással kizárólag olyan európai tengerészeti ágazatok támogathatók, amelyek elkötelezték magukat a szociális normák, a foglalkoztatás előmozdítása és a személyzet európai képzése, valamint az európai tengeri fuvarozás globális versenyképességének fokozása mellett;
11. felhívja a tagállamokat, hogy mihamarabb írják alá, ratifikálják és hajtsák végre az ENSZ tengeri áruszállításra vonatkozó szerződésekről szóló egyezményét (az úgynevezett „rotterdami szabályokat”), amelyek létrehozzák az új tengerészeti felelősségi rendszert;
12. felszólítja a Bizottságot, hogy a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatás tervbe vett átdolgozása során az eddigieknél erőteljesebben vegye figyelembe a tengeri szállítást és szárazföldi struktúráit, különösen az európai tengeri kikötők szárazfölddel való multimodális összekapcsolását;
13. üdvözli a Bizottságnak a Közösség tagállamainak kikötőibe érkező vagy onnan induló hajókra vonatkozó jelentések alaki követelményeiről szóló irányelvre irányuló javaslatát (COM(2009)0011), amelynek célja a rövidtávú európai tengeri hajózásra vonatkozó adminisztrációs eljárások egyszerűsítése, csökkentése és megszüntetése; felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa a rövidtávú tengeri hajózást, jelentősen növelve ezzel a Közösségen belüli tengeri szállítás teljesítőképességét;
Szociális szempontok
14. üdvözli a tagállamok és a Bizottság azon kezdeményezéseit, amelyek arra irányulnak, hogy vonzóbbá tegyék a tengeri foglalkozások fiatal uniós polgárok körében; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a hajókon és a szárazföldön dolgozó személyzet egyaránt élethosszig tartó képzésben és átképzésben részesüljön a munkaerő szakmai képesítésének és szakértelmének megerősítése érdekében; emellett kéri, hogy az iskolákban biztosítsanak bővebb felvilágosítást az ágazatról, és létesítsenek több gyakornoki állást;
15. felhívja a tagállamokat, hogy a nemzetközi egyezmények (az STCW-egyezmény és az ILO 2006. évi tengerészeti munkaügyi egyezménye) keretében tökéletesítsék és korszerűsítsék a meglévő képzési programokat a tengerészeti főiskolák színvonalának további emelése céljából;
16. kitart amellett, hogy a harmadik országokból származó tengerészeknek az STCW-egyezménnyel összhangban eleget kell tenniük a megfelelő képzési követelményeknek, és felhívja a hajózási vállalatokat és a nemzeti felügyeleteket ennek garantálására és ellenőrzésére, szükség esetén az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA) segítségével; ismételten felszólít az ILO 2006. évi tengerészeti munkaügyi egyezményének tagállamok általi gyors ratifikációjára és az egyezmény központi elemeinek az Unió jogrendjébe való átültetéséről szóló ágazati megállapodáson alapuló bizottsági javaslat mielőbbi elfogadására;
17. felhívja a tagállamokat, hogy ösztönözzék az uniós tengerészek alkalmazását saját flottáikban, és teremtsenek elegendő lehetőséget a tengerészek Unión kívülre történő vándorlásának megelőzése érdekében;
18. üdvözli a Bizottság azon javaslatát, hogy a tagállamok támogassák az európai tengerészeti intézmények közötti együttműködést, és arra biztatja a tagállamokat, hogy az uniós tengerészek magas fokú képzettségének és korszerű ismereteinek előmozdítása és fejlesztése érdekében harmonizálják a vonatkozó tanterveiket és képzési rendszereiket;
19. hangsúlyozza, hogy a szociális dimenzió és az európai tengerészek foglalkoztatási feltételei szoros kapcsolatban állnak az európai flotta versenyképességével, és hogy a tengerészeti iparágakban meg kell könnyíteni a munkaerő Európán belüli mobilitását, és biztosítani kell a teljes körűen működő, akadályok nélküli és a szolgáltatásnyújtás indokolatlan korlátozásától mentes belső piacot;
20. bátorítja a foglalkoztatási feltételekkel és a szociális előírásokkal összefüggő helyes gyakorlatok cseréjét, valamint az életkörülmények javítását a hajók fedélzetén, különösen az információs és kommunikációs technológiák javításával, az egészségügyi ellátásokhoz való jobb hozzájutással, továbbá a tengerészek foglalkozásával járó kockázatok elleni védekezéshez szükséges biztonsági és képzési szabályok megerősítésével;
21. hangsúlyozza, hogy az ellenőrzéseknek konkrétaknak és kockázat alapúaknak kell lenniük, és nem okozhatnak az iparágra nehezedő felesleges szabályozási nyomást;
22. reméli annak vizsgálatát, hogy a technológiai fejlődés képes-e ellensúlyozni a rendelkezésre álló tengerészek számában mutatkozó csökkenő tendenciát, de óv a még ki nem próbált technológiák elhamarkodott bevezetésétől;
23. felhívja a tengerészeti kikötői hatóságokat, hogy javítsák az előkikötőkben lehorgonyozva várakozó hajók tengerészeinek nyújtott szolgáltatásokat, ideértve a hajó és a part közötti jobb közlekedési lehetőségeket;
A környezet
24. elismeri, hogy jelentős előrelépésre van szükség a szállítás által kibocsátott kén-oxidok, nitrogén-oxidok, szálló por (PM10) és szén-dioxid mennyiségének csökkentése terén, és ez az EU éghajlatvédelmi céljainak keretében szükséges is; hangsúlyozza, hogy az ágazat hozzájárulhat a káros kibocsátások és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, és hogy a kutatás-fejlesztés terén eszközölt állami és magánberuházások különös jelentőséggel bírnak e tekintetben;
25. hangsúlyozza, hogy az eltérő versenyfeltételek korlátozása érdekében a kibocsátáscsökkentésekről mielőbb meg kell állapodni, és azt a Nemzetközi Tengerészeti Szervezeten (IMO) keresztül kötelező erővel végre kell hajtani, azonban ez nem akadályozhatja az Uniót abban, hogy a tagállami flottákra alkalmazandó további csökkentéseket kezdeményezzen, ezzel ösztönözve a többi földrészt arra, hogy versenyképessé váljon e területen; ezzel összefüggésben rámutat a hosszú és a rövid távú tengeri hajózás közötti nagy különbségekre, amelyeket figyelembe kell venni az IMO keretében létrehozandó megállapodások során;
26. felhívja a tagállamokat, hogy a jelenleginél jobban használják ki – lehetőség szerint a szomszédos országokkal közösen – a kibocsátás-ellenőrzési területek kijelölésének lehetőségét, különösen a nitrogén-oxidok esetében; hangsúlyozza, hogy a további tengeri kibocsátás-ellenőrzési területek létesítésének nem szabad Európán belüli versenytorzuláshoz vezetnie;
27. támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek a fő közutak tehermentesítése érdekében lehetővé teszik a tengeri szállítási módra való áttérést; felkéri az Uniót és a tagállamokat az intermodalitás fejlesztéséhez és a területi kohézió megerősítéséhez nélkülözhetetlen kikötői logisztikai platformok létrehozására; hangsúlyozza, hogy a nemzetközi és az uniós szabályok nem akadályozhatják a nemzeti hatóságok e tekintetben tett erőfeszítéseit; reményét fejezi ki, hogy „az Unió a mediterrán térségért” kezdeményezés keretében megtörténik a tengeri gyorsforgalmi utak gyors és kiterjedt bevezetése, amely elősegíti a szennyezés és a torlódások csökkentését a szárazföldi hálózatokon;
28. elviekben támogatja a MARPOL-egyezmény VI. mellékletének az IMO által 2008 októberében elfogadott, a hajók által kibocsátott kén-oxidok és nitrogén-oxidok csökkentését célzó módosítását; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy a 2015-től az északi-tengeri és balti-tengeri kénkibocsátás-ellenőrzési területeken tervbe vett 0,1%-os kénkibocsátási határérték bevezetése következtében a szállítmányozás visszahelyeződhet a rövid távú tengeri szállításról a közúti közlekedésre; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy mielőbb, de legkésőbb 2010 végéig nyújtsa be az Európai Parlamentnek az erre vonatkozó hatásvizsgálatot;
29. úgy véli, hogy minden szállítási mód esetében – a tengeri szállítást is beleértve – fokozatosan internalizálni kell a külső költségeket; úgy véli, hogy ezen elv bevezetése következtében olyan alapok jönnek majd létre, amelyeket elsősorban az innováció ösztönzését célzó erőfeszítésekre lehet fordítani;
30. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki alternatív eszközöket is, mint például az üzemanyagra kivetett, lehetőség szerint az üzemanyag minőségéhez és környezetvédelmi teljesítményéhez igazodó illeték bevezetése, vagy a „zöld kikötők” koncepciója, ahol a tiszta hajókat gyorsabban kezelik, és/vagy az ilyen hajók csökkentett kikötői illetéket fizetnek;
31. felhívja a tagállamokat, hogy az IMO-n belül munkálkodjanak megfelelő és globálisan alkalmazandó környezetvédelmi szabványok meghatározásán és végrehajtásán;
32. ezzel összefüggésben megemlíti a belvízi szállításban elért technológiai áttörést, ami lehetővé tette a már meglévő hajómotorok kibocsátásának jelentős mértékű csökkentését, valamint a cseppfolyós földgáz üzemanyagként történő lehetséges felhasználását; felhívja a Bizottságot annak kivizsgálására, hogy ezek a technikák a tengerjáró hajókon is alkalmazhatók-e, és hogy miként gyorsítható fel e technikák bevezetése;
33. sajnálja, hogy a koppenhágai klímacsúcson nem sikerült semmilyen döntést elérni a tengerjáró hajók kibocsátásának csökkentésével kapcsolatban, de hangsúlyozza, hogy folytatni kell az intenzív erőfeszítéseket mind a Kiotó utáni folyamatban, mind az IMO keretein belül annak érdekében, hogy létrejöjjön a csökkentést lehetővé tevő globális megállapodás; felkéri a tagállamokat arra, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az éghajlatról szóló nemzetközi tárgyalások következő fordulója során az IMO a tengeri szállítás tekintetében számszerűsített csökkentési célokat meghatározó felhatalmazást kapjon;
34. felhívja az Uniót, hogy globális szinten, azaz az IMO keretében vállaljon vezető szerepet ebben a folyamatban annak érdekében, hogy mérséklődjön a hajózási ágazat károsanyag-kibocsátása;
35. hangsúlyozza a part és a hajók közötti villamosenergia-ellátást szolgáló műszaki létesítmények kompatibilitásának fontosságát az európai kikötőkben, ez ugyanis jelentősen csökkentheti a szennyezést; felhívja a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy a létesítmények mely tengeri kikötőkben lennének hatékonyan felhasználhatók;
36. hangsúlyozza, hogy kutatási és fejlesztési politikája keretében a Bizottságnak elsőbbséget kell biztosítania a megújuló technológiák területén meglévő újítások (például a nap- vagy a szélenergia) hajókon történő alkalmazásának;
37. kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a károsanyag-kibocsátás intelligens szállítási technológiák – különösen a Galileo – alkalmazása révén történő csökkentésének és ellenőrzésének lehetőségét;
38. a kikötői tevékenységek felgyorsítása és a szennyezés csökkentése érdekében hangsúlyozza a papírmentes kikötői és vámtevékenységek előmozdításának, valamint a különböző kikötői szolgáltatók és ügyfelek közötti együttműködés megkönnyítésének szükségességét különböző intelligens közlekedési rendszerek és hálózatok, mint például a SafeSeaNet és az e-Custom felhasználásával;
Biztonság
39. nagyra értékeli a harmadik tengerbiztonsági csomag elfogadását, és felhívja a tagállamokat a csomag gyors végrehajtására;
40. javasolja a hajóépítés és ezen belül a felhasznált acél minősége, továbbá a hajótervezés, valamint a hajókarbantartás szigorú ellenőrzését, a többek között a hajóosztályozó társaságokról szóló módosított jogszabályban előírtaknak megfelelően;
41. támogatja a kikötő szerint illetékes tagállam által végzett ellenőrzésről szóló párizsi memorandumban foglalt irányváltást, amelynek eredményeként a rendszeres ellenőrzéseket a kockázat alapú ellenőrzések váltották fel, éppen a több hiányossággal rendelkező hajók kiszűrése érdekében;
42. felhívja a tagállamokat és a hajózási vállalkozásokat, hogy igyekezzenek párizsi memorandum „fehér listájára” kerülni; felhívja különösen Szlovákiát, hogy tegyen további erőfeszítéseket e tekintetben;
43. felhívja a nemzeti felügyeleteket és a többi nemzeti hatóságot, hogy szorosabban működjenek együtt a hajókra és rakományaikra vonatkozó adatok cseréje terén a szabályozói nyomás csökkentése és ugyanakkor az ellenőrzések hatékonyságának növelése érdekében; szorgalmazza egy integrált információkezelési rendszer gyors felállítását a már rendelkezésre álló források – különösen a SafeSeaNet – felhasználása és tökéletesítése révén; felhívja a Bizottságot, hogy mielőbb alakítson ki egy határokon és ágazatokon átívelő, az EU egész területére kiterjedő megfigyelőrendszert;
44. tudatában van a nyílt tengeri kalózkodás veszélyének, különösen Afrika szarva térségében és a szomáliai partok mentén, és felhív minden hajózási vállalatot, hogy működjön együtt azon kormányzati kezdeményezésekkel, amelyek az EU sikeres első haditengerészeti művelete, az Atalanta mentén megvédhetik őket a kalózkodással szemben; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg az egymás közötti és az Egyesült Nemzetek Szervezetén belüli együttműködést a tengerészek, halászok és utasok, valamint a flotta védelme érdekében;
45. emlékeztet arra, hogy a kalózkodás elleni küzdelem globális megközelítése nem korlátozódhat egyetlen nemzetközi tengeri erőre, hanem annak az érintett térség békéjét és fejlődését elősegítő ágfogó tervbe kell illeszkednie; tudatában van annak is, hogy a hajóknak teljes körűen és megfelelően végre kell hajtaniuk azokat az önvédelmi intézkedéseket, amelyeket a hajózási szervezetek az IMO által jóváhagyott bevált irányítási gyakorlatokon keresztül elfogadtak;
Egyéb megállapítások
46. hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi tengerészet globális iparág, és hogy a megállapodásokat lehetőség szerint globális szinten kell megkötni; úgy véli, erre a célra az IMO a legmegfelelőbb fórum; felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítéseket az általuk aláírt IMO-egyezmények ratifikálása és gyors végrehajtása érdekében;
47. emellett teljes mértékben elismeri az Unió szerepét (például az EMSA révén) a nemzetközi szabályok uniós jogba való átültetésében és a tengerészeti politika végrehajtásában és támogatásában;
48. hangsúlyozza, hogy fel kell gyorsítani a kikötői infrastruktúrák kapacitásának modernizálását és bővítését, mivel a tengeri úton szállított áruk mennyisége várhatóan növekedni fog; rámutat arra, hogy ez hatalmas beruházásokat igényel, és az európai kikötők közötti tisztességes verseny biztosítása érdekében be kell tartani az átlátható és tisztességes finanszírozás szabályait; felkéri a Bizottságot, hogy e célból biztosítson egységes szabályozási keretet;
49. felhívja a Bizottságot, hogy a közlekedéspolitikai fehér könyv közelgő felülvizsgálata során kiindulási alapként vegye figyelembe a „Javaslatok és stratégiai célkitűzések az Európai Unió tengeri szállítási politikájának vonatkozásában a 2018-ig terjedő időszakra” című közleményt, valamint ezt az állásfoglalást;
50. olyan politikát szorgalmaz, amely elősegíti a kikötők összekapcsolását a belső területekkel (száraz kikötők és logisztikai platformok) a túlterheltségtől sújtott régiókban, és kéri, hogy e politika épüljön be a TEN-T felülvizsgálatába;
51. hangsúlyozza a hajóépítés gazdasági és stratégiai fontosságát, amely lehetővé teszi a hajókra vonatkozó új technológiák kifejlesztését és felhasználását, valamint az új generációs hajók építéséhez szükséges, nélkülözhetetlen európai szaktudás megőrzését; szorgalmazza az innováció, a kutatás-fejlesztés, valamint a képzés támogatására irányuló intézkedések meghozatalát a versenyképes és innovatív európai hajóépítő iparág megteremtése érdekében;
52. kéri, hogy a kikötők modernizációs és bővítési terveiben az utasterminálokat és az új személyszállító hajókat kötelező legyen felszerelni a csökkent mozgásképességű személyeket segítő létesítményekkel;
53. üdvözli azt a kezdeményezést, hogy alakítsanak ki az utasok jogaival kapcsolatos bevált gyakorlatok terjesztésére irányuló kampányt az utasszállító és tengeri kirándulóhajók üzemeltetői között;
54. felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a TEN-T-k esedékes felülvizsgálatakor az EU tengeri szállítási politikájához 2018-ig szóló ajánlásokat, különösen azokat, amelyek a tengeri gyorsforgalmi utak és a belvízi hajóközlekedés, valamint az európai érdekeltségű kikötők hálózatának összekötő csomópontokként történő hatékony integrálását érintik;
55. felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki hasonló stratégiát az európai belvízi hajózás számára, és azt egyeztesse ezzel a stratégiával, előmozdítva ezzel a tengeri teherszállítást és a belvízi áruszállítást összekötő optimális szállítási lánc kialakítását;
56. felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul nyújtsa be a közleményt az alapvető fontosságú részletekkel kiegészítő, általa megígért útitervet;
o o o
57. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.
Europeana – következő lépések
405k
101k
Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása Europeana: a fejlesztés következő szakasza (2009/2158(INI))
– tekintettel az „Europeana: a fejlesztés következő szakasza” című, 2009. augusztus 28-i bizottsági közleményre (COM(2009)0440),
– tekintettel a „Szerzői jog a tudásalapú gazdaságban” című, 2009. október 19-i bizottsági közleményre (COM(2009)0532),
– tekintettel az EUROPEANA európai digitális könyvtárról szóló, 2008. november 20-i tanácsi következtetésekre(1),
– tekintettel a „Kattintásnyira az európai kulturális örökségtől: A kulturális anyagok digitalizálása és online elérhetősége, valamint a digitális megőrzés terén az Európai Unióban elért eredmények” című, 2008. augusztus 11-i bizottsági közleményre (COM(2008)0513),
– tekintettel a digitális könyvtárakkal foglalkozó magas szintű szakértői csoport szerzői jogokkal foglalkozó alcsoportjának a digitális tárolásról, a gazdátlan és a már nem forgalmazott művekről szóló, 2008. június 4-i végleges jelentésére,
– tekintettel a digitális könyvtárakkal foglalkozó magas szintű szakértői csoportnak a köz- és magánszféra partnerségével foglalkozó alcsoportja által készített, a köz- és magánszféra partnerségeknek az európai kulturális örökség digitalizálásában és online elérésében betöltendő szerepéről szóló, 2008. májusi végleges jelentésére,
– tekintettel az „i2010: egy európai digitális könyvtár létrehozásáról” című, 2007. szeptember 27-i állásfoglalására(2),
– tekintettel a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetőségéről, valamint a digitális megőrzésről szóló, 2006. augusztus 24-i 2006/585/EK bizottsági ajánlásra(3),
– tekintettel az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvre(4),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 167. cikkére,
– tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Jogi Bizottság véleményére (A7-0028/2010),
A. mivel a digitális környezetben elengedhetetlen biztosítani és elősegíteni az univerzális hozzáférést az európai kulturális örökséghez, valamint előmozdítani és biztosítani annak megőrzését a jövő nemzedékei számára Európán belül és azon kívül is,
B. mivel az európai kulturális örökség forrásainak digitalizálása keretében elengedhetetlen az uniós kulturális politika kialakítása, ami erőteljes nyilvános elkötelezettséget kíván az Európai Unió és a tagállamok részéről a kulturális sokszínűség megőrzése, tiszteletben tartása és előmozdítása céljából,
C. mivel a lehető legszélesebb körben támogatni kell és elérhetővé kell tenni a közös európai kulturális örökség gazdagságát és sokféleségét Európán kívül is, és a tagállamoknak és kulturális intézményeknek, különösen a könyvtáraknak, döntő szerepük van e törekvésben mind nemzeti, mind pedig regionális és helyi szinten,
D. mivel az európai kulturális örökséget nagy részben köztulajdonban álló művek alkotják, amelyekhez, amennyire csak lehet, magas minőségű formátumokban kell hozzáférést biztosítani a digitális világban,
E. mivel az oktatási és életkörülmények javítása érdekében elsőbbséget kell biztosítani a kulturális és oktatási tájékoztatáshoz való szabad hozzáférésnek,
F. mivel közös normákat kell kialakítani az európai kulturális örökség digitalizálására, és mivel a különböző könyvtárakban jelenleg tárolt digitalizált művek nem elérhetők a nyilvánosság számára a digitális formátumok között kompatibilitás hiánya miatt,
G. mivel, köszönhetően személyzetüknek, a könyvtárak a legalkalmasabb intézmények a művek digitalizálási folyamatának ellenőrzésére és irányítására,
H. mivel az európai digitális könyvtárnak többet kellene jelentenie egy informatikai eszközökkel kezelt digitális gyűjteménynél, és az információk létrehozására, keresésére és felhasználására szolgáló források és technikai kapacitások összességét kellene alkotnia,
I. mivel tekintetbe kell venni egyrészt az új technológiák gyors fejlődését és az ebből adódó változásokat a kulturális gyakorlatok terén, másrészt az Európán kívüli digitalizálási projekteket,
J. mivel ennek következtében a tagállamoknak sürgősen fokozniuk kell erőfeszítéseiket, mozgósítaniuk kell és el kell látniuk magukat az Europeanához való hozzájárulásuk fenntartásához és ösztönzéséhez szükséges eszközökkel, hogy növeljék Európa elismertségét a világban,
K. mivel eddig az európai kulturális örökség csak egészen kis részét digitalizálták, a tagállamok eltérő ütemben haladnak, és a tömeges digitalizálásra előirányzott közfinanszírozás elégtelen; mivel a tagállamoknak fokozniuk kell a nyilvános és magántulajdonban lévő művek digitalizálási folyamatának felgyorsítására irányuló erőfeszítéseiket,
L. mivel az európai kulturális örökség és tudományos anyagok digitalizálása más ágazatok, különösen az oktatás, a tudomány, a kutatás, az idegenforgalom, a vállalkozások, az innováció és a média számára is előnyös,
M. mivel a digitális technológia kiváló eszköz annak biztosítására is, hogy azon személyek is hozzáférjenek az európai kulturális örökséghez, akik akadályokkal küzdenek a kultúrához való hozzáférés tekintetében, így például a fogyatékkal élők,
N. mivel az EU tagállamaiban a szerzői jogi jogszabályok nagyban eltérnek egymástól, és sok mű szerzői jogi státusza bizonytalan,
O. mivel sürgős erőfeszítésekre van szükség a 20. és 21. századi tartalommal kapcsolatos „digitális űr” kérdésének, vagyis az ekkor született, magas kulturális értékű művek fel nem használásának megoldására; mivel bárminemű megoldásnak kellően figyelembe kell vennie valamennyi érintett fél érdekeit,
P. mivel gazdátlan műnek kell tekinteni az olyan védett és nyilvános(ságra került) művet, amelynek szerzői vagy egyéb jogtulajdonosát vagy tulajdonosait bizonyított kiterjedt kutatás ellenére sem lehet azonosítani vagy megtalálni,
Q. mivel több információra van szükség az Európai Digitális Könyvtár Alapítvány által végzett munka előrehaladásáról,
R. mivel az Európai Unió tevékenységei során növelni kell az átláthatóságot,
Europeana – döntő lépés Európa kulturális öröksége megőrzése és terjesztése terén
1. üdvözli az Europeana nevű, az európai kulturális örökséghez való egyetlen, közvetlen és többnyelvű hozzáférést nyújtó, magas színvonalú tartalmat biztosító európai kulturális könyvtár, múzeum és archívum megnyitását és fejlesztését;
2. emlékeztet rá, hogy az Europeana digitális könyvtár elsődleges feladatát az európai kulturális örökség védelmének kell képeznie, hogy a jövő generációi számára lehetővé tegye a kollektív európai emlékezet kialakítását, és a legsérülékenyebb dokumentumokat meg lehessen kímélni az ismételt használat által okozott károsodásoktól;
3. hangsúlyozza, hogy az európai digitális könyvtár a kultúra demokratizálásának eszköze, mivel a távolból mindenki számára elérhető, így nagyon sok ember számára lehetővé teszi az európai örökség ritka vagy régi dokumentumaihoz való hozzáférést, amelyekbe megőrzési követelményeik miatt nehéz betekinteni;
4. hangsúlyozza, hogy fontos az Europeanát olyan, teljes mértékben működőképes rendszerré alakítani, amely többnyelvű kezelőfelülettel és a szemantikus világhálóra jellemző tulajdonságokkal rendelkezik, ezáltal megőrzi a magas színvonalú műveket és az adatokat az egész világon hozzáférhetővé teszi;
Célok és célkitűzések
5. felszólítja az Europeánát, hogy 2015-re egy legalább 15 ezer digitalizált tárgyból álló állományt hozzon létre;
6. igen sajnálatosnak tartja, hogy a tagállamok eltérő mértékben járulnak hozzá az Europeanához, és határozottan arra ösztönzi őket és az egyéb kulturális intézményeket, hogy szorosan működjenek együtt a művek digitalizálása terén, valamint folytassák a digitalizálási tervek kidolgozására tett erőfeszítéseiket minden lehetséges szinten, ezáltal elkerülve az erőfeszítések duplikálását és felgyorsítva a kulturális tartalom digitalizálását a rögzített számszerű célok elérése érdekében (10 millió dokumentum 2010-ben);
7. hangsúlyozza, hogy át kell gondolni, milyen eszközökkel lehet a kulturális intézményeket arra ösztönözni, hogy digitalizálási terveik kezdetétől megállapodásokat kössenek a jogtulajdonosokkal a művek területtől független rendelkezésre bocsátásától, valamint egy versenyszellemre épülő környezetnek az internetes könyvkereskedők részvételével történő kialakítása érdekében, ezáltal elősegítve a kulturális örökség terjesztését Európa egész területén;
8. megállapítja, hogy eddig Franciaország egyedül az Europeana összes digitalizált dokumentumának 47%-át bocsátotta rendelkezésre, ezért minden tagállamot még aktívabban ösztönözni kell, hogy országos könyvtáraik és kulturális intézeteik hozzájáruljanak ahhoz, hogy minden európai polgár korlátlanul hozzáférhessen saját kulturális örökségéhez;
9. arra ösztönzi a Bizottságot, hogy segítsen megtalálni, miként lehet felhívni a tagállamok figyelmét arra a tényre, hogy az Europeana felhasználói a főbb műveket a nemzeti gyűjteményekben keresik, és nem az Europeanán keresztül;
Előnyök
10. hangsúlyozza a digitalizálás lehetséges gazdasági előnyeit, hiszen a digitalizált kulturális eszközök gazdasági hatása – különösen a kultúrával kapcsolatos iparokban – jelentős, és a tudásalapú gazdaság alapjául szolgál, mindazonáltal figyelembe véve, hogy a kulturális javak nem gazdasági javak és védeni kell őket a túlzott elüzletiesedéstől;
11. hangsúlyozza, hogy az Europeanának az oktatás és a kutatás céljaira szolgáló egyik fő referenciaponttá kell válnia; úgy véli, hogy az oktatási rendszerekbe való következetes beillesztése esetén közelebb tudja hozni Európa fiataljait a kulturális, irodalmi és tudományos örökségükhöz, illetve az ilyen tartalmakhoz; valamint az összefogás területévé válhat, illetve hozzájárulhat a kultúrák közötti EU-n belüli kohézióhoz;
Hozzáférés mindenki számára
12. hangsúlyozza, hogy a felhasználóbarát felépítésnek, különösen az áttekinthetőségnek és a tartalmak könnyű fellelhetőségének irányadó kritériumot kell jelentenie a portál kialakításakor;
13. hangsúlyozza, hogy tekintettel azokra az előnyökre, amiket az összes EU-állampolgár Europeanához való hozzáférése jelenthet, annak a lehető legrövidebb időn belül az összes hivatalos nyelven elérhetőnek kell lennie;
14. rámutat arra, hogy a portálnak figyelembe kell vennie a fogyatékkal élők szükségleteit, akiknek szintén teljes mértékben hozzá kell férniük az európai kollektív ismeretekhez; ösztönzi ezért a kiadókat, hogy több művet tegyenek elérhetővé a fogyatékkal élők által hozzáférhető formátumokban; javasolja a Bizottságnak, hogy amennyire csak lehetséges, gondoskodjon arról, hogy a digitalizált anyagok a fogyatékkal élők számára speciális (pl. audió változatban) is elkészüljenek;
15. hangsúlyozza a közös európai kulturális örökséghez való egyenlő hozzáférés fontosságát, és ezért felszólítja a tagállamokat, hogy számolják fel az egyes Europeana-tartalmakhoz való hozzáférés útjában álló EU-n belüli akadályokat;
16. hangsúlyozza, hogy a magánszemélyek és közintézmények számára díjmentesen kell lehetővé tenni az Europeana portálhoz való hozzáférést és az ott elhelyezett dokumentumok letöltés nélküli megtekintését; hangsúlyozza, hogy az Europeanának lehetőséget kell biztosítania arra, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló valamennyi anyag letöltéséért és kinyomtatásáért díjat számoljanak fel, és hogy ezek a díjak társadalmilag elfogadhatóak legyenek;
17. sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy minden szükséges lépést tegyenek meg az EU és a harmadik országok közötti tudásbeli szakadék kialakulásának elkerülése érdekében, valamint azzal a céllal, hogy az európaiak teljes körűen hozzáférhessenek saját kulturális örökségükhöz annak teljes sokszínűségében, továbbá segítsék elő az egész világ hozzáférését e kulturális örökséghez;
18. felkéri a Bizottságot, hogy folytassa a magas szintű szakértői csoport által megkezdett munkát, mivel az hozzájárul az európai digitális könyvtárakra vonatkozó közös elképzelésekhez, valamint támogatja a gyakorlati megoldásokat a kulturális javak online hozzáférhetőségével kapcsolatos fő kérdések megoldása terén;
19. hangsúlyozza, hogy mind online, mind egyéb formában lépéseket kell tenni az Europeana Európa – különösen a magán- és közszférában, illetve az oktatásban kulturális tevékenységgel foglalkozó – polgárai körében történő népszerűsítésére;
Az Europeana tartalmának bővítése és javítása
20. ösztönzi a tartalomszolgáltatókat, hogy tegyék változatosabbá az Europeanán elérhető tartalmat, különösen a hanganyagok és videotartalom terén, különös figyelmet fordítva a szóbeli kultúra válfajaihoz tartozó kifejezési formákra, a könnyen megsemmisülő művekre és egyben tiszteletben tartva a szellemi tulajdonjogokat, különösen a szerzők és az előadók jogait; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a személyhez fűződő jogok tiszteletben tartásának fontosságát a mű integritásának megőrzése érdekében, illetve azzal a céllal, hogy meg lehessen akadályozni az esetleges változtatásokat (cenzúra, a művek módosítása stb.);
21. úgy véli, hogy a szabad és művészi kifejezés alapvető értékek; úgy ítéli meg, hogy a kulturális intézményeket, illetve a kultúrát támogató szervezeteket nem szabad ellenőrzés és cenzúra alá vetni az Europeana rendelkezésére bocsátott kulturális, irodalmi és tudományos tartalmakkal kapcsolatban;
A köztulajdonban álló tartalmak és az azokhoz való hozzáférés
22. meggyőződése, hogy az analóg világban köztulajdonban álló tartalomnak – a formátumváltás ellenére – a digitális környezetben is köztulajdonban kell maradnia;
23. emlékeztet rá, hogy az európai digitalizálási politika legfőbb céljaként az európai kulturális örökség megőrzését kell kitűzni, és hogy e tekintetben garantálni kell a digitalizálási tevékenység kizárólagos jellegének elkerülését annak érdekében, hogy ez a tevékenység ne keletkeztethessen a digitalizálási folyamatból eredő új jogokat, például fizetési kötelezettség előírását köztulajdonban lévő művek újbóli felhasználása esetén;
24. emlékeztet rá, hogy az Europeana számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy kiaknázhassa a köz- és a magánszféra partnersége keretében más könyvtárakkal aláírt megállapodásokat, és hogy az említett könyvtáraknak kapniuk kell egy másolatot a már digitalizált fájlokból;
25. kijelenti, hogy a köztulajdonban lévő művek köz- és magánszféra közötti partnerség keretében digitalizált fájljainak a partnerségben részt vevő közintézmény tulajdonában kell maradniuk, illetve amennyiben ez nem lehetséges, és a tagállamok kulturális intézményei a köz- és magánszféra közötti partnerség keretében kénytelenek kizárólagossági záradékot tartalmazó megállapodást kötni a nemzeti örökségüket alkotó művek digitalizálására vonatkozóan, úgy az Europeana portálhoz való hozzáférést megelőzően biztosítékot kell szerezni arról, hogy a digitalizált fájlok az említett záradék lejárta után az intézmény tulajdonába kerülnek;
26. hangsúlyozza, hogy a digitális könyvtárnak nem szabad eltérnie elsődleges céljától, vagyis annak garantálásától, hogy a tudás interneten történő terjesztése ne magánkézben lévő kereskedelmi vállalatoktól függjön, valamint hogy a művek digitalizálása ne eredményezze a közös európai kulturális örökséghez való hozzáférés korlátozását, és ezáltal a köztulajdon újabb privatizálását;
27. javasolja a Bizottságnak, hogy kérje fel a digitális tartalmak szolgáltatóit, lássák el tanúsítványokkal az Europeana oldalán említett weboldalakat;
28. felszólítja a köztulajdonban álló művek digitalizálását végző európai kulturális intézményeket, hogy ezt a tartalmat tegyék elérhetővé az Europeanán, és ne korlátozzák hozzáférhetőségét saját országuk területére;
Szerzői jogi kérdések, ideértve a gazdátlan műveket is
29. hangsúlyozza, hogy megoldást kell találni arra, hogy a szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályok tiszteletben tartása, valamint a jogtulajdonosok jogos érdekeinek védelme mellett, az Europeanán keresztül szerzői jogi védelem alatt álló, és különösen már nem forgalmazott és gazdátlan művek is elérhetők legyenek ágazatonkénti megközelítésben; úgy véli, hogy előnyben lehetne részesíteni olyan megoldásokat, mint a kollektív használati engedély kiterjesztése vagy egyéb kollektív gyakorlatok;
30. üdvözli, hogy a Bizottság vitát indított az uniós szerzői jogi szabályokról, amelynek célja a jogok tulajdonosai és a fogyasztói jogok közötti egyensúly megteremtése a globális összeköttetések világában, az új technológiák, illetve a szociális és kulturális gyakorlatok gyorsan változó online valóságának keretében;
31. sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a szerzői jogi védelem európai továbbfejlesztésével összefüggésben fogadjanak el a lehető legegységesebb és legátfogóbb jogszabályokat, amelyek biztosítják, hogy a digitalizálási folyamat önmagában nem keletkeztet semmiféle önálló szerzői jogot; úgy véli, hogy e vita keretében azzal a kérdéssel is foglalkozni kell, hogy be kell-e vezetni jogi eltéréseket a gazdátlan művek közintézmények általi digitalizálására vonatkozóan;
32. hangsúlyozza a gazdátlan művek – olyan jogi védelem alatt álló művek, amelyek jogtulajdonosai ismeretlenek és érdemi kutatás ellenére sem lelhetők fel – jelentőségét, valamint azt, hogy megfelelő megoldások megtalálása érdekében ágazatról-ágazatra pontosan meg kell határozni a gazdátlan művek közé sorolható alkotások mennyiségét és típusát;
33. tekintettel a 2009. október 19-i, „Szerzői jog a tudásalapú gazdaságban” címmel kiadott bizottsági közleményre, felkéri az Európai Bizottságot, hogy véget vetve a jelenlegi jogbizonytalanságnak, nyújtson be jogalkotási javaslatot a gazdátlan művek digitalizálásáról, megőrzéséről és terjesztéséről, figyelembe véve a jogtulajdonosok felkutatásának és díjazásának feltételeit;
34. ámogatja a Bizottság azon szándékát, hogy szorosan együttműködve az érintett felekkel, a megjelent művek digitalizálása és az interneten való hozzáférhetősége terén egyszerű és költséghatékony jogrendezési rendszert vezet be;
35. ezért üdvözli és támogatja az olyan kezdeményezéseket, mint például az ARROW projekt(5), amelyben mind a jogtulajdonosok és a könyvtárak képviselői részt vesznek, különösen mivel ezek arra törekszenek, hogy azonosítsák a jogtulajdonosokat és jogaikat, valamint tisztázzák a művek jogokkal kapcsolatos státuszát, beleértve azt is, hogy gazdátlan vagy már nem forgalmazott művekről van-e szó;
36. felkéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozza ki a gazdátlan művek (amelyek jogtulajdonosait bizonyított kiterjedt kutatás ellenére sem lehet azonosítani vagy megtalálni) európai adatbázisát, amely lehetővé teszi a jogosultság fennállásával kapcsolatos információcserét és a jogtulajdonosok felkutatásával kapcsolatos költségek ésszerűsítését;
37. szeretné, ha kiegyensúlyozott, egész Európára kiterjedő megoldás születne a gazdátlan művek digitalizálása és terjesztése terén, amely magában foglalja egyértelmű meghatározásukat rájuk vonatkozó közös előírások rögzítését (beleértve a tulajdonosok keresése során alkalmazott kellő gondosság előírását), valamint gazdátlan művek esetén megoldást nyújt a szerzői jogok megsértésének esetleges kérdésében;
38. hangsúlyozza, hogy megoldást kell találni az olyan, magánszférával kapcsolatos dokumentumok (levelezés, feljegyzések, fényképek, filmek) esetében, amelyek kulturális intézmények gyűjteményeinek részét képezik, de soha nem adták ki vagy hozták nyilvánosságra őket, és problémákat vetnek fel a magánélet védelme és a személyhez fűződő jogok terén;
Technológiák
39. rámutat arra, hogy szükség van a technológiai fejlesztésre a hosszú távú és fenntartható digitális megőrzés, a tartalomhoz való hozzáférési rendszerek interoperabilitása, a többnyelvű navigálás és a tartalom elérhetősége terén, valamint egységesítő előírásokra; üdvözli a nyílt forráskódú szoftvereknek az Europeana gyűjtemény létrehozásában történő alkalmazását;
40. javasolja a Bizottságnak, hogy a nemzeti intézmények vagy magánszférabeli partnerek által biztosított digitalizált anyagokról készült biztonsági másolatokat az említett intézmények vagy partnerek hardveres eszközein tárolják;
41. javasolja a Bizottságnak és magánszférában működő partnerintézményeinek, hogy találjanak olyan informatikai megoldásokat – pl. csak olvasható formátum és másolásvédett formátumok – az Europeana oldalán megtalálható, a szellemi tulajdonjog védelme alatt álló digitalizált anyagokra vonatkozóan, és az oldalon fájlok leírásában szerepeljen egy, a tartalom szolgáltatójának weboldalára mutató link, ahonnan a szolgáltató által meghatározott feltételek mellett az anyag letölthető;
42. javasolja a Bizottságnak, hogy ragaszkodjon ahhoz, hogy a digitalizált műveknek egységes elektronikus formátumuk legyen annak érdekében, hogy biztosítható legyen a digitalizált dokumentumok kompatibilitása az online felhasználói felülettel és az adatbázissal;
43. kéri a magas szintű szakértői csoportot, hogy vizsgálja meg a Web 2.0 alkalmazások elkülönített on-line tárhelyen történő használatának lehetőségét;
Finanszírozási és irányítási kérdések
44. hangsúlyozza, hogy az Europeana hosszú távú létéhez elengedhetetlen egy fenntartható finanszírozási és irányítási modell, és hogy a közvetlenül érintett felek kulcsfontosságú szerepet játszanak ezen irányítási modell kialakításának folyamatában;
Szponzorálás, valamint a köz- és magánszféra közötti partnerségek
45. hangsúlyozza, hogy a digitalizálás magas költségeinek előteremtése és az időbeli nyomás miatt új finanszírozási módszereket kell kidolgozni, mint például a köz- és magánszféra partnersége, feltéve hogy ezek megfelelnek a szellemi tulajdonjogra és a piaci versenyre vonatkozó szabályoknak, valamint kulturális intézményeken keresztül elősegítik a művekhez való hozzáférést, egyben biztosítva, hogy a digitalizált anyagok a könyvtárak számára időbeli korlátozások nélkül szabadon hozzáférhetők legyenek;
46. hangsúlyozza a köz- és magánszféra közötti partnerségek feltételeire alkalmazott, európai szinten összehangolt megközelítés fontosságát, valamint annak szükségességét, hogy mélyrehatóan megvizsgálják a digitalizálási tervek kapcsán a magánszereplőkkel kötött partnerségi megállapodásokat, különösen a kizárólagossági záradékok időtartamát, a könyvtárak által saját jogon használt digitális fájlok keresőmotorok általi indexálását és hivatkozását, a szolgáltatás folyamatosságát, valamint a megállapodás nem bizalmas jellegét és a digitalizálás minőségét illetően;
47. hangsúlyozza, hogy a nemzeti könyvtárakban megtalálható művek digitalizálása az adófizetők által az adók megfizetése révén eszközölt pénzügyi befektetés gyümölcse; hangsúlyozza ezért, hogy a köz- és magánszféra közötti partnerségi szerződéseknek ki kell mondaniuk, hogy a magánvállalkozás által a könyvtár javára digitalizált mű másolata valamennyi keresőmotorban szerepeltethető, hogy ne csupán a partner magánvállalkozás, hanem a könyvtár honlapján is megtekinthető legyen;
48. emlékeztet rá, hogy a magánpartnerek digitalizálási folyamatba történő bevonása nem vezethet a kulturális sokszínűséget és a pluralizmust fenyegető magánmonopóliumok kialakulásához, és hogy a magánvállalkozások részvételének előfeltétele a piaci versenyszabályok betartása;
49. hangsúlyozza, hogy a szponzorálás megfontolásra érdemes alternatíva az Europeana számára, mivel nem csak a digitalizálási tevékenység finanszírozására teremt lehetőséget, hanem a szerzői jogdíjak fizetésének, illetve a gazdátlan művek és a kereskedelmi forgalomban már nem beszerezhető művek beszerzésének irányítására, valamint online közzétételükre is;
Uniós és közforrásokból származó pénzügyi támogatás
50. hangsúlyozza, hogy a finanszírozás jelentős részének közforrásokból – vagyis az EU-tól, a tagállamoktól és kulturális szervezetektől – kell származnia, és javasolja, hogy az Europeana digitalizálási folyamatát tekintsék a lisszaboni stratégia részének, valamint hogy e célra hozzanak létre külön költségvetési sort a következő többéves pénzügyi keretben;
51. hangsúlyozza, hogy csak egy külön költségvetési sor teremtheti meg azon feltételeket, amelyek által biztosítható a rendelkezésre álló támogatások átlátható, költséghatékony és a kitűzött céloknak megfelelő felhasználása;
52. megjegyzi, hogy eddig mindössze 6,2 millió eurót irányoztak elő az Europeana számára a 2009 és 2011 között időszakra az eContentplus program keretében;
53. kéri, hogy a következő többéves pénzügyi keret az Europeana finanszírozására eddig rendelkezésre álló támogatás többszöröséről rendelkezzen;
54. hangsúlyozza, hogy EU-szinten meg kell szüntetni a jogi akadályokat annak érdekében, hogy a könyvtárak kérhessék digitalizálási tevékenységük európai finanszírozását;
55. felkéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy évente tegyenek jelentést az Európai Parlamentnek az Europeana költségeiről és az elért eredményekről;
56. javasolja, hogy a Parlament a Bizottsággal közösen már 2011-ben vizsgálja felül az Europeanával kapcsolatos finanszírozást, a 2013-tól kezdődő finanszírozási modell fenntarthatósága érdekében; véleménye szerint a közös állami-magán finanszírozási szerkezettel maximalizálhatók lennének az Europeanában rejlő lehetőségek;
Tájékoztatás és tudatosítás
57. avasolja egy finanszírozási és reklámkampány megszervezését a kérdés és annak sürgős jellege iránti tudatosság fokozása érdekében, és javasolja, hogy az Europeanára előirányzott források egy részét egy olyan könyvtárnak a lehető legszélesebb körű népszerűsítésére kellene fordítani, amelyben művek széles köre található meg lehetőleg minden médiaformában (szöveg, audio, video);
58. azt javasolja, hogy a „Csatlakozz az Europeanához!” hirdetése kreatív módon történjék; a köz- és magánszféra közötti partnerségeken és szponzoráláson keresztül, a célközönsége pedig a fiatalok legyenek, például nemzetközi sportesemények alkalmával vagy művészeti kiállításokkal és kulturális versenyekkel összefüggésben;
59. kéri a Bizottságot, hogy indítson média- és online kampányt az Europeana népszerűsítésére, átirányítva a látogatókat az uniós szerverekről az Europeana oldalára, mint a digitális formátumú adatok fő lelőhelyére, illetve ösztönözve a tagállamokat és a kulturális intézményeket arra, hogy tartalmakat adjanak az oldalhoz; ugyanakkor sajátos, az oktatás minden szintjén tanuló diákokat és dolgozó tanárokat célzó kampány indítására szólít fel, amely az Europeana digitális forrásainak oktatási célokra történő felhasználására koncentrál;
60. véleménye szerint egy ilyen kampány nagyon hasonló ahhoz, az Európában a még mindig létező digitális megosztottság megszüntetéséhez már szükségesnek ítélt intézkedéshez, amely biztosítja, hogy az Europeana és egyéb online források tartózkodási helyüktől függetlenül mindenki számára elérhetők és hasznosíthatók legyenek; javasolja, hogy ez a kampány, és az Europeana iskolákban történő lehetséges használata azon alapuljon, hogy a nagyobb tartalomhoz és több információhoz való hozzáférés nem cél önmagában, és éppen ezért olyan kezdeményezéseknek kell kísérniük, amelyek serkentik az online tartalmak és információk kritikai elemzését;
61. felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az Europeanahoz kapcsolódó tájékoztató kampányokat és figyelemfelkeltő tevékenységeket a tagállamokban működő, megfelelő partnerségi szervezeteken keresztül bonyolítsák le;
Irányítás
62. üdvözli az Európai Digitális Könyvtár Alapítvány hozzájárulását a múzeumok, archívumok, audiovizuális archívumok és könyvtárak közötti, a közös Europeana portál működését és fenntarthatóságát biztosító együttműködés módozatairól szóló hivatalos megállapodások előmozdítása terén;
63. úgy véli, hogy a kulturális intézményeknek továbbra is központi szerepet kell játszaniuk az Europeana irányításában, amelynek a lehető legdemokratikusabbnak kell lennie; továbbá felszólítja a kulturális intézményeket, hogy a digitalizált munkák megduplázásának elkerülése és az erőforrások racionális kihasználása érdekében működjenek együtt;
64. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy javítsák a projekt menedzsmentjét, és gondoskodjanak arról, hogy nemzeti szinten sor kerüljön a digitalizálási folyamat irányításáért és ellenőrzésért felelős illetékes hatóság kijelölésére, a könyvtárak és a kulturális anyagok szolgáltatói kapjanak tájékoztatást az Europeana projekt létezéséről, és közvetlenül a szolgáltatóktól gyűjtsék össze a már meglévő digitalizált anyagokat az egységes digitális formátumba történő átalakítás céljából annak érdekében, hogy az új tartalmat azonnal hozzá lehessen adni az Europeana adatbázishoz; véleménye szerint hosszútávon megfontolandó, hogy a meglévő, az Európai Unió által közösen létrehozott projekt részeként készült digitális anyagok összegyűjtését prioritásként kell kezelni, és azokat hozzá kell adni az Europeana digitális könyvtárához;
65. nyilvános ajánlattételi felhívások kibocsátását javasolja az Europeana lehető leghatékonyabb, világos és reális célokat kitűző, szükség esetén a projekt újraértékelését is elvégző igazgatása érdekében,
66. javasolja a Bizottságnak, hogy végezzen kutatásokat egy olyan európai testület felállítására vonatkozóan, amely koordinálná a nemzeti hatóságok bevonását a digitalizálási folyamat, a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos kifizetések és Europeana projekttel kapcsolatos egyéb kérdések ellenőrzésébe;
o o o
67. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.
Accessible Registries of Rights information and Orphan works (szerzői jogi információk és gazdátlan művek központi adatbázisa)
Az állatjóllétért 2006 és 2010 között folytatott cselekvési terv értékelése és elemzése
325k
93k
Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása a 2006–2010-es időszakra szóló állatjóléti cselekvési terv értékeléséről és elemzéséről (2009/2202(INI))
– tekintettel az állatjóllétért és az állatok védelméért 2006 és 2010 között folytatott közösségi cselekvési tervről szóló 2006. január 23-i bizottsági közleményre (COM(2006)0013),
– tekintettel az állatok jóllétéért és védelméért 2006 és 2010 között folytatott közösségi cselekvési tervről szóló 2006. október 12-i állásfoglalására(1),
– tekintettel az Európai Unió új állat-egészségügyi stratégiájáról (2007–2013) szóló, 2008. május 22-i állásfoglalására(2),
– tekintettel az állatok leölésük során való védelméről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló, 2009. május 6-i állásfoglalására(3),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 13. cikkére, amelynek értelmében az Unió mezőgazdasági, halászati, közlekedési, belső piaci, kutatási, technológiafejlesztési és űrkutatási politikáinak kialakításánál és végrehajtásánál az állatok mint érző lények jólétét teljes mértékben figyelembe kell venni, miközben tiszteletben tartják a tagállamok – különösen a vallási szertartásokra, kulturális hagyományokra és regionális örökségre vonatkozó – jogszabályi vagy közigazgatási rendelkezéseit és szokásait,
– tekintettel az állatjólléti címkézésre, valamint az állatok védelmével és az állatjólléttel foglalkozó referenciaközpontok európai hálózatának létrehozására irányuló lehetőségekről szóló, 2009. október 28-i bizottsági közleményre (COM(2009)0584),
– - tekintettel a „Hatékonyabban működő élelmiszer-ellátási lánc” című 2009. október 28-i bizottsági közleményre (COM (2009)0591),
– tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,
– tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére (A7-0053/2010),
A. mivel az állategészségügyi előírások meghatározó jelentőséggel bírnak az európai állatállomány kezelése szempontjából, lévén, hogy egyre jelentősebb mértékben befolyásolják a mezőgazdasági üzemek versenyképességét,
B. mivel a haszonállatok Unión belüli védelmének bármely összehangolását ugyanezen célból a behozatal szabályozásának kell kísérnie annak érdekében, hogy az európai termelők ne kerüljenek hátrányos helyzetbe az európai piacon,
C. mivel az állatok védelmével és jólétével kapcsolatos tevékenységek esetében abból az alapelvből kell kiindulni, hogy az állatok érző lények, amelyek sajátos igényeit figyelembe kell venni, és mivel a 21. században az állatvédelem az emberiesség egyik megnyilvánulása és az európai civilizáció és kultúra egyik kihívása,
D. mivel az állatvédelmi stratégiának azt a célt kell kitűznie, hogy az állatjóléthez kapcsolódóan megnövekedett költségek kellő mértékben megtérüljenek; mivel ezért az Európai Unió által egyoldalúan kidolgozott, nagyra törő állatvédelmi politika európai és nemzetközi párbeszéd hiányában, illetve a magas szintű állatvédelmi előírások előnyeiről bel- és külföldön folytatott hathatós felvilágosítás és tájékoztatás nélkül korlátozottan lehet sikeres,
E. mivel a közösségi állatjólét továbbfejlesztése erőteljes kutatási tevékenységet kíván meg, továbbá az állatjólét minden vonatkozó hatásvizsgálatba való beépítését és minden érdekcsoport döntéshozatali folyamatba való bevonását teszi szükségessé; mivel az európai állatjóléti stratégia sikerességének feltétele a meglévő rendelkezések minden szinten való átláthatósága, elfogadása és egységes alkalmazása, valamint azok betartásának nyomon követése,
F. mivel Európában az elmúlt években sokféle állatvédelmi jogszabályt hoztak, és így a világon az egyik legmagasabb színvonalú állatvédelem jött létre,
G. mivel az Európai Parlament 2006-os állásfoglalásában a következő cselekvési terv benyújtását megelőzően az állatjóléti politika alakulásáról szóló jelentés benyújtását kérte a Bizottságtól, valamint azt, hogy az állatjólét szerepeljen nemzetközi tárgyalási programjának minden szintjén,
H. mivel az Európai Parlament már 2006-ban kiemelte, hogy javítani kell az állampolgárok tájékoztatását az állatjólét kérdésében, valamint a termelők az erre vonatkozó szabályozás betartása érdekében tett erőfeszítéseit illetően,
I. mivel az állatok jólétét nem szabad figyelmen kívül hagyni, mivel ez összehasonlítható előnyt jelenthet az Európai Unió számára, feltéve azonban, hogy az Unió a nyílt piacon biztosítja, hogy a harmadik országokból behozott összes állat és hús a területén alkalmazottakkal azonos jóléti követelményeknek felel meg,
J. mivel az állatjólétért és az állatok védelméért 2006 és 2010 között folytatott közösségi cselekvési terv értékelésének és felülvizsgálatának időpontjában az Európai Uniónak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy állatvédelmi szabványokat ismertet el a következő WTO-egyezmény mezőgazdasági részében, mégpedig az általános egyezmény végleges megkötése előtt,
K. mivel az állatjólét, az állategészségügy és a termékbiztonság összefüggnek egymással, és mivel a magas színvonalú állatvédelem a tenyésztéstől a levágásig kedvezően befolyásolhatja a termékbiztonságot és -minőséget,
L. mivel a fogyasztók egy bizonyos kategóriája magasabb árakat is elfogad a magasabb szintű állatjóléti szabványoknak megfelelő termékekért, míg a fogyasztók többsége még mindig az olcsóbb termékeket választja,
M. mivel a fent említett 2006. évi állásfoglalásában az Európai Parlament kitartott amellett, hogy a szabályok, szabványok és mutatók kidolgozásához a legújabb technikát és tudományos eredményeket kell alapul venni, és hangsúlyozta, hogy gazdasági szempontokat is figyelembe kell venni, minthogy különösen a szigorú állatvédelmi szabványok az európai gazdálkodók számára működési, pénzügyi és adminisztrációs terhekkel is járnak; mivel a viszonosság elvének be nem tartása veszélyezteti a tisztességes versenyt a közösségen kívüli termelőkkel szemben,
N. mivel az állatjólétért és az állatok védelméért 2006 és 2010 között folytatott közösségi cselekvési terv felülvizsgálatának alkalmával, és közvetlenül a 2013 utáni időszakra vonatkozó KAP-ról folytatott első viták előtt az Európai Uniónak összehangolt álláspontot kell elfogadnia a jólétről, amely figyelembe veszi az állattenyésztőknél felmerülő többletköltségek gazdasági következményeit az ár- és piacpolitikán és/vagy közvetlen támogatásokon keresztül megvalósuló, megfelelő jövedelemtámogatásukkal összefüggésben,
O. mivel létfontosságú, hogy az európai állatvédelmi politikát egységes kereskedelempolitika kísérje, aminek azon a tényen kell alapulnia, hogy az EU erőfeszítései ellenére az állatjóléti problémákkal sem a 2004. júliusi keretmegállapodás, sem a dohai forduló más kulcsfontosságú dokumentumai nem foglalkoznak; mivel ezért mindaddig, amíg nem következik be alapvető változás a WTO-beli főbb kereskedelmi partnerek hozzáállásában, nem lehet olyan további állatjóléti szabványokat bevezetni, amelyek negatív hatásokat gyakorolnak a termelők nemzetközi versenyképességére,
P. mivel állatjólét alatt általánosságban az állatok jólétével és egészségével kapcsolatos olyan szabványok és normák alkalmazásának eredményét értik, amelyek célja a fajokkal szorosan összefüggő egyedi szükségletek és hosszú távú jóléti igények kielégítése, mivel az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE) az alábbiakat az egyik legalapvetőbb állatjóléti követelményként ismeri el: táplálék és víz, a természetes viselkedés gyakorlására való lehetőség és egészséggondozás,
Q. mivel a „Hatékonyabban működő élelmiszer-ellátási lánc” című, 2009. októberi bizottsági közlemény megállapítja, hogy „az élelmiszer-ellátási láncon belül általános jelenség a szerződéses felek közötti alkupozíciók nagyfokú kiegyensúlyozatlansága”, és hogy ezek az „egyensúlytalanságok kedvezőtlenül hatnak az élelmiszer-ellátási lánc versenyképességére, mivel a kisebb, de hatékonyabb szereplők esetleg kénytelenek alacsonyabb jövedelmezőségi szinten tevékenykedni, miközben korlátozódnak a jobb termékminőséggel és az innovatív termelési eljárásokkal kapcsolatos beruházásokra vonatkozó lehetőségeik és késztetéseik”,
R. mivel a terhek fent említett növekedése azt eredményezheti, hogy a termelés áttelepül olyan területekre, ahol kevésbé szigorú az állatvédelem,
A 2006 és 2010 közötti cselekvési terv
1. üdvözli a Bizottság azon döntését, hogy az állatvédelemről szóló többéves cselekvési tervben néhány fontosabb területre összpontosít, majd ezt követően hoz intézkedéseket e területeken;
2. üdvözli az állatjólétért és az állatok védelméért 2006 és 2010 között folytatott közösségi cselekvési tervet, amely az állatok európai védelmének fejlesztésére irányuló integrált megközelítésben első ízben juttatta kifejezésre az Amszterdami Szerződéshez csatolt, az állatok védelméről és kíméletéről szóló jegyzőkönyvet;
3. megállapítja, hogy a jelenlegi intézkedések legtöbbjét kielégítő módon hajtották végre;
4. megállapítja, hogy a 2006–2010-es cselekvési terv eredményeképpen pozitív fejlemények következtek be az állatjólét terén, de hangsúlyozza, hogy az uniós mezőgazdasági termelők nem részesültek erőfeszítéseik eredményeiből sem a piacon, sem a nemzetközi kereskedelemben, és fenntartja, hogy ezt a következő cselekvési tervben hangsúlyozni kell;
5. nagyra értékeli az állatkísérleteket helyettesítő alternatív megoldások felkutatására végzett munkát, azonban sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy még nem történt elég erőfeszítés annak biztosítására, hogy a vonatkozó európai uniós jogszabályokban rögzítetteknek megfelelően az állatkísérleteket alternatív megoldások váltsák fel, amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak;
6. elismeri a Bizottság arra vonatkozó erőfeszítéseit, hogy a nem kereskedelmi vonatkozású célokat, beleértve az állatjólétet is, beépítse a kétoldalú kereskedelmi megállapodásokba, azonban hangsúlyozza, hogy az ilyen jellegű nem kereskedelmi vonatkozású célok megvalósulását a WTO-n keresztül kell hatékonyan előmozdítani;
7. felszólítja Bizottságot, hogy ismertesse, a WTO-tárgyalások keretében milyen haladást értek el az állatjóléti kérdésekre is kiterjedő, nem kereskedelmi vonatkozású kérdések elismerése terén, valamint azt, hogy milyen mértékben veszik figyelembe a WTO-tárgyalások dohai fordulóján az állatjóléttel, illetve az állatvédelmi szabványokkal kapcsolatos kérdéseket;
8. megelégedését fejezi ki a „The Animal Welfare Quality Project” keretében elért, az új tudományos eredményeket és az állat-egészségügyi és jóléti mutatókkal kapcsolatos új ismereteket érintő előrehaladás miatt; ugyanakkor megállapítja, hogy ez a projekt nem teljes mértékben volt figyelemmel arra, hogy e mutatók használatát a gyakorlatban előmozdítsa;
9. elismeri, hogy szükség van az állatok szállítására vonatkozó jelenlegi szabályok uniós tagállamokban történő megfelelő végrehajtásának nyomon követésére és biztosítására, és különösen az e szállítások nyomon követésére szolgáló műholdas rendszer kidolgozására, továbbá határozottan felszólítja a Bizottságot, hogy a cselekvési terv lejártáig fennmaradó időben teljesítse feladatait e területre vonatkozóan, valamint dolgozza ki az Európai Parlament által kért és az 2005/1/EK rendelet 32. cikkében előírt tanulmányt; kéri, hogy még bármilyen új szabály végrehajtása előtt végezzék el az állattenyésztési ágazatra gyakorolt gazdasági hatáselemzést, amelynek objektív és tudományosan alátámasztott mutatókon kell alapulnia;
10. úgy véli, hogy mind a tenyészállatok, mind a vágóállatok nagy távolságokra való szállításának elkerülése érdekében ésszerű lenne az állatok regionális tenyésztésére, forgalmazására és levágására irányuló ösztönzőket bevezetni;
11. úgy véli, hogy az állatkertek fontos szerepet töltenek be a nyilvánosságnak a vadon élő állatvilág védelméről és jólétéről történő tájékoztatásában; aggodalmát fejezi ki, hogy a vadon élő állatok állatkertben tartásáról szóló 1999/22/EK tanácsi irányelv(4) alkalmazását nem ellenőrzik szigorúan, valamint ösztönzi a Bizottságot annak ellenőrzésére, hogy az Európai Unió összes tagállama átültette-e és hatékonyan alkalmazza-e az irányelvet;
12. üdvözli a sertésekre vonatkozó állattartási követelmények terén elért előrelépéseket annak ellenére, hogy még mindig előfordulnak olyan esetek, amelyek során nem tartják be a követelményeket; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az Európai Élelmiszer-biztonsági Ügynökség (EFSA) ajánlásai ellenére a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló, 2008. december 18-i 2008/120/EK irányelv egyes rendelkezései tekintetében még mindig hiányoznak a megvalósítható elképzelések, és ezért felszólítja a Bizottságot, a tagállamokat és az érintett ágazatokat a jogsértések meghatározására és az ilyen magatartások okainak feltárására, valamint arra, hogy tegyék meg az ezen irányelv fokozottabb betartása érdekében szükséges erőfeszítéseket;
13. egyszersmind nyomatékosan kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a tojótyúkok esetében alkalmazott hagyományos ketrecekre 2012-ben életbe lépő tilalmat teljes mértékben tartsák be, és felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vezessenek be szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az ágazat képes legyen megfelelni e követelménynek, valamint arra, hogy a végrehajtás folyamatát ellenőrizzék a tagállamokban; fenntartja, hogy a tojás EU-ba történő behozatalának szintén az európai termelők számára előírt termelési feltételeknek kell megfelelnie;
14. a jogszabályoknak nem megfelelő tojásokkal folytatott kereskedelemnek az egész EU-ra kiterjedő tilalmára szólít fel;
15. azt a következtetést vonja le, hogy a jelenlegi cselekvési terv átültetése több ponton is hiányos, és hangsúlyozza annak szükségességét, hogy mielőtt új szabályok kerülnének bevezetésre, először a meglévő szabályok átültetését kell biztosítani; ebben az összefüggésben felhívja a figyelmet annak fontosságára, hogy a szabályok megsértését minden tagállamban tényleges szankcióval kell sújtani;
16. hangsúlyozza, hogy a Bizottság saját, 2010-ben elvégzendő értékelésének tartalmaznia kell az eredmények és az esetleges hiányosságokból levonható tanulságok mélyre ható elemzését;
17. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság az elmúlt években nem fogalmazott meg az állatjólétet tiszteletben tartó termelés értékéről szóló egyértelmű kommunikációs stratégiát, továbbá hogy kizárólag a 2009 októberében bemutatott jelentésre szorítkozott;
18. elismeri, hogy a Közösség minden állatot érző lénynek tekint (a Szerződés 13. cikke); elismeri, hogy a cselekvés ez idáig főként az élelmiszertermelésre szánt állatokra összpontosított, valamint hogy az állatok más kategóriáit – is be kell vonni a 2011–2015-ös időszakra vonatkozó cselekvési tervbe;
A 2011 és 2015 közötti cselekvési terv
19. emlékeztet arra, hogy már a fent említett 2006. évi állásfoglalásában kérte, hogy a jelenlegi cselekvési tervet egy újabb kövesse, és ezért felhívja a Bizottságot, hogy készítsen – az új tudományos bizonyítékokon és tapasztalatokon alapuló – jelentést, amelyben értékeli a jelenlegi terv megvalósulását és az állatjólét helyzetét az EU-ban, amely alapján hozzá lehet fogni a 2011 és 2015 közötti évekre az állatvédelemre vonatkozó cselekvési terv kidolgozásához és végül az előző cselekvési terv eredményei alapján biztosítani kell a szükséges finanszírozást;
20. szorgalmazza, hogy a szabványok harmonizálása és a belső piacon a kiegyensúlyozott versenyfeltételek biztosítása érdekében tegyenek intézkedéseket a meglévő jogszabályok haladéktalan végrehajtásának biztosítására; ajánlja, hogy a felesleges ismétlődés elkerülése érdekében az új jogszabályokra irányuló javaslatokat értékeljék a már meglévő jogszabályok teljes körű végrehajtásának alternatívájához képest;
21. javasolja a Bizottságnak, hogy értékelő jelentésében – egyebek mellett – elemezze, hogy a jelenlegi cselekvési terv milyen mértékben adott választ társadalmunk állatjóléttel kapcsolatos elvárásaira, a rendszer fenntarthatóságára a termelők szempontjából, valamint, hogy a terv bevezetése mennyiben érintette a belső piac működését;
22. felszólítja a Bizottságot, hogy tárja fel az állatvédelmi előírások hatásait, valamint átfogóan vegye figyelembe a különböző tényezők – mint az állatvédelem, a fenntarthatóság, az állategészségügy, a környezet, a termékminőség és a gazdaságosság – közötti kölcsönhatásokat;
Általános európai állatvédelmi jogszabályok
23. úgy véli, hogy az Európai unió működéséről szóló szerződés 13. cikke létrehozott egy olyan új jogi helyzetet, amelynek értelmében az Unió mezőgazdasági, halászati, közlekedési, belső piaci, kutatási, technológiafejlesztési és űrkutatási politikáinak kialakításánál és végrehajtásánál az Uniónak és a tagállamoknak teljes mértékben figyelembe kell venniük az állatok mint érző lények kíméletére vonatkozó követelményeket, miközben tiszteletben tartják a tagállamok – különösen a vallási szertartásokra, kulturális hagyományokra és regionális örökségre vonatkozó – jogszabályi vagy közigazgatási rendelkezéseit és szokásait; e cikk hatályának valamennyi haszonállatra és fogságban tartott állatra, úgymint az élelmiszer-termelési céllal tartott állatokra, a kedvtelési célból tartott állatokra, a cirkuszi állatokra és állatkertben tartott állatokra ki kell terjednie, figyelembe véve továbbá azt is, hogy a különböző tulajdonságok és az eltérő életkörülmények másfajta kezelést tesznek szükségessé;
24. felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 13. cikke alapján, legkésőbb 2014-ig, továbbá hatástanulmány alapján és az érintett felekkel folytatott konzultációt követően tegyen érvekkel alátámasztott javaslatot az EU általános állatvédelmi szabályozására, amelynek a rendelkezésre álló tudományos ismeretek és az igazolt tapasztalatok alapján hozzá kell járulnia az állatvédelem fogalmának, az állatjóléthez kapcsolódó költségek és az alkalmazandó alapvető feltételek közös értelmezéséhez;
25. úgy véli, hogy ennek az általános állatvédelmi szabályozásnak – az állategészségügyi szabályoknak megfelelően – magában kell foglalnia megfelelő iránymutatásokat a felelősségteljes állattenyésztés tekintetében, egy, az ellenőrzéseket és az összehasonlítható adatok gyűjtését érintő egységes rendszert, továbbá az állatok kezelésével foglalkozók képzésével kapcsolatos követelményeket és az állattulajdonosok, állattenyésztők és állattartók sajátos felelősségének pontos meghatározását; úgy véli, hogy a fenti követelmények megfelelő betartása érdekében az összes ilyen követelménynek együtt kell járnia a termelők számára biztosított forrásokkal;
26. úgy véli, hogy ez az európai állatvédelmi jogszabály megalapozza majd az Európai Unió közös állatvédelmi alapszintjét, amely mind a hazai termékek, mind a harmadik országokból származó behozatalok belső piacán való szabad és tisztességes verseny feltétele; úgy véli azonban, hogy valamennyi tagállam és régió számára lehetővé kell tenni, hogy megengedjék azt az egyes termelők vagy termelői csoportok számára, hogy szabályozottabb, önkéntes rendszereket vezessenek be a verseny torzulása nélkül és biztosítva az EU versenyképességét a nemzetközi piacokon;
27. úgy véli, hogy az importból származó termékeknek az európai termelőkkel szemben támasztott állatjóléti követelményekkel azonos feltételeknek kell megfelelniük;
28. felszólít arra, hogy kompenzálják az európai mezőgazdasági termelőket a magasabb szintű állatjóléti szabványokkal összefüggő, magasabb termelői költségekért; javasolja, hogy 2013-tól építsék be az állatjóléti intézkedések finanszírozását az új közös agrárpolitikai támogatási rendszerekbe;
29. úgy véli, hogy az állampolgárok EU-n belüli magas szintű állatjóléttel és az egyes érintett ágazatok által tett erőfeszítésekkel kapcsolatos tájékoztatásának e politika kulcsfontosságú elemét kell képeznie;
30. úgy véli, hogy az állatjólétre vonatkozó feltételek beillesztése a nemzetközi megállapodásokba elengedhetetlen termelőink versenyképességének a globalizálódott piacon való biztosítása szempontjából, valamint a termelés olyan régiókba történő áttelepítése megakadályozásának, ahol egyértelműen alacsonyabb az állatjólét szintje, és amelyek ennek köszönhetően modellünkkel tisztességtelen versenyre kelnek;
31. üdvözli az állatjóléti címkézés különböző lehetőségeiről szóló, a Bizottság fenti, 2009. október 28-i közleményében ismertetett vitát; ugyanakkor emlékeztet, hogy ezeket a lehetőségeket tágabb keretben kell figyelembe venni, különös figyelmet fordítva többek között a környezetvédelemre, a takarmányozásra és az éghajlatra vonatkozóan meglévő különböző címkézési rendszerekre; kiemeli, hogy az európai fogyasztók számára nyújtott információnak feltétlenül szilárd és konszenzusos tudományos alapokon, valamint a fogyasztó számára megfelelő érthetőségen kell nyugodnia;
32. javasolja, hogy a címkén feltüntetett tájékoztatás legyen pontos, egyértelmű, és utaljon az EU által megkövetelt szigorú állatjóléti előírások betartására; az objektív tájékoztatás biztosítása érdekében fenntartja, hogy a Bizottságnak kell gondoskodnia arról, hogy az állampolgárok megkapják az európai állatjóléti rendszerre vonatkozó szükséges tájékoztatást;
33. javasolja, hogy vizsgálják meg az állatjóléti politikának a többi uniós politikával való összhangját;
34. felszólítja a Bizottságot, hogy mélyrehatóan értékelje azokat a lehetséges problémákat, amelyeket az európai állatjóléti előírások okozhatnak a termelők versenyképességének, továbbá tekintse át a termelőknek az említett előírások betartása érdekében nyújtott támogatások rendszerét;
35. úgy véli, hogy mielőtt új jogszabályokat dolgoznának ki, a már meglévő általános vagy egyedi jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni; a példa kedvéért rámutat a tyúkok esetében alkalmazott hagyományos ketrecek tilalmára, a sertésekre vonatkozó jogszabályokra, az állatszállításra, valamint a liba- és kacsatenyésztésre vonatkozó szabályokra; hangsúlyozza, hogy az állatjólétre vonatkozó további intézkedéseket összhangba kell hozni más közösségi célkitűzésekkel, így pl. a fenntartható fejlődéssel, és különösképpen a fenntartható állattenyésztéssel és -fogyasztással, a környezet és a biodiverzitás védelmével, a hatályos jogszabályok alkalmazásának javítását célzó stratégiával, valamint a nem állatokon végzett kutatás felé történő haladás felgyorsítására vonatkozó átfogó stratégiával;
Az állatvédelmi referenciaközpontok európai hálózata
36. úgy véli, hogy a már meglévő közösségi vagy tagállami intézmények keretében létre kell hozni egy összehangolt európai állatvédelmi hálózatot, amely tevékenységének a fent javasolt általános állatvédelmi jogszabályokon kell alapulnia; úgy véli, hogy egy ilyen hálózatnak ki kell jelölnie egy koordináló szervként működő intézményt, amelynek el kell látnia a „központi irányítású intézményre” bízott feladatokat, amelyre a Bizottság fenti, 2009. október 28-i közleménye utal; továbbá úgy véli, hogy egy ilyen koordináló szerv nem láthatja el ugyanazon feladatokat, amelyeket a Bizottság vagy egyéb ügynökségek már végeznek, azonban olyan támogató eszközként kell működnie, amely segítséget nyújt a Bizottság, a tagállamok, az élelmiszerlánc résztvevői és a polgárok számára a képzés és oktatás, a legjobb gyakorlatok, a tájékoztatás és a fogyasztói tájékoztatás és értékelés tekintetében, illetve azáltal, hogy kifejezésre juttatja a tervezett jogszabályi és politikai javaslatokkal, illetve azoknak az állatok jólétére és az állatjóléti szabványokra gyakorolt hatásáról a legfrissebb tudásanyag alapján alkotott nézeteit, és azáltal, hogy összehangolja az új technikák tesztelésének uniós rendszerét;
37. úgy véli, hogy az állatok szükségleteiről és az állatokkal való, tudományos ismereteken alapuló bánásmódról megfelelő és komolyan veendő formában kell tájékoztatást adni. A referenciaközpontok európai hálózatának feladata az oktatással és a tájékoztatással kapcsolatos intézkedések végrehajtása lenne, mivel a szabványosított minőségi kritériumokon alapuló tudásátadás fontos ahhoz, hogy elkerülhetők legyenek a szélsőséges szemléletmódok;
A hatályos jogszabályok megfelelőbb alkalmazása
38. felhívja a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb mérje fel, hogy az állatok jólétére vonatkozó intézkedések milyen költséget jelentenek az európai termelők számára, és az európai állattenyésztők versenyképessége megszűnésének kezelése érdekében legkésőbb 2012-ben tegyen javaslatot ajánlásokra, iránymutatásokra és egyéb szükséges intézkedésekre;
39. felszólítja a tagállamokat, hogy tegyék meg a megfelelő intézkedéseket az állatvédelem és az állatjólét eszméjének az oktatás révén történő terjesztéséért;
40. úgy véli, hogy célként egy célirányos és kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési rendszert kell kitűzni, amelynek központjában objektív tényezők állnak, és azon tagállamoknak, amelyekben átlagon felüli mértékű jogsértések fordulnak elő, szigorúbb ellenőrzésekkel kell számolniuk;
41. hangsúlyozza, hogy a „Hatékonyabban működő élelmiszer-ellátási lánc” című bizottsági közleményben taglalt, az élelmiszerláncban fellelhető egyensúlyzavarok gyakran az elsődleges termelőket érintik hátrányosan; emlékeztet arra, hogy az ebből származó többletköltségek az elsődleges termelőket korlátozzák befektetéseikben;
42. hangsúlyozza, hogy e tekintetben az Európai Unió költségvetésében elegendő pénzeszközt kell biztosítani a Bizottság ellenőrzési feladatainak lehetővé tételére, szükség szerint a termelők támogatására, továbbá a termelők az új és változó állatjóléti szabványok elfogadása miatti csökkenő versenyképességének ellensúlyozására, figyelemmel arra, hogy e szabványok költsége ne terhelje azt az árat, amelyet az állattenyésztő kap termékei eladásáért;
43. hangsúlyozza, hogy uniós szinten fenn kell tartani a mezőgazdasági ágazat versenyképességének javítását és fokozását az állatjólétre vonatkozó hatályos szabályok előmozdítása és tiszteletben tartása révén, illetve a környezetvédelmi követelmények tiszteletben tartása mellett;
44. felszólítja a tagállamokat, hogy ügyeljenek arra, hogy az uniós állatvédelmi jogszabályok bármilyen megsértése hatékony és arányos szankciókat vonjon maga után, valamint arra, hogy e szankciókat az illetékes hatóságoknak a tájékoztatást és eligazítást szolgáló kampánya, illetve megfelelő korrekciós intézkedések kísérjék;
45. felhívja a tagállamokat, hogy tegyék meg a megfelelő megelőző intézkedéseket az állatvédelmi jogszabályok megsértésének megakadályozása érdekében;
46. üdvözli, hogy a tagállamok jelentősen csökkentették az antibiotikumok használatát az állattartásban, mivel azoknak a növekedés serkentésére történő használatát az EU betiltotta, míg ezek az Egyesült Államokban és néhány más országban továbbra is engedélyezettek; elvárja azonban, hogy a Bizottság és a tagállamok felelős módon kezeljék az állatok antibiotikumokkal szembeni rezisztenciájának növekvő problémáját; felszólítja a Bizottságot, hogy az állat-egészségügyi termékek hatékony használatának biztosítása érdekében gyűjtsön adatokat e termékek – többek között az antibiotikumok – alkalmazásáról és végezze el azok elemzését;
Mutatók és új technikák
47. szorgalmazza a „The Animal Welfare Quality Project” értékelését és továbbfejlesztését, különösen az eszköz egyszerűsítése és gyakorlati alkalmazása tekintetében;
48. úgy ítéli meg, hogy ezeknek az állatjóléti mutatóknak az importált termékeken történő mérése komplex feladat lesz; e mutatók hasznosságának vagy megalapozottságának megkérdőjelezése nélkül, hangsúlyozza, hogy ezek az eszközök az európai termelők kárára nem torzíthatják a versenyt;
49. felszólítja a Bizottságot, hogy az „Animal Welfare Quality Project” végleges jelentése alapján tegyen javaslatot az állatjólétnek az „Animal Welfare Quality Project” során kidolgozott technika segítségével való európai uniós értékelésének kísérleti időszakára;
50. felhívja a tagállamokat, hogy ezzel összefüggésben aknázzák ki jobban az alkalmazott kutatás, valamint az állat-egészségügyi szempontból hasznos innovációs és korszerűsítési beruházások számára az Európai Unió vidékfejlesztési alapjaiból és a Kutatási Főigazgatóság hetedik keretprogramjából (2007-2013) nyújtható támogatási lehetőségeket; felszólítja továbbá a tagállamokat és a Bizottságot, hogy fokozzák a pénzügyi beruházást a kutatás területén, valamint az új technológiák és technikák fejlesztését az állatjólét területén;
51. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést annak biztosítására, hogy az OIE (Állat-egészségügyi Világszervezet) állatjóléti iránymutatásai olyan jóléti szabványokat mozdítsanak elő, amelyek megfelelően tükrözik az ezen a területen meglévő tudományos bizonyítékokat;
o o o
52. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.
– tekintettel a Bizottság szolgálatainak „Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás: mit jelent ez Európa mezőgazdasága és vidéki területei számára?” című munkadokumentumára (SEC(2009)0417),
– tekintettel a Bizottság szolgálatainak „Az európai mezőgazdaság szerepe az éghajlatváltozás enyhítésében” című munkadokumentumára (SEC(2009)1093),
– tekintettel a talajvédelem kereteinek meghatározásáról, valamint a 2004/35/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról szóló, 2007. november 14-i jogalkotási állásfoglalására(1),
– tekintettel „A fenntartható mezőgazdaságról és a biogázról: az uniós előírások felülvizsgálatának szükségessége” című, 2008. március 12-i állásfoglalására(2),
– tekintettel a „2050: A jövő ma kezdődik - Az éghajlatváltozással foglalkozó jövőbeni integrált uniós politikára vonatkozó ajánlások” című, 2009. február 4-i állásfoglalására(3),
– tekintettel „A mezőgazdasági földterületek állapotromlása által támasztott kihívás az EU-ban és különösen Dél-Európában: válasz az EU agrárpolitikai eszközei révén” című, 2009. március 12-i állásfoglalására(4),
– tekintettel a koppenhágai éghajlat-változási konferenciára (COP 15) vonatkozó EU stratégiáról szóló, 2009. november 25-i állásfoglalására(5),
– tekintettel a mezőgazdasági ismeretekről, tudományról és fejlesztési technológiáról szóló nemzetközi felmérésre (IAASTD), amelyet az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete és a Világbank készített, és 58 ország írt alá,
– tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,
– tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményére (A7-0060/2010),
A. mivel az üvegházhatást okozó gázoknak a légtérben történő, korábban nem tapasztalt mértékű felhalmozódásából következő éghajlatváltozás tudományos felismerés, amely súlyos következményekkel járhat majd az ökoszisztémákra nézve,
B. mivel ez közvetlenül érinti a mezőgazdaságot, amely egyike a számos olyan gazdasági tevékenységnek, amely az emberiség jóléte érdekében a természeti erőforrásokat kezeli,
C. mivel az éghajlatváltozás a környezet, társadalom és gazdaság egyik legsúlyosabb veszélyforrása, a mezőgazdasági kultúrák termékenysége évre-évre jelentős ingadozást mutat, ami lényegében a szélsőséges időjárási viszonyok változékonyságának tulajdonítható, ez magától értetődően hatást gyakorol az összes gazdasági ágazatra, beleértve a legsebezhetőbbet, a mezőgazdaságot is,
D. mivel a mezőgazdaság két fontos üvegházhatást okozó gáz (a dinitrogén-oxid és a metán) egyik elsődleges kibocsátójaként, amely gázok a mezőgazdasági termelés különböző biológiai folyamatainak eredményeként keletkeznek, hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, és ugyanakkor jelentős mértékben ki is van téve e zavarok káros hatásainak,
E. mivel az EU-27-ben a mezőgazdaságból (beleértve az állatállományt is) származó, üvegházhatást okozó gázok kibocsátása 20%-kal csökkent 1999 és 2007 között, továbbá az Unión belül az 1990. évi 11%-ról 2007-re 9,3%-ra csökkent a mezőgazdaság részesedése az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása tekintetében, ami többek között az EU mezőgazdasága nagyobb hatékonyságának, a trágyák hatékonyabb felhasználásának, valamint a KAP legutóbbi reformjainak tudható be,
F. mivel a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás az a két gazdasági ágazat, amely képes az emberi tevékenységből eredő szén-dioxid befogására, egyrészt az erre alkalmas talajban történő megkötés és tárolás révén, másrészt a növényekben a fotoszintézis segítségével történő megkötés révén; mivel ezek az ágazatok jelentős mértékben hozzájárulhatnak a felmelegedés enyhítésére irányuló erőfeszítésekhez,
G. mivel az éghajlatváltozás már most negatív hatásokat gyakorol az Unió mezőgazdaságára (a vízkészletek csökkenése, sótartalmuk növekedése és gyakoribb szárazság, a téli csapadékmennyiség jelentős növekedése és áradások északon, az alacsonyan fekvő partvidékeket veszélyeztető emelkedő tengerszint és szikesedés, viharok és egyéb rendkívüli időjárási jelenségek, erózió és földcsuszamlások, valamint káros rovarok, illetve állati és növényi betegségek elterjedése), és mivel e jelenségek várható felgyorsulása súlyos gazdasági, társadalmi és környezeti hatásokat hozhat majd a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és idegenforgalmi ágazatokban,
H. mivel a mezőgazdasági ágazat a gazdálkodók szakértelmére, az erős KAP-ra, valamint a kutatás és az innováció fejlesztésére támaszkodva egyrészt képes alkalmazkodni e körülményekhez, másrészt képes enyhíteni az éghajlatváltozás következményeit, de mivel nehezen irányítható természeti folyamatokról van szó, ehhez hatalmas erőfeszítésre van szükség,
I. mivel az európai mezőgazdaság olyan foglalkoztatási tartalékot jelent, amelyet meg kell óvni és fejleszteni kell,
J. mivel a mezőgazdaság továbbra is alapvetően fontos ahhoz, hogy az európai vidéki területeken fennmaradjon az emberi tevékenység, különösen azon szolgáltatások széles skálájának köszönhetően, amelyeket a mezőgazdasági termelők a társadalom többi részének nyújthatnak,
K. mivel a mezőgazdaságot közvetlenül érintik a megújuló energiaforrások kifejlesztésével kapcsolatos uniós célkitűzések, továbbá mivel ennek kifejlesztése érzékelhetően tud hozzájárulni az üvegházhatást okozó gázok csökkentéséhez,
L. mivel az EU mezőgazdaságának elsődleges feladata ellátni élelemmel az Unió lakosságát,
M. mivel az Uniónak úttörő szerepet kell vállalnia a globális felmelegedés elleni küzdelemben,
Az Unió mezőgazdaságának hozzájárulása a globális felmelegedés enyhítésére irányuló erőfeszítésekhez
1. kijelenti, hogy az európai mezőgazdaság és erőgazdaság képes hozzájárulni az éghajlatváltozás enyhítése vonatkozásában az Unió által kitűzött célokhoz, megoldásokat és támogatást kínálva az üvegházhatást okozó gázkibocsátásának korlátozására és csökkentésére, támogatva a CO2 talajban történő megkötését, továbbá fejlesztve a fenntartható megújuló energiaforrások termelését és maximalizálva a fotoszintézist; hangsúlyozza, hogy ezért feltétlenül ösztönözni kell másfajta, forgalomba hozható és forgalomba nem hozható termékeket előállító mezőgazdaság kialakítását, amely a lehető leghatékonyabban kihasználja az egyes ökoszisztémákban rejlő természetes lehetőségeket és a fenntarthatóság növelése érdekében összeegyezteti a gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi, valamint az állatjóléti szükségleteket is;
2. úgy véli, hogy a mezőgazdaságnak az éghajlatváltozás enyhítésének globális folyamatában való még aktívabb elköteleződése során nem szabad rontania az EU mezőgazdasági-élelmiszeripari szektorának versenyképességi pozícióját a világpiacon;
3. úgy véli, hogy a biomezőgazdaság, a külterjes legelőgazdálkodás és az integrált termelés gyakorlatai a környezetkímélőbb mezőgazdasági termelés egyik alternatíváját kínálják; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy olyan megoldásokat kell találni, amelyek lehetővé teszik az európai termőterület többségét elfoglaló hagyományos mezőgazdaság számára, hogy jelentős mértékben hozzájáruljon a fenntartható környezetgazdálkodáshoz;
4. elismeri, hogy az innovációnak fontos szerepet kell játszania a mezőgazdaság által az éghajlatváltozásra és a környezetre gyakorolt hatás csökkentésében;
5. külön kéri, hogy a jövőbeni KAP tájékoztatási és képzési akciók révén, valamint ösztönző intézkedések segítségével olyan gyakorlatokat támogasson, amelyek hozzájárulnak a mezőgazdaság hatékonysága és az üvegházhatást okozó gázkibocsátás mérséklésére való képessége, valamint a szénmegkötés fokozásához, például:
–
azokat a technológiákat, amelyek kombinálják az igényekhez igazított, egyszerűsített és a növénytakarót megtartó talajművelést (mint például a csökkentett talajműveléses vagy művelés nélküli termesztés, termesztési maradványok el nem távolítása), és lehetővé teszik a köztestermesztést és a vetésforgót, ami maximalizálja a fotoszintézist és növeli a talaj szervesanyag-tartalmát, ahogyan azt az Európai Parlament kezdeményezésére indított SoCo projekt bizonyította;
–
az agrárerdészet, a sövények, a táblákon található erdős területek, az állandó vagy ideiglenes füves legelőrendszerek, valamint az újraerdősítés megőrzését és fejlesztését;
–
a meglévő erdőkben a megkötött szén tárolási idejének növelését szolgáló gazdálkodási módszerek bevezetését;
–
a talajgazdálkodás és az ásványgazdálkodás javítását, a jelentős mennyiségű megkötött szenet tartalmazó területek és a vizes élőhelyek (lecsapolás helyett megfelelő művelés, például nádtermesztés) megfelelő védelmét;
–
a mezőgazdasági üzemek modernizálását (épületek szigetelése, energiatakarékos berendezések, megújuló energia alkalmazása) és hatékonyabb termelési láncokat;
–
a korszerű takarmányozási tartástechnológiai és trágyakezelési/hasznosítási technológiákat, amelyek jelentősen csökkentik a metán emisszióját;
–
az élelmiszer-termelésbe integrált biomassza energetikai hasznosítást, amely a melléktermékek, hulladékok felhasználása mellett hozzájárul a CO2-emisszió csökkentéséhez;
–
az ártereken, a vizes területeken, a homokos területeken és a mezőgazdaságra kevésbé alkalmas területeken a fás- és lágyszárú energiaültetvények (kultúrák) telepítését a CO2 elnyelés és a szénmegkötés fokozása érdekében;
6. hangsúlyozza, hogy az ilyen, a természeti környezetet jobban tiszteletben tartó mezőgazdasági gyakorlatok kedvező hatással vannak a biodiverzitásra, a talajminőségre, a vízvisszatartásra, valamint hozzájárulnak az erózió és a környezetszennyezés elleni küzdelemhez is; így a mezőgazdasági tevékenységnek a éghajlatváltozásra gyakorolt hatásainak enyhítése a mezőgazdaságnak köszönhető további, a társadalomnak tett szolgálatnak tekinthető;
7. sürgeti közös európai erdészeti politika kialakítását, amely képes az erdők fenntartható kezelésének és termelésének előmozdítására, valamint a faipari ágazatban és annak gazdasági fejlesztésében rejlő lehetőségek jobb kiaknázására, hiszen ez az ágazat tud a legnagyobb mértékben hozzájárulni a szénmegkötéshez; mindez az adott régióra jellemző különböző erdőgazdálkodási feltételek maximális figyelembevételével valósítandó meg, mivel Észak- és Dél-Európa erdei élőhelyei különböző lehetőségekkel rendelkeznek, valamint más és más veszélyek fenyegetik őket;
8. felhívja a figyelmet arra, hogy az erdők a hatékony vízgazdálkodáshoz is jelentősen hozzájárulnak; ezért olyan erdőgazdálkodási gyakorlatra ösztönzi a tagállamokat, amely csökkenti a vízjárásbeli különbségeket az aszályos és árvizes időszakok között, így mérsékelhetők az aszályok és árvizek mezőgazdaságra, energiatermelésre és lakosságra gyakorolt negatív hatásai;
9. ajánlja a hegyekre vonatkozó politikák megerősítését, mivel a mezőgazdasági és állattenyésztési ágazat különösen fontos szerepet játszanak az éghajlatváltozás mérséklésében, az alkalmazkodás fenntartásában, valamint a sérülékenység csökkentésében, különösen a legelők megfelelő gondozásán keresztül;
10. stratégiák kidolgozását irányozza elő az Európai Unió mezőgazdaságában megjelenő negatív hatások megelőzésére és enyhítésére, például:
–
cselekvési terv a legsúlyosabban érintett területeken: új éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodni képes növényfajok termesztése, mezőgazdasági munkák ütemtervének új körülményekhez igazítása; erdősítések, melegházak építése, mezőgazdasági vízforrások kezelése, szennyezet termőterületek környezetbaráttá tétele;
–
másik szempont az, hogy tervet kell készíteni az éghajlatváltozást előidéző okok felszámolására, az energiabiztonság növelésével együtt elérhető alacsony CO2-kibocsátásra épülő globális gazdaság ösztönzésére;
11. hangsúlyozza, hogy a dinitrogénoxid-kibocsátás csökkenthető a nitrogéntartalmú műtrágyák hatékonyabb felhasználásával (precíziós mezőgazdaság); hangsúlyozza továbbá, hogy a biogáztermelésből származó maradék biomasszával történő trágyázás lehetővé teszi a precíziós szervestrágyázást és ezáltal a kibocsátás mérséklését;
12. kéri a haszonállatok takarmányozásával kapcsolatos kutatások megerősítését és a tenyésztett háziállatok genetikai alapú válogatását a metánkibocsátás csökkentése érdekében, azzal a feltétellel, hogy ezeket a hatásmérséklő intézkedéseket nem fogadják el, ha azok az állategészségügyet és az állatjólétet veszélyeztetik; kéri továbbá, hogy ezzel párhuzamosan indítsanak olyan felvilágosító programot, amely tájékoztatja a fogyasztókat vásárlási és étkezési szokásaiknak az éghajlatra gyakorolt hatásairól;
13. nyomatékosan kéri továbbá a növénytermesztés területén a növényi fajták és fajtanemesítések kutatásainak megerősítését és fokozását, annak érdekében, hogy az e változások által okozott kihívásoknak a növénytermesztési ágazat megfeleljen, különösen a megfelelő mennyiségű és minőségű alapanyag, ezáltal biztonságos élelmiszerellátás fenntartása tekintetében; úgy véli, hogy e kutatásoknak elsősorban a szárazsághoz és szélsőséges hőmérséklethez alkalmazkodó növényfajtákra és az ehhez kapcsolódó gazdálkodási technológiákra kell összpontosítania; hangsúlyozza továbbá, hogy ezek a fajok és technológiák egyes vidékek költséges és hatástalan öntözési rendszereivel szemben életképes megoldást jelentenek, és előnyük, hogy a helyi közösségek fokozott érdeklődéssel fogadják;
14. hangsúlyozza, hogy a szerves trágyák optimális tárolása és termőföldön történő elhelyezése, valamint az ilyen ürülék anaerob digesztorokban történő feldolgozása jelentik pillanatnyilag a legígéretesebb technológiákat a metánkibocsátás (egyben megújuló energiaforrást is biztosítva) és a vegyi nitrogéntartalmú műtrágyáktól való függőség csökkentése céljából, elsősorban a jelentős állattenyésztő régiókban; e biogáz elősegíti az energetikailag önellátó mezőgazdaság kialakulását;
15. kiemeli ebben az összefüggésben annak szükségszerűségét, hogy a biogáztermelő trágyaerjesztőkből származó fermentált anyagokat a műtrágya helyett lehessen használni anélkül, hogy azok az „állati trágyák” kategóriájába tartoznának, ami által tovább csökkenthető a műtrágyahasználat;
16. kéri az adminisztráció egyszerűsítése, valamint a kutatási és fejlesztési erőfeszítések felgyorsítását a mezőgazdasági üzemekben megtalálható biomassza (mezőgazdasági vagy erdészeti hulladék), az állattenyésztésből származó biogáz, valamint az egyéb fenntartható agroüzemanyagok kiaknázása és felhasználása érdekében;
17. hangsúlyozza, hogy a biomassza felhasználása során érvényesülnie kell a fenntarthatóság elvének; úgy véli, hogy ennek megfelelően a mezőgazdasági alapanyagok keletkezési helyéhez legközelebb eső felhasználási módokat kell ösztönözni, ezáltal csökkenthetők a szállításból eredő energiaveszteségek;
18. felhívja a figyelmet arra, hogy a biomassza fűtési célú felhasználása jelentős mértékben mérsékelheti az éghajlatváltozás káros következményeit; éppen ezért felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy nyújtsanak vidékfejlesztési támogatást azon vidéki közintézményeknek, amelyek bioenergia-alapúvá állítják át fűtési rendszerüket;
19. felhívja a figyelmet, hogy az IKT erőteljesebb igénybevétele révén javítható az előállítás egyes szakaszainak felügyelete, és optimizálható azok irányítása a termelésnek a termelőeszközök felhasználásához képest történő növelése érdekében, egyidejűleg pedig csökkenthető az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása és az energiafogyasztás; hangsúlyozza továbbá, hogy az IKT erőteljesebb igénybevétele, a gazdálkodók új technológiákkal kapcsolatos képzésére vonatkozó politikák integrálása, valamint a fiatal vállalkozók innovációjának és vállalkozásainak támogatása kulcsfontosságú kérdések, a gazdálkodás környezeti fenntarthatósága és az ágazat versenyképesebbé tétele szempontjából egyaránt.
20. hangsúlyozza, hogy az Unió a mezőgazdasági termékek legnagyobb importőre, pedig az import az európai termelésnél magasabb karbonköltséggel jár, egyrészt a harmadik országokban hatályos, gyakran alacsonyabb szintű környezetvédelmi előírások, másrészt a nagy távolságokra történő szállítás kibocsátásai és az erdőirtás miatt; úgy véli, hogy a fogyasztókat célzott kommunikációs stratégia révén tájékoztatni kell a fenntartható mezőgazdasági termelésből származó, jó minőségű termékekből álló egészséges étrend előnyeiről, melynek szénmérlegét meg kell különböztetni az importált termékekétől; úgy véli továbbá, hogy méltányosan ellentételezni kell az európai termelők által a kibocsátások csökkentése érdekében tett erőfeszítéseket, valamint ösztönözni kell a helyi termelés diverzifikálását (többek között a növényi fehérjék termelésének Unióban való fejlesztése révén);
21. támogatja ebben az összefüggésben az „uniós származási hely” önkéntes feltüntetését azoknál a termékeknél, amelyek teljes egészében az Európai Unióból származnak;
22. sürgeti a harmadik országokból származó import ellenőrzésére irányuló hatékony mechanizmusok kialakítását, továbbá az európai termelők által az éghajlatváltozás elleni küzdelem során teljesítendő és a harmadik országokból származó importtal szemben támasztott követelmények teljes viszonossága mellett érvel, annak érdekében, hogy ne csökkenjen a közösségi termelés versenyképessége;
23. hangsúlyozza, hogy az Uniónak beruházásokat kell eszközölnie a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás fejlesztésére irányuló politika terén annak érdekében, hogy hozzá tudjon járulni az új gyakorlatok terjesztéséhez, és elő tudja mozdítani a fenntartható mezőgazdaságot szerte a világban;
Az európai mezőgazdaságnak a globális felmelegedés következményeihez való alkalmazkodását szolgáló intézkedések
24. hangsúlyozza, hogy az európai mezőgazdaság alkalmazkodik, és továbbra is alkalmazkodnia kell a folyamatban lévő éghajlati változások következményeihez, és fel kell készülnie azokra a hatásokra, amelyeket e változások gyakorolnak majd az Unió számos régiójára;
25. úgy véli, hogy ilyen körülmények között az Uniónak egységes, a mezőgazdaságnak az eljövendő két különböző fajtájú éghajlati zavarhoz való alkalmazkodásra irányuló stratégiát kell kidolgoznia:
–
egyrészt az átlagos globális felmelegedéshez;
–
másrészt az időjárási viszonyok fokozottabb változékonyságához, ami a szélsőséges események megsokszorozódásában nyilvánul meg;
26. úgy véli, hogy a KAP-nak fenntarthatóbb módón és hatékonyabban kell összpontosítania az erőforrás-gazdálkodásra, és ezt figyelembe kell venni a KAP küszöbön álló reformja során, többek között az alábbiak szerint:
–
a vízforrások optimális felhasználása (hatékonyabb öntözőrendszerek, újrahasznosított víz felhasználása, víztakarékossági eljárások alkalmazása a szántókon, dombvidéki víztározók stb.); víztározók a hegyekben, stb.), a felhasználók felelősségének fokozása;
–
a szárazsághoz és a betegségekhez alkalmazkodó, különösen a szélsőséges viszonyokkal szembeni tűrőképességük miatt kiválasztott fajták és vetésforgó megválasztása;
–
talajvédelem a víz és a szél által okozott erózióval szemben (biztosítva a talaj szervesanyag-tartalmát);
–
fasorok, sövények vagy erdős területek ültetése a táblák szélén a víz visszatartása, az elfolyás korlátozása, a szél elleni védelem érdekében, valamint azzal a céllal, hogy búvóhelyet nyújtson a növénytermesztést segítő állatoknak, például a beporzást végző rovaroknak;
–
a legelők megőrzése és az állattenyésztés támogatása a legelőkön;
–
a betegségek felügyeletére és ellenőrzésére; ennek keretében szükségesnek tűnik a betegségek megjelenésének és újbóli megjelenésének nyomon követésére szolgáló nemzeti, majd európai eszközök létrehozása;
–
a rovarkártevők felügyeletére és ellenőrzésére; ennek keretében ki kell dolgozni az invazivitási potenciál nyomon követését és az egészségügyi megfelelési intézkedéseket (fokozott ellenőrzések a határokon és az érzékeny helyeken, például a csemetekertekben és a repülőtereken, biológiai biztonsági intézkedések);
–
a károsodott területek helyreállítása;
–
a klimatikus változásokhoz alkalmazkodó erdők fenntartása és az erdőtüzek megelőzését célzó erdőgazdálkodás;
27. hangsúlyozza, hogy szükséges lehet a rosszabb termőhelyi adottságokkal rendelkező, korábban ártéri jellegű, de később lecsapolt területeken a vízgazdálkodás, beleértve a folyószabályozások újragondolása, az erre alkalmas ártéri területek revitalizálása, és a korábbi ártéri erdők újratelepítése;
Az európai mezőgazdasági modellt érintő kihatások
28. hangsúlyozza, hogy a KAP-nak hozzá kell járulnia, hogy a mezőgazdaság fenntarthatóbbá váljon, ezzel egyidejűleg pedig növekedjen a termés, szem előtt tartva ugyanakkor, hogy a globális felmelegedés az egész világban, így Európában is veszélyeztetheti a termelési és élelmezési kapacitásokat;
29. úgy véli ugyanakkor, hogy a KAP-nak olyan pénzügyi eszközökkel kell ösztönöznie a tagállamok helyi hatóságait az intézkedések megtételére, mint például a következők:
–
a termelési és védelmi teljesítmény javítása a szárazságtól és sivatagosodástól vagy áradásoktól sújtott természetes ökorendszerekben, mezőgazdasági kultúrákban és más eszközök előállításában;
–
az idővel hatástalanná vált víz- talaj- és növénygazdálkodás gyakorlatának javítása;
–
a szárazság sújtotta és/vagy terméketlenné váló területeken élő növényfajták és állatfajok azonosítását, nemesítését és elősegítését célzó intézkedések;
–
a megelőző intézkedések továbbfejlesztése;
30. rámutat, hogy az éghajlatváltozásnak a mezőgazdaságra gyakorolt következményei azonnaliak és aránytalanul kedvezőtlenek, és emiatt a mezőgazdaság elsőbbséget igényel a éghajlatváltozás következményeinek enyhítését célzó intézkedések kidolgozása során;
31. úgy véli, hogy a KAP állapotfelmérésében hivatkozott „új kihívásokat”, vagyis az éghajlatváltozást, a vízgazdálkodást, a megújuló energiaforrásokat és a biodiverzitást meg kell ismételni, valamint a talaj minőségének és funkcióinak (szénmegkötés, vízvisszatartási képesség és ásványi anyagok, biológiai élet…), tiszteletben tartását és javítását hozzá kell adni ezekhez a kihívásokhoz, mivel ezek mind a jövő generációit érintő fontos kérdések, ezért a jövőbeli KAP-ban ezeket fokozottan figyelembe kell venni;
32. megállapítja, hogy a jelenlegi kereszt-megfelelési rendszer – amelynek a célja, hogy a mezőgazdasági termelők az állatjólét, állategészség és környezetvédelem tekintetében rendkívül magas szabványoknak feleljenek meg – problémás a termelők számára és jelenlegi formájában talán nem a legjobb módja a kívánt eredmény elérésének; a KAP következő reformja tekintetében felszólít arra, hogy helyezzenek nagyobb hangsúlyt a fenntarthatóbb és hatékonyabb termelési modellekre, szem előtt tartva azt, hogy ezekhez állami finanszírozáshoz van szükség annak érdekében, hogy a gazdálkodók az egész társadalom hasznára tett szolgáltatások (vidéki területek karbantartása, biodiverzitás megőrzése, karbonbefogás és élelmezésbiztonság) nyújtásából eredő többletköltségeit ellentételezzék;
33. elismeri, hogy a KAP-nak a világon élenjáró normákat kell kitűznie a környezetvédelem terén; rámutat arra, hogy ez olyan költségszintet jelent, amely a piacból nem térül meg, bár annak egy részét közjavak nyújtásának lehet tekinteni, továbbá hogy az európai termelőknek védelemre van szükségük az olyan harmadik országokból származó termékekkel szembeni versenyben, amelyek nem teljesítik az EU környezetvédelmi normáit;
34. úgy véli, hogy az éghajlatváltozás rákényszeríti az Uniót az agrárpolitikai modell elfogadására; felkéri ezért a Bizottságot, hogy a KAP 2013 utáni reformjáról szóló közleményében a KAP valamennyi célkitűzésével összhangban támogasson fenntarthatóbb és hatékonyabb mezőgazdasági modellt, melynek célja az elégséges, biztonságos és a környezeti egyensúlyt jobban tiszteletben tartó élelmiszerek előállítása; egy ilyen modellt igazságos és jogszerű termelési támogatási rendszerre kell alapozni és a gazdálkodói szakma szerepét is erősítenie kell;
35. úgy véli, hogy ahhoz, hogy az európai mezőgazdaság a jövőben hozzájáruljon a az élelmiszerbiztonsághoz és az éghajlatvédelemhez, feltétlenül szükséges egy nagyra törő KAP fenntartása, különös tekintettel a közösségi költségvetésből finanszírozott közvetlen kifizetések, illetve az egyszerűsített és igazságosabb kifizetések rendszerére az EU egészében;
36. kiemeli a fejlesztési alap létrehozásának és állandó biztosításának fontosságát az alternatív gazdasági tevékenységekben, amelyek a helyi közösségeknek a szárazság és/vagy természeti források hiányától sújtott mezőgazdasági termeléstől való függőségét képesek csökkenteni; az alternatív gazdasági tevékenységekhez szükséges feltételek biztosítása meghatározza az európai támogatási alaphoz való hozzáférést;
37. kiemeli a helyi igényekhez igazodó integrált vidékfejlesztési tervek fontosságát, a termőterületek kihasználtságának javítása révén, a változó környezeti körülményekhez (tartós szárazság, földcsuszamlások, áradások stb.) való alkalmazkodás céljából, helyi szinten az újrahasznosítható termékek forgalmazása és az ilyen szolgáltatások nyújtása révén;
38. kéri továbbá a Bizottságot, hogy fontolja meg olyan új támogatási rendszerek lehetőségét, amelyek előmozdítják a mezőgazdaság CO2-csökkentéshez való olyan hozzájárulásait, mint a szén-dioxid talajban történő megkötése és a mezőgazdasági biomassza felhasználása, valamint a földterületek olyan mezőgazdasági hasznosítását támogatják, amelyek pozitív hatást fejtenek ki az éghajlatváltozás terén;
39. hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az Európai Bizottság pontosan mérje fel az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás költségeit;
40. úgy véli, hogy meg kell erősíteni és hozzá kell igazítani a kockázat- és válságkezelési eszközöket a piacok növekvő volatilitásához és a kialakuló éghajlati kockázatokhoz;
41. hangsúlyozza, hogy az éghajlati kihívás és a befektetések nagysága fényében, hogy a mezőgazdaság és erdőgazdaság világának hozzá kell járulnia a fenntarthatóbb termelési módokra való áttéréshez, illetve hogy erős, megfelelő költségvetéssel rendelkező KAP-ot kell fenntartani 2013 után is; megjegyzi, hogy új és további pénzügyi forrásokat kell biztosítani a különféle agrárágazatokban az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és az ahhoz való alkalmazkodás tekintetében konkrét eredmények elérésére képes korszerű és innovatív technológiák és rendszerek elterjedésének ösztönzése érdekében;
42. hangsúlyozza, hogy annak ellenére, hogy a KAP nem az éghajlatra vonatkozó európai politika, mégis alapot nyújthat eredményes eszközök és ösztönzők bevezetéséhez az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, amelyről nem szabad megfeledkeznünk az EU költségvetéséről szóló jövőbeni vitákban sem;
43. úgy véli, hogy az Európai Uniónak meg kell tartania vezető szerepét az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, amelyet nem szabad a második helyre sorolni a jelenlegi gazdasági nehézségek miatt;
44. hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak olyan mezőgazdasági fejlesztési és finanszírozási politikákra van szüksége, amelyek garantálják az élelmiszerek biztonságosságát és jó minőségét;
o o o
45. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.
– tekintettel az EU működéséről szóló szerződés 39. cikkére,
– tekintettel az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának benyújtott, a hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területeken gazdálkodó termelőknek nyújtott támogatás hatékonyabb elosztásáról szóló bizottsági közleményre (COM(2009)0161,
– tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság 2009. december 17-én benyújtott véleményére a Bizottság közleményéről,
– tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A7-0056/2010),
A. mivel 54%-kal az EU mezőgazdasági felhasználású területének több mint felét hátrányos helyzetűként sorolják be,
B. mivel eltérő mértékben, de valamennyi tagállamban van hátrányos helyzetűként megjelölt terület,
C. mivel a hegyi területek (beleértve a 62-ik szélességi körtől északra fekvő sarkköri területeket, amelyek szintén hegyi területnek tekintendők), a mezőgazdasági hasznosítású terület mintegy 16%-át teszik ki, míg a mezőgazdasági hasznosítású területek 35%-át sorolják a „köztes hátrányos helyzetű területek” közé,
D. mivel e „köztes hátrányos helyzetű területek” besorolását a tagállamok számos különböző kritérium alapján végzik, ami az Európai Számvevőszék véleménye(1) szerint bánásmódbeli különbségekhez vezethet,
E. mivel az e területeken működő gazdálkodások csak kis hányada részesül kompenzációs kifizetésekben és e kifizetések mértéke tagállamonként jelentősen eltér(2),
F. mivel a 2005. szeptember 20-i, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésében, illetve 50. cikke (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott hegyi területek és specifikus hátránnyal sújtott területek tekintetében egyértelmű és kétségtelen kritériumok léteznek, így az Európai Számvevőszék nem helytelenítette e területek besorolását és ezeket a jelenlegi bizottsági közlemény sem érinti,
G. mivel a legkülső régiókban uralkodó különleges helyzet különleges eljárások végrehajtását kívánja meg,
H. mivel a hátrányos helyzetű területeknek nyújtott támogatás alapvető eleme a közös agrárpolitika második pillére, vagyis a vidékfejlesztési politika szempontjából, és következésképpen a vita középpontjában nem szabadna sem a regionális politika célkitűzéseinek, sem az EMVA-finanszírozás újraelosztásának állnia,
I. mivel a hátrányos helyzetű területek támogatására vonatkozó jogalkotás reformja és az 1698/2005/EK rendelet elfogadásának eredményeként a korábbi „köztes hátrányos területek” kategóriát megszüntették, és a jogosult területeket „jelentős természeti hátrány által sújtott”,
J. mivel a 2005-ös reform előtt néhány tagállamban használatos társadalmi-gazdasági kritériumokat már nem szabad a „természeti hátrányokkal” küzdő területek meghatározásához fő kritériumként használni, de továbbra is felhasználhatók az olyan „specifikus hátrányokkal” küzdő területek meghatározásához, amelyek az 1698/2005/EK rendelet 50. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint támogatásban részesülnek,
K. mivel nemzeti és regionális vidékfejlesztési programjaik kidolgozása során a tagállamok tágas mozgástérrel rendelkeznek, annak érdekében, hogy sajátos regionális helyzetükhöz igazított, kiegyensúlyozott intézkedések sorát hozhassák, és mivel a tagállamok feladata a hátrányos helyzetű területeikre irányuló megfelelő intézkedések programjaikon belüli bemutatása,
L. mivel a javasolt nyolc biofizikai kritérium esetleg nem bizonyul elégségesnek, a terület 66%-os határértékét pedig esetleg nem minden esetben találják alkalmasnak a valós hátrány olyan meghatározására, amely tiszteletben tartja az EU vidéki területeinek nagy diverzitását; mivel a termesztett növények, a termőföldfajták kombinációja, a talaj nedvességtartalma és az éghajlat többek között olyan tényezők, amelyek megfelelők egy adott terület valós hátrányainak meghatározásához,
1. hangsúlyozza a hátrányos helyzetű területeknek nyújtott megfelelő kompenzációs kifizetések fontosságát, amely nélkülözhetetlen eszköze a nagyértékű közjavak, például e régiókban a megművelt földterületek fenntartásának biztosítása szempontjából; hangsúlyozza, hogy különösen a hátrányos helyzetű területek a megművelt földterület, a biodiverzitás megőrzése és a környezeti javak, továbbá a vidéki foglalkoztatás és a vidéki közösségek vitalitása vonatkozásában gyakran magas értéket képviselnek;
2. felismeri, hogy egyedülálló helyzetüknél fogva a hátrányos helyzetű régióknak fontos szerepük van a környezeti előnyök szolgáltatásában és a táj fenntartásában és hangsúlyozza, hogy az ezen intézkedés keretében eszközölt kifizetéseknek e cél elérését kellene megkísérelniük;
3. hangsúlyozza, hogy az EKSz. kohéziós politikáról szóló 158. cikke a Lisszaboni Szerződés által megreformált formájában különös figyelmet szentel a természeti hátrányokkal rendelkező régióknak; sürgeti a Bizottságot, hogy készítsen átfogó stratégiát az e területek kezelésében a tagállamok között tapasztalható különbségek leküzdésére, és mozdítson elő integrált stratégiát, amely figyelembe veszi a specifikus nemzeti és regionális tulajdonságokat;
4. hangsúlyozza, hogy a természeti hátrányokkal sújtott területeknek nyújtott támogatás célja annak biztosítása, hogy a mezőgazdaság hatékony és többfunkciós formája széles körben és állandóan megmaradjon, ezáltal megtartva a vidéket élettel teli gazdasági területként és lakóhelyként;
5. hangsúlyozza, hogy a hátrányos helyzetű területeket nem csupán a tápláló élelmiszerek előállítása céljából, de az e területek általános gazdasági fejlődéséhez, az életminőség javításához, valamint a demográfiai és társadalmi stabilitáshoz nyújtott hozzájárulására való tekintettel kell kihasználni;
6. Ebben az értelemben felszólítja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a természeti hátrányokkal sújtott területek új besorolásának társadalmi implikációit is;
7. rámutat, hogy a mezőgazdasági-természetvédelmi intézkedésekkel ellentétben a hátrányos helyzetű területek kompenzációs kifizetései tekintetében nem szabad a termőföld kihasználásának módszereire vonatkozó további kritériumokat alkalmazni, amely túlmutatna a kölcsönös megfelelés követelményein; emlékeztet arra, hogy a hátrányos helyzetű területekre vonatkozó rendszernek alapvetően kompenzációt kell nyújtania a földkezelőként is dolgozó gazdálkodóknak, akik jelentős természeti hátrányokkal dolgoznak, amit a piac mint olyat nem kompenzál;
8. hangsúlyozza mindazonáltal, hogy a hátrányos helyzetű területekkel kapcsolatos kifizetéseket a föld aktív megműveléséhez, illetve az élelmiszer-termeléshez vagy a közvetlenül ahhoz tartozó tevékenységekhez kell kötni;
9. úgy véli, hogy a Bizottság által javasolt nyolc biofizikai kritérium alapjában véve alkalmas lehet a természeti hátrányok által sújtott területek bizonyos fokig történő meghatározására; hangsúlyozza azonban, hogy a kritériumok nem feltétlenül használhatók minden esetben a természeti hátrányoktól sújtott területek objektív meghatározására;
10. elismeri mindazonáltal, hogy a szigorú és csak biofizikai kritériumok nem biztos, hogy megfelelőek Európa minden részére, és esetleg nemkívánt következményekhez vezethetnek a kritériumoknak megfelelő területek szempontjából; ezért azt javasolja, hogy a társadalmi-gazdasági kritériumokat, például a piacoktól való távolságot, a szolgáltatások hiányát és az elnéptelenedést ismételten meg kell vizsgálni tisztán objektív alapon;
11. sürgeti a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a tagállamokkal, regionális és helyi hatóságokkal és gazdálkodói szervezetekkel folytatott konzultáción elhangzott összes álláspontot a természeti hátrányokkal küzdő területek meghatározása tekintetében;
12. különösen egy „elszigeteltségnek” nevezett földrajzi kritérium bevétele megfelelő lenne a piactól való távolságból, a távolságból és a szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférésből származó természeti hátrány megfogalmazására;
13. szükségesnek tartja a „föld nedvességtartalmi egyensúlya” elnevezésű kritérium felülvizsgálatát az Unió tagállamaiban létező különböző mezőgazdasági-éghajlati feltételek figyelembe vétele végett;
14. A vizes megművelhetetlen földek korlátozottságának elismerésére a „mezőkapacitási napok” kritériumának felvétele lehetővé tenné a földtípusok és az éghajlat közötti interakció figyelembe vételét (például a tengeri klíma nehézségeinek megfelelő tükrözését);
15. felkéri a Bizottságot, hogy folytassa kutatási erőfeszítéseit és elemzéseit potenciális új kritériumoknak a hátrányos helyzetű területek rendszerébe való felvétele céljából annak érdekében, hogy javaslatait tovább igazítsa a gyakorlati nehézségekhez, amelyekkel a földművelők szembenéznek és építsen fel egy erőteljes kritériumgyűjteményt, amely hosszú távon megfelelő marad;
16. hangsúlyozza azonban, hogy e kritériumok alkalmazása és a valószerű határértékek gyakorlati megállapítása érdekében lényeges, hogy a szükséges biofizikai adatok megfelelő pontossággal álljanak a tagállamok és régiók rendelkezésére a természeti környezet tekintetében; ezért támogatja a Bizottság által javasolt kritériumok alkalmazásának gyakorlati próbáját; felkéri a tagállamokat, hogy nyújtsanak be részletes térképeket, amelyeket adott esetben a kritériumok határértékei, a természeti hátrányokkal sújtott területek meghatározására és a javasolt 66%-os határérték kiigazítására használnak nemzeti és regionális szinten (a természeti környezet valóságának megfelelően);
17. hangsúlyozza, hogy a sok befolyásoló tényező gyakorlati figyelembe vétele érdekében szükség lehet az elfogadott kritériumok kumulatív használatára; ez lehetővé tenné azon hátrányos helyzetű régiók számára, amelyek két vagy több közepes természeti hátránnyal rendelkeznek, hogy hátrányos helyzetű területként osztályozzák őket, még ha az egyéni kritériumok nem is engednék meg az effajta osztályozást;
18. hangsúlyozza, hogy a Bizottság által kiválasztott alapvető területi egységekkel és a javasolt kritériumokkal és határértékekkel kapcsolatban csak akkor lehet végső véleményt alkotni, ha a tagállamok által készített részletes térképek már rendelkezésre állnak; hangsúlyozza, hogy az effajta szimulációs eredmények hiányában a javasolt 66%-os küszöböt, valamint a kritériumokat meghatározó küszöbértékeket nagy óvatossággal kell kezelni és csak akkor lehet objektív módon és megfelelőképp módosítani őket, ha a nemzeti térképek már rendelkezésre állnak; felszólítja ezért a Bizottságot, hogy sürgősen vizsgálja meg a térképkészítés eredményeit, és ezen az alapon a lehető leghamarabb készítsen részletes közleményt az Európai Parlament és a Tanács számára a természeti hátrányokkal sújtott területek kijelöléséről;
19. hangsúlyozza, hogy a köztes hátrányos térségek végleges térképének meghatározásakor objektív nemzeti kritériumokat kell figyelembe venni, annak lehetővé tétele érdekében, hogy e térségek meghatározása megfelelően igazítható legyen minden ország különböző specifikus feltételeihez; úgy véli, hogy ezt az igazítást átlátható módon kell véghezvinni;
20. úgy véli, hogy fontos a természeti hátrányokkal sújtott területek támogatására vonatkozó kritériumok bizonyos fokú önkéntes és nemzeti alapon történő pontosítása, annak érdekében, hogy megfelelően lehessen reagálni a sajátos földrajzi helyzetekre, ahol a természeti hátrányokat emberi beavatkozás révén kiegyensúlyozták; mindazonáltal hangsúlyozza, hogy ott, ahol a föld minősége javult, a folyamatban lévő fenntartási költségeket, mint pl. a vízelvezetést és az öntözést is figyelembe kell venni; javasolja erre a célra a gazdálkodások adatainak (többek között a gazdálkodások bevételeire és a talaj termőképességére vonatkozó adatoknak) és a népességi adatok felhasználását; hangsúlyozza azonban, hogy a pontosításhoz szükséges kritériumokról szóló döntésnek a tagállamok hatáskörébe kell tartoznia, mivel sok tagállam már kialakított jó és megfelelő differenciálási rendszert, amit meg kell tartani;
21. úgy véli, hogy az új kritériumok kizárhatnak bizonyos, természeti hátrányokkal rendelkező térségeket, amelyek jelenleg teljesítik a formai követelményeket; rámutat, hogy meg kell határozni egy megfelelő hosszúságú fokozatos átmeneti időszakot, hogy az érintett régiók alkalmazkodni tudjanak az új helyzethez;
22. hangsúlyozza, hogy azokat a területeket, amelyek mezőgazdasági technikák révén úrrá lettek a föld természeti adottságaiból fakadó hátrányos helyzetükön, ne zárják ki véglegesen, különös tekintettel ha a mezőgazdaság alacsony jövedelmet vagy kevés termelési alternatívát tesz csak lehetővé, és kéri a Bizottságot, hogy e területek számára biztosítson zökkenőmentes átmenetet;
23. kéri, hogy a természeti hátrányok ellensúlyozására irányuló technikai eljárások során ne csak rövid távú előnyöket vegyenek figyelembe, hanem végezzenek a fenntarthatóságra vonatkozó hatástanulmányokat is;
24. hangsúlyozza a tagállamok felelősségét a természeti hátrányokkal küzdő területek objektív meghatározásában és a kiegyensúlyozott vidékfejlesztési programok tervezésében; hangsúlyozza, hogy e folyamatban szükség van a regionális és helyi hatóságok partnerségére; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a Bizottságot értesíteni kell ezekről a nemzeti vagy regionális döntésekről és bizottsági engedélyre van szükség hozzájuk;
25. hangsúlyozza, hogy a hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területeket érintő reform az Európai Unió közös mezőgazdasági politikája jövőbeli kialakításának kulcsfontosságú része;
26. felszólítja a Bizottságot, hogy egy éven belül készítsen a hátrányos természeti adottságú területek mezőgazdaságáról külön jogszabályi szöveget;
27. szorgalmazza, hogy a mezőgazdasági termelők új támogatási rendszerével, főként a mezőgazdasági üzemek új, egységes támogatásával való koherencia biztosítására a hátrányos helyzetű térségek programjának felülvizsgálatát a KAP teljes reformjáról szóló megbeszélésekkel egyeztetve folytassák;
28. tisztában van azzal, hogy a köztes hátrányos területek újbóli meghatározása kihathat a KAP-ból származó támogatások jövőjére, így felszólítja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a nyilvános konzultáció során a tagállamok, a regionális és helyi hatóságok, valamint az érintett mezőgazdasági közösségek részéről megfogalmazott valamennyi álláspontot;
29. kéri a hátrányos helyzetű térségekkel kapcsolatos európai költségvetés védelmét, és sürgeti a tagállamokat, hogy teljes mértékben használják ki a hátrányos helyzetű térségekkel kapcsolatos társfinanszírozási lehetőségeket, melyek a leghatékonyabb és legfontosabb vidékfejlesztési programokhoz tartoznak;
30. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának.
– tekintettel a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „Jelentés Európa digitális versenyképességéről. Az i2010-stratégia 2005–2009 közötti legfontosabb eredményei” című bizottsági közleményre (COM(2009)0390),
– tekintettel az EU-ban a vállalkozások és a fogyasztók közötti, határokon átnyúló e-kereskedelemről szóló, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett bizottsági közleményre (COM(2009)0557),
– tekintettel a növekedésért és a foglalkoztatásért tevékenykedő európai információs társadalomról szóló, 2006. március 14-i állásfoglalására(1),
– tekintettel „A rádiófrekvenciás spektrummal foglalkozó európai politika felé” című, 2007. február 14-i állásfoglalására(2),
– tekintettel „Az európai szélessáv-politika kiépítéséről” című, 2007. június 19-i állásfoglalására(3),
– tekintettel a fogyasztók digitális környezetbe vetett bizalmáról szóló, 2007. június 21-i állásfoglalására(4),
– tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,
– tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A7-0066/2010),
A. mivel az információs és távközlési technológiák gyakorlatilag életünk minden területén jelen vannak, és elválaszthatatlanul kapcsolódnak a virágzó és versenyalapú gazdaságra, a környezet megóvására és egy demokratikusabb, nyitott és befogadó társadalomra irányuló törekvéseinkhez,
B. mivel Európának vezető szerepet kellene játszania az információs és kommunikációs technológiák létrehozása és alkalmazása terén, ezáltal többletértéket biztosítva polgárai és vállalkozásai számára, mivel az információs és kommunikációs technológiák használata segít a fenntartható gazdasági növekedés irányába mutató jelenlegi strukturális kihívások átvészelésében,
C. mivel Európa csak akkor élvezheti e digitális forradalom előnyeit, ha valamennyi uniós polgárt mobilizálja és lehetővé teszi teljes részvételüket az új digitális társadalomban, továbbá ha a politikai fellépés középpontjába az egyént helyezi; mivel e digitális forradalom többé nem tekinthető csupán az ipari múltból eredő fejlődésnek, hiszen az egy radikális átalakulási folyamat,
D. mivel a digitális társadalom fejlődésének ki kell terjednie valamennyi uniós polgárra, és annak mindenki számára elérhetőnek kell lennie, továbbá azt az EU-ban meglévő digitális szakadék megszüntetésére irányuló olyan hatékony politikákkal kell támogatni, amelyek egyre több polgárt hozzásegítenek az információs és kommunikációs technológiák kínálta lehetőségek az e-ismereteken keresztüli maradéktalan kihasználásához,
E. mivel jóllehet a szélessávú internet az uniós népesség több mint 90%-a számára elérhető, a háztartások mindössze 50%-a veszi igénybe ezt a szolgáltatást,
F. mivel a versengő hírközlési piacok fontos szerepet töltenek be azáltal, hogy a felhasználók számára a lehetőségek, a minőség és a megfizethető árak tekintetében maximális előnyöket biztosítanak,
G. mivel Európa potenciálja elválaszthatatlanul összefonódik lakosainak és munkaerejének képzettségével, valamint a szervezeteiben rejlő lehetőségekkel, mivel képzettség nélkül az információs és kommunikációs technológiákból és infrastruktúrákból csak korlátozott mértékű gazdasági és társadalmi hozzáadott érték nyerhető,
H. mivel az IKT rendkívül erőteljes módon segítheti a világ különböző országaiban a pozitív és fenntartható fejlődés megvalósítására irányuló erőfeszítéseket, valamint a szegénység és a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek elleni küzdelmet,
I. mivel az új digitális térre vonatkozó jogi keretbe vetett bizalom hiányában a polgárok tartózkodni fognak a részvételtől, véleményük szabad kinyilvánításától és tranzakciók kezdeményezésétől; mivel e tekintetben az alapvető jogok garantálása és azok érvényesíthetősége a bizalom alapfeltétele a polgárok szempontjából; mivel a szellemi tulajdonhoz fűződő és egyéb jogok védelmének garantálása a vállalkozások részéről alapvető feltétele a bizalomnak,
J. mivel megnőtt az internetes bűncselekmények – úgymint a terrorcselekmény elkövetésére való felbujtás, a gyűlölet-bűncselekmények és a gyermekpornográfia – eseteinek száma, és ezek veszélyt jelentenek az egyénekre, beleértve a gyermekeket is,
K. mivel az európai kulturális és kreatív iparágak nem csak a kulturális sokszínűség, a média pluralizmusa és a részvételi demokrácia előmozdításában játszanak lényeges szerepet Európában, hanem az Európai Unió fenntartható növekedésének és gazdasági fellendülésének is fő motorját alkotják, mivel a kreatív tartalmak ágazata egységes piacának megteremtéséről szóló vitában különös figyelmet kell fordítani a kulturális és nyelvi sajátosságokra,
L. mivel az európai demokratikus társadalom, a polgárok nyilvános vitában való részvétele, valamint a digitális világban az információhoz való hozzáférés a lendületes és versenyképes sajtótól, a demokrácia negyedik pillérétől függ,
M. mivel az IKT létrehozása, terjesztése és alkalmazása területén tapasztalható nem kielégítő fejlődés felelős a növekedés és a termelékenység késlekedéséért, és mivel az IKT innovációiban aktívan részt vevő, erős növekedési potenciállal rendelkező fiatal vállalkozásokra erős nyomás nehezedik a tekintetben, hogy fenntartható piaci helyzet teremtsenek,
N. mivel a magán- és az állami szférának be kell ruháznia olyan új innovatív platformokba és szolgáltatásokba, mint például a számítási felhő, az e-egészségügy, az intelligens fogyasztásmérők, az intelligens mobilitás stb.; mivel az egységes európai piac megerősítése fokozni fogja az európai gazdaságba és piacokba irányuló beruházások iránti érdeklődést és további méretgazdaságosságot fog eredményezni,
O. mivel még nem sikerült kialakítani az internetes és hírközlési szolgáltatások teljesen működőképes egységes európai digitális piacát; mivel a digitális szolgáltatások szabad mozgását és a határokon átnyúló e-kereskedelmet ma súlyosan hátráltatja a nemzeti szintű szabályok töredezettsége; mivel az európai vállalatok és közszolgáltatások gazdasági és társadalmi előnyre fognak szert tenni a fejlett IKT-szolgáltatások és -alkalmazások használatának köszönhetően,
P. mivel – miközben az internet a leggyorsabban fejlődő kiskereskedelmi csatorna – az EU-ban a belföldi és a határon átnyúló e-kereskedelem közötti szakadék mélyül; mivel amint arra „Az EU-ban a vállalkozások és a fogyasztók közötti, határokon átnyúló e-kereskedelem” című bizottsági közlemény (COM(2009)0557) rámutat, a határokon átnyúló e-kereskedelem révén komoly lehetőség nyílik jelentős megtakarításokra az uniós polgárok számára,
1. felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot egy olyan átfogó stratégiára és cselekvési tervre, amely lehetővé teszi, hogy Európa nyitott és virágzó digitális társadalommá váljon, amely mind gazdasági, mind pedig szociális és kulturális lehetőségeket kínál az EU valamennyi polgárának; javasolja, hogy ezt az új digitális napirendet nevezzék „2015.e napirendnek”, és az előremutató 2015.eu modellre épüljön;
2. hangsúlyozza a szélessávú vezetékes és mobilinternethez való, az összes polgár és fogyasztó számára biztosítandó általános és nagysebességű hozzáférés előmozdítására irányuló, többek között a piaci verseny fenntartásán keresztül megvalósítható törekvés fontosságát; hangsúlyozza, hogy ehhez olyan célzott politikákra van szükség, amelyek előmozdítják a piaci versenyt, valamint az új és előremutató hozzáférési infrastruktúrákba való hatékony beruházást és az azzal kapcsolatos innovációt, továbbá támogatják, hogy a fogyasztók választhassanak a szolgáltatások között, lehetővé téve ezzel, hogy helytől függetlenül, tisztességes feltétek mellett és versenyképes áron jusson hozzáféréshez minden állampolgár, és egyetlen európai polgárt se fenyegessen a kirekesztődés veszélye;
3. úgy véli, hogy 2013-ig minden uniós háztartásnak rendelkeznie kell szélessávú internet-hozzáféréssel, versenyképes áron; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassanak minden rendelkezésre álló politikai eszközt a nagy sebességű szélessávú internet minden európai polgár számára való elérhetővé tétele érdekében, ideértve az európai strukturális alapok, valamint a digitális frekvenciatöbblet felhasználását a szélessávú mobilinternet-lefedettség kiterjesztése és a minőség javítása érdekében; felszólítja ezért a tagállamokat, hogy adjanak új lendületet az európai nagysebességű szélessávú internet-hozzáféréssel kapcsolatos stratégiának, nevezetesen a szélessávú és nagysebességű lefedettségre vonatkozó nemzeti célkitűzések naprakésszé tételével;
4. megjegyzi, hogy az állami támogatások szabályaiban bizonyos kétértelműségek fedezhetők fel, amelyek kihatással lehetnek a közösségi támogatást élvező széles sávú szolgáltatásokra, különösen ami a közigazgatási hatóságoknak azon képességét illeti, hogy – az új beruházások alapjául szolgáló – saját rendszerigényeiket megerősítsék; kéri a Bizottságot, hogy sürgősen foglalkozzon ezekkel a problémákkal;
5. emlékeztet arra, hogy külön figyelmet kell fordítani a vidéki területekre, az olyan területekre, ahonnan az ipar kivonult, valamint a súlyos és maradandó természeti vagy demográfiai problémákkal sújtott területekre, és különösen a legkülső régiókra; úgy véli, hogy e területek lakói részére a szélessávú internethez való, elfogadható időn belül és mérsékelt áron történő csatlakozást vezeték nélküli – többek között műholdas – technológiákkal lehetne leginkább megfelelő módon megoldani, amelyek mindenhol azonnali és általános csatlakozást tesznek lehetővé az internetes gerinchálózathoz;
6. emlékezet arra, hogy egyetemes szolgáltatási kötelezettségek alatt egy meghatározott minőségű, minimális szolgáltatásnyújtást értünk, amelyhez a piaci verseny torzulása és a fogyasztók és a szolgáltatók további terhelése nélkül az összes végfelhasználó megfizethető áron hozzáfér; sürgeti a Bizottságot, hogy az egyetemes szolgáltatások régóta várt felülvizsgálatára mihamarabb kerítsen sort;
7. kiemeli, hogy fontos az egyéb végfelhasználókéval azonos szintű hozzáférés garantálása a fogyatékos végfelhasználók számára, amint azt az Európai Parlament is sürgette az egyetemes szolgáltatásról és a felhasználói jogokról szóló irányelv felülvizsgálatában; kéri a Bizottságot, hogy a legmesszebbmenőkig vegye figyelembe a fogyatékos felhasználók igényeit a „2015.eu napirend”-ben;
8. felhívja a Bizottságot, hogy végezzen hatásvizsgálatot annak tanulmányozása érdekében, hogy hogyan valósítható meg EU-szerte a számhordozhatóság;
9. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy Európa továbbra is a világ „mobil kontinense” maradjon, és hogy a mobiltelefon-előfizetők 75%-a 2015-re hozzáféréssel rendelkezzen nagy sebességű, vezeték nélküli szélessávú szolgáltatásokhoz;
10. emlékeztet a digitális frekvenciatöbblet megkülönböztetésmentesen történő, gyorsabb és harmonizált felhasználásának szükségességére a meglévő és a fejlett távközlési szolgáltatások veszélyeztetése nélkül;
11. felhívja a Bizottságot, hogy a rádiófrekvencia-bizottság közreműködésével a frekvencia-erőforrások kellő időben való rendelkezésre állásának biztosítása céljából megfelelő rugalmassággal foglalkozzon a gyakorlati és műszaki követelményekkel, hogy a szélessávú mobilinternetethez hasonló új technológiákat és szolgáltatásokat be lehessen vezetni; felhívja a Bizottságot, hogy készítsen jelentést a piaci versenyről és a frekvenciapiaci fejleményekről;
12. kiemeli, hogy a jelenlegi és a jövőbeni rádióspektrum-felhasználók közötti lehetséges interferenciával kapcsolatban további vizsgálatra és kutatásokra van szükség a fogyasztókra nézve potenciálisan kedvezőtlen következmények mérséklése céljából;
13. úgy véli, hogy mivel az internet-hozzáférés aránya növekszik, a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy 2015-ig az uniós háztartások 50%-a, 2020-ig pedig az uniós háztartások 100%-a kapcsolódjon igen nagysebességű hálózatokhoz, lehetővé téve, hogy a végfelhasználók a fogyasztói elvárásokkal és igényekkel összhangban megbízható és fejlettebb szolgáltatáshoz jussanak; emlékeztet arra, hogy e célkitűzés megvalósításához a magánberuházásokat lehetővé tévő, a piaci versenyt megőrző és a választékot is javító politikai keretet kell létrehozni;
14. sürgeti a tagállamokat, hogy ültessék át az új elektronikus hírközlési keretszabályozást a kitűzött határidőig, és azt maradéktalanul hajtsák végre, továbbá adják meg a megfelelő felhatalmazásokat a nemzeti szabályozóknak; hangsúlyozza, hogy az új szabályozási keret a beruházásokat ösztönző, valamint az IKT-hálózatok, termékek és szolgáltatások – az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások jól működő egységes piacát megteremtő – piaci versenyét előmozdító, stabil és kiszámítható szabályozási környezetet biztosít; hangsúlyozza, hogy a távközlési csomagnak az új generációs hozzáférésre való alkalmazásával kapcsolatos iránymutatásoknak az irányelvekben bevezetett koncepciók tényleges érvényesülését kell biztosítaniuk a hálózatok kiaknázásának előmozdítása érdekében;
15. úgy gondolja, hogy a szabályozás összehangolásának hatékonyságát növelni kell annak biztosítása által, hogy a BEREC minél hamarabb megkezdi teljes körű tevékenységét;
16. felhívja az érdekelteket, hogy a kommunikációs hálózat kiaknázására alkalmazzanak nyitott modelleket az innováció fellendítésének és a kereslet ösztönzésének elősegítése érdekében;
17. emlékeztet arra, hogy a szabályozás átláthatóságára és kiszámíthatóságára van szükség, továbbá felhívja a Bizottságot, hogy – különösen a célzott és kellő időben elvégzett hatásvizsgálatok révén – folytassa a jobb szabályozással kapcsolatos elveknek a jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezésekbe való beépítését;
18. emlékeztet arra, hogy az átjárhatóság és a hozzáférhetőség kapcsolatban állnak egymással, és egy jól működő, jövőbeni információs társadalom alapját képezik annak érdekében, hogy a termékek, az infrastruktúrák és a szolgáltatások átjárhatóak legyenek, és hogy az európaiak az általuk használt szoftverektől függetlenül hozzáférhessenek a szolgáltatásokhoz és az adatokhoz;
19. határozott véleménye, hogy a digitális jártasság kulcsfontosságú a befogadó digitális társadalom kialakítása szempontjából, és hogy a polgárokat fel kell vértezni és ösztönözni kell a megfelelő digitális ismeretek megszerzésére; kiemeli, hogy a digitális jártasság elősegítheti a hátrányos helyzetben lévők (például az idősebbek és az alacsony fizetésűek) társadalmi integrációját; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy foglalkozzanak a kialakuló úgynevezett második digitális szakadék, a különböző társadalmi csoportok között a számítógépes ismeretek és az internethasználat tekintetében tapasztalható egyenlőtlenségek problémájával; hangsúlyozza, hogy komoly elkötelezettségre van szükség a digitális ismeretek és jártasság terén tapasztalható szakadékok 2015-ig történő áthidalására;
20. felhív az átláthatóság, a hozzáférhetőség és az esélyegyenlőség tiszteletben tartására az információs és kommunikációtechnológiai rendszerek használata során annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb számú európai polgár számára javítsák azok felhasználóbarát jellegét;
21. hangsúlyozza, hogy – szükség esetén – a regionális és kohéziós politika támogatásával 2013-ig minden általános és középiskolának rendelkeznie kell megbízható, jó minőségű internetkapcsolattal, 2015-ig pedig igen nagy sebességű internetkapcsolattal; rámutat, hogy az IKT-képzésnek és az e-tanulásnak a jobb és könnyebben hozzáférhető oktatási és képzési programok lehetővé tétele révén az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos tevékenységek szerves részévé kell válnia;
22. felismeri az e-learning mint az információs és kommunikációtechnológiai innovációhoz alkalmazkodó oktatási módszer jelentőségét, amely ki tudja elégíteni azon emberek igényeit, akiknek nincs közvetlen hozzáférésük az elfogadott oktatási módszerekhez, azonban hangsúlyozza, hogy feltétlenül szükség van a tanárok, tanulók és más érintett felek közti információcserére is; úgy véli, hogy ösztönözni kell emellett a nemzetközi cserét is annak érdekében, hogy az oktatási intézmények visszanyerhessék a nemzetek közötti megértés előmozdításában játszott fontos szerepüket;
23. javasolja a digitális műveltség fogalmának bevezetését az oktatási rendszerekbe, kezdve már az általános iskola előtti szinttel, párhuzamosan az idegen nyelvek oktatásával, azzal a céllal, hogy az emberek minél korábban gyakorlott felhasználókká váljanak;
24. megjegyzi, hogy az uniós állampolgárokat digitális ismeretekkel kell felvértezni, hogy a digitális társadalomban való részvétel jelentette előnyöket teljes mértékben ki tudják használni; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell azt, hogy az európai munkavállalók ismeretei, készségei, jártassága és kreativitása megfeleljen a legmagasabb nemzetközi mércének, és az állandóan szinten legyen tartva; úgy véli, hogy a digitális jártasságnak és készségeknek központi tényezőnek kell lenniük az uniós politikákban, mivel ezek tekinthetők az európai innovációs társadalom legfőbb hajtóerejének;
25. javasolja, hogy uniós és tagállami szinten egyaránt indítsanak cselekvési tervet a digitális jártasság fejlesztésére és a befogadásra, amely a következőkből állna: célzott képzési intézkedések a digitális jártasság fejlesztésére a munkanélküliek és a kirekesztődés által fenyegetett csoportok számára; az összes alkalmazott digitális ismeretekkel való felvértezésére irányuló magánszektorbeli kezdeményezések ösztönzése; európai szintű „Be smart online!” kezdeményezés, amelynek célja a felsőoktatási hallgatók – többek között az egész életen át tartó tanulásban és a szakképzésben részt vevők – megismertetése az információs és távközlési technológiák és az internetes szolgáltatások biztonságos használatával; végül pedig közös uniós szintű tanúsítási rendszer az információs és távközlési technológiákkal kapcsolatban;
26. felhívja a tagállamokat, hogy ösztönözzék a fiatal szakembereket arra, hogy az IKT-t válasszák hivatásuknak; felhívja a tagállamokat, hogy mindeközben az általános iskolásoknak szóló nemzeti oktatási programjukban nagyobb hangsúlyt helyezzenek a természettudománnyal foglalkozó tárgyakra, például a matematikára és a fizikára; az a véleménye, hogy mivel Európában valóban és sürgősen cselekedni kell az IKT-készségek elsajátítása iránti igények akár rövid és középtávú kielégítése érdekében, megfelelőbb adatbázisra lesz szükség az e-készségek ellenőrzéséhez; felhívja az uniós intézményeket, hogy tegyenek további intézkedéseket ezen adatbázis létrehozása céljából;
27. hangsúlyozza, hogy egy, az európai polgárok által a digitális környezetben élvezett polgári és fogyasztói jogokról szóló charta segítségével az összes uniós polgárt tájékoztatni kell alapvető digitális jogaikról és kötelezettségeikről; úgy ítéli meg, hogy a chartának egységes szerkezetbe kell foglalnia az e területen elért közösségi vívmányokat, különösen ami a magánélet védelméhez fűződő jogokat, a sérülékeny felhasználókat és a digitális tartalmat, valamint a megfelelő interoperabilitás biztosítását illeti; ismételten rámutat, hogy a digitális jogokat az alapvető emberi jogok általános keretében kell szemlélni;
28. határozott véleménye, hogy a magánélet védelme alapvető értéket képvisel, és hogy a felhasználóknak ellenőrzési joggal kell rendelkezniük személyes adataik felett, beleértve a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jogot („right to be forgotten”); sürgeti a Bizottságot, hogy ne csak önmagában az adatvédelem és a magánszféra kérdéseit vegye figyelembe, hanem a kiskorúak és a fiatal felnőttek speciális szükségleteit is e kérdésekre vonatkozóan; kéri ezért a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot az adatvédelmi irányelvnek a jelenlegi digitális környezethez történő igazításáról;
29. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek további lépéseket a digitális biztonság fokozása, az internetes bűnözés és a kéretlen e-mailek elleni fellépés, a felhasználói bizalom növelése és az uniós kibertér a bűncselekményektől és jogsértésektől történő védelme érdekében; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy e területen hatékonyan vegyenek részt a nemzetközi együttműködésben és fokozzák azt; emlékezteti a tagállamokat, hogy a tagállamok több mint fele még nem ratifikálta az Európa Tanács internetes bűnözésről szóló egyezményét, és sürgeti a tagállamokat, hogy hajtsák végre az egyezményt;
30. felszólítja a tagállamokat olyan intézkedések elfogadására, amelyek lehetővé teszik, hogy Európában valamennyi állampolgár biztonságos elektronikus azonosítóval rendelkezzen;
31. ragaszkodik az internet szabadságának megőrzéséhez, hogy a polgárok és a vállalkozások – az új szabályozási keretben előírt módon – szabadon hozzáférhessenek az információkhoz, közzétehessék azokat, illetve tetszésük szerinti alkalmazásokat futtathassanak és szolgáltatásokat vehessenek igénybe; felszólítja a Bizottságot, az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozó Hatóságok Testületét (BEREC) és a nemzeti szabályozó hatóságokat, hogy támogassák az internet semlegességére vonatkozó rendelkezések végrehajtását, és azt szorosan kövessék figyelemmel, továbbá erről 2010 végéig nyújtsanak be jelentést az Európai Parlamentnek; úgy véli, hogy az uniós jognak meg kell őriznie az e-kereskedelemről szóló 2000/31/EK irányelvben említett egyszerű adatátvitel („mere conduit”) rendelkezést, amely alapvető módja annak, hogy lehetővé váljon az internet semlegessége és a verseny a digitális piacon;
32. hangsúlyozza, hogy a pluralizmus, a sajtószabadság és a kulturális sokféleség tisztelete az Európai Unió központi értékei és végső céljai; felhívja ezért az Európai Bizottságot annak biztosítására, hogy valamennyi javasolt uniós politika összhangban legyen ezekkel az értékekkel és célokkal;
33. üdvözli a roaminggal kapcsolatos jogszabályok gyors végrehajtását; hangsúlyozza, hogy továbbra is szükség van az EU-n belüli roamingdíjak – ideértve az adatátviteli díjakat is – folyamatos ellenőrzésére; felszólítja az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozó Hatóságok Testületét (BEREC), hogy készítsen független elemzést a roaming versenyszellemű belső piacának megteremtésére irányuló – az árszabályozáson túli – módszerekről; felhívja a Bizottságot, hogy a BEREC és a saját maga által készített elemzés alapján 2013 előtt tegyen javaslatot a roaming problémájának hosszú távú megoldására annak érdekében, hogy jól működő, fogyasztóorientált, versenyképes és ezáltal alacsony árakat eredményező piac jöhessen létre;
34. hangsúlyozza, hogy a digitális szolgáltatások segíthetik Európát abban, hogy teljes mértékben kihasználja a belső piacot; a digitális belső piaccal kapcsolatos hatékony politikák kialakítására hív fel, annak érdekében, hogy az európai on-line szolgáltatások a lehető legmagasabb szintű fogyasztóvédelmet nyújtva és véget vetve a területi diszkriminációnak versenyképesebbé, hozzáférhetőbbé, határokat átszelővé és átláthatóbbá váljanak; felszólítja az EU intézményeit, hogy 2013-ig számolják fel a határokon átnyúló internetes tranzakciók előtt álló legfontosabb szabályozási és adminisztratív akadályokat; felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az egységes digitális piacra vonatkozó közösségi vívmányokat, és tegyen javaslatot a főbb akadályok felszámolását célzó jogalkotási fellépésre;
35. kéri az EU-n belüli szabályok harmonizáltságának vizsgálatát annak érdekében, hogy elősegítse az online szolgáltatások („cloud computing”) és az e-kereskedelem egységes piacának létrejöttét;
36. felszólatja a Bizottságot, hogy fokozza a határokon átnyúló online kereskedelem feltételeinek és szabályainak átláthatóságát, valamint a jogérvényesítés és jogorvoslat hatékonyságát; hangsúlyozza, hogy az e-kereskedelem sikeres fejődéséhez az áruk és termékek hatékony elosztása szükséges, és ezért rámutat a 3. postai irányelv (2008/06/EK) gyors végrehajtásának szükségességére;
37. úgy véli, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell a szükséges digitális környezetet a vállalkozások, különösen a kkv-k számára; felszólítja a tagállamokat, hogy a HÉA tekintetében hozzanak létre egyablakos rendszert, ezzel segítve a határokon átnyúló e-kereskedelmet a kkv-k és a vállalkozók számára, ugyanakkor felhívja a Bizottságot, hogy támogassa az elektronikus számlák széles körű alkalmazását;
38. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy 2015-ig az összes közbeszerzés legalább 50%-át elektronikus formában végezzék el, összhangban az e-kormányzásról tartott, 2005. évi manchesteri miniszteri konferencián elfogadott cselekvési tervvel;
39. úgy véli, hogy csaknem egy évtizeddel elfogadásuk után az információs társadalom jogi kereteiről szóló irányelvek meghaladottnak tűnnek az internetes környezet bonyolultabbá válása, az új technológiák megjelenése és amiatt, hogy az uniós polgárok adatai egyre nagyobb mértékben kerülnek feldolgozásra az EU-n kívül; úgy véli, hogy míg bizonyos irányelvek esetében a belőlük származó jogi kérdéseket jelentősebb módosítások segítségével meg lehet oldani, más irányelvek ennél mélyebb felülvizsgálatra szorulnak, továbbá elő kell mozdítani egy nemzetközi adatvédelmi keret elfogadását;
40. hangsúlyozza a közszolgáltatások digitálissá tételében rejlő potenciális értékeket a polgárok és a vállalkozások számára (e-kormányzás), mivel ez hatékonyabb és személyre szabottabb közszolgáltatásokat eredményez; felszólítja a tagállamokat, hogy hasznosítsák az IKT-eszközöket a közszféra átláthatóságának és elszámoltathatóságának javítása, valamint az összes társadalmi-gazdasági csoportot bevonó részvételi demokrácia megvalósítása érdekében, az új felhasználók tudatosságának fokozása és a bizalom megteremtése által; felszólítja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki nemzeti terveket a közszolgáltatások digitálissá tételére, amelyek a fogyatékkal élők számára is hozzáférhető, internetes, digitális közszolgáltatások 2015-ig történő kiépítésére irányuló célkitűzéseket és intézkedéseket is tartalmaznak;
41. kiemeli a szélessávú internet európai polgárok egészsége szempontjából fennálló fontosságát, mely lehetővé teszi a hatékony egészségügyi információs technológiák alkalmazását, javítja az ellátás minőségét, kiterjeszti az egészségügyi ellátást a vidéki szigeti, a hegyvidéki és ritkán lakott területekre, megkönnyíti az otthoni ápolást, valamint csökkenti a felesleges kezeléseket és a költséges betegszállítást; emlékeztet arra, hogy a szélessávú internethozzáférés segíthet az európai polgárok megvédésében, a közbiztonsággal kapcsolatos információk és eljárások, a katasztrófakezelés és helyreállítás elősegítése és támogatása által;
42. hangsúlyozza, hogy az információs és kommunikációs technológia (IKT) kiemelten fontos a fogyatékkal élők számára, mivel mindennapi tevékenységük során másoknál fokozottabban szorulnak technológiai segítségnyújtásra; úgy véli, hogy a fogyatékkal élőknek joguk van azonos feltételekkel lépést tartani az új termékek és szolgáltatások gyors fejlődésével, annak érdekében, hogy egy befogadó, akadálymentes információs társadalom előnyeit élvezhessék;
43. hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a tartalmak és az ismeretek szabad áramlását lehetővé tévő „ötödik szabadságjogot”, és hogy 2015-ig konvergens, fogyasztóbarát jogi keretet kell kidolgozni a digitális tartalmakhoz való hozzáférésre vonatkozólag Európában, amely biztonságot nyújtana a fogyasztóknak, továbbá egyensúlyt találna a jogbirtokosok jogai és a felhasználók tartalmakhoz és ismeretekhez való hozzáférési lehetőségei között; a technológia gyors fejlődésének tükrében sürgeti az EU-t, hogy gyorsítsa fel a szerzői jogok érvényesítéséről szóló vitát, és elemezze az EU működéséről szóló szerződés 118. cikke alapján 2013-ig létrehozandó uniós szerzői jogi jogszabály hatását annak érdekében, hogy Unió szerte egységes védelmet biztosítsanak az internetes és nem internetes szellemi tulajdonjogok tekintetében;
44. elismeri, hogy Európa kreatív és kulturális ipara nemcsak hogy alapvető szerepet játszik Európában a kulturális sokféleség, a médiapluralizmus és a részvételi demokrácia előmozdításában, hanem az európai fenntartható növekedés számára is fontos hajtóerőt jelent, és ezáltal döntő szerepet játszhat Európa gazdasági fellendülésében; elismeri, hogy szükség van egy olyan környezet kialakítására, amely továbbra is ösztönzi a kreatív ágazatot; felhívja ezért a Bizottságot, hogy a digitális menetrendhez kapcsolódó valamennyi politikai kezdeményezésbe foglalja bele a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezményt;
45. hangsúlyozza, hogy az európai digitális menetrendnek elő kell mozdítania az Európai Unióban a magas színvonalú és kulturálisan változatos tartalom létrehozását és terjesztését annak érdekében, hogy minden uniós állampolgárt arra ösztönözzön, hogy alkalmazzon digitális technológiákat – mint az internet –, és hogy teljes mértékben kihasználja azokat a kulturális és társadalmi előnyöket, amelyeket az Európai Unió polgárai e technológiák használatával nyerhetnek; javasolja, hogy kezdeményezzenek EU-szintű információs kampányt a tájékozottság szintjének növelése érdekében, különösen a digitális kultúra tartalmának fejlesztése és terjesztése által; felszólítja az Európai Bizottságot, hogy jogalkotási munkaprogramja keretében vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a tagállamok számára lehetővé tegyék, hogy a kulturális javak online terjesztése tekintetében csökkentett HÉA-kulcsot alkalmazzanak;
46. felhívja a figyelmet arra, hogy az internet, ami számos új lehetőséget kínál a kreatív tartalmak terjesztésére és az azokhoz történő hozzáférésre, új kihívásokat is hordoz magában az uniós kibertér bűncselekmények és jogsértések új formái elleni védelme terén; megjegyzi, hogy a szerzői jog érvényesítése területén elvi kérdésként kell kezelni azt, hogy a szankciók mint lehetséges eszközök elsőként a kereskedelmi visszaéléseket célozzák meg, ne pedig az egyes polgárokat;
47. úgy véli, hogy az új technológiák és az új digitális hordozóeszközök megjelenésének, valamint a fogyasztói szokások változásának tükrében az EU-nak keresletorientált politikát kell folytatnia, és mérlegelnie kell a szerzői jogok engedélyezési és megszerzési szabályainak finomítását; felszólít egy jobb, hatékonyabb, következetesebb és átlátható, a jogok kezelésével és megszerzésével kapcsolatos rendszer megteremtésére mind a zenei, mind pedig az audiovizuális művek tekintetében, valamint a közös jogkezelő szervezetek közötti fokozottabb átláthatóságra és versenyre szólít fel;
48. hangsúlyozza, hogy az új digitális menetrendben nagyobb figyelmet kell szentelni Európa egyedülálló kulturális öröksége digitalizálásának, valamint a polgárok ehhez történő hozzáférése javításának; sürgeti a tagállamokat, hogy biztosítsanak megfelelő pénzügyi támogatást az EU digitalizálási politikája számára, és bátorítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy találjanak megfelelő megoldást a jelenlegi jogi akadályok leküzdésére;
49. mély aggodalmát fejezi ki az európai digitális könyvtárprojekt jövőjével kapcsolatban, hacsak radikális változások nem történnek a könyvtárak digitalizálása, valamint a projekt irányítása, hatékonysága, megvalósíthatósága, hasznossága, és a médiákban történő erőteljes népszerűsítése terén;
50. úgy véli, hogy az információs és távközlési technológiák következetes kiaknázásával párhuzamosan fontos az ezzel kapcsolatos kutatások előmozdítása, valamint a magán- és állami befektetések ösztönzése a magas kockázattal járó, együttműködésre épülő információs és távközlési kutatás és innováció területén; hangsúlyozza, hogy Európának élen kell járnia az internetes technológiák és az alacsony széndioxid-kibocsátású információs és távközlési alkalmazások, a számítási felhő, az intelligens környezet és a szuperszámítógépek kidolgozásában; javasolja, hogy a következő pénzügyi tervben duplázzák meg az ezzel kapcsolatos kutatásokra fordított uniós költségvetést, a technológiák átvételére szolgáló költségvetést pedig négyszerezzék meg;
51. sajnálattal veszi tudomásul, hogy az egyetemeken fellelhető tehetségeknek az IKT-hoz való vonzása, valamint e tehetségek fejlesztése és megtartása tekintetében Európa továbbra is elmarad más vezető piacoktól, és jelentős mértékű agyelszívást kell elszenvednie, aminek az az oka, hogy az USA-ban jobb munkakörülményeket tudnak biztosítani az egyetemeken és a kutatásban; hangsúlyozza, hogy e probléma megoldása érdekében Európának – az ipar mellett – együtt kell működnie az egyetemekkel is, hogy vonzó karrierfejlesztési programot hozzon létre, amely támogatja a tudományos kutatói közösség által a szélessávú interneten alapuló, világszínvonalú IKT-innovációs stratégiában betöltött alapvető szerepet;
52. úgy véli, hogy 2015-re az összes európai kutatási intézményt és infrastruktúrát Gpbs kapacitású ultra nagysebességű kommunikációs hálózatnak kell összekötnie, intranetet hozva létre az európai kutatási közösség számára;
53. kéri, hogy kapjon nagyobb figyelmet a nyílt forrású szoftverek felhasználása;
54. felszólít a kutatásba történő új beruházásokra a már létező digitális eszközök jobb alkalmazása és valamennyi polgárnak a kulturális termékekhez való hozzáférésének biztosítása érdekében;
55. aggodalmát fejezi ki az EU keretprogramjában tapasztalható bürokrácia miatt; felszólítja a Bizottságot, hogy a keretprogram eljárásainak újrafogalmazásával – a program veszélyeztetése nélkül – és egy felhasználói tanács létrehozásával szüntesse meg a felesleges bürokráciát;
56. felszólítja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együtt értékelje, hogy a közbeszerzésekről szóló 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelvek és átültetésük miként támogatják a kutatást és az innovációt, valamint adott esetben azonosítsák a legjobb gyakorlatokat; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat a közbeszerzések terén az innovációval kapcsolatos mutatók kidolgozására;
57. emlékeztet arra, hogy Európa jövőbeni versenyképessége, továbbá az, hogy mennyire képes talpra állni a jelenlegi válságból, jelentős mértékben függ attól, hogy, mennyire képes elősegíteni az IKT széleskörű és hatékony kiépítését a vállalatoknál; emlékeztet ugyanakkor arra is, hogy a kis- és középvállalkozások még messze elmaradnak a nagyvállatoktól, és fokozottan felhívja a figyelmet azokra a garanciákra, amelyeket annak érdekében kell biztosítani, hogy a kis- és középvállalkozások ne rekedjenek kívül az IKT fejlődésén; kéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a kkv-k termelékenységének növelése érdekében fokozzák számukra az IKT eszközök alkalmazására irányuló támogatásokat;
58. felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő az on-line üzleti lehetőségek előmozdítását célzó digitális tervet azzal az elsődleges céllal, hogy alternatívákat kínáljon fel a pénzügyi válság következtében a közelmúltban munkanélkülivé váltak számára; az ingyenes internetkapcsolat és a díjmentes konzultáció mellett a terv részét kell képeznie a megfizethető szoftverek és hardverek rendelkezésre bocsátásának;
59. úgy véli, hogy a 2015.eu napirendnek az információs és távközlési technológiákat kellene az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság középpontjába állítania; a 20-20-20 éghajlatváltozási stratégia célkitűzéseinek teljesítése érdekében az információs és távközlési technológiák kiaknázására szólít fel; úgy véli, hogy az olyan alkalmazásokat, mint például az intelligens villamosenergia-hálózatok, az intelligens fogyasztásmérés, az intelligens mobilitás, az intelligens vízgazdálkodás és az e-egészségügy a 2015.eu kulcsfontosságú kezdeményezéseinek kell tekinteni; rámutat továbbá, hogy az informatikai ágazat ökológiai lábnyomát 2015-re 50%-kal kell csökkenteni;
60. úgy véli, hogy a nemzetközi kereskedelmet a méltányos kereskedelem elvének kell vezérelnie, annak érdekében, hogy megfelelő egyensúly alakuljon ki a piacok megnyitása és a különböző gazdasági ágazatok jogos védelme között, különös figyelmet fordítva a munkafeltételekre és a szociális körülményekre;
61. úgy véli, hogy a 2015.eu napirend hatékony végrehajtása szempontjából felelősségvállalásra, valamint politikai láthatóságra van szükség minden politikai és földrajzi szinten (EU, nemzeti és regionális) a többszintű kormányzás szellemében; e tekintetben javasolja, hogy rendszeresen szervezzenek csúcstalálkozókat a digitális napirenddel kapcsolatban, az uniós és tagállami szinten elért előrelépés áttekintésére és a politikai lendület megújítására;
62. külön felhívja a Bizottság figyelmét annak, hogy „intelligens” (egyértelmű, mérhető, megfelelő, reális és időalapú) célokat kell kitűzni, valamint hogy cselekvési tervet kell elfogadni el az összes vonatkozó uniós eszköz, a finanszírozás, a soft law, a jogérvényesítés és szükség esetén a célzott jogalkotás igénybe vételére valamennyi vonatkozó szakpolitikai területen (elektronikus kommunikáció, oktatás, kutatás, innováció, kohéziós politika); felszólítja a Bizottságot a 2015.eu stratégia eredményeinek egy szélesebb körű és a társadalmi-gazdasági hatások minőségi és mennyiségi elemzését is lehetővé tevő, szélesebb körű mutatókészlet felhasználásával történő rendszeres felülvizsgálatára; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a megfelelő koordinációt az erre a területre vonatkozó uniós, nemzeti és regionális programok között;
63. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamoknak.
1.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, III. szakasz – Bizottság (SEC(2009)1089 – C7-0172/2009 – 2009/2068(DEC))
– tekintettel az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(1),
– tekintettel az Európai Közösségek 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (SEC(2009)1089 – C7-0172/2009)(2),
– tekintettel a Bizottságnak a 2007-es mentesítési határozatok nyomon követéséről szóló, az Európai Parlament számára készített éves jelentésére (COM(2009)0526) és az ahhoz csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2009)1427),
– tekintettel „A Bizottság 2008. évi igazgatási eredményeinek összefoglalása” című bizottsági közleményre (COM(2009)0256),
– tekintettel a Bizottságnak a 2008-ban elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2009)0419) és az ahhoz csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2009)1102),
– tekintettel a tagállamok által a Számvevőszék 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésére adott válaszokról szóló bizottsági jelentésre (SEC(2010)0178 és SEC (2010)0196),
– tekintettel a Bizottság által 2006. május 3-án elfogadott zöld könyvre az európai átláthatósági kezdeményezésről (COM(2006)0194),
– tekintettel a Számvevőszék egységes ellenőrzési modellről (single audit) szóló, 2/2004. számú véleményére (és a közösségi belső ellenőrzési keretre irányuló javaslatára)(3),
– tekintettel a Bizottság közleményére egy integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló ütemtervről (COM(2005)0252),
– tekintettel az egységes belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési tervre (COM(2006)0009), az egységes belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési terv kapcsán elért haladásról szóló jelentésre (COM(2008)0110) és az ahhoz csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2008)0259),
– tekintettel az egységes belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési tervről szóló hatástanulmányra (COM(2009)0043),
– tekintettel a Számvevőszék 2007/6. számú, a tagállamok éves összefoglalóiról, „nemzeti nyilatkozatairól”, és a nemzeti ellenőrző szervezetek uniós pénzeszközökkel kapcsolatos ellenőrzési munkájáról szóló véleményére(4),
– tekintettel a Bizottságnak a megosztott irányítású strukturális intézkedésekre vonatkozó felügyeleti szerepének megerősítésére irányuló cselekvési tervre (COM(2008)0097) és a cselekvési terv nyomon követéséről szóló időközi jelentésre (SEC(2009)1463),
– tekintettel a Bulgária által az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében elért előrehaladásról szóló bizottsági jelentésre (COM(2009)0402) és az azt kísérő háttérdokumentumra (SEC(2009)1074),
– tekintettel a Románia által az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében elért előrehaladásról szóló bizottsági jelentésre (COM(2009)0401) és az azt kísérő háttérdokumentumra (SEC(2009)1073),
– tekintettel a 2008-as pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves számvevőszéki jelentésre, az intézmények válaszaival együtt(5), valamint a Számvevőszék különjelentéseire,
– tekintettel a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az EK-Szerződés 248. cikke szerinti nyilatkozatára(6),
– tekintettel az elfogadható hibakockázat fogalmának egységes értelmezéséről szóló, 2008. december 16-i bizottsági közleményre (COM(2008)0866) és az ahhoz csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2008)3054),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására a 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a Bizottságnak adandó mentesítésről (5826/2010 – C7-0054/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 274., 275. és 276. cikkére, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére, valamint az Euratom-Szerződés 179a. és 180b. cikkére,
– tekintettel a nemzetközi könyvvizsgálati standardokra és a nemzetközi számviteli standardokra, különösen a közszférára alkalmazandóakra,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(7) és különösen annak 145., 146. és 147. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 76. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A7-0099/2010),
A. mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikke szerint a Bizottság a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával és a tagállamokkal együttműködve, saját felelősségi körében hajtja végre a költségvetést,
1. mentesítést ad a Bizottság számára az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2. megjegyzéseit az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban foglalja össze;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
2.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (SEC(2009)1089 – C7-0172/2009 – 2009/2068(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésére(8),
– tekintettel az Európai Közösségek 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (SEC(2009)1089 – C7-0172/2009)(9),
– tekintettel az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Bizottságnak a 2007-es mentesítési határozatok nyomon követéséről szóló, az Európai Parlament számára készített éves jelentésére (COM(2009)0526) és az ahhoz csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2009)1427),
– tekintettel „A Bizottság 2008. évi igazgatási eredményeinek összefoglalása” című bizottsági közleményre (COM(2009)0256),
– tekintettel a Bizottságnak a 2008-ban elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2009)0419) és az ahhoz csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2009)1102),
– tekintettel a Számvevőszéknek az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszaival együtt(10),
– tekintettel a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az EK-Szerződés 248. cikke szerinti nyilatkozatára(11),
– tekintettel az elfogadható hibakockázat fogalmának egységes értelmezéséről szóló, 2008. december 16-i bizottsági közleményre (COM(2008)0866) és az ahhoz csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2008)3054),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására a 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a végrehajtó ügynökségeknek adandó mentesítésről (5828/2010 – C7-0055/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 274., 275. és 276. cikkére, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére, valamint az Euratom-Szerződés 179a. és 180b. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre(12) és különösen annak 55., 145., 146. és 147. cikkére,
– tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre(13) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,
– tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályzásáról szóló, 2004. szeptember 21-i 1653/2004/EK bizottsági rendeletre(14) és különösen annak 66. cikke első és második bekezdésére,
– tekintettel az 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában az oktatási, audiovizuális és kulturális területen működő közösségi programok irányítására létrehozott Európai Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Ügynökség létrehozásáról szóló, 2005. január 14-i 2005/56/EK bizottsági határozatra(15),
– tekintettel eljárási szabályzata 76. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A7-0099/2010),
A. mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikke szerint a Bizottság a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával és a tagállamokkal együttműködve, saját felelősségi körében hajtja végre a költségvetést,
1. mentesítést ad az Európai Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Ügynökség igazgatója számára a 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2. megjegyzéseit az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban foglalja össze;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz - Bizottság) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást az Európai Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
3.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata a Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (SEC(2009)1089 – C7-0172/2009 – 2009/2068(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésére(16),
– tekintettel az Európai Közösségek 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (SEC(2009)1089 – C7-0172/2009)(17),
– tekintettel a Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Bizottságnak a 2007-es mentesítési határozatok nyomon követéséről szóló, az Európai Parlament számára készített éves jelentésére (COM(2009)0526) és az ahhoz csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2009)1427),
– tekintettel „A Bizottság 2008. évi igazgatási eredményeinek összefoglalása” című bizottsági közleményre (COM(2009)0256),
– tekintettel a Bizottságnak a 2008-ban elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2009)0419) és az ahhoz csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2009)1102),
– tekintettel a Számvevőszéknek a Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Hivatal válaszaival együtt(18),
– tekintettel a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az EK-Szerződés 248. cikke szerinti nyilatkozatára(19),
– tekintettel az elfogadható hibakockázat fogalmának egységes értelmezéséről szóló, 2008. december 16-i bizottsági közleményre (COM(2008)0866) és az ahhoz csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2008)3054),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására a 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a végrehajtó ügynökségeknek adandó mentesítésről (5828/2010 – C7-0055/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 274., 275. és 276. cikkére, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére, valamint az Euratom-Szerződés 179a. és 180b. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre(20) és különösen annak 55., 145., 146. és 147. cikkére,
– tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre(21) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,
– tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályzásáról szóló, 2004. szeptember 21-i 1653/2004/EK bizottsági rendeletre(22) és különösen annak 66. cikke első és második bekezdésére,
– tekintettel az 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában az energia területén megvalósuló közösségi intézkedések igazgatása céljából az intelligens energiával foglalkozó végrehajtó hivatal elnevezésű végrehajtó hivatal létrehozásáról szóló, 2003. december 23-i2004/20/EK bizottsági határozatra(23),
– tekintettel a 2004/20/EK határozatnak az Intelligens Energiával Foglalkozó Végrehajtó Hivatal Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatallá történő átalakítása céljából történő módosításáról szóló, 2007. május 31-i 2007/372/EK bizottsági határozatra(24),
– tekintettel eljárási szabályzata 76. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A7-0099/2010),
A. mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikke szerint a Bizottság a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával és a tagállamokkal együttműködve, saját felelősségi körében hajtja végre a költségvetést,
1. mentesítést ad a Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal igazgatója számára a Hivatal 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2. megjegyzéseit az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban foglalja össze;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást a Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak, valamint a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
4.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (SEC(2009)1089 – C7-0172/2009 – 2009/2068(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésére(25),
– tekintettel az Európai Közösségek 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (SEC(2009)1089 – C7-0172/2009)(26),
– tekintettel az Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Bizottságnak a 2007-es mentesítési határozatok nyomon követéséről szóló, az Európai Parlament számára készített éves jelentésére (COM(2009)0526) és az ahhoz csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2009)1427),
– tekintettel „A Bizottság 2008. évi igazgatási eredményeinek összefoglalása” című bizottsági közleményre (COM(2009)0256),
– tekintettel a Bizottságnak a 2008-ban elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2009)0419) és az ahhoz csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2009)1102),
– tekintettel a Számvevőszéknek az Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(27),
– tekintettel a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az EK-Szerződés 248. cikke szerinti nyilatkozatára(28),
– tekintettel az elfogadható hibakockázat fogalmának egységes értelmezéséről szóló, 2008. december 16-i bizottsági közleményre (COM(2008)0866) és az ahhoz csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2008)3054),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására a 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a végrehajtó ügynökségeknek adandó mentesítésről (5828/2010 – C7-0055/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 274., 275. és 276. cikkére, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére, valamint az Euratom-Szerződés 179a. és 180b. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre(29) és különösen annak 55., 145., 146. és 147. cikkére,
– tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre(30) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,
– tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályzásáról szóló, 2004. szeptember 21-i 1653/2004/EK bizottsági rendeletre(31) és különösen annak 66. cikke első és második bekezdésére,
– tekintettel az 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a közegészségügy területén tett közösségi fellépés igazgatására Közegészségügyi Program Végrehajtó Hivatala néven végrehajtó hivatal létrehozásáról szóló, 2004. december 15-i 2004/858/EK bizottsági határozatra(32),
– tekintettel a 2004/858/EK határozatnak a Közegészségügyi Program Végrehajtó Hivatala Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökséggé történő átalakítása céljából történő módosításáról szóló, 2008. június 20-i 2008/544/EK bizottsági határozatra(33),
– tekintettel eljárási szabályzata 76. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A7-0099/2010),
A. mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikke szerint a Bizottság a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával és a tagállamokkal együttműködve, saját felelősségi körében hajtja végre a költségvetést,
1. mentesítést ad az Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség igazgatója számára az Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2. megjegyzéseit az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban foglalja össze;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást az Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
5.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (SEC(2009)1089 – C7-0172/2009 – 2009/2068(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésére(34),
– tekintettel az Európai Közösségek 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (SEC(2009)1089 – C7-0172/2009)(35),
– tekintettel a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
– tekintettel a Bizottságnak a 2007-es mentesítési határozatok nyomon követéséről szóló, az Európai Parlament számára készített éves jelentésére (COM(2009)0526) és az ahhoz csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2009)1427),
– tekintettel „A Bizottság 2008. évi igazgatási eredményeinek összefoglalása” című bizottsági közleményre (COM(2009)0256),
– tekintettel a Bizottságnak a 2008-ban elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2009)0419) és az ahhoz csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2009)1102),
– tekintettel a Számvevőszéknek a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Ügynöksége 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(36),
– tekintettel a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az EK-Szerződés 248. cikke szerinti nyilatkozatára(37),
– tekintettel az elfogadható hibakockázat fogalmának egységes értelmezéséről szóló, 2008. december 16-i bizottsági közleményre (COM(2008)0866) és az ahhoz csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2008)3054),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására a 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a végrehajtó ügynökségeknek adandó mentesítésről (5828/2010 – C7-0055/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 274., 275. és 276. cikkére, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére, valamint az Euratom-Szerződés 179a. és 180b. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre(38) és különösen annak 55., 145., 146. és 147. cikkére,
– tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre(39) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,
– tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályzásáról szóló, 2004. szeptember 21-i 1653/2004/EK bizottsági rendeletre(40) és különösen annak 66. cikke első és második bekezdésére,
– tekintettel a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatalának az 58/2003/EK tanácsi rendelet értelmében való létrehozásáról szóló, 2006. október 26-i 2007/60/EK bizottsági határozatra(41),
– tekintettel eljárási szabályzata 76. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A7-0099/2010),
A. mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikke szerint a Bizottság a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával és a tagállamokkal együttműködve, saját felelősségi körében hajtja végre a költségvetést,
1. mentesítést ad a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatalának igazgatója számára a hivatal 2008-as pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtására tekintetében;
2. megjegyzéseit az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban foglalja össze;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
6.Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének lezárásáról, III. szakasz – Bizottság (SEC(2009)1089 – C7-0172/2009 – 2009/2068(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésére(42),
– tekintettel az Európai Közösségek 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (SEC(2009)1089 – C7-0172/2009)(43),
– tekintettel a Bizottságnak a 2007-es mentesítési határozatok nyomon követéséről szóló, az Európai Parlament számára készített éves jelentésére (COM(2009)0526) és az ahhoz csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2009)1427),
– tekintettel „A Bizottság 2008. évi igazgatási eredményeinek összefoglalása” című bizottsági közleményre (COM(2009)0256),
– tekintettel a Bizottságnak a 2008-ban elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2009)0419) és az ahhoz csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2009)1102),
– tekintettel a tagállamok által a Számvevőszék 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésére adott válaszokról szóló bizottsági jelentésre (SEC(2010)0178 és SEC (2010)0196),
– tekintettel a Bizottság által 2006. május 3-án elfogadott zöld könyvre az európai átláthatósági kezdeményezésről (COM(2006)0194),
– tekintettel a Számvevőszék egységes ellenőrzési modellről (single audit) szóló, 2/2004. számú véleményére (és a közösségi belső ellenőrzési keretre irányuló javaslatára)(44),
– tekintettel a Bizottság közleményére egy integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló ütemtervről (COM(2005)0252),
– tekintettel az egységes belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési tervre (COM(2006)0009), az egységes belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési terv kapcsán elért haladásról szóló jelentésre (COM(2008)0110) és az ahhoz csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2008)0259),
– tekintettel az egységes belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési tervről szóló hatástanulmányra (COM(2009)0043),
– tekintettel a Számvevőszék 2007/6. számú, a tagállamok éves összefoglalóiról, „nemzeti nyilatkozatairól”, és a nemzeti ellenőrző szervezetek uniós pénzeszközökkel kapcsolatos ellenőrzési munkájáról szóló véleményére(45),
– tekintettel a Bizottságnak a megosztott irányítású strukturális intézkedésekre vonatkozó felügyeleti szerepének megerősítésére irányuló cselekvési tervre (COM(2008)0097) és a cselekvési terv nyomon követéséről szóló időközi jelentésre (SEC(2009)1463),
– tekintettel a Bulgária által az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében elért előrehaladásról szóló bizottsági jelentésre (COM(2009)0402) és az azt kísérő háttérdokumentumra (SEC(2009)1074),
– tekintettel a Románia által az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében elért előrehaladásról szóló bizottsági jelentésre (COM(2009)0401) és az azt kísérő háttérdokumentumra (SEC(2009)1073),
– tekintettel a 2008-as pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves számvevőszéki jelentésre, az intézmények válaszaival együtt(46), valamint a Számvevőszék különjelentéseire,
– tekintettel a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az EK-Szerződés 248. cikke szerinti nyilatkozatára(47),
– tekintettel az elfogadható hibakockázat fogalmának egységes értelmezéséről szóló, 2008. december 16-i bizottsági közleményre (COM(2008)0866) és az ahhoz csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2008)3054),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására a 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a Bizottságnak adandó mentesítésről (5826/2010 – C7-0054/2010),
– tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására a 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a végrehajtó ügynökségeknek adandó mentesítésről (5828/2010 – C7-0055/2010),
– tekintettel az EK-Szerződés 274., 275. és 276. cikkére, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére, valamint az Euratom-Szerződés 179a. és 180b. cikkére,
– tekintettel a nemzetközi könyvvizsgálati standardokra és a nemzetközi számviteli standardokra, különösen a közszférára alkalmazandóakra,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre(48) és különösen annak 55., 145., 146. és 147. cikkére,
– tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre(49) és különösen annak 14. cikke (2) és (3) bekezdésére,
– tekintettel eljárási szabályzata 76. cikkére és VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A7-0099/2010),
A. mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 318. cikke értelmében a Bizottság felel az elszámolás elkészítéséért,
1. jóváhagyja az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésére vonatkozó elszámolás lezárását;