Elfogadott szövegek - 2010. július 7., Szerda

Choisissez la langue de votre document :

Elfogadott szövegek

2010. július 7., Szerda - Strasbourg

		A jegyzett társaságok igazgatóinak díjazása és a pénzügyi szolgáltatási ágazat javadalmazási politikái
		Új élelmiszerek ***II
		Ipari kibocsátások (a szennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (átdolgozás) ***II
		A fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségei ***II
		Az Európai Bankfelügyeleti Hatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság hatásköre ***I
		Az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság létrehozása ***I
		A pénzügyi rendszer közösségi makroprudenciális felügyelet és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozása ***I
		Az Európai Felügyeleti Hatóság ***I
		Európai Biztosítási és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság ***I
		A kereskedési könyvre és az újra-értékpapírosításra vonatkozó tőkekövetelmények, továbbá a javadalmazási politikák felügyeleti felülvizsgálata ***I
		Az Európai Központi Banknak az Európai Rendszerkockázati Testület működését érintő külön feladatokkal történő megbízása *
		A határokon átnyúló válságkezelés a banki ágazatban
		Az európai pénzügyi stabilizációs eszköz és az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus
		Izland európai uniós tagság iránti kérelme

A jegyzett társaságok igazgatóinak díjazása és a pénzügyi szolgáltatási ágazat javadalmazási politikái

216k

75k

Az Európai Parlament 2010. július 7-i állásfoglalása a jegyzett társaságok igazgatóinak díjazásáról és a pénzügyi szolgáltatási ágazat javadalmazási politikáiról (2010/2009(INI))

P7_TA(2010)0265

A7-0208/2010

Az Európai Parlament,

– tekintettel a pénzügyi szolgáltatási ágazat javadalmazási politikájáról szóló, 2009. április 30-i bizottsági ajánlásra (C(2009)3159),

– tekintettel a 2004/913/EK és a 2005/162/EK ajánlásnak a jegyzett társaságok igazgatóinak javadalmazási rendszere tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2009. április 30-i bizottsági ajánlásra (C(2009)3177),

– tekintettel a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelvnek a kereskedési könyvre és az újra-értékpapírosításra vonatkozó tőkekövetelmények, továbbá a javadalmazási politikák felügyeleti felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló bizottsági javaslatra (COM(2009)0362),

– tekintettel a Pénzügyi Stabilitási Fórum (FSB) felelősségteljes juttatási gyakorlatokra vonatkozó, 2009. április 2-i alapelveire és az azt kísérő 2009. szeptember 25-i végrehajtási szabályokra,

– tekintettel az Európai Bankfelügyeletek Bizottsága (CEBS) által 2009. április 20-án elfogadott magas szintű elvekre a javadalmazásról,

– tekintettel az Európai Bankfelügyeletek Bizottsága (CEBS) jelentésére a 2010. június 11-én elfogadott, javadalmazási politikákkal kapcsolatos magas szintű elvek nemzeti szintű végrehajtásáról,

– tekintettel a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság 2010. januári javadalmazási elveire és standardértékelési módszertanára,

– tekintettel az OECD 2010. februári „Vállalatirányítás és a pénzügyi válság – következtetések és kibontakozó bevált gyakorlatok az elvek végrehajtásának erősítése érdekében” című dokumentumára,

– tekintettel 2010. május 18-i állásfoglalására a vállalatirányítással kapcsolatos deontológiai kérdésekről(1),

– tekintettel a Bizottság 2010. június 2-i zöld könyvére a pénzügyi intézmények vállalatirányításáról és a javadalmazási politikákról (COM(2010)0284),

– tekintettel a Bizottság 2010. június 2-i jelentésére a 2004/913/EK és a 2005/162/EK ajánlásnak a jegyzett társaságok igazgatóinak javadalmazási rendszere tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2009/385/EK bizottsági ajánlás (az igazgatók javadalmazásáról szóló 2009. évi ajánlás) uniós tagállamok általi alkalmazásáról (COM(2010)0285),

– tekintettel a Bizottság 2010. június 2-i jelentésére a pénzügyi szolgáltatási ágazat javadalmazási politikájáról szóló 2009/384/EK bizottsági ajánlás uniós tagállamok általi alkalmazásáról (COM(2010)0286),

– tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

– tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A7-0208/2010),

A. mivel a pénzügyi ágazatban és néhány tőzsdén jegyzett társaságnál a bérezési politika olyan, hogy a társaság kockázati profilját jelentősen befolyásolni képes beosztásban lévő munkatársak esetében a rövid távú nyereségszerzést jutalmazza, ami a munkavállalók, a megtakarítók, a befektetők és általánosságban a fenntartható fejlődés kárára megvalósuló, egyre kockázatosabb üzleti modellek kialakulásához vezet,

B. mivel a Bizottság pénzügyi intézmények vállalatirányításáról és a javadalmazási politikákról zöld könyve hangsúlyozza, hogy a hatékony ellenőrzési mechanizmusok hiánya jelentősen hozzájárult a pénzügyi intézmények túlzott kockázatvállalásához, valamint hogy a vállalatirányításnak figyelembe kell vennie a pénzügyi rendszer stabilitását, amit számos szereplő tevékenysége befolyásol,

C. mivel néhány pénzügyi intézmény túlzott és óvatlan kockázatvállalásra ösztönző nem megfelelő javadalmazási struktúrája szerepet játszott a jelenlegi pénzügyi, gazdasági és társadalmi válsághoz vezető kockázatok halmozódásában, ezért ez a politikusok és szabályozók körében az egyik legnagyobb aggodalomra okot adó kérdés,

D. mivel a pénzügyi intézményeknek vállalati társadalmi felelősségük részeként integrált módon tekintetbe kell venniük azt a társadalmi környezetet, amelyben az intézmény működik, továbbá valamennyi érintett fél, az ügyfelek, a részvényesek és az alkalmazottak érdekét,

E. mivel globális, európai és nemzeti szinten számos kezdeményezés indult a problémás javadalmazási gyakorlatok kérdésének megoldására, és mivel nem pusztán az egyenlő feltételek, hanem Európa globális versenyképességének biztosítása miatt, valamint a piacok közötti fenntartható és tisztességes verseny elősegítése miatt is lényeges a globálisan koordinált megközelítés,

F. mivel az FSB felelősségteljes juttatási gyakorlatokra vonatkozó alapelvei, melyekkel a G20-ak vezetői is egyetértettek, meghatározzák a felelősségteljes javadalmazási gyakorlatok öt elemét, és tekintettel ezen elvek egyidejű végrehajtása elősegítésének fontosságára,

G. mivel a javadalmazási politikákkal kapcsolatban közösen megállapított elveket és a már meghozott intézkedéseket folyamatosan értékelni kell, és szükség esetén azokat ki kell igazítani az Európán belüli egységes feltételrendszer és az európai pénzügyi ágazat világszintű versenyképességének biztosítása érdekében,

H. mivel számos tudományos kutatás és a gyakorlati tapasztalat is bebizonyította, hogy a nem kötelező jellegű ajánlások csak korlátozott hatást gyakorolnak a javadalmazási politikákra, ami megerősíti, hogy erősebb eszközre van szükség az alapelvek tiszteletben tartásának biztosításához,

I. mivel a bizottsági jelentés szerint annak ellenére, hogy a válság a javadalmazási politikák jelentős reformjára ösztönzött, a Bizottság ajánlásait csak 16 tagállam alkalmazta részben vagy egészben,

Általános észrevételek

1. üdvözli a Bizottság és az FSB kezdeményezéseit a pénzügyi ágazat és általában a jegyzett társaságok jövedelmezési politikáival kapcsolatban; úgy véli azonban, hogy a pénzügyi intézményeket érintő további, a javadalmazási politikára és a tőkekövetelményekre vonatkozó szabályozás bevezetésekor arányosan kell tekintetbe venni a pénzügyi vállalkozás méretét és így tevékenységének hozzájárulását a rendszerkockázathoz;

2. tudomásul veszi a a tőkekövetelmény-irányelvekről szóló jelentés javaslatait, melyek kötelező erejű elveket indítványoznak a pénzügyi ágazat javadalmazási politikája vonatkozásában;

A javadalmazás hatékony szabályozása

3. hangsúlyozza, hogy a felügyeleti hatóságok feladata annak eldöntése, hogy egy pénzügyi intézmény vagy jegyzett társaság rendelkezzen-e javadalmazási bizottsággal; a döntést az intézmények és társaságok mérete, belső szervezete és tevékenységük jellege, köre és összetettsége alapján kell meghozniuk; úgy véli, hogy amennyiben a felügyelet helyénvalónak ítéli, a javadalmazási politikát a javadalmazási bizottságnak kell meghatároznia, melynek függetlennek és a részvényesek, valamint a felügyeletek által elszámoltathatónak kell lennie; e bizottságnak szorosan együtt kell működnie a vállalat kockázatkezelési bizottságával a javadalmazási rendszerben meglévő ösztönzők értékelésében;

4. hangsúlyozza, hogy a javadalmazási bizottság hozzáfér a szerződések tartalmához, és a bizottság részéről vizsgált szerződéseket úgy állítják össze, hogy a súlyos gondatlanságot fizetéscsökkentéssel lehessen szankcionálni. Súlyos gondatlanságnak tekintendő, amikor a szükséges körültekintést különösen nem tartják tiszteletben, mely esetben a javadalmazási bizottságnak biztosítania kell, hogy a levonás ne csak szimbolikus legyen, hanem jelentős mértékben járuljon hozzá az okozott kár kifizetéséhez. Ösztönözni kell továbbá a pénzintézeteket a bonus-malus rendszer alkalmazására, amely a teljesítményfüggő juttatás visszafizetését jelenti azt követően, hogy fény derült a gyenge teljesítményre;

5. úgy véli, hogy a javadalmazási bizottság elnökének és szavazati joggal felruházott tagjainak az igazgatóság olyan tagjai közül kell kikerülniük, akik az érintett pénzügyi intézményben vagy jegyzett társaságnál nem látnak el semmilyen vezetői feladatot. Úgy véli, hogy az igazgatóknak és az igazgatóság tagjainak kerülniük kell, hogy egyéb vállalatok igazgatótanácsainak is tagjai legyenek, amennyiben ez lehetőséget teremt bármely összeférhetetlenségre;

6. úgy véli, hogy a részvényeseknek, ahol helyénvaló, lehetőséget kell kapniuk a fenntartható javadalmazási politikák kialakításában való részvételre, és ezért a vállalati közgyűlésen egy, a javadalmazási jelentésről szóló nem kötelező érvényű szavazás révén lehetőséget biztosíthatnának számukra a javadalmazási politikáról kialakított álláspontjuk kinyilvánítására;

7. hangsúlyozza, hogy a nem vezetői feladatot ellátó igazgatósági tagok javadalmazása csak rögzített fizetés lehet és nem tartalmazhat teljesítmény- vagy részvényalapú részt;

8. hangsúlyozza, hogy a kockázatkezeléssel foglalkozó igazgatósági tagoknak függetleneknek kell lenniük az általuk ellenőrzött részlegektől, megfelelő felhatalmazással kell rendelkezniük és az adott vállalati részlegek teljesítményétől független javadalmazásban kell részesülniük;

A javadalmazás és az óvatos kockázatvállalás hatékony társítása

9. hangsúlyozza, hogy a javadalmazásnak igazodnia kell minden fajta kockázathoz, szimmetrikusnak kell lennie a kockázati következményekkel, és érzékenynek kell lennie a cég átfogó teljesítményét és stabilitását befolyásoló, fennálló és lehetséges kockázatok időtartamára;

10. rámutat arra, hogy az igazgatóknak a jegyzett társaságok irányításakor nem kellene személyes pénzügyi érdekeiket követniük; úgy véli, hogy az igazgatók jövedelmük változó részéhez kapcsolódó személyes pénzügyi érdeke számos alkalommal ellentétes a vállalat hosszú távú érdekeivel, ideértve az alkalmazottak és a részvényesek érdekeit is;

11. úgy véli, hogy a javadalmazási rendszereknek arányosnak kell lenniük a pénzügyi intézmények méretével, belső szervezetével és összetettségével, valamint tükrözniük kell a különböző pénzügyi szektorok – a banki, a biztosítási és az alapkezelő szektor – közötti eltéréseket;

12. hangsúlyozza, hogy a felső vezetők, a kockázatvállalásért felelős és ellenőrzési funkciókat ellátó alkalmazottak működési kockázatának kezelésére szolgáló folyamatokat a felügyeletnek kell felülvizsgálnia és alaposan ellenőriznie; úgy véli, hogy ezeket az eljárásokat a teljes javadalmazásuk – beleértve a nyugdíjellátást is – mértéke alapján ezen személyzeti kategóriákba tartozó alkalmazottakra is alkalmazni kell;

13. úgy véli, hogy a változó javadalmazás szintjét a teljesítményre vonatkozó, előre meghatározott és mérhető, a vállalat hosszú távú fenntarthatóságát elősegítő kritériumok alapján kell meghatározni;

14. hangsúlyozza, hogy a teljesítményfüggő javadalmazásnak össze kell kapcsolnia a rendelkezésre álló bónusz mennyiségét a cég általános teljesítményével és tőkealapjával, miközben az alkalmazottak egyéni teljesítményétől függő javadalmazásnak az alkalmazott és az érintett vállalati egység teljesítménye, valamint az intézmény átfogó eredményei együttes értékelésén kell alapulnia;

15. úgy véli, hogy az igazgatók jövedelmük változó részéhez kapcsolódó személyes pénzügyi érdeke számos alkalommal ellentétes a vállalat hosszú távú érdekeivel; hangsúlyozza, hogy az igazgatók és a kockázati profilra kihatással lévő döntéshozatalért felelős egyéb munkatársak javadalmazási politikájának összhangban kell lennie a kiegyensúlyozott és funkcionális kockázatkezeléssel, és hogy megfelelő egyensúlyt kell teremteni a javadalmazás állandó és változó elemei között; olyan eszközök általános bevezetésére szólít fel, amelyek lehetővé teszik azon alkalmazottak javadalmazásában a változó elemek csökkentését és akár visszavonását is, akik teljesítményének köszönhetően a társaság eredményei romlanak;

16. úgy véli, hogy nemcsak a mennyiségi intézkedéseket, hanem a minőséghez kapcsolódó teljesítménykritériumokat és az emberi értékítéletet is figyelembe kell venni a változó javadalmazás szintjének meghatározásakor;

17. úgy véli, hogy garantált bónuszok nem képezhetik részét a javadalmazási terveknek;

18. nemcsak etikai megfontolásból, hanem a társadalmi igazságosság és a gazdasági fenntarthatóság szempontjából is úgy véli, hogy egy vállalatnál a legmagasabb és a legalacsonyabb jövedelem közötti különbségnek ésszerűnek kell lennie;

19. hangsúlyozza, hogy a vállalatoknak a kockázatkezelési és az operatív részleg között esetlegesen felmerülő konfliktusok kezelésére belső eljárást kell kialakítaniuk, amelyet a felügyeletnek jóvá kell hagynia;

20. hangsúlyozza, hogy ezeket az elveket ki kell terjeszteni valamennyi olyan alkalmazott javadalmazására, akik szakmai tevékenysége lényeges hatással van társaságuk kockázati profiljára, beleértve a felső vezetést, a kockázatot vállaló és ellenőrző funkciókat ellátó, valamint azon alkalmazottakat, akik teljes javadalmazásuk miatt, beleértve a nyugdíjellátást, szintén ebbe a sávba tartoznak;

21. hangsúlyozza, hogy a vállalati igazgatókat, tisztviselőket és felső vezetőket a vállalatvezetés során meghozott kockázatos vagy hanyag döntések és intézkedések miatti követelések ellen megvédeni hivatott igazgatói és tisztviselői felelősségbiztosítás nincs összhangban a fenntartható kockázatkezeléssel a javadalmazás terén;

A javadalmazási csomag kiegyensúlyozott szerkezete

22. hangsúlyozza, hogy megfelelő egyensúly kell legyen a változó és a rögzített javadalmazás között;

23. javasolja, hogy változó javadalmazást csak abban az esetben fizessenek, ha az fenntartható az intézmény pénzügyi helyzete és tőkealapja fényében és indokolt a cég hosszú távú teljesítménye alapján; úgy véli, hogy a pénzintézetek esetében az illetékes felügyeleti hatóságnak jogosultnak kell lennie arra, hogy korlátozza a változó javadalmazás átfogó összegét a saját tőke erősítése érdekében;

24. hangsúlyozza, hogy a változó javadalmazási összetevő jelentős hányadát megfelelő későbbi időszakra kell halasztani; az összetevők arányát és a halasztási időszak hosszát az üzleti ciklusnak, a vállalat természetének és kockázatainak, valamint a kérdéses alkalmazott tevékenységeinek megfelelően kell meghatározni. A halasztási szabályok szerinti javadalmazási jogosultság legfeljebb időarányosan illesse meg az alkalmazottat; a változó javadalmazási összetevők legalább 40%-ának kifizetését el kell halasztani; különösen magas összegű változó javadalmazási összetevő esetében az összeg legalább 60%-ának a kifizetését el kell halasztani, és a halasztási időszak legalább öt év legyen;

25. úgy véli, hogy a változó javadalmazás jelentős részét készpénztől eltérő eszközben, például hátrasorolt adósságban, feltételes tőkében, részvényekben vagy részvényekhez kötődő eszközökben kell kifizetni, amennyiben ezek az eszközök a hosszú távú értékteremtéssel és a kockázat időhorizontjával kapcsolatos ösztönzők;

26. úgy véli, hogy a bónuszokkal kapcsolatos szabad választási lehetőség elkerülése érdekében a javadalmazási politikáknak a teljes javadalmazásra kellene vonatkozniuk, beleértve a nyugdíjakat és fizetéseket; ezenkívül úgy véli, hogy a hosszú távú ösztönzők összehangolása érdekében a „nyugdíjbónuszokat” készpénztől eltérő eszközben, például hátrasorolt adósságban, feltételes tőkében, részvényekben vagy részvényekhez kötődő eszközökben kell kifizetni;

27. javasolja, hogy a munkaviszonynak a munkaszerződésben meghatározott időpont előtti megszűnése esetén határozzák meg, hogy az igazgatók végkielégítése legfeljebb kétévnyi rögzített fizetésük összege lehet („arany ejtőernyő”), és töröljék el a végkielégítést, amennyiben nem megfelelő teljesítmény miatt mondanak fel vagy az illető önként távozik;

28. felszólít a nemek közti egyenlőség elvének a javadalmazási politikák kialakításánál való figyelembe vételére;

29. ismételten hangsúlyozza, hogy a vállalkozásokon belüli megkülönböztetés minden formáját szankcionálni kell, többek között a javadalmazási politikák meghatározásakor, a szakmai előmenetel során és a vezető beosztottak felvételi folyamatában;

Hatékony felügyeleti ellenőrzés és a részvényesek szerepvállalása

30. úgy véli, hogy a cégeknek egyértelmű, átfogó és időszerű információkat kell közzétenniük javadalmazási gyakorlatukról, és a felügyeleti hatóságoknak minden olyan információhoz hozzá kell férniük, amely szükséges az alkalmazott gyakorlatok megfelelőségének értékeléséhez;

31. teljes átláthatóságot követel az állami vállalatok részéről is a javadalmazási politikával és a náluk érvényben lévő nyereségrészesedéssel kapcsolatban;

32. kéri továbbá, hogy hozzák nyilvánosságra a vállalatok – köztük az állami vállalatok –magánnyugdíj és nyugdíj-kiegészítési programjait;

33. felhívja a Bizottságot, hogy a Pénzügyi Stabilitási Testület által lefektetett és a G20-ak által 2009 szeptemberében jóváhagyott elvekkel összhangban szigorítsa a 2009. április 30-i ajánlásaiban foglalt, a fizetési struktúrára és a felelősségteljes kockázatvállalásra vonatkozó előírásokat;

34. felhívja a Bizottságot, hogy a tőkekövetelmény-irányelvről szóló jelentésben a bankszektorra vonatkozó javaslatok alapján fogadjon el erős és kötelező érvényű elveket a pénzügyi ágazat javadalmazási politikája vonatkozásában, és az ezeket az elveket tiszteletben nem tartó jegyzett társaságok esetében alkalmazza a „tartsd be vagy indokold meg” elvén alapuló megnevezés gyakorlatát;

35. felhívja a pénzügyi ágazatban működő felügyeleti szerveket, hogy léptessék életbe a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által 2010 januárjában javasolt kompenzációs elveket és normaértékelési módszereket;

36. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az egymillió eurót meghaladó fizetési kategóriába sorolt személyek számának közzétételével foglalkozó, a fizetésekre, hosszú távú jutalmazásra, bónuszra, és nyugdíjjárulékra is kiterjedő közös nemzetközi struktúra létrehozását;

37. felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a belső és külső ellenőrök szerepét a hatékony vállalatirányítás teljes körű biztosításának részeként;

38. sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a nem ügyvezető igazgatók szerepének megerősítését, beleértve egyrészt annak szavatolását, hogy a vállalatok folyamatos képzést és független javadalmazási csomagokat biztosítsanak, amelyek tükrözik a nem ügyvezető igazgatók független szerepét, másrészt a felügyeleteknek történő jogkör biztosítását, hogy meghallgathassák az „engedéllyel rendelkező személyeket”;

39. felhívja a Bizottságot, hogy jogalkotási javaslataiban tisztázza a felügyeleti hatóságok szerepét a javadalmazási politika terén;

40. hangsúlyozza, hogy a változó javadalmazás nem fizethető olyan eszközök vagy módszerek révén, amelyek megkönnyítik az erre a javadalmazásra vonatkozó jövedelemadó befizetésének elkerülését;

41. sürgeti annak biztosítását, hogy a javadalmazások szabályozásakor ne sérüljenek a szerződésekben szavatolt alapvető jogok, különös tekintettel a szociális partnerek azon jogára, hogy – a nemzeti törvényekkel és gyakorlattal összhangban – kollektív szerződéseket kössenek és érvényesítsenek;

42. felszólítja a Bizottságot, hogy egy újabb pénzügyi válság elkerülése érdekében hozzon létre egy európai válságkezelő keretet, figyelembe véve az olyan nemzetközi testületek kezdeményezéseit, mint a G20 vagy az IMF;

43. felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a tagállamokat, hogy a tőzsdén jegyzett és a pénzügyi szolgáltató társaságokat emlékeztessék társadalmi felelősségvállalásukra, márkaarculatuk romlására, valamint annak szükségességére, hogy példamutató szerepet játsszanak egy virágzó nemzetközi közegben;

44. úgy véli, hogy a nem együttműködő országokban folytatott tevékenységek, illetve az ott működő leányvállalatok fenntartása ellentétes a vállalatok hosszú távú érdekeivel, és kéri, hogy a G-20-ak által Londonban és Pittsburghben bejelentett feladatok megvalósítására dolgozzanak ki az adóparadicsomok megszüntetésére irányuló európai stratégiát;

o
o o

45. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint az uniós és nemzeti felügyeleti hatóságoknak.

(1)	Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0165.

Új élelmiszerek ***II

509k

239k

		Állásfoglalás
		Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Parlament 2010. július 7-i jogalkotási állásfoglalása az új élelmiszerekről, az 1331/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 258/97/EK rendelet és az 1852/2001/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására irányuló első olvasatbeli tanácsi álláspontról (11261/3/2009 – C7-0078/2010 – 2008/0002(COD))

P7_TA(2010)0266

A7-0152/2010

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

– tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (11261/3/2009 – C7-0078/2010),

– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0872),

– tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 95. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0027/2008),

– tekintettel első olvasatbeli álláspontjára(1),

– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, „A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének a folyamatban lévő intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásairól” című közleményére (COM(2009)0665),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére és 114. cikkének (1) bekezdésére,

– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2008. május 29-i véleményére(2),

– tekintettel eljárási szabályzatának 66. cikkére,

– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság második olvasatra készült ajánlására (A7-0152/2010),

1. elfogadja az alábbiakban ismertetett második olvasatbeli álláspontot;

2. utasítja elnökét, hogy állásfoglalását továbbítsa a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja amely második olvasatban 2010. július 7-én került elfogadásra az új élelmiszerekről, az 1331/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 258/97/EK rendelet és az 1852/2001/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló .../2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P7_TC2-COD(2008)0002

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(3),

rendes jogalkotási eljárás keretében(4),

mivel:

(1) Az uniós politika végrehajtása során és tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSz.), biztosítani kell az emberi egészség és a fogyasztók magas szintű védelmét, valamint a magas szintű állatjólétet és környezetvédelmet is. Továbbá minden időben alkalmazni kell az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(5)megállapított elővigyázatosság elvét.

(2) Az uniós politikák megvalósítása során biztosítani kell az emberi egészség magas szintű védelmét, és annak elsőbbséget kell biztosítani a belső piac működésével szemben.

(3) Az EUMSz. 13. cikke tisztázza, hogy a szakpolitikák kialakításakor és végrehajtásakor az Uniónak és a tagállamoknak teljes mértékben figyelembe kell venniük az állatok jólétére vonatkozó követelményeket, mivel az állatok érző lények.

(4) Az uniós jogi szabályozásban megállapított előírásokat az Unión belül piaci forgalomba hozott valamennyi élelmiszerre alkalmazni kell, beleértve a harmadik országokból importált élelmiszereket is.

(5) Az Európai Parlament az állatok élelmiszeripari célú klónozásáról szóló 2008. szeptember 3-i állásfoglalásában(6)felhívta a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatokat a következők élelmiszeripari célú megtiltására: i. az állatklónozás, ii. a klónozott állatok vagy utódaik tenyésztése, iii. a klónozott állatokból vagy utódaikból származó hús- vagy tejtermékek forgalomba hozatala és iv. a klónozott állatok, utódaik, valamint a klónozott állatokból vagy utódaikból származó sperma és embriók, továbbá a klónozott állatokból vagy utódaikból készült hús- vagy tejtermékek behozatala.

(6) A Bizottságnak az új és újonnan azonosított egészségügyi kockázatokkal foglalkozó tudományos bizottsága (SCENIHR) 2005. szeptember 28-29-én véleményt fogadott el, amely arra a következtetésre jutott, hogy „jelentős hézagok vannak a kockázatértékeléshez szükséges tudásanyagban. Ide tartoznak a nanorészecskék jellemzése, a nanorészecskék kimutatása és mérése, a nanorészecskék által emberekben és a környezetben kiváltott dózisreakció, ürülés és fennmaradás, valamint a nanorészecskékkel kapcsolatos valamennyi toxikológiai és környezet-toxikológiai aspektus”. Továbbá a SCENIHR vélemény arra a következtetésre is jutott, hogy „a meglévő toxikológiai és ökotoxikológiai módszerek lehet, hogy nem elegendőek a nanorészecskékkel kapcsolatban felmerülő valamennyi kérdés megválaszolására”.

(7) Az új élelmiszerekre vonatkozó uniós szabályokat az új élelmiszerekről és az új élelmiszer-összetevőkről szóló, 1997. január 27-i 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(7), valamint az egyes információk nyilvánosságra hozatalára és a 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében benyújtott információ védelmére vonatkozó részletes alkalmazási szabályok megállapításáról szóló, 2001. szeptember 20-i 1852/2001/EK bizottsági rendelet(8) állapította meg. Az egyértelműség érdekében a 258/97/EK rendeletet és az 1852/2001/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni, és a 258/97/EK rendeletet e rendelettel kell felváltani. A 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, az új élelmiszerek és az új élelmiszer-összetevők forgalomba hozatalára vonatkozó kérelmek alátámasztásához szükséges információk benyújtásáról, és elsődleges értékelési jelentések elkészítésének tudományos vonatkozásairól szóló, 1997. július 29-i 97/618/EK bizottsági ajánlás(9) ezért elavulttá válik az új élelmiszerek tekintetében.

(8) A 258/97/EK rendelettel való folytonosság biztosítása érdekében az újnak tekintendő élelmiszer kritériumaként meg kell tartani azt, hogy nem került sor jelentős mértékű emberi fogyasztásra történő felhasználására az Unión belül, a 258/97/EK rendelet alkalmazásának időpontja, azaz 1997. május 15. előtt. Az Unión belüli használat a tagállamokban való használatot jelenti, tekintet nélkül az Európai Unióhoz való csatlakozásuk időpontjára.

(9) ▌ Tisztázni kell az új élelmiszer meglévő fogalommeghatározását az újszerűség kritériumainak magyarázatával, valamint naprakésszé tenni a meglévő kategóriáknak az élelmiszernek a 178/2002/EK rendeletben foglalt általános fogalommeghatározására való hivatkozással történő felváltásával.

(10) Az ezen rendeletben meghatározott új élelmiszernek minősülnek az új vagy szándékosan módosított primer molekulaszerkezetű élelmiszerek, a mikroorganizmusokból, gombákból vagy algákból álló vagy azokból izolált élelmiszerek, új mikroorganizmus-törzsek, amelyek esetében nem igazolt a biztonságos felhasználás, valamint a növényekben természetesen előforduló anyagok koncentrátumai.

(11) Azt is tisztázni kell, hogy az olyan élelmiszert, amelyet forgalmazásra és fogyasztásra szánt élelmiszerek gyártására azelőtt nem használt gyártástechnológiával állítottak elő az Unióban, újnak kell tekinteni. A rendelet hatályának különösképpen az állattenyésztés/növénytermesztés és az élelmiszer-előállítás során használt feltörekvő technológiákra kell kiterjednie, amelyek hatással vannak az élelmiszerekre, tehát hatással lehetnek az élelmiszerbiztonságra is. Az új élelmiszer fogalmába tehát bele kell tartoznia azoknak az élelmiszereknek is, amelyek nem hagyományos módszerrel termesztett/tenyésztett növényekből és állatokból származnak, valamint ▌az olyan új termelési folyamatok − mint például a nanotudomány és a nanotechnológia − által módosított élelmiszereknek is, amelyeknek hatása lehet az élelmiszerre ▌. Az új növényfajtákból vagy a hagyományos tenyésztési technikákkal előállított állatokból származó élelmiszerek nem tekintendők új élelmiszereknek. ▌

(12) Az állatok klónozása nem összeegyeztethető a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló, 1998. július 20-i 98/58/EK tanácsi irányelvvel(10), amely mellékletének 20. pontja rögzíti, hogy tilos olyan természetes vagy mesterséges tenyésztési eljárásokat alkalmazni, amelyek az érintett állatok szenvedését vagy sérülését okozzák vagy okozhatják. A klónozott állatokból vagy utódaikból készült élelmiszerek ezért nem kerülhetnek fel az uniós listára.

(13) Az 1997. december 16-i bizottsági határozattal létrehozott, a tudomány és az új technológiák etikai kérdéseit vizsgáló európai csoport az állatok élelmiszer-ellátási célú klónozásának etikai szempontjairól szóló, 2008. január 16-i 23. sz. véleményében megállapította, hogy „nem lát meggyőző érveket a klónokból és az utódaikból történő élelmiszer-termelés indokolására”. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (a Hatóság) tudományos bizottsága az állatok klónozásáról szóló, 2008. július 15-i véleményében(11)arra a következtetésre jutott, hogy „megállapítást nyert, hogy a klónok jelentős hányadának egészsége és jóléte gyakran súlyosan és végzetes kimenetellel károsodott”.

(14) A klónozott állatokból és utódaikból készített élelmiszereket azonban ki kell zárni e rendelet hatálya alól. Ezekkel egy, rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott külön rendeletben kell foglalkozni, és rájuk nem vonatkozhat a közös engedélyezési eljárás. E rendelet alkalmazásának időpontja előtt a Bizottságnak ennek megfelelő jogalkotási javaslatot kell bemutatnia. A klónozott állatokról szóló rendelet hatálybalépéséig a klónozott állatokból vagy utódaikból készített élelmiszerek forgalomba hozatalára moratóriumot kell bevezetni.

(15) Végrehajtási intézkedéseket kell elfogadni további kritériumok kidolgozására, annak elősegítése érdekében, hogy fel lehessen mérni, hogy egy bizonyos élelmiszert jelentős mértékben használtak-e emberi fogyasztásra az Unióban, 1997. május 15. előtt. Amennyiben az ▌élelmiszert ▌kizárólag az étrend-kiegészítőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2002. június 10-i 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben(12) meghatározott étrend-kiegészítőként vagy étrend-kiegészítő részeként használták ezen időpont előtt, lehetővé kell tenni, hogy az az említett dátum után is forgalomba hozható legyen ▌ugyanazzal a felhasználási céllal anélkül, hogy új élelmiszernek minősülne. Az étrend-kiegészítőként vagy étrend-kiegészítő részeként történő említett felhasználást azonban figyelmen kívül kell hagyni annak megállapítása során, hogy az adott élelmiszert jelentős mértékben használták-e emberi fogyasztásra az Unióban, 1997. május 15. előtt. Az érintett élelmiszer egyéb - különösen az étrend-kiegészítői felhasználásoktól eltérő - felhasználásait ezért engedélyezni kell, e rendelettel összhangban.

(16) A mesterséges nanoanyagok élelmiszergyártásban történő felhasználása a technológiák fejlődésével tovább növekedhet. Az emberi egészség magas szintű védelmének biztosítása érdekében szükség van a mesterséges nanoanyagok egységes fogalommeghatározásának ▌kidolgozására. ▌

(17) A jelenleg rendelkezésre álló vizsgálati módszerek nem megfelelőek a nanoanyagokkal kapcsolatos kockázatok értékelésére. Sürgősen ki kell fejleszteni az állatkísérleteket mellőző vizsgálati módszereket a nanoanyagok tesztelésére.

(18) Csak a jóváhagyott anyagok listájára felvett nanoanyagok szerepelhetnek az élelmiszerek csomagolásán, amelyet az ilyen csomagolásban található élelmiszer termékekbe vagy azok felületére történő bejutásra vonatkozó korlátozás kísér.

(19) Az Unión belüli piacon elérhető, meglévő élelmiszer-összetevőkből előállított újraalakított élelmiszereket – különösen az említett élelmiszer-összetevők összetételének vagy mennyiségének megváltoztatásval újraalakítottakat – nem kell új élelmiszernek tekinteni. ▌

(20) Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(13) rendelkezései alkalmazandók azokban az esetekben, ha valamely termék – valamennyi sajátosságát figyelembe véve – a „gyógyszer” fogalommeghatározása és más uniós jogszabály hatálya alá tartozó valamely termék fogalommeghatározása alá is tartozhat. Ezzel összefüggésben, a tagállamoknak meg kell engedni, hogy amennyiben a 2001/83/EK irányelvvel összhangban egy termékről megállapítják, hogy gyógyszer, az uniós jogszabályokkal összhangban korlátozhassák az ilyen termék forgalomba hozatalát. Ráadásul, a gyógyszerekre nem vonatkozik a 178/2002/EK rendelet által megállapított élelmiszer fogalommeghatározás, és nem tartozhatnak e rendelet hatálya alá.

(21) A 258/97/EK rendelettel engedélyezett új élelmiszerek továbbra is új élelmiszernek minősülnek, de valamennyi új felhasználásukat engedélyeztetni kell.

(22) A technológiai felhasználásra szánt vagy géntechnológiával módosított élelmiszerek nem tartoznak e rendelet hatálya alá. Ezért az 1829/2003/EK rendelet(14) hatálya alá tartozó, géntechnológiával módosított élelmiszerekre, az 1333/2008/EK rendelet(15) hatálya alá tartozó, kizárólag adalékanyagként használt élelmiszerekre, az 1334/2008/EK rendelet(16) hatálya alá tartozó aromákra, az 1332/2008/EK rendelet(17) hatálya alá tartozó enzimekre, valamint a 2009/32/EK irányelv(18) hatálya alá tartozó extrakciós oldószerekre ez a rendelet nem vonatkozik.

(23) A vitaminok és ásványi anyagok használatát külön élelmiszer-ipari ágazati jogszabályok szabályozzák. Ezért a 2002/46/EK irányelv, a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról szóló, 2006. december 20-i 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(19), valamint a különleges táplálkozási célú élelmiszerekről szóló, 2009. május 6-i 2009/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozás)(20) hatálya alá tartozó vitaminokat és ásványi anyagokat ki kell zárni e rendelet hatálya alól. E konkrét jogi aktusok azonban nem foglalkoznak azokkal az esetekkel, amikor engedélyezett vitaminokat és ásványi anyagokat olyan gyártási módszerrel vagy olyan új forrás igénybevételével állítanak elő, amelyet engedélyezésükkor nem vettek figyelembe. A konkrét jogi aktusok módosításáig ezért az említett vitaminok és ásványi anyagok nem zárhatók ki e rendelet hatálya alól abban az esetben, ha a gyártási módszerek vagy az új források a vitaminok vagy ásványi anyagok összetételében vagy szerkezetében olyan számottevő változásokat idéznek elő, amelyek kihatnak azok tápértékére, az anyagcserére vagy a nemkívánatos anyagok mennyiségére.

(24) A különleges táplálkozási célokra, az élelmiszerek dúsítására vagy étrend-kiegészítésre szánt – vitaminokon és ásványi anyagokon kívüli – új élelmiszereket e rendelettel összhangban kell értékelni. Azokra továbbra is vonatkoznak a 2002/46/EK irányelvben, az 1925/2006/EK rendeletben és a 2009/39/EK irányelvben, valamint a 2009/39/EK irányelvben és annak I. mellékletében említett meghatározott irányelvekben előírt szabályok is.

(25) ▌ A Bizottságnak egyszerű és átlátható eljárást kell létrehoznia olyan esetekre, amikor nem áll rendelkezésére információaz 1997. május 15. előtti emberi fogyasztásra vonatkozóan. Ebbe az eljárásba a tagállamokat is be kell vonni. Az eljárást legkésőbb …-ig(21)kell elfogadni.

(26) Új élelmiszereket csak akkor szabad az Unióban forgalomba hozni, ha biztonságosak, és nem tévesztik meg a fogyasztót. A biztonsági értékelésüknek a 178/2002/EK rendelet 7. cikkében megállapított elővigyázatossági elven kell alapulnia. Ezenkívül nem térhetnek el az általuk helyettesítendő élelmiszertől semmi olyan módon, ami táplálkozási szempontból hátrányos volna a fogyasztók számára.

(27) A biztonsági értékelésre és engedélyezésre olyan összehangolt központosított eljárást kell alkalmazni, amely hatékony, időben korlátozott és átlátható. Az élelmiszerengedélyezés különféle eljárásainak további összehangolása céljából az új élelmiszerek biztonsági értékelését és az uniós listára való felvételét az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer-aromák egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló, 2008. december 16-i 1331/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(22) megállapított eljárással összhangban kell elvégezni, amely minden olyan esetben alkalmazandó, amikor e rendelet nem tartalmaz kifejezetten attól eltérő konkrét rendelkezést. Valamely termék új élelmiszerként történő engedélyezésére irányuló kérelem kézhezvételét követően a Bizottság értékeli a kérelem érvényességét és alkalmazhatóságát. Az új élelmiszerek engedélyezése során figyelembe kell venni a vizsgált ügy szempontjából releváns egyéb tényezőket is, beleértve az etikai, környezeti, állatjóléti szempontokat és az elővigyázatosság elvét is.

(28) Meg kell határozni az új élelmiszerekből származó lehetséges kockázatok értékelésének kritériumait is. Az új élelmiszerek összehangolt tudományos értékelésének biztosítása érdekében az ilyen értékeléseket a Hatóságnak kell elvégeznie.

(29) Az etikai és környezetvédelmi szempontokat a kockázatkezelés részeként kell figyelembe venni az engedélyezési eljárás során. Az említett szempontokat a tudomány etikájával és az új technológiákkal foglalkozó európai csoport és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség értékeli.

(30) Az eljárások egyszerűsítése érdekében a kérelmezők számára lehetővé kell tenni, hogy a különböző ágazati élelmiszeripari jogszabályok által szabályozott élelmiszerekre vonatkozóan egyetlen kérelmet nyújtsanak be. Az 1331/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésének következtében az Európai Unió az Európai Közösség helyébe lépett és annak jogutódja lett, és a „Közösség” kifejezés helyébe az „Unió” lép az említett rendelet egészében.

(31) Lehetővé kell tenni, hogy a harmadik országokból származó hagyományos élelmiszereket – amennyiben szerepelnek a harmadik országokból származó hagyományos élelmiszerek listáján – forgalomba lehessen hozni az Unióban, ugyanazon feltételekkel, mint amelyek mellett a biztonságos élelmiszerfelhasználás történetét bizonyították. A harmadik országokból származó hagyományos élelmiszerek biztonsági értékelése és kezelése kapcsán figyelembe kell venni a származási hely szerinti országban a biztonságos élelmiszerfelhasználás történetét. A nem élelmiszerként történő vagy a szokásos étrendhez nem kapcsolódó felhasználások nem tartoznak bele a biztonságos élelmiszerfelhasználás történetébe.

(32) Adott esetben és a biztonsági értékelés következtetései alapján a forgalomba hozatalt követő monitoring követelményeket kell bevezetni az emberi fogyasztásra szánt új élelmiszerek használatára vonatkozóan.

(33) Egy új élelmiszernek az új élelmiszerek uniós listájára ▌történő felvétele nem érintheti annak lehetőségét, hogy az említett élelmiszerhez hozzáadott vagy annak előállítása során felhasznált anyag vagy hasonló termék általános fogyasztásának hatásait az 1925/2006/EK rendelet 8. cikkével összhangban értékeljék.

(34) Bizonyos körülmények között - annak érdekében, hogy ösztönözzék a kutatást és fejlesztést az agrár-élelmiszeriparban, és így az innovációt is – helyénvaló megvédeni az újítók által az e rendelet szerinti kérelem alátámasztására szolgáló információk és adatok összegyűjtésébe fektetett beruházást. Valamely új élelmiszernek az uniós listára történő felvételére irányuló kérelem alátámasztására benyújtott, újonnan kidolgozott tudományos bizonyítékokat és szellemi tulajdont képező adatokat korlátozott ideig nem lehet egy másik kérelmező javára felhasználni az első kérelmező beleegyezése nélkül. Az egy bizonyos kérelmező által szolgáltatott tudományos adatok védelme nem akadályozhatja a többi kérelmezőt abban, hogy saját tudományos adataik alapján kezdeményezzék az adott élelmiszernek az új élelmiszerek uniós listájára történő felvételét. Ezenkívül a tudományos adatok védelme nem akadályozhatja az átláthatóságot és az új élelmiszerek biztonsági értékelése során felhasznált adatokkal kapcsolatos információhoz való hozzáférést. A szellemi tulajdonjogokat mindazonáltal tiszteletben kell tartani.

(35) Az új élelmiszereknek meg kell felelniük az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben(23) meghatározott általános címkézési követelményeknek. Bizonyos esetekben szükséges lehet további címkézési információt előírni, különös tekintettel az élelmiszer leírására, eredetére vagy használati feltételeire. Az új élelmiszerek uniós listára történő felvételét ezért bizonyos használati feltételekhez vagy címkézési kötelezettségekhez lehet kötni.

(36) Az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló, 2006. december 20-i 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(24) harmonizálja a tápanyag-összetétellel és az egészséggel kapcsolatos állításokra vonatkozó tagállami rendelkezéseket. Ezért az új élelmiszerekre vonatkozó állításokat csak az említett rendelettel összhangban lehet tenni. Ha egy kérelmező azt kívánja, hogy egy új élelmiszeren az 1924/2006/EK rendelet 17. vagy 18. cikkével összhangban engedélyezendő, egészségre vonatkozó állítás szerepeljen, és az új élelmiszerre és az egészségre vonatkozó állításra irányuló kérelmekben egyaránt kéri a szellemi tulajdont képező adatok védelmét, az adatvédelmi időszakok egyszerre kezdődnek, és egyidejűleg folynak, amennyiben a kérelmező ezt kívánja.

(37) Az új technológiák alkalmazására és az új élelmiszerek ▌forgalomba hozatalára vonatkozó etikai kérdésekre vonatkozó tanács beszerzésére tekintettel meghatározott esetekben konzultálni kell a tudomány etikájával és az új technológiákkal foglalkozó európai csoporttal.

(38) Az Unióban a 258/97/EK rendelet alapján forgalomba hozott új élelmiszerek továbbra is forgalmazhatók. A 258/97/EK rendelet szerint engedélyezett új élelmiszereket fel kell venni az új élelmiszerek e rendelet által megállapított uniós listájára. Ezenkívül az e rendelet szerinti kérelemnek kell tekinteni a 258/97/EK rendelet alapján benyújtott azon kérelmeket, amelyek esetében az említett rendelet 6. cikkének (3) bekezdése alapján előírt kezdeti értékelési jelentést még nem továbbították a Bizottságnak, és amelyek esetében az említett rendelet 6. cikkének (3) bekezdésével vagy 6. cikkének (4) bekezdésével összhangban további értékelési jelentésre van szükség az e rendelet alkalmazásának időpontját megelőzően. Ha véleményt kell nyilvánítaniuk, a Hatóságnak és a tagállamoknak figyelembe kell venniük a kezdeti értékelés eredményét. Az e rendelet alkalmazásának időpontját megelőzően a 258/97/EK rendelet 4. cikke alapján benyújtott egyéb, ▌kérelmeket a 258/97/EK rendelet rendelkezései szerint kell feldolgozni.

(39) A 882/2004/EK rendelet(25) általános szabályokat állapít meg az élelmiszer-ipari jogszabályoknak való megfelelés igazolására irányuló hivatalos ellenőrzések elvégzésére vonatkozóan. A tagállamok számára elő kell írni, hogy az említett rendelettel összhangban hivatalos ellenőrzéseket végezzenek, hogy biztosítsák az említett rendeletnek való megfelelést.

(40) Az élelmiszer-higiéniára vonatkozóan a 852/2004/EK rendeletben(26) megállapított követelmények alkalmazandók.

(41) Mivel ezen rendelet célkitűzését, nevezetesen az új élelmiszerek Unión belüli forgalomba hozatalára vonatkozó összehangolt szabályok meghatározását, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket fogadhat el az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket.

(42) A tagállamoknak meg kell állapítaniuk az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meg kell tenniük minden szükséges intézkedést e szabályok végrehajtásának biztosítása érdekében. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartóerejűeknek kell lenniük.

▌

(43) ▌ A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSz. 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon kritériumok tekintetében, amelyek alapján eldönthető, hogy az élelmiszereket jelentős mértékben használták-e emberi fogyasztásra az Unióban, 1997. május 15. , annak meghatározása tekintetében, hogy vajon egy bizonyos típusú élelmiszer e rendelet hatálya alá esik-e, a „mesterséges nanoanyag” meghatározásának a műszaki és tudományos haladáshoz a nemzetközi szinten később elfogadott fogalommeghatározásokkal összhangban történő hozzáigazítása és hozzáalkalmazása tekintetében, azon szabályok tekintetében, amelyek meghatározzák, hogy miként kell eljárni olyan esetekben, amikor a Bizottság nem rendelkezik információval egy emberi fogyasztásra szánt élelmiszer 1997. május 15. előtti felhasználására vonatkozóan, valamint a 4. cikk (1) bekezdésének és a 9. cikk alkalmazására és az uniós lista aktualizálására vonatkozó szabályok tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet

Bevezető rendelkezések

1. cikk

Tárgy

E rendelet – az emberi élet és egészség, az állatok egészsége és jóléte, a környezet és a fogyasztók érdekei magas szintű védelmének, valamint a belső piac átlátható és hatékony működésének biztosítása, továbbá az agrár-élelmiszeriparon belüli innováció ösztönzése érdekében – összehangolt szabályokat határoz meg az új élelmiszerek Unión belüli forgalomba hozatalára vonatkozóan ▌.

2. cikk

Hatály

(1) Ez a rendelet az új élelmiszereknek az Unión belüli forgalomba hozatalára alkalmazandó.

(2) Ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkre:

a következő módon felhasznált élelmiszerek:

	i.	1333/2008/EK rendelet hatálya alá tartozó élelmiszer-adalékanyagok;
	ii.	1334/2008/EK rendelet hatálya alá tartozó élelmiszer-aromák;
	iii.	az élelmiszerek előállításánál használt, a 2009/32/EK irányelv hatálya alá tartozó extrakciós oldószerek;
	iv.	1332/2008/EK rendelet hatálya alá tartozó élelmiszerenzimek;
	v.	a 2002/46/EK irányelv, az 1925/2006/EK rendelet vagy a 2009/39/EK irányelv hatálya alá tartozó vitaminok és ásványi anyagok a már engedélyezett azon vitaminok és ásványi anyagok kivételével, amelyeket olyan gyártási módszerrel vagy olyan új forrás igénybevételével állítanak elő, amelyet egy konkrét jogszabállyal történő engedélyezésükkor nem vettek figyelembe, amennyiben az ilyen gyártási módszerek vagy új források e rendelet 3. cikk (2) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában említett számottevő változásokat idéznek elő;

az 1829/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó élelmiszerek.

klónozott állatokból vagy azok utódaiból származó élelmiszerek. A Bizottság …(27) előtt jogalkotási javaslatot nyújt be a klónozott állatokból és utódaikból származó élelmiszerek Unióban való forgalomba hozatalának megtiltására. E javaslatot továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(3) Szükség szerint, és figyelembe véve az e cikkben megállapított hatályt, a Bizottság a 20. cikkel összhangban, és a 21. és 22. cikkben foglalt feltételek mellett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározhatja, hogy egy bizonyos típusú élelmiszer e rendelet hatálya alá tartozik-e.

3. cikk

Fogalommeghatározások

1. E rendelet alkalmazásában a 178/2002/EK rendeletben megállapított fogalommeghatározások alkalmazandók.

2. A következő fogalommeghatározások szintén alkalmazandók:

„új élelmiszer”: ▌

▌

	i.	olyan élelmiszer, amelyet 1997. május 15. előtt nem használtak jelentős mértékben emberi fogyasztásra az Unióban;
	ii.	olyan növényi vagy állati eredetű élelmiszer, ahol a növény vagy az állat vonatkozásában nem hagyományos, 1997. május 15. előtt nem használt termelési/tenyésztési módszert alkalmaznak, a klónozott állatokból és utódaikból származó élelmiszerek kivételével;
	iii.	olyan élelmiszer, amelynél új, az Unióban élelmiszergyártásra 1997. május 15. előtt nem használt gyártási eljárást alkalmaztak, ha az élelmiszer összetételében vagy szerkezetében olyan számottevő változásokat idéz elő, amelyek kihatnak annak tápértékére, az anyagcserére vagy a nem kívánatos anyagok mennyiségére;
	iv.	mesterséges nanoanyagokat tartalmazó vagy azokból álló élelmiszerek;

„mesterséges nanoanyag”: olyan mesterségesen előállított anyag, amelynek egy vagy több dimenziója 100 nm vagy annál kisebb méretű, vagy amelynek belső része vagy felülete különálló funkcionális részekből áll, amelyek közül soknak egy vagy több dimenziója 100 nm vagy annál kisebb méretű, beleértve a szerkezeteket, agglomerációkat vagy aggregátumokat, amelyek 100 nm vagy annál nagyobb méretűek lehetnek, de amelyeknek a nanoméretre jellemző tulajdonságaik vannak.

	i.	a szóban forgó anyagok nagy fajlagos felületéhez kapcsolódó tulajdonságok; és/vagy
	ii.	specifikus fizikai-kémiai tulajdonságok, amelyek eltérnek a nem nanotechnológiával előállított ugyanannak az anyagnak a tulajdonságaitól;

		c) 'klónozott állatok„: olyan állatok, amelyeket aszexuális, mesterséges reprodukciós módszerrel nemzettek egy egyedi állat genetikailag azonos vagy majdnem azonos másolatának előállítása céljából;
		d) 'klónozott állatok utódai”: olyan állatok, amelyeket szexuális reprodukció során nemzettek, és amelyeknek legalább az egyik szülője klónozott állat;
	e)	„harmadik országból származó hagyományos élelmiszer”: ▌ olyan természetes és nem mesterséges új élelmiszer, amelyet valamely harmadik országban régóta használnak azaz a szóban forgó élelmiszer ...(28)előtt legalább 25 évig az ország népességének széles körében a rendes étrend részét képezte, és továbbra is részét fogja képezni.
	f)	„harmadik országbeli biztonságos élelmiszerfelhasználás története”: a szóban forgó élelmiszer biztonságosságát az összetételére vonatkozó adatok és a használatával kapcsolatos tapasztalat támasztják alá, valamint az is, hogy az adott élelmiszer az ország népességének széles körében legalább 25 éve a szokásos étrend részét képezi.

3. Tekintettel a különböző szervek által a nanoanyagok tekintetében nemzetközi szinten közzétett eltérő meghatározásokra és a nanotechnológia területén tapasztalható folyamatos műszaki és tudományos fejlődésre, a Bizottság ezen cikk (2) bekezdésének b) pontját – a 20. cikkel összhangban és a 21. és 22. cikkben foglalt feltételek mellett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén – a műszaki és tudományos fejlődéshez igazítja, összhangban a későbbiekben nemzetközi szinten elfogadott fogalommeghatározásokkal.

4. cikk

Az új élelmiszerbesorolásával kapcsolatos adatgyűjtés

(1) A Bizottság adatokat gyűjt a tagállamoktól és/vagy azélelmiszeripari vállalkozóktól vagy más érdekelt felektől, hogy megállapítsa, hogy egy bizonyos élelmiszere rendelethatálya alá tartozik-e. A tagállamok, a vállalkozások és más érdekelt felek továbbítják a Bizottságnak az adott élelmiszer 1997. május 15. előtti, Unión belüli, emberi fogyasztásra szánt felhasználásának mértékére vonatkozó információkat.

(2) A Bizottság nyilvánosságra hozza ezeket az adatokat, valamint az így összegyűjtött adatok és egyéb, ezt kiegészítő nem bizalmas jellegű adatok alapján levont következtetéseket.

(3) Az új élelmiszerek osztályozására vonatkozó információk teljességének biztosítása érdekében a Bizottság – a 20. cikkel összhangban és a 21. és 22. cikkben foglalt feltételek mellett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén – legkésőbb ...(29)-ig szabályokat fogad el arra vonatkozóan, hogy miként kell eljárni azokban az esetekben, amikor a Bizottság nem rendelkezik információkkal egy emberi fogyasztásra szánt élelmiszer 1997. május 15. előtti felhasználására vonatkozóan.

(4) A Bizottság a 20. cikk szerinti és a 21. és 22. cikkben foglalt feltételeknek megfelelő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén részletes szabályokat fogadhat el az (1) bekezdés alkalmazására vonatkozóan, különösen a tagállamoktól és/vagy élelmiszeripari vállalkozóktól begyűjtendő információk jellegét illetően.

5. cikk

Az új élelmiszerek uniós listája

Kizárólag az új élelmiszerek uniós listájába (a továbbiakban: uniós lista) felvett új élelmiszerek forgalomba hozatala engedélyezett. A Bizottság vezeti és közzéteszi az uniós listát a Bizottság honlapjának egy erre szánt, nyilvánosan elérhető oldalán.

II. fejezet

Az új élelmiszerek Unión belüli forgalomba hozatalára vonatkozó követelmények

6. cikk

A nem megfelelő új élelmiszerek betiltása

Új élelmiszerek nem hozhatók forgalomba, ha nem felelnek meg e rendelet rendelkezéseinek.

▌

7. cikk

Az új élelmiszereknek az uniós listára történő felvételére vonatkozó általános feltételek

(1) Egy új élelmiszer akkor vehető fel az uniós listára, ha megfelel a következő feltételeknek:

	a)	a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján nem jár biztonsági veszéllyel a fogyasztó és az állatok egészségére nézve, ami azt feltételezi, hogy a kockázatfelmérés során figyelembe veszik a lakosság egyes rétegeire gyakorolt összesített, szinergikus és esetleg káros hatásokat is;
	b)	nem téveszti meg a fogyasztókat;
	c)	amennyiben egy másik élelmiszert helyettesít, nem különbözik az adott élelmiszertől oly módon, hogy normál mértékű fogyasztása táplálkozási szempontból a fogyasztókra nézve hátrányos legyen.
	d)	a kockázatértékelés során figyelembe veszik az Európai Környezetvédelmi Ügynökség azzal kapcsolatos véleményét – amelyet legkésőbb a Hatóság értékelésének közzététele napján kell közzétenni –, hogy a gyártási folyamat és a szokásos fogyasztás milyen mértékben hat károsan a környezetre;
	e)	a kockázatértékelés során figyelembe veszik a tudomány etikájával és az új technológiákkal foglalkozó európai csoport azzal kapcsolatos véleményét – amelyet legkésőbb a Hatóság értékelésének közzététele napján kell közzétenni –, hogy milyen mértékben merülnek fel etikai kifogások;
	f)	a lakosság bármely csoportjára esetlegesen káros hatással bíró új élelmiszert csak akkor szabad engedélyezni, ha intézkedéseket hajtottak végre az ilyen káros hatások megelőzésére;
	g)	nem származik klónozott állatból vagy utódaiból;
	h)	amennyiben a biztonságos felhasználás megköveteli, meg kell határozni az új élelmiszerből önmagában vagy más élelmiszer vagy élelmiszerkategóriák részeként fogyasztható legnagyobb mennyiséget;
		i) felmérték a különböző élelmiszerekben vagy élelmiszerkategóriákban felhasznált új élelmiszerek halmozott hatásait.

(2) Az uniós listára mindaddig nem vehetők fel olyan élelmiszerek, amelyekhez specifikus kockázatértékelési módszereket igénylő gyártási technológiákat használtak (például a nanotechnológiák felhasználásával előállított élelmiszerek), amíg az ilyen különleges módszerek használatát jóvá nem hagyták, és az e módszereken alapuló megfelelő biztonságértékelés alapján be nem bizonyították, hogy az adott élelmiszerek felhasználása biztonságos.

(3) Egy új élelmiszert csak akkor szabad felvenni az uniós listára, ha az illetékes hatóság szakvéleményt nyújtott be, amely megállapítja, hogy az élelmiszer nem káros az egészségre.

(4) Kétség esetén, például elégséges tudományos bizonyosság vagy adatok hiányában az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni, és a kérdéses élelmiszer nem vehető fel az uniós listára.

8. cikk

Az uniós lista tartalma

(1) A Bizottság – többek között a 14. cikkben említett adatvédelmi esetekben – az 1331/2008/EK rendeletben meghatározott eljárással összhangban naprakésszé teszi az uniós listát. Az 1331/2008/EK rendelet 7. cikkének (4)-(6) bekezdésétől eltérve, az uniós lista naprakésszé tételéről szóló rendeletet a 20. cikkel összhangban és a 21. és 22. cikkben foglalt feltételek mellett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kell elfogadni. A Bizottság internetes honlapjának e célra fenntartott oldalán közzéteszi az uniós listát.

(2) Az uniós lista új élelmiszerről szóló bejegyzésének tartalmaznia kell a következőket

	a)	az élelmiszer leírása;
	b)	az élelmiszer tervezett felhasználása;
	c)	a felhasználás feltételei;
	d)	adott esetben a végső fogyasztó tájékoztatására szolgáló kiegészítő címkézési követelmények;
	e)	az új élelmiszer uniós listára történő felvételének időpontja és a kérelem kézhezvételének időpontja;
	f)	a kérelmező neve és címe;
	g)	a 12. cikkben meghatározott monitoring követelményeknek megfelelően végzett utolsó vizsgálat ideje és eredménye;
	h)	az a tény, hogy a listába történő felvétel újonnan kidolgozott tudományos bizonyítékokon és/vagy szellemi tulajdont képező tudományos adatokon alapul a 14. cikkel összhangban;
	(i)	az a tény, hogy az új élelmiszert csak az f) pontban meghatározott kérelmező hozhatja forgalomba, kivéve, ha egy későbbi kérelmező engedélyt kap az élelmiszerre, az eredeti jogosult tulajdonát képező adatok sérelme nélkül.

(3) Minden új élelmiszer esetén elő kell írni a forgalomba hozatalt követő monitoringot. Öt év után, és ha további tudományos bizonyíték válik elérhetővé, felül kell vizsgálni minden olyan új élelmiszert, amelynek forgalomba hozatalát engedélyezték. A monitoringgal összefüggésben különös figyelmet kell fordítani az élelmiszertermékeket legnagyobb mennyiségben fogyasztók csoportjaira.

(4) Ha az új élelmiszer olyan anyagot tartalmaz, amely túlzott fogyasztása esetén kockázatot jelenthet az emberi egészségre, akkor annak bizonyos élelmiszerekben vagy élelmiszer-kategóriákban való használatát meghatározott maximális értékeken belül kell engedélyezni.

(5) A nanoanyag formájában jelen lévő valamennyi összetevőt világosan fel kell tüntetni az összetevők között. Az ilyen összetevők nevét zárójelben a „nano” szónak kell követnie.

(6) A 14. cikk (1) bekezdésében említett időszak lejárta előtt az uniós listát e cikk (1) bekezdésével összhangban úgy kell naprakésszé tenni, hogy – feltéve, hogy az engedélyezett élelmiszer még mindig megfelel az ebben a rendeletben meghatározott feltételeknek – az e cikk (2) bekezdésének h) pontjában említett konkrét adatokra már nem térnek ki.

(7) Az uniós listának új élelmiszer felvétele révén történő frissítése céljából, amennyiben az új élelmiszer nem áll a 14. cikk szerinti adatvédelem alá eső élelmiszerből, és nem tartalmaz ilyen élelmiszert, és:

	a)	az új élelmiszer egyenértékű a meglévő élelmiszerekkel az összetétel, az anyagcsere módja és a nem kívánatos anyag szintje tekintetében, vagy
	b)	az új élelmiszer olyan élelmiszerből áll vagy olyan élelmiszert tartalmaz, amelyet korábban az Unióban élelmiszerként való felhasználásra jóváhagytak, és a tervezett új felhasználás várhatóan nem növeli jelentősen a fogyasztók – köztük a veszélyeztetett csoportokba tartozó fogyasztók – bevitelét,
	akkor, e cikk (1) bekezdésétől eltérve, a 9. cikkben említett értesítési eljárást kell értelemszerűen alkalmazni.

9. cikk

▌Harmadik országból származó hagyományos élelmiszer ▌

(1) A harmadik országból származó hagyományos élelmiszert az Unióban forgalomba hozni kívánó élelmiszeripari vállalkozó értesíti a Bizottságot e szándékáról, megjelölve az élelmiszer ▌nevét, ▌összetételét és származási országát ▌.

Az értesítéshez csatolják a harmadik országbeli biztonságos élelmiszerfelhasználás történetét alátámasztó dokumentált adatokat.

(2) A Bizottság az értesítést, beleértve az (1) bekezdésben említett, a biztonságos élelmiszerfelhasználás történetére vonatkozó bizonyítékokat haladéktalanul továbbítja a tagállamoknak és a Hatóságnak, és a nyilvánosság számára is elérhetővé teszi azokat honlapján.

(3) Négy hónapon belül azt követően, hogy a Bizottság a (2) bekezdés szerint továbbította az (1) bekezdésben előírt értesítést, valamely tagállam és a Hatóság tájékoztathatja a Bizottságot arról, hogy tudományos bizonyítékon alapuló indokolt biztonsági kifogásokat emeltek az érintett hagyományos élelmiszer forgalomba hozatalával szemben.

Ebben az esetben az élelmiszert nem hozzák forgalomba az Unióban, és az 5-8. cikk alkalmazandó. Az e cikk (1) bekezdésében említett értesítést az 1331/2008/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében említett kérelemnek kell tekinteni. A kérelmező választhatja azt is, hogy visszavonja az értesítést.

A Bizottság legkésőbb az (1) bekezdésben előírt értesítés időpontjától számított öt hónapon belül ennek megfelelően, felesleges késedelem nélkül és bizonyítható úton tájékoztatja az érintett élelmiszeripari vállalkozót.

(4) Amennyiben nem emeltek tudományos bizonyítékon alapuló indokolt biztonsági kifogást, és semmi ilyen tájékoztatást nem közöltek az élelmiszeripari vállalkozóval a (3) bekezdéssel összhangban, a hagyományos élelmiszert az (1) bekezdéssel összhangban az értesítés időpontjától számított öt hónap leteltével forgalomba lehet hozni az Unióban.

(5) A Bizottság nyilvánosságra hozza a (4) bekezdéssel összhangban az Unióban forgalomba hozható, harmadik országokból származó, hagyományos élelmiszerek listáját a Bizottság honlapjának külön erre a célra fenntartott oldalán. Ez az oldal elérhető az új élelmiszerek uniós listájáról szóló, az 5. cikkben említett oldalról, és hozzá van ahhoz kapcsolva.

(6) Az e cikkben előírt értesítési eljárás zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében a Bizottság ...-ig* a 20. cikkel összhangban és a 21. és 22. cikkben foglalt feltételek mellett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén részletes szabályokat fogad el e cikk alkalmazására vonatkozóan.

10. cikk

Technikai iránymutatás

Az 1331/2008/EK rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezések sérelme nélkül és ...(30) előtt a Bizottság szükség esetén a Hatósággal, az élelmiszeripari vállalkozókkal és a kis- és középvállalkozásokkal szorosan együttműködve, technikai iránymutatást és eszközöket bocsát rendelkezésre, hogy segítsen az élelmiszeripari vállalkozóknak, főként a kis- és középvállalkozásoknak, az e rendelet szerinti kérelmek elkészítése és benyújtása során. . A 97/618/EK ajánlás a kérelmezők általi felhasználásra rendelkezésére áll, amíg a helyébe nem lép egy átdolgozott, ezzel a cikkel összhangban kibocsátott technikai iránymutatás.

A technikai iránymutatást és az eszközöket legkésőbb ...*-ig közzéteszik a Bizottság honlapjának erre a célra szánt, nyilvánosan hozzáférhető oldalán.

11. cikk

A Hatóság véleménye

Az új élelmiszerek biztonságosságának értékelése során, szükség esetén, a Hatóság különösen:
	a)	megvizsgálja, hogy az új élelmiszer nem káros vagy mérgező hatású-e az emberi egészségre, függetlenül attól, hogy az adott termék egy már forgalomban lévő élelmiszert hivatott-e helyettesíteni vagy sem, ugyanakkor figyelembe veszi az esetleges új jellemzőkből eredő következményeket is;
	b)	harmadik országból származó hagyományos élelmiszer esetében figyelembe veszi a biztonságos élelmiszerfelhasználás történetét.

12. cikk

Az élelmiszeripari vállalkozókra vonatkozó ▌kötelezettségek

(1) A Bizottság élelmiszer-biztonsági okokból és a Hatóság véleménye nyomán ▌a forgalomba hozatalt követő monitoringra vonatkozó követelményt szab meg. Ezt a monitoringot az élelmiszer uniós listára való felvételének időpontja után öt évvel kell elvégezni.

(2) A monitoring követelmények a már forgalomban lévő új élelmiszerekre is alkalmazandók, beleértve a 258/97/EK rendelet 5. cikkében megállapított egyszerűsített értesítési eljárás szerint jóváhagyott élelmiszereket is.

(3) A tagállamok kijelölik a forgalomba hozatalt követő monitoringért felelős illetékes hatóságokat.

(4) A gyártó és az élelmiszeripari vállalkozó vagy a hatóság azonnal tájékoztatja a Bizottságot:

	a)	minden olyan új tudományos vagy technikai információról, amely befolyásolhatja az új élelmiszer biztonságos felhasználásának értékelését;
	b)	az olyan harmadik országok illetékes hatósága által kiszabott minden tiltásról vagy korlátozásról, amelyekben az új élelmiszert forgalomba hozták.

Valamennyi élelmiszeripari vállalkozás tájékoztatja a Bizottságot és a működése helye szerinti tagállam illetékes hatóságait bármely olyan egészségügyi problémáról, amelyről a fogyasztóktól vagy fogyasztóvédelmi szervezetektől szerzett tudomást.

A tagállam illetékes hatósága jelentést tesz a Bizottságnak a vizsgálat lezárását követő három hónapon belül. A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak legkésőbb az (1) bekezdésben említett ötéves időszak lejártát követő egy éven belül.

13. cikk

A tudomány etikájával és az új technológiákkal foglalkozó európai csoport

Adott esetben a Bizottság saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam kérésére konzultálhat a tudomány etikájával és az új technológiákkal foglalkozó európai csoporttal, hogy az etikai szempontból különösen jelentős, a tudományhoz és az új technológiákhoz kapcsolódó etikai kérdésekben kikérje véleményét.

A Bizottság a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszia tudomány etikájával és az új technológiákkal foglalkozó európai csoport bármely ilyen véleményét.

14. cikk

Engedélyezési eljárás adatvédelmet igénylő esetekben

(1) A kérelmező kérésére, amelyet a kérelmezési dossziéban foglalt megfelelő és igazolható információval támaszt alá, a kérelmek alátámasztásához nyújtott újonnan kidolgozott tudományos bizonyítékok és szellemi tulajdont képező tudományos adatok az új élelmiszer uniós listára történő felvételét követő öt éven keresztül ▌ nem használhatók fel más kérelem javára, hacsak a későbbi kérelmező nem állapodott meg a korábbi kérelmezővel arról, hogy az ilyen adatok és információ felhasználhatók, és amennyiben:

	a)	az újonnan kidolgozott tudományos bizonyítékokat és/vagy tudományos adatokat a kérelmező az első kérelem benyújtásakor szellemi tulajdont képező adatoknak nyilvánította (szellemi tulajdont képező tudományos adat);
	b)	a korábbi kérelem benyújtásakor a korábbi kérelmezőnek kizárólagos hivatkozási joga volt a szellemi tulajdont képező ▌adatokra;
	c)	az új élelmiszer nem lett volna engedélyezhető a korábbi kérelmező által benyújtott, szellemi tulajdont képező ▌adatok nélkül; és
		d) a tudományos adatokat és egyéb információt a korábbi kérelem benyújtásakor a korábbi kérelmező szellemi tulajdont képező adatoknak minősítette.

Mindazonáltal, a korábbi kérelmező megállapodhat egy későbbi kérelmezővel arról, hogy ezek az adatok és információ felhasználhatók.

(2) A részben vagy egészben az Unió és/vagy közintézmények által finanszírozott kutatási projektekből származó adatokat a kérelemmel együtt közzé kell tenni, és ezen adatok más kérelmezők által szabadon felhasználhatók.

(3) A gerinces állatokon végzett vizsgálatok megismétlésének elkerülése érdekében engedélyezni kell a későbbi kérelmezők számára, hogy gerinceseken végzett és más, az állatkísérletek elkerülését lehetővé tevő vizsgálatokra hivatkozhassanak. Az adat tulajdonosa megfelelő kompenzációt kérhet az adatok felhasználásáért.

(4) A kérelmezővel folytatott konzultáció alapján a Bizottság határozza meg, hogy mely információkat illet meg az (1) bekezdésben említett védelem, és döntéséről tájékoztatja a kérelmezőt, a Hatóságot és a tagállamokat.

▌

15. cikk

Összehangolt adatvédelem

Az új élelmiszereknek az 1331/2008/EK rendelet 7. és 14. cikke szerinti engedélyezése, valamint az egészségre vonatkozó állítások 1924/2006/EK rendelet 17., 18. és 25. cikke szerinti engedélyezése ellenére az engedélyezés időpontja és az engedély az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételének időpontja megegyezik, és egybeesnek az adatvédelmi időszakok, amennyiben új élelmiszerekre és az ezen élelmiszerekkel kapcsolatos egészségre vonatkozó állításokra kérnek engedélyt, és ha a fenti két rendelet rendelkezései szerinti adatvédelem indokolt és a kérelmező ezt kéri.

16. cikk

Vizsgálati és ellenőrzési intézkedések

A 882/2004/EK rendelettel összhangban hatósági ellenőrzéseket kell végezni az e rendeletnek való megfelelés érvényesítése érdekében.

III. fejezet

Általános rendelkezések

17. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megszegése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és megtesznek minden szükséges intézkedést e szabályok végrehajtásának biztosítására. A megállapított szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok az említett szabályokról legkésőbb …-ig(31) értesítik a Bizottságot, és haladéktalanul értesítik az azokat érintő bármely későbbi módosításról is.

18. cikk

A tagállamok kiváltságai

(1) Ha valamely tagállam új információ vagy meglévő információ újraértékelése alapján megalapozottan feltételezi, hogy egy olyan élelmiszer vagy élelmiszer-összetevő, amely megfelel az e rendeletben foglaltaknak, veszélyt jelent az emberi egészségre vagy a környezetre nézve, a saját területén a kérdéses élelmiszer vagy élelmiszer-összetevő forgalomba hozatalát és használatát ideiglenesen korlátozhatja vagy felfüggesztheti. Erről haladéktalanul tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot, döntése indokainak megjelölésével.

(2) A Bizottság a Hatósággal szoros együttműködésben a lehető leghamarabb megvizsgálja az (1) bekezdésben megjelölt indokokat, és megteszi a szükséges intézkedéseket. Az a tagállam, amely az (1) bekezdésben említett döntést meghozta, az intézkedések hatálybalépéséig fenntarthatja azt.

19. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

E rendelet célkitűzéseinek megvalósítása céljából a Bizottság - a 20. cikkel összhangban és a 21. és 22. cikkben foglalt feltételek mellett - felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján további kritériumokat fogad el legkésőbb …-ig(32) annak értékelésére, hogy egy élelmiszert jelentős mértékben használtak-e emberi fogyasztásra az Unióban, 1997. május 15. előtt, a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említettek szerint.

20. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság felhatalmazást kap a 2. cikk (3) bekezdésében, a 3. cikk (3) bekezdésében, a 4. cikk (3) bekezdésében, a 4. cikk (4) bekezdésében, a 8. cikk (1) bekezdésében, a 9. cikk (6) bekezdésében és a 19. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására az e rendelet hatálybalépését követő ötéves időszakra. A Bizottság legkésőbb hat hónappal az ötéves időszak vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás azonos tartamú időszakokra automatikusan meghosszabbodik, hacsak az Európai Parlament vagy a Tanács vissza nem vonja azt a 21. cikkel összhangban.

(2) Mihelyt elfogad egy felhatalmazáson alapuló jogi aktust, a Bizottság egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(3) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó, Bizottságra ruházott hatáskör gyakorlásának feltételeit a 21. és a 22. cikk határozza meg.

21. cikk

A felhatalmazás visszavonása

(1) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 2. cikk (3) bekezdésében, a 3. cikk (3) bekezdésében, a 4. cikk (3) bekezdésében, a 4. cikk (4) bekezdésében, a 8. cikk (1) bekezdésében, a 9. cikk (6) bekezdésében és a 19. cikkben említett felhatalmazást.

(2) Az az intézmény, amely belső eljárást indított annak eldöntésére, hogy vissza kívánja-e vonni a felhatalmazást, a végső határozat meghozatala előtt, ésszerű időn belül igyekszik tájékoztatni arról a másik intézményt és a Bizottságot, megjelölve azon átruházott hatásköröket, amelyek a visszavonás tárgyát képezhetik és a visszavonás lehetséges indokait.

(3) A visszavonásról szóló határozat megszünteti az említett határozatban meghatározott felhatalmazást. A határozat haladéktalanul vagy az abban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. A határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

22. cikk

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal szembeni kifogások

(1) Az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emelhet egy felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben az értesítés időpontjától számított két hónapos időszakon belül.

Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időszak két hónappal meghosszabbítható.

(2) Amennyiben az említett időszak leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, azt ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az abban megjelölt időpontban hatályba lép.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktus az említett időszak letelte előtt is kihirdethető az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és hatályba is léphet, amennyiben az Európai Parlament és a Tanács egyaránt tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy nem áll szándékában kifogást emelni.

(3) Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emel egy felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, az nem lép hatályba. A kifogást emelő intézmény megindokolja a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogását.

23. cikk

Felülvizsgálat

(1) …-ig(33) és a szerzett tapasztalatok fényében a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet, és különösen a 3., 9. és 14. cikk végrehajtásáról, adott esetben jogalkotási javaslatokkal együtt.

(2) Legkésőbb …-ig(34)* a Bizottság jelentést továbbít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a klónozási technika alkalmazásával létrehozott állatokból és utódaikból előállított élelmiszer valamennyi aspektusáról, amelyet adott esetben jogalkotási javaslatok követnek.

(3) A jelentéseket és bármely javaslatot a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

IV. fejezet

Átmeneti és záró rendelkezések

24. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 258/97/EK rendelet és az 1852/2001/EK rendelet …(35)**tól/től?? hatályát veszti, kivéve azon függőben lévő kérelmek tekintetében, amelyekre e rendelet 26. cikke irányadó.

25. cikk

Az uniós lista létrehozása

Legkésőbb …-ig*** a Bizottság létrehozza az uniós listát, amelybe felveszi a 258/97/EK rendelet 4., 5. és 7. cikke alapján engedélyezett és/vagy bejelentett új élelmiszereket, beleértve adott esetben bármely meglévő engedélyezési feltételt is.

26. cikk

Átmeneti intézkedések

(1) Valamely tagállamnak a 258/97/EK rendelet 4. cikke alapján új élelmiszer forgalomba hozatalára vonatkozóan ▌benyújtott olyan kérelmet, amellyel kapcsolatban az említett rendelet 6. cikkének (3) bekezdése alapján előírt elsődleges értékelési jelentést ...(36). előtt nem továbbítják a Bizottságnak, az e rendelet szerinti kérelemnek kell tekinteni.

(2) A 258/97/EK rendelet 3. cikkének (4) bekezdése, 4. és 5. cikke alapján …* előtt benyújtott egyéb ▌kérelmeket a 258/97/EK rendelet rendelkezései ▌szerint kell feldolgozni.

▌

27. cikk

Az 1331/2008/EK rendelet módosításai

Az 1331/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

(1) a cím helyébe a következő szöveg lép:"

A 2008. december 16-i 1331/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerenzimek, az élelmiszer-aromák és az új élelmiszerek egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról

(2) az 1. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

(1) Ez a rendelet megállapítja az élelmiszerekben vagy azok felületén és az új élelmiszerekben vagy azok felületén használt vagy felhasználásra szánt élelmiszer-adalékanyagok, élelmiszerenzimek, élelmiszer-aromák és élelmiszer-aromák forrásai (a továbbiakban: az anyagok vagy termékek) értékelési és engedélyezési eljárását (a továbbiakban: a közös eljárás), amely hozzájárul az élelmiszerek Unión belüli szabad mozgásához, valamint az emberi egészség ▌védelmének magas szintjéhez és a fogyasztói érdekek védelméhez. ▌

(2) A ▌közös eljárás megállapítja azon anyagok és termékek listájának naprakésszé tételére vonatkozó eljárási szabályokat, amelyek Unión belüli forgalomba hozatalát az 1333/2008/EK rendelet, az 1332/2008/EK rendelet, az 1334/2008/EK rendelet és az új élelmiszerekről szóló, …-i .../…/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(37) (a továbbiakban: élelmiszeripari ágazati jogszabályok) alapján engedélyezték.

________________

▌

* HL L ...(38)+

(3) az 1. cikk (3) bekezdésében, a 2. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 9. cikk (2) bekezdésében, a 12. cikk (1) bekezdésében és a 13. cikkben az „anyag”, vagy „anyagok” kifejezés helyébe az „anyag vagy termék”, illetve az „anyagok vagy termékek” kifejezés lép ▌;

(4) a 2. cikk címe helyébe a következő szöveg lép:"

Anyagok vagy termékek uniós listája

(5) a 4. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

(3) A különböző élelmiszer-ipari ágazati jogszabályok hatálya alá tartozó különböző uniós listák naprakésszé tételére elegendő egyetlen, az adott anyagra vagy termékre vonatkozó kérelem benyújtása, amennyiben e kérelem megfelel valamennyi élelmiszer-ipari ágazati jogszabály által előírt követelménynek.

(6) a 6. cikk (1) bekezdésének elejére a következő mondatot kell beilleszteni:"

Tudományosan megalapozott biztonsági aggályok esetén a kérelmezőtől további meghatározott információt kérnek a kockázatértékeléssel kapcsolatban.

▌

(7) a „Közösség” kifejezés helyébe az „Unió” kifejezés lép az egész szövegben.

28 cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

E rendeletet …-tól/től(39) kell alkalmazni.

A 25., 26. és 27. cikket azonban …-tól/től(40)*? kell alkalmazni. Továbbá, az e cikk második bekezdésétől eltérve, és az 1331/2008/EK rendelet 16. cikkének második bekezdésétől eltérve, az e rendelet 3. cikke (2) bekezdése a) pontjának iv. alpontjában említett élelmiszer engedélyezésére irányuló kérelmeket e rendeletnek megfelelően …-tól/től** lehet benyújtani, amennyiben ilyen élelmiszer már forgalomban van az Unióban, az említett időpontban.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1)	HL C 117. E, 2010.5.6., 236. o.
(2)	HL C 224., 2008.8.30., 81. o.
(3)	HL C 224., 2008.8.30., 81. o.
(4)	Az Európai Parlament 2009. március 25-i álláspontja (HL C 117. E, 2010.5.6., 236. o.) és a Tanács.2010. március 15-i álláspontja első olvasatban (HL C 122. E, 2010.5.11., 38. o.), az Európai Parlament 2010. július 7-i álláspontja.
(5)	HL L 31., 2002.2.1., 1. o.
(6)	HL C 295. E, 2009.12.4., 42. o.
(7)	HL L 43., 1997.2.14., 1. o.
(8)	HL L 253., 2001.9.21., 17. o.
(9)	HL L 253., 1997.9.16., 1. o.
(10)	HL L 221., 1998.8.8., 23. o.
(11)	The EFSA Journal (2008)767., 32. o.
(12)	HL L 183., 2002.7.12., 51. o.
(13)	HL L 311., 2001.11.28., 67. o.
(14)	Az Európai Parlament és a Tanács 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK rendelete a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról (HL L 268., 2003.10.18., 1. o.).
(15)	Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 1333/2008/EK rendelete az élemiszer-adalékanyagokról (HL L 354., 2008.12.31., 16. o.).
(16)	Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 1334/2008/EK rendelete az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről (HL L 354., 2008.12.31., 34. o.).
(17)	Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 1332/2008/EK rendelete az élelmiszerenzimekről (HL L 354., 2008.12.31., 7. o.).
(18)	Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/32/EK irányelve az élelmiszerek és az élelmiszer-összetevők előállítása során felhasznált extrakciós oldószerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (átdolgozás) (HL L 141., 2009.6.6., 3. o.).
(19)	HL L 404., 2006.12.30., 26. o.
(20)	HL L 124., 2009.5.20., 21. o.
(21)	* HL: Kérjük, illessze be a dátumot: Hat hónappal e rendelet hatálybalépése után.
(22)	HL L 354., 2008.12.31., 1. o.
(23)	▌ HL L 109., 2000.5.6., 29. o.▌
(24)	▌ HL L 404., 2006.12.30., 9. o.▌
(25)	Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 882/2004/EK rendelete a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről (HL L 165., 2004.4.30., 1. o.).
(26)	Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 852/2004/EK rendelete az élelmiszer-higiéniáról (HL L 139., 2004.4.30., 1. o.).
(27)	* HL: Kérjük, illessze be a dátumot: Hat hónappal e rendelet hatálybalépése után.
(28)	* HL: Kérjük, illessze be a dátumot: Hat hónappal e rendelet hatálybalépése után.
(29)	* HL: Kérjük, illessze be a dátumot: Hat hónappal e rendelet hatálybalépése után.
(30)	* HL: Kérjük, illessze be a dátumot: Hat hónappal e rendelet hatálybalépése után.
(31)	* HL: Kérjük, illessze be a dátumot: 12 hónappal e rendelet hatálybalépése után.
(32)	* HL: Kérjük, illessze be a dátumot: 24 hónappal e rendelet hatálybalépése után.
(33)	* HL: Kérjük, illessze be a dátumot: 5 évvel e rendelet hatálybalépése után.
(34)	** HL: Kérjük, illessze be a dátumot: Három évvel és hat hónappal e rendelet hatálybelépése után.
(35)	*** HL: Kérjük, illessze be a dátumot: 24 hónappal e rendelet hatálybelépése után.
(36)	* HL: Kérjük, illessze be a dátumot: 24 hónappal e rendelet hatálybalépése után.
(37)	+ HL: Kérjük, illessze be e rendelet számát és dátumát.
(38)	++ HL: Kérjük, illessze be e rendelet kihirdetési hivatkozását.
(39)	* HL: Kérjük, illessze be a dátumot: 24 hónappal e rendelet hatálybalépése után.
(40)	** HL: Kérjük, illessze be a dátumot: e rendelet hatálybalépése.

Ipari kibocsátások (a szennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (átdolgozás) ***II

202k

80k

		Állásfoglalás
		Szöveg

Az Európai Parlament 2010. július 7- i jogalkotási állásfoglalása az ipari kibocsátásokról (a szennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozás) elfogadására irányuló első olvasatbeli tanácsi álláspontról (11962/2/2009 – C7-0034/2010 – 2007/0286(COD))

P7_TA(2010)0267

A7-0145/2010

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat - átdolgozás)

Az Európai Parlament,

– tekintettel a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjára (11962/2/2009 – C7–0034/2010),

– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0844),

– tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 175. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0002/2008),

– tekintettel a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, „A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének a folyamatban lévő intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásairól” című bizottsági közleményre (COM(2009)0665),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére és 192. cikkének (1) bekezdésére,

– tekintettel első olvasatbeli álláspontjára(1),

– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2009. január 14-i véleményére(2),

– tekintettel a Régiók Bizottságának 2008. október 9-i véleményére(3),

– tekintettel eljárási szabályzatának 66. cikkére,

– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A7-0145/2010),

1. elfogadja az alábbiakban ismertetett második olvasatbeli álláspontját;

2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja amely második olvasatban 2010. július 7-én került elfogadásra az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló 2010/.../EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

P7_TC2-COD(2007)0286

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 2010/75/EU irányelv.)

(1)	HL C 87. E, 2010.4.1., 191. o.
(2)	HL C 182., 2009.8.4., 46. o.
(3)	HL C 325., 2008.12.19., 60. o.

A fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségei ***II

202k

43k

		Állásfoglalás
		Szöveg

Az Európai Parlament 2010. július 7-i jogalkotási állásfoglalása a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására irányuló első olvasatbeli tanácsi álláspontról (05885/4/2010 – C7-0053/2010 – 2008/0198(COD))

P7_TA(2010)0268

A7-0149/2010

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

– tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (05885/4/2010 – C7-0053/2010),

– tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0644),

– tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 175. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamentnek (C6-0373/2008),

– tekintettel a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének a folyamatban lévő intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásairól szóló, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett bizottsági közleményre (COM(2009)0665),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére és 192. cikkének (1) bekezdésére,

– tekintettel első olvasatbeli álláspontjára(1),

– tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság 2009. október 1-i véleményére(2),

– a Régiók Bizottságával folytatott konzultáció után,

– tekintettel eljárási szabályzatának 66. cikkére,

– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A7-0149/2010),

1. elfogadja az alábbiakban ismertetett második olvasatbeli álláspontját;

2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamentjeknek.

Az Európai Parlament álláspontja amely második olvasatban 2010. július 7-én került elfogadásra a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló 2010/.../EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P7_TC2-COD(2008)0198

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 995/2010/EU rendelet.)

(1)	Elfogadott szövegek, 2009.4.22., P6_TA(2009)0225.
(2)	HL C 318., 2009.12.23., 88. o.

Az Európai Bankfelügyeleti Hatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság hatásköre ***I

715k

594k

		Szöveg
		Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelveknek az Európai Bankfelügyeleti Hatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság hatásköre tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat (COM(2009)0576 – C7-0251/2009 – 2009/0161(COD))

P7_TA(2010)0269

A7-0163/2010

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A javaslat(1) 2010. július 7-én az alábbiak szerint módosult:

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI(2)

P7_TA(2010)0269

A7-0163/2010

a Bizottság alábbi javaslatához

P7_TA(2010)0269

A7-0163/2010

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
az 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelveknek az Európai Bankfelügyeleti Hatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság hatásköre tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 50. cikkére, 53. cikke (1) bekezdésére, 62. cikkére és 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(3),

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére(4),

a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően(5),

mivel:

(1) A 2007/2008. évi pénzügyi válság jelentős, konkrét eseteket és a pénzügyi rendszer egészét egyaránt érintő hiányosságokat tárt fel a pénzügyi felügyelet terén. A nemzeti alapú felügyeleti modellek nem tudtak lépést tartani az integrálódó és összekapcsolódó európai pénzügyi piacokkal, amelyeken a pénzügyi vállalkozások egyre gyakrabban határokon átnyúló tevékenységet folytatnak ▌. A válság emellett komoly hiányosságokat tárt fel a nemzeti felügyeletek közötti együttműködés, koordináció, az uniós jog alkalmazásában megvalósított következetesség és a bizalom terén is.

(1a) Az Európai Parlament már a korábbiakban rendszeresen felszólított arra, hogy törekedni kell a feltételek uniós szinten történő egyenlővé tételére minden szereplő számára, rámutatva ugyanakkor az egyre integráltabb pénzügyi piacok uniós felügyeletének hiányosságaira.

(2) A Jacques de Larosière által elnökölt magas szintű szakértői csoport 2009. február 25-én közzétett, a Bizottság kérésére készített jelentése (a Larosière-jelentés), megállapította, hogy a jövőbeni pénzügyi válságok kockázatának és súlyosságának csökkentése érdekében meg kell erősíteni a felügyeleti keretet. A csoport ennek megfelelően a közösségi pénzügyi szektor felügyeleti struktúrájának nagyszabású reformját ajánlotta az Európai Unióban. A Larosière-jelentés továbbá arra a következtetésre jutott, hogy indokolt létrehozni a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerét (ESFS), amely három európai felügyeleti hatóságból (ESA) áll – egy a bankok ▌, egy az értékpapírok ▌, egy pedig a biztosítási és foglalkoztatóinyugdíj ▌ felügyeletére –, emellett javasolta az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozását is.

(3) A Bizottság 2009. március 4-i „Impulzusok az európai gazdaság élénkítéséhez” című közleményében(6) az ESFS-t létrehozó jogszabály előterjesztésére tett javaslatot, 2009. május 27-i, „Európai pénzügyi felügyelet”(7) című közleményében pedig részletesebb információkkal szolgált ezen új felügyeleti keret lehetséges szerkezetéről.

(4) Az Európai Tanács 2009. június 19-i következtetéseiben azt ajánlotta, hogy hozzák létre a három új ESA-ból álló Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerét. A rendszer céljául a nemzeti felügyelet minőségének és következetességének javítását, a határokon átnyúlóan tevékenykedő csoportok felügyeletének szigorítását, a belső piac összes pénzügyi intézményére alkalmazandó egységes európai szabálykönyv létrehozását és az illetékes hatóságok által a hitelintézetek kockázatának értékelésére alkalmazandó kritériumok és módszertanok megfelelő harmonizálásának biztosítását indokolt kitűzni. Az Európai Tanács kiemelte, hogy az ESA-kat a hitelminősítő intézetekre kiterjedő felügyeleti hatáskörrel is fel kell ruházni, és felkérte a Bizottságot, hogy készítsen elő konkrét javaslatokat a tekintetben, hogy az ESFS miként játszhatna határozott szerepet a válsághelyzetekben.

(5) A Bizottság 2009. szeptember 23-án elfogadott három rendeletjavaslatot az ESFS, és egyúttal a három ESA létrehozásáról.

(6) Az ESFS eredményes működése érdekében módosítani szükséges azokat az uniós jogszabályokat, amelyek érintik a három ESA tevékenységi területét. E változtatások az ESA bizonyos hatáskörei hatályának meghatározására, bizonyos hatásköröknek a vonatkozó uniós jogszabályokban ▌ megállapított hatáskörökbe való integrálására, és olyan módosításokra vonatkoznak, amelyek biztosítják az ESFS zökkenőmentes és eredményes működését.

(7) A három ESA létrehozása mellett ▌ célszerű kidolgozni egy egységes szabálykönyvet, amelynek révén biztosítható a következetes harmonizáció és a szabályok egységes alkalmazása, ami hozzájárul a belső piac működőképességének növeléséhez. ▌

(7a) Az ESFS-t létrehozó rendeletek rendelkeznek arról, hogy a vonatkozó jogszabályban kifejezetten meghatározott területeken az ESA-k technikai standardok tervezetét dolgozhatják ki, amelyeket a Bizottságnak nyújtanak be az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz) 290. és 291. cikke szerinti, felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási aktusok révén történő elfogadásra. Ezen irányelv meghatározza az ilyen területek első csoportját, ami nem érinti más területeknek a jövőben ezek közé való felvételét.

(7b) A vonatkozó jogszabályoknak meg kell határozniuk azokat a területeket, melyeken az európai felügyeleti hatóságok felhatalmazást kapnak a technikai standardok tervezetének és azok elfogadási módjának kidolgozására. Míg a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok esetében a vonatkozó jogszabálynak – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkében meghatározottak szerint – meg kell állapítania az ellenőrzési mechanizmus elemeit, feltételeit és specifikációját, a végrehajtási aktusok ellenőrzésére szolgáló mechanizmusra vonatkozó szabályokat és elveket az EMUSz 291. cikkében előírt rendelet elfogadásáig az 199/468/EK határozatra kell alapozni.

(8) A technikai standardokkal szabályozott területek azonosításakor megfelelő egyensúlyra kell törekedni az egységes harmonizált szabályrendszer kialakítása és az indokolatlanul bonyolult szabályozás és végrehajtás elkerülése között. Csak olyan területek jöhetnek szóba, ahol az egységes technikai szabályok jelentősen és hatékonyan hozzájárulnak a vonatkozó jogszabály céljainak teljesítéséhez, biztosítva egyúttal, hogy a szakpolitikai döntéseket a szokásos eljárásokkal összhangban, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság hozza meg.

(9) A technikai standardoknak kifejezetten technikai jellegű kérdéseket kell szabályozniuk, kidolgozásukhoz felügyeleti szakértők szaktudása szükséges. Célszerű, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusként elfogadott technikai standardok továbbfejlesszék, részletezzék és határozzák meg azon szabályok következetes összehangolásának feltételeit, amelyeket az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott alapaktusok tartalmaznak, kiegészítve vagy módosítva a jogszabály egyes nem lényegi elemeit. Másrészről azonban a végrehajtási intézkedésként elfogadott technikai standardok nem módosíthatják a jogilag kötelező érvényű uniós aktusok egyetlen elemét sem. A technikai standardok ezért nem vethetnek fel politikai döntéshozatalt. ▌

(9a) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok esetében célszerű bevezetni a(z) .../2010/EU [EBA], a(z) .../2010/EU [ESMA] és a(z) .../2010/EU [EIOPA] rendelet 7. cikkében előírt technikai standardok elfogadási eljárását. A végrehajtási standardokat a(z) …/2010/EU rendelet [EBA] 7. cikkében, a(z)…/2010/EU rendeletben [ESMA], és a(z) …/2010/EU [EIOPA] rendeletben előírt eljárással összhangban kell elfogadni. Az Európai Tanács jóváhagyta az uniós pénzügyi jogszabályokkal kapcsolatos szabályozási folyamat hatékonyabbá és átláthatóbbá tételére vonatkozó Lámfalussy-féle négyszintű megközelítést. A Bizottságot felhatalmazták arra, hogy több területen végrehajtási aktusokat fogadjon el, és már hatályban van számos 2. szintű bizottsági rendelet és irányelv. Azokban az esetekben, amikor a technikai standardok célja az ilyen 2. szintű szabályok alkalmazási feltételeinek a továbbfejlesztése, pontosítása vagy meghatározása, a standardokat kizárólag az adott 2. szintű intézkedések elfogadását követően lehet elfogadni, és azoknak tiszteletben kell tartaniuk a 2. szintű intézkedés tartalmát.

(9b) A kötelező érvényű technikai standardok hozzájárulnak a pénzügyi szolgáltatásokról szóló jogszabályokkal kapcsolatos egységes szabálykönyvhöz, amelynek létrehozását az Európai Tanács 2009. júniusi következtetéseiben hagyták jóvá. Amíg az uniós jogalkotási aktusokban foglalt követelmények némelyikét nem harmonizálták teljes körűen, valamint a felügyelet elővigyázatossági elvével összhangban, a szóban forgó követelmények alkalmazási feltételeit továbbfejlesztő, pontosító vagy meghatározó technikai standardok nem akadályozhatják a tagállamokat abban, hogy kiegészítő információk nyújtását írják elő vagy szigorúbb követelményeket szabjanak meg. A technikai standardoknak ezért lehetővé kell tenniük, hogy a tagállamok bizonyos területeken ezt megtehessék, amennyiben az érintett jogalkotási aktusok ilyen prudenciális mérlegelési lehetőséget írnak elő.

(10) Az ESFS-t létrehozó rendeleteknek megfelelően, a technikai standardok Bizottsághoz történő benyújtása előtt az európai felügyeleti hatóságoknak adott esetben indokolt nyilvános konzultációt folytatniuk a standardokról és elemezniük a kapcsolódó potenciális költségeket és hasznokat.

(11) Az ESFS-t létrehozó rendeletek a nemzeti felügyeleti hatóságok közötti nézetkülönbségek rendezésére szolgáló mechanizmusról rendelkeznek. Ha valamely illetékes hatóság nem ért egyet egy másik illetékes hatóság eljárásával vagy egy intézkedésének tartalmával vagy a tétlenségével az uniós jogszabályokban, a(z) .../2010/EU [EBA], a(z) .../2010/EU [ESMA] és a(z) .../2010/EU [EIOPA] rendelettel összhangban, meghatározott olyan területeken, ahol a vonatkozó jogszabályok együttműködést, koordinációt vagy közös döntéshozatalt írnak elő egynél több tagállam illetékes hatóságai számára, az ESA-nak valamely érintett illetékes hatóság kérésére képesnek kell lennie a hatóságok segítésére a megállapodás elérésében, az ESA által meghatározott határidőn belül, amely figyelembe veszi a vonatkozó jogszabályokban szereplő határidőket, valamint a nézetkülönbség sürgősségét és összetettségét. Ha a nézetkülönbség tartósan fennáll, az ESA-knak döntési jogkörrel kell rendelkezniük az ügyben.

(12) Az ESFS-t, létrehozó a(z) .../2010/EU [EBA], a(z) .../2010/EU [ESMA] és a(z) .../2010/EU [EIOPA] rendeletek vitarendezésre lehetőséget adó rendelkezése általában nem igényli a vonatkozó jogszabályok ebből eredő módosítását. Azokon a területeken azonban, ahol a vonatkozó jogszabályokban már létrehoztak valamilyen nem kötelező jellegű közvetítési megoldást, vagy ahol az illetékes nemzeti hatóságok együttes határozatainak meghozatalát határidők szabályozzák, módosításokra van szükség ahhoz, hogy a közös döntéshozatal folyamata egyértelmű legyen és a lehető legkisebb fennakadással járjon, de ahhoz is, hogy az ESA-k szükség esetén képesek legyenek a nézetkülönbségek rendezésére. A nézetkülönbségek rendezésére irányuló kötelező eljárás célja olyan helyzetek megoldása, amikor az illetékes felügyelők egymás között nem tudják rendezni az uniós törvények betartásával kapcsolatos eljárási vagy lényegi kérdéseket.

(12a) Ennek az irányelvnek tehát meg kell határoznia azokat a helyzeteket, melyekben az uniós joggal való eljárási vagy érdemi összeegyeztethetőségi kérdést meg kell oldani, és a felügyelők esetleg egyedül nem képesek ennek megoldására. Ilyen helyzetekben az egyik érintett felügyelőnek képesnek kell lennie a kérdés illetékes európai felügyeleti hatóságnál való felvetésére. Ennek az európai felügyeleti hatóságnak az irányelvben meghatározott eljárás szerint kell fellépnie. Képesnek kell lennie, hogy az érintett illetékes hatóságot az ügy rendezése és az uniós jog betartásának biztosítása érdekében adott intézkedésre vagy valamely intézkedéstől való tartózkodásra kötelezze, az érintett illetékes hatóságokra kötelező erővel. Olyan esetekben, ha a vonatkozó uniós jog a tagállamoknak mérlegelési lehetőséget biztosít, az európai felügyeleti hatóságok határozatainak nem szabad a nemzeti hatóságok uniós jognak megfelelően gyakorolt mérlegelési jogának helyébe lépnie.

(13) A hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(8) közvetítést vagy közös döntéshozatalt ír elő a jelentős fióktelepeknek a felügyeleti kollégiumi tagság, a modellérvényesítés és a csoportkockázati értékelés céljából való meghatározása tekintetében. E területek mindegyikén egyértelmű módosítással kell jelezni, hogy a meghatározott időszakig tartó nézetkülönbségek esetén az Európai Bankfelügyeleti Hatóság a(z) …/2010/EU rendeletben [EBA] felvázolt eljárással rendezheti a nézetkülönbséget. Ez a megközelítés egyértelművé teszi, hogy – miközben az Európai Bankfelügyeleti Hatóság nem léphet az uniós joggal összhangban mérlegelési jogkörrel rendelkező illetékes nemzeti hatóságok helyébe –, a nézetkülönbségek rendezhetők és az együttműködés megerősíthető, mielőtt végleges határozat hozatalára vagy kibocsátására kerülne sor egy intézmény felé.

(14) Annak biztosítása érdekében, hogy az új ESA-k zökkenőmentesen átvehessék és elláthassák ▌ az európai bankfelügyelők bizottságának (CEBS), az európai biztosítás- és foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek bizottságának (CEIOPS) és az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottságának (CESR) jelenlegi feladatait, a vonatkozó jogszabályokban e bizottságokra tett hivatkozásokat indokolt értelemszerűen az Európai Bankfelügyeleti Hatóságra (EBA), az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóságra (EIOPA) és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóságra (ESMA) tett hivatkozásokra változtatni.

(14a) A komitológiai eljárásoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez, különösen annak 290. és 291. cikkéhez igazítását esetről esetre kell végrehajtani, és három éven belül teljesen be kell fejezni. A pénzügyi piacokon végbement technikai fejlődés figyelembevétele és a módosított irányelvekben lefektetett követelmények pontos meghatározása érdekében az EUMSz 290. cikkével összhangban a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásának hatáskörét a Bizottságra ruházzák.

(14b) Az Európai Parlament és a Tanács az értesítés dátumát követő három hónapon belül kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben. Nagy jelentőségű területekre tekintettel ennek az időszaknak az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére három hónappal meghosszabbíthatónak kell lennie. Az Európai Parlament és a Tanács tájékoztathatja a többi intézményt arról, ha nem szándékozik kifogást emelni. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok fentiek szerinti korai elfogadása különösen helyénvaló olyankor, amikor határidőket kell betartani, például az alap-jogiaktusban a Bizottság számára a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása tekintetében előírt menetrend betartása érdekében.

(14c) A 2007. december 13-án aláírt Lisszaboni Szerződést elfogadó kormányközi konferencia záróokmányához csatolt, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkéről szóló 39. nyilatkozatban a konferencia tudomásul vette a Bizottság azon szándékát, hogy a kialakult gyakorlatnak megfelelően továbbra is konzultál a tagállamok által kinevezett szakértőkkel a pénzügyi szolgáltatások területére vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tervezetének elkészítése során.

(15) Az ESFS által létrehozott új felügyeleti architektúrában a nemzeti felügyeleti hatóságoknak szorosan együtt kell működniük az ESA-kkal. A vonatkozó jogszabályok módosításával célszerű biztosítani, hogy ne álljanak jogi akadályok az ESA-k létrehozásáról szóló rendeletekben szereplő ▌ információ-megosztási kötelezettségek előtt.

(15a) Az illetékes hatóságok és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság vagy az Európai Rendszerkockázati Testület között kicserélt bizalmas információkra a szakmai titoktartás kötelezettségnek kell kiterjednie, és ennek a hatálya alá tartoznak az illetékes hatóságok által jelenleg vagy korábban foglalkoztatott, az adott információkat átvevő személyek.

(16) Az ESFS-t létrehozó rendeletek értelmében az ESA-k kapcsolatba léphetnek harmadik országok felügyeleti hatóságaival, és segítik a harmadik országbeli felügyeleti rendszerek egyenértékűségéről szóló határozatok előkészítését. A pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet(9) és a 2006/48/EK irányelvet célszerű módosítani annak érdekében, hogy az ESA-k együttműködési megállapodásokat köthessenek harmadik országokkal és információcserét is végrehajthassanak, ha az említett harmadik országok garantálni tudják a szakmai titoktartást.

(17) Az Európai Unióban működő pénzügyi cégek minden egyes kategóriáját tartalmazó, jelenleg az egyes nemzeti felügyeleti hatóságok hatáskörébe tartozó egységes jegyzék vagy nyilvántartás növeli az átláthatóságot és jobban megfelel az egységes pénzügyi piac igényeinek. Az ESA-kat meg kell bízni azzal, hogy hozzák létre, tegyék közzé és rendszeresen frissítsék az Európai Unió pénzügyi szereplőinek nyilvántartásait és jegyzékeit. Ez a feladat a nemzeti felügyeletek által kiadott hitelintézeti engedélyek jegyzékét is érinti. Érinti továbbá a 2004/39/EK irányelv szerinti befektetési vállalkozások és szabályozott piacok nyilvántartását, illetve jegyzékét. Hasonlóképpen, az ESMA-t meg kell bízni azzal, hogy az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló, 2003. november 4-i 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(10) ▌ alapján hozza létre, tegye közzé és rendszeresen tegye naprakésszé a jóváhagyott tájékoztatók és a jóváhagyási igazolások jegyzékét.

(18) Azokon a területeken, ahol az ESA-k kötelesek technikai standardok tervezetét kidolgozni, ezeket az ESA-k létrehozásától számított három éven belül be kell nyújtani a Bizottságnak, kivéve, ha a vonatkozó jogszabály más határidőt állapít meg.

(18a) Az ESMA-nak a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló, 1998. május 19-i 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(11) kapcsolatos feladatai nem sértik a Központi Bankok Európai Rendszerének a fizetési rendszerek zökkenőmentes működése előmozdításával kapcsolatos – az EUMSz. 127. cikke (2) bekezdése negyedik franciabekezdése szerinti – hatáskörét.

(18b) Az ezen irányelvnek megfelelően és a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló, 2003. június 3-i 2003/41/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(12) kapcsolatosan az EIOPA által kidolgozandó technikai standardok nem sértik az ilyen intézményekre vonatkozó prudenciális követelmények tekintetében a 2003/41/EK irányelvben meghatározott tagállami hatásköröket.

(18c) Az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló 2003/71/EK irányelv 13. cikke (5) bekezdésének megfelelően a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága átadhatja a tájékoztató jóváhagyását egy másik tagállam illetékes hatóságának, ez utóbbi hatóság egyetértésének feltételével. A(z) …/2010/EU [ESMA] rendelet 13. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy az átruházási megállapodásokról általában legalább egy hónappal azok hatályba lépése előtt tájékoztatni kell a hatóságot. Tekintettel azonban a 2003/71/EK szerinti – rövidebb határidőhöz kötött – jóváhagyás-átruházásokkal kapcsolatos tapasztalatokra, a(z) …/2010/EU [ESMA] rendelet 13. cikkének (3) bekezdését erre az esetre nem helyénvaló alkalmazni.

(18d) Az ESA-knak a jelen szakaszban nem kell technikai standardok tervezetét kidolgozniuk azon hatályos követelmény vonatkozásában, miszerint a befektetési vállalkozások, a hitelintézetek, az ÁÉKBV-k és vagyonkezelő társaságaik üzletmenete tényleges irányítóinak jó hírnévvel rendelkező személyeknek kell lenniük, akik megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkeznek e társaságok körültekintő és megfontolt irányítására. Tekintettel azonban e követelmények fontosságára, az ESA-knak kiemelt feladatként kell kezelniük iránymutatásaikban a legjobb gyakorlatok azonosítását, valamint a felügyeleti és prudenciális gyakorlatok összhangba hozását e legjobb gyakorlatokkal. Ugyanezt a megközelítést kell követniük az említett intézetek vezetőivel kapcsolatos prudenciális követelmények tekintetében is.

(18e) Az ezen irányelv szerinti, belső minősítésen alapuló rendszerrel, fejlett mérési rendszerrel, a belső piaci kockázatmegközelítési modellel és a piaci kockázati módszerrel kapcsolatos technikai standardok tervezetének kidolgozásának azt a célt kell szolgálnia, hogy biztosítsa e módszerek magas színvonalát és megbízhatóságát, valamint az illetékes hatóságok általi felülvizsgálatuk egységességét. A standardoknak lehetővé kell tenniük az illetékes hatóságok számára, hogy engedélyezhessék az intézményeknek a tapasztalataikon és a specialitásukon alapuló, eltérő módszerek kidolgozását, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv követelményeinek betartásával és a technikai standardokkal kapcsolatos követelményekre figyelemmel.

(19) Mivel ezen irányelv célkitűzéseit, nevezetesen a belső piac működőképességének fokozását a prudenciális szabályozás és felügyelet magas, hatékony és egyenletes szintje révén, a betétesek, a befektetők és a kedvezményezettek, és ezáltal a vállalkozások és a fogyasztók védelmét, a pénzügyi piacok integritásának, hatékonyságának és szabályos működésének védelmét, a pénzügyi rendszer stabilitását és fenntarthatóságát, a reálgazdaság fenntartását, az államháztartás védelmét és a nemzetközi felügyeleti koordináció erősítését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok a fellépés terjedelme miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ez az irányelv nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(19a) A Bizottság 2014. január 1-jéig jelentést tesz az Európai Parlament és a Tanács számára az ESA-k által előterjesztett tervezetekről az ezen irányelvben előírt technikai standardok tervezete tekintetében, és ezekkel kapcsolatban javaslatokat terjeszt elő.

(20) A fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló, 1998. május 19-i 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet(13) , a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről ▌ szóló, 2002. december 16-i 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet(14), a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés) szóló, 2003. január 28-i 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet(15), a ▌ 2003/41/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet(16) , a 2003/71/EK irányelvet, a 2004/39/EK irányelvet(17), a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról ▌ szóló, 2004. december 15-i 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet(18) a ▌ 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet(19), a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló, 2006. június 14-i 2006/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet(20) és az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 2009. július 13-i 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet(21) ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 98/26/EK irányelv módosításai

A 98/26/EK irányelv az alábbiak szerint módosul:

(1) A 6. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

3. A (2) bekezdésben említett tagállam köteles haladéktalanul értesíteni az Európai Rendszerkockázati Testületet, a többi tagállamot és a(z) …/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel(22) létrehozott Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóságot (ESMA)

(2) A 10. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

A tagállamok megállapítják, hogy mely rendszerek és kapcsolódó rendszer-üzemeltetők tartoznak az irányelv hatálya alá, és erről értesítik az ESMA-t, valamint tájékoztatják a 6. cikk (2) bekezdésének megfelelően kijelölt hatóságokról. Az ESMA ezen információkat közzéteszi a honlapján.

(2a) Az irányelv a következő 10a. cikkel egészül ki:"

10a. cikk

1. E rendelet alkalmazása érdekében az illetékes hatóságok a(z) …/2010/EU [ESMA] rendelettel összhangban együttműködnek az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatósággal.

2. Az illetékes hatóságok a(z) …/2010/EU [ESMA] rendelettel összhangban haladéktalanul az ESMA rendelkezésére bocsátják a feladatai elvégzéséhez szükséges valamennyi információt.

2. cikk

A 2002/87/EK irányelv módosításai

A 2002/87/EK irányelv az alábbiak szerint módosul:

(1) A 4. cikk a következőképpen módosul:

a) A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

2. A 10. cikkel összhangban kinevezett koordinátor tájékoztatja a csoport élén álló anyavállalatot, illetve anyavállalat hiányában azt a szabályozott vállalkozást, amely a csoport legfontosabb pénzügyi ágazatában a legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkezik, hogy a csoportot pénzügyi konglomerátumként azonosították, és hogy koordinátort neveztek ki. A koordinátor tájékoztatja azokat az illetékes hatóságokat, amelyek szabályozott vállalkozásokat engedélyeztek a csoporton belül, továbbá azon tagállam illetékes hatóságait, amelyben a vegyes pénzügyi holdingtársaság székhelye található, valamint a(z) …/2010/EU [EBA], a …/2010/EU [EIOPA] és a …/2010/EU [ESMA] európai parlamenti és tanácsi rendelet(23)40. cikkével létrehozott európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságát (a továbbiakban: »vegyes bizottság«).

b) a cikk a következő ▌ bekezdéssel egészül ki:"

3. A JCESA honlapján közzéteszi és naprakész állapotban tartja az azonosított pénzügyi konglomerátumok jegyzékét. Ez az információ hiperhivatkozással elérhető valamennyi európai felügyeleti hatóság honlapján.

(1a) A 9. cikk (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:"

(ca)

részletes döntéshozatali rendszer kidolgozása, amelyet rendszeresen aktualizálni kell és legalább évente felül kell vizsgálni, amely egy strukturált korai beavatkozási mechanizmust, azonnali korrekciós intézkedéseket és csőd esetén vészhelyzeti intézkedési tervet tartalmaz.

(1b) A III. szakasz címe helyébe a következő szöveg lép:"

KIEGÉSZÍTŐ ÉS AZ EURÓPAI FELÜGYELET ELLÁTÁSÁT ELŐSEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK

(1c) A 3.szakasz a következő cikkel egészül ki:"

10. cikk

A vegyes bizottság a(z)…/2010/EU [EBA], a(z)…/2010/EU [EIOPA] és a(z) …/2010/EU [ESMA] rendelet 42. cikkével összhangban biztosítja a következetes, ágazaton és határokon átnyúló felügyeletet.

(1d) A 10. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

'1. Egy pénzügyi konglomerátumhoz tartozó szabályozott vállalkozások megfelelő kiegészítő felügyeletének ellátása érdekében az érintett tagállamok illetékes hatóságai közül – a vegyes pénzügyi holdingtársaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságait is beleértve – a kiegészítő felügyelet összehangolásáért és ellátásáért felelős koordinátort neveznek ki. A koordinátor kilétére vonatkozó információt közzéteszik a JCESA honlapján.

(1e) A 11. cikk (1) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

A kiegészítő felügyelet széles jogalapon történő bevezetése érdekében a koordinátornak és a többi érintett illetékes hatóságnak, valamint szükség esetén az egyéb érdekelt illetékes hatóságoknak megfelelő koordinációs megállapodásokat kell kötniük. A koordinációs megállapodások további feladatokat is megállapíthatnak a koordinátor számára, és meghatározhatják az érintett illetékes hatóságok között a 3. és 4. cikk, az 5. cikk (4) bekezdése, a 6. cikk, a 12. cikk (2) bekezdése, a 16. és 18. cikk szerint létrehozandó döntéshozatali eljárásokat, valamint az egyéb illetékes hatóságokkal folytatott együttműködést.

A JCESA a 8. cikkel, valamint a(z)…/2010/EU [EBA] rendelet 42. cikkében, a(z)…/2010/EU [EIOPA] rendeletben és a(z) …/2010/ EU [ESMA] rendeletben előírt eljárással összhangban irányvonalakat dolgoz ki, amelyek célja a felügyeleti eljárások konvergenciája a felügyeleti koordinációs megállapodások következetessége tekintetében, a 2006/48/EK irányelv 131. cikkének a) pontjával és a 2009/138/EK irányelv 248. cikkének (4) bekezdésével összhangban.

(1f) A 12. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

Az illetékes hatóságok az ágazati szabályokban megállapított rendelkezésekkel összhangban, kicserélhetik a feladataik ellátásához szükséges információkat az alábbi hatóságokkal: a központi bankok, a Központi Bankok Európai Rendszere, az Európai Központi Bank és az Európai Rendszerkockázati Testület, a(z) …/2010/EU [ESRB] rendelet 21. cikkével összhangban.

(1g) A szöveg az alábbi cikkel egészül ki:"

12a. cikk

1. E rendelet alkalmazása érdekében az illetékes hatóságok a(z) …/2010/EU [EBA], a(z) …/2010/EU [EIOPA] és a(z) …/2010/EU [ESMA] rendelettel összhangban együttműködnek a JCESA-val.

2. Az illetékes hatóságok a(z) …/2010/EU [EBA], a(z) …/2010/EU [EIOPA] és a(z) …/2010/EU [ESMA] rendelettel összhangban haladéktalanul a JSESA rendelkezésére bocsátják a feladatai elvégzéséhez szükséges valamennyi információt.».

(1h) A 14. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

1. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a joghatóságuk alá tartozó területeken ne legyenek olyan jogi akadályok, amelyek meggátolhatják a kiegészítő és európai felügyelet hatálya alá tartozó természetes és jogi személyeket – legyenek azok szabályozott vagy nem szabályozott vállalkozások – abban, hogy kicseréljék egymással a kiegészítő és európai felügyelet szempontjából lényegesnek minősülő információkat, illetve információkat cseréljenek az ezen irányelvvel összhangban, valamint az európai felügyeleti hatóságokkal a(z) …/2010/EU [EBA], a(z) …/2010/EU [EIOPA] és a(z) …/2010/EU [ESMA] rendelettel összhangban, szükség esetén a JCESA révén.

(1i) A 16. cikk második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

A 17. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül a JCESA és a tagállamok határozhatnak arról, milyen intézkedéseket hozhatnak az illetékes hatóságok a vegyes pénzügyi holdingtársaságok ellenőrzésével kapcsolatosan.' A JCESA a 8. cikkel, valamint a(z)…/2010/EU [EBA], a(z)…/2010/EU [EIOPA] és a(z) …/2010/ EU [ESMA] rendelet 42. cikkében eljárással összhangban irányvonalakat dolgozhat ki a vegyes pénzügyi holdingtársaságokkal kapcsolatos intézkedések tekintetében.

(2) A 18. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

»Az ágazati szabályok sérelme nélkül, ahol az 5. cikk (3) bekezdése alkalmazandó, az olyan szabályozott vállalkozások ellenőrzése során, ahol az anyavállalat székhelye harmadik országban található, az illetékes hatóságok meggyőződnek arról, hogy az említett vállalkozásokat olyan felügyelet hatálya alá vonta-e ezen harmadik országbeli illetékes hatóság, amely egyenértékű az 5. cikk (2) bekezdésében említett szabályozott vállalkozások kiegészítő felügyeletére vonatkozó rendelkezésekben előírt felügyelettel. Az ellenőrzést az anyavállalat, illetve az Unióban engedélyezett vállalkozás megbízása alapján, vagy saját kezdeményezésére azon illetékes hatóság végzi el, amely a 10. cikk (2) bekezdésében meghatározott követelmények alkalmazása esetén megbízást kapna koordinátori feladatok ellátására.

Az említett illetékes hatóság konzultációt folytat az egyéb érintett illetékes hatóságokkal, és figyelembe vesz ▌ minden alkalmazandó, a JCESA által a(z)…/2010/EU [EBA], a(z)…/2010/EU [EIOPA] és a(z) …/2010/ EU [ESMA] rendelet 8. és 42. cikkével összhangban készített iránymutatást. E célból az illetékes hatóság döntéshozatala előtt konzultációt folytat a JCESA-val.

(2a) A 18. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

1a. Amennyiben egy illetékes hatóság egy másik érintett illetékes hatóság véleményével ellentétben úgy határoz, hogy egy harmadik ország egyenértékű felügyelettel rendelkezik, az utóbbi az ügyet a JCESA tudomására hozhatja, amely a(z)…/2010/EU [EBA], a(z)…/2010/EU [EIOPA],és a(z) …/2010/ EU [ESMA] rendelet 11. cikkével összhangban felléphet.

2b. A 19. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

'2. Az EUMSz Szerződés 218. cikke (1) és (2) bekezdésének sérelme nélkül, a Bizottság – a JCESA az európai bankbizottság, az európai biztosítási és foglalkoztatásinyugdíj-bizottság, valamint a pénzügyi konglomerátumokkal foglalkozó bizottság segítségével – megvizsgálja az (1) bekezdésben említett tárgyalások eredményét és a kialakult helyzetet.

(3) A 20. cikk előtti III. fejezet címének helyébe a következő szöveg lép:"

ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖR ▌

(4) A 20. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

1. A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén a 21., 21a. és 21.b cikkel összhangban elvégzi az irányelvben az alábbi területeken szükséges technikai kiigazításokat:

	a)	a 2. cikkben említett meghatározások egyértelműbbé tétele az irányelv alkalmazása során a pénzpiacokon bekövetkezett változások figyelembevétele érdekében;
	b)	a 2. cikkben említett meghatározások egyértelműbbé tétele az Unió területén az irányelv következetes harmonizációja és egységes alkalmazásának biztosítása érdekében;
	c)	a terminológia egységesítése és a meghatározások átalakítása a szabályozott vállalkozásokra és az azokkal kapcsolatos ügyekre vonatkozó további Uniós jogszabályokkal összhangban;
	d)	az I. mellékletben ismertetett számítási módszerek pontosabb meghatározása a pénzpiaci fejlemények és a prudenciális működési technikák figyelembevétele érdekében;
	e)	a 7. és a 8. cikknek, valamint a II. mellékletnek megfelelően bevezetett rendelkezések összehangolása az Unió területén a rendelkezések következetes harmonizációja és egységes alkalmazásának ösztönzése érdekében.

(5) A 21. cikk a következőképpen módosul:

	a)	a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:" 2. A Bizottság az e rendelet hatálybalépését követő négyéves időtartamra felhatalmazást kap a 20. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság a négyéves időszak lejártát megelőzően legalább hat hónappal jelentést készít az átruházott hatáskörökről. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács a 24b. cikk szerint nem vonja vissza a felhatalmazást, akkor az a korábbinak megfelelő időtartamra automatikusan meghosszabbodik."
	b) a cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:" 2a. A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően arról egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot. 2b. A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatásköre a 21a. és 21b. cikkben lefektetett feltételektől függ. "
	A (3) bekezdést el kell hagyni.
	d) a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:" 4. A JCESA általános iránymutatásokat adhat arról, hogy a harmadik országok illetékes hatóságai által alkalmazott kiegészítő felügyeleti rendelkezések alkalmasak-e a kiegészítő felügyelet ezen irányelvben előírt céljainak megvalósítására olyan szabályozott vállalkozások esetében, amelyeknél a pénzügyi konglomerátum élén álló szervezet székhelye nem az Unió területén található. A JCESA gondoskodik az ilyen iránymutatások rendszeres felülvizsgálatáról, és figyelembe veszi az illetékes hatóságok által végzett, kiegészítő felügyeleti tevékenységben bekövetkező változásokat. "
	e)	Az (5) bekezdést el kell hagyni.

(6) A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:"

21a. cikk

Felhatalmazás visszavonása

1. Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 20. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást.

2. Annak az intézménynek, amely belső eljárást indított annak eldöntése érdekében, hogy vissza kívánja-e vonni a felhatalmazást, arra kell törekednie, hogy a végső határozat meghozatala előtt ésszerű időn belül tájékoztassa arról a másik intézményt és a Bizottságot, megjelölve a visszavonás tárgyát képező felhatalmazást.

3. A visszavonásról szóló határozat véget vet az erről szóló határozatban megjelölt hatáskörök átruházásának. A határozat azonnal vagy a határozatban megállapított későbbi időpontban lép hatályba. A már hatályos felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét nem érinti. A határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

21b. cikk

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elleni kifogások

1. Az Európai Parlament vagy a Tanács az értesítés dátumát követő három hónapon belül kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időszak három hónappal meghosszabbítható.

2. Amennyiben sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni, és a meghirdetett dátumon hatályba lép.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ezen időtartam vége előtt is kihirdethetők az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és hatályba léphetnek, ha az Európai Parlament és a Tanács egyaránt tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy nem kíván kifogást emelni.

3. Ha az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emel valamely felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, akkor az nem lép hatályba. Az EUMSz 296. cikkével összhangban a kifogást emelő intézmény megindokolja a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogását.

21c. cikk

Technikai standardok

1. Az irányelv következetes harmonizációja és egységes alkalmazása érdekében az európai felügyeleti hatóságok a(z) …/2010/EU [EBA], a(z) …/2010/EU [ESMA] és a(z) …/2010/EU [EIOPA] rendelet 42. cikkével összhangban kidolgozhatnak:

	a)	szabályozási standardok tervezete a 2. cikk (11) bekezdésére tekintettel, az irányelvvel összefüggésben a 78/660/EGK tanácsi irányelv (24) 17. cikke alkalmazásának pontosítása céljából;
	b)	szabályozási standardok tervezete a 2. cikk (17) bekezdésére tekintettel, az érintett illetékes hatóságok meghatározására szolgáló eljárások létrehozása vagy kritériumok pontosítása céljából;
	c)	szabályozási standardok tervezete a 3. cikk (5) bekezdésére tekintettel, a pénzügyi konglomerátum azonosítására szolgáló alternatív paraméterek pontosítása céljából
	d)	szabályozási standardok tervezete a 6. cikk (2) bekezdésére tekintettel, a 6. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül az I. melléklet II. részében felsorolt számítási módszerek egységes alkalmazásának biztosítása céljából;
	e)	szabályozási standardok tervezete a 7. cikk (2) bekezdésére tekintettel, az eljárások egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a nevezett cikk második albekezdésében említett felügyelettel összefüggésben az egyes elemeknek a »kockázati koncentráció« fogalmába való besorolása céljából;
	f)	szabályozási standardok tervezete a 8. cikk (2) bekezdésére tekintettel, az eljárások egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a nevezett cikk harmadik albekezdésében említett felügyelettel összefüggésben az egyes elemeknek a »csoporton belüli ügylet« fogalmába való besorolása céljából;

2. Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett szabályozási standardok tervezetének elfogadási hatáskörét a(z)…/2010/EU [EBA], a(z)…/2010/EU [EIOPA] és a(z) …/2010/EU [ESMA] rendelet 7-7d. cikkeiben megállapított eljárással összhangban a Bizottságra ruházzák. Az (1) bekezdés d), e) és f) pontjában említett szabályozási standardok tervezetének elfogadási hatáskörét a(z)…/2010/EU [EBA], a(z)…/2010/EU [EIOPA] és a(z) …/2010/EU [ESMA] rendelet 7e. cikkével összhangban a Bizottságra ruházzák.

3. cikk

A 2003/6/EK irányelv módosításai

A 2003/6/EK irányelv az alábbiak szerint módosul:

(-1) A 1. cikk a következőképpen módosul:

a) a 5. pont helyébe a következő szöveg lép: „2."

'5 «Elfogadott piaci gyakorlatok»: olyan gyakorlatok, amelyeket egy vagy több pénzügyi piacon ésszerűen elvárnak, és amelyeket az illetékes hatóság a Bizottság által a 17., 17a. és a 17b. cikkben lefektetett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal kapcsolatos eljárásnak megfelelően elfogadott standardokkal összhangban elfogad.

A .../2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság [ESMA] végrehajtási technikai standardok tervezetét dolgozhatja ki annak érdekében, hogy biztosítsa az elfogadott piaci gyakorlatokkal kapcsolatban a Bizottság által az első és harmadik albekezdésekkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló aktusok egységes végrehajtási feltételeit.

A második albekezdésben említett technikai standardok tervezetének elfogadási hatáskörét a(z) …/2010/EU [ESMA] rendelet 7e. cikkével összhangban a Bizottságra ruházzák.

b) a második bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

A pénzügyi piacok alakulásának figyelembevétele és ezen irányelv Unión belüli egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság – felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén – intézkedéseket fogad el e cikk 1., 2. és 3. pontjára vonatkozóan. Ezeket az intézkedéseket a 17., 17a., és 17b. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozó eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(-1a) A 6. cikk a következőképpen módosul:

A (10) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

Ezeket az intézkedéseket [...] a 17., 17a., és 17b. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozó eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

10a. A (10) bekezdés első albekezdésének hatodik francia bekezdésével összhangban a Bizottság által elfogadott kötelező jogi erejű uniós jogszabályok következetes harmonizációjának és egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az ESMA technikai végrehajtási standardok tervezetét dolgozhatja ki.

Az első albekezdésben említett technikai standardok tervezetének elfogadási hatásköreit a(z) …/2010/EU [ESMA] rendelet 7e. cikkével összhangban a Bizottságra ruházzák.»

(-1b) Az 8. cikk a következőképpen módosul:

		a) a meglévő szöveg (1) bekezdésként él tovább, és helyébe az alábbi szöveg lép:" 1. Az ebben az irányelvben meghatározott tilalmak nem alkalmazhatók a részvény-visszavásárlási programok keretében bonyolított, saját részvényekre vonatkozó ügyletekre, sem a pénzügyi eszközök stabilizálására, feltéve, hogy az ilyen ügyleteket végrehajtási intézkedésekkel összhangban hajtják végre. Ezeket az intézkedéseket a 17., 17a., és 17b. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozó eljárásnak megfelelően kell elfogadni."
	b)	A cikk a következő bekezdéssel egészül ki:" 1a. A (1) bekezdéssel összhangban a Bizottság által elfogadott, felhatalmazáson alapuló aktusok egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az ESMA technikai végrehajtási standardok tervezetét dolgozhatja ki. Az első albekezdésben említett technikai standardok tervezetének elfogadási hatáskörét a(z) …/2010/EU [ESMA] rendelet 7e. cikkével összhangban a Bizottságra ruházzák.»"

(-1c) A 14. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

»(4) A tagállamok minden évben összesítő tájékoztatást bocsátanak az ESMA rendelkezésére az (1) és (2) bekezdéssel összhangban szükséges valamennyi adminisztratív intézkedésről és szankciókról.

Ezzel egyidejűleg az illetékes hatóság jelentést tesz az ESMA számára az első albekezdéssel összhangban nyilvánosságra hozott valamennyi szankcióról. Ha a nyilvánosságra hozott szankció a 2004/39/EK irányelvnek megfelelően engedélyezett befektetési vállalkozással kapcsolatos, akkor az ESMA a nyilvánosságra hozott szankcióra hivatkozást tesz a befektetési vállalkozásoknak a 2004/39/EK irányelvvel létrehozott nyilvántartásában.

(-1d) A rendelet szövege kiegészül a következő cikkel:"

15a. cikk

1. Ezen irányelv alkalmazása érdekében az illetékes hatóságok a(z) …/2010/EU [ESMA] rendelettel összhangban együttműködnek az ESMA-val.

2. Az illetékes hatóságok a(z) …/2010/EU [ESMA] rendelettel összhangban haladéktalanul az ESMA rendelkezésére bocsátják a feladatai elvégzéséhez szükséges valamennyi információt.».

(1) A 16. cikk a következőképpen módosul:

A (2) bekezdés negyedik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"
258. cikke rendelkezéseinek sérelme nélkül, az az illetékes hatóság, amelynek az információkérése alapján nem járnak el ésszerű időn belül, vagy amelynek az információkérését elutasítják, ezt ésszerű határidőn belül bejelentheti az ESMA-nak. Ebben az esetben az ESMA a(z) …/2010/EU [ESMA] rendelet 11. cikkének megfelelően járhat el, a második albekezdésben az információk átadására előírt megkeresés teljesítésének megtagadásával kapcsolatos lehetőségek, valamint az ESMA a nevezett rendelet 9. cikkével összhangban történő fellépése lehetőségének sérelme nélkül.
258. cikke rendelkezéseinek sérelme nélkül, az az illetékes hatóság, amelynek a vizsgálat indítására vonatkozó kérelme alapján, vagy az annak engedélyezésére vonatkozó kérelme alapján, hogy tisztviselői elkísérhessék a másik tagállam illetékes hatóságának tisztviselőit, nem járnak el ésszerű időn belül, vagy amelynek a kérelmét elutasítják, az intézkedés megtagadását vagy elmaradását ésszerű határidőn belül bejelentheti az ESMA-nak. Ebben az esetben az ESMA a(z) …/2010/EU [ESMA] rendelet 11. cikkének megfelelően járhat el, a 16. cikk (4) bekezdése negyedik albekezdésében az információk átadására előírt megkeresés teljesítésének megtagadásával kapcsolatos lehetőségek, valamint az ESMA a nevezett rendelet 9. cikkével összhangban történő fellépése lehetőségének sérelme nélkül.

a (4) bekezdés ötödik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

Az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"
5. A (2) és a (4) bekezdés egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az ESMA technikai végrehajtási standardok tervezetét dolgozhatja ki az e cikkben foglaltak szerint az információcserével és határokon átnyúló vizsgálatokkal kapcsolatos eljárások és formai követelmények tekintetében.
Az első albekezdésben említett végrehajtási technikai standardok tervezetének elfogadási hatáskörét a(z) …/2010/EU [ESMA] rendelet 7e. cikkével összhangban a Bizottságra ruházzák."

(1a) A 17. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2a) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

2a. A Bizottság az e rendelet hatálybalépését követő négyéves időtartamra felhatalmazást kap a 1. cikkben, a 6. cikk (10) bekezdésében, a 14. cikk (2) bekezdésében és a 16. cikk (5) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság a négyéves időszak lejártát megelőzően legalább 6 hónappal jelentést készít az átruházott hatáskörökről. Ha az Európai Parlament vagy a Tanács a 17a. cikk szerint nem vonja vissza a hatáskörök átruházását, akkor az a korábbinak megfelelő időtartamra automatikusan meghosszabbodik».;

b) a cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:"

'2aa. A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően arról egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

'2ab. A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatásköre a 17a. és 17b. cikkben lefektetett feltételektől függ.

c) a (3) bekezdést el kell hagyni.

(1b) A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:"

17a. cikk

A felhatalmazás visszavonása

1. Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 1. cikkben, a 6. cikk(10) bekezdésében, a 8. cikkben, a 14. cikk (2) bekezdésében és a 16. cikk (5) bekezdésében említett felhatalmazást.

17b. cikk

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elleni kifogások

3. Ha az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emel valamely felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, akkor az nem lép hatályba. Az EUMSz 296. cikkével összhangban a kifogást emelő intézmények megindokolják a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogását.

4. cikk

A 2003/41/EK irányelv módosításai

A 2003/41/EK irányelv az alábbiak szerint módosul:

(-1) A 9. cikk a következőképpen módosul:

a) az a) pont helyébe a következő szöveg lép:"

a) az intézmény engedéllyel rendelkezik, vagy azt az illetékes felügyeleti hatóság a nemzeti nyilvántartásba bejegyezte; a 20. cikkben említett határokon átnyúló tevékenységek esetén a nyilvántartásban jelezni kell, hogy mely tagállamokban működik az intézmény; ezt az információt közölni kell az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatósággal (EIOPA), amely azt honlapján közzéteszi;

Az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

5. A 20. cikkben említett határokon átnyúló tevékenység esetén az intézmény működésének feltételeit a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságainak előzetesen jóvá kell hagyniuk. Az ilyen engedély kiadásakor a tagállamok azonnal tájékoztatják az EIOPA-t.

(1) A 13. cikk a következőképpen módosul:

a) A meglévő szöveg (1) bekezdésként él tovább;

b) A cikk a következő ▌ bekezdéssel egészül ki:"

2. A …/2010/EU rendelettel létrehozott EIOPA végrehajtási standardokat dolgozhat ki az (1) bekezdés c), valamint i)-vi) pontjaiban felsorolt dokumentumokra vonatkozó formanyomtatványok és nyomtatványminták tekintetében.

Az első albekezdésben említett végrehajtási technikai standardok tervezetének elfogadási hatáskörét a(z) …/2010/EU rendelet 7e. cikkével összhangban a Bizottságra ruházzák.

(1a) A 14. cikk (4) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

Bármilyen, az intézmény tevékenységének betiltására vonatkozó határozatnak részletes indokolást kell tartalmaznia, és az érintett intézményt értesíteni kell. Az EIOPA-t ugyancsak értesíteni kell.

(1b) A 15. cikk (6) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

6. A biztosítástechnikai tartalékok kiszámítására vonatkozó szabályok további, különösen a kamatlábak és más, a biztosítástechnikai tartalékok szintjét befolyásoló feltevések terén esetleg indokolttá váló harmonizációja érdekében a Bizottság az EUOPA tanácsadására támaszkodva kétévente vagy valamely tagállam kérelmére jelentést ad ki a határokon átnyúló tevékenységek alakulására vonatkozóan.

(2) A 20. cikk a következő ▌ bekezdéssel egészül ki:"

»11. ▌ A tagállamok közlik az EIOPA-val azokat a prudenciális jellegű, foglalkoztatóinyugdíj-rendszerekkel kapcsolatos lényeges nemzeti rendelkezéseiket, amelyeket nem fed le az (1) bekezdésben a nemzeti szociális és munkajogra tett hivatkozás. ▌

A tagállamok rendszeresen, de legalább kétévente naprakésszé teszik ezeket az információkat, melyeket az EIOPA a honlapján közzétesz.

Az e bekezdés egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az EIOPA végrehajtási technikai standardok tervezetét dolgozza ki arról, hogy a szóban forgó információknak az EIOPA részére történő továbbításakor és azok naprakésszé tételekor a tagállamoknak mely eljárásokat kell alkalmazniuk, illetve mely formanyomtatványokat és mintadokumentumokat kell használniuk. A Hatóság az említett végrehajtási technikai standardok tervezetét 2014. január 1-jéig benyújtja a Bizottsághoz.

A harmadik albekezdésben említett végrehajtási technikai standardok tervezetének elfogadási hatáskörét a(z) …/2010/EU [EIOPA] rendelet 7e. cikkével összhangban a Bizottságra ruházzák.

(2a) A 21. cikk a következőképpen módosul:

A cím helyébe a következő szöveg lép:"

A tagállamok, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság és a Bizottság közötti együttműködés

b) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

2a. Ezen irányelv alkalmazása érdekében az illetékes hatóságok a(z) …/2010/EU [EIOPA] rendelettel összhangban együttműködnek az ESMA-val.

Az illetékes hatóságok haladéktalanul az EIOPA rendelkezésére bocsátják az ezen irányelvvel és a(z) …/2010/EU [EIOPA] rendelettel ráruházott feladatok elvégzéséhez szükséges valamennyi információt, a nevezett rendelet 20. cikkének megfelelően.

c) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

3. Valamennyi tagállam tájékoztatja a Bizottságot és az EIOPA-t minden lényeges nehézségről, amely ezen irányelv alkalmazásából ered.

A Bizottság, az EIOPA és az érintett tagállamok illetékes hatóságai a lehető leggyorsabban megvizsgálják ezeket a nehézségeket annak érdekében, hogy megfelelő megoldást találjanak.

5. cikk

A 2003/71/EK irányelv módosításai

A 2003/71/EK irányelv az alábbiak szerint módosul:

(-1) A 4. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

'3a. Ezen irányelv következetes harmonizációjának biztosítása érdekében az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (ESMA) szabályozási technikai standardok tervezetét dolgozhatja ki az (1) bekezdés a), d) és e) pontjaira, valamint a (2) bekezdés a), b), e), f), g) és h) pontjaira vonatkozó mentességek pontosítása céljából.

Az első albekezdésben említett szabályozási technikai standardok tervezetének elfogadási hatáskörét a(z) …/2010/EU [ESMA] rendelet 7a-7d.. cikkeivel összhangban a Bizottságra ruházzák.

(-1a) A 5. cikk (2) bekezdése a következő albekezdésekkel egészül ki:"

Az ESMA ezen irányelv egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében végrehajtási technikai standardok tervezetét dolgozza ki, gondoskodva a Bizottság által az (5) bekezdéssel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok egységes végrehajtásáról az összefoglaló elkészítéséhez használandó egységes mintadokumentummal kapcsolatban, és lehetővé téve hogy a befektetők összehasonlíthassák az érintett értékpapírokat egyéb megfelelő termékekkel.

Az első albekezdésben említett technikai standardok tervezetének elfogadási hatáskörét a(z) …/2010/EU [ESMA] rendelet 7e. cikkével összhangban a Bizottságra ruházzák.

(-1b) A 7. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

3a. Az ESMA végrehajtási technikai standardok tervezetét dolgozhatja ki a Bizottság által az (1) bekezdéssel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok egységes alkalmazásának biztosítása érdekében.

Az első albekezdésben említett végrehajtási technikai standardok tervezetének elfogadási hatáskörét a(z) .../2010/EU [ESMA] rendelet 7e. cikkével összhangban a Bizottságra ruházzák.

(1) A 8. cikk a következő ▌ bekezdéssel egészül ki:"

5. Az ESMA végrehajtási technikai standardok tervezetét dolgozhatja ki a Bizottság által az (4) bekezdéssel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása céljából. A Hatóság az említett technikai standardokat 2014. január 1-jéig benyújtja a Bizottsághoz.

Az első albekezdésben említett végrehajtási technikai standardok tervezetének elfogadási hatáskörét a(z) .../2010/EU [ESMA] rendelet 7e. cikkével összhangban a Bizottságra ruházzák.».

(2) A 13. cikk a következőképpen módosul:

	a)	A (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki: " »Az illetékes hatóság a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy értesítésével egyidejűleg az ESMA-t is értesíti a tájékoztató és kiegészítése jóváhagyásáról. Az illetékes hatóságok az értesítéssel együtt megküldik az ESMA részére az említett tájékoztató és kiegészítése egy példányát is."
	b)	A (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:" 5. A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága átadhatja a tájékoztató jóváhagyását egy másik tagállam illetékes hatóságának, az ESMA előzetes értesítésének és az illetékes hatóság egyetértésének a feltételével. Az ilyen átadásról a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága által hozott határozat napjától számított 3 munkanapon belül értesíteni kell a kibocsátót, az ajánlattevőt vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személyt. A (2) bekezdésben említett határidőt e naptól kezdve kell számítani.' A(z) …/2010/EU [ESMA] rendelet 13. cikkének (3) bekezdése nem alkalmazandó a tájékoztató jóváhagyásának az e bekezdéssel összhangban történő átadására. Ezen irányelv egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében, valamint a felügyeletek közötti, illetve az ESMA-val való kommunikáció megkönnyítése érdekében az ESMA végrehajtási technikai standardok tervezetét dolgozhatja ki az e bekezdésben előírt értesítéshez felhasználandó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások megállapítása céljából. A második albekezdésben említett végrehajtási technikai standardok tervezetének elfogadási hatáskörét a(z) .../2010/EU [ESMA] rendelet 7e. cikkével összhangban a Bizottságra ruházzák."

(3) A 14. cikk a következőképpen módosul:

A (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"
1. A tájékoztatót a jóváhagyást követően közvetlenül a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságánál és kell elhelyezni, az illetékes hatóság közreműködésével az ESMA számára hozzáférhetővé kell tenni, és az ajánlattevőnek vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személynek a lehető leggyorsabban, de mindenesetre ésszerű időben és legkésőbb a nyilvános kibocsátás vagy az érintett értékpapírok bevezetésének megkezdése előtt azt a nyilvánosság rendelkezésére kell bocsátania. Ezenkívül a szabályozott piaci kereskedésbe még be nem vezetett részvényosztály elsődleges nyilvános kibocsátása esetén az első alkalommal történő piaci bevezetéskor a tájékoztatót legalább 6 munkanappal az ajánlat lejárta előtt rendelkezésre kell bocsátani."

b) a cikk a következő ▌ bekezdéssel egészül ki:"

(4a) »Az ESMA saját weboldalán közzéteszi a 13. cikkel összhangban jóváhagyott tájékoztatók listáját, beleértve adott esetben a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága, a kibocsátó vagy a szabályozott piac weboldalán közzétett tájékoztatóra mutató hiperlinket. A közzétett listát naprakész állapotban kell tartani és minden elemét legalább 12 hónapig fent kell hagyni a weboldalon.«

(4) A 16. cikk a következő ▌ bekezdéssel egészül ki: "

»3. A következetes végrehajtásnak és az e cikkben megállapított követelmények pontosításának biztosítása és a pénzügyi piacokon végbement technikai fejlemények figyelembevétele érdekében az ESMA szabályozási standardok tervezetét dolgozza ki azon helyzetek pontosítására, amelyekben a tájékoztatóban foglalt információval kapcsolatos lényegi hiba, tárgyi tévedés vagy pontatlanság a tájékoztató kiegészítésének a közzétételét teszi szükségessé, és az ESMA az említett szabályozási standardok tervezetét 2014. január 1-jéig benyújtja a Bizottsághoz.

Az első albekezdésben említett szabályozási standardok tervezetének elfogadási hatáskörét a(z) .../2010/EU [ESMA] rendelet 7.–7d. cikkeiben megállapított eljárással összhangban a Bizottságra ruházzák.».

(5) A 17. cikk a következőképpen módosul:

A (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

»1. »(1) A 23. cikk sérelme nélkül, ha nyilvános ajánlattétel vagy szabályozott piacra történő bevezetés egy vagy több tagállamban vagy a székhely szerinti tagállamon kívüli tagállamban történik, a székhely szerinti tagállam által jóváhagyott tájékoztató és annak minden kiegészítő jegyzéke bármely számú fogadó tagállamban történő nyilvános kibocsátásra vagy szabályozott piacra történő bevezetésre érvényes, feltéve hogy az ESMA és valamennyi fogadó tagállam illetékes hatóságának értesítésére a 18. cikknek megfelelően sor került. A fogadó tagállamok illetékes hatóságai nem hagyhatnak jóvá tájékoztatókat, vagy ehhez kapcsolódóan nem folytathatnak le közigazgatási eljárásokat.«;

b) A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

'2. Amennyiben a tájékoztató jóváhagyása után a 16. cikkben említett lényeges új tényezőkre, tárgyi tévedésekre vagy pontatlanságokra derül fény, a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága előírja a 13. cikk (1) bekezdésével összhangban jóváhagyandó kiegészítő jegyzék közzétételét. Az ESMA és a fogadó tagállam illetékes hatósága tájékoztathatja a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságát az új információk szükségességéről.

(6) Az 18. cikk a következő ▌ bekezdésekkel egészül ki: "

»3. A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága a tájékoztató jóváhagyási igazolásának a fogadó tagállam illetékes hatósága részére való megküldésével egyidejűleg az ESMA-t is értesíti arról.

Az ESMA és a fogadó tagállam illetékes hatósága saját weboldalaikon közzéteszik azon tájékoztatók (és adott esetben kiegészítéseik) jóváhagyási igazolásainak a listáját, amelyekről e cikkel összhangban értesítést küldtek, beleértve adott esetben a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága, a kibocsátó vagy a szabályozott piac weboldalán közzétett ezen tájékoztatókra mutató hiperlinket. A közzétett listát naprakész állapotban kell tartani és minden elemét legalább 12 hónapig fent kell hagyni a weboldalakon.

4. Ezen irányelv egységes alkalmazásának biztosítása érdekében, valamint a pénzügyi piacokon végbement technikai fejlemények figyelembevétele érdekében az ESMA végrehajtási standardok tervezetét dolgozhatja ki a jóváhagyási igazolások, a tájékoztató egy példányának, az összefoglaló fordításának és a tájékoztató kiegészítéseinek a megküldéséhez felhasználandó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások megállapítása céljából.

Az első albekezdésben említett végrehajtási technikai standardok tervezetének elfogadási hatáskörét a(z) .../2010/EU [ESMA] rendelet 7e. cikkével összhangban a Bizottságra ruházzák.».

(7) A 21. cikk a következőképpen módosul:

A cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

(1a) E rendelet alkalmazásában az illetékes hatóságok a …/2010/EU [ESMA] rendeletnek megfelelően együttműködnek az ESMA-val.

(1b) Az illetékes hatóságok a(z) …/2010./EU [ESMA] rendelet 20. cikkének megfelelően haladéktalanul az ESMA rendelkezésére bocsátják a feladatainak elvégzéséhez szükséges valamennyi információt.

A ▌ (2) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"
A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, az ESMA-t és a többi tagállam illetékes hatóságait a hatáskörök átruházása tekintetében megkötött megállapodásaikról, beleértve az ilyen átruházást szabályozó pontos feltételeket is."

c) A (4) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:"

A Hatóság részt vehet a d) pontban említett, két vagy több illetékes hatóság által közösen végzett helyszíni vizsgálatokban

(8) A 22. cikk a következőképpen módosul:

a) A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

3. Az (1) bekezdés nem gátolja az illetékes hatóságok között a bizalmas információk cseréjét vagy a bizalmas információknak az ESMA vagy az Európai Rendszerkockázati Testület felé továbbítását, a(z) …/2010/EU [ESMA] és a(z) …/2010/EU [ESRB] rendeletekben meghatározott, vállalkozásra jellemző különleges információkkal kapcsolatos korlátokra és harmadik országokra gyakorolt hatásokra is figyelemmel. Az illetékes hatóságok és az ESMA vagy az Európai Rendszerkockázati Testület között kicserélt információkra a szakmai titoktartás kötelezettsége terjed ki, és ennek a hatálya alá tartoznak az illetékes hatóságok által jelenleg vagy korábban foglalkoztatott, az adott információkat átvevő személyek.

b) A cikk a következő ▌ bekezdéssel egészül ki: "

»4. Az e cikk következetes harmonizálásának biztosítása és a pénzügyi piacokon végbement technikai fejlemények figyelembevétele érdekében az ESMA szabályozási technikai standardok tervezetét dolgozza ki a (2) bekezdésben előírt információk pontosítása érdekében.

(8a) A 23. cikk helyébe a következő szöveg lép:

'23. cikk

Óvintézkedések

1. Ha a fogadó tagállam illetékes hatósága megállapítja, hogy a kibocsátó vagy a nyilvános ajánlattételért felelős pénzügyi intézmények szabálytalanságokat követtek el, illetve hogy a kibocsátó az értékpapírok szabályozott piacra történő bevezetésével kötelezettségszegést követett el, akkor e megállapításait megküldi a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának és az ESMA-nak.

2. Ha a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai által meghozott intézkedések ellenére, vagy mert az ilyen intézkedések nem bizonyultak megfelelőnek, a kibocsátó vagy a nyilvános ajánlattételért felelős pénzügyi intézmény továbbra is megsérti a vonatkozó törvényi vagy szabályozási rendelkezéseket, a fogadó tagállam illetékes hatósága a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának és az ESMA-nak a tájékoztatását követően meghoz minden megfelelő intézkedést a befektetők védelmében, és erről a legkorábban adódó alkalommal tájékoztatja a Bizottságot és az ESMA-t.

6. cikk

A 2004/39/EK irányelv módosításai

A 2004/39/EK irányelv az alábbiak szerint módosul:

(-1) A 2. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

3. A pénzügyi piacok fejlődésének figyelembevétele és ezen irányelv egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság a 64., a 64a. és a 64b. cikknek megfelelően, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározhatja a c), i) és k) pont szerinti kivételek tekintetében azokat a kritériumokat, amelyek alapján valamely tevékenységet csoportszinten a főtevékenységhez képest kiegészítőnek kell tekinteni, valamint annak meghatározását, hogy valamely tevékenység végzése eseti jelleggel történik.

(-1a) A 4. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

'2. A pénzpiacokon bekövetkező technikai változások figyelembevétele és ezen irányelv egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság – a 64.,a 64a. és a 64b. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló aktusok révén – intézkedéseket fogad el az (1) bekezdésben megállapított fogalommeghatározások egyértelművé tételére vonatkozóan.

(1) A 5. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

»3. A tagállamok ▌ valamennyi befektetési vállalkozást nyilvántartanak. A nyilvántartás nyilvánosan hozzáférhető, és információkat tartalmaz azon szolgáltatásokról vagy tevékenységekről, amelyekre a befektetési vállalkozás engedéllyel rendelkezik. A jegyzéket rendszeresen frissíteni kell. Minden engedély kiadásáról értesíteni kell az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóságot (ESMA).

Az ESMA jegyzéket készít az Unióban működő összes befektetési vállalkozásról. A jegyzék információkat tartalmaz azon szolgáltatásokról vagy tevékenységekről, amelyekre a befektetési vállalkozás engedéllyel rendelkezik, és a jegyzéket rendszeresen frissíteni kell. Az ESMA e jegyzéket saját honlapján közzéteszi és naprakész állapotban tartja.

Amennyiben egy illetékes hatóság a 8. cikk b)–d) pontjával összhangban visszavont egy engedélyt, a visszavonást a jegyzéken öt éven át közzéteszik.».

(2) A 7. cikk a következő ▌ bekezdéssel egészül ki:"

4. »A ▌ 9. cikk (2)–(4) bekezdése, a 10. cikk (1) és–(2) bekezdése és a 12. cikk következetes harmonizálása érdekében az ESMA szabályozási standardok tervezetét dolgozhatja ki az alábbi célokból:

	a)	a 7. cikk (2) bekezdése értelmében az illetékes hatóságok számára nyújtandó információk pontos meghatározása, az üzleti tervet is ideértve;
	b)	a befektetési vállalkozások irányítására vonatkozó, a 9. cikk (4) bekezdése szerinti követelmények, valamint a 9. cikk (2) bekezdésében előírt értesítés céljára szolgáló információk pontos meghatározására;
	c)	a befolyásoló részesedéseket birtokló részvényesekre és tagokra vonatkozó követelmények, valamint azon tényezők pontos meghatározása, amelyek megakadályozhatják az illetékes hatóságot a 10. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt felügyeleti feladatainak hatékony teljesítésében.

A Hatóság az a) és b) pontokban említett szabályozási standardok tervezeteit 2014. január 1-jéig benyújtja a Bizottsághoz.

Az a), b) és c) pontban említett szabályozási standardok tervezetének elfogadási hatáskörét a …/2010/EU rendelet 7.–7d. cikkével összhangban a Bizottságra ruházzák.

A 7. cikk (2) bekezdésére és a 9. cikk (2) bekezdésére vonatkozó egységes alkalmazási feltételek biztosítása érdekében az ESMA végrehajtási technikai standardok tervezetét dolgozhatja ki a nevezett cikkekben előírt információ nyújtására vagy az értesítésre szolgáló egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

A Hatóság az első albekezdésben említett szabályozási technikai standardok tervezetét 2014. január 1-jéig benyújtja a Bizottsághoz.

A negyedik albekezdésben említett végrehajtási technikai standardok tervezetének elfogadási hatáskörét a …/2010/EU rendelet 7e. cikkével összhangban a Bizottságra ruházzák».

(2a) A 8. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

'Minden engedély kiadásáról értesíteni kell az ESMA-t.

(3) A 10a. cikk a következő ▌ bekezdéssel egészül ki:"

8. Az ezen cikk következetes harmonizálása érdekében az ESMA szabályozási standardok tervezetét dolgozza ki a (4) bekezdésben említett, a részesedést szerezni kívánók által benyújtandó információk kimerítő jegyzékének megállapítása tekintetében, a 10a. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül.

A Hatóság az említett szabályozási technikai standardok tervezetét 2014. január 1-jéig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozási standardok tervezetének a(z) …/2010/EU rendelet 7.–7d. cikkének megfelelő elfogadására.

A 10., 10a. és 10b.. cikkekre vonatkozó egységes alkalmazási feltételek biztosítása érdekében az ESMA végrehajtási technikai strandardok tervezetét dolgozza ki a nevezett cikkekben előírt információ nyújtására vagy az értesítésre szolgáló egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából, a 10. cikk (4) bekezdése értelmében az érintett illetékes hatóságok között szükséges konzultációs folyamat módozatai tekintetében .

A Hatóság az említett technikai standardok tervezetét 2014. január 1-jéig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap a harmadik albekezdésben említett végrehajtási technikai standardoknak a(z) .../2010/EU [ESMA] rendelet 7e. cikke szerinti elfogadására.

(3a) A 10b. cikk (1) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

A pénzpiacokon bekövetkező technikai változások figyelembevétele és ezen irányelv egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság a 64., a 64a. és a 64b. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló aktusok révén intézkedéseket fogad el az e bekezdés első albekezdésében megállapított kritériumok kiigazítására vonatkozóan.

(3b) A 13. cikk (10) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

A pénzügyi piacok technikai fejlődésének figyelembevétele és ezen irányelv és egységes alkalmazásánakbiztosítása érdekében a Bizottság a 64., a 64a. és a 64b. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló aktusok révén elfogadja azon végrehajtási intézkedéseket, amelyek részletesen meghatározzák a különféle befektetési szolgáltatásokat és/vagy tevékenységeket, illetve kiegészítő szolgáltatásokat vagy ezek kombinációját végző befektetési vállalkozásokkal szemben megállapítandó konkrét szervezeti követelményeket.

(3c) A 15. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

1. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot és az ESMA-t minden általános nehézségről, amellyel befektetési vállalkozásaik valamely harmadik országban szembesülnek letelepedésük, befektetési szolgáltatásaik nyújtása és/vagy befektetési tevékenységeik végzése során.

b) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

'2. Ha az (1) bekezdés alapján számára benyújtott információ alapján a Bizottság úgy véli, hogy valamely harmadik ország nem biztosítja az uniós befektetési vállalkozások számára a hatékony piaci hozzáférést hasonlóan ahhoz, mint amit az Unió biztosít az adott harmadik ország befektetési vállalkozásainak, a Bizottság az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság által kiadott útmutatást figyelembe véve javaslatot terjeszthet a Tanács elé megfelelő felhatalmazást kérve tárgyalások folytatására az uniós befektetési vállalkozások számára hasonló versenylehetőségek megszerzése érdekében. A Tanács minősített többséggel jár el.

Az EUMSz 217. cikkével összhangban az Európai Parlamentet haladéktalanul és maradéktalanul tájékoztatni kell az eljárás minden szakaszáról.

Az e cikkben említett feladatok végrehajtása céljából a Hatóság segítséget nyújt a Bizottság számára.

(3d) A 16. cikk (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:"

Az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság útmutatást dolgozhat ki az ebben a cikkben említett figyelemmel kísérés módszereire vonatkozóan.

(3e) A 18. cikk (3) bekezdésében az első albekezdés bevezető része helyébe a következő szöveg lép:"

3. A pénzpiacokon bekövetkező technikai változások figyelembevétele, valamint az (1) és (2) bekezdés következetes harmonizációja és egységes alkalmazása érdekében a Bizottság a 64., 64a. és 64b. cikkel összhangban, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén:

(3f) A 19. cikk (6) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

'– a fenti szolgáltatások valamely szabályozott piacra vagy ezzel egyenértékű harmadik országbeli piacra bevezetett részvényekhez, pénzpiaci eszközökhöz, kötvényekhez vagy az értékpapírosított adósság más formáihoz (kivéve a származtatott eszközökben foglalt kötvényeket vagy értékpapírosított adósságot), az ÁÉKBV-khez és más, nem összetett pénzügyi eszközökhöz kötődnek. A harmadik országbeli piac akkor tekinthető a szabályozott piaccal egyenértékűnek, ha az a III. cím alatt megállapított követelményekkel egyenértékű követelményeknek felel meg. A Bizottság és az ESMA közzéteszi azon piacok listáját, amelyeket egyenértékűnek kell tekinteni. Ezt a listát rendszeres időközönként frissítik. Az ESMA segítséget nyújt a Bizottságnak a harmadik országbeli piacok ilyen értékeléséhez.».

(3g) A 19. cikk (10) bekezdésében az első albekezdés bevezető része helyébe a következő szöveg lép:"

10. A Bizottság a 64., a 64a. és a 64b. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló aktusok révén a befektetők szükséges védelme és az (1)–(8) bekezdés egységes alkalmazásának biztosítása érdekében végrehajtási intézkedéseket fogad el annak biztosítására, hogy a befektetési vállalkozások megfeleljenek az ott megállapított elveknek, amikor ügyfeleiknek befektetési vagy kiegészítő szolgáltatásokat nyújtanak. Ezen intézkedéseknek figyelembe kell venniük:

(3h) A 21. cikk (6) bekezdésében az első albekezdés bevezető része helyébe a következő szöveg lép:"

6. A befektetők szükséges védelme, a piacok tisztességes és rendezett működése, valamint az (1), (3) és (4) bekezdés egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság a 64., 64a. és 64b. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló aktusok révén intézkedéseket fogad el a következőkről:

(3i) A 22. cikk (3) bekezdésében az első albekezdés bevezető része helyébe a következő szöveg lép:"

'3. Annak biztosítása érdekében, hogy a befektetővédelmi intézkedések, illetve a piacok tisztességes és rendezett működéséhez szükséges intézkedések figyelembe vegyék a pénzügyi piacok technikai fejlődését, és az (1) és (2) bekezdés egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság – a 64.,a 64a. és a 64b. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló aktusok révén – intézkedéseket fogad el, amelyek meghatározzák a következőket:

(3j) A 23. cikk (3) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

(3) Nyilvános jegyzéket kell létrehozniuk azon tagállamoknak, amelyek úgy döntenek, hogy engedélyezik a befektetési vállalkozások számára meghatalmazottak kinevezését. A meghatalmazottakat abban a tagállamban kell a nyilvános jegyzékbe bejegyezni, ahol letelepedtek. Az ESMA saját weboldalán közzéteszi az e cikk értelmében a befektetési vállalkozások számára meghatalmazottak kinevezését engedélyező tagállamok által létrehozott nyilvános jegyzékekre mutató hivatkozásokat/linkeket.

(3k) A 24. cikk (5) bekezdésében az első albekezdés bevezető része helyébe a következő szöveg lép:"

(5) A változó piaci gyakorlatra figyelemmel a (2), (3) és (4) bekezdés következetes harmonizációja és egységes alkalmazása, valamint az egységes piac hatékony működésének elősegítése érdekében a Bizottság – a 64., 64a. és 64b. cikkel összhangban – felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározza az alábbiakat:

(3l) A 25. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

(1) A …/2010/EU [ESMA] rendelet 16. cikkének megfelelően az ESMA által koordinált tagállamok a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés) szóló, 2003. január 28-i 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek érvényesítésére vonatkozó felelősség megosztásának sérelme nélkül biztosítják, hogy megfelelő intézkedésekkel tegyék lehetővé azt, hogy az illetékes hatóság figyelemmel kísérhesse a befektetési vállalkozások tevékenységét annak biztosítására, hogy becsületesen, tisztességesen, hivatásszerűen és a piac integritását elősegítő módon járjanak el.

A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

(2) A tagállamok előírják a befektetési vállalkozásoknak, hogy legalább öt éven át őrizzék meg az illetékes hatóság számára a pénzügyi eszközökkel folytatott valamennyi ügyletükre vonatkozó lényeges adatokat, függetlenül attól, hogy saját számlára vagy ügyfél nevében kereskedtek-e. Az ügyfelek nevében végzett ügyletek esetén a nyilvántartásoknak tartalmazniuk kell az ügyfél kilétére vonatkozó összes információt és adatot, valamint a pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 1991. június 10-i 91/308/EGK tanácsi irányelv alapján előírt információkat.

A(z) …/2010/EU rendelet 20. cikkében lefektetett eljárásnak és feltételeknek megfelelően az ESMA hozzáférést kérhet ezekhez az információkhoz.

A (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

(7) Annak biztosítása érdekében, hogy a piac integritásának védelmére irányuló intézkedéseket a pénzügyi piacok technikai fejlődésének figyelembevétele alapján módosítsák, valamint az (1)–(5) bekezdés következetes harmonizációja és egységes alkalmazása érdekében a Bizottság – a 64., a 64a. és a 64b. cikkel összhangban, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározhatja a pénzügyi ügyletek bejelentésének módszereit és szabályait, az ilyen jelentések formáját és tartalmát, valamint a (3) bekezdés szerinti releváns piac meghatározásának szempontjait.

(3m) A 27. cikk a következőképpen módosul:

a) A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

(2) A likviditás szempontjából leginkább érintett, a 25. cikkben meghatározott piac illetékes hatósága minden egyes részvény esetében legalább évente meghatározza azt a részvényosztályt, amelybe az tartozik, az adott piacon az adott részvényre vonatkozóan végrehajtott megbízások számtani átlagértéke alapján. Ezt az információt közzé kell tenni az összes piaci résztvevő számára és továbbítani kell az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóságnak. Az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság az információt honlapján közzéteszi.

b) A (7) bekezdés első albekezdésének bevezető része helyébe a következő szöveg lép:"

(7) Az (1)–(6) bekezdés olyan módon történő egységes alkalmazásának biztosítására, amely támogatja a részvények hatékony értékelését, és maximalizálja a befektetési vállalkozások azon lehetőségét, hogy ügyfeleik számára a legjobb üzletet érjék el, a Bizottság a 64., a 64a. és a 64b. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló aktusok révén intézkedéseket fogadhat el, amelyek:

(3n) A 28. cikk (3) bekezdésében az első albekezdés bevezető része helyébe a következő szöveg lép:"

(3) A pénzpiacokon bekövetkező technikai változások figyelembe vétele és az (1) bekezdés egységes alkalmazása érdekében a Bizottság – a 64., a 64a. és a 64b. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló aktusok révén – intézkedéseket fogad el, amelyek:

(3o) A 29. cikk (3) bekezdésében az első albekezdés bevezető része helyébe a következő szöveg lép:"

(3) Az (1) és a (2) bekezdés egységes alkalmazása érdekében a Bizottság – a 64., a 64a. és a 64b. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló aktusok révén – intézkedéseket fogad el a következők tekintetében:

(3p) A 30. cikk (3) bekezdésében az első albekezdés bevezető része helyébe a következő szöveg lép:"

(3) A pénzpiacok hatékony és rendezett működésének biztosítása és az (1) és (2) bekezdés egységes alkalmazása érdekében a Bizottság – a 64., a 64a. és a 64b. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló aktusok révén – intézkedéseket fogad el a következők tekintetében:

(4) A ▌ 31. cikk a következőképpen módosul:

a) A (2) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

Azon esetekben, amikor a befektetési vállalkozás meghatalmazottakat szándékozik alkalmazni, a befektetési vállalkozás székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága a fogadó tagállam illetékes hatóságának kérésére ésszerű időn belül tájékoztatást ad azon meghatalmazottak kilétéről, akiket a befektetési vállalkozás abban a tagállamban alkalmazni szándékozik. A fogadó tagállam az ilyen információkat nyilvánosságra hozhatja. A(z) …/2010/EU rendelet 20. cikkében lefektetett eljárásnak és feltételeknek megfelelően az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság hozzáférést kérhet ezekhez az információkhoz.»

b) A cikk a következő (7) bekezdéssel egészül ki:"

(7) E cikk következetes harmonizációja érdekében az ESMA szabályozási standardok tervezetét dolgozhatjaja ki a (2), (4) ▌ és (6) bekezdés értelmében rendelkezésre bocsátandó információk meghatározása céljából.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozási standardok tervezetének …/2010/EU [ESMA] rendelet 7.–7d. cikkének megfelelő elfogadására.

E cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az ESMA végrehajtási technikai standardok tervezetét dolgozhatja ki egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából az információk (3), (4) és (6) bekezdéssel összhangban történő továbbításához.

A Bizottság hatáskört kap a harmadik albekezdésben említett végrehajtási technikai standardok tervezetének a(z) .../2010/EU rendelet 7e. cikke szerinti elfogadására.

(5) A 32. cikk a következő ▌ bekezdéssel egészül ki:"

(10) E cikk következetes harmonizációja ▌ érdekében az ESMA szabályozási standardok tervezetét dolgozhatja ki a (2), (4) és (9) bekezdés értelmében rendelkezésre bocsátandó információk meghatározása céljából.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozási standardok tervezete …/2010/EU rendelet 7.–7d. cikkének megfelelő elfogadására.

E cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az ESMA végrehajtási technikai standardok tervezetét dolgozhatja ki egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából az információk (3) és (9) bekezdéssel összhangban történő továbbításához.

A Bizottság hatáskört kap a harmadik albekezdésben említett végrehajtási technikai standardok tervezetének a(z) .../2010/EU rendelet 7e. cikke szerinti elfogadására.

(5a) A 36. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

(5a) Az ESMA bármely engedély visszavonásáról értesítést kap.

(5b) A 39. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

(1a) A pénzügyi piacok fejlődésének figyelembevétele, valamint e cikk következetes harmonizációja és egységes alkalmazása érdekében az ESMA végrehajtási technikai standardok tervezetét dolgozza ki a d) pont alkalmazási feltételeinek meghatározása céljából. A Hatóság az említett technikai standardok tervezetét 2014. január 1-jéig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap a harmadik albekezdésben említett végrehajtási technikai standardok tervezetének a(z) .../2010/EU rendelet 7e. cikke szerinti elfogadására.

(5c) A 40. cikk (6) bekezdésében az első albekezdés bevezető része helyébe a következő szöveg lép:"

6. Az (1)–(5) bekezdés következetes harmonizációja, valamint egységes alkalmazása érdekében a Bizottság a 64., a 64a. és a 64b. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló aktusok révén:

(5d) A 41. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

(2) Az az illetékes hatóság, amely valamely pénzügyi eszköz kereskedelmének felfüggesztését vagy kereskedésből való törlését követeli egy vagy több szabályozott piacon, határozatát azonnal közzéteszi, és tájékoztatja az Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóságot és a többi tagállam illetékes hatóságát. A többi tagállam illetékes hatóságának is kérnie kell az ilyen pénzügyi eszköz kereskedésének felfüggesztését vagy kereskedésből való törlését a felügyeletük alatt működő szabályozott piacokon és MTF-eken, kivéve, ha ez jelentős kárt okozna a befektetők érdekeinek vagy a belső piac rendezett működésében.

(5e) A 42. cikk a következőképpen módosul:

A (6) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

A szabályozott piac tájékoztatja a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát arról a tagállamról, amelyben ilyen mechanizmusokat szándékozik fenntartani. A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága egy hónapon belül továbbítja ezt az információt azon tagállamnak, amelyben a szabályozott piac ilyen mechanizmusokat szándékozik biztosítani. A(z) …/2010/EU rendelet 20. cikkében lefektetett eljárásnak és feltételeknek megfelelően az ESMA hozzáférést kérhet ezekhez az információkhoz.

A cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

(7a) A pénzügyi piacok fejlődésének figyelembevétele, valamint e cikk következetes harmonizációja és egységes alkalmazása érdekében az ESMA végrehajtási technikai standardok tervezetét dolgozza ki az (1) bekezdés alkalmazási feltételeinek meghatározása céljából. A Hatóság az említett végrehajtási technikai standardok tervezetét 2014. január 1-jéig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap a harmadik albekezdésben említett végrehajtási technikai standardok tervezetének a(z) .../2010/EU rendelet 7e. cikke szerinti elfogadására.

(5f) A 44. cikk (3) bekezdésében az első albekezdés bevezető része helyébe a következő szöveg lép:"

(3) A pénzpiacokon bekövetkező változások figyelembevétele, valamint az (1) és (2) bekezdés következetes harmonizációja és egységes alkalmazása érdekében a Bizottság – a 64., 64a. és 64b. cikkel összhangban, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén – intézkedéseket fogad el a következők tekintetében:

(5g) A 45. cikk (3) bekezdésében az első albekezdés bevezető része helyébe a következő szöveg lép:"

(3) A pénzpiacok hatékony és rendezett működésének biztosítása és a pénzpiacokon bekövetkező változások figyelembevétele, valamint e cikk következetes harmonizációja és egységes alkalmazása érdekében a Bizottság – a 64., a 64a. és a 64b. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló aktusok révén – intézkedéseket fogad el a következők tekintetében:

(6) A 47. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

47. cikk

A szabályozott piacok jegyzéke

Minden tagállam létrehozza azon szabályozott piacok jegyzékét, amelyek vonatkozásában ez a tagállam a székhely szerinti tagállam, és továbbítja a jegyzéket a többi tagállamnak és az ESMA-nak. Hasonlóképpen tájékoztatást kell adni a jegyzékben bekövetkező valamennyi változásról. Az ESMA saját honlapján közzéteszi és naprakész állapotban tartja a szabályozott piacok összesített jegyzékét.

(7) A 48. cikk a következőképpen módosul:

	a)	Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:" (1) Minden egyes tagállam kijelöli azokat az illetékes hatóságokat, amelyek feladata az ezen irányelvben előírt feladatok elvégzése. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, az ESMA-t és a többi tagállam illetékes hatóságát az egyes feladatok végrehajtásáért felelős illetékes hatóságokról, illetve az ilyen feladatok esetleges megosztásáról."
	b)	A (2) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:" A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, az ESMA-t és a többi tagállam illetékes hatóságait minden, a hatáskörök átruházására vonatkozó esetlegesen általuk megkötött megállapodásról, beleértve az ilyen átruházást szabályozó pontos feltételeket is."
	c)	A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:" (3) Az ESMA saját honlapján közzéteszi és naprakész állapotban tartja az (1) és (2) bekezdésben említett illetékes hatóságok jegyzékét."

(7a) A 51. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:"

A tagállamok évente összevont tájékoztatást adnak az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóságnak az (1) és (2) bekezdés szerint megállapított valamennyi közigazgatási intézkedésről, illetve szankcióról.

Az illetékes hatóság az előző albekezdésnek megfelelően a nyilvánosságra hozott szankciókról a nyilvánosságra hozatallal egy időben jelentést nyújt az ESMA-nak. Amennyiben a közzétett szankciók egy, az ezen irányelvnek megfelelően engedélyezett befektetési vállalkozásra vonatkoznak, az ESMA az ezen irányelv 5. cikkének (3) bekezdése szerint létrejött befektetési vállalkozás nyilvántartásában hivatkozást tüntet fel a közzétett szankcióra.

(8) Az 53. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

(3) Az illetékes hatóságok értesítik az ESMA-t azokról az (1) bekezdésben említett panasztételi és jogorvoslati eljárásokról, amelyek joghatóságuk alatt rendelkezésre állnak.

Az ESMA saját honlapján közzéteszi és naprakész állapotban tartja a bíróságon kívüli mechanizmusok összesített jegyzékét.

(8a) A II. fejezet címe helyébe az alábbi cím lép:"

Együttműködés a különböző tagállamok illetékes hatóságai és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság között

(8b) Az 56. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép: "

Az együttműködés és különösen az információcsere elősegítése és felgyorsítása érdekében a tagállamok ezen irányelv céljaira egyetlen illetékes hatóságot jelölnek ki kapcsolattartó pontként. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, az ESMA-t és a többi tagállamot azon hatóságok nevéről, amelyeket kijelöltek az információváltásra irányuló kérelmek fogadására, illetve az e bekezdés szerinti együttműködésre. Az ESMA saját honlapján közzéteszi és naprakész állapotban tartja ezen hatóságok jegyzékét.»

(8c) Az 56. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

Amennyiben az illetékes hatóság jó okkal gyanítja, hogy a felügyelete alá nem tartozó szervezetek egy másik tagállam területén ezen irányelv rendelkezéseivel ellentétesen járnak vagy jártak el, erről a másik tagállam illetékes hatóságát és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeletet a lehető legrészletesebben tájékoztatja. Ez utóbbi hatóság hozza meg a szükséges intézkedést. Tájékoztatja az őt értesítő illetékes hatóságot és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóságot az intézkedés eredményéről, valamint a lehetséges mértékben a lényeges közbenső fejleményekről. Ez a bekezdés nem sértheti az információt továbbító illetékes hatóság hatásköreit.

(8d) Az 56. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

(5) Az (1) és (2) bekezdés egységes alkalmazása érdekében a Bizottság – a 64., 64a. és 64b. cikkel összhangban, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén – megállapítja az illetékes hatóságok együttműködésének módozatait és azon ismérveket, amelyek alapján a szabályozott piacnak a fogadó tagállamban végrehajtott műveletei lényeges fontosságúnak tekinthetők az ilyen fogadó tagállamban az értékpapírpiacok működése, illetve a befektetők védelme szempontjából.

(9) Az 56. cikk a következő (6) bekezdéssel egészül ki:"

(6) E cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az ESMA végrehajtási technikai standardok tervezetét dolgozhatja ki egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából a (2) bekezdésében említett együttműködési mechanizmusokhoz.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett végrehajtási technikai standardok tervezetének a(z) .../2010/EU [ESMA] rendelet 7e. cikke szerinti elfogadására.

(10) Az 57. cikk a következőképpen módosul:

a) A meglévő szöveg (1) bekezdésként él tovább.

	aa)	A cikk a következő bekezdéssel egészül ki:" (1a) A felügyeleti gyakorlatok konvergenciája érdekében a Hatóság részt vehet a felügyeleti kollégiumok tevékenységeiben, ideértve a két vagy három illetékes hatóság által a(z) …/2010/EU [ESMA] európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikkével összhangban közösen végzett helyszíni vizsgálatokban."
	b)	A cikk a következő (2) bekezdéssel egészül ki:" (2) Az (1) bekezdés következetes harmonizációja érdekében az ESMA szabályozási standardok tervezetét dolgozhatja ki az illetékes hatóságok felügyeleti tevékenységekben, helyszíni ellenőrzésekben és vizsgálatokban való együttműködése során egymás között kicserélendő információk meghatározása céljából. A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozási standardok tervezetének …/2010/EU [ESMA] rendelet 7.–7d. cikkének megfelelő elfogadására. Az (1) bekezdés egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az ESMA végrehajtási technikai standardok tervezetét dolgozhatja ki egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából az illetékes hatóságok felügyeleti tevékenységekben, helyszíni ellenőrzésekben és vizsgálatokban való együttműködéséhez. A Bizottság hatáskört kap a harmadik albekezdésben említett végrehajtási technikai standardok tervezetének a(z) .../2010/EU rendelet 7e. cikke szerinti elfogadására."

(11) Az 58. cikk a következőképpen módosul:

a) A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

(4) Az (1) és (2) bekezdés egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az ESMA végrehajtási technikai standardok tervezetét dolgozhatja ki az információcsere során használandó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

A Bizottság hatáskört kap az eső albekezdésben említett végrehajtási technikai standardok tervezetének a(z) .../2010/EU rendelet 7e. cikke szerinti elfogadására.

Az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"
(5) »Az 54., 58. és 63. cikk rendelkezései nem akadályozzák az illetékes hatóságot abban, hogy a feladatai ellátásához szükséges bizalmas információkat továbbítsa az ESMA-nak, a(z) …/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Európai Rendszerkockázati Testületnek, a központi bankoknak, a Központi Bankok Európai Rendszerének és az Európai Központi Banknak, mint monetáris hatóságoknak, illetve adott esetben más, a fizetési és elszámolási rendszerek felügyeletéért felelős állami hatóságoknak; hasonlóképpen az ilyen hatóságok vagy testületek nem akadályozhatók meg abban, hogy az illetékes hatóságoknak az ezen irányelvben előírt feladataik ellátásához szükséges információkat átadják.«"

(11a) Az 59. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

»(2) Az ilyen elutasítás esetén az illetékes hatóság megfelelően értesíti az együttműködést kérő illetékes hatóságot és az ESMA-t a lehető legrészletesebb információk nyújtásával.

(12) A 60. cikk a következő ▌ bekezdéssel egészül ki:"

(4) Az (1) és (2) bekezdés egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az ESMA végrehajtási technikai standardok tervezetét dolgozhatja ki az engedély megadása előtt más illetékes hatóságokkal folytatott konzultáció során használandó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett végrehajtási technikai standardok tervezetének a(z) .../2010/EU [ESMA] rendelet 7e. cikke szerinti elfogadására.

(13) A 62. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdés második albekezdésének harmadik mondata helyébe a következő szöveg lép:"

Az ilyen intézkedésekről a Bizottságot és az ESMA-t késedelem nélkül tájékoztatni kell.

	b)	A (2) bekezdés harmadik albekezdésének második mondata helyébe a következő szöveg lép:" Az ilyen intézkedésekről a Bizottságot és az ESMA-t késedelem nélkül tájékoztatni kell."
	c)	A (3) bekezdés második albekezdésének második mondata helyébe a következő szöveg lép:" Az ilyen intézkedésekről a Bizottságot és az ESMA-t késedelem nélkül tájékoztatni kell."

(13a) Az irányelv a következő cikkel egészül ki:"

62a. cikk

(1) E rendelet alkalmazásában az illetékes hatóságok a …/2010/EU [ESMA] rendeletnek megfelelően együttműködnek az ESMA-val.

(2) Az illetékes hatóságok a …/2010/EU rendelet 20. cikkének megfelelően haladéktalanul megadják az ESMA-nak az e rendeletből és a …/2010/EU [ESMA] rendeletből fakadó feleadatai ellátásához szükséges valamennyi információt.

(14) A 63. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

(1) A tagállamok és – a(z) …/../EU [ESMA] rendelet 18. cikkének megfelelően – az ESMA csak akkor köthetnek harmadik országok illetékes hatóságaival információk kicserélését előíró együttműködési megállapodásokat, ha az átadott információkra az 54. cikkben előírt szakmai titoktartási garanciákkal legalább egyenértékű garanciák vonatkoznak. Ilyen információcserére kizárólag az említett illetékes hatóságok feladatainak ellátása céljából kerülhet sor.

A tagállamok és az ESMA a 95/46/EK irányelv IV. fejezetének megfelelően továbbíthatnak személyes adatokat harmadik országba.

A tagállamok és az ESMA olyan harmadik országbeli hatóságokkal, testületekkel és természetes, illetve jogi személyekkel is köthetnek információcserét előíró együttműködési megállapodásokat, akik/amelyek legalább az alábbiak egyikéért felelősek:
	a)	a hitelintézetek, más pénzügyi szervezetek, biztosítóintézetek felügyeletéért, illetve a pénzügyi piacok felügyeletéért;
	b)	befektetési vállalkozások felszámolásáért és csődeljárásáért és más hasonló eljárásokért;
	c)	felügyeleti feladataik ellátása során befektetési vállalkozások és más pénzügyi intézmények, hitelintézetek és biztosítóintézetek beszámolóinak törvényben előírt könyvvizsgálatáért, vagy amelyek feladataik ellátása során kártalanítási rendszereket igazgatnak;
	d)	befektetési vállalkozások felszámolásában és csődeljárásában, illetve más hasonló eljárásokban érintett szervezetek felügyeletéért;
	e)	biztosítóintézetek, hitelintézetek, befektetési vállalkozások és más pénzügyi intézmények beszámolóinak törvény által előírt könyvvizsgálatával megbízott személyek felügyeletéért.

A harmadik albekezdésben említett együttműködési megállapodások kizárólag abban az esetben köthetők meg, ha az átadott információk legalább az 54. cikkben előírt szakmai titoktartási garanciákkal egyenértékű garanciák hatálya alá tartoznak. Ilyen információcserére kizárólag az említett hatóságok, szervek, természetes vagy jogi személyek feladatainak ellátása céljából kerül sor.

(14a) A 64. cikk a következőképpen módosul:

a) A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

(2) A 2. cikkben, a 4. cikkben, a 10b. cikk (1) bekezdésében, a 13. cikk (10) bekezdésében, a 18., 19., 21., 22., 24., 25., 27., 28., 29., 30., 40., 44., 45. cikkben és az 56. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskört az ezen irányelv hatálybalépését követő négy évre a Bizottságra ruházzák. A Bizottság a négyéves időszak lejártát megelőzően legalább 6 hónappal jelentést készít az átruházott hatáskörökről. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács a 64c. cikk szerint nem vonja vissza a felhatalmazást, akkor az a korábbinak megfelelő időtartamra automatikusan meghosszabbodik.

	b)	A cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:" (-2a) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadását követően azokról egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot. (-2b) A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatásköre a 64a. és a 64b. cikkben lefektetett feltételektől függ."
	c)	A (2a) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:" (2a) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok nem módosítják ezen irányelv lényeges rendelkezéseit."
	d)	A (4) bekezdést el kell hagyni.

(14b) A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:"

64a. cikk

A felhatalmazás visszavonása

(1) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 2. és 4. cikkben, a 10b. cikk (1) bekezdésben, a 13. cikk (10) bekezdésben, a 18., 19., 21., 22., 24., 25., 27., 28., 29., 30., 40., 44., 45. cikkben, valamint az 56. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást.

(2) Annak az intézménynek, amely belső eljárást indított annak eldöntése érdekében, hogy vissza kívánja-e vonni a felhatalmazást, arra kell törekednie, hogy a végső határozat meghozatala előtt ésszerű időn belül tájékoztassa arról a másik intézményt és a Bizottságot, megjelölve a visszavonás tárgyát képező felhatalmazást.

(3) A visszavonásról szóló határozat véget vet az erről szóló határozatban megjelölt hatáskörök átruházásának. A határozat azonnal vagy a határozatban megállapított későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényét. A határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

64b. cikk

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elleni kifogások

(1) Az Európai Parlament vagy a Tanács az értesítés dátumát követő három hónapon belül kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időszak három hónappal meghosszabbítható.

(2) Amennyiben az említett időszak végéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni, és a meghirdetett napon hatályba lép.

(3) Ha az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emel valamely felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, akkor az nem lép hatályba. Az EUMSz. 296. cikkének megfelelően a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen kifogást emelő intézmény megjelöli kifogásának indokait.

7. cikk

A 2004/109/EK irányelv módosításai

A 2004/109/EK irányelv az alábbiak szerint módosul:

(-1) A 2. cikk (3) bekezdése a következőképpen módosul:

a) Az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

(3) A pénzügyi piacokon bekövetkező technikai fejlődés figyelembevétele, a következetes harmonizáció és az (1) bekezdésben lefektetett követelmények meghatározása érdekében a Bizottság a 27. cikk (2) és (2a) bekezdésében említett eljárásokkal összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat és végrehajtási intézkedéseket fogad el az (1) bekezdésben megállapított fogalommeghatározásokkal kapcsolatban.

A harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

A második albekezdés a) és b) pontjában említett intézkedéseket a 27., a 27a. és a 27b. cikkel összhangban, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kell elfogadni.

(-1a) A 4. cikk a következőképpen módosul:

a) A (2) bekezdés a következő ponttal egészül ki:"

aa)

az éves beszámolók országonkénti összefoglalását tartalmazó melléklet;

A (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

(6) A Bizottság – a 27., a 27a. és a 27b. cikkel összhangban, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén – intézkedéseket fogad el a pénzügyi piacokon bekövetkező technikai fejlemények figyelembevétele céljából és az (1) bekezdésben lefektetett követelmények következetes harmonizációja és meghatározása érdekében. A Bizottság elsősorban azokat a technikai feltételeket határozza meg, amelyek között a közzétett éves pénzügyi beszámolónak és a könyvvizsgálói jelentésnek a nyilvánosság számára hozzáférhetőnek kell maradnia. Adott esetben a Bizottság kiigazíthatja az (1) bekezdésben említett ötéves időszakot is.

(-1b) Az 5. cikk (6) bekezdése a következőképpen módosul:

a) Az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

»(6) A 27. cikk (2) és (2a) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a Bizottság intézkedéseket fogad el a pénzügyi piacokon bekövetkezett technikai fejlődés figyelembevétele, a következetes harmonizáció, a követelmények meghatározása és e cikk (1)–(5) bekezdésének egységes alkalmazásának biztosítása céljából.

A harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

Az a) pontban említett intézkedéseket a 27. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A b) és c) pontban említett intézkedéseket a 27., a 27a. és a 27b. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktussal kell meghatározni.

A negyedik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

Szükség esetén, a Bizottság – a 27., a 27a. és a 27b. cikkel összhangban, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén – kiigazíthatja az (1) bekezdésben említett ötéves időszakot.

(-1c) A 9. cikk (7) bekezdése a következőképpen módosul:

a) Az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

(7) A Bizottság – a 27., a 27a. és a 27b. cikkel összhangban, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén – intézkedéseket fogad el a pénzügyi piacokon bekövetkező technikai fejlemények figyelembevétele céljából, a következetes harmonizáció biztosítása és a (2), (4) és (5) bekezdésben lefektetett követelmények meghatározása céljából.

b) A második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

A Bizottság a 27., 27a. és 27b. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal meghatározza az e cikk (4) bekezdésében említett »rövid elszámolású ciklus« maximális hosszát, valamint a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága által alkalmazott megfelelő ellenőrzési mechanizmusokat is.

(1) A 12. cikk a következőképpen módosul:

a) a (8) bekezdésben:

i. Az első albekezdés bevezető része helyébe a következő szöveg lép:"

(8) A pénzpiacokon bekövetkező technikai változások figyelembevétele és e cikk (1), (2), (4), (5) és (6) bekezdésének következetes harmonizációja és a követelmények meghatározása érdekében a Bizottság – a 27., a 27a. és a 27b. cikkel összhangban, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén – intézkedéseket fogad el:

	ii.	az a) pontot el kell hagyni;
	iii.	a második albekezdést el kell hagyni;

b) A cikk a következő ▌ bekezdéssel egészül ki:"

(9) E cikk ▌ alkalmazása egységes feltételeinek és a pénzügyi piacok technikai fejlődésének figyelembevétele érdekében az ESMA végrehajtási technikai standardok tervezetét dolgozhatja ki az e cikk (1) bekezdése értelmében a kibocsátó felé közlendő információk közléséhez vagy a 19. cikk (3) bekezdése értelmében használandó ▌ formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett végrehajtási technikai standardok tervezetének a(z) .../2010/EU [ESMA] rendelet 7e. cikke szerinti elfogadására.

(2) A 13. cikk a következőképpen módosul:

a) A (2) bekezdés a következőképpen módosul:

i. Az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

(2) A Bizottság – a 27., a 27a. és a 27b. cikkel összhangban, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén – intézkedéseket fogad el a pénzügyi piacokon bekövetkező technikai fejlemények figyelembevétele céljából, a következetes harmonizáció és az (1) bekezdésben lefektetett követelmények meghatározása érdekében. A Bizottság elsősorban a következőket határozza meg:

ii.

A c) pont helyébe a következő szöveg lép:"

a megteendő bejelentés tartalma;

iii.

a második albekezdést el kell hagyni;

b) A cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

(3) E cikk (1) bekezdése alkalmazása egységes feltételeinek és a pénzügyi piacok technikai fejlődésének figyelembevétele érdekében az ESMA végrehajtási technikai standardok tervezetét dolgozhatja ki az e cikk (1) bekezdése értelmében a kibocsátó felé közlendő információk közléséhez vagy a 19. cikk (3) bekezdése szerinti bejelentéshez használandó ▌ formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett végrehajtási technikai standardok tervezetének a(z) .../2010/EU [ESMA] rendelet 7e. cikke szerinti elfogadására.

(2a) A 14. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(2b) A 17. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

(4) A Bizottság – a 27., 27a. és 27b. cikkel összhangban, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén – intézkedéseket fogad el a pénzügyi piacokon bekövetkező technikai fejlődés és az információs és a kommunikációs technika fejleményeinek figyelembevétele céljából, valamint az (1), (2) és (3) bekezdés következetes harmonizációjának biztosítása és az itt lefektetett követelmények meghatározása céljából. A Bizottság elsősorban azon pénzintézetek típusait határozza meg, amelyeken keresztül a részvényesek a (2) bekezdés c) pontjában említett pénzügyi jogaikat gyakorolhatják.

(2c) A 18. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

(5) A Bizottság – a 27., 27a. és 27b. cikkel összhangban, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén – intézkedéseket fogad el a pénzügyi piacokon bekövetkező technikai fejlődés és az információs és a kommunikációs technika fejleményeinek figyelembevétele céljából, valamint az (1)–(4) bekezdés következetes harmonizációjának biztosítása és az itt lefektetett követelmények meghatározása céljából. A Bizottság elsősorban azon pénzintézetek típusait határozza meg, amelyeken keresztül a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tulajdonosai a (2) bekezdés c) pontjában említett pénzügyi jogaikat gyakorolhatják.

(2d) A 19. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

(4) A Bizottság – a 27., a 27a. és a 27b. cikkel összhangban, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén – intézkedéseket fogad el az (1), (2) és (3) bekezdés következetes harmonizációjának biztosítása és az itt lefektetett követelmények meghatározása céljából.

A Bizottság elsősorban azt az eljárást határozza meg, amellyel összhangban, a kibocsátónak, a részvénytulajdonosnak, más pénzügyi eszközök tulajdonosának vagy a 10. cikkben említett személynek vagy jogalanynak az (1) vagy a (3) bekezdés értelmében be kell jelentenie az információkat a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságánál, annak érdekében, hogy:
	a)	lehetővé tegyék az elektronikus eszközökkel történő irattározást a székhely szerinti tagállamban;
	b)	koordinálják az ezen irányelv 4. cikkében említett éves pénzügyi beszámolók irattározását a 2003/71/EK irányelv 10. cikkében említett éves információk irattározásával.

(2e) A 21. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

A Bizottság elsősorban a következőket határozza meg:
	a)	a szabályozott információk terjesztésének minimumszabályai az (1) bekezdésben említettek szerint;
	b)	a központi tárolórendszer minimum-előírásait a (2) bekezdésben említettek szerint.

A Bizottság meghatározhatja és aktualizálhatja az információk nyilvánosság részére történő terjesztésére szolgáló médiumok jegyzékét.

(2f) A 22. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

(1) Az ESMA a(z) .../2010/EU [ESMA] rendelet 8. cikke értelmében megfelelő iránymutatásokat dolgoz ki a 2003/6/EK irányelv, a 2003/71/EK irányelv és az ezen irányelv alapján nyilvánosságra hozandó információk hozzáférésének további elősegítése céljából.

(2g) A 23. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"
1. Ha a kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye egy harmadik országban van, akkor a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága mentesítheti az adott kibocsátót a 4–7. cikk, valamint a 12. cikk (6) bekezdése, a 14. cikk, a 15. cikk és a 16–18. cikk szerinti követelmények alól, feltéve, hogy az adott harmadik ország jogszabályai egyenértékű követelményeket határoznak meg, vagy ha az adott kibocsátó megfelel a harmadik ország azon jogszabályi követelményeinek, amelyeket a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága egyenértékűnek minősít.
Az illetékes hatóság ilyen esetben értesíti az ESMA-t a mentesítés megadásáról."

A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"
(4) Az (1) bekezdés következetes harmonizálásának biztosítása érdekében a Bizottság a 27. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban olyan végrehajtási intézkedéseket fogad el, amelyek

	i.	az ezen irányelv alapján megkövetelt információ – a pénzügyi kimutatásokat és információkat is beleértve – egyenértékűségének megteremtését biztosító rendszert hoznak létre, egy harmadik ország törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezései által megkövetelt pénzügyi kimutatásokat is beleértve;
	ii.	a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések következtében, vagy a nemzetközi szervezetek által meghatározott nemzetközi standardokon alapuló gyakorlatok vagy eljárások miatt meghatározzák azt, hogy a kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye szerinti harmadik ország biztosítsa az ezen irányelvben előírt információs követelmények egyenértékűségét.

Az első albekezdés ii. pontjával összefüggésben a Bizottság – a 27., a 27a. és a 27b. cikkel összhangban, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén – az egynél több ország kibocsátóira vonatkozó standardok értékelésével kapcsolatos intézkedéseket határoz meg.
A Bizottság a 27. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, a 30. cikk (3) bekezdésében meghatározott feltételek szerint meghozza a szükséges határozatokat a harmadik országbeli kibocsátók által használt számviteli standardok egyenértékűségéről, legkésőbb a 31. cikkben említett időpontot követő öt éven belül. Ha a Bizottság úgy határoz, hogy a harmadik ország számviteli standardjai nem egyenértékűek, akkor lehetővé teheti az érintett kibocsátók számára, hogy egy megfelelő átmeneti időszakban továbbra is ezeket a számviteli standardokat használják.
A harmadik albekezdéssel összefüggésben a Bizottság – a 27., a 27a. és a 27b. cikkel összhangban, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén – az egynél több ország kibocsátóira vonatkozó számviteli standardokkal kapcsolatos általános egyenértékűségi követelmények kialakítására irányuló intézkedéseket is elfogad.
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tervezetét az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság készíti el."

Az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"
(5) A (2) bekezdés következetes harmonizációjának biztosítása és az itt lefektetett követelmények meghatározása érdekében a Bizottság – a 27., 27a. és 27b. cikkel összhangban, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén – olyan intézkedéseket fogadhat el, amelyek a harmadik országban közzétett információk azon típusát határozzák meg, amely fontos az Unió nyilvánossága számára."

A (7) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"
Az első albekezdés alkalmazása érdekében a Bizottság – a 27., 27a. és 27b. cikkel összhangban, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén – intézkedéseket fogad el, amelyek célja az általános egyenértékűségi kritériumok megállapítása."

A cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"
(7a) Az ESMA a(z) …/2010/EU [ESMA] rendelet 18. cikkével összhangban segíti a Bizottságot e cikk szerinti feladatai végrehajtásában."

(2h) A 24. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

(1) Mindegyik tagállam kijelöli azt a 2003/71/EK irányelv 21. cikkének (1) bekezdésében említett központi hatóságot, amely központi illetékes közigazgatási hatóságként felelős az ebben az irányelvben meghatározott kötelezettségek teljesítéséért és az ezen irányelv szerint elfogadott rendelkezések alkalmazásának biztosításáért. A tagállamok ennek megfelelően tájékoztatják a Bizottságot és az ESMA-t.

A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"
(3) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, a(z) …/2010/EU [ESMA] rendelet 13. cikkének (3) bekezdésének megfelelően az ESMA-t és a többi tagállam illetékes hatóságait a feladatok átruházásával kapcsolatban életbe léptetett intézkedésekről, ideértve a hatáskörök átruházása szabályozásának pontos feltételeit is."

(3) A 25. cikk a következőképpen módosul:

A cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:"
(2a) E rendelet alkalmazásában az illetékes hatóságok a(z) …/2010/EU [ESMA] rendeletnek megfelelően együttműködnek az ESMA-val.
(2b) Az illetékes hatóságok a(z) …/2010/EU rendelet 20. cikkének megfelelően haladéktalanul megadják az ESMA-nak az e rendeletből és a(z) …/2010/EU [ESMA] rendeletből fakadó feladatai ellátásához szükséges valamennyi információt."

A ▌ (3) bekezdés első mondata helyébe a következő szöveg lép:"
Az (1) bekezdés nem gátolja az illetékes hatóságok között a bizalmas információk cseréjét vagy az információknak az ESMA vagy a(z) …/…/EU rendelettel létrehozott Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) felé továbbítását."

A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

(4) A tagállamok és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság a(z) …/…/ESMA rendelet 18. cikke értelmében együttműködési megállapodásokat köthetnek, amelyek lehetővé teszik az információcserét harmadik országok illetékes hatóságaival vagy testületeivel, amelyek számára az adott harmadik ország vonatkozó jogszabályai tették lehetővé, hogy elvégezzenek bármely olyan feladatot, amelyet ez az irányelv jelölt ki az illetékes hatóságok számára a 24. cikkel összhangban. A tagállamok értesítik az ESMA-t, amikor együttműködési megállapodásokat kötnek. Az ilyen jellegű információcserére legalább az ebben a cikkben említett garanciákkal egyenértékű szakmai titoktartási garanciák vonatkoznak. Az ilyen információcsere célja az említett hatóságok vagy testületek felügyeleti feladatainak az ellátása. Ha az információk egy másik tagállamból származnak, az információk nem hozhatók nyilvánosságra az adott információkat közzétevő illetékes hatóság kifejezett hozzájárulása nélkül, és – adott esetben – kizárólag arra a célra hozhatók nyilvánosságra, amelyhez a hatóságok hozzájárulásukat adták.

(3a) A 26. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

26. cikk

Óvintézkedések

(1) Ha egy fogadó tagállam illetékes hatósága azt tapasztalja, hogy a kibocsátó vagy a részvény- vagy más pénzügyieszköz-tulajdonos, vagy a 10. cikkben említett személy vagy jogalany szabálytalanságokat követett el vagy nem tett eleget a kötelezettségeinek, akkor megállapításait közli a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságával és az ESMA-val.

(2) Ha a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága által hozott intézkedések ellenére, vagy mert ezek intézkedések nem bizonyulnak megfelelőnek, a kibocsátó vagy az értékpapír-tulajdonos továbbra is megsérti a vonatkozó törvényi vagy rendeleti rendelkezéseket, a fogadó tagállam illetékes hatósága – a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának tájékoztatását követően – a 3. cikk (2) bekezdésével összhangban minden szükséges intézkedést megtesz a befektetők védelmében, minél előbb tájékoztatva erről a Bizottságot és az ESMA-t.

(3b) A VI. fejezet címe helyébe a következő cím kerül:"

FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ ÉS VÉGREHAJTÁSI INTÉZKEDÉSEK

(3c) A 27. cikk a következőképpen módosul:

a) A (2a) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

(2a) A 2. cikk (3), az 5. cikk (6), a 9. cikk (7), a 12. cikk (8), a 13. cikk (2), a 14. cikk (2), a 17. cikk (4), a 18. cikk (5), a 19. cikk (4), a 23. cikk (5) és a 23. cikk (7) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskört az ezen irányelv hatálybalépését követő négy évre a Bizottságra ruházzák. A Bizottság legalább 6 hónappal a négyéves időszak lejárta előtt jelentést készít az átruházott hatáskörökről. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács a 27c. cikk szerint nem vonja vissza a felhatalmazást, akkor az a korábbinak megfelelő időtartamra automatikusan meghosszabbodik.

A cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:"

(2aa) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően arról egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

»(2ab) A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatásköre a 27a. és 27b. cikkben lefektetett feltételektől függ.

(3d) A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:"

27a. cikk

A felhatalmazás visszavonása

(1) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 2. cikk (3), az 5. cikk (6), a 9. cikk (7), a 12. cikk (8), a 13. cikk (2), a 14. cikk (2), a 17. cikk (4), a 18. cikk (5), a 19. cikk (4), a 21. cikk (4), a 23. cikk (5) és a 23. cikk (7) bekezdésében említett felhatalmazást.

(3) A visszavonásról szóló határozat véget vet az erről szóló határozatban megjelölt hatáskörök átruházásának. A határozat azonnal vagy a határozatban megállapított későbbi időpontban lép hatályba. A határozat a már hatályos, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét nem érinti. A határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

27b. cikk

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elleni kifogások

(1) Az Európai Parlament vagy a Tanács az értesítés dátumát követő három hónapon belül kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időszak három hónappal meghosszabbítható.

8. cikk

A 2005/60/EK irányelv módosításai

A 2005/60/EK irányelv az alábbiak szerint módosul:

(-1a) A 11. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

(4) A tagállamok ezen irányelv alkalmazásának megfelelő mértékben és a(z) …/2010/EU [EBA] rendelet, a(z) …/2010/EU [EIOPA] rendelet és a(z) …/2010/EU [ESMA] rendelet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően tájékoztatják egymást, az európai felügyeleti hatóságokat és a Bizottságot azokról az esetekről, amikor úgy vélik, hogy egy harmadik ország teljesíti az (1) vagy (2) bekezdésben megállapított feltételeket, illetve egyéb esetekben, amikor a 40. cikk (1) bekezdése b) pontjának megfelelően meghatározott technikai követelmények teljesülnek.

(-1b) A 16. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

(2) A tagállamok ezen irányelv alkalmazásának megfelelő mértékben és a(z) …/2010/EU [EBA] rendelet, a(z) …/2010/EU [EIOPA] rendelet és a(z) …/2010/EU [ESMA] rendelet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően tájékoztatják egymást, az európai felügyeleti hatóságokat és a Bizottságot azokról az esetekről, amikor úgy vélik, hogy egy harmadik ország teljesíti az (1) bekezdés b) pontjában megállapított feltételeket.

(-1c) A 28. cikk (7) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

(7) A tagállamok ezen irányelv alkalmazásának megfelelő mértékben és a(z) …/2010/EU [EBA] rendelet, a(z) …/2010/EU [EIOPA] rendelet és a(z) …/2010/EU [ESMA] rendelet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően tájékoztatják egymást, az európai felügyeleti hatóságokat és a Bizottságot azokról az esetekről, amikor úgy vélik, hogy egy harmadik ország teljesíti a (3), (4) vagy (5) bekezdésben megállapított feltételeket.

(-1d) A 31. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

(2) A tagállamok és az európai felügyeleti hatóságok és a Bizottság ezen irányelv alkalmazásának megfelelő mértékben és a(z) …/2010/EU [EBA] rendelet, a(z) …/2010/EU [EIOPA] rendelet és a(z) …/2010/EU [ESMA] rendelet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően tájékoztatják egymást azokról az esetekről, amikor egy harmadik ország jogi szabályozása nem engedi az (1) bekezdés első albekezdése értelmében előírt intézkedések alkalmazását és a megoldáshoz összehangolt intézkedésre van szükség.

(1) A 31. cikk a következő ▌ bekezdéssel egészül ki:"

(4) E cikk következetes harmonizálása és a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem technikai fejlődésének figyelembevétele érdekében a(z) …/2010/EU [EBA] rendelettel létrehozott Európai Bankfelügyeleti Hatóság, a a(z) …/2010/EU [ESMA] rendelettel létrehozott Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság és a(z) …/2010/EU [EIOPA] rendelettel létrehozott Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság – figyelembe véve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem területén már meglévő keretrendszert, és adott esetben együttműködve az e területen működő egyéb uniós szervekkel e rendeletek 42. cikkének megfelelően szabályozási standardok tervezetét dolgozhatja ki az e cikk (3) bekezdésében említett kiegészítő intézkedések típusának, valamint azoknak a minimális lépéseknek a pontos meghatározása céljából, amelyeket a hitelintézetek és a pénzügyi szolgáltatók kötelesek tenni, amennyiben az e cikk (1) bekezdésének első albekezdésében előírt intézkedések alkalmazását a harmadik ország jogszabályai nem teszik lehetővé.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozási standardok tervezetének a(z) …/2010/EU rendelet 7.–7d. cikkének megfelelő elfogadására.

(2) A 34. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

(3) Ezen irányelv következetes harmonizálásának a biztosítása, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem technikai fejlődésének a figyelembevétele érdekében az EBA, az ESMA és az EIOPA – figyelembe véve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem területén már meglévő keretrendszert, és adott esetben együttműködve az e területen működő egyéb uniós szervekkel – a (2) bekezdésben említett tájékoztatás minimális tartalmának pontos meghatározása céljából szabályozási standardok tervezetét dolgozhatja ki a(z) …/2010/EU [EBA], a(z) …/2010/EU [ESMA] és a(z) …/2010/EU [EIOPA] európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikkével összhangban.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozási standardok tervezetének a(z) …/2010/EU rendelet 7.–7d. cikkének megfelelő elfogadására.

(2a) A szöveg a következő cikkel egészül ki:"

37a. cikk

(1) Az illetékes hatóságok ezen irányelv alkalmazásában a(z) …/2010/EU [EBA], a(z) …/2010/EU [EIOPA] és a(z) …/2010/EU [ESMA] rendeletnek megfelelően együttműködnek az európai felügyeleti hatóságokkal.

(2) Az illetékes hatóságok az ezen irányelv és a(z) …/2010/EU [EBA], a(z) …/2010/EU [EIOPA] és a(z) …/2010/EU [ESMA] rendelet értelmében rájuk rótt feladatok elvégzéséhez szükséges információkat az európai felügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátják.

(2b) A VI. fejezet címe helyébe a következő cím kerül:"

FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK

(2c) A 40. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdésben:

Az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:"
(1) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni harcban elért technikai fejlődés figyelembevétele és az ezen irányelv következetes harmonizációjának és a benne lefektetett követelmények pontos meghatározása érdekében a Bizottság az alábbi intézkedéseket fogadhatja el:
Az intézkedéseket a 41., 41a. és 41b. cikkel összhangban, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kell elfogadni.

ii.

A második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

A (3) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"
Az intézkedéseket a 41., 41a. és 41b. cikkel összhangban, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kell elfogadni."

(2d) A 41. cikk a következőképpen módosul:

	a)	A (2) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:" (2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel az említett határozat 8. cikkében foglalt rendelkezésekre, és amennyiben az ezen eljárás szerint elfogadott intézkedések nem változtatják meg ezen irányelv lényeges előírásait."
	b)	A (2a) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:" (2a) A Bizottság az e rendelet hatálybalépését követő négyéves időtartamra felhatalmazást kap a 40. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legalább 6 hónappal a négyéves időszak lejárta előtt jelentést készít az átruházott hatáskörökről. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács a 41a. cikk szerint nem vonja vissza a felhatalmazást, akkor az a korábbinak megfelelő időtartamra automatikusan meghosszabbodik."
	c)	A cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:" (2b) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadását követően azokról egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot. (2c) A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatásköre a 41a. és a 41b. cikkben lefektetett feltételektől függ."
	d)	A (3) bekezdést el kell hagyni.

(2e) A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:"

41a. cikk

A felhatalmazás visszavonása

(1) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 40. cikkben említett felhatalmazást.

(3) A visszavonásról szóló határozat véget vet az erről szóló határozatban megjelölt hatáskörök átruházásának. A határozat azonnal vagy a határozatban megállapított későbbi időpontban lép hatályba. A határozat a már hatályos, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét nem érinti. A határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszik közzé.

41b. cikk

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elleni kifogások

(2) Amennyiben az említett időszak végéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni, és az a meghirdetett napon hatályba lép.

(3) Ha az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emel valamely felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, akkor az nem lép hatályba. Az EUMSz. 296. cikkének megfelelően a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen kifogást emelő intézmény megjelöli kifogásának indokait.

9. cikk

A 2006/48/EK irányelv módosításai

(1) A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

(1) A tagállamok megkövetelik a hitelintézetektől, hogy tevékenységük megkezdése előtt engedélyt szerezzenek. A tagállamok a 7–12. cikk sérelme nélkül megállapítják az ilyen engedély követelményeit és azokról tájékoztatják a Bizottságot és a(z) …/2010/EU [EBA] európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Európai Bankfelügyeleti Hatóságot (EBA).

(2) E cikk következetes harmonizációja és egységes alkalmazása érdekében az EBA kidolgozza az alábbiakat:

	a)	szabályozási standardok tervezete a hitelintézetek engedély iránti kérelméhez csatoltan az illetékes hatóságok számára benyújtandó információkkal kapcsolatosan, a 7. cikkben előírt üzleti tervet is ideértve,
	b)	szabályozási standardok tervezete, melyek meghatározzák a 8. cikkben előírt követelmény teljesítésének feltételei,
	c)	végrehajtási technikai standardok tervezete az ilyen információk biztosítása során használandó egységes formanyomtatványokhoz, mintadokumentumokhoz és eljárásokhoz,
	d)	szabályozási standardok tervezete, mely meghatározza a befolyásoló részesedéseket birtokló részvényesekre és tagokra vonatkozó követelményeket, ezenkívül pontosan meghatározhatja, hogy mely tényezők akadályozhatják meg az illetékes hatóságot a 12. cikk szerinti felügyeleti feladatainak hatékony gyakorlásában.

Az EBA az a) és b) pontokban említett technikai standardok tervezetét 2014. január 1-jéig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap az első bekezdés a), c) és d) pontjában említett szabályozási standardok tervezetének a(z) .../2010/EU rendelet 7.–7d. cikkében megállapított eljárás szerinti elfogadására.

A Bizottság hatáskört kap az (1) bekezdés b) pontjában említett végrehajtási technikai standardok tervezetének a(z) .../2010/EU [EBA] rendelet 7e. cikke szerinti elfogadására.»

(1a) A 9. cikk (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:"

az érintett tagállamok kötelesek tájékoztatni a Bizottságot és az EBA-t azon indokaikról, amelyek alapján e lehetőséget gyakorolják, és

(2) A 14. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

14. cikk

Minden engedély kiadásáról értesíteni kell az EBA-t.

Valamennyi hitelintézet, amely számára kiadták az engedélyt, bekerül egy jegyzékbe. Az EBA közzéteszi ezt a jegyzéket a honlapján, és naprakész állapotban tartja.

(2a) A 17. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

(2) Az engedély visszavonásáról tájékoztatni kell a Bizottságot és az EBA-t, és a visszavonást meg kell indokolni. Az érintett személyeket tájékoztatni kell ezekről az indokokról.

(3) A 19. cikk a következő ▌ bekezdéssel egészül ki:"

Ezen irányelv következetes harmonizálásának biztosítása érdekében az EBA szabályozási standardok tervezetét dolgozza ki a 19a. cikk (4) bekezdésében említett, a részesedést szerezni kívánók által benyújtandó információk kimerítő jegyzékének megállapítása céljából, a 19. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül.

Az EBA az említett technikai standardok tervezetét 2014. január 1-jéig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozási standardok tervezetének a(z) …/2010/EU rendelet 7.–7d. cikkének megfelelő elfogadására.

Ezen irányelv egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az EBA végrehajtási technikai standardok tervezetét dolgozza ki a 19b. cikkben említettek szerint az érintett illetékes hatóságok közötti konzultációs folyamat módozataira vonatkozó egységes eljárások, formanyomtatványok és mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

Az EBA az említett technikai standardok tervezetét 2014. január 1-jéig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap a negyedik albekezdésben említett végrehajtási technikai standardok tervezetének a(z) .../2010/EU [EBA] rendelet 7e. cikke szerinti elfogadására.

(3a) A 22. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:"

(2a) Az e cikkben megállapított követelmények pontos meghatározása és a felügyeleti gyakorlatok közelítésének biztosítása céljából az EBA – a (2) fejezetben említett arányosság és átfogóság elvének tiszteletben tartása mellett – szabályozási standardok tervezetét dolgozhatja ki az (1) bekezdésben említett rendszerek, eljárások és mechanizmusok pontos meghatározása céljából.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozási standardok tervezetének a(z) .../2010/EU rendelet 7.–7d. cikkében megállapított eljárás szerinti elfogadására.

(2b) Az V. melléklet 22. és 22a. pontjában lefektetett javadalmazási politikára vonatkozó elvek végrehajtásának elősegítése és az e cikk (2a) bekezdése értelmében gyűjtött információk következetességének biztosítása érdekében az EBA – a (2) fejezetben említett arányosság és átfogóság elvének tiszteletben tartása mellett – szabályozási standardok tervezetét dolgozhatja ki az (1) bekezdésben említett rendszerek, eljárások és mechanizmusok pontos meghatározása céljából.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozási standardok tervezetének a(z) .../2010/EU rendelet 7.–7d. cikkében megállapított eljárás szerinti elfogadására.

Az ESMA – azon javadalmazási politikák tekintetében, amelyek azokra a munkavállalókra vonatkoznak, akik a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti befektetési szolgáltatások és tevékenységek végzésében részt vesznek – az EBÁ-val szorosan együttműködik e technikai standardok tervezetének a kidolgozásában.

(4) A 26. cikk a következő ▌ bekezdéssel egészül ki: "

»(5) E ▌ cikk egységes alkalmazása érdekében az EBA kidolgozza az alábbiakat:

	a)	szabályozási standardok tervezete a 25. és e cikk értelmében rendelkezésre bocsátandó információk meghatározása céljából, és
		b) végrehajtási technikai standardok tervezetének kidolgozása az említett értesítéssel kapcsolatos egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

Az EBA az említett technikai standardok tervezetét 2014. január 1-jéig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdés a) pontjában említett szabályozási standardok tervezetének a(z) .../2010/EU [EBA] rendelet 7.–7d. cikkében megállapított eljárás szerinti elfogadására. A Bizottság hatáskört kap az első albekezdés b) pontjában említett végrehajtási technikai standardok tervezetének a(z) .../2010/EU [EBA] rendelet 7e. cikke szerinti elfogadására is.

(5) A 28. cikk a következő ▌ bekezdéssel egészül ki:"

(4) E cikk következetes harmonizációja és egységes alkalmazása érdekében az EBA kidolgozza az alábbiakat:

	a)	szabályozási standardok tervezete az e cikk értelmében rendelkezésre bocsátandó információk meghatározása céljából, és
	b)	végrehajtási technikai standardok tervezetének kidolgozása az említett értesítéssel kapcsolatos egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdés a) pontjában említett szabályozási standardok tervezetének a(z) .../2010/EU rendelet 7.–7d. cikkében megállapított eljárás szerinti elfogadására. A Bizottság hatáskört kap az (1) bekezdés b) pontjában említett végrehajtási technikai standardok tervezetének a(z) .../2010/EU [EBA] rendelet 7e. cikke szerinti elfogadására is.»

(6) A 33. cikk első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

»Szükséghelyzet esetén a fogadó tagállam illetékes hatóságai a 30. cikkben előírt eljárás lefolytatását megelőzően, a betétesek, befektetők és a szolgáltatásokban részesülő egyéb személyek érdekeinek védelmében megteszik a szükséges óvintézkedéseket. Az ilyen intézkedésekről a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatni kell a Bizottságot, az EBA-t és a többi tagállam illetékes hatóságait.

(6a) A 36. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

36. cikk

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot és az EBA-t azon esetek számáról és jellegéről, amelyekben a 25. cikk, valamint a 26. cikk (1)–(3) bekezdése alapján elutasításra került sor, vagy amelyekben a 30. cikk (3) bekezdésének megfelelően hoztak intézkedéseket.

(6b) A 38. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

(2) Az illetékes hatóságok bejelentenek a Bizottságnak, az EBA-nak és az Európai Bankbizottságnak minden olyan fiókengedélyt, amelyet az Európai Unión kívüli központi irodával rendelkező hitelintézetek kaptak.

(6c) A 39. cikk (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:"

ba) hogy az EBA képes legyen megszerezni a tagállamok illetékes hatóságaitól a harmadik országok nemzeti hatóságaitól a(z) ..../2010/EU [EBA] rendelet 20. cikke értelmében kapott információkat;

(6d) A 39. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

(3a) E cikk alkalmazásában az EBA a(z) …/2010/EU [EBA] rendeletnek megfelelően támogatást nyújt a Bizottságnak.

(7) A 42. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

E cikk egységes alkalmazása érdekében az EBA kidolgozza az alábbiakat:
	a)	szabályozási standardok tervezete a bennük szereplő információk pontos meghatározása céljából.
	b)	E cikk egységes alkalmazása érdekében végrehajtási technikai standardok tervezetét dolgozza ki a hitelintézetek felügyeletét valószínűsíthetően megkönnyítő információk megosztásával kapcsolatos követelményekhez szükséges egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

Az EBA az említett technikai standardok tervezetét 2014. január 1-jéig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap a második albekezdés a) pontjában említett szabályozási standardok tervezetének a(z) .../2010/EU rendelet 7.–7d. cikkében megállapított eljárás szerinti elfogadására. A Bizottság hatáskört kap a második albekezdés a) pontjában említett végrehajtási technikai standardok tervezetének a(z) .../2010/EU [EBA] rendelet 7e. cikke szerinti elfogadására is.„

(8) A 42a. cikk (1) bekezdése negyedik albekezdésének vége a következő mondattal egészül ki:"

Ha a kezdeti két hónapos időszak végén bármelyik érintett illetékes hatóság az ügyet a(z) …/2010/EU [EBA] rendelet 11. cikkével összhangban az Európai Bankfelügyeleti Hatóság elé utalja, a fogadó tagállam illetékes hatóságai elhalasztják döntésüket és megvárják az Európai Bankfelügyeleti Hatóság által az említett rendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján esetleg hozott határozatot. A fogadó tagállam illetékes hatóságai határozatukat a Hatóság határozatának megfelelően hozzák meg. A két hónapos időszak az említett rendelet szerinti egyeztető eljárásnak minősül. Az Európai Bankfelügyeleti Hatóság egy hónapon belül meghozza határozatát. A kezdeti két hónapos időszak vége után vagy az együttes határozat meghozatala után az ügy már nem utalható a Hatóság elé.

(9) A 42b. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"
(1) Feladataik teljesítése során, az irányelv alapján elfogadott törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések alkalmazásakor az illetékes hatóságok figyelembe veszik a felügyeleti eszköztár és a felügyeleti gyakorlat közelítését. Ennek érdekében a tagállamok biztosítják, hogy:

	a)	az illetékes hatóságok részt vesznek az EBA tevékenységeiben,
	b)	az illetékes hatóságok kövessék az EBA iránymutatásait és ajánlásait, illetve amennyiben nem így tesznek, ezt indokolják meg,
	c)	az illetékes hatóságokra ruházott nemzeti feladatkörök ne akadályozzák az őket ezen irányelv alapján az EBA tagjaként terhelő kötelezettségek ellátásában.

a (2) bekezdést el kell hagyni.

(10) A 44. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

(2) Az (1) bekezdés nem akadályozza a különböző tagállamok illetékes hatóságait abban, hogy ezen irányelvnek és más, a hitelintézetekre vonatkozó irányelveknek, valamint a(z) …/2010/EU [EBA] rendelet 16. és 20. cikkének megfelelően információkat cseréljenek az EBA-val vagy információkat továbbítsanak a részére. Az így továbbított információra is az (1) bekezdésben meghatározott hivatali titoktartási feltételek vonatkoznak.

(11) ▌ A 46. cikk ▌ helyébe a következő szöveg lép:"

46. cikk

A tagállamok és az EBA – a(z) …/2010/EU [EBA] rendelet 18. cikkének megfelelően – csak abban az esetben köthetnek információcseréről szóló együttműködési megállapodásokat harmadik országok illetékes hatóságaival, vagy az ezen irányelv 47. cikkében és 48. cikkének (1) bekezdésében meghatározott harmadik országbeli hatóságokkal vagy szervekkel, ha a közölt információkra olyan szakmai titoktartási garanciák vonatkoznak, amelyek legalább az ezen irányelv 44. cikke (1) bekezdésében említett garanciákkal egyenértékűek. A szóban forgó információcserének az említett hatóságok vagy szervek felügyeleti feladatainak ellátását kell szolgálnia.

Amennyiben az információ egy másik tagállamból származik, az információt az azt átadó hatóság kifejezett egyetértése nélkül nem lehet közölni, és – amennyiben szükséges – kizárólag azokra a célokra használható, amelyekhez az érintett hatóságok jóváhagyásukat adták.

(12) A 49. cikk a következőképpen módosul:

a) ▌ Az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

Ez a szakasz nem akadályozza az illetékes hatóságot abban, hogy továbbítsa az alábbiak feladatainak ellátását szolgáló információkat:
	a)	az európai központi banki rendszerben működő központi bankok és más, monetáris hatósági minőségükben hasonló feladatokat ellátó szervek, ha az információk a törvény által előírt feladataik teljesítéséhez szükségesek, beleértve a monetáris politika irányítását és a kapcsolódó likviditási intézkedéseket, a fizetési, klíring és elszámolási rendszerek felügyeletét, és a pénzügyi rendszerek stabilitásának védelmét;
	b)	szükség szerint más, a fizetési rendszerek ellenőrzéséért felelős hatóságok;
	c)	az Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB), amennyiben az információ a(z) …/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt jogszabályi feladatai ellátásához szükségesek ▌.

Ez a szakasz nem akadályozza az első albekezdésben említett hatóságokat vagy szerveket abban, hogy ezeket az információkat közöljék az illetékes hatóságokkal, mivel azokra a 45. cikk alkalmazásában szükségük lehet.

b) a negyedik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

A 130. cikk (1) bekezdése szerinti válsághelyzetben a tagállamok engedélyezik, hogy az illetékes hatóságok haladéktalanul információkat továbbítsanak az európai központi banki rendszerben működő központi bankoknak, ha az információk a törvény által előírt feladataik teljesítéséhez szükségesek, beleértve a monetáris politika irányítását és a kapcsolódó likviditási intézkedéseket, a fizetési, elszámolási és értékpapír-elszámolási rendszerek felügyeletét, és a pénzügyi rendszer stabilitásának védelmét, illetve az a(z) …/2010/EU [ESRB] rendelet értelmében az ESRB-nek, ha a szóban forgó információk törvény által előírt feladatai teljesítéséhez szükségesek.

(13) A 63a. cikk a következőképpen módosul:

	a)	a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:" 4. Az eszközt szabályozó rendelkezések előírják, hogy a tőkének, a kifizetetlen kamatnak vagy osztaléknak képesnek kell lennie a veszteség elvonására, és nem akadályozhatja a hitelintézetnek az EBA által a (6) bekezdés alapján kidolgozott megfelelő mechanizmusok segítségével történő feltőkésítését."
	b)	a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:" 6. A következetes harmonizáció és a felügyeleti gyakorlatok közelítésének biztosítása céljából az EBA szabályozási technikai standardok tervezetét dolgozza ki az e cikk (1) bekezdésében említett eszközökre vonatkozó követelmények pontos meghatározása céljából. A Hatóság az említett szabályozási standardok tervezetét 2014. január 1-jéig benyújtja a Bizottsághoz. A Bizottság hatáskört kap az előző albekezdésben említett szabályozási standardok tervezetének a(z) .../2010/EU [EBA] rendelet 7.–7d. cikkében megállapított eljárás szerinti elfogadására. Az EBA az 57. cikk első bekezdésének a) pontjában említett eszközök tekintetében iránymutatásokat is kibocsát. Az EBA felügyeli ezen iránymutatások alkalmazását."

(14) A 74. cikk (2) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

Ezen irányelv egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az illetékes hatóságok 2012. december 31-től egységes jelentési formátumot, gyakoriságot, nyelvet és határidőket alkalmaznak az e számításoknak a hitelintézetek általi közlésére vonatkozóan. Az irányelv egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az EBA 2012. január 1-je előtt végrehajtási technikai standardok tervezetét dolgozza ki az egységes (és utasításokkal ellátott) jelentési formátumok, a jelentési gyakoriság ▌ és határidők Európai Unión belüli bevezetése céljából. A jelentési formátumoknak a hitelintézetek tevékenységeinek természetével, nagyságrendjével és összetettségével arányosnak kell lennie.

Az irányelv egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az EBA végrehajtási standardok tervezetét dolgozza ki továbbá a szóban forgó jelentésekhez alkalmazandó informatikai megoldások tekintetében.

A Bizottság hatáskört kap a második és harmadik albekezdésben említett végrehajtási technikai standardok tervezetének a(z) .../2010/EU [EBA] rendelet 7e. cikke szerinti elfogadására.

(15) A 81. cikk (2) bekezdése a következő albekezdésekkel egészül ki:"

E cikk következetes harmonizációjának biztosítása érdekében az EBA az ESMA-val konzultálva szabályozási standardok tervezetét dolgozza ki a hitelminősítésekkel kapcsolatos értékelési módszertan pontos meghatározása céljából. Az EBA az említett technikai standardok tervezetét 2014. január 1-jéig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap a második albekezdés a) pontjában említett szabályozási standardok tervezetének a(z) .../2010/EU [EBA] rendelet 7.–7d. cikkében megállapított eljárás szerinti elfogadására.

(16) A 84. cikk (2) bekezdése a következő albekezdésekkel egészül ki:"

(17) A 97. cikk (2) bekezdése a következő albekezdésekkel egészül ki:"

»E cikk következetes harmonizációjának biztosítása érdekében az EBA az ESMA-val konzultálva szabályozási standardok tervezetét dolgozza ki a hitelminősítésekkel kapcsolatos értékelési módszertan pontos meghatározása céljából. Az EBA az említett technikai standardok tervezetét 2014. január 1-jéig benyújtja a Bizottsághoz.

(18) A 105. cikk (1) bekezdése a következő albekezdésekkel egészül ki:"

E cikk következetes harmonizációjának biztosítása érdekében az EBA szabályozási standardok tervezetét dolgozhatja ki annak a minősítési módszertannak a pontos meghatározása céljából, amely alapján az illetékes hatóságok a hitelintézetek számára engedélyezik a fejlett mérési módszerek alkalmazását.

(19) A 106. cikk (2) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

E bekezdés következetes harmonizációjának biztosítása érdekében az EBA szabályozási standardok tervezetét dolgozza ki a c) és a d) pontban szereplő mentességek, valamint azon feltételek pontos meghatározása céljából, amelyeket annak megállapítására használnak, hogy létezik-e egymással kapcsolatban álló ügyfelek (3) bekezdés szerinti csoportja. Az EBA az említett technikai standardok tervezetét 2014. január 1-jéig benyújtja a Bizottsághoz.

(20) A 110. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

2. A tagállamok előírják, hogy a jelentést legalább évente kétszer kell benyújtani. Az illetékes hatóságok 2012. december 31-étől egységes jelentési formátumokat, gyakoriságokat ▌ és határidőket alkalmaznak. Ezen irányelv egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az EBA 2012. január 1-je előtt végrehajtási technikai standardok tervezetét dolgozza ki az egységes (és utasításokkal ellátott) jelentési formátumok, a jelentési gyakoriság ▌ és határidők Európai Unión belüli bevezetése céljából. A jelentési formátumoknak a hitelintézetek tevékenységeinek természetével, nagyságrendjével és összetettségével arányosnak kell lennie.

Az irányelv egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az EBA végrehajtási technikai standardok tervezetét dolgozza ki továbbá a szóban forgó jelentésekhez alkalmazandó informatikai megoldások tekintetében.

A Bizottság hatáskört kap az első és második albekezdésben említett végrehajtási technikai standardok tervezetének a(z) .../2010/EU [EBA] rendelet 7e. cikkében megállapított eljárás szerinti elfogadására.

(20a) A 111. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

A tagállamok 150 millió EUR-nál alacsonyabb határértéket is megállapíthatnak, és erről tájékoztatják az EBA-t és a Bizottságot.

(21) A 122a. cikk (10) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

10. Az EBA évente jelentést tesz a Bizottságnak az illetékes hatóságok e cikknek való megfeleléséről.

E cikk következetes harmonizációjának biztosítása érdekében az EBA szabályozási standardok tervezetét dolgozza ki a felügyeleti gyakorlat konvergenciája érdekében e cikkre tekintettel, beleértve az átvilágításra és a kockázatkezelésre vonatkozó kötelezettségek megszegése esetén hozandó intézkedéseket is. Az EBA az említett technikai standardok tervezetét 2014. január 1-jéig benyújtja a Bizottsághoz.

(22) A 124. cikk a következő bekezdéssel ▌ egészül ki:"

6. E cikk következetes harmonizációjának biztosítása érdekében az EBA szabályozási standardok tervezetét dolgozhatja ki e cikk és egy közös kockázatértékelési eljárás és módszertan pontos meghatározása céljából.

(22a) A 126. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

4. Az illetékes hatóságok értesítik az EBA-t és a Bizottságot a (3) bekezdés hatálya alá tartozó bármely megegyezésről.

A 129. cikk (1) bekezdésébe az első albekezdés után a következő albekezdés kerül beillesztésre:"

Amennyiben a konszolidáló felügyeleti hatóság elmulasztja az első albekezdésben említett feladatok végrehajtását, vagy az illetékes hatóságok nem működnek együtt a konszolidáló felügyeleti hatósággal az első albekezdésben említett feladatok végrehajtásához szükséges mértékben, az ügyet az érintett illetékes hatóságok bármelyike az EBA elé tárhatja, amely a(z) …/2010/EU [EBA] rendelet 11. cikkének megfelelően járhat el.

(23) A 129. cikk (2) bekezdésének ötödik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

▌

Ha a hat hónapos időszak végét követően valamelyik érintett illetékes hatóság az ügyet a(z) …/…/EU rendelet [EBA] 11. cikkével összhangban az EBA elé utalja, a konszolidáló felügyeleti hatóság elhalasztja döntését, és megvárja az EBA által az említett rendelet 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban a határozatról esetlegesen hozott döntést, és döntését az EBA döntésével összhangban hozza meg. A hat hónapos időszak az említett rendelet szerinti egyeztető időszaknak minősül. Az EBA egy hónapon belül hozza meg döntését. A hat hónapos időszak végét vagy az együttes döntés meghozatalát követően az ügy már nem utalható az EBA elé.

(23a) A 129. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:"

Az EBA végrehajtási technikai standardok tervezetét dolgozhatja ki az e bekezdésben említett együttes döntéshozatali eljárás egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása céljából, a 84. cikk (1) bekezdésében, a 87. cikk (9) bekezdésében, a 105. cikkben, valamint a III. melléklet 6. részében említett engedélykérelmek tekintetében, az együttes döntéshozatal elősegítésére.

A Bizottság hatáskört kap az előző két albekezdésben említett végrehajtási technikai standardok tervezetének a(z) .../2010/EU [EBA] rendelet 7e. cikke szerinti elfogadására.

(24) A 129. cikk (3) bekezdése a következőképpen módosul:

a) a harmadik albekezdésben az „európai bankfelügyelők bizottsága” elnevezés helyébe az „Európai Bankfelügyeleti Hatóság” lép;

	b)	a negyedik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:" Amennyiben az illetékes hatóságok négy hónapon belül nem tudnak együttes határozatot hozni, úgy a 123. és 124. cikk, valamint a 136. cikk (2) bekezdésének alkalmazására vonatkozó határozatot összevont alapon a konszolidáló felügyeleti hatóság hozza meg azt követően, hogy kellően figyelembe vette a megfelelő illetékes hatóságok által végrehajtott, a leányvállalatokra vonatkozó kockázatértékelést. Ha a négy hónapos időszak végét követően valamelyik érintett illetékes hatóság az ügyet a(z) …/…/EU rendelet [EBA] 11. cikkével összhangban az EBA elé utalja, a konszolidáló felügyeleti hatóság elhalasztja döntését, és megvárja az EBA által az említett rendelet 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban esetlegesen hozott döntést, és döntését az EBA döntésével összhangban hozza meg. A négy hónapos időszak az említett rendelet szerinti egyeztető eljárásnak minősül. Az EBA egy hónapon belül hozza meg döntését. A négy hónapos időszak vége után vagy az együttes határozat meghozatala után az ügy már nem utalható az EBA elé."
	c)	az ötödik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:" A 123. és 124. cikk, valamint a 136. cikk (2) bekezdésének alkalmazására vonatkozó határozatot egyéni vagy szubkonszolidált alapon az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat vagy az EU-szintű pénzügyi holdingtársaság anyavállalat leányvállalatainak felügyeletéért felelős, megfelelő illetékes hatóságok hozzák meg, a konszolidáló felügyeleti hatóság által kifejtett álláspontok és fenntartások kellő figyelembevételét követően. Ha a négy hónapos időszak végét követően valamelyik érintett illetékes hatóság az ügyet a(z) …/2010/EU rendelet [EBA] 11. cikkével összhangban az EBA elé utalja, az illetékes hatóságok elhalasztják döntésüket, és megvárják az EBA által az említett rendelet 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban hozott döntést, és döntésüket az EBA döntésével összhangban hozzák meg. A négy hónapos időszak az említett rendelet szerinti egyeztető eljárásnak minősül. Az EBA egy hónapon belül hozza meg döntését. A négy hónapos időszak vége után vagy az együttes határozat meghozatala után az ügy már nem utalható az EBA elé."
	d)	a hetedik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:" Ha az EBA-t konzultációra kérték, valamennyi illetékes hatóságnak figyelembe kell vennie a kapott tanácsot, és indokolnia kell az attól való bármely jelentős eltérést."
	e)	a tizedik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:" ▌ Az EBA végrehajtási technikai standardok tervezetét dolgozhatja ki az e bekezdésben említett együttes döntéshozatali eljárás egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása céljából, a 123. és a 124. cikk, valamint a 136. cikk (2) bekezdésének alkalmazása tekintetében, az együttes döntéshozatal elősegítésére. ▌ A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett végrehajtási technikai standardok tervezetének a(z) .../2010/EU [EBA] rendelet 7e. cikkében megállapított eljárás szerinti elfogadására"

(25) A 130. cikk (1) bekezdése első és második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

130. Amennyiben olyan válsághelyzet áll elő, ideértve a(z) .../2010/EU rendelet [EBA] 10. cikkében meghatározott helyzetet, beleértve a piacokon zajló kedvezőtlen folyamatokat is, amely potenciálisan veszélyezteti a piac likviditását és a pénzügyi rendszer stabilitását bármely olyan tagállamban, ahol egy csoport tagjait engedélyezték vagy ahol a 42a. cikk szerinti jelentős fióktelepek telepedtek le, a konszolidáló felügyeleti hatóság – az 1. fejezet 2. szakaszára figyelemmel – a lehető leghamarabb riasztja a az EBA-t, az ESRB-t és a 49. cikk negyedik albekezdésében és az 50. cikkben említett hatóságokat és közli velük a feladataik ellátásához szükséges valamennyi információt. Ezek a kötelezettségek a 125. és a 126. cikk szerinti összes illetékes hatóságra és a 129. cikk (1) bekezdésében megnevezett illetékes hatóságra vonatkoznak.

Ha a 49. cikk negyedik bekezdésében említett hatóság az e bekezdés első albekezdésének megfelelő helyzetről szerez tudomást, a lehető leghamarabb riasztja a 125. és a 126. cikkben említett illetékes hatóságokat és az EBA-t.

(26) A 131. cikk harmadik bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

A hitelintézetnek minősülő anyavállalat leányvállalatának engedélyezéséért felelős illetékes hatóságok – kétoldalú megállapodás útján – a(z) …/2010/EU [EBA] rendelet 13. cikkének megfelelően átruházhatják felügyeleti kötelezettségüket azokra az illetékes hatóságokra, amelyek az anyavállalatot engedélyezték és felügyelik, oly módon, hogy vállalják a felelősséget a leányvállalat ennek az irányelvnek megfelelő felügyeletéért. Az EBA-t tájékoztatni kell az ilyen megállapodások meglétéről és tartalmáról. Az EBA továbbítja ezeket az információkat a többi tagállam illetékes hatóságainak és az Európai Bankbizottságnak.

(27) A 131a. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"
1. A konszolidáló felügyeleti hatóság felügyeleti kollégiumokat hoz létre a 129. cikkben és a 130. cikk (1) bekezdésében említett feladatok elvégzésének megkönnyítésére – mely feladatokra az e cikk (2) bekezdésében előírt titoktartás és az uniós joggal való összeegyeztethetőség követelménye vonatkozik – és az érintett harmadik országok illetékes hatóságaival való megfelelő koordinálás és együttműködés biztosítására.
A(z) .../2010/EU [EBA] rendelet 12. cikkével összhangban az EBA vezető szerepet vállal az e cikkben említett kollégiumok hatékony, eredményes és következetes működésének biztosítása, előmozdítása és nyomon követése tekintetében. Ezért az EBA – amikor azt szükségesnek ítéli – szerepet vállal, és e cél vonatkozásában illetékes hatóságnak tekintendő.

	a)	információ egymás közötti és az EBA-val való cseréje a(z) .../2010/EU [EBA] rendelet 12. cikkével összhangban;
	b)	megállapodás a feladatok önkéntes átadásáról és adott esetben a hatáskörök önkéntes átruházásáról;
	c)	a csoport kockázatelemzésén alapuló felügyeleti vizsgálati programok kialakítása a 124. cikkel összhangban;
	d)	a felügyelet hatékonyságának növelése a szükségtelen kettős felügyeleti követelmények eltörlésével, a 130. cikk (2) bekezdésében és a 132. cikk (2) bekezdésében említett információkérésekkel kapcsolatban is;
	e)	az ezen irányelv szerinti prudenciális követelmények következetes alkalmazása a bankcsoport minden tagja tekintetében, a közösségi jogban rendelkezésre álló választási és mérlegelési lehetőségek sérelme nélkül;
	f)	a 129. cikk (1) bekezdése c) pontjának alkalmazása, a területen esetleg létrehozott más fórumok munkáját is figyelembe véve.

A felügyeleti kollégiumokban részt vevő illetékes hatóságok és az EBA szorosan együttműködnek egymással. Az 1. fejezet 2. szakasza szerinti titoktartási kötelezettséget nem sérti, ha az illetékes hatóságok bizalmas információkat cserélnek ki a felügyeleti kollégiumokban. A felügyeleti kollégiumok létrehozása és működése nem érinti az illetékes hatóságok ezen irányelv szerinti jogait és kötelességeit."

b) a (2) bekezdésben:

		i. a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:" E cikk és a 42a. cikk (3) bekezdése következetes harmonizációjának biztosítása érdekében az EBA szabályozási standardok tervezetét dolgozhatja ki a kollégiumok működésére vonatkozó általános feltételek pontos meghatározása céljából. A Bizottság hatáskört kap a második albekezdés a) pontjában említett szabályozási standardok tervezetének a(z) .../2010/EU [EBA] rendelet 7.–7d. cikkében megállapított eljárás szerinti elfogadására."
	ii.	a hatodik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:" »A konszolidáló felügyeleti hatóság – az 1. fejezet 2. szakasza szerinti titoktartási kötelezettségre figyelemmel – tájékoztatja az EBA-t a felügyeleti kollégium tevékenységeiről, ideértve a válsághelyzetekben folytatottakat is, továbbá közli az EBA-val a felügyeleti konvergencia szempontjából különösen fontos valamennyi információt."

(27a) A 132. cikk (1) bekezdésébe az első albekezdés után a következő albekezdések kerülnek beillesztésre:"

Ezen irányelv alkalmazásában az illetékes hatóságok a(z) …/2010/EU [EBA] rendeletnek megfelelően együttműködnek az EBA-val.

Az illetékes hatóságok a(z) …/2010/EU rendelet 20. cikkének megfelelően átadják az EBA-nak az ezen irányelvből és a(z) …/2010/EU [EBA] rendeletből fakadó feladatai ellátásához szükséges valamennyi információt.

(27b) A 140. cikk harmadik bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

3. Az összevont alapú felügyeletért felelős illetékes hatóságok listákat készítenek a 71. cikk (2) bekezdésében említett pénzügyi holdingtársaságokról. Ezeket a listákat közlik a többi tagállam illetékes hatóságaival, az EBA-val és a Bizottsággal.

(28) A 143. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

a) az első albekezdés vége a következő mondattal egészül ki:"

Az említett feladatok ellátásában az EBA segíti a Bizottságot és az Európai Bankbizottságot, beleértve annak megítélését is, hogy szükség van-e a szóban forgó iránymutatások frissítésére.

a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:"
Az (1) bekezdés első albekezdésében említett ellenőrzést végző illetékes hatóság figyelembe veszi az ilyen iránymutatásokat. E célból az illetékes hatóság döntéshozatala előtt konzultációt folytat az EBA-val."

(28a) A 143. cikk (3) bekezdésének negyedik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

A felügyeleti technikákat úgy kell kialakítani, hogy biztosítsák az e fejezetben az összevont alapú felügyeletre vonatkozóan meghatározott célkitűzések elérését, és azokat közölni kell az egyéb érintett illetékes hatóságokkal, az EBA-val, valamint a Bizottsággal.

(29) A 144. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

E cikk egységes alkalmazása érdekében az Európai Bankfelügyeleti Hatóság végrehajtási technikai standardok tervezetét dolgozza ki az e cikk szerinti közzétételek ▌ formátumának, szerkezetének, tartalomjegyzékének és éves közzétételi dátumának meghatározása céljából. A Hatóság az említett technikai standardokat 2014. január 1-jéig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap a harmadik bekezdésben említett végrehajtási technikai standardok tervezetének a(z) .../2010/EU [EBA] rendelet 7e. cikke szerinti elfogadására.

(30) A 150. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

a) A cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:"

3. Az EBA végrehajtási technikai standardok tervezetét dolgozza ki ezen irányelv egységes alkalmazásának biztosítása céljából az alábbiak tekintetében:

	a)	az V. melléklet 15–17. pontjának alkalmazási feltételei;
	b)	a VI. melléklet 2. részének alkalmazási feltételei, a 12. pontban említett mennyiségi tényezők, a 13. pontban említett minőségi tényezők és a 14. pontban említett benchmark tekintetében.
	Az EBA az említett végrehajtási technikai standardok tervezetét 2014. január 1-jéig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett végrehajtási technikai standardok tervezetének a(z) .../2010/EU [EBA] rendelet 7e. cikkében megállapított eljárás szerinti elfogadására

(31) ▌ A 156. cikk a következőképpen módosul:

	a)	az „európai bankfelügyelők bizottsága” elnevezés helyébe az „Európai Bankfelügyeleti Hatóság” elnevezés lép;
	b)	az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:" Az EBA-val és a tagállamokkal együttműködve és az Európai Központi Bank észrevételeit is figyelembe véve a Bizottság rendszeresen figyelemmel kíséri, hogy ez az irányelv a 2006/49/EK irányelvvel együtt számottevő hatást gyakorol-e a gazdasági ciklusra, és ezen felülvizsgálat fényében fontolóra veszi az esetleges helyreigazító intézkedések indokoltságát."

10. cikk

A 2006/49/EK irányelv módosításai

A 2006/49/EK irányelv az alábbiak szerint módosul:

(1) A 18. cikk ▌ a következő bekezdéssel egészül ki:"

5. A(z) …/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) szabályozási standardok tervezetét dolgozhatja ki azon minősítési módszertan pontos meghatározása céljából, amely alapján az illetékes hatóságok az ▌ intézetek számára engedélyezik, hogy az ezen irányelv szerinti tőkekövetelmények kiszámítása céljából belső modelleket használjanak.

(1a) A 22. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:"

Amennyiben az illetékes hatóságok eltekintenek e cikk rendelkezései szerinti tőkekövetelmények összevont alapon történő alkalmazásától, arról értesíti az EBA-t és a Bizottságot.

(1b) A 32. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a) a második bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

Az illetékes hatóságok értesítik ezekről az eljárásokról az EBA-t, a Tanácsot és a Bizottságot.

b) A cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

3a. Az EBA az e cikk első bekezdésében említett eljárások tekintetében iránymutatásokat bocsát ki.

(1c) A 36. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

1. A tagállamoknak meg kell nevezniük azokat a hatóságokat, amelyek illetékesek az ezen irányelvben meghatározott feladatok elvégzésére. A tagállamok erről tájékoztatják az EBA-t és a Bizottságot, feltüntetve a feladatok bármilyen megosztását.

(1d) A 38. cikk (1) bekezdése a következő albekezdésekkel egészül ki:"

1. Ezen irányelv alkalmazásában az illetékes hatóságok a …/2010/EU [EBA] rendeletnek megfelelően együttműködnek az EBA-val.

2. Az illetékes hatóságok a(z) …/2010/EU rendelet 20. cikkének megfelelően haladéktalanul átadják az EBA-nak az ezen irányelvből és a(z) …/2010/EU [EBA] rendeletből fakadó feladatai ellátásához szükséges valamennyi információt.

11. cikk

A 2009/65/EK irányelv (ÁÉKBV) módosításai

A 2009/65/EK irányelv az alábbiak szerint módosul:

(1) Az 5. cikk a következő bekezdéssel ▌ egészül ki:

8. E cikk következetes harmonizációjának biztosítása érdekében az ESMA szabályozási standardok tervezetét dolgozhatja ki az ÁÉKBV engedélykérelmében az illetékes hatóságoknak nyújtandó ▌ tájékoztatás pontos meghatározása céljából.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozási standardok tervezetének a(z) .../2010/EU rendelet 7.–7d. cikkében megállapított eljárás szerinti elfogadására.

(1a) A 6. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:"

Az ESMA-t értesíteni kell minden kiadott engedélyről és a Hatóság honlapján naprakész listát tesz közzé az engedéllyel rendelkező alapkezelő társaságokról.

(2) A 7. cikk a következő bekezdéssel ▌ egészül ki:"

6. E cikk következetes harmonizációjának biztosítása érdekében az ESMA szabályozási standardok tervezetét dolgoz ki:

	a)	az alapkezelő társaság engedély iránti kérelmében az illetékes hatóság számára nyújtandó információ pontos meghatározására, az üzleti tervet is beleértve;
	b)	az alapkezelő társaságra vonatkozó, a 7. cikk (2) bekezdése szerinti követelmények, valamint a 7. cikk (2) bekezdésében előírt értesítés céljára szolgáló információk pontos meghatározására;
	c)	a befolyásoló részesedéseket birtokló részvényesekre és tagokra vonatkozó követelmények, valamint azon tényezők pontos meghatározására, amelyek akadályozhatják az illetékes hatóságot az irányelv 11. cikkében említett 2004/39/EK irányelv 8. cikke (1) és 10. cikke (1) és (2) bekezdése szerinti felügyeleti feladatainak eredményes gyakorlásában.

A Hatóság az a) és b) pontban említett technikai standardok tervezetét 2014. január 1-jéig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap az a) és b) pontban említett szabályozási standardok tervezetének …/2010/EU rendelet 7.–7d. cikkének megfelelő elfogadására.

E cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az ESMA végrehajtási technikai strandardtervezeteket dolgoz ki az első albekezdés a) és b) pontjában előírt információnyújtásra vagy értesítésre szolgáló egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

A Hatóság az említett technikai standardok tervezetét 2014. január 1-jéig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap a negyedik albekezdésben említett végrehajtási technikai standardoknak a(z) .../2010/EU rendelet 7e. cikke szerinti elfogadására.

(2a) A 9. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

2. A tagállamok tájékoztatják az ESMA-t és a Bizottságot a harmadik országokban az ÁÉKBV által a befektetési jegyeik forgalmazása során tapasztalt nehézségekről.

A Bizottság a lehető leghamarabb kivizsgálja e nehézségeket a megfelelő megoldás megkeresése céljából. Az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság segíti a Bizottságot e faladat végrehajtásában.

(2b) A 11. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

3. Ezen irányelv következetes harmonizációjának biztosítása érdekében az ESA szabályozási standardok tervezetét dolgozhatja ki annak érdekében, hogy az e cikkben a 2004/39/EK irányelv 10b. cikkének (4) bekezdésére való hivatkozással előírtak szerint megállapítsa a részesedést szerezni kívánók által benyújtandó információk kimerítő jegyzékét, a 10a. cikk (2) bekezdésének a sérelme nélkül.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozási standardok tervezetének …/2010/EU rendelet 7.–7d. cikkének megfelelő elfogadására.

E cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az ESMA végrehajtási technikai standardok tervezetét dolgozhatja ki az érintett illetékes hatóságok közötti konzultációs folyamat módozataira vonatkozó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások az e cikkben a 2004/39/EK irányelv 10b. cikkének (4) bekezdésére való hivatkozással előírtak szerinti kialakítása céljából.

A Bizottság hatáskört kap az eső albekezdésben említett végrehajtási technikai standardok tervezetének a(z) .../2010/EU rendelet 7e. cikke szerinti elfogadására.

(2c) A 12. cikk (3) bekezdése a következőképpen módosul:

	a)	az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:" 3. A 116. cikk sérelme nélkül a Bizottság 2010. július 1-jéig – a 112., 112a. és 112b. cikkel összhangban, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén – intézkedéseket fogad el az (1) bekezdés második albekezdésének a) pontjában említett eljárások és szabályok, valamint az (1) bekezdés második albekezdésének b) pontjában említett összeférhetetlenség minimalizálásra irányuló szerkezeti és szervezeti követelmények meghatározására."
	b)	a második albekezdést el kell hagyni.

(3) A 12. cikk a következő bekezdéssel ▌ egészül ki:"

4. E cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az ESMA végrehajtási technikai standardok tervezetét dolgozhatja ki azon felhatalmazáson alapuló jogi aktusok meghatározása céljából, amelyeket a Bizottság az e cikk (3) bekezdésében említett eljárások, szabályok, valamint szerkezeti és szervezeti követelmények vonatkozásában fogadott el.

A Bizottság hatáskört kap az eső albekezdésben említett végrehajtási technikai standardoknak a(z) .../2010/EU rendelet 7e. cikke szerinti elfogadására.

(3a) A 14. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

	a)	az első albekezdés bevezető részének helyébe a következő szöveg lép:" 2. A 116. cikk sérelme nélkül a Bizottság a 112., a 112a. és 112b. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén – intézkedéseket fogad el annak biztosítására, hogy az alapkezelő társaság eleget tegyen az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségeknek, különösen:"
	b)	a második albekezdést el kell hagyni.

(4) A 14. cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:"

3. E cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az ESMA végrehajtási technikai standardok tervezetét dolgozhatja ki azon felhatalmazáson alapuló jogi aktusok meghatározása céljából, amelyeket a Bizottság az a második bekezdés a), b) és c) pontjában említett követelmények, elvek és lépések vonatkozásában fogadott el.

A Bizottság hatáskört kap az eső albekezdésben említett végrehajtási technikai standardok tervezetének a(z) .../2010/EU rendelet 7e. cikke szerinti elfogadására.

(4a) A 17. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

10. E cikk következetes harmonizációja érdekében az ESMA szabályozási standardokat dolgozhat ki az (1), (2), (3) és (8) bekezdés értelmében rendelkezésre bocsátandó információk meghatározása céljából.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozási standardok tervezetének a(z) …/2010/EU rendelet 7.–7d. cikkének megfelelő elfogadására.

E cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az ESMA végrehajtási technikai standardok tervezetét dolgozhatja ki egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából az információk (3) és (9) bekezdéssel összhangban történő továbbításához.

A Bizottság hatáskört kap a harmadik albekezdésben említett végrehajtási technikai standardok tervezetének a(z) .../2010/EU rendelet 7e. cikke szerinti elfogadására.

(4b) A 18. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

4a. E cikk következetes harmonizációja érdekében az ESMA szabályozási standardok tervezetét dolgozhatja ki az (1), (2) és (4) bekezdés értelmében rendelkezésre bocsátandó információk meghatározása céljából.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozási standardok tervezetének a(z) …/2010/EU rendelet 7.–7d. cikkének megfelelő elfogadására.

E cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az ESMA végrehajtási technikai standardok tervezetét dolgozhatja ki egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából az információk (2) és (4) bekezdéssel összhangban történő továbbításához.

A Bizottság hatáskört kap a harmadik albekezdésben említett végrehajtási technikai standardok tervezetének a(z) .../2010/EU rendelet 7e. cikke szerinti elfogadására.

(4c) A 20. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

4a. E cikk következetes harmonizációja és egységes alkalmazása érdekében az ESMA technikai szabályozási standardok tervezetét dolgozhatja ki annak az információnak a meghatározására, amelyet valamely más tagállamban székhellyel rendelkező ÁÉKBV irányítása iránti kérelemben az illetékes hatóságok rendelkezésére kell bocsátani.

A Bizottság az első albekezdésben említett technikai standardok tervezetét a(z) …/2010/EU [ESMA] rendelet 7. cikkében megállapított eljárással összhangban fogadhatja el.

E cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az ESMA végrehajtási technikai standardok tervezetét dolgozhatja ki az információ biztosítása során használandó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

A Bizottság hatáskört kap a harmadik albekezdésben említett végrehajtási technikai standardok tervezetének a(z) .../2010/EU rendelet 7e. cikke szerinti elfogadására.

(5) A 21. cikk (7) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

7. A (3), (4) vagy (5) bekezdésben megállapított eljárás alkalmazását megelőzően az alapkezelő társaság fogadó tagállamának illetékes hatóságai szükséghelyzetben kezdeményezhetik a befektetők, valamint a szolgáltatások más igénybevevői érdekeinek védelmében szükséges óvintézkedéseket. Az ilyen intézkedésekről az első adandó alkalommal tájékoztatni kell a Bizottságot, az ESMA-t és a többi tagállam illetékes hatóságait.

(5a) A 21. cikk (7) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

A Bizottság az érintett tagállamok illetékes hatóságaival folytatott konzultációt követően úgy határozhat, hogy a szóban forgó tagállam köteles eltörölni vagy módosítani ezeket az intézkedéseket, az ESMA a(z).../2010/EU [ESMA] rendelet 9. cikke szerinti hatásköreinek sérelme nélkül

(5b) A 21. cikk (9) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

9. A tagállamok tájékoztatják az ESMA-t és a Bizottságot a 17. cikk szerinti engedély és a 20. cikk szerinti kérelem elutasításával járó esetek számáról és jellegéről, valamint az e cikk (5) bekezdésével összhangban hozott intézkedésekről.

(5c) A 23. cikk (6) bekezdése a következőképpen módosul:

	a)	az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:" 6. A Bizottság – a 112., 112a. és 112b. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén – intézkedéseket fogadhat el azokat az intézkedéseket illetően, amelyeket a letétkezelőnek kell megtennie egy másik tagállamban letelepedett alapkezelő társaság által kezelt ÁÉKBV-vel kapcsolatos feladatainak teljesítéséhez, ideértve az (5) bekezdéssel összhangban, a letétkezelő és az alapkezelő társaság által használandó megállapodás mintában feltüntetendő adatokat is."
	b)	a 23. cikk (6) bekezdésének második albekezdését el kell hagyni.

6. A 29. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:"

5. Ezen irányelv következetes harmonizációjának biztosítása érdekében az ESA szabályozási standardok tervezetét dolgozza ki:

	a)	az alapkezelő társaság engedély iránti kérelmében az illetékes hatóság számára nyújtandó információ pontos meghatározására, az üzleti tervet is beleértve, valamint;
	b)	azon tényezők meghatározására, amelyek akadályozhatják az illetékes hatóságot a 29. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti felügyeleti feladatainak eredményes gyakorlásában.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozási standardok tervezetének a(z) …/2010/EU rendelet 7.–7d. cikkének megfelelő elfogadására.

6. E cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az ESMA végrehajtási technikai standardok tervezetét dolgozhatja ki egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából az (5) bekezdés a) pontjában említett információnyújtáshoz.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett végrehajtási technikai standardok tervezetének a(z) .../2010/EU [ESMA] rendelet 7e. cikke szerinti elfogadására.

(6a) A 32. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

6. A tagállamok tájékoztatják az Európai Értékpapír-piaci Felügyeletet és a Bizottságot arról, hogy melyek azok a befektetési társaságok, amelyek élnek a (4) és (5) bekezdés szerinti eltéréssel.

(6b) A 33. cikk (6) bekezdése a következőképpen módosul:

	a)	az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:" 6. A Bizottság – a 112., 112a. és 112b. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén – intézkedéseket fogadhat el azokat az intézkedéseket illetően, amelyeket a letétkezelőnek kell megtennie egy másik tagállamban letelepedett alapkezelő társaság által kezelt ÁÉKBV-vel kapcsolatos feladatainak teljesítéséhez, ideértve az (5) bekezdéssel összhangban, a letétkezelő és az alapkezelő társaság által használandó megállapodás mintában feltüntetendő adatokat is."
	b)	a második albekezdést el kell hagyni.

(6c) A 43. cikk (5) bekezdése a következőképpen módosul:

		a) az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:" 5. A Bizottság – a 112., a 112a. és a 112b. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén – intézkedéseket fogadhat el, amelyekben meghatározza az (1) és (3) bekezdésben említett tájékoztatás részletes tartalmát, formátumát és rendelkezésre bocsátásának módját."
	b)	a második albekezdést el kell hagyni.

(7) A 43. cikk a következő (6) bekezdéssel egészül ki:"

6. E cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az ESMA végrehajtási technikai standardok tervezetét dolgozhatja ki azon felhatalmazáson alapuló jogi aktusok meghatározása céljából, amelyeket a Bizottság az e cikk (1) és (3) bekezdésében említett tájékoztatás tartalma, formátuma és rendelkezésre bocsátásának módja vonatkozásában fogadott el.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett végrehajtási technikai standardok tervezetének a(z) .../2010/EU [ESMA] rendelet 7e. cikke ▌ szerinti elfogadására.

(8) Az 50. cikk a következő bekezdéssel ▌ egészül ki:"

4. E cikk következetes harmonizációjának biztosítása érdekében az ESMA szabályozási standardok tervezetét dolgozhatja ki azon eszközkategóriákra vonatkozó rendelkezések pontos meghatározása céljából, amelyekbe az ÁÉKVB – e cikkel és a Bizottság által elfogadott, e rendelkezésekre vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal összhangban – befektetéseket eszközölhet.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozási standardok tervezetének a(z) …/2010/EU [ESMA] rendelet 7.–7d. cikkének megfelelő elfogadására.

(9) Az 51. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:"

A nemzeti illetékes hatóságok biztosítják, hogy az előző bekezdés szerint kapott összes információ – valamennyi általuk felügyelt alapkezelő, illetve befektetési társaság tekintetében összesítve – hozzáférhető legyen az ESMA és az ESRB számára a rendszerkockázatok uniós szintű figyelemmel kísérése érdekében.

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"
4. A 116. cikk sérelme nélkül a Bizottság – a 112., 112a. és 112b. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén – intézkedéseket fogad el az alábbiak meghatározása céljából:

	a)	az alapkezelő társaság által az (1) bekezdés első albekezdésével összhangban alkalmazott kockázatkezelési folyamat megfelelőségének felmérésére vonatkozó kritériumok;
	b)	az OTC származékos ügyletek értékének pontos és független meghatározására vonatkozó részletes szabályok; és
	c)	az (1) bekezdés harmadik albekezdésében említett információ tartalmára és az alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai számára történő közlésekor követendő eljárásra vonatkozó részletes szabályok.

c) a cikk a következő ▌ bekezdéssel egészül ki:"

5. E cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az ESMA végrehajtási technikai standardok tervezetét dolgozhatja ki azon felhatalmazáson alapuló jogi aktusok meghatározása céljából, amelyeket a Bizottság a (4) bekezdés a), b) és c) pontjában említett követelmények és szabályok vonatkozásában fogadott el.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett végrehajtási technikai standardok tervezetének a(z) .../2010/EU [ESMA] rendelet 7e. cikke szerinti elfogadására.

(9a) A 52. cikk (4) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

A tagállamok megküldik az ESMA-nak a kötvények első albekezdésben említett kategóriáinak jegyzékét, valamint azon engedélyezett kibocsátók kategóriáinak jegyzékét, amelyek az ugyanabban az albekezdésben említett jogszabályok és felügyeleti megállapodások értelmében jogosultak az e cikkben meghatározott feltételeknek megfelelő kötvények kibocsátására. Ezekhez a jegyzékekhez a felkínált biztosítékok jellegét meghatározó feljegyzést kell mellékelni. A Bizottság és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság ezt az információt, valamint a szükségesnek vélt észrevételeket azonnal továbbítja a többi tagállamnak, illetve azokat közzéteszi honlapján. Az ilyen tájékoztatás a 112. cikk (1) bekezdésében említett európai értékpapír-bizottság keretein belüli véleménycsere tárgyát képezheti.

(10) ▌ A 60. cikk a következőképpen módosul:

a) a (6) bekezdésben:

i. az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

6. A Bizottság a 112., 112a. és 112b. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén intézkedéseket fogad el, amelyek meghatározzák:

ii. a második albekezdést el kell hagyni;

b) a cikk a következő ▌ bekezdéssel egészül ki:

7. E cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az ESMA végrehajtási technikai standardok tervezetét dolgozhatja ki azon felhatalmazáson alapuló jogi aktusok meghatározása céljából, amelyeket a Bizottság a (6) bekezdés a), b) és c) pontjában említett megállapodás, intézkedések és eljárások vonatkozásában fogadott el.

A Bizottság hatáskört kap az eső albekezdésben említett végrehajtási technikai standardok tervezetének a(z) .../2010/EU rendelet 7e. cikke szerinti elfogadására.

(11) ▌ A 61. cikk a következőképpen módosul:

a) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

3. A Bizottság – a 112., a 112a. és a 112b. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló aktusok révén – intézkedéseket fogadhat el az alábbiak részletesebb meghatározására:

		a) az (1) bekezdésben említett megállapodás kötelező tartalmi elemei; és
		b) a (2) bekezdés alkalmazásában a feeder-ÁÉKBV tekintetében negatív hatásúnak minősülő szabálytalanság-típusok.

b) a cikk a következő ▌ bekezdéssel egészül ki:"

4. E cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az ESMA végrehajtási technikai standardok tervezetét dolgozhatja ki azon felhatalmazáson alapuló jogi aktusok meghatározása céljából, amelyeket a Bizottság a (3) bekezdés a) és b) pontjában említett megállapodás, intézkedések és szabálytalanság-típusok vonatkozásában fogadott el.

A Bizottság hatáskört kap az eső albekezdésben említett végrehajtási technikai standardtervzeteknek a(z) .../2010/EU rendelet 7e. cikke szerinti elfogadására.

(11a) A 62. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

4. A Bizottság – a 112., 112a. és 112b. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén – intézkedéseket fogad el, amelyekben meghatározza az (1) bekezdés első albekezdésében említett megállapodás tartalmát.

(11b) A 64. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

4. A Bizottság a 112., 112a. és 112b. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén intézkedéseket fogad el, amelyek meghatározzák:

	a)	az (1) bekezdésben említett információ rendelkezésre bocsátásának formátumát és módját; vagy
	b)	a természetbeni hozzájárulás értékelési és könyvvizsgálati eljárását abban az esetben, ha a feeder-ÁÉKBV befektetési jegyekért cserébe eszközeinek egészét vagy egy részét áthelyezi a master-ÁÉKBV-be, valamint a feeder-ÁÉKBV letétkezelőjének szerepét ebben az eljárásban.

(12) A 64. cikk a következő ▌ bekezdéssel egészül ki:"

5. E cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az ESMA végrehajtási technikai standardok tervezetét dolgozhatja ki azon felhatalmazáson alapuló jogi aktusok meghatározása céljából, amelyeket a Bizottság a (4) bekezdés a) és b) pontjában említett eljárás, illetve az információ rendelkezésre bocsátásának szintén az említett pontokban hivatkozott formátuma és módja vonatkozásában fogadott el.

A Bizottság hatáskört kap az eső albekezdésben említett végrehajtási technikai standardtervzeteknek a(z) .../2010/EU rendelet 7e. cikke szerinti elfogadására.

(13) A 69. cikk a következő ▌ bekezdéssel egészül ki:"

5. E cikk következetes harmonizációjának biztosítása érdekében az ESMA szabályozási standardok tervezetét dolgozhatja ki az I. mellékletben meghatározott tájékoztató, az éves és a féléves jelentés tartalmára, valamint e dokumentumok formátumára vonatkozó előírások pontos meghatározása céljából.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozási standardok tervezetének a(z) …/2010/EU rendelet 7.–7d. cikkének megfelelő elfogadására.

(13a) A 75. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

4. A Bizottság – a 112., 112a. és 112b. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén – intézkedéseket fogadhat el azon különleges feltételek meghatározása céljából, amelyeket akkor kell teljesíteni, ha a tájékoztatót papírtól eltérő tartós adathordozón vagy – tartós adathordozónak nem minősülő – weboldalon bocsátják rendelkezésre.

(13b) A 78. cikk (7) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

7. A Bizottság – a 112., a 112a. és a 112b. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló aktusok révén – intézkedéseket fogad el az alábbiak meghatározása céljából:

a) a (2), (3) és (4) bekezdésben említettek alapján a befektetőknek nyújtandó legfontosabb befektetői információk részletes és teljes tartalma;

b) az alábbi különleges esetekben a befektetők részére nyújtandó legfontosabb befektetői információk részletes és teljes tartalma:

		i. különböző befektetési részalapokkal rendelkező ÁÉKBV esetében az egy adott befektetési részalapot jegyző befektetőnek nyújtandó legfontosabb befektetői információk, többek között az egyik befektetési részalapról a másikra történő váltás módja és a kapcsolódó költségek;
		ii. a különböző részvényosztályokat kínáló ÁÉKBV esetében egy adott részvényosztályt jegyző befektetőnek nyújtandó legfontosabb információk;
	iii.	alapok alapja szerkezetek esetében az olyan ÁÉKBV-t jegyző befektetőknek adandó legfontosabb információk, amely másik ÁÉKBV-kbe vagy az 50. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett egyéb kollektív befektetési vállalkozásokba fektet be;
		iv. master-feeder struktúrák esetében a feeder-ÁÉKBV-t jegyző befektetőknek nyújtandó legfontosabb információk; és
		v. a strukturált, tőkevédelmet élvező és egyéb hasonló ÁÉKBV-k esetében a befektetőknek nyújtandó legfontosabb információk az ilyen ÁÉKBV-k sajátos jellemzőivel kapcsolatban; és

c) az (5) bekezdésben említettek alapján a befektetőknek nyújtandó legfontosabb befektetői információk formájának és megjelenítésének konkrét részletei.

(14) A 78. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

8. E cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az ESMA végrehajtási technikai standardok tervezetét dolgozhatja ki ▌ azon felhatalmazáson alapuló jogi aktusok meghatározása céljából, amelyeket a Bizottság a (3) bekezdésében említett információk vonatkozásában, a (7) bekezdéssel összhangban fogadott el.

A Bizottság hatáskört kap az eső albekezdésben említett végrehajtási technikai standardtervzeteknek a(z) .../2010/EU rendelet 7e. cikke szerinti elfogadására.

(14a) A 81. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

2. A Bizottság – a 112., 112a. és 112b. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén – intézkedéseket fogadhat el azon különleges feltételek meghatározása céljából, amelyeket akkor kell teljesíteni, ha a kiemelt befektetői információkat papírtól eltérő tartós adathordozón vagy – tartós adathordozónak nem minősülő – weboldalon bocsátják rendelkezésre.

(14b) A 83. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

'3. E cikk következetes harmonizációjának biztosítása érdekében az ESMA szabályozási standardok tervezetét dolgozhatja ki e cikk hitelfelvétellel kapcsolatos követelményeinek pontos meghatározása céljából.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozási standardok tervezetének a(z) …/2010/EU rendelet 7.–7d. cikkének megfelelő elfogadására.

(15) A 84. cikk a következő ▌ bekezdéssel egészül ki:"

4. E cikk következetes harmonizációjának biztosítása érdekében az ESMA szabályozási standardok tervezetét dolgozhatja ki azon feltételek meghatározása céljából, amelyeket az ÁÉKBV-nek az ÁÉKBV befektetési jegyek visszaváltásának vagy visszavásárlásának a (2) bekezdés a) pontja szerinti ideiglenes felfüggesztése elfogadását követően, a felfüggesztési határozat meghozatala után teljesítenie kell.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozási standardok tervezetének a(z) …/2010/EU rendelet 7.–7d. cikkének megfelelő elfogadására.

(15a) A 95. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:"

1. A Bizottság a 112., 112a. és 112b. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén intézkedéseket fogad, hogy meghatározza:

		a) a 91. cikk (3) bekezdésében említett információk körét;
		b) a 93. cikk (7) bekezdésének előírásaival összhangban, az ÁÉKBV fogadó tagállama illetékes hatóságai számára a 93. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett információhoz vagy dokumentumokhoz való hozzáférés megkönnyítését.

16. A 95. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

2. A 93. cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az ESMA végrehajtási technikai standardok tervezetét dolgozhatja ki az alábbiak meghatározása ▌ céljából:

	a)	a 93. cikk (1) bekezdésében említett bejelentés céljára az ÁÉKBV által használandó bejelentő levél standard mintájának formája és tartalma, beleértve annak megjelölését is, hogy a fordítások mely dokumentumokra vonatkoznak;
	b)	a tagállamok illetékes hatóságai által használandó, a 93. cikk (3) bekezdésében említett igazolás standard mintájának formája és tartalma;
	c)	a 93. cikk szerinti értesítés céljára az illetékes hatóságok közötti információcsere eljárása és az elektronikus kommunikáció használata.

A Bizottság hatáskört kap az eső albekezdésben említett végrehajtási technikai standardtervzeteknek a(z) .../2010/EU rendelet 7e. cikke szerinti elfogadására.

(16a) A 97. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

1. A tagállamok kijelölik azokat az illetékes hatóságokat, amelyek felelősek az ezen irányelvben megállapított feladatok elvégzéséért. A tagállamok tájékoztatják erről az Európai Értépapír-piaci Felügyeleti Hatóságot és a Bizottságot, feltüntetve bármely feladatmegosztást.

(16b) Az 101. cikk az alábbi bekezdéssel egészül ki:"

(2a) Ezen irányelv alkalmazásában az illetékes hatóságok a(z) …/.../EU [ESMA] rendeletnek megfelelően együttműködnek az ESMA-val.

Az illetékes hatóságok a(z) …/2010./EU [ESMA] rendelet 20. cikkének megfelelően haladéktalanul az ESMA rendelkezésére bocsátják a feladatainak elvégzéséhez szükséges valamennyi információt.

(17) A 101. cikk (8) és (9) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

8. Az illetékes hatóságok tájékoztathatják az ESMA-t a következő helyzetekről:

	a)	ha a 109. cikkben meghatározott információcsere iránti kérést elutasították vagy ésszerű időn belül nem teljesítették;
	b)	ha a 110. cikkben meghatározott vizsgálat vagy helyszíni ellenőrzés elvégzése iránti kérést elutasították vagy ésszerű időn belül nem teljesítették; vagy
	c)	ha elutasították vagy ésszerű időn belül nem teljesítették azt a kérést, amely arra irányult, hogy a saját tisztviselők elkísérhessék a másik tagállam illetékes hatóságának tisztviselőit.

258. cikkében szereplő rendelkezések sérelme nélkül, az ilyen esetekben az ESMA a(z) …/../EU [ESMA] rendelet 11. cikke által ráruházott hatásköröknek megfelelően járhat el, az e cikk (6) bekezdésében szereplő, az információk átadására vagy vizsgálat indítására vonatkozó megkeresés teljesítésének megtagadásával kapcsolatos lehetőségek, illetve az ESMA azon lehetőségének sérelme nélkül, hogy ezen esetekben az említett rendelet 9. cikkének megfelelően járjon el.

9. E cikk egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az ESMA technikai végrehajtási standardok tervezetét dolgozhatja ki az illetékes hatóságoknak a (4) és az (5) bekezdésben említett helyszíni ellenőrzésekben és vizsgálatokban való együttműködésére vonatkozó közös eljárások kialakítása céljából.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett végrehajtási technikai standardok tervezetének a(z) .../2010/EU [ESMA] rendelet 7e. cikke szerinti elfogadására.

(18) A 102. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

2. Az (1) bekezdés nem akadályozza a tagállamok illetékes hatóságait az ezen irányelvvel vagy egyéb, az ÁÉKBV-re vagy az ezek üzleti tevékenységeihez hozzájáruló vállalkozásokra alkalmazandó európai uniós jogszabályokkal összhangban folytatott információcserében vagy az információknak a(z) …/2010/EU rendelettel összhangban az ESMA, vagy a(z) …/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Európai Rendszerkockázati Testület felé történő továbbításában. Ezekre az információkra az e cikk (1) bekezdésében meghatározott szakmai titoktartás feltételei vonatkoznak.

b) az (5) be ezdés a következő ▌ ponttal egészül ki:"

a(z) …/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság (ESMA), a(z) …/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) és a(z) …/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság (EIOPA) és az ESRB.

(18a) A 103. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

3. A tagállamok közlik az ESMA-val, a Bizottsággal és a többi tagállammal azoknak a hatóságoknak a megnevezését, amelyek az (1) bekezdés alapján információkat kaphatnak.

(18b) A 103. cikk (7) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

7. A tagállamok közlik az ESMA-val, a Bizottsággal és a többi tagállammal azoknak a hatóságoknak vagy testületeknek a megnevezését, amelyek az (4) bekezdés alapján információkat kaphatnak.

(19) A 105. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

105. cikk

Ezen irányelv információcserére vonatkozó rendelkezéseinek egységes alkalmazása érdekében az ESMA technikai standardok tervezetét dolgozhatja ki az illetékes hatóságok között, illetve az illetékes hatóságok és az ESMA között zajló információcsere folyamatával kapcsolatos alkalmazási feltételek meghatározása céljából.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett végrehajtási technikai standardok tervezetének a(z) .../2010/EU [ESMA] rendelet 7e. cikke szerinti elfogadására.

(20) A 108. cikk (5) bekezdése b) pontjának első és második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

az ügyet szükség esetén az ESMA elé terjesztheti, amely a(z) …/2010/EK [ESMA] rendelet 11. cikke által ráruházott hatáskörrel összhangban járhat el.

A Bizottságot és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóságot haladéktalanul tájékoztatni kell bármely, az első albekezdés a) pontja szerinti intézkedésről.

(20a) A XIII. fejezet címe helyébe a következő cím lép:"

FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK ÉS VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖRÖK

(20b) A 111. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

111. cikk

A Bizottság ehhez az irányelvhez technikai módosításokat fogadhat el a következő területeken:
		a) a fogalommeghatározások pontosítása ezen irányelvnek az Unió egész területén történő következetes harmonizációja és egységes alkalmazása érdekében; vagy
		b) a terminológia egységesítése és a fogalommeghatározások kialakítása az ÁÉKBV és a kapcsolódó kérdések vonatkozásában megalkotott további jogszabályokkal összhangban.

Az említett intézkedéseket a 112., a 112a. és a 112b. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén fogadják el.

(20c) A 112. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

112. cikk

1. A Bizottság munkáját a 2001/528/EK bizottsági határozattal létrehozott európai értékpapír-bizottság segíti.

2. A Bizottság felhatalmazást kap a 12., 14., 23., 33., 43., 51., 60., 61., 62., 64., 75., 78., 81., 95. és 111. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására, amely felhatalmazás az ezen irányelv hatálybalépését követő négyéves időtartamra vonatkozik. A Bizottság legalább 6 hónappal a négyéves időszak lejárta előtt jelentést készít az átruházott hatáskörökről. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács a 64c. cikk szerint nem vonja vissza a felhatalmazást, akkor az a korábbinak megfelelő időtartamra automatikusan meghosszabbodik.

2a. A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően arról egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

2b. A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatásköre a 112a. és a 112b. cikkben lefektetett feltételektől függ.

3. Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(20d) A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:"

112a. cikk

Felhatalmazás visszavonása

1. Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 12., 14., 23., 33., 43., 51., 60., 61., 62., 64., 75., 78., 81., 95. és 111. cikkben említett felhatalmazást.

3. A visszavonásról szóló határozat véget vet az erről szóló határozatban megjelölt hatáskörök átruházásának. A határozat azonnal vagy a határozatban megállapított későbbi időpontban lép hatályba. A már hatályos felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét nem érinti. A határozatot közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

112b. cikk

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kifogásolása

2. Amennyiben az említett időszak végéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni, és a meghirdetett napon hatályba lép.

3. Ha az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emel valamely felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, akkor az nem lép hatályba. Az EUMSz. 296. cikkével összhangban a kifogást emelő intézmény megindokolja a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogását.

11a. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság 2014. január 1-jéig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, melyben megállapítja, hogy az ESA benyújtotta-e az ezen irányelv által előírt technikai standardok tervezetét, amennyiben azok benyújtása kötelező vagy opcionális, és adott esetben megfelelő javaslatokat tesz.

12. cikk

Átültetés

1. A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2010. december 31-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint az e rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

2. A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az irányelv tárgykörében fogadnak el.

13. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

14. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1)	A javaslatot az 57. cikk (2) bekezdésének második albekezdése alapján visszautalták a bizottsághoz (A7-0163/2010).
(2)	* Módosítások: az új vagy módosított szövegrészeket vastag dőlt betűk jelzik, a törléseket a ▌szimbólum jelzi.
(3)	Az Európai Parlament 2010. március 18-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(4)	Az Európai Parlament 2010. március 18-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(5)	Az Európai Parlament ...-i álláspontja.
(6)	COM(2009) 0114.
(7)	COM(2009) 0252.
(8)	HL L 177., 2006.6.30., 1. o.
(9)	HL L 145., 2004.4.30., 1. o.
(10)	HL L 345., 2003.12.31., 64. o.
(11)	HL L 166., 1998.6.11., 45. o.
(12)	HL L 235., 2003.9.23., 10. o.
(13)	HL L 166., 1998.6.11., 45. o.
(14)	HL L 35., 2003.2.11., 1. o.
(15)	HL L 96., 2003.4.12., 16. o.
(16)	HL L 235., 2003.9.23., 10. o.
(17)	HL L 390., 2004.12.31., 38. o.
(18)	HL L 309., 2005.11.25., 15. o.
(19)	HL L 177., 2006.6.30., 1. o.
(20)	HL L 177., 2006.6.30., 201. o.
(21)	HL L 302., 2009.11.17., 32. o.
(22)	HL L …
(23)	HL L …
(24)	HL L 222., 1978.8.14., 11. o.

Az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság létrehozása ***I

769k

471k

		Szöveg
		Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2009)0503 – C7-0167/2009 – 2009/0144(COD))

P7_TA(2010)0270

A7-0169/2010

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A javaslat(1)2010. július 7-én az alábbiak szerint módosult:

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI(2)

P7_TA(2010)0270

A7-0169/2010

a Bizottság javaslatához

P7_TA(2010)0270

A7-0169/2010

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az Európai Felügyeleti Hatóság (Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság) létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(3),

tekintettel Régiók Bizottságának véleményére(4),

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére(5),

a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően(6),

mivel:

(1) A 2007/2008. évi pénzügyi válság jelentős, konkrét eseteket és a pénzügyi rendszer egészét egyaránt érintő hiányosságokat tárt fel a pénzügyi felügyelet terén. A nemzeti szintű felügyeleti modellek nem tudtak lépést tartani a pénzügyi globalizációval, valamint az integrálódó és összekapcsolódó európai pénzügyi piacokkal, amelyeken a pénzügyi vállalkozások egyre gyakrabban határokon átnyúló tevékenységet folytatnak. A válság emellett komoly hiányosságokat tárt fel a nemzeti felügyeletek közötti együttműködés, koordináció, az uniós jog alkalmazásában megvalósított következetesség és a bizalom terén is.

(1a) A Parlament már jóval a pénzügyi válság előtt rendszeresen felszólalt a valamennyi szereplő számára valóban egyenlő európai versenyfeltételek megerősítése érdekében, rámutatva ugyanakkor az egyre integráltabb pénzügyi piacok európai felügyeletének jelentős hiányosságaira („A pénzügyi piacok keretrendszerének megvalósítása: cselekvési terv” című bizottsági közleményről szóló 2000. április 13-i állásfoglalásában(7), az Európai Unió prudenciális felügyeleti szabályairól szóló 2002. november 21-i állásfoglalásában(8), „A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szakpolitikáról (2005–2010) – fehér könyv” című 2007. július 11-i állásfoglalásában(9), a fedezeti alapokról és magántőkéről szóló, a Bizottsághoz intézett ajánlásokat tartalmazó 2008. szeptember 23-i állásfoglalásában(10), „A Lámfalussy-eljárás nyomon követéséről: a jövőbeli felügyeleti struktúra” című, a Bizottsághoz intézett ajánlásokat tartalmazó 2008. október 9-i állásfoglalásában(11), a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló (Solvency II) európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló módosított javaslatról szóló 2009. április 22-i állásfoglalásában(12), valamint a hitelminősítő intézetekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló 2009. április 23-i állásfoglalásában(13)).

(2) A Jacques de Larosière által elnökölt magas szintű szakértői csoport 2009. február 25-én közzétett, a Bizottság kérésére készített jelentése (de Larosière-jelentés) megállapította, hogy a jövőbeni pénzügyi válságok kockázatának és súlyosságának csökkentése érdekében meg kell erősíteni a felügyeleti keretet. A szakértői csoport az uniós pénzügyi szektor felügyeleti struktúrájának ▌reformját ajánlotta. A szakértői csoport továbbá arra a következtetésre jutott, hogy indokolt létrehozni a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerét, amely három európai felügyeleti hatóságból áll – egy a bankszektor, egy a biztosítási és foglalkoztatóinyugdíj-szektor, egy pedig az értékpapírszektor felügyeletére –, emellett javasolta az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozását is. A jelentésben szereplő ajánlások a szakértők által a jövőbeli hasonló válságok elkerüléséhez szükségesnek tekintett módosítások minimumszintjét képviselik.

(3) 2009. március 4-i „Impulzusok az európai gazdaság élénkítéséhez” című közleményében a Bizottság a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerét és az Európai Rendszerkockázati Testületet (ESRB) létrehozó jogszabályok kidolgozására tett javaslatot, 2009. május 27-i, „Európai pénzügyi felügyelet” című közleményében pedig részletesebb információkkal szolgált az új felügyeleti keret lehetséges szerkezetéről, ám a de Larosière-jelentésben szereplő összes ajánlás nem szerepelt benne.

(4) Az Európai Tanács 2009. június 19-i következtetéseiben azt ajánlotta, hogy hozzák létre a három új európai felügyeleti hatóságból álló Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerét. A rendszer céljául a nemzeti felügyelet minőségének és következetességének javítását, a határokon átnyúlóan tevékenykedő csoportok felvigyázásának szigorítását, és az egységes piac összes pénzügyi piaci szereplőjére alkalmazandó egységes európai szabálykönyv létrehozását indokolt kitűzni. A Tanács kiemelte, hogy az európai felügyeleti hatóságokat a hitelminősítő intézetekre kiterjedő hatáskörrel is fel kell ruházni, és felkérte a Bizottságot, hogy készítsen elő konkrét javaslatokat a tekintetben, hogy a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere miként juthatna erős szerephez a válsághelyzetekben, miközben hangsúlyozta, hogy az európai felügyeleti hatóságok által hozott határozatok nem gyakorolhatnak hatást a tagállamok költségvetési felelősségére. Az Európai Felügyeleti Hatóságnak (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) (a továbbiakban: „a Hatóság”) kell felügyelnie a kereskedési adattárakat is. A Bizottság felkérést kap a központi szerződő felek Hatóság általi felügyeletére vonatkozó – a hitelminősítő intézetekről szóló, 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(14) található megoldás mintájára készült – megoldás előterjesztésére.

(4a) A G-20 csoport pittsburghi csúcstalálkozójának felkérésére a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által készített 2010. április 16-i, „A pénzügyi ágazat igazságos és jelentős hozzájárulása” című jelentés megállapítja, hogy „a pénzügyi ágazat csődjeinek közvetlen költségeit egy hiteles és hatékony rendezési mechanizmushoz kapcsolódó pénzügyi stabilitási hozzájárulási alapból (FSC) kell finanszírozni”. Megfelelő meghatározása esetén a rendezési mechanizmusok jóvoltából a kormányok a jövőben nem kényszerülnének a bukáshoz túl fontos, túl nagy vagy más intézményekhez túl sok ponton kapcsolódó intézmények megmentésére„.

(4b) Az „Európa 2020” című 2010. március 3-i bizottsági közlemény megállapítja, hogy rövid távú prioritássá kell tenni, hogy „olyan ambiciózus szakpolitikát kell kialakítanunk, amely elősegíti, hogy a jövőben elkerüljük, vagy szükség esetén jobban kezeljük az esetleges pénzügyi válságokat, és amely – figyelembe véve a pénzügyi ágazat jelenlegi válságban viselt sajátos felelősségét – megfelelő hozzájárulást vár majd el a pénzügyi szektortól is”.

(4c) Az Európai Tanács 2010. március 25-én egyértelműen kimondta, hogy „Különösen szükség van az előrehaladásra az olyan kérdésekben, mint [...] a rendszerszempontból jelentős intézmények, a válságkezelési finanszírozási eszközök”.

(4d) Az Európai Tanács végül 2010. június 17-én kimondta, hogy „a tagállamoknak be kell vezetniük a pénzügyi intézmények által fizetendő adók rendszerét a méltányos tehermegosztás biztosítása érdekében, illetve azért, hogy ösztönzőket nyújtson a rendszerszintű kockázat korlátozásához. Az adókat hiteles szanálási keretrendszer részeként kell megállapítani.”

(5) A pénzügyi és gazdasági válság valós és súlyos kockázatot jelent a pénzügyi rendszer stabilitására és a belső piac működésére nézve. A stabil és megbízható pénzügyi rendszer helyreállítása és fenntartása elengedhetetlen előfeltétele a belső piacba vetett bizalom és az egységes piac megőrzésének, és ezáltal annak, hogy továbbra is fennálljanak és javuljanak a pénzügyi szolgáltatások teljes körűen integrált és működőképes belső piacának létrehozásához szükséges feltételek. A pénzügyi piacok mélyebb integrációja révén viszont javulnak a finanszírozás és a kockázatmegosztás feltételei, ami a gazdaság sokkokkal szembeni ellenálló képességét erősítheti.

(6) Az Unió felügyeleti bizottságai jelenlegi formájukban lehetőségeik határához értek ▌. Az Unió nem maradhat olyan helyzetben, amelyben nincs mechanizmus annak biztosítására, hogy a nemzeti felügyeletek a határokon átnyúló tevékenységet végző intézmények esetében a lehető legjobb felügyeleti döntésekre jussanak; amelyben a nemzeti felügyeleti hatóságok között nem megfelelő az együttműködés és az információcsere; amelyben a szabályozási és felügyeleti követelmények különbözősége miatt a nemzeti hatóságok közös fellépéséhez körülményes megállapodásokra van szükség; amelyben az európai szintű problémákkal szemben legtöbbször csak tagállami szintű megoldások alkalmazhatók, és amelyben ugyanannak a jogszabálynak különböző értelmezései vannak. Az új európai pénzügyi felügyeleti rendszer (ESFS) megszüntetné ezeket a hiányosságokat, és olyan rendszert hozna létre, amely összhangban van a pénzügyi szolgáltatások stabil és egységes uniós pénzügyi piacára vonatkozó célkitűzéssel, mivel a nemzeti felügyeleteket erős uniós hálózatba szervezi.

(7) Az ESFS-t a nemzeti és az uniós felügyeleti hatóságok integrált hálózataként célszerű kialakítani, a pénzügyi intézmények napi felügyeletét tagállami szinten hagyva. A Hatóságnak vezető szerepet kell vállalnia a határokon átnyúlóan tevékenykedő pénzügyi piaci szereplőket felügyelő felügyeletek kollégiumában, és egyértelmű felügyeleti normákat kell meghatároznia számukra. A Hatóságnak külön figyelmet kell fordítania azokra a pénzügyi piaci szereplőkre, amelyek rendszerszintű kockázatot jelenthetnek, mivel csődjük fenyegetheti az Unió pénzügyi rendszerét, a nemzeti hatóságok nem tudván gyakorolni hatáskörüket. El kell érni továbbá az Unión belül a pénzügyi intézményekre és pénzügyi piacokra vonatkozó szabályok nagyobb harmonizációját és egységes alkalmazását. A Hatóságon kívül indokolt létrehozni ▌egy Európai Felügyeleti Hatóságot (Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság), egy Európai Felügyeleti Hatóságot (Európai Bankfelügyeleti Hatóság), valamint egy Európai Felügyeleti Hatóságot (Vegyes Bizottság). Az Európai Rendszerkockázati Testület az ESFS részét képezi.

(8) Indokolt, hogy az Európai Felügyeleti Hatóság a 2009/78/EK bizottsági határozattal(15) létrehozott európai bankfelügyelők bizottsága, a 2009/79/EK bizottsági határozattal(16) létrehozott európai biztosítás- és foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek bizottsága és a 2009/77/EK bizottsági határozattal(17) létrehozott európai értékpapír-piaci szabályozók bizottsága helyébe lépjenek, és átvegyék azok minden feladatát és hatáskörét, ideértve adott esetben a folyamatban lévő munkák és projektek folytatását is. Az egyes Hatóságok hatókörét egyértelműen meg kell határozni ▌. Amennyiben intézményi okok vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) szerinti feladatok ezt megkívánják, a Bizottságot is be kell vonni a felügyeleti tevékenységek hálózatába.

(9) A ▌Hatóság ▌tevékenységének előírt célja a belső piac működőképességének fokozása, különösen a szabályozás és a felügyelet magas, hatékony és egyenletes szintje révén – a tagállamok különböző érdekeinek, valamint a pénzügyi intézmények eltérő jellegének figyelembevételével. A Hatóságnak meg kell védenie a közös értékeket, például a pénzügyi rendszer stabilitását, a piacok és pénzügyi termékek átláthatóságát, valamint a betétesek és befektetők védelmét. A Hatóságnak meg kell akadályoznia a szabályozói arbitrázst és egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania, továbbá erősítenie kell a nemzetközi felügyeleti koordinációt a gazdaság egészének érdekében, beleértve a pénzügyi piaci szereplőket és az egyéb érdekelteket, a fogyasztókat és a munkavállalókat is. Feladatai közé kell tartoznia a felügyeleti konvergencia előmozdítása, tanácsadás az EU-s intézményeknek az értékpapír-piaci szabályozás és felügyelet, valamint a kapcsolódó vállalatirányítási és pénzügyi beszámolási ügyek területén. A Hatóságra kell bízni a meglévő és új pénzügyi termékek/tranzakciótípusok általános felügyeletét is.

(9a) A Hatóságnak kellőképpen figyelembe kell vennie tevékenységének hatását a versenyre és az innovációra a belső piacon, az Unió globális versenyképességét, a pénzügyi integrációt és az unió új munkahely-teremtési és növekedési stratégiáját.

(9b) E célok teljesülése érdekében a Hatóságnak jogi személyiséggel, valamint adminisztratív és pénzügyi autonómiával kell rendelkeznie. A Hatóságot fel kell hatalmazni „a jogszabályoknak való megfelelés, és különösen a rendszerkockázatok és a határokon átnyúló kockázatok vizsgálatára is” (Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság).

(9c) A nemzetközi hatóságok (az IMF, az FSB és a BIS) a következőképpen határozták meg a rendszerkockázatot: „a rendszerkockázat a pénzügyi szolgáltatások megszakadásának veszélye, amelynek oka i) a pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének jelentős meggyengülése, és ii) amely jelentős negatív következményekkel járhat a reálgazdaságra nézve.

(9d) A nevezett intézmények szerint a határokon átnyúló kockázat az Unió egészében vagy egyes részein bekövetkező gazdasági egyensúlyhiányokból vagy pénzügyi válságokból származó kockázat, amely jelentős negatív következményekkel járhat a két vagy több tagállam gazdasági szereplői közötti ügyletekre, a belső piac működésére vagy az Unió vagy bármelyik tagállama költségvetésére.

(10) Az Európai Bíróság a ▌2006. május 2-án hozott ítéletében (Egyesült Királyság kontra Európai Parlament és Tanács)(18)megállapította, hogy: „az EKSz. 95. cikkének (jelenleg az EUMSz. 114. cikke) szövegében semmiből nem vonható le az a következtetés, hogy a közösségi jogalkotó által e rendelkezés alapján elfogadott intézkedéseknek kizárólag a tagállamok lehetnének a címzettjei. A jogalkotó mérlegelése alapján ugyanis szükségesnek mutatkozhat a harmonizációs folyamat olyan helyzetekben történő megvalósításához való hozzájárulás feladatával megbízott közösségi szerv létesítése, amelyekben az e rendelkezésen alapuló jogi aktusok egységes végrehajtásának és alkalmazásának elősegítése érdekében kötelező erővel nem rendelkező kísérő vagy keretintézkedések elfogadása tűnhet megfelelőnek”1. A Hatóság céljai és feladatai – az illetékes nemzeti felügyeleti hatóságok támogatása az Uniós szabályok egységes értelmezésében és alkalmazásában, továbbá hozzájárulás a pénzügyi integrációhoz szükséges pénzügyi stabilitáshoz – szorosan kötődnek a pénzügyi szolgáltatások belső piacára vonatkozó uniós joganyag célkitűzéseihez. A Hatóságot ezért az EUMSz.114. cikke alapján kell létrehozni.

(11) A tagállamok illetékes hatóságainak feladatait, beleértve az egymással és a Bizottsággal való együttműködést is, a következő jogi aktusok állapítják meg: A tagállamok illetékes hatóságainak feladatait, beleértve az egymással és a Bizottsággal való együttműködést is, a következő jogi aktusok állapítják meg: a befektetőkártalanítási rendszerekről szóló 1997. március 3-i 97/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(19), a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló 1998. május 19-i 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(20), az értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetéséről és az ilyen értékpapírokról közzéteendő információkról szóló 2001. május 28-i 2001/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(21), a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló 2002. június 6-i 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(22), a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről szóló 2002. december 16-i 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(23), a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés) szóló 2003. január 28-i 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(24), az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról szóló 2003. november 4-i 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(25), a nyilvános vételi ajánlatról szóló 2004. április 21-i 2004/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(26), a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(27), a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004. december 15-i 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(28), a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(29), a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról szóló 2002. szeptember 23-i 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(30), a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről (átdolgozott szöveg) szóló 2006. június 14-i 2006/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(31) – nem sértve az Európai Bankfelügyeleti Hatóság prudenciális felügyeletre vonatkozó hatáskörét –, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokról szóló 2009. július 13-i 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(32), a(z) … irányelv (a jövőbeli ABAK-irányelv), és a(z) … rendelet (a jövőbeli, hitelminősítő intézetekről szóló rendelet), valamint az ezeken alapuló összes irányelv, rendelet és határozat, és a Hatóságra feladatokat ruházó bármely további közösségi intézkedés.

(12) A pénzügyi piaci szereplők fogalmának az e területen létező közösségi jogszabályok hatályába tartozó szereplők széles körére célszerű kiterjednie. Jogi személyek és magánszemélyek egyaránt beletartozhatnak. Ide tartozhatnak például a befektetési vállalkozások, az ÁÉKBV-k és alapkezelőik, az alternatívbefektetésialap-kezelők, a piacműködtetők, az elszámolóházak, a kiegyenlítési rendszerek, a hitelminősítő intézetek, a kibocsátók, az ajánlattevők, a befektetők, a szereplőket ellenőrző vagy azokban részesedéssel rendelkező személyek, a szereplők vezetésében részt vevő személyek, valamint minden olyan személy, akire az említett jogszabályok követelményei vonatkoznak. Indokolt ide számítani a pénzügyi intézményeket, például a hitelintézeteket és a biztosítókat is, amennyiben az e területen létező közösségi jogszabályok hatályába tartozó tevékenységeket végeznek. Az EU és harmadik országok illetékes hatóságai, továbbá a Bizottság nem tartozik e fogalommeghatározás körébe.

(13) Kívánatos, hogy a Hatóság az egyenlő versenyfeltételek biztosítása és a befektetők egyenlő bánásmódja érdekében elősegítse a befektetőkártalanítási rendszerek egységes megközelítését. Mivel a befektetőkártalanítási rendszerek a tagállamokban inkább a felvigyázás, mintsem a szabályozási felügyelet alá tartoznak, célszerű, hogy a Hatóság az e rendelet szerinti hatáskörét magára a befektetőkártalanítási rendszerre és annak üzemeltetőjére nézve is gyakorolhassa ▌. Az Európai Befektetői Garanciaalap létrehozását követően a Hatóság szerepét felül kell vizsgálni.

(14) A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó harmonizált szabályozási technikai standardok létrehozása céljából hatékony eszközre van szükség, ezáltal – és az egységes szabálykönyv révén is – Európa-szerte biztosítható a versenyfeltételek egyenlősége, valamint a betétesek, a befektetők és a fogyasztók megfelelő védelme. A hatékonyság érdekében célszerű, hogy a Hatóság, mint igen speciális szaktudással rendelkező szerv, az uniós jogban meghatározott területeken olyan szabályozási technikai standardokat dolgozzon ki, amelyek nem igényelnek szakpolitikai döntéseket. A szabályozást és a végrehajtást érintő technikai standardokat a Bizottságnak az EUMSz. 290. cikkével összhangban jóvá kell hagynia, hogy ez által kötelező joghatással ruházza fel őket. ▌

(15) A szabályozási technikai standardok tervezeteit a Bizottságnak kell jóváhagynia, hogy ezáltal kötelező joghatással ruházza fel őket. Ezeket csak nagyon ritka esetben és rendkívüli körülmények miatt lehet módosítani, hiszen a Hatóság áll szoros kapcsolatban a pénzügyi piacokkal, és ismeri azok napi tevékenységét. Elfogadásukra módosított formában is sor kerülhet, például akkor, ha nem összeegyeztethetők az uniós joggal, nem tartják tiszteletben az arányosság elvét, vagy szemben állnak a pénzügyi szolgáltatások belső piacának alapvető elveivel, amelyeket a pénzügyi szolgáltatásokat szabályozó közösségi joganyag tartalmaz. A Bizottság nem változtathatja meg a Hatóság által elkészített technikai standardok tartalmát a Hatósággal való előzetes egyeztetés nélkül. A standardok gyors és zökkenőmentes elfogadása érdekében a Bizottság számára határidőt kell szabni a jóváhagyásról szóló határozat meghozatalára.

(15a) A Bizottságot jogi aktusok végrehajtására is fel kell hatalmazni az EUMSz 291. cikke alapján.

(15b) A szabályozási és végrehajtási technikai standardoknak figyelembe kell venniük az arányosság elvét, azaz a standardokban meghatározott követelményeknek arányban kell állniuk az adott pénzügyi intézmény tevékenységéből adódó kockázat természetével, mértékével és összetettségével.

(16) A szabályozási technikai standardok által nem szabályozott területeken célszerű lehetővé tenni, hogy a Hatóság ▌iránymutatásokat és ajánlásokat bocsásson ki az uniós jogszabályok alkalmazásáról. Az átláthatóság érdekében, és annak biztosítására, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságok következetesen betartsák ezen iránymutatásokat és ajánlásokat, helyénvaló előírni, hogy a teljes körű átláthatóság piaci szereplők számára történő biztosítása érdekében a nemzeti hatóságok kötelesek legyenek közzétenni az iránymutatások és ajánlások be nem tartásának indokolását.

(17) Az uniós jog helyes és teljes körű végrehajtása alapvető előfeltétele a pénzügyi piacok integritásának, átláthatóságának, hatékonyságának és szabályos működésének, a pénzügyi rendszer stabilitásának, továbbá a pénzügyi intézmények egyenlő uniós versenyfeltételeinek. Ezért olyan mechanizmust kell kialakítani, amelynek segítségével a Hatóság fel tud lépni az uniós jogszabályok alkalmazásának elmulasztása vagy helytelen alkalmazása és ezáltal azok megsértése ellen. Indokolt, hogy a mechanizmus olyan területeken legyen alkalmazható, ahol a közösségi jogszabályok egyértelmű és feltétel nélküli kötelezettségeket írnak elő.

(18) A közösségi jog helytelen vagy nem kielégítő végrehajtásával szembeni arányos fellépéshez háromszintű mechanizmust célszerű alkalmazni. Az első szinten a Hatóságnak jogot kell biztosítani arra, hogy kivizsgálhassa azokat a feltételezett eseteket, amikor a nemzeti hatóságok a felügyelet gyakorlása során helytelenül vagy nem kielégítően hajtják végre a közösségi jogot, majd erről ▌ ajánlást bocsásson ki. Arra az esetre, ha az illetékes nemzeti hatóság nem követi ezt az ajánlást, célszerű lehetővé tenni a Bizottság számára, hogy – figyelembe véve a Hatóság ajánlásait – hivatalos véleményt adjon ki, amelyben felkéri az illetékes hatóságot, hogy tegye meg az uniós jognak való megfelelés biztosításához szükséges intézkedéseket.

(19) Arra az esetre, ha a nemzeti hatóság nem tartaná be az ajánlást a Hatóság által meghatározott határidőn belül, az uniós jog betartása érdekében a Hatóság késedelem nélkül az érintett nemzeti hatóságnak címzett határozatot hoz, ezáltal közvetlen joghatást teremtve, amely a nemzeti bíróságok és hatóságok előtt, és az EUMSz 258. cikke alapján is érvényesíthető.

(20) Arra a kivételes esetre, ha az illetékes hatóság tartósan tétlen maradna, célszerű lehetővé tenni a Hatóság számára, hogy utolsó lehetőségként a pénzügyi intézményeknek címzett határozatokat fogadjon el. E hatáskört olyan kivételes körülményekre kell korlátozni, amelyekben az illetékes hatóság nem tartja be a neki címzett hivatalos véleményben foglaltakat, és amelyekben az uniós jog a jelenlegi(33) vagy jövőbeni európai uniós rendeletek értelmében közvetlenül alkalmazandó a pénzügyi intézményekre. E tekintetben az Európai Parlament és a Tanács várja a 2010-es bizottsági program végrehajtását, különös tekintettel a tőkekövetelmény-irányelv reformjára vonatkozó javaslat vonatkozásában.

(21) A pénzügyi piacok integritásának és szabályos működésének, vagy az Európai Unió pénzügyi rendszere stabilitásának komoly veszélyeztetettsége esetén az Unió gyors és összehangolt cselekvése szükséges. A Hatóságot ezért fel kell jogosítani arra, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságokat a vészhelyzet orvoslására szolgáló konkrét intézkedésekre kötelezze. A kérdés érzékeny voltát szem előtt tartva a vészhelyzet fennállásának megállapítására vonatkozó hatáskörrel a Bizottságot célszerű felruházni. A vészhelyzet fennállását saját kezdeményezésére vagy az Európai Parlament, a Tanács, az ESRB vagy a Hatóság kérése alapján állapíthatja meg. Amikor az Európai Parlament, a Tanács, az ESRB, vagy az Európai Felügyeleti Hatóság (ESA) úgy ítéli meg, hogy vészhelyzet van kialakulóban, kapcsolatba kell lépniük a Bizottsággal. E folyamat során rendkívül fontos a bizalmasság. Amennyiben a Bizottság megállapítja a vészhelyzet fennállását, arról megfelelően tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(22) A hatékony és eredményes felügyelet biztosítása céljából és a különböző tagállamokbeli illetékes hatóságok álláspontjának kiegyensúlyozott figyelembevétele érdekében a Hatóságnak képesnek kell lennie az illetékes hatóságok közötti nézetkülönbségek kötelező erejű rendezésére, a felügyeleti kollégiumokra is kiterjedő hatállyal. Rendelkezni kell egy egyeztető eljárásról, amelynek során az illetékes hatóságok megállapodásra juthatnak. Amennyiben nem születik megállapodás, az ügy rendezése és az európai uniós jogszabályok betartásának biztosítása érdekében a Hatóság az érintett illetékes hatóságokra nézve kötelező erővel előírja az érintett illetékes hatóságok számára konkrét intézkedés meghozatalát vagy az intézkedéstől való tartózkodást. Az érintett nemzeti felügyeleti hatóság tétlensége esetén célszerű feljogosítani a Hatóságot arra, hogy – utolsó lehetőségként – közvetlenül a pénzügyi intézményeknek címzett határozatokat fogadjon el az uniós jog azon területein, amelyek rájuk közvetlenül alkalmazandók.

(22a) A válság bebizonyította, hogy a nemzeti hatóságok puszta együttműködése – amelyek joghatósága véget ér a nemzeti határoknál – egyáltalán nem elegendő a határokon átnyúló tevékenységeket folytató pénzügyi intézmények felügyeletére.

(22b) Továbbá „a jelenlegi – a kirendeltségek útlevélrendszerben hordozható jogait, az anyaországi felügyeletet és a kizárólag nemzeti betétbiztosítást egyesítő – szabályozás nem szilárd alap az európai határon átnyúlóan működő lakossági bankok jövőbeni szabályozásához és felügyeletéhez” (Turner-féle felülvizsgálat).

(22c) A Turner-féle felülvizsgálat következtetése szerint „a működőképesebb intézkedések vagy megnövekedett nemzeti hatáskört kívánnak meg, ami kevésbé nyitott egységes piacot von magával, vagy nagyobb fokú európai integrációt”.

(22d) A „nemzeti” megoldás azt vonja maga után, hogy a fogadó ország jogot kap arra, hogy kötelezhesse a külföldi intézményeket, hogy kizárólag leányvállalatokon, ne pedig kirendeltségeken keresztül működjenek, illetve hogy felügyelje az országában működő bankok tőkéjét és likviditását, ami növelné a protekcionizmust.

(22e) Az „európai” megoldás a Hatóságnak a felügyeleti hatóságok kollégiumán belüli megerősítését és a rendszerkockázatokat jelentő pénzügyi intézmények fokozott felügyeletét igényli.

(23) A felügyeleti kollégiumok fontos szerepet játszanak a határokon átnyúlóan tevékenykedő pénzügyi intézmények hatékony, eredményes és egységes felügyeletében. A felügyeleti kollégiumok működésének és információcsere-folyamatainak egyszerűsítése céljából, valamint az uniós jog kollégiumok általi alkalmazásával kapcsolatos konvergencia és egységesség előmozdítása érdekében a Hatóságnak vezető szerepet és teljes körű részvételi jogot kell adni a kollégiumokban. Ahogy a de Larosière-jelentés megállapítja: „a különböző felügyeleti gyakorlatokból eredő versenytorzulást és szabályozási arbitrázst el kell kerülni, mert ezek alááshatják a pénzügyi stabilitást, többek között azáltal, hogy ösztönzik a pénzügyi tevékenység elmozdulását olyan országokba, ahol a felügyelet lazán működik. A felügyeleti rendszernek tisztességesnek és kiegyensúlyozottnak kell mutatkoznia”.

(23a) A Hatóság és a nemzeti felügyeleteknek fokozniuk kell a rendszerkockázati kritériumoknak megfelelő pénzügyi intézmények felügyeletét, hiszen azok csődje veszélybe sodorhatja az Unió pénzügyi rendszerének stabilitását és károsíthatja a reálgazdaságot.

(23b) A rendszerkockázat kritériumait a nemzetközi normáknak, különösen a Pénzügyi Stabilitási Tanács, a Nemzetközi Valutaalap, a Biztosításfelügyeletek Nemzetközi Szövetsége és a G20-ak normáinak figyelembe vételével kell felmérni. A legáltalánosabban az összekapcsoltságot, a helyettesíthetőséget és az időzítést használják kritériumként a rendszerkockázat azonosításához.

(23c) Meg kell teremteni a veszélybe került intézmények kezelésének keretét stabilizálásuk és talpra állításuk érdekében, hiszen „egyértelműen bebizonyosodott, hogy egy bankválság tétje nagy a kormányok és a társadalom számára, hiszen egy ilyen helyzet veszélybe sodorhatja a pénzügyi stabilitást és a reálgazdaságot” (de Larosière-jelentés). A Bizottságnak megfelelő javaslatokat kell tennie a pénzügyi válságkezelés új keretének megteremtésére. A válságkezelés kulcsfontosságú elemei a közös szabályrendszer és a közös pénzügyi válságrendezési eszközök (a nagyméretű, határokon átnyúló és/vagy egymással összekapcsolt intézmények kezelése és annak finanszírozása).

(23d) A határokon átnyúló pénzügyi intézmények társfelelősségének biztosítása, az uniós betétesek érdekeinek védelme, valamint a rendszerszintű pénzügyi válság adófizetőkre háruló költségeinek csökkentése érdekében Európai Betétgarancia-alapot kell létrehozni. Láthatóan egy uniós szintű alap szolgálja leghatékonyabban a betétesek érdekeinek védelmét, és biztosítja a legjobb védelmet a versenytorzulásokkal szemben. Nyilvánvaló azonban, hogy az EU megközelítései összetettebbek, és egyesek előnyben részesítik nemzeti rendszereik megtartását. Ezért a Hatóságnak legalább a nemzeti rendszerek legfontosabb jellemzőit harmonizálnia kell. Emellett biztosíthatja azt is, hogy a pénzügyi intézményeknek csak az egyik rendszerbe kelljen befizetéseket teljesíteniük.

(23e) Az Európai Értékpapír-piaci Stabilitási Alap finanszírozza a nehézségekkel küzdő pénzügyi intézmények megfelelő felszámolását vagy megmentését, amikor azok az egységes uniós pénzügyi piac stabilitását veszélyeztethetik. Az Alapot a pénzügyi szektor által biztosított megfelelő hozzájárulásokból kell finanszírozni. Az Alapba fizetett pénzügyi hozzájárulások a hasonló jellegű nemzeti alapokhoz történő hozzájárulásokat helyettesítik.

(24) A feladatok és a felelősségi körök átruházása hasznos eszközként szolgálhat a felügyeleti hálózat működése során, hiszen csökkentheti a felügyeleti feladatok átfedéseit, előmozdíthatja az együttműködést, és ezáltal egyszerűsítheti a felügyeleti folyamatot és csökkentheti a pénzügyi intézmények és különösen azon pénzügyi intézmények terheit, amelyek nem rendelkeznek uniós dimenzióval. A rendeletben ezért egyértelmű jogalapot kell biztosítani az ilyen átruházásra. A feladatok átruházása azt jelenti, hogy a feladatokat egy másik felügyeleti hatóság végzi el a felelős hatóság helyett, de a felügyeleti határozatok meghozatalának felelőssége az átruházó hatóságnál marad. A felelősségi körök átruházásával bizonyos felügyeleti ügyekben az egyik nemzeti felügyeleti hatóság, azaz a megbízott a saját nevében jogosult dönteni a Hatóság vagy egy másik nemzeti felügyeleti hatóság helyett. Az átruházásnál arra kell törekedni, hogy a felügyeleti hatáskör ahhoz a felügyelethez kerüljön, amely az átruházás tárgyát tekintve a legalkalmasabb pozícióban van. A felelősségi körök újraosztásának több oka lehet, például a nagyobb méretből vagy hatókörből eredő méretgazdaságossági előnyök, a csoportfelügyeleti összhang, vagy a szaktudás optimális kihasználása a nemzeti felügyeleti hatóságok között. A vonatkozó uniós jogszabályok tovább pontosíthatják a felelősségi körök megállapodáson alapuló újraelosztásának szabályait. A Hatóságnak minden megfelelő eszközzel indokolt elősegítenie és nyomon követnie a nemzeti felügyeleti hatóságok közötti átruházási megállapodásokat. A tervezett átruházási megállapodásokról ugyanakkor tájékoztatást kell kapnia, hogy véleményt nyilváníthasson azok célszerűségéről. Az ilyen megállapodásokat központilag kell közzétenni, hogy az összes érintett fél időben, átlátható módon és könnyen hozzájuk férjen. A Hatóságnak emellett feladata a feladatátruházással és a feladatátruházási megállapodásokkal kapcsolatos helyes gyakorlatok azonosítása és terjesztése.

(25) A közös felügyeleti kultúra kialakítása céljából a Hatóságnak tevékenyen elő kell mozdítania a felügyeleti konvergenciát az Unióban.

(26) A szakértői vizsgálatok hatékony és eredményes eszközei a pénzügyi felügyeletek hálózatán belüli egységesség előmozdításának. Célszerű ezért, hogy a Hatóság módszertani keretet dolgozzon ki e vizsgálatokra és rendszeresen végezze el azokat. A felülvizsgálatoknak nem csupán a felügyeleti gyakorlatok konvergenciájára kell kiterjedniük, hanem arra is, hogy a felügyeletek képesek-e magas színvonalú felügyeleti eredmények elérésére, továbbá az illetékes hatóságok függetlenségére. A szakértői vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra kell hozni, továbbá azonosítani kell a helyes gyakorlatokat, és ezeket is nyilvánosságra kell hozni.

(27) A Hatóságnak tevékenyen elő kell segítenie a koordinált uniós felügyeleti válaszok kidolgozását, különösen ▌a pénzügyi piacok rendes működésének és integritásának vagy a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása érdekében az Európai Unióban. A vészhelyzetekre szóló hatáskörén kívül ezért a Hatóságot az ESFS keretében általános koordinációs feladatkörrel is fel kell ruházni. A Hatóságnak különös ügyelnie kell a releváns információk illetékes hatóságok közötti zökkenőmentes áramlására.

(28) A pénzügyi stabilitás megóvása érdekében már korai szakaszban azonosítani kell a mikroprudenciális szinten jelentkező tendenciákat, potenciális kockázatokat és sebezhető pontokat, figyelemmel a határokon átnyúló és az ágazatközi jelenségekre is. A Hatóságnak a hatáskörébe eső területeken figyelnie és értékelnie kell az ilyen jelenségeket, és szükség esetén rendszeresen – vagy adott esetben eseti alapon – tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a többi európai felügyeleti hatóságot és az és az Európai Rendszerkockázati Testületet. A Hatóságnak európai uniós szinten kezdeményeznie kell és össze kell hangolnia a pénzügyi intézmények káros piaci fejleményekkel szembeni rugalmasságát értékelő stresszteszteket is, annak biztosítására, hogy e teszteket nemzeti szinten a lehető legjobb módszertannal végezzék. Feladatainak megfelelő ellátása érdekében a Hatóságnak közgazdasági elemzéseket kell készítenie a piacokról, valamint a lehetséges piaci fejlemények hatásáról.

(29) A pénzügyi szolgáltatások globalizációját és a nemzetközi standardok megnövekedett jelentőségét tekintve a Hatóságnak képviselnie kell az Európai Uniót a harmadik országok felügyeleteivel folytatott eszmecsere és együttműködés kapcsán.

(30) A Hatóságnak, illetékességi területén, független tanácsadó szervként kell szolgálnia az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság számára. Képesnek kell lennie véleményt alkotni a – 2007/44/EK irányelvvel módosított – 2004/39/EK irányelv(34) szerinti egyesülések és részesedésszerzések prudenciális értékeléséről.

(31) Feladatai eredményes teljesítése érdekében a Hatóságot indokolt feljogosítani a prudenciális felügyelettel kapcsolatos minden szükséges információ bekérésére. A pénzügyi piaci szereplők beszámolási kötelezettségeinek megkettőzését elkerülendő, ezeket az információkat jellemzően annak a nemzeti felügyeleti hatóságnak kell megadnia, amely a legközelebb található a pénzügyi piacokhoz és a pénzügyi piaci szereplőkhöz, és célszerű figyelembe vennie a már meglévő statisztikákat. Arra az esetre azonban, ha az illetékes nemzeti hatóság nem adja meg vagy nem képes megadni kellő időben a kért információt, a Hatóságnak célszerű jogot biztosítani arra is, hogy utolsó lehetőségként közvetlenül a pénzügyi piaci szereplőknek nyújthasson be kellő indokolással és magyarázattal ellátott információkérést. A tagállamok hatóságait célszerű kötelezni arra, hogy támogassák a Hatóságot az ilyen közvetlen megkeresések teljesítésében. Ezzel összefüggésben lényeges az egységes jelentéstételi formátumok kidolgozása.

(31a) Az információgyűjtési intézkedések nem sérthetik az európai statisztikai rendszernek és a Központi Bankok Európai Rendszerének a statisztikákra vonatkozó jogi keretét. E rendelet ezért nem sértheti az európai statisztikákról szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet(35) és az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendeletet(36).

(32) Az Európai Rendszerkockázati Testület működésének, továbbá figyelmeztetései és ajánlásai nyomon követésének kiteljesítéséhez elengedhetetlen a Hatóság és az Európai Rendszerkockázati Testület közötti szoros együttműködés. A Hatóságnak és az Európai Rendszerkockázati Testületnek ezért minden releváns információt meg kell osztaniuk egymással. Egyedi vállalkozásokkal kapcsolatos információkat azonban csak indokolt kérésre szabad kiadnia. Az Európai Rendszerkockázati Testület által a Hatóságnak vagy egy nemzeti felügyeleti hatóságnak címzett figyelmeztetések vagy ajánlások kézhezvételét követően a Hatóságnak ▌gondoskodnia kell a nyomon követésről.

(33) A szabályozási standardokról, iránymutatásokról és ajánlásokról a Hatóságnak ▌konzultálnia kell az érdekelt felekkel, és ésszerű lehetőséget kell biztosítania számukra, hogy észrevételezzék a javasolt intézkedéseket. A szabályozási standardok tervezete, valamint az iránymutatások és ajánlások elfogadása előtt a Hatóságnak hatástanulmányt kell készítenie. A hatékonyság érdekében e célból indokolt létrehozni egy értékpapír-piaci érdekképviseleti csoportot, amely kiegyensúlyozott összetételben képviseli az Uniós pénzügyi piaci szereplőket (a pénzügyi intézmények és vállalkozások eltérő modelljeinek és méretének képviseletében, beleértve adott esetben az intézményi befektetőket és más pénzügyi intézményeket, amelyek maguk is pénzügyi szolgáltatások igénybe vevői), a kkv-kat, a szakszervezeteket és a tudományos szakembereket, valamint a pénzügyi szolgáltatások fogyasztóit és más lakossági felhasználókat, beleértve a kkv-kat is. Az értékpapír-piaci érdekképviseleti csoportnak aktív közvetítői szerepet kell betöltenie a pénzügyi szolgáltatások más, a Bizottság vagy uniós jogszabályok által létrehozott felhasználói csoportok felé.

(33a) Összehasonlítva az ágazat jó finanszírozással és jó kapcsolatokkal rendelkező képviselőivel, a nonprofit szervezetek kiszorultak a pénzügyi szolgáltatások jövőjéről folyó vitából és a kapcsolódó döntéshozatali folyamatból. Ezt a hátrányt az értékpapír-piaci érdekképviseleti csoportba delegált képviselőik megfelelő díjazásával kell ellensúlyozni.

(34) A válságkezelés során a tagállamok alapvető felelőssége, hogy biztosítsák az összehangolt fellépést, válsághelyzetekben megőrizzék a pénzügyi stabilitást, különös tekintettel a nehézségekkel küzdő pénzügyi piaci szereplők stabilizálására és megmentésére. A GMU keretein belül és elvei szerint szorosan és koordináltan együtt kell működniük. A Hatóság intézkedése, amelyet olyan vész- vagy vitarendezési helyzetben hozott, amely valamely pénzügyi intézmény stabilitását fenyegeti, nem gyakorolhat jelentős hatást a tagállamok pénzügyi felelősségére. Célszerű létrehozni ezért egy mechanizmust, amelynek segítségével a tagállamok hivatkozhatnak erre a jogi biztosítékra, végső esetben pedig az ügyet a Tanács elé vihetik. A Tanácsot a tagállamok e tekintetbeni felelőssége miatt indokolt bevonni ezen ügy rendezésébe.

(34a) Az e mechanizmus kialakításáról szóló rendelet hatálybalépésétől számított három éven belül, a megszerzett tapasztalatok alapján a Bizottság uniós szinten világos és ésszerű iránymutatást ad arról, hogy a tagállamok mikor alkalmazhatják a jogi biztosítékot. A jogi biztosíték tagállami igénybevételét ezt követően ezen útmutatás szerint kell értékelni.

(34b) A tagállamokra válsághelyzetekben háruló sajátos kötelezettségeinek sérelme nélkül amennyiben egy tagállam igénybe kívánja venni a jogi biztosítékot, az Európai Parlamentet a Hatósággal, a Tanáccsal és a Bizottsággal egyidejűleg erről értesíteni kell. Emellett a tagállamnak meg kell indokolnia a jogi biztosíték igénybevételét. A Hatóságnak a Bizottsággal együttműködve kell meghatároznia a meghozandó intézkedéseket.

(35) A döntéshozatali folyamat során a Hatóságnak be kell tartania a közösségi szabályokat, valamint az átvilágítási eljárás és az átláthatóság általános elveit. A hatósági határozat címzettjeinek meghallgatáshoz való jogát teljes mértékben tiszteletben kell tartani. A Hatóság intézkedései az uniós jog szerves részét képezik.

(36) A Hatóság fő döntéshozatali szerveként indokolt egy felügyelőtanácsot kijelölni, amely az egyes tagállamok releváns nemzeti felügyeleti hatóságainak vezetőiből áll, a Hatóság elnökének elnöksége alatt. Megfigyelőként részt vehetnek benne a Bizottság, az Európai Rendszerkockázati Testület, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság és az Európai Bankfelügyeleti Hatóság képviselői. Indokolt, hogy a felügyelőtanács tagjai függetlenül és kizárólag az Unió érdekében járjanak el. Az általános jellegű intézkedések meghozatalánál, mint például a szabályozási technikai standardok, iránymutatások és ajánlások elfogadása, valamint a költségvetési ügyek, célszerű, hogy a felügyelőtanács az EUMSz. 16. cikkében meghatározott minősített többséggel járjon el, minden más határozat esetében elegendő a tagok egyszerű többsége. A nemzeti felügyeleti hatóságok közötti nézetkülönbségek rendezésével kapcsolatos ügyekkel egy bizalmasan eljáró munkacsoportnak kell foglalkoznia.

(36a) Alapesetben a felügyelőtanács egyszerű többséggel hozza meg döntéseit, az egy személy egy szavazat elve szerint. A technikai standardok, iránymutatások és ajánlások elfogadásához kapcsolódó intézkedések meghozatalánál azonban célszerű, hogy a felügyelőtanács az Európai Unióról szóló szerződésben, az Európai Unió működéséről szóló szerződésben és az azokhoz csatolt, az átmeneti rendelkezésekről szóló 36. jegyzőkönyvben meghatározott minősített többséggel járjon el. A nemzeti felügyeleti hatóságok közötti nézetkülönbségek rendezésével kapcsolatos ügyekkel egy bizalmasan eljáró, objektív munkacsoportnak kell foglalkoznia, amelynek tagjai nem azon illetékes hatóságok képviselői, akik között a nézeteltérés fennáll, továbbá semmilyen érdekük nem fűződik a konfliktushoz, és nem állnak közvetlen kapcsolatban az érintett illetékes hatóságokkal. A munkacsoportnak kellően kiegyensúlyozott összetételűnek kell lennie. A munkacsoport által hozott határozatot a felügyelőtanácsnak egyszerű többséggel, az egy tag egy szavazat elve szerint kell jóváhagynia. A konszolidáló felügyeleti hatóság határozataival kapcsolatban azonban a munkacsoport által javasolt határozatot az Európai Unióról szóló szerződés 16. cikkének (4) bekezdésében, valamint az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az átmeneti rendelkezésekről szóló 36. jegyzőkönyv 3. cikkében meghatározott blokkoló kisebbséget képviselő tagok is elutasíthatják.

(37) A Hatóság küldetésének teljesítését és a ráruházott feladatok elvégzését az igazgatótanács biztosítja, amely a Hatóság elnökéből és a nemzeti felügyelő hatóságok, valamint a Bizottság képviselőiből áll. Az igazgatótanácsot indokolt felruházni minden szükséges hatáskörrel, többek között az éves és többéves munkaprogramok beterjesztésére, egyes költségvetési jogkörök gyakorlására, a Hatóság személyzeti politikájának elfogadására, a dokumentumokhoz való hozzáférést szabályozó különös rendelkezések elfogadására, valamint az éves beszámoló elfogadására.

(38) A Hatóságot a Bizottság által irányított nyílt pályázaton és az ezt követően a Bizottság által elkészített szűkített listáról az Európai Parlament által kiválasztott teljes munkaidős elnöknek kell képviselnie. A Hatóság irányításával az ügyvezető igazgatót kell megbízni, akinek joga van részt venni a felügyelőtanács és az igazgatótanács ülésein, de nem rendelkezik szavazati joggal.

(39) Az európai felügyeleti hatóságok tevékenységének ágazatközi összhangja érdekében e hatóságoknak az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságán (a továbbiakban: „vegyes bizottság”) keresztül szorosan össze kell hangolniuk tevékenységüket, és adott esetben közös állásfoglalást kell hozniuk. Célszerű, hogy az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága koordinálja a három európai felügyeleti hatóságnak a pénzügyi konglomerátumokkal kapcsolatos feladatait. Szükség esetén, az Európai Felügyeleti Hatóság (Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyelet) és az Európai Felügyeleti Hatóság (Bankfelügyelet) hatáskörébe is tartozó intézkedéseket az érintett európai felügyeleti hatóságoknak párhuzamosan kell elfogadniuk. A vegyes bizottság elnöki tisztjét 12 hónapos rotációban a három európai felügyeleti hatóság elnöke látja el. A vegyes bizottság elnöke az Európai Rendszerkockázati Testület alelnöke. A vegyes bizottság állandó titkársággal rendelkezik, amelynek személyzetét a három európai felügyeleti hatóság kiküldött munkatársai adják, ami lehetővé teszi a nem hivatalos információcserét és közös intézményi kultúra kialakítását a három európai felügyeleti hatóság között.

(40) Gondoskodni kell arról, hogy a Hatóság határozatai által érintett felek élhessenek a szükséges jogorvoslatokkal. A felek jogainak hatásos védelme céljából és az eljárás gazdaságossága érdekében, ha az ügyben a Hatóság rendelkezik döntéshozatali hatáskörrel, a feleknek a fellebbezési tanács előtt célszerű fellebbezési jogot biztosítani. A hatékonyság és az egységesség érdekében indokolt, hogy a fellebbezési tanács a három európai felügyeleti hatóság közös szerve legyen, de azok igazgatási és szabályozási szervezetétől függetlenül működjön. A fellebbezési tanács határozatainak felülvizsgálatát az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságától és Bíróságától lehet kérni.

(41) A Hatóság működési autonómiájának és függetlenségének biztosítása érdekében önálló költségvetést kell megállapítani számára, amelynek bevételei alapvetően a nemzeti felügyeleti hatóságoktól származó kötelező hozzájárulásból és az Európai Uniós általános költségvetéséből erednek, azon belül külön költségvetési szakaszként. A Hatóság uniós finanszírozásáról a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás(37)47. pontja értelmében a költségvetési hatóságnak kell megállapodnia. Az európai uniós hozzájárulás tekintetében az uniós költségvetési eljárás szabályait kell irányadónak tekinteni. Az elszámolások ellenőrzését a Számvevőszéknek kell végeznie. A teljes költségvetés a mentesítési eljárás hatálya alá esik.

(42) A Hatóságot célszerű bevonni az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(38) alkalmazási körébe. A Hatóságnak célszerű továbbá csatlakoznia az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága közötti, az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz(39).

(43) A nyílt és átlátható alkalmazási feltételek, valamint a személyzettel való egyenlő bánásmód érdekében indokolt, hogy a Hatóság személyzetére az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata, valamint az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei(40) legyenek irányadók.

(44) Az üzleti titkok és más bizalmas információk védelme alapvető érdek. A Hatóság rendelkezésére bocsátott és a hálózaton belül cserélt információk bizalmas jellege tekintetében szigorú és hathatós titoktartási szabályokat kell bevezetni.

(45) A személyes adatok feldolgozása tekintetében az egyének védelmét a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(41), valamint a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(42) szabályozza, amelyek e rendelet alkalmazásában is teljes körűen alkalmazandóak a személyes adatok feldolgozására.

(46) A Hatóság átlátható működése érdekében a Hatóságra alkalmazni kell az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet(43).

(47) Lehetővé kell tenni, hogy a Hatóság munkájában az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országok is részt vehessenek, az Unió által megkötendő megfelelő megállapodásokkal összhangban.

(48) Mivel ezen irányelv célkitűzéseit, nevezetesen a belső piac működőképességének fokozását a prudenciális szabályozás és felügyelet magas, hatékony és egyenletes szintje révén, a biztosítottak és más kedvezményezettek védelmét, a pénzügyi piacok integritásának, hatékonyságának és szabályos működésének védelmét, a pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartását és a nemzetközi felügyeleti koordináció erősítését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok a fellépés terjedelme miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban a rendelet nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(49) A Hatóság átveszi az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottságának minden jelenlegi feladatát és hatáskörét. Ezért hatályon kívül kell helyezni az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottságának létrehozásáról szóló, 2009. január 23-i 2009/77/EK bizottsági határozatot, és megfelelően módosítani kell a pénzügyi szolgáltatások, a pénzügyi beszámolás és a könyvvizsgálat területének különös tevékenységeit támogató közösségi program létrehozásáról szóló, 2009. szeptember 16-i 716/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozatot(44).

(50) A Hatóság működésének megfelelő előkészítése és az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottságáról való zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében célszerű e rendelet alkalmazását határidőhöz kötni.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.FEJEZET

LÉTREHOZÁS ÉS JOGÁLLÁS

1. cikk

Létrehozás és hatókör

1. Ez a rendelet létrehozza az Európai Felügyeleti Hatóságot (Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság) (a továbbiakban: a Hatóság).

2. A Hatóság e rendelet hatáskörein belül, valamint a 97/9/EK irányelv, a 98/26/EK irányelv, a 2001/34/EK irányelv, a 2002/47/EK irányelv, a 2002/87/EK irányelv, a 2003/6/EK irányelv, a 2003/71/EK irányelv, ▌a 2004/39/EK irányelv, a 2004/109/EK irányelv, ▌a 2009/65/EK irányelv, a 2006/49/EK irányelv (az Európai Felügyeleti Hatóság (Európai Bankfelügyeleti Hatóság) prudenciális felügyeletet érintő hatáskörének sérelme nélkül), a(z) … irányelv [a jövőbeli ABAK-irányelv] és az 1060/2009/EK rendelet ▌, valamint a 2005/60/EK irányelv és a 2002/65/EK irányelv vonatkozó részei, amennyiben e jogi aktusok alkalmazandók a befektetési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokra, illetve a befektetési jegyeiket vagy részvényeiket forgalmazó kollektív befektetési vállalkozásokra és az ezek felügyeletét végző illetékes hatóságokra, valamint az ezeken alapuló összes irányelv, rendelet és határozat, és a Hatóságra feladatokat ruházó bármely további uniós jogi aktus alkalmazási körén belül jár el.

2a. A Hatóság intézkedéseket hoz továbbá a (2) bekezdésben említett jogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységek területén, ideértve a vállalatirányítási, könyvvizsgálási és pénzügyi beszámolási kérdéseket is, amennyiben a Hatóság ezen intézkedései a (2) bekezdésben említett jogszabályok hatékony és következetes alkalmazásának biztosításához szükségesek.

3. E rendelet rendelkezései nem sértik a Bizottság jogköreit, különösen az EUMSz. 258. cikke szerinti, az uniós jog betartásának biztosítására vonatkozó jogkört.

4. A Hatóság célja, hogy a pénzügyi rendszer rövid, közép- és hosszú távú stabilitásához és hatékonyságához való hozzájárulás révén védje a közérdeket az Unió gazdasága, az uniós polgárok és vállalkozások érdekében. A Hatóság hozzájárul: i. a belső piac működőképességének fokozásához, különösen a szabályozás és felügyelet alapos, hatékony és egyenletes szintje révén, ▌iii. pénzügyi piacok integritásának, átláthatóságának, eredményességének és szabályos működésének biztosításához, iv. ▌a nemzetközi felügyeleti koordináció megerősítéséhez, v. a szabályozási arbitrázs megelőzéséhez és az egyenlő versenyfeltételek megteremtéséhez, vi. a befektetések és egyéb kockázatok megfelelő szabályozásának és felügyeletének biztosításához, és vii. a fogyasztóvédelem fokozásához. E célok érdekében a Hatóság a felügyeleti konvergencia elősegítésével és az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak nyújtott véleményekkel hozzájárul a (2) bekezdésben említett uniós jogalkotási aktusok következetes, hatékony és eredményes alkalmazásához, valamint közgazdasági piacelemzéseket készít, hozzájárulva a Hatóság céljainak eléréséhez.

Az e rendelet által rá ruházott feladatok ellátása során a Hatóság kiemelt figyelmet szentel azon piaci szereplők jelentette mindenfajta rendszerszintű kockázatnak, amelyek összeomlása akadályozhatja a pénzügyi rendszer vagy a reálgazdaság működését.

A Hatóság feladatai elvégzése során függetlenül és objektíven, kizárólag az Unió érdekeit szem előtt tartva jár el.

1a. cikk

A Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere

1. A Hatóság részét képezi a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének (a továbbiakban: ESFS). Az ESFS fő célja annak biztosítása, hogy a pénzügyi szektorra alkalmazandó szabályokat a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében megfelelően végrehajtsák, valamint hogy biztosítsa a pénzügyi rendszer egészébe vetett bizalmat és a pénzügyi szolgáltatások fogyasztóinak megfelelő védelmét.

2. Az ESFS a következőket foglalja magában:

	a)	az Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) – a(z) …/2010/EK [ESRB] rendeletben és e rendeletben meghatározott feladatok ellátása céljából;
	b)	a Hatóság;
	c)	a(z) …/2010/EU [ESMA] rendelettel létrehozott Európai Felügyeleti Hatóság (Európai Bankfelügyeleti Hatóság);
	d)	a(z) .../2010/EU [EIOPA] rendelettel létrehozott Európai Felügyeleti Hatóság (Európai Biztosítási és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság);
	e)	az Európai Felügyeleti Hatóság (vegyes bizottság) a 40–43. cikkben (a „vegyes bizottság”) meghatározott feladatok ellátása céljából;
	f)	a(z) …/2010/EU [ESMA] rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében, a(z)…/2010/EU [EIOPA] rendeletben és a(z) …/2010/EU [EBA] rendeletben említett tagállami hatóságok;
	g)	a Bizottság – a 7. és 9. cikkben említett feladatok végrehajtása céljából;

3. A Hatóság a vegyes bizottság keretében rendszeresen és szorosan együttműködik az Európai Rendszerkockázati Testülettel, az Európai Felügyeleti Hatósággal (Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyelet) és az Európai Felügyeleti Hatósággal (Bankfelügyelet), biztosítja a munka ágazatközi következetességét és a pénzügyi konglomerátumok felügyelete, valamint más, ágazatközi kérdések terén közös álláspontot alakít ki ezekkel.

4. Az ESFS tagjai az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikke (3) bekezdésében megfogalmazott lojális együttműködés elvének megfelelően bizalmon és kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést alakítanak ki, különösen a megfelelő és megbízható információk megosztásának biztosítása terén.

5. Az ESFS részét képező felügyeleti hatóságok kötelessége, hogy az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusoknak megfelelően ellássák az Unióban működő pénzügyi intézmények felügyeletét.

1b. cikk

Az 1a. cikk (2) bekezdésében említett hatóságok elszámolási kötelezettséggel tartoznak az Európai Parlament felé.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
	(1)	„pénzügyi piaci szereplő”: minden olyan személy, akire az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályokban, vagy az ezeket a jogszabályokat átültető nemzeti jogban előírt követelmények alkalmazandók;
	(2)	„illetékes hatóságok”: az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályok meghatározása szerinti illetékes hatóságok és/vagy felügyeleti hatóságok. A 2002/65/EK és 2005/60/EK irányelvek tekintetében „illetékes hatóságok” azon illetékes hatóságok, amelyek biztosítják, hogy a befektetési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások és a befektetési jegyeiket vagy részvényeiket forgalmazó kollektív befektetési vállalkozások megfeleljenek ezen irányelvek követelményeinek. Befektetőkártalanítási rendszerek esetében „illetékes hatóságok” a 97/9/EK irányelvnek megfelelően nemzeti kártalanítási rendszereket működtető szervek, vagy amennyiben a befektetőkártalanítási rendszert magáncég működteti, az irányelvnek megfelelően az ezen rendszereket felügyelő állami hatóságok.

3. cikk

Jogállás

1. A Hatóság jogi személyiséggel rendelkező uniós szerv.

2. A Hatóságot valamennyi tagállamban a nemzeti jog által a jogi személyeknek nyújtott legteljesebb jogképesség illeti meg. Jogosult különösen ingó és ingatlan vagyont szerezni, illetőleg azt elidegeníteni, valamint bírósági eljárásban félként részt venni.

3. A Hatóságot elnöke képviseli.

4. cikk

Összetétel

A Hatóságot a következők alkotják:
	(1)	a felügyelőtanács, amely a 28. cikkben meghatározott feladatokat gyakorolja;
	(2)	az igazgatótanács, amely a 32. cikkben meghatározott feladatokat gyakorolja;
	(3)	az elnök, aki a 33. cikkben meghatározott feladatokat gyakorolja;
	(4)	az ügyvezető igazgató, aki a 38. cikkben meghatározott feladatokat gyakorolja;
	(5)	a 44. cikkben említett fellebbezési tanács, amely a 46. cikkben meghatározott feladatokat gyakorolja.

5. cikk

Székhely

A Hatóság székhelye Frankfurtban van.

A Hatóság képviseletekkel rendelkezhet az Európai Unió legfontosabb pénzügyi központjaiban.

II.FEJEZET

A HATÓSÁG FELADATAI ÉS HATÁSKÖRE

6. cikk

A Hatóság feladatai és hatásköre

1. A Hatóság a következő feladatokat látja el:

	a)	hozzájárul magas színvonalú közös szabályozási és felügyeleti standardok és gyakorlatok kialakításához, különösen az uniós intézmények számára nyújtott vélemények, és az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokon alapuló iránymutatások, ajánlások, valamint szabályozási technikai és végrehajtási technikai standardok kidolgozása révén;
	b)	hozzájárul az uniós jogalkotási aktusok következetes alkalmazásához, különösen a közös felügyeleti kultúra elősegítése, az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok következetes, hatékony és eredményes alkalmazásának biztosítása, a szabályozási arbitrázs megakadályozása, az illetékes hatóságok közötti nézetkülönbségek esetén közvetítés és vitarendezés, a pénzpiaci szereplők hatékony és következetes felügyeletének és a felügyeleti kollégiumok koherens működésének biztosítása és többek között vészhelyzetekben való fellépés révén;
	c)	ösztönzi és megkönnyíti az illetékes hatóságok között a feladatok és felelősségi körök átruházását;
	d)	szorosan együttműködik az ESRB-vel, különösen azáltal, hogy ellátja a feladatai teljesítéséhez szükséges információkkal és biztosítja az ESRB figyelmeztetéseinek és ajánlásainak megfelelő nyomon követését;
	e)	a felügyeleti eredmények következetességének fokozása érdekében megszervezi és lefolytatja az illetékes hatóságokról szóló szakértői elemzések elkészítését és többek között tanácsadást folytat;
	f)	a hatáskörébe tartozó területen megfigyeli és értékeli a piaci fejleményeket;
	fa)	a Hatóság feladatainak végrehajtásával kapcsolatos tájékoztatás érdekében gazdasági elemzést készít a piacokról;
	fb)	elősegíti a betétesek és a befektetők védelmét;
	fc)	segítséget nyújt azon határokon átnyúló tevékenységet végző intézmények válságkezeléséhez, amelyek potenciálisan a 12b. cikkben említett rendszerszerű kockázatokat gerjeszthetnek, és ezen intézmények tekintetében a 12c. cikkben említett rendezési egység révén irányít és végrehajt valamennyi korai beavatkozást, rendezést vagy fizetésképtelenségi eljárást;
	(g)	elvégez minden egyéb, az ebben a rendeletben vagy az 1. cikk (2) bekezdésében említett uniós jogalkotási aktusokban meghatározott feladatot;
	ga)	felügyeli az illetékes hatóságok felügyelete alá nem tartozó pénzpiaci szereplőket;
	gb)	honlapján közzéteszi és rendszeresen aktualizálja a tevékenységi területére vonatkozó információkat – különösen a hatáskörébe tartozó területeken, a nyilvántartott pénzpiaci szereplők vonatkozásában –, hogy könnyen hozzáférhető tájékoztatást biztosítson a nyilvánosságnak;
	gc)	szükség szerint átvesz minden meglévő vagy folyamatban lévő feladatot az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottságától;

2. Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése érdekében a Hatóság az ebben a rendeletben meghatározott hatáskörökkel rendelkezik, különösen a következőkkel:

	a)	szabályozási technikai standardokat dolgoz ki a 7. cikkben említett konkrét esetekben;
	aa)	végrehajtási technikai standardokra vonatkozó tervezeteket dolgoz ki a 7e. cikkben említett konkrét esetekben;
	b)	iránymutatásokat és ajánlásokat bocsát ki a 8. cikkben meghatározottak szerint;
	c)	ajánlásokat bocsát ki konkrét esetekben, a 9. cikk (3) bekezdésében említettek szerint;
	d)	az illetékes hatóságoknak címzett egyedi határozatokat hoz a 10. és 11. cikkben említett konkrét esetekben;
	e)	a pénzügyi piaci szereplőknek címzett egyedi határozatokat hoz a 9. cikk (6) bekezdésében, a 10. cikk (3) bekezdésében és a 11. cikk (4) bekezdésében említett konkrét esetekben;
	f)	az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak vagy a Bizottságnak szóló véleményeket bocsát ki a 19. cikkben előírtaknak megfelelően.
	fa)	összegyűjti a pénzpiaci szereplőkre vonatkozó szükséges információkat a 20. cikkben előírtaknak megfelelően;
	fb)	a termékjellemzők és a forgalmazási folyamatok által a pénzpiaci szereplők pénzügyi helyzetére és a fogyasztók védelmére gyakorolt hatások értékelésére szolgáló közös módszertan kidolgozása;
	fc)	adatbázist készít a nyilvántartott pénzpiaci szereplőkről a hatáskörébe tartozó területen, illetve amennyiben az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabály előírja, központi szinten;
	fd)	olyan szabályozási standardot dolgoz ki, amely meghatározza, hogy melyek azok a tranzakciókra és piaci résztvevőkre vonatkozó minimális információk, amelyeket mindenképp a Hatóság rendelkezésére kell bocsátani, és hogy hogyan történjen az információgyűjtés összehangolása, valamint ismerteti, hogy hogyan kell összekapcsolni a meglévő nemzeti adatbázisokat annak biztosítása érdekében, hogy a Hatóság mindig hozzáférjen a tranzakciókkal és a piaccal kapcsolatos fontos és szükséges információkhoz;

3. A Hatóság gyakorolja az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban rábízott kizárólagos felügyeleti hatásköröket az Unió egészére kiterjedő vállalkozások vagy az Unió egészére kiterjedő gazdasági tevékenységek felett.

3a. A (3) bekezdésben ráruházott kizárólagos felügyeleti hatásköreinek gyakorlása kapcsán a Hatóság a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint rendelkezik a megfelelő vizsgálati és végrehajtási hatáskörökkel, valamint a díjkivetés lehetőségével. A Hatóság feladatai ellátása során szorosan együttműködik az illetékes hatóságokkal, és azok szakértelmére, létesítményeire és jogosultságaira épít.

6a. cikk

Fogyasztóvédelem és pénzügyi tevékenység

1. A betétesek és a befektetők védelmének elősegítése érdekében a Hatóság vezető szerepet vállal abban, hogy támogassa a piacon az átláthatóságot, az egyszerűséget és a méltányosságot a pénzügyi termékek és szolgáltatások vonatkozásában az egységes piac egész területén, többek között azáltal, hogy:

	i.	gyűjti és elemzi a fogyasztói trendeket, és jelentéseket készít azokról,
	ii.	áttekinti és koordinálja a pénzügyi műveltséggel és oktatással kapcsolatos kezdeményezéseket,
	iii.	képzési standardokat dolgoz ki az ágazat számára,
	iv.	hozzájárul a közzétételre vonatkozó közös szabályok kialakításához, és
	v.	értékelést készít különösen a hitelek háztartások és kkv-k számára való hozzáférhetőségéről, rendelkezésre állásáról és a költségeiről;

2. A Hatóság nyomon követi az új és a már fennálló pénzügyi tevékenységeket, és iránymutatásokat és ajánlásokat fogadhat el piacok biztonságának és megfelelő működésének, valamint a szabályozási gyakorlat konvergenciájának elősegítése érdekében.

3. A Hatóság figyelmeztetéseket is kiadhat abban az esetben, ha valamely pénzügyi tevékenység súlyos kockázatot jelent az 1. cikk (4) bekezdésében meghatározott célokra nézve.

4. A Hatóság egy minden illetékes nemzeti felügyeleti hatóságot magába foglaló pénzügyi innovációs bizottságot hozhat létre a Hatóság szerves részeként, annak érdekében, hogy összehangolt megközelítést alakítsanak ki az új vagy innovatív pénzügyi tevékenységek szabályozási és felügyeleti kezelése tekintetében, és hogy tanácsot adjanak az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak.

5. Az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban meghatározott feltételek mellett vagy amennyiben az vészhelyzet miatt szükségessé válik a 10. cikknek megfelelően és az abban meghatározott feltételek szerint, a Hatóság átmenetileg betilthatja vagy korlátozhatja a pénzügyi tevékenységek bizonyos típusait, amelyek veszélyeztetik a pénzügyi piacok rendes működését és épségét vagy az Unión belüli pénzügyi rendszer egészét vagy egy részét.

A Hatóság az ezzel kapcsolatos határozatát rendszeresen, megfelelő időközönként felülvizsgálja.

A Hatóság felmérheti annak szükségességét, hogy betiltsa vagy korlátozza a pénzügyi tevékenységek bizonyos típusait, és amennyiben az szükségesnek bizonyul, a betiltás vagy korlátozás elfogadásának megkönnyítése céljából tájékoztatja a Bizottságot.

7. cikk

Szabályozási technikai standardok

1. Az EUMSz. 290. cikkének megfelelően az Európai Parlament és a Tanács szabályozási technikai standardok elfogadására hatalmazhatja fel a Bizottságot a következetes harmonizáció biztosítása érdekében az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályokban konkrétan meghatározott területeken. E standardok technikai jellegűek, nem tartalmaznak stratégiai vagy szakpolitikai döntéseket, és tartalmukat az alapul szolgáló jogalkotási aktusok korlátozzák. A szabályozási technikai standardok tervezetét a Hatóság dolgozza ki és jóváhagyásra benyújtja a Bizottságnak. Amennyiben a Hatóság az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályban meghatározott határidőn belül nem nyújt be tervezetet a Bizottságnak, a Bizottság szabályozási technikai standardot fogadhat el.

1a. A Bizottsághoz történő benyújtás előtt a Hatóság ▌nyilvános konzultációt folytat a szabályozási technikai standardokról és elemzi a kapcsolódó potenciális költségeket és hasznokat, kivéve, ha ezen konzultációk és elemzések aránytalanok a szóban forgó szabályozási technikai standardok hatályához vagy hatásához képest vagy az ügy különös sürgőssége miatt. A Hatóság kikéri a 22. cikk szerinti értékpapír-piaci érdekképviseleti csoport véleményét vagy tanácsát is.

1b. A Bizottság amint megkapja a Hatóságtól a szabályozási technikai standard tervezetét, haladéktalanul továbbítja azt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság ezt az időtartamot egy hónappal meghosszabbíthatja. Ha az Unió érdeke úgy kívánja, a Bizottság csak részben vagy módosításokkal is jóváhagyhatja a standardok tervezetét.

7a. cikk

A javasolt szabályozási standardok elutasítása vagy módosítása

1. Ha a Bizottságnak nem áll szándékában jóváhagyni a szabályozási technikai standardok tervezetét, illetve csak részben vagy módosításokkal hagyja jóvá azokat, akkor a szabályozási technikai standardok tervezetét visszaküldi a Hatóságnak, és indokolással ellátott módosításokat javasol.

2. A Hatóság hat héten belül módosíthatja a szabályozási technikai standardok tervezetét a Bizottság által javasolt módosítások alapján, és azokat jóváhagyás céljából újból benyújthatja a Bizottságnak. A Hatóság határozatáról tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot.

3. Ha a Hatóság nem ért egyet az eredeti javaslatának elutasítására vagy módosítására vonatkozó bizottsági javaslattal, az Európai Parlament vagy a Tanács egy hónapon belül meghívhatja a Parlament vagy a Tanács illetékes bizottsága eseti ülésére az illetékes biztost és a Hatóság elnökét eltérő véleményeik ismertetésére és kifejtésére.

7b. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

1. A Bizottság számára a 7. cikkben említett, szabályozási technikai standardok elfogadására adott felhatalmazás az e rendelet hatálybalépését követő négyéves időtartamra szól. A Bizottság a négyéves időszak lejártát megelőzően legalább 6 hónappal jelentést készít az átruházott hatáskörökről. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács a 7c. cikk szerint nem vonja vissza a felhatalmazást, akkor az a korábbinak megfelelő időtartamra automatikusan meghosszabbodik.

2. A Bizottság a szabályozási technikai standard elfogadását követően erről haladéktalanul és egy időben értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

3. A 35. cikk (2) bekezdésében említett jelentésében a Hatóság elnöke tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a jóváhagyott szabályozási standardokról, valamint azokról, amelyeket az illetékes hatóságok nem tartottak be.

7c. cikk

A szabályozási technikai standardok elleni kifogások

1. Az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emelhet a szabályozási technikai standarddal szemben a Bizottság általi bejelentés időpontjától kezdődő három hónapos határidőn belül. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időszak további három hónappal meghosszabbítható.

2. A szabályozási technikai standardot az említett határidő lejárta előtt közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az aktus hatályba is lép, amennyiben mind az Európai Parlament, mind a Tanács értesíti a Bizottságot, hogy nem áll szándékában kifogást emelni. Ha a fenti határidő lejártáig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel kifogást a szabályozási technikai standarddal szemben, akkor azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdetik.

3. Amint sor került a tervezet Bizottság általi továbbítására, az Európai Parlament és a Tanács előzetes és feltételhez kötött nyilatkozatot fogadhat el arról, hogy nem emel kifogást, amely akkor lép hatályba, amikor a Bizottság a tervezet módosítása nélkül elfogadja a szabályozási standardot.

4. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emel valamely szabályozási technikai standarddal szemben, az nem lép hatályba. Az EUMSz. 296. cikkével összhangban a kifogást emelő intézmény megindokolja a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogását.

7d. cikk

A felhatalmazás visszavonása

1. Az Európai Parlament vagy a Tanács visszavonhatja az 7. cikkben említett hatáskör-átruházást.

2. A visszavonásról szóló határozattal a felhatalmazás megszűnik.

3. Annak az intézménynek, amely belső eljárást indított annak eldöntése érdekében, hogy vissza kívánja-e vonni a felhatalmazást, arra kell törekednie, hogy a végső határozat meghozatala előtt ésszerű időn belül tájékoztassa arról a másik intézményt és a Bizottságot, megjelölve a visszavonás tárgyát képező, szabályozási technikai standardra vonatkozó hatásköröket.

7e. cikk

Végrehajtási technikai standardok

1. Amennyiben az EUMSz. 291. cikkének megfelelően az Európai Parlament és a Tanács végrehajtási technikai standardok elfogadására hatalmazza fel a Bizottságot azon területeken, ahol az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályban konkrétan meghatározott területeken belül a kötelező erejű uniós jogi aktusok végrehajtásához egységes feltételekre van szükség, az alábbi rendelkezések alkalmazandók:

	a)	amennyiben a fent említett jogszabálynak megfelelően a Hatóság végrehajtási technikai standardokat dolgoz ki a Bizottság számára, e standardoknak technikai jellegűek, nem tartalmaznak szakpolitikai döntéseket és csak a kötelező erejű uniós jogi aktusok alkalmazási feltételeinek meghatározására korlátozódnak,
	b)	Amennyiben a Hatóság az 1. cikk (2) bekezdésében említett szabályozásban meghatározott határidőn belül vagy a 19. cikknek megfelelően a Bizottság által a Hatóságnak címzett kérésben megjelölt határidőn belül nem nyújt be tervezetet a Bizottságnak, a Bizottság végrehajtási technikai standardot fogadhat el végrehajtási aktussal.

2. A Bizottsághoz történő benyújtás előtt a Hatóság nyilvános konzultációt folytat a végrehajtási technikai standardokról és elemzi a kapcsolódó potenciális költségeket és hasznokat, kivéve, ha ezen konzultációk és elemzések aránytalanok a szóban forgó technikai standardok alkalmazási köréhez vagy hatásához képest vagy az ügy különösen sürgős volta miatt.

A Hatóság kikéri a 22. cikk szerinti értékpapír-piaci érdekképviseleti csoport véleményét vagy tanácsát is.

3. A Hatóság a végrehajtási technikai standardok tervezetét a Bizottság elé terjeszti az EUMSz. 291. cikkének megfelelő jóváhagyásra, ezzel egy időben pedig eljuttatja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

4. A Bizottság a végrehajtási technikai standardok tervezetének kézhezvételétől számított három hónapon belül határoz azok jóváhagyásáról. A Bizottság ezt az időtartamot egy hónappal meghosszabbíthatja. Ha az Unió érdeke úgy kívánja, a Bizottság csak részben vagy módosításokkal is jóváhagyhatja a standardokat.

Minden esetben, amikor a Bizottság a végrehajtási technikai standardok Hatóság által benyújtott tervezetét módosító végrehajtási technikai standardokat fogad el, tájékoztatja az Európai Parlament és a Tanácsot.

5. A Bizottság a standardokat rendeletek vagy határozatok útján fogadja el és azokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni.

8. cikk

Iránymutatások és ajánlások

1. Az ESFS keretében következetes, hatékony és eredményes felügyeleti gyakorlatok létrehozása, és az uniós jogszabályok közös, egységes és következetes alkalmazásának biztosítása céljából a Hatóság az illetékes hatóságoknak vagy a pénzügyi piaci szereplőknek címzett iránymutatásokat és ajánlásokat bocsát ki.

1a. A Hatóság adott esetben nyilvános konzultációkat folytat az iránymutatásokról és az ajánlásokról, valamint elemzi a potenciálisan kapcsolódó költségeket és hasznokat. A Hatóság adott esetben kikéri a 22. cikk szerinti értékpapír-piaci érdekképviseleti csoport véleményét és tanácsát is. Ezeknek a konzultációknak, elemzéseknek, véleményeknek és tanácsoknak arányban kell állniuk az iránymutatás vagy ajánlás alkalmazási körével, jellegével és hatásával.

2. Az illetékes hatóságok és a pénzügyi piac szereplői minden erőfeszítést megtesznek azért, hogy megfeleljenek az iránymutatásoknak és az ajánlásoknak.

Egy iránymutatás vagy ajánlás kiadását követő két hónapon belül az egyes illetékes hatóságok visszaigazolják, hogy meg kívánnak-e felelni az iránymutatásnak vagy ajánlásnak. Ha az illetékes hatóság nem kíván azoknak megfelelni, úgy erről indokokkal alátámasztva tájékoztatja a Hatóságot. A Hatóság az indokolást közzéteszi.

Ha az illetékes hatóság nem alkalmaz valamilyen iránymutatást vagy ajánlást, a Hatóság ezt közzéteszi.

A Hatóság eseti alapon dönthet úgy, hogy közzéteszi az iránymutatás vagy ajánlás alkalmazásának az illetékes hatóság általi elutasítására vonatkozó indokokat. Az illetékes hatóságot az ilyen közzétételről előzetesen értesíteni kell.

Amennyiben az adott iránymutatás vagy ajánlás megköveteli, a pénzpiaci szereplők évente világos és részletes jelentést készít arról, hogy megfelel-e azon iránymutatásnak vagy ajánlásnak.

2a. A Hatóság a 28. cikk (4) bekezdése a) pontjában említett jelentésben tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot a kiadott iránymutatásokról és ajánlásokról, amelyben megjelöli, mely illetékes hatóságok nem felelnek meg ezeknek, valamint ismerteti, hogy a Hatóság milyen módon kívánja biztosítani, hogy a hatóságok a jövőben kövessék ajánlásait és iránymutatásait.

9. cikk

Az uniós jog megszegése

1. A Hatóság az e cikk (2), (3) és (6) bekezdésében meghatározott hatáskörökkel élhet, ha az illetékes hatóság nem alkalmazza ▌vagy az uniós joggal vélhetően ellentétes módon alkalmazta az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokat, beleértve a 7. és 7e. cikknek megfelelően megállapított szabályozási technikai és végrehajtási technikai standardokat, különösen ha nem gondoskodik arról, hogy a pénzügyi piaci szereplők teljesítsék az említett jogszabályokban meghatározott követelményeket.

2. A Hatóság egy vagy több illetékes hatóság, a Bizottság, az Európai Parlament, a Tanács vagy az értékpapír-piaci érdekképviseleti csoport kérésére, vagy saját kezdeményezésére és az érintett illetékes hatóság tájékoztatását követően kivizsgálhatja az uniós jog feltételezett megsértését vagy alkalmazásának elmulasztását.

2a. A 20. cikkben meghatározott hatáskörök sérelme nélkül az illetékes hatóság minden olyan információt haladéktalanul a Hatóság rendelkezésére bocsát, amelyet a Hatóság a vizsgálatához szükségesnek tart.

3. A Hatóság legkésőbb a vizsgálat megkezdésétől számított két hónapon belül ajánlást címezhet az érintett illetékes hatósághoz, amelyben meghatározza az uniós jognak való megfeleléshez szükséges intézkedéseket.

Az illetékes hatóság az ajánlás kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül tájékoztatja a Hatóságot a közösségi jognak való megfelelés érdekében hozott vagy hozandó intézkedéseiről.

4. Ha az illetékes hatóság nem felel meg az uniós jognak a Hatóság ajánlásának kézhezvételétől számított egy hónapon belül, a Bizottság a Hatóságtól kapott tájékoztatást követően vagy saját kezdeményezésére hivatalos véleményt adhat ki, amelyben előírja az illetékes hatóság számára, hogy hozza meg az uniós jognak való megfeleléshez szükséges intézkedéseket. A Bizottságnak hivatalos véleményében figyelembe kell vennie a Hatóság ajánlásait.

A Bizottság ezt a hivatalos véleményt az ajánlás elfogadását követően legkésőbb három hónappal kiadja. A Bizottság ezt az időtartamot egy hónappal meghosszabbíthatja.

▌

A Hatóság és az illetékes hatóságok minden szükséges információt a Bizottság rendelkezésére bocsátanak.

5. Az illetékes hatóság a (4) bekezdésben említett hivatalos vélemény kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül tájékoztatja a Bizottságot és a Hatóságot a bizottsági hivatalos véleményben foglaltak végrehajtása érdekében hozott vagy hozandó intézkedéseiről.

6. Az EUMSz 258. cikke szerinti bizottsági hatáskörök sérelme nélkül, ha az illetékes hatóság nem felel meg a ▌(4) bekezdésben említett hivatalos véleménynek az abban meghatározott időtartamon belül, és ha a piaci verseny egyenlő feltételeinek fenntartása vagy helyreállítása, illetve a pénzügyi rendszer szabályos működésének és integritásának biztosítása érdekében szükséges ▌kellő időben orvosolni a megfelelés hiányát, a Hatóság – amennyiben az 1. cikk (2) bekezdésében hivatkozott jogalkotási aktusok értelmében az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályok vonatkozó előírásai a pénzügyi piaci szereplőkre közvetlenül alkalmazandók – a pénzügyi piaci szereplőknek címzett egyedi határozatot hozhat, amelyben előírja az uniós jog szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges intézkedések meghozatalát, beleértve tevékenységek megszüntetését.

A Hatóság határozatának összhangban kell lennie a Bizottság által a (4) bekezdés alapján kiadott hivatalos véleménnyel.

7. A (6) bekezdés alapján elfogadott határozatok irányadók az illetékes hatóságok által ugyanabban a tárgyban hozott bármely korábbi határozattal szemben.

A (4) bekezdés szerinti hivatalos vélemény vagy a ▌(6) bekezdés szerinti határozat tárgyát képező kérdésekkel kapcsolatos intézkedések meghozatalakor az illetékes hatóságoknak meg kell felelniük az említett hivatalos véleményben vagy – az adott esettől függően – határozatban foglaltaknak.

7a. A 28. cikk (4a) bekezdésében említett jelentésben a Hatóság megnevezi, mely nemzeti hatóságok és pénzpiaci szereplők nem felelnek meg a (4) és (6) bekezdésében említett hivatalos véleményeknek és határozatoknak.

10. cikk

Fellépés vészhelyzetekben

1. Káros fejlemények esetén, amelyek komolyan veszélyeztethetik a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását vagy a pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását az Európai Unióban, a Hatóság aktívan megkönnyíti és ahol szükségesnek ítéli, koordinálja az érintett illetékes nemzeti felügyeleti hatóságok által hozott intézkedéseket.

A Hatóságot – annak érdekében, hogy be tudja tölteni ezt a segítő és koordináló szerepet – minden vonatkozó fejleményről teljes körűen tájékoztatni kell, és megfigyelőként meg kell hívni az érintett illetékes nemzeti felügyeleti hatóságok minden ezzel kapcsolatos találkozójára.

1a. A Bizottság – saját kezdeményezésére vagy az Európai Parlament, a Tanács az európai rendszerkockázati testület (ESRB) vagy a Hatóság kérésére – a Hatóságnak címzett határozatot fogadhat el, amelyben megállapítja vészhelyzet fennállását e rendelet alkalmazásában. A Bizottság havi rendszerességgel, de mindenképpen havonta egyszer felülvizsgálja ezt a határozatot, és amint lehet, bejelenti a vészhelyzet megszűnését.

Amennyiben a Bizottság megállapítja a vészhelyzet fennállását, arról haladéktalanul és megfelelő módon tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

2. Ha a Bizottság az (1a) bekezdés szerinti határozatot fogadott el, valamint kivételes körülmények esetén, amikor a nemzeti hatóságok összehangolt intézkedése szükséges a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását vagy a pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását veszélyeztető káros fejlemények kezelése céljából az Európai Unióban, a Hatóság egyedi határozatokat hozhat, amelyben előírja az illetékes hatóságok számára, hogy az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályokkal összhangban hozzák meg az ezen fejlemények kezeléséhez szükséges intézkedéseket, annak biztosításával, hogy a pénzügyi intézmények és az illetékes hatóságok teljesítik az adott jogszabályokban meghatározott előírásokat.

3. Az EUMSz. 258. cikke szerinti bizottsági hatáskörök sérelme nélkül, ha az illetékes hatóság nem felel meg a hatóság (2) bekezdésben említett határozatának az abban meghatározott időtartamon belül, a Hatóság – amennyiben az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban meghatározott vonatkozó előírások a pénzügyi piaci szereplőkre közvetlenül alkalmazandók – a pénzügyi piaci szereplőnek címzett egyedi határozatot hozhat, amelyben előírja az említett jogszabályok szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges intézkedések meghozatalát, beleértve tevékenységek megszüntetését.

4. A (3) bekezdés alapján elfogadott határozatok irányadók az illetékes hatóságok által ugyanabban a tárgyban hozott bármely korábbi határozattal szemben.

A (2) vagy a (3) bekezdés szerinti határozat tárgyát képező kérdésekkel kapcsolatban az illetékes hatóságok által hozott intézkedéseknek összeegyeztethetőnek kell lenniük az említett határozatokkal.

11. cikk

Az illetékes hatóságok közötti nézetkülönbségek rendezése

1. A 9. cikkben meghatározott hatáskörök sérelme nélkül, ha valamely illetékes hatóság nem ért egyet egy másik illetékes hatóság eljárásával vagy egy intézkedésének tartalmával vagy a tétlenségével olyan területen, ahol az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok együttműködést, koordinációt vagy közös döntéshozatalt írnak elő egynél több tagállam illetékes hatóságai számára, a Hatóság saját kezdeményezésére vagy egy vagy több érintett illetékes hatóság kérésére a (2)–(4) bekezdésben meghatározott eljárással összhangban kezdeményezi az illetékes hatóságok támogatását a megállapodás elérésében.

2. A Hatóság az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban meghatározott vonatkozó időtartamok és az ügy összetettségének és sürgősségének figyelembevételével megszabja az illetékes hatóságok közötti egyeztetés határidejét. Ebben a szakaszban az Hatóság közvetítői szerepet tölt be.

3. Ha az egyeztető szakasz végén az illetékes hatóságok nem jutottak megállapodásra, a Hatóság a 29. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően határozatot hoz a vita rendezéséről, és az érintett illetékes hatóságok számára kötelező érvénnyel felszólítja őket konkrét intézkedések meghozatalára, az uniós joggal összhangban.

4. Az EUMSz. 258. cikke szerinti bizottsági hatáskörök sérelme nélkül, ha valamely illetékes hatóság nem felel meg a Hatóság határozatának, és így nem biztosítja, hogy a pénzügyi piaci szereplő teljesítse az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok értelmében rá közvetlenül alkalmazandó előírásokat, a Hatóság a pénzügyi piaci szereplőnek címzett egyedi határozatot hoz, amelyben előírja a közösségi jog szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges intézkedések meghozatalát, beleértve tevékenységek megszüntetését.

4a. A (4) bekezdés alapján elfogadott határozatok irányadók az illetékes hatóságok által ugyanabban a tárgyban hozott bármely korábbi határozattal szemben. A (3) vagy a (4) bekezdés szerinti határozat tárgyát képező tényekkel kapcsolatban az illetékes hatóságok által hozott intézkedéseknek összeegyeztethetőnek kell lenniük az említett határozatokkal.

4b. A 35. cikk (2) bekezdésében említett jelentésében az elnök rögzíti az illetékes hatóságok közötti nézetkülönbséget, a létrejött megállapodásokat és az ilyen nézetkülönbségek rendezése érdekében elfogadott határozatot.

11a. cikk

Az illetékes hatóságok közötti nézetkülönbségek ágazatokat átfogó rendezése

A vegyes bizottság a 11. és 42. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően az e rendelet, az [EBA]-ról szóló .../2010/EU rendelet és az [EIOPA]-ról szóló .../2010/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több illetékes hatóság között kialakult, ágazat közötti nézetkülönbségeket rendezi.

12. cikk

Felügyeleti kollégiumok

1. A Hatóság hozzájárul a 2006/48/EK irányelvben említett felügyeleti kollégiumok hatékony, eredményes és következetes működésének ösztönzéséhez és nyomon követéséhez, valamint az uniós jogszabályok minden kollégiumot átfogóan egységes alkalmazásának elősegítéséhez. A Hatóság személyzetének lehetőséget kell biztosítani, hogy részt vegyen két vagy több illetékes hatóság által közösen végzett bármilyen tevékenységben, beleértve a helyszíni vizsgálatokat.

2. A Hatóság vezeti a felügyeleti kollégiumokat olyan módon, ahogy azt megfelelőnek ítéli. E célból a vonatkozó jogszabályok értelmében „illetékes hatóságnak” kell tekinteni. A Hatóság minimumfeladatként

	a)	normál körülmények között és vészhelyzetekben összegyűjti és megosztja az összes vonatkozó információt annak érdekében, hogy megkönnyítse a felügyeleti kollégiumok munkáját, valamint központi rendszert hoz létre és üzemeltet azzal a céllal, hogy ezek az információk elérhetők legyenek a felügyeleti kollégiumokban dolgozó illetékes hatóságok számára;
	b)	Unió-szerte kezdeményezi és összehangolja elsősorban a 12b. cikkben említett pénzügyi intézmények káros piaci fejleményekkel szembeni rugalmasságát értékelő stresszteszteket, továbbá biztosítja, hogy e teszteket nemzeti szinten a lehető legegységesebb módszertannal végezzék;
	c)	megtervezi és vezeti a felügyeleti tevékenységeket normális körülmények között és rendkívüli helyzetek esetén, beleértve azon kockázatok értékelését, amelynek a pénzintézetek ki vannak, vagy ki lehetnek téve; és
	d)	felügyeli az illetékes hatóságok által végzett feladatokat.

3a. A Hatóság a 7., 7e. és 8. cikk alapján elfogadott szabályozási és végrehajtási standardokat, iránymutatásokat és ajánlásokat adhat ki a felügyeletek működésének és a felügyeletei kollégiumok által elfogadott legjobb gyakorlatok harmonizálása érdekében. A hatóságok írásbeli megállapodásokat hagynak jóvá minden egyes kollégium működésére vonatkozóan egységes működésük biztosítása érdekében.

3b. A jogilag kötelező erejű közvetítői szerep a 11. cikkben foglalt eljárás alkalmazásával lehetővé teszi a hatóság számára az illetékes hatóságok közötti nézetkülönbségek rendezését. Amennyiben a megfelelő felügyeleti kollégium nem tud egyezségre jutni, a Hatóság az adott intézményre közvetlenül alkalmazható felügyeleti határozatokat hozhat.

12a. cikk

Általános rendelkezések

1. A Hatóság kiemelt figyelmet fordít a pénzügyi szolgáltatásokban bekövetkező fennakadásokra vonatkozó azon kockázatokra, amelyeket i) a pénzügyi rendszer egészének vagy bizonyos részeinek jelentős sérülése okoz, és ii) amelyek esetlegesen súlyos, negatív következményekkel járhatnak a belső piacra és a reálgazdaságra nézve (rendszerszintű kockázatok), valamint kezeli e kockázatokat. A pénzügyi közvetítők, piacok és infrastruktúrák valamennyi fajtája bizonyos fokig fontos lehet a rendszer szempontjából.

2. A Hatóság, az Európai Rendszerkockázati Testülettel együttműködésben, olyan közös mennyiségi és minőségi mutatókat („Risk Dashboard”) dolgoz ki, amelyek alapul szolgálhatnak a 12b. cikkben azonosított, határokon átnyúló pénzpiaci szereplők felügyeleti minősítésének meghatározására. A minősítést rendszeresen felülvizsgálják az intézmény kockázati profiljában bekövetkezett lényeges változások figyelembevétele érdekében. A felügyeleti minősítés egy intézmény problémás helyzete esetén a közvetlen felügyeletre vagy beavatkozásra vonatkozó döntés kulcsfontosságú eleme.

3. Az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok sérelme nélkül a Hatóság szükség szerint további szabályozási és alkalmazási standardtervezeteket, valamint iránymutatásokat és ajánlásokat javasol a 12b. cikkben azonosított intézmények számára.

4. A Hatóság felügyeletet gyakorol azon határokon átnyúló tevékenysége végző intézmények felett, amelyek a 12b. cikkben megállapított rendszerkockázatot jelenthetnek. Ezekben az esetekben a Hatóság az illetékes hatóságokon keresztül jár el.

5. A Hatóság rendezési egységet hoz létre, melynek feladata, hogy átültesse a gyakorlatba a válságkezelés egyértelműen meghatározott irányítási módját és működési rendjét, a korai beavatkozástól a rendezésen át a fizetésképtelenségi eljárásig, és hogy irányítsa ezeket az eljárásokat.

12b. cikk

A potenciálisan rendszerszintű kockázatot jelentő, határokon átnyúló pénzpiaci szereplők azonosítása

1. Az ESRB-vel folytatott konzultációt követően a felügyelőtanács a 29. cikk (1) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően azonosíthatja azokat a határokon átnyúló pénzpiaci szereplőket, amelyeket az általuk jelentett potenciális rendszerszintű kockázat miatt a Hatóság közvetlen felügyelete alá kell vonni, vagy a 12c. cikkben említett rendezési egység hatásköre alá kell helyezni.

2. Az ilyen pénzpiaci szereplők azonosítására vonatkozó kritériumoknak összhangban kell lenniük a Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB), az IMF és a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) által megállapított kritériumokkal.

12c. cikk

Rendezési egység

1. A Rendezési egység megőrzi a 12b. cikk szerint azonosított, nehézségekkel küzdő intézmények pénzügyi stabilitását, valamint gondoskodik arról, hogy ezek az intézmények a lehető legkisebb mértékben gyakoroljanak káros hatásokat a rendszer többi részére és a gazdaság egészére, továbbá ügyel arra, hogy minél kevesebb költség háruljon az adófizetőkre, tiszteletben tartva az arányosság és a hitelezői sorrend elveit, és a határokon átnyúló esetekben is garantálva az egyenlő elbánást.

2. A rendezési egység felhatalmazást kap az (1) bekezdésben említett feladatok elvégzésére azzal a céllal, hogy rendezze a nehézségekkel küzdő intézmények helyzetét vagy határozzon a nem életképes intézmények felszámolásáról (ami kritikus fontosságú az erkölcsi kockázat korlátozása érdekében). Ez szükségessé teheti többek között a tőke- és likviditáskészletek kiigazítását, az üzleti tevékenység struktúrájának átalakítását, az eljárások javítását, vezetőség kinevezését vagy leváltását, garanciák ajánlását, hiteleket és likviditási segítséget, teljes vagy részleges értékesítést, jó bank/rossz bank felosztást, hídbank létrehozását, az adósság átváltását részvénytulajdonra (a piaci érték megfelelő csökkentésével), vagy akár az intézmény ideiglenes köztulajdonba vételét is.

3. A rendezési egység a Hatóság felügyelőtanácsa által kinevezett olyan szakértőkből áll, akik jártasak a pénzügyi intézmények átszervezése, életképessé tétele és felszámolása terén.

12d. cikk

Befektetői garanciarendszerek európai rendszere

1. A Hatóság hozzájárul a nemzeti befektetői kompenzációs rendszerek (ICS) megerősítéséhez annak biztosítása révén, hogy azok megfelelő finanszírozásban részesüljenek a pénzintézetek részéről, beleértve a harmadik országokban székhellyel rendelkező piaci részvevőket, és összehangolt keretek között Unió-szerte magas szintű védelmet biztosít valamennyi befektető számára, ami érintetlenül hagyja a kölcsönös garanciarendszerek stabilitásmegőrző szerepét, feltéve hogy azok megfelelnek az uniós előírásoknak.

2. A Hatóság iránymutatások és ajánlások elfogadására vonatkozó hatásköreiről szóló 8. cikk alkalmazandó a befektetői garanciarendszerekre.

3. A Bizottság az 1. cikk (2) bekezdésében hivatkozott jogalkotási aktusokban meghatározott szabályozási és végrehajtási technikai standardokat fogadhat el e rendelet 7–7d. cikkeiben foglalt eljárásnak megfelelően.

12e. cikk

A rendezési és finanszírozási megállapodások európai rendszere

1. A pénzügyi rendszer költséginternalizálásának megerősítése, valamint a határokon átnyúló tevékenységet folytató csődközeli pénzpiaci szereplők számára nyújtott válságkezelési segítségnyújtás érdekében Európai Értékpapír-piaci Stabilitási Alapot kell létrehozni. Az egyetlen tagállamban tevékenykedő pénzpiaci szereplők dönthetnek úgy, hogy csatlakoznak az alaphoz. Az Európai Értékpapír-piaci Stabilitási Alapnak megfelelő intézkedéseket kell elfogadnia annak elkerülése érdekében, hogy a támogatás rendelkezésre állása erkölcsi kockázatot eredményezzen.

2. Az Európai Értékpapír-piaci Stabilitási Alap finanszírozása a 12b. cikkben azonosított, valamennyi határokon átnyúló tevékenységet folytató pénzpiaci szereplő, valamint az (1) bekezdés értelmében saját döntésük alapján a rendszerben részt vevő piaci szereplők közvetlen hozzájárulásával történik. E hozzájárulások az egyes pénzpiaci szereplők által jelentett kockázat szintjével arányosak. A hozzájárulások előírt szintjének figyelembe kell vennie a tágabb gazdasági feltételeket, például az ipar vagy a kkv-k számára nyújtott hitelképességet, valamint azt, hogy a pénzpiaci szereplőknek egyéb szabályozási és üzleti előírások céljából is szükségük van tőke fenntartására.

3. Az Európai Stabilitási Alapot a Hatóság által ötéves időtartamra kinevezett igazgatótanács vezeti. A tanács tagjait a nemzeti hatóságok által javasolt munkatársak közül kell megválasztani. Az Alap tanácsadó testületet is létrehoz, amelyet az Alapban részt vevő pénzpiaci szereplők szavazati joggal nem rendelkező képviselői alkotnak. Az Alapot vezető tanács javasolhatja a Hatóságnak, hogy likviditásainak kezelését bízzák megbízható intézményekre (például az Európai Beruházási Bankra). Ezen forrásokat biztonságos és likvid eszközökbe kell fektetni.

13. cikk

Feladatok és felelősségi körök átruházása

1. Az e cikkben foglalt feltételek mellett az illetékes hatóságok a megbízott hozzájárulásával a Hatóságra vagy más illetékes felügyeleti hatóságokra ruházhatnak át feladatokat és felelősségi köröket. A tagállamok konkrét szabályokat határozhatnak meg a felelősségi körök átruházására vonatkozóan, amelyeknek meg kell felelni, mielőtt illetékes hatóságaik ilyen megállapodásokat kötnek, és az átruházás hatályát a határokon átnyúlóan tevékenykedő pénzügyi piaci szereplők és csoportok hatékony felügyeletéhez szükséges szintre korlátozhatják.

2. Az átruházható vagy együttesen gyakorolható feladatok és felelősségi körök meghatározásával és a legjobb gyakorlatok terjesztésével a Hatóság ösztönzi és megkönnyíti az illetékes hatóságok között a feladatok és felelősségi körök átruházását.

2a. A felelősségi körök átruházásának az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogi aktusokban meghatározott hatáskörök újraelosztását kell eredményeznie. Az átruházott felelősségi körökkel kapcsolatos eljárásokra, végrehajtásra, adminisztratív és igazságügyi felülvizsgálatra a megbízott hatóság joga irányadó.

3. Az illetékes hatóságok tájékoztatják a Hatóságot a megkötni kívánt átruházási megállapodásokról. A megállapodásokat legkorábban a Hatóság tájékoztatását követően egy hónappal léptethetik hatályba.

A Hatóság a tájékoztatását követő egy hónapon belül véleményezheti a megkötni kívánt megállapodást.

Az összes érintett fél megfelelő tájékoztatása érdekében a Hatóság megfelelő módon közzéteszi az illetékes hatóságok által kötött átruházási megállapodásokat.

14. cikk

Közös felügyeleti kultúra

1. A Hatóság aktív szerepet játszik a közös európai felügyeleti kultúra és az összehangolt felügyeleti gyakorlatok kialakításában, és az egész Európai Unióra kiterjedő egységes eljárások és következetes megközelítések biztosításában, valamint végrehajtja legalább a következő tevékenységeket:

	a)	véleményeket terjeszt az illetékes hatóságok elé;
	b)	a vonatkozó közösségi jogszabályokban előírt, alkalmazandó titoktartási és adatvédelmi rendelkezések teljes mértékű tiszteletben tartása mellett elősegíti az illetékes hatóságok közötti hatékony, kétoldalú és többoldalú információcserét;
	c)	hozzájárul kiváló minőségű egységes felügyeleti standardok, köztük könyvelési és beszámolási standardok, továbbá nemzetközi számviteli standardok kidolgozásához az 1. cikk (2a) bekezdésében foglaltaknak megfelelően;
	d)	felülvizsgálja a Bizottság által elfogadott vonatkozó szabályozási és végrehajtási technikai standardok és a saját maga által kibocsátott iránymutatások és ajánlások alkalmazását, és szükség esetén módosításokat javasol;
	e)	ágazati és ágazatközi képzési programokat dolgoz ki, megkönnyíti a személyzeti csereprogramokat, és az illetékes hatóságokat ösztönzi a szakemberek kirendelési rendszerének, és egyéb eszközöknek az intenzívebb használatára.

2. A Hatóság adott esetben az egységes felügyeleti szemléletmód és gyakorlat elősegítéséhez a konvergenciát szolgáló új gyakorlati eszközöket fejleszthet ki.

15. cikk

Az illetékes hatóságok szakértői értékelése

1. A Hatóság a felügyeleti eredmények konvergenciájának fokozása érdekében az illetékes hatóságok néhány vagy összes tevékenységéről rendszeres időközönként szakértői értékelést szervez és végez. E célból a Hatóság a felülvizsgált illetékes hatóságok objektív értékelését és összehasonlítását lehetővé tevő módszereket dolgoz ki. A szakértői értékelés során figyelembe kell venni az illetékes hatóságokkal kapcsolatban meglévő információkat és korábban végzett értékeléseket.

2. A szakértői elemzés a következőket értékeli, de nem kizárólagosan:

	a)	az illetékes hatóság erőforrásainak és irányítási hátterének, erőforrásainak és a személyzet szakértelmének megfelelőségét, különös tekintettel a 7–7e. cikkben említett szabályozási technikai és végrehajtási technikai standardok, valamint az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok hatékony alkalmazására és a piaci fejleményekre való reagálás képességére;
	b)	az uniós jog alkalmazásában és a felügyeleti gyakorlatban elért konvergencia mértékét, beleértve a 7. és 8. cikk alapján elfogadott szabályozási technikai és végrehajtási technikai standardokat, iránymutatásokat és ajánlásokat, valamint azt, hogy a felügyeleti gyakorlat milyen mértékben teljesíti az uniós jogban meghatározott célkitűzéseket;
	c)	az illetékes hatóságok által kidolgozott bevált gyakorlatokat, amelyeket érdemes lenne más illetékes hatóságoknak is bevezetniük.
	d)	az uniós jog alkalmazása során elfogadott rendelkezések végrehajtása tekintetében elért konvergencia eredményességét és mértékét, ideértve a felelős személyekkel szemben azokban az esetekben alkalmazott adminisztratív intézkedéseket és szankciókat, amikor e rendelkezéseket nem tartják tiszteletben.

1. A szakértői értékelés alapján a Hatóság iránymutatásokat és ajánlásokat bocsáthat ki az ▌illetékes hatóságok részére a 8. cikkben foglaltakkal összhangban. A Hatóság a szabályozási technikai vagy végrehajtási technikai standardokra irányuló tervezetek 7–7e. cikk szerinti kidolgozásakor figyelembe veszi a szakértői értékelés eredményét. Az illetékes hatóságok a Hatóság által adott tanácsok követésére törekednek. Ha az illetékes hatóság nem tartja be e tanácsokat, indokairól tájékoztatja a Hatóságot.

A Hatóság a szakértői vizsgálatok alapján azonosítható bevált gyakorlatokat nyilvánosságra hozza. Emellett az értékelésen átesett illetékes hatóság hozzájárulásával a szakértői értékelések minden egyéb eredménye is nyilvánosságra hozható.

16. cikk

Koordinációs feladatkör

A Hatóság az illetékes hatóságok között általános koordinációs szerepet tölt be, többek között káros fejlemények esetén, amelyek veszélyeztethetik a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását vagy a pénzügyi rendszer stabilitását az Európai Unióban.

A Hatóság összehangolt uniós válaszra törekszik, többek között az alábbiak révén:
	(1)	az illetékes hatóságok közötti információcsere megkönnyítése;
	(2)	az érintett illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátandó információk körének meghatározása és – adott esetben és lehetőség szerint – megbízhatóságának ellenőrzése;
	(3)	a 11. cikk sérelme nélkül, az illetékes hatóságok kérésére vagy saját kezdeményezésére nem kötelező jellegű közvetítés biztosítása;
	(4)	az ESRB haladéktalan értesítése a potenciális vészhelyzetekről;
	(4a)	valamennyi megfelelő intézkedés meghozatala olyan fejlemények esetén, amelyek veszélyeztethetik a pénzügyi piacok működését, a megfelelő érintett illetékes hatóságok által meghozandó intézkedések összehangolásának elősegítése érdekében;
	(4b)	az egynél több tagállamban tevékenykedő intézmények szabályozói jelentéstételi kötelezettségéből eredő, a 12. és 20. cikkel összhangban az illetékes hatóságoktól kapott információk központi kezelése. A Hatóság megosztja az információkat a többi érintett illetékes hatósággal.

17. cikk

A piaci fejlemények értékelése

1. A Hatóság hatáskörén belül figyelemmel kíséri és értékeli a piaci fejleményeket, és szükség esetén értesíti az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóságot, az Európai Bankfelügyeleti Hatóságot, az ESRB-t valamint az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot a lényeges mikroprudenciális tendenciákról, az esetleges kockázatokról és a gyenge pontokról. A Hatóság értékelésének közgazdasági elemzést is tartalmaznia kell azokra a piacokra vonatkozóan, amelyeken a pénzpiaci szereplők működnek, valamint a lehetséges piaci fejlemények rájuk gyakorolt hatására vonatkozóan.

1a. A Hatóság az ESRB-vel együttműködve az egész Európai Unióra kiterjedő értékelést kezdeményez és koordinál, amelynek célja a pénzügyi piaci ▌szereplők káros piaci fejleményekkel szemben mutatott rugalmasságának felmérése. E célból kidolgozza a következő, az illetékes hatóságok által alkalmazandó elemeket:

	(a)	különböző gazdasági forgatókönyvek által a pénzügyi piaci kulcsszereplők pénzügyi helyzetére gyakorolt hatások értékelésére szolgáló közös módszertan,
	b)	a pénzügyi piaci ▌szereplők rugalmasságára vonatkozó értékelések eredményeinek közzétételére vonatkozó egységes megközelítés.
	ba)	az egyes termékek és a forgalmazási folyamatok által a piaci részvevők pénzügyi helyzetére, valamint a betétesek, a befektetők és a fogyasztók tájékoztatására gyakorolt hatások értékelésére szolgáló közös módszertan.

2. Az ESRB …/2010/EK [ESRB] rendeletben meghatározott feladatainak sérelme nélkül, a Hatóság legalább évente egyszer és szükség esetén gyakrabban a hatáskörébe eső tendenciákról, esetleges kockázatokról és gyenge pontokról szóló értékelést nyújt be az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az ESRB-hez.

A Hatóság ezekben az értékelésekben meghatározza a fő kockázatokat és a gyenge pontokat és – amennyiben szükséges – megelőző vagy helyreállító intézkedéseket javasol.

3. A Hatóság biztosítja az ágazatközi fejlemények, a kockázatok és gyenge pontok megfelelő kezelését azáltal, hogy a vegyes bizottság révén szorosan együttműködik az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatósággal és az Európai Bankfelügyeleti Hatósággal.

18. cikk

Nemzetközi kapcsolatok

1. Az uniós intézmények és a tagállamok hatásköreinek sérelme nélkül, a Hatóság kapcsolatokat alakíthat ki és igazgatási megállapodásokat köthet felügyeleti hatóságokkal, nemzetközi szervezetekkel és harmadik országok közigazgatásával. Ezek a megállapodások nem teremtenek jogi kötelezettségeket az Európai Unió és tagállamai számára, és nem akadályozzák meg a tagállamokat és illetékes hatóságaikat abban, hogy kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokat kössenek harmadik országokkal.

2. A Hatóság segítséget nyújt a harmadik országbeli felügyeleti rendszerek egyenértékűségével kapcsolatos határozatok előkészítésében, az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokkal összhangban.

3. A Hatóság a 28. cikk (4a) bekezdésében említett jelentésébe belefoglalja a nemzetközi szervezetekkel vagy harmadik országok közigazgatásával kötött igazgatási megállapodásokat és az egyenértékűségi határozatok előkészítésében nyújtott segítséget.

19. cikk

Egyéb feladatok

1. A Hatóság az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérésére vagy saját kezdeményezésére véleményt terjeszthet Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság elé a hatáskörébe tartozó minden kérdésben.

1a. Azokban az esetekben, amikor a Hatóság az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályban meghatározott határidőn belül nem nyújt be szabályozási vagy végrehajtási technikai standardokra irányuló tervezetet, a Bizottság kérheti az ilyen tervezet benyújtását, és megszabhatja a benyújtás határidejét.

A Bizottság, az ügy sürgősségére való tekintettel, kérheti a szabályozási vagy végrehajtási technikai standardokra irányuló tervezet az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályban meghatározott határidőnél korábban történő benyújtását. Ebben az esetben a Bizottságnak a kérést megfelelően indokolnia kell.

2. A 2007/44/EK irányelv hatálya alá tartozó és az irányelv szerint két vagy több tagállam illetékes hatóságainak konzultációját igénylő egyesülések és részesedésszerzések prudenciális értékelésére tekintettel, a Hatóság ▌valamely érintett illetékes hatóság kérelmére véleményt bocsáthat ki és tehet közzé ▌prudenciális értékelésről, kivéve a 2006/48/EK irányelv 19a. cikke (1) bekezdésének e) pontjában foglalt kritériumokkal kapcsolatban. A véleményt haladéktalanul, de mindenképpen a 2007/44/EK irányelv szerinti értékelési időszak vége előtt kiadják. A 20. cikk alkalmazandó azokra a területekre, amelyekről a Hatóság véleményt adhat ki.

20. cikk

Információgyűjtés

1. A Hatóság kérésére a tagállamok illetékes hatóságai ▌a Hatóság rendelkezésére bocsátják az e rendelet által ráruházott feladatok elvégzéséhez szükséges összes információt, feltéve, hogy a címzett jogszerűen hozzáfér a szóban forgó adatokhoz, az információkérés pedig a szóban forgó feladat tekintetében szükséges.

1a. A Hatóság kérheti, hogy az információt rendszeres időközönként bocsássák rendelkezésére. E kérelmeket lehetőség szerint egységes jelentéstételi formátumok felhasználásával kell benyújtani.

1b. Valamely tagállam illetékes hatóságának kellően indokolt kérésére a Hatóság átadhat minden olyan információt, amelyre az illetékes hatóságnak feladatai elvégzéséhez szüksége van, összhangban az ágazati jogszabályokban és az 56. cikkben rögzített szakmai titoktartási szabályokkal.

1c. Az e cikkel összhangban történő adatkérést megelőzően, valamint elkerülendő a beszámolási kötelezettség megkettőzését, a Hatóság először figyelembe veszi az európai statisztikai rendszer és a Központi Bankok Európai Rendszere által előállított, terjesztett és továbbfejlesztett valamennyi rendelkezésre álló és a tárgyhoz tartozó statisztikát.

2. Ha az információ nem elérhető vagy a tagállamok illetékes hatóságai vagy egyéb hatóságai nem bocsátották kellő időben rendelkezésre, a Hatóság megfelelő indokolással és magyarázattal ellátott kérést címezhet az érintett tagállam egyéb felügyeleti hatóságaihoz, pénzügyminisztériumához – amennyiben az prudenciális információkkal rendelkezik –, központi bankjához vagy statisztikai hivatalához.

2a. Ha az információ nem elérhető vagy az (1), (1a), (1b), (1c) és (2) bekezdés értelmében nem bocsátják kellő időben rendelkezésre, a Hatóság megfelelő indokolással és magyarázattal ellátott kérést címezhet közvetlenül az érintett pénzügyi piaci szereplőkhöz. A magyarázattal ellátott kérésnek tartalmaznia kell, hogy miért szükségesek az adott pénzpiaci szereplőre vonatkozó adatok.

A Hatóság a (2) és (2a) bekezdéssel összhangban tájékoztatja az érintett illetékes hatóságokat a kérésekről.

A Hatóság kérésére az ▌illetékes hatóságok segítik a Hatóságot az említett információk megszerzésében.

3. A Hatóság kizárólag az e rendelet által ráruházott feladatok elvégzése céljára használhatja az ▌e cikk értelmében kapott bizalmas információt.

21. cikk

Kapcsolat az ESRB-vel

2. A ▌Hatóság szorosan és rendszeresen együttműködik az ESRB-vel.

Rendszeresen ellátja az ESRB-t a feladatai teljesítéséhez szükséges naprakész információkkal. Minden nem összefoglaló vagy összegzett formában lévő, az ESRB feladatai teljesítéséhez szükséges adatot indokolt kérésre haladéktalanul az ESRB rendelkezésére kell bocsátani, a(z) …./2010/EU [ESRB] rendelet [15]. cikkében meghatározottak szerint. A Hatóság az ESRB-vel együttműködésben megfelelő belső eljárásokat dolgoz ki elsősorban a pénzügyi piac egyes szereplőivel kapcsolatos bizalmas információk továbbítására.

3. A Hatóság a (4) és (5) bekezdéssel összhangban biztosítja az ESRB …./2010/EK [ESRB] rendelet [16]. cikkében említett figyelmeztetéseinek és ajánlásainak megfelelő nyomon követését.

4. Az ESRB Hatóságnak címzett figyelmeztetéseinek és ajánlásainak kézhezvételekor a Hatóság haladéktalanul összehívja a felügyelőtanács ülését és értékeli a figyelmeztetés vagy ajánlás hatását feladatai teljesítésére nézve.

A Hatóság a megfelelő döntéshozatali eljárással határoz a figyelmeztetésekben és ajánlásokban meghatározott kérdések kezelésére irányuló, az ezzel a rendelettel ráruházott hatáskörökkel összhangban meghozandó bármely intézkedésről.

Ha a Hatóság egy ajánlás nyomán nem hoz további intézkedést, ennek okairól magyarázatot kell adnia az Európai Parlament, a Tanács és az ESRB számára.

5. Az ESRB valamely illetékes nemzeti felügyeleti hatóságnak címzett figyelmeztetéseinek és ajánlásainak kézhezvételekor a Hatóság adott esetben az ezzel a rendelettel ráruházott hatáskörök felhasználásával biztosítja a megfelelő idejű nyomon követést.

Ha a címzett nem kívánja követni az ESRB ajánlásait, ennek okait közli és megvitatja a felügyelőtanáccsal.

Az illetékes hatóság kellően figyelembe veszi a felügyelőtanács álláspontját, amikor a(z) .../2010/EU [ESRB] rendelet [17]. cikkével összhangban tájékoztatja a Tanácsot és az ESRB-t.

6. Az ebben a rendeletben meghatározott feladatai ellátása során a Hatóság a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi az ESRB figyelmeztetéseit és ajánlásait.

22. cikk

Értékpapír-piaci érdekképviseleti csoport

1. A Hatóság feladataival érintett területeken az érdekeltekkel folytatott konzultáció elősegítésére létre kell hozni egy értékpapír-piaci érdekképviseleti csoportot. Az értékpapír-piaci érdekképviseleti csoporttal a 7. cikknek megfelelően hozott, a szabályozási technikai és végrehajtási technikai standardokra vonatkozó fellépésekről, és amennyiben a pénzügyi piac egyes szereplőire nem vonatkoznak, az iránymutatásokra és ajánlásokra vonatkozó 8. cikknek megfelelő fellépésekről kell konzultálni. Amennyiben sürgős fellépésre van szükség és konzultáció lehetetlen, az értékpapír-piaci érdekképviseleti csoportot a lehető leghamarabb értesíteni kell.

Az értékpapír-piaci érdekképviseleti csoport legalább évente négyszer ülésezik.

2. Az értékpapír-piaci érdekképviseleti csoport 30 tagból áll, kiegyensúlyozott arányban képviselve az Unióban működő befektetési intézeteket, alkalmazottaik képviselőit, valamint a fogyasztókat, ▌a pénzügyi szolgáltatások használóit és a kkv-k képviselőit. A tagok közül legalább ötnek független, élvonalbeli tudományos szakembernek kell lennie. A pénzügyi piac szereplőit képviselő tagok száma nem haladhatja meg a tizet.

3. Az értékpapír-piaci érdekképviseleti csoport tagjait az érintett érdekeltek javaslatai alapján a Hatóság felügyelőtanácsa jelöli ki.

A felügyelőtanács az ilyen irányú határozathozatal során a lehető legnagyobb mértékben biztosítja a megfelelő földrajzi és nemek közötti egyensúlyt és az érdekeltek Európai Uniót átfogó képviseletét.

4. A Hatóság minden szükséges információt megad és megfelelő titkársági támogatást biztosít az értékpapír-piaci érdekképviseleti csoport számára.

▌ Az utazási költségek megfelelő ellentételezését biztosítani kell az érdekképviseleti csoport nonprofit szervezeteket képviselő tagjai számára. A csoport munkacsoportokat hozhat létre technikai kérdésekkel kapcsolatban. Az értékpapír-piaci érdekképviseleti csoport tagjainak megbízatása két és fél éves időtartamra szól, amelyet követően új kiválasztási eljárásra kerül sor.

A tagok két egymást követő időszakon át láthatják el feladatukat.

5. Az értékpapír-piaci érdekképviseleti csoport véleményt és tanácsot nyújthat a Hatóságnak a Hatóság ▌feladataihoz kapcsolódó bármely kérdésről, külön figyelmet fordítva a 7.–7e., valamint a 8., 14., 15. és 17. cikkekben meghatározott feladatokra.

6. Az értékpapír-piaci érdekképviseleti csoport tagjainak kétharmados többségével elfogadja az eljárási szabályzatát.

7. A Hatóság nyilvánosságra hozza az értékpapír-piaci érdekképviseleti csoport véleményeit és tanácsait, valamint a konzultációk eredményét.

23. cikk

Jogi biztosítékok

1. ▌Ha valamely tagállam úgy véli, hogy a 10 cikk (2) bekezdése vagy a 11. cikk alapján hozott határozat közvetlenül vagy jelentős mértékben hatással van költségvetési felelősségére, a tagállam az illetékes hatóságnak a Hatóság határozatáról való értesítését követő tíz munkanapon belül értesíti a Hatóságot, a Bizottságot és az Európai Parlamentet. A tagállam az értesítésében indokolja, hogy a határozat miért – illetve hatáselemzés segítségével bemutatja, hogy mennyire – gyakorol hatást költségvetési felelősségére.

2. ▌A Hatóság a tagállamtól érkezett értesítést követő egy hónapon belül tájékoztatja a tagállamot arról, hogy fenntartja, módosítja vagy visszavonja határozatát.

Ha a Hatóság fenntartja vagy módosítja határozatát, a Tanács ▌határoz arról, hogy a Hatóság határozatát fenntartják vagy visszavonják. A Hatóság határozatának fenntartására vonatkozó határozat elfogadásához a tagok egyszerű többsége szükséges. A Hatóság határozatának visszavonására vonatkozó határozat elfogadásához a tagok minősített többsége szükséges. Egyik fenti esetben sem szabad figyelembe venni az érintett tagok szavazatát.

3. ▌Ha a Tanács a 10. cikk esetében tíz munkanapon belül, a 11. cikk esetében pedig egy hónapon belül nem hoz határozatot, a Hatóság határozata fenntartottnak minősül.

3a. Ha a 10. cikk alapján hozott határozat a 12d. vagy 12e. cikknek megfelelően létrehozott alapok felhasználásához vezet, akkor a tagállamok nem kérhetik fel a Tanácsot, hogy tartsa fenn vagy vonja vissza a Hatáság által hozott határozatot.

24. cikk

Döntéshozatali eljárások

1. Az ezen rendeletben előírt határozatok meghozatala előtt a Hatóság tájékoztatja bármely megnevezett címzettet a határozat elfogadására irányuló szándékáról, és az ügy sürgősségének, összetettségének és lehetséges következményeinek figyelembevételével meghatároz egy határidőt, amelyen belül a címzett kifejtheti az üggyel kapcsolatos álláspontját. Értelemszerűen így kell eljárni a 9. cikk (4) bekezdésében említett ajánlások esetében is.

2. A Hatóság határozatait indokolni kell.

3. A Hatóság határozatainak címzettjeit tájékozatni kell az e rendelet keretében rendelkezésre álló jogorvoslatokról.

4. Ha a Hatóság a 10. cikk (2) vagy (3) bekezdése szerinti határozatot hoz, a határozatot megfelelő időközönként felül kell vizsgálnia.

5. A Hatóság 9., 10. és 11. cikk szerinti határozatait nyilvánosságra kell hozni és azokban meg kell nevezni az érintett illetékes hatóságot vagy pénzügyi piaci szereplőt, valamint a határozat lényegét, kivéve, ha a nyilvánosságra hozatal sérti a pénzügyi piaci szereplőknek az üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekeit, vagy komolyan veszélyeztetheti a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását, illetve az Európai Unió pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitását.

III.FEJEZET

SZERVEZET

1.SZAKASZ

FELÜGYELŐTANÁCS

25. cikk

Összetétel

1. A felügyelőtanács a következő tagokból áll:

	a)	az elnök, aki nem rendelkezik szavazati joggal;
	b)	az egyes tagállamokban a pénzügyi piac szereplőinek felügyeletéért felelős állami hatóságok vezetői, akiknek évente legalább kétszer személyesen is ülésezniük kell;
	c)	a Bizottság egy képviselője, aki nem rendelkezik szavazati joggal;
	d)	az Európai Rendszerkockázati Testület egy képviselője, aki nem rendelkezik szavazati joggal;
	e)	a másik két európai felügyeleti hatóság egy-egy képviselője, akik nem rendelkeznek szavazati joggal.

1a. A felügyelőtanács rendszeresen, de évente legalább kétszer az értékpapír-piaci érdekképviseleti csoporttal közösen tartott ülést hív össze.

2. Mindegyik illetékes hatóság ▌felelős egy magas rangú póttag kijelöléséért a hatóságon ▌belül, aki helyettesítheti a felügyelőtanácsnak az (1) bekezdés b) pontjában említett tagját, annak akadályoztatása esetén.

2a. Ha egy tagállamban több hatóság is illetékes az e rendelet szerinti felügyelet tekintetében, e hatóságok megállapodnak a közös képviselő személyéről. Ha azonban a felügyelőtanács olyan témát vitat meg, amely nem tartozik az (1) bekezdés b) pontjában említett tag által képviselt nemzeti hatóság hatáskörébe, e tag magával hozhatja az érintett nemzeti hatóság képviselőjét, aki nem rendelkezik szavazati joggal.

3. A 97/9/EK irányelv alkalmazási körében eljárva a felügyelőtanácsnak az (1) bekezdés b) pontjában említett tagjához – adott esetben – csatlakozhat az egyes tagállamokban befektetőgaranciális rendszereket működtető releváns szervek képviselője, aki nem rendelkezik szavazati joggal.

4. A felügyelőtanács döntése alapján ülésein részt vehetnek megfigyelők.

Az ügyvezető igazgató szavazati jog nélkül részt vehet a felügyelőtanács ülésein.

26. cikk

Belső bizottságok és munkacsoportok

1. A felügyelőtanács a ráruházott specifikus feladatok elvégzéséhez belső bizottságokat vagy munkacsoportokat hozhat létre és rendelkezhet egyes egyértelműen meghatározott feladatoknak és határozatoknak belső bizottságokra vagy munkacsoportokra, az igazgatótanácsra vagy az elnökre való átruházásáról.

2. A 11. cikk alkalmazásában a felügyelőtanács kiegyensúlyozott összetételű, független munkacsoportot hív össze a nézetkülönbség pártatlan rendezésének megkönnyítéséhez, amely az elnökből és a felügyelőtanács két olyan tagjából áll, aki nem a nézetkülönbségben érintett illetékes hatóság képviselője, semmilyen módon nem érintett a konfliktusban és nem áll közvetlen kapcsolatban az érintett illetékes hatóságokkal.

2a. A 11. cikk (2) bekezdésére is figyelemmel, a munkacsoport javaslatot tesz a felügyelőtanács által a 29. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében megállapított eljárással véglegesen elfogadandó határozatokra.

2b. A felügyelőtanács elfogadja a (2) bekezdésben említett munkacsoport eljárási szabályzatát.
▌

27. cikk

Függetlenség

Az e rendelettel ráruházott feladatok ellátása során az elnök és a felügyelőtanács szavazati joggal rendelkező tagjai függetlenül és objektívan járnak el, kizárólag az Unió egészének érdekeinek megfelelően, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást sem uniós intézményektől vagy szervektől, sem tagállami kormánytól, sem más köz- vagy magánjogi jogalanytól.

Sem a tagállamok, sem az uniós intézmények, sem pedig más állami vagy magánszervezet nem befolyásolhatja a felügyelőtanács tagjait feladataik ellátása kapcsán.

28. cikk

Feladatok

1. A felügyelőtanács iránymutatást ad a Hatóság munkájához és felelős a II. fejezetben említett határozatok meghozataláért.

2. A felügyelőtanács fogadja el a II. fejezetben említett véleményeket, ajánlásokat és határozatokat, valamint tanácsot ad.

3. Az elnököt a felügyelőtanács nevezi ki.

4. Az igazgatótanács javaslata alapján a felügyelőtanács minden év szeptember 30-áig elfogadja a Hatóság következő évi munkaprogramját, amelyet tájékoztatásul továbbít az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A munkaprogramot az éves költségvetési eljárás sérelme nélkül kell elfogadni, és közzé kell tenni.

4a. Az igazgatótanács javaslatára a felügyelőtanács a 38. cikk (7) bekezdésében említett jelentéstervezet alapján elfogadja a Hatóság tevékenységéről – beleértve az elnök feladatainak ellátásáról – szóló éves jelentést, és minden év június 15-ig továbbítja azt az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. A jelentést közzé kell tenni.

5. A felügyelőtanács fogadja el a Hatóság többéves munkaprogramját, amelyet tájékoztatásul továbbít az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A többéves munkaprogramot az éves költségvetési eljárás sérelme nélkül kell elfogadni, és közzé kell tenni.

6. A felügyelőtanács a 49. cikkel összhangban elfogadja a költségvetést.

7. A felügyelőtanács fegyelmi jogkört gyakorol az elnök és az ügyvezető igazgató felett és a 33. cikk (5) bekezdésének vagy a 36. cikk (5) bekezdésének megfelelően felmentheti őket megbízatásuk alól.

29. cikk

Döntéshozatal

1. ▌ A felügyelőtanács ▌határozatát tagjainak egyszerű többségével hozza, annak az elvnek megfelelően, amely szerint minden tag egy szavazattal rendelkezik.

A felügyelőtanács az Európai Unióról szóló szerződés 16. cikke (4) bekezdésének, valamint az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az átmeneti rendelkezésekről szóló (36.) jegyzőkönyv 3. cikkének megfelelően tagjainak minősített többségével hozza meg döntéseit a 7. és 8. cikkben meghatározott intézkedések, valamint a VI. fejezet értelmében elfogadott valamennyi intézkedés és határozat esetében, és az első albekezdésben foglaltaktól eltérve.

A 11. cikk (3) bekezdése szerinti határozatok tekintetében, a konszolidáló felügyeleti hatóság határozataival kapcsolatban a munkacsoport által javasolt határozatot elfogadottnak kell tekinteni, ha azt egyszerű többséggel jóváhagyják, kivéve, ha az Európai Unióról szóló szerződés 16. cikkének (4) bekezdésében, valamint az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az átmeneti rendelkezésekről szóló (36.) jegyzőkönyv 3. cikkében meghatározott blokkoló kisebbséget képviselő tagok elutasítják.

A 11. cikk (3) bekezdése szerinti minden más határozat esetében a munkacsoport által javasolt határozatot a felügyelőtanács tagjainak egyszerű többségével, az egy tag–egy szavazat elve alapján kell elfogadni.

2. A felügyelőtanács üléseit az elnök kezdeményezésére, illetve tagjai legalább egyharmadának a kérésére hívják össze és azokat az elnök vezeti.

3. A felügyelőtanács elfogadja és közzéteszi eljárási szabályzatát.

4. Az eljárási szabályzat részletesen meghatározza a szavazásra vonatkozó rendelkezéseket és – adott esetben – a határozatképességre vonatkozó szabályokat is. A szavazati joggal nem rendelkező tagok és a megfigyelők – az elnök és az ügyvezető igazgató kivételével – nem vesznek részt a felügyelőtanács olyan vitáiban, amelyek egyedi pénzügyi piaci szereplőkkel kapcsolatosak, kivéve ha a 61. cikk vagy az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályok máshogy rendelkeznek.

2.SZAKASZ

IGAZGATÓTANÁCS

30. cikk

Összetétel

1. Az igazgatótanács az elnökből ▌és a felügyelőtanács szavazati joggal rendelkező tagjai által a felügyelőtanács tagjai sorából választott hat másik személyből áll.

Az elnök kivételével valamennyi tag mellé póttagot kell választani, aki az igazgatótanácsi tagot akadályoztatása esetén helyettesítheti.

A felügyelőtanács által választott tagok megbízatása két és fél évig tart. A megbízatás egyszer meghosszabbítható. Az igazgatótanács összetétele kiegyensúlyozott, arányos, és az Európai Unió egészét tükrözi. A megbízatásoknak át kell fedniük egymást, és megfelelő rotációs szabályokat kell alkalmazni.

2. Az igazgatótanács a jelen levő tagok többségével határoz. Minden tag egy szavazattal rendelkezik.

Az ügyvezető igazgató és a Bizottság egy képviselője szavazati jog nélkül vesz részt az igazgatótanács ülésein.

A Bizottság képviselője a 49. cikkben említett ügyekben szavazati joggal rendelkezik.

Az igazgatótanács elfogadja és közzéteszi eljárási szabályzatát.

3. Az igazgatótanács üléseit az elnök kezdeményezésére, illetve tagjai legalább egyharmadának kérésére hívják össze és azokat az elnök vezeti.

Az igazgatótanács az általa szükségesnek ítélt rendszerességgel, és minden felügyelőtanácsi ülés előtt ülésezik. Az igazgatótanács legalább évente ötször ▌ ülést tart.

4. Az igazgatótanács tagjai – az eljárási szabályzatra is figyelemmel – tanácsadók és szakértők segítségét is igénybe vehetik. A szavazati joggal nem rendelkező tagok– az elnök kivételével – nem vesznek részt az igazgatótanács azon megbeszélésein, amelyek egyedi pénzügyi intézményekkel kapcsolatosak.

31. cikk

Függetlenség

Az igazgatótanács tagjai függetlenül és objektívan járnak el kizárólag az Unió egésze érdekeinek megfelelően, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást sem uniós intézményektől vagy szervektől, sem tagállami kormánytól, sem más köz- vagy magánjogi jogalanytól.

Sem a tagállamok, sem az európai uniós intézmények vagy szervek, sem bármilyen más köz- vagy magánjogi szerv nem próbálhatja meg befolyásolni az igazgatótanács tagjait.

32. cikk

Feladatok

1. Az igazgatótanács biztosítja, hogy a Hatóság e rendeletnek megfelelően teljesítse küldetését és végezze el a rábízott feladatokat.

2. Az éves és a többéves munkaprogramot az igazgatótanács terjeszti a felügyelőtanács elé elfogadásra.

3. Az igazgatótanács a 49. és az 50. cikkel összhangban gyakorolja költségvetési hatáskörét.

4. Az igazgatótanács fogadja el a Hatóság személyzetpolitikai tervét és – az 54. cikk (2) bekezdésének megfelelően – az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatának (a továbbiakban: a személyzeti szabályzat) végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

5. Az igazgatótanács az 58. cikkel összhangban elfogadja a Hatóság dokumentumaihoz való hozzáférési jogra vonatkozó külön rendelkezéseket.

6. Az igazgatótanács a felügyelőtanácsnak javaslatot tesz a Hatóság tevékenységéről – beleértve az elnök feladatainak ellátásáról – szóló éves jelentés a 38. cikk (7) bekezdésében említett jelentéstervezet alapján való elkészítésére, amelyet az Európai Parlamentnek nyújt be jóváhagyásra.▌

7. Az igazgatótanács elfogadja és közzéteszi eljárási szabályzatát.

8. Az igazgatótanács a 44. cikk (3) és (5) bekezdésével összhangban jelöli ki, illetve menti fel a fellebbezési tanács tagjait.

3.SZAKASZ

ELNÖK

33. cikk

Kinevezés és feladatok

1. A Hatóságot az elnök képviseli, aki feladatát teljes munkaidőben ellátó független szakember.

Az elnök felelős a felügyelőtanács munkájának előkészítéséért és elnökli a felügyelőtanács és az igazgatótanács üléseit.

2. A felügyelőtanács az elnököt – érdemei, alkalmassága, a pénzügyi piaci szereplőkkel és piacokkal kapcsolatos ismeretei, valamint a pénzügyi felügyelet és szabályozás terén szerzett tapasztalata alapján – a Bizottság által szervezett és irányított nyílt kiválasztási eljárást követően nevezi ki.

A Bizottság a három kiválasztott jelölt nevét az Európai Parlament elé terjeszti. A jelöltek meghallgatása után az Európai Parlament egyiküket kiválasztja. Az így kiválasztott jelöltet a felügyelőtanács nevezi ki.

A felügyelőtanács tagjai közül alelnököt is választ, aki az elnök távolléte idején ellátja annak feladatait. Az alelnök nem tagja az igazgatótanácsnak.

3. Az elnök megbízatása öt évre szól és egy alkalommal meghosszabbítható.

4. Az elnök ötéves megbízatásának leteltét megelőző kilenc hónap folyamán a felügyelőtanács értékeli:

	(a)	az első megbízatási időszak során elért eredmények és megvalósításuk módja;
	(b)	az elkövetkezendő években a Hatóságra háruló feladatok és követelmények.

A felügyelőtanács – az értékelést figyelembe véve – egy alkalommal meghosszabbíthatja az elnök megbízatását, az Európai Parlament megerősítésétől függően.

5. Az elnököt csak ▌az Európai Parlament mentheti fel, a felügyelőtanács határozatát követően.

Az elnök nem akadályozhatja meg a felügyelőtanácsot az elnökkel kapcsolatos kérdések megvitatásában, különösen ami felmentését illeti, és nem vesz részt az ilyen kérdéseket érintő vitákban.

34. cikk

Függetlenség

A felügyelőtanács által az elnök feladataival kapcsolatban betöltött szerep sérelme nélkül az elnök nem kérhet és nem fogadhat el utasítást sem közösségi intézményektől vagy szervektől, sem tagállami kormánytól, sem más köz- vagy magánjogi jogalanytól.

Sem a tagállamok, sem az Unió intézményei, sem bármely más köz- vagy magánjogi szerv nem próbálhatja meg befolyásolni az elnököt feladatai ellátása során.

Az elnök – az 54. cikkben említett személyzeti szabályzattal összhangban – szolgálati jogviszonyának megszűnését követően is köteles feddhetetlenül és tartózkodóan eljárni egyes kinevezések vagy előnyök elfogadásával kapcsolatban.

35. cikk

Jelentés

1. Az Európai Parlament és a Tanács az elnököt vagy az alelnököt – függetlenségének teljes mértékű tiszteletben tartása mellett – felkérheti arra, hogy ▌tegyen nyilatkozatot. Az elnök nyilatkozatot tesz az Európai Parlament előtt, és válaszol bármely, a képviselők által feltett kérdésre, amikor csak kérik.

2. Az elnök kérésre, az (1) bekezdésben említett nyilatkozat megtétele előtt legalább 15 nappal írásbeli jelentést nyújt be a Hatóság főbb tevékenységeiről az Európai Parlamentnek.

2a. A 7a–e. cikk, a 8., 9., 10., 11a. és 18. cikkben hivatkozott információn kívül a jelentésnek tartalmaznia kell az Európai Parlament által eseti alapon igényelt valamennyi kapcsolódó információt is.

4. szakasz

Ügyvezető igazgató

36. cikk

Kinevezés

1. A Hatóságot az ügyvezető igazgató irányítja, aki feladatát teljes munkaidőben ellátó független szakember.

2. A felügyelőtanács az ügyvezető igazgatót – érdemei, alkalmassága, a pénzügyi piaci szereplőkkel és a piacokkal kapcsolatos tudása, valamint a pénzügyi felügyelet és szabályozás terén szerzett tapasztalata és vezetői tapasztalata alapján – nyílt kiválasztási eljárást és az Európai Parlament jóváhagyását követően nevezi ki.

3. Az ügyvezető igazgató megbízatása öt évre szól és egy alkalommal meghosszabbítható.

4. Az ügyvezető igazgató ötéves megbízatásának leteltét megelőző kilenc hónap folyamán a felügyelőtanács értékelést készít.

Az értékelés során a felügyelőtanács különösen a következőket veszi figyelembe:
	(a)	az első megbízatási időszak során elért eredmények és megvalósításuk módja;
	(b)	az elkövetkezendő években a Hatóságra háruló feladatok és követelmények.

A felügyelőtanács – az értékelést figyelembe véve – egy alkalommal meghosszabbíthatja az ügyvezető igazgató megbízatását.

5. Az ügyvezető igazgató csak a felügyelőtanács határozata alapján menthető fel.

37. cikk

Függetlenség

Az igazgatótanács és a felügyelőtanács által az ügyvezető igazgató feladataival kapcsolatban betöltött szerep sérelme nélkül az ügyvezető igazgató nem kérhet és nem fogadhat el utasítást egyetlen kormánytól, hatóságtól, szervezettől vagy a Hatóságon kívüli személytől sem.

Sem a tagállamok, sem az európai uniós intézmények, sem pedig más állami vagy magánszervezet nem törekedhet az ügyvezető igazgató befolyásolására feladataik ellátása tekintetében.

Az ügyvezető igazgató – az 54. cikkben említett személyzeti szabályzattal összhangban – szolgálati jogviszonyának megszűnését követően is köteles feddhetetlenül és tartózkodóan eljárni egyes kinevezések vagy előnyök elfogadásával kapcsolatban.

38. cikk

Feladatok

1. Az ügyvezető igazgató felelős a Hatóság irányításáért és előkészíti az igazgatótanács munkáját.

2. Az ügyvezető igazgató felel azért, hogy a felügyelőtanács iránymutatásával és az igazgatótanács ellenőrzése mellett megvalósuljon a Hatóság éves munkaprogramja.

3. Az ügyvezető igazgató megfelelő intézkedésekkel – különösen belső ügyviteli utasítások elfogadásával és közlemények közzétételével – gondoskodik arról, hogy a Hatóság e rendelettel összhangban működjék.

4. Az ügyvezető igazgató a 32. cikk (2) bekezdésének megfelelően elkészíti a többéves munkaprogramot.

5. Minden év június 30-ig a 32. cikk (2) bekezdésének megfelelően az ügyvezető igazgató elkészíti a következő évi munkaprogramot.

6. Az ügyvezető igazgató a 49. cikknek megfelelően elkészíti a Hatóság előzetes költségvetés-tervezetét, és az 50. cikk értelmében végrehajtja a Hatóság költségvetését.

7. Az ügyvezető igazgató minden évben jelentéstervezetet készít, külön-külön szakaszban kitérve a Hatóság szabályozási és felügyeleti tevékenységeire, illetőleg a pénzügyi és az igazgatási kérdésekre.

8. Az ügyvezető igazgató az e rendelet 54. cikkében megállapított hatásköröket gyakorolja a Hatóság személyzetével szemben és kezeli a személyzeti ügyeket.

IV.FEJEZET

PÉNZÜGYI FELÜGYELETEK EURÓPAI RENDSZERE

1. szakasz

▌Európai Felügyeleti Hatóság (vegyes bizottság)

40. cikk

Létrehozás

1. Az Európai Felügyeleti Hatóság (vegyes bizottság) létrejön.

2. A vegyes bizottság olyan fórum, amelynek keretében a Hatóság rendszeresen és szorosan együttműködik a többi európai felügyeleti hatósággal és biztosítja az ágazatközi következetességet, különösen az alábbiak terén:

	–	pénzügyi konglomerátumok;
	–	könyvvitel és könyvvizsgálat;
	–	az ágazatközi fejlemények, a kockázatok és a gyenge pontok mikroprudenciális elemzése a pénzügyi stabilitás érdekében;
	–	kisbefektetői termékek;
	–	pénzmosás elleni intézkedések; és
	–	az Európai Rendszerkockázati Testülettel folytatott információcsere, valamint az Európai Rendszerkockázati Testület és az európai felügyeleti hatóságok közötti kapcsolat kialakítása.

3. A vegyes bizottság elkötelezett, a három európai felügyelő hatóság által biztosított munkatársakból álló személyzettel rendelkezik, amely titkárságként működik. A Hatóság megfelelő erőforrásokkal járul hozzá az ▌igazgatási, infrastrukturális és működési költségekhez.

40a. cikk

Felügyelet

Amennyiben egy pénzügyi intézmény több ágazati területen érintett, a vegyes bizottság a nézetkülönbségeket ezen rendelet 42. cikkének megfelelően rendezi el.

41. cikk

Összetétel

1. A vegyes bizottság az ▌európai felügyeleti hatóságok elnökeiből és – adott esetben – a 43. cikknek megfelelően létrehozott albizottság elnökéből áll.

2. Az ügyvezető igazgatót, a Bizottság képviselőjét és az ESRB-t megfigyelőként meghívják ▌a vegyes bizottságának és a 43. cikkben említett albizottságoknak az üléseire.

3. A ▌vegyes bizottság elnökét évente rotációs alapon az Európai Bankfelügyeleti Hatóság elnöke, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság elnöke és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság elnöke közül nevezik ki. A vegyes bizottság ezen cikk (3) bekezdése szerint kinevezett elnökét egyben az Európai Rendszerkockázati Testület alelnökének is kinevezik.

4. A ▌vegyes bizottság elfogadja és közzéteszi eljárási szabályzatát. A szabályzat meghatározhatja a vegyes bizottság üléseinek további résztvevőit.

Az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága legalább kéthavonta ülésezik.

42. cikk

Közös álláspontok és közös intézkedések

A II. fejezetben meghatározott feladatainak hatókörén belül és különös tekintettel a 2002/87/EK irányelv végrehajtására – ha releváns –, a Hatóság közös álláspontot alakít ki az Európai Felügyeleti Hatósággal (Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyelet) és az Európai Felügyeleti Hatósággal (Bankfelügyelet), amennyiben szükséges.

Az e rendelet 7., 9., 10. vagy 11. cikkében meghatározott, a 2002/87/EK irányelv és az 1. cikk (2) bekezdésében említett egyéb – az Európai Felügyeleti Hatóság (Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyelet) vagy az Európai Felügyeleti Hatóság (Bankfelügyelet) hatáskörébe is tartozó – jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos intézkedéseket a Hatóság, az Európai Felügyeleti Hatóság (Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyelet) és az Európai Felügyeleti Hatóság (Bankfelügyelet) fogadja el, adott esetben egyidejűleg.

43. cikk

Albizottságok

1. A 42. cikk alkalmazásában létre kell hozni ▌a vegyes bizottság pénzügyi konglomerátumokkal foglalkozó albizottságát.

2. Az albizottság a 41. cikk (1) bekezdésében említett személyekből és az egyes tagállamok releváns illetékes hatósága mindenkori személyzetének egy magas rangú képviselőjéből áll.

3. Az albizottság tagjai közül választ elnököt, aki tagja a ▌vegyes bizottságnak is.

4. A vegyes bizottság további albizottságokat hozhat létre.

3.SZAKASZ

FELLEBBEZÉSI TANÁCS

44. cikk

Összetétel

1. A fellebbezési tanács a három európai felügyeleti hatóság közös testülete.

2. A fellebbezési tanács hat tagból és hat póttagból áll, akik nagyra becsült, bizonyítottan megfelelő tudással és banki, biztosítási és értékpapír-piaci területen vagy más pénzügyi szolgáltatások területén kellően magas szinten szerzett szakmai – többek közt felügyeleti – ismeretekkel rendelkező személyek, és nem tartoznak a Hatóság tevékenységében részt vevő illetékes hatóságok vagy más nemzeti, illetve európai uniós intézmény jelenlegi alkalmazottai közé. A fellebbezési tanács tagjai között számosnak megfelelő jogi szakértelemmel kell rendelkeznie ahhoz, hogy jogi szaktanácsadást biztosítsanak a Hatóság hatáskörének gyakorlásával kapcsolatban.

A fellebbezési tanács kijelöli elnökét.

A fellebbezési tanács határozatainak meghozatalához a hat tagból legalább négy fő szavazata szükséges. Ha a megtámadott határozat ezen rendelet hatálya alá tartozik, e négy tagból álló többségnek a fellebbezési tanács kettő, a Hatóság által kinevezett tagja közül legalább egyet magában kell foglalnia.

A fellebbezési tanács szükség szerint, az elnök kezdeményezésére ülésezik.

3. A fellebbezési tanács két tagját és két póttagját az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett pályázati felhívást követően egy, a Bizottság által javasolt szűkített listáról a Hatóság igazgatótanácsa nevezi ki, a felügyelőtanáccsal folytatott konzultációt követően.

A többi tagot a(z) …/2010/EK [EBA] rendelettel és a(z) …/2010/EK [ESMA] rendelettel összhangban kell kinevezni.

4. A fellebbezési tanács tagjainak megbízatása öt évre szól. A megbízatás egyszer meghosszabbítható.

5. A fellebbezési tanácsnak a Hatóság igazgatótanácsa által kinevezett tagja megbízatásának ideje alatt e tisztségéből nem menthető fel, kivéve akkor, ha súlyos hivatali mulasztást követett el, és az igazgatótanács – miután egyeztetett a felügyelőtanáccsal – erről határozatot hoz.

6. Az ▌Európai Bankfelügyeleti Hatóság, ▌az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság a vegyes bizottságon keresztül megfelelő működési és titkársági támogatást biztosít a fellebbezési tanács részére.

45. cikk

Függetlenség és pártatlanság

1. A fellebbezési tanács tagjai függetlenül hozzák meg döntéseiket. Semmilyen utasítás nem kötheti őket. A fellebbezési tanács tagjai a Hatóságnál, annak igazgatótanácsában vagy felügyelőtanácsában nem láthatnak el más feladatot.

2. Nem vehet részt a fellebbezési eljárásban a fellebbezési tanács olyan tagja, akinek bármely személyes érdeke fűződik az eljáráshoz, aki korábban az eljárás egyik felének képviseletét látta el, illetőleg aki részt vett a fellebbezés alatt álló határozat meghozatalában.

3. A fellebbezési tanács minden tagja értesíti a fellebbezési tanácsot, ha valamely tagtársáról – az (1) és a (2) bekezdésben említett okok egyike vagy bármely más ok miatt – úgy véli, hogy nem helyénvaló részt vennie egy adott fellebbezési eljárásban.

4. A fellebbezési eljárás feleinek bármelyike az (1) és a (2) bekezdésben említett bármely indokra hivatkozva, illetve elfogultság gyanúja esetén a fellebbezési tanács bármely tagjának részvétele ellen kifogással élhet.

A tagok állampolgársága nem szolgálhat kifogás alapjául, továbbá nincs helye kifogásnak a fellebbezési eljárás olyan fele részéről, aki a kifogást megalapozó tény ismeretében további, a fellebbezési tanács összetételének kifogásolásától eltérő, eljárási cselekményt tett.

5. A fellebbezési tanács az (1) és az (2) bekezdésben meghatározott esetekben teendő intézkedésről az érintett tag részvétele nélkül határoz.

A szóban forgó határozat meghozatala céljából a fellebbezési tanács az érintett tag helyett annak póttagja részvételével ülésezik, kivéve akkor, ha a póttag is hasonló helyzetben van. Ez esetben az elnök a rendelkezésre álló póttagok közül jelöl ki helyettest.

6. A fellebbezési tanács tagjai vállalják, hogy függetlenül, a közérdeknek megfelelően járnak el.

E célból kötelezettségvállalási és érdekeltségi nyilatkozatot tesznek, amelyben vagy kijelentik, hogy nincsenek olyan érdekeltségeik, amelyekről feltételezhető, hogy veszélyeztethetik függetlenségüket, vagy megnevezik azokat a közvetlen vagy közvetett érdekeltségeiket, amelyekről feltételezhető, hogy veszélyeztethetik függetlenségüket.

A nyilatkozatokat évente írásos formában közzé kell tenni.

V.FEJEZET

JOGORVOSLAT

46. cikk

Fellebbezések

1. Bármely természetes vagy jogi személy – az illetékes hatóságokat is ideértve – fellebbezhet a Hatóság 9., 10. és 11. cikkben említett, valamint bármely más az 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogszabályok szerinti neki címzett határozata ellen vagy az olyan határozat ellen, amely ugyan más személynek van címezve, de őt közvetlenül és személyében érinti.

2. A fellebbezést indokolásával együtt írásban kell eljuttatni a Hatósághoz, attól számított két hónapon belül, hogy az érintett személyt értesítették a szóban forgó határozatról, vagy – ha erre nem került sor – attól számítva, hogy a Hatóság közzétette a határozatot.

A fellebbezési tanács a benyújtástól számítva két hónapon belül határoz a fellebbezésről.

3. Az (1) bekezdésnek megfelelően beadott fellebbezésnek nincsen felfüggesztő hatálya.

A fellebbezési tanács azonban a kifogásolt határozat alkalmazását felfüggesztheti, ha megítélése szerint a körülmények ezt megkövetelik.

4. Ha a fellebbezés elfogadható, a fellebbezési tanács megvizsgálja, hogy az megalapozott-e. A fellebbezési tanács ▌felkéri a fellebbezési eljárás feleit, hogy az általa kibocsátott értesítésekről vagy a fellebbezési eljárás többi fele által tett nyilatkozatokról meghatározott határidőn belül nyújtsák be észrevételeiket. A fellebbezési eljárásban a felek jogosultak álláspontjukat szóban előadni.

5. A fellebbezési tanács megerősítheti a Hatóság illetékes testülete által hozott határozatot vagy a Hatóság illetékes testületéhez utalhatja az ügyet. Erre a testületre nézve a fellebbezési tanács határozata kötelező, és ez a testület módosított határozatot fogad el az adott ügyben.

6. A fellebbezési tanács elfogadja és közzéteszi eljárási szabályzatát.

7. A fellebbezési tanács által hozott határozatokat a Hatóság megindokolja és közzéteszi.

47. cikk

Kereset benyújtása a Törvényszékhez és a Bírósághoz

1. A fellebbezési tanács határozatai, illetőleg – ha a fellebbezési tanács nem jogosult jogorvoslatot gyakorolni – a Hatóság határozatai az EUMSz 263. cikkével összhangban indított keresettel megtámadhatók a Törvényszék vagy a Bíróság előtt.

1a. A tagállamok és az uniós intézmények, valamint természetes és jogi személyek az EUMSz 263. cikkével összhangban közvetlen fellebbezést nyújthatnak be a Bírósághoz a Hatóság határozatai ellen.

2. Abban az esetben, ha a Hatóság köteles eljárni és elmulasztja a döntéshozatalt, az EUMSz 265. cikkével összhangban mulasztás miatti kereset indítható a Törvényszéknél vagy a Bíróságnál.

3. A Hatóság köteles meghozni a Törvényszék, illetőleg a Bíróság ítéletének végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

VI.FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

48. cikk

A Hatóság költségvetése

1. A Hatóság – amely az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének megfelelő európai szerv –bevételei mindenekelőtt az alább felsoroltak bármilyen kombinációjából állnak:

	a)	a pénzügyi intézmények felügyelete terén illetékes nemzeti ▌hatóságok kötelező hozzájárulásai; amelyeket a szavazatoknak az Európai Unióról szóló szerződéshez és az EUMSz-hez csatolt, az átmeneti rendelkezésekről szóló (36.) jegyzőkönyv 3. cikkének (3) bekezdésében szereplő súlyozásán alapuló képlettel összhangban kell meghatározni;
	b)	az Európai Unió általános költségvetésében (a Bizottságra vonatkozó szakaszban) előirányzott uniós támogatás; a hatóság uniós finanszírozását a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 47. pontja értelmében a költségvetési hatóságnak jóvá kell hagynia;
	c)	a vonatkozó uniós jogi eszközökben meghatározott esetekben a Hatóságnak fizetendő díjak.

2. A Hatóság kiadásai tartalmazzák legalább a személyzeti, a díjazással kapcsolatos, az adminisztratív, az infrastrukturális, valamint a szakmai képzéssel kapcsolatos és a működési költségeket.

3. A bevételeknek és a kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.

4. A Hatóság valamennyi bevételének és kiadásának becslését minden – a naptári évvel egybeeső – pénzügyi évre vonatkozóan el kell készíteni, és azt a Hatóság költségvetésében be kell mutatni.

49. cikk

A költségvetés elkészítése

1. Az ügyvezető igazgató minden év február 15-ig kimutatás-tervezetet készít a következő pénzügyi évben várható bevételekről és kiadásokról, majd ezt az előzetes költségvetés-tervezetet a létszámtervre vonatkozó javaslattal együtt megküldi az igazgatótanácsnak és a felügyelőtanácsnak. Az ügyvezető igazgató által készített és az igazgatótanács által jóváhagyott előzetes tervezet alapján a felügyelőtanács minden évben összeállítja a Hatóság következő pénzügyi évre előirányzott bevételeire és kiadásaira vonatkozó kimutatást. Ezt a becsléseket tartalmazó kimutatást – az előzetes létszámtervvel együtt – a felügyelőtanács március 31-ig a Bizottság elé terjeszti. A becsléseket tartalmazó kimutatás elfogadása előtt az ügyvezető igazgató által készített tervezetet az igazgatótanácsnak jóvá kell hagynia.

2. A becsléseket tartalmazó kimutatást a Bizottság megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak (a továbbiakban: költségvetési hatóság) az Európai Unió előzetes általános költségvetés-tervezetével együtt.

3. A becsléseket tartalmazó kimutatás alapján a Bizottság az Európai Unió általános költségvetésének előzetes tervezetében feltünteti a létszámtervre tekintettel szükségesnek ítélt becsléseket, valamint azon támogatás összegét, amely a Szerződés 313. és 314. cikkével összhangban az Európai Unió általános költségvetését terheli.

4. A Hatóság létszámtervét a költségvetési hatóság fogadja el. A költségvetési hatóság hagyja jóvá a Hatóság támogatására szánt költségvetési előirányzatot.

5. A Hatóság költségvetését a felügyelőtanács fogadja el. Az akkor tekintendő véglegesnek, ha az Európai Unió általános költségvetését véglegesen elfogadták. A költségvetést szükség esetén ennek megfelelően ki kell igazítani.

6. Az igazgatótanács haladéktalanul értesíti a költségvetési hatóságot az olyan projektek megvalósítására irányuló szándékáról, amelyek jelentős pénzügyi hatást gyakorolhatnak költségvetésének finanszírozására, és különösen az olyan, tulajdonjoggal kapcsolatos projektekről, mint például épületek bérbevétele vagy megvásárlása. Minderről tájékoztatja a Bizottságot. Ha a költségvetési hatóság bármely ága véleményt kíván kibocsátani, a projektről szóló tájékoztatás átvételétől számítva két héten belül értesíti a Hatóságot erről a szándékáról. Válasz hiányában a Hatóság lebonyolíthatja a tervezett ügyletet.

6a. A Hatóság működésének 2011. december 31-én lezáruló első évére a költségvetést az adott 3. szintű bizottságok tagjai fogadják el a Bizottsággal való konzultációt követően, és azt jóváhagyásra az Európai Parlament és a Tanács elé terjesztik.

50. cikk

A költségvetés végrehajtása és ellenőrzése

1. Az ügyvezető igazgató ellátja az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait, és végrehajtja a Hatóság költségvetését.

2. A Hatóság számvitelért felelős tisztviselője minden pénzügyi év lezárulta után március 1-jéig megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek az előzetes beszámolót, valamint az adott pénzügyi év költségvetési és pénzügyi gazdálkodásáról szóló jelentést. A Hatóság számvitelért felelős tisztviselője a következő év március 31-ig a felügyelőtanács tagjainak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is megküldi a költségvetési és a pénzügyi gazdálkodásról szóló jelentést.

A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet(45) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) 128. cikkének megfelelően az intézmények és a decentralizált szervek előzetes elszámolásai alapján konszolidált beszámolót készít.

3. Az ügyvezető igazgató, miután beérkeztek hozzá a Hatóság előzetes beszámolójára vonatkozó, a Számvevőszék által a költségvetési rendelet 129. cikkében foglaltakkal összhangban tett észrevételek, saját hatáskörében összeállítja, majd véleményezésre az igazgatótanács elé terjeszti a Hatóság végleges beszámolóját.

4. Az igazgatótanács véleményezi a Hatóság végleges beszámolóját.

5. Az ügyvezető igazgató a végleges beszámolót, valamint az igazgatótanács véleményét a pénzügyi év lezárultát követő július 1-jéig eljuttatja a felügyelőtanács tagjainak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

6. A végleges beszámolót közzé kell tenni.

7. Az ügyvezető igazgató szeptember 30-ig megválaszolja a Számvevőszék észrevételeit. E válaszról másolatot küld az igazgatótanácsnak és a Bizottságnak.

8. Az igazgató az Európai Parlamentnek – ez utóbbi kérésére és összhangban a költségvetési rendelet 146. cikkének (3) bekezdésében foglaltakkal – minden olyan tájékoztatást megad, amely szükséges a szóban forgó pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás zökkenőmentes lebonyolításához.

9. Az Európai Parlament – a Tanács minősített többséggel hozott ajánlása alapján – legkésőbb az N+2. év május 15-ig megadja a Hatóság számára a mentesítést az N. pénzügyi év költségvetésének (beleértve a Hatóság minden költségét és bevételét) végrehajtására vonatkozóan.

51. cikk

Pénzügyi szabályok

A Hatóságra alkalmazandó pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatótanács fogadja el. A szóban forgó szabályok nem térhetnek el a 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettől(46), kivéve, ha a Hatóság sajátos működési igényei úgy kívánják, ehhez azonban a Bizottság előzetes hozzájárulására van szükség.

52. cikk

Csalás elleni intézkedések

1. Az 1073/1999/EK rendelet előírásai megszorítás nélkül alkalmazandók a Hatóságra csalás, vesztegetés és egyéb jogellenes cselekmények elleni fellépés céljából.

2. A Hatóság csatlakozik az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága között létrejött, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz(47), és haladéktalanul meghozza a Hatóság egész személyzetére vonatkozó megfelelő rendelkezéseket.

3. A finanszírozási határozatokban és a megállapodásokban, valamint a belőlük következő végrehajtási aktusokban kifejezetten ki kell kötni, hogy a Számvevőszék és az OLAF szükség esetén helyszíni ellenőrzésnek vetheti alá a Hatóság által kifizetett pénzösszegek kedvezményezettjeit, valamint a személyzet azon tagjait, akik az említett pénzösszegek elosztásáért felelnek.

VII.FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

53. cikk

Kiváltságok és mentességek

A Hatóságra és személyzetére az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv alkalmazandó.

54. cikk

Személyzet

1. A Hatóság személyzetére – ideértve annak ügyvezető igazgatóját és elnökét is – a személyzeti szabályzat, az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, valamint az Európai Unió intézményei által az említett szabályzat, illetve feltételek alkalmazása céljából közösen elfogadott szabályok alkalmazandók.

2. Az igazgatótanács ― a Bizottsággal egyetértésben ― az Európai Közösségek személyzeti szabályzatának 110. cikkében meghatározott előírásokkal összhangban elfogadja a szükséges végrehajtási intézkedéseket.

3. Személyzete tekintetében a Hatóság gyakorolja a személyzeti szabályzat által a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatáskört, valamint az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek által a szerződéskötésre jogosult hatóságra ruházott hatáskört.

4. Az igazgatótanács elfogad olyan rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik a tagállamokból kiküldött nemzeti szakértők alkalmazását a Hatóságon belül.

55. cikk

A Hatóság felelőssége

1. Szerződésen kívüli felelősség alapján a Hatóság – a tagállamok jogában meglévő közös általános jogelveknek megfelelően – megtéríti az általa okozott, illetőleg az alkalmazottai által feladataik ellátása során okozott összes kárt. Az ilyen károk megtérítésével kapcsolatos jogviták az Európai Közösségek Bíróságának joghatósága alá tartoznak.

2. A Hatóság alkalmazottainak a Hatósággal szembeni személyes pénzügyi és fegyelmi felelőssége tekintetében a Hatóság személyzetére alkalmazandó vonatkozó rendelkezések az irányadók.

56. cikk

Szakmai titoktartási kötelezettség

1. A felügyelőtanács és az igazgatótanács tagjaira, az ügyvezető igazgatóra és a Hatóság személyzetének tagjaira, ideértve a tagállamok által ideiglenesen kiküldött tisztviselőket és a Hatóság részére szerződéses alapon feladatokat végző minden más személyt is, az EUMSz 339. cikkében meghatározott és a vonatkozó uniós jogszabályokban előírt szakmai titoktartási követelmények alkalmazandók, még megbízatásuk lejártát követően is.

A személyzet tagjai az 54. cikkben említett személyzeti szabályzatnak megfelelően szolgálati jogviszonyuk megszűnését követően is kötelesek feddhetetlenül és tartózkodóan eljárni egyes kinevezések vagy előnyök elfogadásával kapcsolatban.

A tagállamok, az uniós intézmények vagy szervek vagy bármilyen más köz- vagy magánjogi szerv sem próbálhatja meg befolyásolni a Hatóság tagjait.

2. A büntetőjog hatálya alá tartozó esetek sérelme nélkül, az (1) bekezdésben említett személyek nem hozhatnak semmilyen, szakmai kötelességük teljesítése közben kapott bizalmas információt más személy vagy hatóság tudomására, az olyan összefoglaló és összevont formában történt közlés kivételével, amelyből az egyes pénzügyi intézmények nem azonosíthatók.

Emellett az (1) bekezdésben és e bekezdés első albekezdésében előírt kötelezettség nem zárja ki, hogy a Hatóság és a nemzeti felügyeleti hatóságok ezt az információt az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályok érvényesítésére, valamint különösen a határozatok elfogadására irányuló jogi eljárásokhoz felhasználják.

3. Az (1) és (2) bekezdés nem zárja ki, hogy a Hatóság e rendelettel és más, a pénzügyi piaci szereplőkre alkalmazandó uniós jogszabályokkal összhangban információt cseréljen a nemzeti felügyeleti hatóságokkal.

▌

57. cikk

Adatvédelem

Ez a rendelet nem érinti a tagállamoknak a személyes adatok feldolgozása tekintetében a 95/46/EK irányelv alapján fennálló, sem a Hatóságnak a feladatai ellátása során végrehajtott személyesadat-feldolgozás tekintetében a 45/2001/EK rendelet alapján fennálló kötelezettségeit.

58. cikk

Hozzáférés a dokumentumokhoz

1. A Hatóság birtokában lévő dokumentumokra az 1049/2001/EK rendelet alkalmazandó.

2. Az igazgatótanács 2011. május 31-ig gyakorlati intézkedéseket fogad el az 1049/2001/EK rendelet alkalmazására.

3. A Hatóság által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke értelmében hozott határozatok tárgyában panasz nyújtható be az ombudsmanhoz vagy az EUMSz. 228., illetve 263. cikkében megállapított feltételekkel összhangban – adott esetben – eljárás indítható a Bíróság előtt a fellebbezési tanácsnak benyújtott fellebbezést követően.

59. cikk

Nyelvhasználat

1. A Hatóságra az 1. tanácsi rendelet(48) előírásai alkalmazandók.

2. A Hatóság belső nyelvhasználatára vonatkozó rendelkezésekről az igazgatótanács határoz.

3. A Hatóság működéséhez szükséges fordítói szolgáltatásokat az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja biztosítja.

60. cikk

Székhely-megállapodás

A Hatóságnak a befogadó tagállamban történő elhelyezésére és az ezen állam által nyújtandó szolgáltatásokra vonatkozó szükséges szabályokat, valamint a Hatóság ügyvezető igazgatójára, az igazgatótanács tagjaira, a Hatóság személyzetére és családtagjaikra a Hatóság székhelyét befogadó tagállamban alkalmazandó konkrét szabályokat a Hatóság és a befogadó tagállam közötti székhely-megállapodásban kell meghatározni, amely az igazgatótanács jóváhagyását követően köthető meg.

A Hatóság befogadó tagállama a lehető legjobb körülményeket biztosítja a Hatóság megfelelő működéséhez, ideértve a többnyelvű, európai szemléletű iskoláztatás lehetőségét és a megfelelő közlekedési kapcsolatokat is.

61. cikk

Harmadik országok részvétele

1. A Hatóság munkájában való részvétel nyitva áll azon országok számára, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak és amelyek megállapodást kötöttek az Európai Unióval, amelynek keretében elfogadták és alkalmazzák az uniós jogot a Hatóságnak az 1. cikk (2) bekezdésében említett hatáskörébe tartozó területen.

1a. A Hatóság engedélyezheti a munkájában való részvételt olyan harmadik országokkal, amelyek a Hatóság 1. cikk (2) bekezdésében említett illetékességi körében az Unióval az EUMSz 216. cikkében foglaltakkal összhangban kötött nemzetközi megállapodásoknak megfelelően az uniós jogszabályokkal egyenértékűnek elfogadott jogszabályokat alkalmaznak.

2. E megállapodások vonatkozó rendelkezései alapján az adott országra nézve meg kell állapítani különösen a Hatóság munkájában való részvétel jellegét, tárgyát és eljárási vonatkozásait, kitérve a pénzügyi hozzájárulásokat és a személyzetet érintő kérdésekre is. E rendelkezések előírhatják, hogy ezek az országok megfigyelőként részt vehetnek a felügyelőtanácsban, de biztosítják, hogy nem vesznek részt olyan vitákban, amelyek egyedi pénzügyi intézményekkel foglalkoznak, kivéve, ha közvetlenül érintettek.

VIII.FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

62. cikk

Előkészítő intézkedések

-1. Az e rendelet hatálybalépését követő időszakban és a Hatóság létrehozását megelőzően az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottsága a Bizottsággal szorosan együttműködve előkészíti az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottságának a Hatósággal történő felváltását.

1. A Hatóság létrehozását követően a Bizottság felelős a Hatóság adminisztratív létrehozásáért és kezdeti adminisztratív működéséért mindaddig, amíg a Hatóság nem rendelkezik a saját költségvetésének végrehajtásához szükséges működési kapacitással.

E célból mindaddig, amíg az ügyvezető igazgató a felügyelőtanács általi és a 36. cikkel összhangban történő kinevezését követően hivatalba nem lép, a Bizottság ideiglenes alapon kinevezhet egy tisztviselőt az ügyvezető igazgató feladatainak ellátására. [Ez az időszak arra az időre korlátozódik, amíg a Hatóság nem rendelkezik a saját költségvetésének végrehajtásához szükséges működési kapacitással.]

2. Az ideiglenes ügyvezető igazgató az igazgatótanács jóváhagyását követően a Hatóság költségvetése alapján rendelkezésre álló keret által fedezett valamennyi kifizetést engedélyezheti, valamint szerződéseket – köztük a Hatóság létszámtervének elfogadását követően munkaszerződéseket is – köthet.

3. Az (1) és (2) bekezdés nem érinti a felügyelőtanács és az igazgatótanács hatáskörét.

3a. A Hatóság az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottsága jogutódjának tekintendő. Az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottságának valamennyi igénybe vehető eszköze, forrása és minden folyamatban lévő ügylete a Hatóságra ruházható át. Független könyvvizsgáló állítja össze az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottsága eszközeinek és forrásainak zárómérlegéről szóló kimutatást. Az eszközök vagy források bármilyen átruházása előtt e nyilatkozatot az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottságának tagjai és a Bizottság ellenőrzi és hagyja jóvá.

63. cikk

A személyzetre vonatkozó átmeneti rendelkezések

1. Az 54. cikktől eltérve az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottsága vagy annak titkársága által kötött és e rendelet alkalmazásának időpontjában hatályos összes munkaszerződést és kiküldetési megállapodást lejárata napjáig tiszteletben kell tartani. Ezek a szerződések nem hosszabbíthatók meg.

3. Az (1) bekezdésben említett ▌személyzet minden tagja megkapja azt a lehetőséget, hogy az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja szerint a Hatóság létszámtervében meghatározott különféle besorolási osztályoknak megfelelően ideiglenes tisztviselői szerződést kössön.

A szerződések megkötésére jogosult hatóság e rendelet hatálybalépését követően belső kiválasztási eljárást hajt végre, amely az (1) bekezdésben említett európai értékpapír-piaci szabályozók bizottsága személyzetére vagy annak titkárságára ▌korlátozódik, hogy ellenőrizze a foglalkoztatandó személyek hozzáértését, hatékonyságát és feddhetetlenségét. A belső kiválasztási eljárás során teljes mértékben figyelembe kell venni az egyes személyek alkalmazása előtt szerzett készségeket és tapasztalatot.

Az elvégzendő feladatok jellegétől és szintjétől függően a sikeres pályázók számára ideiglenes alkalmazotti szerződést ajánlanak fel, amelynek időtartama legalább olyan hosszú, mint az első szerződés értelmében még fennmaradó időtartam.

4. A munkaszerződésre vonatkozó megfelelő nemzeti jogszabályok és más eszközök továbbra is alkalmazandók a személyzet azon, szerződéssel rendelkező tagjaira, akik úgy döntenek, hogy nem kötnek ideiglenes alkalmazotti szerződést, vagy akiknek nem ajánlanak fel ideiglenes alkalmazotti szerződést a (2) bekezdéssel összhangban.

63a. cikk

Nemzeti rendelkezések

A tagállamok meghozzák az e rendelet hatékony alkalmazásának biztosítása szempontjából indokolt rendelkezéseket.

64. cikk

Módosítások

A pénzügyi szolgáltatások, a pénzügyi beszámolás és a könyvvizsgálat területének különös tevékenységeit támogató közösségi program létrehozásáról szóló 716/2009/EK tanácsi és parlamenti határozat úgy módosul, hogy a kapcsolódó melléklet B szakaszában a kedvezményezettek jegyzékéből kikerül az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottsága.

65. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottságának létrehozásáról szóló 2009/77/EK bizottsági határozat 2011. január 1-jétől hatályát veszti.

66. cikk

Felülvizsgálati záradék

-1. A Bizottság ...ig(49) az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti a szükséges javaslatokat azon intézmények felügyeletének megerősítéséről, amelyek a 12b. cikkben meghatározott rendszerkockázatot jelenthetik, valamint a pénzügyi válságkezelés új keretének megteremtéséről, a finanszírozással kapcsolatos intézkedéseket is beleértve.

1. A Bizottság ... ig(50), és azt követően minden harmadik évben, az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti a szükséges javaslatokat egy hiteles szanálási keretrendszer, többek között a pénzügyi piac szereplőinek hozzájárulási rendszerei, létrehozásának biztosításáról, a rendszerkockázatok féken tartására, és általános jelentést tesz közzé a Hatóság működésének eredményeként szerzett tapasztalatokról, valamint az e rendeletben meghatározott eljárásokról.

A jelentés ▌többek között értékeli:
	a)	az illetékes hatóságok felügyeleti gyakorlatai közötti összhangot;
	b)	a felügyeleti kollégiumok működését;
	c)	a válságmegelőzés, -kezelés és -rendezés terén megvalósuló konvergencia eredményeit, beleértve az európai finanszírozási mechanizmusokat;
	d)	hogy a c) pontban említett kérdések vonatkozásában elért eredmények fényében, kell-e a Hatóság szerepét növelni a potenciális rendszerkockázatot jelentő pénzpiaci szereplők felügyelete tekintetében, és szükséges-e a Hatóság ezen piaci szereplők feletti felügyeleti hatáskörének erősítése;
	e)	a 23. cikkben megállapított biztonsági záradék alkalmazását, és különösen azt, hogy ez a záradék a Hatóságot indokolatlanul akadályozza-e e rendeletben foglalt szerepének betöltésében.

1a. Az (1) bekezdésben említett jelentés azt is vizsgálja, hogy:

	a)	indokolt-e a Hatóságokat egyetlen székhelyre költöztetni az egymás közötti jobb koordináció végett;
	b)	indokolt-e továbbra is elkülöníteni egymástól a bankok, a biztosítások, a foglalkoztatói nyugdíjak, az értékpapír- és pénzügyi piacok felügyeletét;
	c)	indokolt-e a prudenciális felügyelet és az üzleti magatartás elkülönített felügyelete, vagy azokat egyetlen felülvizsgáló alá kell-e rendelni;
	d)	indokolt-e egyszerűsíteni és megerősíteni a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének (ESFS) felépítményét annak érdekében, hogy növelni lehessen az összhangot a makro- és mikroszintek, valamint az európai felügyeleti hatóságok között;
	e)	az ESFS fejlődése összhangban áll-e a globális fejlődéssel;
	f)	elég sokszínű-e az ESFS, és rendelkezik-e megfelelő szaktudással;
	g)	megfelelő-e az elszámoltathatóság és az átláthatóság a közzétételi követelményekkel kapcsolatban;
	h)	megfelelő-e a Hatóság székhelye;
	i)	létre kell-e hozni uniós szinten egy Értékpapír-piaci Stabilitási Alapot, amely a legjobb védelmet biztosítja a versenytorzulásokkal szemben, és a leghatékonyabb módja a határokon átnyúló piaci szereplők csődjének kezelésében.

2. A jelentést és bármely azt kísérő javaslatot – adott esetben – a Tanács és az Európai Parlament elé kell terjeszteni.

67. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2011. január 1-jétől kell alkalmazni a 62., valamint 63. cikk (1) és (2) bekezdésének kivételével, amelyeket e rendelet hatálybalépésének időpontjától kell alkalmazni. A Hatóságot a rendelet alkalmazásának napján kell létrehozni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1)	A javaslatot az 57. cikk (2) bekezdésének második albekezdése alapján visszautalták a bizottsághoz (A7-0169/2010).
(2)	* Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.
(3)	2010. január 22-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(4)	HL C […]., […]., […]. o.
(5)	HL C 13., 2010.1.20., 1. o.
(6)	Az Európai Parlament ...-i álláspontja.
(7)	HL C 40., 2001.2.7., 453. o.
(8)	HL C 25. E, 2004.1.29., 394. o.
(9)	HL C 175. E, 2008.7.10., 392. o.
(10)	HL C 8. E, 2010.1.14., 26. o.
(11)	HL C 9. E, 2010.1.15., 48. o.
(12)	Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0251.
(13)	Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0279.
(14)	HL L 302., 2009.11.17., 1. o.
(15)	HL L 25., 2009.1.29., 23. o.
(16)	HL L 25., 2009.1.29., 28. o.
(17)	HL L 25., 2009.1.29., 18. o.
(18)	44. pont, az Európai Bírósági Határozatok Tárában még nem tették közzé.
(19)	HL L 84., 1997.3.26, 22. o.
(20)	HL L 166., 1998.6.11., 45. o.
(21)	HL L 184., 2001.7.6., 1. o.
(22)	HL L 168., 2002.6.27., 43. o.
(23)	HL L 35., 2003.2.11., 1. o.
(24)	HL L 96., 2003.4.12., 16. o.
(25)	HL L 345., 2003.12.31., 64. o.
(26)	HL L 142., 2004.4.30., 12. o.
(27)	HL L 145., 2004.4.30., 1. o.
(28)	HL L 390., 2004.12.31., 38. o.
(29)	HL L 309., 2005.11.25., 15. o.
(30)	HL L 271., 2002.10.9., 16. o.
(31)	HL L 177., 2006.6.30., 201. o.
(32)	HL L 302., 2009.11.17., 32. o.
(33)	A Hatóság hatókörébe jelenleg a következő hatályos rendeletek tartoznak: a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetési vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2006. augusztus 10-i 1287/2006/EK bizottsági rendelet, HL L 241., 2006.9.2., 1. o.; a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2004. április 29-i 809/2004/EK bizottsági rendelet, HL L 149., 2004.4.30., 1. o.; a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a visszavásárlási programokra vonatkozó mentességek és a pénzügyi eszközök stabilizálása tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2003. december 22-i 2273/2003/EK bizottsági rendelet, HL L 336., 2003.12.23., 33. o.; a harmadik országbeli értékpapír-kibocsátók által alkalmazott számviteli standardok egyenértékűségének megállapítására szolgáló eljárásnak a 2003/71/EK és a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti létrehozásáról szóló 2007. december 21-i 1569/2007/EK bizottsági rendelet, HL L 340., 2007.12.22., 66. o.
(34)	HL L 247., 2007.9.21., 1. o.
(35)	HL L 87., 2009.3.31., 164. o.
(36)	HL L 318., 1998.11.27., 8. o.
(37)	HL C 139, 2006.6.14., 1. o.
(38)	HL L 136., 1999.5.31., 1. o.
(39)	HL L 136., 1999.5.31., 15. o.
(40)	HL L 56., 1968.3.4., 1. o.
(41)	HL L 281., 1995.11.23., 31. o.
(42)	HL L 8., 2001.1.12., 1. o.
(43)	HL L 145., 2001.5.31., 43. o.
(44)	HL L 253., 2009.9.25., 8. o.
(45)	HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(46)	HL L 357., 2002.12.31., 72. o.
(47)	HL L 136., 1999.5.31., 15. o.
(48)	HL 17, 1958.10.6., 385/58 o.
(49)	* E rendelet hatálybalépésének időpontjától számított hat hónap.
(50)	* E rendelet alkalmazásának időpontja után három évvel.

A pénzügyi rendszer közösségi makroprudenciális felügyelet és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozása ***I

401k

164k

		Szöveg
		Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

A pénzügyi rendszer közösségi makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2009)0499 – C7-0166/2009 – 2009/0140(COD))

P7_TA(2010)0271

A7-0168/2010

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A javaslat(1) 2010. július 7-én az alábbiak szerint módosult:

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI(2)

P7_TA(2010)0271

A7-0168/2010

a Bizottság javaslatához

P7_TA(2010)0271

A7-0168/2010

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a pénzügyi rendszer uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére(3),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(4),

a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően(5),

mivel:

(1) A pénzügyi stabilitás előfeltétele annak, hogy a reálgazdaság munkahelyeket, hitelt és növekedést biztosítson. A pénzügyi válság komoly hiányosságokra mutatott rá a pénzügyi felügyelet területén, amely nem tudta megakadályozni a pénzügyi rendszer túlzott mértékű kockázatvállalását. A válságnak komoly következményei voltak az adófizetőkre, számos mára munkanélkülivé vált uniós polgárra és sok kis-és középvállalkozásra nézve. A tagállamok nem engedhetik meg maguknak a pénzintézetek kisegítését egy ugyanilyen mértékű új válság esetén anélkül, hogy megsértenék a stabilitási és növekedési paktum szabályait.

(1a) Az Európai Parlament már jóval a pénzügyi válság előtt rendszeresen felszólalt a valamennyi szereplő számára valóban egyenlő európai versenyfeltételek megerősítése érdekében, rámutatva ugyanakkor az egyre integráltabb pénzügyi piacok uniós felügyeletének jelentős hiányosságaira (a „pénzügyi piacok keretrendszerének megvalósítása: cselekvési terv” című bizottsági közleményről szóló, 2000. április 13-i állásfoglalásában(6), az Európai Unió prudenciális felügyeleti szabályairól szóló, 2002. november 21-i állásfoglalásában(7), „A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szakpolitikáról (2005–2010) – fehér könyv” című, 2007. július 11-i állásfoglalásában(8), a fedezeti alapokról és magántőkéről szóló, a Bizottsághoz intézett ajánlásokat tartalmazó, 2008. szeptember 23-i állásfoglalásában(9), „A Lámfalussy-eljárás nyomon követéséről: a jövőbeli felügyeleti struktúra” című, a Bizottsághoz intézett ajánlásokat tartalmazó, 2008. október 9-i állásfoglalásában(10), a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló módosított javaslatról szóló, 2009. április 22-i állásfoglalásában(11), valamint a hitelminősítő intézetekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló, 2009. április 23-i állásfoglalásában(12)).

(2) 2008 novemberében a Bizottság azzal bízta meg a Jacques de Larosière vezette magas szintű csoportot (a „de Larosière-csoport”), hogy készítsen ajánlásokat arról, hogy miként kellene megszilárdítani az európai felügyeleti szabályokat, biztosítva ezáltal a polgárok magasabb szintű védelmét és a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom helyreállítását.

(3) A 2009. február 25-én bemutatott zárójelentésében (a de Larosière-jelentés) a de Larosière-csoport – többek között – a pénzügyi rendszer egészének kockázatait felügyelő, közösségi szintű szerv létrehozását javasolta.

(4) 2009. március 4-i, „Impulzusok az európai gazdaság élénkítéséhez” című közleményében az Európai Bizottság örömmel fogadta és széleskörűen támogatta a de Larosière-csoport ajánlásait. Az Európai Tanács 2009. március 19–20-i ülésén a résztvevők egyetértettek abban, hogy szükség van az Európai Unióban működő pénzügyi intézmények szabályozásának és felügyeletének javítására, és hogy a de Larosière-csoport jelentését veszik alapul az intézkedések kidolgozásához.

(5) Az „Európai pénzügyi felügyelet” című, 2009. május 27-i közleményében a Bizottság az uniós szintű pénzügyi stabilitás fenntartására irányuló jelenlegi szabályokhoz egy sor reformot fogalmazott meg, így például a makroprudenciális felügyeletért felelős Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) létrehozására vonatkozó javaslatot. 2009. június 9-i ülésén a Tanács, június 18–19-i ülésén pedig az Európai Tanács adta támogatását a Bizottság elképzeléseihez, és üdvözölte a Bizottságnak a jogalkotási javaslatok előterjesztésére irányuló szándékát, amelyekkel 2010-re már létrejöhet az új keret. A Bizottság álláspontjával összhangban a Tanács többek között megállapította, hogy „az EKB-nak elemzési, statisztikai, adminisztratív és logisztikai segítséget kell nyújtania az ESRB-nek, a nemzeti központi bankoktól és felügyeleti hatóságoktól kapott technikai tanácsadásra is építve.” Az EKB által az ESRB-nek nyújtott segítség, valamint az ESRB-re ruházott és számára kijelölt feladatok nem sérthetik az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (EUMSz.) is rögzített alapelvet, amely szerint az EKB függetlenül látja el feladatait.

(5a) Tekintettel a nemzetközi pénzpiacok integráltságára erős, globális szintű kötelezettségvállalásra van szükség az Unió részéről. Az ESRB-nek magas szintű tudományos testület szakértelmét kellene igénybe vennie, és vállalnia kellene az annak biztosításához szükséges minden globális felelősséget, hogy az Unió hallassa hangját a pénzügyi stabilitással kapcsolatos kérdésekben, szoros együttműködésben a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), a Pénzügyi Szolgáltatások Testületével (FSB) és a G-20-as csoport valamennyi partnerével.

(5b) Az ESRB-nek többek között részt kell vennie az IMF, az FSB és a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) által 2009 októberében közzétett, a G-20-nak címzett, „Útmutatás a pénzintézetek, piacok és eszközök rendszerben betöltött szerepének értékeléséhez” című jelentésének bevezető részében szereplő ajánlások végrehajtásában, amelyek szerint a rendszerkockázatnak dinamikusnak kell lennie a pénzügyi ágazat és a világgazdaság fejlődésének figyelembevétele érdekében. A rendszerkockázatot úgy lehet tekinteni, mint a pénzügyi szolgáltatások leállásának veszélyét, melynek oka a pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének meggyengülése, és amely jelentős negatív következményekkel járhat a reálgazdaságra nézve.

(5c) Az „Útmutatás a pénzintézetek rendszerben betöltött szerepének értékeléséhez” című jelentés megállapítja továbbá, hogy a rendszerszintű kockázatok értékelése minden bizonnyal a gazdasági környezettől függően változik. Az értékelést befolyásolja a pénzügyi infrastruktúra és a válságkezelő intézkedések, valamint a hiányosságok felmerülésükkor történő kezelésének képessége. Egyes intézmények fontosak lehetnek a helyi, nemzeti vagy nemzetközi pénzügyi rendszer és gazdaság szempontjából. A piacok és az intézmények rendszerben betöltött szerepének azonosítását segítő legfontosabb kritérium a nagyságuk (a pénzügyi rendszer egyes elemei által nyújtott pénzügyi szolgáltatások nagyságrendje), helyettesíthetőségük (a rendszer más elemei mennyiben tudják nyújtani ugyanazokat a szolgáltatásokat kudarc esetén) és összekapcsoltságuk (a rendszer más elemeihez való kapcsolódásuk). Az e három kritériumon alapuló értékelést ki kell egészíteni a pénzügyi sebezhetőség és az intézményi keret azon képességének értékelésével, hogy miként tudják kezelni a pénzügyi kudarcokat.

(5d) Az ESRB feladata a rendszerkockázat értékelése a normális időszakokban, ezzel enyhítve a rendszer kitettségét az egyes elemei eredménytelenségéből eredő kockázatoknak, és növelve a pénzügyi rendszer megrázkódtatásokkal szembeni ellenálló képességét. Az ESRB-nek tehát biztosítania kell a pénzügyi stabilitást, és enyhítenie kell a belső piacot és a reálgazdaságot sújtó negatív hatásokat. Céljainak elérése érdekében az ESRB-nek elemeznie kell minden érdemi információt, főként a vonatkozó jogszabályokat, amelyek hatással lehetnek a pénzügyi stabilitásra, például a számviteli, a csőd- és az állami támogatási szabályokat.

(6) Az Unió és a globális pénzügyi rendszerek megfelelő működése és az azokra leselkedő veszélyek enyhítése nagyobb együttműködést igényel a makro- és mikroszintű felügyelet között. Amint „A globális bankválságra adott szabályozási válasz” című, 2009. márciusi Turner-áttekintés megállapítja: „A határozottabb fellépéshez vagy a nemzeti hatáskörök erősítése – ami kevésbé nyitott egységes piacot eredményez – vagy az európai integráció fokozása szükséges”. Mivel a szilárd pénzügyi rendszer szerepet játszik a versenyképesség és a növekedés biztosításában az Unióban, és hatással van a reálgazdaságra, a Larosière-jelentés ajánlásának megfelelően az uniós intézmények is az európai integráció erősítése mellett tették le a voksukat.

(6a) Az újonnan kialakított makroszintű felügyeleti rendszer hiteles és elismert vezetést igényel. Ezért tekintettel alapvető szerepére és nemzetközi és belső hitelére, a Larosière-jelentés szellemében az ESRB elnökének az EKB elnökének kell lennie. Emellett az elszámoltathatósági követelményeket is erősíteni kell, és a tapasztalatok, a háttér és a vélemények változatosságának biztosítása érdekében bővíteni kell az ESRB testületeinek összetételét is.

(6b) A de Larosière-jelentés kimondja azt is, hogy a makroprudenciális felügyeletnek nincs értelme, ha az nem gyakorol valamiféleképpen befolyást a mikroszintű felügyeletre, és a mikroprudenciális felügyelet sem képes hatékonyan biztosítani a pénzügyi stabilitást a makroszintű fejlemények megfelelő figyelembevétele nélkül.

(6c) Létre kell hozni a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerét (ESFS), amely hálózatként működve összefogja a nemzeti és uniós szintű pénzügyi felügyeleteket. Az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdésében szereplő lojális együttműködés elve szerint az ESFS részes feleinek bizalommal és egymást kölcsönösen tiszteletben tartva kell együttműködniük első sorban annak érdekében, hogy biztosítsák az egymás közötti megfelelő és megbízható információk áramlását. Uniós szinten a hálózat az ESRB-ből és három mikrofelügyeleti hatóságból tevődik össze: a .../2010/EU rendelettel létrehozott Európai Felügyeleti Hatóságból (Bankfelügyelet), a .../2010/EU rendelettel létrehozott Európai Felügyeleti Hatóságból (Értékpapír-piaci Felügyelet) és a .../2010/EU rendelettel létrehozott Európai Felügyeleti Hatóságból (Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyelet).

▌

(7a) Az ESRB-nek igazgatótanácsból, irányítóbizottságból, titkárságból és tudományos tanácsadó bizottságból kellene állnia.

(8) Indokolt esetben az ESRB általános jellegű, az Unió egészét, egyes tagállamokat vagy tagállamok egy csoportját érintő figyelmeztetéseket ad ki és ajánlásokat hoz nyilvánosságra, pontos ütemezést adva a megfelelő válaszlépés megtételéhez. Amennyiben egy tagállam vagy tagállamok csoportja számára ilyen figyelmeztetést vagy ajánlásokat adnak ki, az ESRB javaslatot tehet megfelelő támogató intézkedésekre. Adott esetben a Bizottság – saját kezdeményezésére vagy az ESRB, egy hatóság, az Európai Parlament vagy a Tanács kérésére – egy hatóságnak címzett határozatot fogadhat el, amelyben megállapítja vészhelyzet fennállását.

(8a) Mérlegelve azt, hogy bizonyos körülmények között a nyilvánosságra hozatal segíthet az ajánlás betartásának előmozdításában az ESRB-nek el kell döntenie, hogy egy-egy ajánlást titkosan kell-e kezelni vagy nyilvánosságra kell-e hozni

(8b) Az ESRB-nek ki kell dolgoznia egy színkódot, amely lehetővé teszi az érdekelt felek számára a kockázat jellegének jobb azonosítását.

(9) Súlyuk és legitimitásuk növelése érdekében ezeket a figyelmeztetéseket és ajánlásokat az Európai Parlamenten, a Tanácson, a Bizottságon, a címzetteken és – adott esetben – az európai felügyeleti hatóságokon keresztül adják ki.

(10) A figyelmeztetések és ajánlások tényleges érvényesülésének biztosítása érdekében az ESRB-nek a címzettek jelentéseire támaszkodva nyomon kell követnie az ajánlások betartását. Az ajánlások címzetteinek meg kell indokolniuk az ESRB ajánlásainak való, kellő időben történő megfelelés elmulasztását (a „cselekedj vagy indokolj” mechanizmus), különösen az Európai Parlament számára. Az ESRB számára lehetővé kell tenni, hogy az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz forduljon akkor, amikor nem elégedett a címzettek ajánlásokra adott válaszával.

▌

(12) Az ESRB-nek évente legalább egyszer – széles körű pénzügyi zavarok esetén ennél gyakrabban – jelentést kell készítenie az Európai Parlament és a Tanács részére.

(13) Tekintettel a pénzügyi stabilitás területén meglévő tapasztalataikra és feladataikra az EKB-nak és tagállami jegybankoknak vezető szerepet kell játszaniuk a makroprudenciális felügyelet terén. A mikroprudenciális felügyeleti szerveknek az ESRB munkájában való részvétele kulcsfontosságú annak biztosítása szempontjából, hogy a makroprudenciális kockázatok elemzése a pénzügyi rendszer fejleményeire vonatkozó teljes körű és pontos információkon alapuljon. Ennek érdekében az európai felügyeleti hatóságok elnökei szavazati joggal rendelkező tagok. A nyíltság szellemében hat olyan független személy is tagja az igazgatótanácsnak, akik nem tagjai egyetlen európai felügyeleti hatóságnak sem, és akiket általános szakértelmük és az Unió iránti elkötelezettségük, valamint tudományos területen vagy a magánszektorban különösen a kis- és középvállalkozásokban, szakszervezetekben vagy pénzügyi szolgáltatások nyújtójaként vagy fogyasztóiként meglévő különböző hátterük alapján kell kiválasztani, és a függetlenségüket és megbízhatóságukat szavatoló valamennyi feltételnek eleget tesznek. Az összes tagállam illetékes nemzeti hatóságának egy-egy képviselője szavazati jog nélkül vesz részt az igazgatótanács ülésein.

(14) A Bizottság tagjának részvétele segít majd kapcsolatot teremteni az Unió makrogazdasági és pénzügyi felügyeletével, míg a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság elnökének részvétele a pénzügyminisztériumoknak a pénzügyi stabilitás megőrzésében betöltött fontos szerepét tükrözi.

(14a) Mivel az Európai Gazdasági Térséghez vagy az Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz tartozó harmadik országok bankjai és pénzügyi intézményei az Unión belül tevékenységet folytathatnak, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ezen országok mindegyikének egy-egy magas rangú képviselője részt vegyen az igazgatótanács ülésein, feltéve, hogy ahhoz anyaországuk hozzájárul.

(15) Rendkívül fontos, hogy az ESRB tagjai a feladataikat pártatlanul lássák el, és kizárólag az Európai Unió egészének pénzügyi stabilitását tartsák szem előtt. Amennyiben nem érhető el konszenzus, az ESRB-nek a figyelmeztetésekkel és ajánlásokkal kapcsolatos szavazásainál a szavazatok egyenértékűek és a döntések – általános szabályként – egyszerű többséggel születnek.

(16) A pénzügyi intézmények és piacok összekapcsoltsága maga után vonja, hogy a potenciális rendszerszintű kockázatok nyomon követésének és értékelésének a vonatkozó makrogazdasági és mikropénzügyi adatok és mutatók széles körén kell alapulnia. E rendszerszintű kockázatok a pénzügyi szolgáltatások leállásának veszélyét rejtik magukban, amelynek oka az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének jelentős meggyengülése, és amely jelentős negatív következményekkel járhat a belső piacra és a reálgazdaságra nézve. A rendszer szempontjából bármilyen pénzügyi intézmény és közvetítő, piac, infrastruktúra és eszköz jelentőséggel bírhat. Az ESRB-nek ezért hozzá kell férnie mindazon információkhoz, amelyek szükségesek a feladatai ellátásához, de közben szükség szerint meg kell őrizni ezen adatok bizalmas jellegét.

(17) A piaci szereplők értékes információkkal szolgálhatnak a pénzügyi rendszert érintő folyamatok megértéséhez. Indokolt esetben ezért az ESRB-nek konzultálnia kell a magánszektor érintett feleivel (a pénzügyi ágazat képviselői, a fogyasztók szervezetei, a Bizottság vagy az uniós jogszabályok által a pénzügyi szolgáltatások terén létrehozott csoportok stb.), és megfelelő lehetőséget kell biztosítania számukra, hogy kifejthessék álláspontjukat. Továbbá mivel a rendszerkockázatnak nincs merev meghatározása, és a rendszerkockázat értékelése a gazdasági környezet függvényében változhat, az ESRB munkatársainak és tanácsadóinak nagy tapasztalattal és hozzáértéssel kell rendelkezniük.

▌

(19) Az ESRB létrehozásának közvetlenül hozzá kell járulnia a belső piac célkitűzéseinek eléréséhez. Az Unión belül a pénzügyi rendszer uniós szintű makroprudenciális felügyelete integráns részét képezi az új felügyeleti rendszernek, mivel a makroprudenciális szempont szorosan összekapcsolódik a mikroprudenciális felügyeletnek az európai felügyeleti hatóságokra bízott feladataival. Az érdekelt felek csak akkor mernek határokon átnyúló pénzügyi tevékenységeket folytatni, ha olyan szabályok vannak érvényben, amelyek kellő mértékben figyelembe veszik a mikro- és makroprudenciális kockázatok kölcsönös függőségét. Az ESRB-nek nyomon kell követnie és értékelnie kell a folyamatokból eredő, a pénzügyi stabilitást veszélyeztető azon kockázatokat, amelyek ágazati szinten vagy a pénzügyi rendszer egészének szintjén fejthetnek ki hatásokat. Az ilyen kockázatok kezelése révén az ESRB-nek közvetlenül hozzá kell járulnia egy integrált uniós felügyeleti struktúra kiépítéséhez, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a tagállamok időben és egységes módon hozzák meg szakpolitikai intézkedéseiket. Ezzel elejét veszi az eltérő megközelítések alkalmazásának és javítja a belső piac működését.

(20) Tekintettel arra, hogy az európai pénzügyi piacok integrációja miatt a tagállamok önállóan nem tudják kielégítően megvalósítani az uniós pénzügyi piacok hatékony makroprudenciális felügyeletét, az Unió intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(20a) A de Larosière-jelentésben foglalt javaslatnak megfelelően fokozatos megközelítés szükséges, továbbá az Európai Parlament és a Tanács …(13)-ig elvégzi az ESFS, az ESRB és az európai felügyeleti hatóságok teljes felülvizsgálatát.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk ▌

1. Létrejön az Európai Rendszerkockázati Testület (a továbbiakban: ESRB). Székhelye Frankfurt.

1a. Az ESRB része a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének (ESFS), melynek célja az Unió pénzügyi rendszerének felügyelete.

1b. Az ESFS a következőket foglalja magában:

	(a)	az ESRB;
	(b)	a(z) .../2010/EU rendelettel létrehozott Európai Felügyeleti Hatóság (Értékpapír-piaci Felügyelet) [ESMA];
	(c)	a .../2010/EU rendelettel létrehozott Európai Biztosítási és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság (EIOPA);
	(d)	a .../2010/EU rendelettel létrehozott Európai Felügyeleti Hatóság (Bankfelügyelet) [EBA];
	(e)	a(z) .../2010/EU rendelet [EBA], a(z) .../2010/EU rendelet [ESMA] és a(z) .../2010/EU rendelet [EIOPA] 40. cikkével létrehozott Európai Felügyeleti Hatóságok Vegyes Bizottsága (Vegyes Bizottság);
	(f)	a(z) …/2010/EU rendelet [EBA], a(z)…/2010/EU rendelet [ESMA] és a(z) …/2010/EU [EIOPA] rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott tagállami hatóságok;
	(g)	a(z) .../2010/EU rendelet [EBA], a(z) .../2010/EU rendelet [ESMA] és a(z) .../2010/EU rendelet [EIOPA] 7. és 9. cikkében említett feladatok elvégzése céljából a Bizottság;

A b), c) és d) pontban említett európai felügyeleti hatóságok székhelye Frankfurt.

A hatóságoknak az Európai Unió legfontosabb pénzügyi központjaiban lehetnek képviseletei.

1c. Az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdésében szereplő lojális együttműködés elve szerint az ESFS részes felei bizalommal és egymást kölcsönösen tiszteletben tartva működnek együtt, biztosítva egymás között a megfelelő és megbízható információáramlást.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:
	a)	„pénzügyi intézmény”: a(z) .../2010/EU rendelet [EBA], a(z) .../2010/EU rendelet [ESMA] és a(z) .../2010/EU rendelet [EIOPA] 1. cikkének (2) bekezdésében említett jogi szabályozás hatálya alá tartozó bármely vállalkozás, továbbá az Unióban működő valamennyi olyan vállalkozás vagy szervezet, amelynek pénzügyi tevékenységei rendszerszintű kockázatot jelenthetnek, akkor is, ha a lakossággal nem állnak közvetlen kapcsolatban;
	b)	„pénzügyi rendszer”: a pénzügyi intézményeket, a pénzügyi piacokat, termékeket és a piaci infrastruktúrákat foglalja magában;
	ba)	„rendszerszintű kockázat”: a pénzügyi rendszer leállásának veszélye, amely jelentős negatív következményekkel járhat a belső piacra és a reálgazdaságra nézve; A rendszer szempontjából bizonyos mértékben valamennyi pénzügyi közvetítő, piac és infrastruktúra jelentős lehet.

3. cikk

Küldetés, célkitűzések és feladatok

1. Az Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) az Unió pénzügyi rendszerének makroprudenciális felügyeletéért felel a pénzügyi rendszer fejleményeiből eredő, az EU pénzügyi stabilitását fenyegető rendszerszintű kockázatok kiszűréséhez vagy mérsékléséhez való hozzájárulás érdekében, figyelembe véve a makrogazdasági fejleményeket is, a széles körű pénzügyi zavarok időszakainak elkerülése és a belső piac zavartalan működéséhez való hozzájárulás céljából, ezáltal biztosítva a pénzügyi ágazat gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulását.

2. A (1) bekezdésben meghatározott célok érdekében az ESRB az alábbi feladatokat látja el:

	a)	az összes olyan lényeges információ – beleértve azokat a jogszabályokat is, amelyek hatással lehetnek a pénzügyi stabilitásra, például a számviteli, átszervezési és felszámolási szabályokat – meghatározása és/vagy szükség szerint gyűjtése és elemzése ▌az (1) bekezdésben meghatározott célok érdekében;
	b)	a rendszerszintű kockázatok feltárása és rangsorolása;
	c)	figyelmeztetések kiadása és adott esetben nyilvánosságra hozatala, ha a rendszerszintű kockázatokat jelentősnek ítélik;
	d)	az azonosított kockázatokra vonatkozó korrekciós intézkedésekre irányuló ajánlások megtétele és adott esetben nyilvánosságra hozása;
	da)	a Bizottságnak címzett, bizalmas figyelmeztetés kiadása, amennyiben az ESRB úgy ítéli meg, hogy a(z) .../2010/EU rendelet [ESMA], a(z) .../2010/EU rendelet [EIOPA] és a(z) .../2010/EU rendelet [EBA] 10. cikkében meghatározott vészhelyzet alakulhat ki. Annak érdekében, hogy a Bizottság megállapíthassa, szükséges-e az európai felügyeleti hatóságoknak címzett, a vészhelyzet meghatározásáról szóló határozat elfogadása, az ESRB elemzi a helyzetet;
	e)	a figyelmeztetések és ajánlások betartásának nyomon követése,
	f)	szoros együttműködés az ESFS többi érintettjével, és – adott esetben – a feladatai ellátásához szükséges, a rendszerkockázatokkal kapcsolatos információk megosztása az európai felügyeleti hatóságokkal; az ESRB az európai felügyeleti hatóságokkal együttműködésben kidolgozza különösen azokat a mennyiségi és minőségi mutatókat (kockázati jelzőrendszert), amelyek alapján a határokon átnyúló, potenciálisan rendszerszintű kockázatot jelentő intézmények felügyeleti besorolást kapnak.

E besorolást az egyes intézmények kockázati profiljában bekövetkezett lényegi változásoknak megfelelően rendszeresen felül kell vizsgálni. A felügyeleti besorolás döntő jelentőségű eleme azon döntéseknek, hogy a nehéz helyzetben lévő intézményt közvetlen felügyelet alá vonják vagy működésébe beavatkozzanak.

	fa)	adott esetben részvétel a Vegyes Bizottságban;
	g)	egyeztetés a makroprudenciális felügyelethez kapcsolódó kérdésekről a nemzetközi pénzügyi intézményekkel, különösen a Nemzetközi Valutaalappal és a Pénzügyi Stabilitási Tanáccsal, valamint harmadik országok illetékes szerveivel;
	h)	egyéb kapcsolódó feladatok ellátása az uniós jogszabályokban meghatározottak szerint.

II.FEJEZET

SZERVEZET

4. cikk

Struktúra

1. Az ESRB igazgatótanácsból, irányítóbizottságból, titkárságból és tudományos tanácsadó bizottságból áll.

2. Az igazgatótanács hozza meg az ESRB-re bízott feladatok teljesítéséhez szükséges döntéseket.

3. Az irányítóbizottság az igazgatótanács üléseinek előkészítésével, a megvitatásra kerülő dokumentumok áttekintésével és az ESRB munkájának nyomon követésével támogatja az ESRB döntéshozatali folyamatait.

4. A titkárság felel az ESRB napi működéséért és a személyzeti kérdésekért. Az igazgatótanács elnökének irányítása alatt a […]/2010/EU tanácsi rendelettel [ESRB] összhangban magas szintű elemzési, statisztikai, igazgatási és logisztikai támogatást nyújt az ESRB-nek. Szakmai tanácsokat kérhet az európai felügyeleti hatóságoktól, a tagállami jegybankoktól és a tagállami felügyeletektől is.

5. A ▌12. cikkben említett tudományos tanácsadó bizottság ▌tanácsot és segítséget nyújt az ESRB munkájához kapcsolódó kérdésekben.

5. cikk

Elnökség

1. Az ESRB elnöke az EKB elnöke.

1a. Az első alelnököt az EKB Általános Tanácsa tagjai közül az EKB Általános Tanácsa tagjai 5 éves ciklusra választják meg tekintettel az euróövezeten belüli és az azon kívüli tagállamok kiegyensúlyozott képviseletének szükségességére. Az elnök egyszer újraválasztható.

1b. A második alelnök a Vegyes Bizottságnak a .../2010/EU rendelet [EBA], a .../2010/EU rendelet [ESMA] és a .../2010/EU rendelet [EIOPA] [XX] cikke értelmében kinevezett elnöke;

1c. Az elnöknek és az alelnököknek az Európai Parlamentben nyilvános meghallgatáson kell számot adnia arról, hogy az e rendelet szerinti kötelezettségeiknek milyen módon kívánnak eleget tenni.

2. Az elnök elnököl az igazgatótanács és az irányítóbizottság ülésein.

3. Az elnök távollétében az alelnökök rangsor szerint elnökölnek az igazgatótanács és/vagy az irányítóbizottság ülésein.

4. Amennyiben az elnöknek vagy első alelnöknek megválasztott személynek az EKB Általános Tanácsában betöltött hivatala az öt év lejárta előtt megszűnik, illetve az elnök vagy az első alelnök bármilyen okból kifolyólag nem tudja ellátni feladatait, új elnököt vagy első alelnököt kell választani az (1a) bekezdéssel összhangban.

5. Az ESRB-t kifelé az elnök képviseli.

6. cikk

Igazgatótanács

1. Az igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjai:

	a)	az EKB elnöke és alelnöke;
	b)	a tagállami jegybankok elnökei;
	c)	az Európai Bizottság egy tagja;
	d)	az Európai Bankfelügyeleti Hatóság elnöke;
	e)	az Európai Biztosítási és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság elnöke;
	f)	az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság elnöke;
		fa) hat független személy, akiket a vegyes bizottság javaslata alapján az igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjai jelölnek ki; a jelöltek nem lehetnek az európai felügyeleti hatóságok tagjai, és őket általános szakértelmük, illetve tudományos területen vagy más szektorban – különösen a kis- és középvállalkozásokban, szakszervezetekben vagy pénzügyi szolgáltatások nyújtójaként vagy fogyasztóiként – meglévő különböző hátterük alapján kell kiválasztani; jelölésekor a Vegyes Bizottságnak jeleznie kell, hogy mely személyeket jelöli az irányítóbizottságba is; a kijelölt személyek feladataik ellátása során egyetlen kormánytól, intézménytől, testülettől, hivataltól, jogalanytól vagy magánszemélytől sem kérhetnek vagy fogadhatnak el utasításokat; tartózkodnak a kötelezettségeikkel vagy a feladataik ellátásával összeegyeztethetetlen cselekedetektől.

2. Az igazgatótanács szavazati joggal nem rendelkező tagjai:

	a)	e cikk (3) bekezdésével összhangban az illetékes tagállami felügyeleti hatóságok tagállamonként egy-egy magas szintű képviselője;
	b)	a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (EFC) elnöke.

3. Ami a tagállami felügyeleti hatóságok képviseletét illeti, a magas szintű képviselők a megvitatandó napirendi ponttól függően cserélődnek, kivéve, ha a tagállami felügyeleti hatóságok egy közös képviselőről állapodtak meg.

4. Az igazgatótanács eljárási szabályzatát az ESRB állapítja meg.

7. cikk

Pártatlanság

1. Az igazgatótanács vagy az irányítóbizottság tevékenységeiben való részvétel vagy az ESRB-hez kapcsolódó egyéb tevékenység végzése során az ESRB tagjai feladataikat pártatlanul és kizárólag az Európai Unió egészének érdekében végzik. Nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat a tagállamoktól, az Unió intézményeitől, sem más állami vagy magánszervezettől.

1a. Az igazgatótanács azon tagjai, akik egyben az EKB Általános Tanácsának is tagjai, függetlenül látják el feladataikat.

2. Sem a tagállamok, sem az európai uniós intézmények, sem pedig más állami vagy magánszervezet nem befolyásolhatják az ESRB tagjait az ESRB-vel kapcsolatos feladataik ellátása kapcsán.

8. cikk

Hivatali titoktartás

1. Az ESRB igazgatótanácsának tagjai és az ESRB-nek vagy az ESRB-vel kapcsolatos munkát végző vagy végzett személyek (ideértve a központi bankok, a tudományos tanácsadó bizottság, az európai felügyeleti hatóságok és az illetékes tagállami felügyeleti hatóságok érintett munkavállalóit is) még feladataik megszűnését követően sem adhatnak ki a hivatali titoktartási kötelezettség alá tartozó információkat.

2. Az ESRB tagjai az általuk megszerzett információkat csak feladataik ellátása idején és a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladataik ellátásával összefüggésben használhatják fel.

3. A 16. cikk és a büntetőjog alkalmazásának sérelme nélkül, az (1) bekezdésben említett személyek nem hozhatnak semmilyen, feladataik teljesítése közben kapott bizalmas információt semmilyen személy vagy hatóság tudomására, az olyan összefoglaló és összesített adatok formájában történő közlés kivételével, amelyből az egyes pénzügyi intézmények nem azonosíthatók.

4. Az egyes pénzügyi intézményekre vonatkozó információk▌, illetve az olyan információk védelme érdekében, amelyekből az egyes pénzügyi intézmények azonosíthatók, az ESRB az európai felügyeleti hatóságokkal közösen az információk bizalmas kezelésére vonatkozó eljárásokról állapodik meg és ilyen eljárásokat hoz létre.

9. cikk

Az igazgatótanács ülései

1. Az igazgatótanács rendes plenáris üléseit az igazgatótanács elnöke hívja össze. Évente legalább négy ilyen ülést kell tartani. Az igazgatótanács rendkívüli ülését az igazgatótanács elnökének vagy a szavazati joggal rendelkező tagok legalább egyharmadának a kezdeményezésére lehet összehívni.

2. Az igazgatótanács ülésein minden tagnak személyesen kell részt vennie, nem képviseltethetik magukat.

3. A (2) bekezdéstől eltérően, a részvételében hosszabb időtávon keresztül akadályoztatott tag helyettest jelölhet ki. Az akadályoztatott tagot olyan személy is helyettesítheti, akit az érintett intézményre vonatkozó szabályok szerint hivatalosan kijelöltek a képviselő ideiglenes helyettesítésére.

3a. Az igazgatótanács üléseire szükség esetén meg lehet hívni az egyéb kapcsolódó tevékenységeket ellátó nemzetközi intézmények magas szintű képviselőit.

3b. Az igazgatótanács üléseire szükség esetén, eseti jelleggel és a megvitatásra váró napirendi ponttól függően meg lehet hívni egy harmadik állam, különösen az Európai Gazdasági Térséghez vagy az Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz tartozó állam egy magas szintű képviselőjét.

4. Az üléseken elhangzottak titkosak.

10. cikk

Az igazgatótanács szavazási rendjei

1. Az igazgatótanács minden szavazati joggal rendelkező tagjának egy szavazata van.

2. A 18. cikk (1) bekezdésében foglalt szavazási eljárások sérelme nélkül, az igazgatótanács a szavazati joggal rendelkező, jelenlévő tagok egyszerű többségével dönt. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

3. Az igazgatótanács határozatképességéhez a szavazati joggal rendelkező tagok kétharmadának részvétele szükséges. Határozatképtelenség esetén az elnök rendkívüli ülést hívhat össze, amelyen egyharmados részvétellel lehet döntést hozni. Az eljárási szabályzat rendelkezik a rendkívüli ülés összehívására alkalmazandó, megfelelő értesítésről.

3a. A (2) bekezdéstől eltérően, egy figyelmeztetés vagy ajánlás nyilvánosságra hozatalához a szavazatok kétharmados többségére van szükség.

11. cikk

Irányítóbizottság

1. Az irányítóbizottság tagjai:

	a)	az ESRB elnöke;
	b)	az ESRB első alelnöke;
		ba) az EKB alelnöke;
	c)	az igazgatótanács négy további tagja, akik egyben az EKB Általános Tanácsának is tagjai, tekintettel az euróövezethez tartozó és azon kívüli tagállamok kiegyensúlyozott képviseletének szükségességére. Az igazgatótanács azon tagjai választják maguk közül három évre, akik egyben az EKB Általános Tanácsának is tagjai.
	d)	az Európai Bizottság egy tagja;
	e)	az Európai Felügyeleti Hatóság elnöke (Bankfelügyelet);
	f)	az Európai Felügyeleti Hatóság elnöke (Biztosítási és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyelet);
	g)	az Európai ▌Felügyeleti Hatóság elnöke (Értékpapír-piaci felügyelet);
	▌
	(	ha) három személy a 6. cikk (1) bekezdés fa) pontjában említett hat független személy közül.

Amennyiben az irányítóbizottság valamely választott tagjának helye megüresedik, az igazgatótanács új tagot választ a megüresedett helyre.

2. Az irányítóbizottság üléseit az elnök hívja össze legalább negyedéves gyakorisággal, az igazgatótanács üléseit megelőzően. Az elnök eseti üléseket is összehívhat.

12. cikk

Tudományos tanácsadó bizottság

1. A tudományos tanácsadó bizottság tagjai:

	a)	az irányítóbizottság által javasolt, elismert szakértelemmel rendelkező és garantáltan független kilenc szakértő, akik széles körű szakmai tapasztalatot és képességeket tudnak felmutatni, és akik megbízatását az igazgatótanácsnak kell jóváhagynia négyéves időszakra, amely megújítható; a kijelölt személyek feladataik ellátása során egyetlen kormánytól, intézménytől, testülettől, hivataltól, jogalanytól vagy magánszemélytől sem kérhetnek vagy fogadhatnak el utasításokat; tartózkodnak a kötelezettségeikkel vagy a feladataik ellátásával összeegyeztethetetlen fellépésektől;
	▌
	c)	az Európai Felügyeleti Hatóság (Bankfelügyelet) egy képviselője;
	d)	az Európai Felügyeleti Hatóság (Biztosítási és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyelet) egy képviselője;
		e) az Európai ▌Felügyeleti Hatóság (Értékpapír-piaci felügyelet) egy képviselője;
	f)	a Bizottság két képviselője;
	g)	az Európai Gazdasági és Pénzügyi Bizottság egy képviselője.
	▌

2. A tudományos tanácsadó bizottság elnökét az igazgatótanács nevezi ki az igazgatótanács elnökének javaslata alapján.

3. A bizottság a 4. cikk (5) bekezdésében említett feladatait az igazgatótanács elnökének kérésre végzi.

4. A tudományos tanácsadó bizottság munkáját az ESRB titkársága segíti, a titkárság vezetője részt vesz a bizottság ülésein.

4a. A tudományos tanácsadó bizottság szükség esetén az eljárás korai szakaszában nyílt és átlátható módon, ugyanakkor a titoktartási kötelezettséget figyelembe véve konzultációkat szervez az érintettekkel, többek között a piaci résztvevőkkel, fogyasztói testületekkel, tudományos szakértőkkel.

4b. A tudományos tanácsadó bizottság számára minden szükséges eszközt, különösen analitikai és IKT-eszközöket rendelkezésre bocsátanak, hogy feladatait sikeresen elvégezze.

13. cikk

Egyéb tanácsadók

Feladatai ellátása során az ESRB indokolt esetben kikéri a magán- vagy közszektor érdekelt feleinek, különösen pedig, de nem kizárólag az európai felügyeleti hatóságok tagjainak véleményét.

14. cikk

Hozzáférés a dokumentumokhoz

1. Az ESRB birtokában lévő dokumentumokra az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(14) alkalmazandó.

2. E rendelet hatálybalépését követő hat hónapon belül az igazgatótanács elfogadja az 1049/2001/EK rendelet végrehajtására vonatkozó gyakorlati szabályokat.

3. Az ESRB által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke szerint meghozott döntések tekintetében az EUMSz. 228., illetve 263. cikkében megállapított feltételek alapján az ombudsmannál panasszal, valamint a Bíróságnál keresettel lehet élni.

III.FEJEZET

FELADATOK

15. cikk

Információk gyűjtése és cseréje

1. A rendszerkockázatokkal kapcsolatos, a feladataik ellátásához szükséges információkról az ESRB tájékoztatja az európai felügyeleti hatóságokat.

2. Az európai felügyeleti hatóságok, a Központi Bankok Európai Rendszere, a Bizottság, a tagállami felügyeleti hatóságok és a tagállami statisztikai hatóságok szorosan együttműködnek az ESRB-vel, és az európai uniós jogszabályokkal összhangban biztosítanak számára minden olyan információt, amelyre szüksége van a feladatai teljesítéséhez.

3. A .../2010/EU rendelet [EBA], a .../2010/EU rendelet [ESMA] és a .../2010/EU rendelet [EIOPA] 21. cikkének (2) bekezdésétől függően az ESRB az európai felügyeleti hatóságoktól főszabályként összefoglaló vagy összegyűjtött formában kérhet információkat, amelyek alapján az egyes pénzügyi intézmények nem azonosíthatók. ▌

3a. Mielőtt e cikkel összhangban adatokat kérne, az ESRB először figyelembe veszi az európai statisztikai rendszer és a központi bankok európai rendszere által előállított, terjesztett és továbbfejlesztett létező statisztikákat.

3b. Amennyiben a kért adatok nem állnak az érintett hatóságok rendelkezésére vagy azokat nem közlik időben, az ESRB a központi bankok európai rendszerétől, a tagállami felügyeleti hatóságoktól vagy a tagállami statisztikai hatóságoktól is kérheti az adatokat. Amennyiben az adatok nem állnak az említett hatóságok rendelkezésére, az ESRB az érintett tagállamtól is kérheti azokat.

3c. Amennyiben az ESRB nem összefoglaló vagy összegyűjtött formájú információkat kér, az indokolással ellátott kérelemnek magyarázattal kell szolgálnia arra vonatkozóan, hogy az egyes pénzügyi intézetekkel kapcsolatos információkat miért ítéli szisztematikus jelentőségűnek és szükségesnek, tekintettel az uralkodó piaci helyzetre.

▌

5. Minden egyes, nem összefoglaló vagy összegyűjtött formájú információkra irányuló kérést megelőzően az ESRB alapos konzultációt folytat az érintett európai felügyeleti hatósággal annak biztosítása érdekében, hogy a kérés indokolt és arányos legyen. Amennyiben az illetékes európai felügyeleti hatóság úgy ítéli meg, hogy a kérelem nem indokolt és arányos, haladéktalanul visszaküldi a kérelmet az ESRB-nek, és további indokolást kér. Azt követően, hogy az ESRB az érintett európai felügyeleti hatóság számára elkészítette a további indokolást, a kért információkat a kérelem címzettje megküldi az ESRB-nek, feltéve hogy a címzett jogszerűen hozzáférhet az érintett adatokhoz.

16. cikk

Figyelmeztetések és ajánlások

1. A 3. cikk (1) bekezdésében szereplő célkitűzés elérését veszélyeztető jelentős kockázatok felmerülésekor az ESRB figyelmeztetéseket, illetve indokolt esetben a korrekcióra irányuló ajánlásokat ad ki.

2. Az ESRB által a 3. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontjával összhangban kiadott figyelmeztetés és ajánlás általános vagy egyedi jellegű, címzettje lehet a Közösség egésze, egy vagy több tagállam, egy vagy több európai felügyeleti hatóság, illetve egy vagy több tagállami felügyeleti hatóság. Amennyiben a figyelmeztetés vagy ajánlás címzettje egy vagy több felügyeleti hatóság, az érintett tagállamot erről értesítik. Az ajánlások pontos ütemezést is adnak a válaszlépések megtételére. A kapcsolódó uniós szabályozással kapcsolatban a Bizottság is lehet az ajánlások címezettje.

3. A figyelmeztetéseket és ajánlásokat az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a (2) bekezdésnek megfelelő címzettekhez is el kell juttatni, és amennyiben egy vagy több tagállami felügyeleti hatóság a címzett, a figyelmeztetéseket és az ajánlásokat el kell juttatni az európai felügyeleti hatóságokhoz is.

4. Az európai gazdaságban rejlő kockázatokkal kapcsolatos tudatosság fokozása és e kockázatok kiemelt kezelése érdekében az ESRB az ESFS-szel szorosan együttműködve színkódrendszert dolgoz ki a különböző kockázati szinteknek megfelelő helyzetek számára.

Az ESRB e besorolások kritériumainak kidolgozása után figyelmeztetéseiben és ajánlásaiban – ha szükséges – eseti jelleggel jelzi, hogy az adott kockázat mely kategóriába tartozik.

16a. cikk

Fellépés vészhelyzetekben

Olyan kedvezőtlen fejlemények esetében, amelyek komolyan veszélyeztethetik a pénzpiacok rendes működését és integritását vagy az Európai Unió pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitását, az ESRB figyelmeztetést adhat ki.

A Bizottság – saját kezdeményezésére vagy az ESRB, egy hatóság, az Európai Parlament vagy a Tanács kérésére – egy hatóságnak címzett határozatot fogadhat el, amelyben megállapítja vészhelyzet fennállását. A Bizottság megfelelő időközönként, de legalább havonta egyszer felülvizsgálja ezt a határozatot, és amint lehet, bejelenti a vészhelyzet megszűnését.

Amennyiben a Bizottság vészhelyzet fennállását állapítja meg, arról megfelelő módon és késedelem nélkül tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

17. cikk

Az ESRB ajánlásainak nyomon követése

1. Amennyiben a 3. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett ajánlások címzettje egy vagy több tagállam, egy vagy több európai felügyeleti hatóság, illetve egy vagy több tagállami felügyeleti hatóság, a címzettek tájékoztatják az ESRB-t arról, hogy milyen válaszintézkedéseket hoztak az ajánlás nyomán, illetve magyarázatot adnak arra, hogy miért nem tettek intézkedést. Az Európai Parlamentet, a Tanácsot és indokolt esetben az európai felügyeleti hatóságokat is tájékoztatni kell.

2. Amennyiben az ESRB úgy ítéli meg, hogy valamely ajánlásának egyik címzettje nem vagy nem megfelelően tartotta be az ajánlást, illetve a címzett mindezt nem indokolta meg, erről tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot és adott esetben az érintett európai felügyeleti hatóságokat.

2a. Amennyiben az ESRB a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően határozatot hozott, az Európai Parlament adott esetben a címzettet az illetékes bizottságával folytatandó eszmecserére hívhatja. Ez az ESRB jelenlétében folytatott eszmecsere kifejezetten akkor bír jelentőséggel, amikor egy nemzeti határozat egy vagy több tagállamra is hatást gyakorolhat (spill over effect).

18. cikk

Nyilvánosságra hozott figyelmeztetések és ajánlások

1. Az ESRB igazgatótanácsa eseti alapon dönt arról, hogy egy-egy figyelmeztetést vagy ajánlást nyilvánosságra kell-e hozni. A 10. cikk (2) bekezdésétől eltérően, egy figyelmeztetés vagy ajánlás nyilvánosságra hozatalához a szavazatok kétharmados minősített többségére van szükség. A 10. cikk (3) bekezdése ellenére az e bekezdés értelmében hozott határozatok esetében a határozatképességhez kétharmados részvétel szükséges.

2. Amennyiben az igazgatótanács úgy dönt, hogy egy figyelmeztetést vagy ajánlást nyilvánosságra hoz, a címzett(ek)et erről előre tájékoztatni kell.

2a. Az ESRB által kiadott figyelmeztetések és ajánlások címzettjei számára biztosítani kell a jogot, hogy véleményüket és érveiket, valamint az ESRB által kiadott figyelmeztetésekre és ajánlásokra adott választ nyilvánosságra hozzák.

3. Amennyiben az igazgatótanács úgy dönt, hogy egy figyelmeztetést vagy ajánlást nem hoz nyilvánosságra, a címzettek és adott esetben a Tanács, valamint az európai felügyeleti hatóságok mindent megtesznek a figyelmeztetés vagy ajánlás bizalmas jellegének megőrzése érdekében. ▌

3a. Az igazgatótanács által az egy-egy figyelmeztetés vagy ajánlás kiadása előtt végzett elemzés alapjául szolgáló adatokat megfelelő, névtelen formában nyilvánosságra hozzák. Bizalmas figyelmezetések esetében az információkat csak bizonyos idő elteltével teszik hozzáférhetővé, erről az ESRB eljárási szabályzata rendelkezik.

IV.FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. cikk

Elszámoltathatóság és jelentéstételi kötelezettségek

1. Az ESRB elnökét évente legalább egyszer, de kiterjedt pénzügyi zavarok esetén ennél gyakrabban meghívják az Európai Parlamentben az ESRB az Európai Parlament és a Tanács számára készített éves jelentésének közzétételekor megrendezett éves meghallgatásra. E meghallgatásokra más kontextusban kerül sor, mint az Európai Parlament és az Európai Központi Bank elnöke közötti monetáris párbeszédre.

1a. Az e cikkben említett jelentés tartalmazza azokat az információkat, amelyekről a 18. cikkel összhangban az ESRB igazgatótanácsa úgy határoz, hogy nyilvánosságra kell hozni. E jelentéseket a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.„

2. A Tanács vagy a Bizottság kérésére az ESRB egyes kérdéseket külön megvizsgál.

2a. Az Európai Parlament felkérheti az ESRB elnökét és az irányítóbizottság más tagjait, hogy vegyenek részt az Európai Parlament illetékes bizottságai meghallgatásain.

20. cikk

Felülvizsgálati záradék

...-ra/re(15) a Bizottság által készített jelentés alapján, az EKB véleményének megismerése után az Európai Parlament és a Tanács megvizsgálja a rendeletet és megállapítja, hogy szükséges-e az ESRB céljainak és szervezetének felülvizsgálata.

A jelentés különösen azt értékeli, hogy:
	a)	helyénvaló-e az ESFS felépítésének egyszerűsítése és erősítése a makro- és a mikroszint, valamint az európai felügyeleti hatóságok közötti koherencia fokozása érdekében;
	b)	indokolt-e az európai felügyeleti hatóságok szabályozási hatáskörének növelése;
	c)	az ESFS fejlődése összhangban áll-e az e területen tapasztalható globális fejlődéssel;
	d)	elég sokszínű-e az ESFS, és rendelkezik-e a megfelelő kiváló szaktudással;
	e)	a közzétételi követelmények vonatkozásában megfelelő-e az elszámoltathatóság és átláthatóság?

21. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1)	A javaslatot az 57. cikk (2) bekezdésének második albekezdése alapján visszautalták a bizottsághoz (A7-0168/2010).
(2)	* Politikai módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.
(3)	HL C 270., 2009.11.11., 1. o.
(4)	2010. január 22-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(5)	Az Európai Parlament ...-i álláspontja.
(6)	HL C 40., 2001.2.7., 453. o.
(7)	HL C 25. E, 2004.1.29., 394. o.
(8)	HL C 175. E, 2008.7.10., 392. o.
(9)	HL C 8. E, 2010.1.14., 26. o.
(10)	HL C 9. E, 2010.1.15., 48. o.
(11)	Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0251.
(12)	Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0279.
(13)	* Ee rendelet hatálybalépése után három évvel.
(14)	HL L 145., 2001.5.31., 43. o.
(15)	* E rendelet hatálybalépése után három évvel.

Az Európai Felügyeleti Hatóság ***I

761k

481k

		Szöveg
		Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Felügyeleti Hatóság létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatl (COM(2009)0501 – C7-0169/2009 – 2009/0142(COD))

P7_TA(2010)0272

A7-0166/2010

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A javaslat(1)2010. július 7-én az alábbiak szerint módosult:

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI(2)

P7_TA(2010)0272

A7-0166/2010

a Bizottság alábbi javaslatához

P7_TA(2010)0272

A7-0166/2010

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az Európai Felügyeleti Hatóság (Európai Bankfelügyelet) létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(3),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(4),

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére(5),

a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően(6),

mivel:

(1) A 2007/2008. évi pénzügyi válság jelentős, konkrét eseteket és a pénzügyi rendszer egészét egyaránt érintő hiányosságokat tárt fel a pénzügyi felügyelet terén. A nemzeti szintű felügyeleti modellek nem tudtak lépést tartani a pénzügyi globalizációval, illetve az integrálódó és összekapcsolódó európai pénzügyi piacokkal, amelyeken a pénzügyi vállalkozások egyre gyakrabban határokon átnyúló tevékenységet folytatnak. A válság emellett komoly hiányosságokat tárt fel a nemzeti felügyeletek közötti együttműködés, koordináció, az uniós jog alkalmazásában megvalósított következetesség és a bizalom terén is.

(1a) Az Európai Parlament már jóval a pénzügyi válság előtt rendszeresen felhívott a valamennyi szereplő számára valóban egyenlő európai versenyfeltételek megerősítésére, rámutatva ugyanakkor az egyre integráltabb pénzügyi piacok uniós felügyeletének jelentős hiányosságaira („A pénzügyi piacok keretrendszerének végrehajtása: cselekvési terv” című bizottsági közleményről szóló 2000. április 13-i állásfoglalásában(7), az Európai Unió prudenciális felügyeleti szabályairól szóló 2002. november 21-i állásfoglalásában(8), a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szakpolitika (2005–2010) című fehér könyvről szóló 2007. július 11-i állásfoglalásában(9), a fedezeti alapokról és magántőkéről szóló, a Bizottsághoz intézett ajánlásokat tartalmazó 2008. szeptember 23-i állásfoglalásában(10), a „Lámfalussy-eljárás nyomon követéséről: a jövőbeli felügyeleti struktúra” című, a Bizottsághoz intézett ajánlásokat tartalmazó, 2008. október 9-i állásfoglalásában(11), a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre (Szolvencia II) irányuló módosított javaslatról szóló 2009. április 22-i állásfoglalásában(12), valamint a hitelminősítő intézetekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló 2009. április 23-i állásfoglalásában(13)).

(2) A Jacques de Larosière által elnökölt magas szintű szakértői csoport 2009. február 25-én közzétett, a Bizottság kérésére készített jelentése (de Larosière-jelentés) megállapította, hogy a jövőbeni pénzügyi válságok kockázatának és súlyosságának csökkentése érdekében meg kell erősíteni a felügyeleti keretet. A csoport az uniós pénzügyi szektor felügyeleti struktúrájának reformját ajánlotta. A szakértői csoport továbbá arra a következtetésre jutott, hogy indokolt létrehozni a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerét, amely három európai felügyeleti hatóságból áll – egy a bankszektor, egy az értékpapírszektor, egy pedig a biztosítási és foglalkoztatóinyugdíj-szektor felügyeletére –, emellett javasolta az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozását is. A jelentésben szereplő ajánlások a szakértők által a jövőbeli hasonló válságok elkerüléséhez szükségesnek tekintett módosítások minimumszintjét képviselik.

(3) ▌A 2009. március 4-i „Impulzusok az európai gazdaság élénkítéséhez” című közleményében a Bizottság a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerét és az Európai Rendszerkockázati Testületet létrehozó jogszabályok kidolgozására tett javaslatot, 2009. május 27-i, „Európai pénzügyi felügyelet” című közleményében pedig további részleteket közölt az új felügyeleti keret lehetséges szerkezetéről, a de Larosière-jelentésben szereplő összes ajánlás azonban nem szerepelt benne.

(4a) A G20 pittsburghi csúcstalálkozójának felkérésére a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által készített 2010. április 16-i, „A pénzügyi ágazat igazságos és jelentős hozzájárulása” című jelentés megállapítja, hogy „a pénzügyi ágazat hibáinak közvetlen költségeit egy hiteles és hatékony rendezési mechanizmushoz kapcsolódó pénzügyi stabilitási hozzájárulási alapból (FSC) kell finanszírozni. E rendezési mechanizmusok megfelelő meghatározása esetén a kormányok a jövőben nem kényszerülnének a bukáshoz túl fontos, túl nagy vagy más intézményekhez túl sok ponton kapcsolódó intézmények megmentésére”.

(4c) Az Európai Tanács 2010. március 25-én egyértelműen kijelentette, hogy „különösen az olyan területeken van szükség előrelépésre, mint válságkezelési eszközöket finanszírozó rendszerszintű intézmények”.

(4d) Az Európai Tanács végül 2010. június 17-én kimondta, hogy „a tagállamoknak a terhek tisztességes elosztása és a rendszerkockázatok figyelembe vételére való ösztönzés érdekében adókat kell kivetniük a pénzügyi intézményekre. Az adókat egy hiteles szanálási keretrendszer részeként kell megállapítani.”

(6) Az Unió európai felügyeleti bizottságai jelenlegi formájukban lehetőségeik határához értek ▌. Az Unió nem maradhat olyan helyzetben, amelyben nincs mechanizmus annak biztosítására, hogy a nemzeti felügyeletek a határokon átnyúló tevékenységet végző intézmények esetében a lehető legjobb felügyeleti döntésekre jussanak; amelyben a nemzeti felügyeleti hatóságok között nem megfelelő az együttműködés és az információcsere; amelyben a szabályozási és felügyeleti követelmények különbözősége miatt a nemzeti hatóságok közös fellépéséhez bonyolult megállapodásokra van szükség; amelyben az európai szintű problémákkal szemben legtöbbször csak tagállami szintű megoldások alkalmazhatók és amelyben ugyanannak a jogszabálynak különböző értelmezései vannak. Az új európai pénzügyi felügyeleti rendszer (ESFS) megszüntetné ezeket a hiányosságokat és olyan rendszert hozna létre, amely összhangban van a pénzügyi szolgáltatások stabil és egységes uniós pénzügyi piacára vonatkozó célkitűzéssel, mivel a nemzeti felügyeleteket erős uniós hálózatba szervezi.

(7) Az ESFS-t a nemzeti és az uniós felügyeleti hatóságok integrált hálózataként célszerű kialakítani, a pénzügyi intézmények napi felügyeletét tagállami szinten hagyva. Az Európai Felügyeleti Hatóságnak (a Hatóság) vezető szerepet kell kapnia a határokon átnyúlóan tevékenykedő pénzügyi intézményeket felügyelő felügyeletek kollégiumában és egyértelmű felügyeleti normákat kell meghatároznia számukra. A Hatóságnak külön figyelmet kell fordítania azokra a pénzügyi intézményekre, amelyek rendszerveszélyt jelenthetnek, mivel csődjük fenyegetheti az Unió pénzügyi rendszerét, és a nemzeti hatóságok nem tudják gyakorolni hatáskörüket. El kell érni továbbá a pénzügyi intézményekre és piacokra vonatkozó szabályok nagyobb harmonizációját és egységes alkalmazását az Unióban. A Hatóságon kívül indokolt létrehozni egy Európai Felügyeleti Hatóságot (Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyelet) és egy Európai Felügyeleti Hatóságot (Értékpapír-piaci Felügyelet), illetve egy Európai Felügyeleti Hatóságot (Közös Bizottság). Az ESRB az EFSF részét képezi.

(8) Indokolt, hogy az Európai Felügyeleti Hatóság a 2009/78/EK bizottsági határozattal(14) létrehozott európai bankfelügyelők bizottsága, a 2009/79/EK bizottsági határozattal(15) létrehozott európai biztosítás- és foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek bizottsága és a 2009/77/EK bizottsági határozattal(16) létrehozott európai értékpapír-piaci szabályozók bizottsága helyébe lépjenek, és átvegyék azok minden feladatát és hatáskörét, ideértve adott esetben a folyamatban lévő munkák és projektek folytatását is. Az egyes Hatóságok hatókörét egyértelműen meg kell határozni. Amennyiben intézményi okok vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerinti feladatok ezt megkívánják, a Bizottságot is be kell vonni a felügyeleti tevékenységek hálózatába.

(9) A ▌Hatóság ▌tevékenységének előírt célja a belső piac működőképességének fokozása, különösen a szabályozás és a felügyelet magas, hatékony és egyenletes szintje révén – a tagállamok különböző érdekeinek, valamint a pénzügyi intézmények eltérő jellegének figyelembevételével. A Hatóságnak meg kell védenie a közös értékeket, például a pénzügyi rendszer stabilitását, a piacok és pénzügyi termékek átláthatóságát, valamint a betétesek és befektetők védelmét. A Hatóságnak meg kell akadályoznia a szabályozói arbitrázst és egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania, továbbá fokoznia kell a nemzetközi felügyeleti koordinációt a gazdaság egészének érdekében, beleértve a pénzügyi intézményeket és az egyéb érdekelteket, a fogyasztókat és a munkavállalókat is. Feladatai közé kell tartoznia továbbá a felügyeleti konvergencia előmozdításának és az uniós intézményeknek szóló tanácsadásnak a banki és a fizetési rendszerekre és az elektronikus pénzre vonatkozó szabályozás és felügyelet, valamint a kapcsolódó vállalatirányítási, könyvvizsgálati és pénzügyi beszámolási kérdések területén. A Hatóságra kell bízni a meglévő és új pénzügyi termékek/tranzakciótípusok általános felügyeletét is.

(9c) A nemzetközi hatóságok (az IMF, a Pénzügyi Stabilitási Testület és a Nemzetközi Fizetések Bankja) a következőképpen határozták meg a rendszerkockázatot: „a rendszerkockázat a pénzügyi szolgáltatások megszakadásának veszélye, amelynek oka i) a pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének jelentős meggyengülése, és ii) amely jelentős negatív következményekkel járhat a reálgazdaságra nézve. A pénzügyi közvetítők, piacok és infrastruktúrák valamennyi fajtája bizonyos fokig fontos lehet a rendszer szempontjából.”

(10) Az Európai Unió Bírósága a C-217/04 sz. ügyben (Egyesült Királyság kontra Európai Parlament és Tanács) 2006. május 2-án hozott ítéletében megállapította, hogy: „az EK-Szerződés 95. cikkének (jelenleg az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke) szövegében semmiből nem vonható le az a következtetés, hogy a közösségi jogalkotó által e rendelkezés alapján elfogadott intézkedéseknek kizárólag a tagállamok lehetnének a címzettjei. A jogalkotó mérlegelése alapján ugyanis szükségesnek mutatkozhat a harmonizációs folyamat olyan helyzetekben történő megvalósításához való hozzájárulás feladatával megbízott közösségi szerv létesítése, amelyekben az e rendelkezésen alapuló jogi aktusok egységes végrehajtásának és alkalmazásának elősegítése érdekében kötelező erővel nem rendelkező kísérő vagy keretintézkedések elfogadása tűnhet megfelelőnek.” A Hatóság céljai és feladatai – az illetékes nemzeti felügyeleti hatóságok támogatása az uniós szabályok egységes értelmezésében és alkalmazásában, továbbá hozzájárulás a pénzügyi integrációhoz szükséges pénzügyi stabilitáshoz – szorosan kötődnek a pénzügyi szolgáltatások belső piacára vonatkozó uniós joganyag célkitűzéseihez. A Hatóságot ezért az EUMSz.114. cikke alapján kell létrehozni.

(11) A tagállamok illetékes hatóságainak feladatait, beleértve az egymással és a Bizottsággal való együttműködést is, a következő jogi aktusok állapítják meg: a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(17), a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló, 2006. június 14-i 2006/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(18) és a betétbiztosítási rendszerekről szóló, 1994. május 30-i 94/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(19).

(12) A rendelet által érintett területet szabályozó hatályos uniós jogszabály még a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről szóló, 2002. december 16-i 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(20), a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(21), az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(22), a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(23)vonatkozó részei és a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról szóló, 2002. szeptember 23-i 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(24), továbbá belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló, 2007. november 13-i 2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(25).

(13) Kívánatos, hogy a Hatóság az egyenlő versenyfeltételek biztosítása és a közösségi betétesek egyenlő bánásmódja érdekében elősegítse a betétbiztosítás egységes megközelítését az Unióban. Mivel a betétbiztosítási rendszerek a tagállamokban inkább a felvigyázás, mintsem a szabályozási felügyelet alá tartoznak, célszerű, hogy a Hatóság az e rendelet szerinti hatáskörét magára a betétbiztosítási rendszerre és annak üzemeltetőjére nézve is gyakorolhassa. Az Európai Betétgarancia-alap létrehozását követően a Hatóság szerepét felül kell vizsgálni.

(14) A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó harmonizált szabályozási standardok létrehozása céljából hatékony eszközre van szükség, ezáltal – és az egységes szabálykönyv révén is – Európa-szerte biztosítható a versenyfeltételek egyenlősége, valamint a betétesek, befektetők és fogyasztók megfelelő védelme az Unióban. A hatékonyság érdekében célszerű, hogy a Hatóság, mint igen speciális szaktudással rendelkező szerv, az uniós jogban meghatározott területeken olyan szabályozási standardokat dolgozzon ki, amelyek nem igényelnek szakpolitikai döntéseket. A szabályozást és a végrehajtást érintő technikai standardokat a Bizottságnak az EUMSz. 290. cikkével összhangban jóvá kell hagynia, hogy ez által kötelező joghatással ruházza fel őket.

(15) A szabályozási technikai standardok tervezetét csak nagyon ritka esetben és rendkívüli körülmények miatt lehet módosítani, hiszen a Hatóság áll szoros kapcsolatban a pénzügyi piacokkal és ismeri azok napi tevékenységét. Elfogadásukra módosított formában is sor kerülhet, például akkor, ha nem összeegyeztethetők a közösségi joggal, nem tartják tiszteletben az arányosság elvét, vagy szemben állnak a pénzügyi szolgáltatások belső piacának alapvető elveivel, amelyeket a pénzügyi szolgáltatásokat szabályozó közösségi joganyag tartalmaz. A Bizottság nem változtathatja meg a Hatóság által elkészített technikai standardok tartalmát a Hatósággal való előzetes egyeztetés nélkül. A standardok gyors és zökkenőmentes elfogadása érdekében a Bizottság számára határidőt kell szabni a jóváhagyásról szóló határozat meghozatalára.

(15a) A Bizottságot a jogilag kötelező uniós aktusok végrehajtására is fel kell hatalmazni az EUMSz 291. cikke alapján. A szabályozási és végrehajtási technikai standardoknak figyelembe kell venniük az arányosság elvét, azaz a standardokban meghatározott követelményeknek arányban kell állniuk az adott pénzügyi intézmény tevékenységéből adódó kockázat természetével, mértékével és összetettségével.

(16) A szabályozási standardok által nem szabályozott területeken célszerű lehetővé tenni, hogy a Hatóság iránymutatásokat és ajánlásokat bocsásson ki az uniós jogszabályok alkalmazásáról. Az átláthatóság érdekében, és annak biztosítására, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságok következetesen betartsák ezen iránymutatásokat és ajánlásokat, helyénvaló előírni, hogy a teljes körű átláthatóságnak a piaci szereplők számára történő biztosítása érdekében a nemzeti hatóságok kötelesek legyenek közzétenni az iránymutatások és ajánlások be nem tartásának indokolását.

(17) Az uniós jog helyes és teljes körű végrehajtása alapvető előfeltétele a pénzügyi piacok integritásának, átláthatóságának, hatékonyságának és szabályos működésének, a pénzügyi rendszer stabilitásának, továbbá a pénzügyi intézmények egyenlő uniós versenyfeltételeinek. Ezért olyan mechanizmust kell kialakítani, amelynek segítségével a Hatóság fel tud lépni az uniós jogszabályok alkalmazásának elmulasztása vagy helytelen alkalmazása és ezáltal azok megsértése ellen. Indokolt, hogy a mechanizmus olyan területeken legyen alkalmazható, ahol az uniós jogszabályok egyértelmű és feltétel nélküli kötelezettségeket írnak elő.

(18) Az uniós jog helytelen vagy nem kielégítő végrehajtásával szembeni arányos fellépéshez háromszintű mechanizmust célszerű alkalmazni. Az első szinten a Hatóságnak jogot kell biztosítani arra, hogy kivizsgálhassa azokat a feltételezett eseteket, amikor a nemzeti hatóságok a felügyelet gyakorlása során helytelenül vagy nem kielégítően hajtják végre az uniós jogot, majd erről ajánlást bocsásson ki. Ha az illetékes nemzeti hatóság nem követi ezt az ajánlást, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy – figyelembe véve a Hatóság ajánlásait – hivatalos véleményt adjon ki, amelyben felkéri az illetékes hatóságot, hogy tegye meg az uniós jognak való megfelelés biztosításához szükséges intézkedéseket.

(20) Arra a kivételes esetre, ha az illetékes hatóság tartósan tétlen maradna, célszerű lehetővé tenni a Hatóság számára, hogy utolsó lehetőségként a pénzügyi intézményeknek címzett határozatokat fogadjon el. E hatáskört olyan kivételes körülményekre kell korlátozni, amelyekben az illetékes hatóság nem tartja be a neki címzett hivatalos véleményben foglaltakat, és amelyekben az uniós jog a jelenlegi vagy jövőbeni európai uniós rendeletek értelmében közvetlenül alkalmazandó a pénzügyi intézményekre. E tekintetben az Európai Parlament és a Tanács várja a 2010-es bizottsági program végrehajtását, különös tekintettel a tőkekövetelmény-irányelv reformjára vonatkozó javaslat vonatkozásában.

(21) A pénzügyi piacok integritásának és szabályos működésének, vagy az Európai Unió pénzügyi rendszere stabilitásának komoly veszélyeztetettsége esetén az Unió gyors és összehangolt cselekvése szükséges. A Hatóságot ezért fel kell jogosítani arra, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságokat a vészhelyzet orvoslására szolgáló konkrét intézkedésekre kötelezze. A kérdés érzékeny voltát szem előtt tartva a vészhelyzet fennállásának megállapítására vonatkozó hatáskörrel a Bizottságot célszerű felruházni. A vészhelyzet fennállását saját kezdeményezésére vagy a Tanács, az ESRB, az Európai Parlament vagy a Hatóság kérése alapján állapíthatja meg. Amikor az Európai Parlament, a Tanács, az ESRB, vagy az Európai Felügyeleti Hatóság (ESA) úgy véli, hogy vészhelyzet alakulhat ki, kapcsolatba kell lépniük a Bizottsággal. E folyamat során rendkívül fontos a bizalmasság. Amennyiben a Bizottság megállapítja a vészhelyzet fennállását, arról megfelelően tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(22) A hatékony és eredményes felügyelet biztosítása céljából és a különböző tagállamokbeli illetékes hatóságok álláspontjának kiegyensúlyozott figyelembevétele érdekében a Hatóságnak képesnek kell lennie az illetékes hatóságok közötti nézetkülönbségek kötelező erejű rendezésére, a felügyeleti kollégiumokra is kiterjedő hatállyal. Rendelkezni kell egy egyeztető eljárásról, amelynek során az illetékes hatóságok megállapodásra juthatnak. Amennyiben nem születik megállapodás, a Hatóság az ügy rendezése és az európai uniós jogszabályok betartásának biztosítása érdekében az érintett illetékes hatóságok számára előírhatja konkrét intézkedés meghozatalát vagy az intézkedéstől való tartózkodást. Olyan esetekben, amikor a vonatkozó uniós jogszabály mérlegelési jogkört biztosít a tagállamok illetékes hatóságai számára, e jogkör gyakorlása az uniós jog értelmében nem száll át az ESA-ra. Az érintett nemzeti felügyeleti hatóság tétlensége esetén célszerű feljogosítani a Hatóságot arra, hogy – utolsó lehetőségként – közvetlenül a pénzügyi intézményeknek címzett határozatokat fogadjon el a közösségi jog azon területein, amelyek rájuk közvetlenül alkalmazandók.

(22b) Továbbá „a jelenlegi – a kirendeltségek útlevélrendszerben hordozható jogait, az anyaországi felügyeletet és a kizárólag nemzeti betétbiztosítást egyesítő szabályozás nem szilárd alap az európai határon átnyúlóan működő lakossági bankok jövőbeni szabályozásához és felügyeletéhez” (Turner-féle felülvizsgálat).

(22c) A Turner-féle felülvizsgálat megállapította, hogy „a működőképesebb intézkedések vagy megnövekedett nemzeti hatáskört kívánnak meg, ami kevésbé nyitott egységes piacot von magával, vagy nagyobb fokú európai integrációt”. A „nemzeti” megoldás azt vonja magával, hogy megadjuk a fogadó országnak a jogot, hogy kötelezhesse a külföldi intézményeket, hogy csak a leányvállalatokon, ne pedig a kirendeltségeken keresztül működjenek, illetve hogy felügyelje az országában működő bankok tőkéjét és likviditását, ami növelné a protekcionizmust. Az „európai” megoldás a Hatóság megerősítését jelenti a felügyeleti hatóságok kollégiumában és a rendszerkockázatokat jelentő pénzügyi intézmények fokozott felügyeletét.

(23a) A Hatóság és a Nemzeti Felügyeletek fokozzák a rendszerkockázati kritériumnak megfelelő pénzügyi intézmények felügyeletét, hiszen azok csődje veszélybe sodorhatja az Unió pénzügyi rendszerének stabilitását és károsíthatja a reálgazdaságot.

(23b) A rendszerkockázatot a nemzetközi normáknak, különösen a Pénzügyi Stabilitási Tanács, a Nemzetközi Valutaalap, a Nemzetközi Biztosításfelügyeleti Egyesület és a G20-ak normáinak figyelembe vételével kell felmérni. A legáltalánosabban az összekapcsoltságot, a helyettesíthetőséget és az időzítést használják kritériumként a rendszerkockázat azonosításához.

(23d) A határokon átnyúló pénzügyi intézmények társfelelősségének biztosítása, az uniós betétesek érdekeinek védelme, valamint a rendszerszintű pénzügyi válság adófizetőkre háruló költségeinek csökkentése érdekében Európai Betétgarancia-alapot kell létrehozni. Láthatóan egy uniós szintű alap szolgálja leghatékonyabban a betétesek érdekeinek védelmét, és biztosítja a legjobb védelmet a versenytorzulásokkal szemben. Nyilvánvaló azonban, hogy az EU megközelítései összetettebbek, és hogy egyes tagállamok már megkezdték az ilyen rendszerek kialakítását vagy használatát. Ezért a Hatóságnak legalább a nemzeti rendszerek legfontosabb jellemzőinek harmonizációját biztosítania kell. Emellett biztosíthatja azt is, hogy a pénzügyi intézményeknek csak az egyik rendszerbe kelljen befizetéseket teljesíteniük.

(23e) Az Európai Bankstabilitási Alap finanszírozza a nehézségekkel küzdő pénzügyi intézmények megfelelő felszámolását vagy megmentését, amennyiben azok a belső uniós pénzügyi piac stabilitását veszélyeztethetik. Az Alapot a pénzügyi szektor által biztosított megfelelő hozzájárulásokból kell finanszírozni. Az Alapba fizetett pénzügyi hozzájárulások a hasonló jellegű nemzeti alapokhoz történő hozzájárulásokat helyettesítik.

(24) A feladatok és a felelősségi körök átruházása hasznos eszközként szolgálhat a felügyeleti hálózat működése során, hiszen csökkentheti a felügyeleti feladatok átfedéseit, előmozdíthatja az együttműködést, és ezáltal egyszerűsítheti a felügyeleti folyamatot és csökkentheti a pénzügyi intézmények és különösen azon pénzügyi intézmények terheit, amelyek nem rendelkeznek uniós dimenzióval. E rendeletben ezért egyértelmű jogalapot kell biztosítani az ilyen átruházásra. A feladatok átruházása azt jelenti, hogy a feladatokat egy másik felügyeleti hatóság végzi el a felelős hatóság helyett, de a felügyeleti határozatok meghozatalának felelőssége az átruházó hatóságnál marad. A felelősségi körök átruházásával bizonyos felügyeleti ügyekben az egyik nemzeti felügyeleti hatóság, azaz a megbízott a saját nevében jogosult dönteni a Hatóság vagy egy másik nemzeti felügyeleti hatóság helyett. Az átruházásnál arra kell törekedni, hogy a felügyeleti hatáskör ahhoz a felügyelethez kerüljön, amely az átruházás tárgyát tekintve a legalkalmasabb pozícióban van. A felelősségi körök újraosztásának több oka lehet, például a nagyobb méretből vagy hatókörből eredő méretgazdaságossági előnyök, a csoportfelügyeleti összhang, vagy a szaktudás optimális kihasználása a nemzeti felügyeleti hatóságok között. A vonatkozó uniós jogszabályok tovább pontosíthatják a felelősségi körök megállapodáson alapuló újraelosztásának szabályait. A Hatóságnak minden megfelelő eszközzel indokolt elősegítenie és nyomon követnie a nemzeti felügyeleti hatóságok közötti átruházási megállapodásokat. A tervezett átruházási megállapodásokról ugyanakkor tájékoztatást kell kapnia, hogy véleményt nyilváníthasson azok célszerűségéről. Az ilyen megállapodásokat központilag kell közzétenni, hogy az összes érintett fél időben, átlátható módon és könnyen hozzájuk férjen. A Hatóságnak emellett feladata a feladatátruházással és a feladatátruházási megállapodásokkal kapcsolatos legjobb gyakorlatok azonosítása és terjesztése.

(25) A közös felügyeleti kultúra kialakítása céljából a Hatóságnak tevékenyen elő kell mozdítania a felügyeleti konvergenciát az Európai Unióban.

(26) A szakértői vizsgálatok hatékony és eredményes eszközei a pénzügyi felügyeletek hálózatán belüli egységesség előmozdításának. Célszerű ezért, hogy a Hatóság módszertani keretet dolgozzon ki e vizsgálatokra és rendszeresen végezze el azokat. A felülvizsgálatoknak nem csupán a felügyeleti gyakorlatok konvergenciájára kell kiterjedniük, hanem arra is, hogy a felügyeletek képesek-e magas színvonalú felügyeleti eredmények elérésére, továbbá az illetékes felügyeletek függetlenségére. A szakértői vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra kell hozni, továbbá azonosítani kell a bevált gyakorlatokat, és ezeket is nyilvánosságra kell hozni.

(28) A pénzügyi stabilitás megóvása érdekében már korai szakaszban azonosítani kell a mikroprudenciális szinten jelentkező tendenciákat, potenciális kockázatokat és sebezhető pontokat, figyelemmel a határokon átnyúló és az ágazatközi jelenségekre is. A Hatóságnak a hatáskörébe eső területeken figyelnie és értékelnie kell az ilyen jelenségeket, és szükség esetén rendszeresen – vagy adott esetben eseti alapon – tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a többi európai felügyeleti hatóságot és az ESRB-t. A Hatóságnak európai uniós szinten kezdeményeznie kell és össze kell hangolnia a pénzügyi intézmények káros piaci fejleményekkel szembeni rugalmasságát értékelő stresszteszteket is, annak biztosítására, hogy e teszteket nemzeti szinten a lehető legjobb módszertannal végezzék. Feladatainak megfelelő ellátása érdekében a Hatóságnak közgazdasági elemzéseket kell készítenie a piacokról, valamint a lehetséges piaci fejlemények hatásáról.

(30) A Hatóságnak, illetékességi területén, független tanácsadó szervként kell szolgálnia az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság számára. Képesnek kell lennie véleményt alkotni a ▌ 2006/48/EK irányelv szerinti egyesülések és részesedésszerzések prudenciális értékeléséről.

(31) Feladatai eredményes teljesítése érdekében a Hatóságot indokolt feljogosítani a prudenciális felügyelettel kapcsolatos minden szükséges információbekérésére. A pénzügyi intézmények beszámolási kötelezettségeinek megkettőzését elkerülendő, ezeket az információkat jellemzően annak a nemzeti felügyeleti hatóságnak kell megadnia, amely a legközelebb áll a pénzügyi piacokhoz és intézményekhez, és célszerű figyelembe vennie a már meglévő statisztikákat. Arra az esetre azonban, ha az illetékes nemzeti hatóság nem adja meg vagy nem képes megadni kellő időben a kért információt, a Hatóságnak célszerű jogot biztosítani arra is, hogy utolsó lehetőségként közvetlenül a pénzügyi intézményeknek ▌nyújthasson be kellő indokolással és magyarázattal ellátott információkérést. A tagállamok hatóságait célszerű kötelezni arra, hogy támogassák a Hatóságot az ilyen közvetlen megkeresések teljesítésében. Ezzel összefüggésben lényeges az egységes jelentéstételi formátumok kidolgozása.

(31a) Az információgyűjtési intézkedések nem sérthetik az európai statisztikai rendszernek és a Központi Bankok Európai Rendszerének a statisztikákra vonatkozó jogi keretét. E rendelet ezért nem sértheti az európai statisztikákról szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet(26) vagy az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendeletet(27).

(32) Az ESRB működésének, továbbá figyelmeztetései és ajánlásai nyomon követésének kiteljesítéséhez elengedhetetlen a Hatóság és az ESRB közötti szoros együttműködés. A Hatóságnak és az ESRB-nek ezért minden releváns információt meg kell osztaniuk egymással. Egyedi vállalkozásokkal kapcsolatos információkat azonban csak indokolt kérésre szabad kiadnia. Az ESRB által a Hatóságnak vagy egy nemzeti felügyeleti hatóságnak címzett figyelmeztetések vagy ajánlások kézhezvételét követően a Hatóságnak adott esetben gondoskodnia kell a nyomon követésről.

(33) A szabályozási standardokról, iránymutatásokról és ajánlásokról a Hatóságnak adott esetben konzultálnia kell az érdekelt felekkel és ésszerű lehetőséget kell biztosítania számukra, hogy észrevételezzék a javasolt intézkedéseket. A szabályozási standardok tervezete, iránymutatások vagy ajánlások elfogadása előtt a Hatóságnak hatástanulmányt kell végeznie. A hatékonyság érdekében e célból indokolt létrehozni egy banki érdekképviseleti csoportot, amely kiegyensúlyozott összetételben képviseli az uniós hitelintézeteket és a befektetési intézményeket (a pénzügyi intézmények és vállalkozások eltérő modelljeinek és méretének képviseletében, beleértve adott esetben az intézményi befeketőket és más pénzügyi intézményeket, amelyek maguk is pénzügyi szolgáltatások igénybe vevői), a kkv-kat, a szakszervezeteket és a tudományos szakembereket, valamint a banki szolgáltatások fogyasztóit és más lakossági felhasználókat.. A banki érdekképviseleti csoportnak aktív közvetítői szerepet kell betöltenie a pénzügyi szolgáltatások más, a Bizottság vagy uniós jogszabályok által létrehozott felhasználói csoportok felé.

(33a) Az ágazat jól fizetett és jó kapcsolatokkal rendelkező képviselőivel ellentétben a nonprofit szervezetek kiszorultak a pénzügyi szolgáltatások jövőjéről folyó vitából és a kapcsolódó döntéshozatali folyamatból. Ezt a hátrányt a banki érdekképviseleti csoportban a képviselők megfelelő díjazásával kell ellensúlyozni.

(34) A válságkezelés során a tagállamok alapvető felelőssége, hogy biztosítsák az összehangolt válságkezelést, válsághelyzetekben megőrizzék a pénzügyi stabilitást, különös tekintettel a nehézségekkel küzdő pénzügyi intézmények stabilizálására és megmentésére. Fellépéseiket a Gazdasági és Monetáris Unió keretével és elveivel kell szorosan összehangolniuk. A Hatóság intézkedése, amelyet olyan vész- vagy vitarendezési helyzetben hozott, amely valamely pénzügyi intézmény stabilitását fenyegeti, nem gyakorolhat hatást a tagállamok pénzügyi felelősségére. Célszerű létrehozni ezért egy mechanizmust, amelynek segítségével a tagállamok hivatkozhatnak erre a jogi biztosítékra, végső esetben pedig az ügyet a Tanács elé vihetik. A Tanácsot a tagállamok e tekintetbeni felelőssége miatt indokolt bevonni ezen ügy rendezésébe.

(34a) Egy ilyen mechanizmust létrehozó rendelet hatálybalépésétől számított három éven belül, a megszerzett tapasztalatok alapján a Bizottság uniós szinten ad világos és ésszerű iránymutatást arról, hogy a tagállamok mikor alkalmazhatják a biztonsági záradékot. A biztosíték tagállami igénybevételét ezt követően ezen útmutatás szerint kell értékelni.

(34b) A tagállamokra válsághelyzetekben háruló sajátos kötelezettségeinek sérelme nélkül, amennyiben egy tagállam igénybe kívánja venni a biztosítékot, az Európai Parlamentet a Hatósággal, a Tanáccsal és a Bizottsággal együtt kell erről értesítenie. Emellett a tagállamnak meg kell indokolnia a jogi biztosíték igénybevételét. A Hatóságnak a Bizottsággal együttműködve kell meghatároznia a meghozandó intézkedéseket.

(35) A döntéshozatali folyamat során a Hatóságnak be kell tartania a közösségi szabályokat, valamint az átvilágítási eljárás és az átláthatóság általános elveit. A hatósági határozat címzettjeinek meghallgatáshoz való jogát teljes körűen tiszteletben kell tartani. A Hatóság intézkedései az uniós jog szerves részét képezik.

(36) A Hatóság fő döntéshozatali szerveként indokolt egy felügyelőtanácsot kijelölni, amely az egyes tagállamok releváns illetékes hatóságainak vezetőiből áll, a Hatóság elnökének elnöksége alatt. Megfigyelőként részt vehetnek benne a Bizottság, az ESRB, az Európai Központi Bank, az Európai Felügyeleti Hatóság (Biztosítás- és Nyugdíjfelügyelet) és az Európai Felügyeleti Hatóság (Értékpapír-piaci Felügyelet) képviselői. Indokolt, hogy a felügyelőtanács tagjai függetlenül és kizárólag az Unió érdekében járjanak el. Az általános jellegű intézkedések meghozatalánál, mint például a szabályozási standardok, iránymutatások és ajánlások elfogadása, valamint a költségvetési ügyek, célszerű, hogy a felügyelőtanács az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16. cikkében meghatározott minősített többséggel járjon el, minden más határozat esetében elegendő a tagok egyszerű többsége. A nemzeti felügyeleti hatóságok közötti nézetkülönbségek rendezésével kapcsolatos ügyekkel egy bizalmasan eljáró munkacsoportnak kell foglalkoznia.

(36a) Alapesetben a felügyelőtanács egyszerű többséggel hozza meg döntéseit, az egy személy–egy szavazat elve szerint. A technikai standardok, iránymutatások és ajánlások elfogadásához kapcsolódó intézkedések meghozatalánál azonban célszerű, hogy a felügyelőtanács az Európai Unióról szóló szerződésben, az Európai Unió működéséről szóló szerződésben és az azokhoz csatolt, az átmeneti rendelkezésekről szóló (36.) jegyzőkönyvben meghatározott minősített többséggel járjon el. A nemzeti felügyeleti hatóságok közötti nézetkülönbségek rendezésével kapcsolatos ügyekkel egy bizalmasan eljáró, objektív munkacsoportnak kell foglalkoznia, amelynek tagjai nem azon illetékes hatóságok képviselői, akik között a nézeteltérés fennáll, továbbá semmilyen érdekük nem fűződik a konfliktushoz, és nem állnak közvetlen kapcsolatban az érintett illetékes hatóságokkal. A munkacsoportnak kellően kiegyensúlyozott összetételűnek kell lennie. A munkacsoport által hozott határozatot a felügyelőtanácsnak egyszerű többséggel, az egy tag–egy szavazat elve szerint kell jóváhagynia. A konszolidáló felügyeleti hatóság határozataival kapcsolatban azonban a munkacsoport által javasolt határozatot az Európai Unióról szóló szerződés 16. cikkének (4) bekezdésében, valamint az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az átmeneti rendelkezésekről szóló (36.) jegyzőkönyv 3. cikkében meghatározott blokkoló kisebbséget képviselő tagok is elutasíthatják.

(38) A Hatóságot a Bizottság által irányított nyílt pályázaton, és az ezt követően a Bizottság által elkészített szűkített listáról az Európai Parlament által kiválasztott teljes munkaidős elnöknek kell képviselnie. A Hatóság irányításával az ügyvezető igazgatót kell megbízni, akinek joga van részt venni a felügyelőtanács és az igazgatótanács ülésein, de nem rendelkezik szavazati joggal.

(39) Az európai felügyeleti hatóságok tevékenységének ágazatközi összhangja érdekében e hatóságoknak az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságán (a továbbiakban: „vegyes bizottság”) keresztül szorosan össze kell hangolniuk tevékenységüket, és adott esetben közös állásfoglalást kell hozniuk. Célszerű, hogy a vegyes bizottság koordinálja a három európai felügyeleti hatóságnak a pénzügyi konglomerátumokkal kapcsolatos feladatait. Szükség esetén, az Európai Felügyeleti Hatóság (Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyelet) és az Európai Felügyeleti Hatóság (Értékpapír-piaci Felügyelet) hatáskörébe is tartozó intézkedéseket az érintett európai felügyeleti hatóságoknak párhuzamosan kell elfogadniuk. A vegyes bizottság elnöki tisztjét 12 hónapos rotációban a három európai felügyeleti hatóság elnöke látja el. A Vegyes Bizottság elnöke egyben az ESRB alelnöke. A vegyes bizottság állandó titkársággal rendelkezik, amelynek személyzetét a három európai felügyeleti hatóság kiküldött munkatársai adják, ami lehetővé teszi a nem hivatalos információcserét és közös intézményi kultúra kialakítását a három európai felügyeleti hatóság között.

(41) A Hatóság működési autonómiájának és függetlenségének biztosítása érdekében önálló költségvetést kell megállapítani számára, amelynek bevételei alapvetően a nemzeti felügyeleti hatóságoktól származó kötelező hozzájárulásból és az Európai Uniós általános költségvetéséből erednek. A Hatóság uniós finanszírozásáról a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 47. pontja(28)értelmében a költségvetési hatóságnak kell megállapodnia. Az uniós költségvetési eljárás szabályait kell irányadónak tekinteni. Az elszámolások ellenőrzését a Számvevőszéknek kell végeznie. A teljes költségvetésnek a mentesítési eljárás hatálya alá kell esnie.

(42) A Hatóságot célszerű bevonni az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(29) alkalmazási körébe. A Hatóságnak célszerű továbbá csatlakoznia az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága közötti, az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz(30).

(45) A személyes adatok feldolgozása tekintetében az egyének védelmét a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(32), valamint a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(33)szabályozza, amelyek e rendelet alkalmazásában is teljes körűen alkalmazandóak a személyes adatok feldolgozására.

(48) Mivel ezen irányelv célkitűzéseit, nevezetesen a belső piac működőképességének fokozását a prudenciális szabályozás és felügyelet magas, hatékony és egyenletes szintje révén, a betétesek és a befektetők védelmét, a pénzügyi piacok integritásának, hatékonyságának és szabályos működésének védelmét, a pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartását és a nemzetközi felügyeleti koordináció erősítését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok a fellépés terjedelme miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Európai Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban e rendelet nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(49) A Hatóság átveszi az európai bankfelügyelők bizottságának minden jelenlegi feladatát és hatáskörét. Ezért hatályon kívül kell helyezni az európai bankfelügyelők bizottságának létrehozásáról szóló, 2009. január 23-i 2009/78/EK bizottsági határozatot, és megfelelően módosítani kell a pénzügyi szolgáltatások, a pénzügyi beszámolás és a könyvvizsgálat területének különös tevékenységeit támogató közösségi program létrehozásáról szóló, 2009. szeptember 16-i 716/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozatot(35).

(50) A Hatóság működésének megfelelő előkészítése és az európai bankfelügyelők bizottságáról való zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében célszerű e rendelet alkalmazását határidőhöz kötni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.FEJEZET

LÉTREHOZÁS ÉS JOGÁLLÁS

1. cikk

Létrehozás és hatókör

(1) Ez a rendelet létrehozza az Európai Felügyeleti Hatóságot (Európai Bankfelügyeleti Hatóság) (a továbbiakban: a Hatóság).

(2) A Hatóság a rendelettel ráruházott hatáskörökkel összhangban a 2006/48/EK irányelv, a 2006/49/EK irányelv, a 2002/87/EK irányelv, az 1781/2006/EK rendelet, a 94/19/EK irányelv, továbbá – amennyiben e jogi aktusok alkalmazandók a hitelintézetekre, a pénzügyi intézményekre és az őket felügyelő illetékes hatóságokra – a 2005/60/EK irányelv, a 2002/65/EK irányelv, a 2007/64/EK irányelv és a 2009/110/EK irányelv vonatkozó részeinek hatályán belül, valamint az ezeken alapuló összes irányelv, rendelet és határozat, és a Hatóságra feladatokat ruházó bármely további uniós jogalkotási aktus hatályán belül jár el.

(2a) A Hatóság intézkedéseket hoz továbbá a hitelintézetek, pénzügyi konglomerátumok, befektetési vállalkozások, a pénzforgalmi és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységi területén, ideértve a vállalatirányítási, könyvvizsgálati és pénzügyi beszámolási kérdéseket is, amennyiben a Hatóság ezen intézkedései a (2) bekezdésben említett jogszabályok hatékony és következetes alkalmazásának biztosításához szükségesek.

(3) E rendelet rendelkezései nem sértik a Bizottság jogköreit, különösen az EUMSz. 258. cikke szerinti, az uniós jog betartásának biztosítására vonatkozó jogkört.

(4) A Hatóság célja, hogy a pénzügyi rendszer rövid, közép- és hosszú távú stabilitásához és hatékonyságához való hozzájárulás révén védje a közérdeket az Unió gazdasága, az uniós polgárok és vállalkozások érdekében. A Hatóság hozzájárul a következőkhöz:

	i.	a belső piac működőképességének fokozásához, különösen a szabályozás és felügyelet ésszerű, hatékony és egyenletes szintje révén,
	▌
	iii.	a pénzügyi piacok integritásának, átláthatóságának, eredményességének és szabályos működésének biztosításához,
	▌
	v.	a nemzetközi felügyeleti koordináció megerősítéséhez,
	va.	a szabályozási arbitrázs megelőzéséhez és az egyenlő versenyfeltételek megteremtéséhez,
	vb.	a hitelfelvétel és egyéb kockázatok megfelelő szabályozásának és felügyeletének biztosításához, és
	vc.	a fogyasztóvédelem javításához.

E célok érdekében a Hatóság a felügyeleti konvergencia elősegítésével és az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak nyújtott véleményekkel hozzájárul a (2) bekezdésében említett uniós jogalkotási aktusok következetes, hatékony és eredményes alkalmazásához, valamint közgazdasági piacelemzéseket készít, hozzájárulva a Hatóság céljainak eléréséhez.

Az e rendelet által rá ruházott feladatok ellátása során a Hatóság kiemelt figyelmet szentel azon pénzügyi intézmények jelentette mindenfajta rendszerszintű kockázatnak, amelyek összeomlása akadályozhatja a pénzügyi rendszer vagy a reálgazdaság működését.

A Hatóság feladatai elvégzése során függetlenül és objektíven, kizárólag az Unió érdekeit szem előtt tartva jár el.

1a. cikk

A Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere

(1) A Hatóság részét képezi a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének (a továbbiakban: ESFS). Az ESFS fő célja annak biztosítása, hogy a pénzügyi szektorra alkalmazandó szabályokat a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében megfelelően végrehajtsák, valamint hogy biztosítsa a pénzügyi rendszer egészébe vetett bizalmat és a pénzügyi szolgáltatások fogyasztóinak megfelelő védelmét.

(2) Az ESFS a következőket foglalja magában:

	a)	az Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) – a(z) …/2010/EU [ESRB] rendeletben és e rendeletben meghatározott feladatok ellátása céljából;
	b)	a Hatóság;
	c)	a(z) .../2010/EU rendelettel létrehozott Európai Felügyeleti Hatóság (Értékpapír-piaci Felügyelet) [ESMA];
	d)	a(z) .../2010/EU rendelettel létrehozott Európai Felügyeleti Hatóság (Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyelet) [EIOPA];
	e)	az Európai Felügyeleti Hatóság (vegyes bizottság) – a 40–43. cikkben (a „vegyes bizottság”) meghatározott feladatok ellátása céljából;
	f)	a(z) …/2010/EU [ESMA], a(z)…/2010/EU [EIOPA] és e rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett tagállami hatóságok;
	g)	a Bizottság – a 7. és 9. cikkben említett feladatok végrehajtása céljából;

(3) A Hatóság a vegyes bizottságon keresztül rendszeresen és szorosan együttműködik az ESRB-vel, valamint az EIOPA-val és az ESMA-val, biztosítva a munka ágazatok közötti összhangját, valamint közös álláspontok kialakítását a pénzügyi konglomerátumok felügyelete és egyéb ágazatközi kérdések terén.

(4) Az ESFS tagjai az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikke (3) bekezdésében megfogalmazott lojális együttműködés elvének megfelelően bizalmon és kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést alakítanak ki, különösen a megfelelő és megbízható információk megosztásának biztosítása terén.

(5) Az ESFS részét képező felügyelő hatóságok kötelessége, hogy az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusoknak megfelelően ellássák az Unióban működő pénzügyi intézmények felügyeletét.

1b. cikk

Az Európai Parlamenttel szembeni elszámoltathatóság

Az 1a. cikk (2) bekezdésében említett hatóságok elszámolási kötelezettséggel tartoznak az Európai Parlament felé.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

„pénzügyi intézmények”: a 2006/48/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott „hitelintézetek”, a 2006/49/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott „befektetési vállalkozások” és a 2002/87/EK irányelv 2. cikkének (14) bekezdésében meghatározott 'pénzügyi konglomerátumok„, azzal a kivétellel, hogy a 2005/60/EK irányelv tekintetében a ”pénzügyi intézmények' az irányelv 3. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott hitelintézeteket és pénzügyi intézményeket jelentik;

„illetékes hatóság”:

		i. a 2006/48/EK, a 2006/49/EK és a 2007/64/EK irányelv meghatározása szerinti és a 2009/110/EK irányelvben említett illetékes hatóságok.
	ii.	A 2002/65/EK és a 2005/60/EK irányelv tekintetében azon illetékes hatóságok, amelyek biztosítják, hogy a hitelintézetek és pénzügyi intézmények megfeleljenek ezen irányelvek követelményeinek;
	iii.	betétbiztosítási rendszerek tekintetében a 94/19/EK irányelvnek megfelelően a betétbiztosítási rendszereket működtető szervek, vagy amennyiben a betétbiztosítási rendszert magáncég működteti, a 94/19/EK irányelvnek megfelelően az ezen rendszereket felügyelő állami hatóság.

3. cikk

Jogállás

(1) A Hatóság jogi személyiséggel rendelkező uniós szerv.

(2) A Hatóságot valamennyi tagállamban a nemzeti jog által a jogi személyeknek nyújtott legteljesebb jogképesség illeti meg. Jogosult különösen ingó és ingatlan vagyont szerezni, illetőleg azt elidegeníteni, valamint bírósági eljárásban félként részt venni.

(3) A Hatóságot elnöke képviseli.

4. cikk

Összetétel

A Hatóságot a következők alkotják:
	(1)	a felügyelőtanács, amely a 28. cikkben meghatározott feladatokat gyakorolja;
	(2)	az igazgatótanács, amely a 32. cikkben meghatározott feladatokat gyakorolja;
	(3)	az elnök, aki a 33. cikkben meghatározott feladatokat gyakorolja;
	(4)	az ügyvezető igazgató, aki a 38. cikkben meghatározott feladatokat gyakorolja;
	(5)	a 44. cikkben említett fellebbezési tanács, amely a 46. cikkben meghatározott feladatokat gyakorolja.

5. cikk

Székhely

A Hatóság székhelye Frankfurtban van.

A Hatóság képviseletekkel rendelkezhet az Európai Unió legfontosabb pénzügyi központjaiban.

II.FEJEZET

A HATÓSÁG FELADATAI ÉS HATÁSKÖRE

6. cikk

A Hatóság feladatai és hatásköre

(1) A Hatóság a következő feladatokat látja el:

	a)	hozzájárul magas színvonalú közös szabályozási és felügyeleti standardok és gyakorlatok kialakításához, különösen az uniós intézmények számára nyújtott vélemények, és az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokon alapuló iránymutatások, ajánlások, valamint szabályozási technikai és végrehajtási technikai standardok kidolgozása révén;
	b)	hozzájárul az uniós jogalkotási aktusok következetes alkalmazásához, különösen a közös felügyeleti kultúra elősegítése, az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok következetes, hatékony és eredményes alkalmazásának biztosítása, a szabályozási arbitrázs megakadályozása, az illetékes hatóságok közötti nézetkülönbségek esetén közvetítés és vitarendezés, a pénzügyi intézmények hatékony és következetes felügyeletének biztosítása, a felügyeleti kollégiumok koherens működésének biztosítása és többek között vészhelyzetekben való fellépés révén;
	c)	ösztönzi és megkönnyíti az illetékes hatóságok között a feladatok és felelősségi körök átruházását;
	d)	szorosan együttműködik az ESRB-vel, különösen azáltal, hogy ellátja a feladatai teljesítéséhez szükséges információkkal és biztosítja az ESRB figyelmeztetéseinek és ajánlásainak megfelelő nyomon követését;
	e)	a felügyeleti eredmények következetességének fokozása érdekében megszervezi és lefolytatja az illetékes hatóságokról szóló szakértői elemzések elkészítését és többek között tanácsadást folytat;
	f)	a hatáskörébe tartozó területen megfigyeli és értékeli a piaci fejleményeket;
	fa)	a Hatóság feladatainak végrehajtásával kapcsolatos tájékoztatás érdekében gazdasági elemzést készít a piacokról;
	fb)	elősegíti a betétesek és a befektetők védelmét;
	fc)	hozzájárul azon határokon átnyúló tevékenységet végző intézmények válságkezeléséhez, amelyek potenciálisan a 12b. cikkben említett rendszerszerű kockázatokat gerjeszthetnek, és ezen intézmények tekintetében a 12c. cikkben említett bankrendezési osztály révén irányít és végrehajt valamennyi megelőző beavatkozást, határozatot vagy fizetésképtelenségi eljárást;
	g)	elvégez minden egyéb, az ebben a rendeletben vagy az 1. cikk (2) bekezdésében említett uniós jogalkotási aktusokban meghatározott feladatot.
	ga)	elvégzi az illetékes hatóságok felügyelete alá nem tartozó pénzügyi intézmények felügyeletét;
	gb)	honlapján közzéteszi és rendszeresen aktualizálja a tevékenységi területére vonatkozó információkat – különösen a hatáskörébe tartozó területeken, a nyilvántartott pénzügyi intézmények vonatkozásában – hogy könnyen hozzáférhető tájékoztatást biztosítson a nyilvánosságnak.
	gc)	szükség szerint átvesz minden meglévő vagy folyamatban lévő feladatot az európai bankfelügyelők bizottságától (CEBS);

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése érdekében a Hatóság az ebben a rendeletben meghatározott hatáskörökkel rendelkezik, különösen a következőkkel:

	a)	szabályozási technikai standardokat dolgoz ki a 7. cikkben említett konkrét esetekben;
	aa)	végrehajtási technikai standardokat dolgoz ki a 7e. cikkben említett konkrét esetekben;
	b)	iránymutatásokat és ajánlásokat bocsát ki a 8. cikkben meghatározottak szerint;
	c)	ajánlásokat bocsát ki konkrét esetekben, a 9. cikk (3) bekezdésében említettek szerint;
	d)	az illetékes hatóságoknak címzett egyedi határozatokat hoz a 10. és 11. cikkben említett konkrét esetekben;
	e)	a pénzügyi intézményeknek címzett egyedi határozatokat hoz a 9. cikk (6) bekezdésében, a 10. cikk (3) bekezdésében és a 11. cikk (4) bekezdésében említett konkrét esetekben;
	(f)	az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak vagy a Bizottságnak szóló véleményeket bocsát ki a 19. cikkben előírtaknak megfelelően.
	fa)	összegyűjti a pénzügyi intézményekre vonatkozó szükséges információkat a 20. cikkben előírtaknak megfelelően
	fb)	közös módszertant dolgoz ki a termékjellemzők és a forgalmazási folyamatok által az intézmények pénzügyi helyzetére és a fogyasztók védelmére gyakorolt hatások értékelésére;
	fc)	adatbázist készít a nyilvántartott pénzügyi intézményekről a hatáskörébe tartozó területen, illetve amennyiben az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok azt előírják, központi szinten;
	fd)	olyan szabályozási technikai standardot dolgoz ki, amely meghatározza, hogy melyek azok a tranzakciókra és piaci résztvevőkre vonatkozó információk, amelyeket mindenképp a Hatóság rendelkezésére kell bocsátani, és hogy hogyan történjen a koordináció és az információgyűjtés, valamint felvázolja, hogy hogyan kell összekapcsolni a nemzeti adatbázisokat annak biztosítása érdekében, hogy a Hatóság mindig hozzáférjen a tranzakciókkal és a piaccal kapcsolatos fontos és szükséges információkhoz.

(3) A Hatóság gyakorolja az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban rábízott kizárólagos felügyeleti hatásköröket az Unió egészére kiterjedő vállalkozások vagy a az Unió egészére kiterjedő gazdasági tevékenységek felett.

(4) A Hatóság a (3) bekezdésben említett kizárólagos felügyeleti hatáskörei gyakorlása érdekében a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint rendelkezik a megfelelő vizsgálati és végrehajtási hatáskörökkel, valamint a díjkivetés lehetőségével. A Hatóság feladatai ellátása során szorosan együttműködik az illetékes hatóságokkal, és azok szakértelmére, létesítményeire és jogosultságaira épít.

6a. cikk

A fogyasztóvédelemmel és a pénzügyi tevékenységekkel összefüggő feladatok

(1) A betétesek és a befektetők védelmének elősegítése érdekében a Hatóság vezető szerepet vállal abban, hogy támogassa a piacon az átláthatóságot, az egyszerűséget és a méltányosságot a fogyasztói pénzügyi termékek és szolgáltatások vonatkozásában az egységes piac egész területén, többek között a következők révén:

	i.	gyűjti és elemzi a fogyasztói trendeket, és jelentéseket készít azokról,
	ii.	áttekinti és koordinálja a pénzügyi műveltséggel és oktatással kapcsolatos kezdeményezéseket,
	iii.	képzési standardokat dolgoz ki az ágazat számára,
	iv.	hozzájárul a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó közös szabályok kialakításához, és
		v. értékelést készít különösen a hitelek háztartások és vállalkozások számára való hozzáférhetőségéről, rendelkezésre állásáról és a hitelek költségeiről;

(2) A Hatóság nyomon követi az új és a már fennálló pénzügyi tevékenységeket, és iránymutatásokat és ajánlásokat fogadhat el piacok biztonságának és megbízhatóságának, valamint a szabályozási gyakorlat konvergenciájának elősegítése érdekében

(3) A Hatóság figyelmeztetéseket adhat ki abban az esetben, ha valamely pénzügyi tevékenység súlyos kockázatot jelent az 1. cikk (4) bekezdésében meghatározott célokra nézve.

(4) A Hatóság egy minden illetékes nemzeti felügyeleti hatóságot egybegyűjtő pénzügyi innovációs bizottságot hozhat létre a Hatóság szerves részeként, annak érdekében, hogy összehangolt megközelítést alakítsanak ki az új vagy innovatív pénzügyi tevékenységek szabályozási és felügyeleti kezelése tekintetében, és tanácsot adjanak az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(5) Az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban meghatározott esetekben és feltételek mellett vagy amennyiben az sürgősségi helyzet miatt szükségessé válik a 10. cikknek megfelelően és az abban meghatározott feltételek szerint, a Hatóság átmenetileg betilthatja vagy korlátozhatja a pénzügyi tevékenységek bizonyos típusait, amelyek veszélyeztetik pénzügyi piacok rendes működését és épségét vagy az Unión belüli pénzügyi rendszer egy részének vagy egészének stabilitását.

A Hatóság az ezzel kapcsolatos határozatát rendszeresen, megfelelő időközönként felülvizsgálja.

7. cikk

Szabályozási technikai standardok

(1) Az EUMSz. 290. cikkének megfelelően az Európai Parlament és a Tanács szabályozási technikai standardok elfogadására hatalmazhatja fel a Bizottságot a következetes harmonizáció biztosítása érdekében az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban konkrétan meghatározott területeken. E szabályozási standardok technikai jellegűek, nem tartalmaznak stratégiai vagy szakpolitikai döntéseket, és tartalmukat az alapul szolgáló jogalkotási aktusok korlátozzák. A szabályozási technikai standardok tervezetét a Hatóság dolgozza ki és jóváhagyásra benyújtja a Bizottságnak. Amennyiben a Hatóság az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban meghatározott határidőn belül nem nyújt be tervezetet a Bizottságnak, a Bizottság szabályozási technikai standardot fogadhat el.

(2) A Bizottsághoz történő benyújtás előtt a Hatóság nyilvános konzultációt folytat a szabályozási technikai standardokról és elemzi a kapcsolódó potenciális költségeket és hasznokat, kivéve, ha ezen konzultációk és elemzések aránytalanok a szóban forgó szabályozási technikai standardok alkalmazási köréhez vagy hatásához képest vagy az ügy különösen sürgős volta miatt. A Hatóság ezenkívül kikéri a 22. cikkben említett banki érdekképviseleti csoport véleményét vagy tanácsát.

(3) A Bizottság amint megkapja a Hatóságtól a szabályozási technikai standard tervezetét, haladéktalanul továbbítja azt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(4) A Bizottság a beérkezést követő három hónapon belül dönt arról, hogy elfogad-e szabályozási technikai standardot. A szabályozási technikai standardok elfogadása rendeletek vagy határozatok formájában történik. Ha a Bizottságnak nem áll szándékában elfogadni a standardot, akkor erről tájékoztatja és ennek indokairól tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

7a. cikk

A szabályozási standardok tervezetének elutasítása vagy módosítása

(1) Ha a Bizottság nem szándékozik jóváhagyni a szabályozási technikai standardok tervezetét, illetve csak részben vagy módosításokkal hagyja jóvá azokat, akkor a szabályozási technikai standardok tervezetét visszaküldi a Hatóságnak, és indokolással ellátott módosításokat javasol.

(2) A Hatóság 6 héten belül módosíthatja a szabályozási technikai standardok tervezetét a Bizottság által javasolt módosítások alapján, és azokat újból benyújthatja a Bizottságnak jóváhagyásra. A Hatóság határozatáról tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot.

(3) Ha a Hatóság nem ért egyet az eredeti javaslatának elutasítására vagy módosítására vonatkozó bizottsági javaslattal, az Európai Parlament vagy a Tanács egy hónapon belül meghívhatja a Parlament vagy a Tanács illetékes bizottsága eseti ülésére az illetékes biztost és a Hatóság elnökét eltérő véleményeik ismertetésére és kifejtésére.

7b. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottságnak a 7. cikkben említett, szabályozási standardok elfogadására adott felhatalmazás az e rendelet hatálybalépését követő négyéves időtartamra szól. A Bizottság a négyéves időszak vége előtt legalább 6 hónappal jelentést készít az átruházott hatáskörökről. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács a 7c. cikk szerint nem vonja vissza a felhatalmazást, akkor az a korábbinak megfelelő időtartamra automatikusan meghosszabbodik.

(2) Amint a Bizottság elfogad egy szabályozási standardot, erről egyidejűleg tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(3) A 35. cikk (2) bekezdésében említett jelentésében a Hatóság elnöke az Európai Parlamentet és a Tanácsot tájékoztatja a jóváhagyott szabályozási standardokról, valamint azokról, amelyeket az illetékes hatóságok nem tartottak be.

7c. cikk

A szabályozási standardokkal szembeni kifogások

(1) Amennyiben a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályokban konkrétan meghatározott területeken, az alábbi rendelkezések alkalmazandók:

a) az Európai Parlament vagy a Tanács a Bizottság által elfogadott szabályozási standardról szóló értesítés dátumát követő három hónapon belül kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időszak további három hónappal meghosszabbítható;

b) a felhatalmazáson alapuló jogi aktust az említett időszak lejárta előtt kihirdetik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az az említett időszak lejárta előtt hatályba lép, amennyiben mind az Európai Parlament, mind a Tanács értesítette a Bizottságot arról, hogy nem szándékozik kifogást emelni. Ha a fenti határidő lejártáig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, akkor azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdetik;

c) ha az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emel a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, akkor az nem lép hatályba. Az EUMSz. 296. cikkével összhangban a kifogást emelő intézmény megindokolja a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogását.

(2) Ha a Bizottság a szabályozási standard Hatóság által benyújtott tervezetével megegyező szabályozási standardot fogad el, az (1) bekezdés a), b) és c) pontja alkalmazandó, azzal a kivétellel, hogy az az időszak, amely során az Európai Parlament és a Tanács kifogást emelhet, a 7. cikk (4) bekezdésében említett három hónapos időszak végétől számított egy hónap. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időszak további egy hónappal meghosszabbítható.

(3) Amint sor került a tervezet Bizottság általi továbbítására, az Európai Parlament és a Tanács előzetes és feltételhez kötött nyilatkozatot fogadhat el arról, hogy nem emel kifogást, amely akkor lép hatályba, amikor a Bizottság a tervezet módosítása nélkül elfogadja a szabályozási technikai standardot.

(4) Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emel valamely szabályozási standarddal szemben, az nem lép hatályba. Az EUMSz. 296. cikkével összhangban a kifogást emelő intézmény megindokolja a szabályozási technikai standarddal szembeni kifogását.

7d. cikk

A felhatalmazás visszavonása

(1) Az Európai Parlament vagy a Tanács visszavonhatja a 7. cikkben említett felhatalmazást.

(2) A visszavonásról szóló határozattal a felhatalmazás megszűnik.

(3) Annak az intézménynek, amely belső eljárást indított annak eldöntése érdekében, hogy vissza kívánja-e vonni a felhatalmazást, arra kell törekednie, hogy a végső határozat meghozatala előtt ésszerű időn belül tájékoztassa arról a másik intézményt és a Bizottságot, megjelölve a visszavonás tárgyát képező, szabályozási technikai standardra vonatkozó hatásköröket.

7e. cikk

Végrehajtási technikai standardok

(1) Amennyiben az EUMSz. 291. cikkének megfelelően az Európai Parlament és a Tanács végrehajtási technikai standardok elfogadására hatalmazza fel a Bizottságot azon területeken, ahol az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban konkrétan meghatározott területeken belül a kötelező erejű uniós jogi aktusok végrehajtásához egységes feltételekre van szükség, az alábbi rendelkezések alkalmazandók:

a) amennyiben az 1. cikk (2) bekezdésében hivatkozott jogalkotási aktusoknak megfelelően e Hatóság végrehajtási technikai standardokat dolgoz ki a Bizottság számára, e standardoknak technikai jellegűnek kell lenniük, nem tartalmazhatnak szakpolitikai döntéseket és csak a kötelező erejű uniós jogi aktus alkalmazási feltételeinek meghatározására korlátozódhatnak;

b) Amennyiben a Hatóság az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban meghatározott vagy a 19. cikknek megfelelően a Bizottság által a Hatóságnak címzett kérésben megjelölt határidőn belül nem nyújt be tervezetet a Bizottságnak, a Bizottság végrehajtási technikai standardot fogadhat el végrehajtási aktus formájában.

(2) A Bizottsághoz történő benyújtás előtt a Hatóság nyilvános konzultációt folytat a végrehajtási technikai standardokról és elemzi a kapcsolódó potenciális költségeket és hasznokat, kivéve, ha ezen konzultációk és elemzések aránytalanok a szóban forgó technikai standardok alkalmazási köréhez vagy hatásához képest vagy az ügy különösen sürgős volta miatt.

A Hatóság ezenkívül kikéri a 22. cikkben említett banki érdekképviseleti csoport véleményét vagy tanácsát is kikéri.

(3) A Hatóság a végrehajtási technikai standardok tervezetét a Bizottság elé terjeszti az EUMSz. 291. cikkének megfelelő jóváhagyásra, ezzel egy időben pedig eljuttatja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(4) A Bizottság a végrehajtási technikai standardok tervezetének kézhezvételétől számított három hónapon belül határoz azok jóváhagyásáról. A Bizottság ezt az időtartamot egy hónappal meghosszabbíthatja. Ha az Unió érdeke úgy kívánja, a Bizottság csak részben vagy módosításokkal is jóváhagyhatja a standardokat.

Minden esetben, amikor a Bizottság a végrehajtási standardok Hatóság által benyújtott tervezetét módosító végrehajtási technikai standardokat fogad el, tájékoztatja az Európai Parlament és a Tanácsot.

(5) A Bizottság a standardokat rendeletek vagy határozatok formájában fogadja el és azokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdetik.

8. cikk

Iránymutatások és ajánlások

(1) Az ESFS keretében következetes, hatékony és eredményes felügyeleti gyakorlatok létrehozása, és az uniós jogszabályok közös, egységes és következetes alkalmazásának biztosítása céljából a Hatóság az illetékes hatóságoknak vagy a pénzügyi intézményeknek címzett iránymutatásokat és ajánlásokat bocsát ki.

(1a) A Hatóság adott esetben nyilvános konzultációkat folytat az iránymutatásokról és az ajánlásokról, valamint elemzi a potenciálisan kapcsolódó költségeket és hasznokat. A Hatóság ezenkívül adott esetben kikéri a 22. cikkben említett banki érdekképviseleti csoport véleményét vagy tanácsát. Ezeknek a konzultációknak, elemzéseknek és véleményeknek és tanácsoknak arányban kell állniuk az iránymutatás vagy ajánlás alkalmazási körével, jellegével és hatásával.

(2) Az illetékes hatóságok és a pénzügyi intézmények minden erőfeszítést megtesznek azért, hogy megfeleljenek az iránymutatásoknak és az ajánlásoknak. Egy iránymutatás vagy ajánlás kiadását követő két hónapon belül az egyes illetékes hatóságok visszaigazolják, hogy meg kívánnak-e felelni az iránymutatásnak vagy ajánlásnak. Ha egy illetékes hatóság nem kíván azoknak megfelelni, úgy erről indokokkal alátámasztva tájékoztatja a Hatóságot. A Hatóság az indokolást közzéteszi.

Ha az illetékes hatóság nem alkalmaz valamilyen iránymutatást vagy ajánlást, a Hatóság ezt közzé teszi.

Amennyiben az adott iránymutatás vagy ajánlás megköveteli, a pénzügyi intézmények évente világos és részletes jelentést készítenek arról, hogy megfelelnek-e az iránymutatásnak vagy ajánlásnak.

(2a) A Hatóság a 28. cikk (4) bekezdése a) pontjában említett jelentésben tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot a kiadott iránymutatásokról és ajánlásokról, amelyben megjelöli, mely illetékes hatóságok nem felelnek meg ezeknek, valamint ismerteti, hogy milyen módon kívánja biztosítani, hogy a hatóságok a jövőben kövessék ajánlásait és iránymutatásait.

9. cikk

Az uniós jog megszegése

(1) A Hatóság ▌a meghatározott hatásköröknek megfelelően léphet fel, ha az illetékes hatóság nem alkalmazza ▌vagy az uniós joggal vélhetően ellentétes módon alkalmazza az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokat, beleértve a 7. és 7e. cikknek megfelelően megállapított szabályozási technikai standardokat és a végrehajtási technikai standardokat, különösen ha nem gondoskodik arról, hogy a pénzügyi intézmények teljesítsék az említett jogszabályokban meghatározott követelményeket.

(2) A Hatóság egy vagy több illetékes hatóság, az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság vagy a banki érdekképviseleti csoport egy tagjának kérésére, vagy saját kezdeményezésére és az érintett illetékes hatóság tájékoztatását követően kivizsgálhatja az uniós jog feltételezett megsértését vagy alkalmazásának elmulasztását.

(2a) A 20. cikkben meghatározott hatáskörök sérelme nélkül az illetékes hatóság minden olyan információt haladéktalanul a Hatóság rendelkezésére bocsát, amelyet a Hatóság a vizsgálatához szükségesnek tart.

(3) A Hatóság legkésőbb a vizsgálat megkezdésétől számított két hónapon belül ajánlást címezhet az érintett illetékes hatósághoz, amelyben meghatározza az uniós jognak való megfeleléshez szükséges intézkedéseket.

(3a) Az illetékes hatóság az ajánlás kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül tájékoztatja a Hatóságot az uniós jognak való megfelelés érdekében hozott vagy hozandó intézkedéseiről.

(4) Ha az illetékes hatóság nem felel meg az uniós jognak a Hatóság ajánlásának kézhezvételétől számított egy hónapon belül, a Bizottság a Hatóságtól kapott tájékoztatást követően vagy saját kezdeményezésére hivatalos véleményt adhat ki, amelyben előírja az illetékes hatóság számára, hogy hozza meg az uniós jognak való megfeleléshez szükséges intézkedéseket. A Bizottságnak hivatalos véleményében figyelembe kell vennie a Hatóság ajánlásait.

A Bizottság ezt a hivatalos véleményt az ajánlás elfogadását követően legkésőbb három hónappal kiadja. A Bizottság ezt az időtartamot egy hónappal meghosszabbíthatja.

▌

A Hatóság és az illetékes hatóságok minden szükséges információt a Bizottság rendelkezésére bocsátanak.

(5) Az illetékes hatóság a (4) bekezdésben említett hivatalos vélemény kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül tájékoztatja a Bizottságot és a Hatóságot a bizottsági hivatalos véleményben foglaltak végrehajtása érdekében hozott vagy hozandó intézkedéseiről.

(6) Az EUMSz 258. cikke szerinti bizottsági hatáskörök sérelme nélkül, ha az illetékes hatóság nem felel meg a ▌(4) bekezdésben említett hivatalos véleménynek az abban meghatározott időtartamon belül, és ha a piaci verseny egyenlő feltételeinek fenntartása vagy helyreállítása, illetve a pénzügyi rendszer szabályos működésének és integritásának biztosítása érdekében szükséges ▌kellő időben orvosolni a megfelelés hiányát, a Hatóság – amennyiben az 1. cikk (2) bekezdésében hivatkozott jogalkotási aktusok értelmében az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokra vonatkozó előírásai a pénzügyi piaci szereplőkre közvetlenül alkalmazandók – a pénzügyi piaci szereplőknek címzett egyedi határozatot hozhat, amelyben előírja az uniós jog szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges intézkedések meghozatalát, beleértve tevékenységek megszüntetését.

A Hatóság határozatának összhangban kell lennie a Bizottság által a (4) bekezdés alapján kiadott hivatalos véleménnyel.

(7) A (6) bekezdés alapján elfogadott határozatok irányadók az illetékes hatóságok által ugyanabban a tárgyban hozott bármely korábbi határozattal szemben.

(7a) Az elnök a 28. cikk (4a) bekezdésében említett jelentésében megnevezi, mely illetékes hatóságok és pénzügyi intézmények nem felelnek meg a (4) és (6) bekezdésében említett határozatoknak.

10. cikk

Fellépés vészhelyzetekben

(1) Káros fejlemények esetén, amelyek komolyan veszélyeztethetik a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását vagy Európai Unió pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitását, a Hatóság aktívan megkönnyíti és ha szükséges, koordinálja az érintett illetékes nemzeti felügyeleti hatóságok által hozott intézkedéseket.

(1a) A Bizottság – saját kezdeményezésére vagy az Európai Parlament, a Tanács az európai rendszerkockázati testület (ESRB) vagy a Hatóság kérésére – a Hatóságnak címzett határozatot fogadhat el, amelyben megállapítja vészhelyzet fennállását e rendelet alkalmazásában. A Bizottság havi rendszerességgel felülvizsgálja ezt a határozatot, és amint lehet, bejelenti a vészhelyzet megszűnését.

Amennyiben a Bizottság vészhelyzet fennállását állapítja meg, arról megfelelő módon és késedelem nélkül tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(2) Ha a Bizottság az (1a) bekezdés szerinti határozatot fogadott el, valamint kivételes körülmények esetén, amikor a nemzeti hatóságok összehangolt intézkedése szükséges a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását vagy a pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását veszélyeztető káros fejlemények kezelése céljából az Európai Unióban, a Hatóság egyedi határozatokat hozhat, amelyben előírja az illetékes hatóságok számára, hogy az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokkal összhangban hozzák meg az ezen fejlemények kezeléséhez szükséges intézkedéseket, annak biztosításával, hogy a pénzügyi intézmények és az illetékes hatóságok teljesítik az adott jogszabályokban meghatározott előírásokat.

(3) Az EUMSz. 258. cikke szerinti bizottsági hatáskörök sérelme nélkül, ha az illetékes hatóság nem felel meg a hatóság (2) bekezdésben említett határozatának az abban meghatározott időtartamon belül, a Hatóság – amennyiben az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban meghatározott vonatkozó előírások a pénzügyi intézményekre közvetlenül alkalmazandók – a pénzügyi intézményeknek címzett egyedi határozatot hozhat, amelyben előírja az említett jogszabályok szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges intézkedések meghozatalát, beleértve tevékenységek megszüntetését.

(4) A (3) bekezdés alapján elfogadott határozatok irányadók az illetékes hatóságok által ugyanabban a tárgyban hozott bármely korábbi határozattal szemben.

A (2) vagy a (3) bekezdés szerinti határozat tárgyát képező tényekkel kapcsolatban az illetékes hatóságok által hozott intézkedéseknek összeegyeztethetőnek kell lenniük az említett határozatokkal.

11. cikk

Az illetékes hatóságok közötti nézetkülönbségek rendezése

(1) A 9. cikkben meghatározott hatáskörök sérelme nélkül, ha valamely illetékes hatóság nem ért egyet egy másik illetékes hatóság eljárásával vagy egy intézkedésének tartalmával vagy a tétlenségével olyan területen, ahol az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok együttműködést, koordinációt vagy közös döntéshozatalt írnak elő egynél több tagállam illetékes hatóságai számára, a Hatóság saját kezdeményezésére vagy egy vagy több ▌illetékes hatóság kérésére a (2)–(4) bekezdésben meghatározott eljárással összhangban kezdeményezi az illetékes hatóságok támogatását a megállapodás elérésében.

(2) A Hatóság az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban meghatározott vonatkozó időtartamok és az ügy összetettségének és sürgősségének figyelembevételével megszabja az illetékes hatóságok közötti egyeztetés határidejét. Ebben a szakaszban a Hatóság közvetítői szerepet tölt be.

(3) Ha az egyeztető szakasz végén az illetékes hatóságok nem jutottak megállapodásra, a Hatóság a 29. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően határozatot hoz a vita rendezéséről és, az érintett illetékes hatóságok számára kötelező érvénnyel felszólítja őket konkrét intézkedések meghozatalára ▌, az uniós joggal összhangban.

(4) Az EUMSz, 258. cikke szerinti bizottsági hatáskörök sérelme nélkül, ha valamely illetékes hatóság nem felel meg a Hatóság határozatának, és így nem biztosítja, hogy a pénzügyi intézmény teljesítse az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok értelmében rá közvetlenül alkalmazandó előírásokat, a Hatóság a pénzügyi intézménynek címzett egyedi határozatot hozhat, amelyben előírja a közösségi jog szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges intézkedések meghozatalát, beleértve tevékenységek megszüntetését.

(4a) A (4) bekezdés alapján elfogadott határozatok irányadók az illetékes hatóságok által ugyanabban a tárgyban hozott bármely korábbi határozattal szemben. A (3) vagy a (4) bekezdés szerinti határozat tárgyát képező tényekkel kapcsolatban az illetékes hatóságok által hozott intézkedéseknek összeegyeztethetőnek kell lenniük az említett határozatokkal.

(4b) A 28. cikk (4a) bekezdésében említett jelentésében az elnök rögzíti az illetékes hatóságok közötti nézetkülönbséget, a létrejött megállapodásokat és az ilyen nézetkülönbségek rendezése érdekében elfogadott határozatot.

11a. cikk

Az illetékes hatóságok közötti nézetkülönbségek ágazatokat átfogó rendezése

A vegyes bizottság a 11. és 42. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően az e rendelet 2. cikkének (2) bekezdése, az [ESMA]-ról szóló .../2010/EU rendelet és az [EIOPA]-ról szóló .../2010/EU rendelet szerint tevékenykedő egy vagy több illetékes hatóság között kialakult, ágazat közötti nézetkülönbségeket rendezi.

12. cikk

Felügyeleti kollégiumok

(1) A Hatóság hozzájárul a 2006/48/EK irányelvben említett felügyeleti kollégiumok hatékony, eredményes és következetes működésének ösztönzéséhez és nyomon követéséhez, valamint az uniós jogszabályok minden kollégiumot átfogóan egységes alkalmazásának elősegítéséhez. A Hatóság személyzetének lehetőséget kell biztosítani, hogy részt vegyen két vagy több illetékes hatóság által közösen végzett bármilyen tevékenységben, beleértve a helyszíni vizsgálatokat is.

(2) A Hatóság vezeti a felügyeleti kollégiumokat olyan módon, ahogy azt megfelelőnek ítéli.

E célból a Hatóságot a vonatkozó jogszabályok értelmében „illetékes hatóságnak” kell tekinteni.

(3) A Hatóság minimumfeladatként:

		a) normál körülmények között és vészhelyzetekben összegyűjti és megosztja az összes vonatkozó információt annak érdekében, hogy megkönnyítse a felügyeleti kollégiumok munkáját, valamint központi rendszert hoz létre és üzemeltet azzal a céllal, hogy ezek az információk elérhetők legyenek a felügyeleti kollégiumokban dolgozó illetékes hatóságok számára;
	b)	Unió-szerte kezdeményezi és összehangolja elsősorban a 12b. cikkben említett pénzügyi intézmények káros piaci fejleményekkel szembeni rugalmasságát értékelő stresszteszteket, továbbá biztosítja, hogy e teszteket nemzeti szinten a lehető legjobb módszertannal végezzék;
	c)	megtervezi és vezeti a felügyeleti tevékenységeket normális körülmények között és rendkívüli helyzetek esetén, beleértve azon kockázatok értékelését, amelynek a pénzintézetek ki vannak, vagy ki lehetnek téve; és
	d)	felügyeli az illetékes hatóságok által végzett feladatokat.

(3a) A Hatóság a 7., 7e. és 8. cikk alapján elfogadott szabályozási és végrehajtási standardokat, iránymutatásokat és ajánlásokat adhat ki a felügyeletek működésének és a felügyeletei kollégiumok által elfogadott legjobb gyakorlati megoldások harmonizálása érdekében. A hatóságok írásbeli megállapodásokat hagynak jóvá minden egyes kollégium működésére vonatkozóan egységes működésük biztosítása érdekében.

(3b) A jogilag kötelező erejű közvetítői szerep a 11. cikkben foglalt eljárás alkalmazásával lehetővé teszi a hatóság számára az illetékes hatóságok közötti nézetkülönbségek rendezését. Amennyiben egy határokon átnyúló tevékenységet folytató intézmény felügyeleti kollégiuma nem tud egyezségre jutni, a Hatóság az adott intézményre közvetlenül alkalmazható felügyeleti határozatokat hozhat.

12a. cikk

Általános rendelkezések

(1) A Hatóság kiemelt figyelmet fordít a pénzügyi szolgáltatásokban bekövetkező fennakadásokra vonatkozó azon kockázatokra, amelyeket i) a pénzügyi rendszer egészének vagy bizonyos részeinek jelentős sérülése okoz, és ii) amelyek esetlegesen súlyos, negatív következményekkel járhatnak a belső piacra és a reálgazdaságra nézve (rendszerszintű kockázatok), valamint kezeli e kockázatokat. A pénzügyi közvetítők, piacok és infrastruktúrák valamennyi típusa bírhat bizonyos fokú rendszerszempontú jelentőséggel.

(2) A Hatóság, az Európai Rendszerkockázati Testülettel együttműködésben, olyan közös mennyiségi és minőségi mutatókat („Risk Dashboard”) dolgoz ki, amelyek alapul szolgálhatnak a 12b. cikkben azonosított, határokon átnyúló pénzpiaci szereplők felügyeleti minősítésének meghatározására. A minősítést rendszeresen felülvizsgálják az intézmény kockázati profiljában bekövetkezett lényeges változások figyelembevétele érdekében. A felügyeleti minősítés egy intézmény problémás helyzete esetén a közvetlen felügyeletre vagy beavatkozásra vonatkozó döntés kulcsfontosságú eleme.

(3) Az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok sérelme nélkül a Hatóság szükség szerint további szabályozási és alkalmazási standardtervezeteket, valamint iránymutatásokat és ajánlásokat javasol a 12b. cikkben azonosított intézmények számára.

(4) A Hatóság felügyeletet gyakorol azon határokon átnyúló tevékenységet végző intézmények felett, amelyek a 12b. cikkben megállapított rendszerszintű kockázatot jelenthetnek. Ezekben az esetekben a Hatóság az illetékes hatóságokon keresztül jár el.

(5) A Hatóság bankrendezési osztályt hoz létre azzal a feladattal, hogy átültesse a gyakorlatba a válságkezelés világosan meghatározott irányítási és eljárási módjait, a korai beavatkozástól a rendezésig és a fizetésképtelenségig, valamint irányítsa ezeket az eljárásokat.

12b. cikk

A potenciálisan rendszerszintű kockázatot jelentő, határokon átnyúló intézmények azonosítása

(1) Az ESRB-vel folytatott konzultációt követően a felügyelőtanács a 29. cikk (1) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően azonosíthatja azokat a határokon átnyúló intézményeket, amelyeket az általuk jelentett potenciális rendszerszintű kockázat miatt a Hatóság közvetlen felügyelete alá kell vonni, vagy a 12c. cikkben említett bankrendezési osztály hatásköre alá kell helyezni.

(2) Az ilyen pénzügyi intézmények azonosítására vonatkozó kritériumoknak összhangban kell lenniük a Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB), az IMF és a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) által megállapított kritériumokkal.

12c. cikk

Bankrendezési osztály

(1) A bankrendezési osztály védi a 12b. cikk szerint azonosított, nehézségekkel küzdő intézmények pénzügyi stabilitását, valamint gondoskodik arról, hogy ezek az intézmények a lehető legkisebb mértékben gyakoroljanak káros hatásokat a rendszer többi részére és a gazdaság egészére, továbbá ügyel arra, hogy minél kevesebb költség háruljon az adófizetőkre, tiszteletben tartva az arányosság és a hitelezői sorrend elvét, és a határokon átnyúló esetekben is garantálva az egyenlő elbánást.

(2) A bankrendezési osztály felhatalmazást kap az (1) bekezdésben említett feladatok elvégzésére azzal a céllal, hogy rendezze a nehézségekkel küzdő intézmények helyzetét vagy határozzon a nem életképes intézmények felszámolásáról (ami kritikus fontosságú az erkölcsi kockázat korlátozása érdekében). Ez szükségessé teheti többek között a tőke- és likviditáskészletek kiigazítását, az üzleti tevékenység struktúrájának átalakítását, az eljárások javítását, vezetőség kinevezését vagy leváltását, garanciák ajánlását, hiteleket és likviditási segítséget, teljes vagy részleges értékesítést, jó bank/rossz bank felosztást, hídbank létrehozását, az adósság átváltását részvénytulajdonra (a piaci érték megfelelő csökkentésével), vagy akár az intézmény ideiglenes köztulajdonba vételét is.

(3) A bankrendezési osztály a Hatóság felügyelőtanácsa által kinevezett olyan szakértőkből áll, akik kellő tudással és tapasztalattal rendelkeznek pénzügyi intézmények átalakítása, életképessé tétele és felszámolása terén.

12d. cikk

Európai betétgarancia-rendszerek

(1) A Hatóság az e rendeletben ráruházott hatáskörök gyakorlása révén hozzájárul a nemzeti betétgarancia-rendszerek (DGS) európai rendszerének megerősítéséhez a 94/19/EK irányelv megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében, annak biztosítása céljából, hogy a nemzeti betétgarancia-rendszerek a pénzügyi intézmények hozzájárulásaiból megfelelő forrásokkal rendelkeznek – beleértbe a 94/19/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően azon pénzügyi intézményeket is, amelyek az Unión belül telephellyel rendelkeznek és betéteket fogadnak el, azonban központjuk az Unión kívül helyezkedik el, és hogy harmonizált kereten belül magas szintű védelmet biztosítsanak minden betétes számára az Unió egész területén, ami nem érinti a kölcsönös garanciarendszerek stabilitásmegőrző szerepét, feltéve, hogy azok megfelelnek az európai uniós normáknak.

(2) A betétgarancia-rendszerekre a Hatóság iránymutatások és ajánlások elfogadására vonatkozó hatásköreiről szóló 8. cikk alkalmazandó.

(3) A Bizottság az 1. cikk (2) bekezdésében hivatkozott jogalkotási aktusokban meghatározott szabályozási és végrehajtási technikai standardokat fogadhat el e rendelet 7–7d. cikkeiben foglalt eljárásnak megfelelően.

12e. cikk

Európai Bankstabilitási Alap

(1) Európai Bankstabilitási Alapot (Alap) kell létrehozni a pénzügyi rendszer költséginternalizálásának erősítése és a csődbe jutó, határokon átnyúló pénzügyi intézmények válságrendezésének támogatása céljából. Az egyetlen tagállamban működő pénzügyi intézmények számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy csatlakozzanak az Alaphoz. Az Alapnak megfelelő intézkedéseket kell elfogadnia annak elkerülése érdekében, hogy a támogatás rendelkezésre állása erkölcsi kockázatot eredményezzen.

(2) Az Európai Bankstabilitási Alapot valamennyi, a 12b. cikk (1) bekezdése szerint azonosított pénzügyi intézmény közvetlen hozzájárulásából kell finanszírozni. A kockázatokkal kapcsolatos mennyiségi és minőségi mutatók alapján („Risk Dashboard”) e hozzájárulások arányosak a kockázati szinttel és a rendszerszintű kockázathoz való hozzájárulás mértékével, valamint azzal, hogy az idő múlásával hogyan változik az általános kockázat. A hozzájárulások mértékének meghatározásakor figyelembe veszik a tágabb értelemben vett gazdasági feltételeket, valamint azt, hogy a pénzügyi intézményeknek egyéb szabályozási és üzleti előírások miatt meghatározott tőkearányt kell fenntartaniuk.

(3) Az Európai Bankstabilitási Alapot a Hatóság által ötéves időtartamra kinevezett tanács igazgatja. A tanács tagjait a nemzeti hatóságok által javasolt munkatársak közül kell megválasztani. Az Alap egy tanácsadó testületet is létrehoz, amelyet az Alapban részt vevő pénzügyi intézmények szavazati joggal nem rendelkező képviselői alkotnak. Az Alapot vezető tanács javasolhatja, hogy likviditásainak kezelését a Hatóság külső, elismert intézményekre bízza (például az Európai Beruházási Bankra), e likviditásokat biztonságos és likvid eszközökbe kell befektetni.

(4) Amennyiben a banki hozzájárulásokból származó összes forrás nem elegendő a nehézségek megoldásához, az Alapnak elegendő kapacitással kell rendelkeznie ahhoz, hogy forrásait hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-kibocsátás vagy egyéb pénzügyi eszközök révén növelje.

13. cikk

Feladatok és felelősségi körök átruházása

(1) Az e cikkben foglalt feltételek mellett az illetékes hatóságok a megbízott hozzájárulásával a Hatóságra vagy más illetékes felügyeleti hatóságokra ruházhatnak át feladatokat és felelősségi köröket. A tagállamok konkrét szabályokat határozhatnak meg a felelősségi körök átruházására vonatkozóan, amelyeknek meg kell felelni, mielőtt illetékes hatóságaik ilyen megállapodásokat kötnek, és az átruházás hatályát a határokon átnyúlóan tevékenykedő pénzügyi intézmények és csoportok hatékony felügyeletéhez szükséges szintre korlátozhatják.

(2) Az átruházható vagy együttesen gyakorolható feladatok és felelősségi körök meghatározásával és a legjobb gyakorlatok terjesztésével a Hatóság ösztönzi és megkönnyíti az illetékes hatóságok között a feladatok és felelősségi körök átruházását.

(2a) A felelősségi körök átruházásának az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogi aktusokban meghatározott hatáskörök újraelosztását kell eredményeznie. Az átruházott felelősségi körökkel kapcsolatos eljárásokra, végrehajtásra, adminisztratív és igazságügyi felülvizsgálatra a megbízott hatóság joga irányadó.

(3) Az illetékes hatóságok tájékoztatják a Hatóságot a megkötni kívánt átruházási megállapodásokról. A megállapodásokat legkorábban a Hatóság tájékoztatását követően egy hónappal léptethetik hatályba.

A Hatóság a tájékoztatását követő egy hónapon belül véleményezheti a megkötni kívánt megállapodást.

Az összes érintett fél megfelelő tájékoztatása érdekében a Hatóság megfelelő módon közzéteszi az illetékes hatóságok által kötött átruházási megállapodásokat.

14. cikk

Közös felügyeleti kultúra

(1) A Hatóság aktív szerepet játszik a közös európai felügyeleti kultúra és az összehangolt felügyeleti gyakorlatok kialakításában, és az egész Európai Unióra kiterjedő egységes eljárások és következetes megközelítések biztosításában, valamint végrehajtja legalább a következő tevékenységeket:

	a)	véleményeket terjeszt az illetékes hatóságok elé;
	b)	a vonatkozó közösségi jogszabályokban előírt, alkalmazandó titoktartási és adatvédelmi rendelkezések teljes mértékű tiszteletben tartása mellett elősegíti az illetékes hatóságok közötti hatékony, kétoldalú és többoldalú információcserét;
	c)	hozzájárul kiváló minőségű egységes felügyeleti standardok, köztük könyvelési és beszámolási standardok, továbbá nemzetközi számviteli standardok kidolgozásához az 1. cikk (2a) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.
	d)	felülvizsgálja a Bizottság által elfogadott vonatkozó szabályozási és végrehajtási standardok és a saját maga által kibocsátott iránymutatások és ajánlások alkalmazását, és szükség esetén módosításokat javasol;
	e)	ágazati és ágazatközi képzési programokat dolgoz ki, megkönnyíti a személyzeti csereprogramokat, és az illetékes hatóságokat ösztönzi a szakemberek kirendelési rendszerének, és egyéb eszközöknek az intenzívebb használatára.

(2) A Hatóság adott esetben az egységes felügyeleti szemléletmód és gyakorlat elősegítéséhez a konvergenciát szolgáló új gyakorlati eszközöket fejleszthet ki.

15. cikk

Illetékes hatóságok szakértői értékelése

(1) A Hatóság a felügyeleti eredmények konvergenciájának fokozása érdekében az illetékes hatóságok néhány vagy összes tevékenységéről rendszeres időközönként szakértői értékelést rendez és végez. E célból a Hatóság a felülvizsgált illetékes hatóságok objektív értékelését és összehasonlítását lehetővé tevő módszereket dolgoz ki. A szakértői értékelés során figyelembe kell venni az illetékes hatóságokkal kapcsolatban meglévő információkat és korábban végzett értékeléseket.

(2) A szakértői elemzés a következőket értékeli, de nem kizárólagosan:

	a)	az illetékes hatóság erőforrásainak és irányítási hátterének ▌megfelelőségét, különös tekintettel a 7. és 7e. cikkben említett szabályozási és végrehajtási standardok, valamint az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogi aktusok hatékony alkalmazására és a piaci fejleményekre való reagálás képességére;
	b)	a közösségi jog alkalmazásában és a felügyeleti gyakorlatban elért konvergencia mértékét, beleértve a 7. és 8. cikk alapján elfogadott szabályozási technikai és végrehajtási technikai standardokat, iránymutatásokat és ajánlásokat, valamint azt, hogy a felügyeleti gyakorlat milyen mértékben teljesíti az uniós jogban meghatározott célkitűzéseket;
	c)	az illetékes hatóságok által kidolgozott bevált gyakorlatokat, amelyeket érdemes lenne más illetékes hatóságoknak is bevezetniük.
	ca)	az uniós jog alkalmazása során elfogadott rendelkezések végrehajtása tekintetében elért konvergencia eredményességét és mértékét, ideértve a felelős személyekkel szemben azokban az esetekben alkalmazott adminisztratív intézkedéseket és szankciókat, amikor e rendelkezéseket nem tartják tiszteletben.

(3) A szakértői értékelés alapján a Hatóság iránymutatásokat és ajánlásokat bocsáthat ki az érintett illetékes hatóságok részére a 8. cikkben foglaltakkal összhangban. A Hatóság a szabályozási technikai vagy végrehajtási technikai standardokra irányuló tervezetek 7.–7e. cikk szerinti kidolgozásakor figyelembe veszi a szakértői értékelés eredményét Az illetékes hatóságok a Hatóság által adott tanácsok követésére törekednek. Ha az illetékes hatóság nem tartja be e tanácsokat, indokairól tájékoztatja a Hatóságot.

16. cikk

Koordinációs feladatkör

A Hatóság összehangolt uniós válaszra törekszik, többek között az alábbiak révén:
	1.	az illetékes hatóságok közötti információcsere megkönnyítése;
	2.	az érintett illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátandó információk körének meghatározása és amennyiben lehetséges és helyénvaló, megbízhatóságának ellenőrzése;
	3.	a 11. cikk sérelme nélkül, az illetékes hatóságok kérésére vagy saját kezdeményezésére nem kötelező jellegű közvetítés biztosítása;
	4.	az ESRB haladéktalan értesítése a potenciális vészhelyzetekről.
	(	4a) valamennyi megfelelő intézkedés meghozatala olyan fejlemények esetén, amelyek veszélyeztethetik a pénzügyi piacok működését, az érintett illetékes hatóságok intézkedései összehangolásának elősegítése érdekében;
	(	4b) az egynél több tagállamban tevékenykedő intézmények szabályozói jelentéstételi kötelezettségéből eredő, az illetékes hatóságoktól a 12. és 20. cikkel összhangban kapott információk központi kezelése. A Hatóság megosztja az információkat a többi érintett illetékes hatósággal.

17. cikk

Piaci fejlemények értékelése

(1) A Hatóság hatáskörén belül figyelemmel kíséri és értékeli a piaci fejleményeket, és szükség esetén értesíti az EIOPA-t, az ESMA-t, az ESRB-t, ▌az ESRB-t valamint az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot a lényeges mikroprudenciális tendenciákról, az esetleges kockázatokról és a gyenge pontokról. A Hatóság értékelésének közgazdasági elemzést is tartalmaznia kell azokra a piacokra vonatkozóan, amelyeken a pénzügyi intézmények működnek, valamint a lehetséges piaci fejlemények rájuk gyakorolt hatására vonatkozóan.

(1a) A Hatóság az ESRB-vel együttműködve az egész Unióra kiterjedő értékelést kezdeményez és koordinál, amelynek célja a pénzügyi intézmények káros piaci fejleményekkel szemben mutatott rugalmasságának felmérése. E célból kidolgozza a következő, az illetékes hatóságok által alkalmazandó elemeket:

	a)	különböző gazdasági forgatókönyvek által az intézmények pénzügyi helyzetére gyakorolt hatások értékelésére szolgáló közös módszertan,
	b)	a pénzügyi intézmények rugalmasságára vonatkozó értékelések eredményeinek közzétételére vonatkozó egységes megközelítés.
	ba)	az egyes termékek és a forgalmazási folyamatok által az intézmények pénzügyi helyzetére, valamint a betétesekre, a befektetőkre és a fogyasztók tájékoztatására gyakorolt hatások értékelésére szolgáló közös módszertan.

(2) Az ESRB …/2010/EU (ESRB) rendeletben meghatározott feladatainak sérelme nélkül, a Hatóság legalább évente egyszer és szükség esetén gyakrabban a hatáskörébe eső tendenciákról, esetleges kockázatokról és gyenge pontokról szóló értékelést nyújt be az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az ESRB-hez.

A Hatóság ezekben az értékelésekben meghatározza a fő kockázatokat és a gyenge pontokat és – amennyiben szükséges – megelőző vagy helyreállító intézkedéseket javasol.

(3) A Hatóság biztosítja az ágazatközi fejlemények, a kockázatok és gyenge pontok megfelelő kezelését azáltal, hogy a vegyes bizottságon keresztül szorosan együttműködik az EIOPA-val és az ESMA-val.

18. cikk

Nemzetközi kapcsolatok

(1) Az uniós intézmények és a tagállamok hatásköreinek sérelme nélkül, a Hatóság kapcsolatokat alakíthat ki és igazgatási megállapodásokat köthet felügyeleti hatóságokkal, nemzetközi szervezetekkel és harmadik országok közigazgatásával. Ezek a megállapodások nem teremtenek az Európai Uniót és tagállamait terhelő jogi kötelezettségeket, és nem akadályozzák meg a tagállamokat és illetékes hatóságaikat abban, hogy kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokat kössenek harmadik országokkal

(2) A Hatóság segítséget nyújt a harmadik országbeli felügyeleti rendszerek egyenértékűségével kapcsolatos határozatok előkészítésében, az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogi aktusokkal összhangban.

(3) A Hatóság elnöke a 28. cikk (4a) bekezdésében említett jelentésébe belefoglalja a nemzetközi szervezetekkel vagy harmadik országok közigazgatásával kötött igazgatási megállapodásokat és az egyenértékűségi határozatok előkészítésében nyújtott segítséget..

19. cikk

Egyéb feladatok

(1) A Hatóság az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérésére vagy saját kezdeményezésére véleményt terjeszthet Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság elé a hatáskörébe tartozó minden kérdésben.

(1a) Azokban az esetekben, amikor a Hatóság az 1 cikk (2) bekezdésében említett jogi aktusokban meghatározott határidőn belül nem nyújt be szabályozási vagy végrehajtási technikai standardokra irányuló tervezetet, a Bizottság kérheti az ilyen tervezet benyújtását, és megszabhatja a benyújtás határidejét.

A Bizottság, az ügy sürgősségére való tekintettel, kérheti a szabályozási vagy végrehajtási technikai standardokra irányuló tervezet az 1 cikk (2) bekezdésében említett jogi aktusokban meghatározott határidőnél korábban történő benyújtását. Ebben az esetben a Bizottságnak a kérést megfelelően indokolnia kell.

(2) A 2007/44/EK irányelv hatálya alá tartozó és az irányelv szerint két vagy több tagállam illetékes hatóságainak konzultációját igénylő egyesülések és részesedésszerzések prudenciális értékelésére tekintettel, a Hatóság valamely érintett illetékes hatóság kérelmére véleményt bocsáthat ki és tehet közzé ▌prudenciális értékelésről, kivéve a 2006/48/EK irányelv 19a. cikke (1) bekezdésének e) pontjában foglalt kritériumokkal kapcsolatban. A véleményt haladéktalanul, de mindenképpen a 2007/44/EK irányelv szerinti értékelési időszak vége előtt kiadják. A 20. cikk alkalmazandó azokra a területekre, amelyekről a Hatóság véleményt adhat ki.

20. cikk

Információgyűjtés

(1) A Hatóság kérésére a tagállamok illetékes hatóságai ▌a Hatóság rendelkezésére bocsátják az e rendelet által ráruházott feladatok elvégzéséhez szükséges összes információt, feltéve, hogy a címzett jogszerűen hozzáfér a szóban forgó adatokhoz, az információkérés pedig a szóban forgó feladat tekintetében szükséges.

(1a) A Hatóság kérheti, hogy az információt rendszeres időközönként bocsássák rendelkezésére. E kérelmeket lehetőség szerint egységes jelentéstételi formátumban kell benyújtani.

(1b) Valamely tagállam illetékes hatóságának kellően indokolt kérésére a Hatóság az ágazati jogszabályokban és az 56. cikkben rögzített szakmai titoktartási szabályokkal összhangban átadhat minden olyan információt, amelyre az illetékes hatóságnak feladatai elvégzéséhez szüksége van.

(1c) Mielőtt e cikkel összhangban adatokat kérne, valamint elkerülendő a pénzügyi intézmények beszámolási kötelezettségeinek megkettőzését, a Hatóság először figyelembe veszi az európai statisztikai rendszer és a Központi Bankok Európai Rendszere által előállított, terjesztett és továbbfejlesztett valamennyi rendelkezésre álló és a tárgyhoz tartozó statisztikát.

(2) Ha az információ nem elérhető vagy az ▌illetékes hatóságok ▌nem bocsátották kellő időben rendelkezésre, a Hatóság kellő indokolással és magyarázattal ellátott kérést címezhet az érintett tagállam egyéb felügyeleti hatóságaihoz, pénzügyminisztériumához – amennyiben ez utóbbi prudenciális információkkal rendelkezik –, központi bankjához vagy statisztikai hivatalához.

(2a) Ha az információ nem elérhető vagy az (1) és (2) bekezdés értelmében nem bocsátották kellő időben rendelkezésre, a Hatóság kellő indokolással és magyarázattal ellátott kérést címezhet közvetlenül az érintett pénzügyi intézményekhez. A magyarázattal ellátott kérésnek tartalmaznia kell, miért szükségesek az adott pénzügyi intézményre vonatkozó adatok.

A Hatóság a (2) és e bekezdéssel összhangban tájékoztatja az érintett illetékes hatóságokat a ▌ kérésekről.

A Hatóság kérésére az ▌ illetékes hatóságok segítik a Hatóságot az említett információk megszerzésében.

(3) A Hatóság kizárólag az e rendelet által ráruházott feladatok elvégzése céljára használhatja az e cikk értelmében kapott bizalmas információt.

21. cikk

Kapcsolat az ESRB-vel

(2) A ▌Hatóság szorosan és rendszeresen együttműködik az ESRB-vel.

▌Rendszeresen ellátja az ESRB-t a feladatai teljesítéséhez szükséges naprakész információkkal. Minden nem összefoglaló vagy összegzett formában lévő, az ESRB feladatai teljesítéséhez szükséges adatot indokolt kérésre haladéktalanul az ESRB rendelkezésére kell bocsátani, a(z) …./2010/EU (ESRB) rendelet [15]. cikkében meghatározottak szerint. A Hatóság az ESRB-vel együttműködésben megfelelő belső eljárásokat dolgoz ki elsősorban az egyes pénzügyi intézményekkel kapcsolatos bizalmas információk továbbítására.

(3) A Hatóság a (4) és (5) bekezdéssel összhangban biztosítja az ESRB …./2010/EU(ESRB) rendelet [16]. cikkében említett figyelmeztetéseinek és ajánlásainak megfelelő nyomon követését.

(4) Az ESRB Hatóságnak címzett figyelmeztetéseinek és ajánlásainak kézhezvételekor a Hatóság haladéktalanul összehívja a felügyelőtanács ülését és értékeli a figyelmeztetés vagy ajánlás hatását feladatai teljesítésére nézve.

Ha a Hatóság egy ajánlás nyomán nem hoz további intézkedést, ennek okairól magyarázatot kell adnia az Európai Parlament, a Tanács és az ESRB számára.

(5) Az ESRB valamely illetékes nemzeti felügyeleti hatóságnak címzett figyelmeztetéseinek és ajánlásainak kézhezvételekor a Hatóság adott esetben az ezzel a rendelettel ráruházott hatáskörök felhasználásával biztosítja a megfelelő idejű nyomon követést.

Ha a címzett nem kívánja követni az ESRB ajánlásait, ennek okait közli és megvitatja a felügyelőtanáccsal.

Az illetékes hatóság kellően figyelembe veszi a felügyelőtanács álláspontját, amikor a(z) .../2010/EU (ESRB) rendelet [17]. cikkével összhangban tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és az ESRB-t.

(6) Az ebben a rendeletben meghatározott feladatai ellátása során a Hatóság a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi az ESRB figyelmeztetéseit és ajánlásait.

22. cikk

Banki érdekképviseleti csoport

(1) A Hatóság feladataival érintett területeken az érdekeltekkel folytatott konzultáció elősegítése céljából létre kell hozni egy banki érdekképviseleti csoportot. A banki érdekképviseleti csoporttal a 7. cikknek megfelelően hozott, a szabályozási technikai és végrehajtási technikai standardokra vonatkozó fellépésekről, továbbá ha szükséges és amennyiben egyes pénzügyi intézményekre nem vonatkoznak, az iránymutatásokra és ajánlásokra vonatkozó 8. cikknek megfelelő fellépésekről kell konzultálni. Amennyiben sürgős fellépésre van szükség, és nincs mód konzultálásra, a banki érdekképviseleti csoportot mihamarabb értesíteni kell.

A banki érdekképviseleti csoport legalább évente négyszer ülésezik.

(2) A banki érdekképviseleti csoport 30 tagból áll, kiegyensúlyozott arányban képviselve az Európai Unióban működő hitel- és befektetési intézeteket, alkalmazottaikat, valamint a fogyasztókat, a banki szolgáltatások használóit és a kkv-k képviselőit. A tagok közül legalább ötnek független, élvonalbeli tudományos szakembernek kell lennie. Tíz tagnak pénzügyi intézményeket kell képviselnie, közülük háromnak szövetkezeti és megtakarítási bankokat.

▌

(3) A banki érdekképviseleti csoport tagjait az érintett érdekeltek javaslatai alapján a Hatóság felügyelőtanácsa jelöli ki. A felügyelőtanács az ilyen irányú határozathozatal során a lehető legnagyobb mértékben biztosítja a megfelelő földrajzi és nemek közötti egyensúlyt és az érdekeltek Közösséget átfogó képviseletét.

▌

(4) A Hatóság megadja az információkat és megfelelő titkársági támogatást biztosít a banki érdekképviseleti csoport számára. Az utazási költségek megfelelő ellentételezését biztosítani kell az érdekképviseleti csoport nonprofit szervezeteket képviselő tagjai számára. A csoport technikai kérdésekkel foglalkozó munkacsoportokat hozhat létre. A banki érdekképviseleti csoport tagjainak megbízatása két és fél éves időtartamra szól, amelyet követően új kiválasztási eljárásra kerül sor.

A tagok két egymást követő időszakon át láthatják el feladatukat.

(5) A banki érdekképviseleti csoport véleményt és tanácsot nyújthat a Hatóságnak a Hatóság ▌feladataihoz kapcsolódó bármely kérdésről, külön figyelmet fordítva a 7–7e, 8., 14., 15. és 17. cikkben meghatározott feladatokra.

(6) A banki érdekképviseleti csoport a tagok kétharmados többségével elfogadott megállapodás alapján elfogadja az eljárási szabályzatát.

(7) A Hatóság nyilvánosságra hozza a banki érdekképviseleti csoport véleményeit és tanácsait, valamint a konzultációk eredményét.

23. cikk

Jogi biztosítékok

▌

(2) Ha valamely tagállam úgy véli, hogy a 10 cikk (2) bekezdése vagy a 11. cikk alapján hozott határozat közvetlenül és jelentős mértékben hatással van költségvetési felelősségére, a tagállam az illetékes hatóságnak a Hatóság határozatáról való értesítését követő tíz munkanapon belül értesíti a Hatóságot, az Európai Parlamentet és a Bizottságot ▌.

A tagállam az értesítésében indokolja, hogy a határozat miért – illetve hatáselemzés segítségével bemutatja, hogy milyen mértékben – gyakorol hatást költségvetési felelősségére.

(2a) A Hatóság a tagállamtól érkezett értesítést követő egy hónapon belül tájékoztatja a tagállamot arról, hogy fenntartja, módosítja vagy visszavonja határozatát.

(3) Ha a Hatóság fenntartja vagy módosítja határozatát, a Tanács határoz a Hatóság határozatának fenntartásáról vagy visszavonásáról. A Hatóság határozatának fenntartására vonatkozó határozatot a tagok egyszerű többségével kell elfogadni. A Hatóság határozatának visszavonására vonatkozó határozatot a tagok minősített többségével kell elfogadni. Egyik fenti esetben sem szabad figyelembe venni az érintett tagok szavazatát.

(3a) Ha a Tanács a 10. cikk esetében tíz munkanapon belül, a 11. cikk esetében pedig egy hónapon belül nem hoz határozatot, a Hatóság határozata fenntartottnak minősül.

(3b) Ha a 10. cikk alapján hozott döntés a 12d. vagy 12e. cikknek megfelelően létrehozott alapok felhasználásához vezet, akkor a tagállamok nem kérik fel a Tanácsot, hogy tartsa fenn vagy vonja vissza a Hatáság által hozott határozatot.

24. cikk

Döntéshozatali eljárások

(1) Az ezen rendeletben előírt határozatok meghozatala előtt a Hatóság tájékoztatja bármely megnevezett címzettet a határozat elfogadására irányuló szándékáról, és az ügy sürgősségének, összetettségének és lehetséges következményeinek figyelembevételével meghatároz egy határidőt, amelyen belül a címzett kifejtheti az üggyel kapcsolatos álláspontját. Értelemszerűen így kell eljárni a 9. cikk (4) bekezdésében említett ajánlások esetében is.

(2) A Hatóság határozatait indokolni kell.

(3) A Hatóság határozatainak címzettjeit tájékozatni kell az e rendelet keretében rendelkezésre álló jogorvoslatokról.

(4) Ha a Hatóság a 10. cikk (2) vagy (3) bekezdése szerinti határozatot hoz, a határozatot megfelelő időközönként felül kell vizsgálnia.

(5) A Hatóság 9., 10. és 11. cikk szerinti határozatait nyilvánosságra kell hozni és azokban meg kell nevezni az érintett illetékes hatóságot vagy pénzügyi intézményt, valamint a határozat lényegét, kivéve, ha e nyilvánosságra hozatal ellentétes a pénzügyi intézményeknek az üzleti titkaik védelmével kapcsolatos jogos érdekeivel, illetve súlyosan veszélyeztetheti a pénzpiacok rendes működését és integritását, illetve az Európai Unió pénzügyi rendszere egy részének vagy egészének stabilitását.

III.FEJEZET

SZERVEZET

1. szakasz

FELÜGYELŐTANÁCS

25. cikk

Összetétel

(1) A felügyelőtanács a következő tagokból áll:

	a)	az elnök, aki nem rendelkezik szavazati joggal;
	b)	az egyes tagállamok hitelintézeteinek felügyeletéért felelős állami hatóság vezetője, akinek legalább évente kétszer személyesen részt kell vennie az ülésen;
	c)	a Bizottság egy képviselője, aki nem rendelkezik szavazati joggal;
	d)	az Európai Központi Bank egy képviselője, aki nem rendelkezik szavazati joggal;
	e)	az Európai Rendszerkockázati Testület egy képviselője, aki nem rendelkezik szavazati joggal;
	f)	a másik két európai felügyeleti hatóság egy-egy képviselője, akik nem rendelkeznek szavazati joggal.

(1a) A felügyelőtanács rendszeresen, de évente legalább kétszer a banki érdekképviseleti csoporttal közösen tartott ülést hív össze.

(2) Mindegyik illetékes hatóság felelős egy magas rangú póttag kijelöléséért a hatóságon belül, aki helyettesítheti a felügyelőtanácsnak az (1) bekezdés b) pontjában említett tagját, annak akadályoztatása esetén.

(3) Ha az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott hatóság nem központi bank, a felügyelőtanácsnak az (1) bekezdés b) pontjában említett tagja dönthet úgy, hogy magával hozza a tagállam központi bankjának képviselőjét, aki nem rendelkezik szavazati joggal.

(3a) <