Az Európai Parlament,

–  tekintettel az EK-Szerződés 168. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 35. cikkére,

–  tekintettel a kutatási tevékenységek közös programozása révén a degeneratív idegrendszeri betegségek, különösen az Alzheimer-kór elleni küzdelemre irányuló intézkedésekről szóló tanácsi ajánlásra, valamint az életkorral összefüggésbe hozható degeneratív idegrendszeri betegségek, különösen az Alzheimer-kór elleni küzdelemre irányuló közegészségügyi stratégiákról szóló tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az Alzheimer Europe által koordinált és az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság által finanszírozott, a 2006–2008 közötti időszakra vonatkozó EuroCoDe (a demencia területén folytatott európai együttműködésre irányuló) uniós projekt megállapításaira, valamint a 2009-es Alzheimer-világjelentésre, melyet a Nemzetközi Alzheimer Társaság (ADI) adott ki 2010. szeptember 21-én a nemzetközi Alzheimer-nap kapcsán,

–  tekintettel az Alzheimer Europe által koordinált és a Bizottság által finanszírozott EuroCoDe (a demencia területén folytatott európai együttműködésre irányuló) európai projekt megállapításaira,

–  tekintettel a Bizottságnak az Alzheimer-kórra és más demenciákra irányuló európai kezdeményezésről szóló, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett közleményére (COM(2009)0380 végleges),

–  tekintettel az idegrendszeri betegségek tüneti kezelésére és jobb megértésére irányuló intenzívebb kutatások szükségességét hangsúlyozó, „Együtt az egészségért: európai uniós stratégiai megközelítés, 2008–2013” című bizottsági fehér könyv alapján meghatározott, az öregedő európai lakosság egészségi állapotának javítására irányuló uniós stratégiai célkitűzésre,

–  tekintettel az idősek hosszú távú gondozásáról szóló, 2010. szeptember 9-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a nők idősödő társadalomban betöltött szerepéről szóló, 2010. szeptember 7-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A7-0366/2010),

A.  mivel becslések szerint a világban 2010-re 35,6 millió lesz a demencia valamely formájában szenvedők száma, és mivel az előrejelzések szerint ez a szám 20 évente csaknem megkétszereződik, 2030-ra elérve akár a 65,7 milliót (a Nemzetközi Alzheimer Társaság 2010-es jelentése); és mivel az Alzheimer-kórban szenvedők számát a korai diagnózis nehézségei miatt alábecsülik,

B.  mivel a demenciában szenvedő európaiak számát 9,9 millióra becsülik, és az esetek túlnyomó többségéért az Alzheimer-kór tehető felelőssé (a Nemzetközi Alzheimer Társaság 2010-es jelentése); mivel a degeneratív idegrendszeri betegségek ugyan minden életkorban előfordulhatnak, de az időseket érintő fogyatékosságok egyik legfőbb okát alkotják, és mivel az e betegségekben szenvedő emberek száma 2020-ra – a nyugdíjas korúak hosszabb várható élettartama és beszűkült társadalmi életvitele miatt – várhatóan drasztikusan emelkedni fog; mivel az érintett népesség száma csaknem megháromszorozódik, ha a demenciában szenvedők nem nyilvántartott tömegét is figyelembe vesszük,

C.  mivel a 2009-es Alzheimer világjelentés szerint a demenciában szenvedő emberek teljes számának 28%-át Európa adja, amivel Ázsia (35%) mögött a második helyen áll, miközben a világ régiói közül Nyugat-Európában a legmagasabb (19%) az e betegségben szenvedők aránya,

D.  mivel Európa népessége elöregszik, és a legtöbb európai országban a 80 év felettiek korcsoportja növekszik a leggyorsabban; mivel a nyugdíjas korú és az aktív népesség aránya az utóbbi hátrányára változik, és mivel ennek következtében az elkövetkezendő évtizedekben várhatóan a demencia jelenti majd a nemzeti szociális és egészségügyi ellátórendszerek – azon belül az informális és a hosszú távú ellátást biztosító létesítmények – fenntartható működése előtt álló egyik legnagyobb kihívást,

E.  mivel bizonyos becslések (a Nemzetközi Alzheimer Társaság 2010-es jelentése) szerint az Alzheimer-kór közvetlen orvosi és szociális ellátásának összköltsége Európában 135,04 milliárd dollárt tesz ki,

F.  mivel a betegség korai felismerése hozzájárulhat az egészségügyi költségek mérsékléséhez Európában,

G.  mivel az Európai Uniónak jelenleg nem áll rendelkezésére kellőképpen pontos statisztika a demenciáról – és különösen a degeneratív idegrendszeri betegségekről –, és mivel a becslések között az alapul vett tanulmánytól függően akár háromszoros eltérés is lehet; mivel ezért alapvető fontosságú, hogy közös és szigorúan meghatározott mutatók alapján európai szintű epidemiológiai felmérések készüljenek,

H.  mivel a demencia következményei a társadalomra és a gazdaságra is kihatnak, és a tagállamok valamennyi egészségügyi rendszerét érintik,

I.  mivel ahhoz, hogy előre láthassuk az Alzheimer-kór és a demencia egyéb formáinak gazdasági és társadalmi hatásait, be kell ruházni a tudományos kutatásokba és az ellátási rendszerek hatékonyságába,

J.  mivel e téren a kutatási erőfeszítések nagy részét a tagállamok teszik viszonylag alacsony nemzetek közötti koordináció keretében, ami széttagoltsághoz, illetve az ismeretek és a legjobb gyakorlat tagállamok közötti korlátozott megosztásához vezet, és mivel Európában az Alzheimer-kórral kapcsolatos kutatás nem tud lépést tartani az egyéb betegségekre irányuló kutatásokkal,

K.  mivel az Alzheimer Europe közelmúltbeli megállapításai szerint az Unióban az Alzheimer-kórt sokszor nem ismerik fel, valamint a tagállamok között egyenlőtlenségek állnak fenn a megelőzés, a kezeléshez való hozzáférés és a megfelelő szolgáltatások nyújtása tekintetében,

L.  mivel a legújabb kutatási eredmények alapján az Alzheimer-kór kialakulásában jelentős szerepet játszhat az étrend, vagyis a demenciának az egyénre szabott beavatkozásokon keresztüli megelőzését kiemelten kell kezelni, és különös figyelmet kell szentelni az olyan megelőzési tényezőknek, mint az egészséges táplálkozás, a fizikai és szellemi aktivitás előmozdítása, valamint a szív- és érrendszeri kockázati tényezők – például a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás és a dohányzás – féken tartása,

M.  mivel egyre szélesebb körben elismerik, hogy a degeneratív idegrendszeri betegségeknek az európai népességre gyakorolt hatása olyan jelentős, hogy azt egyetlen tagállam sem képes egyedül kezelni; mivel ebből kifolyólag a tagállamokban és az Európai Unióban jelentős mértékben fokozni kell az Alzheimer-kór okaira, megelőzésére és kezelésére irányuló innovatív és multidiszciplináris klinikai kutatási tevékenységek terén való együttműködést és koordinációt, az információk megosztását és az ágazat számára rendelkezésre álló források szintjét, az európai társadalmak számára alapvető kihívássá vált degeneratív idegrendszeri betegségek – különösen az Alzheimer-kór – leküzdése érdekében,

N.  mivel ennek az európai kezdeményezésnek nem az a célja, hogy felváltsa az Alzheimer-kór és a demencia egyéb formáinak leküzdésére irányuló, már létező nemzeti terveket, hanem inkább az e területtel kapcsolatos európai kutatás hatékonyabb koordinálására kellene használni,

O.  mivel a demencia nem csupán magukat a betegeket sújtó pusztító betegség, hanem – jó minőségű megfelelő ellátás hiányában – egyben igen súlyos teherré is válhat a betegek rokonai és gondozói számára, tekintettel azokra az érzelmi, fizikai és pénzügyi nehézségekre, amelyekkel a demencia bármely formája által érintettek rokonainak és barátainak szembe kell nézniük; mivel minden beteg családjában átlagosan három fő viseli e terhet, e becslés szerint a demencia valamilyen formában mintegy 19 millió európait érint közvetlenül,

P.  mivel az Alzheimer-kórban szenvedők számára biztosított intézményi ellátás kapacitáshiánnyal küzd, és ez a hiány a jövőben csak súlyosbodni fog; mivel nincsen elegendő számú, az Alzheimer-kórban szenvedők gondozását végző egészségügyi szakember és szociális munkás, és ez a hiány a jövőben fokozódni fog; mivel ugyanakkor egyértelmű, hogy az ilyen betegek számára az a legjobb megoldás, ha lehetővé tesszük számukra, hogy megszokott otthoni környezetükben maradhassanak,

Q.  mivel a demenciában szenvedőkkel és a gondozók támogatásával kapcsolatban az Európai Uniónak és a tagállamoknak hármas célkitűzés megvalósítására kell törekedniük: minőségi ellátást kell nyújtaniuk a betegek számára, gondoskodniuk kell arról, hogy a gondozók az igényeikhez igazítva pihenőidőszakokat vehessenek igénybe, valamint biztosítaniuk kell, hogy a betegeket vagy otthon, vagy magas színvonalú, innovatív gondozási intézményben ápolhassák,

R.  mivel a modern távorvosi szolgáltatások rendkívül hatékony segítséget nyújthatnak az Alzheimer-kórban szenvedők és gondozóik számára, és ezzel javíthatják a betegek életminőségét megszokott környezetükben, így az intézményi ellátás kiváló alternatíváját jelenthetik,

S.  mivel az Alzheimer-kórhoz megbélyegzés fűződik, a betegséggel és az érintett betegekkel kapcsolatos magatartásformák folytán pedig a betegek, családjuk és hozzátartozóik magukra maradnak; mivel a probléma általános megközelítése továbbra is helytelen, aminek következtében a betegek és hozzátartozóik sorsa a társadalmi kirekesztődés; mivel ezért szükség van a demenciához kapcsolódó megbélyegzés, előítéletek és megkülönböztetés jobb megértésére, mint ahogy annak kutatására is, hogy miképpen előzhető meg a társadalmi kirekesztés, valamint hogyan lehet ösztönözni olyan magatartásformákra, amelyek révén bármiféle fellépés során megőrizhető a demenciában szenvedők méltósága és ember volta,

T.  mivel a betegek életminőségének javítása gyakran összefügg a betegek hozzátartozóinak érzelmi életével,

U.  mivel a segítő csoportok megfelelő alkalmat biztosítanak a közös gondolkodásra annak érdekében, hogy a betegek hozzátartozói megoszthassák egymással „tudatos felelősségüket”,

V.  mivel az Alzheimer-kórt és a demencia egyéb formáit nem szabad az öregedéssel járó normális problémának tekinteni, és ezzel megvonni a betegektől a megfelelő kezeléshez, orvosi segítséghez és szakellátáshoz való jogukat,

W.  mivel, bár az Alzheimer-kór társadalmi ismertsége és a vele kapcsolatos tudományos ismeretek jelentősen bővültek, különösen arra vonatkozóan, hogy a betegség nem csupán klinikai demencia, hanem korai demenciás rohamok formájában is jelentkezhet, a terápiás lehetőségek még mindig a szimptomatikus gyógyszeres kezelésre korlátozódnak, mivel jelenleg szembetűnő különbségek tapasztalhatók a tagállamok között – sőt a tagállamokon belül is –, illetve hiányosságok vannak a szakemberek képzése és minősítése terén, a diagnosztizáláshoz és a kutatáshoz szükséges felszerelés nem áll rendelkezésre, az Alzheimer-kór megállapítására pedig gyakran csak a betegség megjelenése után több évvel kerül sor, aminek következtében háttérbe szorulnak a betegség lassítására alkalmas kezelési módok,

X.  mivel az Alzheimer-kór megbízható biológiai markereinek alkalmazásában a közelmúltban bekövetkezett előrelépés ösztönözte az Alzheimer-kórt klinikai entitásként körülíró új kritériumok kidolgozását, amelyek alapján a kór nem csak egy, az emlékezetet és az észlelést befolyásoló szakaszból áll, hanem van egy korábbi szakasza is,

Y.  mivel az Alzheimer-kór és a demencia egyéb formái nemcsak az időseket, hanem a fiatalokat is érinthetik; mivel javítani kell a fiatal betegeknek a diagnosztikai eszközökhöz, a kutatáshoz és az ellátáshoz, a támogatáshoz és a szálláshoz való hozzáférését,

Z.  mivel a lakosság és a szakma Alzheimer-kórral kapcsolatos tájékozottságának nemzeti és európai szintű növelése képessé teszi a lakosságot a betegség korai tüneteinek felismerésére, a korai diagnosztizálás lehetőségeinek megtalálására, valamint arra, hogy már a betegség korai szakaszában hozzáférhessen a kezeléshez és a szolgáltatásokhoz,

AA.  mivel az Alzheimer-kór demenciát megelőző szakaszára való jobb odafigyelés hozzájárulhat olyan megfelelő terápiás beavatkozások kidolgozásához, amelyek lehetővé teszik a betegség lefolyásának lassítását, és ezzel késleltethetik a betegnek az Alzheimer-kór súlyos, vagyis a leginkább egészségkárosító szakaszába történő eljutását,

AB.  mivel (a csupán tüneti kezelésre alkalmas gyógyszerek helyett) a hatékony betegségmódosító szerek kifejlesztése az Alzheimer-kórban szenvedő betegek kritikus és eddig ki nem elégített igénye,

AC.  mivel továbbá a demenciás esetek majdnem 70%-ában felállított Alzheimer-diagnózis nem veszi teljes mértékben figyelembe a betegekben előforduló agykárosodások sokféleségét, valamint azt, hogy a fiatal és az idős betegek nem ugyanazt a patológiás és klinikai képet mutatják,

1.  felhívja a Tanácsot, hogy nyilvánítsa a demenciát uniós egészségügyi prioritásnak, és határozottan sürgeti a tagállamokat, hogy alakítsanak ki konkrét nemzeti terveket és stratégiákat az Alzheimer-kórra vonatkozóan a demencia szociális és egészségügyi következményeinek kezelése, a demenciában szenvedők és családjuk számára szolgáltatások és támogatás biztosítása céljából, ahogyan ezt számos olyan tagállam már megtette, ahol az Alzheimer-kórra és a hasonló betegségekre vonatkozó, 2008-ban indított terv lehetővé tette az egészségügyi és a szociális ellátás koordinálását, valamint e betegségek nemzeti szintű klinikai vizsgálatát és alapkutatását;

2.  üdvözli a tagállamok által támogatott közös uniós programozási kezdeményezést, melynek célja az Alzheimer-kórral és az egyéb degeneratív idegrendszeri betegségekkel kapcsolatos kutatás fellendítése, és bátorítja az Európai Bizottságot, hogy továbbra is indítson fellépéseket az Alzheimer-kór és egyéb degeneratív idegrendszeri betegségek kezelése előtt álló egészségügyi, társadalmi, technológiai és környezeti kihívások leküzdésére;

3.  felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy az egészségügyi megelőzési politikával kapcsolatos jövőbeli fellépések kidolgozása során vegyék figyelembe a demencia fogalmát, különösen annak a szív- és érrendszeri panaszokkal, a szellemi egészséggel, a testmozgással, az egészségügyi oktatással és az új technológiákkal való összefüggései kapcsán;

4.  felszólítja a tagállamokat, hogy az „egészséges életmód a szellemi egészségért” koncepciójának népszerűsítésén keresztül nyújtsanak az életmóddal kapcsolatos tájékoztatást az uniós polgárok számára, melynek célja az Alzheimer-kór és a demencia egyéb formái kialakulásának késleltetése vagy megelőzése;

5.  javasolja a Tanácsnak és a Bizottságnak, hogy fontolják meg a szellemi egészség európai évének meghirdetését – a szeptember 21-i Alzheimer-világnap kiegészítéseképpen – annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet az aggyal kapcsolatos időskori megbetegedésekre és e betegségek korai tüneteinek felismerési és azonosítási lehetőségeire, és ennek keretében szervezzenek olyan tájékoztatási kampányokat, amelyek e betegségek megelőzésével, valamint az agyi érkatasztrófák kezelésével foglalkoznak; ezen európai évnek továbbá elő kell mozdítania a bevált gyakorlatok európai országok közötti cseréjét;

6.  rámutat arra, hogy a) az egyre öregedő társadalom és b) az államháztartásokra és a magánszféra termelékenységére nehezedő, az elöregedő népességre fordított kiadások emelkedése miatti, egyre növekvő nyomás strukturális problémát fog jelenteni a tagállamok számára; az Európai Uniónak ezért hosszú távú stratégiájába be kell építenie a megelőzés elvének határozott támogatására irányuló politikát (egyrészt az orvosi gyakorlatban, másrészt az egészségesebb életmód előmozdításában); az egészségügyi mutatók hozzá fognak járulni a gazdasági mutatók jelentős javulásához;

7.  felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy ismerjék el a betegképviseleti szervezetek szerepét a degeneratív idegrendszeri betegségek területén, valamint vonják be őket a tájékoztatási és megelőzési kampányokba, a demenciabetegek számára biztosított támogatási intézkedésekbe, valamint a kutatási programok előkészítésébe;

8.  javasolja, hogy a Bizottság fontolja meg az „ápolók napja” bevezetését, melynek célja, hogy Európa-szerte felhívja a figyelmet a hivatásos és nem hivatásos ápolók kiemelkedő szerepére és elismertesse azt;

9.  hangsúlyozza, hogy az Alzheimer-kór megelőzését vagy lefolyásának lassítását célzó hatékony beavatkozások felfedezése rendkívül sürgős;

10.  felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy tegyenek lépéseket az uniós lakosság demenciával kapcsolatos tájékozottságának növelése érdekében, ezzel megkönnyítve a demencia korai tüneteinek felismerését, és így a korai diagnózist és az azzal járó kezelést és megfelelő támogatást;

11.  hangsúlyozza a megelőzés elsőrendű fontosságát, valamint azt, hogy a hatékony beavatkozások érdekében fontos a korai diagnosztizálás; hangsúlyozza, hogy a közvetlen kutatás, a rehabilitáció és a fellépés érdekében szükség van – különösen a tünetmentes és a cselekvőképesség elvesztését megelőző időszakok tekintetében – epidemiológiai és klinikai adatokra, és felhívja a tagállamokat ezek javítására;

12.  rámutat, hogy jelenleg az Alzheimer-kór megelőzésére nincs külön politika, és ezért felhív egy olyan, többek között uniós szintű politika kidolgozására, amely a betegek fizikai és szellemi aktivitásának megőrzését szolgáló környezet kialakításának szükségességén, valamint „Az étrend, a testmozgás és az egészség európai cselekvési programja” által ajánlott étrend elérhetőségén, továbbá mind az aktív, mind a passzív dohányzás csökkentésére irányuló összes politika népszerűsítésén alapszik;

13.  meggyőződése, hogy az Alzheimer-kór meghatározására szolgáló új kritériumok kidolgozásával foglalkozó nemzetközi munkacsoport által nemrégiben javasolt korai diagnosztikai vizsgálatok, a kockázati tényezők kutatatása és a korai diagnózis kritériumainak meghatározása alapvető fontosságúak;

14.  ösztönzi a tagállamokat, hogy vállaljanak aktív szerepet a korai diagnózis új kritériumainak megállapítására szolgáló közös protokollok meghatározásában, kidolgozásában és végrehajtásában, hogy a demencia és a demenciát megelőző állapot kezelésére szolgáló újabb és újabb terápiák kidolgozása érdekében határozzanak meg a betegség előrehaladásának mérésére szolgáló biológiai markereket, valamint hogy állapodjanak meg egy közös kutatási menetrendben a degeneratív idegrendszeri betegségek terén, és ezáltal csökkentsék a diagnózis és a kezelés terén fennálló, tagállamok közötti és tagállamokon belüli egyenlőtlenségeket; hangsúlyozza, hogy a betegségmarkerek értékelésére szolgáló szabványosított operatív eljárások kulcsfontosságúak lesznek a gyógyszerek felfedezése és az Alzheimer-kórban szenvedők hatékonyabb, technológiailag támogatott ellátásának fejlesztése szempontjából;

15.  ösztönzi a tagállamokat annak biztosítására, hogy az Alzheimer-kór kialakulásának lassítására szolgáló gyógyszerek eljussanak az összes, és nem csak a súlyos Alzheimer-kórral diagnosztizált beteghez;

16.  ösztönzi a Bizottságot, hogy készítsen a korai felismerés közös eszközeinek kifejlesztésére és megvalósítására szolgáló útmutatót, amely a beteg emlékezeti állapotának multidiszciplináris felmérésén alapul, valamint dolgozzon ki a betegeknek és családjuknak a betegség kialakulásának kezeléséhez szükséges lehető legjobb keretet nyújtó, személyre szabott értesítő és információs rendszert;

17.  ösztönzi a tagállamokat, hogy országszerte hozzanak létre szakosodott központokat, és lássák el azokat megfelelő orvosi műszerekkel (többek között MRI-készülékekkel, amelyek jelentősége a demencia kutatásában vitathatatlan);

18.  felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a kutatási cselekvési tervek kidolgozásakor vegyék figyelembe a demencia és az Alzheimer-kór gyors terjedését és hatásait;

19.  sürgeti a tagállamokat, hogy a demenciával és az Alzheimer-kórral – és többek között a megelőzéssel – kapcsolatos kutatások terén a támogatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében dolgozzanak ki e betegségek társadalomra gyakorolt gazdasági hatását arányosan kezelő politikákat;

20.  hangsúlyozza a multidiszciplináris megközelítés alkalmazásának fontosságát arra vonatkozóan, hogy az európai kutatás terén megvalósított együttműködés és koordináció milyen módon javíthatja az ismereteket, a diagnózist, a kezelést, a megelőzést, valamint a betegek, családjuk és gondozóik jólétére vonatkozó szociális kutatásokat; úgy véli, hogy az új diagnosztikai kritériumok validálásával kapcsolatos kutatás, a korai szűrővizsgálatok fejlesztése, valamint a betegségnek a demenciát megelőző fázistól az előrehaladott szakaszokig való kifejlődésében szerepet játszó kockázati tényezők azonosítása alapvető fontosságú; javasolja, hogy a betegek képviselőit, az egészségügyi szervezeteket és az egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó szervezeteket vonják be a folyamatba; mindezek fényében valódi hozzáadott értéknek tekinti a nemzetek közötti együttműködés keretében végzett nagyléptékű epidemiológiai és klinikai tanulmányokat;

21.  rámutat a degeneratív idegrendszeri betegségeket kutató 34 projekt összesen 159 millió eurós európai uniós támogatásának jelentőségére; mindazonáltal alapvető fontosságúnak tartja, hogy a közelgő nyolcadik kutatási és fejlesztési keretprogram figyelmet szenteljen a kutatások, és különösen az Alzheimer-kórra vonatkozó kutatások elaprózódásának, és néhány nagyobb projektre összpontosítson, köztük a még kevéssé felderített gyógyszer nélküli, viselkedés- és kognitív terápiákra;

22.  úgy véli, hogy a korai diagnosztikai vizsgálatok, valamint a rizikófaktorokra és a korai diagnózis kritériumaira vonatkozó kutatások alapvető fontosságúak; mindezek fényében valódi hozzáadott értéknek tekinti a nemzetek közötti együttműködés keretében végzett nagyléptékű epidemiológiai és klinikai tanulmányokat; hasonló jelentőségűnek tartja az európai egészségvizsgálati felmérést, amely kognitív funkciókat vizsgáló modulja révén képes lesz értékes adatokkal szolgálni a korai stádiumú kognitív problémákkal küzdő személyek számáról;

23.  felhívja az Európai Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy az orvostudományi és társadalomkutatásokban, valamint az egészségügyi, foglalkozatás- és szociális politikákban vegyék figyelembe a kétszer annyi beteget és a gondozók aránytalanul nagy számát kitevő nők speciális igényeit;

24.  felhívja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki hosszú távú, a társadalmi és demográfiai trendeket előrejelző és kezelni képes politikákat és cselekvési terveket a gondozás és a megelőzés terén, valamint összpontosítsanak a betegeket gondozó családoknak nyújtandó támogatásra, ezzel is szociális védelmet nyújtva a demenciában szenvedő, sérülékeny személyeknek;

25.  hangsúlyozza az egészséges életmód – többek között a szellemi és társadalmi aktivitás megőrzése, a megfelelő táplálkozás és a testmozgás – népszerűsítésének jelentőségét az Alzheimer-kór megelőzésében;

26.  felhívja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki a degeneratív idegrendszeri betegségek – ideértve azok gondozási szükségleteit is – és különösen az Alzheimer-kór területére vonatkozó, közép- és hosszú távú kutatási szükségleteket és célkitűzéseket megállapító stratégiai kutatási terveket; e cselekvési terveknek a fiatal kutatókban rejlő lehetőségek fejlesztésére, valamint a köz- és magánszféra közötti partnerségen alapuló innovatív kutatási irányok támogatására kell összpontosítaniuk; javasolja az egyes kutatási területekre összpontosító kiválósági központok létrehozásának támogatását, valamint a betegek, a gondozási szervezetek és az állami és magán egészségügyi szolgáltatók képviselőinek bevonását;

27.  felhívja a tagállamokat, hogy működjenek együtt a Bizottsággal olyan lehetséges bizottsági kezdeményezések felderítése érdekében, amelyek segítséget jelenthetnek a tagállamoknak a közös kutatási menetrend kidolgozásában és végrehajtásában;

28.  felhívja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki az Alzheimer-kórban és egyéb, demenciával járó megbetegedésekben szenvedő betegek és családjuk jólétének és életminőségének javítására irányuló cselekvési terveket;

29.  felhívja az uniós intézményeket, hogy a lehető legnagyobb mértékben támogassák az Alzheimer Europe által működtetett, a legjobb gyakorlatok és kutatási eredmények a betegek és gondozóik körében történő terjesztésének hasznos eszközeként működő demenciakutatási megfigyelőközpontot;

30.  rámutat az öregedés és a demencia, valamint a demencia és az időskori depresszió, illetve a nemenkénti eltérések és a demencia különböző fajtái közötti kapcsolatra vonatkozó kutatások jelentőségére; arra buzdítja a tagállamokat, hogy ösztönözzenek a betegek döntéseire és perspektíváira hangsúlyt helyező kutatási programokat, és fogalmazzanak meg a méltóság és a társadalmi befogadás alapvető elvén nyugvó ajánlásokat, ezzel is előmozdítva a demenciában szenvedők autonómiáját és önrendelkezését;

31.  felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsanak megfelelő forrásokat az Alzheimer-kórban szenvedő betegek kezelésére, az elért eredményekkel kapcsolatos információk megosztására és az ehhez szükséges hálózatok fenntartására;

32.  hangsúlyozza a betegek és idősek otthoni ellátásának fontosságát, valamint a nonprofit és önkéntes szervezetek létfontosságú hozzájárulását az Alzheimer-kórban és az öregedéssel összefüggésben kialakuló egyéb betegségekben szenvedők gondozásához; ösztönzi a tagállamokat, hogy lépjenek partnerségre e szervezetekkel, és támogassák tevékenységüket; felhívja a tagállamokat, hogy ezen túlmenően ismerjék el és díjazzák az e betegségekben szenvedők rokonai által nem hivatalos csatornákon keresztül nyújtott segítséget;

33.  hangsúlyozza, hogy olyan fellépésekre van szükség, amelyek a kialakult Alzheimer-kór nem csupán gyógyszeres kezelésére, hanem az Alzheimer-kór kialakulásának esélyeit csökkentő megelőző intézkedésekre – étrend, táplálkozás – is összpontosítanak; felhív az étrend és a táplálkozás az Alzheimer-kór kialakulására gyakorolt hatásának széleskörű kutatására, valamint a betegség kialakulásának megelőzésére vonatkozó, többek között táplálkozási tanácsok kidolgozására, és azok tájékoztató kampányok révén történő terjesztésére;

34.  hangsúlyozza, hogy az egészséggazdaság, valamint a társadalom- és humán tudományok terén végzett kutatások és a nem gyógyszer alapú megközelítések is szükségesek a demencia pszichológiai és társadalmi vetületeinek megértéséhez;

35.  úgy véli, hogy az emlékezetzavarok korai tünetei felismerésének a munkahelyi egészségvédelem egyik központi elemének kellene lennie;

36.  sürgeti a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy vegyék fontolóra biztonsági normák előírását az idősek gondozásával foglalkozó intézmények, a róluk gondoskodó közösségek és az otthoni gondozást végzők számára;

37.  felhívja a Bizottságot, hogy a rendelkezésre álló források hozzáértő és hatékony felhasználásának biztosítása érdekében a kutatóintézetekkel közösen fogalmazzon meg iránymutatásokat az Alzheimer-kórban szenvedő betegekkel bármilyen minőségben (orvosi és paramedikális hivatások) foglalkozó alkalmazottak és a beteget ápoló családtagok képzésére vonatkozóan; rámutat, hogy az emlékezetzavarokban szenvedő személyek gondozását végző szakképzett személyzet iránti igény gyors ütemben nő;

38.  felhívja a tagállamokat, hogy gondolkozzanak el a „Menetrend új munkahelyek teremtésére” és az „Új munkahelyekhez szükséges új készségek” elnevezésű EU 2020-as stratégiák által az Alzheimer-kórban és a demencia egyéb formáiban szenvedő betegeket gondozó személyzet kapacitásának felduzzasztására kínált lehetőségen; úgy véli, hogy az egyre inkább elöregedő lakosság gondozásának megoldása érdekében Európa-szerte ösztönözni kell ezen új szakterületet;

39.  felhívja a Bizottságot, hogy használja fel az Európa 2020 stratégiában az „innovációs unió” elnevezésű kiemelt kezdeményezés, valamint és a 2011 elején beindítandó, az aktív és egészséges öregedéssel foglalkozó tervezett kísérleti partnerség forrásait a demencia kezelésére Európában;

40.  hangsúlyozza, hogy a képalkotásban és a biomarkerek kutatása terén elért közelmúltbeli eredmények az Alzheimer-kór molekuláris szintű háttérfolyamatainak és a betegség korai ismérveinek felismerése előtt nyitják meg az utat például egy olyan, jelenleg tanulmányozás alatt álló marker segítségével, amely tehetővé teszi az amiloid plakkok a betegséggel kapcsolatban felmerülő két sérülés egyikének – az agyban történő megjelenítését;

41.  elismeri, hogy a családoknak, a gondozóknak és a közösségeknek életbevágó szerepük van abban, hogy a beteg körülményeihez képest a legjobban éljen, és felkéri a tagállamokat, hogy támogassa az ilyen családokat, gondozókat és közösségeket;

42.  hangsúlyozza a betegek és családjaik számára biztosított pszichológiai támogatás fontosságát; hangsúlyozza az öregedésre vonatkozó pszichoszociális megközelítés és az orvosi és orvosbiológiai kutatás terén elért eredmények összekapcsolásának fontosságát; megerősíti, hogy a demencia pszichológiai, gazdasági és társadalmi vetületeinek megértése és a meglévő technológiák (e-egészség, ikt, segédtechnológiák stb.) használatának népszerűsítése érdekében szükség van az egészségfinanszírozás, valamint a társadalom- és humántudományok terén végzett kutatásokra és a nem gyógyszer alapú megközelítésre;

43.  javasolja, hogy az Európai Bizottság vizsgálja meg, hogy a demenciában szenvedő személyek jogainak védelmére – többek között az előzetes rendelkezésekre (élő végrendelet) és a gyámsági rendszerek kérdésére – irányuló uniós kezdeményezéseket hogyan lehetne kiterjeszteni;

44.   ösztönzi a tagállamokat, hogy az Alzheimer-kórban szenvedők támogatására irányuló cselekvési terveikben vegyék fontolóra az antipszichotikus gyógyszerek használatának csökkentését, mivel bár ezeket a gyógyszereket gyakran használják a demencia hatásainak csökkentésére, hatékonyságuk bizonyítottan korlátozott, és évről évre halálesetek is kapcsolódnak használatukhoz;

45.  hangsúlyozza, hogy az Alzheimer-kórban szenvedők méltóságát fenn kell tartani, és megbélyegzésüknek és hátrányos megkülönböztetésüknek véget kell vetni;

46.  ösztönzi a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy dolgozzanak ki új szakpolitikai ösztönzőket az Alzheimer-kórban szenvedő betegek még kielégítetlen szükségleteinek kielégítésére irányuló innovatív terápiákra és diagnosztikai vizsgálatokra vonatkozó információk terjesztésének megkönnyítése és piacra jutási stratégiájuk előmozdítása érdekében;

47.  ösztönzi a tagállamokat, hogy a lefedettség maximalizálásának és az egyenlő hozzáférés és az egyenlőség biztosításának alapelve mentén az integrált közösségi és otthoni szolgáltatásnyújtás fejlesztésének előmozdítása érdekében fejlesszenek ki egészségügyi és szociális szolgáltatásokat a demenciában szenvedők számára, korra, nemre, etnikai hovatartozásra, egészségi állapotra, fogyatékosságra és a lakóhely jellegére (vidéki/városi) vonatkozó megkötés nélkül; ösztönzi a tagállamokat, hogy lépjenek fel a népesség egészségét egyenlőtlen arányban befolyásoló, elkerülhető tényezők ellen; ösztönzi az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy az egészségügyben fennálló egyenlőtlenségekről gyűjtsenek további adatokat;

48.  felhívja a tagállamokat, hogy ne feledkezzenek meg a demencia kialakulását lassító megelőző kezelésekről, valamint biztosítsák a megfizethető és minőségi ellátáshoz való hozzáférést a betegek számára; felhívja a tagállamok figyelmét arra, hogy e szolgáltatásokat fenn kell tartani az Európán átvonuló költségvetési konszolidáció ellenére is;

49.  felhívja a tagállamokat egymással kapcsolatban lévő referenciaközpontok európai hálózatának felállítására, ahol a demencia és Alzheimer-kór diagnosztizálásának, kezelésének és gondozásának szakértelme koncentrálódik, és amelyeken keresztül az információk és adatok a tagországok között cserélhetők és értékelhetők;

50.  ösztönzi a tagállamokat, hogy az otthoni ellátásnak a többfunkciós és szakosodott otthoni gondozási és ápolási szolgáltatások, az otthonok automatizálása és az új információs és kommunikációs technikák fokozottabb igénybevételén keresztüli megkönnyítése érdekében dolgozzanak ki a diagnózis felállítását követően egyetlen kapcsolattartó személy által koordinált, személyre szabott megoldásokat a több szakma és tudományág közreműködését igénylő gondozás és segítségnyújtás lehetővé tétele érdekében;

51.  felhívja a tagállamokat, hogy a gondozók életének megkönnyítése érdekében bocsássanak rendelkezésükre sokféle, innovatív és kiváló minőségű szolgáltatást, úgymint lakhatási lehetőséget és ideiglenes fogadóközpontokat, továbbá például megfelelő orvosi és pszichológiai ellátás vagy szociális támogatás biztosításán keresztül kísérjék figyelemmel a gondozók egészségi állapotát;

52.   felhívja az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy ösztönözzék a kutatást, javítsák a diagnosztikai eszközökhöz való hozzáférést, és igazítsák a gondozást és a támogatási szolgáltatásokat a fiatal betegek igényeihez;

53.  ösztönzi a tagállamokat, hogy bevezetésüket követően mihamarabb biztosítsanak hozzáférést a betegek számára a bizonyítottan hatásos új gyógymódokhoz;

54.  sürgeti a tagállamokat, hogy az Alzheimer-kór tüneteinek könnyebb felismerése, valamint a betegség és kezelése jobb megértése érdekében fokozzák a demenciával kapcsolatos tudatosságfokozást mind a nyilvánosság, mind a szakmabeliek (képesített vagy betanított egészségügyi dolgozók, szakpolitikai döntéshozók), mind a média körében a különböző összetevőket, úgymint a diagnózist, a gyógymódokat és a beteg gondozását illetően;

55.  emlékezteti a Bizottságot a 2006-os Bowis-jelentésre, amely arra szólítja fel a munkaadókat, hogy a kötelező munkahelyi egészségvédelem részeként dolgozzanak ki a munkahelyi szellemi egészség védelmét szolgáló politikákat azzal a szándékkal, hogy a mentális zavarokkal küzdő személyek a lehető leghatékonyabban illeszkedjenek be a munkaerőpiacra, valamint hogy ezeket a politikákat hozzák nyilvánosságra, és azok végrehajtását a hatályos egészségvédelmi és biztonsági előírások keretében ellenőrizzék; emlékezteti a Bizottságot, hogy a Parlament még mindig vár e politikák nyilvánosságra hozatalára;

56.  hangsúlyozza, hogy az Alzheimer-kór és a demencia egyéb kórképeinek kezelése kapcsán felmerülő költségek igen magasak, és ezért olyan megoldást kell találni, amely figyelembe veszi a közvetlen orvosi költségeket (ideértve az egészségügyi ellátórendszer költségeit, a szakorvosi ellátás, a gyógyszerek, a vizsgálatok és a rendszeres szűrővizsgálatok költségeit), a közvetlen szociális költségeket (ideértve az orvosi ellátáson kívüli hivatalos gondozás költségeit, úgymint a közösségi szolgáltatásokat, az otthoni gondozást, élelmezést, szállítást, illetve a beteg olyan idősek otthonában történő elhelyezését, ahol orvosi ellátás is rendelkezésre áll), valamint a nem hivatalos költségeket (ideértve a csökkent munkaképességből, a korengedményes nyugdíjba vonulásból, a betegszabadságból vagy az elhalálozásból eredő költségeket);

57.  ösztönzi a tagállamokat, hogy alakítsanak ki a lakosság egészét és bizonyos csoportokat, pl. iskolásokat, egészségügyi szakembereket és szociális munkásokat célzó tájékoztató kampányokat, vessék össze és cseréljék ki tapasztalataikat a beteget ápoló családtagok, a betegképviseleti szervezetek és nem kormányzati szervezetek számára biztosított támogató intézkedésekről, támogassák az önkéntes munkavállalók képzésével és szervezésével, illetve az otthoni és napközi ellátóhelyeken tevékenykedő jogi, pszichológiai és egészségügyi asszisztensekkel kapcsolatos tájékoztató brosúrák – többek között az interneten történő – közzétételét és terjesztését, és ösztönözzék Alzheimer-betegszervezetek létrejöttét, illetve hozzanak létre ilyen szervezeteket az érintettek közti tapasztalatcsere lehetővé tétele érdekében; rámutat arra, hogy az összes tudatosságfokozó és oktatási célú kampányban fel kell hívni a figyelmet a demencia tüneteinek felismerésére való képességre;

58.  ösztönzi a tagállamokat, hogy népszerűsítsék az önkéntes és térítésmentes emlékezetvizsgálatokat a népesség azon csoportjai számára, amelyeknél a tudományos kutatások szerint nagy a kockázata az Alzheimer-kór vagy egyéb demenciás betegségek kialakulásának;

59.  ösztönzi a tagállamokat és a Bizottságot, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásának biztosítása érdekében mozdítsák elő a betegek igényeinek figyelembe vételét és a betegekhez való etikus hozzáállást, valamint a degeneratív idegrendszeri betegségekben szenvedők jogi státuszát illetően hozzanak létre olyan jogi keretet, amely védi a betegeket, és rendelkezik a szabadságtól való megfosztás esetéről;

60.  felhív az Alzheimer-betegszervezetek mint elsődleges partnerek elismerésére, és bevonásukra szólít fel 1) a megelőzésre vonatkozó ajánlások és a legjobb gyakorlatok meghatározásába, és azok terjesztésébe a hétköznapi emberek körében, 2) a demenciában szenvedők és gondozóik által olyannyira igényelt információk és támogatás nyújtásába, 3) a demenciában szenvedők és gondozóik igényeinek a döntéshozók előtti képviseletébe, és 4) a holisztikus megközelítés érdekében partnerség kialakításába az orvosi szakmával; rámutat, hogy ennek érdekében az uniós intézményeknek fel kell deríteniük az európai közegészségügyi programban az európai Alzheimer-szervezetek alapvető és rendszeres finanszírozását illetően rejlő lehetőségeket, és ösztönözniük kell a tagállamokat, hogy nemzeti szinten is támogassák az Alzheimer-betegszervezeteket;

61.  ösztönzi a tagállamokat, hogy az intézményekben foglalkoztatott egészségügyi dolgozók, a kórházban ápolt betegek hozzátartozói, a beteget otthon ápoló hozzátartozók és az otthoni ellátásban dolgozó egészségügyi dolgozók számára hozzon létre segítő csoportokat;

62.  felhívja a Tanácsot, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az Európai Parlamenttel együttműködésben segítsék elő a demenciában szenvedő személyek autonómiáját, továbbá az egészségügy terén életbe léptetendő cselekvési terven keresztül mozdítsák elő a betegek méltóságának tiszteletben tartását és társadalmi befogadásukat, valamint nyújtsanak tájékoztatást a sérülékeny személyek jogainak tiszteletben tartásával és a demens betegekkel szembeni visszaélések elleni fellépéssel kapcsolatos legjobb gyakorlatokról;

63.  felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a kutatási projektek végrehajtásával kapcsolatban mozdítsák elő az állami, valamint az állami és magántulajdonban lévő intézetek közötti partnerséget, így állítva csatasorba a magán és az állami intézetek eszközeit, erőforrásait és tapasztalatát az Alzheimer-kór és a demencia egyéb formái ellen;

64.  rámutat, hogy még sokat kell tenni annak érdekében, hogy javítani lehessen az Alzheimer-kórban és hasonló megbetegedésekben szenvedők hozzáférését a tesztelés alatt lévő kezelésekhez, és hogy így biztosítani lehessen az új molekulák hatékonyságát; hangsúlyozza, hogy a gyógyszerekkel végzett klinikai vizsgálatokról szóló, 2001/20/EK irányelv legközelebbi felülvizsgálata során foglalkozni kell ezzel a problémával;

65.  felhívja a tagállamokat, hogy az Alzheimer-kórnak az emlékezetre és a szellemi képességekre gyakorolt romboló hatása tükrében dolgozzanak ki olyan országos stratégiákat, amelyek keretében a betegek részére folyósított pénzügyi segélyért felelős hatóságok arra is felhatalmazást kapnak, hogy a segély felhasználást nyomon követve megbizonyosodjanak annak kizárólag a betegek érdekében történő felhasználásáról;

66.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0313. (2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0306.