(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített együttműködésre való felhatalmazásról szóló tanácsi határozattervezetre (05538/2011),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 329. cikkének (1) bekezdésével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C7–0044/2011),

–  tekintettel eljárási szabályzata 74g. cikkére és 81. cikkének (1) bekezdésére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság ajánlására (A7-0021/2011),

A.  mivel a Bizottság 2000-ben elfogadta a közösségi szabadalomról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatot (COM(2000)0412); mivel ez a javaslat hat fejezetet tartalmazott; (i) az általános rendelkezésekről szóló I. fejezetet; (ii) a szabadalmi jogról szóló II. fejezetet; (iii) a közösségi szabadalom megújításáról, megszűnéséről és érvénytelenségéről szóló III. fejezetet; (iv) a közösségi szabadalommal kapcsolatos keresetek esetében a joghatóságról és az eljárásról szóló IV. fejezetet; (v) a nemzeti jogra gyakorolt hatásról szóló V. fejezetet; és (vi) a záró rendelkezésekről szóló VI. fejezetet,

B.  mivel ez a javaslat az EK-Szerződés 308. cikkén alapult, amely Parlamenttel való konzultációt és a Tanácson belül egyhangú szavazást írt elő,

C.  mivel a Parlament a közösségi szabadalomról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló 2002. április 10-i álláspontjában(1) a konzultációs eljárás keretében a Bizottság javaslatát módosított formájában elfogadta,

D.  mivel hamar nyilvánvalóvá vált, hogy néhány tagállam sajátos problémái miatt nem tudja elfogadni a javasolt rendeletet; mivel különösen néhány tagállam nem tudta elfogadni a közösségi szabadalomra vonatkozó fordítási szabályokat, aminek alapján a Tanács arra a következtetésre jutott, hogy a fordítási szabályozás kérdése miatt a Tanács egyhangú egyetértés hiányában nem tud politikai megállapodást elérni a Bizottság javaslatával kapcsolatban,

E.  mivel 2006. január 9-én a Bizottság konzultációt kezdeményezett a jövőbeli európai szabadalmi politikáról, amelyre a Parlament 2006. október 12-én egy állásfoglalás(2) elfogadásával reagált,

F.  mivel a Tanácsban újraindultak az egyeztetések, miután a Bizottság 2007. április 3-án elfogadta „Az európai szabadalmi rendszer fejlesztése” című közleményt (COM(2007)0165),

G.  mivel 2009. december 4-én a Tanács az alábbi két pillérre épülő, jövőbeli szabadalmi rendszer fő jellemzőire vonatkozó következtetéseket fogadott el: (i) egységes szabadalmi bíráskodási rendszer megteremtése; és (ii) egy, az egész EU területén érvényes szabadalmat nyújtó jogi eszköz, az uniós szabadalom létrehozása; mivel a Tanács úgy vélte, hogy ezen következtetéseknek a továbbfejlesztett európai szabadalmi rendszerre vonatkozó intézkedéscsomaggal kapcsolatos átfogó, végleges megállapodás részét kell képezniük, amely csomag magában foglalná az Európai és Európai Uniós Szabadalmi Bíróság (EEUSZB), az uniós szabadalom – ideértve a fordítási szabályokról szóló külön rendeletet –, valamint az Európai Szabadalmi Hivatal és a tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalai közötti megerősített partnerség létrehozását, valamint a szükséges mértékben az Európai Szabadalmi Egyezmény módosítását,

H.  mivel a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépése változást idézett elő az uniós szabadalom létrehozásának jogalapját illetően azáltal, hogy bevezette az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 118. cikkét, amely kimondja: „A belső piac létrehozása, illetve működése keretében az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket fogad el a szellemi tulajdonjogok Unión belüli egységes oltalmát biztosító európai oltalmi jogcímek létrehozására, valamint egy uniós szintű központi engedélyezési, koordinációs és ellenőrzési rendszer megteremtésére.”,

I.  mivel az EUMSZ 118. cikkének első bekezdése szerint az uniós szabadalmat mint európai szellemi tulajdonjogot a rendes jogalkotási eljárás szerint lehet létrehozni; mivel azonban az EUMSZ 118. cikkének második bekezdése szerint a Tanács egyhangú határozatát megkövetelő különleges jogalkotási eljárás keretében kell meghatározni az ezen jogokra vonatkozó nyelvhasználati rendet,

J.  mivel a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően a Bizottság megerősítette 2000. évi javaslatát(3); mivel az eljárás gyorsítása céljából és annak érdekében, hogy a Tanács hivatalosan állásfoglalásba ültethesse a 2009. december 4-i politikai következtetéseit – ami a rendes jogalkotási eljárás következő lépése lenne –, a Parlament a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének a folyamatban lévő intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásairól (COM(2009)0665) – „gyűjtőjavaslat” szóló 2010. május 5-i állásfoglalásában(4) megerősítette 2002. évi állásfoglalását mint első olvasatban kialakított álláspontot; mivel a Tanács még nem ültette át a következtetéseit állásfoglalásba, és ennek megfelelően nem lehet tovább dolgozni az uniós szabadalmon a 2000. évi bizottsági javaslat alapján,

K.  mivel 2010. június 30-án a Bizottság elfogadta az európai uniós szabadalom fordítási szabályairól szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatot (COM(2010)0350), amely az Európai Szabadalmi Hivatal már létező nyelvhasználatára épített,

L.  mivel több, a Tanács által 2010-ben folytatott tárgyalási forduló ellenére a Versenyképességi Tanács 2010. december 10-i ülésén megerősítették, hogy a fordítási szabályokat illető, egyhangúságot követelő döntést jelenleg és a közeljövőben lehetetlenné tevő, áthidalhatatlan nehézségek állnak fenn, valamint hogy az egész Európai Unióban érvényes egységes szabadalmi jogvédelem létrehozására irányuló rendeletjavaslatok célkitűzései nem valósíthatók meg belátható időn belül a Szerződések vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása mellett,

M.  mivel több tagállam késznek mutatkozott annak a lehetőségnek a mérlegelésére, hogy megerősített együttműködés keretében egységes szabadalmat hozzon létre,

N.  mivel több mint kilenc tagállam jelezte az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén való, megerősített együttműködésre irányuló szándékát egy, az EUMSZ 329. cikkének (1) bekezdése szerint a Bizottság elé terjesztett kérelem formájában, és ezt követően a Bizottság egy olyan tanácsi határozatra irányuló javaslatot nyújtott be, amely megerősített együttműködésre való felhatalmazást adna az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén,

O.  mivel a Parlament igazolta az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 20. cikkének és az EUMSZ 326–334. cikkének betartását,

P.  mivel az EUSZ 20. cikke szerint legalább kilenc tagállam hozhat létre egymás között megerősített együttműködést az Unió nem kizárólagos hatáskörébe tartozó területeken, amelynek során az e cikkben és az EUMSZ 326–334. cikkében megállapított korlátokon belül és szabályokkal összhangban igénybe veszik az Unió intézményeit, és a Szerződések rendelkezéseinek jogilag következetes módon történő alkalmazásával gyakorolják ezeket a hatásköröket,

Q.  mivel az egységes szabadalmi oltalom létrehozása nem szerepel az EUMSZ 3. cikkének (1) bekezdésében megállapított kizárólagos uniós hatáskörbe tartozó területek között; mivel az európai szellemi tulajdonjogok létrehozásának jogalapja az EUMSZ 118. cikke, amely kifejezetten hivatkozik a belső piac létrehozására és működésére, amely az EUMSZ 4. cikke alapján az Unió megosztott hatáskörébe tartozó területek egyike; mivel következésképpen az egységes szabadalmi oltalom létrehozása, beleértve a vonatkozó fordítási szabályokat, az Unió nem kizárólagos hatáskörébe tartozik,

R.  mivel különösen e megerősített együttműködés úgy tekinthető, mint amely az EUSZ 20. cikke értelmében előmozdítja az Unió célkitűzéseinek megvalósítását, megvédi az Unió érdekeit és megerősíti az integráció folyamatát, figyelembe véve a Bizottságnak az európai uniós szabadalom fordítási szabályairól szóló tanácsi rendeletre irányuló fent említett 2010. évi javaslatával kapcsolatos hatásvizsgálatát, amely arra mutatott rá, hogy az EU teljes területén védelmet biztosító egységes szabadalom hiánya a szabadalmi rendszer széttöredezéséhez vezet; mivel ezt a széttöredezést az európai szabadalmak egyes tagországokban történő érvényesítésének bonyolultsága és az Európában történő szabadalmaztatás teljes költségének akár 40%-át is kitevő magas költségei idézik elő; mivel az egységes szabadalmi oltalom létrehozása a tagországok egy csoportján belül emelné a szabadalmi oltalom szintjét azzal, hogy a résztvevő tagállamok területén egységes szabadalmi oltalom megszerzését tenné lehetővé, valamint az érintett területeken megszüntetné a szabadalmi eljárások bonyolultágát és csökkentené a költségeit, ezáltal is elősegítve a tudományos és technológiai haladást és a belső piac működését,

S.  mivel e kezdeményezés előzményeiből kitűnik, hogy a javasolt határozatot végső lehetőségként terjesztették elő, és hogy az együttműködés célkitűzései az Unió egésze által ésszerű határidőn belül nem érhetők el,

T.  mivel az EUMSZ 326–334. cikkének követelményei szintén teljesülnek; mivel a megerősített együttműködés elősegíti majd a belső piac megfelelő működését azzal, hogy kiküszöböli az áruk szabad mozgását gátló akadályokat, segíti a szabadalomsértő esetek megoldását, esetlegesen megnöveli az Unió területén szabadalmi oltalmat kereső feltalálók számát, egyenlő hozzáférést biztosít az egységes szabadalmi oltalomhoz valamennyi feltaláló, innovatív vállalkozás és szabadalmas számára függetlenül attól, hogy résztvevő tagállamokból vagy részt nem vevő tagállamokból származnak-e, az Unió minden szabadalmasa számára elérhető további eszközt biztosít, Unió-szerte javítja az innovatív cégek működésének keretfeltételeit, valamint kiküszöböli a résztvevő tagállamok között jelenleg fennálló széttagolódást, ahol a tagállamok között szabadalmi jogi „határok” állnak fenn,

U.  mivel különösen az e területen folytatott megerősített együttműködés összhangban áll a Szerződésekkel és az uniós joggal, hiszen nem érinti a vívmányokat, mivel mind a mai napig csupán egy kis számú uniós jogi aktust fogadtak el az EUMSZ 288. cikke értelmében, amelyek közül egyik sem terjed ki az Unió-szerte egységes védelmet biztosító európai szellemi tulajdonjog megalkotására; mivel a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló, 1998. július 6-i 98/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet(5) kivéve uniós szinten nem figyelhető meg a szabadalmi anyagi jogszabályok közelítése, és mivel a növényvédő szerek kiegészítő oltalmi tanúsítványának bevezetéséről szóló, 1996. július 23-i 1610/96/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(6), valamint a gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványáról szóló, 2009. május 6-i 469/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(7) az oltalmi idő meghosszabbításával foglalkozik a szabadalom tárgyának különböző típusai vonatkozásában; mivel a szabadalmak területén megvalósuló megerősített együttműködés nem eredményezne diszkriminációt, hiszen az egységes szabadalom az Unió egész területén szabadon hozzáférhető lesz a szabadalmi rendszer felhasználói számára,

V.  mivel e megerősített együttműködés tiszteletben tartja a részt nem vevő tagállamok jogait, hatásköreit és kötelezettségeit, minthogy az egységes szabadalmi oltalom megszerzésének lehetősége a résztvevő tagállamok területén nem érinti a szabadalmi oltalom hozzáférhetőségét és feltételeit a részt nem vevő tagállamok területén,

W.  mivel az EUMSZ 328. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a megerősített együttműködésnek bármikor nyitva kell állnia valamennyi abban részt venni kívánó tagállam számára; mivel a Bizottságnak és a megerősített együttműködésben részt vevő tagállamoknak a kezdetektől fogva és folyamatosan elő kell mozdítaniuk, továbbá ösztönözniük kell a lehető legtöbb tagállam részvételét,

X.  mivel a Parlament egyetértése érinti a megerősített együttműködést és nem befolyásolja, hogy mely tagállamok fognak benne részt venni,

Y.  mivel az EUMSZ 333. cikkének (2) bekezdése lehetővé teszi a Tanács számára (vagy pontosabban a Tanácsnak a megerősített együttműködésben részt vevő tagállamokat képviselő tagjai számára), hogy olyan határozatot fogadjon el, amely úgy rendelkezik, hogy a Tanács a rendes jogalkotási eljárás szerint jár el az EUMSZ 118. cikkének második bekezdésében meghatározott különleges jogalkotási eljárás helyett, amely szerint a Parlamenttel csupán konzultálni kell,

1.  egyetért a tanácsi határozattervezettel, függetlenül attól, hogy melyek a résztvevő tagállamok;

2.  kéri a Tanácsot, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 333. cikkének (2) bekezdése alapján olyan határozatot fogadjon el, amely úgy rendelkezik, hogy az egységes szabadalmi oltalom megalkotása területén létrehozandó megerősített együttműködésnek az európai szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos nyelvhasználati rend tekintetében történő végrehajtásáról szóló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 118. cikkének második bekezdésén alapuló tanácsi rendeletre irányuló javaslat esetében a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében határoz majd;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 127. E, 2003.5.29., 519. o. (2) HL C 308. E, 2006.12.16., 169. o. (3) COM(2009)0665. (4) Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0126. (5) HL L 213, 1998.7.30., 13. o. (6) HL L 198, 1996.8.8.,30. o. (7) HL L 152., 2009.6.16., 1. o.