Az Európai Parlament,

–  tekintettel a jemeni helyzetről szóló, 2010. február 10-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az ENSZ-nek a gyermek jogairól szóló egyezményére (UNCRC) és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára (ICCPR), amelyeket Jemen is aláírt,

–  tekintettel a halálbüntetés eltörléséről szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a halálbüntetés elleni világnapról szóló, 2010. október 7-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel 2010. december 16-i állásfoglalására az emberi jogok világbeli helyzetéről szóló 2009-es éves jelentésről és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról(3),

–  tekintettel az Európai Közösség Jemennel kapcsolatos, a 2007–2013-as időszakra szóló stratégiai dokumentumára,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének (UNGA) a halálbüntetés alkalmazására vonatkozó moratóriumot sürgető, 2010. december 21-i 65/206. számú határozatára és a halálbüntetés alkalmazására vonatkozó moratóriumról szóló 2007. december 18-i 62/149. számú határozatára, valamint az ENSZ Közgyűlésének a Közgyűlés 62/149. számú határozatának végrehajtását szorgalmazó 2008. december 18-i 63/168. számú határozatára,

–  tekintettel a 2008-as Alexandriai Nyilatkozatra, amely felhívta a közel-keleti és észak-afrikai (MENA) országok kormányait, hogy a halálbüntetés eltörlése irányában tett első lépésként vezessenek be moratóriumot a halálbüntetések végrehajtására,

–  tekintettel a Tanács 2008. június 16-án elfogadott, a halálbüntetésről szóló uniós iránymutatások felülvizsgált és frissített változatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 122. cikkének (5) bekezdésére,

A.  mivel Jemenben, más arab országokhoz, különösen Tunéziához és Egyiptomhoz hasonlóan, az elmúlt hetek során az utcára vonult tüntetők több demokráciát és az állam reformját követelték; mivel a biztonsági erők számos tüntetőt megtámadtak vagy letartóztattak,

B.  mivel Mohammed Taher Tabet Szamumot 2001 szeptemberében ítélte halálra az ibbi büntetőbíróság, miután bűnösnek találta egy 1999 júniusában állítólag a fiatalember által elkövetett gyilkosságban, melynek idején feltehetően még nem töltötte be 18. életévét; mivel születési bizonyítványának hiányában halálos ítéletét egy fellebbviteli bíróság 2005 májusában megerősítette, amit 2010 áprilisában a Legfelsőbb Bíróság is megerősített, és Jemen elnöke ratifikált; mivel Mohammed Taher Tabet Szamum kivégzését eredetileg 2011. január 12-re tűzték ki, de a jemeni főügyész a halálbüntetés végrehajtását ideiglenesen felfüggesztette,

C.  mivel Fuad Ahmed Ali Abdullát halálra ítélték, miután a bíróság bűnösnek találta egy állítólag általa elkövetett gyilkosság elkövetésében, melynek időpontjában még nem töltötte be 18. életévét, bár ezt a feltételezést a bíróság elutasította; mivel a 2010. december 19-ére kitűzött kivégzést a nemzetközi közösség, nevezetesen az EU által és az elítélt védőügyvédje által benyújtott ellenvetéseket követően felfüggesztették,

D.  mivel a halálbüntetés a legkegyetlenebb, legembertelenebb és legmegalázóbb büntetés, amely megsérti az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalt, élethez való jogot,

E.  mivel Jemen UNCRC és ICCPR részes állama, és mindkét dokumentum kifejezetten tiltja az olyan elítéltek kivégzését, akik a bűncselekmény elkövetése idején még nem töltötték be 18. életévüket, és mivel a jemeni büntető törvénykönyv 31. cikke szintén kifejezetten tiltja, hogy a fiatalkorú bűnelkövetőket halálbüntetéssel sújtsák,

F.  mivel 2010-ben Jemenben emberek tucatjain hajtottak végre halálos ítéletet; mivel emberi jogi szervezetek jelentései szerint Jemenben fogvatartottak százai várnak halálos ítéletük végrehajtására,

G.  mivel Jemen – születési bizonyítványok hiányában – nem rendelkezik megfelelő eszközökkel a bűnelkövetők életkorának meghatározásához, így a szükséges törvényszéki létesítményekkel és személyzettel sem,

H.  mivel a demokrácia, az emberi jogok és az igazságszolgáltatás függetlenségének kérdése komoly aggodalmakra ad okot Jemenben; mivel ismeretesek olyan esetek, amikor újságírókat és emberi jogi aktivistákat üldöztek; mivel a nők helyzete különösen nehéz, melyet az oktatáshoz való egyre kisebb mértékű hozzáférés és a politikai életben való aktív részvétel hiánya jellemez,

I.  mivel az Európai Unió határozottan elkötelezte magát a halálbüntetés egyetemes eltörlése mellett, és ezen elv egyetemes elfogadtatására törekszik,

J.  mivel a jelentések szerint 2010-ben csak egy ország hajtott végre halálos ítéletet fiatal bűnelkövetőn, míg 2009-ben még három ilyen ország volt; mivel Jemen jelentős előrelépést tett a halálos ítélet fiatalkorú bűnelkövetők esetében történő alkalmazásának betiltása irányában; mivel az nagy reményeket ébreszt arra vonatkozóan, hogy a gyermekbűnözők kivégzését nemsokára világszerte jogilag és gyakorlatilag törvénytelennek nyilvánítják,

1.  mély aggodalmának ad hangot Jemen hosszú ideje fennálló politikai és társadalmi-gazdasági problémáival kapcsolatban, és felhívja a nemzetközi közösséget, hogy tegyen jelentős erőfeszítéseket a jelenlegi válság eszkalálódásának megelőzése érdekében;

2.  szolidaritását fejezi ki a tüntetőkkel, akik demokratikus reformokat és jobb életkörülményeket követelnek; üdvözli ezzel kapcsolatban Száleh elnök nyilatkozatát, amelynek értelmében 2013-ban távozik a hatalomból, és felhívja a hatóságokat, hogy hagyjanak fel a békés tüntetők elleni erőszak minden formájával, valamint engedjék szabadon az összes olyan tüntetőt, aki egyet nem értésének békés módon adott hangot;

3.  minden kivégzést elítél, függetlenül attól, hogy azokra hol kerül sor, és ismételten hangsúlyozza, hogy a halálbüntetés eltörlése hozzájárul az emberi méltóság kibontakoztatásához és az emberi jogok fokozatos fejlődéséhez;

4.  felszólítja Jemen elnökét és a jemeni hatóságokat, hogy állítsák le Mohammed Taher Tabet Szamum kivégzését, és felhívja a jemeni hatóságokat, hogy változtassák meg Mohammed Taher Tabet Szamum és Fuad Ahmed Ali Abdulla halálos ítéletét;

5.  felszólítja a jemeni kormányt, hogy hagyjon fel az olyan elítéltek kivégzésével, akik az állítólagos bűnelkövetés idején még nem töltötték be 18. életévüket, mivel ez a büntetés egyaránt sérti a jemeni törvényeket és Jemen nemzetközi emberi jogi megállapodásokban vállalt kötelezettségeit;

6.  felhívja a jemeni hatóságokat, hogy tartsák be a jemeni büntető törvénykönyv 31. cikkének rendelkezéseit, amelyek 18. életévét be nem töltött elkövető esetében nem halálos ítéleteket írnak elő;

7.  sürgeti a jemeni hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a kiskorúakra vonatkozó, nemzetközileg elismert jogi biztosítékokat, így az ICCPR-t és az UNCRC-t;

8.  felhívja a jemeni hatóságokat, hogy vezessék be az általános anyakönyvezést, és javítsák a születési bizonyítvánnyal nem rendelkező vádlottak életkorának meghatározását célzó eljárásokat;

9.  hangsúlyozza a jemeni reformok szükségességét, amelyekért oly sokan tüntetnek az utcán, a lakosság életkörülményeinek javítása, a szabad és tiszta választások, az emberi jogok tiszteletben tartása, különösen a médiaszabadság és a tisztességes tárgyaláshoz való jog tekintetében, valamint a férfiak és nők közötti egyenlő elbánás érdekében;

10.  felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, különösen az Európai Külügyi Szolgálat létrehozását követően, hogy Jemen vonatkozásában haladéktalanul alkalmazzanak összehangolt és átfogó uniós megközelítést;

11.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Európai Külügyi Szolgálatnak, az uniós tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ főtitkárának, az ENSZ Közgyűlése elnökének, az ENSZ-tagállamok kormányainak, valamint a jemeni kormánynak és a Jemeni Köztársaság elnökének.

(1) HL C 341. E, 2010.12.16., 14. o.. (2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0351. (3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0489.