Az Európai Parlament,

–  tekintettel a nemzetközi emberi jogi kötelezettségekre és eszközökre, ideértve az emberi jogokról szóló ENSZ-egyezményekben és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben foglaltakat, amelyek biztosítják az emberi jogokat és alapvető szabadságokat és tiltják a megkülönböztetést,

–  tekintettel az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között Cotonouban 2000. június 23-án aláírt, és 2010. június 23-án Ouagadougou-ban felülvizsgált partnerségi megállapodásra (Cotonoui Megállapodás), és a benne foglalt emberi jogi záradékokra, és különösen a 8. cikkre,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 6., 7. és 21. cikkére, amelyben az Európai Unió, illetve a tagállamok kötelezettséget vállalnak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmére, és amelyek uniós szintű eszközöket biztosítanak a hátrányos megkülönböztetés és az emberi jogok megsértése elleni küzdelemhez,

–  tekintettel az Európai Unió alapjogi chartájára, és különösen annak 21. cikkére, amely tiltja a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést,

–  tekintettel a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés és a homofóbia ellen irányuló valamennyi uniós tevékenységre,

–  tekintettel a homoszexualitás ellen irányuló ugandai törvénytervezetről szóló, 2009. december 17-i(1), valamint az ugandai úgynevezett „Bahati-törvényről” és az LMBT személyekkel szembeni hátrányos megkülönböztetésről szóló, 2010. december 16-i(2) állásfoglalására,

–  tekintettel a homoszexualitás ellen irányuló ugandai törvénytervezetről szóló 2009. december 17-i állásfoglalására, valamint az ugandai úgynevezett „Bahati-törvénytervezet” és az LMBT személyekkel szembeni hátrányos megkülönböztetésről szóló 2010. december 16-i állásfoglalására,

–  tekintettel Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének/a Bizottság alelnökének és Jerzy Buzeknek, az Európai Parlament elnökének a homofóbia elleni nemzetközi napon, 2010. május 17-én kiadott nyilatkozataira,

–  tekintettel az AKCS parlamenti közgyűlésnek a vallások békés együttéléséről és az AKCS–EU partnerségen belül a homoszexualitás jelenségének tulajdonított jelentőségről szóló 2010. szeptember 28-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az EPP, S&D, ALDE, Verts/ALE és GUE/NGL európai parlamenti képviselőcsoportoknak az AKCS–EU közös parlamenti közgyűlés uniós tagjai által kiadott AKCS-nyilatkozatra válaszként adott 2010. december 6-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlésnek a fiatalok társadalmi és kulturális integrációjáról és részvételéről szóló 2009. december 3-i állásfoglalására,

–  tekintettel eljárási szabályzata 122. cikkének (5) bekezdésére,

A.  mivel 2011. január 26-án David Kato Kisule emberi jogi aktivista, a meleg és leszbikus jogokért küzdő Ugandai Szexuális Kisebbségek nevű csoport, illetve általában az ugandai leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) közösség vezető alakja brutális gyilkosság áldozata lett Ugandában,

B.  mivel David Kato sikeresen perelte a helyi „Rolling Stone” bulvárlapot, mely 2010. október 9-én és november 15-én több mint száz állítólag homoszexuális személy – köztük David Kato – nevét, személyes adatait és fényképeit közölte, arra ösztönözve az olvasókat, hogy bántalmazzák vagy akasszák fel őket,

C.  mivel 2011. január 3-án az ugandai legfelsőbb bíróság úgy határozott, hogy a „Rolling Stone” megsértette a valamennyi állampolgárnak a méltósághoz és magánélethez biztosított alapvető alkotmányos jogokat, és kimondta, hogy még a jelenlegi homoszexualitás-ellenes ugandai jogszabályokat sem lehet úgy értelmezni, hogy azok támogatnák a homoszexuálisok megölését vagy a velük szemben elkövetett erőszakot; mivel a bírósági ügy megnyerése után David Kato Kisule elítélte a fenyegetések és zaklatások fokozódását,

D.  mivel az AKCS–EU közös parlamenti közgyűlés társelnöke, az Európai Parlament Emberi Jogi Albizottságának elnöke, a kampalai misszió uniós vezetői, az Egyesült Államok elnöke és külügyminisztere, valamint az ENSZ emberi jogi főképviselője és a nemzetközi közösség egyéb vezetői tisztelettel adóztak David Kato emberi jogi aktivista előtt, és felszólították az ugandai hatóságokat, hogy az elkövető(ke)t állítsák bíróság elé,

E.  mivel az Európai Parlament, a nemzetközi nem kormányzati szervezetek, valamint amerikai és uniós kormányzati képviselők többször is aggodalmukat fejezték ki az ugandai leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű személyek helyzetével, folyamatos hátrányos megkülönböztetésükkel és üldöztetésükkel, valamint azzal kapcsolatban, hogy Ugandában közéleti és magánszemélyek, illetve szervezetek gyűlöletet keltenek a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű személyek ellen,

F.  mivel a csoport, amelyhez David Kato is tartozott, nyilvánosan szembehelyezkedett a David Bahati független képviselő által az ugandai parlamentben 2009. szeptember 25-én benyújtott, a homoszexualitás ellen irányuló törvénytervezettel, amely szerint a homoszexuális cselekményeket hét évtől életfogytig terjedő börtönbüntetéssel, illetve halálbüntetéssel sújtanák; mivel a törvénytervezet a gyermekek vagy betegek homoszexualitásának eltitkolását három évig terjedő börtönbüntetéssel tervezi sújtani; mivel a törvénytervezetet még mindig tárgyalják,

G.  mivel Ugandában a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű személyeket, valamint azokat, akiknek a fényképei és adatai megjelentek a Rolling Stone-ban és később felolvasták a rádióban és a televízióban, jelenleg az üldöztetés tényleges veszélye fenyegeti és a legtöbb esetben pillanatnyilag hajléktalanok, munkanélküliek, kerülni kényszerülnek a nyilvános helyeket és kénytelenek elrejtőzni a nyilvánosság elől,

H.  mivel Afrikában a homoszexualitás csak 13 országban legális, míg 38 másik országban büntetendő; mivel Mauritániában, Szomáliában, Szudánban és Nigéria északi részén a homoszexualitás halálbüntetéssel büntetendő; mivel többek között politikai és szélsőséges vallási vezetők gyűlöletet keltenek a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű személyek ellen, a hatóságok pedig tolerálják és büntetlenül hagyják a szexuális irányultságon alapuló bűncselekményeket, és mivel folyamatosan emelkedik a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés, önkényes letartóztatás és rossz bánásmód eseteinek száma,

1.  határozottan elítéli David Kato Kisule emberi jogi aktivista erőszakos meggyilkolását;

2.  felszólítja az ugandai hatóságokat, hogy végezzék el a gyilkosság alapos és pártatlan vizsgálatát és az elkövetőket állítsák bíróság elé, és hasonlóképp járjanak el a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű személyek és minden egyéb kisebbségi csoport elleni üldöztetés, hátrányos megkülönböztetés és erőszak esetében is; felszólítja az ugandai hatóságokat, hogy folytasson azon személyekre – valamint szervezeteikre, szerepükre és finanszírozottságukra – vonatkozó vizsgálatot, akik nyilvánosan felszólítottak David Kato megölésére;

3.  sajnálja, hogy az ugandai hatóságoknak nincs mondanivalójuk a homoszexuális személyekkel kapcsolatban kifejezésre juttatott hátrányos megkülönböztetést tükröző nézetekkel kapcsolatban, és emlékezteti az ugandai hatóságokat a nemzetközi jog és a Cotonoui Megállapodás értelmében rájuk háruló kötelezettségekre, különösen abbéli kötelességükre, hogy szexuális irányultságukra és nemi identitásukra való tekintet nélkül megvédjenek minden személyt az ellenük irányuló fenyegetésektől és erőszaktól;

4.  megismétli, hogy tekintettel a 2011. február 18-ára tervezett elnökségi választásokra, szükség van a homoszexualitás bármiféle elnyomása elleni felszólalásra, és megfelelő intézkedéseket kell hozni a homofób sajtókampányok és a kisebbségi közösségek ellen gyűlöletet keltő közlések vagy bármely olyan fellépés megszüntetése érdekében, amely a nemen vagy a szexuális irányultságon alapul;

5.  felszólítja az ugandai kormányt annak biztosítására, hogy a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű személyeket és egyéb kisebbségi csoportokat megfelelően védelmezik Ugandában, és tegyen azonnali lépéseket az ellenük irányuló fenyegetések, illetve a nagy valószínűséggel erőszakot, hátrányos megkülönböztetést és ellenségeskedést keltő gyűlöletbeszéd ellen;

6.  ismételten elítéli a homoszexualitás ellen irányuló törvénytervezetet, és felszólítja az ugandai parlamentet, hogy szüntesse meg a homoszexualitás kriminalizálását, és minden körülmények között utasítsa el a halálbüntetés alkalmazását; csatlakozik Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár 2010. december 10-i, a homoszexualitás kriminalizálásának egyetemes megszüntetésére irányuló kérelméhez;

7.  elítél minden olyan kísérletet, amely többek között nemen és szexuális irányultságon alapuló gyűlöletet kelt és támogatja a bármilyen kisebbségi csoport elleni erőszakot; csatlakozik David Kato szervezete (SMUG) és egyéb szervezetek a hatóságokhoz, politikai és vallási vezetőkhöz és a médiához intézett arra irányuló felhívásához, hogy szüntessék meg a szexuális kisebbségek démonizálását és többé ne teremtsenek erőszakos légkört a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű személyek számára;

8.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az emberi jogi aktivistákat védelmező programjaikba vegyék fel az LMBT-aktivistákat; felszólítja valamennyi ugandai nem kormányzati szervezetet, hogy működjenek együtt az Ugandai Emberi Jogi Koalícióval, és többek között az LMBT-szervezetekkel;

9.  felszólítja az Európai Uniót és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a harmadik országokkal szembeni külpolitikájuk – beleértve együttműködési és fejlesztési politikájukat is – a hatóságok és a nem kormányzati szervezetek esetében is megfelelően figyelembe vegye valamennyi kisebbségi csoport – többek között a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű személyek – emberi jogi helyzetét, valamint annak biztosítására, hogy ezen a területen kézzelfogható haladást érjenek el; felszólítja a Bizottságot, az Európai Unió Tanácsát és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy teljes mértékben használják ki a leszbikus, meleg, biszexuális es transznemű (LMBT) személyek emberi jogai maradéktalan érvényesítésének elősegítését és védelmét szolgáló eszköztárat az Ugandával folytatott tárgyalásaik során, biztosítsák az ugandai LMBT-aktivisták teljes körű védelmét és támogassák tevékenységeiket; felszólítja a Bizottságot, hogy ezeket a kérdéseket vegye bele a homofóbia elleni ütemtervben, melynek elkészítésére az Európai Parlamenttől felkérést kapott(3);

10.  különös aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a nemzetközi adományozóknak, nem kormányzati szervezeteknek és humanitárius szervezeteknek át kell gondolniuk, illetve be kell szüntetniük tevékenységüket egyes területeken, amennyiben a törvénytervezetet elfogadják, és megjegyzi, hogy Németország úgy döntött, hogy a Malawinak ígért 33 millió dollárnyi külföldi segély felét visszatartja a homoszexualitás kriminalizálása és a sajtószabadság korlátozása miatt, ezt követően az Egyesült Államok pedig az egyéni szabadságokat korlátozó törvényekről való további tárgyalás hiányában megtagadta a 350 millió dollárnyi külföldi segély engedélyezését Malawi számára;

11.  megismétli az egyetemes emberi jogok iránti elkötelezettségét, és emlékeztet arra, hogy a szexuális irányultság az egyén magánélethez való joga körébe esik, amelyet nemzetközi emberi jogi előírások biztosítanak, amelyek szerint védeni kell az egyenlőséget és a megkülönböztetésmentességet, és biztosítani kell a szólásszabadságot, és emlékezteti az ugandai hatóságokat a nemzetközi jog és az emberi jogok tiszteletben tartására felszólító Cotonoui Megállapodás értelmében rájuk háruló kötelezettségekre;

12.  felszólítja a tagállamokat és az uniós intézményeket, hogy ismét mondják ki azt az elvet, hogy az üldöztetéssel fenyegetett személyek esetében meg kell fontolni a menekült státusz megítélését;

13.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének/a Bizottság alelnökének, az Ugandai Köztársaság elnökének, az Ugandai Parlament elnökének, a Kelet-Afrikai Törvénykezési Tanácsnak, valamint az Afrikai Uniónak és intézményeinek.

(1) HL C 286. E, 2010.10.22., 25. o. (2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0495. (3) A 2011. január 19-i P7_TA(2011)0019 állásfoglalás (7) bekezdése.