Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Kínáról, nevezetesen az emberi jogok és a kisebbségi jogok kérdéséről szóló korábbi állásfoglalásaira, és különösen a 2009. november 26-án(1) és 2010. november 25-én(2) elfogadott állásfoglalására,

–  tekintettel a 2010. október 6-án Brüsszelben megrendezett 13. EU-Kína csúcstalálkozóra, amelyben helyt kapott az első EU-Kína magas szintű kulturális fórum is, melynek célja az EU és Kína közötti kulturális párbeszéd és együttműködés erősítése,

–  tekintettel a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló, az ENSZ közgyűlése által 1992. december 18-án elfogadott 47/135. számú nyilatkozatra, amely kimondja, hogy „Az államok a saját területükön védik a kisebbségek létezését és nemzeti vagy etnikai, kulturális, vallási és nyelvi identitását”,

–  tekintettel a Kínai Népköztársaság alkotmányának 4., 22., és 119. cikkére, amelyek a nemzeti kisebbségek által lakott területek kulturális fejlesztésének állami finanszírozásáról, az értékes kulturális műemlékek és kegyhelyek állami védelméről, és a nemzetiségek kulturális örökségének védelméről rendelkeznek,

–  tekintettel eljárási szabályzata 122. cikkének (5) bekezdésére,

A.  mivel 2009-ben a kínai kormány bejelentette, hogy 500 millió dollárt fordít a „kashgari veszélyes épületek” elnevezésű városmodernizációs programra, amelynek keretében 2009 óta szünet nélkül rombolja le az ókori Selyemút mellett elhelyezkedő Kashgar városát azzal a végső célkitűzéssel, hogy az óváros 85%-át a földel tegye egyenlővé, majd utána oda modern lakóházakat építsen fel, és az óváros megmaradt részeit vegyes sino-ujgur turistalátványossággá alakítsa,

B.  mivel Peking továbbra sem engedi, hogy a közép-ázsiai Selyemút mentén elhelyezkedő kulturális nevezetességek védelmére irányuló tervezett nemzetközi pályázat keretében Kashgar is kérvényezze az UNESCO világörökségi státuszt,

C.  mivel Kashgar városa ókori kereskedelmi és a turisztikai központként nemzetközi tekintetben is egyedülálló történelmi és földrajzi jelentőségű építészeti örökséggel rendelkezik,

D.  mivel Kashgar városa a térség ujgur és hui lakosságának kulturális identitása, valamint Kína kulturális sokszínűségének szempontjából szimbolikus jelentőséggel bír,

E.  mivel a rekonstrukciós program hivatalos indoklása – nevezetesen hogy az épületeket földrengésbiztossá kell tenni – nem indokolja a régi épületek teljes lerombolását, és mivel lehetőségként kínálkozik a kulturális értékeket megőrző renoválás,

F.  mivel Peking Kína egyéb térségeiben helyi „fejlesztési terveknek” álcázva folytatja romboló szándékú modernizációs tevékenységét, amelynek keretében a felbecsülhetetlen történelmi és kulturális örökség jelentőségére tekintet nélkül, valamint anélkül, hogy Kína több ezer évre visszanyúló történelmi és kulturális fejlődésének a jövő generációk és a világ számára való megörökítése céljából a műemléki és építészeti kincsek, valamint az épületek skanzenekben vagy múzeumokban történő megőrzésének kiemelt jelentőséget tulajdonítana, történelmi jelentőségű épületeket rombol le és kényszer-kitelepítéseket folytat,

G.  mivel Peking a Xinjiang-Ujgur autonóm övezetben folyamatosan elnyomó jellegű etnokulturális politikát folytat, amely a 2009. évi urumqi zavargásokon részt vevő ujgur tüntetők erőszakos leverésében csúcsosodott ki,

H.  mivel az ujgur és a hui népesség emberi jogait folyamatosan megsértik, és mivel sokuktól megtagadják a nekik kijáró politikai képviseletet és a kulturális önrendelkezés jogát,

1.  felhívja a kínai kormányt, hogy azonnal vessen véget a kashgari épületek fennmaradását veszélyeztető rombolásnak, és készíttessen átfogó szakértői jelentést a helyreállítás kultúra-érzékeny módjairól;

2.  felhívja a kínai kormányt, hogy állítsa le az összes kényszer-áttelepítést, valamint vessen véget a kashgari ujgurok lakóhelyeik lerombolásából következő társadalmi kirekesztésének, és nyújtson kártérítést a már elszenvedett károkért;

3.  felszólítja a kínai hatóságokat, hogy tegyenek meg mindent az őszinte han–ujgur párbeszéd kialakítása érdekében, fogadjanak el a helyi tulajdonlást erősítő, befogadóbb és átfogóbb gazdaságpolitikákat Hszincsiangban, valamint védelmezzék az ujgur népesség kulturális identitását;

4.  sürgeti a kínai kormányt, hogy tegyen eleget alkotmányos kötelezettségének, és támogassa az kashgari és a Xinjiang-Ujgur autonóm övezet erősen ujgur identitású kulturális hagyományait;

5.  felhívja a kínai hatóságokat, hogy vezessenek be több intézkedést a kínai civilizáció örökségének széthordásáért felelős illegális kereskedelem és csempészet megakadályozása érdekében;

6.  felhívja a kínai kulturális minisztert, hogy vizsgálja felül a kulturális kincsek megőrzésére vonatkozó szabályokat és törvényeket annak érdekében, hogy azokat hozzá lehessen igazítani a kisebbségi etnikai csoportok gyorsan változó életstílusához, mely csoportok gyakran nincsenek tudatában, milyen kulturális örökségnek vannak birtokában, és azokat nem megfelelően kezelik, illetve elutasítják azok védelmét; ezzel kapcsolatosan nemzeti szintű tájékoztató kampányok szervezésére hív fel;

7.  sürgeti a kínai kormányt, hogy vegye fontolóra Kashgar városának bevételét abba a pályázatba, amelyet Kazahsztánnal, Kirgizisztánnal, Tádzsikisztánnal és Üzbegisztánnal közösen nyújt be a Selyemút UNESCO világörökségi státuszának elnyerése érdekében;

8.  felhívja a kínai kormányt, hogy hagyjon fel az ujgur és a hu népességgel szemben folytatott mindennemű diszkriminatív és elnyomó jellegű politikával, és tartsa tiszteletben a kulturális kifejezéshez fűződő alapvető jogaikat, figyelemmel Tursunjan Hezim volt történelemtanár esetére, akit titkos tárgyalást követően hétévi börtönbüntetésre ítéltek, valamint a többi, az elmúlt hónapokban bebörtönzött aktivistára;

9.  felhívja az európai külügyi szolgálatot, hogy a demokráciáért és az emberi jogokért indított európai kezdeményezés keretében dolgozzon ki további intézkedéseket Kína etnikai, vallási és nyelvi kisebbségei emberi és kulturális jogainak megvédése érdekében;

10.  felhívja az EU-képviseletet és a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy fokozzák az emberi és a kisebbségi jogokról folytatott párbeszédet a Kínai Népköztársasággal, és tegyék azt hatékonyabbá és célirányosabbá;

11.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányának és parlamentjének, az ENSZ főtitkárának, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának, az UNESCO-nak, a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlésének (és állandó bizottságának) és a XUAR regionális párt állandó bizottságának.

(1) HL C 285. E, 2010.10.21., 80. o. (2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0449.