Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2008/0196(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0038/2011

Előterjesztett szövegek :

A7-0038/2011

Viták :

PV 23/03/2011 - 20
CRE 23/03/2011 - 20

Szavazatok :

PV 24/03/2011 - 6.13
CRE 24/03/2011 - 6.13
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása
PV 23/06/2011 - 12.19
CRE 23/06/2011 - 12.19
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2011)0116
P7_TA(2011)0293

Elfogadott szövegek
PDF 1055kWORD 1051k
2011. március 24., Csütörtök - Brüsszel
A fogyasztók jogai ***I
P7_TA(2011)0116A7-0038/2011

Az Európai Parlament 2011. március 24-én elfogadott módosításai a fogyasztók jogairól szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslathoz (COM(2008)0614 – C6-0349/2008 – 2008/0196(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A javaslatot a következőképpen módosították(1):

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Irányelvre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  Az alkalmazandó szabályok egyszerűsítésének és aktualizálásának, az ellentmondásos szabályok megszüntetésének és a hiányosságok felszámolásának céljából a fenti irányelvek, tapasztalatok fényében történő átvilágítására került sor. Az említett átvilágítás kimutatta, hogy az említett négy irányelvet helyénvaló felváltani ezzel az egyetlen irányelvvel. Ennek megfelelően ez az irányelv a közös vonatkozások tekintetében egységes szabályokat állapít meg, valamint eltér a korábbi irányelvekben található minimális harmonizációs megközelítéstől, amelynek értelmében a tagállamok szigorúbb nemzeti szabályokat tarthatnak fenn vagy fogadhatnak el.
 (2)  Az alkalmazandó szabályok egyszerűsítésének és aktualizálásának, az ellentmondásos szabályok megszüntetésének és a hiányosságok felszámolásának céljából a fenti irányelvek, tapasztalatok fényében történő átvilágítására került sor. Az említett átvilágítás kimutatta, hogy az említett négy irányelvet helyénvaló felváltani ezzel az egyetlen irányelvvel. Ennek megfelelően ez az irányelv a közös vonatkozások tekintetében egységes szabályokat állapít meg, miközben lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy egyéb vonatkozások tekintetében magasabb szintű fogyasztóvédelmet előíró, szigorúbb nemzeti szabályokat tartsanak fenn vagy fogadjanak el.
Módosítás 2
Irányelvre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)   A fogyasztók nem használják ki teljes mértékben a távértékesítés határon átnyúló lehetőségeit, amely pedig a belső piac egyik legkézzelfoghatóbb eredménye lehetne. A távollevők közötti belföldi értékesítések utóbbi években tapasztalható jelentős növekedésével összehasonlítva korlátozott mértékben növekedett a határon átnyúló távértékesítés. Az eltérés különösen jelentős a világhálón keresztüli értékesítés esetében, ahol a további növekedés lehetősége jelentős. A határon túli üzlethelyiségen kívül kötött szerződésekben (közvetlen értékesítés) rejlő lehetőségeket számos tényező korlátozza, egyebek között az ágazatot szabályozó eltérő nemzeti fogyasztóvédelmi szabályok. A közvetlen értékesítés utóbbi években tapasztalt belföldi növekedéséhez képest, különösen a szolgáltatási ágazatban (pl. közüzemi szolgáltatások), a határon túli vásárlás e módját választó fogyasztók száma továbbra is alacsony maradt. Sok tagállamban a megnövekedett üzleti lehetőségekre válaszul a kis- és középvállalkozásoknak (köztük az egyéni vállalkozóknak) illetve a közvetlen értékesítéssel foglalkozó vállalatok ügynökeinek nagyobb hajlandóságot kellene mutatniuk arra, hogy felkutassák a más tagállamokban, különösen a határmenti térségekben található üzleti lehetőségeket. Ezért a fogyasztó tájékoztatásának és az elállási jogának teljes harmonizációja a távértékesítési és az üzlethelyiségen kívül megkötött szerződésekre vonatkozóan hozzájárul a fogyasztói piac jobb működéséhez a vállalkozások és magánszemélyek közötti kapcsolatok terén.
 (5)  Nem használják ki teljes mértékben a távértékesítés határon átnyúló lehetőségeit, amely pedig a belső piac egyik legkézzelfoghatóbb eredménye lehetne. A távollevők közötti belföldi értékesítések utóbbi években tapasztalható jelentős növekedésével összehasonlítva korlátozott mértékben növekedett a határon átnyúló távértékesítés. Az eltérés különösen jelentős a világhálón keresztüli értékesítés esetében, ahol a további növekedés lehetősége jelentős. A határon túli üzlethelyiségen kívül kötött szerződésekben (közvetlen értékesítés) rejlő lehetőségeket számos tényező korlátozza, egyebek között az ágazatot szabályozó eltérő nemzeti fogyasztóvédelmi szabályok. A közvetlen értékesítés utóbbi években tapasztalt belföldi növekedéséhez képest, különösen a szolgáltatási ágazatban (pl. közüzemi szolgáltatások), a határon túli vásárlás e módját választó fogyasztók száma továbbra is alacsony maradt. Sok tagállamban a megnövekedett üzleti lehetőségekre válaszul a kis- és középvállalkozásoknak (köztük az egyéni kereskedőknek) illetve a közvetlen értékesítéssel foglalkozó vállalatok ügynökeinek nagyobb hajlandóságot kellene mutatniuk arra, hogy felkutassák a más tagállamokban, különösen a határmenti térségekben található üzleti lehetőségeket. Ezért a fogyasztók tájékoztatására és az elállási jogra irányuló egyes rendelkezések teljes harmonizációja a távértékesítési és az üzlethelyiségen kívül megkötött szerződésekre vonatkozóan hozzájárul a fogyasztók magas szintű védelméhez és a fogyasztói piac jobb működéséhez, a vállalkozások és magánszemélyek közötti kapcsolatok terén.
Módosítás 3
Irányelvre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  A tagállamok fogyasztói szerződésekről szóló jogszabályai feltűnő eltéréseket mutatnak, ami a verseny jelentős torzulását eredményezheti, és akadályozhatja a belső piac megfelelő működését. A távollevők közötti vagy az üzlethelyiségén kívül történő szerződés megkötéséről, a fogyasztási cikkekről és a jótállásról, valamint a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló jelenlegi közösségi jogszabályok minimális szabályokat határoznak meg a jogharmonizációra vonatkozóan, lehetővé téve a tagállamok számára, hogy a területükön magasabb szintű fogyasztóvédelmet biztosító szigorúbb intézkedéseket tartsanak fenn vagy vezessenek be. Továbbá az irányelvek sok kérdést egymáshoz képest is következetlenül szabályoznak, vagy pedig nyitva hagyják őket. Ezeket a kérdéseket a tagállamok eltérő módon próbálták megoldani. Ennek az lett az eredménye, hogy a fogyasztói szerződések jogáról szóló irányelveket végrehajtó nemzeti rendelkezések jelentősen eltérnek.
 törölve
Módosítás 4
Irányelvre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)   Ezek az eltérések a vállalkozásokat és fogyasztókat érintő jelentős belső piaci akadályokat eredményeznek. Megnövelik az áruk határon átnyúló kereskedelmében vagy szolgáltatások nyújtásában részt venni szándékozó vállalkozások szabályok betartására irányuló költségeit. A széttagoltság a fogyasztók belső piacba vetett bizalmát is aláássa. A fogyasztók bizalmára gyakorolt kedvezőtlen hatást súlyosbítja a fogyasztóvédelem eltérő szintje a Közösség területén. Ez a probléma az új piaci fejlemények tükrében válik különösen égetővé.
 (7)   A tagállamoknak a fogyasztókkal kötött szerződésekre, és különösen a távollévők közötti és az üzlethelyiségen kívül megkötött szerződésekre vonatkozó jogszabályai között fennálló egyes eltérések a kereskedőket és fogyasztókat érintő jelentős belső piaci akadályokat eredményeznek. Megnövelik az áruk határon átnyúló kereskedelmében vagy szolgáltatások nyújtásában részt venni szándékozó kereskedők szabályok betartására irányuló költségeit. Az aránytalan széttagoltság a fogyasztók belső piacba vetett bizalmát is aláássa.
Módosítás 5
Irányelvre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  Néhány alapvető szabályozási elem teljes harmonizációja jelentősen növelné a fogyasztók és a vállalkozások jogbiztonságát. Mind a fogyasztók, mind az üzleti vállalkozások egyértelműen meghatározott jogi fogalmakon alapuló, a fogyasztói szerződések bizonyos vonatkozásait a Közösség egész területére kiterjedő egységes szabályozásra támaszkodhatnak. Ennek hatásaként a szabályok széttagoltságából adódó akadályok eltűnnek és megvalósul a belső piac ezen a területen. Ezeket az akadályokat csak a közösségi szinten meghatározott egységes szabályokkal lehet megszüntetni. Továbbá a fogyasztók magas szintű védelemben részesülnek a Közösség egész területén.
 (8)   Eltérő rendelkezés hiányában, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 169. cikkével összhangban, az ezen irányelvben meghatározott rendelkezések nem akadályozzák meg a tagállamokat a fogyasztóvédelmet javító szigorúbb nemzeti jogszabályok elfogadásában vagy megtartásában. Néhány alapvető szabályozási elem teljes harmonizációja azonban indokolt a fogyasztóvédelem egységes szabályozási keretének biztosítása, valamint mind a fogyasztók, mind pedig a kereskedők határokon átnyúló vállalkozásai tekintetében meglévő jogbiztonságának növelése érdekében. Ebben az esetben mind a fogyasztók, mind a kereskedők egyértelműen meghatározott jogi fogalmakon alapuló, a fogyasztói szerződések bizonyos vonatkozásait az Unió egész területére kiterjedő egységes szabályozásra támaszkodhatnak. A fogyasztók ekként magas szintű közös védelmet élveznének az egész Unióban. Ezen túlmenően az egységes szabályok uniós szinten történő megállapításával ez felszámolja a szabályok aránytalan széttagoltságából adódó akadályokat, és megvalósítja a belső piacot ezen a területen.
Módosítás 6
Irányelvre irányuló javaslat
10 a preambulumbekezdés (új)
(10a)  Ez az irányelv nem alkalmazandó az egészségügyi ellátásokra, azaz az egészségügyi szakemberek által a betegek egészségének felmérése, fenntartása vagy helyreállítása céljából nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra.
Módosítás 7
Irányelvre irányuló javaslat
10 b preambulumbekezdés (új)
(10b)  A szerencsejátékok, beleértve a sorsolásos játékokat és a fogadási ügyleteket is, nem tartoznak az irányelv hatálya alá, tekintettel ezen tevékenységek igen sajátos természetére, amelyet figyelembe véve a tagállamoknak képesnek kell lenniük arra, hogy egyéb – adott esetben szigorúbb – fogyasztóvédelmi intézkedéseket fogadjanak el e tevékenységek vonatkozásában.
Módosítás 8
Irányelvre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  A fogyasztói pénzügyi szolgáltatási szerződések jelenlegi közösségi szabályozása számos fogyasztóvédelmi szabályt tartalmaz. Ezért az irányelv a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozóan csak annyi rendelkezést tartalmaz, amennyire a szabályozás hiányosságainak pótlására szükség van.
 (11)  A többek között a fogyasztói pénzügyi szolgáltatásokra vagy szervezett utazási formákra vonatkozó jelenlegi uniós jogszabályok számos fogyasztóvédelmi szabályt tartalmaznak. Emiatt a már létező uniós jogszabályok rendelkezéseinek sérelme nélkül ezen irányelv 5–19. cikke és 23a. cikke nem alkalmazandó a pénzügyi szolgáltatási szerződésekre, a 9–19. cikk pedig nem alkalmazandó a szervezett utazási formákhoz kapcsolódó, távértékesítési és üzlethelyiségen kívül megkötött szerződésekre. A pénzügyi szolgáltatások tekintetében arra kell ösztönözni a tagállamokat, hogy merítsenek ihletet az adott terület vonatkozásában már létező uniós jogszabályokból, ha uniós szinten nem szabályozott területekre vonatkozó jogszabályalkotásra kerül sor, oly módon, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak valamennyi fogyasztó és a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó valamennyi szerződés számára. A Bizottság törekszik arra, hogy a pénzügyi szolgáltatások terén befejezze az uniós jogalkotást, hogy megsüntesse a létező hiányosságokat és valamennyi típusú szerződésben megvédje a fogyasztókat.
Módosítás 9
Irányelvre irányuló javaslat
11 a preambulumbekezdés (új)
(11a)  Ezen irányelv 9–19. cikke nem érinti az ingatlanszerzésre, valamint az ingatlantulajdonnal kapcsolatos garanciákra, illetve az ingatlantulajdonon meglévő dologi jogok keletkeztetésére vagy átruházásra vonatkozóan meglévő tagállami rendelkezések alkalmazását. Mindez kiterjed az ilyen jogi aktusokkal összefüggő megállapodásokra is, mint például a még megépítendő ingatlanok adásvételére és részletre történő megvételére.
Módosítás 10
Irányelvre irányuló javaslat
11 b preambulumbekezdés (új)
(11b)  Mivel nem áll fenn kivételes pszichológiai helyzet azon a szerződések esetében, amelyeket a tagállamok előírásainak megfelelően közhivatalnok készítenek el, az ilyen szerződéseket ki kell zárni ezen irányelv 9–19. cikkének hatálya alól.
Módosítás 11
Irányelvre irányuló javaslat
11 c preambulumbekezdés (új)
(11c)  Ezen irányelv alkalmazásában a gépjárműlízing-szerződések gépjárműbérleti szolgáltatásnak minősülnek, amennyiben a szerződés lejártakor a gépjárművet visszaszolgáltatják.
Módosítás 12
Irányelvre irányuló javaslat
11 d preambulumbekezdés (új)
(11d)  Számos tagállam úgy döntött, hogy az olyan egyéb szervezetekre, mint a nem kormányzati szervezetek, induló vállalkozások, kis- és közepes vállalkozások, nemzeti fogyasztóvédelmi szabályokat alkalmaz, és más tagállamok is ezt fontolgathatják. Emlékeztetünk, hogy a tagállamok hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy ezen irányelv végrehajtása érdekében kiterjesztik-e az elfogadott nemzeti szabályok hatályát azokra a természetes vagy jogi személyekre, akik ezen irányelv értelmében nem minősülnek fogyasztónak.
Módosítás 13
Irányelvre irányuló javaslat
11 e preambulumbekezdés (új)
(11e)  A fogyasztó számára digitális formátumban továbbított digitális tartalmak – amennyiben a fogyasztónak lehetősége van azok állandó használatára vagy a fizikai birtokláshoz hasonló használatára – ezen irányelv adásvételi szerződésekre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor „áruként” kezelendők. Az elállási jog azonban csak addig él, amíg a fogyasztó úgy nem dönt, hogy letölti a digitális tartalmat.
Módosítás 14
Irányelvre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  A távollevők közötti szerződés új fogalommeghatározásának valamennyi olyan esetetre vonatkoznia kell, amelynél az adásvételi és szolgáltatási szerződéseket kizárólag egy vagy több távközlési eszköz használatával kötnek meg (mint például postai megrendelés, internet, telefon és fax). Ez egyenlő versenyhelyzetet teremt valamennyi távértékesítéssel foglalkozó kereskedő számára. A jogbiztonságot is javítani fogja jelenlegi fogalommeghatározáshoz képest, amely előírja a kereskedő által a szerződés megkötésének időpontjáig működtetett szervezett távértékesítési rendszer meglétét is.
 (12)  A távollevők közötti szerződés új fogalommeghatározásának valamennyi olyan esetre vonatkoznia kell, amelynél az áruk szállítására vagy szolgáltatások nyújtására irányuló szerződéseket a kereskedő és a fogyasztó között a távértékesítés számára kialakított értékesítési, illetve szolgáltatási rendszerben, a felek egyidejű fizikai jelenléte nélkül kötik meg (mint például postai megrendelés, internet, telefon és fax). A kizárólag a kereskedőről, áruiról és/vagy szolgáltatásairól tájékoztatást nyújtó weboldalakra nem vonatkozik a távértékesítés számára kialakított értékesítési, illetve szolgáltatási rendszer meghatározás, még ha ezek a webhelyek a távközlés egy vagy több módját jelzik is. Ez egyenlő versenyhelyzetet teremt valamennyi távértékesítéssel foglalkozó kereskedő számára.
Módosítás 15
Irányelvre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  Az ajánlattétel, vagy a szerződés tárgyalásának sajátos körülményei nem bírnak jelentőséggel a távollévők között kötött szerződés fogalommeghatározása tekintetében. Amennyiben kereskedő alkalmi távértékesítő, vagy egy harmadik fél által működtetett szervezett rendszert, pl. online értékesítési felületet, használ, ez nem foszthatja meg a fogyasztókat az őket megillető védelemtől. Hasonlóképpen, a kereskedő és fogyasztó által személyesen, az üzlethelyiségen kívül tárgyalt ügylet távollevők közötti szerződésnek minősül, ha a szerződést végül egy távközlő eszköz, mint például az internet vagy telefon kizárólagos használatával kötötték meg. A távollevők közötti szerződés egyszerűbb fogalommeghatározása a kereskedők számára is javítja a jogbiztonságot és védi őket a tisztességtelen versenytől.
 (13)  Az ajánlattétel, vagy a szerződés tárgyalásának sajátos körülményei nem bírnak jelentőséggel a távollévők között kötött szerződés fogalommeghatározása tekintetében. Amennyiben a kereskedő egy harmadik fél által működtetett szervezett, a távértékesítés számára kialakított értékesítési, illetve szolgáltatási rendszert, pl. online értékesítési felületet, használ, ez nem foszthatja meg a fogyasztókat az őket megillető védelemtől. Hasonlóképpen, a kereskedő és fogyasztó által személyesen, az üzlethelyiségen kívül tárgyalt ügylet távollevők közötti szerződésnek minősül, ha a szerződést végül egy távközlő eszköz, mint például az internet vagy telefon kizárólagos használatával kötötték meg. A távollevők közötti szerződés egyszerűbb fogalommeghatározása a kereskedők számára is javítja a jogbiztonságot és védi őket a tisztességtelen versenytől.
Módosítás 16
Irányelvre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  Az üzlethelyiségen kívül megkötött szerződést olyan szerződésként kell meghatározni, amelyet a kereskedő és fogyasztó egyidejű fizikai jelenlétében, az üzlethelyiségtől távol, például a fogyasztó otthonában vagy munkahelyén kötnek meg. Az üzlethelyiségen kívüli helyzetben a fogyasztók pszichológiai nyomásnak vannak kitéve, függetlenül attól, hogy ők kérték-e a kereskedő látogatását vagy sem. Továbbá a szabályok kijátszását elkerülendő, amikor a fogyasztókat az üzlethelyiségen kívül keresik fel, a szerződést például a fogyasztó otthonában tárgyalják, de egy üzletben kötik meg, akkor azt üzlethelyiségen kívül kötött szerződésnek kell tekinteni.
 (14)  Az üzlethelyiségen kívül megkötött szerződést olyan szerződésként kell meghatározni, amelyet a kereskedő és fogyasztó egyidejű fizikai jelenlétében, az üzlethelyiségtől távol, például a fogyasztó otthonában vagy munkahelyén kötnek meg. Az üzlethelyiségen kívüli helyzetben a fogyasztók ideiglenesen különleges helyzetnek vannak kitéve, amely többek között pszichológiai szempontból, illetve az áruk és az árak összehasonlíthatóságának tekintetében különbözik az üzlethelyiségben fennálló helyzettől; mindez nem függ attól, hogy ők kérték-e a kereskedő látogatását vagy sem. Továbbá a szabályok kijátszását elkerülendő, amikor a fogyasztókat az üzlethelyiségen kívül keresik fel, a szerződést például a fogyasztó otthonában tárgyalják, de egy üzletben kötik meg, akkor azt csak akkor kell üzlethelyiségen kívül kötött szerződésnek tekinteni, ha a szerződés fő pontjait kirándulás, szabadidős esemény vagy értékesítési bemutatón határozták meg. Annak érdekében azonban, hogy például az utcai árusítások esetében, amikor a teljesítésekre azonnal sor kerül, a kereskedőket ne terhelje túlzott mértékű tájékoztatási kötelezettség, az ezen irányelvben meghatározott tájékoztatási követelmények nem vonatkozhatnak azon szerződésekre, amelyek esetében a fogyasztó által fizetendő ellenérték nem haladja meg a 40 eurót. Ezekben az esetekben elállási jogra sincs szükség, hiszen az ilyen szerződések kihatásai átláthatók. Mindazonáltal a tagállamok továbbra is szabadon megállapíthatnak ennél alacsonyabb értéket is.
Módosítás 17
Irányelvre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  Üzlethelyiségnek minősül bármely olyan helyszín, (mint például boltok vagy teherautók), amely a kereskedő tevékenységének állandó helyszínéül szolgál. Piaci elárusítóhelyeket és vásári standokat üzlethelyiségeknek kell tekinteni, még akkor is ha a kereskedő esetleg ideiglenes jelleggel használja őket. Más, csak rövid ideig bérelt helyiségeket, amennyiben az nem a kereskedő telephelye (például hotelek, éttermek, konferenciaközpontok, olyan kereskedők által bérelt mozik, akiknek a telephelye nem ott található) nem lehet üzlethelyiségeknek tekinteni. Hasonlóképpen a köztereket, beleértve a tömegközlekedést vagy nyilvános létesítményeket, valamint a magánházakat illetve a munkahelyeket nem lehet üzlethelyiségeknek tekinteni.
 (15)  Üzlethelyiségnek minősül bármely olyan helyszín, (mint például boltok, taxik vagy teherautók), amely a kereskedő tevékenységének állandó helyszínéül szolgál. A piaci elárusítóhelyeket üzlethelyiségeknek kell tekinteni, még akkor is ha a kereskedő esetleg ideiglenes vagy rendszeres jelleggel használja őket. Más, csak rövid ideig bérelt helyiségeket, amennyiben az nem a kereskedő telephelye (például hotelek, éttermek, konferenciaközpontok, olyan kereskedők által bérelt mozik, akiknek a telephelye nem ott található) nem lehet üzlethelyiségeknek tekinteni. Hasonlóképpen a köztereket, beleértve a tömegközlekedést vagy nyilvános létesítményeket, valamint a magánházakat illetve a munkahelyeket nem lehet üzlethelyiségeknek tekinteni.
Módosítás 18
Irányelvre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  A tartós adathordozó meghatározásába konkrétan beletartoznak a papírdokumentumok, az USB kulcsok, a CD-ROM-ok, a DVD-k, a memóriakártyák és a számítógép merevlemeze, amelyen az elektronikus levelezést illetve a pdf file-okat tárolják.
 (16)  A tartós adathordozók közé sorolandók különösen a papír, az USB kulcsok, a CD-ROM-ok, a DVD-k, a memóriakártyák és a számítógépek merevlemezei. Ahhoz, hogy tartós adathordozóvá váljon, egy elektronikus levélnek vagy weboldalnak először is lehetővé kell tennie a fogyasztó számára az adattárolást annyi ideig, ameddig a fogyasztó szükségesnek tartja a kereskedővel való kapcsolatából származó érdekei védelmét. Másodszor pedig az elektronikus levélnek vagy weboldalnak lehetővé kell tennie az adatok oly módon történő tárolását, hogy azt a kereskedő egyoldalúan ne módosíthassa.
Módosítás 19
Irányelvre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  A fogyasztóknak joguk van tájékoztatást kapni a szerződés megkötése előtt. Ugyanakkor a kereskedőknek nem kell arról tájékoztatást nyújtaniuk ami az összefüggésből egyértelműen kiderül. Például egy üzlethelyiségben lezajló ügylet során a termék főbb jellemzői, a kereskedő kiléte és a szállításra vonatkozó megállapodások kiderülhetnek az összefüggésből. A távollevők közötti és üzlethelyiségen kívüli ügyleteknél a kereskedőnek minden esetben tájékoztatnia kell a fizetésről, szállításról, teljesítésről és a panaszok elbírálásának módjáról, mivel azok esetleg nem derülnek ki a körülményekből.
 (17)  A fogyasztót átfogóan kell tájékoztatni, még mielőtt üzlethelyiségben, távollévők között, üzlethelyiségen kívül kötött szerződés vagy annak megfelelő szerződéskötési ajánlat kötelezné. A tájékoztatással a kereskedő figyelembe veszi azon fogyasztók egyedi szükségleteit, akik szellemi, testi vagy pszichés fogyatékosságuk, koruk vagy hiszékenységük miatt különösen kiszolgáltatottak, oly módon, amelyről ésszerűen elvárható, hogy a kereskedő észrevegye. Ezen egyedi szükségletek figyelembe vétele azonban nem vezethet különböző szintű fogyasztóvédelmekhez.
Módosítás 228
Irányelvre irányuló javaslat
17 a preambulumbekezdés (új)
(17a)  Annak ellenére, hogy a kereskedő mentesítést kap a 9. cikkben meghatározott információk tartós adathordozón történő benyújtása alól olyan, üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetén, amelyeknél a kereskedő és a fogyasztó azonnal teljesítik szerződéses kötelezettségeiket, és a fogyasztó által fizetendő ellenérték nem haladja meg a 200 eurót, a kereskedőnek – még mielőtt a fogyasztót köti a szerződés – átfogó tájékoztatást kell nyújtania a fogyasztó számára a szerződés alapvető pontjairól, különösen az árról.
Módosítás 20
Irányelvre irányuló javaslat
20 preambulumbekezdés
(20)  A fogyasztónak tudnia kell, hogy kereskedővel szerződik-e vagy egy másik fogyasztó nevében eljáró közvetítővel, mivel az utóbbi esetben a fogyasztó esetleg nem részesül védelemben ezen irányelv értelmében. Ezért a közvetítő köteles tájékoztatni erről a tényről és annak következményeiről. A közvetítő fogalma nem terjed ki az online kereskedési felületekre, amelyek nem egy másik fél nevében vagy érdekében kötik meg a szerződést.
 törölve
Módosítás 21
Irányelvre irányuló javaslat
22 preambulumbekezdés
(22)  Mivel a távollevők közötti értékesítés esetén a fogyasztó nem tekintheti meg az árut a szerződés megkötése előtt, ezért joga van az elállásra, amely lehetővé teszi számára, hogy meggyőződjön az áruk természetéről és működéséről.
 (22)  Mivel a távollevők közötti értékesítés esetén a fogyasztó nem tekintheti meg az árut a szerződés megkötése előtt, ezért joga van az elállásra, hogy az elállási időszak vége előtt meg tudjon győződni az áru jellegéről és természetéről, illetve ellenőrizni tudja működését. Az elállási jogot biztosítani kell az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetében is.
Módosítás 22
Irányelvre irányuló javaslat
24 preambulumbekezdés
(24)  A jogbiztonság biztosításának céljából az ebben az irányelvben szereplő időtartamok kiszámítására helyénvaló az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló, 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendeletet alkalmazni. Ezért az ebben az irányelvben tartalmazott valamennyi időszakot naptári napokban kifejezve kell érteni.
 törölve
Módosítás 23
Irányelvre irányuló javaslat
26 preambulumbekezdés
(26)   Amikor a fogyasztó egynél több árut vásárol ugyanattól a kereskedőtől, a fogyasztó minden egyes áru tekintetében jogosult az elállási jog gyakorlására. Ha az áruk szállítása külön-külön történik, az elállási időszak akkor kezdődik amikor a fogyasztó az árukat egyenként átveszi. Amennyiben egy árut több tételben vagy darabban szállítanak, az elállási időszak akkor kezdődik, amikor a fogyasztó vagy a fogyasztó által megjelölt harmadik személy átveszi az utolsó tételt vagy darabot.
 (26)   Hasonló áruk ismétlődő szállítása esetén az elállási időszak azon a napon kezdődik, amelyen a fogyasztó vagy a fogyasztó által megjelölt, a szállítótól eltérő harmadik személy átveszi az első részszállítmányt. Amennyiben egy árut több tételben vagy darabban szállítanak, az elállási időszak azon a napon kezdődik, amikor a fogyasztó átveszi az utolsó tételt vagy darabot. Ha a fogyasztó egy rendelésben több árut rendel, de azok szállítása külön-külön történik, az elállási időszak akkor kezdődik, amikor a fogyasztó átveszi az utolsó darabot.
Módosítás 24
Irányelvre irányuló javaslat
27 preambulumbekezdés
(27)  Ha a távollévők közötti vagy az üzlethelyiségen kívüli szerződés kötését megelőzően a kereskedő nem tájékoztatta a fogyasztót az elállási jogról, akkor az elállási időszakot meg kell hosszabbítani. A jogbiztonság fenntartása érdekében azonban három hónapos objektív határidőt kell bevezetni, feltéve, hogy a kereskedő maradéktalanul teljesíti a szerződési kötelezettségeinek. A kereskedő maradéktalanul teljesíti kötelezettségeit, amikor leszállította az árukat vagy maradéktalanul elvégezte a fogyasztó által rendelt szolgáltatásokat.
 (27)  Ha a távollévők közötti vagy az üzlethelyiségen kívüli szerződés kötését megelőzően a kereskedő nem tájékoztatta a fogyasztót az elállási jogról, akkor az elállási időszakot meg kell hosszabbítani. A jogbiztonság fenntartása érdekében azonban egyéves objektív határidőt kell bevezetni. A tagállamok számára azonban lehetővé kell tenni, hogy a minimális egyéves időszak meghosszabbítását lehetővé tevő meglévő nemzeti jogszabályokat fenntartsák.
Módosítás 229
Irányelvre irányuló javaslat
28 preambulumbekezdés
(28)  A tagállamokban alkalmazott elállási jog gyakorlásának különbségei költségeket okoztak a határokon túl értékesítő vállalkozások számára. A fogyasztó által használható, összehangolt, szabványos elállási nyilatkozat bevezetése egyszerűsíti az elállási folyamatot és jogbiztonságot teremt. Ezen okok miatt a tagállamoknak tartózkodniuk kell a Közösség szabványos nyilatkozatával kapcsolatos formai előírások bővítésétől, például a betűméretre vonatkozóan.
 (28)  A tagállamokban alkalmazott elállási jog gyakorlásának különbségei költségeket okoztak a határokon túl értékesítő vállalkozások számára. A fogyasztó által esetlegesen használható, összehangolt, szabványos elállási nyilatkozat bevezetése egyszerűsíti az elállási folyamatot, és jogbiztonságot teremt. Ezen okok miatt a tagállamoknak tartózkodniuk kell az Unió szabványos nyilatkozatával kapcsolatos formai előírások bővítésétől, például a betűméretre vonatkozóan. A fogyasztók számára ugyanakkor továbbra is jogot kell biztosítani arra, hogy saját maguk által megfogalmazott nyilatkozat révén álljanak el a szerződéstől, feltéve, ha ez a kereskedőnek benyújtott nyilatkozat egyértelmű. Ennek az előírásnak az is megfelelhet, ha a fogyasztó visszaküldi az árut, levelet ír, vagy telefonon felhívja a kereskedőt, azonban ilyen esetben a fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy az elállás az ezen irányelvben meghatározott időkorláton belül történt. Ebből kifolyólag a fogyasztó érdeke, hogy elállási szándékát tartós adathordozón juttassa el a kereskedőhöz.
Módosítás 26
Irányelvre irányuló javaslat
30 preambulumbekezdés
(30)  Elállás esetén a kereskedőnek vissza kell térítenie a fogyasztótól kapott valamennyi befizetést, a kereskedőnek, az áruk fogyasztóhoz történő eljuttatásának költségeit is.
 (30)  Elállás esetén a kereskedőnek vissza kell térítenie a fogyasztótól kapott valamennyi befizetést, a kereskedőnek az áruk fogyasztóhoz történő eljuttatásának költségeit is, kivéve a fogyasztó kifejezett kívánságára biztosított sürgősségi szállítás költségeit. A visszatérítést a fogyasztó általi kézhezvétel tagállamában legális valamennyi fizetési módban lehetővé kell tenni. Ennélfogva a visszatérítés nem történhet vásárlási utalvány vagy jóváírás formájában.
Módosítás 230
Irányelvre irányuló javaslat
32 preambulumbekezdés
(32)  Annak elkerülésére, hogy a kereskedő olyan fogyasztónak térítsen vissza, aki nem juttatta vissza az árukat, a fogyasztó 14 napon belül köteles visszaküldeni az árukat miután a kereskedőt értesítette az elállásról szóló döntéséről.
 (32)  Annak elkerülésére, hogy a kereskedő olyan fogyasztónak térítsen vissza, aki nem juttatta vissza az árukat, a fogyasztó 14 napon belül köteles visszaküldeni az árukat, miután a kereskedőt értesítette az elállásról szóló döntéséről. Ugyanezen az alapon a kereskedő számára is lehetővé kell tenni, hogy a visszatérítést ahhoz a feltételhez kösse, hogy a fogyasztó bizonyítsa az áruk visszaküldését.
Módosítás 231
Irányelvre irányuló javaslat
33 preambulumbekezdés
(33)  Az elállási jog hatálya alól bizonyos kivételek előfordulhatnak, például olyan esetekben amikor az elállás a termék természete miatt nem lenne helyénvaló. Ez érvényes például a spekulatív célú szerződések megkötése után jóval később szállított borokra, ahol az érték a piac ingadozásainak függvénye (primőr borok).
 (33)  Az elállási jog hatálya alól bizonyos kivételek előfordulhatnak, például olyan esetekben, amikor az elállás a termék természete miatt nem lenne helyénvaló, és az elállási jog gyakorlása a kereskedő számára méltánytalan hátrányt jelentene. Ez különösen érvényes az élelmiszerekre és egyéb, higiéniai szempontból érzékeny vagy romlandó árukra, például a spekulatív célú szerződések megkötése után jóval később szállított borokra, ahol az érték a piac ingadozásainak függvénye (primőr borok). Az elállási jog hatálya alól kivételt kell képezniük bizonyos egyéb olyan áruknak vagy szolgáltatásoknak is, melyek ára a piac ingadozásaitól függ, például az olyan nyersanyagoknak, mint a tüzelőolaj.
Módosítás 28
Irányelvre irányuló javaslat
34 preambulumbekezdés
(34)  Mindazonáltal a szolgáltatás nyújtására vonatkozó távollevők közötti szerződések esetében, amelyeknél a teljesítés az elállási időszakon belül kezdődik (pl. a fogyasztó adatfile-okat tölt le abban az időszakban), nem lenne méltányos megengedni a fogyasztónak, hogy elálljon, miután a fogyasztó a szolgáltatást teljes mértékben vagy részben igénybe vette. A fogyasztó ezért elveszíti az elállásra vonatkozó jogát, amikor a teljesítés a fogyasztó előzetesen kifejezett egyetértésével megkezdődik.
 (34)  Mindazonáltal a szolgáltatás nyújtására vonatkozó, távollevők közötti és üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetében, amelyeknél a teljesítés az elállási időszakon belül kezdődik (pl. a fogyasztó adatfile-okat tölt le abban az időszakban), nem lenne méltányos megengedni a fogyasztónak, hogy elálljon, miután a fogyasztó a szolgáltatást teljes mértékben vagy részben igénybe vette. A fogyasztó ezért elveszíti az elállásra vonatkozó jogát, amikor a teljesítés a fogyasztó előzetesen kifejezett egyetértésével megkezdődik, feltéve, hogy ezen egyetértés a fogyasztó előzetes tájékoztatásán alapuló beleegyezésnek felel meg, vagyis tájékoztatták e választás következményeiről az elállási joga elvesztése tekintetében.
Módosítás 29
Irányelvre irányuló javaslat
37 preambulumbekezdés
(37)  Az egyszerűsítés és a jogbiztonság céljából az elállásra vonatkozó jog valamennyi, üzlethelyiségen kívül kötött szerződésre vonatkozik, kivéve olyan szigorúan meghatározott körülmények esetén, amelyek fennállása könnyen bizonyítható. Ezért az elállásra vonatkozó jog nem vonatkozik a fogyasztó otthonában elvégzett sürgős javításokra, amelyeknél az ilyen elállási jog összeegyezhetetlen lenne a rendkívüli helyzettel, valamint a nagyáruházak házhozszállítási szolgáltatásaira, amelyek lehetővé teszik a fogyasztóknak az étel, ital és más, a mindennapi háztartási fogyasztásra szánt áruk kiválasztását az áruház honlapján és azok otthonaikba történő kiszállíttatását. Ezek nem nagy értékű és a fogyasztók mindennapi fogyasztására vagy háztartási felhasználására rendszeresen vásárolt áruk, ezért nem tartoznak az elállásra vonatkozó jog hatálya alá. A fogyasztók által tapasztalt nehézségek és a kereskedőkkel folytatott viták legfőbb forrása az áruk átadása, beleértve az áruk szállítás során bekövetkező elveszését vagy károsodását, illetve a késedelmes vagy hiányos teljesítést. Ezért célszerű egyértelművé tenni és harmonizálni a teljesítésre és a kárveszély átszállására vonatkozó nemzeti szabályokat.
 (37)  Az egyszerűsítés és a jogbiztonság céljából az elállásra vonatkozó jog valamennyi, távollévők között vagy üzlethelyiségen kívül kötött szerződésre vonatkozik, kivéve olyan szigorúan meghatározott körülmények esetén, amelyek fennállása könnyen bizonyítható.
Módosítás 30
Irányelvre irányuló javaslat
37 a preambulumbekezdés (új)
(37a)  A fogyasztók által tapasztalt nehézségek és a kereskedőkkel folytatott viták legfőbb forrása az áruk szállítása, többek között az áruk szállítás során bekövetkező elvesztése vagy sérülése, illetve a késedelmes vagy részleges szállítás. Ezért célszerű harmonizálni a teljesítésre és a kárveszély átszállására vonatkozó nemzeti szabályokat.
Módosítás 31
Irányelvre irányuló javaslat
37 b preambulumbekezdés (új)
(37b)  Ha a kereskedő nem tesz eleget az áruk szállítására vonatkozó kötelezettségének, a fogyasztó tartós adathordozó segítségével legalább hétnapos határidő kitűzésével felhívhatja a szállításra , és közölheti vele, hogy a szállítás elmaradása esetén eláll a szerződéstől. E határidő eredménytelen lejárta után úgy kell tekinteni, hogy a fogyasztó elállt a szerződéstől. Kártérítéshez fűződő jogainak sérelme nélkül a fogyasztó az elállástól számított hét napon belül jogosult az általa már teljesített kifizetések visszatérítésére. A tagállamoknak lehetővé kell tenni, hogy nemzeti jogszabályokat fogadjanak el vagy tartsanak fenn a fogyasztók magasabb szintű védelmének biztosítása érdekében.
Módosítás 32
Irányelvre irányuló javaslat
38 preambulumbekezdés
(38)  A fogyasztói értékesítés során az áruk leszállítása többféle módon történhet. Csak az olyan szabály, amelytől szabadon el lehet térni teszi lehetővé az említett változatosság figyelembevételéhez szükséges rugalmasságot. A fogyasztót védeni kell az áruk kereskedő által megszervezett vagy végrehajtott szállítása közben történő bármilyen veszteség és kár kockázata ellen. A kárveszély átszállásáról bevezetett szabály nem alkalmazható amennyiben a fogyasztó szükségtelenül késlelteti az átvételt (például amikor a fogyasztó nem veszi át a postahivataltól az árut az utóbbi által kijelölt határidőn belül). Ilyen esetben a kereskedővel megállapodott leszállítási időpont után a fogyasztó viseli a veszteség vagy megrongálódás kockázatát.
 (38)  A fogyasztói értékesítés során az áruk leszállítása többféle módon történhet: vagy azonnal, vagy egy későbbi időpontban. Ha a felek nem egyeztek meg adott szállítási időpontban, a kereskedőnek a lehető leghamarabb, de mindenképpen a szerződés megkötésétől számított harminc napon belül kell szállítania az árukat. A fogyasztót védeni kell az áruk kereskedő által megszervezett vagy végrehajtott szállítása közben történő bármilyen veszteség és kár kockázata ellen. A kárveszély átszállásáról bevezetett szabály nem alkalmazható amennyiben a fogyasztó szükségtelenül késlelteti az átvételt (például amikor a fogyasztó nem veszi át a postahivataltól az árut az utóbbi által kijelölt határidőn belül). Ilyen esetben a kereskedővel megállapodott leszállítási időpont után a fogyasztó viseli a veszteség vagy megrongálódás kockázatát.
Módosítás 33
Irányelvre irányuló javaslat
38 a preambulumbekezdés (új)
(38a)  Sok ügylet esetén a fogyasztók részére nem biztosítanak elégséges választási lehetőséget a fizetési módok terén, illetve díjat kell fizetniük, ha megtagadják bizonyos módok alkalmazását. Ezt a helyzetet olyan rendelkezéssel kell orvosolni, amely biztosítja, hogy a kereskedő a fogyasztó számára különféle fizetési módokat fog javasolni, távollévők között kötött szerződések esetén pedig ezeknek mind elektronikus, mind pedig nem elektronikus fizetési módokat tartalmazniuk kell. Nem elektronikus fizetési rendszer például az, amikor valamely megrendelést a kereskedő honlapjáról történő kinyomtatást követően készpénzzel a bankban vagy a kereskedő bármely más kapcsolattartási helyén fizetnek ki.
Módosítás 34
Irányelvre irányuló javaslat
39 preambulumbekezdés
(39)  A kereskedő felelősséggel tartozik a fogyasztó felé, amennyiben az áru nem szerződésszerű. Az áru szerződésszerűségét vélelmezni kell, amennyiben az számos, főként az áruk minőségére vonatkozó feltételt teljesít. A minőség és a teljesítmény amelyet a fogyasztók jogosan elvárhatnak egyebek közt attól függ, hogy az áruk újak vagy használtak, illetve az áruk várható élettartamától.
(39)  A kereskedő felelősséggel tartozik a fogyasztó felé, amennyiben az áru nem szerződésszerű. Az áru szerződésszerűségét vélelmezni kell, amennyiben az számos, főként az áruk minőségére és mennyiségére vonatkozó feltételt teljesít. A minőség és a teljesítmény amelyet a fogyasztók jogosan elvárhatnak egyebek közt attól függ, hogy az áruk újak vagy használtak, illetve az áruk várható élettartamától. Az áru kellékhibáját akkor is vélelmezni kell, ha fajta szerinti vagy részteljesítésről van szó.
Módosítás 35
Irányelvre irányuló javaslat
40 preambulumbekezdés
(40)   Ha az áru nem szerződésszerű, a fogyasztónak lehetőséget kell biztosítani, hogy követelhesse a kereskedőtől az áru kijavítását vagy a kereskedő választása szerint annak kicserélését, kivéve ha a kereskedő bizonyítja, hogy az orvoslás jogellenes, lehetetlen vagy a kereskedő részéről aránytalan erőfeszítéssel járna. A kereskedő erőfeszítését objektíven kell megítélni, figyelembe véve a kereskedőnek a hiba orvoslása közben felmerült költségeit, az áru értékét és a hiba jelentőségét. Az alkatrészek hiánya nem minősül jogos indoknak, ha a kereskedő – ésszerű időn belül illetve aránytalan erőfeszítés nélkül – elmulasztja a hiba orvoslását.
 (40)  A fogyasztó először az áru kijavítását vagy cseréjét követelheti a kereskedőtől, kivéve, ha e szavatossági igény teljesítése lehetetlen vagy a kereskedő számára aránytalan lenne. A szavatossági igény aránytalanságát objektív alapon kell megállapítani. A szavatossági igény aránytalannak tekintendő, ha annak alkalmazása más szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne; azon kérdés eldöntésekor, hogy aránytalanok-e a költségek, az a tényező a kulcsfontosságú, hogy az egyik szavatossági igény költségei jelentős mértékben meghaladják-e a másik szavatossági igény költségeit.
Módosítás 36
Irányelvre irányuló javaslat
41 preambulumbekezdés
(41)  A fogyasztónak nem kell viselni a hiba orvoslásának költségeit, főleg ami a postázás, munkadíj és anyagköltségeket illeti. Továbbá a fogyasztó nem tartozik kártalanítani a kereskedőt a hibás áruk használatáért.
 (41)  A fogyasztónak nem kell viselni a hiba orvoslásának költségeit, főleg ami a postázás, munkadíj és anyagköltségeket illeti. Továbbá a fogyasztó nem tartozik kártalanítani a kereskedőt a hibás áruk használatáért. A fogyasztó a vonatkozó nemzeti jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően kártérítést követelhet minden, az adásvételi szerződésnek való meg nem felelésből eredő veszteségért, melyet a kereskedő nem orvosolt. Ilyen kár esetén lehetővé kell tenni, hogy ez a nem anyagi természetű károkra is érvényes legyen, amennyiben a vonatkozó nemzeti jogszabályok így rendelkeznek.
Módosítás 37
Irányelvre irányuló javaslat
42 preambulumbekezdés
(42)   Amikor a kereskedő elutasítja vagy egynél többször elmulasztja a hiba orvoslását, a fogyasztó szabadon választhat bármelyik rendelkezésre álló jogorvoslat közül. A kereskedő elutasítása lehet kifejezett vagy hallgatólagos, ez utóbbi esetben azt jelenti, hogy a kereskedő nem válaszol vagy nem vesz tudomást a fogyasztónak a hiba orvoslására vonatkozó követeléséről.
 (42)  A fogyasztó jogosult szabadon választani bármelyik rendelkezésre álló szavatossági igény közül, ha nem igényel kijavítást vagy kicserélést. A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani, hogy a szerződésszegés esetére szóló szavatossági igények szabad megválasztásáról nemzeti jogszabályokat fogadjanak el vagy tartsanak fenn a fogyasztók nagyobb védelmének biztosítása érdekében.
Módosítás 38
Irányelvre irányuló javaslat
42 a preambulumbekezdés (új)
(42a)  Elő kell írni azt, hogy nem szerződésszerű teljesítéskor a kereskedő bizonyos esetekben felelősséggel tartozhat azon hibákért, amelyek a kockázatok fogyasztóra történő átszállásakor fennállnak, még akkor is, ha e hiba csak később tűnik ki.
Módosítás 39
Irányelvre irányuló javaslat
42 b preambulumbekezdés (új)
(42b)  Ha a kereskedő utolsó eladóként a gyártó cselekménye vagy mulasztása miatt felel a fogyasztóval szemben, biztosítani kell, hogy a kereskedő utolsó eladóként viszontkeresetet érvényesíthessen a szerződésláncon belül a felelősséggel tartozóval szemben. Erre az esetre a tagállamok belső jogi rendelkezései meghatározzák a felelős személyét, valamint az eljárás módját és annak feltételeit.
Módosítás 40
Irányelvre irányuló javaslat
42 c preambulumbekezdés (új)
(42c)  A fogyasztó szerződésszegés esetén két éven belül érvényesítheti szavatossági igényét. Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy azok a hibák, amelyek a kárveszély fogyasztóra történő átszállását követő hat hónapon belül léptek fel, már a kárveszély átszállásának időpontjában megvoltak. A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az igényérvényesítési határidőkről, a bizonyítási teher átszállásának időtartamáról vagy az igényérvényesítési határidő lejártát követően ismertté váló jelentős hibákra vonatkozó külön szabályokról nemzeti jogszabályokat fogadjanak el vagy tartsanak fenn a fogyasztók nagyobb védelmének biztosítása érdekében.
Módosítás 41
Irányelvre irányuló javaslat
43 preambulumbekezdés
(43)  Az 1999/44/EK irányelv lehetővé tette a tagállamoknak, hogy legalább két hónapos határidőt állapítsanak meg, amelyen belül a fogyasztó tájékoztatni köteles a kereskedőt bármilyen hibáról. Az átültetésre vonatkozó eltérő jogszabályok a kereskedelem akadályait hozták létre. Ezért ennek a szabályozási lehetőségnek a mellőzésére és a jogbiztonság növelésére van szükség, azáltal, hogy a fogyasztót arra kötelezik, hogy az észlelés időpontjától számított két hónapon belül tájékoztassa a kereskedőt a hibáról
 törölve
Módosítás 42
Irányelvre irányuló javaslat
44 preambulumbekezdés
(44)  Néhány kereskedő illetve gyártó jótállást nyújt a fogyasztóknak. A fogyasztók félrevezetésének elkerülése érdekében, a jótállásnak meghatározott információkat kell tartalmaznia, beleértve az időtartamát, a területi hatályát és egy olyan nyilatkozatot, amely szerint a jótállás nem érinti a fogyasztó jogszabályon alapuló jogait.
 (44)  Néhány kereskedő illetve gyártó jótállást nyújt a fogyasztóknak. A fogyasztók félrevezetésének elkerülése érdekében, a jótállásnak meghatározott információkat kell tartalmaznia, beleértve az időtartamát, a területi hatályát és egy olyan nyilatkozatot, amely szerint a jótállás nem érinti a fogyasztó hatályos nemzeti jogszabályokban és ezen irányelvben lefektetett jogait.
Módosítás 43
Irányelvre irányuló javaslat
45 a preambulumbekezdés (új)
(45a)  A harmonizált szabályozási szempontok kizárólag kereskedők és fogyasztók között létrejött szerződésekre vonatkoznak. Ennélfogva a tisztességtelen szerződési feltételek nem érintik a munkaszerződések, valamint az öröklési joggal, a családjoggal, továbbá a gazdasági társaságok létrehozásával és szervezésével vagy a partnerségi és kezességi megállapodásokkal kapcsolatos szerződések területén érvényes nemzeti jogot.
Módosítás 44
Irányelvre irányuló javaslat
46 preambulumbekezdés
(46)  A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló rendelkezéseket nem kell alkalmazni az olyan szerződési feltételekre, amelyek közvetlenül vagy közvetve tükrözik a tagállamok közösségi joggal összhangban lévő kötelező érvényű törvényi vagy rendeleti rendelkezéseit. Hasonlóképpen a Közösség vagy a tagállamok által aláírt nemzetközi egyezmények elveit és rendelkezéseit tükröző feltételeket – különösen ami a szállítási területet illeti – nem kell vizsgálni a tisztességtelenséget.
 (46)  A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló rendelkezéseket nem kell alkalmazni az olyan szerződési feltételekre, amelyek közvetlenül vagy közvetve tükrözik a tagállamok uniós joggal összhangban lévő törvényi, rendeleti vagy közrendi rendelkezéseit. Hasonlóképpen, a szerződési feltételeknek tükrözniük kell az Európai Unió Alapjogi Chartájának elveit és rendelkezéseit.Az Unió vagy a tagállamok által aláírt nemzetközi egyezmények elveit és rendelkezéseit tükröző feltételek vonatkozásában – különösen ami a szállítási területet illeti – nem kell vizsgálni a tisztességtelenséget.
Módosítás 45
Irányelvre irányuló javaslat
47 preambulumbekezdés
(47)  A fogyasztói szerződéseknek világosnak, közérthető nyelven megfogalmazottnak és olvashatónak kell lenniük. A kereskedők megválaszthatják a betűtípust és betűméretet, amelyeket a szerződési feltételek összeállításához használnak. A fogyasztónak lehetőséget kell biztosítani a feltételek elolvasására még a szerződés megkötése előtt. Ezt az alkalmat biztosítani lehet a fogyasztónak a feltételek kérésre történő rendelkezésre bocsátásával (az üzlethelyiségben kötött szerződések esetében) vagy a szóban forgó feltételek más módon történő elérhetővé tételével (pl. a kereskedő honlapján a távollévők közötti szerződések vonatkozásában). Bármilyen a kereskedő fő szerződéses kötelezettségének díjazásán felüli bármely fizetésre vonatkozóan a kereskedőnek meg kell szereznie a fogyasztó kifejezett hozzájárulását. Tilos a hozzájárulás feltételezése hallgatólagos beleegyezésre épülő rendszerek használata révén, mint például az online előre kipipált négyzetek.
 (47)   Valamennyi szerződési feltételt világos, érthető módon kell megfogalmazni. Amennyiben a szerződési feltételt írásban rögzítik, azt minden esetben világos, közérthető nyelven kell megfogalmazni. A kereskedők megválaszthatják a betűtípust és betűméretet, amelyeket a szerződési feltételek összeállításához használnak. A fogyasztónak lehetőséget kell biztosítani a feltételek elolvasására még a szerződés megkötése előtt. Ezt az alkalmat biztosítani lehet a fogyasztónak a feltételek kérésre történő rendelkezésre bocsátásával (az üzlethelyiségben kötött szerződések esetében) vagy a szóban forgó feltételek más módon történő elérhetővé tételével (pl. a kereskedő honlapján a távollévők közötti szerződések vonatkozásában). Bármilyen a kereskedő fő szerződéses kötelezettségének díjazásán felüli bármely fizetésre vonatkozóan a kereskedőnek meg kell szereznie a fogyasztó kifejezett hozzájárulását. Tilos a hozzájárulás feltételezése hallgatólagos beleegyezésre épülő rendszerek használata révén, mint például az online előre kipipált négyzetek.
Módosítás 46
Irányelvre irányuló javaslat
47 a preambulumbekezdés (új)
(47a)  A kereskedőknek lehetőséget kell kapniuk arra, hogy szabadon megválasszák a szerződési feltételek közlési módját, például a szerződési feltételek megszövegezésekor használt betűtípust és betűméretet. A tagállamoknak tartózkodniuk kell bármely formai követelmény előírásától, kivéve a fogyatékkal élő személyekkel kapcsolatos követelményeket, vagy ha az áruk különös kockázatot jelenthetnek a fogyasztó vagy harmadik személy egészségére vagy biztonságára. A tagállamok további kötelezettségeket határozhatnak meg, amennyiben az adott árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozó szerződések összetettsége miatt fennáll a fogyasztó megkárosításának veszélye, beleértve az adott ágazatra jellemző versennyel kapcsolatos kérdéseket is. E rendelkezés vonatkozhat például a pénzügyi szolgáltatásokra, a gáz-, villamosenergia- és vízellátásra, a távközlési szolgáltatásokra és az ingatlanokra. Nem alkalmazandó azonban sem a szerződés megkötésére vonatkozó, sem egyéb – például a szerződési feltételek nyelvével, a feltételek tartalmával vagy egyes ágazatok esetében bizonyos szerződési feltételek megfogalmazásával kapcsolatos – nemzeti formai követelményekre. Ez az irányelv nem hangolja össze a fogyasztói szerződések esetében alkalmazandó nyelvi követelményeket. A tagállamoknak ezért lehetőséget kell kapniuk arra, hogy nemzeti jogukban a szerződési feltételekre vonatkozó nyelvi követelményeket előíró szabályokat tartsanak fenn, illetve vezessenek be.
Módosítás 47
Irányelvre irányuló javaslat
49 preambulumbekezdés
(49)  Ezen irányelv alkalmazásában, sem a szerződés tárgyát megállapító feltételek tisztességességét, sem a rendelkezésre bocsátott áru vagy szolgáltatás ár/minőség arányát nem lehet értékelni hacsak azok a feltételek nem teljesítették az átláthatóságra vonatkozó követelményeket A szerződés tárgyát és az ár/minőség arányát viszont figyelembe kell venni a többi feltétel tisztességességének vizsgálatakor. Például a biztosítási szerződésekben a biztosított kockázatot és a biztosító felelősségét egyértelműen meghatározó vagy körülíró feltételek nem vethetők alá ilyen megítélésnek, mivel ezeket a korlátozásokat a fogyasztó által fizetendő biztosítási díj kiszámításánál figyelembe veszik.
 (49)  Ezen irányelv alkalmazásában, sem a szerződés tárgyát megállapító feltételek tisztességességét, sem a rendelkezésre bocsátott áru vagy szolgáltatás ár/minőség arányát nem lehet értékelni hacsak azok a feltételek nem teljesítették az átláthatóságra vonatkozó követelményeket A szerződés tárgyát és az ár/minőség arányát viszont figyelembe kell venni a többi feltétel tisztességességének vizsgálatakor. Például a biztosítási szerződésekben a biztosított kockázatot és a biztosító felelősségét egyértelműen meghatározó vagy körülíró feltételek nem vethetők alá ilyen megítélésnek, mivel ezeket a korlátozásokat a fogyasztó által fizetendő biztosítási díj kiszámításánál figyelembe veszik. Ez a kivétel nem alkalmazandó a kereskedő számára a szerződésben megszabott kiegészítő vagy feltételes költségekre vonatkozóan előírt díjazásra, ideértve a szerződési feltételek bármelyikének megszegéséből fakadó költségeket vagy kiadásokat, amelyek tisztességes mivoltát minden részletre kiterjedően meg kell vizsgálni.
Módosítás 48
Irányelvre irányuló javaslat
50 preambulumbekezdés
(50)  A jogbiztonság és a belső piac működésének javítására az irányelv a tisztességtelen feltételek két listáját tartalmazza. A II. melléklet azon feltételek listáját tartalmazza, amelyek minden körülmények között tisztességtelennek minősülnek. A III. melléklet azon feltételek listáját tartalmazza, amelyek a kereskedő ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek minősülnek. Valamennyi tagállamban ugyanazokat a listákat kell alkalmazni.
 (50)  A jogbiztonság és a belső piac működésének javítására az irányelv a tisztességtelen feltételek két − nem kimerítő − listáját tartalmazza. A II. melléklet azon feltételek listáját tartalmazza, amelyek minden körülmények között tisztességtelennek minősülnek. A III. melléklet azon feltételek listáját tartalmazza, amelyek a kereskedő ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek minősülnek.
Módosítás 49
Irányelvre irányuló javaslat
51 preambulumbekezdés
(51)  Ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal összhangban kell elfogadni.
 törölve
Módosítás 50
Irányelvre irányuló javaslat
52 preambulumbekezdés
(52)  A Bizottságot különösen fel kell hatalmazni a tisztességtelennek tekintendő vagy vélelmezetten tisztességtelen szerződéses feltételekről szóló II. és III. melléklet módosítására. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak, és ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
 törölve
Módosítás 51
Irányelvre irányuló javaslat
53 preambulumbekezdés
(53)  A Bizottság jogosultsága a II. és III. mellékletek módosítására irányuló jogát a tisztességtelen feltételekre vonatkozó szabályok következetes végrehajtásának biztosítására kell használni, azoknak a mellékleteknek a szerződési feltételekkel történő kiegészítésével, amelyek minden körülmények között tisztességtelennek minősülnek, illetve azokat, amelyek a kereskedő ellenkező bizonyításáig minősülnek tisztességtelennek.
 törölve
Módosítás 52
Irányelvre irányuló javaslat
55 a preambulumbekezdés (új)
(55a)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy nemzeti hatóságaik rendelkezzenek az európai fogyasztói központok hálózatával folytatandó szükséges együttműködési szinttel annak érdekében, hogy a határokon átnyúló ügyekben − kiváltképpen az európai fogyasztói központoknál függőben lévő kérelmekre − reagálhassanak.
Módosítás 53
Irányelvre irányuló javaslat
60 preambulumbekezdés
(60)  Az Európai Bizottság megtalálja a legmegfelelőbb módot annak biztosítására, hogy az értékesítés helyén valamennyi fogyasztó tájékoztatást kapjon a jogairól.
 (60)   A tagállamokkal és az érdekelt felekkel történő konzultációt követően az Európai Bizottság megtalálja a legmegfelelőbb módot annak biztosítására, hogy az értékesítés helyén valamennyi fogyasztó és kereskedő tájékoztatást kapjon a jogairól. A Bizottság kihasználja különösen az információs és kommunikációs technológiai eszközöket és a közszolgálati média nyújtotta lehetőségeket.
Módosítás 54
Irányelvre irányuló javaslat
61 a preambulumbekezdés (új)
(61a)  Eljárást kell előírni a kölcsönös értékelés céljából, amelynek keretében a tagállamoknak az ezen irányelv átültetésére nyitva álló határidő alatt először felül kell vizsgálniuk jogszabályaikat annak megállapítására, hogy nemzeti jogukban mely, az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel összhangban álló, szigorúbb rendelkezéseket tartanak fenn vagy fogadnak el a fogyasztók számára történő nagyobb védelem biztosítása érdekében. Az ezen irányelv átültetésére nyitva álló határidő végéig a tagállamoknak jelentést kell készíteniük a felülvizsgálat eredményeiről. A Bizottságnak továbbítania kell minden jelentést az összes többi tagállamnak és érintett érdekelt félnek. A tagállamoknak és az Európai Parlamentnek hat hónap áll a rendelkezésükre ahhoz, hogy észrevételeket nyújtsanak be ezekkel a jelentésekkel kapcsolatban. A Bizottságnak legkésőbb az ezen irányelv átültetésére nyitva álló határidő lejártát követően egy évvel, majd utána háromévente jelentést kell készítenie, adott esetben jogalkotási javaslatokkal együtt. A Bizottságnak szükség esetén közös módszertan kidolgozásában támogatnia kell a tagállamokat.
Módosítás 55
Irányelvre irányuló javaslat
61 b preambulumbekezdés (új)
(61b)  Annak biztosítására, hogy minden tagállamban magas szintű fogyasztóvédelem valósuljon meg, ösztönözni kell azokat a személyeket és szervezeteket, akiknek és amelyeknek jogos érdekük fűződik a fogyasztóvédelemhez, hogy tájékoztassák a tagállamokat és a Bizottságot értékeléseik eredményéről, valamint fogalmazzanak meg nem kötelező erejű ajánlásokat azért, hogy ezek ezen irányelv felülvizsgálatának keretében figyelembe vehetők legyenek.
Módosítás 56
Irányelvre irányuló javaslat
63 preambulumbekezdés
(63)  A belső piacot gátló akadályok észlelése esetén az irányelvet felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat a Bizottságnak az ezen irányelv módosítására vonatkozó javaslatát eredményezheti, amely magában foglalhatja egyéb fogyasztóvédelmi jogszabályok módosítását is, azoknak a kötelezettségeknek megfelelően, amelyeket a Bizottság a fogyasztóvédelmi politikai stratégiában a meglévő közösségi vívmányok felülvizsgálatára vonatkozóan vállalt, a magas szintű közösségi fogyasztóvédelem megvalósítása elérése érdekében.
 törölve
Módosítás 57
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk
Ennek az irányelvnek az a célja, hogy hozzájáruljon a belső piac megfelelő működéséhez, valamint hogy a tagállamok fogyasztók és kereskedők között megkötött szerződésekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések bizonyos vonatkozásainak közelítése révén magas szintű fogyasztóvédelmet valósítson meg.
 Ennek az irányelvnek az a célja, hogy magas szintű fogyasztóvédelmet valósítson meg és hozzájáruljon a belső piac megfelelő működéséhez, valamint hogy a tagállamok fogyasztók és kereskedők között megkötött szerződésekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések bizonyos vonatkozásainak közelítése révén.
Módosítás 59
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 pont
(1) „fogyasztó”: minden olyan természetes személy, aki az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződések keretében olyan célból jár el, amely kívül esik saját szakmája, üzleti tevékenysége vagy foglalkozása körén;
 (1) „fogyasztó”: minden olyan természetes személy, aki az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződések keretében olyan célból jár el, amely elsődlegesen kívül esik saját szakmája, üzleti tevékenysége vagy foglalkozása körén.
A tagállamok fenntarthatnak olyan szabályokat, illetve kiterjeszthetik az ezen irányelv alkalmazását olyan jogi vagy természetes személyekre, amelyek/akik ezen irányelv értelmében nem minősülnek „fogyasztónak”.
Módosítás 60
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 pont
(2) „kereskedő”: az a természetes vagy jogi személy, aki illetve amely az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződések során kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el, valamint aki a kereskedő nevében vagy javára jár el;
 (2) „kereskedő”: az a természetes vagy jogi személy, aki illetve amely, függetlenül attól, hogy magán- vagy köztulajdonban áll-e, az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződések vonatkozásában kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el, valamint aki a kereskedő nevében vagy javára jár el;
Módosítás 61
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 a pont (új)
(2a) „áru”: bármilyen materiális vagy immateriális dolog, amelynek használata a fizikai birtoklással egyenértékű, végrehajtás vagy más bírósági intézkedés alapján értékesített áruk kivételével. Az irányelv szerint ebben az értelemben árunak minősül a víz, a gáz és az elektromos áram, feltéve, hogy korlátozott térfogatban vagy meghatározott mennyiségben ajánlják fel/kínálják értékesítésre;
Módosítás 62
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 b pont (új)
(2b) „a fogyasztó által megadott jellemzőknek megfelelően elkészített áru”: minden olyan nem előre gyártott áru, amelynek elkészítése a fogyasztó egyéni választásán vagy döntésén alapul;
Módosítás 63
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 3 pont
(3) „adásvételi szerződés”: áruknak a kereskedő által a fogyasztó számára történő értékesítésére vonatkozó szerződés, amely a többcélú, árukra és szolgáltatásokra vonatkozó szerződéseket is magába foglalja;
 törölve
Módosítás 64
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 4 pont
(4) „áru”: bármilyen ingóság, kivéve:
 törölve
a) a végrehajtás vagy más bírósági intézkedés alapján értékesített árukat,
b) a víz és a gáz, feltéve, hogy nem korlátozott térfogatban vagy meghatározott mennyiségben ajánlják fel értékesítésre,
c) villamos energia;
Módosítás 65
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 5 pont
(5) „szolgáltatási szerződés” bármilyen az adásvételi szerződéstől eltérő szerződés, amely alapján a kereskedő a fogyasztó részére szolgáltatást nyújt;
 (5) „szolgáltatás”: bármilyen jellegű munkának vagy egyéb szolgáltatásnak a kereskedő által a fogyasztó számáradíjazás fejében történő bármilyen jellegű nyújtása;
Módosítás 66
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 5 a pont (új)
(5a) „adásvételi szerződés”: minden olyan szerződés, amelynek keretében egy kereskedő az alkalmazandó tagállami jogszabályokkal összhangban valamely árut egy fogyasztó tulajdonába juttat, vagy kötelezettséget vállal arra, hogy egy árut egy fogyasztó tulajdonába juttat, és amelynek keretében a fogyasztó kötelezettséget vállal az előre meghatározott vételár megfizetésére.
Ezen irányelv értelmében adásvételi szerződésnek minősülnek a még előállítandó vagy legyártandó áruk szállítására irányuló szerződések is;
Módosítás 67
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 5 b pont (új)
(5b) „vegyes szerződés” bármilyen szerződés, amely egyaránt tartalmaz szolgáltatások nyújtására, és áruk szállítására irányuló elemeket;
Módosítás 68
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 6 pont
(6) „távollévők között kötött szerződés” olyan adásvételi vagy szolgáltatási szerződés, amelynél a kereskedő kizárólag valamilyen távközlő eszközt vesz igénybe a szerződés létrehozása érdekében;
 (6) „távollévők között kötött szerződés” egy kereskedő és egy fogyasztó közötti, áruk szállítására vagy szolgáltatások nyújtására irányuló szerződés, amelynek megkötésére egy, a távértékesítés számára kialakított értékesítési, illetve szolgáltatási rendszer keretében kerül sor, és amelynél a kereskedő és a fogyasztó szerződéskötéskor nincs egyidejűleg fizikailag jelen, hanem kizárólag valamilyen távközlő eszközt vagy eszközöket vesz igénybe;
Módosítás 69
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 7 pont
(7) „távközlő eszköz” bármely eszköz, amelyet a kereskedő és a fogyasztó egyidejű fizikai jelenléte nélkül vehetnek igénybe az e felek közötti szerződés megkötése céljából;
 törölve
Módosítás 70
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 8 pont
(8) „üzlethelyiségen kívül kötött szerződés':
 (8) „üzlethelyiségen kívül kötött szerződés” bármely, egy kereskedő és egy fogyasztó között megkötött, áruk szállítására vagy szolgáltatások nyújtására irányuló szerződés:
a) bármely, az üzlethelyiségen kívül, a kereskedő és fogyasztó egyidejű fizikai jelenlétében megkötött adásvételi vagy szolgáltatási szerződés, vagy bármely olyan adásvételi vagy szolgáltatási szerződés, amelyre vonatkozóan a fogyasztó tett ajánlatot ugyanazon körülmények között, vagy
 a) amelyet üzlethelyiségen kívül, a kereskedő és fogyasztó egyidejű fizikai jelenlétében kötnek meg, vagy,
(aa) amelyre vonatkozóan a fogyasztó a kereskedő egyidejű fizikai jelenlétében, üzlethelyiségen kívül tett ajánlatot, vagy
b) bármely, a kereskedő és a fogyasztó egyidejű fizikai jelenlétében üzlethelyiségben megkötött, de az üzlethelyiségen kívül tárgyalt adásvételi vagy szolgáltatási szerződés.
 b) amelynek fő alkotóelemeit a kereskedő által szervezett kirándulás, szabadidős rendezvény vagy árusítással egybekötött bemutató során határozzák meg, a kereskedő és a fogyasztó egyidejű fizikai jelenlétében, az üzlethelyiségen kívül. Az ilyen kirándulás, szabadidős rendezvény vagy bemutató célja a szerződés későbbi, üzlethelyiségben történő megkötése;
Módosítás 71
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 9 pont – b pont
b) piaci elárusítóhelyek és vásári standok, ahol a kereskedő a tevékenységét rendszeres vagy ideiglenes jelleggel folytatja;
 b) piaci elárusítóhelyek, ahol a kereskedő a tevékenységét rendszeres vagy ideiglenes jelleggel folytatja;
Módosítás 72
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 12 pont
(12) bármely áru vagy szolgáltatás, az ingatlantulajdont, jogokat és kötelezettségeket is beleértve;
 törölve
Módosítás 73
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 14 pont
(14) „szakmai gondosság”: a szakismeret és a gondosság azon szintje, amelynek gyakorlása ésszerűen elvárható a kereskedőtől a fogyasztóval szemben, a becsületes piaci gyakorlatnak és/vagy a jóhiszeműség általános alapelvének megfelelően, a kereskedő tevékenységi körében;
 törölve
Módosítás 74
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 15 pont
(15) „árverés”: olyan értékesítési módszer, amelynek során az árukat és szolgáltatásokat a kereskedő kompetitív licitálási eljárás eljárás keretében kínálja, amely magában foglalhatja a távközlő eszközök használatát, és ahol a legmagasabb ajánlatot tevő köteles megvásárolni az árut vagy szolgáltatást. Az az ügylet, amelyet rögzített áru ajánlat alapján kötöttek meg, nem minősül árverésnek, még akkor sem, ha a fogyasztónak felkínálták a lehetőséget, hogy az ügyletet ajánlattételi eljárás keretében kösse meg;
 törölve
Módosítás 75
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 16 pont
(16) „nyilvános árverés” olyan értékesítési módszer, ahol a kereskedő az árukat fogyasztóknak kínálja, akik részt vesznek vagy lehetőséget kapnak az árverésen való személyes részvételre a kompetitív licitálási eljárás keretében, amelyet az árverező vezet le, és ahol a legmagasabb ajánlatot tevő köteles megvásárolni az árut;
 (16) „nyilvános árverés” olyan értékesítési módszer, ahol a kereskedő az árut vagy szolgáltatást a nyilvánosság fizikai részvételét lehetővé tevő rendezvényen fogyasztóknak kínálja, átlátható, kompetitív licitálási eljárás keretében, amelyet a kereskedő nevéven megbízással eljáró harmadik személy (az árverező) díjazás ellenében vezet le. Emelkedő árverés esetén az áru vagy szolgáltatás a legmagasabb ajánlatot tevő fogyasztót, vagy a nevében eljáró személyt illeti meg. Csökkenő árverés esetén az áru vagy szolgáltatás azt a fogyasztót, vagy a nevében eljáró személyt illeti meg, aki azonnal és elsőként nyilatkozik az áru vagy szolgáltatás adott áron való megvásárlásáról;
Módosítás 76
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 17 pont
(17) „az áru gyártója”, a fogyasztási cikket a Közösség területére behozó importőr, vagy bármely olyan személy, aki az árun elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát gyártóként tünteti fel;
 (17) „az áru gyártója”, a fogyasztási cikket az Unió területére behozó importőr, vagy bármely olyan személy, aki az árun elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát gyártóként tünteti fel;
Módosítás 77
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 18 pont
(18) „jótállás”: a kereskedő vagy a gyártó („a jótállásra kötelezett”) kötelezettségvállalása a fogyasztóval szemben, amely alapján a jótállási nyilatkozatban vagy a vonatkozó reklámban feltüntetett tulajdonságoknak nem megfelelő áru vételárát visszatéríti, vagy az ilyen fogyasztási cikket kicseréli vagy kijavítja;
 (18) „jótállás”: a kereskedő vagy a gyártó („a jótállásra kötelezett”) kötelezettségvállalása a fogyasztóval szemben, a megfelelőségi garanciához kapcsolódó – a törvényben előírt kötelezettségeken túlmenően – a jótállási nyilatkozatban vagy a vonatkozó reklámban feltüntetett tulajdonságoknak, vagy a megfelelőséghez nem kapcsolódó bármely egyéb elemnek nem megfelelő áru vételárának visszatérítésére, vagy az ilyen fogyasztási cikk kicserélésére vagy kijavítására;
Módosítás 78
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 19 pont
(19) „közvetítő”: olyan kereskedő, aki a fogyasztó nevében vagy javára köt szerződést;
 törölve
Módosítás 79
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 20 pont
(20) „kiegészítő szerződés”: olyan szerződés, amelynek révén a fogyasztó hozzájut egy adott távollevők közötti szerződéshez, vagy üzlethelyiségen kívül megkötött szerződéshez kapcsolódó árukhoz illetve szolgáltatásokhoz, amelyeket a kereskedő vagy valamely harmadik személy nyújt a számára a harmadik személy és a kereskedő közötti megállapodás alapján.
 (20) 'kapcsolt szerződés„: bármely olyan szerződés, amely egy áru beszerzésére vagy egy szolgáltatás nyújtására vonatkozik:
a) amely tárgyilagos szempontból kereskedelmi egységet képez, távollevők közötti szerződéssel, vagy üzlethelyiségen kívül megkötött szerződéssel; és
b) amelynek révén a fogyasztó hozzájut valamely, a kereskedő vagy valamely harmadik személy által szállított áruhoz vagy nyújtott szolgáltatáshoz, a harmadik személy és a kereskedő közötti megállapodás alapján.
Kereskedelmi egységről van szó, amennyiben a kapcsolt szerződésben biztosított áruk vagy nyújtott szolgáltatások kapcsolódnak a távollevők közötti szerződés, vagy adott esetben az üzlethelyiségen kívül kötött szerződés teljesítéséhez, vagy az ilyen távollévők közötti vagy üzlethelyiségen kívül kötött szerződések által biztosított áruk vagy szolgáltatások használatához.
Módosítás 80 és 232
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk
1.  Ezt az irányelvet a kereskedő és a fogyasztó között megkötött adásvételi és szolgáltatási szerződésekre kell alkalmazni, az irányelv feltételei szerint és az irányelv rendelkezéseiben meghatározott mértékben.
 1.  Ezt az irányelvet a kereskedő és a fogyasztó között megkötött, áru szállítására vagy szolgáltatás nyújtására irányuló, és vegyes szerződésekre kell alkalmazni, az irányelv feltételei szerint és az irányelv rendelkezéseiben meghatározott mértékben.
2.  Ezt az irányelvet a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozóan csak bizonyos üzlethelyiségen kívül megkötött szerződésekre a 8–20. cikkben megállapítottak szerint, a tisztességtelen szerződéses feltételek tekintetében a 30–39. cikkben megállapítottak szerint és az általános rendelkezések tekintetében a 40–46. cikkben megállapítottak szerint alkalmazandó, illetve a teljes harmonizációról szóló 4. cikkel összefüggésben olvasandó.
 2.  Ezt az irányelvet a kereskedő és a fogyasztó között létrejött szerződésekre vonatkozó ágazati uniós jogszabályozás nem érinti.
2a.  Ez az irányelv nem alkalmazandó a következő típusú szerződésekre:
a)szociális szolgáltatások;
b) az egészségügyi ellátásokra, azaz az egészségügyi szakemberek által a betegek egészségének felmérése, fenntartása vagy helyreállítása céljából nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra;
c) a szerencsejátékkal kapcsolatos azon tevékenységekre, amelyek szerencsejátékokra − köztük a sorsjátékokra, kaszinós játékokra és fogadási ügyletekre − történő, pénzbeli értékkel bíró fogadást foglalnak magukban.
2b. az 5–19. és a 23a. cikk nem vonatkozik az alábbi típusú szerződésekre:
a) pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződések;
b) a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról szóló, 2002. szeptember 23-i 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 hatálya alá tartozó szerződések.
3.   Csak a teljes harmonizációról szóló 4. cikkel összefüggésben olvasandó a tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó fogyasztói jogokról szóló 30–39. cikket vonatkozik azokra a szerződésekre, amelyek a 94/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 90/314/EGK tanácsi rányelv hatálya alá tartoznak.
 3.   Ennek a cikknek a (4)–(4c) bekezdése értelmében a 9–19. cikk alkalmazandó a távollévők közötti szerződésekre és az üzlethelyiségen kívül kötött szerződésekre.
4.  Az 5., 7., 9. és 11. cikk nem érinti a 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben, valamint a 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben előírt tájékoztatási kötelezettséget.
 4.  A 9–19. cikk nem vonatkozik a távollevők közötti és az üzlethelyiségen kívül kötött,
a) az ingatlantulajdonon meglévő dologi jogok keletkeztetésére, megszerzésére vagy átruházásra, illetve az ingatlantulajdonnal kapcsolatos garanciákra vonatkozó szerződésekre;
b) azokra a szerződésekre, amelyek a szervezett utazási formákról szóló, 1990. június 13-i 90/314/EGK tanácsi irányelv2, vagy a szálláshelyek időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre, ezek viszontértékesítésére és cseréjére vonatkozó szerződések egyes szempontjai tekintetében a fogyasztók védelméről szóló 2009. január 14-i 2008/122/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv3hatálya alá tartoznak;
c) olyan szerződésekre, amelyeket a tagállamok előírásai szerint köztisztviselő foglal okiratba, akinek törvényben előírt kötelezettsége, hogy független és pártatlan legyen és átfogó jogi felvilágosítás révén biztosítsa, hogy a fogyasztó a szerződést csak alapos megfontolás után, jogi következményeinek ismeretében kösse meg.
4a.  A 9–19. cikk nem vonatkozik az olyan, üzlethelyiségen kívül kötött szerződésekre, amelyeknél a kereskedő és a fogyasztó azonnal teljesítik szerződéses kötelezettségeiket, és a fogyasztó által fizetendő ellenérték nem haladja meg a 40 eurót, ha az ilyen szerződések, jellegükből adódóan, rendszerint az üzlethelyiségen kívül köttetnek. A tagállamok nemzeti jogszabály keretében alacsonyabb értékhatárt is meghatározhatnak.
4b.  A 9–19. cikk nem vonatkozik az olyan távollevők közötti szerződésekre, amelyeket:
a) árusító automatából vagy automatizált üzlethelyiségből történő értékesítéssel kötöttek;
b) távközlési üzemeltetőkkel kötött szerződések esetén az erre a célra létesített nyilvános távbeszélő állomás igénybevétele útján, vagy a fogyasztó által létesített egyes telefon-, internet- vagy telefax-összeköttetésekkel kötöttek.
4c.  A 11. cikk (1b) bekezdése, valamint a 12–19. cikkek nem alkalmazandók a szállodai, szállítási, autókölcsönzési, vendéglátói, illetve szabadidős szolgáltatói tevékenységek nyújtására vonatkozó, távollévők között kötött szerződések esetén, amennyiben azok adott időpontra vagy teljesítési időszakra szólnak.
4d.  Ennek a cikknek a (4e), (4f) és (4g) bekezdése értelmében, az adásvételi szerződésekre a 22–29. cikk vonatkozik. A 24. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül, ahol a szerződés vegyes szerződés, a 22–29. cikk csak az árukra vonatkozik.
4e.  A 22a. és a 23b. cikk alkalmazandó a szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekre és a vegyes szerződésekre
4f.  A 22–29. cikk nem vonatkozik az alábbiakra:
a) villamos energia;
b) a víz és a gáz, feltéve, hogy nem korlátozott térfogatban vagy meghatározott mennyiségben kínálják értékesítésre.
4g.  A 22–29. cikket nem kell alkalmazni azon használt árukra, amelyeket nyilvános árverésen értékesítenek.
____________________
1 HL L 271., 2002.10.9., 16. o.
2HL L 158., 1990.6.23., 59. o.
3HL L 33., 2009.2.3., 10. o.
Módosítás 81
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – cím
Teljes harmonizáció
 A harmonizáció mértéke
Módosítás 82
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk
A tagállamok nem tarthatnak fenn, vagy vezethetnek be a nemzeti jogaikba az ebben az irányelvben megállapított rendelkezésektől eltérő rendelkezéseket, azaz eltérő szintű fogyasztóvédelmet biztosító szigorúbb vagy kevésbé szigorú előírásokat.
 1.  Az (1a) és (1b) bekezdésben meghatározottak kivételével a tagállamok az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel összeegyeztethető, szigorúbb rendelkezéseket tarthatnak fenn vagy vezethetnek be nemzeti jogaikba a fogyasztóvédelem magasabb szintű biztosítása érdekében, az 5. cikkben, a 9. cikk (5) és (6) bekezdésében, a 22–29. cikkben, a 31. cikk (4) bekezdésében és a 34. és 35. cikkben megállapított feltételek és mérték szerint
2.  A tagállamok az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel összeegyeztethető, szigorúbb rendelkezéseket tarthatnak fenn nemzeti jogaikban a fogyasztóvédelem magasabb szintű biztosítása érdekében, a 12. cikk (4) bekezdésében és a 13. cikk (2) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően.
3.  A tagállamok nem tarthatnak fenn, vagy vezethetnek be a nemzeti jogaikba az irányelv 2. cikkében, 9. cikke (1)–(4) és 9. cikke (8) bekezdésében, 10. és 11. cikkében, 12. cikke (1)–(3) bekezdésében, 13. cikke (1) bekezdésében, 14–19 cikkében, 30–33. cikkében és 36. cikkében meghatározottaktól eltérő rendelkezéseket, azaz eltérő szintű fogyasztóvédelmet biztosító szigorúbb előírásokat.
Módosítás 83
Irányelvre irányuló javaslat
4 a cikk (új)
4a. cikk
Időtartamok, időpontok és határidők
Az ebben az irányelvben szereplő időtartamok, időpontok és határidők kiszámítására az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló, 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendelettel1 kell alkalmazni.
_______________
HL L 124., 1971.6.8., 1. o.
Módosítás 84
Irányelvre irányuló javaslat
II fejezet – cím
A fogyasztók tájékoztatása
 A fogyasztók tájékoztatása az üzlethelyiségben kötött szerződésekről
Módosítás 85
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – cím
Általános tájékoztatási követelmények
 tájékoztatási követelmények az üzlethelyiségben kötött szerződésekről
Módosítás 86
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
1.   Bármely adásvételi vagy szolgáltatási szerződés megkötését megelőzően a kereskedő tájékoztatja a vevőt az alábbi információkról, amennyiben azok a körülmények alapján nem nyilvánvalóak:
 1.   Egy üzlethelyiségben kötött szerződés megkötésekor a kereskedő világos és érthető módon tájékoztatja a vevőt az alábbi információkról, amennyiben azok a körülmények alapján nem nyilvánvalóak:
Módosítás 87
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – a pont
a) a termék lényeges tulajdonságai, a tájékoztatási eszköznek és a terméknek megfelelő mértékben;
 a) az áru vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságai, az árunak vagy szolgáltatásnak megfelelő mértékben;
Módosítás 88
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – b pont
b) a kereskedő postai címe és azonosítási adatai, úgymint cég neve, illetve, adott esetben, annak a kereskedőnek postai címe és személyazonossága, akinek a nevében eljár;
 b) a kereskedő azonosítási adatai, például a cég neve;
Módosítás 89
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
ba) a kereskedő székhelyének postai címe és telefonszáma, valamint faxszáma és e-mail címe, ha van, hogy a fogyasztó gyorsan felvehesse a kapcsolatot a kereskedővel és hatékonyan kommunikálhasson vele;
Módosítás 90
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – c pont
c) az adóval növelt ár, vagy – amennyiben a termék jellegéből adódóan az árat nem lehet előre ésszerűen kiszámítani – az ár kiszámításának módja, valamint adott esetben az összes fuvardíj, szállítási, vagy postaköltség, illetve, amennyiben e költségeket nem lehet ésszerűen előre kiszámítani, annak a ténynek a feltüntetése, hogy esetlegesen további költségek merülhetnek fel;
 c) az adóval növelt végső ár, vagy – amennyiben az áru vagy a szolgáltatás jellegéből adódóan az árat nem lehet előre ésszerűen kiszámítani – az ár kiszámításának módja, valamint adott esetben az összes fuvardíj, szállítási, vagy postaköltség és bármely egyéb költség, illetve, amennyiben e költségeket nem lehet ésszerűen előre kiszámítani, annak a ténynek a feltüntetése, hogy esetlegesen további költségek merülhetnek fel; határozatlan időre szóló szerződések esetén a végső ár a havi összköltség;
Módosítás 91
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – d pont
d) a fizetés, a szállítás és a teljesítés feltételei, valamint a panaszok kezelésének módja, amennyiben azok eltérnek a szakmai gondosság által támasztott követelményektől;
 d) adott esetben a fizetés, a szállítás és a teljesítés feltételei, az a határidő, ameddig a kereskedő vállalja, hogy leszállítja az árut, teljesíti a szolgáltatást, valamint a kereskedő panaszkezelési módja;
Módosítás 92
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – f pont
f) az értékesítés utáni szolgáltatások és adott esetben a jótállás megléte és feltételei;
 f) az árukra vonatkozó törvényes megfelelési garancia meglétére irányuló emlékeztetésen túl, az értékesítés utáni szolgáltatások és adott esetben a jótállás megléte és feltételei;
fa) a magatartási kódexek megléte és adott esetben a beszerzés módja;
Módosítás 93
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – g pont
g) adott esetben a szerződés időtartalma, illetve ha a szerződés határozatlan időre szól, a szerződés felbontásának feltételei;
 g) adott esetben a szerződés időtartalma, illetve ha a szerződés határozatlan időre szól, vagy automatikusan meghosszabbodik, a szerződés felbontásának feltételei;
Módosítás 94
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – i pont
i) a kereskedő kérésére a fogyasztó által fizetendő vagy biztosítandó letét vagy egyéb pénzügyi garancia megléte és feltételei.
 i) adott esetben a kereskedő kérésére a fogyasztó által fizetendő vagy biztosítandó letét vagy egyéb pénzügyi garancia megléte és feltételei;
Módosítás 95
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – i a, i b és i c pont (új)
ia) adott esetben a digitális tartalmakra vonatkozó műszaki védelmi intézkedések alkalmazása;
ib) a digitális tartalmak hardverrel és szoftverrel meglévő bármi nemű interoperabilitása a kereskedő ismereteinek vagy annak megfelelően, aminek ismerete a kereskedőtől ésszerűen elvárható lett volna, beleértve az interoperabilitás hiányát is, adott esetben;
ic) adott esetben peren kívüli panasztételi és jogorvoslati eljáráshoz való hozzáférés lehetősége, amelyek kötelezőek a kereskedőre nézve, valamint ennek a hozzáférésnek a feltételei.
Módosítás 96
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés
2.  Nyilvános árverés esetén az (1) bekezdés b) pontjában szereplő információ helyébe az árverező postai címe és személyazonossága léphet.
 2.  Az (1) bekezdés nem alkalmazható olyan, áru szállítására vagy szolgáltatás nyújtására vonatkozó napon belüli szerződésekre, amelyekben a kereskedőnek közvetlenül a szerződés megkötése után kell szállítania az árut vagy nyújtania a szolgáltatást.
Módosítás 97
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 3 bekezdés
3.  Az (1) bekezdésben említett információ az adásvételi szerződés vagy a szolgáltatási szerződés elválaszthatatlan részét képezi.
 3.  A tagállamok további, a szerződés megkötése előtti tájékoztatási kötelezettséget adhatnak ki vagy tarthatnak fenn.
Módosítás 98
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés
2.  A 7. cikk (2) bekezdése, a 13. cikk és a 42. cikk sérelme nélkül, az 5. cikk bármely megsértésének következményeit a hatályos nemzeti jogszabályokkal összhangban kell meghatározni. Az 5. cikk bármely megsértése esetén a tagállamok hatékony, kötelmi jogi jogorvoslati lehetőségeket biztosítanak a nemzeti jogszabályokban.
 2.  A 13. cikk és a 42. cikk sérelme nélkül, az 5. cikk bármely megsértésének következményeit a hatályos nemzeti jogszabályokkal összhangban kell meghatározni. Az 5. cikk bármely megsértése esetén a tagállamok hatékony és arányos jogorvoslati lehetőségeket biztosítanak a nemzeti jogszabályokban.
Módosítás 99
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk
7. cikk
A közvetítőkre vonatkozó külön tájékoztatási kötelezettségek
 törölve
1.  A szerződés megkötését megelőzően a közvetítő köteles tájékoztatni a fogyasztót, hogy a közvetítő egy másik fogyasztó nevébenvagy javára jár el, és hogy az így megkötött szerződés nem kereskedő és fogyasztó között létrejött szerződésnek, hanem két fogyasztó között létrejött szerződésnek minősül, és mint ilyen nem tartozik ezen irányelv hatálya alá.
2.  Azt a közvetítőt, aki nem teljesíti az (1) bekezdésben tartalmazott kötelezettséget, úgy kell tekinteni, mintha a szerződést a saját nevében kötötte volna.
3.  Ez a cikk nem vonatkozik a nyilvános árverésekre.
Módosítás 100
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk
8. cikk
 törölve
Hatály
E fejezet hatálya a távollevők közötti és az üzlethelyiségen kívül kötött szerződésekre terjed ki.
Módosítás 101
Irányelvre irányuló javaslat
9 cikk
9. cikk
 9. cikk
Tájékoztatási követelmények a távollevők között és az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetében
 Szerződéskötést megelőző tájékoztatási követelmények a távollevők között és az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetében
A távollevők között és az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések tekintetében a kereskedőnek az alábbi, a szerződés elválaszthatatlan részét képező információkat kell közölnie:
 1.  Még azt megelőzően, hogy a fogyasztót bármely, távollevők között és üzlethelyiségen kívül kötött szerződés vagy annak megfelelő szerződéskötési ajánlat kötelezné, a kereskedő idejében, egyértelmű és érthető módon tájékoztatja a vevőt az alábbi információkról:
a) az 5. és 7. cikkben említett információk, valamint az 5. cikk (1) bekezdésének d) pontjától eltérően a fizetés, szállítási és teljesítési feltételeket valamennyi esetben;
 a) az áru vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságai, a tájékoztatási eszköznek és az árunak vagy szolgáltatásnak megfelelő mértékben;
b) amennyiben az elállási jog alkalmazható, az elállási jog I. melléklettel összhangban történő gyakorlásának feltételei és eljárásai;
 b) a kereskedő azonosítási adatai, például a cég neve;
ba) a kereskedő székhelyének postai címe és telefonszáma, valamint faxszáma és e-mail-címe, ha van, hogy a fogyasztó gyorsan felvehesse a kapcsolatot a kereskedővel és hatékonyan kommunikálhasson vele;
c) ha a postai címétől eltérő, a kereskedő telephelyének postai címe (és adott esetben annak a kereskedőnek a postai címe akinek a javára eljár) ahova a fogyasztó bármely panaszát címezheti;
 c) az adóval növelt végső ár, vagy – amennyiben az áru vagy a szolgáltatás jellegéből adódóan az árat nem lehet előre ésszerűen kiszámítani – az ár kiszámításának módja, valamint adott esetben az összes fuvardíj, szállítási, vagy postaköltség és bármely egyéb költség, illetve, amennyiben e költségeket nem lehet ésszerűen előre kiszámítani, annak a ténynek a feltüntetése, hogy esetlegesen további költségek merülhetnek fel; határozatlan időre szóló szerződések esetén a végső ár a havi összköltség;
d) a magatartási kódexek megléte és ahol ilyen létezik, a beszerzés módja;
 d) a fizetés, a szállítás és a teljesítés feltételei, az a határidő, ameddig s kereskedő vállalja, hogy leszállítja az árut, teljesíti a szolgáltatást, valamint a kereskedő panaszkezelési módja;
e) ahol ilyen létezik, a viták megegyezéses úton történő rendezésének lehetősége;
 e) amennyiben az elállási jog fennáll, a feltételek, az ellátási időszak és e jog gyakorlására vonatkozó eljárás, beleértve az áruk visszaküldésének költségét ; a kereskedő e célból használhatja az I. melléklet A. és B. része szerinti elállási mintatájékoztatót és az elállási mintanyilatkozatot, illetve valamely más, egyértelmű magyarázatot; amennyiben a kereskedő az I. melléklet A. részében szereplő elállási mintautasításoknak megfelelően értesíti a fogyasztót, úgy tekintik, hogy teljesítette az e cikkben meghatározott, az elállás jogával kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségekre vonatkozó követelményeket;
ea) ahol az elállási jog nem alkalmazható a 19. cikk (1) bekezdésével összhangban, az információ, hogy a fogyasztó nem jogosult az elállási jogra;
f) hogy a szerződést egy kereskedővel kötik meg, és ennek eredményeként a fogyasztó részesül az ezen irányelv által biztosított védelemben.
 f) az árukra vonatkozó törvényes megfelelési garancia meglétére irányuló emlékeztetésen túl, az értékesítés utáni szolgáltatások és adott esetben a jótállás megléte és feltételei;
fa) a magatartási kódexek megléte és adott esetben azok másolatának beszerzési módja;
fb) adott esetben a szerződés időtartama, illetve, ha a szerződés határozatlan időre szól, vagy automatikusan meghosszabbodik, a szerződés felbontásának feltételei;
fc) adott esetben a fogyasztó kötelezettségeinek szerződés szerinti legrövidebb időtartama;
fd) a kereskedő kérésére a fogyasztó által fizetendő vagy biztosítandó letét vagy egyéb pénzügyi garancia megléte és feltételei;
fe) adott esetben a digitális tartalmakra vonatkozó műszaki védelmi intézkedések alkalmazása;
ff) a digitális tartalmak hardverrel és szoftverrel meglévő bármi nemű interoperabilitása a kereskedő ismereteinek vagy annak megfelelően, aminek ismerete a kereskedőtől ésszerűen elvárható lett volna, beleértve az interoperabilitás hiányát is, adott esetben;
fg) adott esetben peren kívüli panasztételi és jogorvoslati eljáráshoz való hozzáférés lehetősége, amelyek kötelezőek a kereskedőre nézve, valamint ennek a hozzáférésnek a feltételei.
2.  Nyilvános árverés esetén az (1) bekezdés b), ba) és c) pontjaiban említett információ helyett az árverező megfelelő adatait is megadhatják.
3.  Az (1) bekezdésben említett információ a távollevők közötti és üzlethelyiségen kívül kötött szerződések elválaszthatatlan részét képezi.
4.  A tagállamok az I. melléklet A. része szerinti elállási mintatájékoztatóra vonatkozóan nem állapítanak meg további tartalmi követelményeket.
5.  Az árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatásokra vagy az egészségügyi és biztonsági követelményekre vonatkozó, távollévők közötti és az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések tekintetében a tagállamok további, a szerződés megkötése előtti tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó nemzeti jogszabályokat fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn, amennyiben azok összeegyeztethetőek az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel, és eleget tesznek a fogyasztó megfelelő tájékoztatása követelményének.
6.  Az e fejezetben szereplő tájékoztatási kötelezettségek teljesítésének bizonyítási terhe a kereskedőé. A tagállamok további, a szerződés megkötése előtti tájékoztatási kötelezettséget adhatnak ki vagy tarthatnak fenn minden olyan, távollevők közötti és üzlethelyiségen kívül kötött, szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos szerződés esetében, amelyekre a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 22. cikke (5) bekezdésének megfelelően kiegészítő tájékoztatási követelményeket írnak elő a felségterületükön székhellyel rendelkező szolgáltatók számára.
7.  Az 5. cikk nem sértheti a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet2.
8.  Az e fejezetben szereplő tájékoztatási kötelezettségek teljesítésének bizonyítási terhe a kereskedőé.
____________________
HL L 376., 2006.12.27., 36. o.
2 HL L 178, 2000.7.17., 1. o.
Módosítás 102
Irányelvre irányuló javaslat
10 cikk – cím
Az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések formai követelményei
 Az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések formai a szerződéskötést megelőző információra vonatkozókövetelményei
Módosítás 233
Irányelvre irányuló javaslat
10 cikk – 1 bekezdés
1.  Az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések vonatkozásában, a 9. cikkben előírt információkat kell közölni a megrendelőlapon, világosan, közérthető nyelven megfogalmazott nyelven, és olvashatóan. A megrendelőlapnak az I. melléklet B. részében szereplő szabvány elállási nyilatkozatot is tartalmaznia kell.
 1.  Az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések vonatkozásában a 9. cikkben előírt információkat a fogyasztóval a megrendelőlapon, papíron vagy – amennyiben a fogyasztó beleegyezik – más tartós adathordozón, világosan, közérthető nyelven megfogalmazott nyelven, és olvashatóan kell közölni.
Módosítás 104
Irányelvre irányuló javaslat
10 cikk – 2 bekezdés
2.  Az üzlethelyiségen kívül kötött szerződés csak akkor érvényes, amennyiben a fogyasztó aláírja a megrendelőlapot és amennyiben a megrendelőlap nem papír alapú, egy másik tartós adathordozón megkapja a megrendelőlap másolatát.
 2.  Az üzlethelyiségen kívül kötött szerződés csak akkor érvényes, amennyiben a fogyasztó aláírta a megrendelőlapot.
Módosítás 234
Irányelvre irányuló javaslat
10 cikk – 2 a bekezdés (új)
2a.  Az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az olyan, üzlethelyiségen kívül kötött többcélú szerződések esetén, amelyeknél a kereskedő és a fogyasztó azonnal teljesítik szerződéses kötelezettségeiket, és a fogyasztó által fizetendő ellenérték nem haladja meg a 200 eurót:
a) a kereskedő nem köteles benyújtani a 9. cikkben meghatározott információkat papíron vagy egyéb tartós adathordozón; és
b) a megrendelőlap fogyasztó általi aláírása nem feltétele a szerződés érvényességének;
tekintettel arra, hogy az ilyen szerződések, jellegükből adódóan, rendszerint az üzlethelyiségen kívül köttetnek.
Módosítás 105
Irányelvre irányuló javaslat
10 cikk – 3 bekezdés
3.  A tagállamok nem tesznek kötelezővé az (1) és (2) bekezdésekben előírtaktól eltérő formai követelményeket.
 3.  A tagállamok nem tesznek kötelezővé a 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettségek teljesítésére vonatkozó további, a szerződés megkötése előtti tájékoztatási követelményeket.
Módosítás 106
Irányelvre irányuló javaslat
11 cikk – cím
A távollevők közötti szerződések formai követelményei
 A távollevők közötti szerződések formai,a szerződéskötést megelőző információra vonatkozókövetelményei
Módosítás 107, 235 és 236
Irányelvre irányuló javaslat
11 cikk – 1 bekezdés
1.  A távollevők közötti szerződések vonatkozásában a 9. cikk a) pontjában előírt világosan, közérthető nyelven megfogalmazott, és olvasható információkat a fogyasztóknak át kell adni, vagy a fogyasztók rendelkezésére kell bocsátani a szerződés megkötése előtt az alkalmazott távközlő eszközöknek megfelelően.
 1.   A távollevők közötti szerződések vonatkozásában a 9. cikkben előírt világosan, közérthető nyelven megfogalmazott, és olvasható információkat a fogyasztóknak egy tartós adathordozón át kell adni, vagy a fogyasztók rendelkezésére kell bocsátani a szerződési nyilatkozat előtt az alkalmazott távközlő eszközöknek megfelelően.
1a.  Amennyiben egy olyan, áru szállítására vagy szolgáltatás nyújtására vonatkozó, távollévők között kötött szerződés, amelynek kikötéseit nem tárgyalták meg egyedileg, és amelyet elektronikus úton fognak megkötni, fizetésre kötelezi a fogyasztót, a fogyasztót csak akkor köti a szerződés, ha:
a) a kereskedő világos és jól látható módon tájékoztatta a fogyasztót a teljes árról, minden kapcsolódó árösszetevővel együtt; és
b) a fogyasztó megerősítette, hogy elolvasta és megértette az a) pontban előírt tájékoztatást. Az internetes honlapon megkötött szerződések esetében ez az előírás akkor tekintendő teljesítettnek, ha a honlap úgy van kialakítva, hogy kötelező erejű megrendelést csak akkor lehet elküldeni, ha a fogyasztó előzetesen regisztrált a kereskedő honlapján a kereskedő ajánlatának igénybevétele céljával.
1b.  Az (1a) bekezdés b) pontjától eltérően, amennyiben az e bekezdésben említett, távollévők között kötött szerződést telefonon kötik meg, a fogyasztót csak akkor köti a szerződés, ha a kereskedő tartós adathordozón megerősítést küld ajánlatáról a fogyasztónak, mely tartalmazza az (1a) bekezdés a) pontjában előírt tájékoztatást is.
Módosítás 108
Irányelvre irányuló javaslat
11 cikk – 2 bekezdés
2.  Ha a kereskedő telefonon hívja a fogyasztót távollévők közötti szerződés megkötésének céljából, a telefonbeszélgetés elején a kereskedő felfedi a fogyasztó előtt a személyazonosságát és a telefonhívás kereskedelmi célját.
 2.  Ha a kereskedő, vagy a kereskedő nevében eljáró közvetítő telefonon hívja a fogyasztót távollévők közötti szerződés megkötésének céljából, a telefonbeszélgetés elején a kereskedő felfedi a fogyasztó előtt a személyazonosságát és a telefonhívás kereskedelmi célját.
2a.  Az internetes kereskedői oldalaknak honlapjaikon világosan és olvashatóan fel kell tüntetniük mindenféle – beleértve a fizetési módokkal kapcsolatos – korlátozást a bizonyos tagállamokba történő szállításra vonatkozóan.
Módosítás 109
Irányelvre irányuló javaslat
11 cikk – 3 bekezdés
3.  Ha a szerződést egy olyan adathordozón kötik meg, amelyen az információk megjelenítésére korlátozott hely és/vagy idő áll rendelkezésre, az ilyen szerződés megkötése előtt a kereskedő az alkalmazott adathordozón megadja legalább a termék lényeges tulajdonságait és az 5. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontjában említett teljes árat. Az 5. és 7. cikkekben említett további információkat a kereskedő megfelelő módon, az (1) bekezdéssel összhangban biztosítja a fogyasztó számára.
 3.  Ha a szerződést egy olyan adathordozón kötik meg, amelyen az információk megjelenítésére korlátozott hely és/vagy idő áll rendelkezésre, az ilyen szerződés megkötése előtt a kereskedő az alkalmazott adathordozón megadja legalább az áru vagy a szolgáltatás lényeges tulajdonságait, a szerződés időtartamát, és amennyiben a szerződés határozatlan időre szól, a szerződés felbontásának feltételeit és a teljes árat, a 9. cikk (1) bekezdésének a), b), c), e) és g) pontjában említetteknek megfelelően. A 9. cikkben említett további információkat a kereskedő megfelelő módon, az (1) bekezdéssel összhangban biztosítja a fogyasztó számára.
Módosítás 110
Irányelvre irányuló javaslat
11 cikk – 4 bekezdés
4.  A fogyasztó bármely távollevők közötti szerződés megkötését követően – ésszerű időn belül, de legkésőbb az áruk szállításának időpontjában vagy a szolgáltatás teljesítésének megkezdésekor – tartós adathordozón megerősítést kap a 9. cikk a)–f) pontjában említett információról, kivéve, ha már a távollevők közötti szerződés megkötése előtt megkapta az információkat tartós adathordozón.
 törölve
Módosítás 237
Irányelvre irányuló javaslat
11 cikk – 5 bekezdés
5.  A tagállamok nem tesznek kötelezővé az (1)–(4) bekezdésekben előírtaktól eltérő formai követelményeket.
 5.  A tagállamok nem tesznek kötelezővé az 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettségek teljesítésére irányuló további, a szerződés megkötése előtti tájékoztatási követelményeket.
Az első albekezdéstől eltérően az e cikk (1b) bekezdésében említett szerződésekkel kapcsolatban a tagállamok elfogadhatnak vagy fenntarthatnak olyan nemzeti jogszabályokat, melyek előírják, hogy a fogyasztót csak akkor köti a szerződés, ha tartós adathordozón megerősítette a kereskedő számára a szerződés megkötését. A tagállamok ezekről a rendelkezéseikről értesítik a Bizottságot, amely e tájékoztatást könnyen hozzáférhető formában nyilvánosságra hozza.
Módosítás 112
Irányelvre irányuló javaslat
12 cikk – 1 a bekezdés (új)
1a.  Távollevők között vagy üzlethelyiségen kívül kötött szerződés esetén az első bekezdésben említett elállási időszak a szerződés megkötésének napjától kezdődik, vagy – amennyiben az eltér a szerződés megkötésének napjától – attól a naptól, amikor a fogyasztó tartós adathordozón megkapja az aláírt szerződéses dokumentum egy példányát.
Módosítás 113
Irányelvre irányuló javaslat
12 cikk – 2 bekezdés
2.  Az üzlethelyiségen kívül megkötött szerződések esetében az elállási időszak attól a naptól kezdődik, amikor a fogyasztó aláírja a megrendelőlapot, vagy azokban az esetekben, amikor a megrendelőlap nem papír alapú, amikor a fogyasztó a megrendelőlap egy példányát egy másik tartós adathordozón megkapja.
2.  Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a távollevők között vagy üzlethelyiségen kívül megkötött, áruk szállításáról szóló szerződések esetében az elállási időszak attól a naptól kezdődik, amikor a fogyasztó vagy az általa megjelölt, a szállítótól eltérő harmadik személy átveszi a megrendelt árukat, avagy:
Az áruk értékesítésére vonatkozó, távollevők közötti szerződések esetén az elállási időszak attól a naptól kezdődik, amelytől a fogyasztó vagy az általa megjelölt, a szállítótól eltérő harmadik személy átveszi a megrendelt árukat.
A szolgáltatások nyújtására vonatkozó, távollevők közötti szerződések esetében az elállási időszak a szerződés megkötésének napjától kezdődik.
a) amennyiben a fogyasztó több terméket rendelt egyetlen szerződésben, és ezeket külön szállítják, az utolsó termék átvételétől kezdve;
b) több tételből vagy darabból álló termék esetében az utolsó tétel vagy darab átvételétől számítva;
c) meghatározott időszak során ugyanolyan fajtájú áruk ismétlődő szállítása esetén az első termék átvételétől számítva.
Módosítás 115
Irányelvre irányuló javaslat
12 cikk – 4 bekezdés
4.  A tagállamok nem tilthatják meg, hogy az elállási időszak alatt a felek teljesítsék szerződésből adódó kötelezettségeiket.
 4.  A tagállamok nem tilthatják meg, hogy az elállási időszak alatt a felek teljesítsék szerződéses kötelezettségeiket. Mindazonáltal távollevők között kötött szerződések esetén a tagállamok megtarthatják azon hatályos nemzeti jogszabályaikat, melyek a szerződéskötést követő adott időszakban megtiltják a kereskedők számára a vételár beszedését.
Módosítás 116
Irányelvre irányuló javaslat
13 cikk
Ha kereskedő a 9. cikk b) pontját, a 10. cikk (1) bekezdését és a 11. cikk (4) bekezdését megsértve nem tájékoztatta a fogyasztót az elállási jogáról, az elállási időszak három hónappal azután jár le, hogy a kereskedő maradéktalanul teljesítette szerződéses kötelezettségeit.
 1.  Ha a kereskedő a 9. cikk (1) bekezdésének e) pontját megsértve nem tájékoztatta a fogyasztót az elállási jogáról, a 12. cikk (1a) és (2) bekezdésében foglaltak értelmében az elállási időszak az eredeti elállási időszak lejáratát követő egy éven belül ér véget.
2.  Mindazonáltal, a tagállamok megtarthatják a hosszabb elállási időszakról rendelkező hatályos nemzeti jogszabályaikat.
Módosítás 238 és 239
>Irányelvre irányuló javaslat
14 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A fogyasztó tájékoztatja a kereskedőt elállási szándékáról egy tartós adathordozón vagy egy a kereskedőhöz címzett, saját szavaival megírt nyilatkozatban, vagy az I. melléklet B. részében található szabvány elállási nyilatkozaton.
 A fogyasztó az elállási időszak lejárta előtt tájékoztatja a kereskedőt elállási szándékáról. E célból a fogyasztó:
a) igénybe veheti az I. melléklet B. részében található elállási mintanyilatkozatot, vagy világosan megfogalmazott egyéb nyilatkozatot tehet; vagy
b) visszaküldheti az árut a kereskedőnek, melyhez egyértelműen megfogalmazott nyilatkozatot mellékel elállási szándékáról.
Erre a szabvány elállási nyilatkozatra vonatkozóan a tagállamok nem állapíthatnak meg további formai követelményeket.
 Az elállási mintanyilatkozatra vonatkozóan a tagállamok az I. melléklet B. részében meghatározottakon kívül nem állapítanak meg formai követelményeket.
Módosítás 240
peatBlock-By>Irányelvre irányuló javaslat
14 cikk – 2 bekezdés
2.  Az interneten megkötött, távollevők közötti szerződések esetén a kereskedő az (1) bekezdésben említett lehetőségeken kívül, biztosíthatja a fogyasztó számára a szabvány elállási nyilatkozat elektronikus formában történő kitöltését a kereskedő honlapján. Ebben az esetben a kereskedő e-mail-ben, késedelem nélkül visszaigazolja a fogyasztónak az elállás kézhezvételét.
 2.  Az interneten megkötött, távollevők közötti szerződések esetén a kereskedő az (1) bekezdésben említett lehetőségeken kívül, biztosíthatja a fogyasztó számára az I. melléklet B. részében található elállási mintanyilatkozat vagy bármilyen más, világosan megfogalmazott nyilatkozat elektronikus formában történő kitöltését és benyújtását a kereskedő honlapján. Ezekben az esetekben a kereskedő e-mail-ben, tartós adathordozón, késedelem nélkül visszaigazolja a fogyasztónak az elállás kézhezvételét.
Módosítás 119
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – a és b pont
a) a távollevők között vagy az üzlethelyiségen kívül megkötött szerződés teljesítésére vonatkozóan, vagy
 a) a távollevők között vagy az üzlethelyiségen kívül megkötött szerződés teljesítésére vonatkozóan, vagy
b) az üzlethelyiségen kívüli szerződés megkötésére vonatkozóan, amennyiben a fogyasztó tette az ajánlatot.
 b) a távollevők közötti vagy üzlethelyiségen kívül megkötött szerződés megkötésére vonatkozóan, amennyiben a fogyasztó tette az ajánlatot.
Módosítás 120
Irányelvre irányuló javaslat
16 cikk – 1 bekezdés
1.   Az elállásra vonatkozó nyilatkozat kézhez vételétől számított harminc napon belül a kereskedő visszatéríti a fogyasztó bármilyen befizetését.
 1.   A kereskedő késedelem nélkül, de a 14. cikk értelmében mindenképpen a fogyasztó által benyújtott elállásra vonatkozó nyilatkozat kézhezvételétől számított legfeljebb tizennégy napon belül visszatéríti a fogyasztó bármilyen befizetését, beleértve adott esetben a szállítás költségeit. A kereskedő az említett költségeket bárminemű fizetési mód folytán teljesítheti amennyiben az törvényes fizetőeszköz abban az országban, ahol a fogyasztó átveszi azt, továbbá amennyiben a fogyasztót nem terheli semmilyen, a visszatérítésből adódó költség.
Módosítás 241
Irányelvre irányuló javaslat
16 cikk – 2 bekezdés
2.  Az adásvételi szerződéseknél a kereskedő visszatarthatja a visszatérítést addig, amíg vissza nem kapta az árukat, vagy a fogyasztó bizonyítékot nem szolgáltat arra vonatkozóan, hogy az árukat visszaküldte, a kettő közül a korábbi időpontot kell figyelembe venni.
 2.   Az (1) bekezdéstől eltérően, amennyiben a fogyasztó kifejezetten a szokásos szállítási módtól eltérő szállítási módot választott, a kereskedőnek nem kell visszatérítenie az ebből származó többletköltséget. Az adásvételi szerződéseknél a kereskedő ahhoz a feltételhez kötheti a visszatérítést, hogy a fogyasztó bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy az árukat visszaküldte.
Módosítás 122
Irányelvre irányuló javaslat
17 cikk – 1 bekezdés
1.   Azon adásvételi szerződések esetében, amelyeknél az árukat a fogyasztó vagy a fogyasztó kérésére egy harmadik személy az elállási időszak lejárta előtt átveszi, a fogyasztó – attól az időponttól számított 14 napon belül, amikor értesítette a kereskedőt az elállásról – visszaküldi az árukat vagy átadja azokat a kereskedőnek vagy a kereskedő által az átvételre felhatalmazott személynek, kivéve ha a kereskedő maga ajánlja fel az áruért történő kiszállást.
 1.   A távollevők között és az üzlethelyiségen kívül megkötött, áruszállítással kapcsolatos szerződéseknél a fogyasztó késedelem nélkül, de a 14. cikk értelmében mindenképpen a fogyasztó által benyújtott elállásra vonatkozó nyilatkozat kézhezvételétől számított legfeljebb tizennégy napon belül visszaküldi az árukat vagy átadja azokat a kereskedőnek vagy a kereskedő által az átvételre felhatalmazott személynek, kivéve ha a kereskedő maga ajánlja fel az áruért történő kiszállást.
A fogyasztó csak az áruk visszaküldésének közvetlen költségeit viseli, kivéve ha a kereskedő beleegyezik e költségek viselésébe.
 A fogyasztó csak az áruk visszaküldésének közvetlen költségeit viseli. Nem kell e költségeket megtérítenie, ha a kereskedő a szerződés alapján beleegyezik e költségek viselésébe vagy a visszaküldendő áruk értéke túllépi a 40 eurót.
Módosítás 123
Irányelvre irányuló javaslat
17 cikk – 2 bekezdés
2.  A fogyasztó csak az áruk természetének és működésének felméréséhez szükséges kezelésből adódó értékcsökkenést meghaladó értékcsökkenésért felel. A fogyasztó nem felel az értékcsökkenésért, amennyiben a kereskedő az elállási jogról való értesítést a 9. cikk (1) bekezdésének e) pontjával összhangban elmulasztotta. Az elállási jog hatálya alá tartozó szolgáltatási szerződéseknél a fogyasztó nem viseli az elállási időszakban részben vagy egészében teljesített szolgáltatás költségeit.
 2.  A fogyasztó csak az áruk fajtájának, természetének és működésének felméréséhez szükséges kezelésből adódó értékcsökkenést meghaladó értékcsökkenésért felel. A fogyasztó semmi esetre sem felel az áru értékcsökkenéséért, amennyiben a kereskedő az elállási jogról a 9. cikk (1) bekezdésének e) pontjával összhangban történő értesítést elmulasztotta.
2a.  Az e cikkben meghatározott esetek kivételével a fogyasztó nem visel semmilyen felelősséget elállási jogának gyakorlása során.
Módosítás 125
Irányelvre irányuló javaslat
18 cikk – 1 bekezdés
1.  A 2008/48/EK irányelv 15. cikkének sérelme nélkül, ha a fogyasztó a távollevők között vagy az üzlethelyiségen kívül kötött szerződéstől való elállási jogát a 12. és 17. cikkel összhangban gyakorolja, az adott kiegészítő szerződés automatikusan megszűnik a fogyasztó bármilyen költségviselése nélkül.
 1.  A 2008/48/EK irányelv 15. cikkének sérelme nélkül, ha a fogyasztó a távollevők között vagy az üzlethelyiségen kívül kötött szerződéstől való elállási jogát a 12. és 17. cikkel összhangban gyakorolja, az adott kapcsolt szerződés automatikusan megszűnik a fogyasztó bármilyen olyan költségviselése nélkül, amiről ez az irányelv nem rendelkezik.
Módosítás 126
Irányelvre irányuló javaslat
19 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
1.  A távollevők közötti szerződések vonatkozásában az elállási jog a következők tekintetében nem alkalmazható:
 1.  A távollevők között és az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések vonatkozásában az elállási jog az alábbiak tekintetében nem alkalmazható:
Módosítás 127
Irányelvre irányuló javaslat
19 cikk – 1 bekezdés – a pont
a) az olyan szolgáltatások esetében, ahol a teljesítés a 12. cikkben említett tizennégy napos időszak vége előtt megkezdődött a fogyasztó kifejezett beleegyezésével;
 a) az olyan szolgáltatások esetében, ahol a teljesítés a 12. cikkben említett tizennégy napos időszak vége előtt megkezdődött a fogyasztó tartós adathordozón kifejezett beleegyezésével; ilyen esetben a beleegyezésnek ki kell terjednie a fogyasztó elállási jogáról való lemondásra is;
Módosítás 128
Irányelvre irányuló javaslat
19 cikk – 1 bekezdés – b pont
b) áruk szállítására vagy szolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződések esetében, ha az ár a kereskedő által nem befolyásolható módon a pénzügyi piacok ingadozásaitól függ;
 b) áruk szállítására vagy szolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződések esetében, ha az ár a kereskedő által nem befolyásolható módon, a piacoknak az elállási időszak alatt is lehetséges ingadozásaitól függ;
Módosítás 129
Irányelvre irányuló javaslat
19 cikk – 1 bekezdés – c pont
c) a fogyasztó által megadott jellemzőknek megfelelő, vagy egyértelműen a fogyasztó személyéhez kötött, vagy a gyorsan romló vagy rövid szavatossági idejű árukra vonatkozó áruszállítás esetében;
 c) a fogyasztó által megadott jellemzőknek megfelelő, vagy egyértelműen a fogyasztó személyéhez kötött, és amelynek előkészítése a kereskedő részéről egyedi ráfordításokat követel meg, amelyeket másként nem tud hasznosítani, vagy a gyorsan romló, illetve rövid szavatossági idejű árukra vonatkozó áruszállítás vagy szolgáltatás esetében;
Módosítás 130
Irányelvre irányuló javaslat
19 cikk – 1 bekezdés – d pont
d) a borszállítás, amelynek áráról az adásvételi szerződés megkötése idején állapodtak meg, amelynek a szállítására csak a 22. cikk (1) bekezdésében említett határidőn túl kerülhet sor és amelynek a tényleges értéke a kereskedő által nem befolyásolható módon a pénzügyi piacok ingadozásaitól függ;
 d) az alábbi anyagok szállítása:
– élelmiszerek,
– italok,
– gyógyszerek vagy
– egyéb, higiéniai szempontból érzékeny áruk, amelyek csomagolását vagy lezárását a fogyasztó azt követően bontotta ki, hogy tájékoztatták az elállási jogból való kizárásról;
da) olyan szerződés esetében, amelynek azonnali teljesítésére a fogyasztó – egy azonnali sürgős helyzetre válaszul – megkérte a kereskedőt; ha ebből az alkalomból a kereskedő a fogyasztó sürgős helyzetének azonnali megoldásához elengedhetetlenül szükséges árukon vagy szolgáltatásokon kívül további szolgáltatásokat vagy árukat szállít, illetve ad el, ezekre a kiegészítő árukra vagy szolgáltatásokra már vonatkozik az elállási jog;
db) olyan szerződések esetén, amelyeknél a fogyasztó kifejezetten megkérte a kereskedőt, hogy keresse fel lakásán, hogy ott javítási vagy karbantartási munkálatokat végezzen; ha az illető kiszállás alkalmából a kereskedő a fogyasztó által kifejezetten kért szolgáltatásokon és a karbantartás vagy javítás elvégzéséhez felhasznált cserealkatrészeken felül kínál szolgáltatásokat vagy árukat, ezekre a kiegészítő szolgáltatásokra vagy árukra már vonatkozik az elállási jog;
Módosítás 132
Irányelvre irányuló javaslat
19 cikk – 1 bekezdés – f pont
f) hírlapok, folyóiratok és magazinok szállítása esetében;
 f) hírlapok, folyóiratok és magazinok szállítása esetében, az előfizetéses szerződések kivételével;
Módosítás 133
Irányelvre irányuló javaslat
19 cikk – 1 bekezdés – g pont
g) szerencsejáték- és lottójáték-szolgáltatás esetében;
 törölve
Módosítás 134
Irányelvre irányuló javaslat
19 cikk – 1 pont – h pont
h) árverésen kötött szerződés esetében.
 h) nyilvános árverésen kötött szerződés esetében.
ha) digitális tartalom szállítása esetén, amennyiben a fogyasztó már elkezdte a digitális tartalom letöltését.
Módosítás 135
Irányelvre irányuló javaslat
19 cikk – 2 bekezdés
2.  Az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések vonatkozásában az elállási jog az alábbiak tekintetében nem alkalmazható:
 törölve
a) a fogyasztó által távközlő eszközök segítségével előzetesen kiválasztott élelmiszerek, italok és más egyéb, a háztartásban mindennapi fogyasztásra szolgáló áruk – az általában a saját üzlethelyiségében értékesítő – kereskedő által a fogyasztó lakhelyére, tartózkodási helyére vagy munkahelyére történő szállítására irányuló szerződés esetében;
b) az olyan szerződés esetében, amelynek azonnali teljesítésére a fogyasztó – egy azonnali sürgős helyzetre válaszul – megkérte a kereskedőt; ha ez alkalommal a kereskedő a fogyasztó azonnali sürgős helyzetének megoldásához elengedhetetlenül szükséges árukon vagy szolgáltatásokon kívül további szolgáltatásokat vagy árukat szállít, illetve ad el, ezekre a kiegészítő szolgáltatásokra vagy árukra már vonatkozik az elállási jog;
c) azok a szerződések, amelyeknél a fogyasztó távközlő eszközök segítségével kifejezetten kérte a kereskedőt a lakása felkeresésére a tulajdonán történő javítási és fenntartási munkák elvégzésére; ha ez alkalommal a kereskedő a fogyasztó által kifejezetten kért szolgáltatásokon és a fenntartás vagy javítás elvégzéséhez felhasznált csere alkatrészeken felül kínál szolgáltatásokat vagy árukat, ezekre a kiegészítő szolgáltatásokra vagy árukra már vonatkozik az elállás joga.
Módosítás 136
Irányelvre irányuló javaslat
19 cikk – 3 bekezdés
3.  A felek megállapodhatnak arról, hogy az (1) és (2) bekezdéseket nem alkalmazzák.
 2.  A kereskedő és a fogyasztó megállapodhatnak arról, hogy az (1) bekezdést nem alkalmazzák.
Módosítás 137
Irányelvre irányuló javaslat
20 cikk
20. cikk
Az alkalmazási körön kívül eső távollevők közötti és üzlethelyiségen kívül kötött szerződések
 törölve
1.  A 8–19. cikk nem vonatkozik a távollevők és az üzlethelyiségen kívül kötött szerződésekre:
a) ingatlan értékesítésére, illetve más, ingatlannal kapcsolatos jogokra vonatkozó szerződések, a bérleti szerződések és az ingatlanra vonatkozó munkálatok kivételével,
b) árusító automatából vagy automatizált üzlethelyiségből történő értékesítés;
c) távközlési üzemeltetőkkel kötött szerződések az erre a célra létesített nyilvános távbeszélő állomás igénybevétele útján;
d) élelmiszerek vagy italok kereskedő által történő szállítása a kereskedő üzlethelyiségének szomszédságában végzett gyakori és rendszeres kiszállítási tevékenység alkalmával.
2.  A 8–19. cikk nem vonatkozik az üzlethelyiségen kívül kötött, alábbiakra vonatkozó szerződésekre:
a) biztosítás,
b) olyan pénzügyi szolgáltatások, amelyek ára a pénzpiac olyan ingadozásaitól függ, amelyekre a kereskedő nincs befolyással, ugyanakkor ilyen ingadozások az elállási időszak alatt előfordulhatnak a 2002/65/EK irányelv 6. cikkének (2) bekezdésének a) pontjában szereplő meghatározással összhangban, valamint
c) a 2008/48/EK irányelv hatálya alá tartozó hitel.
3.  A 8–19. cikk nem vonatkozik a távollevők közötti szállodai, szállítási, autókölcsönzési, vendéglátói, illetve szabadidős szolgáltatói tevékenységekre, az adott időpontra vagy teljesítési időszakra vonatkozó szerződések vonatkozásában.
Módosítás 138
Irányelvre irányuló javaslat
21 cikk
21. cikk
Hatály
 törölve
1.  Ezt a fejezetet az adásvételi szerződésekre kell alkalmazni. A 24. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül, ahol a szerződés többcélú szerződés, amelynek tárgya áruk és szolgáltatások egyaránt, ez a fejezet csak az árukra vonatkozik.
2.  Ez a fejezet az előállítandó vagy legyártandó áruk szállítására irányuló szerződésekre is vonatkozik.
3.  Ezt a fejezetet nem kell alkalmazni a kereskedő által kicserélt alkatrészekre, amikor a 26. cikk értelmében az áruk hibáját a kereskedő javítással orvosolta.
4.  A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a használt áruk nyilvános árverésére ezt a fejezetet nem alkalmazzák.
Módosítás 139
Irányelvre irányuló javaslat
22 cikk – 1 bekezdés
1.   A felek eltérő megállapodásának hiányában, a kereskedő a szerződés megkötésétől számított legkésőbb 30 napon belül szállítja – vagyis a fogyasztónak, vagy a fogyasztó által kijelölt, a szállítótól eltérő harmadik félnek átadja – az árukat.
 1.   Abban az esetben, ha a felek nem állapodtak meg a szállítás időpontjáról, a kereskedő a lehető leghamarabb, vagy a szerződés megkötésétől számított legkésőbb 30 napon belül szállítja a fogyasztónak, vagy a fogyasztó által kijelölt, a szállítótól eltérő harmadik félnek átadja – az árukat.
Módosítás 140
Irányelvre irányuló javaslat
22 cikk – 2 bekezdés
2.  Amennyiben a kereskedő elmulasztja a szállítási kötelezettségének teljesítését, a fogyasztó jogosult az addig befizetett összeg visszatérítésére az (1) bekezdésben meghatározott szállítási időponttól számított hét napon belül.
 2.   Amennyiben a kereskedő elmulasztja a fogyasztóval megállapodott időpontban, vagy az (1) bekezdésben foglaltak szerint az áruk szállítását, a fogyasztó, amennyiben az általa meghatározott új időpontban, de legkésőbb hét napon belül a szállítás nem történik meg, jogosult a szerződés felmondására. E célból a fogyasztó előzetesen írásban értesíti a kereskedőt az új szállítási időpontról, valamint abbéli szándékáról, hogy amennyiben az áruk szállítására nem kerül sor az újonnan megadott időpontig, felmondja a szerződést. Ha a meghatározott határidő eredménytelenül telik el, úgy kell tekinteni, hogya fogyasztó elállt a szerződéstől.
Az első albekezdéstől eltérően a fogyasztónak jogában áll a szerződést azonnali hatállyal felbontani, amennyiben a kereskedő hallgatólagosan vagy határozottan megtagadta az áruk szállítását, vagy azokban az esetekben, amikor a megegyezett szállítási idő kulcsfontosságú záradákát képezi a szerződésnek, figyelembe véve a szerződés megkötésekor fennálló körülményeket.
2a.  A szerződés felbontása esetén a kereskedő haladéktalanul, vagy mindenképp a szerződés felbontását követő legfeljebb hét napon belül köteles visszafizetni a szerződéssel összefüggésben kifizetett teljes összeget.
2b.  Ez a cikk a fogyasztó kártérítési igényhez fűződő jogát nem érinti.
Módosítás 141
Irányelvre irányuló javaslat
22 a cikk (új)
22a. cikk
Más tagállamokba történő áruszállításhoz vagy szolgáltatásnyújtáshoz fűződő jog
A távollevők között kötött szerződések esetén a fogyasztó jogosult kérni a kereskedőtől, hogy az árukat más tagállamba szállítsa vagy a szolgáltatást más tagállamban nyújtsa. A kereskedő köteles teljesíteni a fogyasztó kérését, ha ez technikailag megvalósítható és ha a fogyasztó kész viselni az összes kapcsolódó költséget. A kereskedőnek minden esetben előre meg kell adnia azokat a költségeket.
Módosítás 142
Irányelvre irányuló javaslat
22 b cikk (új)
22b. cikk
Fizetési módok
1.  A kereskedő és a fogyasztó megállapodhatnak előzetes fizetésben vagy az áru átvételekor fizetendő letétben.
2.  A belső piaci fizetési szolgáltatásokról szóló 2007. november 13-i, 2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 52. cikke (3) bekezdésének értelmében a tagállamok megtilthatják vagy korlátozhatják a kereskedők fogyasztókkal szembeni díjkövetelési jogait, figyelembe véve a verseny ösztönzésének szükségét, illetve a hatékony fizetési eszközök használatának szorgalmazását.
3.  A tagállamok megtiltják a kereskedőknek, hogy az általuk az adott fizetési mód igénybe vétele után fizetendő díjat meghaladó díjat terheljenek a fogyasztókra.
HL L 319., 2007.12.5., 1. o.
Módosítás 143
Irányelvre irányuló javaslat
23 cikk – 1 bekezdés
1.  Az áruk elvesztésének vagy sérülésének kockázata akkor száll át a fogyasztóra, amikor a fogyasztó vagy a fogyasztó vagy az általa kijelölt, a szállítótól eltérő harmadik fél átveszi az árukat.
 1.  Az áruk elvesztésének vagy sérülésének kockázata akkor száll át a fogyasztóra, amikor a fogyasztó vagy az általa kijelölt, a szállítótól eltérő harmadik fél átveszi az árukat. A kockázat a szállítónak történő átadáskor – a fogyasztók szállítókkal szembeni jogainak sérelme nélkül – átszáll a fogyasztóra, amennyiben a szállítót a fogyasztó bízta meg a szállítással és nem a kereskedő ajánlotta fel azt.
Módosítás 144
Irányelvre irányuló javaslat
23 cikk – 2 bekezdés
2.  Az (1) bekezdésben említett kárveszély a felek által elfogadott szállítási időpontban száll át a fogyasztóra, ha a fogyasztó vagy a fogyasztó által kijelölt, a szállítótól eltérő harmadik fél nem tette meg az áruk átvételéhez szükséges, megfelelő lépéseket.
 2.  Az (1) bekezdésben említett kárveszély a felek által elfogadott szállítási időpontban száll át a fogyasztóra, ha a fogyasztó vagy a fogyasztó által kijelölt, a szállítótól eltérő harmadik fél nyilvánvalóan nem tette meg az áruk átvételéhez szükséges, megfelelő lépéseket.
Módosítás 145
Irányelvre irányuló javaslat
23 a cikk (új)
23a. cikk
A szerződések időtartama
1.  A tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó jelen irányelv rendelkezéseinek sérelme nélkül, a fogyasztók és kereskedők között megkötött szerződések nem köthetnek ki tizenkét hónapot meghaladó kezdeti kötelezettségvállalási időszakot.
2.  A tizenkét hónapos kezdeti kötelezettségvállalási időszak leteltével a fogyasztónak bármikor jogában áll felmondani a szerződést. A szerződés felmondását előzetes értesítéshez kell kötni, amelynek időtartama nem haladhatja meg a két hónapot. A fogyasztónak a kezdeti tizenkét hónapos kötelezettségvállalási időtartam lejárata előtt jogában áll előzetesen értesíteni a kereskedőt, annak érdekében, hogy a meghatározott időszak végét követően a szerződést felmondhassa.
Módosítás 146
Irányelvre irányuló javaslat
24 cikk – 1 bekezdés
1.  A kereskedő az adásvételi szerződésnek megfelelően szállítja az árut.
 1.  A kereskedő a szerződésnek megfelelően szállítja az árut, különös tekintettel a minőségre és a mennyiségre, amelyekben a két fél közösen megegyezett.
Módosítás 147
Irányelvre irányuló javaslat
24 cikk – 2 bekezdés – a pont
a) megfelelnek a kereskedő által adott leírásnak, és rendelkeznek a kereskedő által a fogyasztónak bemutatott próba vagy minta tulajdonságaival;
 a) megfelelnek a kereskedő által adott leírásnak, és rendelkeznek a kereskedő által a fogyasztónak bemutatott próba vagy minta tulajdonságaival, továbbá
Módosítás 148
Irányelvre irányuló javaslat
24 cikk – 2 bekezdés – b pont
b) alkalmasak a fogyasztó által meghatározott sajátos célra, amelyet a fogyasztó a szerződéskötéskor a kereskedő tudomására hozott, és a kereskedő elfogadott;
 b) amennyiben tulajdonságaikról nincs megállapodás, alkalmasak arra a célra, amelyre a szerződő felek szánták azokat a szerződéskötéskor, továbbá
Módosítás 149
Irányelvre irányuló javaslat
24 cikk – 2 bekezdés – c és d pont
c) alkalmasak minden olyan célra, amelyre az azonos fajtájú árukat szokásosan használják, vagy
 c) alkalmasak minden olyan célra, amelyre az azonos fajtájú árukat szokásosan használják, felmutatják az azonos fajtájú áruk tekintetében szokásos minőséget és teljesítményt – figyelemmel többek között a termék rendeltetésére, külalakjára, tartósságára és felületére –, amelyet az áruk természetéből adódóan a fogyasztó ésszerűen elvárhat, figyelembe véve továbbá a kereskedő, a gyártó vagy annak képviselője által a fogyasztási cikk konkrét tulajdonságai tekintetében különösen a reklámozás során tett, vagy a címkén megjelenő nyilvános kijelentéseket.
d) felmutatják az azonos fajtájú áruk tekintetében szokásos minőséget és teljesítményt, amelyet a fogyasztó ésszerűen elvárhat, figyelembe véve az áru természetét, és ha van ilyen, a kereskedő, a gyártó vagy annak képviselője által a fogyasztási cikk konkrét tulajdonságai tekintetében különösen a reklámozás során tett vagy a címkén megjelenő nyilvános kijelentéseket.
Módosítás 151
Irányelvre irányuló javaslat
24 cikk – 4 bekezdés – b pont
b) a szerződéskötés megkötésének időpontjáig a kijelentést helyesbítették;
 b) a szerződéskötés megkötésének időpontjáig a kijelentést a szerződéssel egyenértékű módon vagy legalább feltűnő módon magában a szerződésben kellő időben helyesbítették;
Módosítás 152
Irányelvre irányuló javaslat
24 cikk – 5 bekezdés
5.   Az áru szakszerűtlen összeszereléséből eredő hiba az áru hibájának minősül, ha az összeszerelés az adásvételi szerződés részét képezi, és azt a kereskedő végezte vagy az ő felelősségével végezték. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a fogyasztó által összeszerelendő árukat a fogyasztó szerelte össze, és a szakszerűtlen összeszerelés a szerelési utasítások hibájára vezethető vissza.
 5.   A kereskedő felelősségét képezik a csomagolásból, az áru szakszerűtlen összeszereléséből eredő hibák, ha az összeszerelés az adásvételi szerződés részét képezi, és azt a kereskedő végezte vagy az ő felelősségével végezték. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a fogyasztó által összeszerelendő árukat a fogyasztó szerelte össze, és a szakszerűtlen összeszerelés a szerelési utasítások hibájára vezethető vissza.
Módosítás 153
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 1 bekezdés
1.   A (2)–(5) bekezdések rendelkezései szerint, amennyiben az áruk nem szerződésszerűek a fogyasztó jogosult:
1.   Hibás teljesítés esetén a fogyasztó jogosult:
a) a hiba orvoslására javítás vagy csere útján,
a) az áru szerződésszerű állapotának kialakítására kijavítás vagy kicserélés útján a (2), (3) és (5) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően, illetve
b) az ár csökkentésére,
 b) megfelelő árleszállításra vagy az adásvételi szerződéstől való elállásra a (4), (5) és (5a) bekezdésben foglaltak szerint.
c) a szerződés felmondására.
Módosítás 154
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés
2.  A kereskedő a választása szerint javítás vagy csere útján orvosolja a hibát.
 2.  A fogyasztó először a kereskedőtől az áru kijavítását vagy kicserélését követelheti, amennyiben az nem lehetetlen vagy nem aránytalan.
Módosítás 155
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 3 bekezdés
3.   Amennyiben a kereskedő bebizonyítja, hogy a hiba orvoslása javítás vagy csere útján jogellenes, lehetetlen vagy a kereskedő számára aránytalan erőfeszítéssel járna, a fogyasztó választhat az árengedmény illetve a szerződés felmondása között. A kereskedő erőfeszítése aránytalan, ha az árengedmény vagy a szerződés felmondásához képest túlságosan magas költségeket jelent a számára, figyelembe véve az áruk hibátlan állapotbeli értékét és a hiba jelentőségét.
 3.  A hiba (2) bekezdésben említett orvoslása aránytalannak minősül, ha a kereskedőnél olyan költségeket idézne elő, amelyek a hiba orvoslásának másik módjához (kijavítás vagy kicserélés) viszonyítva nem lennének ésszerűek::
A fogyasztó csak akkor mondhatja fel a szerződést, ha a hiba nem jelentéktelen.
 a) azon érték tekintetében, amellyel az áru a hiba nélkül rendelkezne,
b) a hiba jelentőségére tekintettel, valamint
c) azon kérdés figyelembe vételét követően, hogy más szavatossági igényre át lehetne-e térni (kijavítás vagy kicserélés) a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül.
A kijavítást vagy kicserélést megfelelő határidőn belül és a fogyasztó számára jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.
Módosítás 156
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 4 bekezdés
4.   A fogyasztó az (1) bekezdés szerinti bármelyik orvosláshoz folyamodhat, amennyiben az alábbi helyzetek valamelyike fennáll:
 4.   Az (5b) bekezdés sérelme nélkül a fogyasztó megfelelő árleszállítást követelhet vagy elállhat az adásvételi szerződéstől, amennyiben az alábbi helyzetek valamelyike fennáll:
a) a kereskedő kifejezetten vagy hallgatólagosan visszautasította a hiba orvoslását;
 a) a fogyasztó nem jogosult sem javításra, sem cserére;
aa) ha a kereskedő kifejezetten megtagadta a hiba orvoslását, vagy magatartása erre utalt;
b) a kereskedő ésszerű időn belül elmulasztotta a megfelelés hiba orvoslását;
 b) a kereskedő ésszerű időn belül elmulasztotta a megfelelés hiba orvoslását;
c) a kereskedő megpróbálta orvosolni a hibát, jelentős kényelmetlenséget okozva ezzel a fogyasztónak;
 c) a kereskedő orvosolta a hibát, jelentős kényelmetlenséget okozva ezzel a fogyasztónak;
d) ugyanaz a hiba rövid időn belül többször előfordult.
Módosítás 158
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 5 a bekezdés (új)
5a.  Csekély mértékű hiba esetén a fogyasztó nem állhat el a szerződéstől.
Módosítás 159
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 5 b bekezdés (új)
5b.  A tagállamok a fogyasztók nagyobb védelmének biztosítása érdekében belső jogszabályokat fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn, amelyek lehetővé teszik a fogyasztó számára, hogy hibás teljesítés esetén rövid időn belül elállhasson a szerződéstől és teljes visszatérítést kaphasson, vagy szabadon választhasson az (1) bekezdésben említett szavatossági igények közül.
Módosítás 160
Irányelvre irányuló javaslat
27 cikk – 2 bekezdés
2.   E fejezet rendelkezéseinek sérelme nélkül a fogyasztó jogosult a 26. cikkel összhangban nem orvosolt veszteség miatti kártérítésre.
 2.   Az alkalmazandó nemzeti jogszabályoknak megfelelően és e fejezet rendelkezéseinek sérelme nélkül a fogyasztó jogosult a 26. cikkel összhangban nem orvosolt veszteség miatti kártérítésre.
Módosítás 161
Irányelvre irányuló javaslat
27 a cikk (új)
27a. cikk
Viszontkereseti jog
Ha a kereskedő utolsó eladóként a gyártó, a szerződésláncon belüli valamely korábbi eladó vagy más közvetítő személy cselekménye vagy mulasztása miatt felel valamely hibáért, a kereskedő utolsó eladóként viszontkeresetet érvényesíthet a szerződésláncon belül a felelősséggel tartozó személlyel szemben. A nemzeti jog határozza meg a felelősséggel tartozó személyt, aki ellen a kereskedő utolsó eladóként viszontkeresettel élhet, valamint a megfelelő eljárást és annak feltételeit, biztosítva e jog hatékony érvényesülését.
Az első bekezdés értelmében felelősséggel tartozó személy viseli a bizonyítás terhét azt illetően, hogy nem felelős a hibáért, vagy hogy az utolsó eladó által a fogyasztónak nyújtott jogorvoslatra valójában nem is volt szükség.
Módosítás 162
Irányelvre irányuló javaslat
28 cikk – 2 bekezdés
2.  Amennyiben a kereskedő csere útján orvosolta a hibát, a 25. cikk értelmében felel, ha a hiba két éven belül nyilvánvalóvá válik attól az időponttól számítva, hogy a fogyasztó vagy a fogyasztó által kijelölt harmadik személy átvette a kicserélt árut.
 törölve
Módosítás 163
Irányelvre irányuló javaslat
28 cikk – 4 bekezdés
4.  Azért, hogy a 25. cikk szerinti jogait gyakorolhassa, a fogyasztó a hibáról annak észlelésétől számított két hónapon belül tájékoztatja a kereskedőt.
 törölve
Módosítás 164
Irányelvre irányuló javaslat
28 cikk – 5 a bekezdés (új)
5a.  A tagállamok belső jogszabályokat fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn új igényérvényesítési határidőről, a bizonyítási teher átszállása határidejének fogyasztó javára történő meghosszabbításáról vagy az igényérvényesítési határidő lejártát követően ismertté váló jelentős hibákra vonatkozó külön szabályokról a fogyasztók nagyobb védelmének biztosítása érdekében.
Módosítás 165
Irányelvre irányuló javaslat
28 a cikk (új)
28a. cikk
Kommunikáció és elérhetőség
A kereskedőnek gondoskodnia kell arról, hogy a szolgáltatási szerződés érvényességi ideje alatt, vagy egy adásvételi szerződés megkötése után a 28. cikk (1) bekezdésében a szolgáltatási vagy adásvételi szerződésben megfogalmazott jogokra és kötelességekre vonatkozó fogyasztói hivatalos ajánlatok, értesítések és kérdések számára előírt időszak lejártáig ésszerű körülmények között elérhető legyen. Különösen azt kell biztosítania, hogy a szerződés tekintetében a fogyasztó által tett hivatalos ajánlatok haladéktalanul megtalálják, és hogy a fogyasztó ezek átvételéről azonnal értesüljön. A szolgáltatási vagy adásvételi szerződés tekintetében telefonon tett hivatalos ajánlatok, értesítések és kérdések vételének és elbírálásának költségei nem terhelhetik a fogyasztót; ez nem érinti a távközlési szolgáltató jogát arra, hogy az ilyen hívásokért díjat szedjen be.
Módosítás 166
Irányelvre irányuló javaslat
29 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
2.  A jótállási nyilatkozatnak világosnak, közérthető nyelven megfogalmazottnak és olvashatónak kell lennie. A jótállási nyilatkozat az alábbiakat tartalmazza:
 2.  A jótállási nyilatkozatnak világosnak, közérthető nyelven megfogalmazottnak és olvashatónak kell lennie, és azonos méretű karakterekkel kell íródnia. Ugyanazon a nyelven készül, mint a szerződés. A jótállási nyilatkozat az alábbiakat tartalmazza:
Módosítás 167
Irányelvre irányuló javaslat
29 cikk – 2 bekezdés – a, b és c pont
a) a fogyasztó jogszabályból eredő jogait a 26. cikk rendelkezése szerint és egyértelmű nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy ezeket a jogokat a jótállás nem érinti,
 a) a fogyasztónak a 26. és 28. cikkek értelmében, valamint a hatályos nemzeti jogszabályok szerint fennálló igényérvényesítési jogait és egyértelmű nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy ezeket a jogokat a jótállás nem érinti,
b) a kereskedelmi jótállás tartalmának és a belőle eredő jogok érvényesítésének feltételeit nevezetesen a jótállás időtartamát és területi hatályát, valamint a jótállás kötelezettjének nevét és címét,
 b) a kereskedelmi jótállás tartalmának és a belőle eredő jogok érvényesítésének feltételeit nevezetesen a jótállás időtartamát és területi hatályát, valamint a jótállás kötelezettjének nevét és címét,
c) a 32. és 35. cikk, valamint a III. melléklet (1) része j) pontjának sérelme nélkül, annak kikötését – ahol ez alkalmazható – hogy a kereskedelmi jótállást nem lehet átruházni a következő vásárlóra.
 c) azt a tájékoztatást, hogy a kereskedelmi jótállás átruházható a következő vásárlóra.
Módosítás 168
Irányelvre irányuló javaslat
29 cikk – 3 bekezdés
3.  A fogyasztó kérésére a kereskedő a jótállási nyilatkozatot egy tartós adathordozón is rendelkezésre bocsátja.
 3.  A kereskedő a jótállási nyilatkozatot egy tartós adathordozón, és ha a fogyasztó igényli, nyomtatott formában is a rendelkezésre bocsátja.
Módosítás 169
Irányelvre irányuló javaslat
30 cikk – 1 bekezdés
1.   Ez fejezet azokra a kereskedő által előre megszövegezett szerződési feltételekre vonatkozik, amelyeket a fogyasztó elfogadott, anélkül, hogy lehetősége lett volna azok tartalmának befolyásolására, különösen amennyiben ezek a szerződési feltételek egy előre kidolgozott szabványos szerződés részei.
 1.   Ez a fejezet a kereskedő vagy egy harmadik fél által előre megfogalmazott szerződési feltételekre alkalmazandó, amelyek nem képezték egyedi tárgyalás tárgyát. Egy szerződési feltétel akkor tekintendő egyedileg meg nem tárgyaltnak, ha előre megszövegezték, és ezért a fogyasztónak annak tartalmára nem lehetett befolyása, különösen, ha ez a szerződési feltétel egy előre kidolgozott szabványos szerződés része.
Módosítás 170
Irányelvre irányuló javaslat
30 cikk – 2 bekezdés
2.  A tény, hogy a fogyasztónak lehetősége volt egy adott szerződési vagy egyedi feltétel bizonyos vonatkozásainak tartalmi befolyásolására, nem zárja ki e fejezet alkalmazását a szerződést alkotó többi szerződési feltétel vonatkozásában.
 2.   Az a tény, hogy valamely szerződési feltétel bizonyos tartalmi vonatkozásai vagy valamely különleges feltétel egyedi tárgyalás tárgyát képezte, nem zárja ki e fejezet alkalmazását a szerződést alkotó többi szerződési feltétel vonatkozásában.
Módosítás 171
Irányelvre irányuló javaslat
30 cikk – 3 bekezdés
3.  Ez a fejezet nem vonatkozik azokra szerződési feltételekre, amelyek a közösségi joggal összhangban lévő, kötelező érvényű törvényi vagy rendeleti rendelkezéseket, valamint olyan nemzetközi egyezmények alapelveit vagy rendelkezéseit tükrözik, amely egyezményeknek a tagállamok vagy a Közösség aláíró felei.
 3.  Ez a fejezet nem vonatkozik azokra a szerződési feltételekre, amelyek az uniós joggal összhangban lévő, kötelező érvényű törvényi, rendeleti vagy közrendi rendelkezéseket, valamint olyan nemzetközi egyezmények alapelveit vagy rendelkezéseit tükrözik, amely egyezményeknek a tagállamok vagy az Unió aláíró felei.
Módosítás 172
Irányelvre irányuló javaslat
30 a cikk (új)
30a. cikk
A harmonizáció mértéke
Ettől eltérő rendelkezés hiányában a tagállamok nem tarthatnak fenn, vagy vezethetnek be a nemzeti jogaikba az ebben az irányelvben megállapított rendelkezésektől eltérő rendelkezéseket, azaz eltérő szintű fogyasztóvédelmet biztosító szigorúbb vagy kevésbé szigorú előírásokat.
Módosítás 173
Irányelvre irányuló javaslat
31 cikk – 1 bekezdés
1.  A szerződési feltételeknek világosan, közérthető nyelven megfogalmazottnak és olvashatónak kell lenniük.
 1.   Minden szerződési feltételt világosan és érthető módon kell megfogalmazni. Amennyiben a szerződési feltételek írásban vannak leszögezve, világosan, közérthető nyelven megfogalmazottnak és olvashatónak kell lenniük.
Módosítás 174
Irányelvre irányuló javaslat
31 cikk – 4 bekezdés
4.  A tagállamok tartózkodnak bármely formai követelmény előírásától a szerződési feltételek kifejezésmódját és azoknak a fogyasztó rendelkezésére bocsátásának módját illetően.
 4.  A tagállamok tartózkodnak bármely formai követelmény előírásától a szerződési feltételek ismertetését illetően, kivéve a fogyatékkal élőkre vonatkozó formai követelményektől, vagy azokban az esetekben, amikor az áru vagy szolgáltatás különleges kockázatot jelent a fogyasztó, vagy egy harmadik személy egészségére vagy biztonságára nézve, vagy olyan specifikus áruk és szolgáltatások tekintetében, amelyek esetében bizonyíték áll rendelkezésre a fogyasztói érdekek sérüléséről.
Módosítás 175
Irányelvre irányuló javaslat
32 cikk – 2 bekezdés
2.  A 34. és 38. cikk sérelme nélkül, egy szerződési feltétel tisztességtelen jellegét azon termékek természetének a figyelembevételével kell megítélni, amelyekre vonatkozóan a szerződést kötötték, és hivatkozással a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményre, amely szerepet játszott annak megkötésében, valamint a szerződés minden egyéb feltételére, vagy olyan más szerződés feltételeire, amelytől e szerződés függ. Egy szerződési feltétel tisztességességének megítélésekor az illetékes nemzeti hatóság a 31. cikkel összhangban figyelembe veszi a szerződés kereskedő által történő megszövegezésének és a fogyasztóval való közlésének módját.
 2.  A 34. és 38. cikk sérelme nélkül, egy szerződési feltétel tisztességtelen jellegét azon termékek természetének a figyelembevételével kell megítélni, amelyekre vonatkozóan a szerződést kötötték, és hivatkozással a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményre, amely szerepet játszott annak megkötésében, valamint a szerződés minden egyéb feltételére, vagy olyan más szerződés feltételeire, amelytől e szerződés függ.
Módosítás 176
Irányelvre irányuló javaslat
32 cikk – 2 a bekezdés (új)
2a.  Egy szerződési feltétel tisztességességének megítélésekor az illetékes nemzeti hatóság a 31. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban figyelembe veszi a szerződés kereskedő által történő megszövegezésének és a fogyasztóval való közlésének módját. A kereskedő által az 31. cikk (1) és (2) bekezdésben előírt átláthatósági kötelezettséget megsértve benyújtott feltételek pusztán ezen indok alapján is tisztességtelennek tekinthetők.
Módosítás 177
Irányelvre irányuló javaslat
32 cikk – 3 bekezdés
3.   Az (1) és (2) bekezdés nem vonatkozik a szerződés elsődleges tárgyának illetve a kereskedő fő szerződéses kötelezettsége előre látható díjazásának megítélésére, feltéve ha a kereskedő maradéktalan teljesíti a 31. cikket.
 3.   E cikk (1), (2) és (2a) bekezdése nem vonatkozik a szerződés elsődleges tárgyának illetve a kereskedő fő szerződéses kötelezettsége előre látható díjazásának megítélésére, feltéve ha a kereskedő maradéktalan teljesíti a 31. cikk (1), (2) és (3) bekezdését.
Módosítás 178
Irányelvre irányuló javaslat
33. cikk
Amennyiben a kereskedő azt állítja, hogy egy szerződési feltételt egyedileg megtárgyaltak, ennek bizonyítása a kereskedőt terheli.
 Amennyiben a kereskedő azt állítja, hogy egy szerződési feltételt egyedileg megtárgyaltak, vagy egy szerződési feltétel megfelel a 31. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt átláthatósági követelményeknek, ennek bizonyítása a kereskedőt terheli.
Módosítás 179
Irányelvre irányuló javaslat
34. cikk
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a II. melléklet listájában meghatározott szerződési feltételeket minden körülmények között tisztességtelennek tekintik. A szerződési feltételek említett jegyzékét valamennyi tagállamban alkalmazni kell és azt csak a 39. cikk (2) bekezdésével és a 40. cikkel összhangban lehet módosítani.
 1.  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a II. melléklet listájában meghatározott szerződési feltételeket minden körülmények között tisztességtelennek tekintik.
2.  A tagállamok nemzeti jogukban rendelkezhetnek úgy, hogy további szerződési feltételeket nyilvánítanak mindenkor tisztességtelennek. A tagállamok értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben hivatkozott szerződési feltételekről.
A Bizottság e tájékoztatást könnyen hozzáférhető formában nyilvánosságra hozza.
Módosítás 180
Irányelvre irányuló javaslat
35. cikk
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a III. melléklet 1. pontjában meghatározott szerződési feltételek, tisztességtelennek minősüljenek, kivéve ha a kereskedő bebizonyítja, hogy az ilyen szerződési feltételek a 32. cikkel összhangban tisztességesnek minősülnek. A szerződési feltételek említett jegyzékét valamennyi tagállamban alkalmazni kell és azt csak a 39. cikk (2) bekezdésével és a 40. cikkel összhangban lehet módosítani.
 1.  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a III. melléklet 1. pontjában meghatározott szerződési feltételek, tisztességtelennek minősüljenek, kivéve ha a kereskedő bebizonyítja, hogy az ilyen szerződési feltételek a 32. cikkel összhangban tisztességesnek minősülnek.
2.  A tagállamok nemzeti jogukban rendelkezhetnek úgy, hogy további szerződési feltételekről vélelmezik, hogy tisztességtelenek. A tagállamok értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben hivatkozott szerződési feltételekről.
A Bizottság e tájékoztatást könnyen hozzáférhető formában nyilvánosságra hozza.
Módosítás 181
Irányelvre irányuló javaslat
37 cikk
A tisztességtelen szerződéses feltételek nem kötik a fogyasztót. A szerződés továbbra is köti a feleket, ha a szerződés hatályban maradhat a tisztességtelen feltételek nélkül.
 Az ezen irányelv értelmében tisztességtelen szerződéses feltételek a nemzeti joggal összhangban nem kötik a fogyasztót. A szerződés továbbra is köti a feleket, ha a szerződés hatályban maradhat a tisztességtelen feltételek nélkül.
Módosítás 182
Irányelvre irányuló javaslat
38 cikk – 1 bekezdés
1.  A tagállamok a fogyasztók és a szakmai versenytársak érdekében gondoskodnak arról, hogy megfelelő és hatékony eszközök álljanak rendelkezésre ahhoz, hogy megakadályozzák a kereskedők fogyasztókkal kötött szerződéseiben a tisztességtelen feltételek további alkalmazását.
 1.  A tagállamok a fogyasztók és a szakmai versenytársak érdekében gondoskodnak arról, hogy megfelelő és hatékony eszközök álljanak rendelkezésre ahhoz, hogy megakadályozzák a kereskedők fogyasztókkal kötött szerződéseiben a tisztességtelen feltételek alkalmazását.
Módosítás 184
Irányelvre irányuló javaslat
39 cikk
39. cikk
 törölve
A 2. és 3. melléklet felülvizsgálata
1.  A tagállamok értesítik a Bizottságot azokról a feltételekről, amelyeket az illetékes hatóságok tisztességtelennek és ezen irányelv módosításának céljából lényegesnek találtak a (2) bekezdés rendelkezése alapján.
2.  Az (1) bekezdés értelmében beérkező értesítések függvényében a Bizottság módosítja a II. és a III. mellékletet. Ezek az intézkedések ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, ezért a 40. cikk (2) bekezdésében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell őket elfogadni.
Módosítás 185
Irányelvre irányuló javaslat
40 cikk
40. cikk
A bizottság
 törölve
1.  A bizottság munkáját a fogyasztói szerződések tisztességtelen feltételeivel foglalkozó bizottság (a továbbiakban: „bizottság”) segíti.
2.  Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel e határozat 8. cikkének rendelkezéseire
Módosítás 186
Irányelvre irányuló javaslat
41 cikk – 1 bekezdés
1.  A tagállamok gondoskodnak az irányelv betartását biztosító megfelelő és hatékony eszközökről.
 1.  A tagállamok és a Bizottság gondoskodnak a jelen irányelvben biztosított fogyasztói jogok betartását biztosító megfelelő és hatékony eszközökről.
Módosítás 187
Irányelvre irányuló javaslat
44 cikk
A tagállamok meghozzák a megfelelő intézkedéseket, hogy a fogyasztókat tájékoztassák az ezen irányelvet a belső jogukba átültető nemzeti rendelkezésekről, és adott esetben arra ösztönzik a kereskedőket és a magatartási kódexek felelőseit, hogy tájékoztassák a fogyasztókat magatartási kódexeikről.
 A tagállamok és a Bizottság meghozzák a megfelelő intézkedéseket, hogy a fogyasztókat és a kereskedőket tájékoztassák az ezen irányelvet a belső jogukba átültető nemzeti rendelkezésekről, különösen telekommunikációs eszközök és a közszolgálati média haszálatával, és adott esetben arra ösztönzik a kereskedőket és a magatartási kódexek felelőseit, hogy tájékoztassák a fogyasztókat magatartási kódexeikről.
Módosítás 188
Irányelvre irányuló javaslat
45 cikk
Egy adott termék kéretlen szállítása esetében a fogyasztó mentesül minden ellenszolgáltatási kötelezettség alól a 2005/29/EK irányelv 5. cikke (5) bekezdésében és I. mellékletének 29. pontjában szereplő tilalom értelmében. A fogyasztói válasz hiánya egy ilyen kéretlen szállítást követően nem jelent beleegyezést.
 Egy adott áru vagy szolgáltatás kéretlen átadása, illetve teljesítése esetében a fogyasztó mentesül minden ellenszolgáltatási kötelezettség alól a 2005/29/EK irányelv 5. cikke (5) bekezdésében és I. mellékletének 29. pontjában szereplő tilalom értelmében. Ilyen esetekben a fogyasztói válasz hiánya egy ilyen kéretlen szállítást követően nem jelent beleegyezést.
Módosítás 189
Irányelvre irányuló javaslat
46 cikk – 2 bekezdés
2.  A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az irányelv tárgykörében fogadnak el.
 törölve
Módosítás 190
Irányelvre irányuló javaslat
46 a cikk (új)
46a. cikk
A tagállamok általi bejelentés és kölcsönös értékelés
1.  A tagállamok [a nemzeti jogba való átültetésre nyitva álló határidő vége] -ig, majd azt követően háromévente jelentést terjesztenek a Bizottság elé, amely az alábbi adatokat tartalmazza:
a) azon további, szerződéskötés előtti, tájékoztatási kötelezettségeket teljesítő szövegek, amelyeket a tagállamok a 9. cikk (5) és (6) bekezdése alapján elfogadnak vagy fenntartanak;
b) azon eltérő belső jogszabályok szövege, amelyeket a tagállamok a 12. cikk (4) bekezdése és a 13. cikk (2) bekezdése szerint elfogadnak vagy fenntartanak;
c) azon eltérő belső jogszabályok szövege, amelyeket a tagállamok a 22. cikk (2a) bekezdése szerint elfogadnak vagy fenntartanak;
d) azon eltérő belső jogszabályok szövege, amelyeket a tagállamok a 26. cikk (5b) bekezdése és a 28. cikk (5a) bekezdése szerint elfogadnak vagy fenntartanak;
e) azon további szerződési feltételek szövege, amelyeket a tagállamok a 34. cikk (1a) bekezdése szerint mindenkor tisztességtelennek nyilvánítanak;
f) azon további szerződési feltételek szövege, amelyeket a tagállamok a 35. cikk (1a) bekezdése szerint olyan feltételnek nyilvánítanak, amelyek tisztességtelensége vélelmezett;
g) az alapvető jelentőséggel rendelkező határozatok szövege - megfelelő indokolásaikkal együtt -, amelyeket a bíróságok, mediátorok vagy illetékes közigazgatási hatóságok az ezen irányelv hatálya alá tartozó területen hoznak.
2.  Az (1) bekezdésben említett jelentést a Bizottság elé kell terjeszteni. Az (1) bekezdés a)–e) pontjában említett adatok esetében a tagállamoknak magyarázattal kell szolgálniuk arra, hogy az eltérő belső jogszabályok miért alkalmasak az irányelvben megfogalmazott célok eléréséhez, és miért arányosak.
3.  A Bizottság biztosítja, hogy az (1) bekezdés d) és e) pontjában említett információ a fogyasztók és a kereskedők számára könnyen hozzáférhető legyen, többek között a Bizottság által e célra létrehozott és fenntartott internetes honlapon.
4.  A Bizottság továbbítja az (1) bekezdésben előírt jelentéseket a többi tagállam és az Európai Parlament számára, akik a kézhezvételtől számított hat hónapon belül minden jelentésre vonatkozóan benyújtják észrevételeiket. Ugyanezen időszakban a Bizottság ezekről a jelentésekről konzultál a fő érintettekkel.
Módosítás 191
Irányelvre irányuló javaslat
46 b cikk (új)
46b. cikk
A fogyasztóvédők beszámolása
Az olyan személyek vagy szervezetek, akiknek a 38. cikk (2) bekezdése szerint jogos érdeke fűződik a fogyasztók védelméhez, értesítik a Bizottságot arról, hogy milyen eredményekre jutottak e fogyasztói jogokról és a belső piac működéséről szóló irányelv alkalmazásának és hatásainak értékelése során.
Módosítás 192
Irányelvre irányuló javaslat
46 c cikk (új)
46c. cikk
A Bizottság jelentése és felülvizsgálat
A 46a cikk (4) bekezdésében és a 46b cikk alapján gyűjtött információ figyelembevételével a Bizottság legkésőbb [a nemzeti jogba való átültetésre nyitva álló határidő lejártát követő egy éven] belül, majd azt követően háromévente átfogó jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé ezen irányelv alkalmazásáról. E jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatokat csatol az irányelvnek az e területen való fejlesztés szerinti kiigazítása érdekében.
Módosítás 193
Irányelvre irányuló javaslat
47 cikk (új)
2002/65/EK irányelv
47. cikk
A 2002/65/EK irányelv módosítása
A 2002/65/EK irányelv 2. cikkének a) pontjának szövege a következőképpen módosul:
„(a) ”távollévők között kötött szerződés' egy kereskedő és egy fogyasztó közötti, áruk szállítására vagy szolgáltatások nyújtására irányuló szerződés, amelynek megkötésére egy, a távértékesítés számára kialakított értékesítési, illetve szolgáltatási rendszer keretében kerül sor, és amelynél a kereskedő és a fogyasztó szerződéskötéskor nincs egyidejűleg fizikailag jelen, hanem kizárólag valamilyen távközlő eszközt vagy eszközöket vesz igénybe;.„
Módosítás 194
Irányelvre irányuló javaslat
47 cikk – 1 bekezdés
A IV. mellékletben felsorolt irányelvekkel módosított 85/577/EGK, a 93/13/EGK és a 97/7/EK, valamint a 1999/44/EK irányelvet hatályon kívül kell helyezni.
 A IV. mellékletben felsorolt irányelvekkel módosított 85/577/EGK, a 93/13/EGK és a 97/7/EK, valamint a 1999/44/EK irányelvet [az átültetés napja]-n hatályon kívül kell helyezni.
Módosítás 195
Irányelvre irányuló javaslat
48 cikk
48. cikk
Felülvizsgálat
 törölve
A Bizottság felülvizsgálja ezt az irányelvet és legkésőbb [a 46. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében szereplő dátum+ 5 év beillesztése]-ig jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács számára.
A Bizottság szükség esetén javaslatokat tesz az irányelvnek az ezen a területen bekövetkezett fejleményekhez történő hozzáigazítására. A Bizottság tájékoztatást kérhet a tagállamoktól.
(Lásd a 46. cikkhez fűzött módosítást.)
Módosítás 196
Irányelvre irányuló javaslat
48 a cikk (új)
48a. cikk
A Bizottság megfontolja egy, a távolsági és üzlethelyiségen kívül kötött szerződésekről szóló rendeletre irányuló javaslat elfogadását, amely nem vonatkozna a szállítási és egészségügyi szolgáltatásokra.
Módosítás 197
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – A rész
A.  Az elállásinyilatkozaton feltüntetendő információk
 A.  Elállási mintatájékoztató
1.  A kereskedő neve, postai címe és e-mail címe, akinek az elállási nyilatkozatot el kell küldeni.
 Elállási jog
2.  Nyilatkozat arról, hogy a fogyasztónak joga van elállni a szerződéstől és ezt a jogot az alábbi elállási nyilatkozat az (1) bekezdésben említett kereskedőnek tartós adathordozón történő elküldésével gyakorolhatja:
 Ön 14 naptári napon belül tartós adathordozón indokolás nélkül elállhat e szerződéstől [vagy – ha az árut ezen időszak lejárta előtt kézbesítették önnek – az áruk visszaküldésével].
a) az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetében a megrendelőlap aláírását követő tizennégy napon belül;
 Az elállási időszak [a megrendelt áru átvételekor] (1) kezdődik. Az elállási időszak kiszámításába nem számít bele [az áru kézhezvételének] (2) napja. Ha az elállási időszak utolsó napja péntekre, szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az a következő munkanapon ér véget.
Az elállási időszak betartásához elegendő az elállási értesítés – vagy az áruk –visszaküldése az időszak lejárta előtt. Bizonyítási kötelezettség áll fenn arra nézve, hogy akár az elállási értesítést, akár az árut az elállási időszak lejárta előtt visszaküldték (például postai átvételi bizonylat).
b) a távollevők közötti adásvételi szerződések esetében az áruk fogyasztó – vagy egy a szállítótól eltérő harmadik személy – általi átvételét követő tizennégy napon belül;
 Az elállási nyilatkozatot tartós adathordozón (pl. a postán feladott levélben) (3) kell elküldeni a következő címre: (4). A fogyasztó – nem kötelezően – választhatja a lenti formanyomtatvány használatát.
c) a távollevők közötti szolgáltatási szerződések esetében:
Az elállás következményei
- a szerződés megkötését követő tizennégy napon belül, amennyiben a fogyasztó nem adta kifejezett, előzetes beleegyezését a szerződés teljesítésének megkezdésére ennek a tizennégy napos időszaknak a lejárta előtt;
Ahhoz, hogy elállása érvényes legyen, a kézhez kapott árukat tizennégy naptári napon belül [a mi költségünkre] (5) vissza kell küldenie. A visszatérítési időszak számunkra az elállási értesítés – vagy az áruk – kézhezvételével kezdődik. Ebbe az időszakba nem számít bele az elállási nyilatkozat kézhezvételének napja. Ha az elállási időszak utolsó napja péntekre, szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az a következő munkanapon ér véget.
- a szerződés teljesítésének megkezdésekor lezáruló időszakon belül, amennyiben a fogyasztó kifejezett, előzetes beleegyezését adta a szerződés végrehajtásának megkezdésére a tizennégy napos időszak lejárta előtt.
Amennyiben az árut nem tudja eredeti állapotában visszaküldeni, az értékvesztésért Ön felel. Ez csak akkor érvényes, ha ennek az értékvesztésnek az az oka, hogy az árukat nem a jellegük és rendeltetésük meghatározásához szükséges módon kezelték. Elkerülheti a romlást, ha az árukat nem saját tulajdonaként veszi használatba és semmi olyat nem tesz, ami értékét csökkenti.
3.  Valamennyi adásvételi szerződés esetén a fogyasztó nyilatkozatban történő tájékoztatása az áruk kereskedőhöz történő visszaküldés határidejéről és módjáról, valamint a 16. cikk és 17. cikk (2) bekezdésével összhangban történő visszatérítés feltételeiről.
 Érvényes elállás esetén minden Ön által számunkra eszközölt kifizetést tizennégy naptári napon belül vissza kell fizetnünk. Az elállási időszak számunkra az elállási nyilatkozat kézhezvételével kezdődik. Ezen időszakba nem számít bele az elállási nyilatkozat kézhezvételének napja. Ha az elállási időszak utolsó napja péntekre, szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az a következő munkanapon ér véget.
4.  Az interneten kötött, távollevők közötti szerződések esetében egy nyilatkozat arról, hogy a fogyasztó elektronikusan kitöltheti és kereskedő honlapján eljuttathatja az szabványos elállási nyilatkozatot, és arról, hogy a szóbanforgó elállási nyilatkozat kézhezvételéről a kereskedő haladéktalanul értesíti e-mailben.
 A visszatérítést a visszaküldött áruk általunk történő kézhezvételéhez köthetjük.
5.  Egy nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a fogyasztó használhatja a B. részben meghatározott elállási nyilatkozatot.
Egyéb megfogalmazásra vonatkozó javaslat:
(1)  Ha az alábbi rendhagyó esetek egyike állna fenn, a zárójelben lévő kiegészítés a következő:
távollevők közötti vagy az üzlethelyiségen kívül kötött szolgáltatási szerződés esetében: „a szerződés megkötésének napjától – vagy, amennyiben az eltér a szerződés megkötésének napjától, azon a napon, amikor ön tartós adathordozón megkapta az aláírt szerződés egy példányát –”
(2)  Ha az alábbi rendhagyó esetek egyike állna fenn, a zárójelben lévő kiegészítés a következő:
távollevők közötti vagy az üzlethelyiségen kívül kötött szolgáltatási szerződés esetében: „a szerződés megkötésének napja – vagy, amennyiben az eltér a szerződés megkötésének napjától, az a nap, amikor ön tartós adathordozón megkapta az aláírt szerződés egy példányát”
(3)  Távollévők közötti szerződések esetén a következőt kell beilleszteni:
a) ha a kereskedő megengedi a fogyasztónak, hogy elállási szándékát e-mailben jelezze: „vagy e-mailben”;
b) ha a kereskedő megengedi a fogyasztónak, hogy az elállási mintanyilatkozatot egy weboldalon elektronikus úton töltse ki: „vagy weboldalunkon”.
(4)  Beillesztendő: A kereskedő személyazonossága és üzletének székhelye. Távollévők közötti szerződések esetében meg kell adni a következőket is: a kereskedő e-mail címe és/vagy internetcíme, amelyeket a fogyasztó a szerződéstől való elállásra használhat.
(5)  Ha a visszaküldendő áru ára nem haladja meg a 40 eurót, a zárójelben lévő kiegészítés a következő: „saját költségére”.
Módosítás 198
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – B rész
(csak a szerződéstől való elállási szándék esetén töltse ki is juttassa vissza)
Címzett:
 Címzett: (személyazonosság, a vállalkozás levelezési címe és adott esetben e-mail-címe) (*)
Alulírott/ak* kijelenti/k, hogy alulírott/ak* eláll/nak az alábbi áruk adásvételétől/az alábbi szolgáltatás igénybevételétől*
 Alulírott/ak** kijelenti/k, hogy alulírott/ak** elállnak az alábbi áruk adásvételétől**/az alábbi szolgáltatás igénybevételétől**
Megrendelés időpontja*/átvétel időpontja*
 Megrendelés időpontja ():–
Fogyasztó(k) neve
 Fogyasztó(k) neve ():
Fogyasztó(k) címe
Fogyasztó(k) címe ():
A fogyasztó(k) aláírása (kizárólag nyomtatványon történő értesítés esetén)
 A fogyasztó(k) aláírása (kizárólag e nyomtatvány papíron történő elküldése esetén) ()
Kelt
 Kelt ()
*A nem kívánt rész törlendő.
 (*) A formanyomtatványnak a fogyasztó részére történő átadása előtt a kereskedő által kitöltendő rész
(**) A nem kívánt rész törlendő.
() A fogyasztó(k) tölti(k) ki.
Módosítás 199
Irányelvre irányuló javaslat
II melléklet – 1 bekezdés – a a pont (új)
aa) a kereskedő felelősségének kizárása vagy korlátozása a fogyasztó tulajdonának a kereskedő szándékos vagy súlyosan gondatlan cselekménye vagy mulasztása miatt bekövetkező károsodása esetén;
Módosítás 201
Irányelvre irányuló javaslat
II melléklet – 1 bekezdés – c a pont (új)
ca) a szerződésből eredő jogviták esetén a kereskedő bejegyzési helye szerinti bíróság kizárólagos joghatóságának kikötése, kivéve, ha a választott bíróság a fogyasztó lakhelye szerint illetékes bíróság is egyben;
Módosítás 202
Irányelvre irányuló javaslat
III melléklet – 1 bekezdés – a a pont (új)
aa) a fogyasztó olyan feltételtől függő kötelezettségének kikötése, amelynek teljesítése kizárólag a kereskedés szándékától függ;
Módosítás 203
Irányelvre irányuló javaslat
III melléklet – 1 bekezdés – c a pont (új)
ca) a fő szerződés árában nem hirdetett kiegészító áruk vagy szolgáltatások beszerzésének megkövetelése a fogyasztótól;
Módosítás 204
Irányelvre irányuló javaslat
III melléklet – 1 bekezdés – c b pont (új)
cb) feltételes költségek alkalmazása, mint például olyan büntetés kiszabása a szerződési feltételek be nem tartásáért, amely egyértelműen aránytalan a kereskedőnek a feltételek be nem tartása miatt keletkező költségeihez képest;
Módosítás 205
Irányelvre irányuló javaslat
III melléklet – 1 bekezdés – d a pont (új)
da) a fogyasztó azon jogának kizárása vagy akadályozása, hogy harmadik felet utasítson vagy hatalmazzon fel a fogyasztó és a kereskedő közötti szerződés megkötésére és/vagy a fogyasztó és a kereskedő közötti szerződés megkötésére, vagy annak megkönnyítésére irányuló lépések megtételére;
Módosítás 206
Irányelvre irányuló javaslat
III melléklet – 1 bekezdés – e pont
e) a határozatlan időre szóló szerződés ésszerű időn túli felmondásának megengedése a kereskedő számára, kivéve, ha a fogyasztó jelentős szerződésszegést követett el;
 e) a határozatlan időre szóló szerződés ésszerű időn túli felmondásának megengedése a kereskedő számára, kivéve, ha ezt komoly indokkal teszi; ez nem érinti a pénzügyi szolgáltatásokról szóló szerződések feltételeit, amennyiben a felmondás indokolt, feltéve, hogy arról a szolgáltatónak haladéktalanul tájékoztatnia kell a másik szerződő felet;
Módosítás 207
Irányelvre irányuló javaslat
III melléklet – 1 bekezdés – g pont
g) annak engedélyezése a kereskedő számára, hogy a fogyasztóval megállapodott árat megemelje, ha a szerződést a fogyasztónak a szerződés felbontására vonatkozó jogának biztosítása nélkül kötötték;
 g) annak előírása, hogy az áruk vagy más javak árát a szállítás vagy szolgáltatás időpontjában kell meghatározni, vagy annak engedélyezése a kereskedő számára, hogy a fogyasztóval megállapodott árat megemelje, ha a szerződést a fogyasztónak a szerződés felbontására vonatkozó jogának biztosítása nélkül kötötték, ha az emelt ár túl magas a szerződés megkötésekor megállapított árhoz képest; ez nem érinti az árindexálási záradékokat, amennyiben azok megengedettek és az árváltoztatási módszerről egyértelmű leírás áll rendelkezésre;
Módosítás 208
Irányelvre irányuló javaslat
III melléklet – 1 bekezdés – k pont
k) a kereskedő feljogosítása a szerződés feltételeinek – ideértve a termék vagy szolgáltatás jellemzőit is – egyoldalú módosítására;
 k) a kereskedő feljogosítása a szerződés feltételeinek – ideértve a termék vagy szolgáltatás jellemzőit is – egyoldalú módosítására a szerződésben feltüntetett és érvényes indok nélkül; ez nem érinti azokat a feltételeket, amelyek szerint a pénzügyi szolgáltatások nyújtója fenntartja a jogát a fogyasztó által fizetendő vagy őt megillető kamatláb, vagy a pénzügyi szolgáltatások nyújtásáért fizetendő bármilyen más összeg értesítés küldése nélküli megváltoztatására, ha erre érvényes indoka van, azzal a kikötéssel, hogy a pénzügyi szolgáltatások nyújtója köteles erről a fogyasztót a lehető legrövidebb időn belül értesíteni, és hogy a fogyasztó jogosult a szerződéses viszonyt azonnali hatállyal felmondani; nem érinti azokat a feltételeket sem, amelyek esetében a kereskedő fenntartja a jogát a határozatlan időre kötött szerződés feltételeinek egyoldalú módosítására, azzal a kikötéssel, hogy a vállalkozás köteles erről a fogyasztót ésszerű időn belül értesíteni, és a fogyasztó jogosult a szerződéses viszonyt felmondani;
Módosítás 209
Irányelvre irányuló javaslat
III melléklet – 1 bekezdés – l a pont (új)
la) annak lehetővé tétele, hogy – amennyiben a megrendelés tárgya nem áll rendelkezésre – a kereskedő azzal egyenértékű szállítást teljesítsen anélkül, hogy kifejezetten tájékoztatta volna a fogyasztót erről a lehetőségről és arról, hogy a kereskedőnek kell viselnie a fogyasztó által a szerződés értelmében kapott áru visszaküldésének költségét, amennyiben a fogyasztó él elállási jogával.
Módosítás 210
Irányelvre irányuló javaslat
III melléklet – 2 bekezdés
2.  Az 1. pont e) alpontja nem vonatkozik azokra a feltételekre, amelyek esetében a pénzügyi szolgáltatás nyújtója fenntartja a jogát határozatlan időre kötött szerződés felmondási idő nélküli, egyoldalú felmondására, azzal a kikötéssel, hogy a pénzügyi szolgáltatások nyújtója köteles erről a másik szerződő felet vagy feleket haladéktalanul értesíteni.
 törölve
Módosítás 211
Irányelvre irányuló javaslat
III melléklet – 3 bekezdés – c a pont (új)
ca) a 90/314/EGK irányelvben szabályozott szervezett utazásokra vonatkozó szerződések.
Módosítás 212
Irányelvre irányuló javaslat
III melléklet – 4 bekezdés – bevezető rész
4.  Az 1. pont k) alpontját nem kell alkalmazni a következőkre:
 4.  Az 1. pont e), g) és k) alpontját nem kell alkalmazni a következőkre:
Módosítás 213
Irányelvre irányuló javaslat
III melléklet – 4 bekezdés – a pont
a) azokra a feltételekre, amelyek szerint a pénzügyi szolgáltatások nyújtója fenntartja a jogát a fogyasztó által fizetendő vagy őt megillető kamatláb, vagy a pénzügyi szolgáltatások nyújtásáért fizetendő bármilyen más összeg értesítés küldése nélküli megváltoztatására, ha erre érvényes indoka van, azzal a kikötéssel, hogy a pénzügyi szolgáltatások nyújtója köteles erről a másik szerződő felet vagy feleket a lehető legrövidebb időn belül értesíteni, és hogy az utóbbi jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani;
 törölve
Módosítás 214
Irányelvre irányuló javaslat
III melléklet – 4 bekezdés – b pont
b) olyan tranzakciók, amelyek olyan átruházható értékpapírokra, pénzügyi eszközökre és más termékekre vagy szolgáltatásokra vonatkoznak, amelyek ára értéktőzsdei árfolyamjegyzéshez vagy árindexhez, vagy pénzpiaci árfolyam-ingadozásokhoz kapcsolódik, amelyek alakulására a kereskedő nem képes befolyást gyakorolni;
 törölve
Módosítás 215
Irányelvre irányuló javaslat
III melléklet – 4 bekezdés – d pont
d) azokra a feltételekre, amelyek esetében a kereskedő fenntartja a jogát határozatlan időre kötött szerződés feltételeinek egyoldalú módosítására, azzal a kikötéssel, hogy a kereskedő köteles erről a fogyasztót ésszerű időn belül értesíteni, és ez utóbbi jogosult a szerződést felmondani.
 törölve

(1) Az ügyet az 57. cikk (2) bekezdésének második albekezdése alapján visszautalták a bizottsághoz. (A7-0038/2011).

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat