Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2010/2277(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0071/2011

Előterjesztett szövegek :

A7-0071/2011

Viták :

PV 06/04/2011 - 4
PV 06/04/2011 - 6
CRE 06/04/2011 - 4
CRE 06/04/2011 - 6

Szavazatok :

PV 06/04/2011 - 8.20
CRE 06/04/2011 - 8.20
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2011)0146

Elfogadott szövegek
PDF 229kWORD 122k
2011. április 6., Szerda - Strasbourg
A vállalkozásokat és a növekedést szolgáló egységes piac
P7_TA(2011)0146A7-0071/2011

Az Európai Parlament 2011. április 6-i állásfoglalása a vállalkozásokat és a növekedést szolgáló egységes piacról (2010/2277(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel „Az egységes piaci intézkedéscsomag felé. A magas szinten versenyképes szociális piacgazdaságért. 50 javaslat az együttes munka, vállalkozás és a cserekapcsolatok javítása érdekében” című bizottsági közleményre (COM(2010)0608),

–  tekintettel „Az egységes piac megteremtése a fogyasztók és a polgárok számára” című, 2010. május 20-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel Mario Monti „Az egységes piac új stratégiája” című, 2010. május 9-i jelentésére,

–  tekintettel a Bizottság „Európa 2020: az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című közleményére (COM(2010)2020),

–  tekintettel a Bizottságnak „Az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezése: Innovatív Unió” című közleményére (COM(2010)0546),

–  tekintettel a Bizottság „Intelligens szabályozás az Európai Unióban” című közleményére (COM(2010)0543),

–  tekintettel az európai digitális menetrendről szóló bizottsági közleményre (COM(2010)0245),

–  tekintettel a kkv-k európai uniós közbeszerzési piacokhoz való hozzáférésének értékeléséről szóló jelentésre(2),

–  tekintettel „A határokon átnyúló elektronikus végfogyasztói kereskedelem az EU-ban” című bizottsági közleményre (COM(2009)0557),

–  tekintettel a Bizottság 2009. június 29-i ajánlására az egységes piac működésének javítását célzó intézkedésekről(3),

–  tekintettel a közbeszerzések környezetbaráttá tételéről szóló bizottsági közleményre (COM(2008)0400),

–  tekintettel a „Gondolkozz előbb kicsiben!” – Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: „Small Business Act” című bizottsági közleményre (COM(2008)0394),

–  tekintettel az „Egységes piac a 21. századi Európa számára” című bizottsági közleményre (COM(2007)0724) és a közleményt kísérő, „Az egységes piac: az elért eredmények áttekintése” című bizottsági munkadokumentumra (SEC(2007)1521),

–  tekintettel a „Lehetőségek, hozzáférés és szolidaritás: a 21. századi Európa új társadalomképe felé” című bizottsági közleményre (COM(2007)0726),

–  tekintettel a közbeszerzésekre és koncessziókra vonatkozó közösségi jognak az Intézményesített PPP-kre (IPPP) való alkalmazásáról szóló bizottsági értelmező közleményre (C(2007)6661),

–  tekintettel az „Ideje magasabb sebességbe kapcsolni: Az új növekedési és foglalkoztatási partnerség” című bizottsági közleményre (COM(2006)0030),

–  tekintettel a Tanácsnak az egységes piaci intézkedéscsomagra vonatkozó 2010. december 10-i következtetéseire,

–  tekintettel az e-kereskedelemi belső piac kialakításáról szóló, 2010. szeptember 21-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a közbeszerzéseket érintő új fejleményekről szóló 2010. május 18-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel a belső piaci eredménytábláról szóló 2010. március 9-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a „Kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés: az innováció serkentése a fenntartható, minőségi európai közszolgáltatások érdekében” című, 2009. február 3-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel az „Ideje magasabb sebességbe kapcsolni – a vállalkozói szellem és növekedés Európájának megteremtése” című, 2006. november 30-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel az EU közbeszerzési politikájának modernizálásáról szóló bizottsági zöld könyvre (COM(2011)0015),

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményeire (A7-0071/2011),

A.  mivel az EU gazdasági reformjának elsőrendű célja a szabad és tisztességes versenyen alapuló egységes piac, amely Európa számára kulcsfontosságú versenyelőnyt jelent a globális gazdaságban,

B.  mivel a belső piac egyik látható előnye a mobilitást gátló akadályok felszámolása és az intézményi szabályozás harmonizálása, ami elősegíti a kulturális megértést, az integrációt, a gazdasági növekedést és az európai szolidaritást,

C.  mivel fontos, hogy minden szinten fokozzuk az egységes piacba vetett bizalmat, és felszámoljuk az induló vállalkozások előtt álló akadályokat; mivel a túlzott adminisztratív terhek kedvét szegik az induló vállalkozásoknak,

D.  mivel fontos, hogy az egységes piaci intézkedéscsomag ne egy sor, egymástól elszigetelődő intézkedésből álljon, valamint hogy minden javaslat egyetlen koherens célkitűzés elérését mozdítsa elő,

E.  mivel a piacok szétszabdaltsága minden vállalkozást hátrányosan érint, de a kkv-k különösen érzékenyek az ebből adódó problémákra,

F.  mivel sokan úgy tartják, hogy az egységes piac eddig leginkább a nagyvállalatok számára volt kedvező, miközben a kkv-k az EU növekedésének motorja,

G.  mivel az Unióban az utóbbi években elért növekedés szerény mértékének egyik fő oka az innováció hiánya; mivel a környezetkímélő technológia terén az innováció lehetőséget nyújt a hosszú távú növekedés és a környezetvédelem összeegyeztetésére,

H.  mivel az Európa 2020 stratégia keretében kitűzött célok elérése érdekében az egységes piacnak biztosítania kell az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés feltételeit; mivel az egységes piacnak megfelelőbb közeggé kell válnia az uniós vállalatok által folytatott innováció és kutatás számára,

I.  mivel a versenypolitika alapvető eszköz egy dinamikus, hatékony és innovatív belső piac kiépítésére, és az EU globális versenyképességének biztosítására,

J.  mivel a kockázati tőke fontos forrása az új, innovatív vállalkozások finanszírozásának; mivel a különböző uniós tagállamokban befektetni kívánó kockázatitőke-alapok jelenleg akadályokba ütköznek e téren,

K.  mivel az IKT fejlesztése és uniós vállalatok általi széles körű használata jövőbeli növekedésünk szempontjából kulcsfontosságú,

L.  mivel az elektronikus kereskedelem és az e-szolgáltatások – ideértve az e-kormányzati és e-egészségügyi szolgáltatásokat – uniós szinten továbbra is fejletlenek,

M.  mivel a postai ágazat és a postai rendszerek és szolgáltatások közötti interoperabilitás és együttműködés előmozdítása jelentősen befolyásolhatja a határokon átnyúló elektronikus kereskedelem fejlődését,

N.  mivel a szerzői jogok hatékony engedélyezését szabályozási problémák akadályozzák, ami az audiovizuális termékek piacának nagyfokú felaprózódásához vezet, és ez károsan hat az uniós vállalkozásokra; mivel egy ténylegesen egységes, az internethasználók alapvető jogait tiszteletben tartó audiovizuális piac létrejöttének mind a vállalkozások, mind a fogyasztók nyertesei lennének,

O.  mivel a hamisítás és a kalózkodás csökkenti az elektronikus kereskedelembe vetett bizalmat, és a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó szabályok felaprózottságának fenntartását ösztönzi, bénítva az egységes piacon belüli innovációt,

P.  mivel az adórendelkezések terén fennálló különbségek súlyos akadályt jelenthetnek a határokon átnyúló ügyletek bonyolításakor; mivel a nemzeti adópolitikák összehangolása – ahogyan azt Mario Monti javasolta jelentésében – értékes hozzáadott értéket eredményezne a vállalkozások és a polgárok számára,

Q.  mivel a közbeszerzés fontos szerepet játszik a gazdasági növekedés fellendítésében, és az EU GDP-jének megközelítőleg 17%-át teszi ki; mivel a határokon átnyúló beszerzések a közbeszerzési piac elenyésző hányadát teszik ki annak ellenére, hogy az uniós cégek számára a részvétel lehetősége adott; mivel a kkv-k hozzáférése a közbeszerzési piacokhoz továbbra is korlátozott,

R.  mivel a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás szempontjából a szolgáltatási szektor kulcsfontosságú ágazatnak számít, de a szolgáltatások egységes piaca – különösen a szolgáltatási irányelv tagállami végrehajtása során tapasztalt hiányosságok és nehézségek miatt – továbbra sem elég fejlett,

Bevezetés

1.  üdvözli a Bizottság „Az egységes piaci intézkedéscsomag felé” című közleményét; úgy véli, hogy a közlemény három fejezete egyformán fontos és kölcsönösen kapcsolódnak egymáshoz, ezért ezeket egységes felfogással, a különböző tárgyalt kérdések egymástól való elkülönítése nélkül kell kezelni;

2.  különösen a Bizottság e közleményben tett azon kötelezettségvállalását hangsúlyozza, hogy támogatja a fenntartható fejlődést célzó új megközelítéseket;

3.  sürgeti a Bizottságot, hogy végezze el az EU következő pénzügyi keretre vonatkozó költségvetési prioritásainak pénzügyi ellenőrzését, és részesítse előnyben azokat az európai hozzáadott értéket közvetítő projekteket, melyek a kutatás, a tudás és az innováció területén fokozni tudják az EU versenyképességét és integrációját;

4.  hangsúlyozza az egységes piac fontosságát az uniós vállalkozások versenyképessége és az európai gazdaságok növekedése és stabilitása szempontjából – különös tekintettel a gazdasági és pénzügyi válságra –, és felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak elegendő forrást az egységes piacra vonatkozó szabályok jobb végrehajtásához, és üdvözli a közleményben tükröződő holisztikus megközelítést; hangsúlyozza, hogy a Monti-jelentésben javasolt különböző intézkedések kiegészítik egymást, ez a következetesség azonban nem jelenik meg maradéktalanul az egységes piacra vonatkozó intézkedéscsomagban;

5.  ezért kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő nagyra törő intézkedéscsomagot, amely az egységes piac versenyképességének előmozdítását célzó egyértelmű és következetes stratégiára épül. kéri a Bizottságot, hogy igazodjon Mario Monti jelentésének szelleméhez, amely szót emel a liberalizáció és a verseny előmozdítása, valamint a fiskális és szociális konvergencia fokozása mellett;

6.  hangsúlyozza az uniós gazdasági irányítás javításának fontosságát azon gazdasági feltételek megteremtése érdekében, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy az egységes piac kínálta előnyöket kihasználják, ezek révén növekedjenek és versenyképességük fokozódjon, valamint kéri, hogy ez az összefüggés kerüljön kifejezetten említésre az egységes piacról szóló intézkedéscsomagban; kéri a Bizottságot, hogy fordítson kiemelt figyelmet az uniós tagállamok közötti növekvő gazdasági egyenlőtlenségeknek az egységes piac belső kohéziójára gyakorolt hatására;

7.  hangsúlyozza, hogy nagyra törő európai iparpolitikát kell folytatni a reálgazdaság megerősítésére és az intelligensebb és fenntarthatóbb reálgazdasághoz vezető átmenet megvalósítása céljából;

8.  kiemeli, hogy az európai uniós stratégia külpolitikai vonatkozása, amely magába foglalja a nemzetközi kereskedelmet is, egyre fontosabbá válik a piacok integrációja szempontjából, ezért egy megfelelő külső stratégia valóban hasznos lehet a fenntartható fejlődés és a foglalkoztatás előmozdítása, valamint a vállalkozásokat szolgáló egységes piac megerősítése szempontjából, az Európa 2020 stratégiával összhangban; hangsúlyozza, hogy az EU kereskedelmi stratégiáját úgy kell átalakítani, hogy valóban alkalmas eszköz legyen a fenntartható fejlődés megvalósítására, valamint a jobb munkahelyek nagyobb számban történő létrehozására; kéri a Bizottságot, hogy új kereskedelempolitikáját egy munkahelyteremtést biztosító, erőteljes iparpolitikával összhangban alakítsa ki;

9.  megállapítja, hogy az Európai Unió egységes piaccal és regionális fejlesztéssel kapcsolatos szakpolitikái nagymértékben kiegészítik egymást, és hangsúlyozza, hogy a belső piac kiépítése és az Unió régióinak további fejlődése kölcsönösen függenek egymástól, és egy egységes és versenyképes Európához vezetnek; üdvözli az egységes piac kiteljesítésére irányuló bizottsági javaslatokat; hangsúlyozza, hogy az összes uniós régió egységes piachoz való tényleges és eredményes hozzáférése előfeltétele a személyek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad mozgásának, és ezáltal az erős és dinamikus egységes piacnak; ebben az összefüggésben kiemeli az Unió regionális politikájának alapvető szerepét az infrastruktúra fejlesztésében, valamint a régiók gazdasági és társadalmi szempontból koherens és kiegyensúlyozott fejlesztésében;

Általános értékelés
Az innovatív egységes piac

10.  felszólítja a Bizottságot, hogy az érdekelt felekkel együttműködve fogadjon el egy következetes és kiegyensúlyozott stratégiát, amely az innováció előmozdítását, az innovatív vállalkozások támogatását – ami az alkotás jutalmazásának legjobb módja –, valamint az alapvető jogok – többek között a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való jog – védelmét célozza;

11.  határozottan támogatja egy kkv-barát és az egész EU-ban érvényes szabadalom és egy egységes szabadalmi bíráskodási rendszer létrehozását az európai versenyképesség fokozása és az innováció terén az egységes piac vezető szerepének előmozdítása érdekében; hangsúlyozza, hogy a szabadalmak több nyelvre történő lefordítása további költségterhet jelent és fékezi az innovációt az egységes piacon, és hogy a nyelvi kérdésekben mielőbb kompromisszumra kell jutni;

12.  támogatja uniós projektkötvények kibocsátását, melynek célja, hogy hosszú távon támogassák az innovációt és a munkahelyteremtést az egységes piacon, és finanszírozzák a gazdaságaink ökológiai szempontú átalakítását előmozdító, határokon átnyúló, nagy infrastrukturális projektek megvalósítását, különösen az energia, a közlekedés és a telekommunikáció területén; hangsúlyozza megfelelő kockázatkezelési struktúrák és valamennyi függő kötelezettség teljes körű nyilvánosságra hozatala szükségességét;

13.  rámutat, hogy a nagyobb energiaellátási autonómia eléréséhez egy minden tekintetben működő energetikai belső piacra van szükség; úgy véli, ez egy regionális klaszterekre épülő megközelítéssel, valamint az energiaellátási útvonalak és források diverzifikálásával valósítható meg; kiemeli, hogy fejleszteni kell a kelet-európai infrastruktúrát, hogy elérje a nyugat-európai tagállamok infrastruktúráinak színvonalát; hangsúlyozza, hogy az energetikai belső piacnak hozzá kell járulnia a kis- és nagyfogyasztói energiaárak megfizethető szinten tartásához; úgy véli, hogy az Unió éghajlati és energetikai célkitűzéseinek megvalósításához új megközelítésre van szükség, melynek keretében megfelelő szinten állapítják meg a szén-dioxid-kibocsátásokra és az energiatartalomra kivetett adó mértékét; rámutat, hogy az energiamegtakarítás jelentős mértékű növelése érdekében további energiahatékonysági tervekre és intézkedésekre van szükség; hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani az intelligens hálózatok kiépítését és a megújuló energiák használatát, továbbá a helyi és regionális hatóságokat bátorítani kell arra, hogy energiahatékonysági terveikben aknázzák ki az ikt-kat; felszólítja a Bizottságot, hogy a közös európai keretre épülő megközelítés biztosítása és végrehajtása érdekében szorosan kövesse nyomon az energiacímkézésről, a környezetbarát tervezésről, a közlekedésről, az épületekről és infrastruktúrákról szóló irányelvek végrehajtását;

14.  támogatja a termékek környezeti lábnyomával kapcsolatos kezdeményezést, és sürgeti a Bizottságot, hogy haladéktalanul tegyen javaslatot a ténylegesen közös értékelési és címkézési rendszer kiépítésére;

15.  kéri a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a határokon átnyúló beruházásokat, és dolgozzon ki olyan keretet, amely elősegíti a kockázatitőke-alapok hatékony befektetését az egységes piacon, védi a befektetőket, és ösztönzi az ilyen alapok fenntarthatósági projektekbe való befektetését az Európa 2020 stratégia nagyratörő céljainak elérése érdekében; felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy európai kockázatitőke-alap létrehozásának lehetőségeit, amely alkalmas arra, hogy a korai szakaszban – a kereskedelmi befektetést megelőzően – befektessen a koncepciók működőképességének igazolásába és a vállalkozásfejlesztésbe; kéri a Bizottságot, hogy évente értékelje a köz- és magánszféra beruházási szükségleteit és azt, hogy javaslataiban e szükségletek hogyan kerülnek kielégítésre, vagy hogyan kellene kielégítésre kerülniük;

16.  elismeri a közbeszerzés, különösen a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés jelentőségét és az innováció egységes piacon való ösztönzésében betöltött szerepét; arra bátorítja a tagállamokat, hogy alkalmazzák a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzést annak érdekében, hogy kulcsfontosságú kezdő lökést adjanak az innovatív és környezetbarát technológiák új piacainak, egyszersmind javítsák a közszolgáltatások minőségét és hatékonyságát; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hatékonyabban tájékoztassák az állami hatóságokat a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzésre kínálkozó, már meglévő lehetőségekről; kéri a Bizottságot, hogy térképezze fel, hogyan könnyíthető meg a határokon átnyúló közös beszerzés;

17.  sürgeti a tagállamokat, hogy innovációs klaszterek létrehozásával és a kkv-k uniós kutatási programokban való részvételének ösztönzésére irányuló intézkedésekkel törekedjenek az innovációs erőforrások fokozottabb összevonására; hangsúlyozza a tudományos kutatásból és az innovációból származó eredmények terjesztésének és határokon átnyúló hasznosításának fontosságát;

A digitális egységes piac

18.  üdvözli a Bizottságnak az elektronikus aláírásról szóló irányelv felülvizsgálatára vonatkozó javaslatát a biztonságos e-hitelesítési rendszerek határokon átnyúló elismerésével és interoperabilitásával kapcsolatos jogi keret megteremtése érdekében; hangsúlyozza az elektronikus személyazonosság és elektronikus azonosítás uniós szintű, kölcsönös elismerésének szükségességét, és arra kéri a Bizottságot, hogy e tekintetben különösen a szolgáltatások igénybevevőivel szembeni – állampolgárságon vagy lakóhelyen alapuló – megkülönböztetéssel kapcsolatos problémákkal foglalkozzon;

19.  úgy véli, hogy a közlekedéspolitikáról szóló fehér könyvnek a fenntartható közlekedési módok – többek között az intermodalitás – javítását célzó javaslatokra kellene összpontosítania; hangsúlyozza a javasolt e-mobilitási csomag fontosságát, amely támogatja az új technológiák alkalmazását a hatékony és fenntartható közlekedési rendszer kialakítása érdekében, főként az integrált menetjegyrendszerek alkalmazása révén; felszólítja a tagállamokat, hogy gyorsan hajtsák végre az intelligens közlekedési rendszerekről szóló irányelvet;

20.  kéri a Bizottságtól és a tagállamoktól a megfelelő intézkedések megtételét a vállalkozások és polgárok elektronikus kereskedelembe vetett bizalmának fokozása érdekében, nevezetesen ezen a területen a magas szintű fogyasztóvédelem garantálása révén; hangsúlyozza, hogy ez csak a fogyasztói jogokról szóló irányelv alapos értékelését és az európai szerződési jogról szóló zöld könyvben vázolt valamennyi szakpolitikai alternatíva hatásvizsgálatát követően valósítható meg; rámutat, hogy az internetes vállalkozások esetében a tartománynevek határokon átnyúló bejegyzésének egyszerűsítése, a biztonságos internetes fizetési rendszerek fejlesztése, valamint a határokon átnyúló adósságbehajtás megkönnyítése szintén hatékonyan előmozdítanák az elektronikus kereskedelmet az EU-ban;

21.  hangsúlyozza, hogy az informatikai és kommunikációs technológiák (ikt) szabványosítása terén alkalmazott uniós politikát feltétlenül a piaci és szakpolitikai fejleményekhez kell igazítani, az interoperabilitást megkövetelő európai szakpolitikai célok elérése érdekében;

22.  hangsúlyozza, hogy fel kell számolni a határokon átnyúló e-kereskedelem fennálló korlátait az Európai Unióban; hangsúlyozza, hogy olyan aktív politikára van szükség, amely lehetővé teszi az állampolgárok és a vállalkozások számára, hogy maradéktalanul kiaknázzák ezt a rendelkezésükre álló eszközt, amely révén versenyképes áron jó minőségű termékekhez és szolgáltatásokhoz juthatnak hozzá; úgy véli, a gazdasági válság fémjelezte jelenlegi üzleti klímában ez alapvető fontosságú, ugyanakkor nagymértékben elősegítené az egységes piac megteremtését, hiszen a fokozódó egyenlőtlenségek elleni küzdelmet, valamint a kiszolgáltatott, az elszigetelt területeken élő és a mozgáskorlátozott fogyasztók, továbbá az alacsony jövedelmű csoportok és kkv-k védelmét szolgálja, akik számára az e-kereskedelemben való részvétel különösen fontos;

23.  hangsúlyozza, hogy az Unió régiói jelentős részt vállalhatnak a digitális egységes piac megteremtésére irányuló bizottsági törekvés támogatásából; e tekintetben kiemeli, hogy hangsúlyt kell fektetni az EU régióinak rendelkezésére álló források arra történő felhasználására, hogy felszámolják az elektronikus kereskedelem és az elektronikus szolgáltatások területén fennálló fejlődésbeli elmaradásukat, mivel e területek a jövőben a régiók gyümölcsöző növekedési forrásaként szolgálhatnak;

24.  úgy véli, hogy a kkv-kat fel kellene jogosítani arra, hogy széles körben alkalmazhassák az elektronikus kereskedelmet Európában; kifogásolja, hogy 2012-ig a Bizottság nem fog előállni a digitális tranzakciókkal kapcsolatos online viták rendezéséért felelős európai rendszer kidolgozására irányuló javaslattal, jóllehet tizenkét év telt el azóta, hogy a Parlament 2000 szeptemberében felkérte egy ilyen kezdeményezésre(9);

25.  sürgeti a tagállamokat, hogy teljes körűen hajtsák végre a postai szolgáltatásokról szóló harmadik irányelvet (2008/6/EK); hangsúlyozza, hogy garantálni kell a magas színvonalú postai szolgáltatásokhoz való egyetemes hozzáférést, kerülni kell a szociális dömpinget, elő kell mozdítani a postai rendszerek és szolgáltatások interoperabilitását és együttműködését az interneten vásárolt termékek eredményes kiszállításának és utánkövethetőségének megkönnyítése érdekében, amely növelni fogja a határokon átnyúló vásárlások iránti fogyasztói bizalmat;

26.  hangsúlyozza, hogy létre kell hozni az interneten hozzáférhető audiovizuális termékek egységes piacát a nyílt IKT-szabványok előmozdítása révén, továbbá támogatni kell az innovációt és a kreativitást a szerzői jogok hatékony kezelése – többek között egy páneurópai engedélyezési rendszer létrehozása – révén azzal a céllal, hogy a polgárok számára egyenlő és megfizethető hozzáférést biztosítsanak a kulturális szolgáltatásokhoz és javakhoz, és biztosítva, hogy a jogok birtokosai megkapják az alkotómunkájukért járó megfelelő ellentételezést és az internethasználók alapvető jogai nem sérülnek; hangsúlyozza, hogy közelíteni kell a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó internetes és offline vonatkozású jogszabályokat – különösen a márkajelzések tekintetében – oly módon, hogy az fokozza a fogyasztók és a vállalkozások elektronikus kereskedelem iránti bizalmát;

27.  kiemeli, hogy a fogyasztók alapvető jogainak tiszteletben tartása mellett fokozni kell az internetes kalózkodás elleni küzdelmet az alkotók jogainak védelme érdekében; hangsúlyozza, hogy a szervezeteket és a polgárokat megfelelően tájékoztatni kell a hamisítás és a kalózkodás következményeiről; üdvözli a hamisítás és a kalózkodás elleni küzdelmet célzó bizottsági kezdeményezést, különösképpen pedig a jogi keretnek az internet új kihívásaihoz való igazítására és az e területet illető vámhatósági intézkedések megerősítésére irányuló, 2011-re ütemezett jogalkotási javaslatokat; hangsúlyozza, hogy ezzel összefüggésben kedvező kölcsönhatások is kiválthatók az európai piacfelügyelet előmozdítását célzó, meghirdetett cselekvési tervvel;

28.  hangsúlyozza továbbá, hogy a szellemi tulajdonjogok védelmét és érvényesítését tágabb megközelítésben, a fogyasztók és az uniós polgárok jogainak és igényeinek figyelembevételével kell megvalósítani, de úgy, hogy az ne ütközzön az egyéb uniós bel- és külpolitikai célokkal, például az információs társadalom támogatásával, az oktatás, az egészségügy és a harmadik országok fejlődésének előmozdításával, valamint a biológiai és kulturális sokféleség nemzetközi szintű támogatásával;

A vállalkozásbarát egységes piac

29.  hangsúlyozza, hogy szükség van a pénzügyi felügyeletről szóló intézkedéscsomag hatékony végrehajtására és kiteljesítésére, hogy megvalósuljon a fenntartható belső piac; felszólítja a Bizottságot, hogy az említett végrehajtás egész Unióban történő biztosítása érdekében készítsen értékelést, és éves rendszerességgel tegyen közzé megfelelési táblázatot; úgy véli, hogy e célból terjeszteni kell a bevált gyakorlatokat a tagállami és uniós felügyeleti intézmények között;

30.  kéri a Bizottságot, hogy javítsa a kkv-k tőkepiacokhoz való hozzáférését a különböző uniós finanszírozási lehetőségekkel – például a versenyképességi és innovációs program keretében, az Európai Beruházási Banktól vagy az Európai Beruházási Alaptól igényelhető finanszírozással – kapcsolatos tájékoztatás javítása és a finanszírozási eljárások könnyebbé és gyorsabbá tétele, valamint a velük járó bürokratikus terhek csökkentése révén; ennek elérése érdekében pedig javasolja a finanszírozás odaítélésének sokkal holisztikusabb megközelítését, különösen a gazdaság fenntarthatóbbá tételének támogatása érdekében;

31.  úgy véli, hogy az európai bankpiac sokrétű szerkezete felel meg a leginkább a kkv-k sokszínű finanszírozási szükségleteinek, valamint hogy a jogi modellek és a vállalkozási célok sokfélesége javítja a finanszírozáshoz való hozzáférést;

32.  hangsúlyozza a kkv-k és mikrovállalkozások gazdasági jelentőségét az európai gazdaságban; ezért kitart amellett, hogy biztosítani kell azt, hogy a kisvállalkozói intézkedéscsomag keretében előmozdított „gondolkodj először kicsiben!” elvet megfelelően hajtják végre, és támogatja a kkv-kra nehezedő felesleges adminisztratív terhek felszámolására irányuló bizottsági intézkedéseket; javasolja a különleges növekedési lehetőséget magukban hordozó, magas béreket és megfelelő munkakörülményeket biztosító kkv-k támogatását, és kéri, hogy kerüljön sor differenciálásra a kisvállalkozói intézkedéscsomagon (Small Business Act) belül, hogy összhangba kerüljön az Európa 2020 stratégiával;

33.  felhívja a figyelmet a helyi vállalkozások fontosságára a hátrányos helyzetű területeken – különösen a nehézségekkel szembesülő városi kerületekben és a gyéren lakott területeken – a társadalmi kötelékek, a foglalkoztatás és a dinamizmus biztosítása szempontjából; szorgalmazza, hogy e vállalkozások megfelelő támogatásban részesüljenek az Unió regionális politikája keretében;

34.  hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a kkv-k kapacitásait a projekttervezés és ajánlatkészítés tekintetében, többek között technikai segítségnyújtással és megfelelő oktatási programokkal;

35.  kéri az európai zártkörű társaság statútumának elfogadását az egységes piacon kis- és középvállalkozások létrehozásának és határokon átnyúló működésének megkönnyítése érdekében;

36.  úgy véli, hogy a tőkebefektetőket még inkább ösztönözné a kis- és mikrovállalkozások induló szakaszban történő finanszírozására, ha a nagy növekedési potenciállal rendelkező értékpapírok – jelenleg nem megfelelően működő – nemzeti vagy páneurópai piacán keresztül hatékonyabb kilépési útvonalak állnának rendelkezésükre;

37.  minden tagállamot arra sürget, hogy teljes körűen hajtsák végre az árukról szóló csomagot;

38.  rámutat az egymással összekapcsolt cégnyilvántartások fontosságára, és felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egyértelmű jogi keretet, amely biztosítja, hogy az ilyen cégnyilvántartásokban szereplő információk teljesek és helytállóak;

39.  elismeri a kiskereskedelmi ágazat növekedéshez és munkahelyteremtéshez való jelentős hozzájárulását; felszólítja az Európai Bizottságot, hogy az egységes piaci intézkedéscsomagba vegyen fel egy, az európai kiskereskedelmi cselekvési tervre irányuló javaslatot, amelyben megjelölik az egységes piacon a kiskereskedők és szállítók előtt álló számos kihívást, és megoldást kínálnak ezekre; a cselekvési tervnek az Európai Parlament által „a hatékonyabb és tisztességesebb kiskereskedelmi piac” megteremtése érdekében jelenleg folytatott munka következtetésein kell alapulnia;

40.  hangsúlyozza a határokon átnyúló tevékenységek előtt álló, felesleges adminisztratív, jogi és adóakadályok elhárításának fontosságát; úgy véli, hogy a vállalkozásoknak világosabb héa-szabályozást és héa-bevallási kötelezettségeket kell előírni a fenntartható termelési és fogyasztási minták ösztönzése, az alkalmazkodási költségek mérséklése, a héa-csalások elleni küzdelem és az uniós cégek versenyképességének javítása céljából;

41.  üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy zöld könyvet ad ki a vállalatirányításról és nyilvános konzultációt indít a vállalkozások általi befektetések szociális, környezeti és emberi jogi aspektusaira vonatkozó információkról; sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő a magánbefektetésekre vonatkozó konkrét javaslatokat annak érdekében, hogy hatékony ösztönzőket teremtsen a hosszú távú, fenntartható és etikus befektetések számára, jobban összehangolja a társasági adópolitikákat, valamint ösztönözze a vállalati felelősségvállalást;

42.  üdvözli az energiaadóztatásról szóló irányelv felülvizsgálatát, melynek célja, hogy az irányelv jobban tükrözze az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzéseket, feltéve, hogy az adóteher nem hárul túlzott mértékben a kiszolgáltatott fogyasztókra;

43.  melegen üdvözli a Bizottságnak a közös megerősített társasági adóalap bevezetéséről szóló irányelvre irányuló kezdeményezését és hangsúlyozza, hogy az csökkentené az adóelkerülést és az adócsalást, javítaná a vállalati adókulcsok átláthatóságát és összevethetőségét, csökkentve a határokon átnyúló tevékenységek előtt álló akadályokat;

44.  kéri a Bizottságot, hogy a közbeszerzési eljárások hatékonyabbá és kevésbé bürokratikussá tételével ösztönözze az uniós cégeket a határokon átnyúló közbeszerzésekben való részvételre; hangsúlyozza, hogy az eljárások további egyszerűsítésére van szükség – főként a kisebb helyi és regionális hatóságok esetében –, hogy a kkv-k jobban hozzáférjenek a közbeszerzésekhez; sürgeti a Bizottságot, hogy szolgáltasson adatokat a közbeszerzések nyíltságának szintjére vonatkozóan, és biztosítsa a viszonosságot más iparosodott országokkal és jelentős feltörekvő gazdaságokkal; felszólítja a Bizottságot, hogy keressen új lehetőségeket az európai vállalkozások EU-n kívüli közbeszerzési piacokhoz való hozzáférésének javítására, hogy a közbeszerzési szerződésekért versengő európai és külföldi vállalkozásokra egyenlő versenyfeltételek vonatkozhassanak;

45.  általánosabb jelleggel javasolja, hogy az Unió által a jövőben tárgyalandó kereskedelmi megállapodások tartalmazzanak egy-egy külön fejezetet a fenntartható fejlődésről, az OECD multinacionális vállalatokhoz intézett iránymutatásának 2010-es frissített kiadásában a vállalati társadalmi felelősségvállalással kapcsolatban meghatározott elvekre támaszkodva;

46.  felszólítja a Bizottságot, hogy nemzeti és nemzetközi szinten jobban hangolja össze a kkv-kra vonatkozó intézkedéseket, valamint kutassa fel és támogassa a kereskedelmi potenciállal rendelkező kkv-kat; úgy véli, hogy a tagállamoknak fokozottabban kellene ösztönözniük a kkv-kat arra, hogy használják ki az olyan meglévő kezdeményezéseket és eszközöket, mint pl. a piacrajutási adatbázis és az export segélyvonal;

47.  azon a véleményen van, hogy a Bizottságnak fokoznia kellene a határokon átnyúló banki tevékenységek elősegítésére irányuló erőfeszítéseit az egymással versengő klíring- és elszámolási rendszerek alkalmazása előtt álló összes meglévő akadály felszámolásával, valamint a kereskedésre vonatkozó közös szabályok alkalmazásával;

48.  úgy véli, hogy a Bizottságnak – a szinergiákat és a mentorálást előmozdítandó – támogatnia kellene az európai készségek cseréjét, amelynek keretében a kis- és középvállalkozások kihasználhatják a nagyobb vállalatoknál rendelkezésre álló készségeket;

49.  kéri, hogy a Bizottság terjesszen elő a számviteli irányelvek felülvizsgálatára irányuló javaslatokat a költséges és hatástalan túlszabályozás elkerülésére, különösen a kkv-kra vonatkozóan, hogy versenyképességüket és növekedési potenciáljukat hatékonyabban kibontakoztathassák;

A szolgáltatások egységes piaca

50.  hangsúlyozza, hogy teljes körűen és megfelelően végre kell hajtani a szolgáltatási irányelvet, beleértve a teljes egészében működőképes egyablakos ügyintézési pontok létrehozását, amelyek lehetővé teszik, hogy az eljárásokat és alakiságokat az interneten is bonyolíthassák, ami számottevően csökkenthetné a vállalatok működési költségeit és fellendíthetné a szolgáltatások egységes piacát; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy működjenek együtt, és a kölcsönös értékelési folyamat alapján tegyenek további lépéseket a szolgáltatások egységes piacának kialakítása érdekében; sürgeti a Bizottságot, hogy fektessen különös hangsúlyt az online szolgáltatások egységes piacának fejlesztésére;

51.  kéri a Bizottságot, hogy ösztönözze az üzleti szolgáltatási ágazat fejlesztését, és hozza meg a szükséges szabályozási intézkedéseket annak érdekében, hogy megvédjék a vállalkozásokat, különösen a kkv-kat, az ellátási láncban részt vevő nagyvállalatok tisztességtelen kereskedelmi gyakorlataival szemben; felkéri a Bizottságot, hogy az érdekeltekkel konzultálva határozza meg az ellátási láncban a „nyilvánvalóan tisztességtelen kereskedelmi gyakatok” fogalmát, és javasoljon további intézkedéseket a versennyel és a szerződéskötés szabadságával kapcsolatos tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok visszaszorítására; emlékeztet a szakmai címjegyzékekkel foglalkozó társaságok megtévesztő reklámja elleni küzdelemről szóló 2008. december 16-i állásfoglalására(10), és sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a szakmai címjegyzékekkel foglalkozó, megtévesztő reklámokat közlő társaságok csalárd gyakorlatainak megelőzésére;

52.  úgy véli, hogy a szolgáltatási koncessziókra vonatkozó minden jogszabály-javaslatnak olyan jogi keretet kellene nyújtania, amely biztosítaná az átláthatóságot, valamint a gazdasági szereplők és az ajánlatkérők tényleges jogi védelmét; kéri a Bizottságot, hogy mielőtt jogszabályra irányuló javaslatot terjesztene elő, nyújtson bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződésben megállapított általános elvek (a megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód és az átláthatóság) a szolgáltatási koncessziók esetében a gyakorlatban nem érvényesülnek;

53.  üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy javaslatot tesz a szabványosítási keret jogalkotási reformjára, amely a szolgáltatásokat is érintené; hangsúlyozza, hogy – ahol az a múltban célszerűnek bizonyult – a szolgáltatások szabványosításának hozzá kell járulnia az egységes piac kiépítéséhez, és teljes körűen figyelembe kell vennie különösen a kkv-k igényeit; elismeri a termékszabványok meghatározó szerepét az európai belső piac működése szempontjából, és úgy véli, hogy a szabványok kulcsfontosságú eszközt jelentenek a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak kínált fenntartható és jó minőségű áruk és szolgáltatások előmozdításához; az átláthatóságot, a költségcsökkentést és az érdekeltek nagyobb mértékű bevonását szolgáló intézkedések megtételére szólít fel;

54.  hangsúlyozza, hogy a regionális versenyképesség fokozása érdekében fontos a régiók „intelligens szakosodása”; véleménye szerint az EU egységes piaca egészében csak akkor virágozhat, ha az összes szereplőt és az összes régiót, köztük a kkv-ket is bevonják valamennyi ágazaton belül, ideértve a közszektort, a szociális gazdaságot, illetve magukat a polgárokat; úgy véli, nem csupán néhány csúcstechnológiai területet, hanem Európa és minden tagállam összes régióját be kell vonni, amelyeknek mind saját, Európán belüli erősségeikre kell összpontosítaniuk („intelligens szakosodás”);

55.  kiemeli a belső piac külső dimenzióinak fontosságát, különösen a fő kereskedelmi partnerekkel a szabályozás terén folytatott – akár két-, akár többszintű – együttműködés fontosságát, melynek célja a szabályozások közelítésének, a harmadik országokban alkalmazott rendszerek egyenértékűségének, valamint a nemzetközi szabványok szélesebb körű alkalmazásának előmozdítása; ösztönzi a Bizottságot annak vizsgálatára, hogy az egyes belső piaci elemeket a belső piac határain túlra kiterjesztő, harmadik felekkel kötött megállapodások milyen hatékonysággal nyújtanak jogbiztonságot a potenciális kedvezményezetteknek;

Kulcsfontosságú prioritások
Az uniós szabadalom és az egységes szabadalmi bíráskodási rendszer létrehozása

56.  hangsúlyozza, hogy az uniós szabadalom, továbbá egy egységes vitarendezési rendszer, valamint a szerzői jogok kezelése továbbfejlesztett rendszerének megteremtése elengedhetetlen az egységes piacon belüli innováció és kreativitás támogatásához (az egységes piaci intézkedéscsomagra irányuló 1. és 2. javaslat);

Az innováció finanszírozása

57.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kellő mértékben vegyék figyelembe az innováció jelentőségét az erőteljes és fenntarthatóbb növekedés, valamint a munkahelyteremtés szempontjából annak biztosítása révén, hogy az innovációt megfelelően finanszírozzák, különösen a gazdaságaink ökológiai szempontú átalakítását előmozdító uniós projektkötvények létrehozásával, kivált az energia, a közlekedés és a telekommunikáció területén, valamint egy olyan jogalkotási keret létrehozása révén, amely a kockázatitőke-alapokat tényleges befektetésre ösztönzi az EU egész területén; hangsúlyozza, hogy ösztönzőket kell létrehozni az innovatív és munkahelyeket nyújtó ágazatokba való hosszú távú befektetések előmozdítására (az egységes piaci intézkedéscsomagra irányuló 15. és 16. javaslat);

Az e-kereskedelem ösztönzése

58.  sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést a vállalkozások és a fogyasztók e-kereskedelem iránti bizalmának növelése, valamint az e-kereskedelem egységes piacon belüli ösztönzése érdekében; hangsúlyozza, hogy e cél eléréséhez elengedhetetlen a hamisítás és a kalózkodás elleni uniós cselekvési terv, valamint a szerzői jogok kezeléséről szóló keretirányelv (az egységes piaci intézkedéscsomagra irányuló 2., 3. és 5. javaslat);

A kkv-k egységes piaci részvételének javítása

59.  kiemeli, hogy további intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy az egységes piac megfelelőbb feltételeket nyújtson a kkv-k számára; úgy véli, hogy ezen intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a kkv-k tőkepiacokhoz való hozzáférésének javítását, valamint a határokon átnyúló tevékenységeik előtt álló adminisztratív és adóakadályok felszámolását egy egyértelműbb héa-keret és egy közös megerősített társasági adóalap elfogadása, valamint a közbeszerzések jogi kereteinek felülvizsgálata révén, melynek keretében rugalmasabbá és kevésbé bürokratikussá kell tenni az eljárásokat (az egységes piaci intézkedéscsomagra irányuló 12., 17., 19. és 20. javaslat);

A közbeszerzési eljárások racionalizálása

60.  kéri a Bizottságtól a közbeszerzésekkel, valamint a köz- és magánszféra partnerségével kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálatát, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés egységes piacon belüli előmozdítása, valamint a határokon átnyúló közbeszerzések ösztönzése érdekében; hangsúlyozza, hogy egyértelműbb jogi keretre van szükség, amely jogbiztonságot nyújt mind a gazdasági szereplők, mind az ajánlatkérők számára; határozottan ösztönzi a tagállamokat, hogy alkalmazzanak kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzési eljárásokat az innovatív és környezetbarát technológiák piacának ösztönzése érdekében; kitart amellett, hogy a közbeszerzés területén biztosítani kell a viszonosságot más iparosodott országokkal és jelentős feltörekvő gazdaságokkal (az egységes piaci intézkedéscsomagra irányuló 17. és 24. javaslat);

o
o   o

61.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányának és parlamentjének.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0186.
(2) http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/business-environment/files/smes_access_to_public_procurement_final_report_2010_en.pdf
(3) HL L 176., 2009.7.7., 17. o.
(4) Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0320.
(5) Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0173.
(6) HL C 349. E, 2010.10.22., 25. o.
(7) HL C 67. E, 2010.3.18., 10. o.
(8) HL C 316. E, 2006.12.22., 378. o.
(9) HL C 146., 2001.5.17., 101. o.
(10) HL C 45E, 2010.2.23., 17. o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat