Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Tanács 2005. december 16-i határozatára, amely Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak megadta az EU-tagjelölt ország státuszát, és tekintettel a 2006. június 15–16-i és a 2006. december 14–15-i Európai Tanács ülését követő elnökségi következtetésekre,

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1993. évi 845. és 817. számú határozatára, valamint a Görög Köztársaság és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között 1995-ben létrejött ideiglenes megállapodásra,

–  tekintettel a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság által elért eredményekről szóló 2010. évi bizottsági jelentésre (SEC(2010)1332)) és a „Bővítési stratégia és a legfontosabb kihívások 2010-2011” című, 2010. november 9-i bizottsági közleményre (COM(2010)0660),

–  tekintettel a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság által elért eredményekről szóló 2009. évi jelentésről szóló, 2010. február 10-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az EU–Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság Parlamenti Vegyes Bizottság 2010. november 30-i ajánlásaira,

–  tekintettel a 2008. február 18-i, a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal a csatlakozási partnerségben létrehozott elvekről, prioritásokról és feltételekről szóló, 2008/212/EK tanácsi határozatra(2),

–  tekintettel az Általános Ügyek Tanácsa és a Külügyek Tanácsa 2010. december 13–14-i következtetéseire,

–  tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a térségben az uniós bővítési folyamat határozott hajtóereje a béke, a stabilitás és a megbékélés megteremtésének,

B.  mivel 2005-ben az Európai Tanács tagjelölti státuszt biztosított Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak, viszont azóta sem jelölte ki a tárgyalások megkezdésének időpontját, holott az ország jelentős előrelépéseket tett az EU felé vezető úton; mivel a kétoldalú kérdések nem akadályozhatják a csatlakozási folyamatot, bár azokat a tagság megadása előtt rendezni kell; mivel a csatlakozási folyamat folytatása hozzájárulna Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság stabilitásához és tovább erősítené az etnikumok közötti párbeszédet,

C.  mivel az EU és csatlakozni kívánó országok közötti gazdasági párbeszéd és együttműködés fokozása közös erőfeszítéseket tesz lehetővé a gazdasági válságból való kilábalás érdekében, továbbá hozzájárul az Unió általános versenyképességéhez,

D.  mivel a 2010. évi bővítési stratégia a közigazgatás és az igazságszolgáltatás reformját, valamint a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelmet, valamint a politikai szereplők közötti párbeszédet emeli ki prioritásként,

E.  mivel az EU olyan átfogó jóváhagyási eljárásokat alkalmaz, melyek biztosítják, hogy új tagok csak valamennyi követelmény teljesítése után, és csak az uniós intézmények és az uniós tagállamok aktív egyetértését követően léphessenek be az Unióba,

F.  mivel a véleménynyilvánítás szabadsága és a média függetlensége a legtöbb csatlakozni kívánó országban továbbra is aggodalmakra ad okot,

Politikai fejlemények

1.  egyetért a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság által elért eredményekről szóló 2010. évi bizottsági jelentés megállapításaival, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács nem határozott a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, amit a Bizottság a Parlament korábbi állásfoglalásaival összhangban már második éve javasol; emlékeztet a Tanácshoz intézett előző ajánlására, hogy a tárgyalásokat azonnali hatállyal kezdjék meg;

2.  tudomásul veszi az előrehozott választásokhoz vezető jelenlegi politikai fejleményeket; kéri az összes politikai pártot, hogy játsszon aktív és konstruktív szerepet a választások előkészítésében; hangsúlyozza, hogy a teljes átláthatóság biztosításával és a nemzetközi szabályokkal összhangban zajló szabad és tisztességes választások a szilárd demokrácia fontos elemét képezik; kéri a politikai pártokat, hogy aktívan vegyenek részt a választásokon; aggodalmát fejezi ki a jelenlegi politikai helyzet miatt és felszólítja az összes politikai vezetőt, hogy a demokratikus intézmények alapján törekedjenek konszenzus elérésére;

3.  hangsúlyozza, hogy a kétoldalú kérdéseket az érintett feleknek kell megoldaniuk a jószomszédi kapcsolatok szellemében, figyelembe véve az EU általános érdekeit; elvárja, hogy valamennyi főbb szereplő és érintett fél fokozza erőfeszítéseit, felelősséget és eltökéltséget tanúsítson a még rendezetlen kérdések megoldása iránt, amely kérdések nemcsak a tagjelölt ország csatlakozási folyamatát és az EU térségben folytatott politikáját akadályozzák, hanem az etnikumok közötti kapcsolatokra, a térség stabilitására és a gazdasági fejlődésre is kihathatnak;

4.  elismerését fejezi ki az országnak az ország etnikumai közötti kapcsolatok sarokkövét képező ohridi keretmegállapodás tizedik évfordulója alkalmából, és felhívja a kormányt és valamennyi állami intézményt, hogy használják fel ezt a jelzésértékű évfordulót az etnikumok közötti együttműködés és bizalom folyamatos elősegítésére; ugyanakkor aggodalmának ad hangot az etnikumok között, a szkopjei Kale erőd területén történő építkezés kapcsán kialakult feszültségek növekedése miatt; felszólítja valamennyi politikai vezetőt, illetve médiaorgánumot, hogy cselekedjenek felelősen és tartózkodjanak az etnikumok közötti feszültséget fokozó bármely fellépéstől; aggodalommal figyeli az ország fokozódó elszigetelődő mentalitását, amely a kézzelfogható uniós perspektíva hiányában alternatív politikává formálódhat;

5.  felszólítja a kormányt, hogy mozdítsa elő az etnikai közösségek közötti átfogó párbeszédet, és és döntései során – például a „Skopje 2014” városrendezési terv kapcsán – megfelelően vegye figyelembe valamennyi közösség és kisebbség érzékenységét, továbbá kerülje el az olyan fellépéseket és kezdeményezéseket, amelyek célja a nemzeti identitás más közösségek kárára történő erősítése; felhívja a figyelmet az etnikumok közötti kapcsolatokkal foglalkozó parlamenti bizottság hatékony működésének szükségességére a kisebbségek jogalkotási folyamatba való bevonása során, és hangsúlyozza, hogy további erőfeszítések szükségesek a decentralizációs folyamat ohridi keretmegállapodással összhangban történő továbbviteléhez;

6.  sajnálatát fejezi ki, hogy az ország elnevezése miatti vita megoldására irányuló ENSZ-közvetítői erőfeszítések nem jártak konkrét eredményekkel;

Demokrácia, jogállamiság és emberi jogok

7.  emlékeztet arra, hogy az egészséges politikai kultúra a demokrácia alapját képezi; felszólítja az ellenzéki pártokat, hogy vessenek véget a nemzeti parlament bojkottjának, és intézményeken belül folytassa a politikai párbeszédet; úgy véli, hogy a kormány és az ellenzék felelőssége annak biztosítása, hogy haladéktalanul nyílt párbeszédet kezdjenek az ország előtt álló valamennyi kihívásról; rámutat, hogy a politikai instabilitás befolyásolhatja az európai integrációs folyamatot, holott az európai integrációnak az ország valamennyi társadalmi rétege számára közös, mindenki által osztott prioritásnak kellene lennie; üdvözli a parlament házszabálya módosításának jóváhagyását, amely nagyobb lehetőségeket teremt az ellenzék számára ahhoz, hogy munkáját elkötelezettebben végezze; aggodalmát fejezi ki ugyanakkor a kormány és az ellenzéki pártok közötti párbeszéd elégtelen volta, továbbá az általános bizalmatlanság és konfrontáció miatt; sürgeti mindkét felet, hogy alakítsanak ki bizalmi légkört és mutassanak erős elkötelezettséget az új parlamenti házszabály használata iránt, hogy megerősítsék a jogalkotási folyamat és a kormányzati tevékenységek parlamenti ellenőrzése során a politikai párbeszédet és az építő jellegű együttműködést;

8.  üdvözli az arra irányuló politikai akaratot, hogy hosszú idő után végre közzétegyék a korábbi jugoszláv titkosszolgálatnál dolgozó ügynökök teljes listáját, ami jelentős lépés a régi kommunista rendszerrel való szakítás felé; ugyanakkor megjegyzi, hogy a vonatkozó jogszabályok betartatása terén nem megfelelő az előrehaladás; sürgeti a kormányt, hogy haladéktalanul fejezze be az átvilágítási folyamatot és kerülje el annak politikai célú, szelektív felhasználását, például önmaga politikai legitimitásának erősítésére vagy a politikai ellenfelek megrágalmazására;

9.  elismeréssel adózik a leköszönő EU-különmegbízott/uniós küldöttségvezető kiváló munkája előtt; elítéli egyes kormánypárti politikusok uniós képviselők elleni indokolatlan támadásait, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a kormány nem határolódott el egyértelműen és nyilvánosan ezektől a sértő megnyilvánulásoktól; ezen eseményeket az ország megítélése szempontjából rendkívül károsnak tartja;

10.  felhívja a figyelmet arra, hogy javítani kell a választási törvényt, hogy az összhangba kerüljön az EBESZ/ODIHR és a velencei bizottság 2009-es elnöki és helyhatósági választásokról szóló jelentésében ismertetett ajánlásaival;

11.  ismételten hangsúlyozza, hogy a stabil demokrácia kialakulásának egyik előfeltétele a szabad és független média; megállapítja, hogy az országban a köz- és magánmédia számos fajtája és keveréke létezik; komoly aggodalmát fejezi ki azonban a média politizálódása és a munkájukba való beavatkozás miatt; aggodalmának ad hangot a gazdasági függőség és a médiában koncentrálódó politikai erő miatt, ami gyakran a szerkesztői függetlenség hiányát és alacsony színvonalú újságírást eredményez; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az országban a média szabadsága jelentősen romlott, amint azt a Riporterek Határok Nélkül 2010. évi sajtórangsorában látható tekintélyes – a 34. helyről a 68. helyre való – zuhanás is mutatja; megállapítja, hogy a Belügyminisztérium a honlapján arra szólítja fel a polgárokat, hogy a „nem objektív” sajtóbeszámolókról tegyenek bejelentést, kéri az újságírókat, hogy munkájuk során tartsák fenn a magas szintű szakmai normákat, határolódjanak el a politikai befolyásoktól, és hozzanak létre újságíró-szövetségeket, ugyanakkor sürgeti az illetékes hatóságokat, hogy erősítsék a média függetlenségét és szabadságát azáltal, hogy ugyanazokat a normákat alkalmazzák valamennyi orgánumra és hogy javítják a tulajdonosi viszonyok átláthatóságát;

12.  üdvözli az igazságszolgáltatási rendszer reformja érdekében elfogadott számos jogszabályt, és az igazságszolgáltatási reform területén további hathatós erőfeszítéseket vár az igazságszolgáltatás szakmaiságának, hatékonyságának és politikai nyomástól való függetlenségének biztosítása érdekében; e célból hangsúlyozza, hogy a meglévő jogi keretet gyorsan és hatékonyan végre kell hajtani; aggodalmát fejezi ki az Igazságügyi Minisztériumnak az Igazságszolgáltatási Tanácsban betöltött folyamatos szerepe és az Alkotmánybíróság kormány és parlamenti képviselők általi bírálata miatt, amely azzal a kockázattal jár, hogy az igazságszolgáltatást politikai befolyásnak veti alá; ugyanakkor elégedettséggel nyugtázza, hogy e nézeteltérések ellenére a bíróság valamennyi határozatát végrehajtották; üdvözli a bírósági rendszer hatékonyságának és átláthatóságának növelését, különösen pedig a bíróságok többségénél az ügyhátralék csökkentését célzó erőfeszítéseket; üdvözli egyszersmind a jogi segélyről szóló törvény hatálybalépését;

13.  üdvözli a korrupció elleni küzdelem terén tett folyamatos erőfeszítéseket, amelyek többek között a GRECO második ajánláscsomagjának végrehajtásában és a büntető törvénykönyv módosításainak hatálybalépésében nyilvánultak meg; arra ösztönzi a hatóságokat, hogy folytassák a korrupció leküzdésére irányuló jogszabályok végrehajtását, valamint növeljék az igazságszolgáltatás függetlenségét, hatékonyságát és forrásait; mindazonáltal emlékeztet arra, hogy a korrupció továbbra is igen elterjedt, és további hathatós erőfeszítéseket vár annak felszámolására; hangsúlyozza annak sürgető voltát, hogy a korrupcióellenes – különösen a politikai pártok finanszírozásával és az összeférhetetlenséggel kapcsolatos – jogszabályokat hatékonyan és pártatlanul érvényre kell juttatni; felhívja a figyelmet a politikai beavatkozástól mentesen működő bírósági rendszer biztosításának fontosságára; üdvözli a bírósági rendszer hatékonyságának és átláthatóságának növelésére irányuló erőfeszítéseket; hangsúlyozza, hogy végrehajtási nyilvántartást kell létrehozni a büntetőeljárásokról és büntetőítéletekről, amelyhez képest az előrelépés mérhető; az igazságszolgáltatás egyesítésére szólít fel az igazságügyi rendszer kiszámíthatóságának és a nyilvánosság bizalmának szavatolása érdekében;

14.  felhívja a Bizottságot, hogy az elért haladásról szóló következő jelentésével együtt készítse el az igazságszolgáltatás reformjára és a korrupcióellenes küzdelemre szolgáló uniós támogatások kiutalása révén elért hatás és eredmények értékelését; felhívja a Bizottságot, hogy készítsen részletesebb értékelést a Tanács és a Parlament számára a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság által a közbeszerzések és a csalások terén hozott korrupcióellenes intézkedések hatékonyságáról, és ezt nyújtsa be az elért haladásról szóló következő jelentésével együtt;

15.  elismeri közigazgatás reformja terén tett erőfeszítéseket, de további erőfeszítéseket kér e továbbra is átpolitizált, olykor a megfelelő képességeket és szakmai hozzáértést is nélkülöző területen; üdvözli, hogy a kormány elfogadta a közigazgatási reform nemzeti stratégiáját és hogy létrehozták a stabilizációs és társulási megállapodás közigazgatási reformmal foglalkozó albizottságát; aggodalmát fejezi ki azon átláthatatlan és alkalmi folyamat miatt, hogy ideiglenes álláshelyeket állandókká alakítanak át, ami a közigazgatás további átpolitizálódását vonja maga után; kéri egy olyan, egyértelmű emberierőforrás-stratégia kidolgozását, amely képességek és készségek vonatkozásában meghatározza az igazgatás szükségleteit, és amelynek megvalósítása az érdemeken alapuló felvétel és szakmai előmenetel alapján töténik; üdvözli, hogy a nem a többséghez tartozó közösségekből növekvő számban vesznek fel alkalmazottakat, ám hangsúlyozza, hogy ezt a közigazgatás szükségleteinek felmérése alapján kell végezni annak biztosítására, hogy az új alkalmazottak készségei megfeleljenek a munkaköri követelményeknek;

16.  elismerését fejezi ki a decentralizáció területén elért további előrelépések miatt; megjegyzi ugyanakkor, hogy a felelősségek alacsonyabb szintű hatóságokra való átruházását megfelelő költségvetéseknek kell kísérniük;

17.  üdvözli a börtönrendszer reformja terén elért fejlődést; ugyanakkor továbbra is komoly aggodalmának ad hangot egyes börtönök romló feltételei, különösen a túlzsúfoltság és a nem megfelelő egészségügyi ellátórendszer miatt; hangsúlyozza, hogy tiszteletben kell tartani azt az elvet, miszerint a fogvatartottakkal az ENSZ elveinek megfelelő módon, megfelelően kell bánni;

18.  üdvözli a 2011. évi népszámlálásról szóló jogszabály elfogadását, hangsúlyozza, hogy megfelelő előkészítést és működőképes szervezetet kell biztosítani a népszámlálás pontossága érdekében; felszólítja a kormányt, hogy biztosítson megfelelő forrásokat a népszámlálás megszervezésére és hangsúlyozza a kérdés politikamentességének fontosságát, hogy a népszámlálás pártatlan legyen és abban minél többen részt vegyenek;

19.  hangsúlyozza, hogy rendkívüli jelentőséggel bír annak biztosítása, hogy az oktatási rendszer támogassa az etnikumok integrációját; e célból üdvözli az integrált oktatás stratégiáját és kéri annak mielőbbi végrehajtását többek között az etnikai alapú szegregáció fokozatos felszámolása és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság valamennyi hivatalos nyelve oktatásának erősítése révén; felhívja a kormányt, hogy tökéletesítse a különböző közösségekkel való konzultáció folyamatát, és működjön velük szorosan együtt a stratégia végrehajtásában;

20.  megállapítja, hogy – az előző jelentésben szorgalmazottakkal ellentétben – a közös történelmi események szomszédos uniós tagállamokkal közös, a történelem jobb megértését és a jószomszédi kapcsolatokat célzó megünneplése terén nem történt előrelépés; sürgeti olyan iskolai szöveggyűjtemények bevezetését, amelyek mentesek a történelem ideológiai értelmezésétől;

21.  komoly aggodalommal tölti el, hogy a roma közösség továbbra is sanyarú életkörülményekkel, a munkaerőpiachoz való hozzáférés, az egészségügyi ellátás és a szociális szolgáltatások tekintetében megkülönböztetéssel szembesül; kiemeli különösen a roma lányok és nők nehéz helyzetét, akiknek továbbra is kettős – etnikai és nemi alapú – megkülönböztetésben van részük; kéri a kormányt, hogy kötelezze el magát határozottabban a roma stratégia és a romákkal foglalkozó tízéves cselekvési terv végrehajtása mellett; e tekintetben üdvözli a a romák politikai integrációját célzó kormányzati tevékenységeket, többek között azt, hogy a roma közösséggel kapcsolatos ügyekért roma származású miniszter felel; elismerését fejezi ki a kormánynak azért, hogy az Európa Tanács soros elnökeként ülést hívott össze a romák integrációjának kérdéséről;

22.  üdvözli a megkülönböztetés elleni törvény elfogadását, amely fontos lépés a még mindig igen elterjedt diszkriminatív gyakorlatok elleni fellépés terén, és kéri a törvény mielőbbi hathatós végrehajtását; ugyanakkor sajnálattal állapítja meg, hogy az európai jogszabályokkal ellentétben a törvényben a megkülönböztetés okai közül kimaradt a szexuális irányultság; kéri, hogy az e területre vonatkozó nemzeti rendelkezéseket mielőbb igazítsák a közösségi vívmányokhoz, és erősítsék meg a nyomon követési mechanizmusokat, továbbá hangsúlyozza, hogy ez a csatlakozás előfeltétele; aggodalommal szemléli a megkülönböztetés elleni védelemmel foglalkozó bizottság tagjainak kiválasztására irányuló eljárás lefolyását; sajnálja, hogy a bizottságba nem delegálták a civil társadalom egyetlen képviselőjét sem; kéri, hogy tegyenek további erőfeszítéseket a nők és gyermekek jogait illetően annak érdekében, hogy növeljék részvételüket a munkaerőpiacon, valamint a politikai és üzleti döntéshozatalban, valamint védjék meg a nőket és a gyermekeket a családon belüli erőszakkal szemben;

23.  nagyobb erőfeszítést kér a nemek egyenjogúsága és a nők jogai területén; arra ösztönzi a macedón hatóságokat, hogy teljes mértékben hajtsák végre a nők és férfiak esélyegyenlőségéről szóló törvényt, és biztosítsák a nemek egyenjogúságát célzó nemzeti cselekvési terv következetesebbé válását; üdvözli a családon belüli erőszak elleni küzdelem keretében elfogadott stratégiát; felszólít az ilyen erőszaknak kitett személyek megsegítésére irányuló rendszer végrehajtására; sürgeti a kormányt és a nem kormányzati ágazatot, hogy e kérdésekkel kapcsolatosan mozdítson elő nagyobb fokú tudatosságot;

24.  elítéli a civil társadalmi szervezetek közelmúltbeli megfélemlítését és az ellenük intézett közvetlen támadásokat, valamit vezető aktivistáik személyes megrágalmazását; üdvözli a kormány által a civil társadalmi szervezetekkel való konzultációra vonatkozóan bevezetett mechanizmust, ugyanakkor aggodalommal szemléli, hogy a nemzeti fejlesztési politikákkal, a jogszabályokkal, a programokkal és más stratégiai dokumentumokkal kapcsolatban a civil társadalommal való konzultáció számára nem létezik rendszerszerű és átlátható mechanizmus; hangsúlyozza, hogy a civil társadalmi szervezeteket válogatás nélkül be kell vonni a döntéshozatali folyamatba a hatékony nyilvános vita előmozdítása érdekében, az érdekelteket pedig be kell vonni az ország csatlakozási folyamatába; hangsúlyozza a civil társadalom kulcsfontosságú szerepét a regionális társadalmi és politikai együttműködés elmélyítésében; elismerését fejezi ki a polgári egyesületekről szóló új törvény elfogadása miatt, és sürgeti a hatóságokat, hogy hajtsák végre a közhasznú szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket a finanszírozási rendszerek lehető leghamarabbi biztosítása révén;

25.  megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az IPA-támogatás jól működik Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban; bátorítja mind az ország kormányát, mind a Bizottságot, hogy egyszerűsítsék az előcsatlakozási eszközzel történő finanszírozás adminisztrációs folyamatát, azzal a céllal, hogy a kisebb és nem centralizált civil szervezetek, szakszervezetek és más kedvezményezettek jobban hozzáférhessenek az eszközhöz;

26.  hangsúlyozza, hogy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság ratifikálta az ILO nyolc fő munkajogi egyezményét; aggasztónak találja, hogy a munkajogok és a szakszervezetek terén csupán szerény előrelépés történt; felhívja a hatóságokat, hogy erősítsék tovább a munkajogokat és a szakszervezeti jogokat, valamint ezzel összefüggésben arra is ösztönzi a kormányt, hogy biztosítson elegendő igazgatási kapacitást a munkajogi szabályozás megfelelő végrehajtásának és érvényesítésének szavatolása érdekében; rámutat a szociális párbeszéd fontos szerepére, és ösztönzi a kormányt, hogy fokozottabban törekedjék arra, hogy az érintett partnerek bevonásával mindenre kiterjedő szociális párbeszédet alakítson ki;

27.  hangsúlyozza a kulturális örökség mint az európai értékek és elvek egyik pillére megőrzésének és karbantartásának jelentőségét; sajnálattal állapítja meg, hogy számtalan, a bolgár kulturális örökséghez tartozó temető, freskófelirat és műtárgy teljesen elhanyagoltak és lepusztult állapotban van;

28.  üdvözli, hogy az ország előrelépést ért el a működő piacgazdasággá válás terén, és hogy az ország gazdaságpolitikájának alapvető jellemzőit széles körű konszenzus övezi, elismerését fejezi ki a kormánynak azért, hogy a világszintű pénzügyi válság kedvezőtlen hatása ellenére megőrizték a makrogazdasági stabilitást, és megállapítja, hogy az elkövetkező években a gazdasági növekedés tekintetében jók a kilátások;

Társadalmi-gazdasági fejlemények

29.  aggodalmát fejezi ki a tartós és nagyarányú munkanélküliség miatt, amely különösen a fiatalokat sújtja, és amely a térség számos országát jellemzi; felhívja a kormányt, hogy mielőbb hajtson végre hatékonyabb intézkedéseket, amelyek javítják a foglalkoztatáspolitikára és a munkaerő minőségi, stabil és tisztességes munkahelyen való foglalkoztatására összpontosító állami beruházásokat; felhívja a Bizottságot, hogy az előcsatlakozási eszközből (IPA) való fokozott segítségnyújtás révén támogassa a hatóságokat;

30.  tudomásul veszi az üzleti környezetben bekövetkezett javulást az utóbbi években végrehajtott gazdasági reformok következményeként és hangsúlyozza, hogy folyamatos strukturális reformra van szükség az országban; megjegyzi ugyanakkor, hogy a külföldi befektetések tovább csökkentek a már amúgy is alacsony szinthez képest, és hogy a helyzetet rontotta a pénzügyi világválság; felhívja a külföldi működő tőke vonzásáért felelős állami ügynökségeket, hogy fokozzák a potenciális külföldi befektetők érdeklődésének felkérésére irányuló erőfeszítéseiket;

31.  elismerését fejezi ki a kormánynak az EU-val kötött stabilizációs és társulási megállapodás hatékony és gördülékeny végrehajtásáért; e célból üdvözli a kormány közelmúltbeli döntését, miszerint az EU-val szembeni teljes kereskedelmi liberalizáció irányában tett lépésként eltörli több mint száz különböző termék vámját; reméli, hogy e változások növelik majd a hazai termelők versenyképességét, és ezáltal serkentik a gazdasági növekedést; úgy ítéli meg, hogy e fejlemény fontos mérföldkő, amely jól példázza az ország azon erőfeszítéseit, hogy helyt álljon a fokozódó versenyben, amellyel az uniós taggá válás után szembesülni fog;

32.  hangsúlyozza, hogy a költségvetési kiadásokra is alkalmazni kell a helyes kormányzás elveit a nyilvános információkhoz való szabad hozzáférés javítása, az érdekeltek költségvetési eljárás során való meghallgatása és egy beszámolási mechanizmus létrehozása révén, eszámoltathatóvá téve a pénz elköltését; emlékeztet arra, hogy az átláthatatlan költségvetési kiadások társadalmi kirekesztéshez és konfliktushoz vezetnek, továbbá megkérdőjelezik bizonyos nemzeti kampányok legitimitását;

33.  üdvözli az energiatörvény közelmúltbeli elfogadását, amely törvény célja az ország villamosenergia-piacának liberalizálása, és amely összhangban áll a vonatkozó európai irányelvekkel;

34.  hangsúlyozza, hogy mind az országon belül, mind regionális szinten hatékony és megbízható közlekedési rendszert kell kialakítani (beleértve a Szófia-Szkopje-Tirana vasútvonalat); e célból ismételten felhívja a hatóságokat, hogy a közúthálózat egyik életképes alternatívájaként kezdjék el a vasúthálózat karbantartására és fejlesztésére irányuló beruházást; sajnálatát fejezi ki a kormány azon döntése miatt, hogy csökkenti az éves vasúti infrastruktúra-program beruházási alapját, és felhívja a Bizottságot, hogy az előcsatlakozási támogatási eszköz forrásainak keretében biztosítsa a szükséges műszaki és pénzügyi támogatást;

35.  felhívja Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Bulgária hatóságait, hogy a gyalogos- és kerékpáros forgalom számára nyissák meg újra a Sztaro Konjarevo és Gabrene közötti határátkelőt annak érdekében, hogy javítsák a „Vasfüggöny” kerékpárút Sztrumica és Petric közötti szakaszát;

36.  35. üdvözli a fenntartható fejlődésre irányuló nemzeti stratégia elfogadását, de további erőfeszítéseket kér a környezetvédelem területére vonatkozó jogszabályok végrehajtása, valamint annak érdekében, hogy e célra megfelelő forrásokat biztosítsanak; felhívja a figyelmet különösen a vízminőség, a hulladékkezelés és a természetvédelem területén fennálló kihívásokra; szorosabb együttműködésre szólít fel a határokon átnyúló környezetvédelmi kérdésekben, az uniós normák alapján; e tekintetben megismétli felhívását a határ menti Ohridi-, Preszpa- és Dorjan-tavak, valamint a Vardar folyó vízállásának és vízminőségének hatékony ellenőrzésére; üdvözli a háromoldalú Prespa-tavi Eurorégióra irányuló kezdeményezést, amely Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot, Görögországot és Albániát foglalja magában; felhívja a kormányt, hogy az ohridi szennyvízgyűjtő rendszerrel kapcsolatos sikeres tapasztalatokat terjessze ki a térség többi tavára is; üdvözli továbbá, hogy a gevgelijai szennyvízkezelő mű építését illetően előrelépések történtek;

37.  mélységes aggodalmának ad hangot Veles város szennyezett talaja miatt, amely várost az Egészségügyi Világszervezet veszélyes lakóhelynek nyilvánította; felhívja a kormányt, hogy foglalkozzon e kérdéssel, és hozzon megfelelő intézkedéseket a közegészség védelmére e területen; felkéri a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy az IPA forrásai felhasználhatók-e ebben a konkrét esetben;

Regionális kérdések

38.  elismerését fejezi ki az országnak amiatt, hogy a régióban folyamatosan stabilizáló szerepet tölt be; miközben kiemeli, hogy részt vesz az EU polgári és katonai misszióiban, ugyanakkor emlékezteti a kormányt azon kötelezettségére, hogy betartsa a KKBP közös álláspontjait, elsősorban a korlátozó intézkedések vonatkozásában, különösen pedig Zimbabwe esetében;

39.  üdvözli, hogy Szerbia és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság hatóságai a közelmúltban úgy határoztak, hogy a közös határukon közös ellenőrzés létrehozása céljából megszüntetik azt az előírást, miszerint a két állam között utazóknak nemzetközi útlevéllel kell rendelkezniük;

40.  határozottan fájlalja, hogy a Görögországgal folytatott névvita továbbra is akadályt gördít az ország EU felé vezető útjába, és emlékeztet a Tanácshoz intézett azon ajánlására, hogy a csatlakozási tárgyalásokat haladéktalanul kezdjék meg; hangsúlyozza a jószomszédi kapcsolatok jelentőségét és a szomszédos tagállamok érzékenységének megértését e folyamatban; felhívja az érintett kormányokat, hogy kerüljék az olyan gesztusokat, ellentmondásos lépéseket és kijelentéseket, amelyek negatív hatást fejthetnek ki e kapcsolatokra; tudomásul veszi a két miniszterelnök közötti fokozott párbeszédet, és ösztönzi őket, hogy tanúsítsanak politikai bölcsességet és kompromisszumkészséget, továbbá mielőbb találjanak mindkét fél számára kielégítő megoldást;

41.  emlékeztet arra, hogy – az Általános Ügyek Tanácsa 2010. december 14-i ülésének következtetéseivel összhangban – alapvetően fontos a jószomszédi kapcsolatok fenntartása, ideértve az ország elnevezésével kapcsolatos problémának az ENSZ keretében történő, tárgyalásokon alapuló és kölcsönösen elfogadott megoldását;

42.  felhívja az Európai Bizottságot és a Tanácsot, hogy kezdjék meg egy általánosan alkalmazható választottbírósági mechanizmus kidolgozását, amelynek célja a csatlakozásra váró országok közötti, a tagállamok közötti, illetve a csatlakozásra váró oszágok és a tagállamok közötti kétoldalú ügyek megoldása;

43.  aggodalommal állapítja meg, hogy a jelenlegi vitában történelmi érvek hangoznak el, ideértve az ókori gyökerekre való hivatkozás jelenségét is, ami a szomszédos országokkal való feszültségek növekedéséhez és új belső megosztottsághoz vezethet;

44.  felhívja a főképviselőt és a bővítésért és az európai szomszédságpolitikáért felelős biztost, hogy segítsenek megállapodásra jutni a név kérdésében, és nyújtsanak politikai iránymutatást, teljes mértékben tiszteletben tartva a tárgyalások folyamatát és az ENSZ-egyezmény rendelkezéseit; a kölcsönösen elfogadható megoldás mielőbbi megtalálását a Lisszabon utáni közös külpolitika próbájának tekinti, valamint az Unió azon képességére vonatkozó próbának, hogy képes-e megoldani a határai mentén hosszú ideje fennálló nemzetközi vitákat;

45.  felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy tartsák tiszteletben a harmadik országokkal szemben vállalt kötelezettségeiket, és díjazzák az Unió követelményeinek eleget tevő országok előrelépéseit és reformerőfeszítéseit; megállapítja, hogy ellenkező esetben csökkenhet ezen országok reformokra való készsége;

46.  úgy véli, hogy a név kérdésére és a szomszédos országokkal fennálló megoldatlan kérdésekre vonatkozó status quo további fenntartása nem csak az ország és a térség stabilitását, hanem a bővítési politika hitelességét is veszélyeztetheti, és ezért valamennyi érintett felet arra szólít fel, hogy a rendezetlen kérdések megoldása során járjon el a konstruktivitás, a szolidaritás és a felelősségvállalás szellemében; e tekintetben felhívja az ország hatóságait, hogy vigyék előre az arra irányuló kezdeményezést, hogy Bulgáriával és Görögországgal a történelemmel és az oktatással foglalkozó közös szakértői bizottságokat hoznak létre;

o
o   o

47.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság kormányának és parlamentjének.

(1) HL C 341E , 2010.12.16., 54. o. (2) HL L 80., 2008.3.19., 32. o.