Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank (EBB) csoport 2009. évi éves jelentésére (Tevékenységekről és vállalati felelősségvállalásról szóló jelentés, Pénzügyi jelentés és Statisztikai jelentés),

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank 2008. évi éves jelentéséről szóló 2010. május 6-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 2007-es éves jelentéséről szóló 2009. március 25-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az Európa 2020 stratégiáról szóló 2010. június 16-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság véleményére (A7–0073/2011),

Az EBB új alapokmánya

1.  üdvözli a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével bekövetkezett változásokat, amelyek nagyobb fokú rugalmasságot tesznek lehetővé az EBB által nyújtott finanszírozás területén, beleértve a bank szokványos tevékenységeit kiegészítő tőkerészesedéseket, leányvállalatok és más társaságok létrehozásának lehetőségét, az ún. különleges tevékenységek szabályozását, szélesebb körű technikai segítségnyújtási szolgáltatások biztosítását és az ellenőrző bizottság megerősítését;

2.  emlékeztet a Lisszaboni Szerződéssel bevezetett változásokra, amelyek pontosítják a harmadik országbeli EBB-finanszírozás célkitűzéseit, amelyeknek támogatniuk kell az EUSZ 3. cikkének (5) bekezdése szerint az Unió világ többi részéhez fűződő kapcsolatait meghatározó átfogó elveket, és a garancia keretében elő kell segíteniük az Unió külső tevékenységére vonatkozó, az EUSZ 21. cikkében meghatározott célokat;

3.  tudatában van annak a néhány tagállam által megfogalmazott kérésnek, hogy az EBB vállaljon nagyobb kockázatot a pénzügyi műveleteiben, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy ez nem veszélyeztetheti az Európai Beruházási Bank „AAA” minősítését, amely kulcstényező abban a tekintetben, hogy a bank a hiteleit a legkedvezőbb feltételek mellett nyújthassa;

4.  emlékeztet rá, hogy az EBB célja az EU politikai célkitűzéseinek támogatása, továbbá, hogy a Számvevőszéknek, az OLAF-nak és az uniós tagállamoknak, valamint önkéntes alapon az Európai Parlamentnek tartozik elszámolással;

5.   ajánlja azonban azon javaslat megfontolását, hogy prudenciális szabályozási felügyeletet kellene bevezetni az EBB pénzügyi helyzetének minősége, eredményeinek pontos mérése, valamint a hatékony és eredményes üzleti gyakorlat szabályainak betartása tekintetében;

6.  javasolja, hogy ezt a szabályozási felügyeletet:

7.  kéri a Bizottságot, hogy 2011. november 30-ig nyújtsa be a Parlamentnek az EBB prudenciális felügyeletére vonatkozó lehetőségek jogi elemzését;

8.  javasolja, hogy a Bizottság – figyelembe véve az EBB emberi erőforrásainak magas színvonalát, és a nagy infrastruktúrák finanszírozása tekintetében szerzett tapasztalatait – az EBB-vel együttműködve gondolja át stratégiai módon a befektetések finanszírozását úgy, hogy nem zár ki egyetlen lehetséges forgatókönyvet sem, ideértve az alábbiakat: szubvenciók, az EBB tagállamok által jegyzett tőkéjének felszabadítása, az Európai Unió részesedése az EBB tőkéjéből, hitelek, innovatív eszközök, a nem azonnal jövedelmező hosszú távú projektekre alkalmazott pénzügyi tervezés, a garanciarendszerek fejlesztése, egy beruházási szakasz létrehozása az EU költségvetésén belül, európai, nemzeti és helyi hatóságok közötti pénzügyi konzorciumok, magán- és közszféra közötti partnerségek;

9.  emlékeztet ugyanakkor arra a figyelmeztetésére és aggodalmára, hogy a mentesítési eljárásból kizártak bizonyos, az EBB által kezelt uniós programokat és alapokat, amelyekhez ezáltal külön együttműködési feltételek szükségeltetnek a Bizottság és az EBB között, ami miatt nehézkesen lehet az elért eredményeken kiigazodni; fenntartja azt a kérését, hogy az EBB nyújtson teljes körű tájékoztatást az eredményekről: a kitűzött és elért célokról, az esetleges hiányosságok okairól és az értékelések eredményeiről; felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson részletes tájékoztatást az EBB-vel folytatott koordinációs eljárásokról és azok hatékonyságáról;

10.  felszólítja a Bizottságot, hogy kérjen nyilatkozatot az EBB-től az uniós költségvetés által garantált, jelentős multiplikátorhatást kifejtő tevékenységekre vonatkozóan;

11.  hangsúlyozza, hogy 2009 végén az uniós költségvetésbe beépített, az EBB által nyújtott kölcsönökre vonatkozó garancia elérte a 19,2 milliárd eurót; kiemeli, hogy ez nem elhanyagolható összeget képvisel az EU költségvetésében, és részletes beszámolót vár a lehetséges kockázatokról; úgy véli, hogy az EBB-nek magyarázatot kell adnia e kiemelten magas garanciaösszegből származó hitelkamat felhasználására is;

12.  kéri, hogy részletekbe menően magyarázzák meg az EBB számára az uniós költségvetésből kezelési költség címén kiutalt összeget;

13.  ismételten javasolja, hogy az Európai Unió az EBB tagja lehessen;

EBB-finanszírozás az EU-ban
A pénzügyi világválság és annak hatásai az EBB-re

14.  üdvözli, hogy a bank azon három területre összpontosít, amelyeket Európában a leginkább sújtott a válság, nevezetesen a kis- és középvállalkozásokra, a konvergenciarégiókra és az éghajlattal kapcsolatos fellépésekre;

15.  elismeri azt a kulcsfontosságú szerepet, amelyet az EBB a kkv-k különösen pénzügyi válság és gazdasági hanyatlás idején történő támogatásában betölt, és felhívja az EBB-t, hogy segítse elő világszintű kölcsönrendszerének a strukturális alapokból nyújtott támogatásokkal való kölcsönhatását;

16.  kiemeli a kkv-k európai gazdaságon belüli jelentőségét, és ezért üdvözli, hogy a kkv-k számára nyújtott EBB-finanszírozás 2008 és 2010 között növekedett és összességében eléri a 30,8 milliárd eurót, továbbá elismeri, hogy ez az összeg meghaladja az ezen időszakra kitűzött évi 7,5 milliárd eurós célt; üdvözli az európai Progress mikrofinanszírozási eszköz 2010. márciusi létrehozását a Bizottság és a bank által nyújtott mintegy 200 millió eurós finanszírozás mellett; hangsúlyozza azonban, hogy a kkv-k nehézségekkel szembesülnek a hitelfelvételkor, és e tekintetben felhívja az EBB-t, hogy fokozza tovább az átláthatóságot a pénzügyi közvetítőkön keresztül folytatott hitelezése terén; ennek érdekében kéri, hogy pénzügyi közvetítői számára állapítson meg egyértelmű finanszírozási feltételeket és határozzon meg szigorúbb kritériumokat a hitelezés eredményességére vonatkozóan; kéri, hogy az EBB-t kötelezzék arra, hogy évente tegyen jelentést kkv-kkal kapcsolatos hitelezési tevékenységéről, többek között a hitelek hozzáférhetőségéről és eredményességéről, valamint a szélesebb körű elterjedést célzó intézkedésekről;

17.  azt ajánlja, hogy az EBB szerepe legyen összeszedettebb, szelektívebb, hatékonyabb és eredményorientáltabb; úgy véli, hogy a kis- és középvállalkozások eléréséhez főként a helyi gazdasághoz kötődő, átláthatóan és elszámoltathatóan működő pénzügyi közvetítőkkel kell partneri viszonyt kialakítania; úgy véli, hogy az EBB-nek honlapján közzé kell tennie a kkv-knek kihelyezett kölcsönökkel kapcsolatos információkat, különös tekintettel a folyósított összeg nagyságára, a kölcsönök számára, valamint az érintett régióra és iparágra; úgy véli, hogy a pénzügyi közvetítőkkel szemben támasztott feltételekről is tájékoztatást kell nyújtani;

18.  üdvözli, hogy megállapodás született az EBB-nek az EKB által nyújtott likviditáshoz a Luxemburgi Központi Bankon keresztüli, az EBB hitelezési programjainak és likviditáskezelésének megkönnyítése érdekében történő hozzáféréséről;

19.  megállapítja, hogy uniós kohéziós politika konvergencia-célkitűzése az EBB alapvető célja; hangsúlyozza a technikai segítségnyújtás (JASPERS) terén az EBB Európai Bizottsággal történő együttes fellépésének hozzáadott értékét, amely további támogatást és mobilizáló hatást kínál a strukturális alapokból történő beavatkozáshoz;

20.  szorgalmazza, hogy az EBB biztosítson további technikai segítségnyújtást és társfinanszírozást a konvergencia-célkitűzések alá tartozó térségek számára, amelyeknek erre azért van szükségük, hogy a rendelkezésükre álló források nagyobb hányadát legyenek képesek felhasználni, különösen a prioritást élvező ágazatokban – például a közlekedési infrastruktúra ágazatban –megvalósítandó projektek, valamint egyéb, növekedésserkentő és foglalkoztatásnövelő projektek esetében, a magas szintű szociális, átláthatósági és környezeti előírásoknak megfelelően;

21.  felhívja az EBB-t, hogy műveleteit hozza teljes mértékben összhangba az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra való gyors áttérés uniós célkitűzésével, és fogadjon el tervet a fosszilis üzemanyagokkal kapcsolatos – többek között a széntüzelésű erőművekhez nyújtott – hitelezés fokozatos megszüntetésére, valamint kétszerezze meg a megújuló energiákkal kapcsolatos és energiahatékony technológiák átadásának fokozását célzó erőfeszítéseit;

22.  aggályainak ad hangot amiatt, hogy a „globális kölcsönök” kihelyezésének és adóügyi kormányzás tekintetében történő ellenőrzésének módja tekintetében továbbra is hiányzik az átláthatóság, ezért szükségesnek tekinti annak biztosítását, hogy a hitelfelvevők ne vegyenek igénybe adóparadicsomokat, illetve ne használjanak más adóelkerülési technikákat;

23.  nagyobb fokú koherenciát sürget az EBB és az Európai Beruházási Alap tevékenységei között, nevezetesen annak érdekében, hogy az Alap irányultságát jobban össze lehessen hangolni az Európa 2020 stratégia célkitűzéseivel, és e tekintetben munkamegosztást sürget a két intézmény között és szorgalmazza mérlegeik optimalizálását;

24.  üdvözli az EBB-csoport azon döntését, hogy szorosabban együttműködik a Bizottsággal a kohéziós politika keretében a három közös kezdeményezés – a JESSICA, a JEREMIE és a JASMINE – tekintetében, amelyek célja a kohéziós politika hatékonyabbá és eredményesebbé tétele és a strukturális alapok mozgósító funkciójának erősítése; elismeri, hogy a fenti együttműködés hasznosnak és előnyösnek bizonyult, különösen a gazdasági válság összefüggéseiben;

Az EBB által nyújtott finanszírozás 2013 után

25.  úgy véli itt az ideje annak, hogy jelentősen növeljék Európában a hosszú távú stratégiai beruházások számát, külön összpontosítva az olyan kulcsfontosságú területekre, mint az európai infrastruktúrák és a kohézió; ezért a következőket kéri:

26.  sürgeti az EBB-t, hogy a 2013 utáni időszakra vonatkozó működési stratégiáját az Európa 2020 stratégiával összhangban alakítsa ki;

27.  úgy véli, hogy az Európa 2020 stratégia érdekes és pozitív megközelítést alkalmaz a pénzügyi eszközökkel kapcsolatban; hatékonyságuk fokozása érdekében felkéri az EBB-t és a Bizottságot, hogy tartsák szem előtt az alábbi célkitűzéseket: az eljárások egyszerűsítése, valamint a multiplikátorhatások és az EBB-csoport katalizátorhatásának maximalizálása az állami és magánszektorbeli befektetők számára vonzó környezet megteremtése érdekében;

28.  felkéri az EBB-t, hogy továbbra is biztosítson főszerepet a Bizottsággal meglévő közös kezdeményezéseknek a Bizottsággal való együttműködésével összefüggésben, különösen a kohéziós politikát illetően; elismeri e kezdeményezések további fejlődésben betöltött katalizátorszerepét, többek között a 2013 utáni, következő programozási időszak előkészítése tekintetében;

29.  arra ösztönzi az EBB-t, hogy annak érdekében, hogy a GDP-re a lehető legnagyobb multiplikátorhatást érhesse el, beruházási projektjeiben nyilvánítson ki prioritási rangsort, olyan módszerek alkalmazásával, mint a költség-haszon elemzés;

30.  támogatja a beruházások olyan magas minőségű szereplőit, mint az EBB, amely érdemeit olyan innovatív eszközök használatának köszönheti, mint a strukturált pénzügyi eszköz, a kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus és az európai tiszta közlekedési program;

31.  ösztönzi az uniós támogatásoknak az EBB-kölcsönökkel való elegyítését mint a rendelkezésre álló források mozgósító hatása növelését segítő eszközt, feltéve, hogy az új pénzügyi eszközök intelligensek, integráltak és rugalmasak;

32.  úgy ítéli meg, hogy az ebben a programozási időszakban pénzügyi eszközök kialakításában és használatában szerzett jelentős tapasztalatok a Bizottság és az EBB számára is lehetővé teszik ezen eszközök használatának jelenlegi keretein való túllépést, és a kínált konstrukciók körének bővítése révén az innovációt;

33.  álláspontja szerint egyértelmű és elkülönített célkitűzésekre és jogi keretekre van szükség az EBB saját finanszírozására kibocsátott kötvények, valamint a jövőbeli „projektkötvények” kibocsátása esetében;

34.  kiemeli azt, hogy az EBB magát az összes tagállam által támogatott közös kötvények sikeres kibocsátásával sikeresen finanszírozza;

35.  üdvözli a „projektkötvényekkel” kapcsolatos elképzelést, amelynek célja az Európa 2020 stratégia keretében a maguk a vállalatok által kibocsátott kötvények hitelminősítésének javítása, valamint az európai közlekedési, informatikai és energiainfrastruktúrák finanszírozása és a gazdaság környezetbaráttá tétele; úgy véli, hogy ez a fajta projektkötvény-kibocsátás pozitív hatással lenne a nemzeti és a kohéziós alapokból történő beruházást kiegészítő, növekedésserkentő és munkahelyteremtő fenntartható beruházásokhoz szükséges tőke rendelkezésre állása szempontjából; úgy véli, hogy ennek az eszköznek javítania kell a kiválasztott projektek hitelminősítését és elő kell segítenie a nemzeti, illetve kohéziós alapokból származó finanszírozás kiegészítése érdekében a magánfinanszírozás bevonzását

36.  kéri ezért a Bizottságot és az EBB-t, hogy terjesszenek elő konkrét javaslatokat a „projektkötvények” létrehozására; hangsúlyozza, hogy a Parlamentet teljes körűen be kell vonni az ilyen eszközök létrehozásába, és kéri, hogy fontolják meg az uniós költségvetésnek mint az első, veszteséggel kapcsolatos maximalizált kockázati tartaléknak a felhasználását a következő többéves pénzügyi keretben az EBB-vel mint másodlagos finanszírozóval;

37.  úgy véli, hogy az alábbi területeken egyértelmű szükség van az EBB által nyújtott további támogatásra: kkv-k, közepes piaci tőkeértékű vállalatok, infrastrukturális és az Európa 2020 stratégia részét képező növekedésserkentő és munkahelyteremtő egyéb kulcsfontosságú projektek;

38.  sürgeti az EBB-t, hogy hajtson végre beruházásokat az európai vasúti ágazaton, valamint egyéb transzeurópai teherszállítási hálózatokon belül, a földközi-tengeri, a fekete-tengeri és a balti-tengeri kikötőkre összpontosítva annak érdekében, hogy véglegesen összekösse azokat az európai piacokkal;

39.  szorgalmazza, hogy az EBB nyújtson több támogatást a TEN-T hálózat kiépítéséhez, az állami és magánszektorból egyaránt több befektetést vonzását célzó mozgósító hatás kialakítása céljával; úgy véli, hogy a projektkötvények itt is kiegészítő befektetési eszközként szolgálhatnak a TEN-T alap költségvetése mellett; szorgalmazza, hogy a létrejött európai hozzáadott érték optimalizálása érdekében a jövőbeni beruházásokat a TEN-T hálózat határokon átnyúló szakaszaira összpontosítsák;

40.  sürgeti az EBB-t, hogy ruházzon be a Nabucco-gázvezetékbe és más fontos TEN-E projektekbe, amelyek lehetővé teszik az EU jövőbeli energiaszükségleteinek fedezését azáltal, hogy diverzifikálják az Európába irányuló ellátást szolgáltató országok skáláját, javítják az EU által alkalmazott szakpolitikák összetételét és segítséget nyújtanak az Unió környezetvédelmi kötelezettségvállalásainak teljesítésében;

EBB finanszírozás az EU-n kívül
Az EBB szerepe a csatlakozás előtt álló országokban

41.  úgy véli, hogy a csatlakozás előtt álló országokban végzett tevékenységeinek részeként az EBB-nek fokozottabban kellene összpontosítania az energiahatékonysági intézkedésekre, a megújuló energiára és a környezeti infrastruktúrára, a TEN-ekre és a TEN-E-kre, valamint a köz- és magánszféra közötti partnerségekre, a magas szintű szociális, átláthatósági és környezeti előírásoknak megfelelően, továbbá az EU éghajlati célkitűzéseinek megfelelően előnyben kell részesítenie a fenntartható közlekedési módokat, különösen a vasutat;

42.  álláspontja szerint az EBB-nek technikai segítséget kellene nyújtania a csatlakozásra váró országoknak, a bank alapokmánya új 18. cikkének megfelelően;

Az EBB szerepe a fejlődésben

43.  üdvözli a Lisszaboni Szerződés által (az EK-Szerződés 208. cikkével összefüggésben értelmezve) az EK-Szerződés 209. cikkén eszközölt módosításokat, amelyek értelmében az EBB az alapokmányában megállapított feltételek szerint hozzájárul a fejlesztési együttműködés terén folytatott közösségi politikai célkitűzések eléréséhez szükséges intézkedések végrehajtásához.

44.  emlékeztet arra, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikke értelmében az EBB finanszírozási stratégiáinak és műveleteinek támogatniuk kell az EU általános külpolitikai vezérelveit és hozzá kell járulniuk a demokrácia és a jogállamiság fejlesztésére és megerősítésére, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartására irányuló célkitűzéshez, valamint azon nemzetközi környezetvédelmi megállapodások betartásához, amelyeknek az Európai Unió vagy tagállamai részes felei; emlékeztet arra, hogy az EBB a projektek különböző szakaszaiban biztosítja a kedvezményezett országoknak a környezetvédelmi ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló aarhusi egyezmény elveinek és célkitűzéseinek való megfelelését.

45.  üdvözli a „bölcsekből” álló irányítóbizottság (SCWP) következtetését, amelynek értelmében mérlegelni kellene az „európai uniós külső együttműködési és fejlesztési platform” kialakítását; sürgeti az EBB-t és a többi európai intézményt, hogy gondosan vizsgálják meg ezen új megközelítés megvalósíthatóságát és az az által az Unió külső fellépéseinek hosszú távú eredményességére gyakorolt kihatásokat annak megelőzése érdekében, hogy az átfogó fejlesztési politikák és célkitűzések olyan eszközök létrehozása miatt felhíguljanak, amely eszközök céljaikra és az általuk szolgált prioritásokra nézve nem estek át előzetes értékelésen;

46.  üdvözli a javasolt új határozatot, amely megerősítené az EBB uniós fejlesztési célkitűzések támogatására irányuló kapacitását, a regionális célkitűzéseket magas szintű horizontális, célkitűzésekkel helyettesítené és működési iránymutatásokat dolgozna ki a külső megbízatás hatálya alá tartozó minden egyes térség számára; emlékeztet arra, hogy egyértelmű prioritásokat kell meghatározni, beleértve a megújuló energiát, a települési infrastruktúrát, a helyi önkormányzatok és a helyi tulajdonú pénzügyi intézmények fejlesztését;

47.  az EBB fejlesztésben játszott szerepének megerősítése érdekében az alábbi lépéseket javasolja:

48.  javasolja, hogy az EBB fokozottabban összpontosítson a megújulóenergia-projektekbe történő beruházásokra fejlődő országokban, különös figyelmet fordítva Fekete-Afrikára;

Együttműködés az EBB, valamint nemzetközi, regionális és nemzeti pénzintézetek között

49.  elismeri, hogy fokozni kellene az EBB, valamint a multilaterális fejlesztési bankok és a regionális fejlesztési bankok, európai fejlesztési ügynökségek, illetve fejlődő országokbeli állami és magánpénzintézetek közötti együttműködést az uniós politikák támogatása érdekében;

50.  úgy véli, hogy az ugyanazon feltételek mellett létrejövő és a regionális és nemzeti pénzintézetekkel viszonosságon alapuló fokozottabb együttműködésre van szükség a források hatékonyabb felhasználásának biztosítása és a különleges helyi igények célzottabb figyelembevétele érdekében;

51.  szorgalmazza a jelenleg az EBB, az EBRD és a Bizottság által tárgyalt egyetértési megállapodás aláírását azon EU-n kívüli országokban folytatott együttműködés erősítése érdekében, amelyekben ezen intézmények tevékenységet folytatnak, azzal a kettős céllal, hogy a hitelezési politikákat uniós politikai célkitűzésekkel – így a társadalmi kohézióval és a környezetvédelemmel – összhangba hozza;

Offshore pénzügyi központok

52.  felhívja az EBB-t, hogy állapítson meg egyértelmű finanszírozási feltételeket a pénzügyi közvetítők számára és számoljon be az átláthatóság és – különösen a pénzügyi közvetítőkön keresztül kihelyezett hitelek esetén – a fokozott elszámoltathatóság terén elért eredményről; úgy véli, hogy az EBB-nek aktualizálnia és szigorítania kell az offshore pénzügyi központokkal kapcsolatos politikáját, túllépve az OECD által összeállított jegyzékekben szereplő jelenlegi egyenlő versenyfeltételeken és figyelembe véve valamennyi olyan joghatóságot, amelyek lehetővé tehetik az adóelkerülést és adókijátszást;

53.  véleménye szerint nem elégséges az OECD offshore pénzügyi központokat tartalmazó listájára támaszkodni, és valamennyi nemzetközileg elismert listának érvényben kellene maradnia addig, amíg az EU saját listát nem készít; úgy véli azonban, hogy az EBB-nek saját független értékelést és ellenőrzést kell végeznie az adott nem együttműködő joghatóságokban, és eredményeit rendszeresen nyilvánosságra kell hoznia, ami ki fogja egészíteni a nemzetközi és uniós referencialistákról érkező elemzéseket;

54.  álláspontja szerint az EBB-nek nem szabad részt vennie az OECD, a Pénzügyi Akció Munkacsoport és más illetékes nemzetközi szervezetek, valamint saját független értékelése és ellenőrzése által meghatározott, nem együttműködő joghatóságokon keresztül történő műveletekben;

55.  véleménye szerint az EBB-nek igen szigorúan kellene alkalmaznia a megfelelést nem biztosító joghatósággal (NCJ/OFC) kapcsolatos frissített és közzétett politikáját annak biztosítása érdekében, hogy pénzügyi műveletei ne járulhassanak hozzá az adókijátszás vagy a pénzmosás semmilyen formájához;

56.  felkéri az EBB-t, hogy az EP-nek szóló éves jelentésében részletesen tüntesse fel az offshore pénzügyi központokra vonatkozó politikájának végrehajtását, különösen a meg nem felelés miatt elutasított kérelmek számának, illetve a megfelelés érdekében kért és teljesített áthelyezések számának megadásával;

57.  kéri az EBB-t, hogy javítsa tovább a projektinformációk proaktív és időben történő nyilvánosságra hozatalát, beleértve a projekt környezeti, szociális, emberi jogi és fejlesztési hatásainak saját értékélését, az ellenőrző jelentéseket és az utólagos ellenőrzési jelentéseket;

o
o   o

58.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Beruházási Banknak, a Világbank csoportnak, valamennyi regionális fejlesztési banknak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL C 81 E, 2011.3.15., 135. o. (2) HL C 117. E, 2010.5.6., 147. o. (3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0223.