Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Elnökök Értekezletének 2010. november 18-i határozatára,

–  tekintettel az Európai Unió politikáinak kialakításában és végrehajtásában közreműködő szervezetekre és személyekre vonatkozó átláthatósági nyilvántartás létrehozásáról szóló, az Európai Parlament és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás (a továbbiakban: „a megállapodás”) tervezetére,

–  tekintettel az uniós intézmények mellett működő érdekképviseletek (lobbisták) tevékenységi keretének fejlesztéséről szóló, 2008. május 8-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 127. cikkének (1) bekezdésére,

–  tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A7-0174/2011),

A.  mivel az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikkének (2) bekezdése kimondja: „Az intézmények az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tartanak fenn”,

B.  mivel az uniós politikák kidolgozásában és végrehajtásában közreműködő szervezetek és személyek közös nyilvántartása fokozza e párbeszéd átláthatóságát,

C.  mivel a Parlament fent említett, 2008. május 8-i állásfoglalása meghatározta azokat az elveket, amelyek alapján a Parlament tárgyalásokat kezdeményezett a Bizottsággal a közös nyilvántartás tekintetében,

D.  mivel a Parlament eljárási szabályzatának a közös átláthatósági nyilvántartás Európai Parlament és Bizottság általi létrehozását követően szükségessé vált módosításáról szóló, 2011. május 11-i európai parlamenti határozat(2) bevezeti a Parlament eljárási szabályzatának szükséges módosításait,

1.  a megállapodást fontos első lépésnek tekinti a nagyobb átláthatóság felé vezető úton, és megfelelő időben javaslatot szándékozik tenni az előírások szigorítására, hogy biztosítsa az uniós közigazgatás következetes feddhetetlenségét, valamint az intézményi szabályok megerősítését;

2.  rámutat, hogy a közös nyilvántartás létrehozása lehetővé teszi valamennyi információ egy helyen történő tárolását, megkönnyítve ezáltal a polgárok számára a tájékozódást a tekintetben, hogy mely szereplők mely intézményekkel állnak kapcsolatban; felhívja a figyelmet arra, hogy a nyilvántartás az érdekképviseletek feladatát is megkönnyítené, mivel csak egyszer kell regisztrálniuk;

3.  ismét rámutat azonban, hogy a Parlament fenntartja elidegeníthetetlen jogát annak eldöntésére, hogy ki jogosult a Parlament épületeibe való belépésre;

4.  úgy véli, hogy a megállapodás nagymértékben ösztönözni fogja a regisztrációt, mivel lehetetlenné teszi, hogy valaki regisztráció nélkül a Parlament épületeibe való belépést biztosító belépőkártyát kapjon;

5.  megismétli ugyanakkor azon felhívását, hogy az összes érdekképviselőt kötelezően vegyék fel az átláthatósági nyilvántartásba, és kéri, hogy a közeljövőben lefolytatandó felülvizsgálati eljárás során tegyék meg a szükséges lépéseket a kötelező nyilvántartásba vételre történő áttérés érdekében;

6.  sajnálja, hogy a Tanács még nem írta alá a megállapodást, jóllehet ez döntő jelentőségű annak érdekében, hogy uniós szinten biztosítani lehessen az átláthatóságot a jogalkotási folyamat minden szakaszában; üdvözli azonban, hogy a Tanács jelezte, hogy alá fogja írni a megállapodást; felhívja a Tanácsot, hogy mielőbb csatlakozzon a közös nyilvántartáshoz;

7.  különösen üdvözli a megállapodás alábbi rendelkezéseit:

8.   úgy véli, hogy a hatóságok képviselőire, valamint a tevékenységük keretében közérdekű feladatokat ellátó, az alkotmányos normákat és az alapvető jogokat kötelező jelleggel tiszteletben tartó szervezetek képviselőire alkalmazandó szabályok nem lehetnek azonosak az egyedi érdekek képviselőire alkalmazandó szabályokkal; úgy véli nevezetesen, hogy kizárólag az önálló státusszal rendelkező közszervezeteknek kell regisztrálniuk, maguknak a hatóságoknak nem;

9.  kéri, hogy a Parlament Elnöksége dolgozzon ki egy olyan rendszert, amelynek révén a nyilvántartás hatálya alá tartozó minden olyan érdekképviselő esetében, aki valamely egyedi jogalkotási üggyel kapcsolatban találkozott egy érintett képviselővel, a találkozó ténye rögzítésre kerül a jogalkotási aktus tervezetével kapcsolatos jelentéshez vagy ajánláshoz csatolt indokolásban;

10.  e határozat tartalmát figyelembe véve egyetért a mellékelt megállapodás megkötésével, és úgy határoz, hogy azt mellékletként csatolja eljárási szabályzatához;

11.  utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 271. E, 2009.11.12., 48. o. (2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0221.

Megállapodás az Európai Parlament és az Európai Bizottság között egy átláthatósági nyilvántartás létrehozásáról az Európai Unió politikáinak kialakításában és végrehajtásában közreműködő szervezetek és független személyek számára

Az Európai Parlament és az Európai Bizottság („a felek”),

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 11. cikke (1) és (2) bekezdésére, az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 295. cikkére, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre (a továbbiakban együttesen: „a Szerződések”),

mivel az európai politikai döntéshozók nem a civil társadalomtól elszigetelten végzik munkájukat, hanem nyitott, átlátható és rendszeres párbeszédet folytatnak az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal;

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODNAK MEG:

I.  Az átláthatósági nyilvántartás létrehozása

1.  A felek az átláthatóságra vonatkozó kötelezettségvállalásukkal összhangban megállapodnak abban, hogy az uniós politikák kialakításában és végrehajtásában közreműködő szervezetek és független személyek nyilvántartása és ellenőrzése céljából közös „átláthatósági nyilvántartást” (a továbbiakban: „a nyilvántartás”) hoznak létre, és gondoskodnak annak vezetéséről.

II.  A nyilvántartás elvi alapjai

2.  A nyilvántartás létrehozása és vezetése az Európai Parlament által 1996-ban és az Európai Bizottság által 2008 júniusában felállított és elindított meglévő nyilvántartási rendszerekre épül, figyelembe véve az Európai Parlament és az Európai Bizottság vonatkozó közös munkacsoportja által végzett munkát, valamint az időközben szerzett tapasztalatokra és az érintett szereplőktől gyűjtött – az „Európai átláthatósági kezdeményezés: az érdekképviseleti nyilvántartás egy év elteltével” című, 2009. október 28-i európai bizottsági közleményben(1) ismertetett – visszajelzésekre tekintettel tett kiigazításokat is. Ez a megközelítés nem befolyásolja és nem ítéli meg előre az Európai Parlamentnek az EU intézményei mellett működő érdekképviseletek (lobbisták) tevékenységi keretének fejlesztéséről szóló, 2008. május 8-i állásfoglalásában(2) kifejezésre juttatott céljait.

3.  A nyilvántartás létrehozásakor és vezetése során tiszteletben kell tartani az uniós jog általános elveit, közöttük az arányosság elvét és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.

4.  A nyilvántartás létrehozásakor és vezetése során tiszteletben kell tartani az Európai Parlament képviselőinek a parlamenti megbízatásuk korlátozások nélküli gyakorlásához való jogát, és nem lehet akadályozni a képviselőket megválasztó polgárok hozzáférését az Európai Parlament helyiségeihez.

5.  A nyilvántartás létrehozása és működése nem sértheti a felek hatáskörét vagy előjogait, és nem érintheti vonatkozó szervezeti hatáskörüket.

6.  A felek törekednek arra, hogy a hasonló tevékenységekben részt vevő valamennyi szereplőt hasonlóképpen kezeljék, és hogy egyenlő feltételeket biztosítsanak az uniós politikák kialakításában és végrehajtásában közreműködő szervezetek és független személyek nyilvántartásba vételéhez.

III.  A nyilvántartás felépítése

7.  A nyilvántartás a következőket tartalmazza:

IV.  A nyilvántartás hatálya

A nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységek

8.  A nyilvántartás hatálya kiterjed a IV. részben felsorolt kivételektől eltérő minden olyan tevékenységre, amelynek célja az uniós intézmények politikái kialakításának vagy végrehajtásának, illetve döntéshozatali eljárásainak közvetlen vagy közvetett befolyásolása, függetlenül az alkalmazott kommunikációs csatornáktól vagy eszközöktől, így például tevékenységek kiszervezése, médiaesemények, szakmai közvetítőkkel kötött szerződések, szellemi műhelyek, platformok, fórumok, kampányok és alulról építkező kezdeményezések. E tevékenységek magukban foglalják többek között a képviselőkkel, biztosokkal, az uniós intézmények tisztviselőivel vagy más alkalmazottaival való kapcsolatfelvételt, levelek, tájékoztató anyag vagy érvelési és tárgyalási álláspontok előkészítését, terjesztését és közlését, továbbá olyan rendezvények, megbeszélések vagy promóciós tevékenységek, társadalmi rendezvények vagy konferenciák szervezését, amelyekre képviselők, biztosok, uniós intézmények tisztviselői vagy más alkalmazottai számára küldenek meghívót. A nyilvántartás hatálya ugyancsak kiterjed az önkéntes hozzájárulásokra és a tervezett uniós jogalkotási vagy egyéb jogi aktusokkal kapcsolatos hivatalos konzultációkon, illetve egyéb nyilvános konzultációkon való részvételre.

9.  A nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységekben részt vevő valamennyi szervezetnek és független személynek – jogállásától függetlenül – regisztrálnia kell a nyilvántartásban(3).

A nyilvántartás hatálya alá nem tartozó tevékenységek

10.  A következő tevékenységek nem tartoznak a nyilvántartás hatálya alá:

Különös rendelkezések

11.  A nyilvántartás nem érinti az egyházakat és a vallási közösségeket. Az uniós intézményekkel folytatott kapcsolattartás során való képviseletük céljából létrehozott képviseleti irodáknak vagy jogalanyoknak, irodáknak és hálózatoknak, valamint ezek egyesületeinek azonban regisztrálniuk kell a nyilvántartásban.

12.  A nyilvántartás nem érinti a politikai pártokat. Az általuk létrehozott vagy támogatott és a nyilvántartás hatálya alá eső tevékenységekben részt vevő szervezeteknek azonban regisztrálniuk kell a nyilvántartásban.

13.  A nyilvántartás nem érinti a helyi, regionális és az önkormányzati hatóságokat. Az uniós intézményekkel folytatott kapcsolattartás során való képviseletük céljából létrehozott képviseleti irodáknak vagy jogalanyoknak, irodáknak és hálózatoknak, valamint ezek egyesületeinek azonban regisztrálniuk kell a nyilvántartásban.

14.  A jogi státusszal vagy jogi személyiséggel nem rendelkező, azonban a gyakorlatban szervezett befolyást megvalósító és a nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységet folytató hálózatoknak, platformoknak vagy a kollektív tevékenység egyéb formáinak regisztrálniuk kell a nyilvántartásban. Ilyen esetekben az adott szervezet tagjainak ki kell jelölniük maguk közül egy személyt, aki a nyilvántartás ügyintézése során a kapcsolattartásért felelős.

15.  A nyilvántartás részét képező pénzügyi nyilatkozat tekintetében azokat a tevékenységeket kell figyelembe venni, amelyek valamennyi uniós intézményre, ügynökségre és szervre, valamint azok tagjaira és képviselőire, tisztviselőire és személyi állományának más tagjaira irányulnak. Ezek a tevékenységek magukban foglalják azon tevékenységeket is, amelyek a tagállamok uniós szinten működő, az uniós döntéshozatali folyamatokban részt vevő szerveire irányulnak.

16.  Az európai hálózatokat, szövetségeket, egyesületeket vagy platformokat ösztönözni kell arra, hogy a nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységek azonosítására közös, átlátható iránymutatásokat dolgozzanak ki tagjaik számára. A nevezett szereplők ezeket az iránymutatásokat nyilvánosságra hozzák.

V.  A nyilvántartottakra vonatkozó szabályok

17.  A nyilvántartásba vétellel az érintett szervezetek és személyek:

VI.  A magatartási kódex be nem tartása esetén alkalmazandó intézkedések

18.  A magatartási kódex nyilvántartottak vagy képviselőik általi megsértése az arányosság elvét és a védelemhez való jogot megfelelően tiszteletben tartó vizsgálatot követően a 4. mellékletben meghatározott intézkedésekhez – mint például felfüggesztés vagy a nyilvántartásból való törlés, és adott esetben az érintett személyek, illetve szervezeteik részére kiadott, az Európai Parlamentbe való belépést biztosító belépőkártyák visszavonása – vezethet. Az ezen intézkedések alkalmazására vonatkozó határozat a nyilvántartás internetes oldalán közzétehető.

19.  A magatartási kódex feltételezett be nem tartása esetén a 4. mellékletben meghatározott eljárás keretében bárki – lényeges tényekkel alátámasztott – panaszt nyújthat be.

VII.  Végrehajtás

20.  Az Európai Parlament és az Európai Bizottság főtitkára felelős a rendszer felügyeletéért és valamennyi fő működési szempont tekintetében, továbbá az e megállapodás végrehajtásához szükséges intézkedéseket közös megegyezéssel hozzák meg.

21.  A rendszer működtetése érdekében az Európai Parlament és az Európai Bizottság szolgálatai létrehoznak egy közös működési struktúrát, amelyet „az átláthatósági nyilvántartás közös titkárságának” neveznek el. Ezt az Európai Parlament és az Európai Bizottság tisztviselőinek egy csoportja alkotja az illetékes szolgálatok közötti megállapodás alapján. Az átláthatósági nyilvántartás közös titkárságát egy osztályvezető irányítja az Európai Bizottság Főtitkárságán. Feladatai közé tartozik a nyilvántartás tartalmi minőségének elősegítését célzó intézkedések végrehajtása.

22.  Az Európai Parlament épületeibe való belépést hosszabb időszakon át lehetővé tevő belépőkártyák kiadásának és ellenőrzésének folyamatát továbbra is az Európai Parlament irányítja. Az átláthatósági nyilvántartás hatálya alá tartozó szervezeteknek dolgozó vagy azokat képviselő személyek számára csak akkor állítanak ki belépőkártyát, ha e szervezetek vagy személyek szerepelnek a nyilvántartásban. Mindazonáltal a nyilvántartásba vétel nem jogosít fel automatikusan a belépőkártyára.

23.  Jóllehet a rendszert közösen fogják működtetni, a felek a nyilvántartást egymástól függetlenül is használhatják saját külön céljaikra, beleértve az olyan ösztönzők felajánlását, mint az információközlés a nyilvántartottak számára nyilvános konzultációk megindításakor vagy rendezvények szervezése során.

24.  A felek megfelelő képzési és belső kommunikációs programokat szerveznek, hogy biztosaik/képviselőik és személyzeti állományuk körében terjesszék a közös nyilvántartással és a panasztételi eljárással kapcsolatos ismereteket.

25.  A felek megfelelő külső intézkedéseket hoznak a nyilvántartásra való figyelemfelhívás és a használatának elősegítése céljából.

26.  Az Europa weboldalon rendszeresen közzétesznek a nyilvántartás adatbázisából származó meghatározott alapvető statisztikai adatokat, és azokat egy felhasználóbarát keresőprogramon keresztül hozzáférhetővé teszik. Ezen adatbázis nyilvános adatai kérésre elektronikus, számítógéppel olvasható formátumban rendelkezésre állnak.

27.  Az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően az Európai Parlament és az Európai Bizottság főtitkára a nyilvántartás működéséről szóló éves jelentést nyújt be az Európai Parlament és az Európai Bizottság felelős alelnökének.

VIII.  Egyéb intézmények és szervek bevonása

28.  Az Európai Tanács és a Tanács felkérést kap a nyilvántartáshoz való csatlakozásra. A felek ösztönzik az egyéb uniós intézményeket, szerveket és ügynökségeket, hogy információs eszközként maguk is használják a nyilvántartást az európai uniós politikák kialakításával és végrehajtásával foglalkozó szervezetekkel és független személyekkel folytatott együttműködésük során.

IX.  Záró rendelkezések

29.  A felek meglévő nyilvántartásairól az új, közös nyilvántartásra való átállásra a közös rendszer működésbe lépésétől számított tizenkét hónapos átállási időszak alatt kerül sor. A bármelyik rendszerben jelenleg nyilvántartott szervezeteket és személyeket fel kell hívni nyilvántartásba vételüknek a közös rendszerben való megújítására.

30.  A közös nyilvántartást működésének megkezdését követően legkésőbb két évvel felülvizsgálják.

(1) COM(2009)0612. (2) HL C 271. E., 2009.11.12., 48. o. (3) A tagállamok kormányai, harmadik országok kormányai, nemzetközi kormányközi szervezetek, valamint ezek diplomáciai kirendeltségei nem szerepelnek a nyilvántartásban. (4) HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

'Átláthatósági nyilvántartás„

Az Európai Unió politikáinak kialakításában és végrehajtásában közreműködő szervezetek és független személyek

A nyilvántartottak által biztosítandó információk

I.  ÁLTALÁNOS ÉS ALAPINFORMÁCIÓK

–  a) a szervezetért jogilag felelős személy megnevezése, és b) a szervezet nyilvántartás által érintett tevékenységeiért felelős igazgatójának, igazgató partnerének vagy adott esetben fő kapcsolattartójának neve; azoknak a személyeknek a neve, akik részére az Európai Parlament épületeibe való belépésre feljogosító belépőkártyát igényeltek(1);

II.  RÉSZLETES INFORMÁCIÓK

A.  TevÉkenysÉgek

A nyilvántartottak átláthatósági nyilvántartás hatálya alá tartozó, előző évben végzett tevékenységei által érintett fontosabb jogalkotási javaslatok.

B.  PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK

A benyújtott pénzügyi adatoknak minden esetben teljes működési évre, és a nyilvántartásba vétel dátuma vagy a nyilvántartásba vétel megújításának dátuma előtti legutóbbi lezárt pénzügyi évre kell vonatkozniuk.

A kétszeri elszámolás nincs kizárva. A szakmai tanácsadással foglalkozó irodák/ügyvédi irodák/független tanácsadók által az ügyfeleikre vonatkozóan tett pénzügyi nyilatkozat (lista és táblázat) nem mentesíti ezen ügyfeleket azon kötelezettségük alól, hogy e szerződéses tevékenységeket maguk is szerepeltessék saját nyilatkozatukban, annak érdekében, hogy elkerüljék a nyilatkozatban szereplő pénzügyi terheik alulértékelését.

–  Szakmai tanácsadással foglalkozó irodák/ügyvédi irodák/független tanácsadók (1. melléklet I. szakasza): részletezni kell a nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységekből származó forgalmat, valamint ügyfeleik relatív súlyát az alábbi táblázat szerint:

–  Intézményen belüli lobbisták és szakszervezetek/szakmai szervezetek (1. melléklet II. szakasza): meg kell becsülni a nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységek költségét.

–  Nem kormányzati szervezetek, szellemi műhelyek, tudományos és kutatási intézmények – Egyházakat és vallási közösségeket képviselő szervezetek – Helyi, regionális és önkormányzati hatóságokat, egyéb közjogi vagy vegyes jogállású intézményeket stb. képviselő szervezetek (1. melléklet III–VI. szakasza): meg kell határozni a teljes költségvetést a fő finanszírozási források szerinti lebontással együtt.

Ezenkívül valamennyi nyilvántartottra vonatkozóan: a nyilvántartásba vétel vagy a megújítás időpontjától kezdve az Európai Unió intézményeitől kapott finanszírozás összege és forrása a legutóbbi lezárt üzleti évben.

(1) A nyilvántartottaktól ezt az információt a nyilvántartásba vételi eljárás végén kérik az Európai Parlamentnek való továbbítás céljából. Miután az Európai Parlament a belépőkártya kiállításáról döntött, a belépőkártyát kapott személyek neveit a rendszer automatikusan felveszi az Európai Parlament naprakésszé tett információi és tájékoztatása alapján. A nyilvántartásba vétel nem jogosít fel automatikusan az Európai Parlament épületeibe való belépést biztosító belépőkártyára.

Magatartási kódex

A panaszok vizsgálatára és elbírálására szolgáló eljárás

1. szakasz: A panasz benyújtása

1.  A panaszokat a nyilvántartás weboldalán lehet benyújtani az e célra szolgáló űrlap kitöltésével. Ez az űrlap információkat tartalmaz a bepanaszolt nyilvántartottra, a panasz benyújtójának nevére és elérhetőségére, valamint a panasszal kapcsolatos részletekre vonatkozóan, rendszerint ideértve a panaszt alátámasztó dokumentumokat és egyéb anyagokat. A névtelen panaszokat nem veszik figyelembe.

2.  A panaszban meg kell jelölni a magatartási kódex egy vagy több rendelkezését, amelyet a panasz benyújtója szerint megsértettek. A nyilvántartásba bevitt információkkal kapcsolatos panaszokat a magatartási kódex d) pontjának(1) megszegésére vonatkozó állításként kezelik.

3.  A panasz benyújtója főszabály szerint köteles a panaszát alátámasztó dokumentumokat és/vagy egyéb anyagokat rendelkezésre bocsátani.

2. szakasz: Határozat a panasz elfogadhatóságáról

4.  Az átláthatósági nyilvántartás közös titkársága:

5.  Amennyiben a panasz elfogadhatatlan, erről panasz benyújtóját a határozat indokolását is tartalmazó levélben értesítik. Amennyiben a panaszt elfogadhatónak találják, azt az alább meghatározott eljárással összhangban megvizsgálják.

3. szakasz: A vizsgálat

6.  A panasz nyilvántartásba vételét követően az átláthatósági nyilvántartás közös titkársága írásban tájékoztatja a nyilvántartottat a vele szemben benyújtott panaszról és annak tartalmáról, valamint felhívja a nyilvántartottat, hogy 10 munkanapon belül nyújtson be magyarázatot, érvelést vagy más, a védelmére szóló bizonyítékokat.

7.  Az átláthatósági nyilvántartás közös titkársága a vizsgálat folyamán gyűjtött valamennyi információt megvizsgálja.

8.  Az átláthatósági nyilvántartás közös titkársága úgy határozhat, hogy meghallgatja a bepanaszolt nyilvántartottat vagy a panasz benyújtóját.

4. szakasz: Határozat a panaszról

9.  Amennyiben a vizsgálat alapján a panasz megalapozatlan, az átláthatósági nyilvántartás közös titkársága mindkét felet értesíti az erre vonatkozó döntésről. Amennyiben a panasz helytálló, a nyilvántartott ideiglenesen felfüggeszthető a nyilvántartásból a probléma megoldása céljából tett lépések megtételéig (lásd az alábbi 11–14. pontot) vagy a hosszú távú felfüggesztéstől a végleges törlésig és adott esetben az Európai Parlament épületeibe való belépést biztosító belépőkártya visszavonásáig terjedő intézkedéssel sújtható (lásd az alábbi 6. és 7. szakaszt).

5. szakasz: A magatartási kódex be nem tartása esetén alkalmazandó intézkedések

10.  A magatartási kódex be nem tartása esetén alkalmazható intézkedések az ideiglenes felfüggesztéstől a nyilvántartásból való törlésig terjednek (lásd az alábbi táblázatot).

11.  Amennyiben megállapítást nyer, hogy a nyilvántartásba bejegyzett adatok nem helytállóak vagy hiányosak, a nyilvántartottat fel kell szólítani ezen adatok nyolc héten belüli helyesbítésére, amely időszak alatt e nyilvántartott nyilvántartásban való szereplését fel kell függeszteni. Az Európai Parlament épületeibe való belépést biztosító esetleges belépőkártyát/belépőkártyákat a felfüggesztés időszakára nem vonják vissza.

12.  Ha a nyilvántartott a 11. pontban meghatározott nyolchetes határidőn belül helyesbíti az adatokat, nyilvántartásban való szereplésének felfüggesztése megszűnik. Ha a nyilvántartott a 11. pontban meghatározott nyolchetes határidőn belül nem helyesbít, intézkedés hozható vele szemben.

13.  Ha a nyilvántartott az adatok 11. ponttal összhangban való helyesbítésére haladékot kér, és e kérelmét megfelelően indokolja, a felfüggesztés időtartama meghosszabbítható.

14.  A magatartási kódex egyéb okból való be nem tartása esetén a nyilvántartott nyilvántartásban való szereplését nyolc hétre felfüggesztik, amely időszak alatt az Európai Parlament és az Európai Bizottság végleges döntést hoz az esetlegesen meghozandó intézkedés vagy intézkedések alkalmazásáról.

15.  A nyilvántartott nyilvántartásból való törléséről szóló bármely határozat az újbóli nyilvántartásba vétel egy vagy két évig tartó tilalmáról is rendelkezik.

6. szakasz: Határozat az alkalmazandó intézkedésről

16.  Az Európai Parlament és az Európai Bizottság illetékes szolgálatai közösen készítik el az alkalmazandó intézkedésről szóló határozat tervezetét, és végleges határozathozatal céljából továbbítják azt ezen intézmények főtitkárainak. Erről tájékoztatják az Európai Parlament és az Európai Bizottság illetékes alelnökét.

17.  Az átláthatósági nyilvántartás közös titkársága azonnal tájékoztatja mindkét felet (a panasz benyújtóját és azt a nyilvántartottat, amely ellen a panaszt benyújtották) az alkalmazott intézkedésről, és végrehajtja ezen intézkedést.

7. szakasz: Az Európai Parlament épületeibe való belépést biztosító belépőkártya/belépőkártyák visszavonása (adott esetben)

18.  Ha a nyilvántartásból való törlésről szóló határozat az Európai Parlament épületeibe való belépést biztosító belépőkártya/belépőkártyák visszavonásával jár, az Európai Parlament főtitkára továbbítja e határozatot az illetékes quaestornak, akit fel kell kérni az érintett szervezet vagy személy nevére kiállított ezen belépőkártya/belépőkártyák visszavonásának engedélyezésére.

19.  A nyilvántartottat fel kell hívni valamennyi EP-belépőkártyájának, vagy egyes EP-belépőkártyáinak 15 napon belüli visszaszolgáltatására.

A magatartási kódex be nem tartása esetén rendelkezésre álló intézkedések táblázata

(1) A d) pont a nyilvántartottakra vonatkozóan arról rendelkezik, hogy az uniós intézményekkel és azok képviselőivel/biztosaival, tisztviselőivel és egyéb alkalmazottaival fenntartott kapcsolataikban „legjobb tudásuk szerint biztosítják, hogy a nyilvántartásba vételkor és azt követően megadott, a nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységeik körébe tartozó információk teljes körűek, naprakészek és valósak”.