Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2011/2030(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0189/2011

Előterjesztett szövegek :

A7-0189/2011

Viták :

Szavazatok :

PV 08/06/2011 - 6.2
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2011)0255

Elfogadott szövegek
PDF 359kWORD 122k
2011. június 8., Szerda - Strasbourg
Az ENSZ Közgyűlésének 66. ülésszaka
P7_TA(2011)0255A7-0189/2011

Az Európai Parlament 2011. június 8-i javaslata az Európai Parlament Tanácshoz intézett, az ENSZ Közgyűlése 66. ülésszakára (2011/2030(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, és különösen annak 34. cikkére,

–  tekintettel az Alexander Graf Lambsdorff által az ALDE képviselőcsoportja nevében benyújtott, az Európai Uniónak az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 65. ülésszakára vonatkozó prioritásairól a Tanácshoz intézett ajánlásra irányuló javaslatra (B7-0072/2011),

–  tekintettel a Tanácshoz intézett, 2010. március 25-i ajánlására az ENSZ Közgyűlése 65. ülésszakáról(1),

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek Szervezetének 65. Közgyűlésére vonatkozó, a Tanács által 2010. május 25-én elfogadott uniós prioritásokra(2),

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlés 65. ülésszakára és különösen annak a „Nemzetközi együttműködés a természeti katasztrófák esetén nyújtott humanitárius segítségnyújtás terén”(3), „Az ember jogok helyzete az Iráni Iszlám Köztársaságban”(4), „Az emberi jogok helyzete a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban”(5), „A demokratikus és méltányos nemzetközi rend előmozdítása”(6), „Az összes emberi jog minden ember számára történő maradéktalan érvényesítésének elengedhetetlen feltételét jelentő béke előmozdítása”(7), „A nemzetközi együttműködés javítása az emberi jogok terén”(8), „A fejlesztést célzó operatív tevékenységek az ENSZ rendszerében”(9), „Az ENSZ szerepe a fejlesztés előmozdításában a globalizáció és a kölcsönös függőség összefüggésében”(10), az „Egy új gazdasági világrendszer felé”(11), az „Együttműködés az ENSZ, a nemzeti parlamentek és az Interparlamentáris Unió között”(12), „Az ENSZ a globális kormányzásban”(13), „A nukleáris fegyverektől mentes világ felé: a nukleáris leszereléssel kapcsolatos kötelezettségvállalások végrehajtásának felgyorsítása”(14), „Az ENSZ béketeremtést szolgáló struktúrájának felülvizsgálata”(15), valamint „Az ígéret betartása: egyesülve a millenniumi célok elérése érdekében”(16) című határozatára,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 2010. szeptember 14-i határozattervezetére(17) és 2011. május 3-i határozatára(18) az Európai Unió részvételéről az ENSZ munkájában,

–  tekintettel a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés (atomsorompó-szerződés) szerződő feleinek 2010. évi felülvizsgálati konferenciájára, valamint a millenniumi fejlesztési célok, a Békeépítési Bizottság, valamint az Emberi Jogi Tanács felülvizsgálatára,

–  tekintettel a társsegítők által benyújtott, a Békeépítési Bizottság felülvizsgálatáról szóló, „Az Egyesült Nemzetek békeépítő rendszerének felülvizsgálata” című jelentésre(19),

–  tekintettel a nemek közötti egyenlőség kérdésével foglalkozó új ENSZ-szervezetre (az ENSZ nemek közötti esélyegyenlőséggel és a nők jogaival foglalkozó szervezete – UN Women)

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa (UNHCR) által 2011. március 24-én „Az emberi jogok és az alapvető szabadságok előmozdítása az emberiség hagyományos értékeinek jobb megértésén keresztül” címmel elfogadott határozatra és az EU e határozattal szembeni negatív álláspontjára,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlés 66. rendes ülésszakának ideiglenes napirendjébe felveendő napirendi pontok előzetes jegyzékére(20),

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 16. ülésszakára vonatkozó prioritásokról és a 2011-es felülvizsgálatról szóló, 2011. március 10-i állásfoglalására(21),

–  tekintettel a 3. EU–Afrika csúcstalálkozót követően az Afrika és az EU közötti stratégiai partnerség jövőjéről szóló, 2010. december 15-i állásfoglalására(22),

–  tekintettel a cancúni éghajlat-változási konferenciáról (COP16) szóló, 2010. november 25-i állásfoglalására(23),

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 2000. évi 1325. számú határozata tizedik évfordulójáról szóló, 2010. november 25-i állásfoglalására(24),

–  tekintettel a polgári-katonai együttműködésről és a polgári-katonai képességek fejlesztéséről szóló, 2010. november 23-i állásfoglalására(25),

–  tekintettel 2005. június 9-i, az ENSZ reformjáról szóló állásfoglalására(26),

–  tekintettel eljárási szabályzata 121. cikkének (3) bekezdésére, valamint 97. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A7-0189/2011),

A.  mivel a nemzetközi rend jelentős átalakuláson megy keresztül, ami arra készteti az Európai Uniót, hogy aktívabban működjön együtt a jelenlegi és a feltörekvő világhatalmakkal, továbbá más két- és többoldalú partnerekkel az EU polgárait és általában a világot egyaránt érintő problémák eredményes megoldásának előmozdítása érdekében,

B.  mivel az Uniónak proaktív szerepet kell játszania a globális megoldásokon, a békén és biztonságon, a demokrácián, valamint a jogállamiságon alapuló világrendhez eredményesen hozzájáruló ENSZ építésében; mivel az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkével összhangban az EU hivatalosan is elkötelezte magát a globális kihívások – mint az éghajlatváltozás, a környezet pusztulása, az emberi jogok egyetemessége és oszthatatlansága, a szegénység csökkentése, a mindenki számára biztosítandó fejlődés, a demográfiai változások következményei, a migráció és a nemzetközi szervezett bűnözés – kezelése szempontjából alapvető fontosságú, tényleges multilateralizmus mellett, melynek középpontjában az erős ENSZ áll,

C.  mivel az EU számos kihívással szembesül a gyorsan változó világban, ami összehangolt nemzetközi választ igényel; mivel e törekvés során az EU a hatékony többoldalú kapcsolatokra, az emberi jogok egyetemes értékeire, a nemzetközileg elfogadott átlátható és méltányos szabályokon alapuló nyitott világgazdaságra és egyedülálló eszközkészletére támaszkodhat,

D.  mivel a Lisszaboni Szerződés létrehozta az EU külpolitikai képviseletének új, állandó struktúráit, és ennek eredményeként az EU képviselőinek kell átvenniük a korábban az EU soros elnöksége által betöltött funkciókat,

E.  mivel az EUSZ 34. cikke előírja, hogy a tagállamok összehangolják cselekvésüket a nemzetközi szervezetekben és nemzetközi konferenciákon, és hogy azok a tagállamok, amelyek az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának is tagjai, egyeztetnek egymással, illetve teljes körűen tájékoztatják a többi tagállamot és a főképviselőt, továbbá védelmezik az Unió álláspontjait és érdekeit; mivel azoknak a tagállamoknak, amelyek jelenleg az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának tagjai (Franciaország, az Egyesült Királyág, Portugália és Németország), nem sikerült összehangoltan fellépniük és egységes álláspontot kialakítaniuk a líbiai katonai beavatkozással kapcsolatban, különös tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1973. sz. határozatáról szóló szavazásra,

F.  mivel az EUSZ 47. cikke jogi személyiséggel ruházza fel az Uniót, ami jogokkal és kötelezettségekkel jár számára a nemzetközi jog keretében; mivel az EU osztja az Egyesült Nemzetek Alapokmányának céljait és tiszteletben tartja elveit, mivel a Lisszaboni Szerződés lehetővé teszi az Unió számára, hogy kiemelkedő gazdasági státuszához és törekvéseihez mérten nemzetközi szerepet vállaljon, valamint betöltse globális szereplőként vállalt szerepét – amint azt a 2003-as Európai Biztonsági Stratégia hangsúlyozza –, kivéve részét a globális biztonságért vállalt felelősségből, továbbá hogy vezető szerepet töltsön be a közös kihívásokra adott, többoldalú keretek között elfogadott egységesebb válaszok meghatározásában; mivel az Uniónak egyértelműen meg kell határoznia stratégiai érdekeit és célkitűzéseit ahhoz, hogy képes legyen hatékonyan fellépni,

G.  mivel a globális partnerségek hozzájárulnak a közösen meghatározott globális célok eléréséhez; mivel az EU a fejlesztési segélyek legnagyobb adományozója a világon, és az ENSZ jelentős partnere erőfeszítéseiben tevékenységének mindhárom pillére terén, beleértve a válsághelyzeteket és a válság utáni helyzeteket is, és a tagállamok hozzájárulásai teszik ki az ENSZ rendes költségvetésének 38%-át, mivel a szilárd és stabil EU–ENSZ partnerség alapvető az ENSZ munkája szempontjából, és kulcsfontosságú az EU globális szerepe tekintetében,

H.  mivel az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) létrehozásának jelentősen hozzá kell járulnia az ENSZ BT 1325. és 1820. számú határozatainak és kapcsolódó határozatainak további végrehajtásához mind belső felépítése, mind külső fellépései és politikái révén,

I.  mivel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (UNHRC) ajánlását követően az ENSZ Közgyűlése 2011. március 1-jén amellett szavazott, hogy felfüggeszti Líbia tagságát az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában,

J.  mivel a terrorizmus leküzdése érdekében tett elszántabb világméretű erőfeszítések fokozták annak szükségességét, hogy a biztonság kérdését az emberi jogok és alapvető szabadságok teljes körű tiszteletben tartása mellett kezeljék,

1.  a következő ajánlásokat intézi a Tanácshoz:

o
o   o

  

Az Európai Unió az ENSZ rendszerében

   a) az Unió elsőrendű stratégiai szempontjaként mozdítsa elő a tényleges multilateralizmust, és többek között az ENSZ napirendjén szereplő kérdésekről folyó belső, uniós konzultációk jobb koordinálása, valamint a kérdések széles körében nagyobb hatókör előmozdítása révén erősítse az EU mint globális szereplő következetességét és láthatóságát az ENSZ-ben; hatalmazza fel az alelnököt/főképviselőt, hogy dolgozzon ki a tagállamok nagykövetei és az uniós nagykövetek közötti rendszeres konzultációjára vonatkozó iránymutatás-tervezetet, különösen azok esetében, akik multilaterális szinten dolgoznak olyan helyszíneken, mint Genf és New York, hogy az EU sikeresen hajthassa végre ENSZ-szel összefüggő napirendjét, és teljesíthesse az ENSZ tagállamainak az Unió cselekvőképességére vonatkozó elvárásait; segítse elő a nagyobb kohéziót mind az ENSZ rendszerén belül, mind pedig az EU-tagállamok, a tagjelölt és a lehetséges tagjelölt országok álláspontjai között annak érdekében, hogy a maximális mértékben ki lehessen használni a Lisszaboni Szerződés által kínált lehetőségeket az EU befolyásának erősítésére az Unió különféle és sajátos (uniós és tagállami) belépési pontjainak összehangolt és stratégiai felhasználása révén; fokozza arra vonatkozó képességét, hogy megfelelő időben tárgyalni tudjon más regionális csoportokkal; lássa el az uniós képviseleteket megfelelő mandátummal ahhoz, hogy eredményesen tárgyalhasson a tagállamok nevében,
   b) teljes mértékben használja ki az ENSZ Közgyűlésének az EU ENSZ munkájában való részvételéről szóló A/RES/65/276 határozatában foglalt rendelkezéseket, amelyek tartalmazzák az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy az EU hatékonyan részt vehessen az ENSZ Közgyűlés munkájában; erősítse meg elkötelezettségét amellett, hogy az ENSZ az EU külpolitikájának középpontjában áll, és hangsúlyozza ismételten azon véleményét, hogy az ENSZ munkájában való hatékony részvétel amellett, hogy az EU stratégiai prioritása, egyúttal az ENSZ célkitűzéseinek elérésével is összhangban van, és mint ilyen, minden ENSZ-tagállam érdeke; javítsa az EU tagállamok együttműködését az ENSZ Biztonsági Tanácsában, és sürgeti azon tagállamokat, amelyek a BT tagjai is, hogy az EUSZ 34. cikkének (2) bekezdésével összhangban kérjék fel az alelnököt/főképviselőt az EU képviseletére a BT-ben minden olyan esetben, amikor közös álláspontot kell kialakítani;
   c) törekedjen a prioritások jobb meghatározására és hatékonyabb kommunikációs csatornákra Brüsszel és az EU New York-i küldöttsége között, beleértve a Politikai és Biztonsági Bizottsággal folytatott fokozottabb együttműködést, valamint a brüsszeli uniós intézmények által nyújtandó világosabb és strukturáltabb támogatásnyújtási rendszert is;
   d) lépjen kapcsolatba az EU stratégiai partnereivel az ENSZ rendszerében; továbbá biztosítson multilaterális dimenziót a stratégiai partnerségek számára azáltal, hogy felveszi a globális kérdéseket az EU kétoldalú és többoldalú csúcstalálkozóinak napirendjére,
  

Az EU és a globális kormányzás

   e) erősítse a globális kormányzást, és keressen fenntartható megoldásokat a G-csoportok és az ENSZ rendszere közötti viszonyra, amelyre építve e csoportok hasznos módon foglalkozhatnának a tematikus vitákkal és a gazdasági dimenzióval azzal a feltétellel, hogy az ENSZ megőrzi központi szerepét, és legitim szervezet marad a globális kormányzás tekintetében; ugyanakkor tekintse a G8 és a G20 csoportot olyan fontos fórumoknak, amelyeknek célja azon globális válaszok meghatározása, amelyekhez az Uniónak összehangolt álláspontok révén aktívan hozzá kell járulnia; támogassa az ENSZ Közgyűlése elnökének a G20 csoport csúcstalálkozóit megelőzően a G20 csoport elnöksége részvételével folytatott közgyűlési viták megszervezésére irányuló kezdeményezését;
   f) működjön közre a nemi kérdésekkel foglalkozó új egységes és összetett struktúra működőképessé tételében, amely az ENSZ nemi kérdésekkel foglalkozó négy meglévő egységét váltja fel a rendszerszintű koherencia folyamatban lévő kialakításának keretében; támogassa maradéktalanul az UN Women szervezetet, és álljon ki a számára biztosítandó megfelelő költségvetés mellett, hogy az betölthesse szerepét a nemek közötti egyenlőség előmozdítása terén, és az ENSZ rendszerének egyéb részeivel szorosan összehangolt módon tevékenykedve lépjen fel a nők védelme és szerepének erősítése érdekében, többek között a konfliktushelyzetekben és a válság utáni helyzetekben is, és ápoljon szoros kapcsolatot ezzel a szervezettel; alkalmazza a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését a stabilitási eszköz összes válságkészenléti cselekvésében,
   g) járuljon hozzá az ENSZ hatékonyságának és átláthatóságának fokozásához, valamint az ENSZ pénzügyi erőforrásai kezelésének javításához,
   h) használja fel az ENSZ BT reformjáról szóló legelső, tárgyalási alapként szolgáló szöveget arra, hogy átfogó módon azokra a kérdésekre helyezze a hangsúlyt, amelyekben nincs nézetkülönbség, és kézzelfogható eredményeket érjen el az ENSZ BT hatásköreinek az ENSZ egyéb szerveivel összefüggésben történő tisztázása, a tagoknak az ENSZ BT reprezentatív jellegének és legitimitásának erősítését célzó felvétele, valamint az ENSZ BT munkamódszereinek felülvizsgálata tekintetében; hangsúlyozza, hogy az ENSZ BT átfogó reformra szorul annak érdekében, hogy erősödjön legitimitása, regionális képviselete és hatékonysága; támogasson egy uniós tagállamok által visszafordíthatatlanul elindított reformfolyamatot, ha a Lisszaboni Szerződésnek az uniós külpolitika, valamint az EU globális békében, biztonságban és szabályozásban betöltött szerepének erősítésére vonatkozó céljaival összhangban állandó helyet követelnek az EU számára a kibővített és megreformált Biztonsági Tanácsban; sürgősen kezdeményezze, hogy a tagállamok közös álláspontot fogadjanak el ezzel a céllal; amíg nem fogadnak el ilyen közös álláspontot, haladéktalanul állapodjanak meg egy rotációs rendszer bevezetésében az ENSZ Biztonsági Tanácsában, hogy ott állandó helyet biztosítsanak az EU számára,
   i) erősítse a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) és a nemzetközi büntetőjogi igazságszolgáltatási rendszer szerepét, támogassa az elszámoltathatóság előmozdítását és a büntetlenség felszámolását és továbbra is támogassa az ICC fontos munkáját, amely az egyetlen állandó és független igazságszolgáltatási intézmény, amely joghatósággal rendelkezik a legsúlyosabb nemzetközi vonatkozású bűncselekmények felett, beleértve a népirtást, az emberiség elleni bűncselekményeket és a háborús bűncselekményeket is; ösztönözze az erős és szoros kapcsolatokat az ICC és az ENSZ között a Római Statútum 2. cikkével összhangban, és szorgalmazza a Római Statútum ENSZ-tagállamok részéről történő ratifikálását,
  

Béke, biztonság és igazságszolgáltatás

  

Válsághelyzetek megelőzése és kezelése, közvetítés, békefenntartás és békeépítés

   j) erősítse meg a válságmegelőzési struktúrákat és azok hatékonyságát az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) keretében azzal a céllal, hogy a válságmegelőzés és a helyreállítás globális vezetőjévé alakítsák át ezt a szervezetet; erősítse meg az EU konfliktusmegelőzési struktúráit, és javítsa az együttműködést az ENSZ-szel, az EBESZ-szel, az Afrikai Unióval és más nemzetközi és regionális szervezetekkel, valamint a civil társadalommal, a gazdasági szereplőkkel, a magánvállalkozásokkal, a magánszemélyekkel és a szakértői szervezetekkel ezen a területen,
   k) munkálkodjon annak érdekében, hogy konszenzus jöjjön létre, és gyakorlatiasabb megközelítés alakuljon ki a védelmi felelősség tekintetében; a védelmi felelősség elvének fontosságát hangsúlyozva a konfliktusok megelőzése és a békés közvetítés terén, többek között ösztönözve végrehajtási mechanizmusainak további finomítását és erősítve a regionális szervezetek, mint például az Afrikai Unió (AU) és az Arab Liga szerepét az ENSZ-en belüli korai figyelmeztető mechanizmusok megerősítésével és az érintett ENSZ-szervek szerepének jobb meghatározásával; vegye figyelembe az ENSZ BT 2011. február 26-i 1970(2011) számú határozatát, amelyben első alkalommal állapodott meg a Biztonsági Tanács összes állandó tagja abban, hogy felhívják a Nemzetközi Büntetőbíróságot egy hivatalban lévő kormány elleni vizsgálat megindítására az emberiség ellen elkövetett állítólagos bűncselekmények vádja alapján, a védelmi felelősség elve szerint, egy folyamatban lévő válsággal kapcsolatban; vegye figyelembe az ENSZ BT 2011. március 17-i 1973(2011) számú határozatát is, amely hangsúlyozta a nemzetközi közösség elszántságát a civilek és a civilek által lakott területek védelmének biztosítása iránt, a védelmi felelősség elvének első gyakorlati érvényesítéseként, egyértelmű ENSZ-felhatalmazás alapján és egy folyamatban lévő válsággal kapcsolatban,
   l) ismerje el az ENSZ közvetítő szerveinek munkáját, például a Politikai Ügyek Osztálya Közvetítéstámogató Egységének (MSU) munkáját és támogassa alkalmazottai számának növelését; támogassa az EU és a Közvetítéstámogató Egység közötti partnerséget, és biztosítsa, hogy az EKSZ alapvető szerepet töltsön be e tekintetben,
   m) mozdítsa elő a biztonságot és a stabilizációt konfliktusmegelőzési, közvetítési, párbeszédre irányuló, helyi kapacitásépítési és a konfliktus utáni helyreállítási, újjáépítési és béketeremtési stratégiák útján, melyek fenntartható megoldásokat támogatnak a rövid és középtávú erőfeszítések és a hosszabb távú fejlesztési erőfeszítések közötti zökkenőmentes átmenet révén; biztosítsa, hogy a békeépítési és fejlesztési politikák megtervezése és végrehajtása olyan átfogó, egységes ENSZ-stratégia keretében történjen, amely a tervezés és a végrehajtás szakaszában egyaránt kezdettől fogva figyelembe veszi a békeépítéssel összefüggő szükségleteket és a hosszabb távú stratégiára történő mihamarabbi jövőbeli áttérés igényét, és amelyre az EU saját intézkedéseit is alapozhatja; mivel a konfliktusoktól sújtott országok stabilizálásához nem pusztán katonai erőre, hanem összetettebb fellépésre és integrált megközelítésre van szükség, a szükséges kapacitásokat egy ilyen stratégia segítségével kell megszervezni a konfliktus kiváltó okainak kezelése érdekében, tekintettel arra, hogy azon országok fele, ahol békefenntartó műveleteket hajtottak végre, a békefenntartó erők távozását követő 10 éven belül visszasüllyed a konfliktusba;
   n) ragaszkodjon ahhoz, hogy le kell vonni a tanulságokat a Japánban bekövetkezett közelmúltbeli fejleményekből, és javaslatokat kell előterjeszteni a meglévő nukleáris létesítmények biztonsági előírásainak szigorítása érdekében, különösen a földrengésveszélyes területeken; kérje az együttműködés javítását a hasonló, ember által okozott vagy természeti katasztrófák esetén, annak érdekében, hogy minimalizálják a radioaktivitás embereket és környezetet érintő következményeit,
   o) dolgozzon ki világosan definiált stratégiai elképzelést az EU válságmegelőzési és -kezelési eszközei vonatkozásában, és tárja fel a konkrét projektmenedzsment lehetőségeit az újonnan létrehozott EKSZ-en keresztül, elismerve a válságmegelőzés és a válságkezelés fontosságát az EU külső fellépéseiben,
   p) összpontosítson a béketeremtési stratégiákban a nemzeti szerepvállalás biztosítására, a kezdeti tervezéstől egészen a helyszíni végrehajtásig, a bevált gyakorlatokra és sikertörténetekre alapozva; mozdítson elő egy több területen átívelő fejlesztési menetrendet, melynek alapján az államépítést világosan megfogalmazott békeépítés és olyan fejlesztési erőfeszítések támogatják, amelyek középpontjában erőteljes gazdasági szempontok állnak,
   q) helyezzen nagyobb hangsúlyt a béke megszilárdításának feladatára a konfliktus utáni helyzetekben, azáltal, hogy stratégiai tanácsadást nyújt, valamint a helyreállítási projektek támogatásához kihasználja a világszerte rendelkezésre álló szakértelmet és finanszírozást; mozgósítsa az erőforrásokat és az új finanszírozási forrásokat, és finanszírozza a konfliktus utáni újjáépítést szolgáló korai helyreállítást,
   r) segítse elő a női polgári szakértők bevetését, és az ENSZ BT 1325. számú határozatának szellemében támogassa a nemzeti cselekvési terveket, valamint az ENSZ főtitkára által kidolgozott cselekvési tervet a nők béketeremtésben való részvételének biztosításáról,
  

Globális válságkezelési együttműködés a partnerségeken belül

   s) a nemzetközi válságkezelési partnerségek megerősítését tekintse az EU stratégiai prioritásának, és fokozza a párbeszédet a válságkezelésben részt vevő többi jelentős szereplővel, mint például az ENSZ-szel, a NATO-val, az Afrikai Unióval, valamint harmadik országokkal, mint például az Egyesült Államokkal, Törökországgal, Norvégiával és Kanadával; hangolja össze a helyszíni fellépéseket, ossza meg az információkat, és egyesítse az erőforrásokat a békefenntartás és a békeépítés, valamint a terrorizmus ellen a nemzetközi jog alapján folytatott harc terén, beleértve a válságkezeléssel és különösen a tengerbiztonsággal kapcsolatos együttműködést; javítsa e tekintetben a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel és a kétoldalú donorszervezetekkel folytatott koordinációt;
   t) emlékeztetve arra, hogy az ENSZ BT elsődleges felelőssége a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, hangsúlyozza az EU és az ENSZ közötti szoros együttműködés fontosságát a polgári és katonai válságkezelés területén és különösen a humanitárius segélyezési műveletekben; fokozza erőfeszítéseit annak biztosítása érdekében, hogy az EU tagállamai megfelelően és koordinált módon járuljanak hozzá az ENSZ misszióihoz; mélyebben tárja fel, hogy az EU összességében miként járulhat hozzá hatékonyabban az ENSZ által vezetett erőfeszítésekhez, mint például az EU gyorsreagálású összekötő vagy látóhatáron túli műveletekkel, illetve egy EU-komponens biztosításával a nagyobb ENSZ-missziókban;
   u) hozza létre az EU, valamint a regionális és szubregionális szervezetek, például az AU, az Arab Liga vagy a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Szövetsége (ECOWAS) és az ENSZ közötti válságkezelési partnerség átfogó stratégiai keretét, és erősítse meg különösen az AU Béke- és Biztonsági Tanács, az ENSZ BT, valamint az EU Politikai és Biztonsági Bizottsága közötti háromoldalú kapcsolatokat az AU támogatását célzó erőfeszítések következetességének és kölcsönös megerősítésének biztosítása érdekében; fokozza az Afrikai Unió által ENSZ-megbízatással végrehajtott békefenntartó műveletek finanszírozásának kiszámíthatóságát, fenntarthatóságát és rugalmasságát; keressen olyan megoldásokat, amelyek elősegítik az EU és az AU közötti együttműködést saját műveleti területeiken, ezzel javítva a korai figyelmeztetési és konfliktusmegelőzési képességeket és hozzájárulva a legjobb gyakorlatok és a szakértelem cseréjéhez a válságkezelés terén;
   v) járuljon hozzá a béke és biztonság afrikai struktúrájának végrehajtása során tett előrelépés megszilárdításához, annak érdekében, hogy kezelje a békével és biztonsággal kapcsolatos kihívásokat az afrikai kontinensen; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy kiszámítható és fenntartható finanszírozást nyújtsanak az afrikai béketámogató műveletekhez, továbbá a helyi reagálási kapacitás kiépítésének szükségességét, valamint a fegyveres konfliktusokban a civilek védelme iránti elkötelezettséget,
   w) az afrikai kontinens konfliktusainak regionális dimenzióját figyelembe véve tegyen erőfeszítéseket a szubregionális szervezetekhez fűződő kapcsolatok megerősítésére, ideértve az ECOWAS-t, a Dél-afrikai Fejlesztési Közösséget (SADEC) és a Kormányközi Fejlesztési Hatóságot (IGAD), és vonja be ezeket és a térség országait a válságkezelésbe,
  

A békeépítést szolgáló struktúra, a Békeépítési Bizottság felülvizsgálata

   x) nyújtson segítséget abban, hogy az ENSZ békeépítési struktúrája képessé váljon arra, hogy megfeleljen a létrehozását övező várakozásoknak a Békeépítési Bizottság felülvizsgálati folyamata során született ajánlások előrevitelével, azzal a céllal is, hogy javuljon a Béketeremtési Bizottság hatékonysága; támogassa egy erős, átfogó békeépítési struktúra kialakulását a fejlődő és a fejlett országok közötti partnerség alapján, különös figyelmet fordítva egyúttal a helyszínen történő megvalósítás javítására, a nemzetközi pénzügyi intézményekkel fennálló kapcsolatok javítására – a munkahelyteremtés és a gazdasági problémák kezelése érdekében –, valamint a békefenntartás és a békeépítés közötti organikusabb kapcsolat előmozdítására; segítse elő a strukturáltabb kapcsolatok kialakulását a Békeépítési Bizottság, az EKSZ globális és többoldalú kérdésekért felelős főigazgatósága///, különösen a Konfliktusmegelőzési és Biztonságpolitikai Igazgatóság, valamint az ENSZ Közgyűlése, az ENSZ BT és a Gazdasági és Szociális Tanács között a békefenntartás és a békeépítés, valamint a helyszíni fejlesztési fellépések közötti nagyobb szinergia kialakítása céljából; törekedjen a Békeépítési Bizottság tanácsadói szerepének erősítésére felettes szerve, az ENSZ BT felé, a Békeépítési Bizottság és a Békeépítést Támogató Hivatal (PBSO) közötti együttműködés fokozására, valamint a regionális szervezetekhez és a nemzetközi pénzügyi intézményekhez fűződő kapcsolatok erősítésére; emellett javítsa az ENSZ Békeépítési Bizottsága és az EU békeépítési partnersége között fennálló partnerséget a konfliktusrendezés alulról felfelé építkező megközelítésén keresztül, amely figyelembe veszi a nem állami szereplők béketeremtéssel kapcsolatos tevékenységeit,
   y) tegyen erőfeszítéseket a Békeépítési Bizottságban rejlő lehetőségek kibontakoztatására a helyszínhez fűződő kapcsolatok megszilárdításával, hogy maximalizálják a Békeépítési Bizottság és a helyszínen lévő ENSZ-csapatok egyedi belépési pontjainak értékét, amely utóbbiak előnyt kovácsolhatnának az előbbi stratégiai iránymutatásaiból és politikai befolyásából, különösen amikor az intézmények kiépítésére kerül sor,
  

Nukleáris leszerelés és a nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozása, a NAÜ reformja, az atomsorompó-szerződés felülvizsgálata, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem

   z) a Japánban bekövetkezett nukleáris katasztrófa következményeként hajtsa végre a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) mélyreható reformját az atomenergia felhasználásának ellenőrzésére és egyúttal előmozdítására irányuló kettős funkciójának megszüntetése révén, és korlátozza a NAÜ hatáskörét az atomenergia-ipar felügyeletére, valamint az atomsorompó-szerződés betartásának ellenőrzésére; emellett törekedjen annak biztosítására, hogy a biztonsági előírásokat a jövőben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) határozza meg és ellenőrizze, és ezzel kapcsolatban a tagállamok feladata lesz jogilag megfelelni ezen előírásoknak, a WHO számára pedig biztosítják a többletfeladatok ellátásához szükséges személyzetet;
   aa) mozdítsa elő az atomsorompó-szerződés 2010-es felülvizsgálatában foglalt ajánlások végrehajtását, különösen a mindenki számára biztonságosabb világ megteremtésére irányuló törekvést és hosszú távú célként a béke és a biztonság nukleáris fegyverek nélküli világban történő elérését, a kölcsönös bizalom erősítése érdekében az átláthatóság további fokozását, az átláthatóság, az ellenőrzés és a visszafordíthatatlanság alapvető elveivel összhangban lévő tényleges nukleáris leszerelési intézkedések meghozatalát, a nukleáris fegyverrel rendelkező országok ösztönzését az általuk vállalt kötelezettségek végrehajtásáról szóló rendszeres jelentéstételre, valamint a végrehajtás felülvizsgálatát;
   ab) fejlessze tovább az együttműködés csatornáit és mechanizmusait az EU külső partnereivel, elsősorban az Egyesült Államokkal a terrorizmus elleni harc terén, különösen az ENSZ globális terrorizmusellenes stratégiájának végrehajtása céljából a G8-ak Róma/Lyon csoportjában és Terrorizmusellenes Akciócsoportjában való részvétel, a vonatkozó globális megállapodások megerősítése, valamint egy nemzetközi terrorizmusról szóló átfogó egyezmény megkötésére irányuló erőfeszítések fokozása révén; stratégiai és gyakorlati szinten egyaránt hatékonyabban és strukturáltabb módon működjön együtt ezekkel a partnerekkel; játsszon vezető szerepet, és mutasson példát azzal, hogy megszilárdítja az alapvető jogok és a jogállamiság tiszteletben tartását mint a terrorizmus elleni fellépés uniós megközelítésének alapvető elemét;
  

Fejlesztés

   ac) ragaszkodjon ahhoz, hogy harmonizálni kell a különböző ENSZ-szervek erőfeszítéseit annak érdekében, hogy azok világszerte jobban előmozdítsák a fejlesztési és szociális kérdésekkel kapcsolatos fellépések hatékonyságát és eredményességét; tegyen eleget a millenniumi fejlesztési célokkal foglalkozó csúcstalálkozón a célok 2015-re történő teljesítésére tett ígéreteknek, különösen azáltal, hogy teljesíti az EU hivatalos fejlesztési segéllyel kapcsolatos kötelezettségvállalásait; támogassa határozottan a pénzügyi befektetés szintjének növelését a millenniumi fejlesztési célok teljesítése érdekében, és mielőbb emelje meg és többszörözze meg az általános fejlesztést és gazdasági és társadalmi átalakulást célzó, már bizonyított innovatív programokat és politikákat;
   ad) a millenniumi fejlesztési célok elérését célzó erőfeszítéseket összpontosítsa elsősorban a legelmaradottabb régiókra és országokra, különösen a Szaharától délre fekvő afrikai országokra és a legkevésbé fejlett országokra, valamint a törékeny és konfliktusoktól sújtott országokra;
  

Legkevésbé fejlett országok (LFO)

   ae) biztosítsa az ENSZ-nek a legkevésbé fejlett országokkal foglalkozó konferenciáján elfogadott cselekvési programjához kapcsolódó ellenőrzési és vizsgálati mechanizmusok hatékonyságát;
   af) biztosítsa, hogy a hosszú távú és fenntartható fejlődés átfogó, koherens célkitűzés marad a legkevésbé fejlett országok és partnereik cselekvési terveiben;
  

Küzdelem az egyenlőtlenségek ellen

   ag) biztosítsa, hogy a nagyfokú egyenlőtlenségekkel jellemzett közepes jövedelmű országok továbbra is részesüljenek támogatási és finanszírozási forrásokban a szegénység csökkentése és a társadalmi kohézió javítása érdekében, mivel a legtöbb szegény ember közepes jövedelmű országban él;
   ah) támogassa a nemek közötti egyenlőtlenségek csökkentését, és a nők szerepének erősítését a fejlesztésben, mivel a szegények között aránytalanul magas a nők száma;
  

A segélyek hatékonysága

   ai) vizsgálja meg, hogy a segélyek hatékonyságának kérdését miként lehetne egy fejlesztési hatékonyságot célzó napirenddé alakítani, konkrét stratégiákat kialakítva a törékeny helyzetű államokra és a konfliktust követő környezetekre vonatkozóan;
   aj) a parlamentek, a civil társadalmi szervezetek és a helyi hatóságok tényleges bevonása alapján teljesítse az accrai program valamennyi célkitűzését;
   ak) biztosítsa a társadalmi, politikai, gazdasági és környezetvédelmi kihívások következetes kezelését;
  

A fejlődéshez való jog

   al) támogassa a fejlődéshez való jogról szóló ENSZ-nyilatkozatot, amely előírja, hogy az államok kötelesek egymással együttműködni a fejlődés biztosítása és a fejlődést akadályozó tényezők kiküszöbölése érdekében, illetve kötelesek oly módon élni jogaikkal és teljesíteni kötelezettségeiket, hogy előmozdítsák a szuverén egyenlőségen, az egymásra utaltságon és a kölcsönös érdekeken alapuló új gazdasági rendet (1986);
   am) a fejlődéshez való jogot tartsa napirendje kiemelt helyén, mivel idén ünnepeljük a fejlődéshez való jogról szóló ENSZ-nyilatkozat elfogadásának 25. évfordulóját;
   an) tegyen javaslatot a magas szintű munkacsoport megállapításainak konszolidációjára a fejlődéshez való jog tényleges megvalósításának biztosítása érdekében;
   ao) hozza meg a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a fejlődéshez való jogot a fejlesztési politika, az egyetemes időszakos felülvizsgálat/// és az emberi jogokról szóló ENSZ- megállapodás értelmében létrehozott szervek és mechanizmusok szerves részévé tegye;
  

Nemzetközi humanitárius segélyek

   ap) hozzon létre nemzetközi humanitárius segélyprogramot annak érdekében, hogy kezelje a humanitárius kihívások teljes körét, a megnövekedett humanitárius szükségleteket és a humanitárius helyzetek összetettségét;
   aq) világszerte erősítse meg a humanitárius finanszírozást, és javítsa a humanitárius segélyek rendszerének működését és hatékonyságát;
   ar) közös nemzetközi kezdeményezések révén erősítse meg a humanitárius segélyezés és a fejlesztés közötti kölcsönhatást, valamint a segélyezés, a rehabilitáció és a fejlesztés közötti kapcsolatot;
  

Emberi jogok

  

Intézményi kérdések

   as) biztosítsa, hogy az EKSZ-t megfelelően lássák el személyzettel és erőforrásokkal, valamint integrálják és összehangolják más nemzetközi szervekkel, regionális szervezetekkel és azok emberi jogokat előmozdító tevékenységével; biztosítsa, hogy az ENSZ rendszerén és más nemzetközi intézményeken belül elfogadott ajánlásokat és határozatokat és megfogalmazott prioritásokat figyelembe veszik az uniós szakpolitikák és eszközök kidolgozása során, különösen az emberi jogok területén;
   at) továbbra is vegyen aktívan részt az Emberi Jogi Tanács felülvizsgálatában New Yorkban és annak nyomon követésében, és erősítse mandátumának betartását; foglalkozzon az Emberi Jogi Tanács súlyos emberi jogi jogsértésekkel járó – mint a közelmúltban Líbia és Elefántcsontpart esetében is bekövetkezett – sürgős helyzetek megoldására irányuló képességének kérdésével, javítsa a meglévő nemzetközi normák és előírások érvényre juttatásával kapcsolatos kapacitását; üdvözölje az ENSZ Közgyűlésének 2011. március 1-jei határozatát, amely felfüggesztette Líbia tagságát az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában tegyen továbbra is határozott erőfeszítéseket és vegyen igénybe különleges eljárásokat annak érdekében, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát egy pusztán reagáló szerv helyett az emberi jogi jogsértések prioritási sorrendjének felállítására és kiváltó okainak kezelésére képes korai figyelmeztető és megelőző mechanizmussá alakítsa az emberi jogi jogsértések kialakulásának vagy további eszkalálódásának megelőzése céljából, többek között a nemzeti emberi jogi intézmények kapacitásépítésének támogatása révén;
   au) törekedjen az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa választási eljárásainak tökéletesítésére az Emberi Jogi Tanács összetételének minőségével kapcsolatos problémák kezelése érdekében; mérlegelje egyértelmű kritériumok meghatározását az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tagságára vonatkozóan, annak érdekében, hogy azok az országok, ahol gyakoriak és elterjedtek az emberi jogi jogsértések, ne lehessenek az Emberi Jogi Tanács tagjai; a felülvizsgálat során tartsa fenn az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosának Hivatala függetlenségét, és ellenezzen a nevezett hivatal státuszának megváltoztatására irányuló minden olyan kísérletet, amely károsan befolyásolná a hivatal finanszírozását, és ebből következően függetlenségét;
   av) alakítson ki működőképes munkakapcsolatot az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa és a Harmadik Bizottság, valamint az Emberi Jogi Tanács és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCHR) között, és foglalkozzon a tagállamok körében az Emberi Jogi Tanácsban szerzett szavazati joguk kapcsán kialakult növekvő megosztottság jeleivel;
   aw) jusson megállapodásra egy közös álláspontban a 2011. szeptemberre tervezett durbani felülvizsgálati konferencia (az úgynevezett „Durban 3”) előtt, annak érdekében, hogy demonstrálja a tagállamok hajlandóságát és képességét az egységes fellépésre a globális fórumokon, hogy érvényesítse az EU befolyását az ENSZ keretében, és újra megerősítse elkötelezettségét a rasszizmus, az idegengyűlölet és a vallási fanatizmus elleni kiegyensúlyozott és megkülönböztetésmentes küzdelem iránt,
  

Emberi jogi kérdések

   ax) folytassa erőfeszítéseit az ENSZ Közgyűlés Harmadik Bizottságában számos határozat vonatkozásában, különösen a halálbüntetésre vonatkozó moratóriumra irányuló, több ország által támogatott felhívás, a gyermekek jogai, a nemzeti és nyelvi kisebbségek, a szólásszabadság és a szabad média, a vallási türelmetlenség, a kínzás eltörlése és a Burmával/Mianmarral, Észak-Koreával és Iránnal kapcsolatos országspecifikus határozatok tárgyában; támogassa a kínzás felszámolására irányuló összes erőfeszítést; ösztönözze különösen az ENSZ kínzás elleni egyezménye fakultatív jegyzőkönyvének elfogadását,
   ay) folytassa a nemzetközi erőfeszítéseket annak biztosítására, hogy minden emberi jog egyetemesnek, oszthatatlannak, valamint egymástól függőnek és egymással összefüggőnek tekintendő; ennek keretében tegyen erőfeszítéseket arra, hogy megakadályozza az „emberiség hagyományos értékei” meghatározatlan fogalmának használatát, amely természeténél fogva aláássa a nemzetközi emberi jogi jogszabályokban foglalt normákat, és olyan elfogadhatatlan igazolási kísérletekhez vezethet, amely a hagyományos értékekből, normákból és gyakorlatokból fakadónak tünteti fel az emberi jogi jogsértéseket;
   az) egyedi költségvetési kötelezettségvállalásokon keresztül támogassa az UN Women kapacitását, elszámoltathatóságát és hatékonyságát, hogy hatékonyabban legyen képes koordinálni a lényeges tevékenységeket; a nemek közötti egyenjogúság szempontját építse be az ENSZ valamennyi politikájába, és alakítson ki intézményi koherenciát/szinergiát; többek között a jobb stratégiai tervezéshez való hozzájárulás révén összpontosítson erőfeszítéseket az ENSZ BT 1325. számú határozatának végrehajtására, különösen a nők béketárgyalásokon való jelenléte tekintetében, ami lehetővé teszi számukra, hogy közvetítők legyenek, javítva szakértelmüket, növelve döntéshozói befolyásukat és általában kapcsolatot teremtve a nők és a fejlődés között;
   ba) dolgozzon ki stratégiát azon országokkal szemben, amelyek elutasítják a teljes körű együttműködést az ENSZ mechanizmusaival, és nem biztosítanak hozzáférést az ENSZ független szakértői és különleges előadói számára annak érdekében, hogy meggyőzzék ezen országokat arról, hogy biztosítsanak teljes hozzáférést az említett személyek számára saját területükhöz, és tartózkodjanak munkájuk akadályozásától; egyúttal dolgozzon a különleges eljárások függetlenségének fenntartásán,
  bb) biztosítsa a legmagasabb politikai és diplomáciai prioritást, és ennek megfelelően az EU aktív részvételével működő különböző kétoldalú és többoldalú fórumokon adja meg a lehető legteljesebb mértékű támogatást minden olyan kezdeményezés számára, amely az alábbiakra irányul:

Éghajlatváltozás
   az egész világra kiterjedő moratórium bevezetése a nők nemi szervének megcsonkítása ellen,
   a homoszexualitás dekriminalizálása világszerte,
   bc) vállaljon vezető szerepet az éghajlatváltozással kapcsolatos globális kormányzás és az éghajlatváltozásra vonatkozó nemzetközi együttműködés terén; összpontosítson a harmadik országokkal folytatott erős politikai együttműködésre, és fejlessze tovább a párbeszédet más kulcsszereplőkkel, például az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, a feltörekvő hatalmakkal (Kína, Brazília, India) és a fejlődő országokkal, miután az éghajlatváltozás a nemzetközi kapcsolatok kulcsfontosságú elemévé és a millenniumi fejlesztési célok elérését érintő jelentős fenyegetéssé vált; járuljon hozzá egy befogadó, átlátható, méltányos, a fejlett és a fejlődő országok számára a megfelelő irányító testületekben kiegyensúlyozott képviseletet biztosító intézményi felépítés kialakításához; szilárdan alapozza meg a 2011 végén Dél-Afrikában sorra kerülő következő találkozó tárgyalásait a Cancúnban megrendezett 16. éghajlat-változási konferencián elért kívánatos előrehaladásra építve, és szem előtt tartva a Koppenhágában tartott 15. éghajlat-változási konferencia nem kielégítő eredményéből levont tanulságokat;
   bd) folytasson stratégiaibb jellegű együttműködést, és legyen fogékonyabb a harmadik országok igényeire, egyúttal fejlessze tovább az EKSZ kapacitásait az éghajlat-politikai diplomácia kiépítése érdekében; támogassa a Bizottság aktív részvételét a védelmi hiányosságok és válaszok témájában az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosa (UNHCR) által indított, folyamatban lévő vitában, amelyre a védelmi kihívásokról szóló 2010. évi főbiztosi párbeszéd keretében kerül sor, amelynek célja a lakóhelyük elhagyására kényszerített és hontalan személyekre vonatkozó, meglévő nemzetközi védelmi keret javítása, vegyen részt aktívan a „klímamenekült” – ez azokat az embereket jelenti, akik az éghajlatváltozás következményeként kénytelenek elmenekülni otthonukból és menekültstátuszért folyamodni külföldön – fogalmáról és ezen belül ennek lehetséges jogi meghatározásáról folyó vitában, amely fogalmat a nemzetközi jogban vagy a jogilag kötelező erejű nemzetközi megállapodásokban még nem ismerték el;
  

Záró ajánlások

   be) kezdeményezzen vitát a parlamentek és a regionális gyűlések szerepéről az ENSZ rendszerében, amely várhatóan szerepel majd az ENSZ Közgyűlés 66. ülésszakának napirendjén, valamint az ENSZ Parlamenti Közgyűlésének létrehozásáról; továbbá mozdítsa elő a kormányok és a parlamentek között a globális kérdésekről folyó párbeszédet;
   bf) támogassa az ENSZ Parlamenti Közgyűlésének (UNPA) létrehozását az ENSZ rendszerén belül a globális kormányzás demokratikus jellegének, demokratikus elszámoltathatóságának és átláthatóságának növelése, valamint a nyilvánosságnak az ENSZ tevékenységeibe való fokozottabb bevonása érdekében, elismerve, hogy az UNPA kiegészítené a meglévő szerveket, ideértve az Interparlamentáris Uniót is;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, valamint tájékoztatás céljából a Bizottságnak.

(1) HL C 4 E, 2011.1.7., 49.o.
(2) Az Európai Unió Tanácsa 10170/2010.
(3) ENSZ közgyűlési határozat, A/RES/65/264.
(4) ENSZ közgyűlési határozat, A/RES/65/226.
(5) ENSZ közgyűlési határozat, A/RES/65/225.
(6) ENSZ közgyűlési határozat, A/RES/65/223.
(7) ENSZ közgyűlési határozat, A/RES/65/222.
(8) ENSZ közgyűlési határozat, A/RES/65/218.
(9) ENSZ közgyűlési határozat, A/RES/65/177.
(10) ENSZ közgyűlési határozat, A/RES/65/168.
(11) ENSZ közgyűlési határozat, A/RES/65/167.
(12) ENSZ közgyűlési határozat, A/RES/65/123.
(13) ENSZ közgyűlési határozat, A/RES/65/94.
(14) ENSZ közgyűlési határozat, A/RES/65/59.
(15) ENSZ közgyűlési határozat, A/RES/65/7.
(16) ENSZ közgyűlési határozat, A/RES/65/1.
(17) Az ENSZ Közgyűlésének határozattervezete, A/RES/64/L0.67.
(18) ENSZ közgyűlési határozat, A/RES/65/276.
(19) Az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének A/64/868-S/2010/393. sz. határozata, melléklet.
(20) Az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének A/66/50. sz. dokumentuma
(21) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0097
(22) Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0482
(23) Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0442
(24) Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0439
(25) Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0419
(26) HL C 124E, 2006.5.25., 549. o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat