Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2010/2234(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0082/2011

Előterjesztett szövegek :

A7-0082/2011

Viták :

PV 06/06/2011 - 26
CRE 06/06/2011 - 26

Szavazatok :

PV 08/06/2011 - 6.10
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2011)0263

Elfogadott szövegek
PDF 398kWORD 144k
2011. június 8., Szerda - Strasbourg
Európai szakképzési együttműködés az „Európa 2020” stratégia támogatására
P7_TA(2011)0263A7-0082/2011

Az Európai Parlament 2011. június 8-i állásfoglalása az „Európa 2020” stratégiát támogató európai szakképzési együttműködésről (2010/2234(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a „Megújított szociális menetrend: Lehetőségek, hozzáférés és szolidaritás a XXI. századi Európában” című, 2008. július 2-i bizottsági közleményre (COM(2008)0412),

–  tekintettel az „Új lendület az európai szakképzési együttműködésnek az ”Európa 2020' stratégia támogatására' című, 2010. június 9-i bizottsági közleményre (COM(2010)0296),

–  tekintettel a Bizottság „Kulcskompetenciák a változó világban” című 2009. november 25-i közleményére (COM(2009)0640),

–  tekintettel „Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák” című 2006. december 18-i, 2006/962/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlásban(1) „európai referenciakeretként” meghatározott nyolc kulcskompetenciára,

–  tekintettel az európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszer (ECVET) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi ajánlásra irányuló, 2008. április 9-i javaslatra (COM(2008)0180),

–  tekintettel a tízéves „Oktatás és képzés 2010” munkaprogramra és azt követően az annak megvalósítása terén elért előrehaladásról szóló közös időközi jelentésekre,

–  tekintettel „Az EU ifjúsági stratégiája – befektetés és az érvényesülés elősegítése” című, 2009. április 27-i bizottsági közleményre (COM(2009)0200),

–  tekintettel „Az EU ifjúsági stratégiája – befektetés és az érvényesülés elősegítése” című, 2010. május 18-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretéről (2010–2018) szóló, 2009. november 27-i tanácsi állásfoglalásra,

–   tekintettel a fiatalság munkaerőpiacra való bejutásának, valamint a gyakornoki, szakmai gyakorlati és gyakorlati képzési lehetőségeknek az előmozdításáról szóló 2010. július 6-i állásfoglalására(3),

–   tekintettel a „Mozgásban az ifjúság – Kezdeményezés a fiatalokban rejlő potenciál felszabadítására az Európai Unióban megvalósítandó intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés érdekében” című bizottsági közleményre (COM(2010)0477),

–  tekintettel az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről („Oktatás és képzés 2020”) szóló, 2009. május 12-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az ifjúságpolitika területén folytatott európai együttműködés jelenlegi keretének értékeléséről és a megújított keret jövőbeli kilátásairól szóló, 2009. május 11-i tanácsi következtetésekre (09169/2009),

–  tekintettel az „Európai digitális menetrend ” című, 2010. augusztus 26-i bizottsági közleményre (COM(2010)0245),

–  tekintettel a Tanács az új munkahelyekhez szükséges új készségekről szóló, 2007. november 15-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a „Kulcskompetenciák a változó világban: az ”Oktatás és képzés 2010' munkaprogram megvalósítása' című 2010. május 18-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az egész életen át tartó tanulásnak a tudás, a kreativitás és az innováció fejlesztése érdekében történő megvalósításáról – az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram megvalósításáról szóló, 2008. december 18-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel „A karriertanácsadás szakmai fejlesztése: gyakorlati kompetenciák és képzési útvonalak Európában” című 2009. márciusi Cedefop-tanulmányra,

–  tekintettel az „Európa jövőjéhez szükséges képesítések: a szakmai képesítésekre vonatkozó igények előrejelzése” című 2009. májusi Cedefop-tanulmányra,

–  tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–  tekintettel az egész életen át tartó tanulást támogató kompetenciákról és az „új munkahelyekhez szükséges új készségek” elnevezésű kezdeményezésről szóló, 2010. május 11-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel „Az európai szakképzési kreditrendszer (ECVET): A tanulási eredmények transzferének, összegyűjtésének és elismerésének rendszere Európában” című, 2006. október 31-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2006)1431),

–  tekintettel a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, a szakoktatás és szakképzés (VET) területén való fokozott európai együttműködés jövőbeni prioritásairól szóló következtetésekről (16459/2008) a Tanács által 2008. december 5-én folytatott tanácskozások eredményére,

–  tekintettel az Európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszer (ECVET) létrehozásáról szóló, 2009. június 18-i európai parlamenti és tanácsi ajánlásra(7),

–  tekintettel a szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakeretének létrehozásáról szóló, 2009. június 18-i európai parlamenti és tanácsi ajánlásra(8),

–  tekintettel az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszerének létrehozásáról szóló, 2008. április 23-i európai parlamenti és tanácsi ajánlásra(9),

–  tekintettel a fiatalok mobilitásáról szóló, 2008. november 21-i tanácsi következtetésekre(10);

–  tekintettel az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2006. december 18-i európai parlamenti és tanácsi ajánlásra,

–  tekintettel „Az oktatásra és képzésre vonatkozó lisszaboni célkitűzések tekintetében elért haladás nyomon követésére szolgáló mutatók és referenciaértékek összefüggő keretrendszere” című, 2007. február 21-i bizottsági közleményre (COM(2007)0061),

–  tekintettel a „Hatékonyság és igazságosság az európai oktatási és képzési rendszerekben” című, 2006. szeptember 8-i bizottsági közleményre (COM(2006)0481),

–  tekintettel „A veszélyeztetett fiatalok munka felé irányítása a tanuláson keresztül” (Guiding at-risk youth through learning to work) című Cedefop-tanulmányra (Luxembourg, 2010),

–  tekintettel a Cedefopnak „Az európai foglalkoztatás tudás- és készségintenzívebbé tétele” című, 2010. februári tájékoztató feljegyzésére,

–  tekintettel a Cedefop „Megfelelő képesítés? A képesítések terén fennálló egyensúlytalanságok Európában” című, 2010. júniusi tájékoztató feljegyzésére,

–  tekintettel a Cedefop „Munka és öregedés” című kiadványára (Luxembourg, 2010),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 165. és 166. cikkére, amelyek az oktatással, a szakképzéssel, az ifjúsággal és a sporttal foglalkoznak,

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére és a Kulturális és Oktatási Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A7-0082/2011),

A.  mivel a fiatalok munkanélküliségi rátája jelenleg 21%, amely a munkanélküliség általános uniós szintjének kétszerese, és ez az egyik legsürgetőbb kihívás Európában, és mivel a cél az iskolából kimaradók arányának 10% alá csökkentése, mivel a másik cél 2020-ig a nők munkaerő-piaci részvételének 70%-kal való növelése, mivel az oktatás és képzés kulcsfontosságú tényezők a sikeres munkaerő-piaci részvétel és az élet fontos döntéseinek meghozatala tekintetében, mivel több mint 5,5 millió fiatal európai pályakezdőnek nincs munkája, társadalmi kirekesztés fenyegeti, és a szegénységgel és a lehetőségek hiányával kell szembenéznie, sok fiatal pedig kénytelen olyan bizonytalan, rosszul fizetett, korlátozott társadalombiztosítási ellátással járó állásokat elfogadni, amelyek negatív hatással vannak munkahelyi egészségükre és biztonságukra,

B.   mivel míg az Európai Unióban kiadott egyetemi oklevelek 58,9%-át nők szerzik meg, ez az arány a PhD-oklevelek szintjén már csak 43%, egyetemi tanári szinten pedig még alacsonyabb, és mivel az „A” besorolású egyetemi tanároknak csupán 15%-a nő,

C.   mivel a Bizottság „Új lendület az európai szakképzési együttműködésnek az Európa 2020 stratégia támogatására” című közleménye (COM(2010)0296) nem vette figyelembe a nemek közötti esélyegyenlőség szempontjait,

D.   mivel az oktatásból a munkavégzésbe való átlépés, valamint a különböző munkahelyek közötti váltás időszaka az egész Európai Unióban strukturális kihívást jelent a munkavállalók számára; mivel az átmeneti időszak biztonsága lényeges motivációs tényező a munkavállalók munkahelyen kívüli képzésben való részvétele szempontjából; mivel a minőségi, tanulószerződéses gyakorlati képzések jelentősen elősegítik a fiatalok munkaerőpiacra való belépését,

E.   mivel a korai munkanélküliség tartós negatív hatásokkal jár, többek közt növeli a jövőbeli munkanélküliség és az egész élet során megszerzett jövedelem alacsonyabb szintjének kockázatát,

F.  mivel a demográfiai változások és a várható élettartam megnövekedése nyomán magától értetődővé válik a hosszabb és sokrétűbb szakmai pályafutás, és mivel többek között az egész életen át tartó tanulás, az új digitális gazdaság, az új technológiákhoz való alkalmazkodás és az „Európa 2020” célkitűzések végrehajtása állást és jobb életszínvonalat biztosíthatnak,

G.  mivel a tanulók egyéni igényeihez szabott képzés, szakképzés és továbbképzés kiemelt jelentőséggel bír, növeli a verseny okozta nyomással szembeni egyéni ellenálló képességet, emeli az életszínvonalat, társadalmi és gazdasági kohéziót teremt, és jobb beilleszkedést tesz lehetővé, különösen az olyan sajátos csoportok számára, mint a migránsok, a fogyatékkal élők vagy az iskolát korán elhagyók és a kiszolgáltatott helyzetű nők,

H.   mivel a kisvállalkozások az új munkahelyek több mint 50%-át teremtették meg Európában, és ezek olyan munkahelyek, amelyek önfenntartóak és ösztönző hatással vannak az újabb munkahelyek létrejöttére,

I.   mivel a tagállamok és a Bizottság szerepe elsősorban az volna, hogy segítsen olyan környezetet teremteni, amelyben a vállalkozások sikeresek lehetnek, fejlődhetnek és növekedhetnek, a növekedéshez pedig csökkenteni kell az adóterheket és biztosítani kell a kiszámíthatóságot, hogy a vállalkozások tervezhessenek és beruházhassanak,

J.   mivel − tekintettel a tanulók szakképzésben való részvételének tagállamonkénti jelentősen eltérő szintjére − fontos a legjobb gyakorlatok cseréje a tanulók számának növelése és minőségének javítása érdekében, akik a tagállamokban a műszaki képzést választják, amely jelenleg a résztvevők számát és minőségét illetően elmarad az egyéb képzésektől,

1.   elismeri a szakképzés és továbbképzés modernizálásának fontosságát, mivel a humán tőke nélkülözhetetlen Európa sikeréhez;

2.  elismeri a szakmai alapoktatás és -képzés, valamint továbbképzés jelentőségét, és hangsúlyozza, hogy sikerük az összes érintett szereplő közreműködésén és együttműködésén, valamint a stratégiák ilyen irányú tervezésen, szervezésén és finanszírozásán múlik; kéri a tagállamokat hogy használják ki a szakoktatáson és szakképzésen (VET) belüli duális rendszerrel kapcsolatosan a példaként szolgáló országokban szerzett pozitív tapasztalatokat, ahol a rendszer a fiatal munkavállalók hosszabb távú munkaerő-piaci integrációját és magasabb foglalkoztatási rátáit, valamint magasabb képesítési szintek elérését eredményezte, amely idősebb korban növeli a munkavállaló foglalkoztatási esélyeit;

3.  emlékeztet arra, hogy a szakképzési programokat ki kellene szélesíteni annak érdekében, hogy megfeleljenek az egész életen át tartó tanulás, az alapképzés és a folyamatos képzés elveinek;

4.   hangsúlyozza, hogy az egész életen át tartó tanulás részét képező rendszeres továbbképzési szemináriumokat bátorítani kell;

5.  sürgeti a tagállamokat, hogy az alapfokú oktatás pályaalkalmassági felméréssel záruljon;

6.   figyelmeztet arra, hogy a fiatal európaiak elveszett nemzedékké válhatnak, amennyiben nem kapnak gyakorlati támogatást a munkakereséshez és tanulmányaik folytatásához egy olyan időszakban, amikor az egyre súlyosbodó szegénység az iskolából való kimaradás arányainak növekedését eredményezi;

7.  üdvözli a Bizottság azon intézkedéseit, amelyek az átjárhatóság, az átláthatóság, valamint a képzési rendszereken belüli és azok közötti elismerések tekintetében az összehasonlíthatóság javítására irányulnak;

8.  felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy a szakképzés, a továbbképzés és az egész életen át tartó tanulás jobban igazodjon a munkaerő-piaci igényekhez és lehetővé tegye a munkaerő-piacra való belépést és az azon belüli mobilitást; hangsúlyozza ezenkívül, hogy jobb és megerősített interakciókra van szükség az oktatás, a munka, a szakoktatás és szakképzés világa között, mivel az az oktatás és a munka világa közötti létfontosságú kapcsolatot jelenti; ezért felhívja a tagállamokat, hogy támogassák a képesítésfejlesztésre és az egész életen át tartó tanulásra irányuló folyamatos egyéni igényeket;

9.  rámutat arra, hogy az oktatás és képzés közötti kapcsolat – különösen a szakképzéstől a felsőoktatásig vezető út – szükségessé teszi a szakképzés és az egyetemi oktatás között lehetséges kapcsolatok szélesítését, és különösen hangsúlyozza, hogy ezeket be kell építeni a szakmai életpályával kapcsolatos tájékoztatás, útmutatás és tanácsadás nyújtására irányuló mechanizmusokba; álláspontja szerint továbbá a képzés és a foglalkoztatás összekapcsolása biztosítja, hogy a szakképzésben részesülők megszerezzék a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő ismereteket;

10.  hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy az oktatási rendszerek befelé forduló természetének meghaladása, valamint az egyrészt az ismeretek és képességek, másrészt a munkaerőpiac igényei közötti szakadék áthidalása érdekében helyi és regionális szinten meg kell erősíteni a hatékony szinergiákat és az iskolák, a képzésre szakosodott ügynökségek, a kutatóközpontok és a vállalatok közötti szoros együttműködési formákat, és bővíteni kell a fiatalok, különösen a fiatal nők munkához jutásának lehetőségeit, különös tekintettel a szakmai továbbképzés során szerezhető képesítésekre;

11.   kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyék az Európai Szociális Alap igazgatását rugalmasabbá, szem előtt tartva a munkaerőpiac átalakuló jellegét;

12.   üdvözli a tanulás eredményorientáltságának, valamint az informálisan vagy a nem formálisan szerzett készségek elismerésének erősödését;

13.   hangsúlyozza a tanárok alapképzésének fontosságát, tekintettel arra, hogy a tanárok és oktatók minősége egyben az oktatási programok és az oktatás egészének minőségében is tükröződik;

14.   felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy még inkább javítsák az informális és a nem formális tanulás elismerését; felhívja a figyelmet az e téren meglévő, és különösen az Európai Szociális Alap által finanszírozott legjobb gyakorlatokra, amelyek azt igazolják, hogy a képzettségek elismerése, függetlenül azok megszerzésének helyétől, sikeresebb munkaerő-piaci beilleszkedést eredményeznek;

Szakoktatás

15.  felhívja a tagállamokat arra, hogy gondoskodjanak a munkahelyi környezetben történő tanulásra orientálódó és az érintettek igényeit kiszolgáló, színvonalas képzési kínálatról; úgy véli egyúttal, hogy a színvonalas szakképzés és továbbképzés alapvető fontosságú annak érdekében, hogy Európa tudásalapú társadalommá alakulhasson és sikeresen vehessen részt a globalizált gazdasági versenyben;

16.  megállapítja, hogy a szakképzés belső piaca is létezik, és felszólítja a tagállamokat, hogy hozzanak létre több olyan tanácsadó központot, amelyek a képzési lehetőségekkel és a szakmai mobilitással foglalkoznak saját országukban és más tagállamokban;

17.  véleménye szerint az EU 2020 stratégia „Új készségek és munkahelyek menetrendje” kiemelt kezdeményezésének teljes körű megvalósításához az uniós intézményeknek pragmatikusabb, átfogóbb és szélesebb hatókörű, valamennyi tagállam által támogatott kezdeményezést kell útjára indítaniuk, amelynek a szakképzés, szakképesítések, az egész életen át tartó tanulás és a gyakornoki munka területeinek a munkaerőpiaccal való összekapcsolására kell összpontosítania annak biztosítása érdekében, hogy minden egyes tagállam valóban magáénak tekintse az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretében meghatározott célokat;

18.  felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy a szakképzés és továbbképzés jobban igazodjon a munkaerő-piaci igényekhez;

19.  felszólít arra, hogy a tanulószerződéses gyakorlati képzések kapjanak elsőbbséget a továbbképzés minden egyéb formájával (pl. a szakmai gyakorlattal) szemben; arra ösztönzi a tagállamokat, hogy ne tervezzenek olyan, szakképzés jellegű egyetemi képzéseket, amelyekhez nem kapcsolódik tanulószerződéses gyakorlati képzés;

20.  felhívja a tagállamokat, hogy tegyék lehetővé a gyengébb képességű diákok középfokú vagy felsőfokú általános oktatásba való visszatérését;

21.  arra biztatja a tagállamokat, hogy a szociális partnerek aktív részvételével nyújtsanak segítséget a szakképzési programok és az átadott szakismeretek modernizálásához az oktatási tantervek alapjául szolgáló, az adott szakterületet érintő tudományos és technológiai fejleményeknek megfelelően 2-3 évente megújítandó szakképzési minták közös kialakítása révén;

22.  hangsúlyozza, hogy a jelenleginél nagyobb mértékű kompatibilitásra és szinergiára van szükség az egyes tagállamok oktatási rendszerei között, a nyelvtanulásra és az innovatív Unió célkitűzéseihez igazított tantervekre összpontosítva; hangsúlyozza, hogy az EU egész területén meg kell szüntetni a jó minőségű gyakornoki képzések széles körét biztosító európai keret kialakítása előtt álló jogi és adminisztratív akadályokat;

23.  kéri, hogy fokozzák az egyensúlyt a lányok és fiúk karrierválasztása között, hogy elkerüljék a munkaerőpiacok nemek szerinti szétválását és megfeleljenek azon célkitűzésnek, amely az EU egész területén magasabb és kiegyensúlyozottabb munkavállalási arányra irányul, és terjesszenek elő olyan kezdeményezéseket, amelyek segítséget nyújtanak a nőknek abban, hogy hagyományosan férfiak által dominált életpályát válasszanak és fordítva; felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsanak magas minőségű pályaválasztási tanácsadást, és a lányok és fiúk szakmaválasztása vonatkozásában tegyenek lehetővé nagyobb kiegyensúlyozottságot, tekintettel a még mindig létező sztereotípiákra, amelyek befolyásolják a szakmai orientációt;

24.  hangsúlyozza, hogy a magas színvonalú szakképzés alapja a stabil, nemek szempontjából semleges általános oktatás, és sürgeti a tagállamokat annak biztosítására, hogy a tananyagok ne tartalmazzanak nemhez kötött karriermintákat, hogy a fiúk és lányok érdeklődését már a kezdetektől fogva valamennyi karrierlehetőség iránt felkeltsék;

25.  elismeri a nemi sztereotípiák jelentős szerepét oktatási gyakorlatainkban, ezért hangsúlyozza olyan új stratégiák kidolgozásának jelentőségét, amelyek célja a nemek szempontjából semleges oktatás létrehozása, ami többek között hozzájárulna a férfiak és a nők szakképzéshez és munkalehetőségekhez való egyenlő hozzáférésének megvalósításához is;

26.  felszólítja a tagállamokat és a szociális partnereket, hogy segítsék elő a szakképzés, a tanulás és a családi élet összehangolását, egyrészt gyermekfelügyelet, másrészt olyan praktikus oktatási időbeosztás biztosítása révén, amely összeegyeztethető a gyerekek iskolában töltött idejével;

27.   intézményesített párbeszédre hívja fel az összes érintettet, különösen az oktatási intézményeket, a munkáltatókat, a munkavállalókat és a szakszervezeteket, a szakképzés minősége és munkaerőpiac aktuális igényeihez való alkalmazkodás biztosítása érdekében;

28.  támogatást kér az oktatási intézmények és munkáltatók közötti határon átnyúló kapcsolatok és kommunikációs platformok számára a bevált gyakorlatok cseréje céljából;

29.  felszólítja valamennyi munkaerő-piaci szereplőt, köztük a szakmai ágazatok, az üzleti szféra, a szakszervezetek, a minisztériumok és az állami foglalkoztatási szolgálatok képviselőit, hogy folytassanak strukturált társadalmi párbeszédet a fiatalok szakmai integrációja, az egész életen át tartó tanulás és a formális/informális képzés jobb biztosításának mikéntjéről.

30.  üdvözli az EU 2020 stratégiának a szakképzési rendszerek megerősítésére irányuló célkitűzését, és kéri a tagállamokat, hogy ezek a rendszerek széles alapokon nyugvó képesítésekre, széleskörű részvételre, illetve a munka emberközelivé tételére irányuljanak;

31.  javasolja, hogy élénkítsék a kreativitást, az innovációra törekvést és a vállalkozói szellemet az oktatás minden szintjén, így a szakképzés területén is, valamint ismerjék el a tanulás bármely formája során megszerzett képességeket – ideértve a nem formális és az informális tanulást is; javasolja továbbá azon projektek bátorítását, amelyek az ismeretek és készségek egyik nemzedék részéről a másik számára történő átadását támogatják;

32.  fenntartja, hogy a vállalkozói szellemre nevelést a szakképzés fontos részévé kell tenni annak érdekében, hogy a szakképzés minden tanuló számára vonzóbbá váljon, az EU 2020 stratégia rendelkezéseivel összhangban előmozdítva a vállalkozói szellemet;

33.   emlékeztet az Európa 2020 stratégiában idén megfogalmazott célkitűzésekre, valamint arra, hogy a stratégia hangsúlyozza a magasan képzett és iskolázott európai munkaerő szükségességét az erőteljes és fenntartható növekedés és a stratégiában kitűzött foglalkozási célok megvalósítása érdekében; kiemeli a megfizethető és elérhető szakképzés szerepének fontosságát az európai munkaerő képzésére és képesítési szintjének emelésére irányuló folyamatban;

34.   kiemeli a helyi, nemzeti és európai szinten felmerülő igények azonosítására irányuló eljárás megerősítésének fontosságát, hogy a kínált képesítések a lehető legnagyobb mértékben megfeleljenek a munkaerő-piaci igényeknek;

35.  felhívja a tagállamokat arra, hogy a munkaerőpiachoz igazított készségek átadása révén vegyék tekintetbe, hogy a szakmai pályafutások a jövőben hosszabbak és változékonyabbak lesznek;

36.   hangsúlyozza, hogy a szakképzésnek a jövő fenntartható gazdaságában megjelenő új, fenntartható munkahelyek betöltéséhez szükséges képesítéseket kell nyújtania a munkavállalók számára;

37.   kéri a tagállamokat, hogy kísérjék figyelemmel az oktatásból a munka világába való átmenet megkönnyítését integrált pályaválasztási útmutató és tanácsadó programok létrehozása révén;

38.  hangsúlyozza, hogy a vállalkozások a szakmákhoz kapcsolódó képzésekben történő együttműködésének és közreműködésének köszönhetően a kettős rendszer (gyakorlati és iskolai oktatás) bizonyos tagállamokban sikeresnek bizonyul;

39.   felhívja a vállalkozásokat, hogy fokozottabban vegyék igénybe a közös képzési rendszereket azon egyedi képzési célok hatékonyabb megvalósítása érdekében, amelyek iránt a munkaerőpiacon kereslet mutatkozik;

40.   sürgeti a tagállamokat, hogy tekintettel a fenntartható gazdaság és fenntartható növekedés irányába történő elmozdulásra, erősítsék meg a szakoktatás és szakképzés intézményét, mivel ez lehetőséget biztosít a vállalati átszervezések munkavállalókkal kapcsolatos következményeinek kezelésére e munkavállalók foglalkoztathatóságának növelése révén;

41.   hangsúlyozza a szociális és inkluzív gazdaság jelentőségét ezen új vállalkozói kultúra szempontjából, és rámutat annak létfontosságú mivoltára, hogy a szak- és továbbképzést nyújtó intézmények, tehát a felsőoktatási intézmények is részletes ismeretekkel lássák el hallgatóikat a vállalkozások minden, közöttük a szociális és inkluzív gazdaságban működő formája, valamint a felelősségteljes és etikus üzletviteli elvek tekintetében;

42.   hangsúlyozza, hogy fel kell térképezni, mely területeken áll vagy állhat az Európai Unió más szereplőkkel összehasonlítva világviszonylatban előnyös helyzetben, és mely területek esetében van szükség további képzési stratégiák kidolgozására;

Szakképzés

43.   felhívja a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe a képesítéssel járó továbbképzés iránti növekvő igényt, és tanácsadó szolgálatok révén segítsék a munkavállalókat a megfelelő továbbképzés megtervezésében; felhívja a munkaadókat, hogy tegyék lehetővé a további képesítések megszerzését valamennyi munkavállaló számára;

44.   javasolja ösztönzők bevezetését annak érdekében, hogy a munkáltatók bátorítsák alkalmazottaikat a képzési programokban való részvételre;

45.  felszólítja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki olyan ösztönzőket a munkáltatók számára, amelyek megkönnyítik a mikro- és kisvállalkozások számára a nők igényeihez igazított, költséghatékony és rugalmas képzések nyújtását; sürgeti a Bizottságot és az összes tagállamot, hogy tegyenek határozott erőfeszítéseket a nők és férfiak bére közötti egyenlőtlenségek megszüntetésére azzal a céllal, hogy 2020-ig felszámolják a nemek között jelenleg fennálló 18%-os bérezésbeli különbséget;

46.   sürgeti a tagállamokat, hogy a Bizottság támogatásával a vonatkozó egyetemi programok révén népszerűsítésék a szakoktatás és szakképzés elismerésén alapuló emberierőforrás-gazdálkodási és -hasznosítási modelleket az élethosszig tartó tanulás keretében, amelyek hozzáadott értéket és versenyelőnyt jelentenek a vállalkozások számára;

47.  javasolja, hogy a szakképzést nyújtó központokat erősítsék meg a tervezés, a finanszírozás, az irányítás és az értékelő tevékenységek tekintetében egyaránt, és vezessenek be dinamikusabb együttműködési formákat a szakképzést nyújtó központok és a vállalatok között;

48.  emlékeztet arra, hogy az oktatásba és képzésbe való befektetés elengedhetetlen az európaiak szebb jövője szempontjából; álláspontja szerint a legfontosabb képességek és az új készségek – és különösen azok, amelyekre a növekedő, stratégiailag fontos ágazatokban van szükség – az emberek számára új lehetőségeket kínálnak, sőt lefektetik a hosszú távú fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés alapjait; fontosnak tartja ezzel összefüggésben, hogy a tagállamok minden érintett szereplő bevonásával biztosítsák, hogy a munkavállalók elsajátítsák a szükséges alapvető képességeket;

49.  felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan eszközöket, mint az élethosszig tartó tanulás értékelő mechanizmusai, amelyek arra ösztönzik a munkavállalókat, hogy rendszeresen és önszántukból részt vegyenek az egész életen át tartó tanulásban/szakoktatásban és szakképzésben, kiemelt figyelmet fordítva azokra, akiknek össze kell egyeztetniük a munkát a családi élettel, illetve hogy rendszeresen megvizsgálják, milyen képesítésekre van szükségük a munkaerőpiacon való sikeres részvételhez, képességeik továbbfejlesztéséhez és a munkaerő-piaci mobilitás megteremtéséhez;

50.  felszólítja a tagállamokat, hogy a családi élet és a karrier összeegyeztetése, valamint a vidéken élő nők támogatása céljából biztosítsanak számítástechnikai továbbképzést, lehetőséget teremtve ezzel a női alkalmazottak számára az otthonról végezhető távmunkára;

51.  nyomatékosan kéri a kormányokat a rugalmas, a szervezetek és vállalatok igényeit kielégíteni képes szakképzés előmozdítására, amely lehetővé teszi valamennyi elvégzett képzés hasznosítását, a képzésnek a magánélettel és egyéb szakmai tevékenységekkel való összeegyeztetését, és serkenti az európai mobilitást, különös hangsúlyt fektetve a szakképzéshez való hozzáférés megkönnyítésére a marginalizáció által fenyegetett csoportok számára annak érdekében, hogy meghosszabbíthassák a képzésüket;

52.  rámutat ara, hogy az egész életen át tartó tanulás kulcsfontosságúvá válik majd a munkanélkülivé válás elkerülése szempontjából, amikor a különböző munkavállalói életrajzok tétje megnő; úgy véli, hogy ennek tudatában a dolgozóknak jobban szem előtt kell tartaniuk a folyamatos továbbképzés szükségességét;

53.   sürgeti a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt a szakoktatásban és szakképzésben való részvétel következményeiről mind a munkavállalók termelékenysége, mind a vállalkozások versenyképessége és a munka minősége tekintetében;

54.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy könnyen hozzáférhető, rugalmas és egyénre szabott továbbképzési lehetőségek álljanak a különböző életszakaszban lévő emberek rendelkezésére, ami megkönnyíti és elősegíti a munkaerő-piaci szakmai részvételt; úgy véli, hogy a szakoktatásnak és szakképzésnek az élet minden szakaszában hozzáférhetőnek, elérhetőnek és megfizethetőnek kell lennie, függetlenül az adott személy munkaerő-piaci státuszától és jövedelmétől, nem csak az egész életen át tartó tanulás elősegítése, de a társadalom tényleges igényeinek megfelelően a jelenlegi szakmák fejlődéséhez és az újak létrehozásához való hozzájárulás érdekében is; úgy véli ezenkívül, hogy ezt mindemellett az egyének munkával töltött életszakaszának meghosszabbítását szolgáló fontos eszköznek is kell tekinteni;

55.  kéri a tagállamokat, hogy biztosítsák a nők számára a jó minőségű, széles körű, rugalmas és megfizethető szakképzéshez történő hozzáférést, valamint valamennyi életkorban nyújtsanak nekik konkrét, az egyes foglalkozástípusokhoz kapcsolódó végzettségekre vonatkozó útmutatást és karrier-tanácsadást, melynek során a különböző háttérrel rendelkező valamennyi nőt figyelembe veszik, méltányosan megfizetett, minőségi állásokba történő hatékony bevonásuk és összetett képzési igényeik kielégítése céljából, melyek a következők:

   személyre szabott szakképzés a karrierépítés támogatása céljából;
   elérhető tanulási pályák az informálistól a formális tanulásig;
   a különböző tanulási stílusokhoz való alkalmazkodás;
   példaképek és mentorok elérhetőségének biztosítása;
   a rugalmas munkavégzéshez és részidős munkaszerződésekhez igazodó programok kialakítása;
   személyre szabott online tanulási lehetőségek;

56.  rámutat arra, hogy a népesség elöregedési arányának emelkedése Európában növeli az egész életen át tartó tanulás és az oktatási programok jelentőségét, valamint szükségessé teszi azok támogatását;

57.   hangsúlyozza a kkv-k szakképzésben és élethosszig tartó tanulásban való részvételének növelésére és a nyilvántartások szerint a különösen alulreprezentált alacsonyan képzett munkavállalók részvételének növelésére irányuló erőfeszítések mind európai, mind nemzeti szinten történő fokozásának szükségességét;

58.   hangsúlyozza, hogy a rugalmas biztonság célkitűzésének megvalósulása érdekében sürgős szükség van a rugalmas munkavállalási formákban részt vevő munkavállalók szakképzésbe történő bevonásának tényleges növelésére; sürgeti ezért a tagállamokat, hogy tegyék meg a megfelelő kezdeményezéseket;

59.  felhívja a tagállamokat, hogy a továbbképzés és az egész életen át tartó tanulás keretében nagyobb mértékben alkalmazzanak online oktatóprogramokat annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a családok számára a munka és a családi élet összehangolását;

60.   hangsúlyozza az önkormányzatoknak, a vállalkozói partnerségeknek és az oktatási intézményeknek a szakképzés tényleges munkaerő-piaci szükségleteknek megfelelően történő kialakításában játszott szerepét;

61.  véleménye szerint a regionális és helyi hatóságok alapvető szerepet játszanak a szakképzést nyújtó központokkal és az üzleti világgal való együttműködésben, hozzájárulva, hogy a szakképzést nyújtók olyan barátságos környezetet alakíthassanak ki, amely a szakképzésben részt vevő diákok számára megkönnyíti az eredményes belépést a munkaerőpiacra;

62.   sürgeti a tanulószerződéseket, ugyanakkor a tanulók védelmét és alkalmazásukkal kapcsolatos bizonyos rugalmasságot és rugalmas intézkedéseket annak érdekében, hogy a szerződés felbontható legyen, amennyiben a személy nem bizonyul megfelelőnek a munkáltató számára vagy súlyos kötelességszegést követ el;

63.  felszólítja a tagállamokat, hogy – az Európa 2020 stratégia célkitűzéseivel és a kiemelt kezdeményezésekkel összhangban – erősítsék meg a szakképzés és a munkaerő-piaci igények közötti kapcsolatokat, például a tanulmányi és karriertanácsadási szolgáltatások fejlesztésével, valamint a nők gyakornoki és tanulói szerződéseinek ösztönzésével, továbbá hogy a nőknek a műszaki és tudományos területeken, valamint a nem hagyományos állásokban és a gazdaság alacsony szén-dioxid-kibocsátású és csúcstechnológiai ágazataiban történő foglalkoztathatóságának növelése érdekében hozzanak létre új képzési lehetőségeket többek között a tudomány, a matematika és a technológia területén, méltányos fizetést biztosító állandó munkahelyek teremtésével;

64.   úgy véli, hogy a meglévő európai szakképzési programok hatékonyak, és a jövőben több támogatást kell kapniuk;

Minőség és hatékonyság a szakoktatás és szakképzés területén

65.  kéri a tagállamokat, hogy javítsák az oktatók lehetőségeit, és teremtsék meg a fakultatív tanulást ösztönző partnerség alapjait, különösen regionális és helyi szinten, a szakoktatási és szakképzési rendszerek hatékonyságának, továbbá az ismeretek hatékony és sikeres átadásának biztosítása érdekében;

66.  hangsúlyozza, hogy a magasan képzett, iskolázott munkaerő az innováció legjelentősebb hajtóerői közé tartozik, és jelentős versenyelőnyt jelent az Unió számára; hangsúlyozza, hogy a magas színvonalú szakoktatás és szakképzés alapvető módon járul hozzá a fenntartható fejlődéshez és a jól működő egységes belső piac megteremtéséhez, így azt az összes érdekelt féllel folytatott kiterjedt párbeszéd révén folyamatosan az európai munkaerőpiac igényeihez és változásaihoz kell igazítani;

67.  rámutat arra, hogy az új digitális gazdaságban az információs és kommunikációs technológiák a szakképzés minőségének javítása érdekében megkönnyíthetik az együttműködést és a bevált gyakorlatok cseréjét a tagállamok között, ezért elérkezett az idő, hogy a szakképzés központi helyre kerüljön a napirendben, hogy szembe tudjunk nézni a 2020-as stratégia – például a 30–34 évesek 40%-ának felsőfokú vagy azzal egyenértékű végzettségre vonatkozó fő uniós célkitűzés – jelentette kihívásokkal;

68.   sürgeti a tagállamokat, hogy hozzanak létre és valósítsanak meg minőségbiztosítási rendszereket nemzeti szinten és dolgozzanak ki a kompetenciára vonatkozó keretet a tanárok és oktatók számára;

69.   sürgeti egyrészt az Bizottságot, hogy nyújtson tájékoztatást a munkaerőpiaccal kapcsolatos EU-n belüli várható változásokról, másrészt a tagállamokat, hogy illesszék be ezen információkat oktatási stratégiáikba és programjaikba;

70.   sürgeti a tagállamokat, hogy helyi szinten szorgalmazzák a szociális partnerek, a helyi szakmai szervezetek, az egyetemek valamint az iskolákat vezető testületek és oktatási egységek közötti szinergiákat annak érdekében, hogy tudományos tanulmányok és rendszeres konzultációk révén készítsenek középtávú tervet a készségekre vonatkozó jövőbeli szükségletekről, és számítsák ki a területenként szükséges tanulók számát, ami növelhetné a szakképzés hatékonyságát a munkaerőpiacra történő közvetlen és tartós átmenet megvalósításával;

71.  bátorítja a Bizottságot, hogy készítsen el egy olyan térképet – és rendszeresen frissítse azt –, amely régióról régióra képet ad a képzés útján szerezhető képesítésekről és az igényekről;

72.  hangsúlyozza, hogy a szakképzés és továbbképzés a kulcskompetenciákra, többek között a vállalkozói szellemre összpontosít, amelyeket a gyermekek oktatásának kezdetétől fogva erősíteni kell; úgy véli, hogy e folyamatnak a munkahelyi környezetben történő tanulás mellett is folytatódnia kell;

73.   nemzeti és európai szintű támogatást sürget a szakoktatásra és szakképzésre vonatkozó közös alapvető fellépések létrehozásával az Európai Unión belüli hatékonysággal, munkaerő-mobilitással és munkahelyteremtéssel kapcsolatos célok elérése érdekében;

74.   sürgeti a tagállamokat, hogy aktívan vonjanak be magánkézben levő felsőoktatási intézményeket, valamint állami intézményeket, például egyetemeket a szakmai készségek továbbfejlesztésébe és bővítésébe, különösen a matematika, informatika, természettudományok és technológia szakterületén való továbbképzés terén;

75.  felszólítja az Uniót egy célzott kezdeményezés kialakítására, amely révén a lányokat a matematikával, informatikával, természettudományokkal és technológiával kapcsolatos foglalkozások felé irányítja, és leküzdi az ezeken a területeken továbbra is uralkodó sztereotípiákat; hangsúlyozza, hogy a médiának és az oktatásnak kulcsszerepe van az ilyen sztereotípiák leküzdésében;

76.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő az uniós jogszabályok nemzeti jogba való teljes körű átültetését, végrehajtását és betartatását olyan képzési programok támogatásával, amelyeknek célja, hogy az érdekelt felek kellőképpen tisztában legyenek a hatályos jogszabályokkal és megfelelő jogaikkal és kötelezettségeikkel;

77.   sürgeti a tagállamokat, hogy támogassanak olyan újszerű tevékenységeket, valamint doktori és posztdoktori programokat, amelyek elősegítik a versenyképességet és a fenntartható gazdasági növekedést;

A speciális csoportoknak szóló kínálat

78.  kéri a tagállamokat, hogy a szakképzés és továbbképzés során vegyék figyelembe az alacsonyan képzettek, a migráns háttérrel rendelkező tanulók, az etnikai kisebbségekhez tartozók, a kiszolgáltatott nők, a munkanélküliek, a fogyatékossággal rendelkező személyek és a gyermeküket egyedül nevelő anyák sajátos igényeit; javasolja ugyanakkor, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet a roma kisebbségre, mivel az oktatásban való részvétel és a munkavállalás kulcsfontosságú elemek a romák társadalmi integrációjának elősegítésében;

79.  kéri a tagállamokat, hogy biztosítsanak áthidaló lehetőségeket a végzettség nélküli vagy alacsony végzettséggel rendelkező fiatalok számára a munkaerőpiacra való belépés lehetővé tétele érdekében, ezáltal lehetővé téve a részleges képesítések további népszerűsítését és elismerését; a kérdés fontosságának jeleként olyan átfogó stratégia elindítását kéri, amely a fiatalok és nők közötti munkanélküliség leküzdését célozza, és amely az iskolák, a vállalatok, a fiatalokat segítő intézmények és a fiatalok közötti helyi hálózatok kialakításában segíti a tagállamokat;

80.  rámutat a harmadik országok állampolgárai előtt a képesítésük el nem ismerése esetén tornyosuló integrációs akadályokra; felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje az Európai Képesítési Keretrendszernek a harmadik országok állampolgárai által megszerzett szakképesítések elismerésére gyakorolt hatását;

81.   sürgeti a tagállamokat, hogy a szociális partnerekkel együttműködve fogadjanak el kezdeményezéseket az idős munkavállalók számára történő hatékony segítségnyújtásra az élethosszig tartó tanulásban és a szakképzésben;

82.  a mobilitás lehetőségét a szakképzés fontos részének tekinti, javasolja következésképpen a Leonardo da Vinci program megújítását;

Rugalmasság és mobilitás

83.  üdvözli azt az elképzelést, hogy a szakképzés és továbbképzés opcionális részévé tegyék a határokon átnyúló mobilitást, és az érintettek számára aknázzák ki a határokon átnyúló munkaerőpiac lehetőségeit, ahogy az a Leonardo da Vinci program esetében is történik; nyomatékosan sürgeti az érintett feleket, hogy javítsák a Leonardo da Vinci program és egyéb ide tartozó programok ismertségét; ezért szorgalmazza a mobilitás fokozottabb népszerűsítését annak érdekében, hogy a fiatalok könnyebben szerezhessenek tapasztalatokat külföldön;

84.  szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság, a tagállamok és az Európai Parlament támogassa és bővítse a gyakornokok európai mobilitási programjait, különösen a Leonardo da Vinci programot, ezáltal elősegítve a gyakornokok nagyobb mobilitását az egységes piacon;

85.  úgy véli, hogy a szakoktatásnak és a szakképzésnek meg kell teremtenie a munkaerő mobilitásának feltételeit a kezdeti tanulmányok során és az egész életen át tartó tanulás keretében egyaránt;

86.  úgy véli, hogy a határokon átnyúló mobilitás a szakmai oktatás és a szakképzés terén éppolyan fontos, mint a mobilitás az általános oktatás terén, ezért nagyobb erőfeszítéseket kellene tenni a fejlesztése érdekében;

87.  úgy véli, hogy a határokon átnyúló együttműködés megerősítése és a mobilitás támogatása érdekében nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a tagállamok különböző oktatási rendszereinek jobb együttműködésére, áthidalva e különbségeket ás biztosítva a bizonyítványok és a diplomák tagállamok közötti elismerését;

88.  kéri a tagállamokat, hogy tegyék könnyebben elismertethetővé a nem formális és az informális tanulást, és ösztönözzék a munkatapasztalatok megosztását a munkaerő-mobilitás és az ismeretek megosztásának legjobb kihasználása érdekében, hogy nagyobb teret biztosítsanak az egyéni tanulási pályáknak;

89.  megállapítja, hogy a munkavállalók belső piacon belüli mobilitásának elősegítése döntő jelentőségű; üdvözli és teljes mértékben támogatja a szakképesítések elismerési rendszerének felülvizsgálatára irányuló bizottsági kezdeményezést; úgy véli, hogy a szakképesítésekről szóló irányelv jelenlegi formájával foglalkozó érdemi értékelésnek meg kell jelennie az irányelv bizottsági felülvizsgálatában; úgy véli, hogy a szakképesítések tagállamok közötti való kölcsönös elismerésének továbbra is a Bizottság legfőbb prioritásai között kell szerepelnie;

90.  úgy véli, hogy egy, a specifikus készségek területén az általános tudás javítására szolgáló nyelvtanulási stratégia kialakítása elősegíti majd a tanárok és diákok mobilitását; rámutat arra, hogy a szakképzésből a felsőoktatásba történő zökkenőmentes átlépés biztosítása hozzájárul a szakképzést nyújtó tanfolyamok vonzóbbá tételéhez;

91.   sürgeti a tagállamokat, hogy a Bizottság támogatásával és a szociális partnerekkel együttműködve fejlesszék és kövessék nyomon a szakképesítések tanúsítására szolgáló rendszereket az élethosszig tartó tanulás és a szakmai képzés keretében;

92.  üdvözli a Bizottság azon javaslatát, hogy a képzési kínálatot modulok formájában alakítsák ki; kéri mindazonáltal a széles körű szakmai képesítés integrált jellegének megőrzését mint abszolút prioritást, továbbá azt, hogy az egyes modulokat világosan határozzák meg, és azok legyenek összehasonlíthatók;

93.  hangsúlyozza, hogy a szakképzésben a tanárok és az oktatók fontos szerepet játszanak a nemi szempontok előmozdításában, valamint felszólít olyan, specifikusan nőkre vonatkozó intézkedéseket tartalmazó mobilitási programok kidolgozására, mint például a Leonardo da Vinci program és a gyakornoki projektek, hogy elősegítsék a nők munkaerő-piaci beilleszkedéséhez vagy ismételt beilleszkedéséhez szükséges ismeretek egész életen át történő folyamatos elsajátítását;

94.  meggyőződése, hogy az Európa 2020 stratégia keretében szorgalmazott, a szakképzés és továbbképzés terén megvalósuló partnerségek a hatékonyság és a munkaerőpiac igényeinek való megfelelés előfeltételét jelentik, továbbá hogy ezeknek a munkaerő-piaci orientáltságú, hosszú távú készségekkel kapcsolatos tanácsok formáját kell ölteniük;

95.  kéri a tagállamokat, hogy a szakképzés és továbbképzés során hangsúlyozzák a nyelvismeretek megszerzését, különös figyelmet fordítva a kis- és középvállalkozásokra, ezáltal lehetőségeket teremtve versenyképességük növelésére az egységes piac részeként;

96.  hangsúlyozza a több nyelvben való jártasság megszerzésének és fejlesztésének döntő jelentőségét az önbizalom növelésében, valamint az alkalmazkodóképesség és az interkulturális készségek fejlesztésében;

97.  hangsúlyozza, hogy az oktatási vagy képzési idő egy része külföldön való eltöltésének lehetővé tétele a fiatalok számára elengedhetetlen az új készségek, köztük a nyelvi készségek megszerzéséhez, mivel bővíti munkaerő-piaci integrációs lehetőségeiket; üdvözli ezért a Bizottság azon szándékát, hogy létrehozza a „Mozgásban az ifjúság” kártyát, amely minden fiatal számára segítséget nyújt a tanulás céljából más tagállamba való költözéshez, valamint európai diákmobilitási kölcsönöket hoz létre, hogy az eddiginél több fiatal európainak, különösen a leghátrányosabb helyzetűeknek lehetőséget biztosítson arra, hogy egy másik országban tanulással, képzéssel vagy munkahelyi elhelyezkedéssel eltöltött időszak révén tapasztalatot szerezzen;

Európai és nemzetközi együttműködés a szakképzés és továbbképzés terén

98.  üdvözli a közös referenciaeszközök (az Europass, az európai képesítési keretrendszer, az európai szakképzési kreditrendszer és a szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakerete) koppenhágai folyamat révén támogatott fejlesztését, és szorgalmazza ezen eszközök következetes bevezetését és továbbfejlesztését;

99.  felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a kölcsönhatásokat – és teremtsen szorosabb szinergiákat – a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv, a felsőoktatásra vonatkozó bolognai folyamat és a szakoktatással és szakképzéssel kapcsolatos koppenhágai folyamat között az európai képesítési keretrendszer és az európai szakképzési kreditrendszer (ECVET), valamint az Europass eddiginél jobb felhasználásával; fenntartja, hogy az oktatási rendszer sajátos társadalmi és kulturális körülményeikkel összhangban levő megszervezésének továbbra is tagállami hatáskörben kell maradnia;

100.  felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa és következetesen hajtsa végre a minőségigazolást – amely alapvető lökést ad az innovációs folyamatoknak a fellépés, az eredményesség és a hatékonyság tekintetében egyaránt –, például az „európai minőségbiztosítás a szakképzési hálózatban (EQAVET)” által javasoltakat, valamint a koppenhágai folyamat során kidolgozott eszközöket, például az Europass-t és az európai képesítési keretrendszert (EQF); kéri a tagállamokat, hogy egyszerűsítsék a külföldi szakmai képesítések elismerésére irányuló eljárásaikat,valamint biztosítsák, hogy a munkához szükséges képességeket ne pusztán a hivatalos képesítések erejével, hanem próbaidőszakokkal, elméleti és gyakorlati vizsgákkal és szakértői értékelésekkel is igazolni lehessen;

101.  úgy véli, hogy a koppenhágai folyamat és a 2020-as stratégia jelentette kihívások megfelelő, többek között a strukturális alapokból, különösen az Európai Strukturális Alapból történő pénzügyi források biztosítását teszik szükségessé, valamint nagyobb elkötelezettséget igényelnek a magas színvonalú szakképzés előmozdítása tekintetében, amely konkrét fellépések, valamint új képzési modellek és módszerek bevezetése révén – például a hallgatók munkaerő-piaci sikertörténeteinek nyilvánossá tételével, a szakképzés nagyvállalatoknak köszönhető presztízsének reklámozásával, a kötelező iskolai képzés elvégzése előtt szakképzési témákban nyújtott teljesebb tájékoztatással és irányvonalak biztosításával – valósulhat meg; megjegyzi, hogy rendkívül értékes lenne, ha a tapasztalatcsere a támogató programok és a külföldi tartózkodás – például a Leonardo da Vinci programban való részvétel – tekintetében bátorításban részesülne;

102.  kéri a tagállamokat, hogy egyszerűsítsék a külföldi szakmai végzettség elismerését célzó azon eljárásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a szakképesítéseket ne csak hivatalos oklevelekkel, hanem munkapróbákkal, gyakorlati és elméleti vizsgákkal és szakvéleménnyel is lehessen igazolni;

103.   sürgeti a transznacionális együttműködés előmozdítását mind az uniós tagállamok, mind harmadik országok között a szakoktatás és szakképzés területén alkalmazott bevált gyakorlatok cseréjére vonatkozó programok létrehozása érdekében;

104.   sürgeti a Bizottságot, hogy a magas foglalkoztatottsági arány megvalósítása és fenntartása érdekében valósítsa meg a képzési hatékonyság értékelésére vonatkozó rendszert;

105.  felhívja a Bizottságot és az Európai Szakképzés-fejlesztési Központot (CEDEFOP), hogy a 2011 és 2020 közötti időszakra vonatkozó, a szakképzés terén folytatott megerősített európai együttműködésről szóló Bruges-i közlemény nyomon követése során vegyék figyelembe a nemi szempontokat, különös tekintettel az egész életen át tartó tanulás elérhetőségére, hogy – többek között a tanuláshoz és a képzéshez való hozzáférés nyitottabbá és rugalmasabbá tétele révén – a nőknek és férfiaknak bármely életszakaszban legyen lehetőségük tanulni;

Finanszírozás

106.  kéri a Bizottságot, hogy az Európai Szociális Alapot, az egész életen át tartó tanulás programját, valamint a fiatal vállalkozókat célzó Erasmus programot igazítsa ki oly módon, hogy a képzési és továbbképzési projektek, valamint a fiatalok közötti munkanélküliség leküzdését, illetve az idősek továbbképzését célzó programok az EU egész területén finanszírozásban részesüljenek, és hogy könnyítse meg az ezen pénzforrásokhoz való hozzáférést; sürgeti a Bizottságot, hogy támogasson olyan közösségi programokat, amelyek segítséget nyújtanak a fiataloknak az első munkahelyük megtalálásához szükséges ismeretek, készségek és tapasztalatok megszerzésében;

107.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy – nem utolsósorban megfelelően finanszírozott, kifejezetten erre a célra tervezett intézkedések által – biztosítsák a strukturális alapok, például az Európai Szociális Alap olyan konkrét programokra történő optimális felhasználását, amelyek előmozdítják az egész életen át tartó tanulást és ösztönzik a nők fokozottabb részvételét, illetve amelyek célja, hogy növelje a nők szakképzési rendszerben történő részvételének arányát; szorgalmazza olyan konkrét intézkedések kidolgozását az Erasmus fiatal vállalkozók számára indított kísérleti projektje keretében, melyek célja a vállalkozási kedv nők körében történő ösztönzése;

108.   ismételten kifejezésre juttatja bírálatát amiatt, hogy a Miniszterek Tanácsa megrövidítette a költségvetésben az oktatási téren megvalósítandó fő uniós programok költségvetését (a Lifelong Learning programot 25 millió euróval, a People programot pedig 100 millió euróval csökkentve); a költségvetési kényszerek által teremtett helyzet miatt így megtorpan a nagyra törő Európa 2020 stratégia is;

109.   kéri a tagállamokat, hogy lehetőségként mérlegeljék továbbképzési utalványrendszer létrehozását annak érdekében, hogy biztosítsák a képzésben való részvétel lehetőségét az alacsonyabb jövedelműek számára; szükség esetén felkéri a tagállamokat, hogy e továbbképzési utalványrendszer számára folyamodjanak az Európai Szociális Alap forrásaiból történő finanszírozásért;

o
o   o

110.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 394., 2006.12.30., 10. o.
(2) HL C 161. E, 2011.5.31., 21. o.
(3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0262.
(4) HL C 290., 2007.12.4., 1. o.
(5) HL C 161. E, 2011.5.31., 8. o.
(6) HL C 45. E, 2010.2.23., 33. o.
(7) HL C 155., 2009.7.8., 11. o.
(8) HL C 155., 2009.7.8., 1. o.
(9) HL C 111., 2008.5.6., 1. o.
(10) HL C 320., 2008.12.16., 6. o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat