(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

[2. módosítás]

-------------------------------------------------------

(1) Az ügyet az 57. cikk (2) bekezdésének második albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz újratárgyalásra. (A7-0180/2011). (2) * Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 136. cikkére, 121. cikke (6) bekezdésével együtt,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére(1),

a javaslat nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),

a rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)  Azoknak a tagállamoknak, amelyek pénzneme az euró, különös érdeke és felelőssége, hogy olyan gazdaságpolitikát folytassanak, amely elősegíti a gazdasági és monetáris unió megfelelő működését, valamint hogy elkerüljék az azt veszélyeztető politikákat.

(2)  A gazdasági és monetáris unió megfelelő működésének biztosítása céljából az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) lehetővé teszi az euróövezetre vonatkozóan olyan külön intézkedések elfogadását, amelyek túlmutatnak a minden tagállamra alkalmazandó rendelkezéseken.

(2a)  A gazdasági és monetáris unió működésének első évtizede során szerzett tapasztalatok és elkövetett hibák azt mutatják, hogy az Unióban olyan megfelelőbb gazdaságirányításra van szükség, amelynek a közösen megállapított szabályok és politikák iránti erőteljesebb nemzeti felelősségvállalásra, valamint a nemzeti gazdaságpolitikák szilárdabb uniós szintű felügyeleti keretére kell épülnie.

(2b)  A továbbfejlesztett gazdaságirányítási keretnek számos, egymással összefüggő és összhangban lévő, a fenntartható növekedéssel és foglalkoztatással kapcsolatos politikára kell támaszkodnia, amelynek a növekedésre és foglalkoztatásra irányuló rendezett uniós stratégiára kell épülnie, különös figyelmet fordítva a belső piac fejlesztésére és erősítésére, a nemzetközi kereskedelem és a versenyképesség elősegítésére, a túlzott költségvetési hiány megelőzésére és kiigazítására szolgáló hatékony keretrendszerre (a Stabilitási és Növekedési Paktum), a makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzésére és kiigazítására szolgáló szilárd keretrendszerre, a nemzeti költségvetési keretekre vonatkozó minimumkövetelményekre, valamint a megerősített pénzpiaci szabályozásra és felügyeletre (többek között az Európai Rendszerkockázati Testület általi makroprudenciális felügyeletre).

(2c)  A Stabilitási és Növekedési Paktumnak és a teljes gazdaságirányítási keretnek ki kell egészítenie a fenntartható növekedésre és foglalkoztatásra irányuló uniós stratégiát, és azzal összhangban kell állnia. A különböző ágak közötti összefonódások nem biztosíthatnak mentességet a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezései alól.

(2d)  A gazdaságirányítás megerősítésének ki kell terjednie az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek szorosabb és megfelelőbb időben történő bevonására.

(2e)  A dinamikus egységes piac megteremtése és fenntartása a gazdasági és monetáris unió megfelelő és zavartalan működése egyik elemének tekintendő.

(2f)  A Bizottságnak a megerősített felügyeleti eljárásokban erőteljesebb koordináló szerepet kell játszania, elsősorban a tagállamokra lebontott értékelések, a nyomon követés, a helyszíni kiküldetések, az ajánlások és a figyelmeztetések tekintetében.

(2g)  A Bizottságnak a megerősített felügyeleti eljárásban erőteljesebb szereppel kell rendelkeznie a tagállamokra lebontott értékelések, a nyomon követés, a kiküldetések, az ajánlások és a figyelmeztetések tekintetében. Ezen túlmenően a Tanács szerepét korlátozni kell a szankciókról hozott döntések során, és a Tanácsban a fordított minősített többségi szavazást kell alkalmazni.

(2h)  Gazdasági párbeszéd indulhat az Európai Parlamenttel, ami lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy elemzéseit közzétegye, és a Tanács elnöke, a Bizottság, valamint adott esetben az Európai Tanács elnöke vagy az eurócsoport elnöke számára, hogy vitát folytasson. Az ilyen nyilvános vita lehetőséget biztosítana a nemzeti döntéshozatal átgyűrűző hatásainak megvitatására és az egymásra való nyilvános nyomásgyakorlásra. Az Európai Parlament illetékes bizottsága e rendelet 3., 4. és 5. cikkével összhangban felkínálhatja a tanácsi határozat által érintett tagállamnak, hogy eszmecserén vegyen részt.

(3)  Az euróövezetben a költségvetési felügyelet eredményesebb érvényesítése érdekében további szankciókra van szükség. Ezeknek a szankcióknak fokozniuk kell az Unió költségvetési felügyeleti keretének hitelességét.

(4)  Az ebben a rendeletben meghatározott szabályoknak tisztességes, időszerű, fokozatos és hatékony mechanizmust kell biztosítaniuk a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós és korrekciós ágának – különösen a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletnek(3), valamint a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendeletnek(4) – a betartása érdekében úgy, hogy a költségvetési fegyelem betartásának vizsgálata a költségvetési hiányra és az államadósságra vonatkozó kritériumok alapján történik.

(5)  Az eurót hivatalos pénznemként használó tagállamokra vonatkozóan e rendeletben megállapított, a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához kapcsolódó szankcióknak ösztönözniük kell a középtávú költségvetési célkitűzéshez való alkalmazkodást és e célkitűzés fenntartását.

(5a)  A költségvetési hiányra és az államadósságra vonatkozó, az Európai Unión belüli gazdaságpolitikai koordináció szempontjából alapvető adatok szándékos vagy súlyos gondatlanságból eredő valótlan bemutatásának megakadályozása érdekében pénzbírságot kell kivetni az ilyen valótlan bemutatásért felelős tagállamra.

(6)   A statisztikák manipulálása esetén kivetendő pénzbírság kiszámítására vonatkozó, valamint a Bizottság által ilyen esetek kivizsgálása során követendő szabályok kiegészítése érdekében a bírság összegének megállapítására és a Bizottság által végzendő vizsgálatok lefolytatására vonatkozó részletes kritériumok tekintetében a Bizottságot az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban fel kell hatalmazni jogi aktusok elfogadására. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, szakértői szinten is. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megfogalmazása során biztosítania kell, hogy a megfelelő dokumentumokat egyidejűleg, a kellő időben és megfelelő módon eljuttassák az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

(7)  A Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágában a középtávú költségvetési célkitűzéshez való alkalmazkodást és e célkitűzés betartását oly módon kell biztosítani, hogy annak az eurót hivatalos pénznemként használó tagállamnak a számára, amely nem ért el kellő eredményeket a költségvetési konszolidáció terén, kamatozó letét elhelyezésének kötelezettségét kell előírni. Ez arra az esetre is vonatkozik, ha egy tagállam – még ha a költségvetési hiánya nem is éri el a GDP 3%-ában meghatározott referenciaértéket – jelentős mértékben eltér a középtávú költségvetési célkitűzéstől vagy az ahhoz vezető megfelelő korrekciós pályától, és nem igazítja ki ezt az eltérést.

(8)  Az előírt kamatozó letétet a felhalmozott kamatokkal együtt visszafizetik az érintett tagállamnak, ha a Tanács meggyőződött arról, hogy a letét elhelyezésének kötelezettségét szükségessé tevő helyzet megszűnt.

(9)  Az eurót hivatalos pénznemként használó tagállamokra vonatkozó, a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágához kapcsolódó szankcióknak a túlzott hiány fennállását megállapító tanácsi határozat alapján előírt, nem kamatozó letét elhelyezésére irányuló kötelezettség formáját kell ölteniük abban az esetben, ha a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágában az érintett tagállamot korábban már kamatozó letét elhelyezésére kötelezték, vagy abban az esetben, ha különösen súlyosan megsértették a Stabilitási és Növekedési Paktumban a költségvetési politikára vonatkozóan megállapított jogi kötelezettségeket, továbbá pénzbírság fizetésére irányuló kötelezettség formáját kell ölteniük abban az esetben, ha nem teljesítették a túlzott költségvetési hiány kiigazítására vonatkozó tanácsi ajánlást. ▌

(9a)  Annak elkerülése érdekében, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ága szerinti, e rendeletben előírt szankciókat visszamenőleges hatállyal alkalmazzák, az említett szankciók minden esetben kizárólag az 1466/97/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdése szerinti azon ajánlások esetében alkalmazandók, amelyeket a Tanács e rendelet hatálybalépését követően fogadott el. Hasonlóképpen annak elkerülése érdekében, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ága szerinti, e rendeletben előírt szankciókat visszamenőleges hatállyal alkalmazzák, az említett szankciók minden esetben kizárólag a túlzott költségvetési hiány kiigazítására irányuló azon ajánlások és határozatok esetében alkalmazandók, amelyeket a Tanács e rendelet hatálybalépését követően fogadott el.

(10)  Az e rendeletben meghatározott kamatozó letét, nem kamatozó letét és pénzbírság nagyságát úgy kell megállapítani, hogy az biztosítsa a szankciók méltányos fokozatosságát a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós és korrekciós ágában, és hogy elegendő mértékű ösztönzést jelentsen az Unió költségvetési keretének betartására azon tagállamok számára, amelyeknek pénzneme az euró. A Szerződés 126. cikke (11) bekezdéséhez kapcsolódó, az 1467/97/EK rendelet(5) 12. cikkében részletezett pénzbírság egy a GDP 0,2%-ával megegyező állandó elemből, valamint egy változó elemből áll. Ezért biztosítva van a fokozatosság és a tagállamok egyenlő kezelése, ha az ebben a rendeletben meghatározott kamatozó letét, a nem kamatozó letét és a pénzbírság a GDP 0,2%-ával, a Szerződés 126. cikke (11) bekezdéséhez kapcsolódó pénzbírság állandó elemének nagyságával egyenlők.

(10a)  A Bizottság számára lehetővé kell tenni azt is, hogy kivételes gazdasági körülmények esetén javasolhassa a szankció nagyságának csökkentését vagy a szankció törlését.

(11)  A Tanács számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a Bizottság ajánlása alapján, az érintett tagállam indokolással ellátott kérelmét követően csökkentse vagy törölje az eurót hivatalos pénznemként használó tagállamokra kivetett szankciókat. A Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágában a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy kivételes gazdasági körülmények esetén is ajánlhassa a szankció nagyságának csökkentését vagy a szankció törlését.

(12)  A nem kamatozó letétet a túlzott hiány kiigazítását követően fel kell szabadítani, míg a letétek kamatait és a beszedett pénzbírságokat a pénzügyi támogatás nyújtására szolgáló azon stabilitási mechanizmusokra kell fordítani, amelyeket az eurót hivatalos pénznemként használó tagállamok az egész euróövezet stabilitásának megőrzése céljából hoztak létre.

(13)  A Tanács felhatalmazást kap az ebben a rendeletben meghatározott szankcionálási mechanizmusokat végrehajtó egyedi határozatok elfogadására. Az EUMSZ 121. cikke (1) bekezdésében meghatározottak szerint a tagállamok gazdaságpolitikáinak Tanácsban folytatott összehangolása részeként ezek az egyedi határozatok szervesen követik az EUMSZ 121. és 126. cikkének és az 1466/97/EK és az 1467/97/EK rendeletnek megfelelően a Tanács által elfogadott intézkedéseket.

(14)  Mivel ez a rendelet az 1466/97/EK és az 1467/97/EK rendelet eredményes érvényesítésére vonatkozó általános szabályokat tartalmaz, a 121. cikk (6) bekezdésében említett rendes jogalkotási eljárás keretében kell elfogadni.

(15)  Mivel az egységes szankcionálási mechanizmus célkitűzését a tagállamok szintjén nem lehet kellőképpen megvalósítani, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(15a)  Az e rendelet céljainak elérése érdekében a tagállamokkal folytatandó állandó párbeszéd biztosításához a Bizottságnak felügyeleti látogatásokat kell végrehajtania.

(15b)  A Bizottságnak rendszeres időközönként átfogóan értékelnie kell a gazdaságirányítási rendszert és különösen a rendszerben alkalmazott szankciók hatékonyságát és megfelelőségét. Ezeket az értékeléseket szükség esetén megfelelő javaslatoknak kell kiegészíteniük.

(15c)  E rendelet végrehajtásakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie az érintett tagállamok mindenkori gazdasági helyzetét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet

Tárgy

1. cikk

Tárgy és hatály

1.  Ez a rendelet szankciórendszert határoz meg a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós és korrekciós ágának okozott érvényesítése érdekében az euróövezetben.

2.  Ez a rendelet azon tagállamokra alkalmazandó, amelyek pénzneme az euró.

Ia. fejezet

Gazdasági párbeszéd

1a. cikk

Az uniós intézmények, különösen az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti párbeszéd fokozása, valamint a nagyobb fokú átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása érdekében az Európai Parlament illetékes bizottsága felkérheti a Tanács és a Bizottság elnökét, és adott esetben az eurócsoport elnökét, hogy e rendelet 3., 4. és 5. cikke értelmében hozott határozatok megvitatása érdekében jelenjen meg a bizottság előtt.

Az Európai Parlament illetékes bizottsága felajánlhatja az e határozatok által érintett tagállamnak egy eszmecserén való részvétel lehetőségét.

2. cikk

Fogalommeghatározások

II. fejezet

Szankciók a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágában

3. cikk

Kamatozó letét

1.  Ha a Tanács határozatot fogad el, amelyben megállapítja, hogy valamely tagállam nem intézkedett az 1466/97/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében említett tanácsi ajánlásnak megfelelően, a Bizottság a tanácsi ajánlás elfogadásától számított 20 napon belül ajánlja a Tanácsnak, hogy írja elő kamatozó letét elhelyezését. A határozatot a Tanács által elfogadottnak kell tekinteni, kivéve ha a Tanács a Bizottság által történő elfogadástól számított tíz napon belül minősített többséggel az ajánlás elutasításáról határoz. A Tanács minősített többséggel módosíthatja a Bizottság ajánlását.

2.  A Bizottság által ajánlandó kamatozó letét összege az érintett tagállam előző évi bruttó hazai termékének (GDP) 0,2%-a.

▌

4.  Ettől eltérve a Bizottság az (1) bekezdésben említett tanácsi ajánlás elfogadásától számított 10 napon belül az érintett tagállam által a Bizottságnak küldött, indokolással ellátott kérelem nyomán ajánlhatja a kamatozó letét összegének csökkentését vagy törlését.

4a.  A letét kamatának tükröznie kell a Bizottság hitelkockázatát és a vonatkozó befektetési időtartamot.

5.  Ha az (1) bekezdésben említett ajánlást szükségessé tevő helyzet már nem áll fenn, a Tanács a Bizottság ajánlása alapján határoz arról, hogy a letétet a felhalmozott kamatokkal együtt visszafizetik az érintett tagállamnak. A Tanács minősített többséggel módosíthatja a Bizottság ajánlását.

III. fejezet

Szankciók a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágában

4. cikk

Nem kamatozó letét

1.  Ha a Tanács a Szerződés 126. cikkének (6) bekezdése szerint határozatot hoz arról, hogy valamely, a 3. cikk (1) bekezdésével összhangban a Bizottságnál elhelyezett kamatozó letéttel rendelkező tagállamban túlzott hiány áll fenn, vagy ha különösen súlyosan megsértették a Stabilitási és Növekedési Paktumban a költségvetési politikára vonatkozóan megállapított jogi kötelezettségeket, a Bizottság a tanácsi határozat elfogadásától számított 20 napon belül ajánlja a Tanácsnak, hogy írja elő nem kamatozó letét elhelyezését. A határozatot a Tanács által elfogadottnak kell tekinteni, kivéve, ha a Tanács a Bizottság által történő elfogadástól számított 10 napon belül minősített többséggel az ajánlás elutasításáról határoz. A Tanács minősített többséggel módosíthatja a Bizottság ajánlását.

2.  A Bizottság által ajánlandó nem kamatozó letét összege az érintett tagállam előző évi bruttó hazai termékének (GDP) 0,2%-a.

▌

4.  Ettől eltérve a Bizottság kivételes gazdasági körülmények esetén, vagy a Szerződés 126. cikkének (6) bekezdése szerinti tanácsi határozat elfogadásától számított 10 napon belül az érintett tagállam által a Bizottságnak küldött, indokolással ellátott kérelem nyomán ajánlhatja a nem kamatozó letét összegének csökkentését vagy törlését.

4a.  A letétet a Bizottságnál kell elhelyezni. Ha a tagállam a 3. cikkel összhangban a Bizottságnál elhelyezett kamatozó letéttel rendelkezik, a kamatozó letétet nem kamatozó letétté kell átalakítani.

Ha a korábban elhelyezett kamatozó letét és az utána járó kamat nagysága túllépi az előírt nem kamatozó letét nagyságát, a fennmaradó különbözetet vissza kell fizetni a tagállam részére.

Ha az előírt nem kamatozó letét nagysága túllépi a korábban elhelyezett kamatozó letét és az utána járó kamat nagyságát, a tagállam a nem kamatozó letét elhelyezésekor kiegyenlíti a fennmaradó különbözetet.

5. cikk

Pénzbírság

1.  Az EUMSZ 126. cikkének (8) bekezdése szerinti azon tanácsi határozat elfogadásától számított 20 napon belül, amely megállapítja, hogy a tagállam ▌nem tett eredményes intézkedéseket a túlzott hiány kiigazítására, a Bizottság pénzbírság kiszabását ajánlja a Tanácsnak. A határozatot a Tanács által elfogadottnak kell tekinteni, kivéve, ha a Tanács a Bizottság által történő elfogadástól számított 10 napon belül minősített többséggel az ajánlás elutasításáról határoz. A Tanács minősített többséggel módosíthatja a Bizottság ajánlását.

2.  A Bizottság által ajánlandó pénzbírság összege az érintett tagállam előző évi GDP-jének 0,2%-a.

▌

4.  Ettől eltérve, a Bizottság kivételes gazdasági körülmények esetén, vagy az EUMSZ 126. cikkének (8) bekezdése szerinti tanácsi határozat elfogadásától számított 10 napon belül az érintett tagállam által a Bizottságnak küldött, indokolással ellátott kérelem nyomán ajánlhatja a pénzbírság összegének csökkentését vagy törlését.

4a.  Ha a tagállam a 4. cikkel összhangban a Bizottságnál elhelyezett nem kamatozó letéttel rendelkezik, a nem kamatozó letétet pénzbírsággá kell átalakítani.

Ha a korábban elhelyezett nem kamatozó letét nagysága túllépi az előírt pénzbírság nagyságát, a fennmaradó különbözetet vissza kell fizetni a tagállam részére.

Ha az előírt pénzbírság nagysága túllépi a korábban elhelyezett nem kamatozó letét nagyságát, vagy ha előzőleg nem került sor nem kamatozó letét elhelyezésére, a tagállam a pénzbírság kifizetésekor kiegyenlíti a fennmaradó különbözetet.

6. cikk

A nem kamatozó letét visszafizetése

Ha a Tanács a Szerződés 126. cikke (12) bekezdésének megfelelően úgy határoz, hogy hatályon kívül helyezi határozatainak valamelyikét vagy mindegyikét, a tagállam által a Bizottságnál elhelyezett nem kamatozó letéteket vissza kell fizetni az érintett tagállamnak.

6a. cikk

A statisztikák manipulálásának szankcionálása

1.  A Tanács a Bizottság ajánlására eljárva határozhat úgy, hogy pénzbírságot vet ki a költségvetési hiányra és az államadósságra vonatkozó, a Szerződés 121. és 126. cikke, valamint a Szerződéshez csatolt (12.) jegyzőkönyv alkalmazása szempontjából lényeges adatokat szándékosan vagy súlyos gondatlanságból valótlanul bemutató tagállamokra.

2.  Az (1) bekezdésben említett pénzbírságoknak hatékonynak, visszatartó erejűnek és az elkövetett szabálysértés jellegével és súlyosságával, valamint időtartamával arányosnak kell lenniük. A pénzbírság összege nem haladhatja meg a GDP 0,2%-át.

3.  Az e cikk (1) bekezdésében említett szabálysértések fennállásának megállapítása érdekében a Bizottság elvégezhet minden szükséges vizsgálatot. A Bizottság vizsgálat indítása mellett dönthet, ha úgy találja, hogy lényeges jelek utalnak olyan tényezők esetleges létezésére, amelyek az e cikk (1) bekezdése szerinti szabálysértést jelezhetnek. A Bizottság a vizsgálatban érintett tagállam által tett megjegyzések figyelembevételével megvizsgálja a feltételezett szabálysértéseket. Feladatainak elvégzése érdekében a Bizottság tájékoztatást kérhet a vizsgálatban érintett tagállamtól, valamint helyszíni vizsgálatokat folytathat és betekintést kaphat a központi és államigazgatás, a helyi irányítás és a társadalombiztosítás minden szintjén működő kormányzati szervek elszámolásaiba. Ha a vizsgálatban érintett tagállam nemzeti joga megköveteli, a helyszíni vizsgálatok előtt bírósági engedélyt kell kérni.

A vizsgálat befejezésekor és a javaslat Tanács elé történő terjesztése előtt a Bizottság lehetőséget biztosít a vizsgálatban érintett tagállam számára, hogy meghallgassák a vizsgált ügyekben. A Bizottság a Tanács elé terjesztett javaslatát csak olyan tényekre alapozza, amelyekhez az érintett tagállamnak módja volt megjegyzéseket fűzni.

A vizsgálat által érintett tagállam védekezéshez való jogát a vizsgálatok során teljes mértékben tiszteletben kell tartani.

4.  A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a -8a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a) a pénzbírság összegének megállapítására vonatkozó részletes kritériumok, b) a (3) bekezdésben említett vizsgálatokkal kapcsolatos eljárás részletes szabályai, a vizsgálatokkal együtt járó intézkedések és jelentéstétel, valamint a védekezéshez való jog biztosítását, az iratokba történő betekintést, a jogi képviseletet, a titoktartást, az ideiglenes rendelkezéseket és a pénzbírások beszedését célzó részletes eljárási szabályzat tekintetében.

5.  A Bíróságot korlátlan jogkörrel kell felruházni az olyan határozatok felülvizsgálatára, amelyekben a Tanács az (1) bekezdéssel összhangban pénzbírságot szabott ki. A Bíróság a kiszabott pénzbírságot törölheti, csökkentheti vagy növelheti.

6b. cikk

A 3–6a. cikkek szerint kiszabott pénzbírságok igazgatási jellegűek.

7. cikk

A kamatok és a pénzbírságok felosztása

A 4. cikknek megfelelően elhelyezett letétek után a Bizottságnak járó kamatok és az 5. és 6a. cikknek megfelelően beszedett pénzbírságok a Szerződés 311. cikke szerinti egyéb bevételnek minősülnek, és azokat az európai pénzügyi stabilitási eszközre kell fordítani. Attól az időponttól kezdve, hogy az eurót hivatalos pénznemként használó tagállamok pénzügyi segítség nyújtása és az egész euróövezet stabilitásának megőrzése céljából újabb stabilitási mechanizmust hoznak létre, a pénzbírságokat és a kamatokat ez utóbbi mechanizmusra kell fordítani.

IV. fejezet

Általános rendelkezések

-8. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

1.  A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett kap hatáskört felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

2.  A Bizottság 6a. cikkben említett felhatalmazása hároméves időtartamra szól a rendelet hatálybalépésétől kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a hároméves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

3.  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6a. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

4.  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

5.  A 6a. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő 2 hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam 2 hónappal meghosszabbodik.

8. cikk

A Tanácson belüli szavazás

A 3., 4. és 5. cikkben említett intézkedések esetében a Tanács csak azon tagállamokat képviselő tagjai szavaznak, amelyek pénzneme az euró, és a Tanács az érintett tagállamot képviselő tanácsi tag szavazatának figyelembevétele nélkül jár el.

A Tanács előző bekezdésben meghatározott tagjainak a minősített többségét a Szerződés 238. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint kell meghatározni.

8a. cikk

Felülvizsgálat

1.  Az e rendelet hatálybalépésétől számított három éven belül, majd ezt követően ötévenként a Bizottság jelentést tesz közzé a rendelet végrehajtásáról.

2.  Adott esetben e jelentést a rendelet módosítására irányuló javaslat kíséri.

3.  A jelentést továbbítani kell az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

4.  2011 vége előtt a Bizottság jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé az „euróértékpapírok” bevezetésének lehetőségéről.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő [xx] napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban, a Szerződéseknek megfelelően.

Kelt ...

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) HL C 150., 2011.5.20., 1. o. (2) HL C ... (3) HL L 209., 1997.8.2., 1. o. (4) HL L 209., 1997.8.2., 6. o. (5) HL L 209., 1997.8.2., 6. o.