(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2010)0618),

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre, és különösen a 31. és a 32. cikkre, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7 0387/2010),

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A7-0214/2011),

1.  jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikkének (2) bekezdésével és az Euratom-Szerződés 106a. cikkével összhangban;

3.  felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás Módosítás 1 Irányelvre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés (1)   A Szerződés 2. cikkének b) pontja a munkavállalók és a lakosság egészségének védelme érdekében egységes alapvető biztonsági előírások kidolgozásáról rendelkezik. (1)   Az Euratom-Szerződés 2. cikkének b) pontja a munkavállalók és a lakosság egészségének védelme érdekében egységes biztonsági előírások kidolgozásáról rendelkezik. Módosítás 2 Irányelvre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés (2)   A Szerződés 30. cikke kimondja, hogy a Közösségen belül alapvető előírásokat kell megállapítani a lakosság és a munkavállalók egészségének az ionizáló sugárzásból eredő veszélyekkel szembeni védelmére vonatkozóan. (2)   Az Euratom-Szerződés 30. cikke kimondja, hogy a Közösségen belül alapvető előírásokat kell megállapítani a lakosság és a munkavállalók egészségének az ionizáló sugárzásból eredő veszélyekkel szembeni védelmére vonatkozóan. Módosítás 3 Irányelvre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés (3)   A Szerződés 37. cikke előírja a tagállamok számára, hogy mindennemű radioaktívhulladék-ártalmatlanítási tervre vonatkozóan az általános adatokat a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani. (3)   Az Euratom-Szerződés 37. cikke előírja a tagállamok számára, hogy mindennemű radioaktívhulladék-ártalmatlanítási tervre vonatkozóan az általános adatokat a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani. Módosítás 4 Irányelvre irányuló javaslat 3 a preambulumbekezdés (új) (3a)  Az 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelv1 rendelkezik a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről. 1 HL L 183., 1989.6.29., 1. o. Módosítás 5 Irányelvre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés (4)  A munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról szóló, 1996. május 13-i 96/29/Euratom tanácsi irányelv22 minden olyan tevékenységre vonatkozik, amely mesterséges vagy – amennyiben természetes radionuklidok feldolgozására kerül(t) sor radioaktív, hasadó vagy hasadóanyagot termelő tulajdonságaik miatt – természetes sugárforrásból eredő ionizáló sugárzás kockázatával jár. Az irányelv hatálya az ilyen tevékenységekből származó anyagok engedélyezett kibocsátására is kiterjed. Az irányelv rendelkezéseit különös jogszabályok egészítik ki. (4)  Az 1996. május 13-i 96/29/Euratom tanácsi irányelv22 megállapítja az alapvető biztonsági előírásokat. Ez az irányelv minden olyan tevékenységre vonatkozik, amely mesterséges vagy – amennyiben természetes radionuklidok feldolgozására kerül(t) sor radioaktív, hasadó vagy hasadóanyagot termelő tulajdonságaik miatt – természetes sugárforrásból eredő ionizáló sugárzás kockázatával jár. Az irányelv hatálya az ilyen tevékenységekből származó anyagok engedélyezett kibocsátására is kiterjed. Az irányelv rendelkezéseit különös jogszabályok egészítik ki. 22 HL L 159., 1996.6.29., 1. o. 22A munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról szóló, 1996. május 13-i 96/29/Euratom tanácsi irányelv (HL L 159., 1996.6.29., 1. o.). Módosítás 131 Irányelvre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új) (4a)  Mivel nukleáris ügyekben sem az Euratom-Szerződés, sem az EUMSZ nem biztosít együttdöntési hatáskört a Parlamentet számára, rendkívül fontos új jogalapot találni a nukleáris téren a jövőben folyó jogalkotásnak. Módosítás 6 Irányelvre irányuló javaslat 15 a preambulumbekezdés (új) (15a)  A három egykori uniós tagjelölt ország – Litvánia, Szlovákia és Bulgária – régi, szovjet tervezésű atomerőműveket üzemeltetett, amelyeket nem lehetett gazdaságosan az uniós biztonsági előírásoknak megfelelően felújítani; következésképpen ezen erőműveket bezárták, majd leszerelték. Módosítás 7 Irányelvre irányuló javaslat 15 b preambulumbekezdés (új) (15b)  E három tagország atomerőműveinek leszerelése olyan jelentős pénzügyi és gazdasági terhet jelentett számukra, amelyet nem tudtak teljes egészében viselni, ezért az Unió pénzügyi támogatást nyújtott e tagállamoknak a leszerelési és hulladékprojektek költségei egy részének fedezésére és a gazdasági következmények ellentételezésére. Módosítás 8 Irányelvre irányuló javaslat 18 preambulumbekezdés (18)  A NAÜ 2006-ban korszerűsítette teljes normagyűjteményét, és közzétette a biztonsági alapelveket,37 amelyeket az Európai Atomenergia-közösség, az OECD/NEA és más nemzetközi szervezetek együttesen támogattak. A közös támogató szervezetek véleménye szerint a biztonsági alapelvek alkalmazása megkönnyíti a nemzetközi biztonsági előírások betartását, és nagyobb összhangot teremt az egyes tagállamok által alkalmazott intézkedések között. Ezért ajánlatos lenne, ha valamennyi tagállam támogatná ezeket az alapelveket, és ösztönözné alkalmazásukat. Ezeket az alapelveket a NAÜ-nek valamennyi tevékenységére, a tagállamoknak pedig a NAÜ által támogatott minden tevékenységre kötelezően alkalmaznia kell. A tagállamok, illetve a támogató szervezetek az alapelveket tevékenységeik vonatkozásában saját belátásuk szerint alkalmazhatják. (18)  A NAÜ 2006-ban korszerűsítette teljes normagyűjteményét, és közzétette a biztonsági alapelveket37, amelyeket az Európai Atomenergia-közösség, az OECD/NEA és más nemzetközi szervezetek együttesen fejlesztettek ki. A közös támogató szervezetek véleménye szerint a biztonsági alapelvek alkalmazása megkönnyíti a nemzetközi biztonsági előírások betartását, és nagyobb összhangot teremt az egyes tagállamok által alkalmazott intézkedések között. Ezért ajánlatos lenne, ha valamennyi tagállam támogatná ezeket az alapelveket, és ösztönözné alkalmazásukat. Ezeket az alapelveket a NAÜ-nek valamennyi tevékenységére, a tagállamoknak pedig a NAÜ által támogatott minden tevékenységre kötelezően alkalmaznia kell. A tagállamok, illetve a támogató szervezetek az alapelveket tevékenységeik vonatkozásában saját belátásuk szerint alkalmazhatják. Módosítás 9 Irányelvre irányuló javaslat 19 a preambulumbekezdés (új) (19a)  A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. június 25-i Aarhusi Egyezmény jogokat biztosít a nyilvánosság számára, és kötelezettségeket ír elő a részes felek és a hatóságok számára az információhoz való hozzáférés, a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog területén környezeti ügyekben, beleértve a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelését. Módosítás 10 Irányelvre irányuló javaslat 19 b preambulumbekezdés (új) (19b)  A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményt1 és ajánlást2 fogadott el a sugárvédelemről minden olyan tevékenység vonatkozásában, amely során a munkavállalók munkavégzés közben ionizáló sugárzásnak vannak kitéve, és a mindenkori ismeretek alapján megfelelő intézkedések megtételét kéri a munkavállalók hatékony védelmének biztosítása érdekében. 1C115. sz. egyezmény a munkavállalók ionizáló sugárzással szembeni védelméről, elfogadva 1960. június 22-én. 1R114. sz. ajánlás a munkavállalók ionizáló sugárzással szembeni védelméről, elfogadva 1960. június 22-én. Módosítás 11 Irányelvre irányuló javaslat 22 a preambulumbekezdés (új) (22a)  Az Európai Parlament szintén kijelentette, hogy valamennyi tagállamban az összes atomenergia-ipari vállalkozás számára megfelelő pénzügyi forrásoknak kell rendelkezésre állnia a leállítás – többek között a hulladékgazdálkodás – valamennyi költségének fedezésére, a 'szennyező fizet' elv érvényesítése és az állami támogatások igénybevételének elkerülése érdekében, és felszólította a Bizottságot, hogy készítsen pontos iránymutatásokat a pénzügyi források tagállamokban való felhasználása tekintetében, figyelemmel a leállításra, valamint a keletkező radioaktív hulladék kezelésére, kondicionálására és végleges elhelyezésére1. 1Az Európai Parlament 2005. november 16-i állásfoglalása az atomerőművek leállítására elkülönített pénzügyi források felhasználásáról (HL C 280. E, 2006.11.18., 117.o.). Módosítás 12 Irányelvre irányuló javaslat 23 preambulumbekezdés (23)  Az Unióban és világszerte is egyre inkább elismerik, hogy az atomenergiát felelősségteljesen kell felhasználni, ideértve különösen a nukleáris biztonságot és védelmet. Ebben a vonatkozásban az atomenergia biztonságos, optimális és fenntartható alkalmazásának biztosítása érdekében foglalkozni kell a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének kérdésével. (23)  Az Unióban és világszerte is egyre inkább elismerik – különösen a közelmúltban Japánban bekövetkezett, súlyos nukleáris baleset után –, hogy szigorítani kell a nukleáris biztonságra és védelemre vonatkozó szabályokat. Ebben a vonatkozásban a biztonságos, optimális és fenntartható tárolás és/vagy végleges elhelyezés biztosítása érdekében foglalkozni kell a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének nagy jelentőségű kérdésével. Módosítás 13 Irányelvre irányuló javaslat 23 a preambulumbekezdés (új) (23a)  E tekintetben ki kell emelni, hogy a kiégett fűtőelemekben található anyagok jelentős arányban hasznosíthatók. A kiégett fűtőelemek újrafeldolgozását tehát a keletkező hulladékok végleges elhelyezésével párhuzamosan számításba kell venni. Módosítás 15 Irányelvre irányuló javaslat 25 preambulumbekezdés (25)  Az atomreaktorok működése során kiégett fűtőelemek is keletkeznek. A tagállamok maguk határozzák meg a kiégettfűtőelem-ciklusra vonatkozó stratégiájukat, és a kiégett fűtőelemeket tekinthetik értékes, újra feldolgozható erőforrásnak, de azokat hulladéknak is minősíthetik, és dönthetnek a végleges elhelyezésükről. Bármelyik megoldást választják is a tagállamok, az újrafeldolgozás során szétválasztott, nagy aktivitású hulladékok, illetve a kiégett fűtőelemek hulladékként történő végleges elhelyezésének kérdését meg kell vizsgálni. (25)  Az atomreaktorok működése során kiégett fűtőelemek is keletkeznek. A tagállamok maguk határozzák meg a kiégettfűtőelem-ciklusra vonatkozó stratégiájukat, és a kiégett fűtőelemeket tekinthetik értékes, újra feldolgozható és újrahasznosítható erőforrásnak, de azokat hulladéknak is minősíthetik, és dönthetnek a végleges elhelyezésükről. Bármelyik megoldást választják is a tagállamok, az újrafeldolgozás során szétválasztott, nagy aktivitású hulladékok, illetve a kiégett fűtőelemek hulladékként történő végleges elhelyezésének kérdését meg kell vizsgálni. Módosítás 115 Irányelvre irányuló javaslat 25 a preambulumbekezdés (új) (25a)  A pihentető medencékben tárolt kiégett fűtőelemek további környezeti radioaktivitási forrást jelentenek, különösen, ha a hűtőmedencék nincsenek lefedve. Módosítás 132 Irányelvre irányuló javaslat 27 preambulumbekezdés (27)  A radioaktív hulladékot – ideértve a hulladéknak minősülő kiégett fűtőelemeket is – hosszú távon el kell zárni és el kell szigetelni a lakosságtól és az élő környezettől. A hulladék különleges jellegéből (radionuklid-tartalmából) adódóan a lakosság és a környezet ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmének biztosítása érdekében intézkedéseket kell hozni, ideértve a kezelés végpontját jelentő, megfelelő létesítményekben történő végleges elhelyezést is. A radioaktív hulladékok tárolása – ideértve a hosszú távú tárolást is – csak köztes megoldást jelent, azonban nem lehet a végleges elhelyezés alternatívája. (27)  A radioaktív hulladékot – ideértve a hulladéknak minősülő kiégett fűtőelemeket is – megfelelően kezelni kell, hosszú távon el kell zárni és el kell szigetelni a lakosságtól és az élővilágtól. A hulladék különleges jellegéből (radionuklid-tartalmából) adódóan a lakosság és a környezet ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmének biztosítása érdekében intézkedéseket kell hozni, ideértve a kezelés végpontját jelentő, megfelelő létesítményekben a visszafordíthatóság elvén alapuló visszanyerhetőség opciójával történő végleges elhelyezést is. A radioaktív hulladékok tárolása – ideértve a hosszú távú tárolást is – csak köztes megoldást jelent. Módosítás 133 Irányelvre irányuló javaslat 27 a preambulumbekezdés (új) (27a)  A radioaktív hulladékok végleges elhelyezésével járó kockázatok a fukushimai baleset révén nyilvánvalóvá váltak, és az Unió és a szomszédos országok magas szeizmikus vagy cunamikockázatot hordozó területein (mint például a törökországi Akkuyuban) már meglévő vagy a jövőben építendő nukleáris létesítményekben is előfordulhatnak hasonló balesetek. Az Uniónak az összes megfelelő intézkedést meg kell tennie a radioaktív hulladék ilyen területen történő végleges elhelyezésének megakadályozására. Módosítás 17 Irányelvre irányuló javaslat 28 preambulumbekezdés (28)  Ezeket az intézkedéseket olyan nemzeti osztályozási rendszerekkel kell alátámasztani, amelyek maradéktalanul figyelembe veszik a radioaktív hulladékok egyes típusait és azok sajátos tulajdonságait. A különböző hulladékosztályokba való besorolás pontos kritériumainak az adott tagállamban a hulladékok jellegéből, valamint a végleges elhelyezés kapcsán rendelkezésre álló vagy megfontolás alatt lévő lehetőségekből fakadóan fennálló sajátos körülményektől kell függniük. (28)  Ezeket az intézkedéseket olyan nemzeti osztályozási rendszerekkel kell alátámasztani, amelyek maradéktalanul figyelembe veszik a radioaktív hulladékok egyes típusait és azok sajátos tulajdonságait. A különböző hulladékosztályokba való besorolás pontos kritériumainak az adott tagállamban a hulladékok jellegéből, valamint a végleges elhelyezés kapcsán rendelkezésre álló vagy megfontolás alatt lévő lehetőségekből fakadóan fennálló sajátos körülményektől kell függniük. A tagállamok közötti kommunikáció és információcsere elősegítése, valamint az átláthatóság biztosítása érdekében a nemzeti programban részletesen be kell mutatni egy osztályozási rendszert. Módosítás 18 Irányelvre irányuló javaslat 29 preambulumbekezdés (29)  A rövid felezési idejű, kis és közepes aktivitású hulladékokat jellemzően a felszínhez közeli létesítményekben helyezik el. 30 évnyi kutatás után műszaki szempontból széles körben elfogadott az az álláspont, hogy a nagy aktivitású hulladékok és hulladéknak minősülő kiégett fűtőelemek kezelésének végpontjaként a mélységi geológiai elhelyezés a legbiztonságosabb és legfenntarthatóbb megoldás. Ezért a végleges elhelyezésre kell törekedni. (29)  A rövid felezési idejű kis és közepes aktivitású hulladékok elhelyezésének módja széles skálán mozog a felszínhez közeli létesítményekben (épületekben, földfelszín alatt, illetve 10–40 méteres mélységben) való elhelyezéstől egészen a legbiztonságosabb, 70–100 méteres mélységben fekvő geológiai közegekben való elhelyezésig. Csaknem valamennyi kis és közepes aktivitású, hosszú élettartamú radioaktív hulladék tárolásra kerül. 30 évnyi kutatás után a mélységi geológiai elhelyezés megvalósíthatósága tudományos igazolást nyert, és a nagy aktivitású radioaktív hulladékok kezelésének végpontjaként biztonságos és gazdaságos lehetőséget jelenthet. A radioaktív hulladékok geológiai elhelyezésének gyakorlati megvalósításával foglakozó technológiai platform (IGDTP) keretében végzett tevékenységek megkönnyíthetnék a témával kapcsolatos szakértelemhez és technológiához való hozzáférést. Különböző egyéb lehetőségeket is vizsgálnak, mint például a felszíni vagy felszínközeli gépesített tárolást, a „száraz szikla” technológiát, vagy a mélyre fúrt (3000–5000 méternyi mélységű) üregekben való elhelyezést, beleértve a visszafordíthatóság és visszanyerhetőség lehetőségét. Ezért valamennyi lehetőség kutatását tovább kell folytatni. Módosítás 19 Irányelvre irányuló javaslat 29 a preambulumbekezdés (új) (29a)  Tekintettel a radioaktív hulladékok átalakítással vagy a sugárzás intenzitásának és az élettartamnak a csökkentését célzó egyéb módon történő ártalmatlanításával kapcsolatos kutatásra, hosszú távon is figyelembe kell venni a radioaktív hulladékok reverzibilis, mélységi geológiai tárolását. Módosítás 20 Irányelvre irányuló javaslat 30 preambulumbekezdés (30)  Bár a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos politikájáért minden tagállam maga felelős, ennek a politikának tiszteletben kell tartania a NAÜ megfelelő biztonsági alapelveit. Minden tagállam etikai kötelessége, hogy a meglévő, illetve a nukleáris létesítmények leszerelésével kapcsolatosan várhatóan keletkező kiégett fűtőelemekkel és radioaktív hulladékokkal kapcsolatosan nem hárítson indokolatlan terheket a jövő nemzedékeire. (30)  Bár a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos politikájáért minden tagállam maga felelős, ennek a politikának nemcsak tiszteletben kell tartania a NAÜ megfelelő biztonsági alapelveit, hanem a legmagasabb szintű biztonsági szabványokat is elő kell írnia, amelyek tükrözik szabályozási és üzemeltetési szinten a legjobb gyakorlatokat és a rendelkezésre álló legjobb technológiát. Minden tagállam etikai kötelessége, hogy a korábbi, a meglévő, illetve a nukleáris létesítmények leszerelésével kapcsolatosan várhatóan keletkező kiégett fűtőelemekkel és radioaktív hulladékokkal kapcsolatosan nem hárítson indokolatlan terheket a jövő nemzedékeire. A tagállamoknak ezért olyan leszerelési politikát kell kidolgozniuk, amely garantálja, hogy a létesítmények leszerelésére a bezárásukat követő lehető legrövidebb időn belül és a legbiztonságosabb módon kerül sor. Módosítás 21 Irányelvre irányuló javaslat 31 preambulumbekezdés (31)  A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes kezelése érdekében valamennyi tagállamnak létre kell hoznia egy olyan nemzeti rendszert, amely a megfelelő jogalkotás, szabályozás és a hatásköröket egyértelműen megállapító szervezet révén biztosítja a politikai kötelezettségvállalást és a lépésről lépésre történő döntéshozatalt. (31)  A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes kezelése érdekében valamennyi tagállamnak létre kell hoznia egy olyan nemzeti rendszert, amely a megfelelő jogalkotás, szabályozás és a hatásköröket egyértelműen megállapító szervezet révén garantálja a politikai kötelezettségvállalást és a lépésről lépésre történő döntéshozatalt az Aarhusi Egyezménynek megfelelően. Módosítás 22 Irányelvre irányuló javaslat 32 a preambulumbekezdés (új) (32a)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére és tárolására elégséges források álljanak rendelkezésre. Módosítás 23 Irányelvre irányuló javaslat 32 b preambulumbekezdés (új) (32b)  További pénzeszközöket kell biztosítani energiaprojektekre, beleértve a jövőbeni lehetséges leszerelési, és következésképpen a hulladékkezelési projekteket is. Módosítás 24 Irányelvre irányuló javaslat 33 preambulumbekezdés (33)  Olyan nemzeti programot kell kidolgozni, amely biztosítja a politikai döntések egyértelmű rendelkezések formájában történő érvényesülését a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok keletkezésétől a végleges elhelyezésig tartó kezelésük valamennyi lépésének időben történő végrehajtására vonatkozóan. A programnak ki kell terjednie a radioaktív hulladékok kezelésével, előfeldolgozásával, feldolgozásával, kondicionálásával, tárolásával és végleges elhelyezésével kapcsolatos valamennyi tevékenységre. A nemzeti program lehet referenciadokumentum vagy dokumentumcsomag. (33)  Olyan nemzeti programot kell kidolgozni, amely biztosítja a politikai döntések egyértelmű rendelkezések formájában történő érvényesülését a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok keletkezésétől a végleges elhelyezésig tartó kezelésük valamennyi lépésének időben történő végrehajtására vonatkozóan. A programnak ki kell terjednie a radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek kezelésével, előfeldolgozásával, feldolgozásával, kondicionálásával, tárolásával és végleges elhelyezésével kapcsolatos valamennyi tevékenységre és meg kell felelnie az Aarhusi Egyezményben meghatározott elveknek. A nemzeti program lehet referenciadokumentum vagy dokumentumcsomag. Módosítás 25 Irányelvre irányuló javaslat 34 a preambulumbekezdés (új) (34a)  A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének egész folyamata során gondoskodni kell a munkavállalók megóvásáról és biztonsági és egészségvédelmi jogszabályok általi védelméről, munkájuktól vagy beosztásuktól függetlenül, és a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezelésére szolgáló valamennyi eszköz tekintetében figyelembe kell venni a munkavállalók egészségére és biztonságára gyakorolt hosszú távú következményeket is. A munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó uniós és tagállami szabályozás a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével foglalkozó munkavállalókra is érvényes, és az ilyen szabályozás betartása elmulasztásának azonnali és szigorú szankciókhoz kell vezetnie. Módosítás 26 Irányelvre irányuló javaslat 35 preambulumbekezdés (35)  Az átláthatóság fontos szerepet tölt be a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelése során. Ezt a lakosság hatékony tájékoztatásával és az érintett felek döntéshozatali folyamatban történő részvételi lehetőségének biztosításával kell megvalósítani. (35)  Az átláthatóság fontos szerepet tölt be a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelése során, és kulcsfontosságú a lakosság bizalma a tárolók biztonságát vezérlő elveket és a hulladékgazdálkodási programokat illetően. Ezt a lakosság hatékony tájékoztatásának és az érintett felek, a helyi és regionális hatóságok, valamint a lakosság döntéshozatali folyamatban történő részvételi lehetőségének biztosításával kell megvalósítani. Módosítás 27 Irányelvre irányuló javaslat 36 preambulumbekezdés (36)  A tagállamok közötti, illetve a nemzetközi szinten folytatott együttműködés – a szakértelemhez és technológiához való hozzáférés révén – megkönnyítheti és felgyorsíthatja a döntéshozatalt. (36)  A tagállamok közötti, illetve a nemzetközi szinten folytatott együttműködés – a kiváló minőségű szakértelemhez és technológiához, valamint a bevált gyakorlatokhoz való hozzáférés révén – megkönnyítheti és felgyorsíthatja a döntéshozatalt. Módosítás 28 Irányelvre irányuló javaslat 37 preambulumbekezdés (37)  Néhány tagállam úgy ítéli meg, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló létesítmények – többek között a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmények – közös használata előnyös megoldást jelenthet, amennyiben az az érintett tagállamok közötti megállapodáson alapul. (37)  Néhány tagállam úgy ítéli meg, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló létesítmények – többek között a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmények – közös használata előnyös, biztonságos és költséghatékony megoldást jelenthet, amennyiben az az érintett országok közötti megállapodáson alapul. E tekintetben ügyelni kell az egyedi szabályozások akadályozásának elkerülésére, többek között a kutatóreaktorokból származó kiégett fűtőelemekkel kapcsolatos, korábban létrejött megállapodásokat illetően. Az irányelvben pontosan meg kell határozni az ilyen közös projektek elindítása előtt teljesítendő, szükséges feltételeket. Módosítás 29 Irányelvre irányuló javaslat 39 preambulumbekezdés (39)  A biztonsági elemzés és a fokozatos megközelítés szolgál alapul a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmény kialakításával, működtetésével és bezárásával kapcsolatban meghozott döntésekhez, és lehetővé teszi azoknak a bizonytalan területeknek a meghatározását, amelyekre összpontosítani kell annak érdekében, hogy a végleges elhelyezésre szolgáló rendszer biztonságát befolyásoló szempontokat – ideértve a természetes (geológiai) és a mesterséges gátakkal és az ezek viselkedésének várható időbeli alakulásával kapcsolatos szempontokat is – jobban meg lehessen ismerni. A biztonsági elemzésnek tartalmaznia kell a biztonsági értékelés megállapításait és a biztonsági értékelés szilárdságával és megbízhatóságával kapcsolatos információkat, valamint az abban foglalt feltevéseket. Az elemzésben ezért fel kell tüntetni a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló létesítmények, illetve a hulladékok kezelésével összefüggő tevékenységek biztonságát alátámasztó érveket és bizonyítékokat. (39)  A biztonsági elemzés és a fokozatos megközelítés szolgál alapul a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmény kialakításával, működtetésével és bezárásával kapcsolatban meghozott döntésekhez, és lehetővé teszi azoknak a bizonytalan területeknek a meghatározását, amelyekre összpontosítani kell annak érdekében, hogy a végleges elhelyezésre szolgáló rendszer biztonságát befolyásoló szempontokat – ideértve a természetes (geológiai) és a mesterséges gátakkal és az ezek viselkedésének várható időbeli alakulásával kapcsolatos szempontokat is – jobban meg lehessen ismerni. A biztonsági elemzésnek tartalmaznia kell a biztonsági értékelés megállapításait és a biztonsági értékelés szilárdságával és megbízhatóságával kapcsolatos információkat, valamint az abban foglalt feltevéseket. A biztonságosság igazolásának ezért a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló létesítmények, illetve a hulladékok kezelésével összefüggő tevékenységek biztonságát alátámasztó érveken és bizonyítékokon kell alapulnia. Módosítás 30 Irányelvre irányuló javaslat 40 preambulumbekezdés (40)  Elismerve, hogy a nemzeti rendszerben figyelembe kell venni a kiégett fűtőelemekkel és radioaktív hulladékokkal kapcsolatos valamennyi kockázatot, ez az irányelv nem érinti azokat a nem radiológiai kockázatokat, amelyek az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálya alá tartoznak. (40)  Elismerve, hogy a nemzeti rendszerben figyelembe kell venni a kiégett fűtőelemekkel és radioaktív hulladékokkal kapcsolatos valamennyi kockázatot, ez az irányelv nem érinti azokat a nem radiológiai következményekkel járó, nem radiológiai kockázatokat, amelyek az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálya alá tartoznak. Módosítás 31 Irányelvre irányuló javaslat 41 preambulumbekezdés (41)  A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos szakértelem és képességek megőrzésének és továbbfejlesztésének – a magas szintű biztonság megteremtése egyik lényeges elemeként – a korábbi üzemeltetési tapasztalatokból, a tudományos kutatásból és műszaki fejlődésből, illetve a valamennyi résztvevő közötti műszaki együttműködésből levont tanulságok együttesén kell alapulnia. (41)  A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos szakértelem és képességek megőrzésének és továbbfejlesztésének – a magas szintű környezet- és egészségvédelem, biztonság és átláthatóság megteremtése egyik lényeges elemeként – a korábbi üzemeltetési tapasztalatokból, a tudományos kutatásból és műszaki fejlődésből, illetve a valamennyi résztvevő közötti műszaki együttműködésből levont tanulságok együttesén kell alapulnia. Módosítás 32 Irányelvre irányuló javaslat 42 a preambulumbekezdés (új) (42a)  Ebben a tekintetben az Európai Nukleáris Biztonsági Szabályozó Hatóságok Csoportja (ENSREG) nagymértékben hozzájárulhatna ezen irányelv egységes végrehajtásához, ezáltal is elősegítve a nemzeti szabályozó hatóságok közötti konzultációt, a helyes gyakorlatok cseréjét és az együttműködést. Módosítás 33 Irányelvre irányuló javaslat 42 b preambulumbekezdés (új) (42b)  Ez az irányelv hasznos eszközként szolgálhat annak ellenőrzéséhez, hogy a kiégett fűtőelemek vagy a radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekkel vagy tevékenységekkel összefüggésben az Euratom-Szerződés alapján biztosított pénzügyi vagy technikai segítség formájában uniós támogatásban részesülő projektek tartalmazzák-e a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos kezelésének biztosításához szükséges intézkedéseket. Módosítás 34 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 bekezdés (2)  Az irányelv biztosítja, hogy a tagállamok a lakosság és a munkavállalók ionizáló sugárzásból eredő veszélyekkel szembeni védelme érdekében a magas szintű nukleáris biztonságra vonatkozóan megfelelő nemzeti előírásokat alkalmazzanak a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével összefüggésben. (2)  Az irányelv biztosítja, hogy a tagállamok a lakosság, a munkavállalók és a természeti környezet ionizáló sugárzásból eredő veszélyekkel szembeni védelme érdekében a legmagasabb szintű nukleáris biztonságra vonatkozó, megfelelő nemzeti előírásokat alkalmazzák a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével összefüggésben. Módosítás 35 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 3 bekezdés (3)  Az irányelv támogatja és ösztönzi a lakosság tájékoztatását és részvételét a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelése vonatkozásában. (3)  Az irányelv biztosítja a lakosság szükséges tájékoztatását és részvételét a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelése vonatkozásában. Módosítás 36 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 4 a bekezdés (új) (4a)  Ez az irányelv minimumkövetelményeket állapít meg a tagállamok számára, jóllehet a tagállamok dönthetnek úgy, hogy szigorúbb követelményeket írnak elő a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozóan. Módosítás 37 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész (1)   Ez az irányelv a következőkre alkalmazandó: (1)   A 2009/71/Euratom irányelv sérelme nélkül, ez az irányelv a következőkre alkalmazandó: Módosítás 38 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – a pont a) a kiégett fűtőelemek kezelésének valamennyi szakaszára, amennyiben a kiégett fűtőelemek békés célú atomreaktorok működése során keletkeznek, illetve azokat békés célú tevékenységek keretében kezelik; a) a kiégett fűtőelemek kezelésének valamennyi szakaszára, amennyiben a kiégett fűtőelemek békés célú atomreaktorok működése során keletkeznek, illetve azokat békés célú tevékenységek keretében kezelik az EU területén, beleértve a katonai védelmi programokból származó kiégett fűtőelemet, amennyiben az ilyen fűtőelemet tartósan kizárólag békés célú tevékenységekre fordítják, és azok keretében kezelik; Módosítás 39 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – b pont b) a radioaktív hulladékok kezelésének a keletkezéstől a végleges elhelyezésig tartó valamennyi szakaszára, amennyiben a radioaktív hulladékok békés célú tevékenységek során keletkeznek, illetve azokat békés célú tevékenységek keretében kezelik; b) a radioaktív hulladékok kezelésének a keletkezéstől a végleges elhelyezésig tartó, és azt is magába foglaló valamennyi szakaszára, amennyiben a radioaktív hulladékok békés célú tevékenységek során keletkeznek, illetve azokat békés célú tevékenységek keretében kezelik az EU területén; Módosítás 40 Irányelvre irányuló javaslat 3. cikk – (-1) pont (új) -1. „engedélyezett kibocsátások”: szabályozott nukleáris létesítményekből vagy normális működési tevékenységből eredő, gáz vagy folyékony halmazállapotú radioaktív anyag környezetbe történő tervezett és szabályozott kibocsátása az illetékes szabályozó hatóság által engedélyezett keretek között, és a 96/29/Euratom irányelv alapelveit és határértékeit figyelembe véve; Módosítás 41 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 3 pont 3. „végleges elhelyezés”: a kiégett fűtőelemek vagy a radioaktív hulladékok engedélyezett létesítményben való elhelyezése a visszanyerés szándéka nélkül; 3. „végleges elhelyezés”: a kiégett fűtőelemek vagy a radioaktív hulladékok engedélyezett létesítményben való, lehetőség szerint végleges elhelyezése a reverzibilitás elvének kellő figyelembevételével; Módosítás 42 és 134 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 6 pont 6. „radioaktív hulladék”: olyan gáz, folyékony vagy szilárd halmazállapotú radioaktív anyag, amelynek további felhasználását a tagállam, illetve olyan természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek a döntését a tagállam elfogadja, nem tervezi, és amelynek radioaktív hulladékként való ellenőrzését valamely hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság végzi a tagállam jogszabályi és szabályozási keretei szerint; 6. „radioaktív hulladék”: olyan gáz, folyékony vagy szilárd halmazállapotú radioaktív, technológiailag a lehető legkisebb térfogatúra redukált anyag beleértve a kiégett fűtőelemeket és az újrafeldolgozásból származó radioaktív anyagot is –, amelynek további felhasználását – a jövőbeli technológiai haladást és fejlődést figyelembe véve – a tagállam, illetve olyan természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek a döntését a tagállam elfogadja, nem veszi fontolóra vagy nem tervezi, és amelynek radioaktív hulladékként való ellenőrzését valamely hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság végzi a tagállam jogszabályi és szabályozási keretei szerint; Módosítás 43 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 9 a pont (új) 9a. „telephely”: földrajzi terület, ahol engedélyezett létesítmény áll (ideértve a kiégett fűtőelemek vagy radioaktív hulladékok végleges elhelyezésre szolgáló létesítményt), illetve ahol engedélyezett tevékenységet folytatnak; Módosítás 44 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 9 b pont (új) 9b. „biztonsági értékelés”: szisztematikus eljárás, amelyre a tervezési folyamat alatt kerül sor, biztosítva, hogy a javasolt kialakítás minden vonatkozó biztonsági követelményt kielégítsen, és amely hivatalos biztonsági vizsgálatot tartalmaz, de nem korlátozódik csupán arra; Módosítás 45 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 9 c pont (új) 9c. „biztonsági elemzés”: egy létesítmény vagy tevékenység biztonságát alátámasztó érvek és bizonyítékok összessége, ideértve a biztonsági értékelés eredményeit és az ezekre az eredményekre vonatkozó megbízhatósági nyilatkozatot; a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmény biztonsági elemzése a fejlesztés egy bizonyos állapotára is vonatkozhat; ebben az esetben a biztonsági elemzésnek el kell ismernie a bizonytalan területek vagy megoldatlan kérdések meglétét, és iránymutatást kell tartalmaznia azokra az intézkedésekre vonatkozóan, amelyekkel ezek a kérdések a fejlesztés későbbi szakaszaiban megoldhatók; Módosítás 46 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 13 pont 13. „tárolás”: kiégett fűtőelemek vagy radioaktív hulladékok későbbi visszanyerés céljából engedélyezett létesítményben történő raktározása. 13. „tárolás”: kiégett fűtőelemek vagy radioaktív hulladékok későbbi visszanyeréséig engedélyezett létesítményben történő ideiglenes raktározása; Módosítás 48 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés (1)  A tagállamok a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozóan nemzeti politikákat dolgoznak ki és tartanak fenn. A tagállamokban keletkező kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatban a végső felelősség a tagállamokat terheli. (1)  A tagállamok a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozóan nemzeti politikákat dolgoznak ki és tartanak fenn. Minden tagállam viseli a végső felelősséget a területén keletkező kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezeléséért. Módosítás 49 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 1 a bekezdés (új) (1a)  A tagállamok biztosítják, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezelésére vonatkozó nemzeti politikákat a hosszú távú biztonság tekintetében jól megalapozott, lépcsőzetes döntéshozatali folyamatban hajtsák végre. Módosítás 50 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész (2)  A tagállamok biztosítják, hogy: (2)  A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti politikák a következő elveken alapuljanak: Módosítás 51 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – a pont a) a radioaktív hulladékok keletkezését – a megfelelő tervezési, üzemeltetési és leszerelési eljárás, többek között a hagyományos anyagok újrafeldolgozása és újrahasznosítása révén – az aktivitás és a mennyiség tekintetében a lehető legalacsonyabb szinten tartják; a) a radioaktív hulladékok keletkezését – a megfelelő tervezési, üzemeltetési és leszerelési eljárás, többek között az anyagok újrafeldolgozása és újrahasznosítása révén – az aktivitás és a mennyiség tekintetében, az „ésszerűen elérhető legalacsonyabb szint” elve (ALARA-elv) figyelembevételével a lehető legalacsonyabb szinten tartják; Módosítás 121 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – d pont d) a kiégett fűtőelemeket és radioaktív hulladékokat hosszú távon is biztonságosan kezelik. d) a kiégett fűtőelemeket és radioaktív hulladékokat annyi ideig kezelik biztonságosan, amíg veszélyt jelentenek a lakosságra és a környezetre; Módosítás 122 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – d a pont (új) da) a munkavállalók és a lakosság nincs kitéve a kiégett fűtőelemeknek és a radioaktív hulladékoknak; Módosítás 54 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – d b pont (új) db) intézkedéseket hoznak a jövőbeli egészségügyi és környezeti kockázatoknak kitett munkavállalók és általában a lakosság védelmére; Módosítás 55 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – d c pont (új) dc) a radioaktív hulladék kezelésének költségeit – beleértve a kiégett fűtőelemek kezelésének költségeit is – azok viselik, akiknél a hulladék keletkezett. Módosítás 56 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – d d pont (új) dd) államilag ellenőrzött alapokban kezelik azon pénzügyi tartalékokat, amelyeket a hulladékot kibocsátóknak nyújtaniuk kell a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezeléséből származó összes költség fedezésére annak biztosítása érdekében, hogy azok az állandó, biztonságos végleges elhelyezéshez rendelkezésre álljanak; Módosítás 57 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – d e pont (új) de) az illetékes nemzeti hatóságokat bevonják annak ellenőrzésébe, hogy a megfelelő pénzügyi források rendelkezésre álljanak; Módosítás 58 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – d f pont (új) df) a nemzeti parlamenteket bevonják annak ellenőrzésébe, hogy a megfelelő pénzügyi források rendelkezésre álljanak; Módosítás 135 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 2 a bekezdés (új) (2a)  Mivel a kiégett fűtőelemek tárolására szolgáló pihentető medencék jelentős kockázatokat rejtenek, különösen, ha nem fedettek, a pihentető medencékből az összes kiégett fűtőelemet a lehető leghamarabb száraz tárolókba kell áthelyezni. E folyamat során elsőbbséget kell biztosítani a legrégebbi pihentető medencéknek. Módosítás 61 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 3 bekezdés – 1 b albekezdés (új) a bizottságot minden ilyen jellegű megállapodásról értesíteni kell; Módosítás 62 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 3 a bekezdés (új) (3a)  A tagállamok önkéntes alapon dönthetnek úgy, hogy a többi tagállammal együttműködve közös vagy regionális, végleges elhelyezésre szolgáló létesítményeket hoznak létre, egy adott helyszín kedvező geológiai vagy technológiai adottságainak kihasználása és a közös projekt költségeinek megosztása érdekében. Módosítás 63 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 3 c bekezdés (új) (3c)  Egy ilyen projekt kormányközi megállapodás keretében történő elindítása előtt az érintett tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kezdeményezés eleget tegyen a szükséges előírásoknak, legalább a következőkre kiterjedően: a) a nyilvánosság hozzájárulását és támogatását folyamatosan fenn kell tartani minden érintett tagállamban a projektfejlesztés és az intézkedés teljes időtartama alatt a nyilvánosság konzultációs folyamatban való részvételének, valamint az információkhoz való hozzáférésének biztosítása által; b) az illetékes szabályozó testületek, valamint a nemzeti biztonsági hatóságok közötti együttműködést, és az általuk történő ellenőrzést biztosítani kell; a biztonsági elemzést és az azt alátámasztó biztonsági értékelést minden érintett tagállamnak el kell készítenie, érintve a létesítmény tényfeltáró, a kiválasztási és a végrehajtási szakaszát; c) a felelősség kérdésével és a felelősség területeinek egyértelmű kijelölésével kapcsolatban megegyezésre kell jutni, annak figyelembe vételével, hogy minden tagállam maga viseli a végső felelősséget a saját radioaktív hulladékáért; d) a pénzügyi megállapodásokat úgy kell megkötni, hogy azok garantálják, hogy az alapok a tároló létesítmény élettartama alatt, valamint az annak bezárását követő időszakban is rendelkezésre álljanak, valamint hogy megfelelő emberi erőforrás legyen mozgósítható az elegendő létszámú, megfelelően képzett személyzet biztosítására; e) az érintett tagállamok nemzeti programjainak keretében előzetes értesítést kell adni a jogi keretről, a szervezeti felépítésről, a technikai tervekről és előkészületekről annak bemutatására, hogy a tervezett hulladékelhelyezési lehetőség világos határidőn belül meg fog felelni az ezen irányelvben lefektetett követelményeknek; Módosítás 136 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 3 a bekezdés (új) (3a)  Radioaktív hulladékok nem európai uniós tagállamba történő exportja semmilyen esetben sem lehetséges; kiégett fűtőelemek EU-n kívüli szállítását azzal a feltétellel lehet engedélyezni, hogy az újrafeldolgozást követően visszaszállítják azokat az EU-ba. Módosítás 124 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 3 d bekezdés (új) (3d)  Szeizmikus régiókban, illetve tengerszint-emelkedés vagy cunamik jelentős kockázatát jelentő parti területeken meg kell tiltani mindenféle, nukleáris hulladékkezelő létesítmény telepítését. Módosítás 64 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés – a pont a) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó szakpolitika végrehajtására irányuló nemzeti program; a) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó szakpolitika végrehajtására irányuló, a szubszidiaritás elvét tiszteletben tartó nemzeti program, amely biztosítja, hogy minden radioaktívhulladék-termelő ugyanolyan feltételekkel férjen hozzá a radioaktív hulladékok biztonságos elhelyezésének lehetőségéhez; Módosítás 65 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új) ba) a munkavállalók egészségvédelmére és biztonságára, oktatására és képzésére vonatkozó nemzeti előírások; Módosítás 66 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés – c pont c) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével összefüggő tevékenységek és létesítmények engedélyezési rendszere, ideértve a kiégett fűtőelemek vagy radioaktív hulladékok kezelését végző, engedéllyel nem rendelkező létesítmény üzemeltetésének a tilalmát is; c) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével összefüggő tevékenységek és létesítmények engedélyezési rendszere, ideértve a kiégett fűtőelemek vagy radioaktív hulladékok kezelését végző, engedéllyel nem rendelkező létesítmény üzemeltetésének a tilalmát is, valamint annak biztosítását, hogy valamennyi termelő valamennyi radioaktív hulladékát megkülönböztetésmentes módon kezeljék; Módosítás 67 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés – d pont d) megfelelő intézményi ellenőrzési, rendszeres hatósági vizsgálati, dokumentációs és jelentéstételi rendszer; d) megfelelő intézményi ellenőrzési, rendszeres hatósági vizsgálati, dokumentációs és jelentéstételi rendszer, valamint a teljes folyamatban részt vevő munkavállalók munkahelyi biztonságuk és egészségvédelmük érdekében szükséges képzése; Módosítás 68 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés – e a pont (új) ea) intézkedések a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladék kezeléséhez kapcsolódó tevékenységek és létesítmények számára hosszú távon megfelelő erőforrások garantálására; Módosítás 69 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés – f a pont (új) fa) intézkedések annak biztosítására, hogy a kiégett fűtőelemek kezeléséhez és elhelyezéséhez szükséges alapokat az illetékes szabályozó hatóság állapítsa meg olyan átlátható folyamat alapján, amelyet rendszeresen felülvizsgálnak, és amely során minden érdekelt féllel rendszeresen egyeztetnek; Módosítás 70 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés – f b pont (új) fb) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével járó összes költség kiszámítása; az e tekintetben nyújtott információknak meg kell nevezniük többek között a költségeket viselő intézményeket is; Módosítás 71 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés (2)  A tagállamok – az üzemeltetési tapasztalatok, a 8. cikkben említett biztonsági elemzésekből levont tanulságok, a technológiai fejlődés és a kutatás eredményeinek figyelembevételével – biztosítják a nemzeti rendszer fenntartását és szükség szerinti továbbfejlesztését. (2) a tagállamok – az üzemeltetési tapasztalatok, a 3. cikk (9c) pontjában említett biztonsági elemzésekből levont tanulságok, az elérhető legjobb technológia (BAT), az egészségügyi és biztonsági előírások és a kutatás eredményeinek figyelembevételével – biztosítják a nemzeti rendszer fenntartását és szükség szerinti továbbfejlesztését; Módosítás 72 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 1 a bekezdés (új) (1a) a tagállamok biztosítják a szabályozó hatóságaik működésének demokratikus ellenőrzését; Módosítás 73 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 3 a bekezdés (új) (3a)  Az illetékes szabályozó hatóság hatáskörökkel és forrásokkal rendelkezik abból a célból, hogy rendszeresen nukleáris biztonságra vonatkozó értékeléseket, vizsgálatokat és ellenőrzéseket végezzen, és szükség esetén végrehajtási intézkedéseket foganatosítson a szóban forgó létesítményekben akár azok leállítása alatt is. Ezen értékelések részét képezi a munkavállalók egészsége és biztonsága, az alvállalkozókat is beleértve, valamint a személyzet létszáma és képzése. Módosítás 137 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 3 a bekezdés (új) (3a)  Az illetékes szabályozó hatóság elrendelheti bizonyos tevékenységek leállítását, amennyiben az értékelések azt mutatták, hogy az adott tevékenységek nem biztonságosak. A szabályozó hatóság ezzel, és bármely más témával kapcsolatos értékeléseit közzéteszik; Módosítás 74 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés (1)  A tagállamok biztosítják, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonsága tekintetében az engedélyes rendelkezzen az elsődleges felelősséggel. Ez a felelősség nem ruházható át. (1)  A tagállamok biztosítják, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonsága tekintetében az az engedélyes rendelkezzen az elsődleges felelősséggel, amelyre az érintett tagállam illetékes hatósága a kiégett fűtőelemekkel és radioaktív hulladékkal kapcsolatos teljes feladatot bízta. Módosítás 130 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 1 a bekezdés (új) (1a)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a radioaktív hulladékok kezelésére irányuló tevékenységre, vagy az EU területén radioaktív hulladékok elhelyezésére szolgáló létesítmény működtetésének engedélyezésére irányuló kérelem részeként biztonsági elemzés és azt alátámasztó biztonsági értékelés is készüljön, valamint hogy szükség esetén a létesítmény fennállása, illetve a tevékenység folytatása során ezek szükség szerint frissítésre kerüljenek. A biztonsági elemzésnek és az azt alátámasztó biztonsági értékeléseknek ki kell térniük a kiégett fűtőelemek tárolására szolgáló pihentető medencék, a tárolásra vagy végleges elhelyezésre szolgáló létesítmények helyének kiválasztására, tervezésére, megépítésére, működtetésére, illetve leszerelésére, valamint az azt követő, akár passzív eszközökkel elért, hosszú távra szóló biztonságra, és ismertetniük kell a terület biztonságával összefüggő valamennyi szempontot, a létesítmény tervezését, az ideiglenes tárolásra szolgáló hűtőmedencéket (beleértve az ott tárolt kiégett fűtőelemek mennyiségének rendszeres jelentését), a létesítmény vagy egyes részeinek leszerelését és a vezetői ellenőrző intézkedéseket, továbbá a rendszeres hatósági ellenőrzéseket. A biztonsági elemzésnek és az azt alátámasztó biztonsági értékelésnek ki kell terjednie a munkavállalókat (beleértve az alvállalkozók által foglalkoztatottakat) fenyegető egészségügyi és biztonsági kockázatok értékelésére, valamint a létesítmény mindenkori biztonságos üzemeltetéséhez szükséges személyzet képzettségi szintjére és létszámára, hogy baleset esetén intézkedni lehessen. Módosítás 76 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 1 b bekezdés (új) (1b)  A tagállamok biztosítják, hogy az engedéllyel rendelkezők jelentést tegyenek az illetékes szabályozó hatóságoknak és a többi illetékes szervezetnek, valamint hogy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék a tevékenységeikkel vagy létesítményeikkel kapcsolatos információkat. Módosítás 77 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 2 bekezdés (2)  A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti rendszer írja elő a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság felügyelete alatt álló engedélyesek számára, hogy tevékenységeik és létesítményeik biztonságát szisztematikus és ellenőrizhető módon rendszeresen értékeljék és ellenőrizzék, valamint ésszerű mértékben folyamatosan javítsák. (2)  A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti rendszer írja elő a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság felügyelete alatt álló engedélyesek számára, hogy tevékenységeik biztonságát – beleértve a munkavállalók és alvállalkozók egészségét és biztonságát, valamint létesítményeik biztonságát is – szisztematikus és ellenőrizhető módon rendszeresen értékeljék és ellenőrizzék, valamint – az elvárható ésszerű mértékben – folyamatosan javítsák az elérhető legjobb technológiának (BAT) megfelelően. Az engedélyesek értékeléseik eredményéről tájékoztatják a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságot és egyéb, megfelelő hatáskörrel rendelkező szervezeteket, munkavállalóik képviselőit, alvállalkózóikat és a nyilvánosságot. Módosítás 78 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 3 bekezdés (3)  A (2) bekezdésben említett értékeléseknek ki kell terjedniük annak ellenőrzésére is, hogy érvényben vannak-e a balesetek megelőzése és azok következményeinek enyhítése érdekében hozott intézkedések, ideértve olyan védelmi célú fizikai gátak és az engedélyes által alkalmazott adminisztratív eljárások ellenőrzését is, amelyek működésképtelensége esetén a munkavállalókat és a lakosságot jelentős mértékű ionizáló sugárzás érné. (3)  A (2) bekezdésben említett intézkedéseket engedélykérelem részeként hivatalosan be kell nyújtani a tevékenység biztonságának szükséges értékelését elvégző illetékes szabályozó hatóságoz, és azoknak ki kell terjedniük annak ellenőrzésére is, hogy érvényben vannak-e a balesetek és fizikai támadások megelőzése és azok következményeinek enyhítése érdekében hozott intézkedések, ideértve olyan védelmi célú fizikai gátak és az engedélyes által alkalmazott adminisztratív eljárások ellenőrzését is, amelyek működésképtelensége esetén a munkavállalókat, a lakosságot és a természeti környezetet ionizáló sugárzás érné. Módosítás 79 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 4 bekezdés (4)  A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti rendszer írja elő az engedélyesek számára, hogy olyan irányítási rendszereket hozzanak létre és tartsanak fenn, amelyek kiemelt kérdésként kezelik a biztonságot, és amelyeket a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság rendszeresen ellenőriz. (4)  A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti rendszer írja elő az engedélyesek számára, hogy olyan irányítási rendszereket hozzanak létre és tartsanak fenn, amelyek elsődleges kérdésként kezelik a biztonságot és a védelmet, és amelyeket a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság és a munkavállalók munkavédelmi és munkaegészségügyi kérdésekkel foglalkozó képviselői rendszeresen ellenőriznek. Módosítás 80 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 5 bekezdés (5)  A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti rendszer írja elő az engedélyesek számára, hogy gondoskodjanak a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének a biztonságával kapcsolatos, az (1)–(4) bekezdésben megállapított kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges pénzügyi és emberi erőforrások meglétéről. (5)  A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti rendszer írja elő az engedélyesek számára, hogy hosszabb távon is gondoskodjanak a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének a biztonságával kapcsolatos, az (1)–(4) bekezdésben megállapított kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges pénzügyi és emberi erőforrások meglétéről. Módosítás 81 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 5 a bekezdés (új) (5a)  A tagállamok biztosítják, hogy az engedélyesek a lehető legkorábban tájékoztassák a határon túli regionális és helyi hatóságokat hulladékkezelő létesítmény kialakítására vonatkozó tervükről, amennyiben a létesítmény az országhatártól mérve olyan távolságon belül található, hogy az építkezés, működés vagy a létesítmény elhagyása vagy üzemzavara, illetve egy vele kapcsolatos baleset vagy rendkívüli esemény után a határon túlra átnyúló hatások valószínűnek minősíthetők. Módosítás 146 Irányelvre irányuló javaslat 7 a cikk (új) 7a. cikk Megjelölés és dokumentálás A tagállamok biztosítják, hogy az engedélyesek időálló formában megjelöljék a tárolókat és dokumentálják a kiégett fűtőelemek, valamint a radioaktív hulladékok végleges elhelyezését. A dokumentáció a leltár vegyi, toxikológiai, radiológiai összetevőit, illetve a halmazállapot (szilárd, folyékony vagy gáz) megjelölését egyaránt tartalmazza. Módosítás 82 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk 8 cikk törölve Biztonsági elemzés (1)  A létesítmény vagy tevékenység engedélyezési kérelmének keretében biztonsági elemzést, illetve azt alátámasztó biztonsági értékelést kell készíteni. Az említett dokumentációt a létesítmény, illetve a tevékenység fejlesztése során – szükség esetén – aktualizálni kell. A biztonsági elemzés és a biztonsági értékelés terjedelmének és részletességének arányban kell állnia a tevékenység bonyolultságával és a létesítmény vagy a tevékenység által jelentett veszélyek nagyságrendjével. (2)  A biztonsági elemzésnek és az azt alátámasztó biztonsági értékelésnek ki kell terjednie a létesítmény tervezésére, helyének kiválasztására, megépítésére, működtetésére és leszerelésére, illetve a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmény bezárására; a biztonsági elemzésben meg kell adni az értékelés során alkalmazott előírásokat. Foglalkozni kell a bezárás utáni hosszú távú biztonság kérdésével, különösen azzal, hogy azt hogyan lehet passzív eszközökkel a lehető legteljesebb mértékben biztosítani. (3)  A létesítményre vonatkozó biztonsági elemzésnek ismertetnie kell a terület biztonságával összefüggő valamennyi szempontot, a létesítmény tervezését és a vezetői ellenőrző intézkedéseket, továbbá a rendszeres hatósági ellenőrzéseket. A biztonsági elemzésnek és az azt alátámasztó biztonsági értékelésnek ismertetnie kell a biztosított védettség szintjét, és biztosítania kell a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságot, valamint az egyéb érdekelt feleket arról, hogy a biztonsági követelményeket be fogják tartani. (4)  A biztonsági elemzést és az azt alátámasztó biztonsági értékelést jóváhagyásra be kell nyújtani a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatósághoz. Módosítás 83 Irányelvre irányuló javaslat 8 a cikk (új) 8a. cikk Nyilvántartás és nyomon követés (különösen a munkavállalók egészsége és biztonsága tekintetében) (1)  A tagállamok a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelése terén nyilvántartási és nyomon követési rendszert hoznak létre. (2)  A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvántartási és nyomonkövetési rendszer képes legyen a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék helyének, valamint azok keletkezése, használata, szállítása, tárolása vagy elhelyezése körülményeinek meghatározására. (3)  A tagállamok biztosítják, hogy a kiégett fűtőelemekkel és a radioaktív hulladékkal a munkájuk során kapcsolatba került munkavállalókkal kapcsolatos információkat az engedélyes vagy egy állami szerv a munkahelyi eredetű megbetegedések hosszú távú nyomon követhetőségének biztosítása érdekében tárolja. Módosítás 84 Irányelvre irányuló javaslat 8 b cikk (új) 8b. cikk Eljárások és szankciók A tagállamok az általános elveknek megfelelően biztosítják, hogy az ezen irányelvből eredő kötelezettségek megszegése esetén közigazgatási vagy bírósági eljárás induljon, illetve a jogsértéssel arányos, hatékony és visszatartó erejű szankciókat alkalmazzanak. Módosítás 85 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti rendszer – a szükséges szakértelem és képességek megőrzése és fejlesztése érdekében – tartalmazzon olyan oktatási és képzési intézkedéseket, amelyek a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelését illetően felelős valamennyi fél igényeit figyelembe veszik. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti rendszer – a műszaki és tudományos fejlettség aktuális szintjének megfelelő, szükséges – tudományos és műszaki – szakértelem és képességek megőrzése, fejlesztése, illetve továbbadása érdekében – rendelkezzen olyan oktatás, valamint rendszeres és preventív képzés biztosításáról, amely megfelel a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelése terén felelősséget viselő valamennyi fél igényeinek. A tagállamok különös figyelmet fordítanak a helyszínen tartózkodó, közvetetten érintett felekre, és arra, hogy korszerű és megfelelő oktatásban és képzésben részesüljenek a radioaktív hulladékokkal és a kiégett fűtőelemekkel végzett műveletek megkezdése előtt. A tagállamok a folyamatban részt vevő valamennyi fél biztonsága és egészségvédelme érdekében biztosítják, hogy az engedélyesek képesek legyenek ezen intézkedések végrehajtására és finanszírozására. A munkavállalók oktatásának és képzésének meg kell felelnie a nemzetközileg elismert szabványoknak, hogy az egészség és biztonság tekintetében fokozzák a nukleáris iparban az általános felelősséget. A tagállamok ugyancsak gondoskodnak arról, hogy a nemzeti rendszer tartalmazzon olyan intézkedéseket, amelyek a végleges elhelyezésre vonatkozó meglévő projektekkel kapcsolatos további tudományos kutatásokat támogatják. Módosítás 86 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk – 1 a bekezdés (új) A tagállamoknak gondoskodniuk kell róla, hogy a nemzeti keret tartalmazzon olyan programokat, amelyek a radioaktív hulladékok termelésének csökkentésére és a radioaktív hulladékok kezelésére irányuló kutatásokat támogatják. Módosítás 87 Irányelvre irányuló javaslat 10 cikk – 1 bekezdés A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti rendszer – a radioaktívhulladék-termelők felelősségének figyelembevételével – biztosítsa, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezeléséhez a megfelelő pénzügyi források szükség esetén rendelkezésre álljanak. (1)  A tagállamok a nemzeti rendszerben gondoskodnak arról, hogy szükség esetén elégséges pénzügyi források álljanak rendelkezésre a leszereléshez és a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezeléséhez kapcsolódó valamennyi kiadás fedezéséhez, ezáltal is teljes mértékben tiszteletben tartva a radioaktívhulladék-termelők felelősségét – a szennyező fizet elvnek megfelelően, – és elkerülve állami támogatás igénybevételét. Módosítás 88 Irányelvre irányuló javaslat 10 cikk – 1 a bekezdés (új) (1a)  A nemzeti szinten meghatározandó eljárásokkal összhangban a tagállamok a következőkről gondoskodnak: a) a hulladékkezelési stratégiákra vonatkozó költségelemzés megfelelően elkészüljön, különös tekintettel az alacsony, közepes és nagy aktivitású, hosszú élettartamú radioaktív hulladék hosszú távú kezelésére vonatkozó – a hulladékok természetét figyelembe vevő – megoldások alkalmazásával kapcsolatos költségek elemzésére. E költségekhez tartoznak nevezetesen a nukleáris létesítmények leszerelésével és a radioaktív hulladékot kezelő létesítményekkel kapcsolatos költségek, a végleges bezárások, a karbantartás és az ellenőrzés költségei; b) az a) pontban említett költségek fedezetének céljából tartalékokat hoznak létre, és e tartalékok kizárólagos fedezete érdekében megtörténik a szükséges források elkülönítése; c) megfelelő módon ellenőrzik a tartalékok megfelelőségét, és kezelik az a) pontban említett költségek fedezésére szolgáló forrásokat, az időszakos kiigazítás biztosítása érdekében; Módosítás 89 Irányelvre irányuló javaslat 10 cikk – 1 b bekezdés (új) (1b)  A végleges elhelyezés költségeit a tagállamok nyilvánosan és átlátható módon állapítják meg és értékelik évente újra. A radioaktívhulladék-termelők kötelezettségét ennek megfelelően igazítják ki. Módosítás 90 Irányelvre irányuló javaslat 10 cikk – 1 c bekezdés (új) (1c)  A tagállamok felállítanak vagy kineveznek egy olyan nemzeti testületet, amely képes szakértői véleményt nyilvánítani a pénzeszközök kezeléséről és az erőmű-leszerelési költségekkel kapcsolatos kérdésekről, a (1a) bekezdésben említettek szerint. Ennek a testületnek függetlennek kell lennie az alapok befizetőitől. Módosítás 91 Irányelvre irányuló javaslat 10 cikk – 1 d bekezdés (új) (1d)  A tagállamok az illetékes nemzeti testület eljárásának következtetéseiről rendszeresen jelentést tesznek a Bizottságnak a 16. cikkben rögzített feltételeknek megfelelően. Módosítás 92 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelését illetően megfelelő minőségbiztosítási programokat dolgozzanak ki és hajtsanak végre. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a kiégett fűtőelemek biztonságosságát és a radioaktív hulladékok kezelését illetően megfelelő minőségbiztosítási programokat dolgozzanak ki és hajtsanak végre. Módosítás 127 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – 1 a bekezdés (új) A tagállamok biztosítják, hogy a balesetek és a radioaktív hulladékok hosszú távú kezelése által harmadik személyeknek okozott mindenfajta kárért – beleértve a földi, vízi és tengeri környezetben keletkező károkat – a teljes körű felelősséget az engedélyesek viseljék. Módosítás 93 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés (1)  A tagállamok biztosítják, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos információk a munkavállalók és a nyilvánosság rendelkezésére álljanak. Ez a kötelezettség magában foglalja annak biztosítását, hogy a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság a hatáskörébe tartozó területekről tájékoztassa a nyilvánosságot. Az információkat a nemzeti jogszabályoknak és a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, amennyiben ez nem veszélyeztet a nemzeti jogszabályokban vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásokban elismert egyéb érdekeket, többek között a védettséget. (1)  A tagállamok biztosítják a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos valamennyi, a munkavállalók és a lakosság egészségének megőrzéséhez, valamint biztonságuk és védelmük biztosításához szükséges információ rendszeres közzétételét. Ez a kötelezettség magában foglalja annak biztosítását, hogy a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság a hatáskörébe tartozó területekről tájékoztassa a nyilvánosságot. Az információkat a nemzeti jogszabályoknak és a nemzetközi kötelezettségeknek, különösen az Aarhusi Egyezménynek megfelelően kell a nyilvánosság rendelkezésére bocsátani. A munkavállalók és a lakosság egészségét és biztonságát közvetlenül érintő (különösen a radioaktív vagy mérgező kibocsátásokra és az ilyen kibocsátásoknak való kitettségre vonatkozó) információkat a körülményektől függetlenül nyilvánosságra kell hozni. Módosítás 94 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk – 1 a bekezdés (új) (1a)  A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvánosság számára elérhetővé tegyék a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére fordított, a 10. cikkben említett pénzügyi forrásokkal kapcsolatos információkat, megfelelően figyelembe véve a termelőkre eső költséghányadot. Módosítás 95 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk – 1 b bekezdés (új) (1b)  A tagállamok biztosítják, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok elhelyezésére szolgáló, a szomszédos országokhoz közeli telephelyekkel és azok kezelésével kapcsolatos minden döntésbe bevonják a lakosságot és az érintett országok intézményeit. Módosítás 96 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk – 2 bekezdés (2)  A tagállamok biztosítják, hogy a lakosság lehetőséget kapjon a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos döntéshozatali folyamatban való tényleges részvételre. törölve Módosítás 97 Irányelvre irányuló javaslat 12 a cikk (új) 12a. cikk Lakossági részvétel (1)  A tagállamok gondoskodnak róla, hogy a lakosság képviselőinek idejekorán alkalma legyen ténylegesen részt venni a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezelésére irányuló – a 13. cikkel összhangban összeállítandó – nemzeti programok előkészítésében vagy felülvizsgálatában, valamint hogy hozzáférhessenek a már kidolgozott programokhoz. A tagállamok a programokat egy nyilvánosan hozzáférhető weboldalon közzéteszik. (2)  E célból a tagállamok biztosítják, hogy: a) a nyilvánosságot közzététel révén vagy más alkalmas módon – például ha rendelkezésre áll, elektronikus média útján – tájékoztatják az e programokra, illetve azok módosítására vagy felülvizsgálatára vonatkozó minden javaslatról, valamint az e javaslatokkal kapcsolatos minden információt a nyilvánosság rendelkezésére bocsátanak, beleértve többek között a döntéshozatalban történő részvételhez való joggal, valamint az észrevételek és kérdések benyújtása tekintetében hatáskörrel rendelkező hatósággal kapcsolatos információkat; b) a lakossság képviselői észrevételeiket és véleményüket kifejezésre juttathatják, amennyiben a programokra vonatkozó határozatok meghozatala előtt még minden opció nyitva áll; c) a határozatok meghozatalának céljából a nyilvánosság részvételének eredményeit kellő mértékben figyelembe veszik; d) a nyilvánosság által kifejezésre juttatott észrevételeket és véleményeket megvizsgálva a hatáskörrel rendelkező hatóság ésszerű erőfeszítéseket tesz, hogy a nyilvánosságot tájékoztassa a meghozott határozatokról és a határozatok alapjául szolgáló indokokról és megfontolásokról, beleértve a nyilvánosság részvételének folyamatáról történő tájékoztatást. (3)  A tagállamok meghatározzák, hogy a (2) bekezdés értelmében a nyilvánosság mely része jogosult a részvételre. Az e cikk alapján a nyilvánosság részvételére vonatkozó részletes intézkedéseket a tagállamok határozzák meg oly módon, hogy lehetővé tegyék a nyilvánosság hatékony felkészülését és részvételét. Az időkeretet úgy kell meghatározni, hogy elegendő időt biztosítson a nyilvánosság e cikkben előírt részvételének különböző szakaszaira. Módosítás 98 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – 2 bekezdés (2)  A nemzeti programoknak összhangban kell lenniük a 4–12. cikk rendelkezéseivel. (2)  A nemzeti programoknak összhangban kell lenniük a 4–12a. cikk rendelkezéseivel. Módosítás 99 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – 3 bekezdés (3)  A tagállamok nemzeti programjaikat – a technikai és tudományos fejlődés megfelelő figyelembevételével – rendszeresen felülvizsgálják és aktualizálják. (3)  A tagállamok nemzeti programjaikat – a technikai és tudományos fejlődés megfelelő figyelembevételével, és a többi tagállam radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos tapasztalatairól adott visszajelzéseinek, valamint a nemzetközi szakértői értékelések eredményeinek integrálásával –rendszeresen felülvizsgálják és aktualizálják. Módosítás 100 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – 3 a bekezdés (új) (3a)  Amennyiben azok megvalósítása valószínűleg határon átnyúló következményekkel is jár, a tagállamok a lehető legkorábban tájékoztatják a határon túli regionális és helyi hatóságokat nemzeti programjaikról. Módosítás 101 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – 3 b bekezdés (új) (3b)  Nemzeti programjaikban a tagállamok világosan megnevezik a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére rendelkezésre álló pénzügyi erőforrásokat. Módosítás 102 Irányelvre irányuló javaslat 14 cikk – -1 pont (új) -1. a radioaktív hulladékok integrált részletes osztályozási rendszere, amely kiterjed a radioaktív hulladékok kezelésének valamennyi szakaszára, a radioaktív hulladékok keletkezésétől kezdve elhelyezésükkel bezárólag; Módosítás 103 Irányelvre irányuló javaslat 14 cikk – 1 pont 1. leltár valamennyi meglévő kiégett fűtőelemről és radioaktív hulladékról, továbbá a jövőben keletkező mennyiségek előrejelzéséről, ideértve a leszerelésből származó kiégett fűtőelemeket és radioaktív hulladékokat is. A leltárban egyértelműen fel kell tüntetni az anyagok helyét és mennyiségét, továbbá – megfelelő osztályozás alkalmazásával – a veszély mértékét; 1. a (-1) pont alatt említett osztályozási rendszer alapján leltár valamennyi meglévő kiégett fűtőelemről és radioaktív hulladékról, továbbá a jövőben keletkező mennyiségek előrejelzéséről, ideértve a leszerelésből származó kiégett fűtőelemeket és radioaktív hulladékokat is. A leltárban egyértelműen fel kell tüntetni az anyagok helyét és mennyiségét, a veszély mértékét, továbbá a hulladék eredetét; Módosítás 128 Irányelvre irányuló javaslat 14 cikk – 2 pont (2) koncepciók, tervek és műszaki megoldások a keletkezéstől a végleges elhelyezésig; (2) koncepciók, tervek és műszaki megoldások a keletkezéstől a tárolásig vagy végleges elhelyezésig. Kiemelt figyelmet kell fordítani a régebbi radioaktív hulladékra, valamint a köztes tárolómedencékben elhelyezett kiégett fűtőelemekre; Módosítás 104 Irányelvre irányuló javaslat 14 cikk – 3 pont 3. a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmény bezárása utáni időszakra vonatkozó koncepciók és tervek, ideértve azt az időtartamot is, amíg az intézményi ellenőrzéseket fenn kell tartani, illetve azokat az eszközöket, amelyek segítségével a létesítménnyel kapcsolatos információkat hosszú távon meg lehet őrizni; 3. a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmény bezárása utáni időszakra vonatkozó koncepciók és tervek, ideértve azt az időtartamot is, amíg az intézményi ellenőrzéseket fenn kell tartani, illetve azokat az eszközöket, amelyek segítségével biztosítható a létesítmény felügyelete és karbantartása, és hosszú távon meg lehet őrizni a létesítménnyel kapcsolatos információkat; Módosítás 105 Irányelvre irányuló javaslat 14 cikk – 7 a pont (új) 7a. a 10. cikk (1a) bekezdésének a) pontjában említett költségelemzés és a megfelelő tartalékok kiszámításához igénybe vett módszerek leírása; Módosítás 106 Irányelvre irányuló javaslat 14 cikk – 8 pont 8. az érvényben lévő finanszírozási rendszer(ek) leírása annak biztosítására, hogy valamennyi programköltség az előre látható ütemterv szerint kiegyenlítésre kerülhessen. 8. a 10. cikk (1a) bekezdésének b) pontja értelmében elkülönített eszközvagyon összetételével és kezelésével kapcsolatos döntések, valamint az érvényben lévő finanszírozási rendszer(ek) leírása annak biztosítására, hogy valamennyi programköltség az előre látható ütemterv szerint, továbbá a „szennyező fizet” elvének szigorú betartásával kiegyenlítésre kerülhessen. Módosítás 107 Irányelvre irányuló javaslat 14 cikk – 8 a pont (új) 8a. kötelező érvényű és ellenőrizhető határidők a nemzeti programok megvalósítására és a fenti 1–8. pontban meghatározott követelmények teljesítésére. Módosítás 108 Irányelvre irányuló javaslat 14 cikk – 8 b pont (új) 8b. oktatási és szakképzési tervek a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezeléséhez szükséges szakértelem és készségek fenntartására és fejlesztésére. Módosítás 109 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 3 a bekezdés (új) (3a)  A Bizottság ellenőrzi a 14. cikk 8a) pontja szerinti, a tagállamok nemzeti programjainak végrehajtására meghatározott határidők betartását. Módosítás 110 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 4 bekezdés (4)  A Bizottság ezeket a pontosításokat és a tagállamok által a nemzeti hulladékkezelési programjukkal összefüggésben elért eredményeket figyelembe veszi, amikor az Euratom-Szerződés alapján a kiégett fűtőelemek vagy a radioaktív hulladékok kezelését szolgáló létesítmények vagy tevékenységek kapcsán dönt a pénzügyi vagy technikai segítségnyújtás rendelkezésre bocsátásáról, illetőleg az Euratom-Szerződés 43. cikke alapján véleményt alkot a tervezett beruházási projektekről. törölve Módosítás 111 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 3 bekezdés (3)  A tagállamok rendszeresen, de legalább tízévente megszervezik nemzeti rendszereik és hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságaik, valamint nemzeti programjaik és azok végrehajtásának önellenőrzését, a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok magas színvonalú kezelésének elérése érdekében pedig nemzeti rendszereikre, hatóságaikra és/vagy programjaikra vonatkozóan nemzetközi szakértői felülvizsgálatot kérnek. A szakértői felülvizsgálatok eredményéről jelentést tesznek a tagállamoknak és a Bizottságnak. (3)  A tagállamok rendszeresen, de legalább tízévente megszervezik nemzeti rendszereik és hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságaik, valamint nemzeti programjaik és azok végrehajtásának önellenőrzését, a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok magas színvonalú kezelésének elérése érdekében pedig nemzeti rendszereikre, hatóságaikra és/vagy programjaikra vonatkozóan nemzetközi szakértői felülvizsgálatot kérnek. A szakértői felülvizsgálatok eredményéről jelentést tesznek a Bizottságnak, amely a szakértői felülvizsgálatok eredményeit összevont formában tartalmazó, időszakos jelentéseket terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé. Módosítás 138 Irányelvre irányuló javaslat 16 a cikk (új) 16a. cikk Felülvizsgálat A Bizottság a tagállamok által a 16. cikk (3) bekezdésének megfelelően elvégzett szakértői felülvizsgálatokat követően legkésőbb két éven belül jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a kiégett fűtőanyagok és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó koncepció felülvizsgálatával, valamint a 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott kiviteli rendelkezésekkel kapcsolatban. A felülvizsgálat során különösen a végleges hulladéklerakóban elhelyezett hulladékok visszafordíthatóságának és visszanyerhetőségének kérdését kell vizsgálni, az ezen a területen elért kutatási eredmények és egyéb tudományos szakismeretek fényében. Ezen irányelvet – amennyiben szükséges – a jelentés benyújtását követően felül kell vizsgálni, hogy tükrözze a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos legújabb technológiai kutatásokat. Módosítás 113 Irányelvre irányuló javaslat 17 cikk – 1 bekezdés (1)  A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek …..-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot. Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg. (1)  A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek …..*-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot. Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg. *HL: Ezen irányelv hatálybalépésének napja után két évvel.