Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 18., 20., 21., 67., 77. és 80. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 45. cikkére,

–  tekintettel az 1985. június 14-i Schengeni Megállapodásra,

–  tekintettel a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, 1990. június 19-i egyezményre,

–  tekintettel az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1),

–  tekintettel a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési mechanizmus létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanács rendelete irányuló javaslatra (COM(2010)0624),

–  tekintettel a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési mechanizmus létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló jelentéstervezetre (PE460.834),

–  tekintettel az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelv alkalmazásáról szóló, 2009. április 2-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a Bizottság migrációról szóló, 2011. május 4-i közleményére (COM(2011)0248 végleges),

–  tekintettel a Bel- és Igazságügyi Tanács 2011. június 9-i következtetéseire,

–  tekintettel a 2011. június 24-i Európai Tanács következtetéseire,

–  tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel a schengeni térség létrehozása és a schengeni vívmányok európai uniós keretbe való beillesztése az európai integrációs folyamat egyik legkiemelkedőbb eredménye, amely megszüntette a személyek ellenőrzését a belső határokon, és példa nélkül álló módon tette lehetővé a szabad mozgást az Unión belül több mint 400 millió ember számára 4 312 099 km2-es területen,

B.  mivel a mozgás szabadsága az uniós polgárság, valamint az Európai Unió mint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség egyik alappillérévé vált, rögzítve az összes tagállam területén való szabad mozgás és tartózkodás jogát, ugyanazon jogok, védelem és biztosítékok – köztük a nemzetiségen alapuló mindenfajta megkülönböztetés tilalma – mellett,

C.  mivel a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 45. cikke alapján az Unión belüli szabad mozgás joga meghatározott feltételek mellett kiterjeszthető az uniós tagállamokban jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokra,

A közelmúlt eseményei

D.  mivel különösen az elmúlt évben több észak-afrikai országban is tömegesen hagyták el lakóhelyüket az emberek; mivel a schengeni rendszer a közelmúltban nyomás alá került, mert néhány tagállam a nemzeti határokon való ellenőrzés visszaállítását fontolgatta a bevándorlók hirtelen érkező óriási tömegével szembesülve,

E.  mivel 2011. május 4-én a Bizottság több kezdeményezést is előterjesztett a bevándorlás strukturáltabb megközelítésére vonatkozóan – különösen a földközi-tengeri térség közelmúltbeli fejleményeinek fényében – köztük egy javaslatot a schengeni szabályokat illetően; mivel az Európai Tanács 2011. június 23–24-i következtetéseiben kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot „védelmi mechanizmusra” annak érdekében, hogy reagálni lehessen a schengeni együttműködést veszélyeztető „kivételes körülményekre”,

A Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex/migrációs politika

F.  mivel a személyek belső határátlépésére irányadó schengeni szabályokat a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex határozza meg, amelynek 23–26. cikke a belső határokon ideiglenesen újra bevezetendő határellenőrzésekre vonatkozóan konkrét intézkedéseket és eljárásokat állapít meg, amelyek azonban – egyoldalú jellegük miatt – nem teszik lehetővé a közös uniós érdek érvényesülését,

G.  mivel a schengeni térség létrehozásával létrejött egy közös külső határ is, amelynek igazgatásáért az EUMSZ 80. cikkének megfelelően az Unió közösen viseli a felelősséget; mivel az EU még nem teljes mértékben teljesíti erre vonatkozó kötelességét, ugyanakkor hatékony ellenőrzésekre, valamint a vám-, rendőri és igazságügyi hatóságok közötti együttműködés létrehozására, közös bevándorlási, menekültügyi és vízumpolitika kidolgozására, valamint a Schengeni Információs Rendszer (SIS II) második generációjának és a Vízuminformációs Rendszer (VIS) létrehozására törekszik,

Értékelési mechanizmus

H.  mivel a belső határellenőrzések megszüntetése teljes bizalmat igényel a tagállamok között azon képességük tekintetében, hogy maradéktalanul végre tudják hajtani az ellenőrzések megszüntetését lehetővé tevő, kísérő intézkedéseket; mivel a schengeni térség biztonsága attól függ, hogy az egyes tagállamok szigorúan és eredményesen járnak-e el külső határaik ellenőrzésénél, illetve hogy megfelelő-e a SIS-rendszeren keresztül történő információcsere minősége és sebessége; mivel ezen elemek bármelyikének nem megfelelő működése kockázatot jelent az egész Európai Unió biztonságára nézve,

I.  mivel a schengeni térség zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében kulcsfontosságú a schengeni vívmányok tagállamok általi betartásának értékelése; mivel a schengeni értékelő munkacsoport (SCH-EVAL) – egy teljes egészében kormányközi testület – munkáján alapuló értékelési mechanizmus nem bizonyult kellőképpen hatékonynak,

J.  mivel a schengeni szabályok vonatkozásában jelenleg alkalmazott kettős mércét – tudniillik hogy az összes tagjelölt országokkal szemben szigorú követelményeket támasztanak, míg a már a schengeni térségbe tartozó országokkal igen elnézőek – meg kell szüntetni;

K.  mivel a Parlamentben jelenleg rendes jogalkotási eljárás keretében vizsgált, a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési mechanizmus létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslatban új értékelési mechanizmus szerepel; mivel ez a mechanizmus már meghatározza a schengeni vívmányok tagállamok általi betartásának támogatását és értékelését szolgáló eljárásokat, elveket és eszközöket, előre nem látható történések esetén is,

Együttdöntés

L.  mivel az EUMSZ 77. cikke kimondja, hogy a Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg többek között a külső határokat átlépő személyek ellenőrzésére vonatkozóan és a személyek – állampolgárságtól független – mindenfajta ellenőrzés alóli mentességére vonatkozóan a belső határok átlépésekor,

A schengeni rendszer jelentősége

1.  hangsúlyozza, hogy az európai integráció egyik legnagyobb vívmánya a személyek schengeni térségen belüli szabad mozgása, továbbá hogy a schengeni rendszer több százezer uniós polgár életére van pozitív kihatással a határátkelés megkönnyítése és a gazdaság fellendítése révén is, valamint hogy a mozgás szabadsága alapvető jog és az európai uniós polgárság egyik alappillére, és e jog gyakorlásának feltételeit a Szerződések és a 2004/38/EK irányelv rögzíti;

A schengeni térség kormányzása/értékelési rendszer

2.  határozottan javasolja a schengeni térség kormányzásának megerősítését annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi tagállam hatékonyan ellenőrizhesse az Unió külső határainak rá eső szakaszát, továbbá annak érdekében, hogy megerősödjön a kölcsönös bizalom, és bizalom alakuljon ki az uniós migrációkezelési rendszer hatékonysága iránt; hangsúlyozza, hogy az ilyen jellegű rendkívüli helyzetek kezeléséhez nyújtott segítség érdekében erősebb szolidaritásra van szükség azon tagállamok iránt, amelyek a legintenzívebb bevándorlási hullámokkal néznek szembe;

3.  meggyőződése, hogy a Parlamentben jelenleg tárgyalás alatt álló új schengeni értékelési mechanizmus része lesz az erre adott válasznak, amennyiben biztosítja a belső határokon a jogszerűtlen határellenőrzések bevezetésére tett próbálkozások hatékony felderítését és a kölcsönös bizalom megerősítését; úgy véli továbbá, hogy az új schengeni értékelési rendszer már lehetővé teszi, hogy egy tagállam a schengeni vívmányok betartásának biztosítása érdekében támogatást kérjen és kapjon, amennyiben kivételes nyomás nehezedne az EU külső határaira;

4.  hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy a tagállamok csatlakozásuk után is megfelelően végrehajtsák és alkalmazzák a schengeni szabályokat; rámutat, hogy ez egyúttal a problémákkal küzdő tagállamok számára korai szakaszban történő segítségnyújtást is jelent a hiányosságok leküzdéséhez az uniós ügynökségektől érkező gyakorlati támogatás formájában; úgy véli, hogy a meglévő értékelési mechanizmusokat meg kell erősíteni, és azoknak uniós rendszerré kell válniuk;

5.  meggyőződése, hogy az értékelési mechanizmus hatékonysága a szankciók alkalmazásának lehetőségén múlik – abban az esetben, ha a hiányosságok tartósan fennállnak és veszélyeztetik a schengeni térség általános biztonságát; emlékeztet arra, hogy az ilyen szankciók elsődleges célja, hogy visszatartó erejűek legyenek;

Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex

6.  úgy véli, hogy kivételes körülmények esetén a belső határokon történő ellenőrzések ideiglenes újbóli bevezetésére vonatkozó szükséges feltételeket az 562/2006/EK rendelet (a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex) 23., 24. és 25. cikke már egyértelműen szabályozza, lehetővé téve a belső határellenőrzések újbóli bevezetését kizárólag ott, ahol a közrend vagy a belső biztonság veszélyeztetve van; felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson be arra irányuló kezdeményezést, hogy e cikkek szigorú alkalmazását a tagállamok határozzák meg;

7.  ezért úgy véli, hogy a jelenlegi szabályok alóli bármely újabb mentesség – például a határellenőrzések „kivételes” alapon történő újbóli bevezetésére vonatkozó új indokok – semmiképpen sem fogja a schengeni rendszert megerősíteni; rámutat, hogy a bevándorlók és menedékkérők külső határokon való beáramlása semmi esetre sem tekinthető további alapnak a határokon való ellenőrzés újbóli bevezetéséhez;

8.  mély sajnálattal állapítja meg, hogy több tagállam is megpróbálja visszaállítani a határokon végzett ellenőrzést, ami alapjaiban kérdőjelezi meg a schengeni vívmányok szellemét;

9.  meggyőződése, hogy a Schengennel kapcsolatban a közelmúltban felmerült problémák a más területekre – főként egy közös európai menekültügyi és migrációs rendszerre (többek között az illegális bevándorlás kezelésére és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre) – vonatkozó európai politikák végrehajtásának elmaradására vezethetők vissza;

10.  ismételten hangsúlyozza, hogy e tekintetben rendkívül fontos előrelépni, mert a közös európai menekültügyi rendszer létrehozásának határidejét 2012-re tűzték ki;

11.  megismétli, hogy határozottan ellenez minden olyan új schengeni mechanizmust, amelyet a mozgás szabadságának fokozásától és a schengeni térség uniós irányításának megerősítésétől eltérő céllal hoznak létre;

Együttdöntés

12.  hangsúlyozza, hogy az uniós szerződések be nem tartásának fog tekinteni bármiféle kísérletet arra, hogy az e téren tett intézkedések esetében az EUMSZ 77. cikkétől mint a megfelelő jogi alaptól eltérjenek, és fenntartja a jogot, hogy szükség esetén éljen valamennyi jogorvoslati lehetősséggel;

o
o   o

13.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európa Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányának és parlamentjének.

(1) HL L 158., 2004.4.30., 77. o. (2) HL L 105., 2006.4.13., 1. o. (3) HL C 137. E, 2010.5.27., 6. o.