Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak a héa jövőjéről szóló zöld könyvére (COM(2010)0695),

–  tekintettel az Európai Bizottság személyzeti munkadokumentumára (SEC(2010)1455),

–  tekintettel az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagra (COM(2008)0394),

–  tekintettel a Bizottságnak „Az európai digitális menetrend” című közleményére (COM(2010)0245),

–  tekintettel a héa beszedésének modern technológiai eszközök és/vagy pénzügyi közvetítők révén történő fejlesztésére és egyszerűsítésére szolgáló alternatív módszerek megvalósíthatóságáról szóló PWC-tanulmányra,

–  tekintettel a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelvre(1),

–  tekintettel a héasemlegességről szóló OECD-iránymutatásokra,

–  tekintettel az „Adózási trendek az Európai Unióban” című bizottsági kiadványra (2010. évi kiadás),

–  tekintettel az OECD 2010. évi „Fogyasztásiadó-trendek” című kiadványára,

–  tekintettel az Európai Parlamentnek az adócsalás elleni küzdelem fokozására irányuló koordinált stratégiáról szóló, 2008. évi jelentésére,

–  tekintettel a Számvevőszék 8/2007 sz. különjelentésére a hozzáadottérték-adó terén folytatott közigazgatási együttműködésről, a Bizottság válaszaival együtt(2),

–  tekintettel eljárási szabályzatának 48. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, továbbá a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A7-0318/2011),

A.  mivel a jelenlegi, 17 éve érvényben lévő uniós héarendszert ideiglenesként ismertették, arra számítva, hogy megfelelő időben egy új rendszerre térnek át; mivel a bizottsági zöld könyv új kezdeményezése mindössze egy valószínűleg hosszas, nehézkes és összetett folyamat első lépése, amelynek sikere a tagállamok „egyszerűbb, szilárdabb és hatékonyabb” – és átláthatóbb – rendszer kialakítására vonatkozó, valós elkötelezettségén fog múlni a tagállamok közötti szoros együttműködés és a bevált gyakorlatok cseréje alapján, a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett,

B.  mivel a közös héarendszer célja a belső piac hatékony működésének fokozása, amely kulcsfontosságú eszköz az Unió versenyképességének fenntartása szempontjából,

C.  mivel az Európai Unióban a kis- és középvállalkozások (kkv-k) teszik ki a vállalkozások 99%-át,

D.  mivel az európai kisvállalkozói intézkedéscsomaggal az Unió a kkv-k növekedését kívánja előmozdítani azáltal, hogy megragadja az egységes piac kínálta lehetőségeket és előnyöket,

E.  mivel a kkv-k tekintetében a tagállamok eltérő héamentességi küszöböket írnak elő, és e küszöbök kizárólag nemzeti szinten alkalmazhatók,

F.  mivel az OECD elismeri azon globális trend fennállását, amely a közvetlen adózásról a közvetett adózásra való átállást jelzi, ahol egyre nagyobb jelentősége van a héarendszereknek; mivel a Parlament szintén elismeri ezt a trendet, ám egyidejűleg hangsúlyozza, hogy a közvetett adózás is fontos az adórendszerek progresszivitása szempontjából; mivel a héa hatékonysága az OECD megállapítása szerint is nagymértékben eltérő az egyes OECD-országokban, vagyis tág tér nyílik a héa hatékonyságának növelése előtt; mivel ugyanakkor a héa hatékonyságának növelését célzó bármiféle intézkedést adócsalás elleni intézkedéseknek is kell kísérniük, illetve – a következmények elemzését követően – meg kell fontolni a pénzügyi tranzakciók héa alóli mentességének megszüntetését, figyelemmel a tanácsi irányelvre irányuló javaslatra (2007/0267(CNS)),

Általános megállapítások

1.  üdvözli a Bizottságnak a jelenlegi héarendszer felülvizsgálatáról és megreformálásáról szóló zöld könyvét, és egyetért azzal, hogy egy átfogó héarendszernek csökkentenie kell a felhasználók igazgatási költségeit és a hatósági igazgatási díjakat, egyidejűleg felszámolva a csalást, amely jelentős terhet ró az államháztartásokra és a fogyasztókra is;

2.  hangsúlyozza, hogy a héarendszer csalásbiztossá tételének kiemelt prioritásnak kell lennie, tekintve a jelentős, akár 100 milliárd eurót is elérő tagállami veszteségeket; külön figyelmet kell fordítani a „körhintacsalásra”. Emlékeztet az adócsalás elleni küzdelem fokozására irányuló koordinált stratégiáról szóló 2008. szeptember 2-i állásfoglalására(3), amely továbbra is érvényes, és amelyet haladéktalanul végre kell hajtani;

3.  megjegyzi, hogy az olyan fogalmak, mint a „társadalmi jólét” vagy a „szociális jellegű alapelvek”, amelyek a héamentességre vagy kedvezményes héakulcsra jogosult szolgáltatásokat jelölik, rendkívül homályosak amiatt, hogy azokat a nemzeti bíróságok határozzák meg a tagállamok jogának fényében, és ezért a verseny tartós torzulásának kockázatát rejtik magukban;

4.  megítélése szerint a tagállamok a jelenlegi héarendszerben a fogolydilemmával szembesülnek: a határokon történő adóügyi ellenőrzés 1993-as megszüntetése helyébe nem lépett a tagállamok közötti megfelelő szintű együttműködés; megjegyzi, hogy ennek következtében jelentős potenciális héabevételtől és más adóbevételektől estek el, mivel egyes jogszerű üzleti vállalkozások esetleg nem lépnek be a belső piacra, a csalók pedig kiaknázzák a meglévő töredezett héarendszert;

5.  felhívja ezért a tagállamokat, hogy folytassák a nemzeti adóhatóságok közötti, bizalmon, átláthatóságon és együttműködésen alapuló kapcsolatok építését, az üzleti vállalkozásokkal pedig – mint az adóhatóságok „fizetés nélküli adóbehajtóival” – adóügyi partnerségek kiépítését;

6.  sürgeti a Bizottságot, hogy dolgozzon ki koordinált stratégiát az adócsalás elleni küzdelem javítására, mivel a héacsalás a Közösség pénzügyi érdekeit érinti;

A héa kialakítása, mentességek és kedvezményes adókulcsok

7.  felhívja a tagállamokat, hogy a széles alapú héarendszer irányába haladjanak; hangsúlyozza továbbá, hogy a jelenlegi pénzügyi klíma hatalmas kihívásokat tartalmaz, és a közvetlen adózásról a közvetett adózásra való áttérés önmagában nem elégséges a gazdasági stabilitás garantálásához; ezért felhív tisztességes alternatív bevételi források keresésére is;

8.  hangsúlyozza, hogy a közvetlen adózásról a közvetett adózásra való átállás fontolóra vétele előtt fontos, hogy gondosan megvizsgálják a tagállamokon belüli regionális autonómiára gyakorolt hatásokat;

9.  emlékeztet arra, hogy a héa kulcsjellemzőinek egyike a semlegesség elve, és ezért a lehetőségekhez képest nem az üzleti vállalkozásoknak kellene a héa beszedésének terheit viselniük; rámutat, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy elviekben az összes kereskedelmi ügyletet a lehetőségek szerint megadóztassák és a kivételeket megszorítóan értelmezzék, egyidejűleg azt is biztosítva, hogy hasonló áruk és szolgáltatások héa szerinti megítélése azonos legyen; hangsúlyozza például, hogy a formátumától függetlenül minden könyvet, újságot és magazint pontosan ugyanúgy kell kezelni, ami azt jelenti, hogy a letölthető vagy csak olvasásra (streaming) megtekinthető könyveket, újságokat és magazinokat a héa szempontjából ugyanúgy kell kezelni, mint a fizikai formában létező könyveket, újságokat és magazinokat, továbbá a határokon átnyúló különböző közlekedési szolgáltatásokra – az alkalmazott közlekedési módtól függetlenül – azonos héarendszernek kell vonatkoznia; megállapítja, hogy amennyiben a mentességek nem akadályozzák a belső piac megfelelő működését, a tagállamoknak rendelkezniük kell azzal a joggal, hogy pontosan meghatározott szociális és kulturális ismérvek alapján mentességeket adhassanak;

10.  felszólít harmonizált standard vagy kedvezményes héakulcs alkalmazására a határokon átnyúló EU-n belüli szállítást is magában foglaló valamennyi közlekedésre a szállítás módjától függetlenül, valamint a héalevonhatóság harmonizált szabályozására;

11.  úgy véli, hogy a kulturális javak esetében az értékesítési módszertől (online vagy offline) függetlenül azonos héakulcsot kellene alkalmazni; úgy véli, hogy ez az egységesítés hozzájárulna az e-kereskedelem fejlődéséhez és a fellendülőben lévő digitális ágazat további ösztönzése révén ugyanazokat a kulturális és oktatási előnyöket nyújtaná a fogyasztók részére;

12.  megjegyzi, hogy a közlekedési ágazat a piac torzulásával szembesül, mivel néhány közlekedési mód, például a busz- és vasúti közlekedés héaköteles, míg mások mentességben részesülnek; ez a helyzet egyenlőtlen versenyt eredményez, mivel minden közlekedési mód ugyanazokért a határokon átnyúló közlekedési szolgáltatásokért versenyez;

13.  kéri egy környezetbarát héastratégia kialakítását, amelynek alapját az energiahatékony és környezetbarát termékek és szolgáltatások kedvezményes adókulcsa képezi, és amely ellensúlyozza az abból eredő tisztességtelen versenyt, hogy egy áru vagy szolgáltatás ára nem tükrözi az externáliákat;

14.  hangsúlyozza, hogy a semlegesség biztosítása érdekében az adóköteles gazdasági tevékenységhez felhasznált árukat és szolgáltatásokat terhelő héának levonhatónak kell lennie; megjegyzi, hogy az előzetesen felszámított adó levonási jogára vonatkozó jelenlegi szabályok összetettek és gondokat okoznak az üzleti vállalkozások számára a tevékenységi körükből (hatály), a szolgáltatás típusából (kivételek) vagy a szolgáltatások jellegéből (levonhatóság) adódó kérdések eredményeképpen;

15.  megjegyzi a Közösségen belüli határokon átnyúló ügyletek tekintetében, hogy a jelenlegi héarendszer eltávolodott a tagállamok származási hely elvének végrehajtására vonatkozó eredeti kötelezettségvállalásától, a tagállamok között az elv alkalmazása érdekében folytatandó együttműködés politikai támogatottságának hiányában;

16.  egyetért ezért a Bizottság javaslatával abban, hogy el kell ismerni a fennálló helyzetet és a rendeltetési hely elve felé kell elmozdulni; megítélése szerint ígéretes és további elemzést igénylő vonalnak tűnik – az áruk és szolgáltatások tekintetében is – a fogyasztás helyén alapuló héarendszer, amelyet jól működő tagállami egyablakos rendszer bevezetésének kell kísérnie; hangsúlyozza, hogy a héa egyablakos rendszer 2015. január 1-jei bevezetésének továbbra is az EU kulcsprioritásának kell lennie;

17.  a standard héakulcsok közelítésére irányuló trendnek megfelelően felhívja a tagállamokat, hogy szűkítsék tovább az általános héamértéket; elismeri, hogy – tekintettel arra, hogy a héa a költségvetési politika irányítási eszközeként jelentőséggel bír – a tagállamok számára biztosítani kell az általuk alkalmazni kívánt héakulcsok rugalmas meghatározásának lehetőségét;

18.  felszólítja a Bizottságot, hogy 2012. december végéig terjesszen elő javaslatot a határokon átnyúló adózás egyszerűsítéséről;

19.  hangsúlyozza, hogy a nonprofit szervezetek létfontosságú és nagyon hasznos szerepet játszanak a demokrácia, a növekedés és jólét szempontjából Európában; felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy olyan mechanizmusra, amely lehetővé teszi a civil társadalmat erősíteni kívánó tagállamok számára az e szervezetek által végzett tevékenységek és tranzakciók összességének vagy többségének általános mentesítését a héa alól; úgy véli, hogy ennek a mechanizmusnak legalább a kisebb nonprofit szervezetekre ki kellene terjednie;

20.  felszólítja a tagállamokat, hogy 2012. januárig állapodjanak meg azoknak a közös áruknak és szolgáltatásoknak a listájáról, amelyek adómentességben részesülhetnek vagy amelyekre kedvezményes héakulcs alkalmazható;

21.  felkéri a tagállamokat, hogy szorosan működjenek együtt a héabizottsággal, hogy megállapodást érjenek el az ebben az összefüggésben alkalmazandó jogi fogalmak közös értelmezéséről, nehogy európai szinten minden egyéb árut és szolgáltatást kizárjanak az ilyen jogosultságok köréből;

22.  felszólítja a Bizottságot, hogy 2013 végéig nyújtson be jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely a tagállamok és a héabizottság által tett megállapítások alapján tartalmazza azon közös áruk és szolgáltatások kötelező listáját, amelyek a héa-irányelvnek megfelelően kedvezményes héakulcsra vagy héamentességre jogosultak;

A bürokrácia csökkentése

23.  felhívja a tagállamokat az igazgatási gyakorlatnak a bevett gyakorlatok cseréjére való összpontosítás révén történő jobb koordinálására és közelítésére, valamint a Bizottság által 2009-ben a héa területén az uniós jogszabályokból eredő igazgatási terhek csökkentésére javasolt intézkedések végrehajtására: konkrétan a héabevallások éves összegzésének és az EU-n belüli beszerzések listájának eltörlésére, a héabevallások gyakoriságának csökkentésére, a héamentes kivitelhez szükséges bizonyítékok egyszerűsítésére, a „nullás kulcsú” EU-n belüli értékesítések jegyzékének megszüntetésére, az európai digitális menetrend rendelkezéseinek megfelelően az e-kormányzati megoldások használatának fokozására – különösen a héabevallások és jegyzékek elektronikus úton történő benyújtása tekintetében –, valamint a formai hibákhoz kapcsolódó héa tekintetében a késedelmi kamat és bírságfizetés eltörlésére, ha az adott jogalany nem okozott héabevétel-csökkenést az érintett tagállamban továbbá vizsgálja meg az egységes héavisszatérítési rendszer, az egész Unióban egységes héaazonosítási szám, valamint, a héavisszatérítések egész Uniót felölelő elektronikus nyilvántartási rendszere létrehozásának lehetőségét;

24.  üdvözli a digitális belső piacról szóló tanulmányt; felhívja a Bizottságot, hogy a vállalkozások, és különösen a kkv-k adminisztratív terheinek csökkentése érdekében fokozza az elektronikus aláírások interoperabilitását a biztonságos e-hitelesítési rendszerek elismerésével kapcsolatos jogi keret megteremtése érdekében, és vegye fontolóra az elektronikus aláírásról szóló irányelv felülvizsgálatát és kiterjesztését; hangsúlyozza az elektronikus személyazonosság és elektronikus azonosítás uniós szintű, kölcsönös elismerésének szükségességét;

25.  üdvözli, hogy 2010 óta új elektronikus héa-visszatérítési rendszer működik az Unión belül; felhívja a Bizottságot, hogy legkésőbb 2012 júliusáig tegyen jelentést a Parlamentnek az új rendszer működéséről, annak erősségeiről és hiányosságairól; hangsúlyozza, hogy az új szabályokat mindig meg kell vizsgálni abból a szempontból, hogy azok megfelelő védelmet biztosítanak-e a csalási kísérletekkel szemben;

26.  felhívja a Bizottságot, hogy a határokon átnyúló ügyletek megkönnyítése és a vállalkozások által viselt költségek csökkentése érdekében ésszerű határidőn belül nyújtson be szabványos, nyelvileg semleges sablonon alapuló (papíralapú és elektronikus) európai számlára vonatkozó javaslatot, mely számla a következő információkat tartalmazhatja: teljes név és cím, a nyilvántartásba vétel időpontja és valamely héa-szám lezárása, valamint a csoport héa-adataira vonatkozó információk;

27.  felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a vállalkozásokkal együttműködve kritikusan tekintsék át a Bizottság cselekvési tervét, amelynek célja, hogy megvalósítsák a „jobb szabályozás” menetrendjének elsődleges célkitűzését, azaz 2012-re az adminisztratív terhek 25%-kal való csökkentését; egyértelműen megállapítja, hogy a Bizottság héára vonatkozó cselekvési tervének a potenciálisan legnagyobb hatással járó intézkedéseit már vagy elfogadta a Tanács, vagy pedig jelenleg folyik a vitájuk; úgy véli, hogy a fennmaradó intézkedések csökkenthetik az európai vállalkozások adminisztratív terheit, azonban előfordulhat, hogy előnyeik nem lesznek általánosak az egész EU-ban;

28.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy fokozzák és támogassák az e-kormányzati megoldások használatát, különös tekintettel a héabevallások és -listák elektronikus benyújtására;

29.  felhívja a tagállamokat, hogy uniós szinten rövid és középtávon egyezzenek meg a tagállamok által az üzleti vállalkozásokra kivethető legmagasabb szabványosított héakötelezettség meghatározásában; felhívja a tagállamokat, hogy a vállalkozásokkal együttműködve vizsgálják meg a héakötelezettségeket és az adminisztratív gyakorlatokat, a jelenlegi héarendszerben azonosítsák azokat a fő elemeket, amelyek nehézséget okoznak a vállalkozásoknak, továbbá a rendszer egyszerűsítése, átláthatóságának javítása, valamint az adminisztratív terhek és a kereskedelmi akadályok csökkentése érdekében osszák meg ötleteiket és a bevált gyakorlatok megközelítéseit;

30.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy – a terhek és költségek csökkentése, valamint a belső piachoz való könnyebb hozzáférés biztosítása céljából – irányozzák elő a kkv-k tekintetében az egész Unióban egységes héamentességi küszöb elfogadását;

31.  felszólítja a Bizottságot, hogy gondosan vizsgálja meg a héával kapcsolatos bürokrácia további csökkentésének lehetőségét a nonprofit szervezetek számára; hangsúlyozza, hogy nagyobb fokú rugalmasságot kell biztosítani a héarendszerben azon tagállamok számára, amelyek ambiciózus intézkedéseket kívánnak hozni e szervezetek héaadminisztrációs terheinek enyhítése érdekében;

A héabeszedés hatékonysága

32.  egyetért a Bizottsággal abban, hogy az elmaradó héabevételek csökkentése és a csalás lehetőségének korlátozása, illetve a jóhiszemű kereskedők héacsalásoktól való védelme érdekében javítani kell a héabeszedés hatékonyságát; hangsúlyozza, hogy az Európai Unióban az adócsalás elleni küzdelem prioritást élvez, és a tagállamok, az Europol, az Eurojust és az OLAF között szorosabb együttműködésre szólít fel ezen a területen; felhív továbbá az olyan fogalmak és meghatározások egyértelműsítésére, mint például „fogyasztás helye szerinti ország” vagy „letelepedés helye szerinti ország”;

33.  hangsúlyozza, hogy a tagállamokban javítani kell a Közösségen belüli héacsalásokra irányuló, határokon átnyúló bűnüldözést, továbbá fokozni kell ezen a területen az elszámoltathatóságot és a veszélyek tudatosítását;

34.  hangsúlyozza, hogy annak érdekében, hogy e csalásokat határokon átnyúló jelleggel, hatékonyan kivizsgálják és azt bírósági felelősségre vonás kövesse, fontos, hogy az uniós jogszabályok átfogó és egységes módon határozzák meg a héacsalásra irányuló rendszerek és a körhintacsalás – a héacsalás legelterjedtebb formája – fogalmát, valamint hogy harmonizált igazgatási szankciók kerüljenek bevezetésre;

35.  megjegyzi, hogy nem állnak rendelkezésre a héával kapcsolatos körhintacsalás nagyságrendjére vonatkozó pontos becslések; sürgeti a héacsalások pontos értékelésére szolgáló eszköz kifejlesztését, amely e téren lehetővé tenné az uniós tagállamok közötti megfelelő összehasonlításokat is;

36.  hangsúlyozza, hogy a tagállamok között intenzívebb és gyorsabb együttműködésre, az információcsere jobb ellenőrzésére, továbbá a helyi adóhivatalok között közvetlenebb kapcsolatokra van szükség egy közös online információs portál segítségével annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok hathatós segítséget nyújtsanak egymásnak; sürgeti a tagállamok igazságügyi hatóságai, az Eurojust, az Europol és az OLAF közötti együttműködés kiszélesítését;

37.  felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a csalás elleni közösségi jogszabályok egyszerűsítésére és egységes szerkezetbe foglalására, valamint hogy e folyamat keretében foglalkozzon a Bizottság és a tagállamok közötti együttműködés hiányosságaival;

38.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a közelmúltban (2010 novemberében) létrehozott EUROFISC gyakorlati hozzáadott értéket teremtsen a tagállamok héacsalásokkal kapcsolatos, határokon átnyúló vizsgálatai számára, továbbá felhívja arra, hogy rendszeresen számoljon be a Parlamentnek e hálózat működéséről, és e beszámolókat hozza nyilvánosságra;

39.  hangsúlyozza, hogy az új technológiák és innovatív megoldások fokozottabb használata révén jelentősen csökkenthetők a héacsalás lehetőségei; sürgeti a Bizottságot, hogy erősítse tovább a héainformációcsere-rendszert (VIES) az adatok gyűjtésére és rögzítésére vonatkozó határidő rövidítése és az adatokhoz való közvetlen hozzáférés szélesebb körű engedélyezése révén;

40.  megítélése szerint azonban a héabeszedési módszerek megtárgyalása a mögöttes hiányosságok és a jelenlegi szabályokban és eljárásokban rejlő problémák – és különösen a harmonizáció hiánya – megoldásához képest másodlagos, és ebben a szakaszban elsősorban a harmonizáció hiányának kezelésével, az eljárások szabványosításával és a nyelvi akadályok csökkentésével kell foglalkozni, egyidejűleg mérsékelve a rendszer csalásokkal szembeni sérülékenységét;

41.  rámutat, hogy szükség van egy egyértelmű európai értelmezési szerv létrehozására, amelytől a tagállamok kötelező érvényű válaszokat kaphatnak a közös adózási módszertan kialakítása és a héaszabályok egyenlő alkalmazása érdekében;

42.  emlékeztet arra, hogy miközben a nemzetközi szereplők gyakran rendelkeznek az ahhoz szükséges képességekkel, hogy megbirkózzanak a globális szinten folytatott üzleti tevékenység során felmerülő problémákkal, az adóhatóságok gyakran nem rendelkeznek ugyanilyen szintű szakértelemmel; ezért hangsúlyozza, hogy az együttműködést olyan módon kell megtervezni, amely segít a becsületes és a csaló szereplők elkülönítésében, és mindkét oldal számára érthetővé teszi a rendszert;

43.  megítélése szerint a korlátozott adattárház modell (szabványos ellenőrzési állománnyal(4)) a tanúsított adózói modellel kombinálva a jelenleg a bizottsági tanulmányban vizsgált héabeszedési modellek közül a legígéretesebb, mivel ezeket már egyes tagállamokban sikerrel végrehajtották, és bebizonyosodott, hogy a héabeszedés hatékonyságát növelik;

Jogi eljárás

44.  megítélése szerint az üzleti közösség olyan egyértelmű héaszabályokat igényel, amelyek fokozzák a jogbiztonságot és az egységes tagállami értelmezés valószínűségét; véleménye továbbá, hogy mivel a jelenlegi tanácsi irányelvek olyan nem egyértelmű rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek fokozzák a többféle értelmezés lehetőségét, az ennek következtében létrejövő összetett héarendszerek gátolják a határokon átnyúló tevékenységeket és szükségtelen igazgatási terheket eredményeznek; úgy véli, hogy a héaszabályok nem áshatják alá a más területeken – például a fenntartható fejlődés tekintetében – folytatott uniós politikákat;

45.  felhívja ezért a tagállamokat, hogy emeljék a harmonizáció szintjét a következők révén:

46.  úgy véli, hogy a vállalkozásoknak világos és egyértelmű uniós héaszabályokra van szükségük a határokon átnyúló tevékenységek támogatása, valamint az adminisztratív terhek és ezáltal a vállalkozások költségeinek minimalizálása érdekében; felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy fokozzák a minőséget és az egyértelműséget a következőkön keresztül:

o
o   o

47.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL L 347., 2006.12.11., 1. o. (2) HL C 20., 2008.1.25., 1. o. (3) HL C 295. E, 2009.12.4., 13. o. (4) Az OECD iránymutatásokban meghatározottak/ajánlottak szerint. (5) Az Európai Bizottság 1997.6.25-i COM(1997)0325 számú dokumentumában javasoltak szerint.