Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2007. június 7-i 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozatra(1),

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra(3),

–  tekintettel a 2012-es pénzügyi évre szóló költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról szóló, 2011. március 24-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a Parlamentnek a 2012-es pénzügyi évre vonatkozó bevételi és kiadási becsléseiről szóló, 2011. április 6-i állásfoglalására – I. szakasz – Parlament(5),

–  tekintettel az Európai Unió 2012-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének a Bizottság által 2011. május 26-án előterjesztett tervezetére (COM(2011)0300),

–  tekintettel a 2012. évi költségvetés tervezetéről folytatott háromoldalú egyeztetésre vonatkozó felhatalmazásról szóló, 2011. június 23-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az Európai Unió általános költségvetésének tervezetéről szóló, a Tanács által 2011. július 25-én elfogadott álláspontra (13110/2011 – C7–0247/2011),

–  tekintettel az Európai Unió 2012. évi általános költségvetésének tervezetéhez fűzött 1/2012. és 2/2012. számú módosító indítványokra, amelyeket a Bizottság 2011. június 17-én, illetve 2011. szeptember 16-án nyújtott be,

–  tekintettel eljárási szabályzata 75b. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére és a többi illetékes bizottság véleményére (A7-0354/2011),

III.SZAKASZ
Általános megállapítások

1.   emlékeztet arra, hogy a 27 uniós tagállam és az uniós intézmények közösen jóváhagyott célja az intelligens, fenntartható és inkluzív gazdaság előmozdítása, amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott hét kiemelt kezdeményezés megvalósítása révén munkahelyeket és minőségi foglalkoztatást teremt; emlékeztet rá, hogy e stratégia megvalósítása igen nagy értékű – az uniós költségvetés felülvizsgálatáról szóló, 2010. október 19-i bizottsági közlemény (COM(2010)0700) becslése szerint nem kevesebb mint 1800 milliárd eurós – előretekintő beruházást tesz szükségessé 2020-ig; ezért hangsúlyozza, hogy a szükséges beruházások nem halaszthatók tovább, hanem már most meg kell valósítani azokat mind uniós, mind tagállami szinten;

2.   emlékeztet arra, hogy az Európai Unió 2012-es költségvetési stratégiájának középpontjába az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégiát kell állítani annak érdekében, hogy segítsünk Európának kilábalni és megerősödve kikerülni a válságból;

3.   ennek tükrében mély aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a jelenlegi válság következtében az állami beruházások a fenti területek némelyikén csökkentek, mivel a tagállamoknak újra kellett gondolniuk költségvetésüket; e tendencia visszafordítását sürgeti, és határozott véleménye, hogy ha az Unió egésze meg akarja valósítani az Európa 2020 stratégiát, akkor a befektetéseket uniós és nemzeti szinten is garantálni kell; úgy gondolja, hogy az uniós költségvetés a tagállamok gazdaságélénkítési politikáit erősítő eszközként jelentős szerepet tölthet be azáltal, hogy ösztönzi és támogatja a növekedést és a foglalkoztatást erősítő nemzeti beruházásokat, és ennek megfelelően kell felhasználásra kerülnie; hangsúlyozza, hogy mindez teljes összhangban van az európai szemeszter dinamikájával, amely a helyesebb európai gazdaságirányítást szolgáló új mechanizmusként azt tűzte ki célul, hogy fokozza az uniós és a nemzeti költségvetések egységességét, szinergiáit és egymást kiegészítő jellegét az Európa 2020 stratégia közösen kialakított céljainak megvalósítása során;

4.  ismételten emlékeztet arra, hogy az uniós költségvetés semmiképpen sem tekinthető és értékelhető egyszerűen a nemzeti költségvetésekre további terhet rovó pénzügyi tételnek, hanem éppen ellenkezőleg, lehetőséget kell látni benne az Unió egészének érdekeit szolgáló és hozzáadott értéket jelentő kezdeményezések és beruházások fellendítésére, amelyek legtöbbjéről a Parlament és a Tanács közösen dönt, és így nemzeti szintű legitimációval is bírnak;

5.  ismételten hangsúlyozza az uniós költségvetés nemzeti költségvetéseket kiegészítő jellegét és az általa adott – a növekedést és a munkahelyteremtést előmozdító – lendületet, és rámutat, hogy sajátos természetére és korlátozott méretére tekintettel az uniós költségvetést nem szabad önkényes csökkentésekkel megtörni és korlátozni, sőt éppen ellenkezőleg, bizonyos célterületeket meg kell erősíteni;

6.  elismeri, hogy az EU-n belül mind tagállami, mind uniós szinten rendkívül szűkösek a források, hangsúlyozza, hogy a megfelelő ár-érték arány fogalmának tényleges jelentőséget tulajdonítva alaposan át kell vizsgálni minden programot és kiadást azok életképessége, hatékonysága és hatásossága szempontjából;

7.   rámutat arra, hogy a többéves pénzügyi keretből eredő tartalék – különösen az 1a. alfejezet és a 4. fejezet esetében – nem tesz lehetővé tényleges mozgásteret, emellett csökkenti az Unió arra való képességét, hogy prioritásainak fenntartása mellett reagáljon a politikai változásokra és váratlan szükségletekre; hangsúlyozza, hogy az Unió előtt álló kihívások mértéke a többéves pénzügyi keret jelenlegi plafonértékeit jóval meghaladó forrásokat tenne szükségessé; ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy a számos felmerült új kihívás és prioritás, például az idei arab tavasz, elkerülhetetlenné tette a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló 2006. május 17-i intézményközi megállapodásban foglalt eszközök igénybevételét, és hogy határozott lendületet kell adni az Európa 2020 stratégia végrehajtásának, ami összehangolt módja a jelenlegi gazdasági és szociális válság leküzdésének;

A Tanács álláspontja

8.  sajnálatát fejezi ki, amiért a Tanács csökkentette a Bizottság költségvetési tervezetét, a kötelezettségvállalások esetében 1,59 milliárd euróval (-1,08%), míg a kifizetések esetében 3,65 milliárd euróval (-2,75%), aminek eredményeképpen a kötelezettségvállalások összege 146,25 milliárd euró (a 2011-es költségvetéshez képest(7) +2,91%), a kifizetéseké pedig 129,09 milliárd euró lett (+2,02%) összehasonlítva a Bizottság költségvetési tervezetében szereplő +4,03%-kal, illetve +4,91%-kal (beleértve az 1/2012. számú módosító indítványt);

9.  megjegyzi, hogy a Tanács több száz költségvetési sor esetében javasolt csökkentéseket, anélkül, hogy egyetlen növelést is javasolt volna; hangsúlyozza, hogy ezek a lineáris csökkentések a többéves pénzügyi keret valamennyi fejezetét érintik, jóllehet nem azonos mértékben;

10.  rámutat arra, hogy a Tanács közelmúltban elfogadott álláspontjait tekintve e csökkentések némelyike következetlen, ilyen például a 2012-es költségvetési tervezet újonnan létrehozott pénzügyi felügyeleti ügynökségekre vonatkozó költségvetési sorainak Tanács általi csökkentése, amely ügynökségek létrehozását a Tanács szorgalmazta, de amelyek megfelelő működéshez szükséges pénzügyi eszközökkel való ellátására nem tűnik hajlandónak;

11.  elismeri a Tanácsnak a nemzeti szintű gazdasági és költségvetési korlátokkal kapcsolatos aggodalmait; meggyőződése, hogy az Uniónak költségvetési felelősséget kell gyakorolnia,azonban emlékeztet arra, hogy a Szerződés előírásainak megfelelően az EU költségvetése nem mutathat deficitet; valamint hogy az EU költségvetése az Unió teljes kiadásainak 2%-át teszi ki;

12.  ennek fényében és a Parlament korábbi felhívásai ellenére sajnálatosnak tartja, hogy a Tanács horizontális csökkentéseket hajtott végre a költségvetésben az előirányzatok átfogó szintjének előzetes megállapításával anélkül, hogy kellően figyelembe vette volna az Unió megállapított célkitűzéseinek és politikai kötelezettségvállalásainak megvalósítására vonatkozó tényleges szükségletek pontos értékelését és a Parlament által a fent említett, háromoldalú egyeztetésre vonatkozó felhatalmazásról szóló 2011. június 23-i állásfoglalásban meghatározott prioritásokat;

13.  hangsúlyozza, hogy a csökkentendő költségvetési tételek és összegek kiválasztásakor pusztán a korábbi végrehajtási arányok, valamint az előző évi költségvetéshez képesti növekedési arányok figyelembevétele nem előretekintő megközelítés, amely a többéves pénzügyi tervezés keretében nem teszi lehetővé a végrehajtás éveken keresztül történő felgyorsításának megfelelő érzékeltetését;

14.  megjegyzi, hogy a Tanács által javasolt kifizetések alacsony szintje a kifizetési és kötelezettségvállalási előirányzatok közötti nagyobb fokú eltérést idéznének elő, ami automatikusan a fennálló kötelezettségvállalások (RALs) növekedését eredményezné az év végén, különösen az 1a. és 1b. alfejezetek esetében; ezzel összefüggésben figyelmeztet arra, hogy a felgyűlt fennálló kötelezettségvállalások összege – a jelenlegi többéves pénzügyi keret végéhez közeledve – már most is rendkívül magas;

A Parlament költségvetési javaslata

15.  az előirányzatok átfogó szintjét 147 763,82, illetve 133 143,18 millió euróban határozza meg a kötelezettségvállalások, illetve kifizetések esetében;

16.  emlékeztet rá, hogy az Európa 2020 stratégiával kapcsolatos szakpolitikákat a 2012-es költségvetés legfontosabb prioritásai közé sorolta(8), mivel azok alapvető és szükséges elemei az uniós gazdaságélénkítési stratégiának; kiemeli, hogy az előirányzatok bizonyos költségvetési tételek esetében javasolt növelése az Unió jövőjére vonatkozó rövid és hosszú távú stratégiákat is szolgálja;

17.  úgy véli, hogy a Bizottság által javasolt kifizetések szintje az abszolút minimum, amint azt Barroso elnök és Janusz Lewandowski biztos is több nyilatkozatában kijelentette; nem bízik benne, hogy a kifizetési előirányzatokról szóló 1. számú tanácsi nyilatkozattervezet, amelynek célja a lehetséges többletkifizetési igények rendezése, e tekintetben bármilyen segítséget jelent, különösen a 2011 eleji tapasztalatok fényében, amikor is a Tanács nem mutatott hajlandóságot arra, hogy eleget tegyen a 2011-es költségvetés esetében tett hasonló nyilatkozatának; ezért úgy határoz, hogy a legtöbb kifizetési előirányzatot visszaállítja a költségvetési tervezetben szereplő szintre annál is inkább, mivel a Tanács által a kifizetési előirányzatokban végrehajtott csökkentések az Európa 2020 stratégia célkitűzései alá tartozó területeket és tételeket is érintik, különös tekintettel az 1a. és az 1b. alfejezetre;

1a. alfejezet

18.  emlékeztet rá, hogy az 1a. alfejezet a 2007 és 2013 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret kulcsfontosságú fejezete az Európa 2020 stratégia céljainak teljesítése szempontjából, hiszen közvetve vagy közvetlenül hozzájárul mind az öt kiemelt cél és mind a hét kiemelt kezdeményezés finanszírozásához;

19.  sajnálatosnak tartja, hogy a Bizottság és a Tanács általában nem javasolja azon beruházások támogatásának a korábban tervezettnél nagyobb arányú növelését, amelyekre nagy szükség lenne a hét kiemelt kezdeményezés végrehajtásához, és megjegyzi, hogy a Bizottság sajnálatos módon hajlik a közös pénzügyi erőfeszítés tekintetében szükséges nagy ugrás elhalasztására a 2013 utáni többéves pénzügyi keret időszakára; meggyőződése, hogy ez a hozzáállás komolyan veszélyeztetni fogja a 2020-ra kitűzött kiemelt célok teljesítését; ezért a Bizottság költségvetési tervezetéhez képest célzott emeléseket javasol néhány kulcsfontosságú területen, nevezetesen a versenyképesség és a vállalkozás, a kutatás és innováció, az oktatás és az egész életen át tartó tanulás területén;

20.  emlékeztet rá, hogy az ITER finanszírozása érdekében a költségvetési hatóságnak meg kell állapodnia a 2007 és 2013 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret felülvizsgálatáról; tudomásul veszi a Bizottság 2011. április 20-i javaslatát az ITER 2012–2013-as finanszírozásához hiányzó 1,3 milliárd euró fedezésére, de annak megfelelően, hogy a Tanács kizárta az ITER többletfinanszírozását költségvetési olvasatából, ragaszkodik hozzá, hogy az ITER többletköltségeivel kapcsolatos tárgyalások különüljenek el a 2012-es költségvetési eljárástól; mindazonáltal kész az ITER-hez szükséges többletfinanszírozás kérdésének 2011 végéig történő megoldására annak biztosítása érdekében, hogy a fúzióval kapcsolatos meglévő uniós struktúrák ne gyengüljenek azáltal, hogy nem születik határozat;

21.  megerősíti, hogy határozottan ellenez a hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram (hetedik keretprogram) terhére történő, a Bizottság által az ITER finanszírozási csomag részeként javasolt minden átcsoportosítást, mivel így veszélybe kerül a hetedik keretprogram sikeres végrehajtása, és jelentősen csökken a keretprogram hozzájárulása az Európa 2020 stratégia kiemelt céljainak teljesítéséhez és kiemelt kezdeményezéseinek végrehajtásához; ezért a hetedik keretprogram esetében visszaállítja a középtávú pénzügyi tervezés adatait azáltal, hogy 100 millió euróval növeli a Bizottság által csökkentett költségvetési tételeket; visszaállítja továbbá a hetedik keretprogram kifizetési költségvetési sorait érintő tanácsi csökkentések nagy részét (492 millió euró) a jelenlegi jogi kötelezettségek végrehajtásának nem teljesítésével kapcsolatos bármilyen kockázat elkerülése érdekében, ami a késedelmi kamatok megfizetése miatt többletköltségeket eredményezne;

22.  úgy határoz, hogy tovább növeli a kötelezettségvállalási előirányzatok szintjét a hetedik keretprogram kiválasztott költségvetési sorain (Kapacitások – Kutatás a kis- és középvállalkozások (kkv-k) javára, Együttműködés – Energia, Ötletek, Emberek, Az energiához kapcsolódó kutatás); úgy véli, hogy ezek a költségvetési sorok nélkülözhetetlenek az Európa 2020 stratégia középpontjában lévő kulcsfontosságú területeken történő növekedéshez és beruházásokhoz; úgy véli, a 7. keretprogram jelenlegi végrehajtási aránya biztosítja ezeknek a további összegeknek a fenti programok pénzügyi tervezésébe való eredményes integrálását;

23.  az eredetileg tervezetthez képest tovább növeli a Versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP – Intelligens energia és CIP – Vállalkozási és innovációs program) kötelezettségvállalási előirányzatainak átfogó szintjét az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezéseinek megvalósítása érdekében; reméli, hogy e forrásnövekedés hozzá fog járulni a kkv-k e programhoz való hozzáférésének javításához, valamint egyedi programok és innovatív finanszírozási mechanizmusok kidolgozásához; ennek kapcsán emlékeztet arra, hogy a kkv-k fontos szerepet játszanak az EU gazdaságának fellendítésében, és kiemelten támogatja a versenyképességi és innovációs programot (CIP) és a vállalkozási és innovációs programot (EIP) mint a válság leküzdését szolgáló elengedhetetlen eszközt;

24.  úgy határoz, hogy jelentős mértékben növeli az egész életen át tartó tanulás programjának kötelezettségvállalási előirányzatait, tekintettel annak magas európai hozzáadott értékére, valamint a „Mozgásban az ifjúság” és az „Innovatív Unió” kiemelt kezdeményezéshez való jelentős hozzájárulására; meggyőződése, hogy ezek az emelések teljes mértékben végrehajthatóak, mivel az e program számára a Parlament által javasolt és a költségvetési hatóság által a 2011-es költségvetésben elfogadott további pénzügyi támogatást eddig sikeresen végrehajtották, ami a résztvevők számának jelentős emelkedéséhez vezetett; megerősíti a fiatalokkal és az oktatással kapcsolatos uniós programok támogatása iránti szilárd elkötelezettségét, mivel azok hozzájárulhatnak a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség csökkentéséhez; emellett javasolja az Erasmus Mundus program kötelezettségvállalási előirányzatainak további növelését;

25.  úgy határoz, hogy visszaállítja az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap költségvetési során a költségvetési tervezetben szereplő kifizetési előirányzatokat, és a helyszíni segítségnyújtás felgyorsítása érdekében ismételten kéri az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételére vonatkozó eljárás további javítását;

26.  e tekintetben javasolja a költségvetési hatóság másik ága számára a rugalmassági eszköz igénybevételét 30,75 millió euró összegben az 1a. alfejezeten belül;

1b. alfejezet

27.  megállapítja, hogy a Tanács álláspontja a kötelezettségvállalások tekintetében nem módosítja a bizottsági javaslatot, és hangsúlyozza, hogy ez a kötelezettségvállalási előirányzatokkal kapcsolatos álláspont teljesen összhangban van a többéves pénzügyi keretben megállapított előirányzatokkal, figyelembe véve a pénzügyi keret 2012-re vonatkozó technikai jellegű kiigazítását a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 17. pontjának megfelelően;

28.  emlékeztet arra, hogy a regionális és kohéziós politikák fontos szerepet töltenek be az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítása és az európai régiók gazdasági fellendülése szempontjából; sajnálja a Tanács megszorító megközelítését a kifizetések vonatkozásában, amelyek mintegy 1,3 miliárd euróval csökkentek a Bizottság 2012. évi kifizetési előirányzatokra vonatkozó becsléseihez képest; megjegyzi, hogy a Tanács csökkentései csak a konvergencia célkitűzés és a technikai segítségnyújtás sorait nem érintették; emlékeztet arra, hogy ezek a csökkentések olyan költségvetési előirányzatokra vonatkoznak, amelyek már eleve messze alatta maradtak a tagállamok saját becsléseinek (2012-re 61 milliárd euró, azaz a költségvetési tervezetet mintegy 50%-kal meghaladó összeg), és az általános vélemény szerint az abszolút minimumot jelentik a felmerülő kifizetési igények teljesítéséhez és a végrehajtás programozási időszak végén történő felgyorsulásának figyelembe vételéhez; meggyőződése, hogy ez a tanácsi hozzáállás annál is inkább elfogadhatatlan, mivel a Bizottság nemrégiben konkrét javaslatokat tett a strukturális alapok és a Kohéziós Alap kifizetéseinek a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság által legsúlyosabban érintett országok tekintetében történő megerősítésére; kéri a regionális és a kohéziós politika végrehajtásának értékelését, valamint konkrét javaslatok előterjesztését a fennálló kötelezettségvállalások csökkentésének módjára vonatkozóan;

29.  kéri a Bizottságot, hogy ismerje el a helyi és regionális szint éghajlatváltozás elleni küzdelemben betöltött központi szerepét;

30.  ezért a Tanács által a kifizetési előirányzatok vonatkozásában bevezetett csökkentéseket a költségvetési tervezet szintjére állítja vissza,

2. fejezet

31.  általánosságban a 2. fejezet alatt végrehajtott tanácsi csökkentéseket 60 457,76 millió eurós szintre állítja vissza, ami 3,07%-kal meghaladja a 2011-es költségvetést; úgy véli, hogy a Bizottság költségvetési igényekre vonatkozó becslései reálisabbak a Tanács javaslatainál, különös tekintettel a jelenlegi jelentős mértékű gazdasági bizonytalanságra, valamint a piacok instabilitására;

32.  rámutat, hogy a 2011 őszén benyújtandó hagyományos mezőgazdasági módosító indítvány eredményeként a jelenlegi becslések a valós igények pontosabb felméréséhez igazodnak majd; ennek alapján felhívja a figyelmet a 2012-ben a tervek szerint rendelkezésre álló címzett bevételek végső szintjére (a szabályszerűségi záróelszámolásból adódó korrekciók, szabálytalanságok és kiegészítő tejilleték), amely végső soron meghatározza a 2012-es költségvetésben elfogadandó új előirányzatok szintjét; becslése szerint a jelenleg hagyott mozgástér (352,24 millió euró) valószínűleg fedezni fogja e fejezet szükségleteit, amennyiben nem merülnek fel váratlan körülmények;

33.  kéri a Bizottságot, hogy tegyen fokozott erőfeszítéseket olyan egyértelmű prioritások e fejezeten belüli kijelölése érdekében, amelyek a biológiai sokféleség megőrzését, a vízforrások védelmét, a talaj termékenységét, az állatok jóllétének tiszteletben tartását és a foglalkoztatást előmozdító fenntartható gazdálkodási rendszerek támogatását célozzák; úgy véli, hogy egy ilyen politika pozitív mellékhatásaként elejét lehetne venni az olyan válságoknak, mint az E.coli járvány terjedése;

34.  elutasítja az úgynevezett negatív kiadások (végső elszámolás) költségvetési előirányzatainak növelését, ami úgy tűnik, hogy a 2. fejezetben szereplő előirányzatok általános szintjének mesterséges csökkentését jelenti; úgy véli azonban, hogy a tagállamok esetlegesen jobban fel tudják mérni nemzeti felügyeleti és ellenőrzési rendszereik hatékonyságát és megbízhatóságát a közös agrárpolitika (KAP) területén, amelyet valószínűleg túlbecsültek;

35.  hangsúlyozza, hogy a zöldség- és gyümölcságazaton belüli válságokkal kapcsolatos megelőző és válaszadási mechanizmusok egyértelműen elégtelenek, és ezért haladéktalanul megoldást kell találni, amíg az új KAP hatályba nem lép; sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő konkrét javaslatot a Parlament és a Tanács számára a termelői szervezetek számára biztosított működési alapokon belüli válságalaphoz való uniós hozzájárulás megfelelő mértékű növelésének biztosítása érdekében; kéri, hogy ez a növelés az E. coli-válság által érintett termelőkre irányuló külön intézkedéseket és a jövőbeni válságok megelőzését szolgálja;

36.  fokozott támogatást irányoz elő az iskolatej-program számára, és biztosítja az iskolagyümölcs-program folyamatos támogatását;

37.  fenntartja az Unió legrászorultabb polgárait segítő élelmiszer-ellátási program költségvetési előirányzatait, amely program 18 millió alultápláltságban szenvedő embert segít az Unión belül; üdvözli a Bizottság arra irányuló közelmúltbeli erőfeszítéseit (lásd a Bizottság e tárgykörre vonatkozó rendeletre irányuló 2011. október 3-i módosított javaslatát COM(2011)0634), hogy politikai és jogi megoldást találjon a program 2012-es és 2013-as végrehajtását érintő drasztikus csökkentések elkerülése érdekében; határozottan felszólítja a Tanácsot, hogy haladéktalanul fogadja el ezt a javaslatot, különös tekintettel a pénzügyi és gazdasági válság nyomán sok tagállamban kialakult nehéz helyzetre;

38.  továbbra is hasonló arányú folyamatos támogatást nyújt a kizárólag a környezettel és az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépéseknek prioritást biztosító LIFE+ program ; ismételten emlékeztet arra, hogy a környezeti problémák és azok megoldásai nem függenek nemzeti határoktól, ezért egyértelmű, hogy e kérdéseket uniós szinten kell kezelni; ezzel összefüggésben felhívja a tagállamokat, hogy javítsák jelentős mértékben az uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtását;

39.  hangsúlyozza, hogy a közös halászati politika továbbra is fontos politikai prioritás, és annak finanszírozását – a közelgő reformra tekintettel – a költségvetési tervezetben javasolt szinten tartja; véleménye szerint az integrált tengerpolitika finanszírozása nem történhet a 2. fejezetbe tartozó, halászattal összefüggő egyéb fellépések és programok kárára; a hatékony halászati gazdálkodást alapvető fontosságúnak tekinti a halállományok megőrzése és a túlhalászás megakadályozása érdekében; üdvözli az új nemzetközi halászati szervezeteknek nyújtott további támogatást;

3a. alfejezet

40.  emlékeztet arra, hogy határozottan felszólított a migráció és a szolidaritás területén jelentkező jelenlegi kihívások megfelelő és kiegyensúlyozott megválaszolására a legális migráció kezelése és az illegális migráció megelőzése és leküzdése érdekében; elismerve a tagállamok azon kötelezettségét, hogy megfeleljenek az uniós jogszabályoknak, hangsúlyozza, hogy elegendő finanszírozást és támogatási eszközöket kell biztosítani a szükséghelyzetek kezeléséhez a belföldi védelemre vonatkozó szabályok, az emberi jogok, valamint a tagállamok közötti szolidaritás szellemének maradéktalan tiszteletben tartása mellett; ennek megfelelően kéri egyrészt – megnövekedett feladataikra tekintettel – a Frontex és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal, másrészt az Európai Menekültügyi Alap költségvetési előirányzatainak a költségvetési tervezeten túlmenő kiegyensúlyozott emelését; továbbá a költségvetési tervezet szintjére állítja vissza az Európai Visszatérési Alap és a Külső Határok Alap kötelezettségvállalási előirányzatait; szilárd meggyőződése, hogy a jelenlegi – különösen a földközi-tengeri térségen belüli – fejleményekre, valamint az Unió külső határainak biztonságát és a migrációs hullámok kezelését érintő kihívásokra tekintettel elengedhetetlen ezeknek az alapoknak a megfelelő dotálása;

41.  sajnálja a Frontex, a Külső Határok Alap és az Európai Visszatérítési Alap előirányzatainak Tanács általi jelentős csökkentését; szilárd meggyőződése, hogy a jelenlegi – különösen a földközi-tengeri térségen belüli – fejleményekre, valamint az Unió külső határainak biztonságát és a migrációs hullámok kezelését érintő kihívásokra tekintettel ezen előirányzatok növelése elengedhetetlen;

42.  a pénzügyi tervezéssel összhangban, a költségvetési tervezet bűnmegelőzéssel és terrorizmus-megelőzéssel kapcsolatos előirányzatainak visszaállítása révén elő kívánja mozdítani az egyre inkább szükségessé váló együttműködést az olyan területeken, mint az európai kiberbiztonsági stratégia vagy a bűnszervezetek vagyoni eszközeinek lefoglalása;

43.  úgy véli, hogy a Daphne program mindeddig a szükségesnél alacsonyabb finanszírozásban részesült, és biztosítani fogja a megfelelő finanszírozást a nők elleni erőszakkal szembeni küzdelem terén elismert szükségletek kezelése érdekében;

3b. alfejezet

44.  ismételten hangsúlyozza, hogy növelni kell az oktatásra irányuló programok, kezdeményezések és szervek támogatását, tekintettel arra, hogy azok hozzájárulnak az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezései, a „Mozgásban az ifjúság” és az „Innovatív Unió” megvalósításához; különösen tovább kívánja növelni a „Fiatalok lendületben” program finanszírozását;

45.  tudatában van annak, hogy fontos bevonni a polgárokat a civil társadalom és a politikai élet európai perspektívával is rendelkező fejlődésébe, és nem tartja szerencsésnek a polgári szerepvállalással kapcsolatos kiadások Tanács általi mérséklését;

46.  visszautasítja a polgári védelmi pénzügyi eszköz finanszírozásának bármilyen további csökkentését, mivel a költségvetési tervezet szintje már így is elmarad a pénzügyi programozástól, és a polgári védelem az Unió egyik új hatásköre; ennek következtében visszaállítja a költségvetési tervezet összegeit;

47.  az „európai közterek” vonatkozásában úgy véli, hogy kellő időben értékelő jelentést és munkaprogramot kell a költségvetési hatóság elé terjeszteni, hogy azt figyelembe lehessen venni a költségvetési eljárás folyamán; úgy határoz, hogy a kommunikációra elkülönített előirányzatok egy részét tartalékba helyezi, amíg a Bizottság késznek nem mutatkozik az intézményközi együttműködés e tekintetben történő javítására;

48.  tartalékokat képez, amíg külön értékelő jelentéseket és hivatalos kötelezettségvállalást nem kap a megerősített intézményközi együttműködésre vonatkozóan;

49.  üdvözli a közegészség javítására és a betegségmegelőzésre irányuló tagállami fellépéseket kiegészítő és számukra hozzáadott értéket jelentő közegészségügyi program előirányzatait; egyetért a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseivel, hogy a közegészségügyi programon belül folytassa a „SEGÍTSÉG – A dohányfüstmentes életért” elnevezésű kampányt;

4. fejezet

50.  megismétli, hogy a 2012-es költségvetésben a 4. fejezet idén a korábbiaknál is kevésbé kap elegendő finanszírozást, és az említett fejezet felső határa alatti tartalékkeret túl alacsony ahhoz, hogy meg lehessen birkózni a szomszédságunkban és világszerte felmerülő megnövekedett politikai kihívásokkal;

51.  üdvözli a szomszédsági eszköz előirányzatainak az 1/2012. számú módosító indítványban javasoltak szerinti megerősítését, mivel az összhangban van a dél-mediterrán térségben bekövetkezett közelmúltbeli politikai és társadalmi fejleményekre történő egyértelmű és következetes uniós válaszadással kapcsolatban képviselt támogató álláspontjával, és hozzáadott értéket jelent az Unió belügyi politikáinak és makroregionális stratégiáinak külső dimenzióját tekintve; ugyanakkor ismételten és világosan hangsúlyozza, hogy az ilyen pénzügyi támogatás semmi esetre sem történhet a meglévő prioritások kárára;

52.  úgy véli, hogy annak érdekében, hogy a költségvetési hatóság másik ágával való egyeztetés során könnyebben megállapodás szülessen, több költségvetési sor tekintetében meg lehet egyezni a kötelezettségvállalási előirányzatok csökkentéséről, különösen a közös kül- és biztonságpolitika esetében; ez utóbbi tekintetében a 2011-es költségvetés keretében megszavazott előirányzatok szintjét tartja megfelelőnek, és úgy határoz, hogy ennek megfelelően módosítja a Tanács álláspontját;

53.  úgy véli, hogy Palesztina és az UNRWA Parlament által javasolt fokozott támogatása alapvetően fontos ahhoz, hogy jobban biztosítani lehessen a menekültek biztonságát és megélhetését, valamint az életképes palesztin állam létrehozására irányuló jelenlegi erőfeszítéseket; ismét felszólít egyértelmű stratégia alkalmazására Palesztina tekintetében, amely az Unió pénzügyi támogatását összekötné az Unió békefolyamatban betöltött politikai szerepének növelésével a konfliktusban érintett mindkét fél vonatkozásában;

54.  emlékeztet arra, hogy a 2012-es költségvetésben tudomásul kell venni az Ázsiával és Latin-Amerikával való együttműködéssel kapcsolatos fokozódó igényeket;

55.  sajnálja, hogy a szakbizottságai által gondosan azonosított szükségletek és korlátozott prioritások nem finanszírozhatók a többéves pénzügyi keret 4. fejezetre vonatkozó tartalékkeretéből, és az olvasatában szereplő összegeket olyan minimumnak tartja, amelyre szükség van az Unió mint globális szereplő hitelességéhez;

56.  e tekintetben javasolja a költségvetési hatóság másik ága számára a rugalmassági eszköz igénybevételét 208,67 millió euró összegben a 4. fejezeten belül;

5. fejezet

57.  elutasítja a Tanács 5. fejezet kiadásaival kapcsolatos általános álláspontját, amely összességében mintegy 74 millió eurós csökkenést tartalmaz, amelyből 33 millió a Bizottságot érint az egyes intézmények költségvetésének általános csökkentése miatt;

58.  hangsúlyozza, hogy bár ez a megszorító megközelítés rövidtávon megtakarításokat eredményezhet az EU költségvetésének és a tagállamoknak, veszélybe sodorja uniós politikák és programok megvalósítását, ami végső soron az állampolgároknak válik kárára és később negatív hatással lesz a nemzeti költségvetésekre; hangsúlyozza továbbá, hogy a Bizottság és egyéb intézmények számára megfelelő forrásokat kell biztosítani feladataik ellátásához, különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) hatálybalépését követően;

59.  megjegyzi, hogy ez a csökkentés az alkalmazottak ún. standard csökkentési arányában (nem finanszírozott álláshelyek) bekövetkezett növekedés következtében valósult meg, ami megakadályozza a költségvetési hatóság által jóváhagyott létszámterv feltöltési arányának bizonyos mértékű javulását (a felvételre gyakorolt közvetlen hatás miatt); ezzel összefüggésben csodálkozik azon, hogyan tudja a Tanács nagyobb pontossággal megbecsülni a bizottsági szolgálatok lehetséges személyzeti létszámát, mint maguk a bizottsági szolgálatok; elutasítja ezenkívül az olyan kiadási tételekre vonatkozó csökkentéseket, amelyek esetében a Bizottság a költségvetési tervezetben már nettó megtakarításokat javasolt (pl. Kiadóhivatal, tanulmányok és konzultációk, bútorok és berendezések);

60.  elismeri a Bizottság saját igazgatási kiadásainak névértéken történő befagyasztására irányuló, már a költségvetési tervezetre irányuló javaslatban is szereplő hatalmas erőfeszítéseit, és úgy határoz, hogy visszaállítja erre a szintre az 5. fejezet III. szakaszon belüli valamennyi kiadását;

61.  mindazonáltal tartalékot képez egyes adminisztratív költségvetési sorok vonatkozásában a Bizottság által végrehajtandó egyes intézkedések, nyomon követés vagy javaslatok megvalósulásáig, illetve azzal a céllal, hogy további információkat kapjon;

Ügynökségek

62.  általában elfogadja az ügynökségek költségvetési igényeire vonatkozó bizottsági becsléseket és elutasítja a Tanácsnak a 2011-es költségvetéshez képest javasolt önkényes általános csökkentései mögött meghúzódó elveket;

63.  úgy véli, hogy a költségvetési eljárás során az ügynökségek költségvetését érintő bármilyen csökkentésnek az ügynökségi munkák tervezésének folyamatához és feladataihoz kellene szorosan kapcsolódnia, hacsak nem tárhatók fel pontos hatékonyságnövelési források; ebben a tekintetben a nemrégiben felülvizsgált megbízatással rendelkező Frontexet érintő csökkentéseket jellemző példának tartja arra, hogy a Tanács egyáltalán nem biztosítja a kapcsolatot az ügynökségek jogi szövegekben és előírásokban foglalt feladatai és tevékenységei és a számukra elkülönített költségvetési források között;

64.  általánosságban egyetért azzal, hogy az ügynökségek többleteit figyelembe kell venni a költségvetési tervezet megállapításakor, és világos és átlátható módon be kell mutatni; ismételten hangsúlyozza azonban, hogy a részben önfinanszírozó ügynökségeknél jelentkező többleteknek – bevételeik megbízhatatlanságának ellensúlyozása érdekében – kivételt kell képezniük ezen általános szabály alól;

65.  továbbá úgy határoz, hogy a jelenlegi gazdasági és pénzügyi helyzetben, és működésük megkezdése érdekében kiemelt jelentőségű kérdésként növeli a három új pénzügyi felügyeleti hatóság 2012-es költségvetési előirányzatait;

Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések

66.  hangsúlyozza, hogy a korlátozott számban elfogadott kísérleti projekteket és előkészítő intézkedéseket alaposan mérlegelték és kiértékelték, többek között a Bizottság 2011. júliusi első értékelését figyelembe véve, annak érdekében, hogy elkerüljék a jelenlegi európai uniós programok által már lefedett intézkedések megkettőzését; emlékeztet arra, hogy a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések célja a politikai prioritások kialakítása és olyan új kezdeményezések bevezetése, amelyek az EU jövőbeli tevékenységeit és programjait képezhetik;

I., II., IV., V., VI., VII., VIII. és IX. SZAKASZ
Általános keret

67.  emlékeztet a fent említett 2011. április 6-i állásfoglalásában elfogadott álláspontjára, amelynek értelmében az intézményeknek a hatékony és eredményes gazdálkodás alapján kell költségvetéseiket elkészíteniük, és ahol csak lehet, megtakarítási lehetőségeket kell keresniük Janusz Lewandowski biztos 2011. február 3-i levelének megfelelően, amely sürgeti valamennyi intézményt, hogy tegyenek meg minden lehetséges erőfeszítést a kiadások 2011-hez képest történő növelésének 1% alá történő korlátozása érdekében;

  68. elismeri az összes intézmény által tett erőfeszítéseket, amelyek valódi csökkentéseket eredményeztek saját költségvetéseikben; a költségvetés növekedése reálértékben minden intézménynél negatív a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése következtében létrejött új hatáskörök, új munkák, fellépések és tevékenységek ellenére;

69.  megjegyzi, hogy az igazgatási és működési kiadások költségvetése az összes intézmény tekintetében az EU teljes költségvetésének 5,59%-át teszi ki, amelyből az 5. fejezetben 497,9 millió eurós kerettartalék található;

70.  megerősíti egyrészt, hogy a megtakarítási intézkedések nem veszélyeztethetik a fizetések és nyugdíjak kifizetését, az épületek karbantartását és biztonságát, mivel az intézményeknek rendelkezniük kell a működéshez szükséges minimummal, másrészt hogy a csökkentéseknek megfelelőknek kell lenniük annak érdekében, hogy ne büntessék azokat az intézményeket, amelyek a legmagasabb szintű megtakarításokat hajtották végre, továbbá hogy a megtakarításoknak jogszerűnek kell lenniük és 2012-ben is eredményesnek kell maradniuk;

I. szakasz – Európai Parlament
Általános keret

71.  rámutat arra, hogy a 2012-es költségvetés jelenleg megszavazott aktualizálása 1,44% 2011-hez képest (a Horvátországra vonatkozó módosító indítvány nélkül); mivel a Horvátországra vonatkozó módosító indítvánnyal a Tanáccsal közös egyeztető bizottságban foglalkoznak majd, elvárja a Horvátországgal kapcsolatos szükséges költségek költségvetéshez történő hozzáadását; azt várja, hogy az egyeztető bizottság megbeszélését követően ennek megfelelően a 2012-es költségvetés végleges aktualizálása 1,9%-os lesz (beleértve Horvátországot); az 1,9%-os érték az utóbbi 12 év legalacsonyabb aktualizációs aránya; ha nem számolunk Horvátország csatlakozási költségeivel és a Lisszaboni Szerződés következtében érkező 18 új képviselővel kapcsolatos költségekkel, az arány mindössze 0,8%; ez a 0,8%-os arány legalább 15 éve a legalacsonyabb emelkedés; az utóbbi 15 évben az átlagos emelkedés 4,5% volt; mivel jelenleg az infláció 2,9%-os, a 2012-es költségvetés reálértekben csökken; a Parlament valódi csökkentéseket hajtott végre a Lisszaboni Szerződés következtében létrejött új hatáskörök, új álláshelyek, fellépések és tevékenységek ellenére;

72.  rámutat arra, hogy a 2012-es költségvetés teljes összege 1710,1 millió euró (beleértve a Lisszaboni Szerződés nyomán érkező 18 új képviselőt); ez a becslésekhez képest 14,5 millió eurós, az Elnökséggel való egyeztetést megelőző eredeti költségvetési javaslatokhoz képest pedig 74,085 millió eurós nettó csökkentést jelent;

73.  hangsúlyozza, hogy a 2012-es költségvetés a megszilárdulást célzó költségvetés, amelyben a Parlament maximális erőfeszítést tett arra, hogy megtakarításokat érjen el a munka minőségének és a jogalkotás kiválóságának veszélyeztetése nélkül; az új többéves pénzügyi keret számára ezen 2012-es és az ezt követő 2013-as költségvetés szolgál hivatkozási alapként;

74.  ismételten hangsúlyozza, hogy a fordításra és a tolmácsolásra vonatkozó költségvetési sorokon várt megtakarítások nem veszélyeztethetik a többnyelvűség elvét a Parlamenten belül és a többi intézménnyel folytatott párbeszéd során; ismételten hangsúlyozza, hogy a megtakarítások a képviselők azon jogának veszélyeztetése nélkül kerülnek végrehajtásra, hogy saját anyanyelvükön szólaljanak fel a plenáris üléseken, a bizottsági üléseken, a koordinátorok ülésein, valamint a háromoldalú egyeztetéseken; a képviselők azon jogát is fenn kell tartani, hogy anyanyelvükön írhassanak és olvashassanak;

75.  úgy véli, hogy akkor, amikor számos európai polgár egyre súlyosabb pénzügyi nehézségekkel küzd, és folyamatban van a megszorító politikák végrehajtása, a Parlamentnek az utazási költségek csökkentésével önmérsékletről kell tanúbizonyságot tennie a bármilyen formában történő utazások számának csökkentésével; kéri az Elnökséget, hogy tegyen lehetővé 5%-os megtakarítást az összes típusú utazási költség terén, ideértve a bizottsági küldöttségek és parlamentközi küldöttségek utazásait, teljes mértékben tiszteletben tartva a képviselői statútumot és annak végrehajtási szabályzatát; meggyőződése, hogy ha csökkentenék a parlamenti képviselők business osztályú repülőútjainak számát, az hozzájárulna a megtakarítások eléréséhez;kéri, hogy az utazási előirányzatok 15%-át helyezzék tartalékba addig, amíg a Parlament főtitkára 2012. március 31-ig jelentést nem nyújt be az Elnökségnek és a Költségvetési Bizottságnak; kéri, hogy a jelentés vizsgálja meg a képviselők utazásainak legteljesebb hatékonyságát biztosító intézkedések megvalósíthatóságát a lehetséges költségvetési megtakarításokra vonatkozó ajánlások megfogalmazása céljából, a Parlament által e téren elfogadott valamennyi javaslat és állásfoglalás figyelembevételével; azáltal, hogy javaslatokat terjeszt elő a business osztályon történő utazások számának csökkentésére és a képviselők turistaosztályú repülőjegyek vagy turistaosztályú rugalmas repülőjegyek vásárlására való ösztönzésére, biztosítva a törzsutas-programok keretében szerzett pontok megfelelő kezelését, és felülvizsgálva a képviselői nyilvántartási iroda nyitva tartási idejét, különös tekintettel a pénteki napra; elvárja, hogy az utazásokra elkülönített előirányzatokat csökkentsék 2012-ben és az azt követő években a jogalkotási időszak végéig; javasolja, hogy az intézményi látogatások terén tervezett megtakarítások esetében vegyék figyelembe, hogy a küldöttségek összetételének megállapításakor a pluralizmus elsőbbséget élvez az arányossággal szemben;

76.  rámutat arra, hogy a 2012-es költségvetés tartalmazza a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése nyomán további 18 képviselő érkezésével (10,6 millió euró) kapcsolatos kiadásokat;

77.  továbbra is fenntartja álláspontját, amely szerint – különösképpen a jelenlegi gazdasági válság idején – költségvetési politikájának központi eleme ahol csak lehetséges megtakarítási lehetőségek azonosítása és a meglévő források átszervezésének és átcsoportosításának folyamatosan szándéka; ezért úgy véli, hogy a 2012-es költségvetés esetében az ilyen megtakarításokat a hosszabb távú hatásokkal bíró strukturális változások szélesebb összefüggésében kell végrehajtani; a Parlament által elfogadott csökkentések strukturális változtatásokat tesznek szükségessé, amelyek nem veszélyeztethetik a Parlament jogalkotási kiválóságát; úgy véli, hogy a cél a Parlament kulcsfeladataira való összpontosítás; úgy véli, hogy a tolmácsolás és a fordítás terén elért megtakarítások nem veszélyeztetik a többnyelvűség elvét, ugyanakkor az innovációnak, a szerkezeti átszervezésnek és az új munkamódszereknek köszönhetően lehetségessé váltak;

78.  üdvözli a Költségvetési Bizottság és az Elnökség közötti, a kölcsönös bizalmon és tiszteleten alapuló jó együttműködést; úgy véli, hogy nem szabad megkérdőjelezni a 2011. szeptember 22-i egyeztetésen, valamint a költségvetési tervezettel kapcsolatosan (2011. április 6-i, a plenáris ülésen 479 támogató szavazattal elfogadott állásfoglalásával) elért megállapodást, és annak egyetlen elemét sem szabad újratárgyalni, amennyiben elfogadásuk óta nem léptek fel új körülmények;

79.  tudomásul veszi az általános költségtérítés 2011-es szinten történő befagyasztását; felhívja az Elnökséget, hogy semmilyen módon ne indexálja a képviselői juttatásokat (a napidíjat se);

80.  ismételten hangsúlyozza, hogy a Parlament költségvetési vitái során számos tartalék létrehozására tettek javaslatot; a Költségvetési Bizottság és az Elnökség közötti egyeztetés során elért kompromisszum ellenére kéri, hogy válaszolják meg és egyértelműen vázolják fel a Parlament költségvetésében található e tartalékokkal kapcsolatos alapvető kérdéseket, világos tájékoztatást nyújtva a fordítási és tolmácsolási igényekről, az étkeztetésről, a takarításról és a karbantartásról, az utazási szolgáltatásokról és eszközökről, valamint egyéb külső szolgáltatásokról, továbbá az árszerkezetről és e szolgáltatásokra vonatkozó bármely egyéb támogatásról;

Humán erőforrások

81.  jóváhagyja a létszámterv alábbi változtatásait:

82.   úgy határoz, hogy a módosító indítványban javasoltaknak megfelelően jóváhagyja a biztonsági szolgálat internalizálását, és ezért a létszámtervben 29 új álláshelyet (26 AST1 és 3 AD5) álláshelyet hoz létre;

83.   jóváhagyja a módosító indítványban foglalt alábbi intézkedéseket, amelyeket egyéb megtakarítások ellensúlyoznak:

Épületek, valamint kommunikációs és tájékoztatási politika

84.   úgy véli, hogy a Parlament ingatlanpolitikáját gondos vizsgálat alá kell vetni, és hogy az igazgatásnak ezentúl is a Költségvetési Bizottsággal együttműködésben kellene kialakítania az ingatlanpolitikát; kéri ezért, hogy rendszeresen tájékoztassák a költségvetési szempontból jelentős pénzügyi vonzatokkal járó építési projektek – például a Konrad Adenauer épület bővítése, az Európai Történelem Háza, és a Parlament munkahelyszínein folytatott építési/vásárlási projektek – új fejleményeiről; kéri, hogy az erre vonatkozó határozatok igazgatás általi elfogadását megelőzően folyamatosan tájékoztassák, ha új álláshelyeket hoznának létre a DG INLO hároméves tervével kapcsolatban; felkéri az igazgatást, hogy dolgozzon ki szolgáltatási megállapodást az Európai Történelem Háza üzemeltetési költségeinek a Bizottsággal, és más, a létesítményeket esetlegesen használni kívánó intézménnyel történő megosztására; sürgeti az uniós intézményeket, hogy a szorosabb együttműködések kiaknázása érdekében megfelelőbb módon koordinálják látogatói programjaikat a látogatók elégedettségének növelés és a költségmegosztás céljából; felkéri az igazgatást, hogy javítsa az európai uniós intézmények közötti projektek irányítását;

85.  rámutat arra, hogy a Parlament ingatlanpolitikája végrehajtásának támogatása érdekében felvett új szerződéses alkalmazottaknak az elkövetkező költségvetési évek során történő finanszírozását átlátható módon kell megvalósítani; ezenkívül még az illetékes szervek általi jóváhagyást megelőzően folyamatos tájékoztatást kér az új álláshelyek létrehozására irányuló mindenfajta szándékról és az INLO Főigazgatóság előirányzatainak mindenfajta növeléséről;

86.  úgy véli, hogy az Európai Történelem Háza projekt aktív együttműködést és pénzügyi hozzájárulást igényel a többi intézmény részéről is; üdvözli a Bizottság elnökének 2011. szeptember 28-i levelében kifejezett kötelezettségvállalást, mely szerint a Bizottság jelentős mértékben hozzájárul a projekthez, és biztosítja az Európai Történelem Háza működésének támogatását; emlékeztet a 2011. április 6-i állásfoglalására, amelyben az Európai Történelem Házának hosszú távú üzleti stratégiáját vázoló üzleti terv megalkotását kérte, és megállapítja, hogy az igazgatás rendelkezésre bocsátotta a kért információkat; ismételten hangsúlyozza, hogy a projektről nyílt vita és eredményes párbeszéd keretében kell dönteni, és biztosítani kell a döntéshozatali eljárás átláthatóságát; kéri, hogy a költségvetési rendelet 179. cikke (3) bekezdésével összhangban mihamarabb tájékoztassák az ingatlanprojektről; kéri az Elnökséget, hogy biztosítsa az üzleti tervben található költségterv szigorú betartását;

87.  úgy véli, hogy hosszú távú megtakarítások elérése, valamint a szervezet korszerűbbé és hatékonyabbá tétele érdekében a Parlament költségvetését össze kellene hasonlítani tagállamok egy reprezentatív mintájának és az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának költségvetésével;

Környezetvédelemmel kapcsolatos kérdések

88.  üdvözli konkrét ösztönző intézkedések bevezetését a kevésbé szennyező közlekedési eszközök fokozottabb kihasználására az 50%-os Jobcard-rendszer bevezetésével Brüsszelben; rámutat arra, hogy az utazási költségekre vonatkozó különböző költségvetési tételekkel kapcsolatos tartalék az Elnökség által kért jelentés eredményeitől is függ, amely az útiköltségek leghatékonyabb felhasználásának biztosítását célzó intézkedések megvalósíthatóságát vizsgálja, és költségvetési megtakarításokra tesz javaslatot;

89.  kéri, hogy tegyenek további intézkedéseket az energia-, víz-, és papírfogyasztás csökkentésére, annak érdekében, hogy megtakarításokat érjenek el a Parlament költségvetésében;

IV. szakasz – Bíróság

90.  rámutat arra, hogy a Tanács általi csökkentések miatt a Bíróság képtelenné válna kulcsfeladatainak megfelelő végrehajtására, minthogy a munkaterhe egyre nő; ezért úgy határozott, hogy részlegesen – nevezeten a Bíróság tagjaival, a személyzettel és az információs technológiával kapcsolatos előirányzatok tekintetében – visszaállítja a költségvetési tervezetet;

V. szakasz - Számvevőszék

91.  megjegyzi, hogy a Számvevőszék az intézménnyel szembeni növekvő elvárásoknak való megfelelés érdekében jelentős erőfeszítéseket tesz a személyzet támogatási szolgálatoktól az ellenőrzési tevékenységekhez való átcsoportosítására, valamint arra, hogy lényeges megtakarítási lehetőségeket tárjon fel igazgatási kiadásai terén; megjegyzi, hogy a Tanács a 2010-es alacsony végrehajtás alapján csökkentette a fizetésekre vonatkozó előirányzatokat; azt várja, hogy a 2011-es végrehajtás szintje magasabb lesz, ezért úgy döntött, hogy részben visszaállítja a költségvetési tervezetet;

VI. szakasz - Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

92.  hangsúlyozza, hogy a Tanács által bevezetett csökkentések némelyike veszélybe sodorná az EGSZB kulcsfeladatainak ellátását és megkérdőjelezné azon képességét, hogy a személyzetével szemben fennálló jogi kötelezettségeit teljesítse; ezért úgy határoz, hogy visszaállítja a költségvetési tervezetben szereplő, az EGSZB tagjainak rendelkezésére álló, az intézmény kulcsfeladatainak végrehajtására, azaz annak biztosítására szolgáló előirányzatokat, hogy a tagállamok civil társadalmi szervezetei uniós szinten kifejthessék álláspontjukat, ami a körültekintő inflációs becslések szintjén valójában reálértéken történő befagyasztást jelent, valamint hogy részben visszaállítja a költségvetési tervezetet a személyzeti javadalmazások és juttatások tekintetében, annak érdekében, hogy az EGSZB teljesíteni tudja a személyzetével szembeni kötelezettségeit, továbbá részben, a 2009-es teljesítés szintjére visszatérve visszaállítja a költségvetési tervezetet a tolmácsolás tekintetében, ami a tolmácsolás megnövekedett arányából adódóan reálértéken még így is csökkenést jelent;

VII. szakasz – Régiók Bizottsága

93.  részben elutasítja a Tanács által bevezetett csökkentéseket; megemeli a legtöbb érintett tételt, mert a Tanács jóval a 2010-es és a 2011-es végrehajtási szint alá csökkentette az előirányzatokat; ezért úgy határoz, hogy visszaállítja a költségvetési tervezetet, hogy lehetővé tegye az intézmény számára politikai tevékenységeinek 2011-es szinten tartását;

VIII. szakasz – Európai ombudsman

94.  úgy véli, hogy az intézmény előirányzatait az elmúlt két évben már igen jelentős mértékben csökkentették, ezért a legtöbb tétel esetében visszaállítja a költségvetési tervezetet;

IX. szakasz – Európai adatvédelmi biztos

95.  a Tanácstól eltérő álláspontot képvisel, és elfogadta két további állandó álláshely (1 AD9 és 1 AD6) létrehozását az adatvédelmi biztos létszámtervében az EUMSZ 16. cikke értelmében az intézményre ruházott újabb, a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való alapvető jogok valamennyi uniós intézmény és szerv általi tiszteletben tartásának figyelemmel kísérésére és biztosítására irányuló feladatok miatt; a jogi kötelezettségeknek való megfelelés érdekében elfogadja igazgatójának AD14-ről AD15-re történő felminősítését, jóllehet az adatvédelmi biztos teljes személyzete 43 álláshelyet foglal magában;

96.  ugyanezen okból úgy határoz, hogy a többi tétel esetében is visszaállítja a költségvetési tervezetet;

X. szakasz – Európai Külügyi Szolgálat

97.  megjegyzi, hogy az EKSZ-t mint az Unió egyik fontos célkitűzését megtestesítő szervezetet el kell látni a megfelelő eszközökkel; ezzel összefüggésben, a 2012-es személyzeti javadalmazásokra szolgáló előirányzatok tekintetében figyelembe kell venni a betöltetlen álláshelyek 2011 őszén fennálló tényleges arányát; felhívja az EKSZ-t, hogy gyakoroljon mértékletességet, amikor a jövőben magas rangú álláshelyeket hoz létre; véleménye szerint ennek elérésének egyik módja az lehet, hogy a kirendelt nemzeti szakértői (KNSZ) álláshelyeket fokozatosan a tagállami köztisztviselők számára létrehozott állandó álláshelyekkel helyettesítik; megjegyzi, hogy a KNSZ-ek nem számítanak bele az EKSZ AD besorolású személyzetének egyharmadába; ugyanakkor emlékezetet az EKSZ szervezetének és működésének a megállapításáról szóló tanácsi határozatra, amely szerint „amikor a 7. cikk szerint az EKSZ-hez áthelyezett KNSZ szerződése lejár, az érintett feladatkört ideiglenes alkalmazotti álláshellyé alakítják át minden olyan esetben, amikor a KNSZ által ellátott feladatkör megfelel a szokásosan AD-besorolású személyzet által ellátott feladatkörnek, feltéve, hogy a szükséges álláshely a létszámtervben rendelkezésre áll”. hangsúlyozza továbbá, hogy támogatni kell az azzal kapcsolatos működési követelményeket, hogy az EKSZ saját informatikai rendszerével együtt egy új épületet foglalhasson el;

98.  figyelembe veszi az EKSZ-től a Költségvetési Bizottság elnökének címzett, 2011. szeptember 30-i levélben érkezett felvilágosítást az uniós tisztviselőknek – a főképviselő/alelnök által tett kötelezettségvállalásnak megfelelően – a létszámtervben elfoglalt arányáról; ezért úgy határoz, hogy a Bizottság költségvetési tervezetének megfelelően visszaállítja az EKSZ létszámtervét, és úgy véli, hogy fel kell szabadítani a munkaerő-felvétellel és az egyesült arab emírségekbeli uniós képviselet felállításával kapcsolatos összes tartalékot;

99.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács álláspontja az Európai Külügyi Szolgálat 2012-es költségvetési tervezete növelésének +2,25%-ra történő csökkentését javasolja; az általános pénzügyi környezetre tekintettel óvatos megközelítést alkalmaz a növelések tekintetében, és csupán részben fogadja el az EKSZ kéréseit;

100.  elfogadja az EKSZ létszámtervének javasolt módosításait, különös tekintettel a képviseletek megerősítésére; ugyanakkor továbbra is éberen nyomon követi az EKSZ személyzetének összetételét, és azon szerződéses kötelezettség betartását, mely szerint az EKSZ AD-besorolású személyzete legalább 60%-ának uniós tisztviselőknek kell lennie; kéri, hogy az EKSZ készítsen rendszeres jelentést erre vonatkozóan; megállapítja, hogy az EKSZ költségvetési igényeinek növekedése a korábban a Tanács és a Bizottság által betöltött hatáskörök átcsoportosításának, az igények, például a kezdeti költségek alábecslésének, valamint a jelenleg a Tanács és a Bizottság által ellátott új kötelezettségek és feladatok átvállalásának az eredménye;

o
o   o

101.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a többi érintett intézménynek és szervnek.

(1) HL L 163., 2007.6.23., 17. o. (2) HL L 248., 2002.9.16., 1. o. (3) HL C 139., 2006.6.14., 1. o. (4) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0114. (5) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0140. (6) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0296. (7) Beleértve az 1–3/2011. számú költségvetés-módosításokat. (8) Lásd például a Parlament háromoldalú egyeztetésre vonatkozó felhatalmazásról szóló 2011. június 23-i állásfoglalását.