Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Kínáról és Tibetről szóló korábbi állásfoglalásaira, különös tekintettel a 2010. november 25-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a Kínai Népköztársaság alkotmányának 36. cikkére, amely garantálja valamennyi állampolgár számára a vallási meggyőződés szabadságához való jogot,

–  tekintettel eljárási szabályzata 122. cikkének (5) bekezdésére,

A.  mivel az emberi jogok tiszteletben tartása, a vallásszabadság és az egyesülés szabadsága az EU alapelvei és külpolitikájának prioritásai;

B.  mivel a kínai kormány drasztikus korlátozásokat – többek között brutális biztonsági razziákat, szerzetesek önkényes letartóztatását, a kolostorokon belüli fokozottabb megfigyeléseket, valamint a vallási tevékenységeket figyelő, kolostorokon belüli állandó rendőri jelenlétet – vezetett be a Szecsuan tartományban található Aba/Ngaba autonóm prefektúrában és a Tibeti-fennsík más részein lévő tibeti buddhista kolostorokban;

C.  mivel e biztonsági intézkedések célja a szabad véleménynyilvánításhoz, az egyesülés szabadságához és a vallási meggyőződés szabadságához való jog korlátozása a tibeti buddhista kolostorokban;

D.  mivel (a 20 éves) Pün-cog és (a 29 éves) Ce-wang Norbu 2011. március 16-án, illetve augusztus 15-én életüket vesztették, miután a Tibetben alkalmazott korlátozó kínai politikai intézkedések elleni tiltakozásként felgyújtották magukat;

E.  mivel Pün-cog (18 éves) fiatalabb testvérei, Lobsang Kel-sang és Lobsang Kun-csok 2011. szeptember 26-án Aba/Ngaba megye piacán felgyújtották magukat, és mivel bár túlélték az esetet, jelenlegi állapotuk továbbra is tisztázatlan;

F.  mivel 2011. október 25-én Dawa Ce-ring a kardzei kolostor 38 éves szerzetese felgyújtotta magát; mivel a kínai biztonsági személyzet eloltotta a lángokat és megpróbálta elhurcolni őt; mivel a szervezetest jelenleg rendtársai védik a kolostorban, és mivel állapota kritikus;

G.  mivel 2011. október 3-án a kirti kolostorban élő 17 éves Kelsang Wang-csuk szerzetes felgyújtotta magát, majd kínai katonák azonnal elhurcolták, miután eloltották a lángokat és súlyosan megverték, és mivel jelenlegi egészségi állapota és tartózkodási helye ismeretlen;

H.  mivel a kirti kolostor két korábbi szerzetese (a 19 éves) Csö-fel és (a 18 éves) Ka-jang szorosan összekapaszkodva felgyújtották magukat, miközben a dalai láma visszatérését és a vallásszabadsághoz való jogok követelték, és mivel a tiltakozást követően életüket vesztették;

I.  mivel 2011. október 15-én Norbu Damdrul, a kirti kolostor (19 éves) korábbi szerzetese felgyújtott magát, és így ő volt a nyolcadik tibeti, aki ilyen módon tiktakozott, és mivel jelenlegi egészségi állapota és tartózkodási helye ismeretlen;

J.  mivel 2011. október 17-én a Ngaba Mamae De-csen Csökor-ling kolostor (20 éves) szerzetesnője Tenzin Wang-mo meghalt, és mivel ő volt az első szerzetesnő, aki önmagát felgyújtva tiltakozott;

K.  mivel ha adott személy felgyújtja önmagát, az a tiltakozás egyik formájának tekinthető, és az a fiatal tibetiek, és különösen a kirti kolostor közösségén belüli egyre súlyosabb elkeseredettség kifejezése;

L.  mivel bármi is legyen e cselekedetek személyes motivációja, azokat az Aba/Ngaba megyében zajló vallási és politikai megtorlások tágabb összefüggésében kell vizsgálni, amelyek több éve zajlanak;

M.  mivel a vallásgyakorlás állami ellenőrzésének a kínai kormány által 2007-ben elfogadott szabályok révén történő szigorítása hozzájárult a tibetiek kétségbeesett állapotához a Tibeti-fennsík egész területén;

N.  mivel a jelenlegi szabályozás drámai módon kiterjesztette a vallási élet állami ellenőrzését, mivel a vallási meggyőződés kifejezésének számos formáját állami jóváhagyáshoz és ellenőrzéshez köti, beleértve az újjászületett lámák elismerését;

O.  mivel egy kínai bíróság három tibeti szerzetest börtönbüntetésre ítélt Pün-cog rendtársuk halála miatt, aki 2011. március 16-án gyújtotta fel magát; mivel a bíróság szerint rejtegették őt és megtagadták tőle az orvosi segítséget, és mivel a bíróság „szándékos emberöléssel” vádolta őket;

P.  mivel 2011 márciusában az első felgyújtási esetet követően fegyveresek vették körbe a kirti kolostort, és több napra megakadályozták annak élelmiszer- és vízellátását; mivel a kolostorba küldött új biztonsági tisztek kötelező új „hazafias nevelési” programot vezettek be, és mivel több mint 300 szerzetest hurcoltak el katonai teherautókon, illetve tartanak fogva ismeretlen helyszíneken, ahol többhetes politikai agymosásnak vetik alá őket;

Q.  mivel a kínai kormány azzal vádolta meg a kirti kolostor szerzeteseit, hogy „a társadalmi rend megzavarására irányuló” cselekményekben vesznek részt, ezek közé sorolva a vandalizmust és saját maguk felgyújtását;

R.  mivel az elmúlt hónapokban a kínai hatóságok megszigorították a biztonsági intézkedéseket Tibetben, különösen a kirti kolostor körüli térségben; mivel az újságírók és a külföldiek számára megtiltották, hogy a térségbe látogassanak, és mivel a kolostorban teljes rohamfelszerelésbe öltözött rendőrök járőröznek; mivel a külföldi médiát kitiltották Tibet nyugtalanság jellemezte részeiről; mivel a kínai állami televízió nem számolt be a tiltakozásokról, és mivel a szerzeteseknek megtiltották, hogy a tiltakozásokról beszéljenek;

1.  elítéli, hogy a kínai hatóságok újból és újból lerohanják a tibeti kolostorokat, és felszólítja őket, hogy vonják vissza a kolostorokat és nem vallási közösségeket sújtó korlátozásokat és biztonsági intézkedéseket, továbbá állítsák vissza a kirti kolostor szerzeteseinek kommunikációs csatornáit;

2.  mélységesen aggódik a múlt áprilisa óta érkező jelentések miatt, melyek szerint nyolc tibeti buddhista szerzetes és egy szerzetesnő felgyújtotta magát a kínai Szecsuan tartománybeli Ngaba megyében található kirti kolostor közelében;

3.  sürgeti a kínai kormányt, hogy szüntesse be a kirti kolostorra kiszabott korlátozásokat és erőteljes biztonsági intézkedéseket, és nyújtson tájékoztatást a kolostorból erőszakkal elhurcolt szerzetesek hollétéről; sürgeti a kínai hatóságokat, hogy tegyék lehetővé a független nemzetközi média és emberi jogi megfigyelők bejutását a térségbe;

4.  felhívja a kínai kormányt, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 18. cikkével összhangban garantálja a vallásszabadságot összes állampolgára számára, és szüntesse meg a vallást támadó büntetőjogi és közigazgatási szankciók kiszabásának gyakorlatát, amely a vallásszabadsághoz fűződő jogukat gyakorló állampolgárokat sújtja;

5.  felhívja a kínai hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a tibetiek jogait az összes kínai tartományban, és tegyenek proaktív lépéseket a Kínában élő tibeti népesség háttérben meghúzódó sérelmeinek orvoslása érdekében;

6.  felhívja a kínai hatóságokat, hogy hagyjanak fel azon politikáikkal, amelyek a kínai alkotmányt, valamint az etnikai kisebbségeket autonómiával felruházó kínai törvényt sértő módon a tibeti nyelv, kultúra, vallás, hagyományok és közösség ellen irányulnak;

7.  sürgeti a Kínai Népköztársaság kormányát, hogy nyújtson részletekbe menő tájékoztatást annak a 300 szerzetesnek az állapotáról, akiket 2011 áprilisában elhurcoltak a kirti kolostorból, és akiknek az érdekében az Emberi Jogi Tanács több, köztük a személyek erőszakos vagy nem önszántukból történő eltűnésével foglalkozó munkacsoport bevonásával folyó különeljárást indított;

8.  sürgeti a Kínai Népköztársaság kormányát, hogy vállaljon felelősséget azon tibetiek állapotáért – ideértve az orvosi ellátáshoz való hozzáférésüket is –, akiket, miután felgyújtották önmagukat, „kórházba” szállítottak;

9.  elítéli a kirti szerzetesek bebörtönzését, és ragaszkodik ahhoz, hogy számukra biztosítani kell a tisztességes tárgyaláshoz, és a tárgyalás teljes időtartama alatt rendelkezésre álló jogsegélyhez való jogot; arra szólít fel, hogy tegyék lehetővé a független megfigyelők számára a fogságban tartott kirti szerzetesekhez való bejutást;

10.  felhívja az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy adjon ki nyilatkozatot az Aba/Ngaba térségi eszkalálódó helyzetet illető uniós aggodalmakról, és abban szólítson fel az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartására, illetve a biztonsági erők megfékezésére;

11.  felhívja a kínai hatóságokat, hogy tartózkodjanak a kontraproduktív politikák és a tibetiek által lakott területeken – például az emberi jogi visszaélések miatt feszültségben élő Szecsuanban, Ganszuban és Csinghajban – folytatott agresszív „hazafias” oktatási programok végrehajtásától;

12.  felhívja a kínai hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a hagyományos tibeti halotti rítusokat, és hogy a buddhista rítusoknak való megfelelés érdekében késlekedés és huzakodás nélkül szolgáltassák vissza a földi maradványokat;

13.  kéri az EU-t és tagállamait, hogy hívják fel a kínai kormányt a dalai lámával és képviselőivel folytatott tárgyalások újrafelvételére abból a célból, hogy a tibetiek valódi autonómiához juthassanak a Kínai Népköztársaság terültén belül, és hogy véget érjen a dalai láma mint vallási vezető lejáratására irányuló kampány;

14.  felhívja az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét/a Bizottság alelnökét, hogy a következő EU–Kína csúcstalálkozón vegyék napirendre az emberi jogi kérdéseket, és felhívja a Bizottság elnökét, valamint az Európai Tanács elnökét, hogy – amennyiben a téma nem kerül napirendre – a csúcstalálkozó hivatalos nyitó vagy záró beszéde során álljanak ki Tibet egyedi vallási, kulturális és nyelvi identitása mellett;

15.  felhívja az Európai Külügyi Szolgálatot és az EU kínai küldöttségét, hogy folyamatosan kövessék nyomon az emberi jogi helyzetet Kínában, és a kínai vezetőkkel folyatott találkozók vagy levélváltás során rendre tegyék szóvá a vallásszabadság békés gyakorlása miatt bebörtönzött tibetiek esetét, továbbá az elkövetkező 12 hónap során nyújtsanak be jelentést a Parlamentnek a javasolt fellépésekről vagy politikákról;

16.  ismételten felhívja a Tanácsot, hogy a kínai hatóságok és a dalai láma küldöttségei közötti, a Kínai Népköztársaság területén elhelyezkedő, valóban autonóm Tibet státuszának meghatározásáról folyó párbeszéd újrafelvételének előmozdítása érdekében nevezzen ki Tibettel foglalkozó EU-s különmegbízottat;

17.  felhívja a Bizottság és az Európai Tanács elnökét, valamint azokat a tagállamokat, amelyek tagjai a G-20-aknak, hogy a közelgő, 2011. november 3–4-én Cannes-ban megrendezendő G-20-ak csúcstalálkozón váltsanak szót a tibeti emberi jogi helyzetről a Kínai Népköztársaság elnökével, Hu Csin-tao-val;

18.  sürgeti a Kínai Népköztársaságot, hogy tartsa tiszteletben a ngabai vallási és nem vallási közösség vallásszabadságát és alapvető emberi jogait, és vessen véget a vallásgyakorlat ellenőrzésére irányuló rendelkezések végrehajtásának annak érdekében, hogy a tibeti buddhisták vallási tanítóikat a tibeti hagyományokkal összhangban jelölhessék ki és oktathassák, továbbá vizsgálja felül a Ngabában 2008 óta foganatosított vallásgyakorlási és biztonsági politikákat, és kezdjen nyílt párbeszédbe a tibeti buddhista iskolák vezetőivel;

19.  sürgeti a Kínai Népköztársaság kormányát, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközileg elfogadott emberi jogi normákat, és tegyen eleget a vallás- vagy hitbéli szabadság tiszteletben tartását előíró nemzetközi emberi jogi megállapodásokban foglalt kötelezettségeinek;

20.  rámutat, hogy a kínai kisebbségi közösségek jogainak kérdését az EU–Kína emberi jogi párbeszéd elkövetkezendő fordulóinak napirendjére kell tűzni;

21.  sürgeti a kínai kormányt, hogy ratifikálja a polgári és politikai jogokról szóló nemzetközi egyezségokmány fakultatív jegyzőkönyvét;

22.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Unió főképviselőjének/a Bizottság alelnökének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a Kínai Népköztársaság kormányának és parlamentjének.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0449