(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0073)),

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 7. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0075/2011),

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére (A7-0358/2011),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikke (2) bekezdésének és az Euratom-Szerződés 106a. cikkének megfelelően;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás Módosítás 1 Határozatra irányuló javaslat 3 a preambulumbekezdés (új) (3a)  A keretprogram (2012–2013) kialakításának és végrehajtásának az egyszerűség, a stabilitás, az átláthatóság, a jogbiztonság, a következetesség, a kiválóság és a bizalom elvén kell alapulnia az Európai Parlament kutatási keretprogramok végrehajtásának egyszerűsítéséről szóló, 2010. november 11-i állásfoglalásában1 megfogalmazott ajánlásoknak megfelelően. 1Elfogadott szövegek:P7_TA(2010)0401 Módosítás 2 Határozatra irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés (8)  A szabálytalanságok és a csalás megelőzése érdekében megfelelő – az Unió pénzügyi érdekeivel arányos – intézkedéseket kell hozni mind az odaítélt pénzügyi támogatás, mind felhasználása hatékonyságának nyomon követésére. Az 1605/2002/EK, Euratom rendelettel, a 2342/2002/EK, Euratom rendelettel, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban meg kell tenni a szükséges lépéseket az elveszett, tévesen kifizetett vagy helytelenül felhasznált összegek visszaszerzésére. (8)  A szabálytalanságok és a csalás megelőzése érdekében megfelelő – az Unió pénzügyi érdekeivel arányos – intézkedéseket kell hozni mind az odaítélt pénzügyi támogatás, mind felhasználása hatékonyságának nyomon követésére. Külön figyelmet kell fordítani az olyan szerződéses megállapodások kialakítására, amelyek csökkentik a nemteljesítés kockázatát és a kockázatok és költségek idővel történő átcsoportosítását. Az 1605/2002/EK, Euratom rendelettel, a 2342/2002/EK, Euratom rendelettel, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban meg kell tenni a szükséges lépéseket az elveszett, tévesen kifizetett vagy helytelenül felhasznált összegek visszaszerzésére. Módosítás 3 Határozatra irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – a pont a) a fúziós energia kutatása (beleértve az ITER-t is); a) a fúziós energia kutatása (beleértve elsősorban az ITER-t is); Módosítás 4 Határozatra irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés (2)  A munkaprogramban figyelembe kell venni a tagállamok, a társult államok, valamint az európai és a nemzetközi szervezetek által végzett kapcsolódó kutatási tevékenységeket. A munkaprogramot szükség szerint aktualizálni kell. (2)  A munkaprogramban figyelembe kell venni a tagállamok, a társult államok, valamint az európai és a nemzetközi szervezetek, továbbá az ipar által végzett kapcsolódó kutatási tevékenységeket. A munkaprogramot szükség szerint aktualizálni kell. Módosítás 5 Határozatra irányuló javaslat 6 cikk – 3 bekezdés (3)  A munkaprogramban elő kell írni az egyes finanszírozási rendszerek alapján benyújtott, közvetett cselekvésekre irányuló pályázatok elbírálásának és a projektek kiválasztásának kritériumait. Ezek a kritériumok: a kiválóság, a hatás és a végrehajtás. A munkaprogram ezeket a követelményeket részletesebben is meghatározhatja és kiegészítheti, továbbá súlyokat és küszöbértékeket állapíthat meg. (3)  A munkaprogramban elő kell írni az egyes finanszírozási rendszerek alapján benyújtott, közvetett cselekvésekre irányuló pályázatok elbírálásának és a projektek kiválasztásának kritériumait. Ezek a kritériumok: a kiválóság, a hatás és a végrehajtás. A munkaprogram ezeket a követelményeket részletesebben is meghatározhatja és kiegészítheti, továbbá egyértelműen indokolt súlyokat és küszöbértékeket állapíthat meg. Módosítás 6 Határozatra irányuló javaslat 7 cikk – 2 a bekezdés (új) (2a)  A (2) bekezdésben említett bizottság összetételében ésszerű egyensúlyt kell biztosítani a nemek között, valamint a nukleáris területen kutatási és képzési tevékenységeket vállaló tagállamok között. Módosítás 7 Határozatra irányuló javaslat Melléklet – I rész – I.A szakasz – 1 pont – 3 bekezdés Az ITER megépülését lehetővé tevő K+F-tevékenységekre a fúziós társulások keretében, európai ipari vállalkozások részvételével kerül sor. E tevékenységek magukban foglalják a komponensek és a rendszerek kifejlesztését és tesztelését is. Az ITER megépülését lehetővé tevő K+F-tevékenységekre a fúziós társulások keretében, európai ipari vállalkozások részvételével kerül sor. E tevékenységek magukban foglalják a komponensek és a megbízható rendszerek kifejlesztését, tesztelését, validálását és megbízhatóságának ellenőrzését is. Módosítás 8 Határozatra irányuló javaslat Melléklet – I rész – I.A szakasz – 2 pont – 2 a francia bekezdés (új) – olyan új műholdas kísérlet tervezése a 8. keretprogramon belül, amely kiegészítheti az ITER kísérleteit annak érdekében, hogy – a kockázatok és az operatív költségek korlátozása mellett – biztosítani lehessen a szükséges létesítményeket, továbbá magában foglalja a DEMO technológiák alapvető szempontjainak tanulmányozását; Módosítás 9 Határozatra irányuló javaslat Melléklet – I rész – I.A szakasz – 4 pont – 3 francia bekezdés – a fúziós energiatermelés szociológiai vetületeinek és gazdaságtanának tanulmányozása, valamint a fúzióval kapcsolatos lakossági tudatosság és tájékozottság növelésére irányuló cselekvések. – a fúziós energiatermelés szociológiai vetületeinek és gazdaságtanának tanulmányozása, valamint a fúzióval kapcsolatos lakossági tudatosság és tájékozottság növelésére irányuló cselekvések. Különös figyelmet fordítanak annak biztosítására, hogy helyes információkat közöljenek a nyilvánossággal, és külön fellépések szolgálják a kommunikációs és tájékoztatási programok hatékonyságát. Módosítás 10 Határozatra irányuló javaslat Melléklet – I rész – I.A szakasz – 6 pont Az ITER Európában történő – az ITER-szervezet adta nemzetközi kereten belüli – megvalósításával bővülni fognak az új, jelentős európai dimenzióval rendelkező kutatási infrastruktúrák. Az ITER Európában történő – az ITER-szervezet adta nemzetközi kereten belüli – megvalósítása bővíti majd az új, jelentős európai dimenzióval rendelkező kutatási infrastruktúrákat, továbbá az európai kiegészítő programmal összefüggésben az ITER kísérleteit támogató új kutatási infrastruktúra kialakítását eredményezi majd. Módosítás 11 Határozatra irányuló javaslat Melléklet – I rész – I.B szakasz – bevezető rész Az általános célkitűzés az atommaghasadásnak és az ionizáló sugárzás ipari és gyógyászati alkalmazásainak biztonságosabbá, illetőleg erőforrás- és költséghatékonyabbá tétele. Az atommaghasadást és a sugárvédelmet érintő közvetett cselekvésekre az alábbiakban részletezett öt főbb területen kerül sor. Fontos összefüggések vannak az 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal elfogadott hetedik uniós keretprogram keretében folytatott kutatással, különösen az energiaügy, az európai szabványok, az oktatás és a képzés, a környezetvédelem, az egészségügy, az anyagtudomány, az irányítás, a közös infrastruktúrák, valamint a biztonsági és védelmi kultúra területén. A nemzetközi együttműködés számos tevékenységi területen – és különösen a IV. Generációs Nemzetközi Fórumon jelenleg vizsgált fejlett nukleáris rendszerek esetében – a tevékenységek alapvető jellemzője lesz. Az általános célkitűzés az atommaghasadásnak és az ionizáló sugárzás ipari és gyógyászati alkalmazásainak biztonságosabbá, illetőleg erőforrás- és költséghatékonyabbá tétele. Az atommaghasadást és a sugárvédelmet érintő közvetett cselekvésekre az alábbiakban részletezett öt főbb területen kerül sor. Fontos összefüggések vannak az 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal elfogadott hetedik uniós keretprogram keretében folytatott kutatással, különösen az energiaügy, az európai szabványok, az oktatás és a képzés, a környezetvédelem, az egészségügy, az anyagtudomány, az irányítás, a közös infrastruktúrák, valamint a biztonsági és védelmi kultúra területén, továbbá a Tanács által 2008 márciusában elfogadott stratégiai energiatechnológiai terv atommaghasadással kapcsolatos javaslataival. A nemzetközi együttműködés számos tevékenységi területen – és különösen a IV. Generációs Nemzetközi Fórumon jelenleg vizsgált fejlett nukleáris rendszerek esetében – a tevékenységek alapvető jellemzője lesz. Az Európában jelenleg működő atomerőművek jelenlegi generációjának átlagos tervezett élettartama 40 év, és mérlegelik élettartamuk esetleges további meghosszabbítását. A III. generációs és a jövőbeli biztonságos IV. generációs atomerőművek célja a 60 éves vagy hosszabb élettartam, minimalizálva egyúttal az avulás miatti üzemeltetési és karbantartási költségeket. Módosítás 12 Határozatra irányuló javaslat Melléklet – I rész – I.B szakasz – bevezető rész – 1 a bekezdés (új) Egyértelmű szükség van a NAÜ-vel folytatott együttműködés fokozására a valamennyi nukleáris létesítményre és tevékenységre vonatkozó biztonsági előírások tekintetében. A tervezőknek, gyártóknak és üzemeltetőknek széles körben alkalmazniuk kell ezen előírásokat az energiatermelésben, az orvostudományban, az iparban, a kutatásban és az oktatásban. Módosítás 13 Határozatra irányuló javaslat Melléklet – I rész – I.B szakasz – 1 pont – cím 1.  Geológiai hulladékelhelyezés 1.   Mindennemű tárolás, a geológiai hulladékelhelyezést is beleértve Módosítás 14 Határozatra irányuló javaslat Melléklet – I rész – I.B szakasz – 1 pont – 1 bekezdés Alkalmazásorientált kutatás révén tudományosan és műszakilag szilárdan megalapozni a kiégett fűtőelemek és a hosszú felezési idejű radioaktív hulladékok geológiai formációkban történő elhelyezéséhez felhasznált technológiáknak és az eljárás biztonságos voltának demonstrálását, továbbá előmozdítani, hogy közös európai álláspont alakuljon ki a hulladékkezelés és -elhelyezés legfontosabb kérdéseit illetően. Alkalmazásorientált kutatás révén tudományosan és műszakilag szilárdan megalapozni a kiégett fűtőelemek és a hosszú felezési idejű radioaktív hulladékok – a polgári nukleáris erőművek leállításából, valamint az orvosi, ipari, mezőgazdasági, kutatási és oktatási tevékenységek terén használt radioizotópos alkalmazásokból származó, hosszú felezési idejű hulladékokat is beleértve – geológiai formációkban történő elhelyezéséhez felhasznált technológiáknak és az eljárás biztonságos voltának demonstrálását, továbbá előmozdítani, hogy közös európai álláspont alakuljon ki a hulladékkezelés és -elhelyezés legfontosabb kérdéseit illetően. Módosítás 15 Határozatra irányuló javaslat Melléklet – I rész – I.B szakasz – 1 pont – 2 bekezdés Geológiai hulladékelhelyezés: elhelyezési megoldások műszaki elemzése és demonstrációja, a befogadó kőzet adottságainak helyszíni vizsgálata (mind általános, mind helyszínspecifikus föld alatti kutatólaboratóriumokban), a lerakóhely környezetének megértése, folyamatok tanulmányozása a telephely közvetlen szomszédságában (hulladék formája, mesterséges gátak) és távolabbi környezetében (alapkőzet, bioszférába jutási útvonalak), megbízható viselkedés- és biztonságértékelési módszerek kidolgozása, továbbá a lakossági fogadtatáshoz kapcsolódó politikai és társadalmi kérdések vizsgálata. Geológiai hulladékelhelyezés: elhelyezési megoldások műszaki elemzése és demonstrációja, a befogadó kőzet adottságainak helyszíni vizsgálata (mind általános, mind helyszínspecifikus föld alatti kutatólaboratóriumokban), a lerakóhely környezetének megértése, folyamatok tanulmányozása a telephely közvetlen szomszédságában (hulladék formája, mesterséges gátak) és távolabbi környezetében (alapkőzet, bioszférába jutási útvonalak), megbízható viselkedés- és biztonságértékelési módszerek kidolgozása, továbbá a lakossági fogadtatáshoz kapcsolódó politikai és társadalmi kérdések vizsgálata. A radioaktív anyagok előre nem látható események esetén történő hatékonyabb elszigetelésének biztosítása érdekében a szolgáltatást csökkentett működési módban fenntartó, megbízható rendszerek megvalósítására van szükség. Módosítás 16 Határozatra irányuló javaslat Melléklet – I rész – I.B szakasz – 2 pont – 2 bekezdés Nukleáris létesítmények biztonsága: a jelenlegi és a jövőbeli nukleáris létesítmények üzembiztonsága, azon belül különösen: erőművek élettartambecslése és irányítása, biztonságkultúra (az emberi és a szervezési hiba kockázatának minimálisra csökkentése), fejlett biztonságértékelési módszerek, numerikus szimulációs eszközök, műszerek és vezérlés, valamint a súlyos balesetek megelőzése és hatásainak enyhítése, a tudásmenedzsment optimalizálására és a szakértelem fenntartására irányuló kapcsolódó tevékenységekkel kiegészítve. Nukleáris létesítmények biztonsága: a jelenlegi és a jövőbeli nukleáris létesítmények üzembiztonsága, figyelembe véve különösen a fukusimai baleset kutatási vonatkozású következményeit, azon belül különösen: erőművek élettartambecslése és irányítása, biztonságkultúra (az emberi és a szervezési hiba kockázatának minimálisra csökkentése), fejlett biztonságértékelési módszerek, numerikus szimulációs eszközök, műszerek és vezérlés, valamint a súlyos balesetek megelőzése és hatásainak enyhítése, a tudásmenedzsment optimalizálására és a szakértelem fenntartására irányuló kapcsolódó tevékenységekkel kiegészítve. A fukusimai baleset következtében elvégzendő kiegészítő munkálatoknak a következőket kell tartalmazniuk: fokozott földrengésbiztonság, a tervezési határértékeket meghaladó balesetek újbóli meghatározása, közös hiba-üzemmódok elemzése, a vészhelyzeti irányítás javítása, a forró fém/gőz reakciókból eredő hidrogénfelhalmozódás elkerülése, hidrogénrekombináció, a gáztúlnyomást elviselni képes szűrő/mosó rendszerek kialakítása. Módosítás 17 Határozatra irányuló javaslat Melléklet – I rész – I.B szakasz – 2 pont – 3 bekezdés Fejlett nukleáris rendszerek: a jelenlegi rendszerek és üzemanyagok hatékonyabbá tétele és a fejlett reaktorrendszerek tanulmányozása a bennük rejlő lehetőségek, a proliferációval szembeni ellenálló képességük és a hosszú távú fenntarthatóságuk felmérése érdekében, beleértve alapkutatási és horizontális kutatási tevékenységeket (például az anyagtudomány területén), továbbá az üzemanyagciklusnak, az innovatív üzemanyagoknak és a hulladékgazdálkodási szempontoknak – a particionálásra és a transzmutációra, valamint a meglévő reaktorok hasadóanyag-felhasználásának hatékonyabbá tételére is kiterjedő – tanulmányozását is. Fejlett nukleáris rendszerek: a jelenlegi rendszerek és üzemanyagok hatékonyabbá tétele és a fejlett reaktorrendszerek tanulmányozása a bennük rejlő lehetőségek, a proliferációval szembeni ellenálló képességük és a hosszú távú fenntarthatóságuk felmérése érdekében, beleértve alapkutatási és horizontális kutatási tevékenységeket (például az anyagtudomány területén), továbbá az üzemanyagciklusnak, az innovatív üzemanyagoknak és a hulladékgazdálkodási szempontoknak – a particionálásra és a transzmutációra, valamint a meglévő reaktorok hasadóanyag-felhasználásának hatékonyabbá tételére is kiterjedő – tanulmányozását is. A fenti tevékenységeknek a belga elnökség által 2010 novemberében szervezett, az európai stratégiai energiatechnológiai tervről szóló konferencián indított európai fenntartható atomipari kezdeményezés (ESNII), és azon belül az ASTRID, ALLEGRO, ALFRED és MYRRHA kutatási demonstrációs rendszerek tervezésének támogatására kell irányulniuk.