Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 167. cikkére,

–  tekintettel az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló 2005. október 20-i egyezményére,

–  tekintettel a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 2010. március 10-i 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1) (audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv),

–  tekintettel az európai audiovizuális ágazatot támogató program végrehajtásáról (MEDIA 2007) szóló, 2006. november 15-i 1718/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra(2),

–  tekintettel a mozgóképörökségről és a kapcsolódó ágazati tevékenységek versenyképességéről szóló 2005. november 16-i európai parlamenti és tanácsi ajánlásra(3),

–  tekintettel a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetőségéről, valamint a digitális megőrzésről szóló 2006. augusztus 24-i bizottsági ajánlásra(4),

–  tekintettel a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetőségéről, valamint a digitális megőrzésről szóló 2006. november 13-i tanácsi következtetésekre(5),

–  tekintettel az európai mozira a digitális korban váró lehetőségekről és kihívásokról szóló 2010. november 18–19-i tanácsi következtetésekre(6),

–  tekintettel a filmművészeti és más audiovizuális alkotásokkal kapcsolatos bizonyos jogi szempontokról szóló 2001. szeptember 26-i bizottsági közlemény (filmművészeti közlemény) állami támogatásokra vonatkozó értékelési kritériumairól szóló bizottsági közleményre(7),

–   tekintettel az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–   tekintettel az analógról a digitális korszakra való átállásból eredően az európai filmörökségre váró kihívásokról szóló 2010. július 2-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2010)0853),

–   tekintettel az „Európai digitális menetrend” című 2010. augusztus 26-i bizottsági közleményre (COM(2010)0245),

–  tekintettel „Az európai mozik lehetőségei és kihívásai a digitális korszakban” című 2010. szeptember 24-i bizottsági közleményre (COM(2010)0487),

–  tekintettel a kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról szóló 2010. április 27-i bizottsági zöld könyvre (COM(2010)0183),

–  tekintettel „Az audiovizuális művek európai unióbeli online terjesztése: a digitális egységes piac lehetőségei és kihívásai” című 2011. július 13-i bizottsági zöld könyvre (COM(2011)0427),

–  tekintettel a filmalkotások és egyéb audiovizuális alkotások jogi vonatkozásairól szóló 2002. július 2-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel az európai filmek belső piacon és tagjelölt országokban való terjesztésének javításáról szóló 2001. november 13-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel a szociális gazdaságról szóló 2009. február 19-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának „Az európai mozik a digitális korban” című 2011. április 2-i véleményére(11),

–  tekintettel a kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról szóló 2011. május 12-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A7–0366/2011),

A.  mivel a kultúra az európai identitás és a közös értékek elengedhetetlen alapját képezi;

B.  mivel a kultúra az identitásról, a társadalmi kohézióról és a tudásalapú gazdaság fejlődéséről manapság zajló viták középpontjában áll, ahogy azt az UNESCO 2001. évi, kulturális sokszínűségről szóló egyetemes nyilatkozata is kinyilvánította;

C.  mivel mindenkinek joga van a közösség kulturális életében való részvételhez és a művészetek élvezetéhez, továbbá mivel a filmművészet elősegíti, hogy az emberek a közös emberi tapasztalatok révén elismerjék egymást, hozzájárulva az európai identitás kialakulásához;

D.  mivel a kulturális beruházások több generációra kiterjedő, hosszú távú, nem anyagi természetű eredményekkel járnak az európai identitás formálása terén;

E.  mivel az európai audiovizuális ágazat, a filmművészetet is beleértve, az EU gazdaságának jelentős részét képezi, és globális szinten versenyképesebbnek kell lennie;

F.  mivel az európai filmművészet fontos része a kultúrának, előmozdítja a párbeszédet és megértést, illetve az EU-n belül és kívül egyaránt kifejezésre juttatja és megjeleníti az európai értékeket, miközben jelentős szerepet játszik a kulturális és nyelvi sokféleség megőrzésében és támogatásában;

G.  mivel az európai filmművészetnek erősítenie kell a területi és társadalmi összetartozást;

H.  mivel a digitális korszak új lehetőségeket kínál az audiovizuális ágazat számára, különösen a filmiparban, ami a filmek hatékonyabb forgalmazását, vetítését és elérhetőségét, illetve az európai közönségnek kínált jobb hang- és képminőséget illeti, ugyanakkor komoly kihívások elé is állítja az európai filmművészetet a digitális technológiákra való átállás folyamatában, különösen a finanszírozás tekintetében;

I.  mivel ezáltal a digitális technológiák hozzájárulnak az európai alkotások vetítésével és elérhetőségével, illetve a társadalmi kohézióval kapcsolatos uniós és nemzeti célok megvalósításához,

J.  mivel a digitális mozitechnológia lehetővé teszi a reklámok rugalmas tervezését és az anyagok utolsó pillanatban történő változtatását;

K.  mivel az európai mozik digitalizálásának első szakasza egyenlőtlen eredményekkel járt;

L.  mivel az új generációs digitális berendezések mintegy 25–30%-kal olcsóbbak a korábbi modelleknél, és mára mind az európai mozik, mind a programok finanszírozása szempontjából megfizethetőbbé váltak,

M.  mivel nem minden mozi képes egyformán megbirkózni a mozik digitalizálása által támasztott kihívásokkal;

N.  mivel a kulturális sokszínűség elérhetősége és a sokrétű platformok hozzáférhetősége csökkenésének elkerülése érdekében sürgősen végre kell hajtani az európai filmipar és a hozzá tartozó mozik teljes digitalizálását, és ezt európai és országos szinten egyaránt támogatni kell;

O.  mivel a független művészmozik olyan sokszínű műsorkínálattal rendelkező egyedi mozihálózatot alkotnak Európában, amelyek a kereskedelmi mozikon kívüli közönséget célozzák;

P.  mivel el kell ismerni a művészmozik szövetségei által megfogalmazott aggodalmakat, amelyek szerint konkrét és azonnali intézkedésekre van szükség a független európai filmgyártás és -forgalmazás előmozdítása érdekében;

Q.  mivel a helyi és regionális önkormányzati szervek kulcsfontosságúak az európai kulturális örökség megóvásában és népszerűsítésében, különös tekintettel a filmek és mozik digitalizálására, és ezért a digitalizálási folyamat alapvető szereplői;

R.  mivel a mozik jelentőséggel bírnak a történelmi városközpontok és az elővárosok élhetőségének és társas érintkezési lehetőségeinek fenntartásában, valamint a városi területek újraélénkítésében;

S.  mivel az európai filmművészeti alkotások Európán belüli sikere a nemzetközi értékesítés előfeltétele, amely lehetővé teszi a pénzügyi célok elérését, és emellett a kulturális együttműködés és diplomácia egy formáját jelenti nem csupán az alkotások forgalmazása, hanem a különböző európai kultúrák harmadik országokban való terjesztése szempontjából is;

T.  mivel a digitális átállást a lehető leggyorsabban kell lebonyolítani, hogy el lehessen kerülni a gyártási és forgalmazási költségek megkettőződését;

U.  mivel az európai filmipart jelenleg nemzeti és nyelvi határok tagolják, és mivel a filmalkotások elsősorban a származási országuk helyi közönsége részére készülnek, illetve azokat elsősorban e közönség tekinti meg;

A jelenlegi helyzet

1.  hangsúlyozza, hogy az európai mozik jelentõs mértékben hozzájárulnak a digitális technológiákba, az innovációba, a növekedésbe és munkahelyteremtésbe való beruházásokhoz;

2.  rámutat, hogy 2010 során csaknem 1 milliárd mozijegyet adtak el az EU-ban, ami a filmipar folyamatos népszerûségérõl, valamint hatalmas pénzügyi, növekedési és munkahely-teremtési potenciáljáról tanúskodik;

3.  hangsúlyozza, hogy az európai mozik az általuk biztosított több mint 30 000 munkahellyel a gazdaság szempontjából is egyre nagyobb jelentőséggel bírnak;

4.  hangsúlyozza, hogy az Unió mûvészeti ágazatából kiinduló gazdasági hajtóerõ mellett az európai mozi különösen fontos kulturális és társadalmi dimenzióval is bír, valamint jelentõs tényezõ az európai kulturális fejlõdés és identitás szempontjából;

5.  megállapítja, hogy az európai mozipiac rendkívül széttagolt és sokféle, és a mozik nagy többsége mindössze egy vagy két teremmel működik;

6.  megállapítja, hogy a digitalizált mozik többségét a multiplex mozik alkotják;

7.  megállapítja, hogy Európán belül – elsősorban Kelet-Európában és a vidéki területeken – földrajzi egyenlőtlenségek állnak fenn a polgárok mozikhoz való hozzáférése terén;

8.  hangsúlyozza a mozik társadalmi és kulturális szerepét, amelyet meg kell őrizni, különösen a vidéki és távoli területeken;

9.  megjegyzi, hogy az európai filmipar potenciálja folyamatosan nő, de a mozikban vetített európai produkciók arányának fokozatosan emelkednie kell;

10.  rámutat, hogy a kisebb kereskedelmi és a nem kereskedelmi célú mozik az európai alkotások műsorra tűzésével jelentősen hozzájárulnak a kulturális örökség megőrzéséhez;

11.  rámutat, hogy a multiplex mozik számának növekedése, illetve a kisvárosokban és történelmi városközpontokban található vetítőtermek számának jelentős csökkenése nyomán a mozifilmkínálat változáson megy keresztül;

12.  úgy véli, hogy meg kell őrizni az uniós mozivilág sokszínűségét;

13.  megjegyzi, hogy – részben a sikerfilmeknek tulajdonított elsőbbség miatt – Európában veszélybe kerülhet a filmek sokszínűsége és a mozik programkínálatának szabad kialakítása, és félő, hogy ennek eredményeképpen a mozik esetében visszafordíthatatlan piaci koncentráció jön létre;

14.  hangsúlyozza, hogy a digitális terjeszkedés során az EU minden országában meg kell őrizni a műsorkínálat sokféleségét és a vidéki és városi területek kulturális létesítményeit, és e terjeszkedés nem vezethet – a multiplexeknek kedvezve – a kis mozik és a művészmozik bezárásához;

15.  rámutat, hogy a digitalizálás lehetővé teszi a kulturális tartalmak olcsóbb terjesztését a belső piac egészén, és megőrzi az európai mozik versenyképességét és sokszínűségét;

16.  megállapítja, hogy egyre növekszik a nyomás, miszerint minden filmnek kompatibilisnek kell lennie a digitális vetítéssel, miközben néhány európai mozi már 100%-ban áttért a digitális technológiára;

17.  aggodalommal veszi tudomásul, hogy számos független filmszínház léte van veszélyben a digitális technikára való átállással járó magas költségek, valamint a túlnyomó részben amerikai filmeket vetítő filmszínházak által támasztott verseny miatt;

18.  megállapítja, hogy a független forgalmazás számára nehézséget jelentenek az átmeneti időszakban felmerülő kétszeres kiadások, ami továbbgyűrűző hatást gyakorol a filmipar egészére;

19.  megállapítja, hogy a több területet átfogó vagy páneurópai engedélyezés döntő fontosságú az online forgalmazott filmek piacában rejlő lehetőségek felszabadítása, az európai filmek szélesebb körű terjesztésének előmozdítása, a fogyasztók európai filmekhez való hozzáférésének javítása, valamint az európai filmek lekérhető videofilmeket kínáló (VoD) platformokon való elérhetőségének szempontjából;

20.  megállapítja, hogy az EU-ban számos olyan program létezik – például a MEDIA-program –, amely lehetőséget kínál a filmipar digitális korba való átmenetének támogatására;

21.  megállapítja, hogy a nem megfelelő finanszírozás következményeként az európai filmeket nemzetközi szinten nem népszerűsítik kellően;

22.  kiemeli, hogy a filmgyártás folyamatának valamennyi fázisa fontos, és ezért minden egyes fázist támogatni kell;

23.  rámutat, hogy a multimédiás technológia kiszorítja az egyéb kommunikációs formákat, és ezért az embereket meg kell tanítani e technológia fogadására;

Lehetőségek és kihívások

24.  felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy támogassák anyagilag az Európai Unióban működő mozik berendezésének teljes digitalizálását, és hozzanak létre európai és nemzeti programokat a digitális technológiákra való mihamarabbi átállás támogatására, valamint ösztönözzék az európai filmek forgalmazását a világszerte kiélezett verseny jellemezte audiovizuális ágazatban;

25.  ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a programokat rugalmasan hozzá kell igazítani a gyakorlati követelményekhez;

26.  kiemeli, hogy a digitális mozinak (a 2K felbontási minimum végrehajtásakor) törekednie kell a kép- és hangminőség javítására, biztosítva a sokszínűbb és rugalmasabb műsortervezést az élő és a felvételről játszott közvetítések, valamint oktatási, kulturális és sportesemények közvetítése esetén is, és egyidejűleg lehetővé téve az innovatív technológiák széles skálájának használatát, amelyek a jövőben is vonzani fogják a közönséget;

27.  hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen az uniós alkotások támogatása és népszerűsítése, valamint elismeri, hogy az EU jelentősen hozzájárul a 3D-hez hasonló kreatív és innovatív digitális megoldásokhoz;

28.  elismeri, hogy miközben a mozik digitalizálása kiemelt prioritás, figyelembe kell venni a folyamatos technológiai fejlődést, mivel közép- és hosszú távon szükségessé válhat az újabb vetítési formátumokhoz való igazodás;

29.  emlékeztet arra, hogy Európában a digitális mozikra való átálláskor törekedni kell arra, hogy új lehetőségek nyíljanak az európai filmek terjesztésére, fennmaradjon az európai filmgyártás sokszínűsége és fokozódjon az európai alkotások európai polgárok számára való elérhetősége;

30.  hangsúlyozza, hogy a VoD szolgáltatás lehetőséget nyújthat az európai filmgyártó vállalatok számára a közönség szélesebb tömegeinek elérésére,

31.  elismeri, hogy az alkotás és az innováció általános érdekű kérdés, és kéri, hogy kezeljék kiemelten és támogassák a programokkal kapcsolatos befektetéseket, élénkítve ezáltal a hálózatokon elérhető minőségi kulturális tartalmak kínálatát;

32.  sürgeti a kis, független mozikat, hogy a termékdiverzifikáción keresztül, hozzáadott értéket teremtve az általuk kínált szolgáltatások terén, és élve az általuk betöltött piaci réssel használják ki a kereskedelmi lehetőségeik kínálta előnyöket;

33.  úgy véli, hogy a digitalizálás rendkívül fontos lehetőség a hivatalos regionális nyelvek mozikban való jelenlétének, illetve az idegennyelv-tanulásnak az előmozdítása szempontjából;

Veszélyek

34.  elismeri, hogy a hosszú távú kereskedelmi haszonnal járó digitalizálás nagy költsége ugyanakkor komoly terhet jelenthet sok kis, független mozi és az olyan filmszínházak számára, amelyek műsorkínálata eltér a fősodorétól és nagy százalékban európai filmeket tartalmaz;

35.  e tekintetben elismeri, hogy a bezárás veszélye miatt, illetve annak elkerülése érdekében az ilyen mozik és filmszínházak speciális és sürgős támogatást igényelnek;

36.  ezért felszólítja a Bizottságot, hogy javasoljon egyedi intézkedéseket e mozik támogatására vonatkozóan;

37.  megjegyzi, hogy a digitalizálás költségeit illetően a mozik viselik a legnagyobb terhet, és – mivel ez szükségessé teszi a polgárok számára fontos, alapvető infrastruktúra kiépítését, amely a lakóhelytől függetlenül lehetővé fogja tenni az eddig nyújtott kulturális szolgáltatások javítását – különösen a kis, független mozik számára rendkívül fontos az állami finanszírozás;

38.  elismeri, hogy a mozik olyan helyek, ahol az emberek találkoznak és véleményt cserélnek, és hangsúlyozza, hogy a kis, független mozik eltűnése – különösen a kisvárosokban és a kevésbé fejlett régiókban – korlátozhatja az európai kultúrforrásokhoz, kultúrához és kulturális párbeszédhez való hozzáférést;

39.  hangsúlyozza, hogy a kis mozik problémája elsősorban a vidéki térségeket érinti, ahol találkozási helyként rendkívül jelentős társadalmi szerepet játszhatnak;

40.  felhívja a figyelmet a kis városi mozik nehéz helyzetére, amelyek úgynevezett művészmoziként hozzájárulnak a kulturális örökség megőrzéséhez;

41.  elismeri, hogy a kis, független mozik digitalizálását a lehető leggyorsabban végre kell hajtani annak érdekében, hogy e találkozási helyek továbbra is nyitva álljanak a filmvetítések, a kulturális sokszínűség és a közönség előtt;

42.  kiemeli, hogy a kalózkodás és a jogtalan letöltések veszélyeztetik a filmipart; szorgalmazza, hogy a tagállamok megfelelően szerezzenek érvényt a szellemi tulajdonjogoknak;

43.  továbbá elismeri, hogy fémes felületű vetítővásznak veszélyeztetik a vetített alkotások minőségét és a szerzők személyhez fűződő jogainak tiszteletben tartását, mivel a képen belül jelentős fényerősségbeli eltéréseket eredményeznek; figyelembe véve, hogy a fémes felületű vetítővásznakat a 3D technológiához tervezték, javasolja, hogy a szerzők személyhez fűződő jogainak tiszteletben tartása és a látványélmény minőségének megőrzése érdekében el kell kerülni a 2D-s filmek fémes felületű vetítővásznakon való vetítését;

44.  rámutat, hogy az európai filmipar problémákkal néz szembe különösen az alacsony költségvetésű filmek forgalmazása és terjesztése terén, és hogy számos produkció csupán a nemzeti piacokat éri el, és nemzetközi szinten ritkán kerül bemutatásra, ami miatt a kontinensen belül és világszerte nem tud eljutni a szélesebb közönséghez;

45.  felhívja a figyelmet arra, hogy a mozigépészek jelenleg nem részesülnek azzal kapcsolatos képzésben, hogy hogyan kezeljék az új digitális berendezéseket, illetve hogyan alkalmazzák azokat az egyes filmek esetében úgy, hogy ne csorbuljon a vetített alkotás minősége;

46.  elismeri, hogy az audiovizuális gyártás és forgalmazás digitalizálása új kihívások elé állítja a mozgóképörökség-védelmi intézményeket az európai audiovizuális örökség gyűjtése, megőrzése és védelme terén végzett tevékenységeik során;

Együttműködtethetőség, szabványosítás és archiválás

47.  hangsúlyozza a digitális vetítési rendszerek és anyagok, illetve más eszközök együttműködtethetőségének szükségességét, mivel azokra épp az olyan kisebb és közepes méretű termek esetében van szükség, amelyek figyelembe veszik az európai mozipiac gazdasági keretfeltételeit, és ily módon megőrzik a mozik és a filmalkotások sokszínűségét;

48.  hangsúlyozza, hogy a mozik digitalizálása során biztosítani kell, hogy az minél inkább technológiasemleges módon menjen végbe;

49.  ajánlja a rendszerek ISO-szabványokon alapuló szabványosítását a gyártás, forgalmazás és filmvetítés területén;

50.  ugyanakkor úgy véli, hogy a digitális lejátszás esetében a mozik digitalizálása semmi esetre sem vezethet egyetlen szabvány előírásához;

51.  megjegyzi, hogy ez az olyan továbbfejlesztett műszaki innovációk tekintetében sem lenne célravezető, mint például a lézertechnológiával működő vetítőrendszerek;

52.  hangsúlyozza a 2K felbontási rendszer szabványosításának fontosságát, amely lehetővé teszi a 3D, HDTV és Blu-Ray technikájú filmvetítést, valamint a VoD szolgáltatásokat;

53.  ezért üdvözli, hogy a 2K-szabvánnyal a digitális filmvetítésre vonatkozóan egy egyedi, nyitott, kompatibilis és világszinten érvényes ISO szabvány jött létre, amely figyelembe veszi az európai mozitulajdonosok egyedi szükségleteit;

54.  felszólítja az európai és a nemzeti szabványügyi testületeket, hogy ennek megfelelően mozdítsák elő e szabvány alkalmazását;

55.  üdvözli a Bizottságnak az ipari innovációra vonatkozó 2010-2013-as szabványosítási programjával kapcsolatos bejelentését, mely szerint 2013-ra várhatóan meghatározzák azokat az önkéntes szabványokat, melyek a digitális filmek archívumba való benyújtására, megőrzésére és 3D-s vetítésére vonatkoznak;

56.  elismeri a több alternatív tartalmat is bemutató helyeken sikeresen alkalmazható, valamint a dokumentumfilmekhez és az idegen nyelvű filmekhez hasonló különleges filmek támogatására potenciállal rendelkező, kevésbé költséges vetítőgépek finanszírozásának további lehetőségét is;

57.  elismeri, hogy bár a filmek archiválása digitalizálásuknak vagy tisztán digitális előállításuknak köszönhetően műszaki szempontból könnyebbé válik, a szabványok és a szerzői jogi kérdések tekintetében ez a jövőre nézve számos kihívást hordoz magában;

58.  azt ajánlja, hogy a tagállamok fogadjanak el jogalkotási intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák azoknak az audiovizuális alkotásoknak a szerzői jogok tiszteletben tartása mellett történő digitalizálását, valamint kulturális, oktatási és tudományos célú, kötelező tárolási mechanizmusok alkalmazásával történő gyűjtését, katalogizálását, megőrzését és terjesztését, amelyek a jövőben az európai multimédiás könyvtár első elemeit alkothatják, és fontos eszközzé válhatnak a nemzeti örökség védelmében és előmozdításában;

59.  azt ajánlja, hogy a digitális átállást a lehető leggyorsabban hajtsák végre a filmek szalagos és digitális változatban való elkészítésével járó költségek és a kettős forgalmazási/vetítési rendszerek elkerülése érdekében, egyidejűleg ösztönözve a hirdetőket is a 35 mm-es formátumról a digitális formátumra való átállásra;

60.  felszólítja az Európai Bizottságot, hogy az EUROPEANA európai digitális könyvtárat ne csak a nyomdatermékek, hanem az európai mozgóképörökség digitális könyvtáraként is használják, valamint az EUROPEANA feladatkörét ennek megfelelően alakítsák ki;

61.  hangsúlyozza, hogy támogatást kell nyújtani az olyan mozik és filmtárak részére, amelyek népszerűsítik és megőrzik a filmörökséget;

62.  azt ajánlja a tagállamoknak, hogy hozzanak létre a digitális formátumokra vonatkozó kötelező tárolási mechanizmusokat, vagy a meglévőket igazítsák hozzá ezekhez a formátumokhoz, előírva a digitális filmekre vonatkozó szabványos digitális mesterkópia tárolását;

Állami támogatás

63.  felhívja a tagállamokat, hogy a digitális átállással kapcsolatos állami támogatási rendszerek megtervezésekor – a digitális mozik finanszírozási feltételeinek torzulását elkerülendő – vegyék figyelembe az uniós versenyszabályokat;

64.  felhívja a Bizottságot, hogy a különböző tagállamokban szerzett tapasztalatok alapján határozzon meg az állami támogatásokra vonatkozó egyértelmű iránymutatásokat a jogbiztonság fokozása érdekében, biztosítva egyszersmind a tagállamok azon szabadságát, hogy a filmek és a mozik finanszírozását nemzeti szinten alakítsák ki;

65.  hangsúlyozza, hogy míg a közpénzekből biztosított támogatásnak technológiasemlegesnek kell lennie, biztosítania kell a beruházások fenntarthatóságát is, figyelembe véve a mozitulajdonosok egyedi üzleti modelljeit és a terjesztők által támasztott műszaki előírásokat;

66.  felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák a nemzeti filmstúdiókat és az ezen a területen működő egyéb intézményeket a digitális technológiával való munkavégzésre való átállásban;

Finanszírozási modellek

67.  hangsúlyozza, hogy állami és magánberuházásokra van szükség most, hogy a filmipar a digitális korszakba lép;

68.  hangsúlyozza, hogy a digitalizálási folyamat megkönnyítésére helyi, regionális, nemzeti és európai szinten rugalmas és sokoldalú finanszírozást kell elérhetővé tenni különösen a kis, független mozik támogatására, állami és magánforrásból egyaránt, olyan kereten belül, amely a különböző szintek között meghatározza a prioritásokat és a komplementaritást, illetve mérhető célokat fogalmaz meg;

69.  hangsúlyozza, hogy bár az európai strukturális alapok a digitalizálási projektek és képzési kezdeményezések számára jelentős finanszírozási forrást jelentenek, a 2014–2020-ra vonatkozó új többéves pénzügyi keret részeként növelni kell a támogatást, le kell rövidíteni a várakozási időket és egyszerűsíteni kell a kérelmeket;

70.  azt ajánlja, hogy a digitalizálási projektek európai strukturális alapok általi finanszírozásához a támogatott mozik részéről európai filmek vetítésére irányuló kötelezettségvállalások kapcsolódjanak;

71.  emellett mechanizmusokat szorgalmaz az Európai Regionális Fejlesztési Alap programjainak keretében nyújtott támogatások javítása céljából;

72.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy terjesszék a digitalizálás finanszírozása vonatkozásában bevált gyakorlatokat, többek között az olyan, piaci alapú megoldásokat, mint a kis mozik hálózatba tömörülése a forgalmazókkal való kollektív szerződéskötés érdekében; felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és a régiókat, hogy a közpénzekből biztosított finanszírozást irányítsák az olyan mozik digitális átalakítására, amelyek finanszírozási szükséglete nem fedezhető más forrásokból, és az átmeneti időszak a lehető legrövidebb legyen;

73.  felszólítja a Bizottságot, hogy gondosan vizsgálja meg a hagyományosról a digitális mozira való átállás érdekeltekre és érintett felekre gyakorolt hatásait; hangsúlyozza, hogy a nemzeti digitalizálási programok kialakításakor a tagállamoknak figyelembe kell venniük a kis helyi mozik költségeit és az esetleges munkaerő-piaci lehetőségeket/következményeket;

74.  úgy véli, hogy a kulturális eseményekben nem bővelkedő, ritkábban lakott területeken található és a digitális átállással járó költségeket fedezni nem képes mozikat digitális berendezésekkel kell ellátni;

75.  hangsúlyozza az Európai Beruházási Bank által nyújtott kedvezményes kölcsönök rendelkezésre állását az olyan mozik részére, amelyek a digitalizálásra törekednek, de nem rendelkeznek megfelelő finanszírozással;

76.  hangsúlyozza a köz- és magánszféra közötti partnerségeknek a mozidigitalizálás finanszírozásában betöltött szerepét, és hangsúlyozza ezek előmozdításának szükségességét;

77.  hangsúlyozza, hogy a mozik államilag vagy magánforrásból támogatott digitalizálása nem veszélyeztetheti a filmszínházak függetlenségét, továbbá nem vezethet a műsorkínálat sokszínűségének és az európai filmek piaci részarányának csökkenéséhez;

78.  kéri a Bizottságot, hogy a filmművészeti közlemény alkalmazásának meghosszabbítását is figyelembe véve találjon megoldást erre a problémára;

79.  ezzel összefüggésben megállapítja, hogy a mozik és filmek digitalizálására nyújtott állami támogatások esetében ugyanolyan vizsgálatot kell végezni, mint az egyéb ágazatoknak nyújtott állami támogatások esetében;

80.  ösztönzi a moziüzemeltetők, a helyi hatóságok, a vetítőhelyek, a filmklubok/filmes egyesületek és a filmfesztiválok közötti együttműködést, hogy a legjobban hasznát vegyék az uniós finanszírozási lehetőségek révén kínált digitális technológiáknak;

81.  úgy véli, hogy a forgalmazókat és moziüzemeltetőket összefogó mechanizmusok bevezetésére van szükség, és a kis mozik közötti fokozott együttműködésre szólít fel, hogy minimálisra tudják csökkenteni a digitális berendezésre fordított beruházási költségeket;

82.  arra ösztönzi a tagállamokat, hogy növeljék a digitális mozitechnológiával és különösen a filmes anyagok átviteli csatornáival és tömörítési módjaival kapcsolatos kutatások finanszírozását, hogy a létrehozott hálózat interaktív legyen, és kiváló minőségű vetítést biztosítson, ugyanakkor lehetővé tegye a tömörített és a tömörítésből visszanyert képek könnyebb felhasználását;

83.  kiemeli az ezen a területen dolgozó szakemberek támogatásával és képzésével, valamint a kutatással kapcsolatos megfelelő beruházások fontosságát, amelyek lehetővé teszik, hogy e szakemberek alkalmazkodjanak az új technológiák használatához, és garantálják a társadalmi befogadást és a foglalkoztatás védelmét;

84.  hangsúlyozza az audiovizuális ágazat szakembereinek szóló képzési programok bevezetésének szükségességét, amelyek lehetővé teszik számukra a digitális technológiák használatának megismerését és az új üzleti modellekhez való alkalmazkodást, valamint elismeri az ezen a területen már folyamatban lévő kezdeményezések sikerét; úgy véli, hogy az Európai Uniónak el kell köteleznie magát az említett programok támogatása és finanszírozása mellett;

Virtuáliskópia-díj (VPF)

85.  Elismeri, hogy a digitális berendezések beszerelésének finanszírozására szolgáló úgynevezett virtuáliskópia-díj (VPF) finanszírozási modellje megfelelő a nagy mozihálózatok számára, de nem optimális megoldás a kis, független mozik esetében, amelyek a beruházási források hiánya miatt korlátok közé vannak szorítva, és ezért az VPF finanszírozási modell a kulturális sokszínűséget is gátolhatja;

86.  rávilágít arra, hogy a főleg európai filmeket bemutató kis, vidéki és művészmozik ki vannak rekesztve a virtuáliskópia-díj modelljéből, és hogy alternatív finanszírozási modellekre, többek között állami támogatásra lehet szükség a kulturális sokszínűség fenntartásához és erősítéséhez, valamint a versenyképesség biztosításához;

87.  ezért kéri, hogy az VPF finanszírozási modelleket igazítsák a független műsorkínálatú és művészmozik igényeihez és sajátosságaihoz;

88.  rámutat, hogy elő kell mozdítani azokat a finanszírozási modelleket, amelyek lehetővé teszik a független mozik számára, hogy hozzáférjenek az összes forgalmazó VPF-befizetéseihez; beszerzési szövetkezetek létesítését javasolja, hogy minden mozi részesülhessen a csoportos díjszabás előnyeiből;

Filmművészeti oktatás

89.  hangsúlyozza, hogy a filmművészeti oktatás hozzájárul az analitikus gondolkodás fejlesztéséhez és a fiatalok általános képzéséhez, mivel lehetővé teszi a filmművészeti örökség megismerésének és a képek és hangok világát jellemző komplexitás iránti tudatosság növelésének az összekapcsolását;

90.  hangsúlyozza, hogy a filmeken – és azon belül a filmkultúrán és a filmnyelven – keresztül történő oktatás lehetővé teszi, hogy a polgárok kritikusan értelmezzék a különböző médiaformákat, bővítve és továbbfejlesztve ezáltal az úgynevezett digitális jártasság erőforrásait és távlatait;

91.  hangsúlyozza, hogy a filmművészeti oktatás révén lehetővé kell tenni, hogy a polgárok szélesebb körű ismereteket szerezzenek, értékeljék a filmművészetet és elgondolkodjanak a filmek által közvetített értékekről;

92.  felszólítja a tagállamokat, hogy a filmművészeti oktatást vegyék fel a nemzeti oktatási programjaikba;

93.  kiemeli, hogy az oktatás valamennyi szakaszában fontos a független mozikon belüli filmművészeti oktatás ahhoz, hogy az európai filmek számára közönséget teremtsenek;

94.  arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a filmművészeti iskolákban és az e területen működő egyéb intézményeknél támogassák a digitális technológiával való filmkészítési lehetőségekkel, valamint a digitális filmgyártással és forgalmazással kapcsolatos oktatási programokat;

95.  kéri, hogy vagy uniós finanszírozási lehetőségek keretében, vagy a finanszírozási lehetőségek sikeres pályázói révén a műszaki és az irányító személyzet számára egyaránt nyújtsanak magas színvonalú és naprakész képzést az EU által támogatott digitális technológiák legelőnyösebb felhasználásának biztosítása érdekében;

96.  felszólítja a tagállamokat, hogy például filmfesztiválok keretében hozzanak létre és mozdítsanak elő olyan speciális programokat és rendezvényeket, amelyek célja a fiatal európai polgárok oktatásának fejlesztése és európai filmek iránti érdeklődésének fokozása;

A MEDIA program

97.  elismeri, hogy a MEDIA program több mint két évtizede támogatja az európai audiovizuális iparágat, és hozzájárult az európai filmek fejlődéséhez, forgalmazásához és népszerűsítéséhez, valamint a filmszínházak üzemeltetőinek a digitális technológiákkal kapcsolatos képzéséhez;

98.  ezzel összefüggésben üdvözli Barroso úr 2011. március 18-i kötelezettségvállalását a MEDIA program folytatását és további erősítését illetően;

99.  hangsúlyozza a MEDIA programnak a mozik digitalizálásában betöltött fontos szerepét, és kéri a meglévő finanszírozási címek és sorok megőrzését, valamint a program következő generációjának fokozott finanszírozását a digitális technológiák jelentette kihívások kezelése érdekében;

100.  felszólítja a Bizottságot, hogy az európai filmeket bemutató mozik digitalizálásának támogatására irányozzon elő forrásokat a 2013 utáni időszakra szóló új MEDIA program és az Európai Regionális Fejlesztési Alap keretében;

101.  rámutat arra, hogy a program következő generációja tekintetében elő kell irányozni olyan intézkedéseket, amelyek lényeges hozzáadott értéket teremtenek, és hozzájárulnak az Európa 2020 stratégia egészéhez;

102.  hangsúlyozza, hogy az európai filmek iránt elkötelezett független mozik támogatása céljából a MEDIA program következő generációjának részeként új kezdeményezéseket kell bevezetni a fordítás, a szinkronizálás és a feliratozás fejlesztése és előmozdítása érdekében;

103.  megjegyzi, hogy az új mozitechnológiákba való beruházásnak és a digitális vetítésre való átállásnak – különösen a narrációs technológia bevezetése révén – javítania kell a fogyatékkal élők hozzáférését;

104.  ezért kéri, hogy a digitális formátumokra való átállás megkönnyítése érdekében a MEDIA-programba építsenek be egy „digitális program” címsort;

105.  felhívja a figyelmet a MEDIA továbbképzési program jelentőségére, amely az ágazaton belüli szakemberek számára eszközként szolgál szakértelmük fejlesztésére, hogy ily módon lépést tarthassanak a változó technológiákkal és gyártási eljárásokkal;

106.  rámutat a filmművészetet tanuló diákok Európán belüli mobilitását megkönnyítő MEDIA alapképzési program által biztosított hozzáadott értékre, amely lehetővé teszi a szakmai ágazatba való jobb beilleszkedést, valamint a fokozott európai együttműködést és koprodukciókat; ennek fényében szorgalmazza a pénzügyi keret növelését;

107.  javasolja, hogy a MEDIA program a páneurópai forgalmazás támogatására irányuló erőfeszítések részeként fektessen be a lekérhető videofilm (VoD) szolgáltatásokba, mozdítsa elő a platformok közötti transznacionális együttműködést, valamint jutalmazza a határokon túli együttműködésre irányuló kezdeményezéseket;

108.  hangsúlyozza az európai támogatás többletértékét, különös tekintettel a filmek határokon átnyúló vetítésére és az európai filmpiac további széttöredezésének megakadályozására;

Forgalmazási modellek

109.  megjegyzi, hogy a digitális technológiák kihatottak arra, hogy hogyan forgalmazzák a filmeket a különféle platformokon és eszközökön keresztül, lineáris vagy nem lineáris szolgáltatások révén;

110.  elismeri, hogy a digitalizálási folyamathoz kapcsolódó kezdeti kiadásokat követően a digitális infrastruktúra révén a későbbiekben jelentősen csökkenni fognak a forgalmazási költségek, továbbá lehetővé fog válni a kis, független filmforgalmazók számára, hogy szélesebb körben bemutassák filmjeiket, és így a közönség szélesebb tömegeit is elérjék;

111.  elismeri, hogy a digitális technológiára való sikeres átállás elválaszthatatlanul összekapcsolódik a nagysebességű szélessávú hozzáféréssel, amely a digitális tartalom terjesztése, a digitális szoftverek frissítése és számos egyéb alapvető funkció eszközeként szolgál, és ezért felszólítja a digitális technológiai újításokat bevezetni kívánó intézményeket, hogy vegyék figyelembe e kapcsolat függőségi jellegét;

112.  megállapítja, hogy a digitális technológiák elősegítették a rövidfilmek és videofilmek gyors fejlődését, és új forgalmazási modelleket és rugalmas forgalomba hozatalt tesznek lehetővé, így például lehetőséget adnak arra, hogy a filmeket röviddel a mozibemutató után több különböző platformon is kiadják;

113.  úgy véli továbbá, hogy a mozik sokszínűségének védelme érdekében meg kell őrizni a filmszínházakra vonatkozó kizárólagos filmbemutatási időszakokat;

114.  rámutat, hogy a digitalizálási folyamat egyik gyenge pontja az, hogy a forgalmazók – különösen a független forgalmazók – nem kapnak elegendő támogatást a digitális filmforgalmazáshoz, és emiatt képtelenek lépést tartani;

115.  arra bátorítja a tagállamokat, hogy összpontosítsanak pénzügyi támogatásokat a forgalmazásra;

116.  arra bátorítja az európai intézményeket, hogy hajtsanak végre olyan új üzleti modellek vizsgálatát célozó előkészítő intézkedéseket és kísérleti projekteket, amelyek javíthatják az európai audiovizuális alkotások forgalmazását;

117.  arra ösztönzi a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki stratégiát a digitális mozihálózat létrehozására vonatkozóan, amely magában foglalja a filmstúdiókat, az egytermes és többtermes mozikat, valamint az összes adatátviteli csatornát – köztük a műholdas csatornákat is – igénybe vevő, élő adást vetítő létesítményeket;

118.  hangsúlyozza, hogy az új online felhasználási módok fejlődésével párhuzamosan európai szinten azt is meg kell valósítani, hogy az audiovizuális művek szerzői az ezen új formátumok és szolgáltatások által termelt bevételekkel arányos, méltányos díjazásban részesüljenek;

Az európai film népszerűsítése

119.  arra bátorítja a tagállamokat, hogy biztosítsák az európai filmek lehető legszélesebb körben történő műsorra tűzését a területükön működő mozikban, annak érdekében, hogy szerte az EU-ban javítsák e filmek forgalmazását és népszerűsítését, valamint a legkülönfélébb platformokon keresztül lehetővé tegyék az uniós polgárok számára az ilyen filmek gazdagságának és sokszínűségének megismerését;

120.  felhívja a figyelmet arra, hogy elő kell mozdítani és támogatni kell az európai koprodukciókat, és hogy az ilyen produkciók gyarapodása kontinensszerte az európai filmek szélesebb körű terjesztését eredményezheti;

121.  támogatja a mozihálózatok – mint például az Europa Cinemas – tevékenységét, amelyek világszerte támogatják az európai filmeket, pénzügyi és működési segítséget nyújtva a tekintélyes mennyiségű európai filmet bemutató mozik számára;

122.  elismeri, hogy az európai filmek iránt elkötelezett független mozikat (például az Európa Cinemas hálózat tagjait) támogatni kell az európai programkínálattal kapcsolatos politikájuknak és e programkínálat sokszínűségének megerősítése, valamint piaci versenyképességük megszilárdítása érdekében;

123.  technológiasemleges támogatást kér a nagy arányban európai filmeket vetítő mozik és az igényes programkínálatú mozik számára forgalmuktól és a látogatók számától függetlenül;

124.  arra bátorítja a tagállamokat, hogy filmes események és fesztiválok segítségével mozdítsák elő és támogassák az európai filmek terjesztését és forgalmazását saját területükön; emellett ösztönzi a tagállamokat, hogy támogassák az Európában létrejött különböző filmművészeti iskolákat is;

125.  hangsúlyozza, hogy az európai fesztiválokon díjakat nyerő filmek számára marketingtámogatást kell nyújtani annak érdekében, hogy még jobban megkönnyítsék a lekérhető videofilmeket kínáló nemzetközi platformokon való bemutatásukat, és segítsék az európai filmművészet népszerűsítését;

126.  elismeri az Európai Parlament LUX-díjának szerepét az európai filmek és a többnyelvûség népszerûsítésében, mivel a díjnyertes film feliratozását mind a 23 hivatalos uniós nyelven elkészítik, és a díj egyúttal társadalmi vitákat is kelt az uniós polgárok körében;

127.  javasolja, hogy fokozzák a harmadik országokkal való együttműködést és tapasztalatcserét az európai filmgyártás világpiaci – és különösen a földközi-tengeri térségen belüli – elismertségének fokozása, a kulturális csereprogramok előmozdítása, valamint az euromediterrán párbeszédet és a teljes régió demokratikus fejlődését támogató új kezdeményezések indítása érdekében, figyelembe véve a filmművészetről szóló euromediterrán konferencia keretében vállalt kötelezettségeket is;

o
o   o

128.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 95., 2010.4.15., 1. o. (2) HL L 327., 2006.11.24., 12. o. (3) HL L 323., 2005.12.9., 57. o. (4) HL L 236., 2006.8.31., 28. o. (5) HL C 297, 2006.12.7., 1. o. (6) HL C 323., 2010.11.30., 15. o. (7) HL C 31., 2009.2.7., 1. o. (8) HL C 271. E, 2003.11.12., 176. o. (9) HL C 140. E, 2002.6.13., 143. o. (10) HL C 76. E, 2010.3.25., 16. o. (11) HL C 104., 2011.4.2., 31. o. (12) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0240.