Az Európai Parlament,

–  tekintettel a transzatlanti kapcsolatokról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel ugyan számos külpolitikai, biztonsági, fejlesztési és környezetvédelmi kihívás terén van szükség közös fellépésre és transzatlanti együttműködésre, mára az első helyre a jelenlegi gazdasági válság támasztotta kihívás leküzdése került;

B.  mivel az EU és az USA együtt a világgazdaság felét teszi ki, és 4,28 billió dolláros partnerségükkel a világon a legnagyobb, legintegráltabb és legrégebb óta fennálló gazdasági kapcsolatokat és a globális gazdasági fejlődés fő mozgatórugóját testesítik meg;

C.  mivel az Európában és az Egyesült Államokban is tartó pénzügyi és gazdasági válságok veszélyeztetik gazdaságaink stabilitását és virágzását, illetve polgáraink jólétét, és mivel e válságok leküzdéséhez minden eddiginél sürgetőbb az Európa és az Egyesült Államok közötti szorosabb gazdasági együttműködés;

D.  mivel a belföldi szabadság és biztonság feltétlenül szükséges megőrzése nem történhet a polgári szabadságjogokkal kapcsolatos alapvető elvek és az emberi jogi normák fenntartása iránti igény feláldozása árán;

E.  mivel a transzatlanti partnerség olyan közös alapértékeken nyugszik, mint a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság, valamint olyan közös célokon, mint a társadalmi fejlődés és befogadás, a nyitott és integrált gazdaság, a fenntartható fejlődés és a konfliktusok békés megoldása, és mivel alapköve az euro-atlanti térség biztonságának és stabilitásának;

Foglalkoztatás és növekedés

1.  üdvözli a 2011. november 3–4-én Cannes-ban tartott G20 csúcstalálkozó eredményeit, különös tekintettel a növekedésre és foglalkoztatásra vonatkozó cselekvési tervre, a nemzetközi monetáris rendszer megerősítésére irányuló reformra, a pénzügyi szabályozás javítása és a többoldalú kereskedelem ösztönzésére irányuló elkötelezettségek és a protekcionizmus megakadályozása terén végzett további erőfeszítésekre; szükségesnek tartja, hogy az EU–USA csúcstalálkozón mindkét partner vállaljon vezető szerepet a G20-ak kötelezettségvállalásainak végrehajtásában; tudomásul veszi a G20-ak eszmecseréjét az innovatív finanszírozás lehetőségeiről, és hogy az EU továbbra foglalkozik egy pénzügyi tranzakciós adó ötletének kidolgozásával;

2.   felhívja az EU és az USA vezetését, hogy dolgozzanak ki és indítsanak el egy, a munkahelyteremtést és növekedést célzó közös transzatlanti kezdeményezést, amely a kereskedelem és a befektetések ösztönzésére vonatkozó ütemtervet is magában foglal;

3.   kéri az EU-t és az Egyesült Államokat, hogy léptessenek életbe egy korai előrejelző mechanizmust a kétoldalú kapcsolatokban megjelenő protekcionizmus feltárására és megakadályozására; emlékeztet arra, hogy a nyitott közbeszerzési piacok – amelyek a szolgáltatók, különösen a kis- év középvállalkozások számára egyenlő hozzáférést biztosítanak – jelentős szerepet töltenek be a transzatlanti kereskedelem szempontjából, ezért felszólítja az USA-t, hogy tartózkodjon az amerikai termékek vásárlására felszólító („Buy American”) követelmények bevezetésétől; hangsúlyozza a WTO Kormányzati Közbeszerzési Megállapodásának fontosságát a mindkét piachoz való nyitott és kiegyensúlyozott hozzáférés vonatkozásában;

4.   hangsúlyozza, hogy ezen célok elérése – különösen a szabályozást igénylő új területeken, így a nanotechnológiában, illetve a kibontakozó gazdasági ágazatokban, például az elektromos járműtechnológia területén közös szabványok kidolgozása – érdekében meg kell erősíteni a Transzatlanti Gazdasági Tanács (TGT) folyamatát; sürgeti az EU-t és az USA-t, hogy szorosan vonják be a transzatlanti jogalkotói párbeszéd képviselőit a TGT tevékenységébe, mivel a jogalkotók végrehajtó szerveikkel közösen felelősek a TGT számos határozatának végrehajtásáért és felügyeletéért;

5.   ösztönzi az EU és az USA közötti tapasztalatcserét és a bevált gyakorlatok megosztását arra vonatkozóan, hogy miként ösztönözhető a vállalkozási kedv, többek között az induló vállalkozások támogatása és a csődök kezelése révén;

6.   hangsúlyozza, hogy a kutatási és innovációs partnerség keretében fokozni kell az együttműködésre irányuló erőfeszítéseket;

7.   hangsúlyozza, hogy szükség van egy 2020-ig szóló EU–USA nyersanyag-politikai útiterv elfogadására és végrehajtására, különös hangsúlyt helyezve a ritka földfémekre, ami elősegíti az erőforrás-hatékonysággal kapcsolatos együttműködést, a nyersanyagok kinyerésére és újrahasznosítására szolgáló technológiákkal kapcsolatos innovációt és a helyettesíthető anyagok területén végzett kutatást; a nyersanyagokra vonatkozó globális irányítás megerősítésére transzatlanti stratégiát szorgalmaz olyan együttműködési törekvések révén, mint amilyen a Nemzetközi Energiafórumhoz hasonló Nemzetközi Nyersanyagfórum;

8.   hangsúlyozza az együttműködés fontosságát az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások és a magas szintű nukleáris biztonsági normák előmozdítása terén, továbbá üdvözli az irodafelszerelésekre vonatkozó energiahatékonysági címkézési programok összehangolásának folytatását és az energiatechnológiák fejlesztése területén való együttműködést;

9.   felhívja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő az Egyesült Államokkal a termékbiztonság területén folytatott tárgyalásokat, továbbá üdvözli egy olyan jogalapot bevezetését, amely lehetővé teszi az Egyesült Államok Fogyasztóitermék-biztonsági Bizottsága számára, hogy az EU-val tárgyalásokat folytasson egy, a veszélyes termékekkel, sérülésekkel, illetve az uniós tagállamok és az Egyesült Államok által meghozott korrekciós intézkedésekkel kapcsolatos információk cseréjének javítására irányuló megállapodás megkötéséről;

Globális irányítás, külpolitika és fejlesztés

10.  emlékeztet arra, hogy a szabad és nyitott demokráciák elősegítik a békét és stabilitást, illetve a globális biztonság legjobb garanciái, és ezért felhívja az EU-t és az Egyesült Államokat, hogy fokozzák az együttműködésüket a – különösen a közel-keleti – béke előmozdítása, és a kialakulóban lévő észak-afrikai demokráciák támogatása érdekében;

11.  sürgeti az EU-t és az Egyesült Államokat, hogy szorgalmazzák az Izrael és a palesztinok közötti közvetlen tárgyalások újrafelvételét a nemzetközi joggal teljes összhangban, hogy azok elvezessenek a két állam elvén alapuló megoldáshoz, amely az 1967-es határokon nyugszik, és amelynek értelmében mindkét ország fővárosa Jeruzsálem, és amely szerint a biztonságos Izrael Állam és egy független, demokratikus és életképes Palesztin Állam békében és biztonságban él egymás mellett; felszólítja a tagállamokat és az Egyesült Államokat, hogy foglalkozzanak a palesztin nép ama jogos törekvésével, hogy az ENSZ keretében folyó tárgyalások eredményeképpen az ENSZ-ben államként képviseltethesse magát;

12.  különösen kéri, hogy hozzanak létre egy közös EU–USA kezdeményezést annak érdekében, hogy meggyőzzék az izraeli kormányt, hogy vonja vissza döntését, miszerint Ciszjordániában felgyorsítja 2000 egység telepítését, valamint hogy visszatartja a Palesztin Nemzeti Hatóságot megillető vámbevételeket, mintegy válaszként Palesztina UNESCO-ba való felvételére;

13.  határozottan elítéli, hogy Szíriában egyre inkább elharapózik az erőszak, és támogatja az Egyesült Államok és az uniós tagállamok ENSZ Biztonsági Tanácsán belüli azon törekvését, hogy határozatban ítéljék el, hogy a szíriai rezsim gyilkos erőszakot alkalmaz, és követeljék ennek azonnali beszüntetését, ennek elmaradása esetén pedig szankciókat vezessenek be; üdvözli, hogy az Arab Liga felfüggesztette Szíria tagságát, illetve hogy Abdullah jordániai király lemondásra szólította fel Bassár el-Aszad elnököt;

14.  felhívja az EU-t és az Egyesült Államokat, hogy továbbra is támogassák a líbiai átmeneti hatóságokat minden olyan törekvésükben, amelynek célja egy befogadó és demokratikus társadalom kiépítése; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy e támogatást az emberi jogok, a jogállamiság és valamennyi polgár, különösen a nők politikai részvételének tiszteletben tartásától kell függővé tenni;

15.  komoly aggodalmát fejezi ki a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) legutóbbi jelentésében szereplő állítások miatt, miszerint Irán előrelépéseket tett azon a téren, hogy megszerezze az atomfegyver megtervezéséhez és megépítéséhez szükséges know-how-t;sajnálatának ad hangot amiatt, hogy Irán – annak dacára, hogy rendre azt állítja, hogy atomprogramja kizárólag békés, polgári, energiatermelés célú felhasználást szolgál – nem működik teljes mértékben együtt a NAÜ-vel; úgy véli, hogy az EU-nak és az Egyesült Államoknak továbbra is szorosan együtt kell működnie, és a P5+1 keretében minden politikai és diplomáciai eszközt – köztük szankciókat is – bevetve továbbra is erőteljes nyomást kell gyakorolnia Iránra, hogy meggyőzze a fegyverek elterjedésének megakadályozására vonatkozó nemzetközi kötelezettségeinek betartásáról, illetve elrettentse és visszatartsa a nemzetközi biztonság veszélyeztetésétől;

16.  hangsúlyozza, hogy az EU és az Egyesült Államok együttesen az egészségügyi területre vonatkozó globális fejlesztési segélyek 90%-át, az összes segélynek pedig 80%-át igazgatják; üdvözli az EU–USA fejlesztési párbeszéd 2011. szeptemberi újraindítását, mivel a millenniumi fejlesztési célok elérésére már csak öt év maradt hátra;

17.  felszólítja az EU-t és az Egyesült Államokat, hogy fokozzák a tisztességtelen élelmiszerár-spekulációval és a globális élelmiszerárak túlzott ingadozásával foglalkozó globális együttműködést; hangsúlyozza, hogy a G20-aknak a G20-on kívüli országokat is be kell vonniuk a globális együttműködés biztosítása érdekében;

18.  hangsúlyozza, hogy a csúcstalálkozó alkalmat szolgálhat harmadik országokkal, különösen a BRIC-országokkal folytatott eszmecserékre és a koordináció megerősítésére is;

19.  hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás globális probléma, és felhívja a Bizottságot, hogy törekedjen arra, hogy az Egyesült Államok komoly kötelezettséget vállaljon a soron következő durbani konferencia eredményessége mellett a tekintetben, hogy részletes megbízatást dolgozzanak ki az átfogó éghajlat-változási megállapodásról szóló tárgyalások 2015-ig történő lezárása érdekében; ezzel kapcsolatosan aggodalmának ad hangot az USA képviselőháza által nemrégiben elfogadott 2594. számú törvény miatt, amely felszólít az egyesült államokbeli légitársaságok uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszerben való részvételének megtiltására; felkéri az Egyesült Államok szenátusát, hogy ne fogadja el ezt a törvényt, és kéri, hogy folytassanak konstruktív párbeszédet erről a kérdésről;

20.  felhívja az EU-USA csúcstalálkozó résztvevőit, hogy a gazdaságról folytatott viták során fordítsanak figyelmet olyan kérdésekre, mint az éghajlatvédelem, az erőforrások szűkössége és hatékonysága, az energiabiztonság, az innováció és a versenyképesség; megismétli, hogy a nemzetközi szinten összehangolt fellépés elősegíti az érintett – elsősorban a nagy energiaigényű – ágazatoknak a szénátszivárogtatás miatti aggodalmai megválaszolását;

Szabadság és biztonság

21.  elismeri, hogy a transzatlanti térségben valamennyi utas- és árumozgást megfelelő és arányos biztonsági intézkedéssel kell biztosítani;

22.  ebben a tekintetben felhívja az Egyesült Államokat, hogy az általános korlátozások – mint például a konténerek 100%-ának átvilágítása és a folyadékok repülőgépek fedélzetére való felvitelének tilalma – helyett az olyan célzottabb és kockázatalapú megközelítések alkalmazására térjen át, mint például a „megbízható vállalatok” rendszere és a folyadékok átvilágítása;

23.  ebben az összefüggésben üdvözli, hogy 2011 márciusában megkezdődtek a tárgyalások a személyes adatok védelméről szóló EU–USA megállapodásról; tudomásul veszi a Bizottság bejelentését az utas-nyilvántartási adatállományról (PNR) szóló EU–USA megállapodásról szóló tárgyalások lezárásáról, amely megállapodást az Európai Parlament a 2010. május 5-i(1) és 2010. november 11-i(2) állásfoglalásában meghatározott követelmények fényében meg fog vizsgálni;

24.  hangsúlyozza a kiadatásról és a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló EU–USA megállapodások és a vonatkozó kétoldalú eszközök megfelelő végrehajtásának jelentőségét;

25.  megismétli azon álláspontját, hogy az Európai Uniónak politikai és technikai szinten egyaránt továbbra is hangsúlyoznia kell az Egyesült Államok számára, hogy az EU igen fontosnak tartja, hogy a kimaradt négy tagállamra a lehető leghamarabb kiterjesszék a vízummentességi programot;

26.  hangsúlyozza, hogy az IP-címek vagy domainnevek visszavonására irányuló egyoldalú intézkedések elkerülése révén biztosítani kell a globális internet és a kommunikációs szabadság integritásának védelmét;

27.  Figyelembe veszi a különböző európai parlamenti bizottságok konkrét javaslatait, és kéri az Európai Parlament transzatlanti jogalkotói párbeszédben résztvevő küldöttségét, hogy hasznosítsa az általuk nyújtott információkat;

o
o   o

28.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Amerikai Egyesült Államok kongresszusának, a Transzatlanti Jogalkotók Párbeszéde társelnökeinek, továbbá a Transzatlanti Gazdasági Tanács társelnökeinek és titkárságának.

(1) HL C 81 E., 2011.3.15., 70. o. (2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0397.