Index 
Elfogadott szövegek
2011. október 13., Csütörtök - Brüsszel
Megállapodás az EU és a Zöld-foki Köztársaság között a légi közlekedés bizonyos kérdéseiről ***
 A biztosítási garanciarendszer
 A héa jövője
 Az Európai Központi Bank Igazgatósága egy tagjának kinevezése
 Az Európai Unión kívüli projektekhez adott hitelek és hitelgaranciák veszteségeinek fedezésére az EBB-nek nyújtott európai uniós garancia ***II
 Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) további részvényeinek lejegyzése ***I
 Az Egyesült Nemzetek lőfegyverekről szóló jegyzőkönyve 10. cikkének végrehajtása és a lőfegyverek, lőfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzitszabályai ***I
 Az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz kapcsolódó országokra és területekre vonatkozó kivételes kereskedelmi intézkedések ***I
 Az Európai Tanács 2011. október 23-i ülésének előkészítése
 Bulgária és Románia schengeni csatlakozása
 Az uniós kutyapopuláció kezelése

Megállapodás az EU és a Zöld-foki Köztársaság között a légi közlekedés bizonyos kérdéseiről ***
PDF 197kWORD 31k
Az Európai Parlament 2011. október 13-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a légi közlekedés egyes kérdéseiről szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről (09114/2011 – C7-0123/2011 – 2010/0296(NLE))
P7_TA(2011)0434A7-0307/2011

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozatra irányuló tervezetre (09114/2011),

–  tekintettel az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság között a légi közlekedés egyes kérdéseiről létrejött megállapodásra (16459/2010 + COR1 + COR2),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 100. cikkének (2) bekezdése, 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontja, valamint 218. cikke (8) bekezdésének első albekezdése alapján a Tanács által benyújtott egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0123/2011),

–  tekintettel eljárási szabályzata 81. cikkére és 90. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság ajánlására (A7-0307/2011),

1.  egyetért a megállapodás megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok és a Zöld-foki Köztársaság kormányainak és parlamentjeinek.


A biztosítási garanciarendszer
PDF 275kWORD 66k
Az Európai Parlament 2011. október 13-i állásfoglalása a biztosítási garanciarendszerekről (2011/2010(INI))
P7_TA(2011)0435A7-0243/2011

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság biztosítási garanciarendszerekről szóló, 2010. július 12-i fehér könyvére (COM(2010)0370),

–  tekintettel a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló, 2009. november 25-i európai parlamenti és tanácsi 2009/138/EK irányelvre (Szolvencia II)(1),

–  tekintettel az Európai Felügyeleti Hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság) létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel az Equitable Life biztosítótársaság válságáról szóló, 2006. július 4-i állásfoglalására(3),

  tekintettel az Equitable Life Assurance Society Összeomlásával Foglalkozó Vizsgálóbizottság 2007. május 23-i zárójelentésére (A6-0203/2007),

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A7-0243/2011),

A.  mivel a gazdasági válság során megmutatkozott, hogy a pénzügyi rendszerbe vetett fogyasztói bizalom hamar szertefoszlik, ha a fogyasztók pénzügyi intézmények csődje következtében kialakult veszteségeire nincsenek megfelelő kártalanítási eljárások,

B.  mivel a biztosítási garanciarendszerek a biztosítótársaságok csődje esetén értékes eszköznek bizonyulhatnak a kötvénytulajdonosokat vagy adott esetben kedvezményezetteket érintő kockázatok csökkentésében,

C.  mivel a biztosítási garanciarendszerek felépítése, funkciója és szükségessége a biztosítók különböző üzleti modelljei és a fogyasztók kockázatoknak való eltérő kitettsége miatt egyik betétbiztosítási rendszerrel vagy befektetőkártalanítási rendszerrel sem egyezik meg,

D.  mivel a tagállamokban rendkívül sokféle biztosítási garanciarendszer létezik, és a különféle termékcsoportok az eltérő finanszírozási modellek révén a fogyasztók különböző szintű védelmét biztosítják,

E.  mivel a gazdasági válság következtében a biztosítási kötvénytulajdonosokat vagy adott esetben kedvezményezetteket nem érte jelentős veszteség, és a válságból az európai biztosítási ágazat viszonylag sértetlenül került ki,

F.  mivel a Szolvencia II. bevezeti a felügyeleti beavatkozást, amely minimálisra csökkenti a biztosítók csődjének és az ügyfelek vagy adott esetben kedvezményezettek csőd miatt bekövetkező veszteségeinek esélyét,

G.  mivel a Szolvencia II. és a biztosítási garanciarendszerek hozzájárulnak az egyenlő feltételek kialakításához az európai biztosítási piacon, és elősegítik a belső piac teljes megvalósítását,

H.  mivel a Szolvencia II. értelmében a kötvénytulajdonos és adott esetben a kedvezményezett követelései biztosítottak, ha a biztosító fizetésképtelenné válik (amikor a biztosító szavatolótőke-szükséglete hiányzik), és csak akkor vannak veszélyben, ha a biztosító csődbe megy (amikor az eszközök nem elégségesek a kötelezettségek fedezésére),

I.  mivel az EU-ban a határokon átnyúló biztosítás nem gyakori, de ez a Szolvencia II. bevezetésének következtében valószínűleg változni fog, tekintettel a benne kínált, fiókvállalatokon alapuló páneurópai szerkezetből adódó tőkeelőnyökre,

J.  mivel az európai szintű harmonizált biztosítási garanciarendszerek hiánya és az eltérő tagállami rendszerek a kötvénytulajdonosok nem hatékony és egyenlőtlen védelméhez vezettek, és a határokon átnyúló verseny torzítása miatt lelassították a biztosítási piac működését,

K.  mivel a pénzügyi szolgáltatások belső piacának működésébe vetett fogyasztói bizalmat – a szolgáltató származási országától függetlenül – csak a fogyasztóvédelem következetes szintjével lehet biztosítani, elsődlegesen a megbízható prudenciális szabályok következetes alkalmazásán és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság (EIOPA), illetve adott esetben a nemzeti felügyeleti hatóságok általi hathatós felügyeleten keresztül,

L.  mivel a nemzeti és európai felügyeleti szervek általi hatékony és arányos ellenőrzés révén minimális szinten kell tartani az adófizetők pénzintézetek csődjének való kitettségét,

1.  elismeri, hogy az új felügyeleti rendszer és a küszöbön álló Szolvencia II. keretrendszer tovább fogja erősíteni a fogyasztóvédelmet;

2.  felszólítja a Bizottságot, hogy a Szolvencia II-ben és az új felügyeleti keretben rögzített szabályok és meghatározások tekintetében tegyen javaslatokat a határokon átnyúló szabványosításról szóló irányelvre, amely a tagállami biztosítási garanciarendszerek számára egységes és következetes határokon átnyúló keretet hoz létre, amely kizárólag végszükség esetén nyújt védelmet a fogyasztóknak akkor, ha a biztosítótársaságok fizetésképtelenség miatt nem tudják szerződéses kötelezettségeiket teljesíteni;

3.  felszólítja a Bizottságot, hogy sürgősen nyújtsa be javaslatát a biztosítási garanciarendszerekről szóló irányelvre, amely kiegészíti a betétbiztosítási rendszereket, a befektetőkártalanítási rendszereket és a Szolvencia II-t;

4.  elismeri, hogy az egyenlőtlen versenyfeltételek lehetősége szabályozói arbitrázst okozhat, amely befolyásolhatja a biztosítási garanciarendszereket; felszólítja a Bizottságot, vizsgálja meg a kölcsönhatást a harmonizáció és az Unióban létező rendszerek alkalmazása, valamint a származás szerinti állam elve között annak tisztázása érdekében, hogy bekövetkezik-e a piac jelentős mértékű torzulása; úgy véli, hogy ezt a felülvizsgálatot három évvel a Szolvencia II. teljes végrehajtását követően kell elvégezni;

5.  egyetért azzal, hogy a Szolvencia II irányelv nem teremt a csődöt kizáró környezetet a biztosítótársaságok számára, és valamely biztosítási vállalkozás csődje esetén nem védi meg a fogyasztókat a veszteségektől; ezért kéri a Bizottságot, hogy garantálja az elfogadandó közös biztosítási garanciarendszer Szolvencia II. irányelvvel való összehangoltságát és következetességét;

6.  támogatja a „származás szerinti állam” elvének elfogadását – amely szerint a biztosító által kötött kötvényt, függetlenül annak értékesítési helyszínétől, a származás szerinti biztosítási garanciarendszer védi –, és elismeri, hogy (a) a Szolvencia II. keretében egyre gyakoribbá fog válni a határokon átnyúló biztosítási szolgáltatások nyújtása, és (b) hogy valamely biztosító csődjét vissza lehet vezetni a származás szerinti ország felügyeleti szerveinek nem kielégítő voltára, és így a csődért való felelősség terhét a származás szerinti ország biztosítási garanciarendszerének kell viselnie, amelynek kizárólag végszükség esetén kell védelmet nyújtania a fogyasztóknak, ha a biztosítótársaságok fizetésképtelenség miatt nem tudják szerződéses kötelezettségeiket teljesíteni; felszólítja a Bizottságot, hogy végezzen hatástanulmányt és tartson nyilvános konzultációt az érintettekkel mindenekelőtt az életbiztosítások határokon átnyúló biztosítási garanciarendszerbe való bevonásáról, valamint a nem életbiztosítások bevonásának célszerűségéről annak érdekében, hogy biztosítható legyen a fogyasztóvédelem megfelelő szintje és a tagállamok között egyenlő feltételek álljanak rendelkezésre; úgy véli, hogy a Bizottságnak és az EIOPA-nak indokokat kell találnia annak biztosítása érdekében, hogy mérlegeljék a biztosítási garanciarendszerek járulékos költségeit összevetve a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos céllal; megjegyzi, hogy a betétgarancia-rendszerekről és a befektetőkártalanítási rendszerekről szóló jelenlegi uniós rendelet hatálya csak a megtakarítási jellegű termékekre terjed ki;

7.  ragaszkodik ahhoz, hogy a nemzeti biztosítási garanciarendszerek finanszírozási modelljére a szubszidiaritás elve vonatkozzon, amely modell tükrözi a származás szerinti tagállami felügyelet elvét, valamint a meglévő biztosítási garanciarendszerek által alkalmazott modellek sokféleségét; sürgeti, hogy a Bizottság ne támogassa kizárólag az előfinanszírozási megközelítést, tekintettel arra, hogy nincsenek meggyőző érvek e megközelítés mellett, és zavart okozhat;

8.  ragaszkodik ahhoz, hogy a tagállamok biztosítsák betétbiztosítási rendszereik tesztelését, és tájékoztatást kapjanak, amennyiben az illetékes hatóságok valamely biztosítótársaságnál olyan problémákat észlelnek, amelyek a biztosítási rendszerek beavatkozását valószínűsítik; javasolja, hogy ilyen tesztekre legalább háromévente vagy a körülmények megkívánta gyakorisággal kerüljön sor; úgy véli továbbá, hogy az EIOPA-nak rendszeres időszakonként szakértői értékelést kell végeznie a rendszerek hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálata céljából, és hogy adott esetben felhívja a figyelmet a hibák kijavításának szükségességére;

9.  elismeri, hogy szubszidiaritás elvének alkalmazása az elő- vagy utófinanszírozási modellek melletti döntés tekintetében a tagállamok közötti verseny torzulásához vezethet; úgy véli, hogy az ilyen torzulások a fogyasztói és az adófizetői védelem tekintetében azonos jelentőséggel bírnak, valamint hogy a Bizottságnak óvatos és hosszú távú megközelítést kellene alkalmaznia az ilyen torzulások kezelésére;

10.  elismeri, hogy a fogyasztóvédelem biztosításának különféle módjai vannak:

– azt javasolja, hogy a jövőbeli biztosítási garanciarendszer keretében mindkét megoldást engedélyezni kell, tekintetbe véve a nemzeti piacok közötti eltéréseket, ami a méretet, a koncentrációt, a terméktervezést és a kínált biztosítási termékek választékát illeti;

   ellentételezés: a biztosító fizetésképtelensége esetén a kötvénytulajdonosok vagy kedvezményezettek veszteségeit rendes követelésrendezési eljárást követően közvetlenül ellensúlyozzák;
   folytonosság: a biztosítási szerződések folytonossága biztosított a piacon maradó biztosítókhoz vagy az e célra létrehozott külön jogalanyhoz történő portfólióátadással;

11.  kitart amellett, hogy a biztosító fizetésképtelensége esetén a fogyasztók rendelkezésére álló információnak könnyen hozzáférhetőnek, széles körűnek és könnyen érthetőnek kell lennie annak egyértelmű megjelölése mellett, hogy a fogyasztó követeléseivel vagy kérdéseivel mely hatósághoz fordulhat; abbéli meggyőződésének ad hangot, hogy az egyablakos ügyintézés kialakítása valamennyi pénzügyi garancia- és kártalanítási rendszer számára garantálná, hogy a hatályos jogszabályok ténylegesen a fogyasztók javát szolgálják, különösen a tájékoztatás és a határokon átnyúló kapcsolatok és kifizetések tekintetében;

12.  hangsúlyozza, hogy a biztosítási garanciarendszerekre vonatkozó származás szerinti megközelítés fogyasztói szemszögből csak akkor hiteles, ha a fogyasztói tapasztalatok mindkét biztosítási kártalanítási funkció (a portfólióátadás és a kötvénytulajdonosok kártalanítása is) vonatkozásában következetesek; kéri, hogy Bizottság írja elő, hogy a származás szerinti biztosítási garanciarendszer helyszínétől függetlenül valamennyi kompenzációs biztosítási garanciakövetelés esetében a fogyasztók számára a saját nemzeti felügyeleti szerveiken belül álljon rendelkezésre egységes, saját nyelvükön zajló eljárás és kapcsolatfelvételi pont; javasolja, hogy az EIOPA dolgozzon ki az egyszerűségen és a legjobb gyakorlatokon alapuló, harmonizált és átlátható megközelítést, amennyiben szükséges, kötelező érvényű technikai előírások alkalmazása révén;

13.  hangsúlyozza, hogy javítani kell a fogyasztók pénzügyi szolgáltatásokkal és az azokban rejlő kockázatokkal kapcsolatos ismereteit és tudatosságát; ezért azt javasolja, hogy a biztosítási kötvényekre vonatkozóan vezessenek be egy, az egységes európai tájékoztatóhoz (ESIS) hasonló mechanizmust, amely a kockázatok tekintetében egyértelmű és kötelező érvényű figyelmeztetést tartalmazna a biztosításhoz kapcsolódó összetett befektetési termékekre és a valamely nemzeti hatósághoz kapcsolódó biztosítási garanciarendszer meglétére vonatkozóan, hogy a kötvénytulajdonosok könnyebben és jobban megérthessék a biztosítási termékeket és minden fontos információ birtokába jussanak;

14.  úgy véli, hogy a „származás szerinti” és a „fogadó országbeli” felügyeleti szerveknek a biztosító csődje esetén a rendszerek közötti következetes megközelítés biztosítása érdekében teljes körűen együtt kellene működniük az érintett biztosítási garanciarendszerrel, valamint az európai felügyeleti keretrendszerrel a felügyeletek kollégiumán keresztül és az EIOPA bevonásával és az általa végzett ellenőrzéssel annak biztosítására, hogy a fogadó országbeli kötvénytulajdonost vagy adott esetben kedvezményezettet minimális veszteség érje;

15.  kéri a Bizottságot annak tisztázására, hogy a biztosítási garanciarendszerek milyen szerepet töltenek be a közvetítők vonatkozásában;

16.  azzal érvel, hogy a kötvénytulajdonosok és kedvezményezettek átfogó és folyamatos védelmének biztosítása érdekében a Bizottságnak fenn kell tartania és figyelembe kell vennie más, már működő védelmi mechanizmusokat és jogszabályi rendelkezéseket is; úgy véli, hogy a biztosítási garanciarendszert akkor kell életbe léptetni, ha az egyéb védelmi mechanizmusok már kudarcot vallottak;

17.  ragaszkodik ahhoz, hogy az új uniós jogszabályok ne eredményezzék a tagállamokban a meglévő biztosítási garanciarendszerek által nyújtott védelem megszűnését, illetve ahhoz, hogy a fogyasztókat ne érje veszteség a biztosítók megfelelő ellenőrzésére vonatkozó szabályozás kudarca következtében; felszólítja ezért a Bizottságot annak biztosítására, hogy a biztosítási garanciarendszer európai kerete végszükség esetén lépjen működésbe, megfelelő időn belül biztosítva a lehető legteljesebb ellentételezést vagy protfólióátadást az arra jogosult kötvénytulajdonosok (vagy adott esetben a kedvezményezettek) számára abban az esetben, ha valamely vállalkozás fizetésképtelenné válna;

18.  elismeri, hogy a biztosítótársaságok felelnek alkalmazottaik magatartásáért, és a közvetítőknek szakmai felelősségbiztosítással kell rendelkezniük; megjegyzi, hogy a csalás a büntetőjog és a szerződésen kívüli károkozásra vonatkozó jog területéhez tartozik; elismeri, hogy a biztosítási garanciarendszer visszaélésekre és csalásokra is kiterjedő szabályai a felügyelet éberségét gyengíthetik, és csökkenthetik a felügyeletek hajlandóságát felügyeleti hatásköreik alkalmazására, ezzel erkölcsi kockázatot keltve;

19.  megjegyzi, hogy mindaddig, amíg nincs jogilag kötelező erejű uniós meghatározás arra vonatkozóan, hogy mi számít kis- vagy mikrovállalkozásnak, valamint tekintettel az ilyen szervezeteknek az idők során változó jellegére, a biztosítási garanciarendszerekkel kapcsolatos irányelvre irányuló javaslatnak a természetes személyekre kellene korlátozódnia, továbbá hogy a csődbe ment biztosítóval közvetlen kapcsolatban álló természetes személyeket, például igazgatókat, magas beosztásban dolgozó vezetőket vagy szavazati joggal rendelkező igazgatótanácsi tagokat, akiknek szakmai felelőssége összefüggésben áll a fizetésképtelenség okaival, ki kell zárni a fogyasztók közül; kéri, hogy a Bizottság, amint a jogilag kötelező erejű meghatározás megszületett, értékelje újra a kérdést bizonyos jogi személyeknek a garanciarendszerekbe történő bevonása tekintetében; hangsúlyozza, hogy a szubszidiaritás elvét tiszteletben tartva a tagállamoknak legyen lehetőségük nemzeti biztosítási garanciarendszereikbe jogi személyeket is bevenni;

20.  elismeri, hogy a piaci koncentrációval kapcsolatos kérdések megnehezíthetik a biztosítási garanciarendszerek számára, hogy az összes kötvénytulajdonos vagy adott esetben kedvezményezett egy vagy több biztosító csődje miatti kártérítési igényét fedezni tudják; úgy véli, hogy kerülni kell a biztosítási garanciarendszerre vonatkozó olyan szabályokat, amelyek a koncentrált piacokra további terheket róhatnak;

21.  előre vetíti az EIOPA-nak a piaci stressz nemzeti hatóságok általi tesztelésének összehangolása és a biztosítási garanciarendszerek Európa-szerte végzett stressztesztelése terén betöltött felügyeleti szerepét, adott esetben ajánlások kiadásával és szakértői vizsgálatok rendszeres végzésével a bevált gyakorlatokra vonatkozó felfogások megosztása érdekében;

22.  megjegyzi, hogy kisméretű és koncentrált piacokon a nem megfelelő finanszírozási mechanizmusokkal rendelkező biztosítási garanciarendszer rendszerszintű kockázatokat kelthet azáltal, hogy fokozza a biztosítók összefonódását, ami egyenlőtlen versenyfeltételeket eredményezne a kisebb és nagyobb piacok között, mivel a kisebb piacok számára nehezebb lenne a költségek viselése; megjegyzi, hogy e nehézségeket figyelembe kell venni a koncentrált piacokat sújtó további megszorítások megelőzése érdekében; felhívja a Bizottságot, tegye lehetővé, hogy a tagállamok a finanszírozásra és a biztosítási garanciarendszer más kialakítási jellemzőire vonatkozó szabályokat szabadon hozzáigazíthassák a nemzeti piacok szükségleteihez;

23.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 335., 2009.12.17., 1. o.
(2) HL L 331., 2010.12.15., 48. o.
(3) HL C 303 E, 2006.12.13., 108. o.


A héa jövője
PDF 313kWORD 91k
Az Európai Parlament 2011. október 13-i állásfoglalása a héa jövőjéről (2011/2082(INI))
P7_TA(2011)0436A7-0318/2011

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak a héa jövőjéről szóló zöld könyvére (COM(2010)0695),

–  tekintettel az Európai Bizottság személyzeti munkadokumentumára (SEC(2010)1455),

  tekintettel az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagra (COM(2008)0394),

–  tekintettel a Bizottságnak „Az európai digitális menetrend” című közleményére (COM(2010)0245),

–  tekintettel a héa beszedésének modern technológiai eszközök és/vagy pénzügyi közvetítők révén történő fejlesztésére és egyszerűsítésére szolgáló alternatív módszerek megvalósíthatóságáról szóló PWC-tanulmányra,

–  tekintettel a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelvre(1),

–  tekintettel a héasemlegességről szóló OECD-iránymutatásokra,

–  tekintettel az „Adózási trendek az Európai Unióban” című bizottsági kiadványra (2010. évi kiadás),

–  tekintettel az OECD 2010. évi „Fogyasztásiadó-trendek” című kiadványára,

–  tekintettel az Európai Parlamentnek az adócsalás elleni küzdelem fokozására irányuló koordinált stratégiáról szóló, 2008. évi jelentésére,

–  tekintettel a Számvevőszék 8/2007 sz. különjelentésére a hozzáadottérték-adó terén folytatott közigazgatási együttműködésről, a Bizottság válaszaival együtt(2),

–  tekintettel eljárási szabályzatának 48. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, továbbá a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A7-0318/2011),

A.  mivel a jelenlegi, 17 éve érvényben lévő uniós héarendszert ideiglenesként ismertették, arra számítva, hogy megfelelő időben egy új rendszerre térnek át; mivel a bizottsági zöld könyv új kezdeményezése mindössze egy valószínűleg hosszas, nehézkes és összetett folyamat első lépése, amelynek sikere a tagállamok „egyszerűbb, szilárdabb és hatékonyabb” – és átláthatóbb – rendszer kialakítására vonatkozó, valós elkötelezettségén fog múlni a tagállamok közötti szoros együttműködés és a bevált gyakorlatok cseréje alapján, a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett,

B.  mivel a közös héarendszer célja a belső piac hatékony működésének fokozása, amely kulcsfontosságú eszköz az Unió versenyképességének fenntartása szempontjából,

C.  mivel az Európai Unióban a kis- és középvállalkozások (kkv-k) teszik ki a vállalkozások 99%-át,

D.  mivel az európai kisvállalkozói intézkedéscsomaggal az Unió a kkv-k növekedését kívánja előmozdítani azáltal, hogy megragadja az egységes piac kínálta lehetőségeket és előnyöket,

E.  mivel a kkv-k tekintetében a tagállamok eltérő héamentességi küszöböket írnak elő, és e küszöbök kizárólag nemzeti szinten alkalmazhatók,

F.  mivel az OECD elismeri azon globális trend fennállását, amely a közvetlen adózásról a közvetett adózásra való átállást jelzi, ahol egyre nagyobb jelentősége van a héarendszereknek; mivel a Parlament szintén elismeri ezt a trendet, ám egyidejűleg hangsúlyozza, hogy a közvetett adózás is fontos az adórendszerek progresszivitása szempontjából; mivel a héa hatékonysága az OECD megállapítása szerint is nagymértékben eltérő az egyes OECD-országokban, vagyis tág tér nyílik a héa hatékonyságának növelése előtt; mivel ugyanakkor a héa hatékonyságának növelését célzó bármiféle intézkedést adócsalás elleni intézkedéseknek is kell kísérniük, illetve – a következmények elemzését követően – meg kell fontolni a pénzügyi tranzakciók héa alóli mentességének megszüntetését, figyelemmel a tanácsi irányelvre irányuló javaslatra (2007/0267(CNS)),

Általános megállapítások

1.  üdvözli a Bizottságnak a jelenlegi héarendszer felülvizsgálatáról és megreformálásáról szóló zöld könyvét, és egyetért azzal, hogy egy átfogó héarendszernek csökkentenie kell a felhasználók igazgatási költségeit és a hatósági igazgatási díjakat, egyidejűleg felszámolva a csalást, amely jelentős terhet ró az államháztartásokra és a fogyasztókra is;

2.  hangsúlyozza, hogy a héarendszer csalásbiztossá tételének kiemelt prioritásnak kell lennie, tekintve a jelentős, akár 100 milliárd eurót is elérő tagállami veszteségeket; külön figyelmet kell fordítani a „körhintacsalásra”. Emlékeztet az adócsalás elleni küzdelem fokozására irányuló koordinált stratégiáról szóló 2008. szeptember 2-i állásfoglalására(3), amely továbbra is érvényes, és amelyet haladéktalanul végre kell hajtani;

3.  megjegyzi, hogy az olyan fogalmak, mint a „társadalmi jólét” vagy a „szociális jellegű alapelvek”, amelyek a héamentességre vagy kedvezményes héakulcsra jogosult szolgáltatásokat jelölik, rendkívül homályosak amiatt, hogy azokat a nemzeti bíróságok határozzák meg a tagállamok jogának fényében, és ezért a verseny tartós torzulásának kockázatát rejtik magukban;

4.  megítélése szerint a tagállamok a jelenlegi héarendszerben a fogolydilemmával szembesülnek: a határokon történő adóügyi ellenőrzés 1993-as megszüntetése helyébe nem lépett a tagállamok közötti megfelelő szintű együttműködés; megjegyzi, hogy ennek következtében jelentős potenciális héabevételtől és más adóbevételektől estek el, mivel egyes jogszerű üzleti vállalkozások esetleg nem lépnek be a belső piacra, a csalók pedig kiaknázzák a meglévő töredezett héarendszert;

5.  felhívja ezért a tagállamokat, hogy folytassák a nemzeti adóhatóságok közötti, bizalmon, átláthatóságon és együttműködésen alapuló kapcsolatok építését, az üzleti vállalkozásokkal pedig – mint az adóhatóságok „fizetés nélküli adóbehajtóival” – adóügyi partnerségek kiépítését;

6.  sürgeti a Bizottságot, hogy dolgozzon ki koordinált stratégiát az adócsalás elleni küzdelem javítására, mivel a héacsalás a Közösség pénzügyi érdekeit érinti;

A héa kialakítása, mentességek és kedvezményes adókulcsok

7.  felhívja a tagállamokat, hogy a széles alapú héarendszer irányába haladjanak; hangsúlyozza továbbá, hogy a jelenlegi pénzügyi klíma hatalmas kihívásokat tartalmaz, és a közvetlen adózásról a közvetett adózásra való áttérés önmagában nem elégséges a gazdasági stabilitás garantálásához; ezért felhív tisztességes alternatív bevételi források keresésére is;

8.  hangsúlyozza, hogy a közvetlen adózásról a közvetett adózásra való átállás fontolóra vétele előtt fontos, hogy gondosan megvizsgálják a tagállamokon belüli regionális autonómiára gyakorolt hatásokat;

9.  emlékeztet arra, hogy a héa kulcsjellemzőinek egyike a semlegesség elve, és ezért a lehetőségekhez képest nem az üzleti vállalkozásoknak kellene a héa beszedésének terheit viselniük; rámutat, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy elviekben az összes kereskedelmi ügyletet a lehetőségek szerint megadóztassák és a kivételeket megszorítóan értelmezzék, egyidejűleg azt is biztosítva, hogy hasonló áruk és szolgáltatások héa szerinti megítélése azonos legyen; hangsúlyozza például, hogy a formátumától függetlenül minden könyvet, újságot és magazint pontosan ugyanúgy kell kezelni, ami azt jelenti, hogy a letölthető vagy csak olvasásra (streaming) megtekinthető könyveket, újságokat és magazinokat a héa szempontjából ugyanúgy kell kezelni, mint a fizikai formában létező könyveket, újságokat és magazinokat, továbbá a határokon átnyúló különböző közlekedési szolgáltatásokra – az alkalmazott közlekedési módtól függetlenül – azonos héarendszernek kell vonatkoznia; megállapítja, hogy amennyiben a mentességek nem akadályozzák a belső piac megfelelő működését, a tagállamoknak rendelkezniük kell azzal a joggal, hogy pontosan meghatározott szociális és kulturális ismérvek alapján mentességeket adhassanak;

10.  felszólít harmonizált standard vagy kedvezményes héakulcs alkalmazására a határokon átnyúló EU-n belüli szállítást is magában foglaló valamennyi közlekedésre a szállítás módjától függetlenül, valamint a héalevonhatóság harmonizált szabályozására;

11.  úgy véli, hogy a kulturális javak esetében az értékesítési módszertől (online vagy offline) függetlenül azonos héakulcsot kellene alkalmazni; úgy véli, hogy ez az egységesítés hozzájárulna az e-kereskedelem fejlődéséhez és a fellendülőben lévő digitális ágazat további ösztönzése révén ugyanazokat a kulturális és oktatási előnyöket nyújtaná a fogyasztók részére;

12.  megjegyzi, hogy a közlekedési ágazat a piac torzulásával szembesül, mivel néhány közlekedési mód, például a busz- és vasúti közlekedés héaköteles, míg mások mentességben részesülnek; ez a helyzet egyenlőtlen versenyt eredményez, mivel minden közlekedési mód ugyanazokért a határokon átnyúló közlekedési szolgáltatásokért versenyez;

13.  kéri egy környezetbarát héastratégia kialakítását, amelynek alapját az energiahatékony és környezetbarát termékek és szolgáltatások kedvezményes adókulcsa képezi, és amely ellensúlyozza az abból eredő tisztességtelen versenyt, hogy egy áru vagy szolgáltatás ára nem tükrözi az externáliákat;

14.  hangsúlyozza, hogy a semlegesség biztosítása érdekében az adóköteles gazdasági tevékenységhez felhasznált árukat és szolgáltatásokat terhelő héának levonhatónak kell lennie; megjegyzi, hogy az előzetesen felszámított adó levonási jogára vonatkozó jelenlegi szabályok összetettek és gondokat okoznak az üzleti vállalkozások számára a tevékenységi körükből (hatály), a szolgáltatás típusából (kivételek) vagy a szolgáltatások jellegéből (levonhatóság) adódó kérdések eredményeképpen;

15.  megjegyzi a Közösségen belüli határokon átnyúló ügyletek tekintetében, hogy a jelenlegi héarendszer eltávolodott a tagállamok származási hely elvének végrehajtására vonatkozó eredeti kötelezettségvállalásától, a tagállamok között az elv alkalmazása érdekében folytatandó együttműködés politikai támogatottságának hiányában;

16.  egyetért ezért a Bizottság javaslatával abban, hogy el kell ismerni a fennálló helyzetet és a rendeltetési hely elve felé kell elmozdulni; megítélése szerint ígéretes és további elemzést igénylő vonalnak tűnik – az áruk és szolgáltatások tekintetében is – a fogyasztás helyén alapuló héarendszer, amelyet jól működő tagállami egyablakos rendszer bevezetésének kell kísérnie; hangsúlyozza, hogy a héa egyablakos rendszer 2015. január 1-jei bevezetésének továbbra is az EU kulcsprioritásának kell lennie;

17.  a standard héakulcsok közelítésére irányuló trendnek megfelelően felhívja a tagállamokat, hogy szűkítsék tovább az általános héamértéket; elismeri, hogy – tekintettel arra, hogy a héa a költségvetési politika irányítási eszközeként jelentőséggel bír – a tagállamok számára biztosítani kell az általuk alkalmazni kívánt héakulcsok rugalmas meghatározásának lehetőségét;

18.  felszólítja a Bizottságot, hogy 2012. december végéig terjesszen elő javaslatot a határokon átnyúló adózás egyszerűsítéséről;

19.  hangsúlyozza, hogy a nonprofit szervezetek létfontosságú és nagyon hasznos szerepet játszanak a demokrácia, a növekedés és jólét szempontjából Európában; felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy olyan mechanizmusra, amely lehetővé teszi a civil társadalmat erősíteni kívánó tagállamok számára az e szervezetek által végzett tevékenységek és tranzakciók összességének vagy többségének általános mentesítését a héa alól; úgy véli, hogy ennek a mechanizmusnak legalább a kisebb nonprofit szervezetekre ki kellene terjednie;

20.  felszólítja a tagállamokat, hogy 2012. januárig állapodjanak meg azoknak a közös áruknak és szolgáltatásoknak a listájáról, amelyek adómentességben részesülhetnek vagy amelyekre kedvezményes héakulcs alkalmazható;

21.  felkéri a tagállamokat, hogy szorosan működjenek együtt a héabizottsággal, hogy megállapodást érjenek el az ebben az összefüggésben alkalmazandó jogi fogalmak közös értelmezéséről, nehogy európai szinten minden egyéb árut és szolgáltatást kizárjanak az ilyen jogosultságok köréből;

22.  felszólítja a Bizottságot, hogy 2013 végéig nyújtson be jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely a tagállamok és a héabizottság által tett megállapítások alapján tartalmazza azon közös áruk és szolgáltatások kötelező listáját, amelyek a héa-irányelvnek megfelelően kedvezményes héakulcsra vagy héamentességre jogosultak;

A bürokrácia csökkentése

23.  felhívja a tagállamokat az igazgatási gyakorlatnak a bevett gyakorlatok cseréjére való összpontosítás révén történő jobb koordinálására és közelítésére, valamint a Bizottság által 2009-ben a héa területén az uniós jogszabályokból eredő igazgatási terhek csökkentésére javasolt intézkedések végrehajtására: konkrétan a héabevallások éves összegzésének és az EU-n belüli beszerzések listájának eltörlésére, a héabevallások gyakoriságának csökkentésére, a héamentes kivitelhez szükséges bizonyítékok egyszerűsítésére, a „nullás kulcsú” EU-n belüli értékesítések jegyzékének megszüntetésére, az európai digitális menetrend rendelkezéseinek megfelelően az e-kormányzati megoldások használatának fokozására – különösen a héabevallások és jegyzékek elektronikus úton történő benyújtása tekintetében –, valamint a formai hibákhoz kapcsolódó héa tekintetében a késedelmi kamat és bírságfizetés eltörlésére, ha az adott jogalany nem okozott héabevétel-csökkenést az érintett tagállamban továbbá vizsgálja meg az egységes héavisszatérítési rendszer, az egész Unióban egységes héaazonosítási szám, valamint, a héavisszatérítések egész Uniót felölelő elektronikus nyilvántartási rendszere létrehozásának lehetőségét;

24.  üdvözli a digitális belső piacról szóló tanulmányt; felhívja a Bizottságot, hogy a vállalkozások, és különösen a kkv-k adminisztratív terheinek csökkentése érdekében fokozza az elektronikus aláírások interoperabilitását a biztonságos e-hitelesítési rendszerek elismerésével kapcsolatos jogi keret megteremtése érdekében, és vegye fontolóra az elektronikus aláírásról szóló irányelv felülvizsgálatát és kiterjesztését; hangsúlyozza az elektronikus személyazonosság és elektronikus azonosítás uniós szintű, kölcsönös elismerésének szükségességét;

25.  üdvözli, hogy 2010 óta új elektronikus héa-visszatérítési rendszer működik az Unión belül; felhívja a Bizottságot, hogy legkésőbb 2012 júliusáig tegyen jelentést a Parlamentnek az új rendszer működéséről, annak erősségeiről és hiányosságairól; hangsúlyozza, hogy az új szabályokat mindig meg kell vizsgálni abból a szempontból, hogy azok megfelelő védelmet biztosítanak-e a csalási kísérletekkel szemben;

26.  felhívja a Bizottságot, hogy a határokon átnyúló ügyletek megkönnyítése és a vállalkozások által viselt költségek csökkentése érdekében ésszerű határidőn belül nyújtson be szabványos, nyelvileg semleges sablonon alapuló (papíralapú és elektronikus) európai számlára vonatkozó javaslatot, mely számla a következő információkat tartalmazhatja: teljes név és cím, a nyilvántartásba vétel időpontja és valamely héa-szám lezárása, valamint a csoport héa-adataira vonatkozó információk;

27.  felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a vállalkozásokkal együttműködve kritikusan tekintsék át a Bizottság cselekvési tervét, amelynek célja, hogy megvalósítsák a „jobb szabályozás” menetrendjének elsődleges célkitűzését, azaz 2012-re az adminisztratív terhek 25%-kal való csökkentését; egyértelműen megállapítja, hogy a Bizottság héára vonatkozó cselekvési tervének a potenciálisan legnagyobb hatással járó intézkedéseit már vagy elfogadta a Tanács, vagy pedig jelenleg folyik a vitájuk; úgy véli, hogy a fennmaradó intézkedések csökkenthetik az európai vállalkozások adminisztratív terheit, azonban előfordulhat, hogy előnyeik nem lesznek általánosak az egész EU-ban;

28.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy fokozzák és támogassák az e-kormányzati megoldások használatát, különös tekintettel a héabevallások és -listák elektronikus benyújtására;

29.  felhívja a tagállamokat, hogy uniós szinten rövid és középtávon egyezzenek meg a tagállamok által az üzleti vállalkozásokra kivethető legmagasabb szabványosított héakötelezettség meghatározásában; felhívja a tagállamokat, hogy a vállalkozásokkal együttműködve vizsgálják meg a héakötelezettségeket és az adminisztratív gyakorlatokat, a jelenlegi héarendszerben azonosítsák azokat a fő elemeket, amelyek nehézséget okoznak a vállalkozásoknak, továbbá a rendszer egyszerűsítése, átláthatóságának javítása, valamint az adminisztratív terhek és a kereskedelmi akadályok csökkentése érdekében osszák meg ötleteiket és a bevált gyakorlatok megközelítéseit;

30.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy – a terhek és költségek csökkentése, valamint a belső piachoz való könnyebb hozzáférés biztosítása céljából – irányozzák elő a kkv-k tekintetében az egész Unióban egységes héamentességi küszöb elfogadását;

31.  felszólítja a Bizottságot, hogy gondosan vizsgálja meg a héával kapcsolatos bürokrácia további csökkentésének lehetőségét a nonprofit szervezetek számára; hangsúlyozza, hogy nagyobb fokú rugalmasságot kell biztosítani a héarendszerben azon tagállamok számára, amelyek ambiciózus intézkedéseket kívánnak hozni e szervezetek héaadminisztrációs terheinek enyhítése érdekében;

A héabeszedés hatékonysága

32.  egyetért a Bizottsággal abban, hogy az elmaradó héabevételek csökkentése és a csalás lehetőségének korlátozása, illetve a jóhiszemű kereskedők héacsalásoktól való védelme érdekében javítani kell a héabeszedés hatékonyságát; hangsúlyozza, hogy az Európai Unióban az adócsalás elleni küzdelem prioritást élvez, és a tagállamok, az Europol, az Eurojust és az OLAF között szorosabb együttműködésre szólít fel ezen a területen; felhív továbbá az olyan fogalmak és meghatározások egyértelműsítésére, mint például „fogyasztás helye szerinti ország” vagy „letelepedés helye szerinti ország”;

33.  hangsúlyozza, hogy a tagállamokban javítani kell a Közösségen belüli héacsalásokra irányuló, határokon átnyúló bűnüldözést, továbbá fokozni kell ezen a területen az elszámoltathatóságot és a veszélyek tudatosítását;

34.  hangsúlyozza, hogy annak érdekében, hogy e csalásokat határokon átnyúló jelleggel, hatékonyan kivizsgálják és azt bírósági felelősségre vonás kövesse, fontos, hogy az uniós jogszabályok átfogó és egységes módon határozzák meg a héacsalásra irányuló rendszerek és a körhintacsalás – a héacsalás legelterjedtebb formája – fogalmát, valamint hogy harmonizált igazgatási szankciók kerüljenek bevezetésre;

35.  megjegyzi, hogy nem állnak rendelkezésre a héával kapcsolatos körhintacsalás nagyságrendjére vonatkozó pontos becslések; sürgeti a héacsalások pontos értékelésére szolgáló eszköz kifejlesztését, amely e téren lehetővé tenné az uniós tagállamok közötti megfelelő összehasonlításokat is;

36.  hangsúlyozza, hogy a tagállamok között intenzívebb és gyorsabb együttműködésre, az információcsere jobb ellenőrzésére, továbbá a helyi adóhivatalok között közvetlenebb kapcsolatokra van szükség egy közös online információs portál segítségével annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok hathatós segítséget nyújtsanak egymásnak; sürgeti a tagállamok igazságügyi hatóságai, az Eurojust, az Europol és az OLAF közötti együttműködés kiszélesítését;

37.  felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a csalás elleni közösségi jogszabályok egyszerűsítésére és egységes szerkezetbe foglalására, valamint hogy e folyamat keretében foglalkozzon a Bizottság és a tagállamok közötti együttműködés hiányosságaival;

38.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a közelmúltban (2010 novemberében) létrehozott EUROFISC gyakorlati hozzáadott értéket teremtsen a tagállamok héacsalásokkal kapcsolatos, határokon átnyúló vizsgálatai számára, továbbá felhívja arra, hogy rendszeresen számoljon be a Parlamentnek e hálózat működéséről, és e beszámolókat hozza nyilvánosságra;

39.  hangsúlyozza, hogy az új technológiák és innovatív megoldások fokozottabb használata révén jelentősen csökkenthetők a héacsalás lehetőségei; sürgeti a Bizottságot, hogy erősítse tovább a héainformációcsere-rendszert (VIES) az adatok gyűjtésére és rögzítésére vonatkozó határidő rövidítése és az adatokhoz való közvetlen hozzáférés szélesebb körű engedélyezése révén;

40.  megítélése szerint azonban a héabeszedési módszerek megtárgyalása a mögöttes hiányosságok és a jelenlegi szabályokban és eljárásokban rejlő problémák – és különösen a harmonizáció hiánya – megoldásához képest másodlagos, és ebben a szakaszban elsősorban a harmonizáció hiányának kezelésével, az eljárások szabványosításával és a nyelvi akadályok csökkentésével kell foglalkozni, egyidejűleg mérsékelve a rendszer csalásokkal szembeni sérülékenységét;

41.  rámutat, hogy szükség van egy egyértelmű európai értelmezési szerv létrehozására, amelytől a tagállamok kötelező érvényű válaszokat kaphatnak a közös adózási módszertan kialakítása és a héaszabályok egyenlő alkalmazása érdekében;

42.  emlékeztet arra, hogy miközben a nemzetközi szereplők gyakran rendelkeznek az ahhoz szükséges képességekkel, hogy megbirkózzanak a globális szinten folytatott üzleti tevékenység során felmerülő problémákkal, az adóhatóságok gyakran nem rendelkeznek ugyanilyen szintű szakértelemmel; ezért hangsúlyozza, hogy az együttműködést olyan módon kell megtervezni, amely segít a becsületes és a csaló szereplők elkülönítésében, és mindkét oldal számára érthetővé teszi a rendszert;

43.  megítélése szerint a korlátozott adattárház modell (szabványos ellenőrzési állománnyal(4)) a tanúsított adózói modellel kombinálva a jelenleg a bizottsági tanulmányban vizsgált héabeszedési modellek közül a legígéretesebb, mivel ezeket már egyes tagállamokban sikerrel végrehajtották, és bebizonyosodott, hogy a héabeszedés hatékonyságát növelik;

Jogi eljárás

44.  megítélése szerint az üzleti közösség olyan egyértelmű héaszabályokat igényel, amelyek fokozzák a jogbiztonságot és az egységes tagállami értelmezés valószínűségét; véleménye továbbá, hogy mivel a jelenlegi tanácsi irányelvek olyan nem egyértelmű rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek fokozzák a többféle értelmezés lehetőségét, az ennek következtében létrejövő összetett héarendszerek gátolják a határokon átnyúló tevékenységeket és szükségtelen igazgatási terheket eredményeznek; úgy véli, hogy a héaszabályok nem áshatják alá a más területeken – például a fenntartható fejlődés tekintetében – folytatott uniós politikákat;

45.  felhívja ezért a tagállamokat, hogy emeljék a harmonizáció szintjét a következők révén:

   irányelvek helyett lehetőség szerint rendeletek használata, mivel ezek azonnali harmonizációt és jogbiztonságot teremtenek;
   másik megoldásként a Bizottság számára „Közös uniós héa szabálykönyv” végrehajtási határozatok formájában, a tagállamok többségének egyetértésével történő kiadásának megengedése(5), megváltoztatva ezzel a héabizottság szerepkörét;
   a nemzeti végrehajtási folyamat uniós szintű ésszerűsítését és koordinálását magában foglaló, a Bizottságnak erősebb szerepkört adó folyamat kialakítása;
   az érdekeltek és az üzleti vállalkozások általános bevonása a héajogszabályok kialakítási és végrehajtási folyamatába uniós és nemzeti szinten egyaránt, és különösen külső szakértők bevonása uniós szinten a héabizottság munkájába;

46.  úgy véli, hogy a vállalkozásoknak világos és egyértelmű uniós héaszabályokra van szükségük a határokon átnyúló tevékenységek támogatása, valamint az adminisztratív terhek és ezáltal a vállalkozások költségeinek minimalizálása érdekében; felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy fokozzák a minőséget és az egyértelműséget a következőkön keresztül:

o
o   o

   a jogalkotási javaslatok alátámasztása érdekében átfogó és kiváló minőségű hatásvizsgálatok készítése, amelybe a folyamat részeként az uniós vállalkozásokat is bevonják;
   kapcsolattartás a vállalkozásokkal nemzeti szinten a tárgyalások során és a végrehajtási szakaszokban;
   a tanácsi irányelvek tanácsi rendeletekkel történő kiegészítése abban az esetben, ha ez további egyértelműséget biztosít;
   kiváló minőségű, gyors és hozzáférhető tájékoztatás és iránymutatás biztosítása a nemzeti szabályokról, az uniós szintet is beleértve, különösen azokon a területeken, ahol az elbánás nem egységes;
   azon lehetőségek áttekintése, hogy a technológia hogyan használható az uniós szintű információterjesztésre; a bevált gyakorlatokkal kapcsolatos ötletek és megközelítések megosztása az uniós fórumon vagy a héabizottságban;
   a vállalkozások bevonása, lehetőleg külső szakértői szerepben, a héabizottság uniós szintű munkájába;
   általában véve a vállalkozások folyamatokba való bevonásának fokozása, felhasználva ezzel azokat az ismereteket, amelyeket a fizetés nélküli adóbehajtóként működő és a közösségen belüli ügyletekkel napi szinten foglalkozó vállalkozások szereztek;

47.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL L 347., 2006.12.11., 1. o.
(2) HL C 20., 2008.1.25., 1. o.
(3) HL C 295. E, 2009.12.4., 13. o.
(4) Az OECD iránymutatásokban meghatározottak/ajánlottak szerint.
(5) Az Európai Bizottság 1997.6.25-i COM(1997)0325 számú dokumentumában javasoltak szerint.


Az Európai Központi Bank Igazgatósága egy tagjának kinevezése
PDF 195kWORD 32k
Az Európai Parlament 2011. október 13-i határozata a Tanácsnak az Európai Központi Bank igazgatósági tagságára történő jelölésre vonatkozó ajánlásáról (14862/2011 – C7-0312/2011 – 2011/0806(NLE))
P7_TA(2011)0437A7-0337/2011

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács 2011. október 4-i ajánlására (14862/2011),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 283. cikkének (2) bekezdésének második albekezdésére, amelynek megfelelően az Európai Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0312/2011),

–  tekintettel eljárási szabályzata 109. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A7-0337/2011),

A.  mivel az Európai Tanács 2011. október 4-én levélben konzultált az Európai Parlamenttel arról, hogy Jörg Asmussent nyolc évi időtartamra az Európai Központi Bank igazgatósági tagjává nevezik ki;

B.  mivel a Gazdasági és Monetáris Bizottság értékelte – különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 283. cikkének (2) bekezdésében foglalt feltételek, valamint az EKB-nak a Szerződés 130. cikkéből következő teljes függetlensége követelménye szempontjából – a javasolt jelölt képességeit; mivel ezen értékelés keretében a bizottság megismerhette a jelölt életrajzát és a neki küldött írásbeli kérdőívre adott válaszait;

C.  mivel ugyanezen bizottság a továbbiakban – 2011. október 10-én –másfél órában meghallgatta a jelöltet, aki a meghallgatáson bevezető nyilatkozatot tett, majd válaszolt a bizottság tagjai által feltett kérdésekre;

1.  kedvező véleményt nyilvánít a Jörg Asmussen-nek az Európai Központi Bank igazgatósági tagjává történő kinevezésére irányuló tanácsi ajánlásról;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányának.


Az Európai Unión kívüli projektekhez adott hitelek és hitelgaranciák veszteségeinek fedezésére az EBB-nek nyújtott európai uniós garancia ***II
PDF 198kWORD 32k
Az Európai Parlament 2011. október 13-i jogalkotási állásfoglalása a Tanács első olvasatbeli álláspontjáról az Európai Unión kívüli projektekhez adott hitelek és hitelgaranciák veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott európai uniós garanciáról és a 633/2009/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadása tekintetében (12443/1/2011 – C7-0270/2011 – 2010/0101(COD))
P7_TA(2011)0438A7-0327/2011

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (12443/1/2011 – C7-0270/2011),

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2010)0174) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára(1),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 72. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A7-0327/2011),

1.  jóváhagyja a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontját;

2.  megállapítja, hogy a jogalkotási aktust a Tanács álláspontjának megfelelően elfogadták;

3.  utasítja elnökét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikke (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogalkotási aktust;

4.  utasítja főtitkárát, hogy – annak ellenőrzése után, hogy valamennyi eljárás rendben lezajlott – írja alá a jogalkotási aktust, továbbá a Tanács főtitkárával egyetértésben intézkedjék az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) Elfogadott szövegek, 2011.2.17., P7_TA(2011)0062.


Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) további részvényeinek lejegyzése ***I
PDF 200kWORD 36k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2011. október 13-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tőkeemeléséről hozott döntés nyomán kibocsátott további részvényeknek az Európai Unió általi lejegyzéséről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra vonatkozó javaslatról (COM(2011)0034 – C7-0038/2011 – 2011/0014(COD))
P7_TA(2011)0439A7-0227/2011

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0034),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 212. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0038/2011),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2011. szeptember 14-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A7-0227/2011),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2011. október 13-án került elfogadásra az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tőkeemeléséről hozott döntés nyomán kibocsátott további részvényeknek az Európai Unió általi lejegyzésérőlszóló .../2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2011)0014


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 1219/2011/EU határozat.)


Az Egyesült Nemzetek lőfegyverekről szóló jegyzőkönyve 10. cikkének végrehajtása és a lőfegyverek, lőfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzitszabályai ***I
PDF 201kWORD 37k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2011. október 13-i jogalkotási állásfoglalása az Egyesült Nemzetek lőfegyverekről szóló jegyzőkönyve 10. cikkének végrehajtásáról és a lőfegyverek, lőfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzitszabályainak létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2010)0273 – C7-0138/2010 – 2010/0147(COD))
P7_TA(2011)0440A7-0157/2011

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2010)0273),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0138/2010),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2011. szeptember 14-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A7-0157/2011),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2011. október 13-án került elfogadásra az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyve (az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyve) 10. cikkének végrehajtásáról, valamint a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzit szabályainak létrehozásáról szóló .../2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2010)0147


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 258/2012/EU rendelet.)


Az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz kapcsolódó országokra és területekre vonatkozó kivételes kereskedelmi intézkedések ***I
PDF 201kWORD 38k
Állásfoglalás
Szöveg
Függelék
Az Európai Parlament 2011. október 13-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz kapcsolódó országokra és területekre vonatkozóan kivételes kereskedelmi intézkedések bevezetéséről szóló 1215/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2010)0054 – C7–0042/2010 – 2010/0036(COD))
P7_TA(2011)0441A7-0243/2010

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2010)0054),

–  tekintettel az EUMSz. 294. cikkének (2) és 207. cikkének (2) bekezdésére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0042/2010),

–  tekintettel az EUMSz. 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2011. július 20-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére (A7-0243/2010),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(1);

2.  jóváhagyja a Parlament, a Tanács és a Bizottság jelen állásfoglaláshoz mellékelt közös nyilatkozatát;

3.  felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2011. október 13-án került elfogadásra az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz kapcsolódó országokra és területekre vonatkozóan kivételes kereskedelmi intézkedések bevezetéséről szóló 1215/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló .../2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P7_TC1-COD(2010)0036


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 1336/2011/EU rendelet.)

MELLÉKLET

Az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság együttes nyilatkozata a végrehajtásijogi aktusok elfogadására vonatkozó eljárások megválasztásáról

Az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság kijelenti: az, hogy e javaslat kapcsán avégrehajtási jogi aktusok elfogadására vonatkozóan mely eljárásokra esik a választás, nem érinti azeljárások jövőbeli javaslatok kapcsán történő megválasztását, és azok vonatkozásában nem teremtprecedenst.

(1) Ez az álláspont a 2011. május 11én elfogadott módosítások helyébe lép (elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0219.).


Az Európai Tanács 2011. október 23-i ülésének előkészítése
PDF 205kWORD 35k
Az Európai Parlament 2011. október 13-i állásfoglalása az Európai Tanács 2011. október 23-i ülésének előkészítéséről
P7_TA(2011)0442B7-0534/2011

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Unió helyzetéről szóló, 2011. szeptember 28-i beszédre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

1.  úgy véli, hogy az Európai Tanács közelgő ülésének nagy jelentősége van, és annak véglegesen és egyértelműen ki kell jelölnie az előre vezető utat;

2.  felhívja a Bizottság elnökét, hogy tegyen javaslatot egy a végrehajtási szakaszokat jól elkülönítő, egyértelmű menetrendet tartalmazó átfogó tervre;

3.  ragaszkodik ahhoz, hogy a terv teljes egészében a közösségi módszerre épüljön, és hogy rendelkezzen a meglévő uniós intézményközi megállapodások igénybe vételéről;

4.  hangsúlyozza, hogy a bizalom visszaállítása és az előremutató út kijelölése érdekében a tervben egyértelmű határidőket kell meghatározni;

5.  úgy véli, hogy a tervnek legalább a következő részletekre ki kell terjednie:

   az európai bankok újratőkésítésére vonatkozó uniós terv,
   az európai pénzügyi stabilitási eszköz (az EFSF) és a létrehozandó európai stabilitási mechanizmus közösségivé tétele, valamint annak felmérése, hogy a rendelkezésre álló és a tervezett eszközök elegendőek lesznek-e az államadósági válság kezeléséhez,
   a projektkötvényekre is kiterjedő, érdemi uniós növekedési, befektetési és foglalkoztatási terv,
   az adórendszerek egyes elemeinek – többek között az adócsalás, valamint az adózás el- és megkerülése elleni fellépések – koordinálására és összehangolására irányuló tagállami erőfeszítések javításának lehetőségei,
   egy olyan gyorsabb és hatékonyabb mechanizmusra irányuló javaslat, amely lehetővé teszi, hogy a Bizottság a tagállamokban érvényt szerezzen az egységes piacra vonatkozó uniós jogszabályoknak,
   az euróövezet gazdasági irányítása a közösségi módszer alapján,
   annak érdekében, hogy az uniós gazdaság ellenállóbbá váljon az esetleges válságokkal szemben, a pénzügyi piaci szabályozás felülvizsgálatának lezárására irányuló javaslatok,
   az európai államkötvények (euró-értékpapírok) 2011 vége előtt egyetemleges felelősség alapján történő közös kibocsátására szolgáló rendszer felállításáról szóló jelentés, Az euró-értékpapírok célja a költségvetési fegyelem erősítése és az euróövezet stabilitásának biztosítása a piacokon, továbbá a likviditás növekedésének kihasználásával annak biztosítása, hogy a legjobb hitelminősítésű tagállamoknak ne kelljen magasabb kamatot fizetniük;

6.  hangsúlyozza, hogy a terv és az ahhoz kapcsolódó intézkedések demokratikus legitimitását és elszámoltathatóságát az Európai Parlament bevonása révén kell biztosítani, különösen a gazdaságirányítási rendszer felállítását illetően;

7.  az Európai Tanács ülésének kimenetelét a fentiek tükrében fogja értékelni;

8.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak és a Bizottságnak.


Bulgária és Románia schengeni csatlakozása
PDF 199kWORD 36k
Az Európai Parlament 2011. október 13-i állásfoglalása Bulgáriának és Romániának a schengeni térséghez történő csatlakozásáról
P7_TA(2011)0443B7-0532/2011

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a schengeni vívmányok rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és a Romániában történő teljes körű alkalmazásáról szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről szóló 2011. június 8-i jogalkotási álláspontjára(1),

–  tekintettel a Bel- és Igazságügyi Tanács 2011. június 9-i és 10-i, Luxembourgban tartott ülésének következtetéseire,

–  tekintettel a 2011. június 24–25-i Európai Tanács következtetéseire,

–  tekintettel a Tanácshoz és a Bizottsághoz 2011. szeptember 29-én intézett, Bulgáriának és Romániának a schengeni térséghez történő csatlakozásáról szóló szóbeli választ igénylő kérdésekre (O-000224/2011 – B7-0440/2011, O-000225/2011 – B7-0621/2011, O-000223/2011 – B7-0439/2011),

–  tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a mozgás szabadsága az uniós állampolgárok számára a Szerződések által biztosított alapvető jog;

B.  mivel az európai integrációs folyamat egyik legnagyobb vívmánya a schengeni térség megteremtése és a schengeni vívmányok integrálása az EU kereteibe;

C.  mivel Románia és Bulgária a schengeni értékelési eljárás sikeres lezárásához szükséges összes kritériumnak megfelel;

D.  mivel az Európai Parlament 2011. június 8-i állásfoglalásában és a Tanács 2011. június 9-i következtetéseiben igazolta, hogy mindkét ország készen áll a schengeni térséghez történő csatlakozásra;

E.  mivel az Európai Tanács 2011. június 24-i ülésén az állam- és kormányfők megállapodtak, hogy a Bulgária és Románia csatlakozásával kapcsolatos döntést legkésőbb 2011-ben meghozzák;

F.  mivel a Tanács 2011. szeptember 22-i ülésének sikertelen szavazása következtében a Románia és Bulgária csatlakozásáról szóló határozatot elhalasztották;

1.  rámutat, hogy mindkét ország alapvetően átalakította és átszervezte határainak integrált irányítási rendszerét jelentős befektetéseket eszközölve bűnüldöző hatóságaikba, többek között képzések és a legújabb technológia biztosításával, valamint szembetűnően megerősítették intézményi és jogi kereteiket, és ezt minden schengeni értékelési jelentés is elismeri;

2.  felhívja a figyelmet a megbízható dél-kelet európai partnereknek tekintett Bulgária és Románia által nyújtott állandó támogatásra és szolidaritásra, valamint az Unió e területén a határok biztonságában kifejtett folyamatos részvételükre;

3.  hangsúlyozza, hogy mindkét ország teljes körűen alkalmazza a schengeni vívmányokat, ami – a csatlakozási szerződésük és a hatályos uniós jogi keret szerint – az egyetlen előfeltétele a schengeni térséghez történő csatlakozásuknak;

4.  sürgeti valamennyi tagállamot, hogy kizárólag a schengeni vívmányok és eljárások alapján hozzanak határozatot a schengeni térség Bulgáriával és Romániával történő kibővítéséről; úgy véli, hogy további kritériumokat nem lehet a schengeni térséghez történő csatlakozás folyamatában már részt vevő tagállamokra vonatkozóan előírni;

5.  megismétli a Parlamentnek a schengeni térség Bulgáriával és Romániával történő kibővítésére vonatkozó támogatását, és kéri, hogy az Európai Tanács az Európai Unióról szóló szerződésnek megfelelően járjon el, és tegye meg a szükséges lépéseket arra vonatkozóan, hogy Románia és Bulgária a schengeni térséghez csatlakozhasson;

6.  kéri, hogy a tagállamok a schengeni csatlakozás kritériumaira vonatkozóan tartsák tiszteletben az uniós jogi keret szerinti kötelezettségeiket, és ne részesítsék előnyben a nemzeti populista politizálást;

7.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak és a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0254.


Az uniós kutyapopuláció kezelése
PDF 67kWORD 32k
Az Európai Parlament 2011. október 13-i nyilatkozata az uniós kutyapopuláció kezeléséről
P7_TA(2011)0444P7_DCL(2011)0026

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az EUMSz 13. cikkére,

–  tekintettel a 2006–2010-es időszakra szóló állatjóléti cselekvési terv értékeléséről és elemzéséről szóló 2010. május 5-i állásfoglalásra(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkére,

A.  mivel a Szerződés kimondja, hogy az állatok érző lények, és az Unió és a tagállamok teljes mértékben figyelembe veszik az állatok kíméletére vonatkozó követelményeket,

B.  mivel egyes tagállamokban a kóbor állatok veszélyt jelentenek a közegészségre és a közbiztonságra,

C.  mivel egyes tagállamok szélsőséges intézkedéseket hoznak a kóbor állatokkal szemben,

1.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a tagállamok tartsák tiszteletben az EUMSz 13. cikkében említett elvet;

2.  felhívja a Bizottságot olyan átfogó kutyapopuláció-kezelési stratégiák elfogadására, amelyek magukban foglalják a kutyák ellenőrzésére vonatkozó és a kegyetlen bánásmód elleni jogszabályokat, az állatorvosi eljárások – köztük a veszettség elleni oltás és a sterilizáció mint a nem kívánt kutyák számának visszaszorításához szükséges eszköz – támogatását, valamint a felelős állattartás előmozdítását;

3.  kéri a Bizottságot, hogy a betegségek terjedésének megelőzése érdekében ösztönözze a tagállamokat a valamennyi kutyára kiterjedő kötelező azonosítás és nyilvántartás Unió-szerte kompatibilis rendszerek révén történő bevezetésére;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a nyilatkozatot az aláírók nevével(2) együtt a Bizottságnak és a tagállamok kormányainak.

(1) HL C 81E., 2011.3.15., 25. o.
(2) Az aláírók felsorolása a 2011. október 13-i jegyzőkönyv 1. mellékletében kerül kiadásra (P7_PV-(2011)10-13(ANN1)).

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat