Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2011/2320(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0021/2012

Előterjesztett szövegek :

A7-0021/2012

Viták :

PV 15/02/2012 - 5
CRE 15/02/2012 - 5

Szavazatok :

PV 15/02/2012 - 8.8
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2012)0047

Elfogadott szövegek
PDF 318kWORD 97k
2012. február 15., Szerda - Strasbourg
Foglalkoztatási és szociális aspektusok a 2012. évi éves növekedési jelentésben
P7_TA(2012)0047A7-0021/2012

Az Európai Parlament 2012. február 15-i állásfoglalása a 2012. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásairól (2011/2320(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 9. cikkére,

–  tekintettel az EUMSZ 145., 148. és 152. cikkére, valamint 153. cikkének (5) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 28. cikkére,

–  tekintettel az Európai Tanács által 2011. március 7-én elfogadott, a férfiak és a nők közötti egyenlőségről szóló európai paktumra (2011–2020),

–  tekintettel a 2012. évi éves növekedési jelentésről 2011. november 23-án kiadott bizottsági közleményre (COM(2011)0815), és a közös foglalkoztatási jelentés ahhoz mellékelt tervezetére,

–  tekintettel a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről szóló 2011. december 1-jei állásfoglalására(1),

–  tekintettel az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–  tekintettel a tagállamok foglalkoztatáspolitikájára vonatkozó, „Az Európa 2020 integrált iránymutatás II. része” című iránymutatásokról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló, 2010. szeptember 8-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a tagállamok foglalkoztatáspolitikájára vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2010. október 21-i 2010/707/EU tanácsi határozatra(3),

–  tekintettel az „Új készségek és munkahelyek menetrendje: Európa hozzájárulása a teljes foglalkoztatottsághoz” című, 2010. november 23-i bizottsági közleményre (COM(2010)0682),

–  tekintettel az új készségek és munkahelyek menetrendjéről szóló 2011. október 26-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel „A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformja – A szociális és területi kohézió európai keretrendszere” című, 2010. december 16-i bizottsági közleményre (COM(2010)0758),

–  tekintettel a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformjáról szóló 2011. november 15-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel a munkaerőpiacról kiszorultak aktív befogadásának elősegítéséről szóló, 2008. október 3-i 2008/867/EK bizottsági ajánlásra (az értesítés a C(2008)5737. számú dokumentummal történt)(6), és az erről szóló 2009. május 6-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel a szociális védelemmel foglalkozó bizottság véleményére és jelentésére az Európa 2020 stratégia szociális dimenziójáról (SPC/2010/10/7 végleges),

–  tekintettel „A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című 2011. április 5-i bizottsági közleményre (COM(2011)0173),

–  tekintettel a romák integrációjának európai uniós stratégiájáról szóló, 2011. március 9-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel a „Mozgásban az ifjúság: Kezdeményezés a fiatalokban rejlő potenciál felszabadítására az Európai Unióban megvalósítandó intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés érdekében” című, 2010. szeptember 15-i bizottsági közleményre (COM(2010)0477),

–  tekintettel a „Mozgásban az ifjúság: Európa oktatási és képzési rendszerének javítását szolgáló keretprogram” című, 2011. május 12-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel a fiatalság munkaerőpiacra való bejutásának, valamint a gyakornoki, szakmai gyakorlati és gyakorlati képzési lehetőségeknek az előmozdításáról szóló 2010. július 6-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel az új fenntartható gazdaságban rejlő foglalkoztatási potenciál feltárásáról szóló, 2010. szeptember 7-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló, 1999. június 28-i 1999/70/EK tanácsi irányelvre(12),

–  tekintettel az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a részmunkaidős foglalkoztatásról kötött keretmegállapodásról szóló, 1997. december 15-i 97/81/EK tanácsi irányelvre(13),

–  tekintettel a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelvre(14),

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A7-0021/2012),

A.  mivel a válságnak messzemenő szociális következményei vannak, és ezt csak fokozzák az egyes országokban az államadósság-válságra adott válaszként hozott megszorító intézkedések hatásai, melyek a munkahelyek száma – az állami és a magánszektorban egyaránt –, a szociális juttatások és a közszolgáltatások csökkenését eredményezik, és súlyosbítják a szegénységet mindenhol az EU-ban;

B.  mivel 2008 óta számottevően nőtt a munkanélküliség, aminek következtében az EU-ban jelenleg 23 millió ember van munka nélkül, ami a munkaképes korú lakosság 10%-ának felel meg; mivel az EU-nak 2020-ig 17,6 millió embert kell visszahoznia a munkaerőpiacra, amennyiben el kívánja érni a maga elé kitűzött foglalkoztatási célt;

C.  mivel a munkaerő-piaci helyzet különösen kritikus a fiatalok számára – tekintet nélkül iskolai végzettségükre –, akik gyakran előnytelen munkaszerződések megkötésére és fizetetlen gyakornokoskodásra kényszerülnek; mivel a fiatalok nehéz helyzetének részben az az oka, hogy a megszerzett tudás és a munkaerő-piaci kereslet nem áll összhangban egymással;

D.  mivel a válság leginkább nyugdíjkorhatárhoz közelítőket, a tartósan munkanélkülieket, a nem uniós munkavállalókat és az alacsonyan képzett munkavállalókat sújtja;

E.  mivel a nemi dimenzió kulcsfontosságú az Európa 2020 stratégia fő célkitűzéseinek megvalósításához, mivel a nők a legnagyobb, még kihasználatlan munkaerő-tartalékot képezik, és a körükből kerül ki az EU-ban szegénységben élők többsége; mivel ezért külön figyelmet kell szentelni mind a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének, mind a nőket célzó politikáknak az európai szemeszter teljes folyamatában;

F.  mivel nagy a munkanélküliek száma és hosszabb lett az átlagosan munka nélkül töltött idő, ráadásul az aktív keresők is egyre szegényebbek és egyre rosszabbak az életkörülményeik az EU-ban; mivel a válságban az elszegényedés által veszélyeztetettek új csoportjai jelentek meg; mivel a szociális védelemmel foglalkozó bizottság arra figyelmeztet, hogy a rosszul célzott és regresszív költségvetési megszorító intézkedések szociális védelmi rendszerre gyakorolt hatása miatt nő a jövedelmi szegénység, a gyermekszegénység, a súlyos anyagi nélkülözés és a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetettek száma, és mivel ezért az aktív, integrált befogadó stratégiák végrehajtását az uniós és nemzeti szociálpolitikai menetrendek központi elemévé kell tenni;

G.  mivel a megszorító intézkedések és a költségvetés konszolidálására irányuló intézkedések aránytalanul hátrányos hatást gyakorolhatnak a nők munkaerő-piaci helyzetére és a nők körében tapasztalható szegénységre, például az állami szektor nőket érintő megszorításai vagy a gyermekgondozási költségvetési ellátások csökkentése miatt;

H.  mivel a helyzet sürgőssége ellenére az Európa 2020 stratégia keretében kitűzött célok teljesítése felé a tagállamok által megtett előrehaladás várakozáson aluli; mivel a nemzeti reformprogramokban megfogalmazott kötelezettségvállalások nem lesznek elegendőek az uniós szintű célok többségének eléréséhez;

I.  mivel a szociális és foglalkoztatási aspektusokat az éves növekedési jelentés öt prioritása közül az egyikben vonták össze, miközben az Európa 2020 stratégia öt kiemelt céljából három ezekre irányul;

Kulcsfontosságú üzenetek a tavaszi Európai Tanácsra készülve

1.  sürgeti az Európai Tanácsot, hogy az alábbi üzeneteket foglalja bele a 2012-es európai szemeszterre vonatkozó politikai iránymutatásaiba, és felhatalmazza elnökét, hogy a 2012. március 1–2-i tavaszi Európai Tanácson védje meg ezt az álláspontot;

I.  A koherencia biztosítása és az Európa 2020 stratégia céljainak elérésére irányuló politikai akarat fokozása

2.  felszólítja az Európai Tanácsot annak biztosítására, hogy az éves növekedési jelentés alapján kidolgozott éves politikai iránymutatások határozottan az Európa 2020 stratégia keretében az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés elérése érdekében kitűzött célok teljes körű megvalósítására összpontosítsanak;

3.  felszólítja az Európai Tanácsot, hogy biztosítsa a politikai iránymutatásainak különböző prioritásai közötti koherenciát, hogy a költségvetési konszolidációval kapcsolatos iránymutatások a társadalmi igazságosságot vegyék alapul, és ne növeljék a szegénységet vagy akadályozzák a munkanélküliség kezelésére irányuló erőfeszítéseket, viszont enyhítsék a válság szociális következményeit; határozott véleménye, hogy leginkább a rövid, közép és hosszú távon is a növekedést ösztönző integrált reformintézkedésekre kell összpontosítani; hangsúlyozza ezért, hogy egyidejűleg kell költségvetési, növekedési és foglalkoztatáspolitikai intézkedéseket hozni, mivel ezek a területek egymástól függenek és együttesen alkotják a fellendülés előfeltételeit;

4.  felhívja az Európai Tanácsot, hogy politikai iránymutatásaiban biztosítsa, hogy uniós alapokat különítenek el az Európa 2020 stratégia céljainak elérésére;

5.  mély aggodalommal állapítja meg, hogy a jelenlegi nemzeti célok nem elegendők az Európa 2020 stratégiában foglalt kiemelt foglalkoztatási, oktatási és a szegénység csökkentésére irányuló célok eléréséhez; sürgeti az Európai Tanácsot annak biztosítására, hogy a tagállamok emeljék nemzeti célszámaikat, e célokhoz dolgozzanak ki konkrét és megvalósítható végrehajtási ütemterveket, és az egyetértésben elfogadott közös értékelési keret alapján kidolgozott egyértelmű és következetes mutatók mentén értékeljék ezek megvalósulását, hogy az EU egyértelmű és a megvalósíthatósági szempontoknak is megfelelő keretek között haladjon az Európa 2020 stratégia céljainak elérése felé, és az előrehaladás is átlátható módon mérhető legyen;

II.  A fenntartható munkahelyteremtés támogatása beruházások és adóreform révén

6.  kéri az Európai Tanácsot, hogy a lehető legtöbb ágazatban biztosítsa a fenntartható és méltányos munkahelyteremtéshez, valamint a munkavállalók és a munkanélküliek képzéséhez és a szegénység csökkentéséhez szükséges költségvetési mozgásteret és beruházási ösztönzőket;

7.  kéri az Európai Tanácsot, hogy támogassa azt a politikai iránymutatást, amely értelmében mérsékelni kell a munka bérköltséget terhelő adóterheit, arra ösztönözve az e mentességekben/csökkentésekben részesülő vállalkozásokat, hogy cserébe tisztességes megélhetést biztosító béreket kínáljanak; úgy véli, hogy ez vonzóbbá tenné a munkavállalók foglalkoztatását és megtartását, és javítaná az általános munkaerő-piaci helyzetet, különösen a kiszolgáltatott csoportok esetében; kéri az Európai Tanácsot, hogy összhangban a szubszidiaritás elvével, fogadjon el a jövedelem méltányos, progresszív, újraelosztó, tényleges és hatékony adóztatás révén történő növelésével, valamint az adóelkerülés elleni fellépés érdekében az adókoordináció javításával kapcsolatos iránymutatást, biztosítva a rendszer tisztességességét és megőrizve a társadalmi kohéziót;

III.  A foglalkoztatás minőségének és a fokozott munkaerő-piaci részvétel feltételeinek javítása

8.  sajnálja, hogy a munkavállalás vonzóbbá tételét célzó politikai iránymutatás nem foglalkozik a munkahelyek minőségével, továbbá hogy túl kevés figyelmet szentel a munkaerő-piaci részvétel növeléséhez szükséges előfeltételek megteremtésének, különösen a nők, a fogyatékossággal élők és a legkiszolgáltatottabbak, például a tartósan munkanélküliek részvétele tekintetében; kéri az Európai Tanácsot, hogy illesszen be iránymutatást a tisztességes munkával, valamint a munka, a családi és a magánélet összeegyeztetésének támogatására irányuló törekvéssel kapcsolatban, amelynek előfeltétele a megfizethető gondozási és gyermekgondozási szolgáltatások, a családi indokokkal kivehető szabadság és a rugalmas munkaszervezési keretek megléte;

9.  figyelmeztet, hogy a megszorító intézkedések és az adminisztratív terhek csökkentése nem veszélyeztethetik a szociális biztonsági, egészségvédelmi és biztonsági követelmények szintjét, és nem vezethetnek az uniós jogszabályok lazább alkalmazásához vagy az azok alóli kivételekhez;

IV.  A fiatalok munkanélküliségének kezelése

10.  hangsúlyozza, hogy fontos a fiatal generáció által képviselt potenciál megtartása, és felhívja az Európai Tanácsot, hogy kezelje prioritásként az ifjúsági munkanélküliséget; felhívja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki átfogó stratégiákat azon fiatalok számára, akik nem dolgoznak, nem tanulnak és nem vesznek részt képzéseken, beleértve a célzott, aktív foglalkoztatáspolitikai intézkedéseket, a szakképzettségek munkaerő-piaci igényekhez képesti rossz eloszlásának kezelésére szolgáló lépéseket, a fiatalok vállalkozó kedvének fokozását, valamint az iskolából a munkahelyre történő átmenetet biztosító kereteket, például kettős szakképzései rendszereket is; felszólítja a tagállamokat, hogy szorosan együttműködve a szociális partnerekkel hozzanak létre egy ifjúsági garanciaprogramot, amely az Európai Unióban minden fiatal számára biztosítja a jogot ahhoz, hogy legfeljebb négy hónapig tartó munkanélküliség után munkát, szakmai gyakorlatot, kiegészítő továbbképzést vagy munkát és továbbképzést egyszerre kínáló állást kapjon; hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy vissza kell szorítani a fiatalok bizonytalan foglalkoztatási formáit, például az ideiglenes szerződéseket, a részmunkaidős munkát és a fizetetlen szakmai gyakorlatokat, amennyiben azokat nem önként vállalják;

V.  A szegénység és a társadalmi kirekesztés kezelése, különös tekintettel a munkaerőpiachoz nem, vagy csak korlátozott mértékben kapcsolódó csoportokra

11.  üdvözli, hogy az éves növekedési jelentés – most először – iránymutatást tartalmaz a szegénység és a társadalmi kirekesztés vonatkozásában, és felhívja az Európai Tanácsot, hogy prioritásként támogassa ezt az iránymutatást, ugyanakkor biztosítsa, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem túlmutasson az emberek munkaerő-piaci integrációját célzó intézkedéseken, nagyobb hangsúlyt fektetve a munkaerőpiachoz nem, vagy csak korlátozott mértékben kapcsolódó érzékeny csoportok szociális védelmére és aktív beilleszkedésére;

12.  hangsúlyozza, hogy az EUMSZ 9. cikkének fontos szerepet kell kapnia az európai szemeszterekben, beleértve az országspecifikus ajánlásokat is, amelyeket előzetes és utólagos társadalmi hatásvizsgálatoknak kell kísérniük;

VI.  A demokratikus legitimáció, az elszámoltathatóság és a felelősségvállalás erősítése

13.  emlékeztet, hogy a tagállami gazdaságpolitikák európai dimenziójának erősödésével párhuzamosan erősíteni kell a demokratikus legitimációt és az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek általi megfelelő elszámoltathatóságot; úgy véli, hogy mivel nincs jogalap az éves növekedési jelentésre alkalmazandó rendes jogalkotási eljárásra, az Európai Tanácsnak rendkívüli felelőssége van abban, hogy a politikai iránymutatások kidolgozása során figyelembe vegye a Parlament észrevételeit, ezáltal biztosítva azok demokratikus legitimációját, és a megszorító intézkedések végrehajtásának sürgőssége és a költségvetési szigor semmiképpen sem írhatják felül a demokratikus döntéshozatali folyamat szükségességét;

14.  felhívja a tagállamokat, hogy a felelősségvállalás biztosítása érdekében biztosítsák a nemzeti és regionális parlamentek, szociális partnerek, hatóságok és a civil társadalom alapos bevonását az Európa 2020 stratégia és a gazdasági kormányzási folyamat keretében kidolgozott politikai iránymutatások végrehajtásába és ellenőrzésébe.

15.  felhívja a Bizottságot, hogy az éves növekedési jelentést 2013-ban alakítsa át éves fenntartható növekedési iránymutatásokká, azokat olyan formában prezentálja, amely lehetővé teszi a Parlament számára, hogy módosításokat javasoljon, és hogy biztosítsa, hogy egy átlátható intézményközi döntéshozatali folyamat végén közösen elfogadott politikai iránymutatások születnek;

A foglalkoztatás terén és a szociális területen teendő további erőfeszítések
A foglalkoztatás szintjének emelése és a munka minőségének javítása

16.  felhívja a tagállamokat, hogy támogassanak olyan kezdeményezéseket, amelyek a legmagasabb foglalkoztatási potenciállal rendelkező ágazatok fejlesztését segítik elő, mint például a fenntartható gazdasággá való átalakulás („zöld munkahelyek”), az egészségügyi és szociális ágazat („fehér munkahelyek”) és a digitális gazdaság;

17.  felhívja a tagállamokat, hogy javítsák a vállalkozások, különösen a kkv-k számára az üzleti környezetet, és főleg, hogy támogassák az induló vállalkozások és a meglevő kkv-k munkahelyteremtő tevékenységeit;

18.  felhívja az Európai Tanácsot, hogy fokozza az egységes piac kiteljesítésére és a digitális gazdaság fejlesztésére irányuló erőfeszítéseit, és a felesleges bürokratikus terhek csökkentése érdekében összpontosítson az intelligens szabályozásra;

19.  felhívja a tagállamokat, hogy növeljék a foglalkoztatási szolgálatok hatókörét és hatékonyságát, és a foglalkoztathatóság fenntartása és az emberek munkába való visszatérésének támogatása, és a megfelelő életkörülmények fenntartása érdekében – szorosan együttműködve a szociális partnerekkel – fogadjanak el olyan aktív munkaerő-piaci politikákat, amelyek kölcsönösen támogatják egymást olyan aktivizálásra irányuló kezdeményezésekkel, mint pl. az ún „welfare-to-work” programok („a szociális hálóból vissza a munkaerőpiacra”), továbbá a megfelelő juttatási rendszerekkel;

20.  felhívja a tagállamokat, hogy támogassanak és alakítsanak ki rugalmasabb munkakörülményeket elsősorban az idősebb és fiatalabb munkavállalók számára, és ösztönözzék a munkavállalók mobilitását; hangsúlyozza, hogy Európa versenyképességének helyreállítása érdekében fontos növelni a munka termelékenységét és hatékonyságát;

21.  felhívja a tagállamokat, hogy a foglalkoztatottság növelése, és a strukturális és tartós munkanélküliség hatékony leküzdése érdekében teljes mértékben használják fel a strukturális alapokat; úgy véli, hogy ennek érdekében a Bizottságnak további segítséget és iránymutatást kell nyújtania a tagállamok számára, különösen az ilyen válságos és társadalmi változásokat hozó időkben;

22.  úgy véli, hogy az Európa 2020 stratégia kiemelt foglalkoztatási célkitűzését csak akkor lehet elérni, ha jelentősen nő a nők munkaerő-piaci részvétele; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson határozottabb iránymutatásokat a tagállamoknak, amelyeknek a nők magasabb foglalkoztatási arányának eléréséhez szükséges feltételek megteremtését kellene célozniuk, például a megfizethető gondozást és gyermekfelügyeletet, a megfelelő anyasági, apasági és szülői szabadságok rendszerét, valamint a munkaidő és a munkahely rugalmasságát;

23.  felhívja az Európai Tanácsot, hogy értékelje politikai ajánlásainak hatékonyságát az egyazon háztartásban élő valamennyi felnőtt munkaerő-piaci részvételének, a megfelelő megélhetést biztosító bérek nyújtásának, és az alacsony bérek vagy a méltánytalan munka csapdájában levők kiemelkedésének támogatásában, hiszen e három mechanizmus révén csökkenhet a munkavállalók szegénysége; felhívja a tagállamokat, hogy a munkavállalók számára tisztes megélhetést biztosító bérek biztosítását célzó munkaerő-piaci politikák követése révén lépjenek fel a munkavállalókat sújtó szegénységgel szemben;

24.  felhívja a Bizottságot, hogy az elért eredményekről szóló jelentésekben használjanak nemenkénti bontásban megjelenített adatokat;

25.  felhívja a tagállamokat, hogy ismerjék el azt a valódi hozzáadott értéket, melyet az idősebb munkavállalók jelentenek a vállalkozások számára, és alakítsanak ki az idősebbek igényeit figyelembe vevő munkafeltételeket, hogy az idősebb munkavállalók, akik a munkaerő-piaci részvétel mellett döntenek, munkában maradhassanak; felhívja a tagállamokat, hogy ezt az életkor alapján történő megkülönböztetés leküzdése, az idősebb munkavállalók munkaerőpiacról való kilépése támogatásának befogadó munkaerőpiacot célzó ösztönzőkkel történő felváltása, valamint a munkakörülmények idősebb munkavállalók igényeihez való igazítása – például rugalmasabb munkaidőhöz és munkahelyhez való jogok, képzésre vonatkozó jogok, a rugalmas nyugdíjba vonulás joga, és mindenki számára megfelelő nyugdíjak – révén érjék el; úgy véli, hogy a munkahelyi egészségmegőrzésnek biztosítania kell az aktív időskort a munkában töltött és az azt követő élet során;

26.  felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy az ideiglenes vagy részmunkaidős szerződéssel dolgozók az elsődleges és másodlagos uniós joggal összhangban egyforma bánásmódban részesüljenek – többek közt a felmondás és a fizetés tekintetében is –, továbbá az önfoglalkoztatók megfelelő szociális védelemmel rendelkezzenek, hozzáférjenek a képzésekhez, és adottak legyenek a szakmai előmenetelükhöz szükséges keretfeltételek; felhívja a tagállamokat, hogy hajtsák végre a részmunkaidős és a határozott idejű munkaszerződésekre vonatkozó keretmegállapodásokat, és hatékonyan érvényesítsék a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló irányelvet;

27.  úgy véli, hogy a szükséges munkaerő-piaci reformokat – melyek célja a termelékenység és a versenyképesség növelése – a társadalmi igazságosság biztosítása, a munka minőségének javítása és a szociális párbeszéd nemzeti hagyományainak tiszteletben tartása mellett kell végrehajtani;

28.  felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket a munkaerőpiacokon belüli és azok közötti mobilitás javítására, és számoljanak fel minden olyan jogi és adminisztratív akadályt, amelyek gátolják a munkavállalók szabad mozgását az Európai Unión belül;

29.  felhívja az Európai Tanácsot, hogy a fenntartható munkahelyteremtés előmozdítása érdekében vessen ki adót a pénzügyi tranzakciókra;

30.  sajnálja, hogy nem tettek elég erőfeszítést azért, hogy a nemek közti egyenlőség kérdését az éves növekedési jelentés prioritásai közé emeljék, annak ellenére, hogy a férfiak és a nők közötti egyenlőségről szóló európai paktum (2011–2020) felszólítja a Bizottságot, hogy integrálja azt az éves növekedési jelentésbe; felhívja az Európai Tanácsot annak biztosítására, hogy a politikai iránymutatás foglalkozzon a nemek közötti egyenlőtlenségekkel; felhívja a tagállamokat, hogy tegyék nemzeti reformprogramjaik részévé a nemek közötti egyenlőség kérdését; felhívja a Bizottságot, hogy készítsen országspecifikus ajánlásokat, amennyiben egy tagállam nem veszi figyelembe a nemi dimenziót;

Befektetés az oktatásba és a képzésbe

31.  felhívja a tagállamokat, hogy igazítsák a szükségletekhez és fokozzák az oktatásba, a képzésbe, a vállalkozói készségek előmozdításába és a valamennyi korcsoportot célzó élethosszig tartó tanulásba való beruházást, nem kizárólag hivatalos tanulás, hanem nem hivatalos és informális tanulási formák kialakítása révén is, amelyek nagyobb növekedési potenciálhoz vezetnek, és felhívja figyelmüket az oktatási költségvetés csökkentésének hosszú távú szociális és gazdasági költségeire;

32.  felhívja az EU-t és a tagállamokat, hogy hidalják át a szakképzettségek rossz eloszlását, illetve ezek hiányát, és alakítsanak ki átfogó stratégiát az egyetemek, képzési intézmények, ifjúsági szervezetek és vállalkozások közötti szinergiák fokozására a képzési igények jobb előzetes feltérképezése, az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerőpiac igényeihez való hozzáigazítása, valamint a munkaerő új készségekkel történő felvértezése révén, amely a strukturális munkanélküliség leküzdését és a munkaerő intelligens, fenntartható és befogadó gazdaságba való átmenetre való felkészítését célozza;

33.  sürgeti a tagállamokat, hogy ne engedjék, hogy a megszorító intézkedések a növekedést támogató politikák rovására menjenek, és hogy biztosítsanak elsőbbséget az olyan növekedésösztönző kiadásoknak, mint például az oktatásba, az egész életen át tartó tanulásba, a kutatásba és az innovációba való beruházás, és egyúttal biztosítsák e kiadások hatékonyságát;

34.  emlékeztet, hogy a „Mozgásban az ifjúság” című kiemelt kezdeményezésében a Bizottság megígérte, hogy javaslatot fog tenni a gyakornoki programok minőségi keretére, és felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul terjessze elő erre vonatkozó javaslatát;

35.  A Nemzeti Szakmai Képesítési Rendszer szigorú alkalmazására szólít fel, amely az egész életen át tartó tanulás kialakításának eszköze;

36.  arra buzdítja a Bizottságot, a tagállamokat és a munkaadókat, hogy a csúcstechnológiai szektornak az Európa 2020 stratégia célkitűzéseivel összhangban történő megerősítése érdekében teremtsenek több lehetőséget a női munkavállalók számára az új technológiák területén;

A szegénység elleni küzdelem és a társadalmi befogadás elősegítése, valamint a közszolgáltatások minőségének javítása

37.  hangsúlyozza, hogy a 2011. novemberi Eurobarometer szerint az európai polgárok 49%-a a szegénység és a társadalmi kirekesztés leküzdését nevezte meg olyan elsőbbségi politikaként, melynek előmozdítását elvárja az Európai Parlamenttől, és amely még a gazdasági, költségvetési és adópolitika koordinációjánál is előbbre való;

38.  felhívja a tagállamokat, hogy javítsák a szociális védelmi rendszerek megfelelőségét és hatékonyságát – beleértve a férfiak és a nők közötti egyenlőséget megfelelően érvényesítő nyugdíjrendszerhez való hozzáférését –, és hogy bizonyosodjanak meg arról, hogy azok továbbra is pufferként működnek az elszegényedés és a társadalmi kirekesztődés ellenében;

39.  felhívja a tagállamokat, hogy az alacsony jövedelmű és kiszolgáltatott csoportok marginalizálódásának megakadályozása érdekében hajtsanak végre aktív befogadó stratégiákat és nyújtsanak megfelelő és jó minőségű szolgáltatásokat és minimálbér-támogatásokat, továbbá biztosítsanak minőségi foglalkoztatást biztosító körülményeket;

40.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek eleget a szociális védelemmel foglalkozó bizottság nagyobb részvételt biztosító, a nemzeti reformprogramokat alátámasztó nemzeti szociális jelentésekre vonatkozó felhívásának, amelyek a szociális OMC-k közös célkitűzéseire alapulnak, és többdimenziós megoldásokat tartalmaznak a szegénység elleni küzdelemben, biztosítva a jogokhoz, erőforrásokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést;

41.  felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy hozzanak, hajtsanak végre és érvényesítsenek hatékony megkülönböztetés elleni intézkedéseket; felhívja a Bizottságot, hogy az országspecifikus ajánlásokban foglalkozzon a megkülönböztetés elleni intézkedések végrehajtásának és érvényesítésének hiányával;

42.  felhívja a tagállamokat, hogy nemzeti reformprogramjaikban pontosítsák, hogy miként fogják felhasználni az uniós támogatásokat az Európa 2020 stratégia keretében vállalt, szegénységgel kapcsolatos és más szociális, foglalkoztatási és oktatási nemzeti célkitűzéseik teljesítésének támogatására;

43.  felhívja a figyelmet arra, hogy az éves növekedési jelentésekben szorgalmazott nyugdíjreformok nem csak a nyugdíjkorhatár emelését írhatják elő a deficit orvoslására, hanem ellenkezőleg, ki kell terjedniük a munkában töltött évek számára is, és tisztességes általános fedezetet kell biztosítaniuk, csökkentve az időskori szegénységet, és nem veszélyeztetve az állami nyugdíjrendszerek működését;

44.  felhívja az EU-t és a tagállamokat annak biztosítására, hogy az egészségügyi rendszerek bárminemű reformja a minőség javítására, a megfelelőségre, az elérhetőségre és az általános hozzáférésre összpontosítson;

45.  aggódik a válság szociális hatásai miatt a nők szegénysége vonatkozásában; felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot annak biztosítására, hogy a költségvetés konszolidálása összeegyeztethető legyen az Európa 2020 stratégia szociális dimenziójával és a foglalkoztatási iránymutatásokkal; felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje a megszorító intézkedések nemek közötti egyenlőségre és a nők foglalkoztatására gyakorolt hatását;

46.  felszólítja a Bizottságot, hogy a nyugdíjjogosultság, valamint a szociális biztonsági és adórendszer individualizálása céljából dolgozzon ki a nemekre és az esélyegyenlőségre vonatkozó elemzést arról, milyen hatást gyakorolnak a nyugdíjreformok az EU-ban a nők életére;

Az irányítás, a kötelezettségvállalás és a demokratikus legitimáció javítása érdekében szükséges további erőfeszítések

47.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek továbbra is korlátozott szerepet játszanak az európai szemeszterben; sajnálja, hogy az éves növekedési jelentésben szereplő, a Bizottság által készített, és az Európai Tanács által elfogadandó politikai iránymutatásokból hiányzik a parlamenti szerepvállalás és ezáltal a demokratikus legitimáció;

48.  tudomásul veszi, hogy a Bizottsággal, az IMF-fel és az EKB-val egyetértési memorandumot aláírt tagállamok 2011 júliusában nem kaptak orszáspecifikus ajánlásokat; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az egyetértési memorandum végrehajtása teljes mértékben összhangban legyen az Európa 2020 stratégiában szereplő, a foglalkoztatás növelésére és a szegénység csökkentésére irányuló célkitűzések teljesítésével; megismétli, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet (ILO) be kell vonni a Bizottság, az IMF és az EKB által biztosított pénzügyi támogatási programba; kéri az Európai Tanácsot, hogy nyújtson az érintett tagállamoknak megfelelő ösztönzést a fenntartható munkahelyteremtésbe, az oktatásba és képzésbe, valamint a szegénységcsökkentésbe való beruházáshoz, ezzel is előmozdítva e tagállamok teljesítményét, mellyel hozzájárulnak az e területeken kitűzött kiemelt uniós célok eléréséhez;

49.  kéri a tagállamokat, hogy az Európai Unió létezése óta legsúlyosabb gazdasái válság okozta sanyarú körülmények ellenére késedelem nélkül hajtsák végre a szükséges nemzeti reformprogramokat;

o
o   o

50.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányának és parlamentjének.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0542
(2) HL C 308 E., 2011.10.20., 116. o.
(3) HL L 308., 2010.11.24., 46. o.
(4) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0466.
(5) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0495.
(6) HL L 307., 2008.11.18., 11. o.
(7) HL C 212. E, 2010.8.5., 23. o.
(8) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0092.
(9) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0230.
(10) HL C 351. E, 2011.12.2., 29. o.
(11) HL C 308. E, 2011.10.20., 6. o.
(12) HL L 175., 1999.7.10., 43. o.
(13) HL L 14., 1998.1.20., 9. o.
(14) HL L 303., 2000.12.2., 16. o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat