Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2011/2319(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0018/2012

Előterjesztett szövegek :

A7-0018/2012

Viták :

PV 15/02/2012 - 5
CRE 15/02/2012 - 5

Szavazatok :

PV 15/02/2012 - 8.9
CRE 15/02/2012 - 8.9
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2012)0048

Elfogadott szövegek
PDF 312kWORD 78k
2012. február 15., Szerda - Strasbourg
A 2012. évi éves növekedési jelentés kiegészítése
P7_TA(2012)0048A7-0018/2012

Az Európai Parlament 2012. február 15-i állásfoglalása a 2012. évi éves növekedési jelentéshez való hozzájárulásról (2011/2319(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a 2012. évi éves növekedési jelentésről szóló, 2011. november 23-i bizottsági közleményre (COM(2011)0815),

–  tekintettel a gazdasági kormányzásról szóló, 2011. november 16-án elfogadott jogalkotási csomagra, valamint különösen a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel a makrogazdasági egyensúlyhiány felügyeletét célzó eredménytáblára vonatkozó első tervekről szóló, 2011. december 15-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó európai szemeszterről szóló, 2011. december 1-jei állásfoglalására(3),

–  tekintettel a pénzügyi, gazdasági és szociális válságról szóló, 2011. július 6-i állásfoglalására: a szükséges intézkedésekre és kezdeményezésekre irányuló ajánlások(4),

–  tekintettel az Európai Tanács 2011. december 9-i következtetéseire,

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A7-0018/2012),

A.  mivel a legfrissebb statisztikai adatok az Unión belüli egyenlőtlenségek és a munkanélküliség növekedésére világítanak rá;

B.  mivel a legtöbb tagállam elhanyagolja az EU 2020 stratégia kiemelt céljainak megvalósítását;

Gazdasági kihívások és fő makrogazdasági politikák

1.  üdvözli a Bizottság által bemutatott 2012. évi éves növekedési jelentést, amely jó alapul szolgál az európai szemeszterhez; hangsúlyozza, hogy a kifejezetten a jelenlegi államadóssági és pénzügyi válság leküzdését célzó, az összes intézményben jelenleg is folyamatosan kidolgozás alatt álló megoldásokkal párhuzamosan az európai gazdaság fenntarthatóságának és versenyképességének javítása, valamint hosszú távú eredményes működésének biztosítása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a közép- és hosszú távú növekedést előmozdító intézkedésekre, és alapos vizsgálat alá kell vetni az általános gazdasági keretet;

2.  úgy véli ugyanakkor, hogy az éves növekedési jelentés nem elegendő az európai háztartások, vállalkozások és pénzügyi piacok elveszett bizalmának helyreállításához, mivel nem vesz tudomást arról a tényről, hogy sürgős fellépésre van szükség a rövid távú tevékenységek és a foglalkoztatás támogatása érdekében az EU2020 célkitűzésekbe való beruházás révén;

3.  emlékeztet arra, hogy a 2011. évi éves növekedési jelentés és számos egyéb kezdeményezés, melyet nemzeti és európai jogalkotás révén kell végrehajtani, már tartalmazta a bizalom visszanyeréséhez, a versenyképesség fokozásához, valamint az intelligens, fenntartható növekedés és munkahelyteremtés előmozdításához szükséges elemek többségét;

4.  emlékeztet a gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó európai szemeszterről szóló, 2011. december 1-jei állásfoglalásában a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett kéréseire, és nyilvános választ kér a szóban forgó állásfoglalásban megfogalmazottakra;

5.  tekintettel arra, hogy a tagállamok rendelkeznek a szükséges mérlegelési jogkörrel saját politikáik megvalósítása terén, sajnálja, hogy az uniós szinten elhatározott iránymutatásokat nem hajtják végre, vagy egyenlőtlen mértékben valósítják meg, ami megakadályozza a közösen kialakított irányvonalakban rejlő lehetőségek teljes kibontakozását, és így az Európa 2020 stratégia céljainak megvalósítását; üdvözli, hogy az idei éves növekedési jelentés a növekedésserkentő intézkedések mellett hangsúlyt fektet a megvalósítás szükségességére; hangsúlyozza, hogy a jövőbeni gazdasági kormányzás tekintetében meghatározott változásokért lényegesen nagyobb felelősséget kell vállalniuk az egyes nemzeteknek, illetve jelentősen növelni kell e változások demokratikus legitimitását;

6.  egyetért azzal, hogy az éves növekedési jelentés, valamint az Európai Parlament és a többi európai intézmény arra vonatkozó hivatalos álláspontja rögzíti a következő tizenkét hónapra vonatkozó, többek között az EU 2020 stratégia célkitűzéseinek elérését célzó, elsőbbséget élvező nemzeti és uniós szintű fellépéseket, melyeknek aztán be kell épülniük a nemzeti gazdasági és költségvetési döntésekbe, összhangban az EU országspecifikus ajánlásaival;

7.  egyetért a Bizottság elemzésével, mely szerint az erőfeszítéseket nemzeti és uniós szinten az alábbi öt kiemelt területre kell koncentrálni:

   differenciált, növekedésbarát költségvetési konszolidáció megvalósítása, biztosítva a gazdaságélénkítést és a munkahelyteremtést;
   a reálgazdaság hosszú távú finanszírozásának biztosítása;
   a fenntartható növekedés fokozott versenyképesség és beruházások révén történő elősegítése;
   a munkanélküliség és a válság okozta társadalmi következmények megoldása;
   az uniós közigazgatás és az általános érdekű szolgáltatások modernizációja;

8.  üdvözli az EU 2020 stratégia kiemelt kezdeményezései előrehaladásának értékelését, ám hangsúlyozza, hogy a társadalmi kirekesztést és a szegénység elleni küzdelmet továbbra is elsődleges feladatként kell kezelni az összes szakpolitikai területen;

9.  úgy véli, hogy az alapvető banki szolgáltatásokhoz történő hozzáférés továbbra is kulcsfontosságú a társadalmi befogadás szempontjából, ezért ösztönzi a Bizottságot, hogy lépjen fel merészebben a fent említett hozzáférés garantálása érdekében;

Differenciált, növekedésbarát költségvetési konszolidáció megvalósítása, biztosítva a gazdaságélénkítést és a munkahelyteremtést

10.  elismeri a tagállamok gazdasága és költségvetési politikája közötti kölcsönös függőséget és az ennek következtében fellépő továbbgyűrűző hatásokat; hangsúlyozza, hogy a növekedési kilátások – euróövezeti tagságtól függetlenül – valamennyi tagállam esetében nagymértékben függenek attól, hogy mennyire határozottan kezelik az államadóssági válságot, valamint hogy az összehangolt gazdaságpolitikák milyen hatékonyan biztosítják a fenntartható növekedést és a munkahelyteremtést célzó beruházásokat; sürgeti a tagállamokat, hogy a Tanács által meghatározott határidőig tegyék meg a megfelelő lépéseket túlzott hiányuk korrigálására, és csökkentsék államadósságukat fenntartható szintre;

11.  tudomásul veszi a gazdasági kormányzásra vonatkozó új jogalkotási javaslatokat, és úgy véli, hogy az ilyen javaslatoknak lehetőséget kell nyújtaniuk arra, hogy az Európai Parlament szerepe megnövekedjen a gazdaságpolitikai felügyeleti eljárások európai szemeszter keretében való meghatározása és végrehajtása terén, összhangban a Szerződés 121. és 136. cikkével;

12.  emlékeztet rá, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor az állami források elosztását illetően számos tagállamnak szigorú és nehéz döntéseket kell hoznia, sürgősen biztosítani kell a különböző gazdaságpolitikai eszközök összhangját, különösen az EU 2020 stratégia célkitűzéseinek és kiemelt céljainak egyenlő alapon való figyelembe vételét elősegítő politikák esetében;

13.  emlékeztet rá, hogy ebben az összefüggésben szükség van a tagállami gazdaságpolitikák továbbgyűrűző hatásainak kifejezett azonosítására, értékelésére és az azokkal való foglalkozásra, valamint hogy el kell végezni az európai szemeszter keretében rendelkezésre álló gazdaságpolitikai eszközök társadalmi hatásainak vizsgálatát;

14.  hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak költségvetési helyzetük függvényében differenciált stratégiákat kellene követniük, és ragaszkodik ahhoz, hogy a tagállamok a közkiadásaik növekedését szigorúan a középtávú GDP-növekedés rátája alatt tartsák, feltéve, hogy a megnövelt kiadásokkal nem járnak további diszkrecionális bevételi intézkedések; felkéri a tagállamokat, hogy a költségvetés kiadási és bevételi oldalán egyaránt helyezzék előtérbe a növekedésbarát politikákat, például az oktatást, a kutatást, az innovációt, az infrastruktúrát vagy az energiaügyet, és biztosítsák az ilyen kiadások és bevételek hatékonyságát; felszólít az alábbiak hatékony, társadalmilag igazságos és fenntartható reformjára:

   társadalombiztosítási- és nyugdíjrendszerek,
   növekedésbarát adópolitikák a tagállamokban, az adó-összehangolás hatékonyságának növelése és adott esetben harmonizálása az EU-ban; arra ösztönzi a tagállamokat, hogy az eredményes és fenntartható költségvetési politikák előmozdítása érdekében a vonatkozó megállapodásoknak megfelelően erősítsék meg nemzeti költségvetési kereteiket;(5) felhívja a Bizottságot az adóelkerülés elleni összehangolt fellépés biztosítására;

A reálgazdaság hosszú távú finanszírozásának biztosítása

15.  üdvözli, hogy folyamatban van a pénzügyi ágazat szabályozásának és felügyeletének alapos felülvizsgálata; úgy véli, hogy körültekintőbb és ambiciózusabb intézkedésekre van szükség az uniós pénzügyi rendszer ellenálló képességének fokozásához; hangsúlyozza, hogy ez fokozná az Európai Unió versenyképességét; hangsúlyozza, hogy erre oly módon kell sort keríteni, hogy az ne kedvezzen a szabályozási arbitrázsnak, és ne ösztönözze a tőkekiáramlást vagy a pénzügyi tevékenységeknek az EU-n kívülre történő áthelyezését;

16.  hangsúlyozza, hogy a befektetői bizalom helyreállításához a bankok tőkepozíciójának erősítésére és pénzeszközökhöz való hozzáférésüket támogató olyan intézkedésekre van szükség, amelyek amennyire csak lehet, korlátozzák a rövid távra alapuló díjazási rendszereket és a nem megfelelő üzleti modelleket; úgy véli, hogy a magán- és államadósság-piacon mutatkozó fokozott kockázatok figyelembe vétele érdekében a pénzügyi ágazat szabályozásának és felügyeletének további reformjára lesz szükség, melynek keretében meg kell erősíteni a rendszerszintű jelentőséggel bíró bankok tőkepozícióját, ennek azonban nem szabad meggyengítenie a rendszerszintű jelentőséggel nem bíró pénzintézetek versenypozícióját; hangsúlyozza, hogy megfelelő mértékű tőkésítésüket követően a bankoknak nem szabad szükségtelenül korlátozniuk a reálgazdaság számára nyújtott hiteleket, és ezért a szabályozási intézkedéseknek alapul kell szolgálniuk a bankok hitelező képességének növeléséhez; felkéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere tartsa fenn a banki hitelezést, különös tekintettel azon intézetekre, amelyek a válsághoz kapcsolódó állami támogatásból és az EKB likviditási hitelkeretéből részesültek; elvárja, hogy a Bizottság 2012 nyara előtt benyújtsa a bankválság-kezeléssel kapcsolatos javaslatait; sajnálatát fejezi ki a magánveszteségek bankszektornak nyújtott likviditási injekciók révén történő társadalmasítása, valamint a hitelminősítő ügynökségek és a nemzetközi pénzügyi központok spekulatív magatartása miatt;

17.  a fenntartható növekedés és munkahelyteremtés előmozdítása érdekében támogatja a kulcsfontosságú infrastrukturális projektek finanszírozásához való hozzájárulásra szolgáló projektkötvények létrehozását;

18.  hangsúlyozza, hogy az EBB-csoport kulcsszerepet tölt be a reálgazdaság, és különösen a kkv-k támogatásában, valamint a hosszú távú infrastrukturális projektekbe történő beruházások biztosításában, összhangban az Európa 2020 stratégiával; úgy véli, hogy az EU-nak fel kell használnia a rendelkezésre álló erőforrásokat, és innovatív finanszírozási eszközöket kell kialakítania azon tagállamok számára, amelyekben a költségvetési ösztönzés mozgástere korlátozott;

A fenntartható növekedés fokozott versenyképesség és beruházások révén történő elősegítése

19.  aggódik az EU-n belül tapasztalható makröokonómiai egyensúlyhiányok miatt, valamint amiatt, hogy számos tagállam, és különösen a piaci nyomás alatt álló tagállamok termelékenysége csökken; külön kihangsúlyozza a gazdaságpolitikák fokozott összehangolásának és a strukturális reformoknak a szerepét e probléma megfelelő megoldásában, a deficittel és a többlettel rendelkező országok esetében egyaránt; aggódik amiatt is, hogy az elkövetkező években a várakozások szerint a globális növekedést nagyrészt az EU-n kívüli országok adják majd, ami miatt meg kell erősíteni a tagállamok exportkapacitásait, és szilárd keretet kell biztosítani az EU reálgazdaságát célzó, értékteremtő közvetlen külföldi befektetések számára;

A munkanélküliség és a válság okozta társadalmi következmények megoldása (a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság hatásköre)

20.  úgy véli, hogy a munkaerő-kínálat és -kereslet közötti strukturális egyensúlyhiány akadályozni fogja a fellendülést és a hosszú távú növekedést, ezért sürgeti a munkaerőpiac strukturális reformját, tiszteletben tartva a szubszidiaritás elvét és a társadalmi kohézió biztosítását; felhívja a figyelmet a szociális partnerek szerepére és felelősségére a strukturális reformok megtervezésében és végrehajtásában;

Az uniós közigazgatás és az általános érdekű szolgáltatások modernizációja

21.  emlékeztet rá, hogy az uniós, nemzeti, regionális és helyi közigazgatás minősége meghatározó fontosságú eleme a versenyképességnek, és a termelékenységnek is fontos tényezője; megállapítja, hogy a közszféra reformja a versenyképesség helyreállításának elengedhetetlen részét képezi; úgy véli, hogy egy magas színvonalú közigazgatás kialakításához megfelelő költségvetési forrásokra és reformokra van szükség, a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett, összhangban az általános érdekű szolgáltatásokról szóló 26. jegyzőkönyvben foglaltakkal;

22.  megállapítja, hogy az általános érdekű szolgáltatások minőségi kerete fokozza az egyértelműséget és a jogbiztonságot annak tekintetében, hogy az uniós szabályokat hogyan kell általános érdekű szolgáltatásokra alkalmazni, valamint hogy a szabályok miként biztosítják az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférést, és a minőség javítását;

23.  sajnálatosnak tartja, hogy egyes tagállamok csak lassan hajtják végre az uniós szabályozást, ezért sürgeti e tagállamokat, hogy a statisztikák minősége tekintetében érjék el a közösen kitűzött eredményeket; szilárd meggyőződése, hogy a megbízható, pontos és friss adatok rendelkezésre állása kulcsfontosságú a politikai döntéshozatal folyamatában; üdvözli a tagállamok által a Bizottság (Eurostat) részére szolgáltatott adatok megbízhatóságának fokozására irányuló bizottsági erőfeszítéseket; felhívja a tagállamokat, hogy mihamarabb hajtsák végre a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló, közelmúltban elfogadott tanácsi irányelvet;

24.  kéri a közszolgáltatások hatékonyabbá tételét, valamint a közigazgatás és az igazságszolgáltatás átláthatóságának és minőségének fokozását, és ösztönzi a szükségtelen adminisztratív terhek és a bürokrácia további csökkentését; hangsúlyozza a közszolgálat teljesítménye szubszidiaritás elvével összhangban történő ellenőrzésének és értékelésének fontosságát;

25.  mivel az éves növekedési jelentés a gazdasági elemeknél sokkal többet foglal magában, arra ösztönzi a Bizottságot, hogy dolgozzon ki programokat konkrét szakpolitikai ágazatokra, úgymint a védelem, amelyek esetében a több tagállam részvételével megvalósuló együttes gazdálkodás vagy közös felelősség biztosítaná a méretgazdaságosságot, ami hozzáadott értéket és pénzügyi megtakarításokat teremtene az érintett tagállamok számára;

26.  hangsúlyozza, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben az uniós támogatásban részesülő programok még jelentősebb szerepet töltenek be, és ösztönzi a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az EU 2020 stratégiához kapcsolódó fellépések felhasználatlan kifizetési előirányzatok átcsoportosításán keresztül történő támogatására;

Eljárási keret

27.  sajnálatosnak tartja, hogy a Szerződés nem írja egyértelműen elő az Európai Parlament bevonását az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások és az éves növekedési jelentés kidolgozásába, miközben a Parlament konzultációs eljárás keretében járul hozzá a foglalkoztatással kapcsolatos ügyekhez (EUMSZ 148. cikk (2) bekezdés); emlékeztet arra, hogy az éves növekedési jelentésnek az együttdöntési eljárás hatálya alá kellene tartoznia, és erről a Szerződés következő módosítása keretében kellene gondoskodni; erősíteni szándékozik az európai, valamint a nemzeti intézmények, adott esetben különösen a parlamentek közötti párbeszédet, a kölcsönös tisztelet és egyetértés jegyében;

28.  emlékeztet rá, hogy az európai szemeszter immár a másodlagos uniós joganyag része (lásd az 1175/2011/EU rendelet 2a. cikkét);(6)

29.  emlékeztet arra, hogy a megerősített gazdasági kormányzásra vonatkozó jogszabályi keret (hatos csomag) meghatározza a gazdasági párbeszéd eszközét: „Az uniós intézmények – különösen az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság – közötti párbeszéd fokozása, valamint a nagyobb fokú átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása érdekében az Európai Parlament illetékes bizottsága felkérheti a Tanács, a Bizottság – és adott esetben az Európai Tanács vagy az Eurócsoport – elnökét, hogy jelenjen meg a bizottság előtt a […] határozat megvitatása céljából. Az Európai Parlament illetékes bizottsága felajánlhatja az e határozatok által érintett tagállamnak egy eszmecserén való részvétel lehetőségét”; felhív ennek – a gazdasági együttműködést és kölcsönös megértést lehetővé tévő – eszköznek a lehető leggyakrabban történő alkalmazására;

30.  megállapítja, hogy az európai szemeszter 2012-ben zajlik majd először a megerősített gazdasági kormányzásra vonatkozó jogszabályi keretben (hatos csomag), amely megerősített szabályokat tartalmaz a stabilitási és növekedési paktum és a nemzeti költségvetési szabályok tekintetében, valamint új eljárásokat ír elő a makrogazdasági egyensúlytalanságok nyomon követése és orvoslása vonatkozásában;

31.   felkéri a Bizottságot, hogy a jövőbeli jelentéseket „A fenntartható növekedésre vonatkozó éves iránymutatások” címen mutassa be;

32.  sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő részletes értékelést az országspecifikus ajánlások tagállamok általi végrehajtásáról, és ezt az értékelést az Európai Tanács 2012. júniusi ülése előtt hozza nyilvánosságra;

33.  kéri a Bizottságot, hogy szorosan működjön együtt a Tanáccsal egy valódi, közös költségvetési és számviteli nómenklatúra kidolgozása érdekében;

34.  emlékeztet arra, hogy a Tanácsnak a Parlamenttel folytatott gazdasági párbeszéd keretében kell indokolnia álláspontját, amennyiben az lényegesen eltér a Bizottság ajánlásaitól és javaslataitól;

35.  ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a bizottsági ajánlásoknak és javaslatoknak a szubszidiaritás elvével és a 126. cikk rendelkezéseivel összhangban tiszteletben kell tartaniuk és meg kell őrizniük a tagállamok számára a végrehajtáshoz szükséges politikai mozgásteret, mivel a javasolt célok többféle eszköz segítségével is megvalósíthatók;

36.  sürgeti a Bizottságot, hogy adjon részletes magyarázatot arra, miért értékelte negatívan a tagállamok által a gazdasági kormányzási keret értelmében benyújtott nemzeti reformprogramokat, országstratégiai dokumentumokat vagy egyéb más dokumentumot; elvárja, hogy a Bizottság ennek keretében ismertesse az érintett tagállamokkal az általa alkalmazott részletes módszertant és az értékelés alapjául szolgáló munkahipotézisét;

37.  emlékeztet rá, hogy az új jogi keret rendelkezései szerint az átláthatóság és a meghozott döntésekkel kapcsolatos elszámoltathatóság fokozása érdekében az Európai Parlamentet megfelelő módon be kell vonni az európai szemeszterbe, különösen a gazdasági párbeszéd révén, ahogyan arról a vonatkozó másodlagos jogszabályok rendelkeznek;

38.  elismerését fejezi ki a Bizottságnak azért, hogy már november végén közzétette éves növekedési jelentését, és reméli, ez az időpont a jövőben állandósul majd annak érdekében, hogy kellő idő álljon az Európai Parlament rendelkezésére ahhoz, hogy kifejthesse álláspontját mielőtt az Európai Tanács tavasszal határozna az éves iránymutatásokról;

39.  kiemeli, hogy az EUMSZ 121. cikke értelmében a Tanács elnöke és a Bizottság, továbbá adott esetben az eurócsoport elnöke évente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak a többoldalú felügyelet eredményeiről;

40.  sürgeti a Bizottságot, a Tanácsot és az Európai Tanácsot, hogy állapodjanak meg az Európai Parlamenttel az európai szemeszter egységes menetrendjéről annak érdekében, hogy biztosítható legyes a lehetséges legnagyobb hatékonyság, átláthatóság és legitimitás;

41.  felhatalmazza elnökét, hogy védje meg ezt az álláspontot az Európai Tanács 2012. március 1–2-i, tavaszi ülésén;

o
o   o

42.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint az Európai Tanácsnak.

(1) HL L 306., 2011.11.23., 25. o.
(2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0583.
(3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0542.
(4) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0331.
(5) Lásd például a Tanács 2011/85/EU irányelvét (2011. november 8.) a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről (HL L 306., 2011.11.23., 41. o.).
(6) Lásd a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2011. november 16-i 1175/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (HL L 306., 2011.11.23., 12. o.).

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat