Choisissez la langue de votre document : bg - български es - español cs - čeština da - dansk de - Deutsch et - eesti keel el - ελληνικά en - English fr - français ga - Gaeilge hr - hrvatski it - italiano lv - latviešu valoda lt - lietuvių kalba hu - magyar (kiválasztva) mt - Malti nl - Nederlands pl - polski pt - português ro - română sk - slovenčina sl - slovenščina fi - suomi sv - svenska
Index   Előző   Következő   Teljes szöveg  Eljárás : 2010/0207(COD) A dokumentum állapota a plenáris ülésen Válasszon egy dokumentumot : A7-0225/2011 Előterjesztett szövegek : A7-0225/2011 Viták : PV 15/02/2012 - 18 CRE 15/02/2012 - 18 Szavazatok : PV 16/02/2012 - 8.1 A szavazatok indokolása A szavazatok indokolása Elfogadott szövegek : P7_TA(2012)0049 Elfogadott szövegek  734k  495k 2012. február 16., Csütörtök - Strasbourg A betétbiztosítási rendszerek ***I P7_TA(2012)0049 A7-0225/2011 Állásfoglalás   Egységes szerkezetbe foglalt szöveg   Függelék   Függelék   Függelék   Függelék   Függelék Az Európai Parlament 2012. február 16-i jogalkotási állásfoglalása a betétbiztosítási rendszerekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2010)0368 – C7-0177/2010 – 2010/0207(COD)) (Rendes jogalkotási eljárás – átdolgozás) Az Európai Parlament, –  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2010)0368), –  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 53. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0177/2010), –  tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapról szóló véleményére, –  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, –  tekintettel a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv értelmében a dán Parlament, a német Bundestag, a német Bundesrat, valamint a svéd Parlament által benyújtott, indokolással ellátott véleményekre, amelyek azt hangsúlyozzák, hogy a javasolt jogalkotási aktus nem áll összhangban a szubszidiaritás elvével, –  tekintettel az Európai Központi Bank 2011. február 16-i véleményére(1), –  tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra(2), –  tekintettel az eljárási szabályzata 87. cikkének (3) bekezdése alapján a Jogi Bizottság által az Gazdasági és Monetáris Bizottságnak küldött, 2011. február 24-i levélre, –  tekintettel eljárási szabályzata 87., 55. és 37. cikkére, –  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság és a Jogi Bizottság véleményére (A7-0225/2011), A.  mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a szóban forgó javaslat a javaslatban akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévő jogszabályok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévő jogszabályok érdemi módosítás nélküli, egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza, 1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot, figyelemmel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásaira; 2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni; 3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. (1) HL C 99., 2011.3.31., 1. o. (2) HL C 77., 2002.3.28., 1. o. Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2012. február 16-án került elfogadásra a betétbiztosítási rendszerekről szóló 2012/.../EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel (átdolgozás) P7_TC1-COD(2010)0207 (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak  53. cikke (1) bekezdésére  , tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,  tekintettel az Európai Központi Bank véleményére(1), a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően(2), mivel: (1)  A betétbiztosítási rendszerekről szóló, 1994. május 30-i 94/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet(3) jelentősen módosítani kell. Az áttekinthetőség érdekében szükség van a szöveg átdolgozására. (2)  A hitelintézeti tevékenység megkezdésének és folytatásának megkönnyítése érdekében elengedhetetlen a tagállamok hitelintézetekre alkalmazandó, a betétbiztosítási rendszerekre vonatkozó jogszabályai között fennálló, a piac működését zavaró különbségek felszámolása. [Mód 1] (2a)  A betétbiztosítási rendszerekkel szembeni, jövőben támasztandó követelések megelőzése érdekében a megelőző fellépésre és felügyeletre kellene nagy hangsúlyt helyezni, biztosítva az új és már meglevő szereplők üzleti modelljeinek koordinált és átlátható, az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete(4) értelmében létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) és az illetékes hatóságok által egyeztetett közös megközelítésben történő értékelését, ami további felügyeleti követelményeket, a tevékenységek korlátozását, illetve az üzleti modellek kötelező változtatását vagy akár a felelőtlen kockázatokat felvállaló hitelintézetek kizárását eredményezheti.[Mód 2] (3)  Ez az irányelv nélkülözhetetlen eszközét képezi a belső piac megvalósításának a hitelintézeti tevékenység területén mind a letelepedés, mind a pénzügyi szolgáltatások nyújtásának szabadsága szempontjából, miközben fokozza a bankrendszer stabilitását és a betétesek védelmét. Tekintetbe véve a hitelintézetek csődjének összgazdasági költségeit és a pénzügyi stabilitásra, valamint a befektetői bizalomra gyakorolt hatásait, a puszta kártérítési funkció mellett a betétesek számára megfelelő rugalmasságot kell teremteni a megelőzést és támogatást szolgáló intézkedések betétbiztosítási rendszerek révén történő végrehajtásához. Mivel ebben ez esetben a rendszerhez csatlakozó hitelintézetek maguk fedezik a betétbiztosítási rendszerek költségeit, megfelelő ösztönzők léteznek a csatlakozott hitelintézményeknél jelentkező problémák idejekorán való felismerésére és a biztonsági szint fenyegető csökkenésének ellensúlyozására olyan megfelelő intézkedésekkel, mint például a szerkezetátalakításra vonatkozó kötelezettségek. A betétbiztosítási intézmények, amelyek a megelőzés terén is tevékenykedhetnek, ebből következően a felügyeletek tevékenységének fontos kiegészítői a folyamatos felügyelet során és a hitelintézetek rendezett felszámolása keretében. A betétbiztosítási rendszerek által hozott támogatási intézkedéseket ugyanakkor mindig feltételekhez kell kötni, és tevékenységüknek mindig összhangban kell állnia a versenyjoggal.[Mód 3] (3a)  Az ösztönzők különösen akkor megfelelőek a betétbiztosítási rendszerek eredményes működéséhez, ha hatáskörük, amennyire lehetséges, egybeesik azzal a területtel, ahol a hitelintézeti csődből adódó költségek felmerülnek. A belső piac fokozódó integrációjának figyelembevétele érdekében meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy különböző tagállamok betétbiztosítási rendszereit összevonják, vagy önkéntes alapon külön határokon átnyúló rendszerek jöjjenek létre. Az illetékes hatóságok általi engedélyezés előfeltételeként ügyelni kell az új, illetve már létező betétbiztosítási rendszerek megfelelő stabilitására és kiegyensúlyozott összetételére. A pénzügyi stabilitást befolyásoló negatív hatásokat el kell kerülni, például azt, amikor több olyan magas kockázatú hitelintézetet egyesítenek, amelyek saját betétbiztosítási rendszerükön belül csak átlagos kockázatot jelentenének, miközben a meglévő biztosítási rendszerből kivonnák a hozzájárulásokat.[Mód 4] (4)  A betétbiztosítási rendszerekről szóló 94/19/EK irányelvnek a fedezeti szint és a kifizetési határidő tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. március 11-i 2009/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(5) előírta a Bizottság számára, hogy adott esetben nyújtson be javaslatokat a 94/19/EK irányelv módosítására vonatkozóan. Ez az irányelv magában foglalja a betétbiztosítási rendszerek finanszírozási mechanizmusának összehangolását, a kockázatalapú befizetések bevezetésének lehetséges modelljeit, egy uniós betétbiztosítási rendszer esetleges bevezetésének előnyeit és költségeit, a beszámítással és a viszontkeresettel kapcsolatos eltérő jogszabályoknak a rendszer hatékonyságára gyakorolt hatását, a fedezet hatálya alá tartozó termékek és biztosított betétesek körének összehangolását. (5)  A 94/19/EK irányelv a minimális harmonizáció elvén alapult. Következésképpen az Unióban sokféle, igen eltérő jellemzőkkel bíró betétbiztosítási rendszer jött létre. Ez a hitelintézetek számára piactorzulást okozott, a betétesek számára pedig korlátoztalétezik. A betétbiztosítási rendszerekre vonatkozó, az egész Unióban hatályos, közös követelmények megállapítása, amely követelmények többek között a fedezett betétekre, a fedezeti szintre, a célszintre, az eszközök felhasználásának feltételeire és a visszafizetési módozatokra vonatkoznak, az Unió egészében egységes védelmi szintet garantál a betétbiztosítási rendszerek azonos mértékű stabilitásának biztosítása mellett. Ugyanakkor a betétbiztosítási rendszerekre vonatkozó közös követelmények végrehajtása kiemelkedően fontos a piactorzulás megszüntetésére. Az irányelv ezért hozzájárul a belső piac előnyeitkiteljesítéséhez. [Mód 5] (6)  Az irányelvnek egyenlő feltételeket kell biztosítania a hitelintézetek számára, lehetővé kell tennie a betétesek számára, hogy könnyen megértsék a betétbiztosítási rendszerek jellemzőit, valamint a pénzügyi stabilitás érdekében a betétesek tájékoztatását kell szolgálnia a fedezett és fedezetlen pénzügyi termékekre vonatkozóan és biztosítania kell a betétbiztosítási rendszerek működésére vonatkozó tájékoztatást. A lehetőség arra, hogy a betétbiztosítási rendszerek megfelelő intézkedéseivel megelőzzék a hitelintézetek csődjét, védi a pénzügyi stabilitásba vetett bizalmat, és a lakossági betétesek, a védelemre szoruló önkormányzatok és mindenekelőtt a kis- és középvállalkozások (kkv-k) érdekét kellene szolgálnia. Így a hitelintézetek fizetésképtelenségéből származó negatív következmények – például a bankkal való kapcsolat hirtelen megszűnése – nagy hányada elkerülhető. Ezen irányelv a biztosított kifizetés esedékessé válásakor a szilárd és hiteles betétbiztosítási rendszer révén meg kell könnyítenie a gyors visszafizetést a betéteseknek. Ezért a betétvédelmet a lehető legnagyobb mértékben harmonizálni és egyszerűsíteni kella betétesek számára gyors visszafizetést tesz lehetővé. [Mód 6] (7)  Egy fizetésképtelen hitelintézet bezárása esetén a hitelintézet székhelye szerinti országon kívül más tagállamban lévő bármely fióktelepének betéteseit ugyanolyan betétbiztosítási rendszernek kell védenie, mint a hitelintézet más betéteseit. (8)  Ezen irányelv alapvetően megköveteli minden hitelintézettől, hogy csatlakozzon egy betétbiztosítási rendszerhez;  A harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet fióktelepét  engedélyező tagállam dönti el, hogy miként érvényesíti  ezt az irányelvet  az ilyen fióktelepekre, és  figyelembe veszi  a betétesek  védelmének  és a pénzügyi rendszer integritása  megőrzésének igényét ; Fontos, hogy a betétesek az ilyen fióktelepeknél teljesen tisztában legyenek az őket érintő biztosítási feltételekkel. (9)  Bár alapvetően valamennyi hitelintézetnek betétbiztosítási rendszer tagjának kellene lennie, fel kell ismerni, hogy vannak olyan rendszerek, amelyek magukat a hitelintézeteket védik (intézményvédelmi rendszerek) és különösen azok likviditását és fizetőképességét biztosítják. Az ilyen rendszerek a betétbiztosítási rendszer által nyújtott védelmen túlmutató védelmet biztosítanak a betétesek számára. Ha ezek a rendszerek elkülönülnek a betétbiztosítási rendszerektől, a tagok rendszerbe teljesített befizetésének meghatározásakor figyelembe kell venni azoknak a rendszerekkel kapcsolatos kiegészítő védelmi szerepét. Célszerű, hogy a harmonizált fedezeti szint ne érintse a magát a hitelintézetet védő rendszereket, kivéve, ha visszafizetést végeznek a betétesek számára. Indokolt, hogy a betétesek valamennyi rendszerhez nyújthassanak be követelést, különösen, ha kölcsönös garanciarendszer révén nem biztosítható védelem. Így egyetlen rendszert sem szabad kizárni ezen irányelv hatálya alól.[Mód 7] (9a)  Minden hitelintézetnek az ezen irányelv értelmében elismert betétbiztosítási rendszerhez kell tartoznia, ezáltal biztosítva a magas szintű fogyasztóvédelmet és a hitelintézetek egyenlő versenyfeltételeit, valamint megelőzve a szabályozási versenyt. A betétbiztosítási rendszereknek bármikor biztosítaniuk kell ezt a védelmet.[Mód 8] (9b)  A betétbiztosítási rendszerek kulcsfeladata a betétesek megóvása a hitelintézetek fizetésképtelenségének következményeitől. A betétbiztosítási rendszereknek különböző módokon kell biztosítaniuk ezt a védelmet. A betétbiztosítási rendszerek tevékenységi spektrumának egyik végén ezért olyan rendszereknek kell lenniük, amelyek puszta kártérítési („paybox”) szerepet töltenek be.[Mód 9] (9c)  Azonban lehetőséget kell biztosítani a betétbiztosítási intézmények számára arra, hogy a csatlakozott hitelintézményektől származó további információk begyűjtésével és ezek alapján korai riasztási rendszerek kialakításával túllépjenek a puszta kártérítési szerepen. Ily módon lehetségessé válik a kockázatfüggő hozzájárulások időben történő kiigazítása vagy a felismert kockázatokkal szembeni megelőző intézkedések meghozatala. Fenyegető egyensúlyhiányok esetén a betétbiztosítási rendszereknek támogatási intézkedésekről kell dönteniük vagy forrásaik felhasználásával segíteniük kell a problémás hitelintézmények rendezett felszámolását annak érdekében, hogy elkerüljék a betétesek kártalanításának költségeit és a fizetésképtelenség más kedvezőtlen hatásait.[Mód 10] (9d)  A tevékenységi spektrumuk másik végén a betétbiztosítási rendszereknek intézményvédelmi rendszerekként kell működniük hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 80. cikkének (8) bekezdése alapján(6). Ezen intézményvédelmi rendszerek magát a hitelintézetet védik, biztosítva különösen annak likviditását és fizetőképességét. Az illetékes hatóságoknak e rendszereket betétbiztosítási rendszerekként kell elismerniük, amennyiben teljesítik a 2006/48/EK irányelv 80. cikke (8) bekezdésében és az ezen irányelvben rögzített feltételeket. E feltételek elsősorban azt garantálják, hogy más betétbiztosítási rendszerekhez hasonlóan potenciális visszafizetés esetén állandóan elegendő forrás álljon rendelkezésre.[Mód 11] (10)  A hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozott szöveg)(7) 80. cikkének (8) bekezdése határozza meg az intézményvédelmi rendszereket és azokat az illetékes hatóságok betétbiztosítási rendszerként ismerhetik el, ha teljesítik az említett cikkben és ebben az irányelvben meghatározott összes kritériumot. [Mód 12] (11)  A jelenlegi pénzügyi válságban az Unión belüli fedezeti szintek koordinálatlan emelése következtében néhány esetben a betétesek olyan országok bankjaiba helyezték át a pénzüket, ahol magasabb betétgaranciát nyújtottak. Ezen koordinálatlan emelések likviditást vontak el a bankoktól a válság időszakában. Stabilitás idején előfordulhat, hogy a betétesek az eltérő fedezeti szintek miatt a legmagasabb betétvédelmet választják a számukra legmegfelelőbb betéti termék helyett. Az eltérő fedezeti szintek versenytorzulást okozhatnak a belső piacon. A betétvédelem harmonizált szintjének biztosítása ezért Ezért mindenütt szükséges a betétbiztosítás harmonizált szintjének az elismert betétbiztosítási rendszerek általi biztosítása, ahol betétek találhatók az Unión belül. Mindazonáltal a betétesek személyes helyzetéhez kapcsolódó bizonyos betétek fedezeti szintje magasabb lehet, de csak korlátozott időre. [Mód 13] (11a)   A pénzügyi válság idején bebizonyosodott, hogy a meglévő betétbiztosítási rendszerek nem képesek a betétesek védelme céljából az összes veszteség viselésére. Ezért elengedhetetlen, hogy a betétbiztosítási rendszerek rendelkezésre álló pénzügyi eszközei elérjenek egy meghatározott célszintet, és hogy lehetőség legyen rendkívüli befizetések beszedésére. Szükség esetén a betétbiztosítási rendszereknek megfelelő alternatív finanszírozási megoldásokkal kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy a velük szemben felmerülő követelések teljesítéséhez rövid távú finanszírozáshoz jussanak.[Mód 14] (12)  Minden betétest minden tagállamban azonos fedezeti szint vonatkozik, kártérítési igény illet meg a betétbiztosítási rendszerrel kapcsolatban az ezen irányelvben rögzített fedezeti szint keretében függetlenül attól, hogy az adott tagállam valutája az euro-e vagy sem és hogy az adott hitelintézet már tagja-e egy olyan rendszernek, amely magát a hitelintézetet védi . Az euroövezeten kívüli tagállamok számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy – a betétesek egyenlő védelmének sérelme nélkül – az átváltással számított összeget kerekítsék. [Mód 15] (13)  Egyrészt az ezen irányelvben előírt fedezeti szint nem hagyhatja védelem nélkül a betétek túlságosan nagy arányát a fogyasztók védelme és a pénzügyi rendszer stabilitása érdekében, másrészt számításba kell venni a betétbiztosítási rendszerek finanszírozásának a költségét. Ésszerűnek tűnik ezért a harmonizált fedezeti szintjének100 000 EUR összegben történő megállapítása. (14)  Ezen irányelv betétesenként és nem a betétenként megállapított harmonizált összeg alapelvét követi. Ezért megfelelő az azon betétesek által elhelyezett betétek figyelembe vétele, akik nincsenek számlatulajdonosként nyilvántartva vagy nem kizárólagos tulajdonosok. A határösszeget ezért minden egyes azonosítható betétesre alkalmazni kell. Ez nem vonatkozhat a különleges védelmi szabályok szerint meghatározott kollektív befektetési formákra, amelyek nem érintik az előbb említett betéteket. (15)  A tagállamokat nem szabad megakadályozni olyan tagállamoknak továbbá biztosítaniuk kell, hogy a betétbiztosítási rendszerek létrehozásábana bizonyos tranzakciókból származó betéteket előre meghatározott ideig teljes mértékben fedezzék. Ide tartoznak a magánhasználatú lakóingatlanok vételével vagy eladásával kapcsolatos betétek, a hazai jogban meghatározott bizonyos szociális szempontok alapján védelmet élvező betétek, az élet olyan eseményeivel összefüggő betétek, mint a születés, házasságkötés, válás és különösen a nyugdíj, általánosságban védik a nyugdíjakat, és amelyeknek a betétbiztosítási rendszerektől elkülönülten kell működniük. A tagállamokat nem szabad betétek védelmében, amelyek szociális célból,és a biztosítási juttatásokból vagy magánlakást érintő ingatlanügylethez kapcsolódóan jöttek létrekártérítésekből származó betétek. Az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat minden esetben be kell tartani. [Mód 16] (16)  Szükséges a betétbiztosítási rendszerek vagy a hitelintézetek finanszírozási módszereinek harmonizálása. Egyrészt e rendszerek finanszírozási költségét  elsősorban  elvileg  a hitelintézeteknek kell viselniük; másrészt e rendszerek pénzügyi teherbíró képességének arányban kell állnia a felelősségükkel. Annak biztosítása érdekében, hogy a betétesek betétbiztosítási rendszerek valamennyi tagállamban hasonlóan magas szintű védelmet élvezzenek, és hogy a betétbiztosítási rendszerek csak akkor nyújtsanak kölcsönt egymásnak, ha az érintett betétbiztosítási rendszer jelentős pénzügyi erőfeszítést tett, a betétbiztosító rendszerek finanszírozását magas szinten harmonizálni kell.  Ez azonban nem veszélyeztetheti az érintett tagállam bankrendszerének stabilitásátstabilitást nyújtsanak, minden betétbiztosító rendszer esetében elő kell irányozni egy egységes, előzetes finanszírozási célszintet. [Mód 17] (17)  Annak érdekében, hogy a betétbiztosítás mértéke a jogi áttekinthetőség és a betétesek számára átláthatóság biztosítására korlátozódjon és hogy elkerülhető legyen a befektetési kockázatoknak a betétbiztosítási rendszerekre való átvitele, egyes, befektetési jellegű pénzügyi termékeket ki kell zárni a fedezet hatálya alól, különösen azokat, amelyek nem fizethetők vissza névértéken, valamint azokat, amelyeknek tulajdonosra és nem névre szólnak. [Mód 37] (18)  Egyes betéteseket nem kell bevonni a betétvédelembe, különösen állami hatóságokat vagy más pénzügyi intézményeket. E betétesek többi betéteshez viszonyított korlátozott száma miatt a bank fizetésképtelensége minimális hatással járna a pénzügyi stabilitásra nézve. A hatóságok sokkal könnyebben jutnak hitelhez, mint az állampolgárok. A tagállamoknak azonban biztosítaniuk kell, hogy a védelemre szoruló önkormányzatok betétei is fedezettel rendelkezzenek. A nem pénzügyi vállalkozásokat méretüktől függetlenül alapvetően indokolt bevonni a betétvédelembe. [Mód 18] (19)  A pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(8) 1. cikkének (2) és (3) bekezdése értelmében pénzmosást végző betéteseket ki kell zárni a betétbiztosítási rendszerek általi kifizetésekből. (20)  A betétbiztosítási rendszerben való hitelintézeti részvétel költsége nincs összefüggésben azzal a költséggel, amely akkor merülne fel, ha azt követően, hogy a betétesek bizalma a bankrendszer épségét illetően megrendült, a bankbetéteket nem csak a nehézségekkel küzdő hitelintézetektől vonnák el tömegesen, hanem a jól működő hitelintézetektől is. (21)  Szükséges, hogy a betétbiztosítási rendszerek rendelkezésre álló pénzügyi eszközei elérjenek egy meghatározott célszintet, és hogy lehetőség legyen rendkívüli befizetések beszedésére. Szükség esetén a betétbiztosítási rendszereknek megfelelő alternatív finanszírozási megoldásokkal kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy a velük szemben felmerülő követelések teljesítéséhez rövid távú finanszírozáshoz jussanak. (22)  A betétbiztosítási rendszerek pénzügyi eszközeit elsősorbanrendszereknek valamely hitelintézet fizetésképtelensége esetén a betétesek kifizetésére kifizetéséhez elegendő pénzügyi eszközzel kell használnirendelkezniük. Sokszor azonban egy hitelintézet fizetésképtelenségének elhárítására támogató intézkedéseket kell alkalmazni, mivel azok gyakran hatékonyabbak a betétek biztosítására, mint a betétesek kártalanítása. Ezekkel az intézkedésekkel emellett elkerülhetők a további költségek és a pénzügyi stabilitásra gyakorolt kedvezőtlen hatások, és növelhető a betétesek bizalma. Ezért lehetővé kell tenni, hogy a betétbiztosítási rendszerek eszközeit támogatási intézkedések céljából is felhasználhassák. A támogatási intézkedéseket mindig a támogatott intézmény által teljesítendő feltételekhez kell kötni. Ezen intézkedéseknek mindazonáltal felhasználhatók a más hitelintézethez történő betéttranszfer finanszírozásárafelhasználhatóknak kell lenniük a hitelintézetek rendezett felszámolásával összefüggésben is, feltéve, hogy ez a betétbiztosítási rendszer számára a legolcsóbb megoldást jelenti. A betétbiztosítási rendszer által viselt költségek ezért nem haladhatjákhaladják meg az érintett hitelintézetnél lévő fedezett betétek összegét. Az irányelvben körülírtak szerint bizonyos mértékig a bankok fizetésképtelenségének megelőzésére is felhasználhatók. Az ilyen intézkedések során be kell tartani az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat. A betétbiztosítási rendszerek fenti cselekvési lehetőségei nem lehetnekMindez nincs joghatással a nemzeti bankszanálási alapok létrehozására vonatkozó jövőbeli bizottsági szakpolitikára. [Mód 19] (22a)  A betétbiztosítási rendszer pénzeszközeit fel kell tudni használni az intézmény fedezett betétei egy része tekintetében a folyamatos számlafenntartás finanszírozására.[Mód 20] (23)  A befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló, 2006. június 14-i 2006/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(9) I. melléklete 14. pontjának 1. táblázata meghatározza egyes eszköztételek kockázatát. Ezt a táblázatot figyelembe kell venni annak biztosításához, hogy a betétbiztosítási rendszerek csak alacsony kockázatú eszközökbe fektessenek be. (24)  A betétbiztosítási rendszerekbe teljesített befizetéseket a tagjaik által viselt kockázat mértéke alapján kell meghatározni. Ez lehetővé tenné az egyes bankok – többek között az eltérő üzleti modellek – kockázati profiljának tükrözését, és a befizetések méltányos kiszámítását eredményezné, valamint ösztönözné a kevésbé kockázatos üzleti modell alkalmazását. Ehhez meg kell határozni a betétbiztosítási rendszerekbe teljesített kockázatalapú befizetések megállapítására és kiszámítására vonatkozó standard módszert. Valamennyi tagállam számára kötelező, az EBH és az illetékes hatóságok által egyeztetett közös megközelítésen alapuló alapmutatók és opcionális kiegészítő mutatók kidolgozása fokozatosan vezetné be ezt a harmonizációt. A kapcsolt hitelintézetek vállalt kockázatainak jellege azonban a piaci adottságoktól és a hitelintézetek üzleti tevékenységétől függően változhat. Indokolt ezért saját kockázatalapú módszerek alkalmazását lehetővé tenni a betétbiztosítási rendszerek számára a standard módszer mellett, feltéve, hogy ezen alternatív kockázatalapú módszerek teljesítik az EBH által a Betétbiztosítók Európai Fórumával (EFDI) való konzultációt követően kidolgozandó iránymutatásokat. Ezek az alternatív kockázatalapú módszerek tekintetbe veszik az egyes bankok kockázati profilját, a tagállamokban a befizetések mértékének pontosabb, a piaci adottságoknak jobban megfelelő kiszámításához vezetnek, és ösztönzik a kevésbé kockázatos üzleti modellek alkalmazását. A hitelezés külön jogszabályokkal szabályozott, különösen alacsony kockázatú területeinek figyelembevétele érdekében elő kell írni a befizetések megfelelő csökkentését.[Mód 21] (24a)  Egyes esetekben a nyereségességet kockázatcsökkentő mutatóként használták a kockázati alapú díjak esetében. Ez nem veszi figyelembe a nyereségmaximalizálásra nem törekvő kölcsönösségi alapon működő rendszerek üzleti modelljét. Továbbá a nyereség felhajtásának célja fordított, kockázatosabb stratégiák elfogadására sarkalló ösztönzőt hozhat létre. Az üzleti modell megbízhatóságára vonatkozó holisztikus szemlélet szükséges.[Mód 22] (25)  A betétvédelem a belső piac kiteljesítésének alapvető eleme és a hitelintézetek felügyeleti rendszerének nélkülözhetetlen kiegészítője az adott pénzügyi piacon az összes intézet között kialakult szolidaritás következtében bármelyikük fizetőképtelensége esetén.  Ezért a betétbiztosítási rendszereknek képeseknek kell lenniük arra, hogy szükség esetén kölcsönt nyújtsanak egymásnak.  (26)  A  2010. december 31-től legfeljebb hathetes kifizetési időszak, ellentétes a betétesek bizalmának fenntartására irányuló céllal és nem felel meg az igényeiknek. A kifizetési határidőt ezért egy hétre öt munkanapra de nem kevesebb, mint egy hétre kell csökkenteni. [Mód 23 és 150/rev] (26a)  A rövid visszafizetési határidőhöz szükséges eljárások ugyanakkor még sokszor nem állnak rendelkezésre. Ha azonban a betétesek számára rövid visszafizetési időszakot biztosítanak, majd a hitelintézet csődje esetén nem tartják be a határidőt, akkor a betétesek betétbiztosítási rendszerbe vetett bizalma tartósan megrendülhet, ami aláássa e rendszerek stabilizáló hatását és célját. A tagállamok számára ezért biztosítani kell a lehetőséget, hogy 2016. december 31-ig átmenetileg 20 munkanapos visszafizetési határidőt állapítsanak meg, ha az illetékes felügyeleti hatóság vizsgálata alapján megállapítást nyer, hogy a rövid visszafizetési határidő nem valósítható meg. Ebben az esetben az öt munkanapos kifizetési időszakhoz szükséges eljárásokat 2016. december 31-ig kell kidolgozni és kipróbálni. Annak garantálása érdekében, hogy a 2016. december 31-ig tartó átmeneti időszakban a befektetők hitelintézetük csődje esetén ne kerüljenek pénzügyi nehézségek közé, biztosítani kell számukra a lehetőséget, hogy az illetékes betétbiztosítási rendszer biztosított betétjüket öt munkanapon belül de nem kevesebb, mint egy héten belül legfeljebb 5 000 euró összegig kifizesse.[Mód 24 és 150/rev] (27)  Az olyan tagállamokban működő betétbiztosítási rendszereknek, amelyekben egy hitelintézet fióktelepet létesített vagy amelyekben közvetlenül szolgáltatást nyújt, annak a tagállamnak a rendszere nevében kell tájékoztatniuk és kifizetniük a betéteseket, ahol a hitelintézetet engedélyezték. Azoknak a betétbiztosítási rendszereknek, amelyek érintettek lehetnek, előre megállapodásokat kell kötniük, hogy megkönnyítsék ezeknek a feladatoknak az elvégzését. (28)  A tájékoztatás a betétesek védelmének alapvető elemét képezi. Ezért célszerű a betéteseket számlakivonatukon tájékoztatni a fedezetükről és az illetékes rendszerről, a leendő betétesekkel pedig egy szabványosított tájékoztató lapot ellenjegyeztetni. A tájékoztatásnak az összes betétes és leendő betétes esetében azonos tartalmúnak kell lennie. A betétbiztosítási rendszer összegére és terjedelmére történő utalások hirdetésben való szabályozatlan felhasználása befolyásolhatja a bankrendszer stabilitását vagy a betétesek bizalmát. Ezért a betétbiztosítási rendszerekre való utalást hirdetésekben rövid tényszerű utalásra kell korlátozni. A magát a hitelintézetet védő rendszereknek egyértelmű tájékoztatást kell nyújtaniuk a betéteseknek funkciójukrólaz ezen irányelvben előírt fedezeti szintig terjedő kártérítési igényükről és a rendszer működéséről, anélkül, hogy korlátlan betétvédelmet ígérnének. [Mód 25] (29)  A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(10) alkalmazandó a személyes adatok ezen irányelv szerinti feldolgozására. (30)  Ezen irányelv nem eredményezheti azt, hogy a tagállamokat vagy a hatáskörrel rendelkező hatóságaikat terhelje a felelősség a betétesekkel szemben, amennyiben a betéteket vagy a hitelintézeteket garantáló egy vagy több olyan rendszer bevezetését és hivatalos elismerését biztosították, amelyek az ezen irányelvben leírt feltételek mellett biztosítják a betétesek kártalanítását vagy védelmét. (31)  A Bizottság az Európai Bankfelügyeleti Hatóság létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló 2009. szeptember 23-i javaslatában(11) a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerét létrehozó jogszabályok kidolgozására tett javaslatot és részletezte az új felügyeleti keret felépítését, többek között az Európai Bankfelügyeleti Hatóság megalakításával. (32)  A betétbiztosítási rendszerek tagállamok általi felügyeletének tiszteletben tartása mellett az Európai Bankfelügyeleti Hatóságnak oly módon kell hozzájárulnia azon célkitűzés megvalósításához, hogy a hitelintézetek számára könnyebbé váljon tevékenységük megkezdése és folytatása, hogy egyúttal biztosítható legyen a betétesek hatékonyabb védelme és minimumra lehessen szorítani az adófizetők kockázatát is. E célból a Hatóság megerősíti, hogy a betétbiztosítási rendszerek közötti kölcsönnyújtás ezen irányelvben meghatározott feltételei teljesülnek, és az ezen irányelv által rögzített szigorú korlátokon belül meghatározza az egyes rendszerek által kölcsönzendő összegeket, a kezdeti kamatlábat és a kölcsön futamidejét. E tekintetben az EBH-nak a betétbiztosítási rendszerekre vonatkozóEurópai Bankfelügyeleti Hatóságnak ezenkívül információt kell gyűjteniea betétbiztosítási rendszerekről, mindenekelőtt az általuk fedezett betétek összegéről, amelyet az illetékes hatóságok megerősítettek.A Hatóságnak tájékoztatnia kell a többi betétbiztosítási rendszert kölcsönnyújtási kötelezettségükről[Mód 26] (33)  A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó harmonizált technikai standardok létrehozása céljából hatékony eszközre van szükség, amellyel Európa-szerte biztosítható a versenyfeltételek egyenlősége, valamint a betétesek megfelelő védelme. Ezeket a standardokat a kockázatalapú befizetések kiszámításának egységesítése érdekében kell kidolgozni.[Mód 27] (34)  A betétbiztosítási rendszerek hatékony és eredményes működésének biztosítása céljából és a különböző tagállamokbeli helyzetük kiegyensúlyozott figyelembevétele érdekében az EBH-nak képesnek kell lennie a betétbiztosítási rendszerek közötti nézetkülönbségek kötelező erejű rendezésére. (34a)  A banki ágazatban a határokon átnyúló válságkezelésről szóló, és a Bizottságnak szóló ajánlásokat tartalmazó 2010. július 7-i európai parlamenti állásfoglalásban az Európai Parlament kiemelte, hogy szükség van a bankválság megoldását célzó európai mechanizmusra. E mechanizmus nem érintheti a betétesek betétbiztosítási rendszereken keresztül történő védelmét.[Mód 28] (35)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően a Bizottságot fel kell jogosítani jogi aktusok elfogadására az 5. cikk (5) bekezdése tekintetében jogi aktusok elfogadására annak érdekében, hogy az ebben az irányelvben ugyanazon betétes valamennyi betétére vonatkozóan megállapított fedezeti szintet az Unióban a fogyasztói árindex változásai alapján tapasztalható inflációnak megfelelően kiigazítsa. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról. [Mód 29] (35a)  A Bizottságra továbbá hatáskört kellene ruházni, hogy az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban elfogadhassa az EBH szabályozástechnikai standardtervezeteit a hitelintézetek betétbiztosítási rendszerekbe teljesítendő, kockázatalapú befizetéseinek kiszámítására vonatkozó meghatározások és standard módszer tekintetében. Az EBH-nak ki kell dolgoznia és jóváhagyásra 2012. december 31-ig a Bizottság elé kell terjesztenie a szabályozástechnikai standardokat.[Mód 30] (36)  Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően a végrehajtandó intézkedések céljai, nevezetesen a betétbiztosítási rendszerek működésére vonatkozó szabályok harmonizálása csak uniós szinten érhető el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban az irányelv nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket. (37)  Ezen irányelv nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó kötelezettség csak azokat a rendelkezéseket érinti, amelyek tartalma a korábbi irányelvekhez képest jelentősen módosult. A változatlan rendelkezések átültetésére vonatkozó kötelezettség a korábbi irányelvekből következik. (38)  Ez az irányelv nem érinti a IV. mellékletben felsorolt irányelvek nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket, ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET: 1. cikk Tárgy és hatály (1)  Ez az irányelv a nemzeti betétbiztosítási rendszerek európai rendszerének működésére vonatkozó szabályokat határoz meg azzal a céllal, hogy legyen egy közös biztonsági háló, amely magas fokú védelmet biztosít a betéteseknek az Unióban. [Mód 31] (2)  Ez az irányelv a 3. cikk (1) bekezdésének értelmében elismert valamennyi betétbiztosítási rendszerre valamint a csatlakozott hitelintézményekre alkalmazandó. A betétbiztosítási rendszerek lehetnek jogszabályi, illetve szerződéses alapon létrehozott, valamint a 2006/48/EK irányelv 80. cikkének (8) bekezdése értelmébenvalamennyi betétbiztosítási rendszerre, és a betétbiztosítási rendszerként elismert intézményvédelmi rendszerekre alkalmazandórendszerek . [Mód 32] (3)  Az illetékes hatóságok akkor ismerhetik el betétbiztosítási rendszerként a 2006/48/EK irányelv 80. cikkének (8) bekezdésében meghatározott intézményvédelmi rendszereket, ha azok teljesítik az említett cikkben és ebben az irányelvben meghatározott összes kritériumot.[Mód 33] (4)  Ezen irányelv alkalmazásában a 3. cikk (1) bekezdéseA (3) bekezdés szerint el nem ismert intézményvédelmi rendszerek, amelyek nem biztosítanak betéteket, nem tartoznak ennek az irányelvnek a hatálya alá, a 14. cikk (5) bekezdése második albekezdésének, a 14. cikk (6a) bekezdésének és a III. melléklet (9) bekezdésének kivételével. [Mód 34] (4a)  Abban az esetben, ha felállítanak egy európai alapot a banki válságok megoldására, az Európai Bizottságnak az EBH-val együtt biztosítania kell, hogy a betétesek védelme magas fokú maradjon.[Mód 35] 2. cikk Fogalommeghatározások 1.  Ezen irányelv alkalmazásában:    a) „betét”:    i. a számlán tartott pénzeszközök egyenlege, vagy szokásos banki ügyletből keletkező átmeneti helyzet eredménye, ideértve a lekötött betéteket, a takarékbetéteket és a névre szóló betétkönyveket, amelyet a hitelintézetnek a vonatkozó jogszabályi és szerződéses feltételek mellett vissza kell fizetnie.    ii. bármely olyan tartozás, amelyet egy hitelintézet által kibocsátott okirat tanúsít. [Mód 36] Az Egyesült Királyság és Írország lakás-takarékpénztárainak minden olyan részvénye betétnek minősül, amely a 2. cikk szerint nem képezi a tőke részét.    – az eszköz tulajdonosra és nem névre szóllétezését csak számlakivonattól eltérő okirattal lehet bizonyítani; [Mód 37]    – az eszköz tőkeösszegét nem kell névértéken visszafizetni;    – az eszköz tőkeösszegét csak a hitelintézet vagy harmadik fél által nyújtott meghatározott garancia vagy megállapodás keretében kell névértéken visszafizetni;    b) „biztosítható betétek”: olyan betétek, amelyek a 4. cikk alapján nincsenek kizárva a védelemből;    c) „fedezett betét”: a biztosítható betét azon része, amely nem lépi túl az 5. cikkben említett fedezeti szintet;    ca) 'betétes„: a betét tulajdonosa, illetve közös számlák esetében a betét minden egyes tulajdonosa;[Mód 38]    d) ”közös számla„: két vagy több személy nevére nyitott számla, vagy amely felett két vagy több személy jogosult rendelkezni, vagy amely felett e személyek közül kettő vagy több rendelkezik aláírási jogosultsággal;    e) ”befagyasztott betét„: esedékes és kifizetendő betét, melyet a hitelintézet nem fizetett ki az alkalmazandó jogi és szerződéses feltételek mellett abban az esetben, ha:    i. az illetékes  hatóságok a rendelkezésükre álló információk alapján megállapították, hogy álláspontjuk szerint az érintett hitelintézet pénzügyi körülményeihez közvetlenül kapcsolódó okok miatt az adott időpontban képtelen a betétet visszafizetni, és nem valószínű a későbbi visszafizetés sem. [Mód 39] Az illetékes hatóságok a határozatot a lehető leghamarabb, de minden esetben legkésőbb öt munkanappal azt követően hozzák meg, hogy először meggyőződtek arról, hogy egy hitelintézet elmulasztotta az esedékes és kifizetendő betétek kifizetését; vagy    ii. az i. pontban említett megállapítás hiányában egy bíróság a hitelintézet pénzügyi körülményeihez közvetlenül kapcsolódó okok miatt olyan határozatot hoz, amely felfüggeszti annak lehetőségét, hogy a betétesek követeléseket támasszanak a hitelintézettel szemben,    f) „hitelintézet”:  a 2006/48/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett vállalkozás;    f-a) 'megelőző és támogató intézkedések„: a betétbiztosítási rendszereken keresztül a csatlakozó hitelintézetek banki fizetésképtelenségének megakadályozására tett intézkedések, köztük az alábbiak:
	i.	a csatlakozó hitelintézetek gazdasági és kockázati helyzetére, illetve új intézet alapításakor a tervezés alapjaira vonatkozó ellenőrzés, valamint a tájékoztatáshoz való jog a tulajdonosi és ellenőrzési viszonyok jelentős változása esetében;
	ii.	a csatlakozó hitelintézetek kötelezése arra, hogy tájékoztatást nyújtsanak a gazdasági és kockázati helyzetükről, valamint azok alakulásáról, továbbá az üzleti modelljük tervezett megváltoztatásáról;
	iii.	kikötések alkalmazása a biztosított betétek nagyságának korlátozására vagy bizonyos üzleti tevékenységek (részben vagy egészben történő) korlátozására, amennyiben vizsgálat alapján vagy egyéb módon olyan felismerésekre kerül sor, amelyek alapján feltételezhető, hogy fennáll a betétbiztosítási rendszer igénybevételének fenyegető vagy sürgős veszélye;
	iv.	befizetések beszedése az egyes intézetek kockázati helyzetétől függően;
	v.	megállapodás az illetékes hatóságokkal való információcseréről, ideértve a bizalmas információkat is;
	vi.	garanciák, kölcsönök, valamint mindenféle likviditási és tőketámogatások nyújtása, beleértve harmadik felek igényeinek teljesítését is.[Mód 149/rev]

k)  „székhely szerinti tagállam”: 2006/48/EK irányelv 4. cikkének (7) bekezdése értelmében vett székhely szerinti tagállam;

l)  „fogadó tagállam”: 2006/48/EK irányelv 4. cikkének (8) bekezdése értelmében vett fogadó tagállam;

2.  Amennyiben ez az irányelv az 1093/2010/EU rendeletre hivatkozik, a betétbiztosítási rendszereket működtető szervek e rendelet alkalmazásában az 1093/2010/EU rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerinti illetékes hatóságoknak tekintendők.

3. cikk

Tagság és felügyelet

(1)  Valamennyi tagállam biztosítja, hogy területén egy vagy több betétbiztosítási rendszert vezessenek be és ismerjenek el hivatalosan.

Ez nem zárja ki határokon átnyúló betétbiztosítási rendszerek létrehozását a tagállamok által vagy különböző tagállamok rendszereinek egyesítését. Ezekben az esetekben jóváhagyást kell kérni az illetékes hatóságoktól az EBH részvételével.[Mód 44]

A betétbiztosítási rendszerek hivatalos elismerésének mérlegelésekor az illetékes hatóság különös figyelmet fordít azok kielégítő stabilitására és biztosítja tagságuk kiegyensúlyozott.[Mód 45]

A hitelintézet kizárólag akkor gyűjthet betétet, ha egy ilyen rendszer tagja.

(2)  Amennyiben a hitelintézet nem teljesíti a rá, mint a betétbiztosítási rendszer tagjára vonatkozó kötelezettségeket, azonnal értesítik az engedélyét kiadó hatóságokat, és a betétbiztosítási rendszerrel együttműködésben haladéktalanul meghozzák mindazokat a megfelelő intézkedéseket, ideértve szankciók alkalmazását is, amelyek biztosítják, hogy a hitelintézet teljesítse kötelezettségeit. [Mód 46]

(3)  Ha ezen intézkedések nem vezetnek a hitelintézet részéről a kötelezettségek teljesítéséhez, amennyiben a nemzeti jog megengedi egy tag kizárását, a betétbiztosítási rendszer az illetékes hatóságok kifejezett hozzájárulásával legalább 1 hónapos felmondási határidővel értesíti a hitelintézetet a tagságából való kizárási szándékáról. A betétbiztosítási rendszer továbbra is teljes mértékben garantálja a felmondási idő lejárta előtt elhelyezett betétek védelmét. Ha a hitelintézet a felmondási idő lejártáig nem teljesítette kötelezettségeit, a biztosítási rendszer végrehajtja a kizárást.

(4)  Ha a  2006/48/EK irányelv 6. cikke szerint engedélyezett hitelintézet engedélyét visszavonják, a betétbiztosítási rendszer továbbra is vonatkozik a betétekre.

(5)  Az illetékes hatóságok, az európai pénzügyi felügyeleti rendszer (ESFS) szabályainak megfelelően folyamatosan felügyelik az 1. cikkben említett valamennyi betétbiztosítási rendszert az ennek az irányelvnek való megfelelés tekintetében. [Mód 47]

A határokon átnyúló betétbiztosítási rendszerek felügyeletét az Európai Bankfelügyeleti Hatóság gyakorolja egy olyan testülettel együttműködve, amely a csatlakozó hitelintézetek mindenkori székhely szerinti tagállamaiban illetékes hatóságok képviselőiből áll.[Mód 48]

(6)  A tagállamok biztosítják, hogy a betétbiztosítási rendszerek által a 11. cikk (3a) bekezdése alapján elfogadott alternatív módszerek összhangban álljanak az említett cikk rendelkezéseivel, valamint az Európai Bankfelügyeleti Hatóság által a 11. cikk (5) bekezdése értelmében kidolgozott iránymutatásokkal, hogy betétbiztosítási rendszereik terhelési próbát végezzenek és haladéktalanul tájékoztatást kapjanak, amennyiben az illetékes hatóságok valamely hitelintézetnél olyan problémákat észlelnek, amelyek a betétbiztosítási rendszerek beavatkozását valószínűsítik. Az EBH összehangolja a tagállamok lépéseit.[Mód 49]

Ilyen próbákat legalább évente vagy ennél gyakrabban kell végezni, vagy ha a körülmények megkövetelik. Az első próbára 2013. december 31-ig kerül sor. [Mód 50]

Az Európai Bankfelügyeleti Hatóság átadja a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásárólszóló, 2010. november 24-i 1092/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel(12) létrehozott Európai Rendszerkockázati Testületnek – saját kezdeményezésre vagy a Testület kérésére – azokat a betétbiztosítási rendszerekkel kapcsolatos adatokat, amelyek szükségesek a rendszerkockázatok elemzéséhez.[Mód 51]

Az Európai Bankfelügyeleti Hatóság e tekintetben rendszeresen legalább ötévente szakértői értékelést végez a [EBA-rendelet] 15. 1093/2010/EU rendelet 30. cikke alapján. A szakértői értékelés kiterjed a (7a) bekezdés szerinti vállalatirányítási rendszerekre is. A betétbiztosítási rendszereket az Európai Bankfelügyeleti Hatósággal folytatott információcsere során az említett rendelet 56. cikkében említett szakmai titoktartási kötelezettség köti.

Az Európai Bankfelügyeleti Hatóság jogosult a betétbiztosítási rendszer stressztűrő képességének évenkénti vizsgálatára frissített adatok alapján, előre meghatározott kritikus értékek szerinti különféle helyzetekben, annak megállapítása érdekében, hogy az aktuális számítási modellt és célszintet ki kell-e módosítani. Ezzel összefüggésben a stresszteszteknek egy alacsony, egy közepes és egy jelentős kihatású helyzeten kell alapulniuk.[Mód 52]

(7)  A tagállamok biztosítják, hogy a betétbiztosítási rendszerek kérésükre bármikor megkapjanak tagjaiktól minden ahhoz szükséges információt – beleértve a 4. cikk (2) bekezdése szerinti jelöléseket is –, hogy előkészítsék a betéteseknek a visszafizetést. A stressztesztek végzéséhez szükséges információkat folyamatosan kell továbbítani a betétbiztosítási rendszerekhez. Az ilyen információkat anonimmá kell tenni. A kapott információkat kizárólag stressztesztek elvégzéséhez és a betétbiztosítási rendszer ellenálló képessége korábbi alakulásának elemzéséhez vagy visszafizetések előkészítéséhez lehet felhasználni, és azok titkosságát nem őrizhetők meg kell őrizniaz említett célokhoz szükségesnél hosszabb ideig. [Mód 53]

(7a)  A tagállamok biztosítják, hogy betétbiztosítási rendszereik megbízható vállalatirányítási gyakorlatokat alkalmaznak,és különösen:

4. cikk

A betétek biztosíthatósága

(1)  A biztosítási rendszerekből történő visszafizetésekből a következőket ki kell zárni:

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a hitelintézetek olyan módon jelöljék meg az (1) bekezdésben említett betéteket, amely lehetővé teszi az ilyen betétek azonnali azonosítását.

(2a)  A tagállamok azonban biztosítják, hogy a helyi hatóságok betétjeire is vonatkozzanak a betétbiztosítási rendszer visszafizetései, amennyiben az alábbi feltétel közül valamelyik fennáll:

5. cikk

Fedezeti szint

(1)  A tagállamok garantálják, hogy az egyes betétesek összevont betéteit  100 000  EUR összegig biztosítják arra az esetre, ha a betétek befagytak.

(1a)  Mindezen felül a tagállamok biztosítják, hogy a következő betétek teljes egészükben biztosítva legyenek:

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a betétbiztosítási rendszerek ne térjenek el a betétesek jogosultak legyenek az (1) bekezdésben meghatározott fedezeti szintreszinttől. Mindazonáltal a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az alábbi betéteket fedezik, feltéve, hogy az ilyen visszafizetések költségei nem tartoznak a 9., 10. és 11. cikk hatálya alászintre:[Mód 62]

(3)  A (2) Az (1) bekezdés nem gátolja meg a tagállamokat olyan rendszerek fenntartásában vagy bevezetésében, amelyek az időskori előtakarékossági termékeket és a nyugdíjakat védik, feltéve, hogy ezek a rendszerek nemcsak a betéteket fedezik, hanem átfogó fedezetet kínálnak az e tekintetben releváns összes termékre és helyzetre. [Mód 65]

(3a)  A hitelintézeteknél vagy külföldi hitelintézetek tagállamokbeli fiókjainál 2010. december 31. előtt elhelyezett betétek, valamint a valamely tagállamban állandó lakóhellyel rendelkező betétesek által elhelyezett olyan betétek vonatkozásában, amelyekre 2008. január 1. előtt alapszabályban rögzített, 100 000 és 300 000 euró betétenkénti fix fedezetet biztosító betétbiztosítási rendszer vonatkozott, az érintett tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdéstől eltérve az eddigi fix fedezeti szint továbbra is változatlanul érvényes marad. Ebben az esetben a hitelintézetek célszintjét és kockázatalapú befizetéseiket megfelelően ki kell igazítani.[Mód 66]

(4)  A betéteket euróban vagy annak a tagállamnak a valutájábanabban a valutában kell kifizetni, amelyben ahol a számlát fenntartották. Ha  az (1) bekezdésben említett, euroban megállapított összegeket  más valutára  számítják át, a betétesek részére ténylegesen kifizetett összegek  megegyeznek  az ebben az irányelvben meghatározottakkalAmennyiben a betéteket más valutában tartották nyilván, a betétes döntheti el, hogy az összeget:

Az első albekezdés b) pontjában meghatározott esetben az alkalmazott átváltási árfolyam azon valutatípusra vonatkozó árfolyam lesz, amelyben a betétet tartották addig a napig, amelyen az illetékes hatóságok a 2. cikk (1) bekezdése e) pontjának i. alpontjában említett megállapítást megteszik vagy a bíróság a 2. cikk (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontjában említett határozatot meghozza.[Mód 67]

(5)  Azok a tagállamok, amelyek az euróban kifejezett összegeket átszámítják nemzeti valutájukra, az átszámításkor a kezdeti időszakban ...-án(14) érvényes átváltási árfolyamot kell alkalmazniuk.

A tagállamok az átszámítás eredményeként kapott összegeket kerekíthetik, ha az ilyen kerekítés nem haladja meg a 2 500 eurót.

A második bekezdés sérelme nélkül a más valutára átszámított fedezeti szinteket a tagállamok ötévenként hozzáigazítják az (1) bekezdésben említett összeghez. A tagállamok a Bizottsággal való konzultációt követően korábban is elvégezhetik a fedezeti szintek kiigazítását, előre nem látható események – például árfolyam-ingadozások – bekövetkezését követően.

(6)  Az (1) bekezdésben említett összeget a Bizottság az Európai Bankfelügyeleti Hatósággal együttműködve időszakonként, legalább ötévente felülvizsgálja. Amennyiben megfelelő, a Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak javaslatot terjeszt be egy irányelvre az (1) bekezdésben említett összeg módosítására, különös tekintettel a bankszektorban és az  Unió  gazdasági és pénzügyi helyzetében bekövetkezett fejleményekre. Az első időszakos felülvizsgálat  2015. december 31. előtt nem következhet be, kivéve, ha előre nem látható események korábbi felülvizsgálatot tesznek szükségessé . [Mód 68]

(7)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16. cikknek megfelelően legalább ötévente felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdésben említett összegnek – a Bizottság által az előző kiigazítást követően közzétett harmonizált fogyasztóiár-index változás alapján mért uniós infláció mértékének megfelelő –, a (6) bekezdésben említett időszakos felülvizsgálatára vonatkozóan.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ilyen intézkedést a  16. cikkel  összhangban kell elfogadni[Mód 69]

6. cikk

A visszafizetendő összeg meghatározása

(1)  Az 5. cikk (1) bekezdésében szereplő összegek az egy hitelintézetnél elhelyezett összes betétre vonatkoznak, függetlenül a betétek számától, pénznemétől és  Unión  belüli elhelyezkedésétől.

(2)  Az 5. cikk (1) bekezdésében megállapított összegek kiszámításakor figyelembe veszik az egyes betétesek közös számlából való részesedését.

Különös rendelkezések hiányában az ilyen számlát egyenlően kell felosztani a betétesek között.

Az 5. cikk (1) bekezdésében megállapított összegek kiszámításának céljából a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az olyan számlán elhelyezett betéteket, amelyek tekintetében két vagy több személy jogosult, mint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, társulás vagy hasonló természetű csoportosulás tagja, összevonhatók és egyetlen betétes betétjeként kezelhetők legyenek.

(3)  Ha a betétes nem jogosult a számlán elhelyezett összegek fölött kizárólagosan rendelkezni, a biztosítás a kizárólagos jogosultra vonatkozik, feltéve, hogy azt a személyt azonosították, vagy azonosítható, mielőtt  az illetékes  hatóságok a 2. cikk (1) bekezdése e) pontjának i. alpontjában foglalt megállapításokat megteszik, vagy a bíróság a 2. cikk (1) bekezdés e) pontjának ii. alpontjában foglalt határozatot meghozza. Amennyiben több kizárólagos jogosult van, az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott összegek kiszámításakor az összegek kezelésére vonatkozó megállapodás szerinti egyéni részesedést kell figyelembe venni.

(4)  A visszafizetendő összeg kiszámításának referencia-időpontja az a nap, amelyen az illetékes hatóságok a 2. cikk (1) bekezdése e) pontjának i. alpontjában említett megállapítást megteszik vagy a bíróság a 2. cikk (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontjában említett határozatot meghozza. A visszafizetendő összeg kiszámításánál nem szabad figyelembe venni a betétesnek a hitelintézettel szembeni kötelezettségeit, kivéve, ha a betétesnek a referencia-időpontkor esedékes kötelezettségeiről van szó. [Mód 70]

(5)  A tagállamok biztosítják, hogy a betétbiztosítási rendszerek bármikor felkérhessék a hitelintézeteket arra, hogy adjanak tájékoztatást az összes betétes betéteinek összevont összegéről.

(6)  A betétbiztosítási rendszer megtéríti a betétek kamatát, amely felhalmozódott, de nem került jóváírásra addig a napig, amelyen az illetékes hatóságok a 2. cikk (1) bekezdése e) pontjának i. alpontjában említett megállapítást megteszik vagy a bíróság a 2. cikk (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontjában említett határozatot meghozza. Az 5. cikk (1) bekezdésében említett korlát nem léphető túl.

Ha a kamat más pénzügyi eszköz értékétől függ és ezért nem határozható meg anélkül, hogy ne veszélyeztetné a 7. cikk (1) bekezdésében említett határidőn belüli kifizetést, akkor az ilyen kamat megtérítése a nemzeti jog szerinti késedelmi kamatra korlátozódik.

(7)  A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a nemzeti jogban meghatározott szociális célnak megfelelő bizonyos betétkategóriákat, amelyeket az állami támogatásra vonatkozó szabályok betartása mellett harmadik fél biztosít, nem veszik figyelembe az (1) bekezdésben említett, egy betétes által egy hitelintézetnél elhelyezett betétek összevonásánál. Ilyen esetekben a harmadik fél általi biztosítást az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott fedezeti szintre kell korlátozni.

(7a)  A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a 7. cikk (1) bekezdése szerinti visszafizetés tekintetében egy betétesnek ugyanazon hitelintézetnél elhelyezett betétjeit nem vonják össze, amennyiben a tagállam jogszabályai engedélyezik, hogy az egyes hitelintézetek több különböző márkanevet használjanak. Az ugyanazon hitelintézetnél ugyanazon márkanév alatt elhelyezett betéteket össze kell vonni, és ezekre az 5. cikk (1) bekezdésében rögzített fedezeti szintet kell alkalmazni. Ha ez a számítás az 5. cikkben rögzített, betétesenként és hitelintézetenként fedezett betéti összegnél magasabb összeget eredményez, akkor a betétbiztosítási rendszerbe történő, a 9. és 11. cikk alapján kiszámított befizetéseket megfelelően növelni kell.

Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy nem engedélyez azonos hitelintézet különböző márkanevű termékei tekintetében külön betétvédelmet, a betétes és a márkanevek nincsenek külön biztosítva. Határokon átnyúló helyzetekben nem érvényesül az ugyanazon hitelintézet különböző márkanevei tekintetében történő betétösszevonás.

Az e rendelkezést alkalmazó tagállamok hitelintézeteinek olyan tagállamokban működő leányvállalatai, amelyek nem teszik lehetővé, hogy egy hitelintézet több márkanév alatt működjön, nem nyújthatnak ilyen fedezeteti szintet. [Mód 71]

7. cikk

Visszafizetés

(1)  A betétbiztosítási rendszereknek képesnek kell lenniük arra, hogy a befagyott betéteket visszafizessék attól a naptól számított 7  napon öt munkanapon és nem kevesebb, mint egy héten belül, amely napon az illetékes hatóságok a 2. cikk (1) bekezdése e) pontjának i. alpontja szerinti megállapítást megteszik, vagy a bíróság a 2. cikk (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontja szerinti határozatot meghozza.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a 6. cikk (3) bekezdésében említett betétekre hosszabb visszafizetési időtartam vonatkozik. Mindazonáltal ez az időtartam nem lehet hosszabb attól a naptól számított 3 hónapnál, amelyen az illetékes hatóságok a 2. cikk (1) bekezdése e) pontjának i. alpontjában említett megállapítást megteszik vagy a bíróság a 2. cikk (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontjában említett határozatot meghozza.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy 2016. december 31-ig 20 munkanapos visszafizetési időszakot alkalmaznak, amennyiben az illetékes hatóságok részletes vizsgálat alapján megállapítják, hogy a betétbiztosítási rendszer még nem áll készen az öt munkanapos és legfeljebb egy hetes visszafizetési időszak biztosítására.

Az első albekezdésben említett határidőn belül kell kifizetni azt a betétest, aki nem jogosult a 6. cikk (3) bekezdésében említett számlákon elhelyezett összegek fölött kizárólagosan rendelkezni. Ezt a kifizetést figyelembe kell venni a kizárólagos jogosultak kifizetésekor.

(1a)   Amennyiben a tagállamok az (1) bekezdés harmadik albekezdésének megfelelően úgy döntöttek, hogy 2016. december 31-ig a 20 munkanapos visszafizetési időszakot alkalmazzák, a betétbiztosítási rendszer a betétes kérésére öt munkanapon és legfeljebb egy héten belül legfeljebb 5 000 EUR összegű egyszeri kifizetést eszközöl a biztosítható követelés terhére.[Mód 150]

(1b)  Az (1) bekezdésben említett visszafizetést vagy kifizetéseket csak a következő esetekben lehet késleltetni:

(2)  A betéteseket anélkül ki kell fizetni, hogy szükség lenne a betétbiztosítási rendszerhez intézett kérelemre. E célból a hitelintézet továbbítja a betétekre és a betétesekre vonatkozó szükséges információt, amint azt a betétbiztosítási rendszer kéri.

(3)  A betétbiztosítási rendszer és a betétes közötti minden levelezést az EU azon hivatalos nyelvén kell megfogalmazni, amelyet a bank, amelynél a biztosított betétet elhelyezték, a betétessel folytatott kommunikáció során használ, illetve ennek hiányában, annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén vagy nyelvein kell megfogalmazni , amely tagállamban a biztosított betét található. Ha egy bank közvetlenül egy másik tagallamban működik, létesített fióktelepek nélkül, az információkat azon a nyelven kell biztosítani, amelyet a betétes a számla megnyitásakor választott. [Mód 76]

(4)  Az (1) bekezdésben meghatározott határidőktől függetlenül, amennyiben a számlán elhelyezett összeg tekintetében jogosult vagy érdekelt betétest a 94/308/EGK irányelv 1. cikkében1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott pénzmosással vagy azzal összefüggésben gyanúsították, a bíróság határozatának meghozataláig a biztosítási rendszer a betétest megillető minden kifizetést felfüggeszthet. [Mód 77]

(4a)  Nem kerül sor visszafizetésre, ha az utolsó 24 hónapban nem történt tranzakció a betét vonatkozásában és a betét értéke alacsonyabb, mint a visszafizetés esetleges adminisztratív költségei lennének.[Mód 78]

8. cikk

A betétbiztosítási rendszerrel szembeni követelések

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a betétes kártalanítási joga a betétes által a betétbiztosítási rendszer ellen indított eljárás tárgyát képezhesse. [Mód 79]

(2)  A nemzeti jogban biztosított egyéb jogok sérelme nélkül a és a (3) bekezdésre figyelemmelnemzeti szintű biztosítás keretében kifizetéseket teljesítő betétbiztosítási rendszerek jogosultak, hogy kifizetéseikkel egyenlő mértékig átvegyék a betéteseket megillető jogokat a felszámolási eljárásban.

Az ebben a bekezdésben említett jogátvételi jog alá tartozó jogokat közvetlenül az (1) bekezdésében említett betétesi jog után kell besorolni, és a felszámolóval szembeni minden más jog előtt.[Mód 80]

(3)  Ha a betétbiztosítási rendszerek a 10. cikkben említett eljárás keretében kölcsönt nyújtanak egy másik rendszernek, a kölcsönt nyújtó betétbiztosítási rendszerek jogosultak, hogy a kölcsönzött összeggel arányosan átvegyék a betéteseket megillető jogokat a felszámolási eljárásban.

A jogátvételi jog nem gyakorolható a kölcsön 10. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti esedékessége előtt. Ha a felszámolási eljárás az említett időpont előtt befejeződik, a jogátvételi jog kiterjed a kölcsönt felvevő rendszernek kifizetett felszámolási bevételekre.

Az ebben a bekezdésben említett jogátvételi jog alá tartozó jogokat közvetlenülaz (1) bekezdésében említett betétesi jog után kell besorolni, és a felszámolóval szembeni minden más jog előtt.

(4)  A tagállamok korlátozhatják azt az időtartamot, amelyen belül azok a betétesek, akiknek a betéteit a rendszer nem fizette vissza vagy nem ismerte el a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül, követelhetik betéteik visszafizetését. Az ilyen határidőt azzal a nappal kell meghatározni, amelyen a betétbiztosítási rendszer által az (2) bekezdésnek megfelelően átvett jogokat nyilvántartásba kell venni a nemzeti jog szerinti felszámolási eljárás során.

A határidő meghatározásakor a tagállamok figyelembe veszik azt az időt, amelyre a betétbiztosítási rendszernek az említett nyilvántartásba vétel előtt a követelések összegyűjtéséhez szüksége van.

9. cikk

A betétbiztosítási rendszerek finanszírozása

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a betétbiztosítási rendszerek potenciális kötelezettségeik meghatározásához megfelelő rendszerekkel rendelkezzenek. A betétbiztosítási rendszer rendelkezésre álló pénzügyi eszközeinek ezekkel a kötelezettségekkel arányosnak kell lennie.

A betétbiztosítási rendszerek a rendelkezésre álló pénzügyi eszközöket a tagjaiktól származó, minden év június 30-án és december 30-án évente legalább egyszer teljesített rendszeres befizetésből teremtik elő. Ez nem gátolja a más forrásból származó kiegészítő finanszírozást. Egyszeri belépési díj nem írható elő. [Mód 81]

A rendelkezésre álló pénzügyi eszközöknek el kell érniük legalább a célszintet. Ha a finanszírozási kapacitás elmarad a célszinttől, a befizetést legalább addig kell folytatni, amíg újra el nem érik a célszintet. A rendszeres hozzájárulásnak kellőképpen figyelembe kell vennie az üzleti ciklust, és nem lehet alacsonyabb, mint a fedezett betét 0,1%-a. A hozzájárulás fizetésére vonatkozó kötelezettséget csak akkor kell alkalmazni, ha a betétbiztosítási rendszer által tartott pénzeszközök a célszintet nem érik el. A célszint első alkalommal történő elérését követően, ha a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök a kifizetések miatt a célszint kevesebb, mint kétharmadát teszik ki, a rendszeres befizetés nem lehet kevesebb a biztosítható fedezett betétek 0,25%-ánál. [Mód 82]

(2)  Az egyetlen jogalanyhoz kapcsolódó rendszer betéteinek és befektetéseinek kumulált összege nem haladhatja meg rendelkezésre álló pénzügyi eszközeinek 5%-át. A betétbiztosítási rendszerek rendelkezésre álló pénzügyi eszközeit alacsony kockázattal és kellően diverzifikált módon kell befektetni, és nem haladhatják meg a rendszer rendelkezésre álló pénzügyi eszközeinek 5%-át, kivéve, ha e betétek vagy befektetések tekintetében nem a 2006/48/EK irányelv VI. melléklete alapján megállapított 0%-os kockázati súlyt kell alkalmazni. Az olyan társaságok, amelyek a 83/349/EGK tanácsi irányelv(15) értelmében összevont (konszolidált) éves beszámolók elkészítése szempontjából vagy az elfogadott nemzetközi számviteli szabályokkal összhangban egy vállalkozáscsoporthoz tartoznak, a fenti célbólaz említett korlát számítása céljából egy jogalanynak minősülnek. [Mód 83]

(3)  Ha valamely betétbiztosítási rendszer rendelkezésre álló pénzügyi eszközei nem elegendőek a betétesek kifizetéséhez amikor a betétek befagynak, tagjai naptári évenként a biztosítható fedezett betéteik 0,5%-át meg nem haladó rendkívüli befizetést teljesítenek. Ezt a befizetést a 7. cikk (1) bekezdésében említett határidő előtt egy nappal kell teljesíteni. [Mód 84]

(4)  Az (1) és 2(3) bekezdésben említett befizetések kumulatív összege nem haladhatja meg naptári évenként a biztosítható fedezett betétek 1%-át. [Mód 85]

Az illetékes hatóságok teljesen vagy részlegesen ideiglenesen mentesíthetnek egy hitelintézetet a (2) bekezdésben említett kötelezettség alól, ha az (1) és (2) bekezdésben említett befizetések összege veszélyeztetné más hitelezők vele szembeni követeléseinek rendezését. Az ilyen mentességet legfeljebb 6 hónapos időtartamra lehet megadni, de a hitelintézet kérésére megújítható. Az érintett összeget későbbi időpontban kell befizetni, amikor a fizetés többé nem veszélyezteti a többi hitelező igényének kielégítését. Az (1), (2) és (3) bekezdésben említett pénzügyi eszközöket elsősorban a betétesek ezen irányelv szerinti visszafizetései céljára kell biztosítani és felhasználni. A rendelkezésre álló pénzügyi eszközöknek legfeljebb egyharmadát lehet az ezen irányelv alkalmazásában vett megelőzési és támogatási intézkedésekre felhasználni. Ebben az esetben a betétbiztosítási rendszer egy hónapon belül jelentést nyújt be az illetékes hatóságnak, amelyben bizonyítja, hogy betartotta a rendelkezésre álló eszközök egyharmadában megállapított korlátot.[Mód 86]

(5)  Az e cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett pénzügyi eszközöket elsősorban a betétesek ezen irányelv szerinti visszafizetései céljára kell felhasználni.

Mindazonáltal felhasználhatók más hitelintézethez történő betéttranszfer finanszírozására is, feltéve, hogy a betétbiztosítási rendszer által viselt költségek nem haladják meg az érintett hitelintézetnél lévő fedezett betétek összegét. Ebben az esetben a betétbiztosítási rendszer a betéttranszfertől számított egy hónapon belül jelentést nyújt be az Európai Bankfelügyeleti Hatósághoz, amelyben bizonyítja, hogy nem lépte túl a fent említett korlátot. [Mód 87]

A tagállamok engedélyezhetik a betétbiztosítási rendszerek számára, hogy pénzügyi eszközeiket a bankok fizetésképtelenségének elkerülésére használják fel anélkül, hogy más hitelintézethez történő betéttranszferre lennének korlátozva, feltéve, hogy a következő feltételek teljesülnek:[Mód 88]

Az a) pontban említett százalékos arány eseti alapon és az érintett betétbiztosítási rendszer indokolással ellátott kérelme nyomán az illetékes hatóság engedélyétől függően 0,75 és 1% között állapítható meg.[Mód 91]

(5a)  A betétbiztosítási rendszerek akkor alkalmazhatják az (5) bekezdés szerinti megelőzési és támogatási intézkedésekre vonatkozó küszöbértéket, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

(5b)  A pénzügyi eszközök a hitelintézetek rendezett felszámolásával összefüggő intézkedésekhez is felhasználhatók, feltéve, hogy a betétbiztosítási rendszer által viselt költségek nem haladják meg az érintett hitelintézetnél lévő fedezett betétek összegét. Ha a felszámolás így történik, a betétbiztosítási rendszer a betéttranszfertől számított egy hónapon belül jelentést nyújt be az Európai Bankfelügyeleti Hatósághoz, amelyben megerősíti, hogy a viselt költségek nem haladják meg az érintett hitelintézetnél lévő fedezett betétek összegét.[Mód 93]

(6)  A tagállamok biztosítják, hogy a betétbiztosítási rendszerek megfelelő alternatív finanszírozási megoldásokkal rendelkezzenek, amelyek lehetővé teszik számukra a rövid távú finanszírozáshoz jutást, ha ez a szóban forgó betétbiztosítási rendszerekkel szembeni követelések teljesítéséhez szükséges.

(7)  A tagállamok havonta negyedévente tájékoztatják az Európai Bankfelügyeleti Hatóságot a tagállamban lévő biztosítható betétek és fedezett betétek összegéről, valamint a betétbiztosítási rendszereik rendelkezésre álló pénzügyi eszközeinek összegéről. Ezt az információt az illetékes hatóságok megerősítik, és ezzel a megerősítéssel együtt minden hónap végétől számított 10 napon egy hónapon belül eljuttatják az Európai Bankfelügyeleti Hatóságnak. [Mód 94]

A tagállamok biztosítják, hogy az első albekezdésben említett információt legalább évente közzétegyék a betétbiztosítási rendszerek, valamint az Európai Bankfelügyeleti Hatóság honlapján. [Mód 95]

(7a)  A betétbiztosítási rendszereknek sajátos irányítási szabályoknak kell megfelelniük és felügyeletüket a betétbiztosítási rendszer magas rangú képviselőiből, tagjaiból és az illetékes hatóságokból álló külön testület látja el, amely a pénzügyi eszközök tekintetében átlátható befektetési iránymutatást dolgoz ki és fogad el. Ez az iránymutatás figyelembe veszi a következő tényeket: a befektetések megfelelő időtartama, minősége, diverzifikációja és korrelációja.[Mód 96]

10. cikk

A betétbiztosítási rendszerek közötti kölcsönnyújtás

(1)  A rendszerek jogosultak kölcsönt felvenni az 1. cikk (2) bekezdésében említett, A tagállamok engedélyezhetik a betétbiztosítási rendszerek számára, hogy az Unión belüli összes többi betétbiztosítási rendszertőlbelül önkéntes alapon más betétbiztosítási rendszereknek hitelt biztosítanak, feltéve, hogy az összes következő feltétel teljesül: [Mód 97]

Az első albekezdés f) pontjában említett összeget következőképpen kell meghatározni:

[a 8. cikk (1) bekezdése értelmében visszafizetendő fedezett betétek összege] – [rendelkezésre álló pénzügyi eszközök] + [a 9. cikk (3) bekezdésében említett rendkívüli befizetés maximális összege][Mód 100]

A többi betétbiztosítási rendszer kölcsönt nyújtó rendszerként lép fel. E célból azok a tagállamok, amelyekben egynél több rendszer jött létre, kijelölnek egy rendszert, amely az adott tagállam kölcsönt nyújtó rendszereként működik, és erről tájékoztatják az Európai Bankfelügyeleti Hatóságot. A tagállamok eldönthetik, hogy a kölcsönt nyújtó rendszer számára az ugyanabban a tagállamban letelepedett más betétbiztosítási rendszerek a kölcsönnyújtást megtérítik-e és hogyan.[Mód 101]

Az e cikk alapján más betétbiztosítási rendszerek felé kölcsönvisszafizetési kötelezettséggel rendelkező betétbiztosítási rendszerek nem nyújtanak kölcsönt más betétbiztosítási rendszereknek.

(2)  A kölcsön feltételei a következők:

(3)  Az EBH megerősíti, hogy az (1) és (2) bekezdésben említett követelmények teljesülnekmegállapítja az egyes rendszerek által nyújtandó kölcsön (2) bekezdés a) pontja alapján kiszámított összegét és a (2) bekezdés c) pontja szerint fizetendő kezdeti kamatlábat, valamint a kölcsön futamidejét. [Mód 105]

Az EBH a megerősítését az (1) bekezdés h) pontjában említett információkkal együtt eljuttatja a kölcsönt nyújtó betétbiztosítási rendszereknek. A rendszereknek 2 munkanapon belül meg kell kapniuk a megerősítést és az információkat.A kölcsönt nyújtó betétbiztosítási rendszerek a kézhezvételt követően haladéktalanul, de legkésőbb további 2 munkanapon belül teljesítik a kölcsön kifizetését a kölcsönt felvevő rendszer felé.[Mód 106]

(5)  A tagállamok biztosítják, hogy a kölcsönt felvevő rendszer által előírt befizetések elegendőek legyenek a kölcsönvett összeg visszafizetéséhez és a célszint mielőbbi visszaállításához.

11. cikk

A betétbiztosítási rendszerekbe teljesítendő befizetések kiszámítása

(1)  A betétbiztosítási rendszerek 9. cikkben említett befizetéseit minden egyes tag vonatkozásában az általa viselt kockázat mértéke alapján mértékével arányosan kell meghatározni. A hitelintézetek nem fizetnek azon összeg 75%-ánál kevesebbet vagy 250%-ánál többet, amelyet egy átlagos kockázattal rendelkező banknak kellene befizetnie. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az 1. cikk (3) és (4) bekezdésében említett intézményvédelmi rendszerek tagjai a betétbiztosítási rendszerekbe kevesebb befizetést teljesítsenek, de ez nem lehet kevesebb azon összeg 37,5%-ánál, amelyet egy átlagos kockázattal rendelkező banknak kellene befizetnie.

A tagállamok a nemzeti jogszabályok alapján működő, alacsony kockázatú szektorok számára kisebb mértékű befizetéseket írhatnak elő[Mód 107].

(1a)  A tagállamok engedélyezhetik, hogy valamennyi olyan hitelintézetre, amely a 2006/48/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdése szerinti, ugyanazon központi szervhez csatlakozik, a központi szervre és csatlakozó intézményeire konszolidált alapon meghatározott kockázati súlyozás vonatkozzon. A tagállamok előírhatják, hogy a hitelintézetek minimumhozzájárulást fizetnek, függetlenül a fedezett betéteik összegétől.[Mód 112]

(2)  Az I. és a II. melléklet tartalmazza a tagok által viselt kockázat mértékének meghatározására és a tagok a betétbiztosítási rendszer javára teljesített befizetéseinek kiszámítására az I. és a II. mellékletben említett elemek alapján kell elvégeznivonatkozó standard módszert. [Mód 108]

(3)  A (2) bekezdés nem alkalmazandó az 1. cikk (2) bekezdésében említett betétbiztosítási rendszerekre.[Mód 109]

(3a)  Az (1) és (2) bekezdés ellenére a betétbiztosítási rendszerek saját alternatív kockázatalapú módszereket alkalmazhatnak a tagok kockázatalapú befizetéseinek meghatározásához és kiszámításához. A befizetések kiszámítása az adott tag üzleti kockázatával arányosan történik és megfelelő formában figyelembe veszi az eltérő üzleti modellek kockázati profiljait. Az alternatív módszer figyelembe veheti a mérleg eszközoldalát és a kockázati jelzőszámokat is, mint például tőkemegfelelőséget, az eszközök minőségét, valamint a likviditást.

Az illetékes hatóságok és az EBH jóváhagyják az alternatív módszereket, amelyeknek meg kell felelniük az EBH által a 11. cikk (5) bekezdésében foglaltakkal összhangban kidolgozott iránymutatásoknak. Az iránymutatások betartását az EBH legalább ötévente és a betétbiztosítási rendszer alternatív módszerének minden egyes módosításakor felülvizsgálja.[Mód 110]

(4)  A Bizottság felhatalmazást kap annak érdekében, hogy meghatározza a II. melléklet A. részében szereplő fogalommeghatározások és módszerek elemeit. A szabályozási Annak érdekében, hogy biztosítsák a fogalommeghatározások hatékony harmonizációját és az (1) és (2) bekezdés szerinti standard módszer kialakítását, az EBH kidolgozza a szabályozástechnikai standardok ilyen tervezeteit, az [EBA-rendelet] 7–7d. cikkével összhangban kell elfogadni. Az Európai Bankfelügyeleti Hatóság kidolgozhat szabályozásistandard-tervezeteket a Bizottsághozvaló benyújtás céljábólés szükség esetén javasolhatja a meghatározások és módszerek kiigazítását a teljes összehasonlíthatóság biztosítása és a torzító elemek elkerülése érdekében.

Az EBH szabályozástechnikai standardtervezetét 2012. december 31-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottságot hatáskörrel ruházzák fel, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkében foglaltaknak megfelelően elfogadja.[Mód 111]

(4a)  Az EBH kockázatfelmérései és a szabályozástechnikai standard-tervezetek kidolgozása során figyelembe veszi a hitelintézetek által meghatározott irányítási ellenőrző mechanizmusokat. Az ESFS-en keresztül biztosítja a bevált gyakorlatok terjesztését.[Mód 113]

(5)  Az EBH az 1093/2010/EU rendelet 16. cikkében foglaltaknak megfelelően 2012. december 31-ig iránymutatást bocsát ki a II. melléklet B. részének alkalmazásáról, az [EBA-rendelet 8. cikkének] megfelelőenvalamint a (3a) bekezdésben említett betétbiztosítási rendszerek által kidolgozott alternatív kockázatalapú módszerekről. [Mód 114]

12. cikk

Unión belüli együttműködés

(1)  A betétbiztosítási rendszerek védelmet nyújtanak a hitelintézetek más tagállamokban létesített fióktelepeinek betétesei számára.

(2)  A hitelintézetek más tagállamokban létesített fióktelepeinek betéteseit vagy olyan tagállamok betéteseit, ahol egy más tagállamban engedélyezett hitelintézet működik, a székhely szerinti tagállam rendszere nevében a fogadó tagállam rendszere fizeti ki. A székhely szerinti rendszer megtéríti tagállam rendszere előzetesen rendelkezésre bocsátja a szükséges alapokat, ami lehetővé teszi, hogy a fogadó rendszernek a kifizetésekettagállam rendszere az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, eleget tegyen a székhely szerinti tagállam rendszerének a betétesekkel szemben fennálló fizetési kötelezettségének. [Mód 115]

A fogadó tagállam rendszere továbbá tájékoztatja az érintett betéteseket a székhely szerinti tagállam rendszere nevében és jogosult a szóban forgó betétesekkel kapcsolatot tartani a székhely szerinti tagállam rendszere nevében.

(3)  Ha valamely hitelintézet megszünteti tagságát egy rendszerben és egy másik rendszerhez csatlakozik, a tagság visszavonását megelőző év6 hónap során teljesített befizetést arányosan meg kell téríteni vagy át kell utalni a másik rendszerbe, amennyiben nem a 9. cikk (1) bekezdése harmadik albekezdése szerinti rendszeres befizetésekről vagy a 9. cikk (3) bekezdése szerinti rendkívüli befizetésekről van szó. Ez nem alkalmazandó, ha a hitelintézetet a 3. cikk (3) bekezdése alapján kizárták a rendszerből. [Mód 116]

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy a székhely szerinti tagállam betétbiztosítási rendszerei elvégezzék a 3. cikk (7) bekezdésében említett információk cseréjét a fogadó tagállam rendszereivel. Az említett cikkben meghatározott korlátozások alkalmazandók.

Azoknak a hitelintézeteknek, amelyek önként át kívánnak lépni az egyik betétbiztosítási rendszerből egy másikba, ezen irányelvnek megfelelően legalább hat hónappal korábban jelezniük kell e szándékukat. Ebben az időszakban a hitelintézetet továbbra is teljesíti az eredeti betétbiztosítási rendszerbe történő befizetéseit, az elő- és utófinanszírozás tekintetében egyaránt.[Mód 117]

(5)  A betétbiztosítási rendszerek közötti hatékony együttműködés elősegítése érdekében, különös tekintettel erre a cikkre és a 10. cikkre, a betétbiztosítási rendszerek vagy adott esetben az illetékes hatóságok írásos együttműködési megállapodásokat kötnek. A megállapodások figyelembe veszik a 95/46/EK irányelvben meghatározott követelményeket.

A betétbiztosítási rendszerek értesítik az Európai Bankfelügyeleti Hatóságot az ilyen megállapodások létezéséről és tartalmáról. A Hatóság véleményezheti a megállapodásokat az 1093/2010/EU rendelet 6. cikke (2) bekezdésének f) pontja és 19. cikke alapján. Ha az illetékes hatóságok vagy a betétbiztosítási rendszerek nem tudnak megállapodásra jutni vagy a megállapodás értelmezése vita tárgyát képezi, az Európai Bankfelügyeleti Hatóság az 1093/2010/EU rendelet 11. cikke alapján rendezi a nézetkülönbségeket.

Az ilyen megállapodások hiánya nem befolyásolja a betétesek 8. cikk (2) bekezdése szerinti, vagy a hitelintézetek e cikk (3) bekezdése szerinti követeléseit.

13. cikk

Harmadik országokban létesített hitelintézetek fióktelepei

(1)  A tagállamok ellenőrzik, hogy az  Unión kívüli székhellyel rendelkező hitelintézet (harmadik országbeli hitelintézet) által létrehozott fióktelep az ezen irányelvben előírtakkal egyenértékű védelemmel rendelkezzen.

Amennyiben nem rendelkezik ezzel, a tagállamok a  2006/48/EK irányelv 38. cikkének (1) bekezdése szerint előírhatják, hogy a harmadik országbeli hitelintézet által létrehozott fióktelepek csatlakozzanak a területükön működő betétbiztosítási rendszerekhez.

(1a)  Az (1) bekezdés alkalmazásának következetes harmonizációja érdekében az EBH szabályozástechnikai standardtervezetet dolgoz ki, amely meghatározza az általános egyenértékűségi kritériumokat.

Az EBH e szabályozástechnikai standardtervezeteket ...-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottságot hatáskörrel ruházzák fel, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkében foglaltaknak megfelelően elfogadja.[Mód 118]

(2)  A harmadik országbeli és  valamely tagállamban működő rendszerben tagsággal nem rendelkező  hitelintézet által létrehozott fióktelepek betétesei és leendő betétesei megkapnak minden olyan tájékoztatást a hitelintézettől, amely a betéteik védelmét szolgáló biztosítási intézkedésekkel kapcsolatos.

(3)  A (2) bekezdésben említett tájékoztatást annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén vagy nyelvein, illetve – a betétes ez irányú kérése esetén, és ha a fióktelepnek módjában áll teljesíteni a kérést – más nyelven kell közzétenni világos és érthető formában megfogalmazva, amelyben a fióktelepet a nemzeti jog által előírt módon létrehozták. [Mód 151/rev]

14. cikk

A betétesek tájékoztatása

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a hitelintézetek a betétesek és a leendő betétesek számára megadjanak annak a betétbiztosítási rendszernek az azonosításához szükséges minden tájékoztatást, amelynek az Unión belül a hitelintézet és a fióktelepei tagjai. Amennyiben a betétbiztosítási rendszer a 4. cikk (1) bekezdése a)–g) és i)–k) pontjában, valamint a 4. cikk (2) bekezdésében cikkben  foglaltaknak megfelelően nem biztosít egy betétet, a hitelintézet köteles erről tájékoztatni a betétest, és ebben az esetben a hitelintézet a betétesnek felajánlja a lehetőséget, hogy bárminemű szankció nélkül, az összes addigi kamattal és juttatással együtt felvehesse betéteit. [Mód 119]

(2)  A leendő betéteseknek szóló információt szerződéskötés előtt kell rendelkezésre bocsátani , és ellenjegyeztetni kell a leendő betétesekkel. E célra a III. mellékletben található mintát kell használni. 

(3)  A betéteseknek szóló információkat a számlakivonataikon kell rendelkezésre bocsátani. Ez az információ megerősítést tartalmaz arról, hogy a betétek biztosíthatók. Ezenfelül hivatkozni kell a III. mellékletben található tájékoztatóra és arra, hogy hol szerezhető be. Évente legalább egyszer a III. mellékletben található tájékoztatót is csatolni kell a betétes egyik számlakivonatához. Feltüntethető A tájékoztatón fel kell tüntetni az illetékes betétbiztosítási rendszer weboldalát is.

A betétbiztosítási rendszer weboldalának tartalmaznia kell a betétesek számára a betétbiztosítás folyamata és feltételei tekintetében szükséges, az irányelvben előírt információkat.[Mód 120]

(4)  Az (1) bekezdésben említett tájékoztatást a nemzeti jogszabályokban előírt módon, annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén vagy nyelvein kell közzétenni, amelyben a fióktelep létrejött, és amennyiben a betétes kéri – és a fióktelep teljesíteni tudja ezt a kérést –, más nyelveken is. [Mód 121]

(5)  A tagállamok az (1), (2) és (3) bekezdésben szereplő tájékoztatás hirdetésben való felhasználását arra a betétbiztosítási rendszerre való tényszerű hivatkozásra korlátozhatják,  amely a hirdetett terméket biztosítja. [Mód 122]

AAz olyan hitelintézetek amelyek az 1. cikk (3) és (4) bekezdésében említett rendszer tagjai, megfelelően és könnyen érthető módon tájékoztatják a betéteseket a betétbiztosítási rendszer működéséről. Ennek során a hitelintézetek tájékoztatják a betéteseket a maximális fedezetről, valamint a betétbiztosítási rendszerekkel kapcsolatos, egyéb kérdésekről. Ez a tájékoztatás nem tartalmazhat utalást a betétek korlátlan fedezetére. [Mód 123]

(6)  Ha hitelintézetek egyesülnek, a betéteseket legalább egy hónappal azelőtt tájékoztatni kell az egyesülésről, hogy az jogerőre emelkedne. A betéteseket tájékoztatni kell arról, hogy ha az egyesülés hatályossá válik, az egyes egyesülő bankoknál elhelyezett betéteiket a betétbiztosítási rendszer által biztosított fedezeti szint meghatározása szempontjából összevontan kezelik az egyesülést követően. Az egyesülésről kézhez kapott értesítést követően három hónapos időszak áll a betétesek rendelkezésére, hogy bárminemű szankció nélkül, az összes addigi kamattal és juttatással együtt átvihessék az 5. cikk (1) bekezdése szerinti fedezeti szint összegét meghaladó betéteiket egy másik bankba vagy másik bankfiókba. Ha az összeg az 5. cikk (1) bekezdésében megállapított mértéket meghaladja a három hónapos időszak során, úgy a fedezeti szint az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott összegnek az egyesült hitelintézetek számával történő megszorzásával kapott összegre terjed ki.[Mód 124]

(6a)  Valamely betétbiztosítási rendszerből történő kiválása vagy kizárása esetén a kivált hitelintézet egy hónapon belül értesíti betéteseit.[Mód 125]

(7)  Ha a betétes internetes banki szolgáltatást használ, az ezen irányelv által előírt közzéteendő információkat elektronikus úton megfelelő módon kell közölni a betétes figyelmét felkeltő módonfelkeltve, vagy ha a betétes úgy kívánja, akkor papír alapon . [Mód 126]

(7a)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy megfelelő eljárások kerüljenek bevezetésre annak érdekében, hogy a betétbiztosítási rendszerek megoszthassák az információkat és eredményesen kommunikálhassanak más betétbiztosítási rendszerekkel, csatlakozott hitelintézményeikkel és a megfelelő illetékes hatóságokkal országukon belül, és adott esetben határokon átnyúlóan más ügynökségekkel is.[Mód 127]

15. cikk

Engedélyezett hitelintézetek listája

A  2006/48/EK irányelv 14. cikke  szerint összeállítandó engedélyezett hitelintézetek listáján a Bizottság ezen irányelvnek megfelelően átlátható módon feltünteti az egyes hitelintézetek státuszát. [Mód 128]

16. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  E cikk meghatározza a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó, Bizottságra ruházott hatáskör gyakorlásának feltételeit.

(1a)  A Bizottság …(16)-ától határozatlan időre felhatalmazást kap az 5. cikk (7) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. E felhatalmazás határozatlan időre szól

(1b)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (7) bekezdésében megállapított felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(2)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul értesíti arról egyidejűleg az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(3)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó, Bizottságra ruházott hatáskör gyakorlásának feltételeit a 17. és a 18. cikk határozza meg. A 5. cikk (7) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlament és a Tanács a jogi aktusról való értesítést követő három hónapon belül nem emel kifogást, illetve ha az említett határidő leteltét megelőzően az Európai Parlament és a Tanács egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére e határidő három hónappal meghosszabbodik. [Mód 129]

17. cikk

A felhatalmazás visszavonása

(1)  Az Európai Parlament vagy a Tanács visszavonhatja a 16. cikkben megállapított felhatalmazást.

(2)  Az az intézmény, amely belső eljárást indított annak eldöntése érdekében, hogy vissza kívánja-e vonni a felhatalmazást, a végső határozat meghozatala előtt ésszerű időn belül tájékoztatja arról a másik intézményt és a Bizottságot, megjelölve a visszavonás tárgyát képező felhatalmazást, valamint a visszavonás lehetséges indokait.

(3)  A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat haladéktalanul, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba, és nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. A határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.[Mód 130]

18. cikk

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal szembeni kifogások

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben a bejelentés időpontjától kezdődő két hónapos határidőn belül. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére e határidő egy hónappal meghosszabbodik.

(2)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktust az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni és az aktus az annak rendelkezéseiben megállapított időpontban hatályba lép, amennyiben a fenti határidő leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem kifogásolja az adott felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktust az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki lehet hirdetni és az aktus hatályba léphet, ha az Európai Parlament és a Tanács ezt az időpontot megelőzően egyaránt arról tájékoztatja a Bizottságot, hogy nem emel kifogást.

(3)  Ha az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásolja az adott felhatalmazáson alapuló jogi aktust, akkor az nem lép hatályba. A felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben kifogást emelő intézmény megadja kifogásának indokait. [Mód 131]

19. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)  A 9. cikkben említett, betétbiztosítási rendszerekbe teljesítendő befizetéseket a 9. cikk (1) bekezdésében említett célszint eléréséig a lehető legegyenletesebb módon kell elosztani.[Mód 132]

(1a)  Ha egy betétbiztosítási rendszer nem tudja meghatározni ezen irányelv hatálybalépésének időpontjában csatlakozott hitelintézeteinek fedezett betéteit, a 2. cikk (1) bekezdésének h) pontja szerinti célszint a rendszer biztosítható betéteire vonatkozik. 2015. január 1-jétől a fedezett betétek minden betétbiztosítási rendszerre nézve a célszint meghatározásának alapjául szolgálnak. [Mód 133]

(2)  Azokat a betéteseket, akik a következőkben felsorolt betétekkel rendelkeznek, tájékoztatni kell arról, hogy a továbbiakban e betétekre már nem terjed ki a betétbiztosítási rendszer fedezete: ugyanazon hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a saját váltókból és kötelezvényekből származó tartozások; olyan betétek, amelyek tulajdonosra és nem névre szólnak; olyan betétek, amelyek tőkeösszegét nem kell névértéken visszafizetni; olyan betétek, amelyek tőkeösszegét csak a hitelintézet vagy harmadik fél által nyújtott meghatározott garancia vagy megállapodás keretében kell névértéken visszafizetni.

(3)  Amennyiben ezen irányelv vagy a 2009/14/EK irányelv nemzeti jogba való átültetése után a betétbiztosítási rendszerek fedezete már nem terjed ki részben vagy egészében bizonyos betétekre, úgy a tagállamok lehetővé tehetik, hogy az ilyen betétek 2014. december 31-ig fedezve maradjanak, ha azokat 2010. június 30. előtt fizették be. 2014. december 31. után a tagállamok gondoskodnak arról, hogy egy rendszer se nyújtson magasabb vagy átfogóbb szintű fedezetet az ezen irányelvben előírtnál, függetlenül a betétek befizetésének időpontjától.

(4)  A Bizottság 2015. december 31-ig 2014. január 2-ig jelentést, és adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, annak megállapítása céljából, hogy célszerű-e az egész Unióra kiterjedő egységes rendszer kialakítása a fennállóamely meghatározza, hogy az Unióban működő, az EBH által koordinált betétbiztosítási rendszerek helyetthogyan működhetnek együtt egy európai rendszer révén annak érdekében, hogy elkerüljék a határokon átnyúló tevékenységekből adódó kockázatokat és megvédjék a betéteket e kockázatoktól. [Mód 134]

(5)  A Bizottság az Európai Bankfelügyeleti Hatósággal együttműködve 2015. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az irányelv végrehajtásáról. A jelentésnek ki kell térnie különösen arra, hogy a fedezett betétek alapján lehetséges-e meghatározni a célszintet anélkül, hogy az csökkentené a betétesek védelmét.a következőkre kell kitérnie:

A jelentés azt is értékeli, hogy az első albekezdésben említett feladatokat úgy hajtották-e végre, hogy a betétesek védelme megmaradt. Mindezt a betétesek védelmének szem előtt tartása mellett kell végrehajtani. [Mód 135]

20. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

(1)  A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az 1. cikknek, a 2. cikk (1) bekezdése a), c), d), f), h)–m) pontjának, a 2. cikk (2) bekezdésének, a 3. cikk (1) bekezdésének, a 3. cikk (3) bekezdésének, a 3. cikk (5)–(7) bekezdésének, a 4. cikk (1) bekezdése d)–k) pontjának, az 5. cikk (2)–(5) bekezdésének, a 6. cikk (4)–(7) bekezdésének, a 7. cikk (1)–(3) bekezdésének, a 8. cikk (2)–(4) bekezdésének, a 9–11. cikknek, a 12. cikknek, a 13. cikk (1)–(2) bekezdésének, a 14. cikk (1)–(3) bekezdésének, a 14. cikk (5)–(7) bekezdésének, a 19. cikknek és az I–III. mellékletnek legkésőbbennek az irányelvnek 2012. december 31-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint a rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul megküldik a Bizottságnak. [Mód 136]

Az első albekezdéstől eltérve, a tagállamok azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a 9. cikk (1) bekezdése harmadik albekezdésének, a 9. cikk (3) bekezdésének és a 10. cikknek megfeleljenek, 2020. december 31-ig léptetik hatályba.[Mód 137]

Az első albekezdéstől eltérve, a tagállamok azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a 7. cikk (1) bekezdésének és a 9. cikk (5) bekezdésének megfeleljenek, 2013. december 31-ig léptetik hatályba. Mindazonáltal a biztosítható betétek 9. cikk (5) bekezdésének a) pontjában említett aránya nem alkalmazandó 2014. január 1-je előtt. 2017. december 31-ig 0,5%-os arány alkalmazandó. Ezt az időpontot követően 2020. december 31-ig 0,75%-os arány alkalmazandó[Mód 138]

A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük.  A rendelkezéseknek tartalmazniuk kell egy arra vonatkozó nyilatkozatot is, hogy a hatályban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az ezen irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelvekre történő hivatkozásait erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni. A hivatkozás módját és a nyilatkozat formáját a tagállamok határozzák meg. 

(2)  A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az irányelv tárgykörében fogadnak el.

21. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 94/19/EK irányelv – egymást követő módosításaival együtt – 2012. december 31-étől hatályát veszti; ez nem érinti a IV. mellékletben felsorolt irányelvek nemzeti jogba történő átültetésére és alkalmazására vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket.

A hatályon kívül helyezett irányelvekre való hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni, az V. mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően.

22. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő  huszadik  napon lép hatályba.

A 2. cikk (1) bekezdésének b), e), g) pontja, a 4. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontja, az 5. cikk (1) bekezdése, a 6. cikk (1), (2) és (3) bekezdése, a 7. cikk (4) bekezdése, a 8. cikk (1) bekezdése, a 12. cikk (1) bekezdése, a 13. cikk (3) bekezdése, a 14. cikk (4) bekezdése és a 15–18. cikk 2013. január 1-jétől alkalmazandó. 

23. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt .

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök

(1) HL C 99., 2011.3.31., 1. o. (2) Az Európai Parlament 2012. február 16-i álláspontja. (3) HL L 135., 1994.5.31., 5. o. (4) HL L 331., 2010.12.15., 12. o. (5) HL L 68., 2009.3.13., 3. o. (6) HL L 177., 2006.6.30., 1. o. (7) HL L 177., 2006.6.30., 1. o. (8) HL L 309, 2005.11.25., 15. o. (9) HL L 177., 2006.6.30., 201. o. (10) HL L 281., 1995.11.23., 31. o. (11) Javaslat az Európai Bankfelügyeleti Hatóság létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre -COM(2009)0501. (12) HL L 331., 2010.12.15., 1. o. (13) HL L 145., 2004.4.30., 1. o. (14) * Az irányelv hatálybalépésének időpontja. (15) A Tanács hetedik 83/349/EGK irányelve (1983. június 13.) a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján az összevont (konszolidált) éves beszámolóról (HL L 193., 1983.7.18., 1. o.) (16) *Az irányelv hatálybalépésének időpontja..

I.MELLÉKLET

A betétbiztosítási rendszerek kockázatalapú befizetéseinek meghatározása 1.  A következő képletek alkalmazandók:    a) a tag által teljesítendő kockázatalapú befizetés összege Ci = TC * RSi    b) a tag kockázati részesedése    c) a tag által teljesítendő befizetés kockázattal súlyozott összege RAi = CB * ahol: Ci a betétbiztosítási rendszer i-edik tagja által teljesítendő befizetés összege TC a rendszer által beszedendő befizetések teljes összege RSi az i-edik tag kockázati részesedése RAi az i-edik tag által teljesítendő befizetés kockázattal súlyozott összege RAk az n tag mindegyike által teljesítendő befizetés kockázattal súlyozott összege CB a befizetési alap (vagyis 2015. január 1-jétől a fedezett betétek, illetve amennyiben ezek a betétbiztosítási rendszer nem minden tagintézete számára elszámolhatók, a biztosítható betétek) [Mód 139] βi a II. mellékletnek megfelelően az i-edik taghoz rendelt kockázati együttható 2.  A következő képletek alkalmazandók:    a) a tag teljes összetett pontszáma = ¾+ ¼    b) a tag alapmutatókból számított összetett részpontszáma = ¼ [+++]    c) a tag kiegészítő mutatókból számított összetett részpontszáma =[++ … +] ahol: az i-edik tag teljes összetett pontszáma az i-edik tag teljes összetett részpontszáma az alapmutatók figyelembevételével az i-edik tag teljes összetett részpontszáma a kiegészítő mutatók figyelembevételével egy változó, amely az i-edik tagnak a II. mellékletben bemutatott valamely egyedi alap- vagy kiegészítő mutatóval kapcsolatos kockázatát becsüli x az adott alap- vagy kiegészítő mutató szimbóluma.

II.MELLÉKLET

A kockázatalapú befizetések számításához használt mutatók, pontszámok és súlyok A.RÉSZ Alapmutatók 1.  A kockázatalapú befizetések számításához az alábbi alapmutatókat kell használni: Kockázati osztály Mutató Arány Tőkemegfelelés A 2006/48/EK irányelv 57. cikkének a)–ca) pontjában említett szavatolótőke-elemek és a 2006/48/EK irányelv 76. cikkében említett, kockázattal súlyozott eszközök Szavatolótőke Kockázattal súlyozott eszközök Eszközminőség Nem teljesítő hitelek Nem teljesítő hitelek Bruttó hitelállomány Jövedelmezőség Kockázazttal súlyozott eszközarányos nyereség [Mód 140] Nettó jövedelem Átlagos eszközállomány Likviditás A 11. cikk (4) bekezdésétől függően a tagállamoknak kell meghatározniuk 2.  A kockázati profilok figyelembevételére az alapmutatók tekintetében az alábbi pontszámokat kell használni. Kockázati szint Tőkemegfelelés Eszközminőség Jövedelmezőség Likviditás Igen alacsony kockázat 1 1 1 1 Alacsony kockázat 2 2 2 2 Közepes kockázat 3 3 3 3 Magas kockázat 4 4 4 4 Igen magas kockázat 5 5 5 5 3.  Egy adott kockázati osztályban a mutatók tényleges értékei alapján a tagokhoz az alábbi pontszámokat kell rendelni: Elem Szimbólum (x) = 1 = 2 = 3 = 4 = 5 Tőkemegfelelés CA x > 12,3% 12,3% ≥ x > 9,6% 9,6% ≥ x > 8,2% 8,2% ≥ x > 7% x ≤ 7% Eszközminőség AQ x ≤ 1% 1% < x ≤ 2,1% 2,1% < x ≤ 3,7% 3,7% < x ≤ 6% x > 6% Jövedelmezőség P x > 1,2% 1,2% ≥ x > 0,9% 0,9% ≥ x > 0,7% 0,7% ≥ x > 0,5% x ≤ 0,5% Likviditás L A 11. cikk (4) bekezdésétől függően az egyes -k küszöbértékeit a tagállamok határozhatják meg. 4.  Egy adott taghoz összetett pontszámától függően az alábbi kockázati súlyokat (együtthatókat) kell rendelni: Összetett pontszám (ρ) 1 < ρ ≤ 1,5 1,5 < ρ ≤ 2,5 2,5 < ρ ≤ 3,5 3,5 < ρ ≤ 4,5 4,5 < ρ ≤ 5 Kockázati együttható (β) 75% 100% 125% 150% 200% B.RÉSZ Kiegészítő mutatók 1.  A tagállamok kiegészítő mutatókat határoznak meg a kockázatalapú befizetések számításához. E célraA kockázatalapú befizetések számításához emellett az alábbi mutatók egy része vagy egésze is felhasználható: [Mód 141] Kockázati osztály Mutató / arány Képlet Tőkemegfelelés Teljes tőke Teljes tőke Kockázattal súlyozott eszközök Tőkefelesleg * Tőkefelesleg vagy Tőkefelesleg Összes eszköz Kockázattal súlyozott eszközök Eszközminőség Hitelveszteségekre képzett céltartalék Hitelveszteségekre képzett céltartalék vagy Hitelveszteségekre képzett céltartalék Nettó kamatbevétel Működési jövedelem Kockázattal súlyozott eszközök Kockázattal súlyozott eszközök Összes eszköz Jövedelmezőség Költség/bevétel arány Működési ráfordítások Működési jövedelem Nettó nyereség Nettó nyereség Teljes tőke Likviditás A 11. cikk (5) bekezdésétől függően a tagállamoknak kell meghatározniuk * Tőkefelesleg = Tőke – a 2006/48/EK irányelv 57. cikkének a)–h) pontjában említett szavatolótőke. 2.  A kockázati profilok figyelembevételére a kiegészítő mutatók tekintetében az alábbi pontszámokat kell használni. Kockázati szint Tőkemegfelelés Eszközminőség Jövedelmezőség Likviditás Igen alacsony kockázat 1 1 1 1 Alacsony kockázat 2 2 2 2 Közepes kockázat 3 3 3 3 Magas kockázat 4 4 4 4 Igen magas kockázat 5 5 5 5 3.  Egy adott taghoz összetett pontszámától függően az alábbi kockázati súlyokat (együtthatókat) kell rendelni: Összetett pontszám (ρ) 1 < ρ ≤ 1,5 1,5 < ρ ≤ 2,5 2,5 < ρ ≤ 3,5 3,5 < ρ ≤ 4,5 4,5 < ρ ≤ 5 Kockázati együttható (β) 75% 100% 125% 150% 200%

III.MELLÉKLET

Minta: A betéteseknek szóló tájékoztató Ha az esedékes és kifizetendő betétet betétét hitelintézete a hitelintézet a pénzügyi körülményeihez közvetlenül kapcsolódó okok miatt nem fizette ki, akkor a betétet egy betétbiztosítási rendszer fizeti vissza a betéteseknekÖnnek mint betétesnek. Az illetékes betétbiztosítási rendszer általános a betétbiztosítási rendszerekről szóló 2012/.../EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben(1) foglaltaknak megfelelően fedezetet ad a [számlavezető hitelintézet neve] [termék neve] nevű termékére. [Mód 142] A fedezet bankonként legfeljebb 100 000 EUR visszafizetésére terjed ki. A fedezet megállapításakor az adott banknál tartott betéteket betéteit összevontan veszik figyelembe. Így például, ha a betétes megtakarítási az Ön betéti számláján 90 000 EUR, folyószámláján pedig 20 000 EUR 40 000 EUR található, a fedezet akkor is csak 100 000 EUR visszafizetésére terjed ki. [Mód 143] [Csak a vonatkozó esetben]: Ez a számítási módszer akkor is érvényes, ha a bank hitelintézet az ügyfelei felé több cégnevet márkanevet is használ. A(z) [számlavezető hitelintézet neve] [ugyanazon hitelintézet minden más megnevezése] néven is tevékenykedik. Az említett nevű hitelintézeteknél tartott betétek mindegyike összesen legfeljebb 100 000 EUR összegű fedezetet élveznek. [Mód 144] Közös számla esetében a 100 000 EUR összegű fedezet minden egyes betétest megillet. [Csak a vonatkozó esetben:] A 100 000 EUR összegű fedezeti korlát alkalmazása céljából az olyan számlán elhelyezett betéteket, amelyek tekintetében két vagy több személy jogosult, mint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, társulás vagy hasonló természetű csoportosulás tagja, összevontan és egyetlen betétes betétjeként kezelik. A betétbiztosítási rendszerek általában minden lakossági betétes és vállalkozás számára [adott esetben a tagállamban: és veszélyeztetett helyi hatóság számára] fedezetet nyújtanak. A kivételek, amelyek meghatározott betétekre vonatkoznak, megtalálhatók az illetékes betétbiztosítási rendszer weboldalán [illessze be az illetékes betétbiztosítási rendszer weboldalát]. Az Ön bankja kérésre arról is tájékoztatást ad, hogy a fedezet kiterjed-e bizonyos termékekre vagy sem. A hitelintézetbank a betétekre vonatkozó fedezet tényét a számlakivonatonaz Ön számlakivonatán is feltünteti. [Mód 145] Az illetékes betétbiztosítási rendszer a(z) [név, cím, telefonszám, e-mail cím és weboldal]. E rendszer legfeljebb hathetes, 2013. december 31-től pedig egyhetes határidőn öt [adott esetben: 20] munkanapon belül visszafizeti az Ön betéteit (legfeljebb 100 000 EUR-t). [vonatkozó esetben: Kérésre a betétbiztosítási rendszer öt munkanapon belül 5000 euró összegig terjedő hitelt nyújt az Ön számára. 2017-től (100 000 euróig) öt napon belül visszatérítik az Ön betéteit].[Mód 146] Amennyiben e a fenti határidőkön belül nem kapja vissza pénzét, úgy vegye fel a kapcsolatot a betétbiztosítási rendszerrel, mivel a kifizetésekre vonatkozó igényeket igények bejelentése adott esetben csak korlátozott ideig lehet bejelentenilezárul [illessze be a tagállamban alkalmazandó határidőt, valamint a nemzeti jogszabályra és az erről rendelkező cikkre vonatkozó pontos hivatkozást] után . További tájékoztatásért látogasson el a következő weboldalra: [az illetékes betétbiztosítási rendszer weboldala]. [Mód 147] [Csak a vonatkozó esetben:] Az Ön betétjére hitelintézménye betétbiztosítási rendszerként [elismert/nem elismert] intézményi betétbiztosítási rendszer ad fedezetetrendszerhez tartozik. A rendszerben részt vevő bankok hitelintézetek a fizetésképtelenség elkerülése céljából kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak. Mindazonáltal, ha ennek ellenére bekövetkezne a fizetésképtelenség, az Ön betéteit a nemzeti jog értelmében elismert betétbiztosítási rendszerek keretében legfeljebb 100 000 EUR erejéig visszafizetik. [Mód 148] (1) *Az irányelv száma és hivatkozási adatai.

IV.MELLÉKLET

A.RÉSZ Azok az irányelvek, amelyek a 21. cikknek megfelelően – egymást követő módosításaikkal együtt – hatályukat vesztik Az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EK irányelve (1994. május 30.) a betétbiztosítási rendszerekről. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/14/EK irányelve (2009. március 11.) a betétbiztosítási rendszerekről szóló 94/19/EK irányelvnek a fedezeti szint és a kifizetési határidő tekintetében történő módosításáról. B.RÉSZ A 21. cikkben említett átültetési határidők Irányelv Átültetési határidő 94/19/EK 1995.7.1. 2009/14/EK 2009.6.30. 2009/14/EK (a 2009/14/EK irányelv által módosított 94/19/EK irányelv 1. cikk 3. pont i. alpontjának második bekezdése, 7. cikkének (1a) és (3) bekezdése, és 10. cikkének (1) bekezdése) 2010.12.31.

V.MELLÉKLET

Megfelelési táblázat Ezen irányelv A 2009/14/EK irányelv A 94/19/EK irányelv 1. cikk - - 2. cikk (1) bekezdés a) pont 1. cikk 1. pont 2. cikk (1) bekezdés d) pont 1. cikk 2. pont 2. cikk (1) bekezdés e) pont 1. cikk 1. bekezdés 1. cikk 3. pont 2. cikk (1) bekezdés f) pont 1. cikk 4. pont 2. cikk (1) bekezdés g) pont 1. cikk 5. pont 3. cikk (1) bekezdés 3. cikk (1) bekezdés 3. cikk (2) bekezdés 3. cikk (2) bekezdés 3. cikk (3) bekezdés 3. cikk (3) bekezdés 3. cikk (4) bekezdés 5. cikk 3. cikk (6) bekezdés 1. cikk (6) bekezdés a) pont 4. cikk (1) bekezdés a)–c) pont 2. cikk 4. cikk (1) bekezdés d) pont 7. cikk (2) bekezdés, I. melléklet 1. pont 4. cikk (1) bekezdés f) pont 7. cikk (2) bekezdés, I. melléklet 10. pont 4. cikk (1) bekezdés g) pont 7. cikk (2) bekezdés, I. melléklet 2. pont 4. cikk (1) bekezdés h) pont 7. cikk (2) bekezdés, I. melléklet 5. pont 4. cikk (1) bekezdés i) pont 7. cikk (2) bekezdés, I. melléklet 6. pont 4. cikk (1) bekezdés j) pont 7. cikk (2) bekezdés, I. melléklet 3. és 4. pont 4. cikk (1) bekezdés k) pont 7. cikk (2) bekezdés, I. melléklet 12. pont 5. cikk (1) bekezdés 1. cikk (3) bekezdés a) pont 7. cikk (1) bekezdés 5. cikk (4) bekezdés 1. cikk (3) bekezdés a) pont Ezen irányelv A 2009/14/EK irányelv A 94/19/EK irányelv 5. cikk (6) bekezdés 7. cikk (4) és (5) bekezdés 5. cikk (7) bekezdés 1. cikk (3) bekezdés d) pont 6. cikk (1)–(3) bekezdés 8. cikk 7. cikk (1) bekezdés 1. cikk (6) bekezdés a) pont 10. cikk (1) bekezdés 7. cikk (3) bekezdés 10. cikk (4) bekezdés 7. cikk (4) bekezdés 10. cikk (5) bekezdés 8. cikk (1) bekezdés 7. cikk (6) bekezdés 8. cikk (2) bekezdés 11. cikk 12. cikk (1) bekezdés 4. cikk (1) bekezdés 13. cikk 6. cikk 14. cikk (1)–(3) bekezdés 1. cikk (5) bekezdés 9. cikk (1) bekezdés 14. cikk (4) bekezdés 9. cikk (2) bekezdés 14. cikk (5) bekezdés 9. cikk (3) bekezdés 15. cikk 13. cikk 16–18. cikk 1. cikk (4) bekezdés