Az Európai Parlament,

–  tekintettel az 1995. november 28-i barcelonai nyilatkozatra, amely partnerséget hozott létre az Európai Unió és a Földközi-tenger déli partján fekvő országok között,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodásra,

–  tekintettel a 2005. október 14-i tanácsi határozatra, mely engedélyezi a mezőgazdasági termékek, a feldolgozott mezőgazdasági termékek, valamint a halak és a halászati termékek kereskedelmének kölcsönös liberalizációjáról szóló tárgyalások folytatását Marokkóval,

–  tekintettel a 2011. december 14-i tanácsi határozatra, amely jóváhagyja tárgyalások folytatását Egyiptommal, Jordániával, Marokkóval és Tunéziával olyan „mélyreható és átfogó” szabadkereskedelmi térségek létrehozása érdekében, amelyek az ezen országokkal fennálló euromediterrán társulási megállapodások részét képezik,

–  tekintettel az Európai Bizottság „Partnerség a demokráciáért és a közös jólétért a dél-mediterrán térséggel” című, az Európai Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló 2011. március 8-i közös közleményére (COM(2011)0200 végleges),

–  tekintettel „Az átalakuló szomszédság új megközelítése” című, az Európai Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló 2011. május 25-i közös közleményre (COM(2011)0303 végleges),

–  tekintettel „A nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban a vállalati társadalmi felelősségvállalásról” című 2010. november 25-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésével, valamint 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával összhangban folytatott egyetértési eljárásra, a mezőgazdasági és a feldolgozott mezőgazdasági termékekre, a halakra és a halászati termékekre vonatkozó kölcsönös liberalizációs intézkedésekről, továbbá az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás módosításáról, valamint az ahhoz csatolt 1., 2. és 3. jegyzőkönyvnek és azok mellékleteinek felváltásáról szóló, az Európai Unió és a Marokkói Királyság között levélváltás formájában létrejött megállapodástervezet (a továbbiakban a „megállapodás”) tekintetében (15974/2010),

–  tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel az arab tavasz eseményeit követően a Földközi-tenger déli partjának politikai átalakulása az Uniótól határozott, hatékony és gyors választ követelt meg;

B.  mivel a Földközi-tenger déli partján fekvő országokkal folytatott erősödő kereskedelmi kapcsolatok és a kereskedelem kiegyensúlyozott és progresszív liberalizációja e válasz fontos alkotóelemét képezik;

C.  mivel a kereskedelem és a beruházás a növekedés motorját képezi, illetve hozzájárul a szegénység csökkentéséhez, közelebb hozza egymáshoz a népeket, megerősíti a nemzetek közötti kapcsolatokat és hozzájárul a politikai stabilitáshoz;

D.  mivel a 2000. március 1. óta hatályos EU és Marokkó közötti társulási megállapodás 16. cikke kimondja, hogy az Európai Közösség és Marokkó a mezőgazdasági termékek, a feldolgozott mezőgazdasági termékek, a halak és a halászati termékek vonatkozásában fokozatosan fogja végrehajtani a kölcsönös kereskedelem nagyobb fokú liberalizálását;

E.  mivel az Unió továbbra is jelentős többlettel rendelkezik a Marokkóval folytatott árukereskedelem terén, ami 2010-ben elérte az 5,4 milliárd eurót;

F.  mivel az Unió jelentős, több mint 4 milliárd eurós többlettel rendelkezik a Földközi-tenger déli partján fekvő országokkal folytatott mezőgazdasági és halászati árukereskedelem terén, ám a Marokkóval folytatott, mezőgazdasági és halászati árukat, valamint feldolgozott élelmiszereket érintő kétoldalú kereskedelem deficitje 2010-ben elérte az 871 millió eurót; mivel a mezőgazdasági és halászati termékek kereskedelme a marokkói export mintegy 18%-át teszi ki;

G.  mivel a mezőgazdaság Marokkó GDP-jének 15–20%-át, exportjának 12%-át, a marokkói munkaerőnek pedig 38%-át teszi ki, sőt a vidéki területeken ez utóbbi aránya elérheti a 75%-ot is; mivel ez azt mutatja, hogy az ágazat stabilitása és bővítése rendkívül fontos az ország politikai stabilitása szempontjából;

H.  mivel a megállapodás (az eddigi 33% helyett) a marokkói mezőgazdasági és halászati termékek 55%-ára kivetett vámtarifákat azonnali hatállyal, és (az eddigi 1% helyett) az uniós mezőgazdasági és halászati termékek 70%-ára kivetett vámtarifákat 10 éven belül liberalizálja;

I.  mivel a megállapodás kiegyensúlyozott működéséhez alapvető fontosságú az érzékeny termékek ellenőrzése és a kvóták szigorú betartása;

J.  mivel a bármely harmadik országból az Unióba importált valamennyi mezőgazdasági terméknek meg kell felelnie az Unió egészségügyi és növény-egészségügyi szabályainak;

K.  mivel Marokkó a Földközi-tenger déli partján fekvő négy olyan ország egyike, amelyekkel kapcsolatban a Tanács mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére irányuló tárgyalási irányelveket hagyott jóvá; mivel a mezőgazdasági termékek kereskedelme e tárgyalások részét fogja képezni;

Általános megfontolások

1.  úgy véli, hogy a piacok megnyitása és az uniós belső piacba történő fokozatos integráció hatékony eszköz lehet a Földközi-tenger déli partján fekvő országok fejlődése szempontjából, és hozzájárul a térség gazdasági, migrációs és biztonsági problémáit okozó, széles körben elterjedt szegénység és munkanélküliség csökkentéséhez; úgy véli, hogy e célkitűzés megvalósításához az Uniónak késznek kell mutatkoznia kereskedelmi engedményeket tenni;

2.  emlékeztet az arab tavasz eseményeit követő uniós kötelezettségvállalásra, amely szerint az EU segíteni fogja a Földközi-tenger déli partján fekvő országok demokratikus átalakulását, mégpedig nagyobb szabadságot és gazdasági lehetőségeket nyújtó kereskedelmi és gazdasági eszközök bevetésével; úgy véli, hogy Marokkó az alkotmányreformmal és a választások tisztességes lefolytatásával jelentős lépéseket tett a demokrácia megszilárdításának irányába; ennek kapcsán üdvözli a megállapodást, mivel az pozitív lépés a politikai stabilizáció és a kölcsönösen fenntartható gazdasági fejlődés támogatása felé;

3.  alapvetően fontosnak tartja, hogy a kereskedelmi és beruházási kezdeményezések a társadalom valamennyi rétege számára előnyösek legyenek, és kimondottan a kkv-kat és a mezőgazdasági kistermelőket célozzák meg; ezzel összefüggésben megállapítja, hogy a marokkói mezőgazdasági termelők több mint 80%-a kevesebb mint öt hektárnyi földdel rendelkezik, és ezért üdvözli, hogy a Confédération marocaine de l'agriculture et du développement rural (Marokkói Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Szövetség, COMADER) támogatja a megállapodást; emlékeztet arra, hogy az élelmiszer-biztonságnak nemcsak gazdasági, hanem társadalmi, környezetvédelmi és kulturális vonatkozásai is vannak;

A megállapodás

4.  hangsúlyozza, hogy – tekintettel a marokkói mezőgazdasági ágazat jelentőségére és befolyására, különösen a munkahelyteremtésben – e megállapodás kulcsfontosságú szerepet tölt be az ország gazdasági fejlődésében és politikai stabilizációjában, mivel új exportlehetőségeket teremt a marokkói termékek szempontjából a legfőbb piacot jelentő Unióba; úgy véli, hogy a megállapodás lehetőséget biztosít majd az Unió mezőgazdasági ágazata, elsősorban a feldolgozott élelmiszerek iparága számára is; rámutat arra, hogy az uniós exportőrök számára végső soron előnyös lesz a marokkói behozatali vámok eltörlése a mezőgazdasági és halászati termékcsaládok 70%-ának esetében, és ez az intézkedés – a teljes körű bevezetést követően – a becslések szerint évi 100 millió eurónyi vám megtakarításával jár majd;

5.  üdvözli, hogy további nem tarifális intézkedések – például az európai földrajzi megjelölések különleges védelmére irányuló jövőbeli tárgyalások, fokozott védelmi mechanizmusok és egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések – kerültek be a megállapodás szövegébe; emlékeztet továbbá arra, hogy az EU és Marokkó olyan vitarendezési mechanizmusban állapodott meg, amely lehetővé teszi, hogy bármely fél jogorvoslattal éljen, amennyiben a másik fél nem tartja be a megállapodásban foglaltakat;

6.  felhívja a figyelmet egyes uniós ágazatoknak az érzékeny gyümölcs- és zöldségfélék megnövelt vámmentes importkvótáival kapcsolatos aggodalmára; ezért felhívja a Bizottságot, hogy értékelje az európai termelőkre gyakorolt hatásokat, különös tekintettel a mezőgazdasági termelők bevételeire, és erről rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet;

7.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az európai ipari csoportok a belépési árrendszerben tapasztalható állítólagos csalásokról panaszkodnak, és garanciát kér arra, hogy a megállapodásban előírt megnövelt vámkontingenseket az Unió megfelelően szabályozza, valamint hogy a belépési árak mechanizmusának végrehajtására irányuló szabályokat ne lehessen félreértelmezni; hangsúlyozza, az európai szereplők panaszokat nyújtottak be az OLAF-hoz és az Európai Parlament Petíciós Bizottságához, és ez utóbbi felkérte a Bizottságot, hogy a csalások megszüntetése érdekében változtassa meg a belépési árrendszert; e tekintetben tudomásul veszi a közös agrárpolitika legutóbbi reformja során felmerült, arra irányuló javaslatokat, hogy a belépési árrendszer végrehajtására vonatkozó szabályokat hangolják össze a Közösségi Vámkódexszel; úgy véli, hogy ennek – a hatékony ellenőrzési intézkedések bevezetése érdekében – a mezőgazdasági piacok közös szervezésére irányuló végrehajtási rendelet módosításával kell járnia;

8.  úgy véli, hogy a megállapodás konkrét intézményi rendelkezéseket és mechanizmusokat ír elő, például a piaci zavarok elkerülése érdekében folytatott együttműködést, a Bizottság által harmadik országokkal – többek között Marokkóval – életre hívott szakértői csoportokat, a társulási megállapodás irányítása keretében felállított, mezőgazdasági kereskedelemmel foglalkozó albizottságot, a politikákkal és a termeléssel kapcsolatos eszmecserét, valamint a jegyzőkönyv 7. cikkének értelmében létrehozott védzáradékot; felhívja a Bizottságot, hogy adott esetben alkalmazza ezeket a mechanizmusokat;

Átfogóbb kereskedelmi és gazdasági kérdések

9.  hangsúlyozza, hogy az uniós belső piacra való jutást bizonyos egészségügyi, növény-egészségügyi és környezetvédelmi normák teljesítéséhez kell kötni, és üdvözli az Európai Élelmiszerügyi és Állat-egészségügyi Hivatal 2011. évi pozitív jelentését; üdvözli, hogy a megállapodásban hangsúlyt kapnak az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések, és kéri, hogy a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások középpontjában a technikai segítségnyújtás álljon; kéri, hogy a Bizottság támogassa, hogy Marokkó és az Európai Unió között azonos intézkedéseket és ellenőrzéseket foganatosítsanak a környezetvédelmi és élelmiszer-biztonsági előírások tekintetében a két piac közötti tisztességes verseny biztosítása érdekében;

10.  üdvözli a marokkói mezőgazdasági ágazat reformját, nevezetesen a „Plan Vert” („Zöld Terv”) elnevezésű programot, amelyet kifejezetten a kistermelők támogatására dolgoztak ki, hozzáférést biztosítva számukra a korszerű technológiákhoz és a beruházásokhoz; szorgalmazza, hogy az Unió a bevált gyakorlatok megosztása révén továbbra is nyújtson támogatást a termelési módszerek fejlesztése terén, és segítse Marokkó vízvédelmi erőfeszítéseit;

11.  elismeri, hogy Marokkó ratifikálta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) összes fontosabb egyezményét, és a közelmúltban jogszabályt fogadott el a gyermekmunka betiltásáról; hangsúlyozza azonban, hogy az egyesülés szabadsága és a gyermekmunka terén még mindig sok a teendő; úgy véli, hogy a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások rendelkezései közé a fenntartható fejlődésről szóló fejezetbe bele kell foglalni az ILO-egyezmények végrehajtásával kapcsolatos segítségnyújtást, az alá nem írt legfőbb egyezmények (például az egyesülési szabadság és a szervezkedési jog védelméről szóló 87. sz. egyezmény) ratifikálását és a vállalati társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos kezdeményezéseket;

12.  felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a megállapodás teljes mértékben tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot, és a helyi lakosság valamennyi érintett csoportjának előnyére váljon;

o
o   o

13.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Maghreb-országokkal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttségének, az Unió a Mediterrán Térségért Parlamenti Közgyűlés elnökségének, valamint Marokkó kormányának és parlamentjének.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0446.