Az Európai Parlament 2012. február 16-i állásfoglalása a halálbüntetésről Japánban (2012/2542(RSP))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 63/168 számú határozatára, amelyben az ENSZ Közgyűlésének a halálbüntetésre és a kivégzésekre vonatkozóan egyetemes moratórium bevezetésére felszólító, 2007. december 18-i 62/149 számú határozatának végrehajtását kéri,
– tekintettel az ENSZ Közgyűlésének a halálbüntetés alkalmazására vonatkozó moratóriumról szóló, 2010. december 21-i 65/206 számú határozatára,
– tekintettel a halálbüntetésről szóló uniós iránymutatásokra,
– tekintettel a halálbüntetésre vonatkozó egyetemes moratóriumról szóló 2007. szeptember 27-i állásfoglalására(1),
– tekintetten a halálbüntetés Japánban, Dél-Koreában és Tajvanon való eltörléséről szóló 2002. június 13-i állásfoglalására(2),
– tekintettel a halálbüntetés elleni világnapról szóló 2010. október 7-i állásfoglalására(3),
– tekintettel Catherine Ashtonnak, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és Thorbjørn Jaglandnak, az Európa Tanács Főtitkárának a halálbüntetés elleni európai és világnap, 2011. október 10. alkalmából tett együttes nyilatkozatára,
– tekintettel az Európai Unió által 2011. április 6-án a halálbüntetés eltörléséről tett nyilatkozatra, amelyben az Európa Tanácsban megfigyelőként részt vevő államokat, többek között Japánt, a halálbüntetés eltörlésére bátorítja,
– tekintettel a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód elleni ENSZ-egyezményre, amelyet Japán 1999-ben ratifikált,
A. mivel az Európai Unió határozottan elkötelezte magát a halálbüntetés egyetemes eltörlése mellett, és az élethez való jog elvének egyetemes elfogadtatására törekszik;
B. mivel 1992 óta 2011 volt az első év, amikor Japánban nem hajtottak végre kivégzéseket; mivel azonban a sajtó tudósításai szerint az új igazságügy-miniszter, Tosió Ogava bejelentette, hogy nem kívánja folytatni elődje, Hiraoka Hideo „elővigyázatossági” politikáját, és újra kész kivégzési parancsokat aláírni;
C. mivel jelentős előrelépések történtek a halálbüntetés egyetemes eltörlése felé, és egyre több ország törli el a halálbüntetést;
D. mivel az, ha Japán mint Ázsia egyik vezető demokráciája és a nemzetközi közösség kulcsfontosságú tagja hivatalosan kötelezettséget vállalna a halálbüntetés eltörlésére, nemcsak a nemzetközi tendenciával állna összhangban, hanem világszerte azt a határozott üzenetet is közvetítené, hogy az élethez való jogot tiszteletben kell tartani és védeni kell;
E. mivel Japánban jelenleg mintegy 130 halálra ítélt van siralomházban;
F. mivel a fogvatartottakat és jogi képviselőjüket csak a kivégzés napján értesítik a kivégzésről, és a családok csak később értesülnek a történtekről, ami a siralomházban töltött hosszú évekre való tekintettel különös kegyetlenségnek minősül;
1. üdvözli, hogy az EU Japánnal fenntartott kapcsolatai a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok iránti közös elkötelezettségen alapulnak;
2. üdvözli, hogy Japánban 2010 júliusa óta nem hajtottak végre kivégzéseket, és hogy az igazságügyi minisztériumban 2010-ben a halálbüntetést tanulmányozó munkacsoportot hoztak létre;
3. nyomatékosan felszólítja Tosió Ogava igazságügy-minisztert, hogy a jövőben ne hagyjon jóvá egyetlen kivégzési parancsot sem, és támogassa a munkacsoport tevékenységét;
4. felhívja Japánt, hogy tartsa fenn az 1989 novemberétől 1993 márciusáig hatályban lévő de facto moratórium visszaállítására irányuló erőfeszítéseit, és bátorítsa a közhatóságokat, a parlamenti képviselőket, a civil társadalmi szervezeteket és a médiát, hogy kezdeményezzenek nemzeti szintű vitát a halálbüntetés Japánban való alkalmazásáról;
5. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Bizottságnak, a tagállamok parlamentjeinek, az ENSZ főtitkárának, az ENSZ emberi jogi biztosának, Japán miniszterelnökének és igazságügy-miniszterének, valamint a japán országgyűlésnek.