Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Tanács 2005. december 16-i határozatára, amely megadta az országnak az uniós tagjelölt státuszt, és tekintettel az Európai Tanács 2006. június 15–16-i és 2006. december 14–15-i üléseit követő elnökségi következtetésekre,

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 845 (1993) és 817 (1993) számú határozataira, az ENSZ Közgyűlésének 47/225 (1993) számú határozatára, valamint az 1995-ös ideiglenes megállapodásra,

–  tekintettel a Nemzetközi Bíróságnak az 1995. szeptember 13-i ideiglenes megállapodás alkalmazásáról szóló ítéletére (Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság kontra Görögország),

–  tekintettel az elért eredményekről szóló 2011-es bizottsági jelentésre (SEC(2011)1203) és a „Bővítési stratégia és a legfontosabb kihívások 2011–2012” című, 2011. október 12-i bizottsági közleményre (COM(2011)0666),

–  tekintettel korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel a parlamenti vegyesbizottság 2011. november 4-i ajánlásaira,

–  tekintettel az EBESZ/Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) választási megfigyelői küldöttségének a 2011. június 5-i előrehozott parlamenti választásokról szóló végleges jelentésére,

–  tekintettel a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal a csatlakozási partnerségben létrehozott elvekről, prioritásokról és feltételekről szóló 2008. február 18-i 2008/212/EK tanácsi határozatra,

–  tekintettel az Általános Ügyek Tanácsa és a Külügyek Tanácsa 2010. december 13–14-i és 2011. december 5-i következtetéseire,

–  tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az Európai Tanács 2003. június 19–20-i szaloniki ülésén kötelezettségvállalás született arra, hogy minden nyugat-balkáni állam csatlakozni fog az Európai Unióhoz, és ezt a kötelezettségvállalást a Nyugat-Balkánról szóló, 2010. június 2-án Szarajevóban tartott magas szintű találkozón megismételték;

B.  mivel az elért eredményekről szóló 2011-es jelentésében a Bizottság fenntartotta 2009-es ajánlását, amelynek értelmében megkezdi az uniós csatlakozási tárgyalásokat az országgal;

C.  mivel a Bizottság a 2011-es bővítési stratégiájában megerősítette, hogy „a bővítési politika a társadalmi átalakulások erőteljes eszközének bizonyult”, illetve hogy „a csatlakozási folyamat és annak sikere szempontjából központi jelentőséggel bírt az elkötelezettség, a feltételesség és a hitelesség”;

D.  mivel a társulási partnerség felszólított az arra irányuló erőfeszítések fokozására, hogy konstruktív megközelítést követve – az ENSZ Biztonsági Tanácsa 817 (1993) és 845 (1993) sz. határozatának keretében – tárgyalásokon alapuló és kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak a Görögországgal fennálló névkérdés problémájára, továbbá felhívott ez ezen erőfeszítéseket esetlegesen negatívan befolyásoló lépések elkerülésére; mivel a Bizottság és a Tanács többször is hangsúlyozta a jószomszédi kapcsolatok fenntartásának nélkülözhetetlenségét, ideértve az ország elnevezésével kapcsolatos problémának az ENSZ égisze alatt történő, tárgyalásokon alapuló és kölcsönösen elfogadott megoldására való törekvést;

E.  mivel a bilaterális kérdéseket nem szabad akadályként feltüntetni vagy alkalmazni a csatlakozási folyamatban, hanem azokat az általános uniós érdekek és értékek figyelembevételével minél hamarabb konstruktívan kell kezelni;

F.  mivel a regionális együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok továbbra is a bővítési folyamat lényegi részét alkotják, és mivel a vitatott kérdésekben kompromisszumok kidolgozása a regionális együttműködés fokozásának a legjobb módja a nyugat-balkáni béke és jószomszédi viszony fenntartása érdekében; mivel a csatlakozási folyamat folytatása hozzájárulna az ország stabilitásához és tovább erősítené a különböző etnikai csoportok közötti kapcsolatokat;

G.  mivel valamennyi tagjelölt ország saját fejlődési szinttel és dinamikával rendelkezik; mivel az EU felelőssége, hogy egyik országot se hagyja magára, és mivel az uniós csatlakozási folyamat hitelességét alááshatja a csatlakozási tárgyalások megkezdésének folyamatos csúszása;

H.  mivel az ország egyike volt az első országoknak a térségben, amelyek tagjelölt státust kaptak, az országban a legnagyobb az uniós csatlakozás támogatottsága a hazai lakosság körében, és három egymást követő évben pozitív ajánlást kapott a Bizottságtól az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdése időpontjának meghatározása tekintetében;

I.  mivel az integrációs folyamat során valamennyi tagjelölt és potenciálisan tagjelölt országgal saját érdemeik alapján kell foglalkozni;

1.  ismételten sürgeti a Tanácsot, hogy további késedelem nélkül nevezze meg az országgal folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját;

2.  egyetért az elért eredményekről szóló 2011. évi bizottsági jelentésnek azon megállapításával, miszerint az ország folyamatosan eleget tesz a politikai feltételeknek; sajnálja, hogy a Tanács már a harmadik egymást követő évben nem követte a Bizottság ajánlását, és 2011. december 9-i ülésén úgy határozott, hogy nem kezdi meg a csatlakozási tárgyalásokat az országgal;

3.  hangsúlyozza az ország európai integrációs folyamatának fontosságát, és az e célt szolgáló valamennyi erőfeszítés jelentőségét, különös tekintettel a közösségi joganyaggal történő harmonizáció előzetes átvilágítására és a stabilizációs és társulási megállapodás második szakaszának végrehajtására;

4.  bár nem kívánja visszatartani más nyugat-balkáni országok által az uniós csatlakozás irányába tett örömteli előrelépéseket, aggasztónak tartja, hogy az a nézet, mely szerint az ország által elért előrehaladást mások meghaladták, kedvezőtlenül hathat az országban lévő etnikai csoportok közötti viszonyok további javulására, továbbá hogy a térség bármely országában az uniós csatlakozás felé történő egyenletes előrelépés elmaradása végső soron kockázatot jelent valamennyi ország stabilitására és biztonságára nézve;

5.  rámutat, hogy ugyan valamennyi tagjelölt ország saját fejlődési szinttel és dinamikával rendelkezik, az EU felelőssége, hogy az országot ne hagyja magára;

6.  megjegyzi a bővítésért és az európai szomszédságpolitikáért felelős biztos 2011. szeptember 5-i megjegyzését, amely szerint „az Európai Bizottság pozitív ajánlása nincs kőbe vésve”; rámutat ugyanakkor arra, hogy a Tanács határozata a Bizottság ajánlásainak figyelmen kívül hagyásáról a közvélemény jogos frusztráltságát és elégedetlenségét váltotta ki az országban, és megjegyzi, hogy az Európai Uniónak és tagjainak soha sem szabad biztosra venniük egy tagjelölt ország európai kilátásait, és azonos mértékű erőfeszítéseket kell tenniük a csatlakozási folyamat felgyorsítására a valódi partnerség szellemében;

7.  üdvözli az Európai Unió képviselete új vezetőjének kinevezését és reméli, hogy e kinevezés meg fogja erősíteni az EU és az ország közötti kapcsolatokat;

8.   üdvözli a 2012. március 15-én kezdődő, az uniós csatlakozási folyamatban előrelépést jelentő magas szintű csatlakozási párbeszédet az Európai Bizottsággal, melynek célja a reformtervek előmozdítása érdemi véleménycsere és rendszeres szakmai konzultáció által öt kulcsfontosságú szakpolitikai területen: szólásszabadság, jogállamiság, közigazgatási reform, választási reform, és gazdasági feltételek; osztja a Bizottság és a kormányhatóságok nézetét, mely szerint a 23. fejezetre – igazságszolgáltatás és alapvető jogok – és a 24. fejezetre – jogérvényesülés, szabadság, és biztonság – kell koncentrálni, mely tovább fogja segíteni az uniós csatlakozási feltételeknek és normáknak való megfelelést; hasonlóan magas szintű párbeszédre számít az uniós csatlakozási folyamat egyéb döntő fontosságú területein is; úgy véli, hogy e párbeszéd a reformok iránti új elkötelezettséget fog teremteni és évente kétszer zajló politikai szintű megbeszélések által erősíti a kapcsolatunkat;

9.  elismeri, hogy az ország által követett euroatlanti megközelítés szempontjából mind a NATO-, mind pedig az európai uniós tagság elengedhetetlen, és megjegyzi, hogy a 2012 májusában, Chicagóban megrendezésre kerülő NATO csúcstalálkozó, illetve a a magas szintű csatlakozási párbeszéd elindítása és a 2012. júniusi Európai Tanács fontos esélyeket jelent a további előrelépésre; emlékeztet a NATO főtitkárának közelmúltbeli nyilatkozatára, mely szerint az országra is ki fogják terjeszteni a NATO-meghívást, amint kölcsönösen elfogadható megoldás születik az országnévvel kapcsolatos kérdésben;

10.  ismételten felszólítja a hatóságokat és a médiát, hogy pozitív légkör megteremtésén dolgozzanak, amely előmozdítja a szomszédos országokkal való kapcsolatokat és nem ösztönzi a gyűlöletbeszédet;

11.  tudomásul veszi a 2011 júliusában alakult kormány ama döntését, hogy az amnesztiatörvényt alkalmazzák abban a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos négy ügyben, amelyeket 2008-ban a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszéktől visszautaltak a nemzeti joghatóságba; felkéri a kormányt, hogy vizsgáljon meg alternatív lehetőségeket az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és e bűncselekmények áldozatainak és családtagjaiknak nyújtott jóvátétel biztosításához, a nemzetközi humanitárius jog előírásainak megfelelően;

Az elnevezéssel kapcsolatos vita

12.  tudomásul veszi a Nemzetközi Bíróságnak az ország nevével kapcsolatos vitában hozott 2011. december 5-i ítéletét; véleménye szerint az ítéletnek új lendületet kell adnia annak biztosításához, hogy minden lehetséges erőfeszítést megtegyenek a névvita ENSZ égisze alatt történő megoldására, és felszólítja a feleket az ítélet jóhiszemű betartására és a párbeszéd elmélyítését célzó felhasználására, ugyanakkor kiemeli, hogy kölcsönösen elfogadott kompromisszumot kell találni; ezzel összefüggésben üdvözli az ENSZ által kijelölt közvetítő nyilatkozatát, és azon felhívását, hogy a felek az ítéletet az egymáshoz fűződő kapcsolatukról való konstruktív gondolkodás, valamint a probléma végleges megoldásának megtalálására irányuló újbóli kezdeményezés lehetőségeként értékeljék;

13.  igen sajnálatosnak tartja, hogy az elnevezéssel kapcsolatos vita továbbra is akadályt jelent az ország uniós csatlakozása előtt, és így gátolja magát a bővítési folyamatot is; hangsúlyozza, hogy a jószomszédi viszony az uniós bővítési folyamat egyik alapvető kritériuma, és felszólítja az érintett kormányokat, hogy kerüljék az olyan vitatható gesztusokat, vitatható lépéseket és kijelentéseket, amelyek negatív hatással lehetnek e viszonyokra;

14.  ismételten felhívja az alelnököt/főképviselőt és a bővítésért felelős biztost, hogy mozdítsák elő a névvel kapcsolatos megállapodást és nyújtsanak politikai iránymutatást; úgy véli továbbá, hogy az ország vezetésének és az Európai Uniónak a kérdésről szóló népszavazás előtt következetesen el kell magyarázniuk a lakosság számára a létrejött megoldás előnyeit;

15.  sajnálja, hogy a „macedón” kifejezést az elért eredményekről szóló 2011-es jelentésben, illetve 2009 óta elhagyják, annak ellenére, hogy az Egyesült Nemzetek dokumentumaiban az ország nyelvére, kultúrájára és identitására főszabályként ezzel a kifejezéssel utalnak; felhívja a figyelmet az idén a közvélemény körében e kérdés nyomán kialakult negatív reakciókra, és felhívja a Bizottságot, hogy vegye ezt figyelembe a jövőbeli jelentések elkészítésekor; emlékeztet, hogy az ohridi keretmegállapodás azon az elven alapul, hogy valamennyi közösség etnikai identitását tiszteletben tartják;

16.  hangsúlyozza a csatlakozási folyamat „lendülete” fenntartásának fontosságát; ebben az összefüggésben üdvözli az ország kormányának azon ajánlatát, hogy a névvel kapcsolatos vita sikeres rendezésének határideje legkésőbb a Bizottság által elvégzendő átvilágítási folyamat vége előtt legyen, amint a tárgyalások megkezdődnek; úgy véli, hogy a kormány tényleges erőfeszítései és a vonatkozó kérdések teljes vertikumában végrehajtott uniós reformok hozzájárulhatnak olyan politikai környezet megteremtéséhez, amely – amint az más bővítési folyamatok során is tapasztalható volt – elvezet a kétoldalú kérdések megoldásához; hangsúlyozza, az ország és az EU számára is hasznos lesz, ha – a szlovén-horvát modellel azonos alapon – párhuzamosan zajlik a kétoldalú kérdés megoldásának folyamata és a csatlakozási tárgyalások folytatása;

17.  ismételten sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az EU-Szerződéseknek megfelelően kezdjék meg egy általánosan alkalmazandó választottbírósági eljárás kidolgozását, melynek célja a csatlakozni kívánó országok és tagállamok közötti kétoldalú kérdések rendezése;

Parlamenti együttműködés

18.  üdvözli az új parlament megválasztását és az előrehozott parlamenti választások nyomán a koalíciós kormány gyors megalakulását; szorgalmazza a politikai párbeszéd fokozását, felhívva a figyelmet a Parlamentre, amely a politikai ellentétekből eredő problémák megtárgyalására és megoldására alkalmas kulcsfontosságú demokratikus intézmény; megjegyzi, hogy a nemzetgyűlés konszenzussal elfogadott határozata üdvözölte az elért eredményekről szóló idei jelentés ajánlásait; sürgeti az ország politikai szereplőit, hogy kétszerezzék meg a szükséges reformok beindítására irányuló erőfeszítéseiket, beleértve a Bizottság ajánlásainak eredményes végrehajtását és nyomon követését;

19.  gratulál az országnak a 2011. június 5-re kiírt előrehozott parlamenti választások lebonyolításához, és üdvözli az EBESZ/ODHIR értékelését, amely szerint a választások során érvényesült a verseny és az átláthatóság, továbbá azok országszerte igen jól szervezettek voltak; felhívja azonban a figyelmet néhány hiányosságra, és felszólítja a hatóságokat, hogy tegyenek lépéseket a nemzetközi közösség ajánlásai nyomán, különös tekintettel az EBESZ/ODIHR választási megfigyelő missziója, valamint a Most nevű szövetség hazai megfigyelői által megfogalmazott következtetésekre és ajánlásokra, így például frissítsék a választói névjegyzéket, garantálják a sajtóban – beleértve a közszolgálati műsorszolgáltatót – mind a kormánnyal, mind az ellenzési pártokkal kapcsolatos kiegyensúlyozott tájékoztatást, védjék meg a köztisztviselőket a politikai nyomástól, biztosítsák a pártfinanszírozás hatékony felügyeletét, az átlátható közfinanszírozást és az ország területén kívüli szavazásra vonatkozó rendelkezéseket, valamint teljes mértékben tartsák tiszteletben az állam és a pártstruktúrák szétválasztását; felszólítja az illetékes hatóságokat, hogy a közeljövőben foglalkozzanak e kérdésekkel;

20.  üdvözli, hogy véget ért a parlamenti bojkott, és úgy véli, hogy az országban a demokrácia további megszilárdulása csak a valamennyi politikai pártot magában foglaló, demokratikus intézményi keretek közt zajló, fokozottabb politikai párbeszéd szellemében valósulhat meg; sürgeti, hogy erősítsék meg a kormány és ügynökségei feletti parlamenti felügyeletet; sürgeti, hogy bocsássák rendelkezésre a szükséges forrásokat és a szükséges további, kinevezendő alkalmazottakat a parlamenti intézet teljes körű létrehozásához; bátorítja a parlamenti felügyeleti meghallgatások bevezetése révén tett előrelépéseket és támogatja az Európai Unió további erőfeszítéseit, melyek célja a nemzetgyűlésnek történő technikai segítségnyújtás annak érdekében, hogy kialakíthassa a gyakorlatokat; szorgalmazza az Európai Parlamenttel közös parlamenti vegyesbizottság munkájának folytatását;

Gazdasági fejlődés

21.  elismerését fejezi ki az országnak jó gazdasági teljesítményéért és a makrogazdasági stabilitás fenntartásáért; gratulál a kormánynak, amiért a szabályozói reformok végrehajtása terén az ország az elmúlt öt évben a világon a harmadik legsikeresebb állam volt a Világbank „Doing Business” című jelentése alapján; nyugtázza, hogy a globális gazdasági visszaesés hatására a közvetlen külföldi befektetések szintje továbbra is nagyon alacsony; úgy véli, hogy továbbra is a befektetési, kereskedelmi és gazdasági fejlődésben rejlő lehetőségek jelentik az ország uniós csatlakozása melletti döntő érvet;

22.  megállapítja, hogy a jogi kiszámíthatóság és a jogszabályok hatékony érvényesítése alapvetően fontos az üzleti környezet külföldi befektetők és hazai vállalatok számára történő további javítása szempontjából; ezért felszólítja a kormányt, hogy fokozza erőfeszítéseit a hatékony és független igazságszolgáltatás, valamint a szakmai, hozzáértő és pártatlan közigazgatás biztosítására, és többek között tegyen lépéseket a szabályozási és felügyeleti ügynökségek függetlenségének és kapacitásának megerősítésére;

23.  elismeri a nagyarányú munkanélküliség és a szegénység támasztotta kihívásokat, amelyek továbbra is jelentős terhet jelentenek az ország számára; örömmel látja, hogy a parlamentben vita folyik a minimálbérről; emlékeztet arra, hogy az országnak az ENSZ Humán Fejlettségi Mutatója szerint rossz a helyzete, és üdvözli a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni stratégia elfogadását; sürgeti a kormányt, hogy tegyen több erőfeszítést a strukturális munkanélküliség elleni fellépés és a kiszolgáltatott csoportok védelme érdekében, ugyanakkor aláhúzza, hogy kizárólag a vállalkozásokat még inkább a befektetésre ösztönző környezet kialakításán keresztül megvalósított fenntartható gazdasági növekedés nyújthat megoldást az országban tapasztalható huzamosan magas arányú munkanélküliség súlyos problémájára; ebből a célból sürgeti a kormányt, hogy a finanszírozáshoz való hozzáférés elősegítésével támogassa a kis- és középvállalkozásokat, és ösztönzi, hogy folytassa az üzleti közösség képviselőivel folytatott konzultáció bevált gyakorlatát;

24.  üdvözli, hogy az elmúlt öt év során az ország negyven helyet javított a Transparency International korrupcióérzékelési indexén; elismerését fejezi ki a korrupcióellenes politikára vonatkozó jogi keretben a GRECO által tett ajánlásoknak megfelelően véghezvitt módosításokért; mindazonáltal osztja a Bizottság véleményét, amely szerint a korrupció továbbra is „igen aggasztó” mértékű; további erőfeszítéseket sürget annak érdekében, hogy a korrupciós ügyekben, különös tekintettel a magas szinten és kulcsfontosságú területeken – pl. közbeszerzés – elkövetett esetekre, a jövőben rendszeresen a büntetőjogi felelősséget megállapító, pártatlan ítéletek szülessenek; hangsúlyozza, hogy a közkiadások és a politikai pártok finanszírozása terén nagyobb átláthatóságra van szükség; sürgeti az uniós befektetőket és az országgal kereskedő vállalkozásokat, hogy fokozottabb mértékben játsszanak partneri vezető szerepet azáltal, hogy helyi partnereikkel folytatott kapcsolataikban szót emelnek a korrupció ellen;

25.  felhívja a figyelmet az elért eredményekről szóló jelentés azon megjegyzésére, hogy az Állami Korrupcióelleni Bizottság függetlensége és pártatlansága továbbra sem áll szilárd alapokon; felszólít a visszaélések bejelentőinek fokozottabb jogi és intézményi védelmére; üdvözli a büntetőeljárásról szóló új törvényt, amelyet a büntető igazságszolgáltatás szélesebb reformjának keretében fogadtak el, és amelynek javítania kell a szervezett bűnözéssel és a korrupcióval kapcsolatos bonyolult ügyekre vonatkozó vizsgálati eljárásokon; üdvözli a közvetlenül a főügyésznek dolgozó nyomozati csoport jövő évi kinevezését, és reméli, hogy ezáltal lehetővé válik, hogy a Bizottság által hivatkozott több eset nyomán tényleges elmarasztaló ítéletek születnek majd; kéri, hogy a kormány biztosítson megfelelő finanszírozást és személyzetet a korrupció megelőzéséért felelős állami bizottság számára; hangsúlyozza, hogy a rendszerszintű korrupció kezeléséhez alapvetően fontos a politikai akarat;

26.  tudomásul veszi egy széles körű jogi csomag elfogadását, amelynek célja az igazságszolgáltatás hatékonyságának és függetlenségének további erősítése; e tekintetben üdvözli a bírói és ügyészi akadémia eredményes munkáját, valamint az ügyek véletlenszerű kiosztásának bevezetését; arra ösztönzi az illetékes hatóságokat, hogy folytassák a korrupció leküzdésére irányuló jogszabályok végrehajtását, valamint növeljék az igazságszolgáltatás függetlenségét, hatékonyságát és forrásait; felhívja a figyelmet a politikai beavatkozástól mentesen működő bírósági rendszer fontosságára; üdvözli a bírósági rendszer hatékonyságának és átláthatóságának növelésére irányuló erőfeszítéseket; hangsúlyozza, hogy végrehajtási nyilvántartást kell létrehozni a büntetőeljárásokról és büntetőítéletekről, amelyhez képest az előrelépés mérhető; az igazságszolgáltatás egyesítésére szólít fel az igazságügyi rendszer kiszámíthatóságának és a nyilvánosság bizalmának szavatolása érdekében;

Az ohridi keretmegállapodás (OKM)

27.  gratulál az országnak függetlensége 20. évfordulója, valamint az ohridi keretmegállapodás 2010-ben bekövetkezett 10. évfordulója alkalmából; hangsúlyozza, hogy a megállapodás példaként szolgál arra, hogyan kell az etnikai csoportok közötti konfliktusokat úgy megoldani, hogy közben ne sérüljön a területi integritás és az állami struktúrákat is megreformálják; mindazonáltal hangsúlyozza, hogy további és még hatékonyabb erőfeszítésekre van szükség a felek közötti teljes megbékélés, valamint a pártatlan és etnikumközi demokratikus intézmények megerősítéséhez szükséges alapok lefektetése érdekében;

28.  üdvözli a miniszterelnök 2011. szeptember 5-i beszédét, amelyben a multikulturalizmust az ország által követendő szociális és politikai modellként köszöntötte, hangsúlyozta az OKM végrehajtásának szükségességét, és célul tűzte ki az „integráció asszimiláció nélküli” megvalósítását; támogatja az ohridi keretmegállapodás végrehajtásának második évtizedére irányuló kötelezettségvállalásokat;

29.  tudomásul veszi számos törvény közelmúltbeli elfogadását, különös tekintettel a nyelvekről és a szimbólumok használatáról szóló törvény módosítására; felszólít a közösségek közötti kapcsolatokkal foglalkozó bizottságok hathatós támogatására valamennyi településen;

30.  aggodalommal állapítja meg, hogy a jelenlegi vitában történelmi érvek hangoznak el, ideértve az ókori gyökerekre való hivatkozás jelenségét is, ami a szomszédos országokkal való feszültségek növekedéséhez és új belső megosztottsághoz vezethet;

31.  hangsúlyozza, hogy szükség van a törvényeknek és az EUROSTAT normáinak teljes mértékben megfelelő népszámlálás megfelelő előkészítésére és működőképes megszervezésére; kéri, hogy a kormány dolgozzon ki hiteles tervet a folyamat végrehajtására; hangsúlyozza a 20%-os határ jelentőségét egyes jogok érvényesítése szempontjából az OKM szerint, azonban ragaszkodik ahhoz, hogy az albánokkal vagy más etnikai kisebbségekkel szembeni bármilyen diszkriminációt semmilyen esetben sem lehet a lakosságban betöltött arányukkal indokolni;

32.  felszólít arra, hogy lényegesen nagyobb erőfeszítéseket tegyenek a különböző etnikai csoportokhoz tartozó gyermekek oktatási rendszerben való elkülönítése elleni küzdelem terén, ugyanakkor támogatja, hogy mindenkinek joga van az anyanyelvi oktatáshoz; ebből a célból hangsúlyozza az egymás kölcsönös megértését ösztönző új tankönyvek kidolgozásának fontosságát, valamint annak jelentőségét, hogy szüntessék meg az egyes iskolákban még előforduló „etnikai műszakok” alkalmazásának gyakorlatát; tekintettel arra, hogy az oktatás rendkívül fontos szerepet tölt be az országban, kéri, hogy az előcsatlakozási támogatási eszközből több támogatást biztosítsanak ennek a területnek, feltéve, hogy eredményesen kezelik a szegregációt az oktatásban;

Decentralizáció

33.  támogatja a politikai decentralizációra irányuló határozott lépéseket az országban, melyet a kormány az OKM „fő pilléreként” határozott meg, és amely a jó közigazgatást is szolgálja; üdvözli az ennek megvalósítására irányuló cselekvési tervek elfogadását;

34.  támogatja a Bizottság ajánlását, mely szerint határozottabban kell ösztönözni a decentralizációs folyamatot; a decentralizáció elérése érdekében felhív a központi és a helyi költségvetések jelentős mértékű kiegyensúlyozására, hangsúlyozza az átláthatóság, az objektivitás és a pártatlanság szükségességét a támogatások önkormányzatok közötti elosztása során; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyes önkormányzatok pénzgazdálkodási kapacitásaik hiánya miatt pénzügyi nehézségeket tapasztalnak, és sürgeti a kormányt, hogy szükség esetén a Bizottság támogatásával nyújtson számukra megfelelő technikai segítséget;

35.  elismerését fejezi ki az önkormányzatok közötti sikeres, az UNDP segítségével megvalósuló együttműködési programért, és felhívja az EU-t e program támogatásának fokozására;

Alapvető jogok

36.  mély aggodalmát fejezi ki a média terén bekövetkezett közelmúltbeli fejlemények miatt, valamint amiatt, hogy a médián belüli tulajdonviszonyokat továbbra is átláthatatlanság és erőteljes tulajdonosi koncentráció jellemzi; sürgeti az országot, hogy tegyen tanúbizonyságot a média szabadsága és a médiapluralizmus, így többek között az elért eredményekről szóló jelentésben meghatározott reformokról tartott, megfelelő tájékoztatáson alapuló és pluralista vita iránti feltétlen elkötelezettségéről; üdvözli az EBESZ médiaszabadsággal foglalkozó képviselőjének meghívását a médiaszabadsággal foglalkozó, újonnan felállított kerekasztalban való részvételre, és támogatja az érintett képviselő azon kijelentését, miszerint jóllehet a működésük érdekében az összes médiumnak be kell tartania a jogi és pénzügyi szabályozást, a jogi rendszernek nem szabad különösen azon médiumokat céloznia, amelyek egy pártot kritikával illetnek; sürgeti a hatóságokat, hogy biztosítsák a jogállamiságot és a média szabadságát az országban, és ezáltal biztosítsák, hogy a Bizottság értékelése a jövőben is kedvező legyen;

37.  felszólít a kormányzati reklámbevételek valamennyi nemzeti műsorszolgáltató közötti méltányos és átlátható, a szerkesztői tartalomtól, illetve politikai irányultságtól teljes mértékben független elosztására; támogatja a Bizottság ajánlását, mely szerint intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy az állami televíziós csatorna megvalósítsa a célkitűzéseket, és betöltse a pártatlan közszolgálati műsorszolgáltató szerepét; felhívja a hatóságokat, hogy fogadják el a műsorszolgáltatásról szóló törvény szükséges módosításait azok uniós jogszabályokhoz való hozzáigazítása érdekében;

38.  felszólít arra, hogy tegyenek erőfeszítéseket az újságírók ellen politikai okokból indított becsületsértési perek elkerülésére; üdvözli a kormány minapi bejelentését, mely szerint a jó hírnév megsértésére vonatkozó jogszabályt törölni fogják a büntetőtörvénykönyvből és az újságírók ellen folyamatban lévő peres eljárásokat felfüggesztik; hangsúlyozza, hogy a médiaszabadság a demokrácia sarokköve, és alapvető feltétel minden olyan ország számára, amely az EU tagjává szeretne válni; egyetért azzal, hogy a médiaágazatnak az újságírók tekintetében magas szakmai színvonalú normákat kell kidolgoznia és megvalósítania, továbbá be kell tartania az újságírói etika szabályait; felhívja a hatóságokat a média területét érintő trösztellenes jogszabályok és a médiaágazatra gyakorolt politikai befolyás megakadályozását szolgáló intézkedések kidolgozására;

39.  örömmel látja, hogy a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadságot általában tiszteletben tartják; ösztönzi a kormányt, hogy fokozza a megkülönböztetés elleni politikák megerősítésére irányuló erőfeszítéseit, és hangsúlyozza az etnikai alapú megkülönböztetés megelőzésének fontosságát, beleértve a bolgár identitásukat és/vagy etnikai hátterüket nyíltan vállaló állampolgárok elleni megkülönböztetést;

40.  örömmel látja, hogy ebben az évben létrehozták a megkülönböztetés elleni küzdelemmel foglalkozó bizottságot, és felhívja az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét és a megkülönböztetés elleni küzdelemmel foglalkozó európai független ügynökségek hálózatát (Equinet), hogy teljes mértékben támogassa ezt a bizottságot, és működjön együtt vele; üdvözli, hogy a Bizottság jelenleg szexuális irányultság alapján történő állítólagos megkülönböztetés miatt vizsgál három, a szexuális és egészségügyi jogokkal foglalkozó koalíció által előterjesztett panaszt;

41.  felszólít a megkülönböztetés elleni politikák megerősítésére és hatékony végrehajtására, és arra, hogy fokozzák a nők, a gyermekek, valamint a fogyatékkal élők jogainak védelmét; üdvözli a női parlamenti képviselők csoportjának aktív és hathatós szerepvállalását, azonban aggódik amiatt, hogy a nők részvétele a politikai életben helyi szinten továbbra is alacsony, és véleménye szerint szükség van a nők civil és politikai életbe való bevonását célzó oktatási programok megerősítésére és végrehajtására; további erőfeszítésekre szólít fel a fogyatékkal élők intézményektől való függetlenítése tekintetében; üdvözli a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 2011. december 7-i parlamenti ratifikálását;

42.  aggodalommal szemléli, hogy a nemek egyenjogúsága és a nőjogok tekintetében csak korlátozott előrelépés tapasztalható; bátorítja a kormányt, hogy a nemek közötti egyenlőség ügyét tegye politikai prioritássá, és fokozza a nők alapvető jogait veszélyeztető diszkriminatív szokások, hagyományok és sztereotípiák leküzdésére irányuló tevékenységek és kezdeményezések támogatását;

43.  ismételten hangsúlyozza, hogy a megkülönböztetés megelőzésével és a megkülönböztetés elleni védelemmel foglalkozó törvényt módosítani kell úgy, hogy tiltsa megkülönböztetés Európai Unió működéséről szóló szerződés 19. cikke által lefedett összes típusát, és kiemeli, hogy ez a csatlakozás elengedhetetlen előfeltétele; aggodalmát fejezi ki a homoszexualitást betegségként leíró egyetemi és iskolai tankönyvek miatt, és felszólít ezek azonnali módosítására; felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki a civil társadalom – többek között az LMBT-közösség – erősítését célzó kapacitásépítő programokat;

44.  örömmel látja, hogy jelenleg az ország látja el a roma integráció évtizede elnökségét, és reméli, hogy ez további előrehaladást ösztönöz a romák politikai, társadalmi és gazdasági életbe való integrálása terén; üdvözli a romák oktatásba való integrálása terén elért előrelépést, aminek köszönhetően nőtt a közép- és felsőfokú oktatásba bekerülő romák száma, üdvözli továbbá, hogy nőtt a romák aránya a közszolgálatban; felhívja azonban a figyelmet a Bizottság következtetésére, miszerint további erőfeszítésekre van szükség a bizalom erősítéséhez, különösen az oktatás, a kultúra és a nyelv területén; ismételten hangot ad amiatti aggodalmának, hogy a roma közösség rendkívül nehéz életkörülmények között él, és továbbra is megkülönböztetéssel néz szembe az oktatáshoz, munkaerőpiachoz, egészségügyi ellátáshoz és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén; felhívja a figyelmet a szegénységi küszöb alatt élő roma nők és gyermekek különösen nehéz helyzetére, és felszólítja a hatóságokat, hogy haladéktalanul tegyenek lépéseket e probléma kezelésére;

45.  üdvözli, hogy a kormány elfogadta a romák társadalmi integrációjára vonatkozó, 2012–2014 közötti időszakra szóló stratégiát; mindazonáltal rámutat arra, hogy 2012-re nem rendeltek állami finanszírozást a vonatkozó cselekvési terv megvalósítására, és e tekintetben felszólítja a hatóságokat, hogy találják meg a megfelelő forrásokat;

46.  felszólít minden érdekelt felet egy független, pluralista, interetnikus, interkulturális, pártatlan civil társadalom kialakításának előmozdítására és támogatására az országban; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy e szerep betöltése érdekében a civil szervezeteknek jelentős mértékben meg kell erősödniük, és függetlenné kell válniuk a külső hatásoktól, különös tekintettel a politikai érdekekre, ami az országban általában még nem valósult meg; felszólít a nem kormányzati szervek hazai támogatásának biztosítására, annak érdekében, hogy ne függjenek túlságosan külföldi adományozóktól;

47.  ennek ellenére úgy véli, hogy az EU civil társadalmi eszköze lehetőséget nyújt a nem kormányzati szervezetek, a vállalkozások és a szakszervezetek uniós államokban működő partnerekkel folytatott, mindkét fél számára előnyös párbeszédének drámai mértékű megerősítésére, azzal a közvetlen céllal, hogy ösztönözze az Unióhoz való csatlakozás folyamatát; ebből a célból felkéri a Bizottságot, hogy elsősorban a nem kormányzati szervezetek fejlődésének elősegítése céljából terjessze ki az előcsatlakozási támogatási eszközből biztosított finanszírozást;

48.  hangsúlyozza, hogy az ország ratifikálta az ILO 8 fő munkajogi egyezményét; aggasztónak találja, hogy a munkajogok és a szakszervezetek terén csupán szerény előrelépés történt; felhívja a hatóságokat, hogy erősítsék tovább a munkajogokat és a szakszervezeti jogokat; ezzel összefüggésben arra is ösztönzi a kormányt, hogy biztosítson elegendő igazgatási kapacitást a munkajogi szabályozás megfelelő végrehajtásának és érvényesítésének szavatolása érdekében; rámutat a szociális párbeszéd fontos szerepére, és ösztönzi a kormányt, hogy fokozottabban törekedjék arra, hogy az érintett partnerek bevonásával mindenre kiterjedő szociális párbeszédet alakítson ki;

Bel- és igazságügy

49.  tudomásul veszi az igazságszolgáltatás terén elért előrehaladást; gratulál a bírók és ügyészek képzésével foglalkozó, immár öt éve működő akadémia munkájához; aggodalmát fejezi ki a bírókról szóló törvény hiányosságai miatt, amelyek az elbocsátási eljárásokon keresztül nyitva hagyják a politikai befolyásolás lehetőségét, ugyanakkor elismeri, hogy konszenzus alakult ki azzal kapcsolatban, hogy ezzel összefüggésben objektívabb kritériumokra van szükség; üdvözli, hogy a közelmúltban előtérbe került a bírók teljesítményének vizsgálata, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy jó teljesítményt csak úgy lehet elérni, ha az ítéletek minősége, ezen belül a folyamatos továbbképzés és az érdemen alapuló felvétel melletti elkötelezettség és az igazságszolgáltatás függetlensége tekintetében ugyanilyen elkötelezettséget mutatnak;

50.  aggodalmát fejezi ki a rendőrség általi bántalmazásokkal kapcsolatos jelentések miatt, és felszólít az ilyen esetek részletes kivizsgálására, különös tekintettel a választás éjszakáján bekövetkezett tragikus incidensre, és azon állításokra, melyek szerint nem történt teljes körű helyszíni szemle; hangsúlyozza a rendőrségi ellenőrzési mechanizmusok függetlensége biztosításának jelentőségét, különös tekintettel a belügyminisztérium belső ellenőrzéssel és szakmai normákkal foglalkozó részlegére;

51.  bátorítja a börtönökben uralkodó helyzet javítására irányuló lépéseket – például új képzési és szakmai továbbképzési tanfolyamokat börtönszemélyzet számára, valamint több új börtön felépítését a régiek felváltására –, továbbá a próbaidőre bocsátásról szóló, a börtönök túltelítettségének kezelését szolgáló erőfeszítésként született új törvénytervezetre irányuló kezdeményezést; ösztönzi a börtönkörülmények további javítását, és felszólít arra, hogy fordítsanak különleges figyelmet a fiatalkorúak javítóintézeteinek, és az elért eredményekről szóló jelentés azon megállapításának, hogy a bántalmazás elleni küzdelemmel foglalkozó egység nem képes ellátni a feladatát;

52.  gratulál , a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem terén az Európai Unióval folytatott együttműködéshez, és üdvözli a szomszédos országokkal kötött, igazságügyi és rendőri együttműködésről szóló megállapodásokat; üdvözli az ország és az Europol között az analitikus adatok cseréjének jelentős megkönnyítése, valamint a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem érdekében született operatív megállapodás megkötését; tudomásul veszi a rendszerezésről szóló törvényt és azokat a változásokat, amelyeket e törvény hoz a Belügyminisztérium szervezett bűnözéssel foglalkozó osztályán az osztály működése, valamint a nemzeti és nemzetközi bűnüldöző és hírszerző rendszerekbe való integráció javítása céljából; üdvözli a büntető eljárásról szóló új törvénykönyvet, amely feltehetően javítja a szervezett bűnözéssel és korrupcióval összefüggő összetett ügyek vizsgálatára irányuló eljárásokat; hangsúlyozza azt, hogy a felügyelet mértékét a közbiztonságot érintő valódi fenyegetettség mértékéhez kell igazítani, fokozott igazságügyi kontroll, valamint a hírszerzési és kémelhárítási szolgálatok feletti megerősített parlamenti felügyelet mellett;

53.  ösztönzi a hatóságokat, hogy a régi kommunista rendszerrel való szakítás felé tett lépésként vigyék végig az egykori jugoszláv titkosszolgálatnál dolgozó ügynökök teljes listájának régóta esedékes közzétételét; bátorítja az Adatellenőrző Bizottság megbízatásának, elsősorban függetlenségének megerősítését, hogy megállapításaikról közvetlenül tájékoztathassák a közvéleményt, és minden szükséges dokumentumot tartósan helyezzenek át a Bizottság épületébe;

54.  nyugtázza a migrációs áramlások hatékonyabb kezelése érdekében tett lépéseket, különös tekintettel a hamis menedékkérőkkel kapcsolatos aggályok kezelésére; aggodalmának ad azonban hangot a profilalkotás gyakorlata miatt, és a megkülönböztetésmentesség elve szigorú alkalmazására szólít fel ezen intézkedések során; felszólít arra, hogy fokozzák a menekülteknek minősülő személyek állampolgári jogai végrehajtására irányuló erőfeszítéseket, valamint arra, hogy időben, a nemzetközi emberi jogi előírások teljes körű betartása mellett bírálják el a menedékjog iránti kérelmeket;

55.  örömmel látja, hogy az ország állampolgáraira 2009 decembere óta vonatkozik a vízumliberalizáció; elkötelezetten kiáll a vízummentes rendszer mellett, amelyet az ország és az Európai Unió közötti kapcsolatok sarokkövének és a személyes kapcsolatok további előmozdítására és megerősítésére irányuló jelentős intézkedésnek tekint;

Közigazgatás

56.  üdvözli az új, a 2015-ig tartó időszakra vonatkozó közigazgatásireform-stratégia elfogadását és a köztisztviselőkről szóló törvény 2011. áprilisi hatálybalépését; sürgeti a kormányt, hogy többek között a vonatkozó jogszabályok módosításával folytassa a köztisztviselőkre és a közalkalmazottakra vonatkozó jogi keretrendszer további harmonizálását; hangsúlyozza, hogy további lépéseket kell tenni a – többek között önkormányzati szinten is – szakértő, pártatlan közszolgálatok kialakítása érdekében; üdvözli a legfelsőbb közigazgatási bíróság létrehozását, és bátorítja a közigazgatási reformért felelős intézményeket, hogy járuljanak hozzá a reformfolyamat felgyorsításához; ragaszkodik ahhoz, hogy az arányos képviselet kialakítására irányuló erőfeszítések mellett el kell érni azt, hogy a kinevezések érdem, nem pedig politikai hovatartozás alapján történjenek;

57.  gratulál a kormánynak a regionális fejlesztés és az előcsatlakozási támogatási eszköz keretében folyósított támogatások irányítása átadásának előkészítése terén elért előrehaladásért; elégedetten veszi tudomásul a nemzeti hatóságok akkreditálását az előcsatlakozási támogatási eszköz átmeneti támogatási és intézményfejlesztési, területfejlesztési, humánerőforrás-fejlesztési valamint vidékfejlesztési alkotóelemének vonatkozásában; felszólítja a kormányt és a Bizottságot, hogy gyorsítsák fel az előcsatlakozási támogatási eszköz fennmaradó alkotóeleme, a határokon átnyúló együttműködési alkotóelem irányításának átadásához szükséges munkát; ismételten hangsúlyozza az előcsatlakozási támogatási eszköz – mint az ország jövőbeni uniós tagságának előkészítését támogató fontos eszköz – alapvető fontosságát, és bátorítja a kormányt, hogy fokozza a minisztériumok közötti koordinációt annak érdekében, hogy az ország maradéktalanul kihasználhassa a rendelkezésre álló forrásokat;

Egyéb reformok

58.  üdvözli az energiahatékonysággal kapcsolatos kampányt, és az ország lehetőségeinek megfelelő, eredményesebb intézkedéseket vár a megújuló energiaforrások használatának előmozdítása érdekében; hangsúlyozza a környezettel kapcsolatos jogszabályok hatékony végrehajtásának jelentségét, a természeti források, és különösen a víz védelme érdekében; megállapítja, hogy az ország még nem tett ígéretet az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, és hogy nemzeti vitát kell indítani az éghajlatváltozás negatív következményeiről; további erőfeszítésekre szólít fel a nemzeti jogszabályok és az uniós vívmányok egymáshoz közelítésére e téren;

59.  üdvözli a közlekedési, az energia- és a távközlési hálózatok modernizálása terén elért előrehaladást, és különösen az Európai Korridor X befejezésére tett erőfeszítéseket; tekintettel a vasúti összeköttetések mint a közúti közlekedés alternatívái jelentőségére, üdvözli, hogy a kormány modernizálni szeretné, illetve ki szeretné építeni a vasúti összeköttetést Szkopje és a szomszédos államok fővárosai között, és felszólít a Korridor VIII-on belüli vasúti összeköttetések kiépítésének befejezésére;

60.  csalódottságát fejezi ki amiatt, hogy nem sikerült előrelépést elérni a közös történelmi események és alakok szomszédos uniós tagállamokkal való, a történelem jobb megértését és a jószomszédi viszonyt elősegítő, közös megünneplése terén; ösztönzi, hogy Bulgária és Görögország részvételével állítsanak fel a történelemmel és oktatással foglalkozó közös szakértői bizottságokat, amelyek a tudományos együttműködést megerősítve és a fiatal generációk szomszédos népek iránti pozitív hozzáállását előmozdítva hozzájárulnának a történelem objektív, tényeken alapuló értelmezéséhez;

61.  a felsőoktatás terén ösztönzi a bolognai folyamat végrehajtására irányuló további erőfeszítéseket, valamint a régió országaival való együttműködést az egyetemi oktatás minőségének javítása érdekében; emlékeztet a tudományos élet szabadsága elvének fontosságára;

62.  gratulál az országnak a válogatottja 2011-es Kosárlabda Európa-bajnokságon nyújtott kimagasló teljesítményéhez;

63.  örömmel látja, hogy a külpolitika terén az ország és az EU közös álláspontjai nagyon közel állnak egymáshoz; bátorítja az ország azon erőfeszítéseit, hogy jó kapcsolatot alakítson ki szomszédaival; örömmel látja, hogy a koszovói határ 2009-es kijelölése szorosabb kapcsolatok kialakulásához vezetett, és hogy 2011. szeptemberében megállapodás született a közös határellenőrzésről; arra számít, hogy ez a megállapodás a közeljövőben teljes mértékben megvalósításra kerül; gratulál a hatóságoknak a nyugat-balkáni országok európai integrációval foglalkozó miniszterei szkopjei találkozójának közelmúltbeli sikeres megszervezéséhez;

64.  hangsúlyozza a regionális együttműködés fontosságát, amely az Európai Unió felé vezető folyamat alapvető részét képezi; üdvözli a régióbeli mozgás szabadságának megkönnyítése felé tett lépéseket, amelyek az Albániával és Montenegróval kötött szerződésben öltenek testet, lehetővé téve állampolgáraik számára, hogy e három ország között csupán személyi igazolvánnyal átlépjék a határokat és szabadon utazhassanak; bátorítja e kezdeményezés kiterjesztését a régió más országaira is;

65.  üdvözli az ország nemzetközi szerepvállalását számos olyan fontos tevékenységben, amilyen például az EUFOR/Althea misszióban való részvétele, a délkelet-európai együttműködési folyamat elnöksége 2012–2013 között, illetve a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel való teljes együttműködése;

o
o   o

66.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az ország kormányának és parlamentjének.