Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2011/2884(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B7-0125/2012

Előterjesztett szövegek :

B7-0125/2012

Viták :

PV 14/03/2012 - 6
CRE 14/03/2012 - 6

Szavazatok :

PV 14/03/2012 - 9.11
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2012)0084

Elfogadott szövegek
PDF 300kWORD 66k
2012. március 14., Szerda - Strasbourg
Bővítési jelentés Izlandról
P7_TA(2012)0084B7-0125/2012

Az Európai Parlament 2012. március 14-i állásfoglalása az Izland által elért haladásról szóló 2011. évi jelentésről (2011/2884(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Tanács 2010. június 17-i határozatára az Izlanddal folytatandó csatlakozási tárgyalások megnyitásáról,

–  tekintettel az Izlanddal 2010. június 27-én és 2011. június 27-én és 2011. december 12-én miniszteri szinten tartott csatlakozási konferencia eredményeire, illetve a 2011. október 19-én tartott helyettesi szintű csatlakozási konferencia eredményeire,

–  tekintettel a Bizottság „Bővítési stratégia és a legfontosabb kihívások 2011–2012” című, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett közleményére (COM(2011)0666) és a 2011. október 12-én elfogadott, az Izland által elért eredményekről szóló 2011. évi jelentésre (SEC(2011)1202),

–  tekintettel az átvilágítási folyamat eredményeire,

–  tekintettel a 2011 októberében 12 millió eurós költségvetéssel elfogadott, Izlandnak szóló nemzeti IPA-programra,

–  tekintettel 2010. július 7-i állásfoglalására Izland európai uniós tagság iránti kérelméről(1) és 2011. április 7-i állásfoglalására az Izland által elért eredményekről szóló 2010. évi jelentésről(2),

–  tekintettel az EU–Izland Parlamenti Vegyes Bizottság üléseire,

–  tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel Izland teljesíti a koppenhágai kritériumokat, és a Tanács jóváhagyását követően 2010. július 27-én megkezdődtek az országgal a csatlakozási tárgyalások;

B.  mivel az uniós vívmányok átvilágítása már majdnem befejeződött;

C.  mivel a csatlakozási tárgyalások során eddig nyolc fejezetet nyitottak meg és zártak le ideiglenesen (2. fejezet – A munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgása, 6. fejezet – Társasági jog, 7. fejezet – Szellemi tulajdonjogra vonatkozó jogszabályok, 20. fejezet – Vállalkozás- és iparpolitika, 21. fejezet – Transzeurópai hálózatok, 23. fejezet – Igazságszolgáltatás és alapvető jogok, 25. fejezet – Tudomány és kutatás, 26. fejezet – Oktatás és kultúra), illetve három másikat nyitottak meg (5. fejezet – Közbeszerzés, 10. fejezet – Információs társadalom és média és 33. fejezet – Pénzügyi és költségvetési rendelkezések);

D.  mivel, ahogyan azt a bővítésre vonatkozó megújított konszenzus is kiemeli, minden ország európai uniós tagság felé tett előrelépése az érdemeken alapul;

E.  mivel Izland már szorosan együttműködik az EU-val az Európai Gazdasági Térség (EGT), a schengeni megállapodás és a dublini rendelet aláírójaként, és már sikeresen átültette a közösségi vívmányok jelentős részét;

F.  mivel Izland csatlakozási folyamatának az európai uniós alapelvek és vívmányok maradéktalan fenntartása mellett kell zajlania;

G.  mivel Izland az Európai Gazdasági Térség pénzügyi mechanizmusán keresztül hozzájárul az európai kohézióhoz és szolidaritáshoz, és együttműködik az Unióval békefenntartó és válságkezelési műveletek során;

H.  mivel a gazdasági és költségvetési konszolidáció jó úton halad, az izlandi gazdaság mérsékelt javulásnak indult, és a várakozások szerint a GDP lassan rendeződik;

Általános megjegyzések

1.  emlékeztet arra, hogy az EU-hoz való csatlakozás általános alapját a koppenhágai kritériumok és az Európai Unió befogadóképessége adják;

2.  támogatja Izland előrehaladását a csatlakozási folyamatban; üdvözli a tizenegy tárgyalási fejezet megnyitását és ezek közül nyolc ideiglenes lezárását a csatlakozási tárgyalások keretében; fontosnak tartja az Izland csatlakozási folyamatának lezárásához szükséges feltételek megteremtését és az ország sikeres csatlakozásának biztosítását;

Politikai kritériumok

3.  üdvözli annak lehetőségét, hogy olyan ország legyen új EU-tagállam, amely régi és történelmileg erős demokratikus hagyományokkal és polgári kultúrával rendelkezik;

4.  tudomásul veszi Izland Észak-Európához fűződő szoros történelmi kapcsolatait és az immár több mint 60 éve sikeres euro-atlanti együttműködést;

5.  elégedetten veszi tudomásul az alkotmánytanács létrehozását és az izlandi alkotmány folyamatban lévő felülvizsgálatát, amelynek célja a demokratikus biztosítékok növelése, a fékek és ellensúlyok megerősítése, az állami intézmények működésének javítása, illetve szerepeik és hatáskörük pontosabb meghatározása; üdvözli az izlandi parlament szerepének és hatékonyságának a parlament felügyeleti szerepének megerősítése és a jogalkotási folyamat átláthatóságának fokozása révén történő növelésére irányuló erőfeszítéseket;

6.  tudomásul veszi az izlandi kormány 2011. december 31-i átszervezését; bízik benne, hogy az új kormány még határozottabb és kitartóbb elkötelezettséggel folytatja a csatlakozás felé vezető tárgyalásokat;

7.  elismerését fejezi ki Izlandnak az emberi jogok védelme területén elért eredményeiért, valamint eredményességéért az emberi jogok védelmét célzó nemzetközi mechanizmusokkal való magas szintű együttműködés során; kiemeli, hogy Izland uniós csatlakozása tovább fogja erősíteni az EU-nak az emberi jogok és alapvető szabadságok globális előmozdítójaként és védelmezőjeként betöltött szerepét;

8.  üdvözli az igazságszolgáltatás függetlensége és hatékonysága, illetve a korrupcióellenes politikai keretrendszer megerősítése terén tett előrehaladást, ami a 23. fejezet ideiglenes lezárásával kerül elismerésre;

9.  üdvözli továbbá az izlandi parlament által 2011. április 20-án elfogadott új médiatörvényt; ösztönzi a 2011 nyarán kinevezett illetékes parlamenti bizottságokat, hogy folytassák e terület jogalkotási keretrendszerének kidolgozását, illetve az izlandi médiapiac tulajdonviszonyainak koncentrálódására és az izlandi országos műsorszolgáltatónak a reklámpiacon betöltött szerepére vonatkozó munkát;

10.   újólag megerősíti, hogy támogatja az izlandi modern média kezdeményezést, és várakozással tekint annak jogszabályokba és bírói gyakorlatba történő átültetése elé, amely lehetővé teszi mind Izland, mind pedig az Unió számára, hogy határozott álláspontot foglaljanak el a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának jogi védelme tekintetében;

11.  megismétli az izlandi hatóságoknak szóló kérését, hogy harmonizálják az uniós polgárok jogait az izlandi helyi választásokon való szavazáshoz való joguk tekintetében;

12.  tudomásul veszi az izlandi kormányban, illetve az izlandi parlamentben és Izland főbb politikai erőinek körében tapasztalható, az európai uniós tagságot illető politikai megosztottságot; ösztönzi az európai uniós csatlakozásra vonatkozó átfogó stratégiák elfogadását egyes területeken, különösen azokon, amelyek nem tartoznak az EGT-hez;

13.  örömmel veszi tudomásul, hogy az izlandiak jelentős hányada támogatja a csatlakozási tárgyalások folytatását; üdvözli, hogy a kormány támogatja tájékozott, kiegyensúlyozott vita folytatását a csatlakozási folyamatról és az izlandi társadalom bevonását az európai uniós tagságról szóló nyilvános vitákba; úgy véli, hogy az izlandi európai uniós tájékoztatási központ megnyitása alkalmat ad az EU-nak, hogy megfelelően tájékoztassa az izlandi polgárokat az európai uniós tagságnak Izlandra vonatkozó összes következményéről és magáról az EU-ról;

14.  úgy véli, hogy alapvető fontosságú az EU polgárai számára egyértelmű és átfogó, tényeken alapuló tájékoztatást adni Izland csatlakozásának következményeiről; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek erőfeszítéseket e célból, és ugyanilyen fontosnak tartja a polgárok aggodalmainak és kérdéseinek meghallgatását és megválaszolását, valamint a nézeteiknek és érdekeiknek való megfelelést;

Gazdasági kritériumok

15.  üdvözli, hogy Izland szoros gazdasági kapcsolatokat tart fenn az EU-val és általában véve kielégítő módon hajtja végre az EGT-vel kapcsolatos kötelezettségeit, valamint középtávon megfelelő képességekkel rendelkezik az EU-n belüli versenynyomásnak és a piaci erőknek való ellenálláshoz, feltéve, hogy továbbra is megfelelő makroökonómiai politikákkal és strukturális reformokkal kezeli a meglévő hiányosságokat; emlékeztet azonban, hogy maradéktalanul végre kell hajtani az EGT-vel kapcsolatos, az EFTA Felügyeleti Hatóság által azonosított meglévő kötelezettségeket;

16.  felkéri az izlandi hatóságokat, hogy lépjenek fel a banki szektorba történő, továbbra is jelentős állami beavatkozás ellen; ösztönzi az izlandi hatóságokat, hogy fokozatosan hajtsák végre egyes iparágak, például – a külföldi versennyel szemben továbbra is védelmet élvező – energia-, légiközlekedési, közlekedési és halászati iparágak reformját és nyitását, megfelelően figyelembe véve az ország sajátosságait; támogatja ezzel összefüggésben azokat az erőfeszítéseket, melyekkel Izland gazdasági és pénzügyi rendszere összeomlásának okaira kívánnak fényt deríteni; hangsúlyozza, hogy a protekcionizmus felszámolása a fenntartható gazdasági fejlődés egyik előfeltétele;

17.  elismerését fejezi ki Izlandnak azért, hogy sikeresen lezárta az IMF-fel folytatott, költségvetési és gazdasági konszolidációra irányuló gazdaságélénkítő programot;

18.  örömmel veszi tudomásul a már elért gazdasági előrehaladást és a pénzügyi ágazatban megvalósított szerkezetátalakítást és reformokat; arra ösztönzi az izlandi hatóságokat, hogy tegyenek további erőfeszítéseket a munkanélküliség, különösen pedig a fiatalokat érintő munkanélküliség mértékének csökkentésére;

19.  örömmel veszi tudomásul az Izland 2020 politikai nyilatkozat elfogadását, és arra ösztönzi a kormányt, hogy élénkítse az ország kis- és középvállalkozásainak (kkv-inek) tevékenységét a nemzetközi piacon való megjelenésük elősegítésével és a pénzügyi forrásokhoz való megfelelő hozzáférésük biztosításával;

20.  tudomásul veszi, hogy az izlandi parlament elfogadta a tőkekorlátozás feloldására vonatkozó felülvizsgált stratégiát, melyet az izlandi hatóságok az IMF-fel konzultálva dolgoztak ki, tudomásul veszi továbbá az Izland és az EU közötti építő jellegű párbeszédet e téren; emlékeztet arra, hogy a tőkekorlátozások feloldása az ország európai uniós csatlakozásának fontos előfeltétele;

21.  emlékeztet arra, hogy az Icesave-ügy egyelőre megoldatlan; hangsúlyozza, hogy az Icesave-ügyet a csatlakozási tárgyalásoktól függetlenül kell megoldani, és nem jelenthet akadályt Izland csatlakozási folyamatában; tudomásul veszi az EFTA Felügyeleti Hatóságának azon határozatát, amellyel az Icesave-ügyet az EFTA-Bíróság elé utalta és az izlandi legfelsőbb bíróság határozatát, amelyben fenntartja a 2008. október 6-i sürgősségi törvény hatályát; tetszéssel fogadta az izlandi hatóságok arra irányuló lankadatlan törekvését, hogy megoldja ezt az ügyet, és üdvözli az elsőbbségi hitelezők részére történő első részleges kifizetéseket a Landsbanki Íslands hf felszámolásának keretében, amely kifizetések a becslések szerint majdnem elérik az elismert elsőbbségi követelések egyharmadát;

A tagsággal járó kötelezettségeknek való megfelelés képessége

22.  sürgeti Izlandot, hogy gyorsítsa fel az uniós vívmányokkal való összehangolás előkészületeit, különösen az EGT által nem érintett területeken, továbbá biztosítsa azok végrehajtását és érvényesítését a csatlakozás időpontjáig;

23.  tudomásul veszi az átvilágítási folyamat eredményeit; üdvözli Izland arra irányuló határozott törekvését, hogy a dán elnökség alatt megnyissa az összes tárgyalási fejezetet; reméli, hogy a csatlakozási tárgyalások sikeresen folytatódnak a jelenlegi soros elnökség alatt, hangsúlyozza ugyanakkor a 11. fejezetben (Mezőgazdaság és vidékfejlesztés) és a 22. fejezetben (Regionális politika és a strukturális eszközök koordinálása) foglalt nyitókritériumok, illetve az 5. fejezetben (Közbeszerzés), a 10. fejezetben (Információs társadalom és média) és a 33. fejezetben (Pénzügyi és költségvetési rendelkezések) foglalt zárókritériumok teljesítésének szükséges voltát;

24.  üdvözli a minisztériumok jelenleg zajló konszolidációját, elismeri az izlandi államigazgatás hatékonyságát és szakmai színvonalát, és támogatja az izlandi minisztériumok adminisztratív kapacitása és koordinációja megerősítésének átfogó célját;

25.  üdvözli a pénzügyi ágazat intézményi hiányosságai kezelésére irányuló további erőfeszítéseket és a bankszabályozási és -felügyeleti gyakorlatok megerősítése terén elért haladást;

26.  figyelembe véve, hogy a közös halászati politika és az izlandi halászati politika jelenleg felülvizsgálat alatt áll, arra szólítja fel Izlandot és az Uniót, hogy a csatlakozási tárgyalások e fejezetét illetően konstruktív megközelítési módot alkalmazzanak annak érdekében, hogy a halászati erőforrások fenntartható kezelésére és kiaknázására kölcsönösen kielégítő megoldásokat találjanak az akkor hatályos vívmányok keretében;

27.  fontosnak tartja, hogy előkészületeket tegyenek arra, hogy a szükséges igazgatási struktúrákat megfelelően kiigazítsák annak érdekében, hogy Izland csatlakozásának első napjától kezdve teljes körűen részt vehessen a KAP-ban, emellett elismeri az izlandi mezőgazdaság sajátosságait – különös tekintettel az ország jelenlegi élelmiszer-önellátására – és a közös mezőgazdasági politika folyamatban lévő reformját;

28.  sajnálja, hogy a négy part menti állam, Izland, az EU, Norvégia és a Feröer szigetek közelmúltbeli, az Atlanti-óceán észak-keleti körzetében 2012-ben folyó makrélahalászat közös kezelésével foglalkozó találkozója anélkül ért véget, hogy sikerült volna megállapodásra jutni, és sürgeti az összes part menti államot, hogy tegyenek újabb erőfeszítést a tárgyalások folytatására a makrélával kapcsolatos vita olyan reális, a történelmi jogokkal és a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács iránymutatásával összhangban lévő javaslatokon alapuló rendezése érdekében, amelyek biztosítják az állomány jövőjét, megvédik és fenntartják a nyílt tengeri halászatban meglévő munkahelyeket, és biztosítják a hosszú távú, fenntartható halászatot; tudomásul veszi a Bizottság javaslatát, amely kereskedelmi intézkedéseket irányoz elő a fenntarthatatlan halászati gyakorlatok elleni fellépés érdekében;

29.  megjegyzi, hogy Izland – amely a helyi energiaszolgáltatást szinte teljes egészében megújuló forrásokból biztosítja – értékes hozzájárulást biztosíthat az Unió politikáihoz, mivel tapasztalattal rendelkezik a megújuló energiák terén, különös tekintettel a geotermikus energiák felhasználására, a környezet védelmére és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre; meggyőződése továbbá, hogy az e téren folytatott szorosabb együttműködés kedvezően befolyásolhatja a beruházásokat, ekképpen pedig az izlandi és az uniós gazdasági és foglalkoztatási helyzetet;

30.  megjegyzi azonban, hogy továbbra is eltérések állnak fenn az Unió és Izland között a tengeri élővilág kezelésével kapcsolatos kérdésekben, különösen a bálnavadászat tekintetében; rámutat arra, hogy a bálnavadászati tilalom az uniós vívmányok része, és szélesebb körű tárgyalásokra szólít fel a bálnavadászat és a bálnából készült termékek kereskedelmének beszüntetése tárgyában;

31.  üdvözli Izland folyamatos támogatását a polgári KBVP műveleteket illetően, és azt, hogy egyetért a KKBP területén tett legtöbb nyilatkozattal és határozattal; hangsúlyozza, hogy az előcsatlakozási folyamat részekén Izlandnak össze kell hangolnia álláspontjait az EU-val minden nemzetközi fórumon, így a WTO-ban is;

Regionális együttműködés

32.  úgy véli, hogy Izland uniós csatlakozása jelentősen javítaná az Unió esélyeit arra, hogy aktívabb és konstruktívabb szerepet játsszon Észak-Európában és az Északi-sarkvidéken, hozzájárulva a régió multilaterális kormányzásához és fenntartható politikai megoldásaihoz, tekintve, hogy a sarkvidéki környezet problémáinak kezelése közös érdekük; úgy véli, hogy Izland stratégiai hídfő szerepét töltheti be a régióban, és európai uniós csatlakozása tovább erősítené az európai jelenlétet az Északi-sarkvidéki Tanácsban;

33.  helyesli Izland részvételét az Északi Tanácsban és a Balti-tengeri Államok Tanácsában, valamint az Északi Dimenzió politikájában, a Barents Euro-Sarkvidéki Tanácsban és az Északi-sarkvidéki Tanácsban, továbbá az észak-balti együttműködésben (NB8); úgy véli, hogy az izlandi sarkköri politikáról szóló állásfoglalás, amelyet 2011 márciusában fogadott el az izlandi parlament, megerősítette Izland aziránti elkötelezettségét, hogy általában véve aktív szerepet játsszon a sarkvidéki régióban;

34.  hangsúlyozza egy hatékonyabb és összehangoltabb uniós északi-sarki politika szükségességét, és annak a véleményének ad hangot, miszerint Izland uniós csatlakozása megerősítené mind az EU sarkvidéki jelenlétét, mind pedig az Unió külpolitikáinak észak-atlanti dimenzióját;

o
o   o

35.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az izlandi parlament elnökének és az izlandi kormánynak.

(1) HL C 351. E, 2011.12.2., 73. o.
(2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0150.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat