Az Európai Parlament,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Bosznia-Hercegovina között 2008. június 16-án aláírt stabilizációs és társulási megállapodásra, amelyet valamennyi uniós tagállam és Bosznia-Hercegovina is ratifikált,

–  tekintettel a Bosznia és Hercegovina európai partnerségében megfogalmazott elvekről, prioritásokról és feltételekről, valamint a 2006/55/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 18-i 2008/211/EK tanácsi határozatra(1),

–  tekintettel a Tanács 2011/426/KKBP határozatára (2011. július 18.) az Európai Unió bosznia-hercegovinai különleges képviselőjének kinevezéséről(2),

–  tekintettel a Tanács Bosznia-Hercegovináról szóló 2011. március 21-i, 2011. október 10-i és 2011. december 5-i következtetéseire,

–  tekintettel a Bizottság „Bővítési stratégia és a legfontosabb kihívások 2011–2012” című, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett közleményére (COM(2011)0666) és a 2011. október 12-én elfogadott, a Bosznia-Hercegovina által elért haladásról szóló 2011. évi jelentésre (SEC(2011)1206),

–  tekintettel a bosznia-hercegovinai helyzetről szóló, 2010. június 17-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az Európai Parlament és Bosznia-Hercegovina parlamenti közgyűlése közötti, 2011. december 19–20-án Brüsszelben tartott 13. parlamentközi ülés együttes nyilatkozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az Európai Unió továbbra is határozottan elköteleződik a szuverén és egységes Bosznia-Hercegovina iránt; mivel az EU egyik alapvető politikai célja az ország európai uniós tagság felé vezető haladásának felgyorsítása és ezáltal az életminőség javításának elősegítése, ami minden polgár érdekét szolgálja; mivel az ilyen előrehaladás minden szinten megkívánja a működőképes intézményeket, valamint az ország politikai vezetőinek elkötelezettségét,

B.  mivel Bosznia-Hercegovina jövőjét az Európai Unió jelenti, és mivel az uniós tagsággal kapcsolatos kilátás azon tényezők egyike, amelyek leginkább egységbe kovácsolják az ország lakosságát,

C.  mivel a sikeres európai uniós csatlakozási folyamat sikeréért elsődlegesen az esetleges tagjelölt ország felel és az előkészületeket elsősorban azoknak kell véghezvinniük, akiket a polgárok megválasztottak, és akik a polgároknak felelőséggel tartoznak, mégpedig az ország sürgető politikai, gazdasági és szociális problémáiról alkotott közös elképzelésnek megfelelően; mivel Bosznia-Hercegovinának csak egységes országként van esélye arra, hogy az EU tagállamává váljon, és mivel az állami intézmények veszélyeztetése minden polgárt megfoszt az uniós integráció előnyeinek esélyeitől,

D.  mivel a politikai pártok vezetői nagyjából tizenöt hónap politikai patthelyzet után elvben sikeresen megállapodtak az új állami kormányzatról, amely azóta létre is jött,

E.  mivel a politikai és intézményi patthelyzet megakadályozta, hogy végbemenjenek az igencsak szükséges, az országot az EU-hoz közelítő reformok, különösen az államépítés, a kormányzás, a jogállamiság megvalósítása és az európai szabályokhoz való közelítés kulcsfontosságú területein; mivel az állami kormányzat hiánya érintette az egységes gazdasági és költségvetési politikák elfogadására irányuló képességet is,

F.  mivel továbbra is az alkotmányos reform az a legfontosabb reformlépés, amely lehetővé teheti Bosznia-Hercegovina számára, hogy hatékony és maradéktalanul működőképes állammá váljon,

G.  mivel egy olyan országban, ahol a kormányzat különböző szinteken zajlik, a különböző szereplők közötti erős koordinációra, valamint őszinte együttműködésre van szükség annak érdekében, hogy sokkal inkább közös álláspontot tudjanak képviselni; mivel azonban semmilyen koordinációs mechanizmus nem helyettesíti a szükséges politikai akaratot; mivel az együttműködés jól megfogható eredményeket hozhat minden állampolgár számára, ahogyan azt a vízumliberalizáció esete is mutatja, sok esetben azonban hiányzik a szükséges koordináció,

H.  mivel az Európai Unió megerősített különleges képviselőjének és a küldöttségvezetőnek a politikai célja az európai uniós tanácsadás és a politikai folyamatok megkönnyítése, illetve az uniós tevékenységek következetességének és egységességének biztosítása,

I.  mivel az igazságügyi rendszer bonyolult struktúrája, továbbá az állami szintű legfelsőbb bíróság hiánya, a négy belső joghatóság közötti harmonizáció hiánya, az igazságügyi rendszerre gyakorolt politikai befolyás és az állami szintű igazságszolgáltatási hatóságok hatáskörének kétségbe vonása aláássa az igazságügyi rendszer működését és gátolja a reformtörekvéseket,

J.  mivel a 2003-ban létrehozott európai uniós rendőri misszió megbízatását 2012. június 30-ig meghosszabbították, tekintettel a jövőbeli tevékenységek közösségi eszközök általi finanszírozásához való átcsoportosítására, valamint egy stratégiai tanácsadó kapacitás létrehozására a bűnüldözés és a büntető igazságszolgáltatás terén, az EUKK hivatalán belül,

K.  mivel Bosznia-Hercegovina segítséget nyújt a háborús bűnök folyamatban lévő tárgyalásain és fellebbezésein, illetve együttműködik az átadott ügyekkel kapcsolatosan,

L.  mivel a korrupció továbbra is súlyos csapásokat mér az ország szociális-gazdasági és politikai fejlődésére,

M.  mivel az emberkereskedelem súlyos bűncselekmény, és az emberi jogok durva megsértése; mivel Bosznia-Hercegovina az emberkereskedelem – különösen a nők és lányok kereskedelmének – származási, tranzit- és célországa,

N.  mivel az álláslehetőségek hiánya – különösen a fiatalok körében – hátráltatja az ország fejlődését és növeli a politikai elégedetlenséget,

O.  mivel a régió többi országával folytatott együttműködés a tartós béke és megbékélés előfeltétele Bosznia-Hercegovinában és a Nyugat-Balkánon,

Általános megjegyzések

1.  üdvözli az új állami kormány megalakulását a politikai pártok vezetői közötti, számos fontos kérdést magában foglaló megállapodást követően; szorgalmazza a megállapodás maradéktalan végrehajtását olyan folyamatban lévő kérdések lezárásával, mint a 2012. évi állami költségvetés elfogadása és az állami hatóságok igazgatóinak kinevezése; felkéri a politikai elitet, hogy építsen e pozitív fejleményekre, amelyek további lendületet adhatnak az uniós csatlakozási folyamatnak, és kezdjen újabb építő jellegű párbeszédet más fontos reformokról is;

2.  aggodalommal tölti el, hogy az európai uniós tagságra törekvő Bosznia-Hercegovina lassan halad a stabilizáció és a szociális-gazdasági fejlődés felé vezető úton; azonban úgy véli, hogy lehetséges az európai uniós integráció felé való, a bosznia-hercegovinai polgárok érdekeit szolgáló haladás feltéve, hogy a további lépések vezérelveit elszántság, politikai felelősségvállalás, a kompromisszumkeresés kultúrája és az ország jövőjéről alkotott közös elképzelés alkotják; arra ösztönzi a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy tegyenek további konkrét intézkedéseket annak érdekében, hogy határozottan visszaállítsák az országot az uniós csatlakozáshoz vezető pályára;

3.  emlékezteti az ország valamennyi politikai szereplőjét arra, hogy az európai uniós integrációhoz vezető úton végrehajtott reformoknak Bosznia-Hercegovina lakosságának érdekeit kell szolgálniuk, és arra, hogy az ő polgárokkal szembeni felelősségük, hogy kompromisszumokat érjenek el, hatékony koordinációt valósítsanak meg, továbbá megállapodjanak a reformokban és azokat végre is hajtsák; emlékeztet rá, hogy az európai uniós tagsági kérelem elfogadásának feltétele a működő állam, illetve a működő állami kormányzat és közigazgatás; sürget minden politikai szereplőt, hogy hajtsák végre a szükséges alkotmányos változtatásokat és más alapvető reformokat, illetve összpontosítsanak a stabilizációs és társulási megállapodás hatálybalépéséhez szükséges feltételek megteremtésére; hangsúlyozza, hogy bármilyen európai uniós pénzügyi támogatás sikerének előfeltétele a helyi szerepvállalás és politikai elkötelezettség; ennek érdekében felhívja az ország hatóságait, hogy hozzák létre az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) decentralizált irányításához (DIS) szükséges struktúrát; hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a jövőbeli uniós pénzügyi támogatások, nevezetesen az IPA-program középtávú tervezésének koordinációs mechanizmusait;

4.  szilárd meggyőződése, hogy a központi államigazgatás megerősítése nem a területi egységek gyengítését jelenti, hanem a hatékony központi közigazgatás feltételeinek megteremtését, amely képes felkészíteni az egész országot az EU-ba való belépésre szoros együttműködésben a különböző kormányzati szintekkel; ezért hangsúlyozza, hogy az uniós kérdésekkel foglalkozó valamennyi kormányzati szinten meg kell erősíteni az igazgatási kapacitásokat, valamint az egyes hatóságok közötti együttműködést az uniós pénzügyi támogatás programozása terén, illetve minden, az európai uniós jogalkotás átültetése szempontjából fontos területen;

5.  elítéli a lázító hangnem alkalmazását és az ilyen típusú cselekedeteket, amelyek aláássák a nemzetiségek közötti megbékélés folyamatát és az állami struktúrák működését;

Megerősített uniós jelenlét

6.  elégedett az EU Bosznia-Hercegovinára vonatkozó átfogó stratégiájával, többek között az EU bosznia-hercegovinai jelenlétének az EU megerősített, – az EU különleges képviselőjeként és küldöttségvezetőként – kettős tisztséget betöltő képviselője révén történő további erősítésével; köszönetét fejezi ki a különleges képviselőnek/küldöttségvezetőnek, hogy támogatja Bosznia-Hercegovinát az EU-val kapcsolatos ügyekben és megkönnyíti a helyi szerepvállalást az uniós integráció folyamatában; teljes mértékben támogatja a különleges képviselő/küldöttségvezető arra irányuló törekvéseit, hogy segítse a bosznia-hercegovinai hatóságokat abban, hogy az uniós ütemterv a bosznia-hercegovinai politikai folyamat központi eleme legyen azáltal, hogy gondoskodik az uniós fellépések következetességéről, összehangolásáról és egységességéről; e tekintetben sürgeti az összes politikai szereplőt, hogy szoros partnerségben dolgozzanak együtt az EU különleges képviselőjével; emlékeztet annak szükségességére, hogy a fokozott uniós jelenlétet a különféle problémákkal foglalkozó világos és átfogó stratégiák útján valósítsák meg, egyúttal pedig azáltal, hogy valamennyi tagállam határozott és egységes támogatásban részesíti a különleges képviselőt/küldöttségvezetőt; e tekintetében megállapítja, hogy az Uniónak megfelelő szintű eszközöket, köztük személyzetet kell elkülönítenie, hogy jelen lehessen az egész országban annak érdekében, hogy a különleges képviselő/küldöttségvezető meg tudja valósítani a szükséges célokat;

7.  kéri a nemzetközi közösséget, hogy mérlegelje a Békevégrehajtási Tanács Irányítóbizottsága 5+2 menetrendje végrehajtásának szükségességét, illetve lehetséges megoldásait a Főképviselő Hivatala megszüntetésének előkészítése céljából, hogy nagyobb teret kaphasson a helyi szerepvállalás és felelősség Bosznia-Hercegovina saját ügyiben, szem előtt tartva, hogy ezen lépések nem lehetnek negatív hatással az ország stabilitására, illetve a kimondottan szükséges reformok ütemére és eredményeire; emlékeztet rá, hogy a bosznia-hercegovinai hatóságoknak e tekintetben rendezniük kell az állami és védelmi vagyonnal kapcsolatos megoldatlan kérdéseket;

8.  elégedetten veszi tudomásul, hogy az Európai Unió Bosznia-Hercegovinában folytatott rendőri missziója (EUPM) és az EUFOR Althea-művelet hozzájárul Bosznia-Hercegovina stabilitásához és biztonságához, és az EU Bosznia-Hercegovinára vonatkozó megerősített stratégiája fontos elemének tekinti ezeket; üdvözli az Európai Unió Rendőri Missziója (EUPM) eredményeit, amelyek hozzájárultak a szervezett bűnözés, valamint a bosznia-hercegovinai bűnüldöző szervek és bírói testületek korrupciója elleni küzdelem terén elért eredményekhez; tudomásul veszi az EUPM 2012. június végéig történő megszüntetéséről szóló megállapodást; emlékeztet annak szükségességére, hogy az EUPM tevékenységét szabályosan ruházzák át az IPA keretében finanszírozott támogatási projektekre, valamint egy stratégiai tanácsadó kapacitásra a bűnüldözés és a büntető igazságszolgáltatás terén, az EUKK hivatalán belül; üdvözli, hogy az Althea – megújított ENSZ-megbízatás keretében – végrehajtó katonai szerepben támogatja Bosznia-Hercegovinának a biztonságos környezet fenntartására irányuló erőfeszítéseit; hangsúlyozza, hogy tovább kell fejleszteni a bosznia-hercegovinai biztonsági erők készségeit és szakértelmét a helyi szerepvállalás és kapacitás megerősítésének céljából;

Politikai kritériumok

9.  megerősíti álláspontját, mely szerint az államnak megfelelő jogalkotási, költségvetési, végrehajtási és igazságszolgáltatási hatáskörrel kell rendelkeznie ahhoz, hogy meg tudjon felelni az EU csatlakozási feltételeinek;

10.  üdvözli az európai uniós integráció különböző kormányzati szinteken jelentkező jogalkotási kérdéseivel foglalkozó parlamenti koordinációs fórumra vonatkozó kezdeményezést, amely hozzájárul az európai ütemterv nemzeti ütemtervvé válásához; noha konkrét alkotmányügyi módosítások tekintetében még nem született megállapodás, fontos előrelépésnek tekinti az ideiglenes vegyes bizottság munkáját, mivel először történt meg, hogy bosznia-hercegovinai politikusok – a nemzetközi közösség jelenléte nélkül – intézményesített módot teremtettek az alkotmány módosításainak megtárgyalására, nyílt és a nyilvánosság számára átlátható módon, valamint bevonva a civil társadalom képviselőit;

11.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a szociális párbeszéd továbbra is erőtlen, a szociális partnerekkel folytatott konzultáció pedig esetleges; sürgeti Bosznia-Hercegovina kormányait, mind a területi egységek szintjén, mind állami szinten, hogy erősítsék meg a nem kormányzati szervezetekkel folytatott együttműködésre szolgáló igazgatási kapacitást, valamint biztosítsanak további támogatást a polgári társadalom fejlesztéséhez azáltal, hogy fokozottan törekszik az érintett partnerekkel folytatott szociális párbeszéd kialakítására; hangsúlyozza, hogy tisztázni kell a szociális partnerek elismerésének és nyilvántartásba vételének szabályait, valamint el kell fogadni a szociális partnerek reprezentativitásáról szóló állami szintű törvényt;

12.  megjegyzi, hogy az alkotmányos reform továbbra is kulcsfontosságú ahhoz, hogy Bosznia-Hercegovina hatékony és teljes mértékben működőképes állammá válhasson; felszólítja a parlamenti bizottságot, hogy dolgozzon ki konkrét javaslatokat erre vonatkozóan;

13.  ismét felkér megállapodás megkötésére és az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Szejdics-Fincsi ügyben hozott ítéletének, illetve stabilizációs és társulási megállapodás a demokratikus alapelvek és emberi jogok tiszteletben tartásáról szóló 2. cikkének történő megfelelésre; emlékeztet arra, hogy a Szejdics-Fincsi ügyön túl általánosabb szempontból is szükség van az alkotmány olyan jellegű módosítására, ami pluralistább, demokratikus és hatékony kormányzási módot és állami berendezkedést tesz lehetővé;

14.  felkéri valamennyi illetékes hatóságot, hogy könnyítsék meg a vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatát és biztosítsák független, pártatlan és hatékony igazságszolgáltatási rendszer létrehozását összhangban az európai uniós és nemzetközi szabályokkal, a minden polgár érdekét szolgáló jogállamiság megerősítése érdekében; üdvözli az állami és a területi egységek szintjén lévő igazságszolgáltatási hatáskörök közötti egyensúly megteremtése felé – az igazságszolgáltatásról szóló strukturált párbeszéd révén – tett előrelépést; azonban sürgeti a kormányt, hogy ténylegesen hajtsa végre az igazságszolgáltatási ágazat reformstratégiáját és akadályozza meg az állami szintű igazságügyi szervek, így például az Ügyészi és Bírói Főtanács (HJPC) tevékenységének gyengítésére irányuló törekvéseket;

15.  megismétli arra irányuló felhívását, hogy a legfelsőbb bíróság lehetséges létrehozását és a bosznia-hercegovinai négy különböző jogi rendszer harmonizációjával kapcsolatos egyéb stratégiai és strukturális kérdéseket következetesen tűzzék napirendre az igazságszolgáltatásról szóló strukturált párbeszéd keretében zajló viták során; úgy véli, hogy amint azt az igazságszolgáltatási ágazat reformstratégiájában is jelezték, ezeket a stratégiai jelentőségű kérdéseket a teljes felelősség jegyében kellene megvitatni egy alkotmányos reformfolyamat keretében;

16.  üdvözli a Brcko körzet nemzetközi felügyeletének megszüntetésére tett előkészületeket;

17.  üdvözli a népszámlálási törvény elfogadását a bosznia-hercegovinai parlamenti közgyűlés alsó- és felsőházában egyaránt, a pártok vezetői közötti politikai megállapodást követően; felkéri a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy sürgősen tegyék meg a szükséges technikai előkészületeket, mivel ez nemcsak az európai uniós csatlakozás lehetőségének egyértelmű előfeltétele, hanem az ország szociális és gazdasági fejlődéséhez is elengedhetetlen;

18.  e tekintetben megismétli a daytoni békemegállapodás VII. mellékletének végrehajtására irányuló kötelezettséget, hogy biztosítsák a lakóhelyüket országukon belül elhagyni kényszerült személyek, a menekültek és egyéb, konfliktusok által érintett személyek fenntartható visszatérését, valamint helyzetük igazságos, átfogó és tartós rendezését;

19.  felkéri a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy ténylegesen vizsgálják ki a korrupciós eseteket és indítsanak eljárást, illetve növeljék az elítélt elkövetők számát; üdvözli a közigazgatásbeli korrupció elleni cselekvési terv elindítására irányuló szándékot; hangsúlyozza, hogy fokozottan fel kell hívni a lakosság figyelmét a korrupció elleni jogszabályokra és gyakorlatokra, valamint kiemeli egy olyan rendszer kialakításának szükségességét, amely lehetővé teszi a polgárok számára a korrupciós esetek bejelentését; egyúttal arra sürgeti a kormányt, hogy – adott esetben akár az EU segítségével – dolgozzon ki és valósítson meg különleges képzési programokat a rendőri erők, az ügyészek, a bírák és egyéb érintett hatóságok számára, amelyek fokozottan felhívják figyelmüket a korrupció elleni jogszabályokra és gyakorlatokra, illetve elmélyítik azokkal kapcsolatos ismereteiket;

20.  üdvözli a korrupció megelőzéséért és a korrupció elleni küzdelem koordinálásáért felelős ügynökség igazgatóinak kinevezését, hangsúlyozza egyben a kellő pénzügyi és emberi erőforrások biztosításának sürgető szükségét az ügynökség működőképessé válásának érdekében; ösztönöz minden olyan törekvést, amely egy operatív megállapodás mihamarabbi aláírását szorgalmazza az EUROPOL-lal;

21.  aggodalommal tölti el a pénzmosás terén elért csekély előrehaladás; sürgeti a Parlamentet, hogy fogadja el a szükséges jogalkotási módosításokat többek között a gyanús banki ügyletekkel kapcsolatos bejelentések előmozdítása, a bűncselekményekből származó vagyoni eszközök nagyobb arányú lefoglalása, valamint az érintett hatóságok hatékonyságának javítása érdekében; felszólít a pénzügyi hírszerző részleg nyomozati kapacitás növelése révén történő megerősítésére; hangsúlyozza a lefoglalt vagyoni eszközök kezelésére és megőrzésére szolgáló struktúrák kialakításának fontosságát;

22.  megjegyzi, hogy a vízumliberalizáció nem eredményezett nagyobb számú menedékkérelmet a bosznia-hercegovinai állampolgárok részéről a schengeni térségben, valamint Bulgáriában és Romániában; dicsérettel illeti a hatóságokat, amiért két- és többoldalú szinteken is mechanizmusokat hoztak létre olyan esetek kezelésére, amikor egyes tagállamok a menedékkérelmek számának átmeneti növekedésével szembesültek;

23.  felszólítja a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy aktívan védelmezzék és mozdítsák elő minden olyan csoport és egyén jogait, akiket meg kell védeni a közvetett vagy közvetlen diszkriminációtól és erőszaktól; aggodalommal jegyzi meg, hogy a megkülönböztetés elleni törvény végrehajtása továbbra is gyenge lábakon áll, a jogi rendelkezések pedig nem érik el a kívánt eredményt; arra sürgeti Bosznia-Hercegovina kormányát és parlamentjét, hogy az ország jogi és intézményi keretrendszerét hozza összhangba az LMBT személyek jogaira vonatkozó uniós és nemzetközi normákkal; felszólítja a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy erősítsék meg a civil társadalmat és aktívan vonja be az emberi jogi politikák kidolgozásába és végrehajtásába;

24.  tudomásul veszi a roma stratégia, valamint a lakhatási és foglalkoztatási cselekvési tervek végrehajtása területén elért előrehaladást; további erőfeszítésekre szólít fel e területeken, mivel a roma lakosság továbbra is megkülönböztetéssel szembesül és nehéz körülmények között él;

25.  hangsúlyozza, hogy a nemzetközi közösséggel együttműködve hatékonyan fel kell lépni az emberkereskedelem ellen, eljárás alá kell vonni az elkövetőket, védelmet és kártérítést kell biztosítani az áldozatok számára, valamint fel kell hívni a közvélemény figyelmét a kérdésre annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a hatóságok és a társadalom általi ismételt viktimizáció; szorosabb együttműködésre szólít fel a különböző szakpolitikai területek illetékes hatóságai, illetve az országban és a régióban működő nem kormányzati szervezetek között; felszólít a bosznia-hercegovinai rendőri erők emberkereskedelemmel kapcsolatos ismereteinek különleges képzések kidolgozása révén történő növelésére; ösztönzi az EU-t, hogy biztosítson folyamatos támogatást az emberkereskedelem elleni küzdelem terén, és szorosabb együttműködést szorgalmaz a kérdésben a Bővítési Főigazgatóság, a Belügyi Főigazgatóság és az emberkereskedelem elleni küzdelem európai uniós koordinátora között;

26.  elismeri, hogy a nők jogait és a nemek közötti egyenlőséget garantáló jogi rendelkezések hatályba léptek, azonban aggasztónak találja, hogy e téren csupán korlátozott előrelépést sikerült tenni; sürgeti Bosznia-Hercegovina kormányát, hogy törekedjen a nők nagyobb fokú részvételének elérésére a politikai színtéren és a munkaerőpiacon egyaránt; emellett arra ösztönzi a kormányt, hogy fokozottabban támogassa azon tevékenységeket és kezdeményezéseket, amelyek a nők alapvető jogait gyengítő, megkülönböztető jellegű szokások, hagyományok és sztereotípiák elleni küzdelemre irányulnak;

27.  felszólítja a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy a nemzetközi közösséggel szoros együttműködésben lépjen fel a szélsőségességgel, valamint a vallási gyűlölködéssel és erőszakkal szemben; felszólít a Nyugat-Balkánon bárhol megjelenő mindennemű szélsőséges fenyegetés felismerésére, kivizsgálására és felszámolására;

28.  felszólítja a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy támogassák a politikai befolyástól mentes, független és sokszínű média fejlődését, és tegyék lehetővé, hogy a média az ország minden szegletéből szabadon tudósíthasson; sajnálatát fejezi ki az ország médiájára nehezedő folyamatos politikai nyomás és az újságírókat érő fenyegetések miatt; sürgeti továbbá, hogy foglalkozzanak a nagymértékű politikai és etnikai széttöredezettség és a média polarizációjának kérdésével;

A háborús bűnök kezelése

29.  elismerését fejezi ki a bosznia-hercegovinai hatóságoknak – mind állami szinten, mind a területi egységek szintjén – a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék (ICTY) kérelmeire adott gyors és megfelelő válaszaikért;

30.  sürgeti az összes illetékes hatóságokat, hogy fokozzák a bosznia-hercegovinai ügyészi hivatalok és bíróságok háborús bűnökre vonatkozó eljárásokhoz szükséges kapacitásait a háborús bűnök terén felgyülemlett ügyek hátralékának csökkentése, a különböző büntetőtörvénykönyvek egyidejű – egyenlőtlen ítéletekhez vezető – alkalmazhatóságának megszüntetése, illetve a tanúvédelem és a háborús bűnökkel kapcsolatos nemzeti stratégia végrehajtása terén történő előrelépés felgyorsítása érdekében; hangsúlyozza, hogy a háborús bűnökkel kapcsolatos ügyeknek az állami szintű bíróságoktól más illetékes bíróságokhoz történő utalását objektív és átlátható kritériumok alkalmazása révén kell biztosítani; elítéli a bosznia-hercegovinai bíróságok által háborús bűnök ügyében hozott ítéletek politikai indíttatású megtámadását; felkéri a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy gyorsítsák fel a háború alatt elkövetett szexuális bűncselekmények ügyeiben folyó pereket, illetve biztosítsanak megfelelő igazságszolgáltatást és jóvátételt az áldozatok számára;

31.  üdvözli egy olyan stratégia kidolgozását, amely a háborús bűnnek minősülő nemi erőszak áldozataira irányul, hogy megfelelő jóvátételt, valamint anyagi, szociális és pszichológiai segítséget nyújtson közvetlenül az áldozatok számára, az elérhető legmagasabb szintű mentális és fizikai egészségügyi támogató szolgáltatásokat is ideértve; felszólítja a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy dolgozzanak ki programokat és irányozzanak elő megfelelő forrásokat a tanúk védelmére; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy javítani kell a különféle igazságügyi szervek közötti koordinációt, valamint fel kell gyorsítani a vádemelési eljárásokat a háború idején elkövetett, szexuális természetű háborús bűnök esetében; sürgeti a Bizottságot és más nemzetközi adományozókat, hogy a szexuális erőszakkal járó háborús bűncselekmények áldozatait célzó pénzügyi erőforrásokkal és szakértelemmel támogassák a bosznia-hercegovinai hatóságok ezen irányú törekvéseit; megjegyzi, hogy az ENSZ Népesedési Alapja (UNFPA) támogatásával a Bosznia-Hercegovinai Emberi Jogi és Menekültügyi Minisztérium feladata a fenti stratégia kidolgozása egy szakértői munkacsoport létrehozása révén; megjegyzi, hogy a boszniai Szerb Köztársaságot felkérték, hogy illetékes minisztériumaiból nevezzen ki képviselőket a folyamatban történő részvételre, ám ez ideig még nem tette meg; sürgeti a boszniai Szerb Köztársaság hatóságait, hogy aktívan vegyenek részt a stratégia elfogadására és végrehajtására irányuló ezen létfontosságú erőfeszítésben;

32.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Bosznia-Hercegovinában továbbra sem működik olyan állami szintű fogva tartási létesítmény, ahol elhelyezhetik a súlyos bűncselekmények miatt elítélteket, a háborús bűnök elkövetőit is ideértve; üdvözli Radovan Stanković elfogását, aki a fočai börtönből szökött meg, miután Bosznia-Hercegovina Állami Bírósága 20 év letöltendő szabadságvesztésre ítélte emberiség ellen elkövetett bűncselekményekért, köztük nemi erőszakért, rabszolgatartásért és kínzásért;

33.  felkéri a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy segítsék elő és hajtsák végre a menekültek és az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek fenntartható visszatérését, illetve fogadjanak el erre vonatkozó stratégiát; határozottan ösztönzi a helyi hatóságokat, hogy a sikeres visszatéréshez biztosítsanak kellő infrastruktúrát; ösztönzi a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy az alapvető kérdések megoldása – egyebek közt az egészségügyi ellátás, a foglalkoztatás és a szociális szolgáltatások biztosítása – révén tegyenek további erőfeszítéseket a szarajevói nyilatkozattal kapcsolatos folyamat végrehajtására;

34.  ezzel összefüggésben emlékeztet az aknamentesítési stratégia teljes körű végrehajtásának fontosságára; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az aknákkal szembeni fellépésekről szóló jövőbeli törvény kellő mértékben foglalkozzon a forrásgyűjtési feladatokkal, az adminisztratív és irányítási kapacitással, valamint az aknamentesítő intézkedésekkel, amint azt a Bizottság is hangsúlyozta;

35.  tudomásul veszi a Bosznia-Hercegovina Alkotmánybírósága által hozott ítéletet, miszerint az állampolgársági törvény sérti az alkotmányt; megismétli az Alkotmánybíróság parlamenti közgyűléshez intézett azon felhívását, hogy fél éven belül módosítsák a törvényt; felszólít a bíróság ítéletének haladéktalan végrehajtására;

Oktatás

36.  miközben tudomásul veszi az oktatás általános kerete javításában elért előrehaladást, felhívja az új kormányt többek között a 13 oktatási minisztérium, valamint a brčkói körzetben működő oktatásügyi hivatal közötti együttműködés javítására, az oktatási rendszer széttöredezettségének csökkentésére és az iskolák integrativitásának fokozására;

37.  figyelembe véve az oktatásnak a toleráns többnemzetiségű társadalom megteremtésében játszott döntő szerepét, sürget minden bosznia-hercegovinai kormányzatot, hogy befogadó jellegű, megkülönböztetésmentes oktatási rendszert támogasson, valamint szüntesse meg a különböző etnikai csoportok szegregációját (két iskola egy épületben) közös oktatási programok és integrált osztályok kialakításával országszerte; felkéri a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy célzott uniós támogatás elősegítheti-e a szegregált oktatási rendszer felszámolását;

38.  sürgeti az új kormányt, valamint a területi egységek, kantonok és a brčkói körzet szintjén működő illetékes hatóságokat, hogy javítsanak a romák oktatási igényeiről szóló cselekvési terven és biztosítsanak megfelelő pénzügyi forrásokat annak végrehajtására; felkéri a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy dolgozzák ki az összes roma gyerek születéskori nyilvántartásba vételének módját, hogy mindannyian beiratkozhassanak az iskolába;

39.  hangsúlyozza, hogy javítani kell az oktatás általános színvonalát, hogy megfeleljen a munkaerő-piaci igényeknek; felkéri a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy keressenek megoldást a szakmunkásképzés hiányosságaira annak érdekében, hogy külföldi beruházókat vonzzanak az országba, illetve biztosítsák – többek között gazdasági szükségszerűségből –, hogy megkezdődjön az oktatási intézmények akkreditációja, és működésre kész állapotba kerüljenek a képesítések és diplomák elismerésével foglalkozó ügynökségek;

40.  sürgeti az új kormányt, hogy tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az érintett bosznia-hercegovinai felek végre megragadják a lehetőséget az európai uniós oktatási mobilitási programokban való részvételre, amelyek 2007 óta elérhetők számukra;

41.  felszólítja a hatóságokat, hogy ismertessék a kulturális intézményekre, így például a Nemzeti Múzeumra, a Nemzeti Könyvtárra és a Történeti Múzeumra vonatkozó jogi keretet, valamint gondoskodjanak ezen intézmények fennmaradásáról;

Gazdasági és szociális kérdések

42.  megállapítja, hogy az életszínvonal romlik és a munkanélküliség nő, különösen a 18–24 éves fiatalok körében; meggyőződése, hogy a gazdasági fejlődés és elsősorban a fiatal bosznia-hercegovinaiak álláskilátásai alapvető fontosságúak az ország további fejlődése szempontjából; felkéri az új kormányt, hogy fokozza a gazdasági növekedést, amelyet gátolt a nehézkes kormányzati szervezet, a túl nagy és drága államapparátus, valamint a szervezett bűnözés és a korrupció tartósan fennálló problémája;

43.  ösztönzi az állami és üzleti vezetőket, hogy tegyenek meg mindent a befektetői bizalom helyreállítása és a vállalkozóbarát környezet kialakítása érdekében, mivel Bosznia-Hercegovina utolsó helyen áll a térségben a beruházási klíma tekintetében;

44.  üdvözli a kisvállalkozói intézkedéscsomag végrehajtását, valamint a Miniszterek Tanácsa és a területi egységek arra irányuló erőfeszítéseit, hogy pénzügyi támogató intézkedéseket biztosítsanak a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára; egyúttal hangsúlyozza, hogy haladéktalanul létre kell hozni egy állami szintű nyilvántartást az üzleti statisztikák elkészítése céljából, valamint a kkv-k egész országban egységes nyilvántartási rendszerét, ami elősegíti majd a kkv-k számának növekedését;

45.  sürgeti az új kormányt és a területi egységek kormányzatát, hogy összehangolt módon foglalkozzanak a gazdasági válság hatásával, tartsanak fenn hatékony és eredményes költségvetési politikát, illetve fogadjanak el a 2012. évre szóló állami költségvetést, valamint általános költségvetési keretet a 2012–2014-es időszakra; fontosnak tartja a gazdasági átszervezés ütemének gyorsítását, különösen a föderációban; felszólítja a kormányt, hogy biztosítson megfelelő költségvetést a küszöbön álló 2012. évi helyhatósági választásokhoz;

46.  sürgeti az új kormányt, hogy összpontosítsa erőfeszítéseit a Bosznia-Hercegovina Kereskedelmi Világszervezethez történő csatlakozásához szükséges reformokra, a még kedvezőbb üzleti környezet és a külföldi befektetések előmozdítása érdekében;

47.  újból felkéri az összes érintett felet, hogy munkálkodjon az országon belüli egységes gazdasági térség megteremtésén a területi egységek kormányai közötti gazdaságpolitikai koordináció megerősítése, a megfelelő jogi keretrendszer kialakítása előtt álló akadályok megszüntetése és az egész országra kiterjedő versenyhelyzet megteremtése révén;

48.  üdvözli az állami támogatásról szóló törvény elfogadását a bosznia-hercegovinai parlamenti közgyűlés alsó- és felsőházában; megjegyzi, hogy ez a törvény egyike azon követelményeknek, amelyek lehetővé teszik a stabilizációs és társulási megállapodás hatálybalépését; felszólítja a hatóságokat, hogy a közösségi vívmányokkal összhangban fogadják el e törvény végrehajtási szabályait;

49.  felkéri az új kormányt, hogy dolgozzon ki hatékony és fenntartható szociális védelmi rendszert és javítsa a szociális ellátások célba juttatásának hatékonyságát; felhívja a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy fokozottabban kötelezzék el magukat a foglalkoztatáspolitika, a társadalmi kohézió és a nemek közötti egyenlőség iránt; alapvető fontosságúnak tartja az oktatás és a munkaerőpiac közötti koordináció javítását a munkaerő-piaci igényeknek való jobb megfelelés érdekében;

50.  felkéri az állam és a területi egységek kormányait, hogy szüntessék meg a munkaerő alacsony szintű országon belüli mobilitását előidéző akadályokat a területi egységenként és kantononként eltérő munkaügyi törvények, illetve nyugdíj- és társadalombiztosítási rendszerek rendelkezéseinek harmonizálása révén, előmozdítva az országon belüli mobilitást és az ellátások hordozhatóságát;

51.  hangsúlyozza, hogy Bosznia-Hercegovina ratifikálta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legfontosabb munkajogi egyezményeit, valamint az átdolgozott Európai Szociális Chartát; felhívja a figyelmet arra, hogy a munkaügyi és szakszervezeti jogok továbbra is korlátozottak, ezért felszólítja Bosznia-Hercegovina kormányát, hogy bővítse e jogokat, valamint törekedjen az erre vonatkozó jogi keret harmonizálására országszerte;

52.  felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy részletes útitervre a diákok, a gyakornokok és a munkavállalók mobilitásának, valamint a munkaerőpiachoz és az Európai Gazdasági Térség oktatási szolgáltatásaihoz való hozzáférésének javítása érdekében, ideértve a munkavállalási célú körkörös migrációra irányuló programokhoz való hozzáférésüket is;

Regionális együttműködés

53.  elismeréssel adózik Bosznia-Hercegovinának a szarajevói nyilatkozattal kapcsolatos folyamatban, valamint az áttelepítés megszüntetéséről és a kiszolgáltatott menekültek és belső menekültek számára nyújtandó hosszú távú megoldásokról szóló, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró külügyminiszterei által tett közös nyilatkozat elfogadásában játszott tevékeny szerepéért;

54.  üdvözli a Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Horvátország közötti lezáratlan ügyek megoldására tett erőfeszítéseket, és örül annak, hogy ezen erőfeszítéseket az utóbbi néhány hónapban fokozták; ösztönzi az összes érintett felet, köztük a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet a kétoldalú és regionális együttműködésre a jogérvényesülés és a biztonság terén;

55.  megállapítva, hogy Bosznia-Hercegovina és Szerbia jó szomszédi kapcsolatot teremtettek, felkéri Bosznia-Hercegovinát, hogy ne halassza el a háborús bűnökkel kapcsolatos bírósági eljárások során történő bizonyítékcseréről szóló jegyzőkönyv aláírását, valamint valósítson meg szorosabb együttműködést ezen a kényes területen; üdvözli ugyanakkor a Bosznia-Hercegovina és Szerbia között létrejött kétoldalú megállapodást a szervezett bűnözés, a kábítószer- és szervcsempészet, illetve -kereskedelem, az illegális bevándorlás és a terrorizmus elleni küzdelem keretében folytatott információcseréről;

56.  felkéri Bosznia-Hercegovina kormányát és a szomszédos országokat, hogy – kétoldalú megállapodások útján vagy egyéb módokon – tegyenek meg mindent a szomszédos országokkal fennálló határviták rendezésére; hangsúlyozza, hogy a kétoldalú kérdéseket az érintett feleknek kell megoldaniuk, mégpedig kellő elszántsággal, a jószomszédi viszony szellemében, egyúttal figyelembe véve az általános uniós érdekeket;

57.  figyelembe véve, hogy Horvátország európai uniós csatlakozása kétoldalú hatásokkal is jár, felkéri a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy tegyenek meg mindent a vonatkozó bosznia-hercegovinai jogszabályok európai uniós jogszabályokhoz való igazítása érdekében a kormányzat megfelelő szintjein az állat- és növény-egészségügy, valamint az élelmiszer-biztonság terén, illetve számos, a horvát határon fekvő átkelőhely korszerűsítése vagy megfelelő infrastruktúrával történő ellátása érdekében az EU által előírt határellenőrzés megkönnyítése céljából;

58.  aggodalommal állapítja meg, hogy Bosznia-Hercegovina az egyetlen ország a térségben, amely a koszovói állampolgárokat nem engedi belépni a saját területére; ezért kéri a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy követve Szerbia és más országok példáját, ismerjék el a koszovói állampolgárok úti okmányait az ország területére való belépésre feljogosító okmányokként;

o
o   o

59.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/a közös kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint Bosznia-Hercegovina és területi egységei kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 80., 2008.3.19., 18. o. (2) HL L 188., 2011.7.19., 30. o. (3) HL C 236. E, 2011.8.12., 113. o.