Az Európai Parlament 2012. április 18-i állásfoglalása az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól szóló jegyzőkönyv tervezetéről (az Európai Unióról szóló szerződés 48. cikkének (3) bekezdése) (00092/2011 – C7-0387/2011 – 2011/0815(NLE))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unió 27 tagállamának az Európai Tanács keretében ülésező állam- és kormányfői által 2009. június 19-én elfogadott, az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól szóló határozatára (az elnökségi következtetések 1. melléklete),
– tekintettel az Írország kormánya által az Európai Unióról szóló szerződés 48. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Tanácshoz intézett, az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól szóló jegyzőkönyv tervezetnek ( a továbbiakban: jegyzőkönyvtervezet) az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez történő csatolására vonatkozó javaslatról szóló, 2011. július 20-i levélre,
– tekintettel e javaslatnak az Európai Tanácshoz, az Európai Unióról szóló szerződés 48. cikkének (2) bekezdésével összhangban, 2011. október 11-én történő Tanács általi benyújtására,
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 48. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére, amelynek megfelelően az Európai Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0387/2011),
– tekintettel eljárási szabályzata 74a. cikkére,
– tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A7-0064/2012),
A. mivel az ír kormány 2008-ban úgy döntött, hogy a Lisszaboni Szerződés ratifikálásának kérdésében népszavazást tart;
B. mivel a 2008. június 12-i népszavazás negatív kimenetele miatt Írország nem ratifikálhatta a Lisszaboni Szerződést;
C. mivel a 2008. december 11–12-i ülésén az Európai Tanács az ír kormány kérésére hozzájárult, hogy döntés szülessen arról, hogy a Bizottságban 2014 után is minden egyes tagállam egy-egy állampolgárával képviseltethesse magát;
D. mivel a Lisszaboni Szerződés hatálybalépéséhez szükséges egyhangú jóváhagyás követelménye miatt az ír kormánynak megoldást kellett találnia arra a helyzetre, amely a népszavazás tartására vonatkozó döntés és az elutasítás folytán előállt;
E. mivel az állam- és kormányfők az Európai Tanács 2009. június 19-i ülésén megállapodtak abban, hogy határozatban megadják a „szükséges jogi garanciákat”, felelve az ír népnek az élethez való jogra, valamint családügyi, oktatási, adózási, biztonsági és védelmi ügyekre vonatkozó aggályaira, továbbá megállapodtak, hogy a határozat rendelkezéseit a soron következő csatlakozási szerződés megkötésekor és saját alkotmányos követelményeikkel összhangban egy – a Lisszaboni Szerződés rendelkezéseinek az ír aggályokat tekintetbe vevő magyarázataként – az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolandó jegyzőkönyv formájában rögzítik;
F. mivel a jegyzőkönyvtervezet 1. cikke, amikor kimondja, hogy a Lisszaboni Szerződés semmilyen módon nem érinti Írország Alkotmányának az élethez való jog, a család és az oktatással kapcsolatos jogok védelmére vonatkozó rendelkezéseinek hatályát és alkalmazhatóságát, olyan kérdésekre utal, amelyek az Európai Unióról szóló szerződés 4. és 5. cikke, továbbá az Európai Unió működéséről szóló szerződés 2–6. cikke értelmében nem tartoznak uniós hatáskörbe, illetve amelyek tekintetében az Uniónak csak kiegészítő szerepe van (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 6. cikke);
G. mivel a jegyzőkönyvtervezet 2. cikke az adózással kapcsolatban kijelenti, hogy „a Lisszaboni Szerződés semmilyen módon és egyetlen tagállam tekintetében sem változtatja meg az Európai Unió hatásköreinek terjedelmét és alkalmazását az adózás területén” és nem gördít akadályt a megerősített uniós gazdasági koordináció irányába történő további előrehaladás útjába;
H. mivel a jegyzőkönyvtervezet 3. cikke egyértelműsíteni kívánja a Lisszaboni Szerződés biztonságra és védelemre vonatkozó rendelkezéseit (az Európai Unióról szóló szerződés 42–46. cikke), világossá téve, hogy az Unió közös biztonság- és védelempolitikája nem érinti Írország biztonság- és védelempolitikáját vagy kötelezettségeit, továbbá tartalmazza a segítségnyújtásra, a támogatásra és a szolidaritás szellemében való közös fellépésre vonatkozó kötelezettséget arra az esetre, ha valamely tagállam területe ellen fegyveres támadást hajtanak végre, az Európai Unióról szóló szerződés 42. cikkének (7) bekezdése, illetve az Európai Unió működéséről szóló szerződés 222. cikke értelmében;
I. mivel tiszteletben kell tartani a kormányok között korábban kialakult politikai egyetértést, és mivel a jegyzőkönyvtervezet tartalma csupán Írország helyzetére vonatkozik;
1. egyetért az Európai Tanács ama döntésével, hogy vizsgálják meg a Szerződések javasolt módosításait;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament ezen állásfoglalását az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.