(Különleges jogalkotási eljárás – konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0121),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 115. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0092/2011),

–  tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

–  tekintettel a bolgár Országgyűlés, az ír Képviselőház, a máltai Parlament, a holland Alsóház, a lengyel Szejm, a román Képviselőház, a szlovák Nemzeti Tanács, a svéd Parlament és a brit Alsóház által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolt véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. és 37. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A7-0080/2012),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikke (2) bekezdésének megfelelően;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás Módosítás 1 Irányelvre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés (1)  Az Európai Unión belül határon átnyúló üzleti tevékenységet folytatni kívánó vállalatok komoly akadályokkal és piaci torzulásokkal szembesülnek a 27 különböző társaságiadó-rendszer megléte miatt. Ezek az akadályok és torzulások akadályozzák a belső piac megfelelő működését. Az akadályok visszafogják az uniós beruházásokat és ellentétesek a Bizottság „EURÓPA 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” címmel, 2010. március 3-án elfogadott közleményében rögzített prioritásokkal. Ellentétesek a magas versenyképességű szociális piacgazdaságra vonatkozó követelményekkel is. (1)  Az Európai Unión belül határon átnyúló üzleti tevékenységet folytatni kívánó vállalatok komoly akadályokkal és piaci torzulásokkal szembesülnek a 27 különböző társaságiadó-rendszer megléte miatt. Ezek az akadályok és torzulások akadályozzák a belső piac megfelelő működését. Az akadályok visszafogják az uniós beruházásokat és ellentétesek a Bizottság „EURÓPA 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” címmel, 2010. március 3-án elfogadott közleményében rögzített prioritásokkal, az Euró Plusz Paktummal, valamint a magas versenyképességű szociális piacgazdaság létrehozásához szükséges gazdasági, költségvetési és adóügyi integrációval. Módosítás 2 Irányelvre irányuló javaslat 1 a preambulumbekezdés (új) (1a)  Az adóhatóságok közötti fokozottabb együttműködés az Unión belül határon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások költségeinek és adminisztratív terheinek jelentős csökkenéséhez vezethet. Módosítás 3 Irányelvre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés (2)   A határon átnyúló üzleti tevékenység útjában álló adózási akadályok különösen nagy terhet jelentenek a kis- és középvállalkozásoknak, amelyeknek nincsenek forrásaik a piaci hiányosságok kezelésére. (2)   Az adózási akadályok különösen nagy terhet jelenthetnek a határon átnyúló tevékenységet folytató kis- és középvállalkozásoknak (kkv-knak), mivel ezeknek többnyire nincsenek forrásaik a piaci hiányosságok kezelésére. Módosítás 4 Irányelvre irányuló javaslat 2 a preambulumbekezdés (új) (2a)  Tagállami, és – a költségvetési és jogalkotási hatáskörökkel rendelkező régiók esetében – regionális szinten is ösztönözni kell az adókulcsokkal kapcsolatos tisztességes versenyt. Módosítás 5 Irányelvre irányuló javaslat 3 a preambulumbekezdés (új) (3a)  A belső piac javítása kulcsfontosságú tényező a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzésében. A közös konszolidált társaságiadó-alap (KKTA) bevezetése javítja az Unión belüli növekedést és munkahelyteremtést azáltal, hogy csökkenti a vállalatok, különösen a határon átnyúló tevékenységet folytató kisvállalkozások igazgatási költségeit és a bürokráciát. Módosítás 6 Irányelvre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új) (4a)  Mivel a belső piac az összes tagállamot felöleli, minden tagállamban be kell vezetni a KKTA-t. Amennyiben azonban a Tanács nem fogad el egyhangú határozatot a KKTA létrehozását illetően, késedelem nélkül meg kell kezdeni azt az eljárást, amelynek keretében a Tanács a KKTA-t illető megerősített együttműködést engedélyező határozatot fogad el. A megerősített együttműködést a pénznemként az eurót használó tagállamoknak kell kezdeményezniük, de ahhoz az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében más tagállamok is bármikor csatlakozhatnak. Módosítás 7 Irányelvre irányuló javaslat 4 b preambulumbekezdés (új) (4b)  Az adóverseny, az adóoptimalizáció és az adóarbitrázs bizonyos agresszív formái csökkenthetik egyes tagállamok bevételeit, és torzulásokhoz vezethetnek a mobilis tőke és a kevésbé mobilis munkaerő adóztatását illetően. A megerősített Stabilitási és Növekedési Paktum, valamint a gazdasági és monetáris unió stabilitásáról, koordinációjáról és kormányzásáról szóló szerződés szigorú fiskális fegyelmet, egyszersmind a kiadások ellenőrzését és elegendő mennyiségű adó beszedését írja elő elsősorban az eurót pénznemként használó tagállamok számára. Ezen okoknál fogva, és mivel a pénznemként az eurót használó tagállamok állam-, illetve kormányfői által elfogadott Euró Plusz Paktum úgy rendelkezik, hogy a közös társasági adóalap kidolgozása „lehet a nemzeti adózási stratégiák tiszteletben tartása mellett a nemzeti adórendszerek konzisztenciájának biztosítása, a költségvetési fenntarthatóság és az európai üzleti vállalkozások versenyképessége felé vezető, bevételsemleges út”, alapvetően fontos, hogy a pénznemként az eurót használó tagállamok az euróövezet egésze stabilitásának megóvása érdekében teljesítsék költségvetési kötelezettségeiket, és kívánatos, hogy a KKTA-t minél hamarabb minél több vállalat tekintetében alkalmazzák. Módosítás 8 Irányelvre irányuló javaslat 4 c preambulumbekezdés (új) (4c)  Mivel a kkv-k a belső piacon alapvetően fontos szerepet töltenek be, a határon átnyúló tevékenységet folytató kkv-k részére a Bizottságnak olyan eszközt kellene kifejlesztenie és rendelkezésre bocsátania, amely csökkenti az adminisztratív terheket és kiadásokat, és ezáltal lehetővé teszi a kkv-k számára, hogy önként belépjenek a KKTA-rendszerbe. Módosítás 9 Irányelvre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés (5)  Mivel az adómértékekben jelentkező eltérések nem jelentenek ugyanilyen akadályokat, így nem szükséges, hogy a rendszer (a közös konszolidált társaságiadó-alap (KKTA)) befolyásolja a tagállamok mérlegelési jogkörét a nemzeti társaságiadó-kulcs(ok) meghatározását illetően. (5)  Mivel az adómértékekben jelentkező eltérések nem jelentenek ugyanilyen akadályokat, így nem szükséges, hogy a KKTA befolyásolja a tagállamok mérlegelési jogkörét a nemzeti társaságiadó-kulcs(ok) meghatározását illetően. Következésképpen a tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy elsősorban adóhitelek formájában bizonyos adóügyi ösztönzőket fogadjanak el a vállalkozások tekintetében. Módosítás 10 Irányelvre irányuló javaslat 5 a preambulumbekezdés (új) (5a)  Ez az irányelv nem irányul a tagállami társaságiadó-kulcsok harmonizálására. Ha azonban nyilvánvalóvá válik, hogy a minimális adókulcsok bevezetése javítaná a társasági adózás gazdasági hatékonyságát, eredményességét és méltányosságát, az irányelv alkalmazásának értékelésekor a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy a helyénvaló lenne-e egy ilyen jellegű harmonizáció. Ez azért is nagyon fontos, mert a társaságiadó-kulcsok tagállamokon belüli alakulása arról tanúskodik, hogy a belső piaci adóverseny hatást gyakorol erre. „Az egységes piacra vonatkozó új stratégia” című, 2010. május 9-i jelentés szellemében ezért helyénvaló megvizsgálni, hogy ez a verseny előnyős vagy hátrányos hatással jár-e a XXI. század belső piacának megfelelő adókultúrára nézve. Elsősorban annak kell figyelmet szentelni, hogy a piaci integráció és az adószuverenitás között a háttérben meghúzódó feszültség felszámolása az egyik helyes út-e a piac és a belső piac szociális dimenziójának összeegyeztetéséhez. Módosítás 11 Irányelvre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés (6)  A konszolidáció a rendszer lényeges eleme, mivel azok a főbb adózási akadályok, amelyekkel az unióbeli vállalatok szembesülnek, kizárólag így kezelhetők. Kiküszöböli a transzferárképzési követelményeket és a csoporton belüli kettős adóztatást. Ezenkívül az adóalanyok vesztesége automatikusan levonható az ugyanazon csoport más tagjainak nyereségéből. (6)  A konszolidáció a rendszer lényeges eleme, mivel azok a főbb adózási akadályok, amelyekkel az azonos csoportba tartozó, az Unión belül határon átnyúló tevékenységet folytató vállalatok szembesülnek, kizárólag így kezelhetők. Kiküszöböli a transzferárképzési követelményeket és a csoporton belüli kettős adóztatást. Ezenkívül az adóalanyok vesztesége automatikusan levonható az ugyanazon csoport más tagjainak nyereségéből. Módosítás 12 Irányelvre irányuló javaslat 6 a preambulumbekezdés (új) (6a)  A széles adóalap, a konszolidáció és a tagállamok nemzeti társaságiadó-kulcsokra vonatkozó mérlegelési jogköre adósemlegessé teszik a KKTA-t. Módosítás 13 Irányelvre irányuló javaslat 6 b preambulumbekezdés (új) (6b)  Amennyiben a KKTA befolyásolná a regionális vagy helyi hatóságok adóbevételeit, a tagállamok alkotmányos rendszerüknek megfelelő és ezen irányelvvel összeegyeztethető intézkedéseket hozhatnak e helyzet orvoslására. Módosítás 14 Irányelvre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés (8)  Mivel elsődlegesen azoknak a vállalatoknak az igényeit hivatott szolgálni, amelyek határon átnyúló módon működnek, a rendszernek választhatónak kell lennie, a meglévő nemzeti társaságiadó-rendszerek mellett. (8)  Mivel ez az irányelv – anélkül azonban, hogy más vállalatokat ez alól kizárna – elsődlegesen azoknak a vállalatoknak az igényeit hivatott kielégíteni, amelyek határon átnyúló módon működnek, a rendszernek választhatónak kell lennie, amelybe a kritériumoknak megfelelő valamennyi vállalat beléphet. Úgy kell tekinteni azonban, hogy a meghatározásukból adódóan transznacionális jellegű európai vállalatok és európai szövetkezetek azt választották, hogy az irányelv alkalmazásának időpontját követő két év elteltével alkalmazni kezdik az irányelvet. A 2003/361/EK bizottsági ajánlás1 szerinti mikro-, kis- és középvállalkozások kivételével minden egyéb, az irányelv feltételeinek megfelelő vállalatnak legkésőbb az irányelv alkalmazásának időpontját követő öt éven belül szintén meg kell kezdenie ezen irányelv alkalmazását. A KKTA hatásának értékelésekor a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy azt az ilyen mikro-, kis- és középvállalkozások számára is kötelezővé kell-e tenni. 1 HL L 124., 2003.5.20., 36. o. Módosítás 15 Irányelvre irányuló javaslat 20 preambulumbekezdés (20)  A rendszernek tartalmaznia kell egy általános, visszaélés elleni szabályt, amelyet a visszaélések konkrét típusainak elkövetését megakadályozó intézkedések egészítenek ki. Az intézkedések korlátozásokat tartalmaznak azon kapcsolt vállalkozásoknak fizetett kamatokra vonatkozóan, amelyek adózási okból olyan, az Európai Unión kívüli, alacsony adómértékű országban rezidens vállalatok, amely ország az adózás és a biztosítási díjak területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelvhez hasonló megállapodás alapján nem folytat információcserét a kamatot fizető tagállamával. (20)  A rendszernek tartalmaznia kell egy hatékony, általános, visszaélés elleni szabályt, amelyet a visszaélések konkrét típusainak elkövetését megakadályozó intézkedések egészítenek ki. Az intézkedések korlátozásokat tartalmaznak azon kapcsolt vállalkozásoknak fizetett kamatokra vonatkozóan, amelyek adózási okból olyan, az Európai Unión kívüli, alacsony adómértékű országban rezidens vállalatok, amely ország az adózás és a biztosítási díjak területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelvhez hasonló megállapodás alapján nem folytat információcserét a kamatot fizető tagállamával. A tagállamokat nem szabad megakadályozni abban, hogy további intézkedéseket vezessenek be és hangoljanak össze egymás között azon Unión kívüli, alacsony adókulcsokkal rendelkező országok által okozott negatív hatások csökkentése érdekében, amelyek nem osztják meg a szükséges adózási információkat. Módosítás 16 Irányelvre irányuló javaslat 21 preambulumbekezdés (21)  A konszolidált adóalap arányos felosztására alkalmazott képletnek három azonos súlyozású tényezőt (munkaerő, eszközök és árbevétel) kell tartalmaznia. A munkaerő-tényezőt a bérköltség és a létszám alapján kell kiszámítani (minden tétel felét kell figyelembe venni). Az eszköztényezőnek minden befektetett tárgyi eszközt tartalmaznia kell. Az immateriális javakat és a pénzügyi eszközöket nem kell szerepeltetni a képletben mobilis jellegűk miatt, továbbá, mert fennáll a rendszer megkerülésének kockázata. E tényezők alkalmazása megfelelően súlyt ad a származási tagállamok érdekeinek. Végül pedig az árbevételt azért kell figyelembe venni, hogy biztosítható legyen a rendeltetési tagállam méltányos részesedése. E tényezők és súlyozások garantálják, hogy a nyereség ott adózik, ahol keletkezik. Az általános elvtől eltérve, egy védzáradék is beépítésre kerül, ami alapján lehetőség van alternatív módszer alkalmazására azokban az esetekben, ahol az adóalapnak a felosztása nem tükrözi méltányosan az üzleti tevékenység nagyságát. (21)  A konszolidált adóalap arányos felosztására alkalmazott képletnek három tényezőt (munkaerő, eszközök és árbevétel) kell tartalmaznia. Míg a munkaerő- és eszköztényezőknek egyenként 45%-os súlyt kell kapniuk, az árbevétel-tényezőt 10%-os súllyal kell számításba venni. A munkaerő-tényezőt a bérköltség és a létszám alapján kell kiszámítani (minden tétel felét kell figyelembe venni). Az eszköztényezőnek minden befektetett tárgyi eszközt tartalmaznia kell. Az immateriális javakat és a pénzügyi eszközöket nem kell szerepeltetni a képletben mobilis jellegűk miatt, továbbá, mert fennáll a rendszer megkerülésének kockázata. E tényezők alkalmazása megfelelően súlyt ad a származási tagállamok érdekeinek. Végül pedig az árbevételt azért kell figyelembe venni, hogy biztosítható legyen a rendeltetési tagállam méltányos részesedése. E tényezők és súlyozások garantálják, hogy a nyereség ott adózik, ahol keletkezik. Az általános elvtől eltérve, egy védzáradék is beépítésre kerül, ami alapján lehetőség van alternatív módszer alkalmazására azokban az esetekben, ahol az adóalapnak a felosztása nem tükrözi méltányosan az üzleti tevékenység nagyságát. Módosítás 17 Irányelvre irányuló javaslat 21 a preambulumbekezdés (új) (21a)  A versenyképesség sérülésének elkerülése érdekében a KKTA kiszámítására vonatkozó közös szabályok nem járhatnak aránytalan igazgatási költségekkel a vállalatok számára. Módosítás 18 Irányelvre irányuló javaslat 23 preambulumbekezdés (23)  A vállalatcsoportoknak egyetlen adóhatóság („elsődleges adóhatóság”) illetékességébe kell tartozniuk, amely annak a tagállamnak az adóhatósága, ahol a csoport anyavállalata („elsődleges adóalany”) adózási szempontból illetőséggel rendelkezik. Az irányelvnek a rendszer adminisztrációjára vonatkozó eljárásrendet is rögzítenie kell. Az irányelvnek előzetes adómegállapítási mechanizmusról is rendelkeznie kell. Az ellenőrzések kezdeményezése és koordinálása az elsődleges adóhatóság feladata, de bármely tagállam hatóságai is, ahol a csoporttagnak adókötelezettsége van, kezdeményezhetnek ellenőrzést. Annak a tagállamnak az illetékes hatósága, ahol a csoporttag rezidens vagy székhellyel rendelkezik, megtámadhatja az elsődleges adóhatóságnak a választásközlő értesítésre vagy a módosított adómegállapításra vonatkozó döntését az elsődleges adóhatóság tagállamának bíróságai előtt. Az adóalany és az adóhatóságok között felmerülő vitás kérdésekkel az elsődleges adóhatóság tagállamának törvényei értelmében a fellebbezéseket első fokon tárgyalni illetékes közigazgatási szervnek kell foglalkoznia. (23)  A módosítás a magyar nyelvű változatot nem érinti. Módosítás 19 Irányelvre irányuló javaslat 23 a preambulumbekezdés (új) (23a)  A Bizottságnak létre kell hoznia egy a közös transzferár-képzési fórumhoz hasonló új, a KKTA-val foglalkozó fórumot, amelyhez a vállalatok és a tagállamok a KKTA-val kapcsolatos kérdésekkel és vitákkal fordulhatnak. E fórumnak iránymutatást kell nyújtania a vállalatok és tagállamok számára. Módosítás 20 Irányelvre irányuló javaslat 27 a preambulumbekezdés (új) (27a)  Ez az irányelv a társasági adózás egyik alapvető elemének radikálisan új megközelítését alkalmazza. A Bizottságnak ezért − amint erre érdemben lehetőség nyílik − alapos elemzést és független értékelést kell végeznie. A társasági adózás alkalmazásából és végrehajtásából adódó ciklikusság miatt elemzésre és értékelésre csak az irányelv hatálybalépését követő öt év eltelte után kerülhet sor. A Bizottság által végzett elemzésnek és értékelésnek a következők vizsgálatát kell magában foglalnia: a KKTA választható jellege, az adóalap harmonizációjának korlátozása, az arányos felosztási képlet, a rendszer hasznosságának megítélése a kkv-k számára, valamint a tagállamok adóbevételére gyakorolt hatás. Módosítás 21 Irányelvre irányuló javaslat 6 a cikk (új) 6a. cikk Az európai vállalatok és az európai szövetkezetek ...-tól/től* kezdődően úgy kell tekinteni, hogy az 1. melléklet a) és b) pontjában említett, a feltételeknek megfelelő európai vállalatok és európai szövetkezetek olyan vállalatok, amelyek ezen irányelv alkalmazását választották. *Ezen irányelv alkalmazásának időpontjától számított két évet követő hónap első napja. Módosítás 22 Irányelvre irányuló javaslat 6 b cikk (új) 6b. cikk Az irányelv alkalmazása a feltételeknek megfelelő egyéb vállalatokra A 2003/361/EK ajánlásban meghatározott mikro-, kis- és középvállalkozásoktól eltérő, a feltételeknek megfelelő vállalatok ...-tól/től* kezdődően alkalmazzák ezt az irányelvet. *Ezen irányelv alkalmazásának időpontjától számított öt évet követő hónap első napja. Módosítás 23 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés A levonható kiadások közé tartozik az értékesítés összes költsége, továbbá az adóalanynál a jövedelemszerzéssel vagy annak biztosításával kapcsolatban felmerült, hozzáadottérték-adó nélküli kiadások, ideértve a kutatás és fejlesztés költségét és az üzleti célú (tulajdon- vagy hitelviszonyt megtestesítő) forrásbevonás költségét. A levonható kiadások közé tartozik az értékesítés összes költsége, továbbá az adóalanynál a jövedelemszerzéssel vagy annak biztosításával kapcsolatban felmerült, hozzáadottérték-adó nélküli kiadások, ideértve a kutatás és fejlesztés költségét és az üzleti célú (tulajdon- vagy hitelviszonyt megtestesítő) forrásbevonás költségét. A környezetvédelemmel és a szén-dioxid-kibocsátással összefüggő rendszeres költségek szintén levonható kiadásoknak minősülnek. Módosítás 24 Irányelvre irányuló javaslat 14 cikk – 1 bekezdés – j pont (j) a III. mellékletben felsorolt adónemek, az energiára, az alkoholra, a szeszes italokra és a dohánytermékekre kivetett jövedéki adó kivételével. j) a III. mellékletben felsorolt adónemek. Módosítás 25 Irányelvre irányuló javaslat 30 cikk – c pont c)  A 91/674/EGK irányelvnek megfelelően létrehozott biztosítók technikai tartalékai, a káringadozási tartalék kivételével levonhatók. A tagállam rendelkezhet a káringadozási tartalék levonásáról. Csoport esetében a káringadozási tartalék levonását a tagállamban adózási szempontból illetőséggel rendelkező vagy ott található csoporttagok arányos részére kell alkalmazni. A levont összegeket minden adóév végén felül kell vizsgálni és ki kell igazítani. A jövőbeli adóalap számításakor figyelembe kell venni a már levont összegeket. c)  A 91/674/EGK irányelvnek megfelelően létrehozott biztosítók technikai tartalékai, a káringadozási tartalék kivételével levonhatók. Annak a tagállamnak, amely a 91/674/EGK irányelv 62. cikke alapján káringadozási tartalék létrehozására vonatkozó kereskedelmi jogi követelményt vezetett be, ezt a tartalékot az adóból levonhatóvá is kell tennie. A tagállam rendelkezhet a káringadozási tartalék levonásáról. Csoport esetében a káringadozási tartalék levonását a tagállamban adózási szempontból illetőséggel rendelkező vagy ott található csoporttagok arányos részére kell alkalmazni. A levont összegeket minden adóév végén felül kell vizsgálni és ki kell igazítani. A jövőbeli adóalap számításakor figyelembe kell venni a már levont összegeket. Módosítás 26 Irányelvre irányuló javaslat 48 cikk Ha az adóalanynál olyan veszteség merült fel az irányelv szerinti rendszer választása előtt, amelyet el lehetne határolni a következő időszakokra az alkalmazandó nemzeti jog értelmében, de amelyet még nem számoltak el az adóköteles nyereséggel szemben, az ilyen veszteségek levonhatók az adóalapból olyan mértékben, amilyet a nemzeti jog lehetővé tesz. Ha az adóalanynál olyan veszteség merült fel az irányelv szerinti rendszer választása előtt, amelyet el lehetne határolni a következő időszakokra az alkalmazandó nemzeti jog értelmében, de amelyet még nem számoltak el az adóköteles nyereséggel szemben, az ilyen veszteségek levonhatók a korábban alkalmazandó nemzeti jog szerinti tagállamban adózás alá vont adóalap egy részéből olyan mértékben, amilyet a nemzeti jog lehetővé tesz. Módosítás 27 Irányelvre irányuló javaslat 73 cikk – 1 bekezdés – a pont a) a harmadik ország általános adórendszere szerinti kötelező társasági adó kulcsa a tagállamokban alkalmazandó átlagos kötelező társaságiadó-kulcs 40%-ánál alacsonyabb; a) a harmadik ország általános adórendszere szerinti kötelező társasági adó kulcsa a tagállamokban alkalmazandó átlagos kötelező társaságiadó-kulcs 70%-ánál alacsonyabb; Módosítás 28 Irányelvre irányuló javaslat 80 cikk – 1 bekezdés Az adóelkerülést célzó színlelt ügyleteket figyelmen kívül kell hagyni az adóalap kiszámításának alkalmazásában. Az elsősorban az adóelkerülést célzó színlelt ügyleteket figyelmen kívül kell hagyni az adóalap kiszámításának alkalmazásában. Módosítás 29 Irányelvre irányuló javaslat 82 cikk – 1 bekezdés – b pont b) a harmadik ország általános adórendszere szerinti kötelező társaságiadó-kulcs a tagállamokban alkalmazandó átlagos kötelező társaságiadó-kulcs 40%-ánál alacsonyabb, vagy a jogalanyra e harmadik ország egyedi rendszere vonatkozik, amely jelentősen alacsonyabb adómértéket tesz lehetővé, mint az általános rendszer; b) a harmadik ország általános adórendszere szerinti kötelező társaságiadó-kulcs a tagállamokban alkalmazandó átlagos kötelező társaságiadó-kulcs 70%-ánál alacsonyabb, vagy a jogalanyra e harmadik ország egyedi rendszere vonatkozik, amely jelentősen alacsonyabb adómértéket tesz lehetővé, mint az általános rendszer; Módosítás 30 Irányelvre irányuló javaslat 86 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész 1.  A konszolidált adóalapot minden adóévben az arányos felosztási képlet alapján kell felosztani a csoporttagok között. Az A csoporttag arányos részének meghatározásakor a képlet, amely azonos súlyozást ad az értékesítés árbevételének, a munkaerőnek és az eszközöknek, az alábbiak szerint alakul: (1)  A konszolidált adóalapot minden adóévben az arányos felosztási képlet alapján kell felosztani a csoporttagok között. Az A csoporttag arányos részének meghatározásakor a képlet, amely az értékesítés árbevételt, a munkaerőt és az eszközöket tartalmazza, az alábbiak szerint alakul: Módosítás 31 Irányelvre irányuló javaslat 86 cikk – 1 bekezdés – képlet Módosítás 32 Irányelvre irányuló javaslat 110 cikk – 1 a bekezdés (új) (1a)  A Bizottság a tagállami adóhatóságokkal együttműködésben megtervezi az egységes adóbevallási formanyomtatványt. Módosítás 33 Irányelvre irányuló javaslat 122 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés (1)  Az elsődleges adóhatóság kezdeményezheti és koordinálhatja is a csoporttagok auditálását. Az audit kezdeményezhető illetékes hatóság kérésére is. (1)  Az elsődleges adóhatóság kezdeményezheti és koordinálhatja is a csoporttagok auditálását. Az audit kezdeményezhető a csoporttag székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságának kérésére is. Módosítás 34 Irányelvre irányuló javaslat 123 a cikk (új) 123a. cikk KKTA-fórum A Bizottság létrehoz egy a KKTA-val foglalkozó fórumot, amelyhez a vállalatok és a tagállamok a KKTA-val kapcsolatos kérdésekkel és vitákkal fordulhatnak. Ez a fórum iránymutatást nyújt a vállalatok és a tagállamok számára. Módosítás 35 Irányelvre irányuló javaslat 130 cikk Az Európai Parlament tájékoztatást kap a felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a Bizottság részéről történő megalkotásáról, a velük kapcsolatban megfogalmazott bármely kifogásról és a hatáskörök átruházásának a Tanács részéről történő visszavonásáról. Az Európai Parlament tájékoztatást kap a felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a Bizottság részéről történő megalkotásáról, a velük kapcsolatban megfogalmazott bármely kifogásról és a hatáskörök átruházásának a Tanács részéről történő visszavonásáról. Az eszköz bármely jövőbeli értékeléséről tájékoztatni kell az Európai Parlament illetékes bizottságának tagjait. Módosítás 36 Irányelvre irányuló javaslat 132 a cikk (új) 132a. cikk Határon átnyúló tevékenységet folytató kkv-k A Bizottság ...-ig* olyan eszközt bocsát rendelkezésre, amely lehetővé teszi a határon átnyúló tevékenységet folytató kkv-k számára, hogy önkéntesen belépjenek a KKTA-rendszerbe. *Ezen irányelv hatálybalépésének dátumától számított két évet követő hónap első napja. Módosítás 37 Irányelvre irányuló javaslat 133 cikk Az irányelv hatálybalépését követő öt év elteltével a Bizottság felülvizsgálja az irányelv alkalmazását, és jelentést készít a Tanácsnak az irányelv működéséről. A jelentésnek külön ki kell térnie az irányelv XVI. fejezetében meghatározott mechanizmus hatásának vizsgálatára az adóalapok tagállamok közötti megosztása szempontjából. A Bizottság ...-ig* felülvizsgálja ezen irányelv alkalmazását, és jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az irányelv működéséről. A jelentésnek többek között ki kell térnie az alábbiak független értékelésen alapuló vizsgálatára: a) a XVI. fejezetben meghatározott mechanizmus hatásának vizsgálata az adóalapok tagállamok közötti megosztása, valamint az adóbevételekre gyakorolt hatás szempontjából; b) az irányelv kkv-k általi használata és az irányelv alkalmazhatósága a kkv-k számára; c) a rendszernek a kkv-k számára való kötelezővé tételének előnyei és hátrányai; d) ezen irányelv társadalmi-gazdasági következményei, ideértve a vállalatok nemzetközi tevékenységére, valamint a feltételeknek megfelelő és nem megfelelő vállalatok versenyképességére gyakorolt hatásokat; e) a tisztességes és igazságos adóbeszedésre gyakorolt hatás a tagállamokban; f) a minimális adókulcsok bevezetésének előnyei és hátrányai. Adott esetben a Bizottság legkésőbb 2020-ig az irányelv módosítására irányuló javaslatot nyújt be. A Bizottság ...-ig** jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv potenciális belső piaci következményeiről, különös tekintettel az ebben az irányelvben megállapított szabályok hatálya alá tartozó vállalatok és a konszolidációs kritériumokat nem teljesítő társaságok közötti esetleges versenytorzulásokra. *Ezen irányelv hatálybalépésének dátumától számított öt évet követő hónap első napja. **Ezen irányelv hatálybalépésének dátumától számított két évet követő hónap első napja. Módosítás 38 Irányelvre irányuló javaslat 3 melléklet – 5 cím – 4 pont Versicherungsteuer törölve