(Különleges jogalkotási eljárás – konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0169),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 113. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0105/2011),

–  tekintettel a bolgár parlament, a spanyol képviselőház és a spanyol szenátus által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett, indokolt véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A7-0052/2012),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikkének (2) bekezdésének megfelelően;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás Módosítás 1 Irányelvre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés (1)  A 2003/96/EK irányelvet annak biztosítása érdekében fogadták el, hogy a belső piac működése megfelelő legyen az energiatermékek és villamos energia adóztatása tekintetében. A Szerződés 6. cikkével összhangban – és különösen a Kiotói Jegyzőkönyv alapján – a környezetvédelmi követelmények bekerültek az irányelv előírásai közé. (1)  A 2003/96/EK irányelvet annak biztosítása érdekében fogadták el, hogy a belső piac működése megfelelő legyen az energiatermékek és villamos energia adóztatása tekintetében. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 11. cikkével összhangban – és különösen a Kiotói Jegyzőkönyv alapján – a környezetvédelmi követelmények bekerültek az irányelv előírásai közé. Az EUMSZ 9. cikkében foglaltakkal összhangban fontos annak ellenőrzése, hogy megfelelően figyelembe veszik-e az emberi egészség védelmét, többek között a levegőszennyezés tekintetében. Módosítás 2 Irányelvre irányuló javaslat 1 a preambulumbekezdés (új) (1a)  Egy olyan szerteágazó és alapvető fontosságú ügy, mint az energia adóztatása az Unióban, nem szűkíthető le az éghajlati és környezetpolitikával kapcsolatos legégetőbb szükségletek számbavételére, legyenek azok bármilyen fontosak is. Az Unió számára az energiapolitikai és az iparpolitikai célok ugyancsak alapvető fontosságúak. Emellett annak érdekében, hogy a belső piac az energia területén megfelelően és hatékonyan működjön, az e területhez köthető összes uniós kezdeményezést és jogszabályt folyamatosan és körültekintően koordinálni kell. Nemcsak a 2003/96/EK irányelv módosításainak kell más, energiával kapcsolatos politikákkal összeegyeztethetőnek lenniük, hanem ezeket a politikákat is megfelelően hozzá kell igazítani az energia adóztatási keretéhez. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 szerinti uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeren belüli meglévő problémákat eltökélten kell kezelni a rendszer hatékony működése érdekében. A koherencia bárminemű hiánya kedvezőtlenül hatna az intelligens, fenntartható és mindenkire kiterjedő növekedésre vonatkozó hosszú távú uniós célok megvalósulására. 1 HL L 275., 2003.10.25., 32. o. Módosítás 3 Irányelvre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés (2)  Biztosítani kell, hogy a belső piac – az Európai Tanács 2007. március 8–9-i és 2008. december 11–12-i ülésének elnökségi következtetéseivel összhangban – az éghajlatváltozás korlátozásához, a megújuló energiaforrások igénybevételéhez és az energiamegtakarításhoz kapcsolódó új követelmények között továbbra is megfelelően működjön. (2)  Biztosítani kell, hogy a belső piac – az Európai Tanács 2007. március 8–9-i és 2008. december 11–12-i ülésének elnökségi következtetéseivel összhangban – az éghajlatváltozás korlátozásához, a megújuló energiaforrások igénybevételéhez és az energiamegtakarításhoz kapcsolódó új követelmények között a lehető legjobban működjön. Az energiafogyasztók közötti – a használt energiaforrástól független – ténylegesen egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében a 2003/96/EK irányelv keretei között biztosítani kell az energiaforrások következetes kezelését. Módosítás 4 Irányelvre irányuló javaslat 2 a preambulumbekezdés (új) (2a)  Az energiatermékek adóztatása vonatkozásában technológiai szempontból semleges megközelítést kell alkalmazni annak érdekében, hogy az új technológiák számára is biztosított legyen a fejlődés lehetősége. Módosítás 5 Irányelvre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés (3)  A CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatás költséghatékony eszköz lehet a tagállamok számára az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése elérésében az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről szóló, 2009. április 23-i 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozatnak megfelelően azon energiaforrások tekintetében, amelyek nem tartoznak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá. A CO2-kibocsátás adóztatásának a belső piac megfelelő működésére kifejtett potenciális hatásai miatt közös szabályokra van szükség ezen a téren. (3)  A CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatás általában költséghatékony eszköz a tagállamok számára az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése elérésében az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről szóló, 2009. április 23-i 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozatnak megfelelően azon energiaforrások tekintetében, amelyek nem tartoznak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá. A CO2-kibocsátás adóztatásának a belső piac megfelelő működésére kifejtett jelenlegi és potenciális hatásai miatt közös szabályokra van szükség ezen a téren. Módosítás 6 Irányelvre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új) (4a)  Az energia adóztatása nem terjedhet ki a hulladék energetikai hasznosítására és különösen a hulladék alternatív tüzelőanyagként való felhasználására, mivel a hulladékokról szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1célja az, hogy a hulladékok termelői és birtokosai a lehető leginkább energiahatékony és erőforrásbarát módon ártalmatlanítsák a hulladékot, és az energetikai hasznosítást előnyben részesíti az ártalmatlanítással szemben. 1 HL L 312., 2008.11.22., 3. o. Módosítás 7 Irányelvre irányuló javaslat 4 b preambulumbekezdés (új) (4b)  A tagállamoknak továbbra is jogosultaknak kell lenniük arra is, hogy a mezőgazdasági, kertészeti vagy haltenyésztési munkálatokra, illetve az erdőgazdálkodásban felhasznált energiatermékekre és villamos energiára akár nulla adómértéket is alkalmazzanak az energiafogyasztás általános adóztatása tekintetében. Módosítás 8 Irányelvre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés (5)  Ezért kell rendelkezni arról, hogy az energiaadóztatás két elemből, a CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatásból és az energiafogyasztás általános adóztatásából áll. Annak érdekében, hogy az energiaadóztatás illeszkedjék a 2003/87/EK irányelv alapján működő uniós rendszerhez, a tagállamok számára elő kell írni, hogy világosan határolják el egymástól az adóztatás két elemét. Ez egyben lehetővé teszi a biomassza-üzemanyag vagy biomasszából készült üzemanyag egyedi megítélését is. (5)  Ezért kell rendelkezni arról, hogy az energiaadóztatás két elemből, a CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatásból és az energiafogyasztás általános adóztatásából áll. Annak érdekében, hogy az energiaadóztatás illeszkedjék a 2003/87/EK irányelv alapján működő uniós rendszerhez, a tagállamok számára elő kell írni, hogy világosan határolják el egymástól az adóztatás két elemét. Ez egyben lehetővé tenné a biomassza-üzemanyagok vagy biomasszából készült üzemanyagok egyedi megítélését is, tekintettel azok olcsó és szinte üvegházhatásúgáz-semleges megújuló energiaforrásként kínált előnyeire, feltéve, hogy megfelelnek a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 17. cikkében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak. A Bizottságnak be kell nyújtania egy jelentést az Európai Parlament és a Tanács számára, amely megvizsgálja, hogy a közegészség védelme érdekében a CO2-kibocsátáson kívül figyelembe kell-e venni más káros gázok kibocsátásait is. 1 HL L 140., 2009.6.5., 16. o. Módosítás 9 Irányelvre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés (6)  Az adóztatás egyes elemeit a különböző energiaforrások egyenlő adóügyi megítélését lehetővé tevő, objektív kritériumok alapján kell kiszámítani. A CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatás tekintetében hivatkozni kell az egyes energiatermékek használatával járó CO2-kibocsátásra, amihez a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és jelentésére vonatkozó iránymutatások létrehozásáról szóló, 2007. július 18-i bizottsági határozatban megállapított CO2-kibocsátási tényezőket kell felhasználni. Az energiafogyasztás általános adóztatása tekintetében hivatkozni kell az egyes energiatermékeknek és a villamos energiának az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról, valamint a 93/76/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. április 5-i 2006/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti energiatartalmára. Ezzel összefüggésben figyelembe kell venni a biomassza vagy a biomasszából előállított termékek környezeti előnyeit. Ezeket a termékeket a 2007/589/EK határozatban a biomasszára vagy biomasszából előállított termékekre meghatározott CO2-kibocsátási tényezők, illetve a 2009/28/EK irányelv III. mellékletében megállapított energiatartalmuk alapján kell adóztatni. E tekintetben messze a legfontosabb kategóriát a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének h) és i) pontjában meghatározott bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók képezik. Mivel ezen termékeknek a környezeti előnye annak függvényében változik, hogy megfelelnek-e az említett irányelv 17. cikkében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak, a biomasszára és a biomasszából előállított termékekre vonatkozó referenciaértékek csak akkor alkalmazandók, ha a kritériumok teljesülnek. (6)  Az adóztatás egyes elemeit a különböző energiaforrások egyenlő adóügyi megítélését lehetővé tevő, objektív kritériumok alapján kell kiszámítani. A CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatás tekintetében hivatkozni kell az egyes energiatermékek használatával járó CO2-kibocsátásra, amihez a 2003/87/EK irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és jelentésére vonatkozó iránymutatások létrehozásáról szóló, 2007. július 18-i 2007/589/EK bizottsági határozatban megállapított CO2-kibocsátási tényezőket kell felhasználni. Az energiafogyasztás általános adóztatása tekintetében hivatkozni kell az egyes energiatermékeknek és a villamos energiának az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló, 2006. április 5-i 2006/32/EK irányelv szerinti energiatartalmára. Ezzel összefüggésben figyelembe kell venni a biomassza vagy a biomasszából előállított termékek környezeti előnyeit. Ezeket a termékeket a 2007/589/EK határozatban a biomasszára vagy biomasszából előállított termékekre meghatározott CO2-kibocsátási tényezők, illetve a 2009/28/EK irányelv III. mellékletében megállapított energiatartalmuk alapján kell adóztatni. E tekintetben messze a legfontosabb kategóriát a 2009/28/EK irányelv 2. cikkének h) és i) pontjában meghatározott bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók képezik. Mivel ezen termékeknek a környezeti előnye annak függvényében változik, hogy megfelelnek-e az említett irányelv 17. cikkében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak, a biomasszára és a biomasszából előállított termékekre vonatkozó referenciaértékek csak akkor alkalmazandók, ha a kritériumok teljesülnek. A bioüzemanyagoktól és folyékony bio-energiahordozóktól eltérő, biomasszából előállított termékekre vonatkozó fenntarthatósági kritériumoknak a 2009/28/EK irányelvben történő meghatározását követően ezeket az egyedi referenciaértékeket csak akkor szabad alkalmazni a folyékony bio-energiahordozóktól eltérő, biomasszából előállított termékekre, ha azok megfelelnek az új fenntarthatósági kritériumoknak. Módosítás 10 Irányelvre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés (7)  A CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatást úgy kell hozzáigazítani a 2003/87/EK irányelv működéséhez, hogy hatékonyan kiegészítse azt. Az ilyen adóztatást az energiatermékeknek az említett irányelv szerinti létesítményekben CO2-kibocsátást okozó bármely célú felhasználására – ideértve a tüzelő-, fűtőanyagként való felhasználástól eltérő célokat – alkalmazni kell, feltéve, hogy az érintett létesítmény nem tartozik az irányelv alapján létrehozott kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá. Tekintettel azonban arra, hogy a két eszköz együttes alkalmazásával nem lehet nagyobb kibocsátás-csökkentést elérni, mint önmagában a kibocsátáskereskedelmi rendszerrel, és hatása csupán e kibocsátás költségének megnövelésére korlátozódna, a CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatást az EU ETS rendszer hatálya alá tartozó létesítményekre nem kell alkalmazni. (7)  A CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatást úgy kell hozzáigazítani a 2003/87/EK irányelv működéséhez, hogy hatékonyan kiegészítse azt. Az ilyen adóztatást az energiatermékeknek az említett irányelv szerinti létesítményekben CO2-kibocsátást okozó bármely célú felhasználására – ideértve a tüzelő-, fűtőanyagként való felhasználástól eltérő célokat – alkalmazni kell, feltéve, hogy az érintett létesítmény nem tartozik az irányelv alapján létrehozott kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá. Tekintettel azonban arra, hogy a két eszköz együttes alkalmazásával nem lehet nagyobb kibocsátás-csökkentést elérni, mint önmagában a kibocsátáskereskedelmi rendszerrel, és annak hatása csupán e kibocsátás költségének megnövelésére korlátozódna, a CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatás az EU ETS rendszer hatálya alá tartozó létesítmények közvetett és közvetlen fogyasztására nem alkalmazható. A kettős adóztatás és a kettős szabályozás formájában megvalósuló kettős teher a verseny torzulásaihoz vezet, ezért elvetendő. Módosítás 51 Irányelvre irányuló javaslat 8 bekezdés (8)  Az adósemlegesség biztosítása érdekében az energiaadóztatás egyes elemeire ugyanazon minimum adómértékeket kell alkalmazni az azonos felhasználási célú energiatermékek esetén. Ugyancsak az adósemlegesség érdekében a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy amennyiben ilyen minimum adómértékek kerültek megállapításra, az összes érintett termék vonatkozásában egyenlő legyen a nemzeti adóztatás mértéke. Indokolt esetben az adómértékek kiegyenlítésére átmeneti időszakot kell előírni. törölve Módosítás 12 Irányelvre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés (11)  Biztosítani kell, hogy az adóztatás minimummértékei megőrizzék a kívánt hatásukat. Mivel a CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatás kiegészíti a 2003/87/EK irányelv működését, a kibocsátási egységek piaci árának alakulását szoros figyelemmel kell kísérni az irányelvnek a Bizottság által elvégzendő, ötévente esedékes felülvizsgálatakor. Az energiafogyasztás általános adóztatására alkalmazott minimummértékeket rendszeres időközönként ki kell igazítani úgy, hogy az adómérték-harmonizáció jelenlegi szintjének megőrzése érdekében a minimummértékek tükrözzék a reálérték alakulását. Az energia- és élelmiszerárak ingadozásából eredő volatilitás csökkentése érdekében a kiigazítást az Eurostat által közzétett – az energia és a feldolgozatlan élelmiszerek nélkül számított – uniós szintű harmonizált fogyasztói árindex alakulása alapján kell elvégezni. (11)  Biztosítani kell, hogy az adóztatás minimummértékei megőrizzék a kívánt hatásukat. E célból az energiafogyasztás általános adóztatásának minimummértékét rendszeres időközönként meg kell vizsgálni. Módosítás 13 Irányelvre irányuló javaslat 11 a preambulumbekezdés (új) (11a)  Tekintettel azon követelmények összetettségére, amelyeket az új rendszer két alkotóelemének, nevezetesen az energia adóztatásának és a CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatásnak teljesítenie kell, a rendszer megfelelő irányításának garantálása érdekében minden szinten egyértelmű szabályokat kell meghatározni, amelyek az összes fogyasztó érdekében átláthatók és könnyen érthetők. Módosítás 14 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 12 preambulumbekezdés (12)  Az üzemanyagok esetében – az eredendően jórészt üzleti felhasználására szánt és ezért hagyományosan alacsonyabb mértékkel adóztatott – gázolajra alkalmazandó kedvezőbb minimum adómérték torzító hatást okoz a gázolaj legfőbb versenytársára, a benzinre nézve. A 2003/96/EK irányelv 7. cikke ezért rendelkezik a gázolajra alkalmazott minimum adómérték benzinre alkalmazott adómértékhez való fokozatos hozzáigazításának első lépéseiről. Folytatni kell ezt a hozzáigazítást és fokozatosan el kell jutni egy olyan állapothoz, ahol az gázolaj és a benzin azonos mértékkel adózik. törölve Módosítás 15 Irányelvre irányuló javaslat 12 a preambulumbekezdés (új) (12a)  Az új adóstruktúra végrehajtása együtt fog járni a gázolajra kivetett adó növelésével, hogy az összhangba kerüljön a benzin adójával. Ez megkérdőjelezheti mind az uniós gépjárműipar arra vonatkozó döntését, hogy a tiszta, energiahatékony hagyományos belső égésű motorokat helyezi előtérbe, mind a CO2-kibocsátás csökkentésével kapcsolatos uniós célszámok teljesítését, mivel a meghatározott CO2-határértékek csak akkor érhetők el, ha elegendő a gázolajjal hajtott közúti gépjárművek száma. Megfelelő rugalmas intézkedéseket kell hozni annak biztosítása érdekében, hogy a gépjárműágazat versenyképessége és a CO2-kibocsátás csökkentésével kapcsolatos, az ágazatra vonatkozó uniós stratégia sikere ne kerüljön veszélybe. Össze kell hangolni az értékesítési, a regisztrációs és az éves úthasználati adókat, amelyeket elvi alapon kizárólag a gépjármű CO2-kibocsátása szerint kell megállapítani. Módosítás 17 Irányelvre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés (14)  Szükség van továbbá a CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatás esetleges költséghatásának korlátozására azon ágazatok vagy alágazatok esetében, amelyek vélhetően jelentős mértékben ki vannak téve a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (13) bekezdése szerinti kibocsátásáthelyezés kockázatának. Követkésképp helyénvaló olyan megfelelő átmeneti intézkedésekről rendelkezni, amelyek egyúttal megőrizik a CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatás környezetvédelmi hatékonyságát is. (14)  Szükség van továbbá az új adószerkezet esetleges költséghatásának korlátozására azon ágazatok vagy alágazatok esetében, amelyek vélhetően jelentős mértékben ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés kockázatának Követkésképp helyénvaló olyan megfelelő intézkedésekről rendelkezni, amelyek egyúttal megőrizik a CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatás környezetvédelmi hatékonyságát is. Módosítás 18 Irányelvre irányuló javaslat 14 a preambulumbekezdés (új) (14a)  Az energiaadóztatás átszervezésének biztosítania kell, hogy a 2003/87/EK irányelv szerinti kibocsátáskereskedelmi rendszer hatályán kívül eső ágazatok ne szenvedjenek hátrányt a rendszer hatálya alá eső ágazatokkal szemben. Módosítás 19 Irányelvre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés (15)  A 2003/96/EK irányelv 5. cikke eltérő adómértékek alkalmazását teszi lehetővé bizonyos esetekben. A CO2-árjelzés következetességének biztosítása érdekében ugyanakkor a tagállamoknak a nemzeti adómértékek differenciálása tekintetében rendelkezésre álló lehetőségét az energiafogyasztás általános adóztatására kell korlátozni. A taxik által felhasznált gázolaj alacsonyabb mértékkel történő adóztatásának lehetősége már nem összeegyeztethető az alternatív üzemanyagokat és energiahordozókat, valamint a tisztább városi közlekedést előtérbe helyező szakpolitikai célokkal, ezért ezt a lehetőséget meg kell szüntetni. (15)  A 2003/96/EK irányelv 5. cikke eltérő adómértékek alkalmazását teszi lehetővé bizonyos esetekben. A CO2-árjelzés következetességének biztosítása érdekében ugyanakkor a tagállamoknak a nemzeti adómértékek differenciálása tekintetében rendelkezésre álló lehetőségét az energiafogyasztás általános adóztatására kell korlátozni. A taxik által felhasznált, olajból nyert üzemanyag alacsonyabb mértékkel történő adóztatásának lehetősége már nem összeegyeztethető az alternatív üzemanyagokat és energiahordozókat, valamint a tisztább városi közlekedést előtérbe helyező szakpolitikai célokkal, ezért ezt a lehetőséget meg kell szüntetni. Módosítás 20 Irányelvre irányuló javaslat 16 a preambulumbekezdés (új) (16a)  Mivel az elektromos és a hibridjárművek bevezetése alapvető fontosságú a szállítási ágazat nem megújuló üzemanyagoktól való függésének mérséklésében, a tagállamok számára korlátozott ideig biztosítani kell annak lehetőségét, hogy adómentességeket vagy adókedvezményeket alkalmazzanak az ilyen járművek feltöltésére használt villamos energia vonatkozásában. Módosítás 21 Irányelvre irányuló javaslat 17 preambulumbekezdés (17)  A háztartások és jótékonysági szervezetek javára biztosított adómentességek és adókedvezmények a tagállamok által meghatározandó szociális intézkedések részét képezhetik. Az energiaforrások egyforma adóügyi megítéléséből kifolyólag az ilyen adómentességeket és adókedvezményeket a tüzelő-, fűtőanyagként és villamos energiaként felhasznált valamennyi energiatermékre ki kell terjeszteni. Annak érdekében, hogy csak korlátozott hatást gyakoroljanak a belső piacra, az ilyen adómentességek és adókedvezmények alkalmazását a nem üzleti célú felhasználásokra kell szűkíteni. (17)  A háztartások és jótékonysági szervezetek javára biztosított adómentességek és adókedvezmények megakadályozzák a helyes árjelzés biztosítását, és ezáltal megszüntetik az energiaszámlák és az energiafelhasználás csökkentésének egyik fontos ösztönzőjét. Az ilyen adómentességek és adókedvezmények alkalmazásának a 2003/96/EK irányelv szerinti lehetőségét ezért egy hosszú, fokozatos kivonási időszakot követően meg kell szüntetni. Azokban a tagállamokban, ahol ez kihat az energiaárakra, az alacsony jövedelmű háztartásokat és a jótékonysági szervezeteket stabil és átfogó szociális intézkedésekkel kell kárpótolni. Módosítás 22 Irányelvre irányuló javaslat 18 preambulumbekezdés (18)  A motorhajtóanyagként használt cseppfolyósított gázra (LPG) és földgázra az energiafogyasztás általános adóztatására vonatkozóan alkalmazott adókedvezmények, vagy ezen energiatermékekre alkalmazott adómentességek már nem megalapozottak, különös tekintettel arra, hogy növelni kell a megújuló energiaforrások piaci részesedését, így középtávon meg kell szüntetni ezeket. (18)  A motorhajtóanyagként használt cseppfolyósított gázra (LPG) és földgázra az energiafogyasztás általános adóztatására vonatkozóan alkalmazott adókedvezmények, vagy ezen energiatermékekre alkalmazott adómentességek hosszú távon nem megalapozottak, így meg kell szüntetni ezeket, különös tekintettel arra, hogy lehetővé kell tenni a megújuló energiaforrások piaci részesedésének növekedését. Mivel azonban a cseppfolyósított gáz és a földgáz kevésbé káros a környezetre, mint a többi fosszilis üzemanyag, és mivel forgalmazási infrastruktúrájuk jótékony hatással lehet a megújuló alternatívák bevezetésére, a kedvezményeket fokozatosan kell megszüntetni. Módosítás 24 Irányelvre irányuló javaslat 20 preambulumbekezdés (20)  A 2003/96/EK irányelv 15. cikkének (3) bekezdése alapján a tagállamok a mezőgazdasági, kertészeti vagy haltenyésztési munkálatokra és az erdőgazdálkodásra nemcsak az üzleti célú felhasználásokra általában alkalmazható rendelkezéseket, hanem nulláig csökkenthető adómértéket is alkalmazhatnak. Elemzések rámutattak, hogy az energiafogyasztás általános adóztatása tekintetében e lehetőség fenntartása az energiahatékonyság terén elérendő eredményekhez való kapcsolása nélkül ellentétes lenne az EU tágabb politikai célkitűzéseivel. A CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatást illetően az érintett ágazatok adóügyi megítélését össze kell hangolni az ipari ágazatokra vonatkozó szabályokkal. (20)  A 2003/96/EK irányelv 15. cikkének (3) bekezdése alapján a tagállamok a mezőgazdasági, kertészeti vagy haltenyésztési munkálatokra és az erdőgazdálkodásra nemcsak az üzleti célú felhasználásokra általában alkalmazható rendelkezéseket, hanem nulláig csökkenthető adómértéket is alkalmazhatnak, azzal a céllal, hogy gazdasági életképességet biztosítsanak ezen ágazatoknak, amelyeket már így is hátráltatnak a szigorú szociális, növény-egészségügyi és környezetvédelmi előírások, amelyekért a piac nem nyújt megfelelő ellentételezést. Mindazonáltal elemzések rámutattak, hogy az energiafogyasztás általános adóztatása tekintetében e lehetőség fenntartása az energiahatékonyság terén elérendő eredményekhez való kapcsolása nélkül ellentétes lenne az EU tágabb politikai célkitűzéseivel. Az energiahatékonyság terén elérendő ilyen eredményeket elegendő hosszúságú ciklusba kell foglalni, és állami szervek általi tervezés és ellenőrzés alá kell vonni. A tagállamoknak technikai iránymutatással kell szolgálniuk az ezen ágazatokban tevékenykedő szereplők számára, amennyiben a csökkentett adózási szintekre vonatkozóan további energiahatékonysági követelményeket alkalmaznak. A CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatást illetően az érintett ágazatok adóügyi megítélésének figyelembe kell vennie a minden egyes említett ágazatra és alágazatra jellemző szénmegkötő- és -megtartó képességet és kibocsátásáthelyezési kockázatot, akárcsak a termelékenységükre és életképességükre gyakorolt lehetséges hatást. A magas szénmegkötő potenciállal rendelkező biomasszát előállító ágazatokat mentességben kell részesíteni. Lényeges, hogy a megújuló forrásokból való energiatermelésre rendkívüli kapacitással rendelkező régiókban ösztönözzék a mezőgazdasági és állattenyésztési tevékenységek energiafüggetlenségét. Módosítás 25 Irányelvre irányuló javaslat 21 preambulumbekezdés (21)  Az irányelv által bevezetett általános szabályok figyelembe veszik a 2009/28/EK irányelv 17. cikkében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő biomassza-üzemanyagok vagy biomasszából előállított üzemanyagok sajátosságait mind a CO2-mérleghez való hozzájárulásuk, mind a mennyiségi egységre jutó – néhány versenytárs fosszilis üzemanyaggal való összehasonlításban – alacsonyabb energiatartalmuk tekintetében. Következésképp a 2003/96/EK irányelvnek az ezen üzemanyagok számára adókedvezményeket és adómentességeket engedélyező rendelkezéseit középtávon meg kell szüntetni. Az átmeneti időszakra vonatkozóan biztosítani kell, hogy e rendelkezések alkalmazása az ezen irányelv által bevezetett általános szabályokkal összehangoltan történjen. Ennek megfelelően csak a 2009/28/EK irányelv 2. cikkének h) és i) pontjában meghatározott és az említett irányelv 17. cikkében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók részesülhetnek addicionális adókedvezményekben a tagállamok részéről. (21)  Az irányelv által bevezetett általános szabályok figyelembe veszik a 2009/28/EK irányelv 17. cikkében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő biomassza-üzemanyagok vagy biomasszából előállított üzemanyagok sajátosságait mind a CO2-mérleghez való hozzájárulásuk, mind a mennyiségi egységre jutó – néhány versenytárs fosszilis üzemanyaggal való összehasonlításban – alacsonyabb energiatartalmuk tekintetében. Következésképp a 2003/96/EK irányelvnek az ezen üzemanyagok számára adókedvezményeket és adómentességeket engedélyező rendelkezéseit középtávon meg kell szüntetni. Az átmeneti időszakra vonatkozóan biztosítani kell, hogy e rendelkezések alkalmazása az ezen irányelv által bevezetett általános szabályokkal összehangoltan történjen. Ennek megfelelően csak a 2009/28/EK irányelv 2. cikkének h) és i) pontjában meghatározott és az említett irányelv 17. cikkében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók részesülhetnek addicionális adókedvezményekben a tagállamok részéről. Az említett cikkből következően a fenntarthatósági kritériumok 2017-ben és 2018-ban szigorodni fognak. A kritériumok teljesítéséhez 2017. január 1-jétől az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább 50%-os csökkentése szükséges. 2018. január 1-jétől a megtakarításnak legalább 60%-osnak kell lennie az olyan létesítményekben előállított termékek esetében, amelyek 2017. január 1-jén vagy azt követően kezdték meg a termelést. A bioüzemanyagoktól és folyékony bio-energiahordozóktól eltérő, biomasszából előállított termékekre vonatkozó fenntarthatósági kritériumoknak a 2009/28/EK szerinti meghatározását követően ezeket a termékeket csak akkor lehet további adókedvezményekben részesíteni, ha megfelelnek ezeknek az új kritériumoknak. Módosítás 26 Irányelvre irányuló javaslat 28 preambulumbekezdés (28)  Az irányelv végrehajtásáról a Bizottságnak ötévente, és első alkalommal 2015 végéig jelentést kell készítenie a Tanács számára, amelyben többek között meg kell vizsgálnia a CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatás minimummértékeit a kibocsátási egységek uniós piaci árának alakulása függvényében, a technológiai fejlődés és az innováció hatását, továbbá az irányelvben többek között a légi és tengeri közlekedésben felhasznált üzemanyag vonatkozásában megállapított adómentességek és adókedvezmények indokoltságát. A kibocsátásáthelyezés kockázatának vélhetően jelentős mértékben kitett ágazatok és alágazatok listáját rendszeresen felül kell vizsgálni, különösen az újonnan rendelkezésre álló adatok fényében. (28)  Az irányelv végrehajtásáról a Bizottságnak háromévente, és első alkalommal 2015 végéig jelentést kell készítenie az Európai Parlament és a Tanács számára, amelyben többek között meg kell vizsgálnia az energiafogyasztás általános adóztatására alkalmazott minimummértékeket a kívánt hatás megőrzésének biztosítása érdekében, a CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatás minimummértékeit a kibocsátási egységek uniós piaci árának alakulása függvényében, a technológiai fejlődés és az innováció hatását, a CO2-kibocsátástól eltérő káros, vagy esetlegesen káros kibocsátásokra gyakorolt hatást, továbbá az irányelvben többek között a légi és tengeri közlekedésben felhasznált üzemanyag vonatkozásában megállapított adómentességek és adókedvezmények indokoltságát, valamint a biogáz, a földgáz és a cseppfolyósított gáz közúti közlekedésben történő felhasználásának alakulását. A jelentésnek tartalmaznia kell a jelenlegi kétoldalú légi közlekedési megállapodásokban szereplő adóügyi rendelkezések áttekintését. A jelentésnek emellett meg kell vizsgálnia az európai autóipar iparpolitikai prioritásainak meghatározására gyakorolt hatást is. A kibocsátásáthelyezés kockázatának vélhetően jelentős mértékben kitett ágazatok és alágazatok listáját össze kell állítani és rendszeresen felül kell vizsgálni, különösen az újonnan rendelkezésre álló adatok fényében. Módosítás 27 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 pont 2003/96/EK irányelv 1 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés A CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatást a CO2-kibocsátás alapján EUR/t-ban kell megállapítani a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és jelentésére vonatkozó iránymutatások létrehozásáról szóló, 2007. július 18-i 2007/589/EK bizottsági határozat I. mellékletének 11. pontjában meghatározott CO2-kibocsátási tényezők alapján. A biomasszára vagy biomasszából előállított termékre vonatkozóan e határozatban megállapított CO2-kibocsátási tényezők a 2009/28/EK irányelv 2. cikkének h) és i) pontjában meghatározott bioüzemanyagok és folyékony bio-energiaforrások esetében csak akkor alkalmazhatók, ha az érintett termék megfelel a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 17. cikkében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak. Amennyiben a bioüzemanyag vagy a folyékony bio-energiaforrás nem felel meg ezeknek a kritériumoknak, a tagállamok az egyenértékű tüzelő-, fűtőanyag vagy üzemanyag referencia CO2-kibocsátási tényezőjét alkalmazzák, amelyre vonatkozóan a minimum adómértékeket ezen irányelv határozza meg. A CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatást a CO2-kibocsátás alapján EUR/t-ban kell megállapítani a 2003/87/EK irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és jelentésére vonatkozó iránymutatások létrehozásáról szóló, 2007. július 18-i 2007/589/EK bizottsági határozat I. mellékletének 11. pontjában meghatározott CO2-kibocsátási tényezők alapján. A biomasszára vagy biomasszából előállított termékre vonatkozóan e határozatban megállapított CO2-kibocsátási tényezők a 2009/28/EK irányelv 2. cikkének h) és i) pontjában meghatározott bioüzemanyagok és folyékony bio-energiaforrások esetében csak akkor alkalmazhatók, ha az érintett termék megfelel a 2009/28/EK irányelv 17. cikkében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak. Amennyiben a bioüzemanyag vagy a folyékony bio-energiaforrás nem felel meg ezeknek a kritériumoknak, a tagállamok az egyenértékű tüzelő-, fűtőanyag vagy üzemanyag referencia CO2-kibocsátási tényezőjét alkalmazzák, amelyre vonatkozóan a minimum adómértékeket ezen irányelv határozza meg. A 2009/28/EK irányelv rendelkezéseivel összhangban és e fenntarthatósági kritériumok teljesítése érdekében az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2017. január 1-jétől legalább 50%-os csökkentése szükséges, 2018. január 1-jétől pedig a megtakarításnak legalább 60%-osnak kell lennie az olyan létesítményekben előállított termékek esetében, amelyek 2017. január 1-jén vagy azt követően kezdték meg a termelést. Módosítás 28 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 pont 2003/96/EK irányelv 1 cikk – 4 bekezdés (4)  Eltérő rendelkezés hiányában ezen irányelv rendelkezései mind a CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatás, mind az energiafogyasztás általános adóztatása tekintetében alkalmazandók. (4)  Eltérő rendelkezés hiányában ezen irányelv rendelkezései mind a CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatás, mind az energiafogyasztás általános adóztatása tekintetében alkalmazandók. Amint a 2009/28/EK irányelv szerint meghatározzák a bioüzemanyagoktól és folyékony bio-energiahordozóktól eltérő, biomasszából előállított termékekre vonatkozó fenntarthatósági kritériumokat, a 2007/589/EK bizottsági határozat I. mellékletének 11. pontjában rögzített CO2-kibocsátási referenciatényezőket és a 2009/28/EK irányelv III. mellékletében a fűtőértékre meghatározott nettó referenciaértékeket csak akkor alkalmazhatják az ilyen biomasszából előállított termékekre, ha megfelelnek a fenti fenntarthatósági kritériumoknak. Amennyiben az ilyen, biomasszából készült termékek nem felelnek meg ezeknek a fenntarthatósági kritériumoknak, a tagállamok az egyenértékű tüzelő-, fűtő- vagy üzemanyag CO2-kibocsátási referenciatényezőjét és a fűtőértékre meghatározott nettó referenciaértékét alkalmazzák, amelyre vonatkozóan a minimum adómértékeket ezen irányelv határozza meg. Módosítás 29 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 pont – b pont 2003/96/EK irányelv 2 cikk – 4 a bekezdés (új) (4a)  A tagállamok biztosítják, hogy az energiatermékeknek a 2003/87/EK irányelvben meghatározott létesítményekben való közvetlen és közvetett felhasználása, illetve az energiatermékeknek a nemzeti CO2-csökkentési intézkedések révén adóztatott létesítményekben való közvetlen és közvetett felhasználása ne képezze kettős adóztatás vagy kettős szabályozás tárgyát. Módosítás 30 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 3 pont 2003/96/EK irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új) aa) az öntözés céljából víz szivattyúzására felhasznált villamos energia; Módosítás 31 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 3 pont 2003/96/EK irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – b pont – második francia bekezdés – energiatermékek kettős felhasználása. – nagy energiaintenzitású ipar és energiatermékek kettős felhasználása. Módosítás 32 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 3 pont 2003/96/EK irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – b pont – 2 a francia bekezdés (új) – alternatív üzemanyagként vagy fűtőanyagként hasznosított hulladék a 2008/98/EK irányelv 3. cikke (15) bekezdésének és II. melléklete R1 pontjának értelmében. Módosítás 53 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – b pont 2003/96/EK irányelv 4 cikk – 3 bekezdés 3.  Az ezen irányelvben előírt mentességek, eltérő adómértékek és adókedvezmények sérelme nélkül a tagállamok biztosítják azt, hogy amennyiben az adott felhasználásra vonatkozóan az I. melléklet minimum adómértéket állapít meg, az ezen felhasználásra szánt termékre egyenlő adómértékek kerülnek megállapításra. A 15. cikk (1) bekezdése i. pontjának sérelme nélkül az I. melléklet A. táblázatában említett üzemanyagokra ez 2023. január 1-jétől alkalmazandó. törölve Az első albekezdés alkalmazásában, minden olyan felhasználást, amelyre vonatkozóan minimum adómérték került megállapításra az I. melléklet A., B. és C. táblázatában, egyazon felhasználásnak kell tekinteni. Módosítás 34 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont – b pont 2003/96/EK irányelv 4 cikk – 3 bekezdés – 2 a albekezdés (új) Az üzemanyagként használt földgáz és biometán esetében az energiafogyasztás általános adóztatásának magasabb minimummértékei csak azt követően alkalmazandók, hogy a Bizottság 2023-ig elvégzi az ezen irányelvben a közúti szállításban használt földgázra alkalmazandó adómértékre vonatkozóan megállapított rendelkezések végrehajtásának értékelését. Ez az értékelés többek között megvizsgálja a földgáz és a biometán rendelkezésre állása terén elért előrelépést, az újratöltő állomások hálózatának növekedését az Unióban, a földgázüzemű járművek piaci részesedését az Unióban, a közlekedési üzemanyagként használt biometánnal kapcsolatos innovációt és technológiai fejlesztéseket, valamint az adóztatás minimummértékének reálértékét. Módosítás 35 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont – b pont 2003/96/EK irányelv 4 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés (4)  Az energiafogyasztás általános adóztatása tekintetében ezen irányelvben megállapított minimum adómértékeket 2016. július 1-jétől kezdődőenhárom éventeki kell igazítani az Eurostat által közzétett – az energia és a feldolgozatlan élelmiszerek nélkül számított – harmonizált fogyasztói árindex alakulásának megfelelően. A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi az így megállapított minimum adómértékeket. (4)  Az energiafogyasztás általános adóztatása tekintetében ezen irányelvben megállapított minimum adómértékeket hároméventefelül kell vizsgálni a kívánt hatás megőrzésének biztosítása érdekében a 29. cikkben foglaltaknak megfelelően. Szükség esetén a Bizottságnak javaslatokat kell tennie a minimummértékek módosítására. Módosítás 36 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont – b pont 2003/96/EK irányelv 4 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés A minimum adómértékek az euróban kifejezett bázisösszeg növelése vagy csökkentése formájában automatikusan kiigazításra kerülnek az indexnek az előző három naptári évben bekövetkezett százalékos változásának megfelelően. Ha a százalékos változás az utolsó kiigazítás óta kevesebb mint 0,5 %, nem kerül sor kiigazításra. A CO2-kibocsátás adóztatásának ezen irányelvben meghatározott minimummértékeit 2016. július 1-jétől kezdődően háromévente hozzáigazítják a 2003/87/EK irányelv szerinti kibocsátáskereskedelmi rendszerében a kiigazítást megelőző 18 hónapban érvényes átlagos piaci árhoz. A Bizottság a 27. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, amelyben megállapítja az említett kiigazítás kiszámításának alapjául szolgáló képletet. Módosítás 37 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont – b pont 2003/96/EK irányelv 5 cikk – 3 francia bekezdés – a következő felhasználások esetében: helyi tömegközlekedés (kivéve taxik), hulladékgyűjtés, fegyveres erők és közigazgatás, fogyatékkal élő személyek, betegszállító járművek; – a következő felhasználások esetében: helyi tömegközlekedés (kivéve taxik), hulladékgyűjtés, fegyveres erők és közigazgatás, fogyatékkal élő személyek, betegszállító járművek, tűzoltóautók és rendőrségi járművek; Módosítás 55 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont 2003/96/EK irányelv 7 cikk 2013. január 1-jétől, 2015. január 1-jétől és 2018. január 1-jétől az üzemanyagokra az I. melléklet A. táblázatában meghatározott minimum adómértékek alkalmazandók.„ 1. 2013. január 1-jétől, 2015. január 1-jétől és 2018. január 1-jétől az üzemanyagokra az I. melléklet A. táblázatában meghatározott minimum adómértékek alkalmazandók. 2.  A tagállamok különbséget tehetnek a kereskedelmi és nem kereskedelmi felhasználású gázolaj között. 'Motorhajtóanyagként felhasznált kereskedelmi gázolaj' a következő célokra motorhajtóanyagként felhasznált gázolaj: (a) ellenszolgáltatás fejében vagy saját költségre kizárólag közúti árufuvarozásra szánt gépjárművel vagy nyerges járműszerelvénnyel végzett áruszállítás [...]; (b) akár menetrendszerű, akár nem menetrendszerű forgalomban gépjárművekkel végzett személyszállítás [...]. 3.  A tagállamok a kereskedelmi szállítók számára biztosítják a lehetőséget arra, hogy eltérő adóelszámolási rendszert alkalmazzanak. Módosítás 39 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 11 pont – a pont – i pont 2003/96/EK irányelv 14 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész A jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. december 16-i 2008/118/EK tanácsi irányelv általános rendelkezésein felül, és egyéb közösségi rendelkezések sérelme nélkül, a tagállamok az alábbiakat olyan feltételekkel mentesítik az adózás alól, amely feltételeket az ilyen mentességek helyes és következetes alkalmazása és az adócsalás, adókikerülés vagy visszaélés megelőzése céljából határoznak meg: (1)  „A jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről szóló, 2008. december 16-i 2008/118/EK tanácsi irányelv általános rendelkezésein felül, és egyéb közösségi rendelkezések sérelme nélkül, a tagállamok az alábbiakat olyan feltételekkel mentesítik az adózás alól, amely feltételeket az ilyen mentességek helyes és következetes alkalmazása és az energiaszegénység, az adócsalás, adókikerülés vagy visszaélés megelőzése céljából határoznak meg: Módosítás 41 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 11 pont – a pont – iii pont 2003/96/EK irányelv 14 cikk – 1 bekezdés – e pont e) 2020. december 31-ig a közvetlenül a kikötőben horgonyzó hajókat ellátó villamos energia. e) 2025. december 31-ig a közvetlenül a tengeri és belvízi kikötőben horgonyzó hajókat ellátó villamos energia. Módosítás 42 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 12 pont 2003/96/EK irányelv 14a cikk – 1 bekezdés (1)  A CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatásra vonatkozóan a tagállamok 2020. december 31-ig adójóváírást adnak az energiatermékek felhasználása tekintetében a kibocsátásáthelyezés kockázatának vélhetően jelentős mértékben kitett ágazatokhoz vagy alágazatokhoz tartozó létesítmények esetében. (1)  A CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatásra vonatkozóan a tagállamok 2025. december 31-ig adójóváírást adnak az energiatermékek felhasználása tekintetében a kibocsátásáthelyezés kockázatának vélhetően jelentős mértékben kitett ágazatokhoz vagy alágazatokhoz tartozó létesítmények esetében. Módosítás 43 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 13 pont – a pont – -i pont (új) 2003/96/EK irányelv 15 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új) -i. a szöveg a következő ponttal egészül ki: 'ba) 2023. január 1-jéig a közúti közlekedésben használt elektromos és hibrid járművek töltésére használt villamos energia.„ Módosítás 44 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 13 pont – a pont – i pont 2003/96/EK irányelv 15 cikk – 1 bekezdés – h pont h) háztartások és/vagy az érintett tagállam által jótékonysági szervezetként elismert szervezet által tüzelő-, fűtőanyagként és villamos energiaként felhasznált energiatermékek. Ilyen jótékonysági szervezetek esetén a tagállamok a mentességet vagy kedvezményt a nem üzleti célú tevékenységek céljaira történő felhasználásra korlátozzák. Ahol vegyes felhasználásra kerül sor, az adót az egyes felhasználási típusok arányában kell alkalmazni. Ha egy felhasználás jelentéktelen, akkor azt figyelmen kívül lehet hagyni; h) 2025. január 1-jéig a háztartások és/vagy az érintett tagállam által jótékonysági szervezetként elismert szervezet által tüzelő-, fűtőanyagként és villamos energiaként felhasznált energiatermékek. Ilyen jótékonysági szervezetek esetén a tagállamok a mentességet vagy kedvezményt a nem üzleti célú tevékenységek céljaira történő felhasználásra korlátozzák. Ahol vegyes felhasználásra kerül sor, az adót az egyes felhasználási típusok arányában kell alkalmazni. Ha egy felhasználás jelentéktelen, akkor azt figyelmen kívül lehet hagyni; Módosítás 45 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 13 pont – a pont – i pont 2003/96/EK irányelv 15 cikk – 1 bekezdés – i pont i. 2023. január 1-jéig a motorhajtóanyagként felhasznált földgáz és cseppfolyósított gáz (LPG); i. 2023. január 1-jéig a motorhajtóanyagként felhasznált földgáz, biogáz és cseppfolyósított gáz (LPG), valamint az üzemanyagként felhasznált LPG; A tagállamok 2023. január 1-jétől 2030. január 1-jéig a fenti üzemanyagok esetében legfeljebb 50%-kal csökkenthetik a minimum adómértékeket. Módosítás 46 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 13 pont – b pont 2003/96/EK irányelv 15 cikk – 3 bekezdés (3)  A tagállamok mezőgazdasági, kertészeti vagy az akvakultúrával kapcsolatos munkálatokra, és az erdőgazdálkodásban felhasznált energiatermékekre és villamos energiára akár nulla adómértéket is alkalmazhatnak az energiafogyasztás általános adóztatása tekintetében. A kedvezményezettek számára olyan feltételeket kell szabni, amelyek nagyjából azzal egyenértékű energiahatékonyságot eredményeznek, mintha az európai uniós minimum adómértéket alkalmazták volna. (3)  A tagállamok mezőgazdasági, kertészeti vagy haltenyésztési munkákra, és az erdőgazdálkodásban felhasznált energiatermékekre és villamos energiára akár nulla adómértéket is alkalmazhatnak az energiafogyasztás általános adóztatása tekintetében. A tagállamok és a kedvezményezettek olyan konkrét stratégiákat dolgoznak ki, amelyek nagyjából azzal egyenértékű energiahatékonyságot eredményeznek, mintha az európai uniós minimum adómértéket alkalmazták volna. Módosítás 47 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 13 pont – b pont (új) 2003/96/EK irányelv 15 cikk – 3 a bekezdés (új) (3a)  A csökkentett adómértékekhez kapcsolódó energiahatékonysági követelmények alkalmazását illetően a tagállamok átfogó útmutatást nyújtanak a kedvezményezetteknek, többek között a kis és közepes méretű gazdaságoknak is. Módosítás 48 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 13 a* pont – a pont – i a pont (új) 2003/96/EK irányelv 16 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új) ia. a szöveg az első albekezdés után a következő albekezdéssel egészül ki: 'Azt követően, hogy a 2009/28/EK irányelvben meghatározásra kerülnek a bioüzemanyagoktól és folyékony bio-energiahordozóktól eltérő, biomasszából előállított termékekre vonatkozó fenntarthatósági kritériumok, a fenti termékekre mentesség vagy csökkentett adómérték csak akkor alkalmazható, ha megfelelnek az említett fenntarthatósági kritériumoknak.„ *NB: a Bizottság javaslatában tévesen (1) bekezdésként számozva Módosítás 49 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 14 pont 2003/96/EK irányelv 17 cikk – 1 bekezdés – a pont – 1 bekezdés „Nagy energiaintenzitású vállalkozás” olyan, a 11. cikk szerinti üzleti vállalkozás, amelynél vagy az energiatermék és a villamos energia beszerzési értéke eléri a termelési érték legalább 3,0 %-át, vagy a fizetendő nemzeti energiaadó eléri a hozzáadott érték legalább 0,5 %-át. E meghatározás keretében a tagállamok szigorúbb, az eladási érték, a folyamat és az ágazat meghatározásaira is kiterjedő megközelítést is alkalmazhatnak. „Nagy energiaintenzitású vállalkozás” olyan, a 11. cikk szerinti üzleti vállalkozás, amelynél vagy az energiatermék és a villamos energia beszerzési értéke eléri a termelési érték legalább 5,0%-át, vagy a fizetendő nemzeti energiaadó eléri a hozzáadott érték legalább 0,5%-át. E meghatározás keretében a tagállamok szigorúbb, az eladási érték, a folyamat és az ágazat meghatározásaira is kiterjedő megközelítést is alkalmazhatnak. Módosítás 50 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 21 pont 2003/96/EK irányelv 29 cikk Ötévente és első alkalommal 2015 végéig a Bizottság az irányelv alkalmazásáról szóló jelentést terjeszt a Tanács elé, amelyet adott esetben kiegészít az irányelv módosításaira vonatkozó javaslatával. Háromévente és első alkalommal 2015 végéig a Bizottság az irányelv alkalmazásáról szóló jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, amelyet adott esetben kiegészít az irányelv módosításaira vonatkozó javaslatával. Jelentésében a Bizottság többek között megvizsgálja a CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóztatás minimummértékeit, az innováció és a technológiai fejlődés hatását, különösen az energiahatékonyság és a villamos energiának a szállításban való felhasználása tekintetében, valamint az irányelvben többek között a légi és tengeri közlekedésben felhasznált üzemanyag vonatkozásában megállapított adómentességek és adókedvezmények indokoltságát. Jelentésében a Bizottság többek között megvizsgálja: i. az energiafogyasztás általános adóztatására alkalmazott minimummértékeket a kívánt hatás megőrzésének biztosítása érdekében, ii. a szén-dioxid árának alakulását a 2003/87/EK irányelv szerinti uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerében, iii. az innováció és a technológiai fejlődés hatását, különösen az energiahatékonyság tekintetében, iv. a villamos energiának a szállításban való felhasználását, v. az irányelvben többek között a légi és tengeri közlekedésben felhasznált üzemanyag vonatkozásában megállapított adómentességek és adókedvezmények indokoltságát, vi. az ezen irányelv által az uniós autóipar többek között tiszta, energiahatékony hagyományos belső égésű motorokkal kapcsolatos iparpolitikai prioritásaira és az Unió autóiparral kapcsolatos CO2-csökkentési célkitűzéseire kifejtett hatásokat. vii. a biogáz, a földgáz és a cseppfolyósított gáz közúti közlekedésben történő felhasználásának alakulását, valamint viii. azt, hogy indokolt-e a káros vagy potenciálisan káros nem szén-dioxid-kibocsátások figyelembevétele. A jelentésnek emellett tartalmaznia kell a jelenlegi kétoldalú légi közlekedési megállapodásokban szereplő adóügyi rendelkezések áttekintését. Jelentésében a Bizottság figyelembe veszi a belső piac megfelelő működését, a minimum adómértékek reálértékét és a Szerződés tágabb célkitűzéseit. A 14a. cikk alkalmazásában a kibocsátásáthelyezés kockázatának vélhetően jelentős mértékben kitett ágazatok és alágazatok listáját mindenképpen rendszeresen felül kell vizsgálni, különösen az újonnan rendelkezésre álló adatok fényében. A kibocsátásáthelyezés kockázatának vélhetően jelentős mértékben kitett ágazatok és alágazatok listáját mindenképpen rendszeresen felül kell vizsgálni, különösen az újonnan rendelkezésre álló adatok fényében. E tekintetben a nemzeti végrehajtási feltételeket alapos vizsgálatnak kell alávetni annak megállapítása érdekében, hogy azok az összes fogyasztó számára világosak, egyértelműek és átláthatóak-e.