Az Európai Parlament,

–  tekintettel a 2011 márciusában elfogadott száheli biztonsági és fejlesztési stratégiára,

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának Maliról szóló, 2012. március 22-i(1) és 26-i(2), valamint április 4-i(3) és 9-i(4) nyilatkozataira,

–  tekintettel Catherine Ashton alelnök/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a mali helyzettel kapcsolatban tett, 2012. március 22-i, 26-i, valamint április 7-i nyilatkozataira,

–  tekintettel a katonai junta és az ECOWAS által 2012. április 6-án aláírt keretmegállapodásra,

–  tekintettel a Száhel-övezetről szóló 2012. március 22–23-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az Észak-Mali fejlődéséről és békéjéről szóló, 2006. évi algíri megállapodásra,

–  tekintettel az ENSZ emberi jogi biztosa, Navi Pillay 2012. április 12-i nyilatkozatára(5),

–  tekintettel a Bizottság humanitárius segélyekkel foglalkozó hivatalának a mali humanitárius válság megelőzéséről szóló nyilatkozatára,

–  tekintettel az ENSZ különböző ügynökségei – az UNICEF, az UNHCR és a WHO – 2012. április 10-i felhívására, hogy biztosítsanak kiegészítő finanszírozást az élelmezésbiztonság Száhel-övezetben tapasztaltható hiánya által érintett több millió személy számára,

–  tekintettel az UNICEF felhívására, hogy bocsássanak Mali rendelkezésére 26 millió dollárt annak érdekében, hogy az év végéig kielégíthesse a gyermekek egészségügyi és táplálkozási szükségleteit,

–  tekintettel az ENSZ menekültügyi ügynökségének 2012. február 23-i felhívására, hogy fordítsanak 35,6 millió dolláros összeget a Maliban egyre súlyosbodó humanitárius válság leküzdésére,

–  tekintettel a Nyugat-Afrikáról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel a 2012. március 21-ről 22-re virradó éjszakán végrehajtott puccs megbuktatta Amadou Toumani Touré mali elnököt, és véget vetett a több mint két évtizede megindult hosszú demokratizálódási folyamatnak;

B.  mivel a puccsot követő napokban az elsősorban a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) részéről kifejtett nemzetközi nyomásgyakorlás és közvetítésre irányuló erőfeszítések eredményeként 2012. április 6-án keretmegállapodás jött létre a CNRDE (nemzeti bizottság a demokrácia helyreállításért) és az ECOWAS között, amelynek értelmében ideiglenes jelleggel Dioncounda Traore foglalta el az elnöki széket, valamint megbízást kapott, hogy 40 napon belül szervezzen országos választásokat;

C.  mivel az 1992-es alkotmánynak megfelelően a nemzetgyűlés elnökét bízták meg az ideiglenes elnöki tisztség ellátásával;

D.  tekintettel a 2012. április 16-án és 17-én mindenféle bírósági eljárás nélkül végrehajtott letartóztatásokra, amelyek során politikai vezetőket (köztük két elnökjelöltet) és magas rangú katonai vezetőket vettek őrizetbe, akiket azóta az puccsisták katonai táborában tartanak fogva;

E.  mivel az országnak a kormányerők és a lázadók között az ország északi részén kiújult ellenségeskedésekkel is szembe kell néznie, amelyek miatt január óta több mint 200 000 ember hagyta el otthonát; mivel az országon belül otthonukat elhagyni kényszerülők számát több mint 100 000-re teszik, és mintegy 136 000 menekült távozott a szomszédos országokba (Algériába, Mauritániába, Nigerbe és Burkina Fasóba), ahol a súlyos aszályok már az elmúlt években is komoly élelemhiányt okoztak;

F.  mivel a többnyire az Azawadi Nemzeti Felszabadító Mozgalomhoz tartozó tuareg lázadók a katonai puccsot követően végigsöpörtek Mali északi részén, kiszorították a kormányerőket Mali három északi régiójából (Kidalból, Gaóból és Timbuktuból), és 2012. április 6-án egyoldalúan kikiáltották az új „Azawad” állam függetlenségét;

G.  mivel al-Káida Maghreb-országokban működő szervezetével szoros kapcsolatban álló Anszár ad-Dín iszlamista csoport bejelentette, hogy irányítást gyakorol Timbuktu felett, és Maliban a saría törvényt kívánja bevezetni;

H.   mivel a fegyverek Líbiából kiinduló terjedése, a kábítószer-csempészet, a munkanélküliek nagy száma és a szegénység hozzájárul a régió egészének destabilizálásához;

I.  mivel bizonyított kapcsolatok léteznek a száhel-szaharai terrorista csoportok és a kábítószer-, fegyver-, cigaretta- és emberkereskedők – és különösen a váltságdíj szándékával történő túszejtések – között;

J.  mivel Észak-Maliban egyéb más szélsőséges mozgalmak – például az AQMI (az al-Káida Maghreb-országokban működő szervezete) és a Nyugat-afrikai Egységes Mozgalom a Szent Háborúért (MUJAO), valamint a nigériai székhelyű Boko Haram dzsihadista mozgalom – is jelen vannak;

K.  mivel az életkörülményeik javítását követelő tuaregek Maliban már több ízben – 1963-ban, 1990-ben és 2006-ban – fellázadtak, és mivel az e lázadásokat követő megállapodások rendelkezéseit csak rendkívül kis mértékben hajtották végre, különösen az 1992-es „nemzeti paktum” vonatkozásában;

L.  mivel Mali hatalmas méretű és gyéren lakott ország, amelynek hosszú és nehezen meghatározható határai vannak, a tájékoztatás és a fellépés megfelelő regionális összehangolására van szükség;

M.  mivel az EU-nak alapvető érdeke a Száhel-övezet egészének biztonsága, stabilitása és fejlődése, különösen a térségben milliókat érintő súlyos élelemhiány idején; mivel a mostani erőszakhullám tovább súlyosbítja majd az élelmezési vészhelyzetet mind Mali északi részén, mind pedig és a szomszédos országokban, amelyek szintén súlyos élelmiszerhiánnyal sújtott területeire a menekültek távoznak; mivel a Száhel-övezetre vonatkozóan létezik uniós biztonsági és fejlesztési stratégia; mivel a Száhel-övezet az elmúlt húsz év legsúlyosabb humanitárius válságát éli;

N.  mivel a Száhel-övezetben a terrorizmus ellen vívott küzdelem egyik elemeként a fejlesztés, a társadalmi igazságosság, a jogállamiság és az integráció előmozdítására irányuló aktív politikát kell folytatni; mivel a lakosság helyi csoportjai számára olyan gazdasági lehetőségeket kell kilátásba helyezni, amelyek alternatívát biztosítanak az illegális gazdasággal szemben;

O.  mivel 2012. április 16-án az ENSZ-főtitkár gyermekekkel és fegyveres konfliktusokkal foglalkozó különleges képviselője, Radhika Coomaraswamy, mélységes aggodalmának adott hangot a gyermekkatonák toborzásáról szóló beszámolók miatt;

P.  mivel a jelentések szerint súlyos emberi jogi jogsértéseket követnek el Mali lakosságával szemben, különösen a felkelők ellenőrzése alá tartozó északi területeken;

Q.  mivel a maliak közül sokan az északi régióban rekedtek, és mind az élelmiszerhez, mind az egyéb alapvető szükségletekhez csak korlátozottan férnek hozzá, miközben a segélyműveletek többségét felfüggesztették a biztonság hiánya miatt és azért, mert számos esetben a segélyszervezetek felszerelését, járműveit és készleteit ellopták;

R.  mivel az otthonukat elhagyni kényszerülő személyek életkörülményeit rendkívüli szegénység jellemzi, ezért alapvető emberi szükségleteik kielégítetlenül maradnak és a társadalmi feszültségek fokozódnak; mivel az otthonát elhagyni kényszerülő személyek több mint 50%-a mindennemű védelmet nélkülöző nő, akik a lakosság különösen kiszolgáltatott csoportját képezik;

S.  mivel a legtöbb humanitárius szervezet a létesítményei és raktárai elleni támadások miatt elhagyta az északi régiót;

T.  mivel az EU további 9 millió euró összegű pénzügyi segélyt szabadított fel a becslések szerint élelmiszer-segélyben nem részesülő 1,4 millió mali személy számára;

U.  mivel mintegy 175 000–220 000 gyermek szenved majd az idén súlyos alultápláltságban, és mivel Észak-Mali – valamint a határ túloldalán a menekültek tartózkodási helyét képező övezetek – megközelítése egyre nagyobb nehézséget jelent;

1.  elítéli a mali katonai puccsot és a Mali köztársasági intézményeinek felfüggesztését;

2.  üdvözli az alkotmányos rend helyreállítását célzó intézkedéscsomagot előirányzó keretmegállapodás aláírását; nyomatékosan felszólítja valamennyi érintett mali felet, hogy e megállapodást haladéktalanul hajtsa végre;

3.  elismerését fejezi ki az ECOWAS, az Afrikai Unió és az ENSZ, valamint a szomszédos országok által foganatosított intézkedések miatt, amelyek célja Mali alkotmányos rendjének gyors helyreállítása és konkrét lépések kezdeményezése az ország függetlenségének, egységének és területi integritásának megőrzése érdekében; tudomásul veszi a 2012. április 14–15-én Ouagadougou-ban Blaise Compaoré, Burkina Faso elnöke, az ECOWAS által kinevezett közvetítő védnöksége alatt rendezett konferencia eredményeit, és abbéli reményének ad hangot, hogy az átmenetre vonatkozóan előírt ütemtervet és részletes rendelkezéseket mielőbb pontosítani lehet;

4.  ismételten megerősíti, hogy Mali függetlenségét, egységét és területi integritását meg kell őrizni és tiszteletben kell tartani; felhívja a mali hatóságokat és a tuareg felszabadító mozgalmat, hogy építő jellegű párbeszéd révén találjanak békés és tartós megoldást;

5.  felhívja valamennyi felet, hogy a megválasztott képviselők hatalmának helyreállítása érdekében tanúsítson önmérsékletet, és működjön együtt annak biztosítása érdekében, hogy nemzetközi felügyelet alatt mielőbb választásokra kerüljön sor, és mihamarabb helyreálljon a demokrácia;

6.  úgy véli, hogy az északi konfliktusra nem létezik katonai megoldás, és a megoldást tárgyalás útján kell megtalálni;

7.  kéri, hogy az EU és tagállamai aktívan támogassák az átmenet folyamatának következő lépéseit, többek között a választások ellenőrzésével megbízott megfigyelő misszió küldése révén; sürgeti a főképviselőt/alelnököt, hogy gyorsítsa meg a Száhel-övezetre vonatkozó uniós biztonsági és fejlesztési stratégia különböző elemeinek végrehajtását;

8.  felszólít az államcsínyért felelős katonai erők által önkényesen fogva tartott személyek haladéktalan szabadon bocsátására;

9.  követeli valamennyi elrabolt személy azonnali szabadon bocsátását és mindennemű erőszak haladéktalan felszámolását, és ismételten felhívja valamennyi mali felet, hogy megfelelő politikai párbeszéd útján békés megoldásra törekedjen;

10.  súlyos aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Mali északi részén nőtt a terrorfenyegetés, mivel a lázadók között az al-Káida Maghreb-országokban működő szervezetének és szélsőséges elemek tagjai is vannak; e tekintetben elítél minden – többek között a humanitárius szervezetek dolgozói ellen elkövetett – erőszakot és támadást, valamint a Gaóban dolgozó algériai diplomáciai személyzet túszul ejtését;

11.  elítéli a fegyveres csoportok által elkövetett erőszakos cselekményeket;

12.  elítéli különösen a polgári lakossággal szemben elkövetett atrocitásokat, amelyek áldozatai leginkább nők voltak, és kifejezetten elítéli az emberrablás és a nemi erőszak fegyverként való alkalmazását; kéri az elmúlt hónapokban Maliban elkövetett atrocitások kivizsgálását;

13.  felhívja az EU-t és tagállamait, hogy fordítsanak különös figyelmet a Száhel-övezetben élő nők és lányok helyzetére, és tegyenek meg minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy megóvják őket az erőszak minden formájától és emberi jogaik megsértésétől;

14.  felhívja a mali hatóságokat, hogy a maffiajellegű kereskedelemmel szemben szigorúan lépjenek fel;

15.  elítéli a kulturális örökségre irányuló támadásokat és fosztogatásokat;

16.  felhívja az Európai Uniót és tagállamait, hogy támogassák a regionális koordináló szervezeteket az általuk tett erőfeszítésekben;

17.  felhívja az Európai Uniót és tagállamait, hogy támogassák az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a régió államainak kapacitásait bővítsék, és mozgósítsanak minden rendelkezésre álló erőforrást az emberek védelme és a régió biztonságának és fejlődésének előmozdítása érdekében, a régió államaival és az ECOWAS és WAEMU államközi szervezetekkel együttműködésben;

18.  kéri egy, az ENSZ Biztonsági Tanácsa által felhatalmazott európai KBVP-misszió lehetőségének fontolóra vételét abból a célból, hogy a mali kormány kérése esetén a mali hadseregnek logisztikai támogatást nyújtson, valamint hogy egy esetleges ECOWAS-erő vagy egy közös ECOWAS/Afrikai Unió/ENSZ-erő biztosítsa Malinak az illegális fegyveres csoportok által el nem foglalt területeit;

19.  abbéli reményének ad hangot, hogy a KBVP-misszó hozzásegíti majd az alrégió országait határaik hatékonyabb ellenőrzéséhez és különösen a fegyver-, kábítószer- és embercsempészet leküzdéséhez;

20.  elítéli továbbá, hogy 2011. november 24–25-én két francia, egy svéd, egy holland és egy brit útlevéllel rendelkező dél-afrikai állampolgárt elraboltak, az emberrablóknak ellenszegülő német állampolgárt pedig megölték; megállapítja, hogy ezzel a Száhel-övezetben fogva tartott európai túszok száma tizenkettőre emelkedett, mivel az al-Káida Maghreb-országokban működő szervezete 2011 októberében további két spanyol és egy olasz állampolgárt rabolt el Nyugat-Algériában, 2010 szeptemberében pedig négy francia állampolgárt Nigerben; 2012. április 15-én pedig egy svájci keresztény misszionáriust raboltak el Timbuktuban;

21.  ismételten súlyos aggodalmának ad hangot a humanitárius és élelmezési válság rohamos súlyosbodása miatt, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy bővítsék és gyorsítsák meg a rászoruló lakosság részére nyújtandó humanitárius szállítmányokat; megállapítja, hogy a Bizottság további 9 millió eurót fordít a Mali északi részén tapasztalható új humanitárius szükségletek fedezésére; rámutat, hogy sürgős erőfeszítésekre van szükség a humanitárius tér megnyitásához és annak lehetővé tételéhez, hogy az élelmiszer- és gyógyszerszállítmányok eljussanak Mali északi részébe; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy ilyen, gyors intézkedések híján kiterjedt humanitárius válság alakulhat ki, amely a szomszédos országokat is hátrányosan érintheti;

22.  humanitárius folyosó megnyitását kéri a mali összecsapások miatt otthonukat elhagyni kényszerülő több tízezer fő megsegítése érdekében, akik közül sokan a szomszédos országokban, így Nigerben, Mauritániában és Burkina Fasóban kerestek menedéket; továbbá gyors reagálást szorgalmaz a száhel-övezetbeli humanitárius válság egészére;

23.  rámutat, hogy a jelenlegi mali válság az ország gazdasági és társadalmi problémáiból ered, és hogy az emberek foglalkoztatáshoz, egészségügyi ellátáshoz, lakhatáshoz és közszolgáltatásokhoz való hozzáférésre vonatkozó szükségleteit sürgősen ki kell elégíteni, és ennek során mindenkivel szemben egyenlő elbánást kell alkalmazni, az alapvető emberi jogok – többek között a kisebbségi jogok – szavatolása mellett;

24.  felhívja az Európai Uniót, hogy fokozza a régió lakosságának támogatására irányuló lépéseit azáltal, hogy könnyebb hozzáférést biztosít számukra a vízhez, a közoktatáshoz és az egészségügyi szolgáltatásokhoz, valamint a jobb infrastruktúrához a régió megközelíthetőségének javítása érdekében;

25.  kéri az Európai Unió által a régió számára nyújtott támogatás részletes értékelését;

26.  abbéli meggyőződésének ad hangot, hogy a régióra vonatkozó tartós megoldásnak az állami intézmények megerősítését, a polgárok döntéshozatalban való aktív részvételének elősegítését és a fenntartható és méltányos gazdasági fejlődés megalapozását kell megcéloznia;

27.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az ECOWAS és az Afrikai Unió intézményeinek, Mali ideiglenes elnökének és az ENSZ Biztonsági Tanácsának.

(1) SC/10590. (2) SC/10592. (3) SC/10600. (4) SC/10603. (5) http://www.unhcr.org/refworld/docid/4e9bd7382.html