Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 165., 166. és 214. cikkére,

–  tekintettel a 2007 és 2013 közötti időszakra a Cselekvő ifjúság program létrehozásáról szóló, 2006. november 15-i 1719/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra(1),

–  tekintettel az egész életen át tartó tanulás terén egy cselekvési program létrehozásáról szóló, 2006. november 15-i 1720/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra(2),

–  tekintettel a 2007–2013-as időszakra az aktív európai polgárságot támogató, az Európa a polgárokért című program létrehozásáról szóló 2006. december 12-i 1904/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra(3),

–  tekintettel az aktív polgárságot előmozdító önkéntes tevékenységek európai évéről (2011) szóló, 2009. november 27-i 2010/37/EK tanácsi határozatra(4),

–  tekintettel a Tanács és a tagállamok kormányát a Tanács ülésén képviselők 2006. április 24-i állásfoglalására az európai ifjúságpolitika terén a nem formális és az informális tanulás értékének elismeréséről(5),

–  tekintettel a Tanács 2007. november 27-i állásfoglalására a fiatalok önkéntes tevékenységéről (14427/1/2007),

–  tekintettel a Tanács és a tagállamok kormányát a Tanács ülésén képviselők 2007. május 16-i állásfoglalására a fiatalok önkéntes tevékenységeire vonatkozó közös célkitűzések végrehajtásáról(6),

–  tekintettel a Tanács 2008. november 20-i ajánlásra a fiatal önkéntesek európai mobilitásáról(7),

–  tekintettel a Közösségen belüli, oktatási és képzési célú transznacionális mobilitásról: Az Európai Mobilitásminőségi Alapokmányról szóló 2006. december 18-i 2006/961/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlásra(8);

–  tekintettel a kölcsönös önsegélyező egyesületek, társaságok és alapítványok európai statútumának létrehozásáról szóló 2011. március 10-i nyilatkozatára(9),

–  tekintettel az önkéntes tevékenységeknek a szociálpolitikában betöltött szerepéről szóló, 2011. október 3-i tanácsi következtetésekre (14552/2011),

–  tekintettel a sportban vállalt önkéntes tevékenységeknek az aktív polgári szerepvállalás előmozdításában betöltött szerepéről szóló, 2011. november 29-i tanácsi következtetésekre(10),

–  tekintettel a 2010. október 27-i, az uniós polgárságról szóló, „Az uniós polgárok jogainak érvényesítése előtt álló akadályok lebontása” című 2010. évi bizottsági jelentésre (COM(2010)0603),

–  tekintettel a fiatalok oktatásban, foglalkoztatásban és társadalomban való teljes körű részvételének elősegítéséről szóló, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, 2007. szeptember 5-i bizottsági közleményre (COM(2007)0498),

–  tekintettel „Az EU ifjúsági stratégiája – Befektetés és az érvényesülés elősegítése – Megújított nyílt koordinációs módszer a fiatalok előtt álló kihívások és lehetőségek kezelésére” című, a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, 2009. április 27-i bizottsági közleményre (COM(2009)0200),

–  tekintettel az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–  tekintettel a „Mozgásban az ifjúság – Kezdeményezés a fiatalokban rejlő potenciál felszabadítására az Európai Unióban megvalósítandó intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés érdekében” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett 2010. szeptember 15-i bizottsági közleményre (COM(2010) 0477),

–  tekintettel az önkéntességnek az EU szakpolitikáiban betöltött szerepéről és a határokon átnyúló tevékenységeknek az EU-ban történő elismeréséről és ösztönzéséről szóló, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, 2011. szeptember 20-i bizottsági közleményre (COM(2011) 0568),

–  tekintettel „Az uniós polgárok szolidaritásának kifejezési lehetőségei az önkéntességen keresztül: az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtestre vonatkozó előzetes észrevételek” című, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett, 2010. november 23-i bizottsági közleményre (COM(2010) 0683),

–  tekintettel a gazdasági és társadalmi kohézió előmozdítása érdekében vállalt önkéntesség szerepéről szóló, 2008. április 22-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére, valamint a Foglakoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A7–0166/2012),

A.  mivel az „önkéntes tevékenységek” kifejezés a személy szabad választásából és motivációja alapján, a nyereségszerzés szándéka nélkül és nonprofit célból önként vállalt, mind az önkéntesek, mind az önkéntes egyesületek, közösségek szolgáltatásait igénybe vevők és a társadalom egésze javára szolgáló formális, nem formális és informális vagy a szakképzés vagy tanulás szempontjából releváns tevékenységeket jelenti;

B.  mivel az aktív polgárságot előmozdító önkéntes tevékenységek európai éve (2011) sikerének nemzeti, regionális, helyi és európai szinten pozitív hatásai vannak a fokozott láthatóságot és a nyilvánosság figyelmének felkeltését illetően, és előrelépést kell hoznia a közpolitikák kidolgozásában;

C.  mivel az önkéntesség valamennyi korosztály számára megfelelő, informális tanulási tapasztalat; mivel előnyökkel jár a személyi fejlődés, a közösségi tér kezelése, a demokrácia és a polgári értékek megszilárdítása és a demokratikus életben való részvétel, az interkulturális tanulás és a szociális és szakmai készségek elsajátítása terén, valamint hozzájárul az Európai Unió társadalmi befogadással és megkülönböztetés elleni küzdelemmel, foglalkoztatottsággal, oktatással, kultúrával, készségfejlesztéssel és polgársággal kapcsolatos politikái célkitűzéseinek megvalósításához;

D.  mivel az önkéntesség fontos szerepet játszik a társadalmi tőke és a fejlődés megvalósításában, a gazdasági és társadalmi kohézió előmozdításában, tekintve az önkénteseket segítő nem formális tanulási lehetőségeket, amelyek révén az önkéntesek olyan készségeket sajátíthatnak el, amelyek javítják foglalkoztathatóságukat és hozzájárulnak az Európa 2020 növekedési stratégiához;

E.  mivel az EU-ban egyre több különböző korú polgár tevékenykedik önkéntesként az oktatás, a kultúra, az ifjúságpolitika, a sport, a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés, az egészségügy, a bevándorlás, a jogérvényesítés, a vállalatok társadalmi felelősségvállalása, valamint az EU és a harmadik országok közötti kapcsolatok terén;

F.  mivel az önkéntesség kultúrája, hagyományai, szabályozási rendszerei és szervezési módjai rendkívül különbözőek a tagállamokban, azonban az önkéntesség gyakorlata tartós akadályokba ütközik, mivel azt számos tagállam nemzeti jogrendszerében nem vagy nem kellőképpen ismerik el, és mivel az önkéntes tevékenység nem helyettesíthet olyan feladatköröket, amelyek fizetett munkahelyek megteremtésének lehetőségét hordozzák magukban;

G.  mivel a gazdasági válság és a költségvetési konszolidáció veszélyezteti sok nem kormányzati szervezet és önkéntességi szolgáltató pénzügyi fenntarthatóságát, amelyek Európa-szerte nap mint nap az aktív polgári szerepvállalás, a szolidaritás és a társadalmi integráció fokozásán munkálkodnak;

H.  mivel a gazdasági válság, valamint a politikai és gazdasági tényezők hatással vannak az önkéntes tevékenységek fenntartható finanszírozására és az adományszervezésre;

I.  mivel a túlzott bürokrácia miatt sok önkéntesek vezette projekt és szervezet nem rendelkezik a szükséges erőforrásokkal ahhoz, hogy a meglévő uniós programok keretében forrásokhoz férjen hozzá, és azokat a maga számára biztosítsa;

J.  mivel az EU tevékenysége – a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett – hozzáadott értékkel rendelkezik a tagállamok közötti együttműködés, valamint az információcsere és a bevált gyakorlatok megosztásának előmozdításában;

1.  felhívja azokat a tagállamokat, amelyek nem rendelkeznek az önkéntesekre vonatkozó egyértelmű és megfelelő jogi kerettel, hogy hozzanak létre ilyen keretet, és – az önkéntes tevékenységek fejlesztésének elősegítése érdekében – dolgozzanak ki nemzeti stratégiákat, ideértve az önkéntesek jogainak elismerését, továbbá megkülönböztetés nélkül mindenki számára biztosítsák a minőséget, a védelmet és az egyenlő hozzáférést, különösen az egészségvédelemhez és a szociális védelemhez való megfelelő hozzáférés szempontjából;

2.  felszólítja azokat a tagállamokat, amelyek még semmilyen jelentősebb előrelépést nem értek el az önkéntesség terén, hogy politikáik, programjuk és a finanszírozás kidolgozásakor a jövőben megkülönböztetett figyelmet fordítsanak erre a területre;

3.  felhívja a tagállamokat, hogy gondoskodjanak az önkéntesek jogainak és feladatköreinek elismeréséről és tiszteletben tartásáról, és arról is, hogy maguk az önkéntesek is tisztában legyenek ezekkel; javasolja e tekintetben a tagállamoknak, hogy a politika kialakítása és a nemzeti jogalkotás forrásaként használják fel e területen az önkéntességgel foglalkozó 2. ifjúsági egyezményben részes felek konferenciája által 2011-ben kidolgozott, az önkéntesek jogairól és feladatköreiről szóló európai chartát;

4.  felkéri a nemzeti, regionális, helyi és uniós hatóságokat, hogy fordítsanak különös figyelmet a hátrányos helyzetű és kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokra (különösen a fogyatékossággal élőkre), elősegítve ezáltal az önkéntes tevékenységekben való részvételüket, valamint hogy e célból biztosítsanak számukra megfelelő pedagógiai és pénzügyi támogatást;

5.  rámutat, hogy az önkéntesség csökkenti a társadalmi kirekesztés kockázatát, és hogy az ilyen tevékenységekbe minden társadalmi csoportot fontos bevonni, különös tekintettel a fogyatékossággal élőkre; felhívja a figyelmet arra, hogy biztosítani kell az önkéntesség egyre szélesebb körű elismerését, és csökkenteni kell a különböző gátló tényezőket;

6.  ismételten hangsúlyozza, hogy a bevándorlók és a kisebbségek számára is lehetővé kell tenni az önkéntes tevékenységekben való részvételt, amely a társadalmi integrációjuk és beilleszkedésük elősegítésének fontos tényezője;

7.  megállapítja, hogy az Európai Unió országai és a harmadik országok önkéntesei közötti együttműködésnek kedvező hatása van, és hangsúlyozza, hogy az európai szomszédsági politika keretében ez az együttműködés különös fontossággal bír; megjegyzi továbbá, hogy az önkéntességből fakadó főbb előnyökön túl az önkéntesség a harmadik országokban a demokrácia és a jogállamiság előmozdításához is hozzájárulhat;

8.  kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy érjen el további előrelépést az önkéntesség céljából az EU-ba beutazni kívánó nem uniós polgárokra vonatkozó könnyített vízumszabályokra irányuló tárgyalásokon, amennyiben azok teljesítik az önkéntes tevékenységek gyakorlásának kritériumait;

9.  felszólítja a tagállamokat, hogy hajtsák végre a harmadik országok állampolgárai tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából történő beutazásának feltételeiről szóló 2004/114/EK tanácsi irányelv(12) rendelkezéseit, és hogy tegyék még egyszerűbbé a vízumeljárásokat azon személyek esetében, akik önkéntes tevékenységeket kívánnak végezni, elsősorban az európai szomszédsági politika keretében;

10.  megjegyzi, hogy az önkéntesség bevonja a polgárokat a gazdasági, társadalmi és ökológiai szempontból fenntartható, helyi és a határokon átnyúló fejlődés folyamatába, és katasztrófák esetén gyakran gyors segítséget jelenthet; rámutat, hogy szerepet játszik a szolidaritás, az aktív polgárság és az interkulturális tanulás előmozdításában is, mivel lehetővé teszi az önkéntesek számára a munkavállalás helye szerinti ország nyelvének elsajátítását és kultúrájának megismerését, megerősítve ezáltal a társadalmi kohéziót és a részvételen alapuló demokráciát;

11.  ösztönzi a tagállamokat, hogy ismerjék el a határon átnyúló önkéntes tevékenységben való részvétel előnyeit, amely új készségeket biztosít a polgárok számára, és ezzel hozzájárul foglalkoztathatóságukhoz, mobilitásukhoz, és erősíti a társadalmi integráció fejlődését, továbbá hogy a különböző korú önkéntesek európai mobilitása érdekében támogassák az uniós országok önkéntes tevékenységeket végző szervezetei közötti együttműködést, azzal a céllal, hogy elősegítsék a kölcsönös kulturális gazdagodást;

12.  felszólítja a Bizottságot, hogy erősítse az önkéntességgel foglalkozó szervezetek és központok infrastruktúráját a tájékoztatás és a képzés, valamint az önkéntesek tevékenységei és szervezetei közötti koordináció javítása érdekében;

13.  felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen közzé jelentést, amely meghatározza a határokon átnyúló önkéntesség akadályait, mint például a biztosítások esetében a korhatárok, és hogy adott esetben tegyen jogalkotási javaslatokat;

14.  kiemeli, hogy a jelenlegi bevált gyakorlatokat magában foglaló teljes körű tájékoztatás, megfelelő képzés és a szolgáltatók és szervezetek fogadó kapacitásainak helyi és nemzeti szinten történő strukturált fejlesztése, valamint a szükséges infrastruktúrák minden szinten történő létrehozása révén kell biztosítani az önkéntesség minőségének fokozását mind nemzeti, mind pedig határokon átnyúló szinten, továbbá biztosítani kell az önkéntesek ahhoz való jogainak elismerését, hogy összeegyeztessék önkéntes munkájukat személyes életükkel;

15.  kiemeli, hogy biztosítani kell olyan tevékenységek kialakítását, amelyek motiváló tényezőt jelentenek a potenciális önkéntesek számára, előtérbe helyezik az emberi értékeket, valamint fokozzák az önkéntesség minőségét az egyének és egyesületek vonatkozásában mind valamennyi tagállam, mind pedig a határokon átnyúló önkéntesség szintjén;

16.  felhívja a tagállamokat, hogy segítsék elő az önkéntességre fordított idő kihasználását azzal, hogy megtalálják az európai uniós projektek, különösen a határokon átnyúló kezdeményezések finanszírozásának módját;

17.  sürgeti a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki az önkéntességgel kapcsolatos, az Unió határain átnyúló nemzetközi kezdeményezéseket és programokat, és felhívja a figyelmet az ennek érdekében néhány tagállamban már végrehajtott sikeres pédákra és gyakorlatokra;

18.  kéri a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a képzési programokat, és dolgozzanak ki az önkéntesek irányítására vonatkozó útmutatókat és dokumentumokat, valamint olyan motivációs rendszereket, amelyek ösztönzik a határokon átnyúló önkéntes tevékenységek vállalását;

19.  felhívja a Bizottságot, valamint a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat, továbbá a különböző civil társadalmi szervezeteket, hogy javítsák az információs hálózatot annak érdekében, hogy az önkéntességgel kapcsolatos lehetőségekről mindenki tájékozódhasson, számolják fel a részvétel előtt álló akadályokat, valamint fokozzák az önkéntesség legjobb gyakorlataihoz való hozzáférést és a határokon átnyúló együttműködés népszerűsítését;

20.  ennek érdekében javasolja, hogy együttműködve az e területen működő szervezetekkel és társulásokkal, és különösen azok európai hálózataival hozzanak létre uniós központi portált, amely tartalmaz egy legjobb gyakorlatnak megfelelő, önkéntesi erőforrásokra vonatkozó adatbankot, és a határokon átnyúló önkéntességgel kapcsolatban is tájékoztatást nyújt a rendelkezésre álló programokról, azok költségeiről, valamint feltételeiről, lehetővé téve ezáltal az adminisztratív terhekre, az önkéntesség jogi és adózási szempontjaira, a programokhoz való hozzáférés során tapasztalt akadályokra és ezek leküzdésének legjobb módjaira vonatkozó információcserét;

21.  ösztönzi a tagállamokat, hogy az összehasonlító statisztikai adatok rendelkezésre bocsátása, az önkéntesség jelentős hozzájárulásának egyértelmű meghatározása, valamint az Európai Unió minden részén az önkéntesek és a szolgáltatók szükségletei érdekében vezessék be a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) önkéntes munka mérésére vonatkozó kézikönyvének és az ENSZ nonprofit szervezetekre vonatkozó kézikönyvének az alkalmazását;

22.  felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a tagállamokat a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) az önkéntes munka felméréséről szóló kézikönyvének elfogadására annak érdekében, hogy jelentős mennyiségű összehasonlítható adat álljon rendelkezésre, amelynek segítségével javítható lesz a nyomon követés és a szakpolitikai döntéshozatal;

23.  megállapítja, hogy az önkéntes munkát végző idősebb személyek könnyebbnek találják a munka világából a nyugdíjas életbe való átmenetet, fokozatosan hagyva fel az aktív munkával;

24.  kiemeli annak fontosságát, hogy tájékoztatást, megfelelő forrásokat és támogatást biztosítsanak azoknak az idős polgároknak, akik valamely másik uniós országban kívánnak önkéntesként tevékenykedni, támogatva ezáltal az aktív időskort, amely a bölcsesség és a tapasztalat gazdag tárházát jelenti a társadalom számára;

25.  megállapítja, hogy az önkéntesség hozzájárul a beilleszkedéshez, a társadalmi befogadáshoz és a szociális innovációhoz, és hozzájárulhat a szegénység csökkentéséhez is, segítve egyúttal a gazdasági és társadalmi kohézió megvalósítását; megállapítja, hogy az önkéntesség a fiatal és az idősebb polgárok közötti együttműködés ösztönzése révén előmozdítja a nemzedékek közötti szolidaritást is, hozzájárul az aktív időskorhoz és a társadalmi életben való részvételhez valamennyi életszakaszban, és segíti a környezetvédelem javítását;

26.  megállapítja, hogy az önkéntesség növeli a toleranciát, humán- és társadalmi tőkét teremt, és létfontosságú szerepet játszik a kirekesztett társadalmi csoportok esélynövelése terén; hangsúlyozza, hogy az önkéntesség lehetőségeihez minél szélesebb körben kell hozzáférést biztosítani, és bátorítja a Bizottságot, hogy az európai programokat tegye inkluzívabbá és nyitottabbá valamennyi korcsoport számára;

27.  ösztönzi a tagállamokat, hogy az önkéntesség terén tűzzenek ki nemzeti célokat, és készítsenek hivatalos jelentéseket az önkéntességi intézkedések összeírásáról, ellenőrzéséről és értékeléséről;

28.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a fokozzák az önkéntesség szerepét a sportban, különösen a tömegsport szintjén, ismerjék el az önkéntesek vezette sportszervezetek által a kultúra erősítésében, a társadalmi integráció előmozdításában és a közösségek építésében betöltött fontos szerepet, valamint az EU egészében számolják fel a sport terén végzett önkéntességet akadályozó tényezőket;

29.  ösztönzi a nemzeti, regionális, helyi és uniós hatóságokat, hogy ismerjék el az önkéntesség jelentős szerepét a környezetvédelemben is, valamint hogy támogassák az önkéntes tevékenységeket a környezetvédelmi oktatás, a veszélyhelyzetek megelőzése és kezelése, valamint a művészeti és kulturális örökség védelme terén;

30.  ösztönzi az Európai Unióban tevékeny gazdasági szereplőket, hogy aktívan támogassák alkalmazottaik és nyugdíjasaik önkéntes tevékenységét;

31.  támogatja a Bizottságnak az „európai kompetenciaútlevél” azzal a céllal történő létrehozására irányuló javaslatát, hogy az önkéntesség keretében megszerzett képességeket mind szakmai, mind pedig tanulási célból hivatalosan elismerjék, ami alapvető fontosságú motiváló tényező a potenciális önkéntesek számára, valamint elengedhetetlen a nem formális tanulás és a formális oktatás közötti kapcsolat megteremtéséhez;

32.  hangsúlyozza, hogy az európai kompetenciaútlevélnek nem egy sor új, különálló bizonyítványnak kellene lennie, hanem egy teljes körű okmánynak, amely az önkéntes kérésére felsorol minden gyakorlati tapasztalatot, a képzéseket, az érzelmi és szociális készségeket, valamint az egész életen át tartó tanulási program keretében szerzett szakmai képesítéseket, beleértve a valamilyen önkéntes tevékenység során elsajátított készségeket is;

33.  ezzel kapcsolatban javasolja, hogy a diákok esetében az önkéntes tevékenységek keretében szerzett készségeket vegyék fel az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszerbe;

34.  felszólítja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra egy hasonló számítási és az önkéntes tevékenységek keretében szerzett készségek elismerésére szolgáló rendszer kidolgozását a felsőoktatási rendszeren kívül eső felnőttek számára;

35.  felhívja a Bizottságot, hogy minél hamarabb hozza létre az európai készségútlevelet; hangsúlyozza, hogy az önkéntes munka folyamán megszerzett készségek nagy jelentőséggel bírnak a szakmai életút szempontjából, és a szakmai önéletrajzot hozzáadott értékkel gazdagítják, valamint megjegyzi, hogy az önkétesség segíthet a fiataloknak pályafutásukkal kapcsolatos döntéseik meghozatalában;

36.  hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen az önkéntes tevékenység során szerzett képességek és készségek nem formális és informális tanulási és munkatapasztalatként való elismerése;

37.  megállapítja, hogy az önkéntes munka segítségével az önkéntesek bővíthetik látókörüket és kibontakoztathatják személyiségüket, és hangsúlyozza, hogy az önkéntesség gazdasági hasznot is hajt a tagállamok számára, mivel az önkéntes tevékenységet vállalók hozzájárulnak a bruttó hazai termék létrehozásához;

38.  felszólítja a Bizottságot, hogy az európai készségútlevélben foglalkozzon a gyermekekkel és/vagy a társadalom rászoruló tagjaival dolgozó önkéntesek szűrésével és ellenőrzésével kapcsolatos összefüggő és átvihető megközelítés szükségességével;

39.  ösztönzi a tagállamokat, hogy dolgozzák ki az informális és nem formális tanulási eredmények elismerésének mechanizmusát, amely fokozza a formális oktatás keretein kívül szerzett készségek értékét és másutt való hasznosíthatóságát, többek között annak lehetővé tételével, hogy az egyetemen az önkéntes tevékenységeknek köszönhetően plusz krediteket lehessen szerezni az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszerben, valamint azzal, hogy az önkéntes munkának köszönhetően megszerzett készségek elismerésére szolgáló, szabványosított mechanizmust építenek be az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszerbe, valamint hogy tárják fel azon adóakadályok megszüntetésének útjait, amelyekkel a határokon átnyúló tevékenységekben részt vevő önkéntesek szembesülnek;

40.  javasolja, hogy hozzanak létre egy képzési és képesítési keretet az önkéntes edzők számára, és azt honosítsák meg és építsék be az európai képesítési keretrendszerbe, az önkéntes edzők mobilitásának elősegítése és az önkéntesség révén fejlesztett készségek és kompetenciák másutt való hasznosíthatóságának növelése érdekében;

41.  felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák a munkavállalók önkéntességét és a munkaadó által támogatott önkéntességet, a vállalatok társadalmi felelősségének keretében is;

42.  támogatja a Bizottságnak az „Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest” létrehozására irányuló javaslatát, amely fokozni fogja az önkénteseknek az EU humanitárius segítségnyújtási politikájának keretében szervezett szolidaritási fellépéseiben való részvételét;

43.  felhívja ugyanakkor a Bizottságot, hogy az önkéntes hadtest létrehozásakor már kezdettől fogva vegye figyelembe és aktívan vonja be a meglévő struktúrákat; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a polgári védelem területén nemkívánatos és elkerülendő a struktúrák kettőzése;

44.  felkéri a nemzeti, regionális és helyi, valamint az uniós hatóságokat, hogy biztosítsanak megfelelő finanszírozást, többek között adózási ösztönzőket, és tegyék egyszerűbbé a vonatkozó közigazgatási eljárásokat az önkéntességgel foglalkozó szervezetek számára, köztük valamennyi társulás és hálózat, és különösen a kisméretű és a korlátozott anyagi eszközökkel rendelkező társulások számára, lehetővé téve ezáltal szerepük, valamint a társadalom érdekében kifejtett tevékenységeik és eredményeik érvényre juttatását;

45.  ezért kéri, hogy tisztázzák a társulásoknak nyújtott támogatás fogalmát annak érdekében, hogy az egyesületi finanszírozást többé ne keverjék össze az állami támogatásokkal, ami gátolhatja a versenyt a gazdasági szektorban;

46.  felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot olyan mechanizmusra, amely lehetővé teszi a civil társadalmat megerősíteni kívánó tagállamok számára, hogy az önkéntes nonprofit szervezetek által végzett tevékenységek és műveletek lehetőleg teljes egészükben, de mindenképpen zömükben mentesüljenek a héa alól; hangsúlyozza, hogy e mechanizmusnak legalább a kisebb nonprofit szervezetekre ki kell terjednie;

47.  kéri a tagállamokat, hogy gondoskodjanak az önkéntesek jogbiztonságáról – nem utolsósorban a biztosítási kérdésekben – annak érdekében, hogy a különböző tagállamok eltérő rendszerei ösztönözzék a határokon átnyúló önkéntességet, valamint hogy biztosított legyen az önkéntesek az őket megillető jogokkal és a különböző tagállamokban érvényes szabályozási és intézményi feltételekkel kapcsolatos eredményesebb tájékoztatása;

48.  kéri a Bizottságot, hogy segítse elő a meglévő akadályok lebontásának folyamatát;

49.  kéri a tagállamokat, hogy a határokon átnyúló önkéntes tevékenységgel kapcsolatban vizsgálják felül a határokon átnyúló adózási és társadalombiztosítási rendelkezéseiket, biztosítva, hogy azok nem gördítenek további akadályokat az ilyen tevékenységek elé, továbbá hogy a határokon átnyúló önkéntes tevékenységet végzők társadalombiztosítási ellátásban részesülhetnek, amelyre a 883/2004/EK rendelet értelmében jogosultak;

50.  hangsúlyozza, hogy az önkéntességet – habár gazdaságunkban és társadalmunkban fontos erőforrást képvisel – nem szabad a rendes, fizetett munka alternatívájának vagy helyettesítőjének tekinteni, és a kormányok – az önkéntességre hivatkozva – semmilyen körülmények között sem tekinthetnek el szociális kötelezettségeik teljesítésétől;

51.  úgy véli, hogy ezt a szempontot különösen hangsúlyozni kell a gondozás területén, ahol az önkéntesek száma folyamatosan nő; rámutat továbbá, hogy a készségek megszerzését, fejlesztését és szinten tartását illetően az önkéntesség előmozdítása nem eredményezheti az önkéntesség kötelezővé válását, hiszen ez ellentétes annak alapvető természetével;

52.  külön kéri a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat, valamint az EU-t, hogy az önkéntességgel foglalkozó szereplőkkel és partnerekkel ismertessék meg a meglévő európai programokat, különösen a kohéziós politikán belüli „európai területi együttműködés” célkitűzés programjait, és könnyítse meg számukra a hozzáférést, hogy határokon átnyúló projektjeikhez és tevékenységeikhez jobban kiaknázhassák azt;

53.  kéri a tagállamokat, hogy mozdítsák elő és hajtsák végre a határokon átnyúló önkéntes tevékenységekre irányuló nemzeti programokat annak érdekében, hogy az Unióban mindenütt hozzájáruljanak az önkéntesség fejlődéséhez;

54.  különösen kéri a Bizottságot, hogy az új többéves programok kidolgozása keretében és az önkéntesség európai éve (2011) során nyert jelentős tapasztalatok figyelembevételével gondoskodjon arról, hogy az önkéntességi projektek számára biztosítsák a finanszírozást, valamint azokat a struktúrákat, amelyek az önkéntes tevékenységeket szervezik, illetve fejlesszen és ösztönözzön hatékony intézményközi koordinációt abból a célból, hogy az EU valamennyi szakpolitikájában előmozdítsák az önkéntesség szerepét;

55.  felszólítja a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy az önkéntesek által vezetett projektek számára ingyenesen hozzáférhetőek legyenek a rendelkezésre álló forrásokra és az érintett programokra vonatkozó információk, és hogy a pályázati eljárások a túlzott bürokrácia miatt ne váljanak elérhetetlenné;

56.  kéri a Bizottságtól annak biztosítását, hogy különböző politikai területeken megfelelő finanszírozás álljon rendelkezésre a határokon átnyúló önkéntes tevékenységeket támogató programokhoz; kéri a tagállamokat, hogy aktívan hajtsák végre a nemzeti és a határokon átnyúló önkéntességet ösztönző rendszereket; kéri, hogy fordítsanak különös figyelmet az önkéntességgel kapcsolatos infrastruktúra pénzügyi támogatására; fenntartja, hogy az önkéntességhez nyújtott állami támogatások elosztásakor semmilyen szervezettel szemben sem szabad megkülönböztetést alkalmazni;

57.  javasolja, hogy a különböző tagállamokban működő önkéntes szervezetek hozzanak létre határokon átnyúló hálózatot, összehangolva a már meglévő önkéntes szervezetek tevékenységét, és egyúttal megkönnyítve a bevált gyakorlatok és a tapasztalatok cseréjét, úgy véli továbbá, hogy csak azokban a tagállamokban kellene új kapcsolattartó pontokat nyitni, amelyek még nem rendelkeznek ilyen felépítéssel;

58.  kéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a társulások európai statútumára, amely működésük szempontjából jogi keretet nyújtana számukra, lehetővé tenné a határokon átnyúló tevékenységekkel összefüggő adminisztrációs költségek csökkentését és olyan önkéntességi struktúrák európai szintű létrehozását, amelyek előmozdítják az önkéntesek mobilitását az EU-ban;

59.  hangsúlyozza azt a szerepet, amelyet az önkéntes munkavállalás tölthet be az uniós politikák előmozdításában;

60.  felhívja a Bizottságot, hogy a vonatkozó uniós politikákban adjon az önkéntességnek kellő elismerést és ösztönzést, figyelembe véve az ilyen tevékenységek határokon átnyúló jellegét, és gondoskodva arról, hogy maguk e politikák előmozdítsák az önkéntesség fejlődését és megerősítsék a társadalom valamennyi rétegének bevonását;

61.  kéri a Bizottságot, hogy az uniós programokban és projektekben tulajdonítson kellő elismerést annak a valódi hozzájárulásnak, amelyet az önkéntesek által végzett munka jelent a közösség számára;

62.  kéri a Bizottságot, hogy biztosítson elegendő forrást az önkéntességet segítő infrastruktúrák kiépítésére szolgáló európai önkéntességi központok fejlesztési alapjának létrehozására;

63.  felszólítja a Bizottságot, hogy tegye lehetővé az önkéntesek által ráfordított idő, mint pénzügyi értéket képviselő természetbeni hozzájárulás társfinanszírozásként való figyelembevételét minden európai forrásból finanszírozott programban;

64.  javasolja a Bizottságnak és a tagállamoknak, hogy tartsák fenn a folyamatosságot 2011 és az azt követő évek között azáltal, hogy mind az aktív idősödés európai évébe (2012), mind pedig a polgárok európai évébe (2013) határozottan beillesztik az önkéntesség dimenzióját, amely az aktív polgári szerepvállalás kifejezési lehetőségeként segíti elő többek között az idős polgárok társadalmi integrációját;

65.  felhívja a figyelmet az önkéntesség előmozdításának szükségességére, különösen a polgárok európai éve (2013) során, és felhívja a Bizottságot, hogy a nemzetközi fejlesztési támogatási politikákat terjessze ki az önkéntesség támogatására is, nem utolsósorban a millenniumi fejlesztési célokban lefektetett valamennyi célkitűzés megvalósításának céljával;

66.  támogatja a szolidaritásra vonatkozó javaslat alaki vizsgálatát az uniós intézmények intézményközi humánerőforrás-programja keretében, megkönnyítendő az intézményekben dolgozó személyzet és gyakornokok számára az önkéntességben, a humanitárius és szociális tevékenységekben való részvételt, nemcsak a személyzeti továbbképzés, hanem szabadidős tevékenységük részeként is;

67.  kiemeli, hogy a javasolt program egyrészt költséget takarít meg és jelentős hozzáadott értéket teremt, másrészt hozzájárul az uniós szakpolitikák és programok végrehajtásához;

68.  javasolja a Bizottságnak, hogy az önkéntességért felelős uniós szolgálatok széles körére figyelemmel továbbra is biztosítsa a lényeges kapcsolódási pontokat mind a számos önkéntes szervezetet és civil társadalmi hálózatot magában foglaló „EYV 2011 Alliance” csoporttal és utódjával, az önkéntes platformmal, mind pedig a nemzeti koordináló testületekkel, stratégiai partnerekkel és a nemzeti kormányok e területen tevékenykedő képviselőivel, és arra ösztönzi e kapcsolódási pontokat, hogy a további összehangolás és a fokozott határokon átnyúló tevékenység megkönnyítése érdekében kapcsolódjanak össze a javasolt központi uniós portállal, mint páneurópai platformmal;

69.  hangsúlyozza a kapcsolattartó hálózatok és a bevált gyakorlatok cseréjének fontosságát a határokon átnyúló önkéntes tevékenységeket elősegítő és támogató meglévő uniós eljárásokkal kapcsolatos információk terjesztésében;

70.  kéri a Bizottságot, hogy amennyiben helyénvalónak tűnik, lépjen fel az európai önkéntesség szakpolitikai menetrendje (PAVE) alapján, amelyet az EYV 2011 Alliance csoportban részt vevő önkéntességi szervezetek készítettek el;

71.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányának és parlamentjének.

(1) HL L 327., 2006.11.24., 30. o. (2) HL L 327., 2006.11.24., 45. o. (3) HL L 378., 2006.12.27., 32. o. (4) HL L 17., 2010.1.22., 43. o. (5) HL C 168., 2006.7.20., 1. o. (6) HL C 241., 2008.9.20., 1. o. (7) HL C 319., 2008.12.13., 8. o. (8) HL L 394., 2006.12.30., 5. o. (9) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0101. (10) HL C 372., 2011.12.20., 24. o. (11) HL C 259. E, 2009.10.29., 9. o. (12) HL L 375., 2004.12.23., 12. o.