Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2011/2284(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0167/2012

Előterjesztett szövegek :

A7-0167/2012

Viták :

PV 11/06/2012 - 24
CRE 11/06/2012 - 24

Szavazatok :

PV 12/06/2012 - 6.7
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2012)0237

Elfogadott szövegek
PDF 314kWORD 84k
2012. június 12., Kedd - Strasbourg
A kritikus informatikai infrastruktúrák védelme
P7_TA(2012)0237A7-0167/2012

Az Európai Parlament 2012. június 12-i állásfoglalása „A kritikus informatikai infrastruktúrák védelme. Eredmények és következő lépések: a globális kiberbiztonság felé” című dokumentumról (2011/2284(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az „Új digitális menetrend kialakítása Európa számára: 2015.eu” című, 2010. május 5-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel „Az internet szabályozása: a következő lépések” című, 2010. június 15-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a „Széles sávú hozzáférés Európában: beruházás a digitális technológia által vezérelt növekedésbe” című, 2011. július 6-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel eljárási szabályzatának 48. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A7-0167/2012),

A.  mivel az információs és kommunikációs technológiákban (ikt) rejlő lehetőségek csak akkor szolgálhatnak teljes mértékben a gazdaság és a társadalom fejlesztésére, ha a felhasználók hisznek és bíznak azok biztonságában és ellenálló képességében, valamint ha az internetes környezetben ténylegesen érvényesülnek az olyan témákkal kapcsolatos hatályos jogszabályok, mint a személyes adatok védelme és a szellemitulajdon-jogok;

B.  mivel az internet, valamint az információs és kommunikációs technológiák (ikt) által a polgárok életének különféle vonatkozásaira gyakorolt hatás gyorsan nő, minthogy azok társadalmi kapcsolattartásunk, kulturális gazdagodásunk és gazdasági növekedésünk kulcsfontosságú hajtóerőivé váltak;

C.  mivel az ikt- és az internetbiztonság a gazdasági, társadalmi, technológiai és katonai vonatkozásoknak globálisan részét alkotó, átfogó koncepció, amely a feladatok egyértelmű megfogalmazását és differenciálását igényli, továbbá szilárd nemzetközi együttműködési mechanizmusokat követel meg;

D.  mivel az uniós digitális menetrend kiemelt kezdeményezés célja Európa versenyképességének megerősítése az ikt megerősítése révén, illetve az erős és biztos növekedés, valamint a technológia alapú munkahelyek feltételeinek megteremtése;

E.  mivel az információbiztonsági termékek, szolgáltatások, alkalmazások és infrastruktúra területén továbbra is a magánszektor az elsődleges beruházó, tulajdonos és irányító, amely az elmúlt évtized során eurómilliárdokat fektetett be; mivel ezt a részvételt a köz-, a magán vagy vegyesen köz- és magántulajdonban álló vagy ekként üzemeltetett infrastruktúrák ellenálló képességét előmozdító megfelelő politikai stratégiákkal kell erősíteni;

F.  mivel az ikt-hálózatok, -szolgáltatások és -technológiák magas szintű biztonságának és rugalmasságának kialakítása fokozza az uniós gazdaság versenyképességét, mind azáltal, hogy javítja a kiberkockázatok értékelését és kezelését, mind pedig azáltal, hogy az innovációt és a növekedést támogató, kikezdhetetlenebb informatikai infrastruktúrákkal látja el az uniós gazdaság egészét, új lehetőségeket teremtve ezzel a vállalatok számára, hogy még termelékenyebbé váljanak;

G.  mivel a – kibertámadásokat, de más típusú internetes bűncselekményeket is magukban foglaló – kiberbűncselekmények vonatkozásában elérhető bűnüldözési adatok a különböző európai országokban a bűncselekmények számának erőteljes növekedésére utalnak; mivel azonban mind a bűnüldöző szervek, mind a számítástechnikai szükséghelyzeteket kezelő csoportok (CERT) közössége továbbra is csak elvétve bocsát rendelkezésre a kibertámadásokra vonatkozó, statisztikailag reprezentatív adatokat, amelyeket a jövőben megfelelőbben kell összesíteni, ami Unió-szerte lehetővé fogja tenni a bűnüldöző szervek részéről a határozottabb válaszlépéseket, és több információt fog szolgáltatni az egyre növekvő kiberfenyegetésekre adott jogalkotási válaszlépésekhez;

H.  mivel az információbiztonság megfelelő szintje kulcsfontosságú az internetalapú szolgáltatások erőteljes elterjedéséhez;

I.  mivel a legutóbbi kiberbiztonsági események, hálózati zavarok, valamint az uniós intézmények, az ipar és a tagállamok információs infrastruktúrája elleni számítógépes támadások is azt igazolják, hogy teljes körű nemzetközi együttműködés és a tagállamokra érvényes rugalmassági minimumszabványok alapján kell létrehozni a kritikus informatikai infrastruktúrák védelmének szilárd, innovatív és hatékony rendszerét;

J.  mivel az ikt új fejlődési irányvonalai, mint például a számítási felhő formájában történő távoli adattárolás, az internetbiztonság erőteljes középpontba állítását igénylik annak érdekében, hogy teljes mértékben ki lehessen aknázni a technológiai fejlődés előnyeit;

K.  mivel az Európai Parlament ismételten megerősítette, hogy kitart a magánélet védelme és az adatvédelem, a hálózatsemlegesség és a szellemitulajdon-jogok védelme magas szintű normáinak alkalmazása mellett;

A kritikus informatikai infrastruktúrák megerősítésére szolgáló nemzeti és uniós intézkedések

1.  örvendetesnek tartja, hogy a tagállamok végrehajtják a kritikus informatikai infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai programot, beleértve a kritikus infrastruktúrák figyelmeztető információs hálózatának (CIWIN) létrehozását is;

2.  úgy véli, hogy a kritikus információs infrastruktúra védelme terén tett erőfeszítések nemcsak a polgárok általános biztonságát, hanem a polgárok biztonságérzetét is erősítik, továbbá fokozzák a polgároknak a védelmük érdekében tett kormányzati intézkedésekbe vetett bizalmát is;

3.  tudomásul veszi, hogy a Bizottság mérlegeli a 2008/114/EK tanácsi irányelv(4) felülvizsgálatát, és kéri, hogy mielőtt további lépéseket tennének, szolgáljanak bizonyítékokkal az irányelv eredményessége és hatása tekintetében; az irányelv hatályának különösen az ikt- és a pénzügyi szolgáltatási ágazat bevonásával történő kiterjesztésére hív fel; felhív továbbá olyan területek figyelembevételére, mint például az egészségügy, élelmiszer- és vízellátási rendszerek, nukleáris kutatás és ipar (amennyiben ezekre nem vonatkoznak egyedi rendelkezések); az a véleménye, hogy ezeknek az ágazatoknak a CIWIN által alkalmazott, horizontális megközelítés hozadékait (amely együttműködésből, egy riasztási rendszerből és a legjobb gyakorlatok cseréjéből áll) szintén élvezniük kellene;

4.  a kritikus információs infrastruktúra védelme terén elért európai kiválóság fenntartása és erősítése érdekében hangsúlyozza az európai kutatás tartós integrációja kialakításának és fenntartásának fontosságát;

5.  tekintettel arra, hogy a kritikus informatikai infrastruktúrák nemzeti és uniós védelme szorosan összekapcsolódik és nagymértékben függ egymástól, kényes, stratégiai és bizonytalan téma, a szolgáltatás megzavarásával, a biztonsági incidensekkel, a megsemmisítésre irányuló kísérletekkel vagy támadásokkal, például a nem kellően erős infrastruktúrából vagy nem kellően védett végterminálokból eredő eseményekkel szembeni készültség és védelem érdekében az ellenállóképességre vonatkozó minimumszabványok rendszeres frissítésére szólít fel;

6.  hangsúlyozza az információbiztonsági szabványok és protokollok fontosságát, és üdvözli, hogy 2011-ben a CEN, Cenelec és ETSI biztonsági szabványok meghatározására kapott megbízást;

7.  elvárja, hogy a kritikus informatikai infrastruktúrák tulajdonosai és üzemeltetői tegyék lehetővé a felhasználók számára a rosszindulatú támadások és/vagy kiesések elleni védelemre szolgáló megfelelő eszközök felhasználását, és szükség esetén támogassák őket ebben, szükség szerint humán- vagy automatizált felügyelet révén;

8.  támogatja az állami és magánérdekeltek közötti, uniós szintű együttműködést, és ösztönzi a nemzeti és európai polgári – állami, magán vagy állami-magán – kritikus informatikai infrastruktúrák biztonságára és rugalmasságára vonatkozó szabványok kidolgozására és elterjesztésére irányuló erőfeszítéseiket;

9.  hangsúlyozza a hálózatbiztonságot veszélyeztető nagyszabású eseményekre felkészítő páneurópai gyakorlatok fontosságát, valamint a fenyegetésértékelésre vonatkozó egységes normák meghatározásának jelentőségét;

10.  felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve értékelje a CIIP cselekvési terv végrehajtását; sürgeti a tagállamokat, hogy hozzanak létre jól működő nemzeti/kormányzati CERT-eket, alakítsanak ki nemzeti kiberbiztonsági stratégiákat, szervezzenek rendszeres, a kibereseményekkel kapcsolatos nemzeti és páneurópai gyakorlatokat, dolgozzanak ki nemzeti kiberincidens vészhelyzeti terveket, és járuljanak hozzá az európai kiberincidens vészhelyzeti terv 2012 végéig történő kidolgozásához;

11.  javasolja, hogy minden európai kritikus informatikai infrastruktúrára vonatkozóan üzemeltetői biztonsági tervet vagy azzal egyenértékű intézkedést vezessenek be, és hogy biztonsági összekötő tisztviselőket nevezzenek ki;

12.  üdvözli az információs rendszerek elleni támadásokról szóló 2005/222/IB tanácsi kerethatározat(5) aktuális felülvizsgálatát; megállapítja, hogy szükség van a nagyléptékű kibertámadások leküzdésére szolgáló uniós erőfeszítések koordinálására, az ENISA, a tagállami CERT-ek és a jövőbeni európai CERT-kompetenciák bevonásával;

13.  úgy véli, hogy az ENISA kulcsfontosságú szerepet tölthet be európai szinten a kritikus információs infrastruktúrák védelme terén azzal, hogy technikai szakértelmet nyújt a tagállamoknak és az Európai Unió intézményeinek, valamint jelentéseket és elemzéseket készít az információs rendszerek biztonságáról európai és globális szinten;

A szilárd internetbiztonságot szolgáló további uniós tevékenységek

14.  szorgalmazza, hogy az ENISA évente koordináljon és valósítson meg uniós szinten internetbiztonsági figyelemfelkeltő hónapot, hogy a tagállamok és az uniós polgárok különösen figyeljenek oda a kiberbiztonsággal kapcsolatos kérdésekre;

15.  támogatja az ENISA-t – a digitális menetrend célkitűzéseinek megfelelően – a hálózati információbiztonsággal kapcsolatos feladatainak ellátásában, és különösen azáltal, hogy útmutatással és tanáccsal látja el a tagállamokat azzal kapcsolatban, hogy miként érjék el CERT-jeik tekintetében az alapvető képességeket, illetőleg hogyan támogassák a bevált gyakorlatok bizalmon alapuló környezet kialakítása révén történő cseréjét; felhívja az ügynökséget, hogy folytasson konzultációt az érdekeltekkel annak érdekében, hogy a magánhálózat- és infrastruktúra-tulajdonosok és üzemeltetők tekintetében hasonló kiberbiztonsági intézkedéseket határozzon meg, illetve a Bizottság és a tagállamok abban való támogatása érdekében, hogy hozzájárulhassanak az információbiztonsági tanúsítási rendszerek, magatartási normák, illetve a nemzeti és európai CERT-ek és infrastruktúra-tulajdonosok és üzemeltetők közötti együttműködési gyakorlat kialakításához és elterjesztéséhez, szükség szerint technológiasemleges közös minimumkövetelmények meghatározása révén;

16.  üdvözli az ENISA feladatmeghatározásának felülvizsgálatára irányuló aktuális javaslatot, különösen a feladatmeghatározás kibővítését és az ügynökség feladatainak kiterjesztését; meggyőződése, hogy az ENISA-t – amellett, hogy szakértelem és elemzések biztosításával segíti a tagállamot – fel kell jogosítani arra, hogy uniós szinten és a megfelelő USA-beli partnerekkel együttműködésben a hálózat- és információbiztonsági események megelőzéséhez és kimutatásához, valamint a tagállamok közötti együttműködés erősítéséhez kapcsolódó irányítási feladatokat lásson el; rámutat, hogy az ENISA rendelet értelmében az ügynökség megbízható további, az internetes támadásokra való reagálással kapcsolatos feladatokkal is, amennyiben ez egyértelmű hozzáadott értéket jelent a létező nemzeti válaszadási mechanizmusokhoz képest;

17.  üdvözli a 2010-es és 2011-es páneurópai kiberbiztonsági gyakorlatok eredményeit, amelyekre az Unió egészében, az ENISA felügyelete mellett került sor, és amelyek célja a tagállamok páneurópai vészhelyzeti terv kialakításában, karbantartásában és tesztelésében való támogatása volt; felhívja az ENISA-t, hogy tartsa napirenden ezeket a gyakorlatokat, és Európa átfogó internetbiztonsági kapacitásainak növelése érdekében szükség szerint fokozatosan vonja be az érintett magánszereplőket; várakozással tekint a hasonló felfogású partnerekkel való további nemzetközi bővítés elé;

18.  felhívja a tagállamokat, hogy hozzanak létre kiberbiztonsági vészhelyzeti terveket, amelyeknek olyan kulcsfontosságú elemeket kell tartalmazniuk, mint például megfelelő kapcsolattartó pontok, valamint segítségnyújtásra, elszigetelésre és javításra vonatkozó rendelkezések a regionális, országos vagy határokon átnyúló jelentőségű hálózati zavarok vagy számítógépes támadások esetén; megjegyzi, hogy a tagállamoknak megfelelő nemzeti szintű koordinációs mechanizmusokat és struktúrákat is be kell vezetniük, amelyek elősegítik az illetékes nemzeti hatóságok közötti hatékonyabb koordináció biztosítását, és intézkedéseiket következetesebbé teszik;

19.  az európai kiberincidens vészhelyzeti terv keretében javasolja, hogy a Bizottság tegyen javaslatot a nemzeti és kormányzati CERT-ek között a műszaki és irányítási funkciók jobb uniós szintű összehangolását szolgáló, kötelező erejű intézkedésekre;

20.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket a kritikus infrastruktúrák kibertámadásoktól való védelme érdekében, és határozzanak meg eszközöket a kritikus infrastruktúrákhoz való hozzáférés hermetikus lezárására arra az esetre, ha egy súlyos kibertámadás azok megfelelő működését súlyosan veszélyezteti;

21.  várakozással tekint a CERT-EU teljes körű végrehajtása elé, amely kulcsfontosságú tényező lesz az uniós intézményekre irányuló szándékos és rosszindulatú kibertámadások megelőzésében, észlelésében, az azokra való reagálásban és az azokat követő helyreállításban;

22.  javasolja, hogy a Bizottság indítványozzon kötelező intézkedéseket a biztonságra és ellenálló képességre vonatkozó minimumszabványok előírására és a nemzeti számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoportok (CERT-ek) közötti koordináció javítására;

23.  felhívja a tagállamokat és az uniós intézményeket, hogy biztosítsák olyan jól működő CERT-ek létezését, amelyek rendelkeznek az egyeztetett bevált gyakorlatokon alapuló minimális biztonsági és ellenálló képességekkel; rámutat, hogy a nemzeti CERT-eknek egy hatékony hálózat részét kell alkotniuk, amelyben a lényeges információk cseréje a szükséges titoktartási előírásoknak megfelelően zajlik; minden tagállamban kéri a kritikus informatikai infrastruktúrák éjjel-nappal működő védelmi szolgálatának létrehozását, illetve a nemzeti kapcsolattartó pontok között alkalmazandó közös európai vészhelyzeti protokoll meghatározását;

24.  hangsúlyozza, hogy tagállamok közötti bizalom kiépítése és együttműködés előmozdítása kulcsfontosságú az adatok, a nemzeti hálózatok és infrastruktúrák védelmében; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a határokon átnyúló ikt-fenyegetések elleni küzdelem közös megközelítésének azonosítására és kijelölésére szolgáló közös eljárásra, és elvárja, hogy a tagállamok megadják a Bizottságnak a kritikus informatikai infrastruktúráik kockázataival, fenyegetéseivel és sérülékenységével kapcsolatos általános információkat;

25.  üdvözli a Bizottságnak az európai információmegosztási és figyelmeztető rendszer 2013-ig történő kiépítésére vonatkozó kezdeményezését;

26.  örvendetesnek tartja, hogy több, a Bizottság által kezdeményezett konzultációra került sor az érdekeltekkel az internetbiztonságról és a kritikus informatikai infrastruktúrák védelméről, úgymint az európai ellenálló képesség javításáért felelős állami-magán partnerség; elismeri az ikt-eladók ezen erőfeszítésekben való máris jelentős részvételét és azok iránti elkötelezettségét, és arra ösztönzi a Bizottságot, hogy tegyen további erőfeszítéseket az egyetemek és az ikt-felhasználók szervezetei vonatkozásában annak szorgalmazására, hogy vállaljanak aktívabb szerepet, valamint hogy segítse elő a kiberbiztonsági kérdésekkel kapcsolatos konstruktív, többoldalú párbeszédet; támogatja a digitális közgyűlés továbbfejlesztését a kritikus informatikai infrastruktúrák védelmének irányítási keretévé;

27.  üdvözli a tagállamok európai fóruma által az európai kritikus infrastruktúra – középpontban a vezetékes és a mobiltávközléssel – meghatározására szolgáló ágazatspecifikus kritériumok meghatározása, valamint az internet ellenálló képességével és stabilitásával kapcsolatos uniós alapelvek és iránymutatások megvitatása kapcsán végzett munkát; várakozással tekint a tagállamok közötti konszenzus kiépítésének folytatása elé, és ezzel összefüggésben ösztönzi a fórumot, hogy egészítse ki a jelenlegi, fizikai eszközöket középpontba állító megközelítést a logikai infrastrukturális eszközök felölelésére tett erőfeszítésekkel, amelyek a virtualizáció és a számítási felhő technológiájának fejlődésével párhuzamosan egyre fontosabbá válnak a kritikus informatikai infrastruktúrák védelmének eredményessége szempontjából;

28.  javasolja, hogy a Bizottság indítson el egy nyilvános páneurópai oktatási kezdeményezést, amely a magán és üzleti végfelhasználók oktatására és figyelmüknek az interneten és a vezetékes, illetve mobil ikt-eszközökön, minden használati szinten egyaránt fenyegető veszélyekre történő felhívására, valamint a biztonságosabb egyéni online viselkedés népszerűsítésére irányul; emlékeztet e tekintetben az idejétmúlt számítástechnikai berendezésekhez és szoftverekhez társuló kockázatokra;

29.  felhívja a tagállamokat, hogy a Bizottság támogatásával erősítsék a nemzeti bűnüldöző és igazságügyi hatóságoknak és a megfelelő uniós ügynökségeknek szóló, információbiztonsági témájú képzési és oktatási programokat;

30.  támogatja, hogy hozzanak létre a tudományos szakértők számára az információbiztonság terén európai tantervet, mivel ennek kedvező hatása lenne az EU egyre fejlődő kibertérrel és annak fenyegetéseivel kapcsolatos szakértelmére és felkészültségére;

31.  javasolja a kiberbiztonsági oktatás támogatását (PhD-hallgatói gyakorlatok, egyetemi kurzusok, munkaértekezletek, hallgatói képzések stb.) és a szakképzési gyakorlatokat a kritikus információs infrastruktúrák védelme terén;

32.  felkéri a Bizottságot, hogy legkésőbb 2012 végéig javasoljon egyértelmű terminológián alapuló, átfogó internetbiztonsági uniós stratégiát; véleménye szerint az internetbiztonsági stratégiának egy olyan kibertér létrehozására kell törekednie, amely – egy biztonságos és ellenálló képességgel rendelkező infrastruktúrával és nyílt szabványokkal a háttérben – elősegíti az információ szabad áramlása révén az innovációt és a prosperitást, valamint biztosítja a magánélet és más polgári szabadságjogok kikezdhetetlen védelmét; fenntartja, hogy a stratégiának részletesen meg kell határoznia az alapelveket, célokat, módszereket, eszközöket és politikákat (belső és külső szinten is), amelyek szükségesek a biztonságos, folyamatos, szilárd és ellenállóképes – akár kritikus infrastruktúrával, akár általános internethasználattal kapcsolatos – szolgáltatás biztosítására irányuló nemzeti és uniós erőfeszítések ésszerűsítéséhez és a tagállamok körében a rugalmassági minimumszabványok létrehozásához;

33.  hangsúlyozza, hogy a Bizottság készülő internetbiztonsági stratégiájának központi hivatkozási pontnak kell vennie a kritikus informatikai infrastruktúra védelmével kapcsolatos munkát, továbbá holisztikus és rendszerszemléletű megközelítést kell követnie a kiberbiztonság terén azzal, hogy lefedi mind a megelőző intézkedéseket – ilyen például a biztonsági intézkedések minimumszabványainak bevezetése vagy az egyéni felhasználok, a vállalkozások és az állami intézmények oktatása –, mind a válaszintézkedéseket – ilyenek például a büntetőjogi, polgári jogi és közigazgatási szankciók;

34.  sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az internetbiztonsági stratégia végrehajtásának és rendszeres frissítésének koordinálására szolgáló szilárd mechanizmusra; úgy véli, hogy ezt a mechanizmust megfelelő igazgatási, szakértői és pénzügyi erőforrásokkal kell támogatni, és hatáskörébe kell tartoznia annak, hogy elősegítse a belső és nemzetközi érdekeltekkel szemben az internetbiztonsággal kapcsolatban képviselt uniós álláspont kidolgozását;

35.  felkéri a Bizottságot, hogy javasoljon a kritikus ágazatokban, nevezetesen az ikt-ágazatban és a pénzügyi szolgáltatások, de egyben az energiaellátás, a közlekedés, a víz- és élelmiszer-ellátás ágazatában is a biztonsági visszaélések bejelentésére vonatkozó uniós keretet, a tagállamok és a felhasználók kiberbiztonsági eseményekről, számítógépes támadásokról és hálózati zavarokról történő értesítése céljából;

36.  sürgeti a Bizottságot, hogy javítsa az Unióban, a tagállamokban és az iparban (különösen a pénzügyi szolgáltatásokban és az ikt-ágazatban) előforduló kibertámadások költségére vonatkozó, statisztikailag reprezentatív adatok elérhetőségét azáltal, hogy erősíti a 2013-ra létrehozni tervezett számítógépes bűnözés elleni küzdelem európai központjának, a CERT-eknek, továbbá a Bizottság más kezdeményezéseinek – így az európai információmegosztási és figyelmeztető rendszernek – az adatgyűjtési kapacitását, biztosítva az európai ipart és a tagállamokat érintő kibertámadásokra és a kiberbűnözés más formáira vonatkozó módszeres jelentéstételt és adatmegosztást, és ezáltal erősítve a bűnüldözést;

37.  támogatja a nemzeti magánszektorok és az ENISA közötti szoros kapcsolatot és kölcsönhatást annak érdekében, hogy a nemzeti/kormányzati CERT-ek bekapcsolódjanak az európai információmegosztási és figyelmeztető rendszer (EISAS) fejlesztésébe;

38.  rámutat arra, hogy az internetbiztonság növelésére szolgáló technológiák kifejlesztésének és alkalmazásának elsődleges hajtóereje az ikt-ágazat; emlékeztet arra, hogy az uniós szakpolitikáknak el kell kerülniük, hogy akadályozzák az európai internetes gazdaság növekedését, és be kell építeniük a szükséges ösztönzőket az üzleti, illetve a köz- és magánszféra közötti partnerségekben rejlő lehetőségek teljes mértékű kiaknázása érdekében; ajánlja annak megvizsgálását, hogy milyen további ösztönzőkkel lehetne az ipart a 2008/114/EK irányelv szerinti kikezdhetetlenebb üzemeltetői biztonsági tervek kidolgozására késztetni;

39.  felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatot a kibertámadások (azaz a célzott adathalászat, az online csalás stb.) további kriminalizálására;

Nemzetközi együttműködés

40.  emlékeztet arra, hogy a nemzetközi együttműködés a hatásos kiberbiztonsági intézkedések bevezetésének alapvető eszköze; elismeri, hogy jelenleg az EU nem vesz részt folyamatosan a kiberbiztonsággal kapcsolatos nemzetközi együttműködési folyamatokban és párbeszédekben; felkéri a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy valamennyi hasonló gondolkodású országgal kezdjen konstruktív párbeszédet az internet és a kritikus infrastruktúra ellenálló képességének növelésére szolgáló, egységes értelmezés és politikák kialakítása céljából; fenntartja ugyanakkor, hogy az EU-nak állandó jelleggel bele kell foglalnia az internetbiztonsági kérdéseket külkapcsolatainak körébe, többek között a különböző finanszírozási eszközök tervezésekor vagy pedig olyan nemzetközi megállapodások megkötésekor, amelyek érzékeny adatok cseréjét és tárolását vonják maguk után;

41.  tudomásul veszi az Európa Tanács 2001. évi, a kiberbűnözésről szóló budapesti egyezményének kedvező eredményeit; rámutat ugyanakkor hogy annak ösztönzése mellett, hogy még több ország írja alá és ratifikálja az egyezményt, az EKSZ-nek kétoldalú és többoldalú megállapodásokat is ki kell alakítania a hasonló felfogású nemzetközi partnerekkel az internetbiztonságról és ellenálló képességről;

42.  rámutat arra, hogy a párhuzamos erőfeszítések elkerülése érdekében össze kell hangolni a különböző nemzetközi és uniós intézmények, szervek és hivatalok, valamint a tagállamok által jelenleg folytatott számos tevékenységet, és e célból érdemes megfontolni egy, a koordinációért felelős tisztviselő kijelölését, ami egy európai uniós kiberbiztonsági koordinátor kinevezését is jelentheti;

43.  kiemeli az Unió és az Egyesült Államok CIIP-ben érintett legjelentősebb szereplői és jogalkotói közötti strukturált párbeszéd különös fontosságát a jogi és a kormányzati keretek egységes felfogása, értelmezése és közös álláspontja érdekében;

44.  örvendetesnek tartja, hogy a 2010. novemberi EU–USA csúcstalálkozón létrejött az EU–USA kiberbiztonsági és kiberbűnözési munkacsoport, valamint támogatja a munkacsoport arra irányuló törekvéseit, hogy a transzatlanti politikai párbeszéd részévé tegye az internetbiztonsággal kapcsolatos kérdéseket; üdvözli, hogy a Bizottság az Egyesült Államok kormányával közösen az EU–USA munkacsoport égisze alatt közös programot és útitervet dolgoz ki a 2012–2013-ban közösen/szinkronizáltan tartandó transzkontinentális kibergyakorlatokhoz;

45.  indítványozza az Unió és az Egyesült Államok jogalkotói közötti strukturált párbeszéd létrehozását az internettel kapcsolatos kérdéseknek az egységes felfogás, értelmezés és álláspontok kialakítása részeként történő megvitatása érdekében;

46.  szorgalmazza az EKSZ-nél és a Bizottságnál, hogy a tagállamok európai fóruma által végzett munka alapján biztosítson magának aktív pozíciót a vonatkozó nemzetközi fórumokon, többek között a tagállami álláspontok összehangolásával az Unió alapvető értékeinek, céljainak és politikáinak az internet biztonsága és ellenálló képessége terén történő előmozdítása céljából; megjegyzi, hogy az említett fórumok körébe tartozik a NATO, az ENSZ (elsősorban a Nemzetközi Távközlési Egyesület és az Internetirányítási Fórum révén), a Bejegyzett Nevek és Számok Internetszervezete, az internetes számkiosztó hatóság, az EBESZ, az OECD és a Világbank;

47.  ösztönzi a Bizottságot és az ENISA-t, hogy vegyenek részt a főbb érdekeltek azt célzó párbeszédében, hogy nemzetközi szinten meghatározzák a kibertér műszaki és jogi normáit;

o
o   o

48.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 81. E, 2011.3.15., 45. o.
(2) HL C 236. E, 2011.8.12., 33. o.
(3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0322.
(4) HL L 345., 2008.12.23., 75. o.
(5) HL L 69., 2005.3.16., 67. o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat