Az Európai Parlament 2012. június 13-i állásfoglalása az Európai Unió, valamint Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodásról (2012/2628(RSP))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unió, valamint Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodással kapcsolatos tárgyalások 2010. március 1-jei befejeződésére és a kereskedelmi tárgyalások befejezésének 2010. május 19-i bejelentésére,
– tekintettel az Európai Unió, valamint Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodás 2011. március 23-i parafálására,
– tekintettel a kereskedelmi megállapodás 2011. április 13-i, mindhárom fél általi hivatalos megerősítésére,
– tekintettel az Európai Unió, valamint Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodás Európai Unió nevében történő aláírásáról szóló tanácsi határozatra irányuló bizottsági javaslatra (COM(2011)0570),
– tekintettel a Latin-Amerikával ápolt kapcsolatokra vonatkozó uniós stratégiáról szóló, 2010. május 5-i(1) , és az Európai Unió Latin-Amerikával való kereskedelmi kapcsolatairól szóló, 2010. október 21-i állásfoglalására(2),
– tekintettel az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlés állásfoglalásaira, és különösen az Európai Unió és Latin-Amerika közötti kereskedelmi kapcsolatok kilátásairól szóló, 2011. május 19-i állásfoglalásra,
– tekintettel az egyrészről az Európai Unió, másrészről Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodásról szóló, 2012. április 26-án a Bizottsághoz intézett kérdésre (O–000107/2012 – B7–0114/2012),
A. mivel az Európai Unió, valamint Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodás célja – tekintettel a történelmi és kulturális kapcsolatok fontosságára – a piacok megnyitása többek között termékek, szolgáltatások, kormányzati közbeszerzés és beruházások számára, továbbá a felek közötti gazdasági integráció és az átfogó gazdasági fejlődés előmozdítása a szegénység csökkentése, új foglalkoztatási lehetőségek teremtése, a munkakörülmények javítása, valamint az életszínvonalnak a területek közötti kereskedelem és beruházások liberalizációja és kiterjesztése által történő növelése céljából, továbbá a kereskedelmi megállapodásnak a fenntartható fejlődés célkitűzésével összhangban történő végrehajtása iránti elkötelezettség ösztönzése, beleértve a gazdasági fejlődés előmozdítását, a munkajogok tiszteletben tartását és a környezet védelmét, a felek által elfogadott nemzetközi kötelezettségvállalásoknak megfelelően;
B. mivel az Európai Unió Kolumbia és Peru második legnagyobb kereskedelmi partnere, és mivel a tervezett kereskedelmi megállapodás az ipari és halászati termékek kereskedelmének teljes körű liberalizálását írja elő, mely egy független fenntarthatósági hatásvizsgálat szerint hosszú távon a kolumbiai GDP-t akár 1,3%-kal, a perui GDP-t pedig 0,7%-kal növelheti, környezeti és társadalmi szinten azonban jelentős kedvezőtlen hatásokkal is járna;
C. mivel a kereskedelmi megállapodás hatálybalépésével Kolumbia és Peru elhagyja az általános preferenciarendszer különleges ösztönző előírásainak rendszerét (GSP+), mely jelenleg felülvizsgálat alatt áll;
D. mivel jelenleg a GSP+ rendszer keretében mind Kolumbia, mind Peru kereskedelmi kedvezményeket kap cserébe a 27 alapvető emberi jogi és környezetvédelmi egyezmény hatékony érvényesítéséért, beleértve az ILO négy alapvető munkaügyi normáját;
E. mivel az Európai Unióról szóló szerződés szerint az Unió nemzetközi szintű fellépése azon elvekre épül, amelyek létrehozását, fejlődését és bővítését vezérelték, és arra irányul, hogy ezek érvényesülését a világ többi részén is előbbre vigye; ezek az alapelvek a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes és oszthatatlan volta, az emberi méltóság tiszteletben tartása, az egyenlőség és a szolidaritás elvei, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elvek és a nemzetközi jog tiszteletben tartása; mivel az Unió arra törekszik, hogy kapcsolatokat alakítson ki és partnerségre lépjen azokkal a harmadik országokkal, valamint nemzetközi, regionális vagy univerzális szervezetekkel, amelyek osztoznak vele a korábban említett elvekben;
F. mivel a kereskedelmi megállapodás első cikke átfogó és kötelező rendelkezéseket foglal magában az emberi jogok védelmének biztosítására, kijelentve, hogy „az Egyesült Nemzetek Szervezetének Egyetemes Emberi Jogi Nyilatkozatában megállapított demokratikus elvek és alapvető emberi jogok, valamint a jogállamiság elvének tiszteletben tartása a Felek belső és nemzetközi politikáinak alapjául szolgál, és ennek a megállapodásnak lényeges elemét alkotja”; mivel az emberi jogok és demokratikus elvek megsértése a kereskedelmi megállapodás „súlyos megsértését” jelentené, ami a nemzetközi közjog alapján megfelelő intézkedések foganatosításához vezetne, beleértve a megállapodás megszüntetésének, vagy részleges, illetve teljes felfüggesztésének lehetőségét; mivel biztosítani kell, hogy valamennyi aláíró fél megfelelően ellenőrizze az emberi jogok tiszteletben tartását, valamint azt, hogy az emberi jogi záradék a gyakorlatban végrehajtható legyen;
G. mivel a kereskedelmi megállapodás garanciákat nyújt, hogy az Európai Unió kereskedelmének és befektetési kapcsolatainak új szerkezete a széles körű szociális védelem és környezetvédelem, illetve a fenntartható fejlődés érdekében működjön azáltal, hogy minden oldalon elősegíti és megőrzi a magas szintű munkaügyi és környezetvédelmi normákat, mivel tartalmaz egy kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezetet;
H. mivel mind Kolumbia, mind Peru az elmúlt években hatalmas erőfeszítéseket tett, hogy javítson az állampolgárok általános életkörülményein, beleértve az emberi és munkajogokat;
I. mivel az egyes állampolgárok, a civil társadalmi szervezetek, az ellenzéki pártok és a kormány által felállított és megkövetelt magas szintű előírásoknak való megfelelésért tett hatalmas erőfeszítések ellenére még mindig jelentős munka vár Kolumbiára és Perura, különösen az új jogi keret végrehajtása tekintetében, amely olyan, nem teljesen megoldott, régi keletű problémákat hivatott kezelni, amelyek a szegénységgel, az erőszakkal, a korrupcióval, a belső fegyveres konfliktusokkal (melyek Kolumbia esetében több mint 50 évre nyúlnak vissza) , az illegális fegyveres csoportokkal, a kábítószer-kereskedelemmel, a büntetlenséggel, valamint a földterületek kisajátításával kapcsolatosak;
J. mivel e hatalmas erőfeszítések ellenére még mindig Kolumbiában a világon a legmagasabb a szakszervezeti tagok ellen elkövetett gyilkosságok aránya, és mivel a bűnüldözést alapjaiban megváltoztató legújabb fejlesztések ellenére a bűncselekmények elkövetőinek több mint 90%-a továbbra is büntetlenül marad; mivel közel 4 millió személy vált belső menekültté; mivel az őslakosok jogaival foglalkozó ENSZ különmegbízott, tudomásul véve az őslakosok jogainak a kolumbiai állam általi elismerését, sürgette az országot, hogy kérje fel az Egyesült Nemzetek népirtás megelőzésével foglalkozó különmegbízottját arra, hogy kísérje figyelemmel azon őslakos közösségek helyzetét, amelyeket az országban régóta fennálló belső fegyveres konfliktus miatt kulturális, illetve fizikai megsemmisülés veszélye fenyeget;
1. sajnálja, hogy bár a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó fejezet tartalmaz kötelező rendelkezéseket, a kereskedelmi megállapodásban e fejezetre vonatkozóan nincs kötelező erejű vitarendezési mechanizmus, és hogy a kereskedelmi megállapodás kötelező erejű általános vitarendezési mechanizmusában szereplő intézkedések és szankciók használata ki van zárva a kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezetben meghatározott előírások megsértése esetén, ami ezáltal tovább gyengíti az uniós általános preferenciarendszer szerinti, jelenlegi kötelező feltételeket;
2. határozottan üdvözli, hogy mindegyik fél hangot adott az emberi jogok, a demokratikus elvek és a jogállamiság előmozdítása iránti elkötelezettségének, amit azáltal is megerősítettek, hogy a kereskedelmi megállapodás első cikkébe ezen alapvető jogokról szóló, kiterjedt és kötelező erejű rendelkezéseket foglaltak bele;
3. fontosnak tartja, hogy partnerországainkkal konstruktív párbeszédet tartsunk fent az emberi jogi normák magasabb színvonalának hatékony biztosításáról; határozottan üdvözli az emberi jogokról szóló kölcsönös párbeszéd mechanizmusát (EU-Kolumbia emberi jogi párbeszéd), amely önkéntes alapon jött létre Kolumbia és az Európai Unió között 2009-ben, és amelyre azóta évente kétszer kerül sor, és amely világos bizonyítéka annak, hogy a kolumbiai kormány kész emberi jogokról szóló párbeszédet folytatni az EU-val, valamint egyéb nemzetközi partnerekkel; sajnálatosnak tartja azonban, hogy az Európai Parlamentet nem tájékoztatják, illetve nem számoltatják be rendszeresen és átfogóan annak menetrendjéről és kimeneteléről;
4. határozottan támogatja egy kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezetnek a kereskedelmi megállapodásba történő beillesztését, valamint hazai mechanizmusok létrehozását és a civil társadalommal folytatott párbeszéd elindítását, amely – akár egyéni, akár szervezett, kollektív formában – bevonja az állampolgárokat;
5. felhívja a civil társadalmi szervezeteket az andoki országokban és az Európai Unióban, hogy vegyenek részt a kereskedelmi megállapodásban a kereskedelem és fenntartható fejlődés néven létrehozott megfigyelési mechanizmusokban; kéri az érintett kormányokat, hogy ha még nem léteznek, minél hamarabb hozzanak létre egy jogi keretet a hazai mechanizmusok és a civil társadalommal folytatott párbeszéd számára, beleértve az intenzív tájékoztató és reklámkampányokat az érdekelt csoportok vagy személyek a Civil Társadalmi Mechanizmus ellenőrzési keretében való lehető legnagyobb mértékű részvétele érdekében; azt javasolja, hogy ezeket az eljárásokat a kereskedelmi megállapodásban meghatározott egy év helyett a megállapodás hatályba lépését követő hat hónapon belül hozzák létre(3);
6. emlékeztet a belföldi képviseleti tanácsadói mechanizmusok kialakításának fontosságára, ahogy azt a kereskedelmi megállapodás 281. cikke rögzíti, a szakszervezetek, a munkaadók képviselőinek, valamint egyéb érdekelt felek – mint a nem kormányzati szervezetek – részvételével, melyeknek feltétlenül szerepet kell játszaniuk a kereskedelmi megállapodás végrehajtásának megfigyelésében, különösen a munkaügy és a fenntartható fejlődés területén, és rendszeres konzultációs joggal kell rendelkezniük annak érdekében, hogy egy kötelező és intézményesített panasztételi mechanizmus keretében terjeszthessék elő a panaszokat, valamint az ajánlásokat és a javaslatokat, beleértve azt a javaslatot is, hogy a megfelelő uniós intézményekkel független eszmecserét folytathassanak;
7. a kereskedelmi megállapodás által előterjesztett emberi jogok magas szintű előírásainak való teljes megfelelés érdekében, mely iránt mind az andoki országok kormányai, mind az Európai Unió elkötelezett, azt javasolja, hogy az érintett felek sürgősen állítsanak fel egy emberi jogokkal és demokratikus alapelvekkel foglalkozó belföldi tanácsadó csoportot, amelynek az a feladata, hogy segítse és nyomon kövesse a jelen megállapodás, vagy más egyéb kereskedelmi megállapodások végrehajtását, valamint az, hogy hatékony belső konzultációs testületként működjön azon nemzeti hivatalok számára, amelyek részt vesznek a kereskedelmi megállapodás kereskedelmi bizottságában, és működéséhez modellként a kereskedelmi megállapodásban előirányzott, a civil társadalom kereskedelemmel és fenntartható fejlesztéssel foglalkozó albizottságban való részvételét szolgáló jogi keretet használja; felszólítja a kereskedelmi megállapodásban részes feleket annak garantálására, hogy a belföldi tanácsadó csoportok számára ugyanolyan szinten biztosítsák a civil társadalom kötelező bevonását, mint a Dél-Koreával kötött szabadkereskedelmi megállapodás esetében, beleértve egy formális és intézményesített panasztételi mechanizmust; felszólítja továbbá a feleket, hogy biztosítsák a belföldi tanácsadó csoportok teljes függetlenségét, tagjaik önálló megválasztásának tekintetében is;
8. támogatja mindkét andoki ország minden jogi és nem jogi intézkedését, mely a szegénység, az erőszak, a büntetlenség, a korrupció, a kábítószer-kereskedelem minden formájának felszámolására, a gyermekek és a nők jogainak biztosítására – különös tekintettel a gyermekmunkára –, és a fenntartható fejlődés, mint bolygónk egyetlen, élhető jövőt biztosító útjának követésére, az őslakosság jogainak és a szélesebb körű párbeszéd, valamint az állampolgárok jogalkotási eljárásban való részvételének elősegítésére és az igazságügy helyreállítására irányul;
9. határozottan elítéli a szakszervezeti aktivisták, emberi jogvédők, polgári személyek, őslakosok, a belső fegyveres konfliktus áldozatai, rendőrök és katonák meggyilkolását, ami különösen Kolumbiában jellemző; ugyanakkor megjegyzi, hogy a jelentések szerint az elmúlt két évben csökkent a szakszervezeti aktivisták ellen elkövetett gyilkosságok száma;
10. támogatja a kolumbiai kormány erőfeszítéseit a szakszervezeti aktivisták és emberi jogvédők elleni gyilkosságok és a büntetlenség elleni harcban, ami például a főügyészi hivatal nyomozói számának kimondottan a szakszervezeti aktivisták ellen elkövetett bűncselekmények tárgyában folytatott nyomozások érdekében való növelését (a 2010-es 100 főről 2011-ben 243 főre) jelenti; továbbá az ILO adatai szerint 2010 és 2011 júniusa között 355 letartóztatásra került sor, 88 ítélet született, és 483 embert ítéltek el szakszervezeti aktivisták ellen elkövetett bűncselekmények miatt; e tekintetben kiemeli a Speciális Védelmi Program (SPP) jelentőségét, amely jelenleg több mint 8500 állampolgárnak nyújt állami védelmet, beleértve a szakszervezeti aktivistákat (13%), önkormányzati képviselőket (30%) és emberi jogi jogvédőket (15%); megjegyzi, hogy a programra szánt költségvetés a 2002-re előirányzott 10,5 millió euróról 2011-ben 120 millió euróra nőtt;
11. üdvözli a „kereskedelem a fenntartható fejlődésért” és a „tisztességes és méltányos kereskedelem előmozdítása” fogalmak jelentőségére tett utalásokat a kereskedelmi megállapodás 271. és 324. cikkében; arra kéri a feleket, hogy olyan áruk kereskedelmét mozdítsák elő, amelyek hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez, beleértve azokat az árukat, amelyek a tisztességes és etikus kereskedelembe illeszkednek, és azokat, amelyek tekintetében szerepet játszik a vállalati társadalmi felelősségvállalás és elszámoltathatóság, mint a „tisztességes kereskedelem”, az „Esőerdő Szövetség”, az „UTZ Certified”, a „BSCI” és egyéb hasonló szabályozások;
12. felszólítja a feleket, hogy gondoskodjanak a megfelelő technikai és pénzügyi kapacitásról a kereskedelemi megállapodásban meghatározott fenntarthatósági előírások tiszteletben tartásának teljes körű biztosítása érdekében, valamint gondoskodjanak a kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezet végrehajtásának a szabadkereskedelmi megállapodás hatálybalépését követően legkésőbb három évvel történő teljes felülvizsgálatáról, ellenőrzéséről és értékeléséről;
13. különösen kiemeli a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) elősegítésének fontosságát, valamint üdvözli annak a kereskedelmi megállapodásba történő belefoglalását; felkéri az összes felet, hogy az üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó ENSZ-alapelvekkel, az OECD vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó iránymutatásaival és „a vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó megújult uniós stratégia (2011–2014)” című, 2011. október 25-i közelmúltbeli bizottsági közleménnyel (COM(2011)0681) összhangban támogassák a vállalati társadalmi felelősségvállaláshoz kapcsolódó bevált üzleti gyakorlatokat; szilárd meggyőződése, hogy a magasabb életszínvonal csak a vállalkozók, az alkalmazottak, a nem kormányzati szervezetek és az állami szervek közötti, akár központi, akár regionális vagy közösségi szinten megvalósuló aktív partnerség révén érhető el; ennélfogva újfent megerősíti az összes érdekelt fél bevonásának fontosságát, különös tekintettel a kormányokra, amelyeknek saját országukban alapvető szerepet kell játszaniuk a vállalati társadalmi felelősségvállalás végrehajtásában; felhívja az Európai Uniót és az andoki országokat, hogy működjenek együtt a vállalati társadalmi felelősségvállalásról szóló, kötelező érvényű irányadó ENSZ-alapelvek világszerte való végrehajtásában;
14. üdvözli a kolumbiai hatóságok által a törvénykönyvbe foglalt hathatós kereskedelmi jogszabályokat, hangsúlyozza azonban, hogy e jogszabályokat maradéktalanul és pontosan végre is kell hajtani; rávilágít azon potenciális környezeti problémákra, beleértve a fokozott erdőirtást, valamint az ipar, a mezőgazdaság és a bányászat által okozott szennyezést, amelyek negatív hatásokat idézhetnek elő a biztonságos vízellátás és a biológiai sokféleség védelme tekintetében;
15. felhívja az andoki országot, hogy biztosítsák egy átlátható és kötelező érvényű emberi-, környezeti és munkajogi ütemterv létrehozását, amelynek elsősorban az emberi jogok védelmezésére, a szakszervezeti aktivisták jogainak megerősítésére és bővítésére, valamint a környezet védelmére kell irányulnia; javasolja, hogy vegyék figyelembe a Kolumbia és az Egyesült Államok közötti, munkajogokkal kapcsolatos cselekvési tervet, különös tekintettel az alábbiakra:
–
olyan jogszabályok és politikai intézkedések hatályba léptetése és végrehajtása, amelyek joghézag nélkül biztosítják az egyesülés szabadságát, a kollektív tárgyalási jogot, különösen az informális szektorban dolgozók számára azáltal, hogy eltörlik olyan szövetkezetek, kollektív szerződések és egyéb intézkedések alkalmazását, melyek célja vagy hatása, hogy megtagadják a dolgozók szakszervezeti jogait vagy a közvetlen munkaviszonyból adódó juttatásait;
–
szigorú munkaügyi ellenőrzések végrehajtása, mely a dolgozókkal szembeni hátrányos megkülönböztetés, indokolatlan elbocsátás, megfélemlítés és fenyegetés esetén szankciót von maga után;
–
a regionális és helyi szintű, valamint vállalati oldalról kiinduló társadalmi párbeszéd megerősítése érdekében tett világos és igazolható lépések;
–
a környezet és a biológiai sokféleség – különösen az erdőirtás és a nyersanyag-kitermelés negatív hatásaival szembeni – védelmére vonatkozó jogszabályok hatékony végrehajtásának garantálására irányuló intézkedések bevezetése;
–
a büntetlenség felszámolásához szükséges lépések megtétele, és a kolumbiai bűncselekmények megtervezéséért és tényleges végrehajtásáért leginkább felelős személyekkel kapcsolatos nyomozás, polgári bírósági eljárás indítása és büntetés kiszabása;
–
a fenti területek mindegyikén világos, időhöz kötött és eredményalapú célkitűzések megvalósítása;
–
felhívja az Európai Bizottságot, hogy haladéktalanul kezdje meg Kolumbia és Peru segítését a fenti folyamat létrehozásában és végrehajtásában, és sürgeti a Bizottságot, hogy készítsen rendszeres jelentést, és nyújtsa be azt az Európai Parlamentnek értékelésre;
–
kiemeli, hogy az ütemterv bizonyos célkitűzéseinek a szabadkereskedelmi megállapodás hatálybalépését megelőzően érvénybe kell lépniük;
16. felhívja a Bizottságot, hogy oktatási, képzési és szabályozási együttműködési programokkal segítse elő ezen intézkedéseket, különösen az andoki hatóságok környezetvédelmi jogszabályok hatékony előterjesztésére, végrehajtására és értékelésére irányuló kapacitásának fokozása révén; e tekintetben arra ösztönzi a Bizottságot, hogy teljes mértékben hasznosítsa a fejlesztési együttműködési eszközt, valamint a demokrácia és az emberi jogok európai eszközét;
17. határozottan üdvözli az áldozatok kárpótlásáról és a földterületek visszaszolgáltatásáról szóló új törvényt (más néven 1448-as törvény), mely 2012. január 1-jén lépett hatályba Kolumbiában, és az elmúlt ötven évben zajló fegyveres konfliktus és erőszak majdnem 4 millió áldozatának biztosítja a pénzügyi kártérítést, valamint a földterületek visszaszolgáltatását; hangsúlyozza a kolumbiai kormány jelentős pénzügyi erőfeszítését, melyet a következő tíz évre több mint 25 milliárd USA dollárra becsülnek, ami havonta csaknem 160 millió eurót jelent; kiemeli annak szükségességét, hogy e törvény végrehajtásának alapos nyomon követése és értékelése során szoros konzultációt folytassanak a polgári társadalommal, különösen a visszatelepülők védelmének tekintetében;
18. üdvözli a rendkívül ellentmondásos hírszerző ügynökség (DAS) feloszlatását, valamint azt, hogy volt igazgatóját 25 év börtönbüntetésre ítélték, ami fontos jelzés a kolumbiai közigazgatás szemléletében beállt változás, illetve annak nyitottsága és a bíróság függetlensége tekintetében;
19. hangsúlyozza, hogy a tulajdonhoz való jog is az alapvető emberi jogok közé tartozik, amelyet a kereskedelmi megállapodás valamennyi részes felének biztosítania kell; ezért óva inti a kereskedelmi megállapodás valamennyi részes felét az olyan egyoldalú intézkedésektől, amelyek veszélyeztetnék a befektetések védelmét; ezzel kapcsolatban kiemeli a megfelelő vitarendezés hatékony érvényesítésének szükségességét;
20. üdvözli, hogy Kolumbia és Peru ratifikálta mind a nyolc alapvető ILO-egyezményt, továbbá hármat a négy, kormányzásról szóló egyezményből, ahogy azt az ILO képviselője a 2012. február 29-én Brüsszelben, az Európai Parlamentben az INTA a kereskedelmi megállapodásról szóló nyilvános meghallgatásán elmondta; hangsúlyozza valamennyi, e tárgyban létrejött ILO-egyezmény gyors ratifikálásának és hatékony végrehajtásának fontosságát, különös tekintettel Kolumbia esetében a 122-es számú, illetve Peru esetében a 129-es számú egyezményre; mindegyik fél számára hangsúlyozza a munkavállalók képviselőiről szóló 135. számú ILO-egyezmény ratifikálásának fontosságát; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy 24 uniós tagállam még mindig nem ratifikálta az őslakos és törzsi népekről szóló 169. számú ILO-egyezményt;
21. hangsúlyozza a tisztességes, igazságos és átlátható közigazgatási és jogi eljárások alapelveinek fontosságát a nemzeti munkajogi törvények végrehajtása érdekében, beleértve a szigorú munkaügyi ellenőrzéseket, valamint a nemzetközi emberi jogi normákat, a nemzetközi kötelezettségeikkel összhangban; úgy gondolja, hogy tisztességes, igazságos és átlátható közigazgatási és jogi eljárásokra is szükség van annak biztosításához, hogy indokolatlanul ne korlátozzák a kommunikációt, illetve véleménynyilvánítás szabadságát, amelyek rendkívül fontosak a polgárok önszerveződésének lehetővé tétele szempontjából;
22. úgy véli, hogy az Európai Parlament nemzetközi megállapodásokra vonatkozó, a Lisszaboni Szerződésben rögzített új hatáskörei további feladatokkal bővülnek; ezért azt javasolja, hogy 2013 utolsó negyedévében rendezzenek nyilvános meghallgatást az Európai Parlamentben, továbbá valamelyik Andok térségbeli fővárosban; kéri, hogy a meghallgatásokat követően nyújtsanak be írásbeli jelentést a kereskedelmi megállapodás alkalmazásának eddigi eredményeiről a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságnak, valamint az Emberi Jogi Albizottságnak;
23. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a kolumbiai és perui kormánynak.